Datasets:

K-Monitor

/

kmdb_classification

like 0

Follow

K-Monitor Egyesület 2

"Orbán Viktor miniszterelnök szavait idézve jól láthatjuk, hogy a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítójaként, Makovecz Imre építészt 2006-ban kereste fel, hogy segítségét kérje egy nemes ügy, egy megbecsülésre és csodálatra méltó, különlegesen épített környezet megálmodásához." Ezzel indul az a 117 oldalas beszámoló, amelyben a felcsúti fociakadémia bemutatja, hogyan is dolgozott 2020-ban államilag kiemelt sportakadémiaként. A dokumentumokat egy év után a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatal bevonásával sikerült megkapnia a K-Monitornak a Honvédelmi Minisztériumtól. A tárca első alkalommal ugyanis nem teljesítette megfelelően a közérdekű adatigénylést, majd második alkalommal elutasította azt a dokumentumok érzékeny jellegére hivatkozva. Ekkor kérte a K-Monitor a NAIH-t, hogy vizsgálja meg, kiadhatók-e az adatok. Végül a tárca anonimizálva kiadta a kért dokumentumokat, a beszámolók követelményeit, a 2023-as felcsúti szerződést és a 2020., 2021. és 2022. évi akadémiai beszámolókat.A kormány még 2019 novemberében találta ki, hogy a számos - olykor bőséges közpénzzel is támogatott - sportakadémia közül az egész hazai utánpótlás-nevelési rendszer egyfajta csúcsaként államilag kiemel néhányat. Ezzel a minőségi utánpótlás-nevelést megalapozó tehetséggondozást, felkészítést és versenyeztetést akarták elősegíteni. Természetesen az "állami cím" mellé újabb közpénz-milliárdokat is adtak. Mindez első körben egy négyéves időszakra szólt, ami pont idén fog lejárni, így egyelőre még kérdés, hogy 2025-től maradnak-e a kiemelt akadémiák. A kormány és főleg Orbán Viktor sporthoz és focihoz való hozzáállását ismerve, meglepő lenne, ha nem tartanák eredményesnek ezt a négyéves időszakot. A kiemelt akadémiák listája nagyon rövid idő, mindössze két hónap alatt össze is állt. A labdarúgásnál a Fradi, a Debrecen, a Felcsút akadémiája mellé például a kisvárdai létesítmény is felkerült. Ez azért is említésre méltó, mert a méretét és múltját tekintve sem ér fel az lista többi szereplőjéhez, másrészt a belga Double Pass korábbi minősítése szerint itt nem folyik akadémiai szintű munka. Kiemelését egyedül földrajzi szempontok alapján lehet megmagyarázni: a város ukrán határhoz való közelsége miatt elvileg számos határon túli magyar fiatal fejlődhet modern körülmények között. Igaz, idővel sokkal inkább ukrán fiatalok képzőműhelye lett a kisvárdai akadémia, mint a helyi és határon túli magyaroké. Visszatérve az államilag kiemelt akadémiákhoz, a cím mellé tehát nem kevés közpénzt is biztosított a kormány, ezért cserébe évente beszámolót kell készítenie az érintetteknek a pénz felhasználásról és az akadémián folyó sportszakmai munkáról. Az akadémiákkal kötött szerződéseket, az évente elkészített jelentéseket, sőt az egyes műhelyeknek juttatott közpénz mennyiségét is gyakorlatilag hétpecsétes titokként őrizte a kormány. Néha Orbán Viktor is elégedetlen a felcsúti lelátónAnnyira titkolták ezeket a dokumentumokat (szerződés és a felcsúti akadémia beszámolója), hogy amikor bő egy évvel ezelőtt a K-Monitor a Honvédelmi Minisztériumtól szerette volna kikérni az adatokat, a tárca arra hivatkozva tagadta meg a kérést, hogy ezzel veszélyeztetné a rendszer jövőbeli működését és a sportakadémiák megítélést. (Amit egyáltalán válaszként elküldtek, az nagyon kevés egzakt információt tartalmaz.) Hasonló választ kapott a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatal is: "Összességében a kért adatok kiadása veszélyeztetné a jogszabályi kötelezettség illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását, a miniszter általi döntéshozatalt, az akadémiai rendszer folyamatos működését, valamint torzíthatja a sportakadémiai rendszer megítélését a komplex háttér ismeretének hiányában." Egy év után megérkeztek a dokumentumokA felcsúti akadémiával kötött keretszerződés mellett az akadémia által készített 2020-2021-2022-es beszámolókat, illetve azok követelményeit is megküldte a honvédelmi tárca a K-Monitornak. Maga a szerződés, amellyel a kormány 5,613 milliárd forintot biztosított a 2023-as évre A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány részére, nem sok konkrétumot tartalmaz. Az tudható, hogy a támogatottnak nem lehet 90 napon túli lejárt tartozása, ahogy köztartozása sem lehet, köteles viszont: kiadvány készítése esetén öt példányt ingyenesen eljuttatni a minisztériumnak, beruházási és fejlesztési célú támogatás, illetve nézők előtt játszott vagy tévében közvetített események esetén jól látható módon és helyen feltüntetni a Honvédelmi Minisztérium nevét és logóját, és ugyanez igaz minden PR-jellegű kiadványra, eszközre, meg kell hívni a tárcát a kommunikációs rendezvényekre, sportlétesítmény-fejlesztés átadása előtt öt nappal kell szólni a HM-nek, „a feladat előkészítésének és megvalósulásának a helyszínen történő nyomon követése, ellenőrzése céljából 6 névre szóló, értéket nem képviselő, a sportesemény megtekintésére szóló akkreditációt adni”, folyamatosan biztosítani kell a lehetőséget az ellenőrzésekre, a 200 ezer forintot meghaladó áru vagy szolgáltatás beszerzésére csak írásban lehet szerződni, és természetesen mindent számlával kell igazolni, a végén pedig a szakmai mellett pénzügyi beszámolót, elszámolást is készíteni kell.Ezeken túlmenően sportszakmai célokról, tervekről meglehetősen kevés szó esik. A felcsúti akadémia igénylésében lényegében említés szintjén tér ki a megrendezett külföldi utakra és kupákra, a lány utánpótlás-nevelésre, valamint a Letenyei Gimnázium és kollégium nevelésben betöltött szerepe.Célok, indikátorok, benchmarkok, bármiféle egzakt adat, fokmérő sem a szerződésben, sem pedig a szakmai bemutatóban nem szerepel.Makoveczi „mesevilág”Makoveczi „mesevilág” Fotó: pfla.huAz adott év munkájáról készülő beszámolóval kapcsolatban egyébként a Honvédelmi Minisztérium minden évben meghatározza, milyen követelmények alapján kell elkészíteni a beszámolókat. Ezt pontosan úgy kell elképzelni, mint egy szakdolgozat követelménylistáját: formai iránymutatások (betűméret és típus, margók szélessége), a hivatkozások megfelelő feltüntetése ugyanúgy szerepel benne, mint az, hogy bőrkötést kell kapnia a beszámolónak. Ennek színét meghatározhatja az akadémia, viszont arannyal fel kell tüntetni a borítón az akadémia nevét, középen a címerét, alul pedig az évszámot. Annyi különbség azért van egy szakdolgozathoz képest, hogy itt a beszámoló tartalomjegyzékét is összeállították a minisztériumi dolgozók. Ezek alapján kell ismertetni, hogy milyen munka folyt az adott évben.Az akadémia mottója: „Embereket nevelünk, akik ráadásul kiválóan futballoznak”„A hajdani felcsúti centerpálya köré idővel felépült a makoveczi »mesevilág« – az alapítás évében az egykori terményraktárból kollégium lett, sorra megjelentek az edzőpályák, megépült az orvosi központ, az étterem, a középiskola”,folytatja legelső, 2020-as évről készült beszámolóját a Puskás Akadémia.Végigolvasva a három beszámolót, mindenképpen tetten érhető a fejlődés – ha szakmai téren talán a vártnál kevésbé is, de a dokumentumok összeállítását illetően mindenképp. Míg az elsőnél érződött az, hogy most először kellett ilyet összerakni, és még vitte a költői lendület a készítőket, a 2022-es évről szóló dokumentáció már sokkal több egzakt információt tartalmaz részletes heti edzéstervekkel és mozgásgyakorlatokkal. Mindegyik dokumentum leginkább tényszerűségre támaszkodik, az például nem derül ki világosan, hogy hogyan változott az előző évhez képest az élvonalban lehetőséghez jutó játékosok száma. Le van írva ugyan, hogy melyik osztályban mennyien mutatkoztak be, de ez önmagában nehezen értelmezhető adat, pontos értékeléséhez tudni kellene az előző év adatait is.Az viszont kiderül a legelső dokumentumból, hogy milyen hitvallás alapján dolgoznak a felcsúti akadémián:„természetesen elsősorban az edzők, sportági felkészítők igényessége, munkamorálja, külső megjelenése és pontossága, amely hatással van a fiatal növendékeinkre. Kommunikációjuk, véleményalkotásuk és hozzáállásuk minősége, színvonala utat mutat játékosaink számára is. Azonban ez igaz a többi - a klubnál és akadémiánál - munkát végzőre is. Unott, fásult, megfáradt, negatív energiát kisugárzó emberekre, akik csak a napi rutinszerűen, nyűgből végzik a munkájukat, akik nem sugároznak dinamizmust, lelkesedést, azokra itt nincs szükség. Mi a jövőt építjük és nem a múlton és az esetleges sérelmeken, hibákon merengünk. Ebben pedig mindenkinek partnernek kell lennie. Egy-egy rosszul elejtett mondatuk romba döntheti az egész felépítményünket, ez pedig nem megengedhető”.Az akadémia legfőbb célja változatlannak tűnik, ami miatt egyébként gyakran kritika éri az egész felcsúti központot az akadémiától kezdve egészen az első csapatig. Orbán Viktor, amikor 2010-es hatalomra kerülése után kiemelte a felcsúti focit, azzal magyarázta, hogy a legfőbb feladat az lesz, hogy játékosokat neveljen ki a Fehérvárnak. Ráadásul egészen konkrét vágyaknak is hangot adott: ötven olyan topligás magyar játékost vizionált, amit az akadémiai rendszer folyamatosan kitermel. Amikor aztán a Felcsút is NB I.-es lett, adta volna magát, hogy az akadémia növendékei a Puskás FC-ben kezdhetik meg élvonalbeli szereplésüket. A valóság azonban az lett, hogy már pályafutásuk végén járó, illetve külföldi játékosokkal teletömött csapat állt ki a pályára a meccseken. Fiatalokat és saját nevelésű focistákat csak nyomokban tartalmazott a keret. A felcsútiak ugyan rendre Sallai Rolandot és Kleinheisler Lászlót emlegetik, mint tőlük indult topligás játékosok, de utóbbi például csak néhány meccset játszott a Bundesligában. És az eltelt szűk 13 év alatt ez még mindig kevés eredménynek tűnik.Itt érdemes megjegyezni, hogy nemcsak a felcsúti utánpótlás-nevelést érik kritikák, Csányi Sándor, az MLSZ elnöke többször is elégedetlenségének adott hangot. Szerinte ugyanis nagyon kevés fiatal játszik a felnőtt bajnokságokban, az NB I-ben és az NB II-ben is. Legutóbb év elején fejtette ki a véleményét a hazai utánpótlás-neveléssel kapcsolatban:„Amikor fiatalokról beszélünk, akkor elfelejtjük, hogy Magyarországon az utánpótlásképzés nem úgy történik, hogy valakik a saját pénzüket beleteszik az utánpótlásba, és próbálnak abból jó játékosokat kihozni, felnevelni, aztán vagy játszatják őket vagy nem, hiszen az az ő káruk. Magyarországon az MLSZ-en keresztül, vagy közvetlenül az állam finanszírozza az utánpótlást, és az nem várható el, hogy az államtól elfogadják a pénzt, aztán vagy kinevelnek játékosokat, vagy nem, és ha ki is nevelnek, akkor sem játszatják őket. Akkor le kell mondani az utánpótlás-nevelésre felhasznált pénzekről, és a saját pénzét arra költi, amire akarja.”Lamin Colley, a Puskás Akadémia 30 éves csatára, az elmúlt két évben 9 gólt szerzettLamin Colley, a Puskás Akadémia 30 éves csatára, az elmúlt két évben 9 gólt szerzett Fotó: PAFCHiába a kritikák, hiába mutatott mást a valóság, a miniszterelnök által megfogalmazott fő cél nem változott az évek alatt:„A klub stratégiájának legfontosabb eleme a saját nevelésű játékosokra épülő első csapat, a klub felépítése. A klub elfogadottságát növelő irány lehet, ha az akadémián felnövő játékosokkal tud eredményes futballt játszani a felnőtt mezőnyben. Mindezek mellett cél a kiemelten tehetséget játékosok nemzetközi karrierhez történő előkészítése és segítése. (...) A klub számára értéket jelentő labdarúgók kinevelése az akadémia elsődleges feladata.”Ennek elérésben láthatóan az államilag kiemelt státuszt nem lendített nagyon sokat. A 2020-as és 2021-es dokumentumokban szereplő táblázatok szerint 2019/2020 tavaszán 24 U17-es pályára lépő játékos volt, addig a 2021/2022-es szezon őszén 18, a két időszak között 28-28 játékos lépett pályára, U16-os játékosok közül 23-an léptek pályára az időszak kezdetén, a legutolsó adat szerint 2021 őszén 26-an, a köztes időszakban 27, illetve 29 volt ez a létszám, az U15-ös játékosok közül pedig 21-en léptek pályára 2019 őszén, 2021 őszén pedig 24-en. Az NB III.-ban látszik leginkább valamiféle előrelépés, az időszak kezdetéről 19 játékost közölt az akadémia, míg 2021 őszére már 41 játékosról számolt be. Igaz, 2021 tavaszán ennél többen, 49-en is voltak.Hogy egészen pontosan mit is takar a „pályára lép” kifejezés, az nem világos.A valóság a tények mögöttA fentihez hasonló táblázatokat a 2022-es évről készített dokumentumban már nem találtunk, cserébe név szerint és szezononként felsorolják azokat a játékosokat, akik profi bajnokságban pályára léptek 2020. januárja óta.Szám szerint összesen 51-en vannak, közülük 15 játékos az NB I-ben, 33 az NB II-ben, 3 pedig külföldi bajnokságban lépett pályára. Arról viszont már nem szól a fáma, hogy vajon hogyan alakult ez a létszám például 2017 és 2020 között. Ahogy csalóka ez az összesítés is, hiszen a 33 NB II-es játékos közül 13 olyan focista van említve, aki az NB I-ben pályára lépők között is szerepel.Vagyis a profi bajnokságban pályára lépők pontos száma sokkal inkább 51 mínusz 13, azaz 38 fő.Egy ilyen kimutatásból rögtön azt gondolhatja bárki, hogy az említett játékosok karrierje beindult, és sikerült az átlépés az utánpótlás-nevelésből a felnőttek közé. Az elgondolás azonban nem teljesen fedi a valóságot, sok esetben ugyanis egyáltalán nem látszik a határozott előremenetel. Végignézve a játékosok pályafutását, akad olyan, akit mindig csak kölcsönbe vesznek a csapatok, hiába volt már több csapatnál is, de olyanra is van példa, amikor az a csapat adta kölcsönbe, aki szintén kölcsönbe vette, egy másik játékos pedig hiába volt nagyobb csapat tagja, csak egyszer lépett pályára, most pedig egy másodosztályú csapatnál kötött ki. Az áttekinthetőség és az információk kezelhetősége miatt csak azokat a játékosokat tüntettük fel, akik az NB I-ben pályára léptek (és akiről találtunk információkat). A Transfermarkt, illetve az MLSZ adatbázisainak segítségével néztük meg, jelenleg hol játszanak a játékosok és hány meccsen léptek pályára az első osztályban.ForrásEnnél is beszédesebb az a táblázat a beszámolóban, mely szerint folyamatos NB I-es játéklehetőséghez a 2020/2021-es és a 2021/2022-es szezonban is egyaránt két-két felcsúti nevelés jutott.Az iméntiekhez hasonló megosztottság jellemzi azokat a játékosokat is, akik külföldre igazoltak. A beszámoló szerint 2020 év eleje óta összesen nyolcan vannak, az ő adataikat szintén táblázatba foglaltuk.ForrásAz ő történeteikben is akad említésre méltó, hiszen jól látszik, hogy Galántai Tamás régóta Olaszországban nevelkedik, hasonló elmondható Balabás Bencéről is, aki szintén fiatalon került Ausztriába. Tehát a magyar utánpótlás-neveléshez meglehetősen kevés közük van. Vaits Marcell hiába mehetett el Hollandiába egy elsőosztályú csapat utánpótlásához, a lábát nem sikerült megvetnie. Innen a Szeged II-höz igazolt, amely kölcsönadta a harmadosztályú Hódmezővásárhelynek, mely végül a kölcsön lejártával leigazolta a játékost. Szintén a harmadosztályba került külföld után Szin Ferenc is.Felfoghatatlan pénzmennyiségA beszámolóban foglaltak önmagában nehezen adnak választ arra a kérdésre, hogy mennyire éri meg és mennyire működik hatékonyan, mennyire teljesíti az elvárt célokat az államilag kiemelt akadémia. A Felcsút számára azonban nem ez nyitotta meg a pénzcsapokat. A tao-rendszer 2011-es elindulása óta és Orbán Viktor kiemelt figyelmének köszönhetően a felcsúti profi focihoz és az utánpótlás alapítványhoz összesen már több mint 100 milliárd forint áramlott. Ennek meghatározó része a közpénznek minősülő tao, a többi pedig feltehetően az állami közbeszerzéseken meggazdagodott NER-cégek támogatásainak köszönhető. Az NB I-es csapat esetében a bevételek összetételét csak gyanítani lehet, hiszen az éves pénzügyi beszámolójából rendre kihagyják ezt a részt. Így csak a nem túl erős felcsúti nézőszámokból lehet azt feltételezni, hogy nem a jegyekből és mezeladásokból jön össze az az évi néhány milliárd forintos bevétel, amivel rendre az egyik legnagyobb költségvetéssel bíró klub az NB I-ben.Tulajdonképpen tehát az egyáltalán nem szerény anyagi körülményeket támogatta meg az állam még évi néhány milliárd forinttal. Hogy pontosan mennyivel, azt nem látni világosan, annyi biztos, hogy 2023-ban 5,613 milliárd forintot adott az akadémiának a Honvédelmi Minisztérium.Sok fiatal a másod- és a harmadosztályban kötött ki az NB I. vagy külföld utánSok fiatal a másod- és a harmadosztályban kötött ki az NB I. vagy külföld után Fotó: pfla.huA 2022-es évről készült beszámoló a korábbiakkal ellentétben egy rövid rész erejéig a pénzügyekre is kitért, miszerintaz államilag elismert sportakadémiai támogatás összesen: 10 756 352 004 forint.Tekintve, hogy ez egy adott év beszámolója, egyáltalán nem kizárt, hogy ez az összeg egyetlen év támogatása és nem egy 2020-tól összesített összeg. Mindenesetre több mint 16 milliárd forintot már biztosan a Felcsúthoz áramoltatott a kormány az államilag kiemelt státusz miatt. Ahogy azonban korábban említettük, nem lehet tudni, pontosan mire költötték el ezt a pénzt, két dolog biztos csak a beszámolónak köszönhetően: 2022-ben 906 millió forintért vettek két ingatlant leánykollégiumnak és kettőt felújítottak, illetve 255 akadémiai dolgozó bérét is az állami támogatásból fedezik.Némi fogalmunk azért mégis lehet arról, hogy mire és milyen nagyságrendben költik el az állami támogatást az akadémián. A támogatást igénylő dokumentumnak része ugyanis egy előzetes költségvetés a tervezett kiadásokról, amivel megalapozzák az igényelt pénz szükségét. Eszerint a 2023-ra kért 5,613 milliárd forintból: 1,4 milliárd forintot munkavállalókkal összefüggésben terveztek elkölteni, élelmiszerekre 235 milliót, sportruházatra 230 milliót, az áram 490 milliós költséget jelenthetett, a fűtési anyagok, pellet 125 milliósat. 130 milliót szántak kommunikációra, 720 milliót egyéb szolgáltatásokra, étkezés címszó alatt 370 milliót akartak elkölteni, versenyrendezésre 300 milliót, orvosi szolgáltatásra pedig 110 milliót szántak.

"Unott, megfáradt, fásult emberekre itt nincs szükség" - írja a felcsúti akadémia a sokáig rejtegetett beszámolójában

Eleinte azért nem akarta kiadni a Honvédelmi Minisztérium a felcsúti papírokat, mert ez veszélyeztetné a sportakadémiák megítélését és a jövőbeli működését.

https://444.hu/2024/07/18/unott-megfaradt-fasult-emberekre-itt-nincs-szukseg-irja-a-felcsuti-akademia-a-sokaig-rejtegetett-akademiai-beszamolojaban

2024-07-18 12:31:00

444

Fordulatot ígér a Fenyő János médiavállalkozó megöletése miatt zajló büntetőügyben Zamecsnik Péter, Gyárfás Tamás védője.Az ügyvéd Havas Henriknek nyilatkozott erről a napokban és elmondta: látókörükbe került három-négy ember, akik részt vettek különböző megbeszéléseken, ahol a valódi felbujtó leleplezte magát és elismerte azt is, hogy nem kevés pénzt juttatott Portik Tamásnak azért, hogy a gyanút róla elterelje.Név ugyan ezzel kapcsolatban nem hangzott el, de a beszélgetésből kikövetkeztethető, hogy Princz Gáborról lehet szó.A Princz-szálPrinczre Gyárfáshoz hasonlóan potenciális felbujtóként tekintettek a hatóságok (igaz, több tanú szerint volt olyan magas rangú rendőrtiszt, aki védelmébe vette a bankárt és igyekezett akadályozni az ellene folyó vizsgálódást), miután a Postabankhoz tartozó sajtóportfólió miatt konfliktusba keveredett Fenyő Jánossal, aki bizalmasa,Perczel Tamás szerint a páncélszekrényében őrizte a bank eredeti és a meghamisított mérlegét is, ám ezek a dokumentumok Fenyő halála után rejtélyes módon eltűntek.A bankár több vallomás szerint a Portik tulajdonában lévő Művészinas étterem rendszeres vendége volt, és az energolos egyik embere, H. Tibor rajta volt a hírhedt VIP-listán.Princz esetleges érintettségéről R. László, az alvilág egyik jól ismert figurája is beszélt a nyomozóknak. Az egykori keresztapa Portik albán katonájától, Salihi Meadtól hallotta, hogy az olajos nagyvállalkozó jóban volt a bankárral.A külföldi gengszter arról is beszélt a Conti-Car autókereskedés tulajdonosának, hogy nem sokkal Fenyő János médiacézár halála után Portik Tamás megbízta egy ismerősét, T. Tamást, hogy a Keleti pályaudvarnál lévő egykori Postabank-fiókból vegyen föl részére 120 millió forintot.A rendőrségi nyomozás szerint, ha nem is konkrétan a pályaudvarnál, de a környékén volt bankfiók.Hozzátesszük: Princz Gábor már nem él, így ő nem tud védekezni. Másrészt a 2012-es rendőrségi kihallgatásán az üzletember tagadta, hogy pénzt fizetett Portiknak vagy bármelyik emberének.A Fenyő-gyilkosságFenyő Jánost, a Vico sajtóbirodalom urát 1998. február 11-én este fél hat után, saját Mercedesében gyilkolták meg a Margit utca 4. szám alatt, amikor megállt egy piros lámpánál. A feltorlódott kocsisorban várakozó Mitsubishiből kiugrott egy férfi, aki az Agram 2000 típusú gépfegyveréből tizenkilenc lövést adott le Fenyő Jánosra. A lövedékekből négy találta el az áldozatot, így a médiavállalkozó azonnal meghalt. A merénylet után a tettes megszabadult géppisztolyától, sapkájától, kabátjától, kesztyűjétől, beszállt társai közelben lévő autójába, és elhajtottak a helyszínről.A rendőrség tizenhárom évig nem találta a gyilkost, s fordulat a Fenyő-ügyben azután következett, hogy 2011 februárjában magyar kérésre Szlovákiában letartoztatták az Aranykéz utcai robbantással és több más bérgyilkossággal összefüggésbe hozott Jozef Rohácot, miután kiderült, az ő DNS-ét találták meg a merénylet helyszínén hagyott sapkában.A szlovák végrehajtóembert a bíróság végül 2017 májusában jogerősen is életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Rohác bűntársát, a vád szerint sofőrként közreműködő Ladislav Trnkát bizonyítottság hiányában felmentették.A jogerős ítélet után vizsgálatot indított a rendvédelmi szervek belső elhárításaként működő, a 90-es évek alvilági leszámolásaiban a rendőrségnek segítséget nyújtó Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), majd a kellő információk összegyűjtése után 2017. október 31-én újra nyomozni kezdtek.Néhány hónappal később, 2018. március 22-én gyanúsítottként hallgatták ki a börtönben a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás megrendelése miatt jogerősen elítélt Portik Tamást, majd április 17-én, a délutáni órákban Gyárfás Tamást is előállították és gyanúsítottként hallgatták ki.Gyárfás ellen 2019 nyarán emeltek vádat felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt. A Fenyő-ügyben Portikot is felelősségre vonták, az ellene indított eljárást egyesítették Gyárfás perével. A Nap TV volt tulajdonosa terhére azt rója a vádhatóság, hogy ő bujtotta fel az Energol-vezért arra, hogy Roháccsal és bandájával ölesse meg legnagyobb üzleti riválisát, Fenyő Jánost. A vád egyik fontos alapja az a hangfelvétel, amelyet Portik rögzített a 2000-években kettejük beszélgetéseiről, és amelyen többször szóba került a Fenyő-gyilkosság.Hét év GyárfásnakFebruárban Gyárfás Tamást bűnsegédként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt hét év fegyházbüntetésre, Portik Tamást pedig felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés miatt életfogytiglani fegyházra ítélte nem jogerősen a bíróság.Azért született Portik esetében ez a döntés, mert nála perújítást rendeltek el és a Fenyő-ügyet egyben kezelték az Aranykéz utcai robbantás ügyével, amiben korábban szintén kimondták a férfi bűnösségét.Gyárfás legkorábban büntetésének négyötödének letöltése után, míg Portik húsz év múlva szabadulhat. Gyárfás azért lett "csak" bűnsegéd, mert a bíróság álláspontja szerint Portik Tamás ötlete volt Fenyő János, Gyárfás nagy ellenségének kivégzése, amibe az exúszóelnök ráutaló magatartásával beleegyezett. Az elsőfokú döntésről bővebben itt olvashatnak.

Új bizonyítékra bukkantak a Fenyő-ügyben?

Fontos bizonyíték juthat hamarosan a védelem birtokába a Fenyő-gyilkosság ügyében – erre utalt Havas Henriknek adott interjújában Zamecsnik Péter, Gyárfás Tamás ügyvédje. Noha a védő konkrétumokat nem árult el, az a beszélgetésből kiderül, hogy új szereplők bukkanhatnak fel az ügyben, akik előtt Fenyő János egy másik ellensége leleplezte magát és elismerte, hogy pénzt fizetett Portik Tamásnak.

https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/07/uj-bizonyitekra-bukkantak-a-fenyo-ugyben

2024-07-17 18:21:00

Magyar Nemzet (MNO)

Újabb gyanúsított kényszerintézkedése szűnt meg az óbudai korrupciós botrányban - értesült a Magyar Nemzet. A bíróság lapunknak adott tájékoztatásából ugyanis kiderült, hogy a nyomozó ügyészség nem kezdeményezte az egyik érintett bűnügyi felügyeletének meghosszabbítását, így az illető már szabadlábon védekezik.Ez az a közferháborodást kiváltó ügy, amibe nemrég belebukott Óbuda szocialista alpolgármestere, Czeglédy Gergő is, ám a történet szálai több évvel korábbra vezetnek vissza.Lebuktak a kenőpénzzelA III. kerületi botrányt Anonymous tárta fel 2021 őszén, több videó kiszivárogtatásával. Az álarcos alak által közzétett anyagok közül a legmegdöbbentőbb az volt, amikor egy rejtett kamerával készített felvételen az látszik, hogya baloldal egyik fontos háttérembere, P. Gábor és egy ismeretlen személy egy autóban ülve több millió forint kenőpénzzel számolt el. A felvételeken jól látható, ahogyan az összegeket papírzacskóba tették.Az álarcos alak tájékoztatása szerint a III. kerületi önkormányzat megbízásaiból visszaosztott pénzről volt ebben az esetben szó.A baloldal háttérembere is gyanúsítottAz ügyben eljárás indult, az első gyanúsítottakat - köztük P. Gábort - március elején fogták el. Akkor annyit lehetett tudni a gyanúsításról, hogy egy férfi a kft.-jén keresztül szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött a Budapest Főváros III. Kerület - Óbuda-Békásmegyer- Önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított társa által kijelölt két gazdasági társasággal. A gyanúsítottak a fiktív szerződések ellenértékeként beérkezett pénzösszegeket készpénzben felvették, és korrupciós célokra fordították.Czeglédy százmilliós korrupcióban lehet érintettFontos körülmény, hogy néhány héttel ezelőtt kiengedték a letartóztatásból D. Róbertet, akit az ügy első gyanúsítottjai között tartanak számon.A férfi szabadulása időben egybeesett Óbuda MSZP-s, minősített vesztegetéssel gyanúsított alpolgármesterének őrizetbe vételével, akit egy társával együtt le is tartóztatott a bíróság.Az ügy érintettjeinek körében azonnal elterjedt, hogy valaki a szabadulás reményében a gyanúsítottak közül beszélni kezdett és így jutottak el Czeglédyhez.A Központi Nyomozó Főügyészség azt rója Czeglédy Gergő terhére, hogy százmillió forintnyi kenőpénzt fogadott el azért, hogy biztosítsa egy reklámcég plakátjainak elhelyezését Óbudán. A vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezésére fiktív szerződéseket kötöttek.

Újabb fordulat az óbudai korrupciós bűnügyben

Nem hosszabbították meg a bűnügyi felügyeletét, így néhány napja már szabadlábon van az óbudai kenőpénzes bűnügy egyik gyanúsítottja. Nem sokkal korábban a botrány egyik főszereplőjét a börtönből engedték ki, ám a férfi szabadulásával egyidőben az ügyészek őrizetbe vették Óbuda alpolgármesterét, akit százmilliós vesztegetéssel gyanúsítanak.

https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/07/ujabb-fordulat-az-obudai-korrupcios-bunugyben

2024-07-17 12:34:00

Magyar Nemzet (MNO)

Alcsútdobozon ezúttal az arborétum és a golfpálya szomszédságában vett 8,6 hektár (86 ezer négyzetméter) földet id. Orbán Győző. A miniszterelnök édesapja 20,25 millió forintot fizetett a június végén szerzett területért. Ugyanaz volt az eladó, mint id. Orbán Győző több korábbi földszerzésénél.Több cikkünkben írtunk már a hatvanpusztai birtokot is tulajdonló Orbán Győző ingatlanjairól. Legutóbb márciusban számoltuk össze, hogy az akkor vásárolt területekkel nyolcvanhektárnyi föld volt a miniszterelnök édesapjának tulajdonában a Felcsúttal szomszédos Alcsútdobozon. Ehhez adódik hozzá a június végi földvásárlás 8,6 hektárja. A területek adásvételi szerződése a törvényi szabályozás alapján harminc napig nyilvános, így találtunk rá mi is.Ehhez kapcsolódóan: Tovább bővült az alcsútdobozi Orbán-birodalom: újabb földeket szerzett a miniszterelnök édesapjaA most szerzett területek (szántó és fás területek) részben a máriavölgyi (Alcsút) Pannónia Golf & Country Club mellett találhatók. A klubról a Partizán írta meg a BDPST Zrt. közleménye alapján, hogy Tiborcz István érdekeltsége bevásárolta magát a klubot működtető cégbe, a Pannónia Golf & Country Club Máriavölgy Zrt.-be (Mészáros Lőrinc mellé).A golfpálya területe egyébként ifj. Orbán Győző cégéé (a PSU Kft.-n keresztül). A golfklubról a turizmus.com azt írta tavaly novemberben, hogy a BDPST Zrt.-é. Tény, hogy a klubot működtető cég székhelye a tavalyi bejelentéskor átkerült Mészáros Lőrinc cégeinek felcsúti címéről abba a budapesti, Pasaréti úti irodaházba, ahová számos Tiborcz-érdekeltség is be van jelentve.Az Alcsúti Arborétumról az Átlátszó írta meg több éve, hogy a felcsúti Puskás Akadémiát is működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványhoz tartozik.A miniszterelnök édesapja által most szerzett földek és már meglévő, korábbi birtokai:

Tovább növekedett az Orbán-birodalom Alcsúton

Alcsútdobozon ezúttal az arborétum és a golfpálya szomszédságában vett 8,6 hektár (86 ezer négyzetméter) földet id. Orbán Győző. A miniszterelnök édesapja 20,25 millió forintot fizetett a területért, és ugyanaz volt az eladó, mint id. Orbán Győző több korábbi földszerzésénél.

https://www.szabadeuropa.hu/a/tovabb-novekedett-az-orban-birodalom-alcsuton/33041631.html

2024-07-19 16:44:00

Szabad Európa

Az önkormányzati választáson 18 év után kiszavazták a hatalomból Gárdony fideszes polgármesterét. Tóth István június végére és július 10-re is összehívott egy-egy képviselő-testületi ülést. Ezen több pénzt osztottak ki beruházásra, mint amennyi 2022-ben az egész éves keret volt. Az erről döntő 11 képviselőből csak 5 nyert mandátumot a következő ciklusra. Az újonnan megválasztott polgármester és képviselőtársai petícióval akadályoznák meg, hogy a távozó városvezetés kisöpörje a kamrát. Megkeresésünkre a távozó polgármester, akit például onnan ismerhetünk, hogy rendőröket hívott padokat rendbetevő kutyapárti aktivistákra, annyit üzent, hogy nem kíván nyilatkozni. "Nekem nincs bajom a beruházásokkal, amikről szó van, azok között vannak fontos, időszerű, sőt, olyan fejlesztések, amik már régóta esedékesek lennének. A bajom a nagyságrenddel és az időzítéssel van. Azzal, hogy most nagyságrendileg annyi pénzt akarnak elkölteni két hét alatt, mint amennyit tavaly vagy tavalyelőtt egész évben, miközben ha jogilag még legitim is a testület, politikailag már nem az" - mondja kérdésemre Szigetvári Péter leendő gárdonyi önkormányzati képviselő. A június 9-i választáson független egyéni jelöltként győzte le az eddigi fideszes képviselőt, és ezzel nem volt egyedül.Tóth István, aki 18 éven át vezette GárdonytA 8 egyéni választókerületből csak 4-et nyert fideszes (öt éve még 7-et), és míg a 12 tagú képviselő-testületben most Tóth István polgármesterrel együtt 8 Fidesz-KDNP-s van, ősztől már csak 5 lesz (Tóth legutóbb azzal került be a híreinkbe, hogy rendőröket hívott a városban padokat rendbetevő kutyapárti aktivistákra). És a polgármestert sem Tóth Istvánnak hívják majd, a VITE civil szervezet színeiben indult Eötvös Pál Árpád 60:40 százalékos arányban győzte le a várost 18 évig vezető Tóthot. Öt éve Tóth 49,3 százalékot, az akkor az ellenzéki összefogás jelöltjeként induló Eötvös 31 százalékot kapott, és csaknem 20 százalékot ért független jelöltként az a Vágner Elza, aki most a DK listájáról került be a testületbe.A gárdonyiak tehát lényegében megbuktatták az eddigi városvezetést, csak 3 fideszes képviselő tudta megtartani a mandátumát (a negyedik egyéni győztes és a kompenzációs listára bekerült fideszes 2019-ben nem lett képviselő). Jogilag azonban az őszi váltásig még a mostani városvezetés azt tesz, amit akar.És Tóth Istvánék most nagyon akarnak. A Határárki kikötő mosdója, burkolatfelújítás, pallójárda- és lépcsőépítés a látványtavakhoz (amelyek látványosságáról a polgármestert is adó VITE színeiben mandátumot szerzett Horányi Tibor itt posztolt fotókat), ugyanott fák telepítése, a városháza mögötti park környezetrendezése, játszótérfejlesztés, egy iskolai előtti parkoló kialakítása, rendelőfelújítás, de még egy pumpapálya és egy vidraszobor elkészítése is azon a listán volt, amiről most, a választási után akartak gyorsan gondoskodni. Június végén 230 milliós, majd július 10-én további 570 millió forintnyi beruházás indításáról határoztak a képviselők; a 12 tagú testületből 11-en voltak ott az ülésen, mint írtam, többségük nem lesz képviselő októbertől.Hogy a nagyságrendet érzékeltessük: Gárdony önkormányzata tavalyelőtt nagyjából 3 milliárd forintból gazdálkodott, ebből 770 milliót költöttek beruházásra, tavaly nagyjából 3,4 milliárdból, amiből körülbelül 1 milliárd forint volt beruházási kiadás. Vagyis most néhány héten belül 800 millió forintot költöttek olyan célra, amire az elmúlt két teljes évben összesen ennek nagyjából dupláját, 1,77 milliárdot.A megválasztott, de hivatalba még nem lépett polgármester, valamint öt képviselő, köztük Szigetvári a hétvégén petíciót indítottak „Beruházások ideiglenes felfüggesztése Gárdonyban az átmeneti időszakban” címmel. A városvezetőnek címzett tiltakozó levélben azt kérik, hogy még hivatalban lévő testület az októberig tartó átmeneti időszakban csak a folyamatban lévő ügyek lezárásával, illetve az éves munkatervében lévő ügyekkel foglalkozzon, és ne hozzon döntést beruházásokról, ingatlaneladásokról és -vásárlásokról, valamint olyan szerződésekről, amelyek 2024. október 1-je utáni határidejűek.„Az elmúlt néhány hétben Tóth István azt bizonyította, hogy számára nem jelentenek semmit Gárdony lakosai”, mondja Szigetvári. Példaként említi – egy facebookos posztjában is ír erről –, hogy a még hivatalban lévő városvezetés nem adott 15 millió forintos hozzájárulást a velencei szakrendelő működéséhez, ami biztosította volna, hogy a gárdonyi betegek „alanyi jogon igénybe vegyék annak szolgáltatásait”. A régóta esedékes beruházások között van például az egyik helyi általános iskola áramellátásának problémája. A polgármester a legutóbbi testületi ülésen elismerte, hogy tudja: a gárdonyi iskola elektromos hálózata „olyan rossz állapotban van, hogy bármikor meghallja a tűzoltó autót a városban, eszébe jut, talán a gárdonyi iskola ég éppen” – fogalmazott erről Szigetvári. Szerinte az erre most elköltött 6 millió forintot bármikor odaadhatták volna, arról nem is beszélve, hogy így a városvezető hosszabb ideje „életveszélyben tartotta az ott tanuló diákokat, és az ott dolgozókat”.A petíció aláírói szerint az önkormányzati döntések is erre utalnak. A petícióban „a hivatalban lévő képviselő-testület pénzszórásban megnyilvánuló politikai bosszújáról” és „kellő előkészítés nélkül, kapkodva meghozott döntésekről” írnak, valamint arról, hogy ez sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Az októberben hivatalba lépő városvezető és képviselőtársai attól tartanak, hogy a város működőképessége veszélybe kerülhet a helytelenül előkészített, későn elindított és jóváhagyott beruházások miatt.Szerettem volna megtudni, miért tartotta fontosnak Tóth István, hogy a választási veresége után vigye be ezeket az előterjesztéseket a többségében már szintén mandátumát vesztett tagokból álló képviselő-testület elé, hogy mit gondol a megválasztott, leendő városvezetés által indított petícióról, de azt is szerettük volna megkérdezni, hogy tervezi-e még további testületi ülések összehívását október előtt. A városházán többszöri próbálkozás után a titkárnője azt közölte, hogy Tóth a héten szabadságon van, majd miután megüzentem a kérdéseimet és megadtam elérhetőségeimet, kis idő múlva visszahívott, hogy „a polgármester úr a kérdéses ügyben nem kíván nyilatkozni”.

Pumpapálya, vidraszobor: bukása óta szórja a pénzt a gárdonyi fideszes városvezetés

A polgármestert 18 év után leváltották, a testületi többség is elveszett a júniusi választáson. Az elmúlt néhány hétben mégis elköltöttek gyorsan 800 millió forintot beruházásokra – tavaly és tavalyelőtt összesen 1,77 milliárd ment erre a célra. Petíció indult a döntések ellen.

https://444.hu/2024/07/19/pumpapalya-vidraszobor-bukasa-ota-szorja-a-penzt-a-gardonyi-fideszes-varosvezetes

2024-07-19 16:02:00

444

Tengerkék hawaii ingben pózolt a napokban Orbán Viktor a horvátországi Vis szigetén - a horvát sajtóból átvett hírről lapunk is beszámolt. A miniszterelnök a jelek szerint nem sokat pihenhetett, hiszen július 18-án már az angliai Woodstockból, az EPC-csúcsról posztolt fotókat Facebook-oldalán, ahová a nyaralós képek valamiért már nem kerültek fel.Nagyon úgy tűnik, hogy Orbán egyenesen üdüléséről utazott tovább az angliai rendezvényre. Hadházy Ákos képviselő ugyanis közzétett egy július 18-i légiforgalmi radarfelvételt, amin az látszik, hogy a Magyar Honvédség 606-os lajstromjelű luxusgépe, egy Dassault Falcon 7X hajnali négy után a ferihegyi reptérről indul, egy órával később a horvátországi Split repterén landol.A bejegyzést alátámasztja a flightaware légiforgalmi portál archívuma is: ezen adatok alapján a Falcon még hat óra előtt tovább is indult az Egyesült Királyságba, és az angliai Brize Norton repülőterén szállt le - ami 23 percnyi autóútra található Woodstocktól.Hárommillióért repülhetett a Falcon SplitbeA horvátországi kitérő 55 perces utat és több mint 500 kilométeres többletet jelentett ahhoz képest, ha a Falcon 7X egyenesen Budapestről repült volna Brize Nortonba. Hogy ez mennyibe került, arról az aircraftcostcalculator.com adhat képet: a portál a luxusgépnek számító Dassault Falcon 7x esetében 9470 dollár/üzemórával kalkulál, ami a jelenlegi árfolyam mellett 3,3 millió forintnak felel meg. "Ez egy reális becslés, amiben benne van a karbantartás, a személyzet és az üzemanyag ára is. Ha bérelték volna, még többe kerülne" - mondta kérdésünkre Hardy Mihály repülési szakértő, a Klubrádió főszerkesztője. Hardy egyébként eleve szemfényvesztésnek tartja, hogy a repülőt honvédséginek nevezik, hiszen ezt a típust mindenütt a világon üzleti vagy magángépként tartják számon - és az is árulkodó, hogy főként kormánytagok használják.A horvátországi kitérő kapcsán levelet küldtünk Havasi Bertalannak - hiszen, ha nehezen is, de elképzelhető olyan fatális véletlen egybeesés, hogy a honvédségi gép Orbán Viktor helyett valaki mást szállított Split és Brize Norton között július 18-án.Arról is érdeklődtünk, hogy ha mégis a miniszterelnök utazott a gépen, kik tartottak vele, és hogy Orbán maga fizette-e a repülő plusz 500 kilométeres útját, vagy az állam viseli majd a több milliós költséget. Válaszokat egyelőre nem kaptunk, ha Havasi Bertalan később mégis reagálna, frissítjük cikkünket. Tegyük hozzá, Orbán nem először használja különutakra a Magyar Honvédség repülőit: tavaly az egyik, Kairóból Budapestre visszaérkező Airbus tett egy közel másfél órás kitérőt Olaszországban. A gép Pisában landolt, nem sokkal később pedig a miniszterelnököt és feleségét Firenzében, majd Velencében is látták sétálgatni.Arra járt a NER-es luxusjacht isA Hadházy Ákos által közzétett, a részleteket bemutató montázson feltűnik egy másik érdekesség is. A honvédségi gép indulása után, szintén Splitből indult tovább Trogir felé a My Artemy luxusjacht. A jachtról korábban az Átlátszó derítette ki, hogy egy máltai offshore cégen keresztül az egyik leggazdagabb, NER-közeli nagyvállalkozó, Szíjj László a közvetett tulajdonosa. A jacht használatát átlagemberek meg sem engedhetik maguknak: bérleti díja egy hétre 95 ezer és 112 ezer euró (37-43 millió forint) között mozog, a szezontól is függően.

Hárommilliós kitérő: kormánygép mehetett a horvát tengerparton nyaraló Orbánért

A Falcon 7X Angliába tartott, csak előbb tett egy több mint 500 kilométeres különutat.

https://hang.hu/belfold/harommillios-kitero-kormanygep-johetett-a-horvat-tengerparton-nyaralo-orbanert-165862

2024-07-19 17:34:00

Magyar Hang

Reagált a Közbeszerzési Döntőbizottság a Péterfy Sándor utcai kórházról írt cikkünkre, amiben azt írtuk, hogy 80 millió forintra bírságolták az intézményt, mert ellátták a betegeket. A döntőbizottság a lapunknak küldött levelében azt írta: nem a betegek ellátása miatt büntette meg a kórházat a döntőbizottság, hanem mert közel 1 milliárdot költöttek el a nyilvánosság kizárásával, versenyeztetés nélkül. És arra is felhívták a figyelmet, hogy akár 300 millió forintra is bírságolhatták volna a Péterfy utcai kórházat, de úgy döntöttek, hogy a büntetés összegét közel 75 százalékkal mérséklik.Az az Economx cikkében is szerepelt, hogy az intézmény megsértette a közbeszerzési törvényt. Ugyanakkor a Péterfy utcai kórház pedig arra hivatkozott, hogy a betegek ellátása került volna veszélybe éppen a koronavírus-járvány ideje alatt, ha nem lett volna elég nővér, aki ellássa a pácienseket.A döntőbizottság szerint transzparensen kellett volna eljárnia a PéterfynekA Közbeszerzési Döntőbizottság a Budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézetre a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése és még három súlyos jogsértés miatt szabott ki bírságot. Úgy fogalmaznak, a kórháznak a zavartalan betegellátás biztosítására átláthatóan is lehetősége lett volna, ráadásul versenyeztetéssel jobb helyzetbe is kerülhetett volna.A kórház egyik jogsértését sem tagadja, annak felülvizsgálatát nem kérte. De a cikkünk kapcsán azt írta a Péterfy utcai kórház az Economxnak:július 15-én a 80 millió forint büntetést kifizették, a bírsággal nem értenek egyet, és jogorvoslatért bírósághoz fordulnak.Az Állami Számvevőszék hivatalbóli kezdeményezésére megindult jogorvoslati eljárás lezárásaként meghozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy a Budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet, mint beszerző a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötte meg a BTHospmed Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Bt.-vel, mint kérelmezővel az "Egészségügyi feladatok ellátása munkaerőhiány áthidalása céljából egészségügyi szakvégzettségekkel" tárgyú közreműködői szerződést. A kórház 2019. október 15-e és 2023. október 6-a között 962 593 717 forint összeget fizetett ki a bérnővéreket kölcsönző cégnek a közreműködői szerződés és annak módosítása alapján.A döntőbizottság - a beszerzés magas, közel egy milliárdos értékét, mint kötelező mérlegelési szempontot is figyelembe véve - a megállapított jogsértés miatt 40 millió forint bírságot szabott ki a kórházzal szemben. A Kbt. a bírság kiszabását ebben az esetben kötelezővé teszi.A döntőbizottság azt is megállapította, hogy a közreműködői szerződés és módosítása nem semmis, mert a beszerző folyamatos betegellátási kötelezettségének ellátásához voltak szükségesek, és emiatt kiemelkedően fontos közérdek fűződött a teljesítésükhöz.A Kbt. a szerződés (és módosítása) nem semmis voltának kimondása esetén viszont további bírság kiszabását teszi kötelezővé, ezért a Döntőbizottság további 40 millió forint összegű bírságot szabott ki a Budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézettel szemben. Ennek a két bírságnak az összege összesen 80 millió forint.A döntőbizottság kiemelte: hogy Budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet a jogsértések mindegyikét elismerte, azok meglétét nem vitatja.A Péterfy utcai kórház azt közölte lapunkkal, hogy a bírság indokoltságával kapcsolatos álláspontját a bíróság előtti felülvizsgálati eljárás során fogja kifejteni.

Akár 300 milliós bírságot is kaphatott volna a Péterfy utcai kórház

Jogsértést követett el a Péterfy utcai kórház, ezt senki sem tagadja. A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint egymilliárdot költött el a fővárosi intézmény tendereztetés nélkül. De ha nem lettek volna bérnővérek, akkor a betegellátás sérült volna.

https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/kozbeszerzesi-dontobiztossag-peterfy-sandor-utcai-korhaz-betegellatas-transzpaerencia-birsag.793168.html

2024-07-19 16:22:00

economx.hu (napi.hu)

Régóta megy a huzavona a főváros VIII. kerületében megépítendő Pázmány Campus ügyében, most ismét üzent egymásnak a kerület polgármestere, Pikó András, illetve az építésért felelős miniszter, Lázár János. Lázár péntek délután az építkezés fontosságát hangsúlyozva ajánlatot tett a VIII. kerület érintett részén lakóknak, a miniszter szerint a városrész megújulásában Józsefváros önkormányzata nem partner, hiába ajánlják fel nekik a környezetük megújítását. Ezért Lázár közvetlenül a helyi lakóknak tett pénteken ajánlatot: a beruházás közvetlen szomszédságában lévő utcák társasházainak homlokzatának felújítását, közterületek, járdák, útburkolatok, közművek felújítását, zöldítést, fákat, cserjéket ígérve, illetve azt írta, néhány ház lakóinak vételi ajánlatot is tesznek. Pár órával később Pikó András is posztolt, arról írt a Facebookon, hogy levelet küldött Lázárnak. A polgármester arról ír, hogy ugyan elismerik, komoly közterületi fejlesztés valósulna meg a negyedben, ugyanakkor a most ott élők kivásárlását és otthonvesztését célozzák a fejlesztések. Ők pedig nem támogatnak semmilyen olyan beruházást, mely a lakosság cseréjével vagy elvesztésével jár. Pikó szerint a Józsefvárosi Önkormányzat ismertette a kormány képviselőivel a Pázmány Campusról lefolytatott társadalmi egyeztetés eredményét, majd a megállapodásnak megfelelően elküldte a javaslatait: szükségesnek tartják a tervek módosítását, a Magyar Rádió értékkel bíró épületeinek megőrzését, a campus funkcióinak szükséges csökkentését, valamint mindezek előtt a tervezett bontások és építkezések hatását vizsgáló vizsgálatok elvégzését. Ez utóbbiról azt írta, hogy statikai vizsgálatokat az önkormányzat is megrendelt a négy, leginkább veszélyeztetett társasház számára, de a beruházó részéről is kötelező feladat ezen vizsgálatok elvégzése. "Ha ezek azt mutatják, hogy a házainkat és otthonainkat nem veszélyezteti a bontás és építés, jussunk konszenzusra, a társadalmi egyeztetés eredményét figyelembe véve, a tervek szükséges módosításáról." A kormány 2025. december 31-ig kitolta a Pázmány Campus előkészítésének határidejét. Még februárban egyeztek meg a felek arról, hogy újrainduljanak a tárgyalások az úgynevezett Pázmány-projektről. Pikó többek közt azt kérte, hogy a Palotanegyedet jelentősen átrajzoló projektről valós társadalmi egyeztetés legyen. A minisztérium által is ígért tárgyalások egyik eleme volt, hogy Lázár március elején leült a kerületiekkel. Ezután jelentette be a polgármester, hogy társadalmi egyeztetés indul a campusról. Azonban már ekkor máshogy számoltak be az eredményekről a civilek és Lázár is: a miniszter annyit írt, hogy a "célból nem engedünk, de az odavezető útról tárgyalunk". Egy áprilisi lakossági fórumon többen azt kérdőjelezték meg, hogy egyáltalán ott kell-e megépülnie a campusnak. Mások az új épületek magasságát és azok árnyékát tették szóvá, de a több ezer, a Palotanegyedre ömlő egyetemistának sem örül mindenki. Az ÉKM államtitkára az egyetem elhelyezkedésével kapcsolatban utalt arra, hogy az már nem kérdőjelezhető meg, hogy az egyetemre szükség van, ahogy az sem, hogy hol. A helyi civilek többek közt azt is kifogásolták, hogy olyan épületeket dózerolnának le, amik nemcsak fontos emlékek, hanem több közülük kifejezetten jó állapotban van.

Lázár kivásárlást ajánl néhány ház lakóinak, Pikóék lakosságcserétől tartanak a Palotanegyedben

Régóta megy a huzavona a főváros VIII. kerületében megépítendő Pázmány Campus ügyében, most ismét üzent egymásnak a kerület polgármestere, Pikó András, illetve az építésért felelős miniszter, Lázár János.

https://telex.hu/belfold/2024/07/12/pazmany-campus-palotanegyed-lazar-piko-epitkezes

2024-07-12 18:40:00

Telex

A Nyíregyháza Spartacus Mezőkövesden fogadja a hozzá hasonlóan újonc ETO FC Győrt a labdarúgó OTP Bank Liga első fordulójában, július 26-án - írja az MTI. A bajnoki meccset azért nem Nyíregyházán játsszák majd, mert hiába ígérték, nem készült el az új stadion. A Nyíregyháza honlapján közzétett beszámolójában is arról ír, hogy azért kellett új helyszínt keresni a találkozónak, mert a csapat még nem veheti birtokba a felújított Városi Stadiont. "A Szpari tárgyalt mind a kisvárdai, mind pedig a mezőkövesdi stadion vezetésével, a közelben ezek a létesítmények felelnek meg az NB-I-es előírásoknak. Kisvárdán ebben az időpontban nem szabad a stadion, Mezőkövesden viszont pályára léphetünk" - közölték. Dankó Gergő ügyvezető azt írta, hogy szeptember 1-től kezdődően kapták meg a stadion üzemeltetési jogait. Hozzátette: dolgoznak azon, hogy a második hazai mérkőzésüket már ne máshol, hanem az új stadionban játszhassák le. A csapat egyébként kéréssel fordult mind az MLSZ, mind az ETO FC Győr felé, hogy az első meccsünket elhalaszthassák december 4-re, de a győri klub ezt nem fogadta el. A 444 idézte fel, hogy a csúszás azért is meglepő, mert május közepén a hivatalos kommunikáció szerint már jól, "rajtra készen" állt a nyíregyházi stadion: a beszámolójuk szerint már "locsolták a gyepet, és az utolsó simításokat végezték az építkezésen". Nyul Zoltán az ÉKM helyettes államtitkára pedig arról beszélt szintén május közepén, hogy június 30-ra kész lesz a stadion központi létesítménye és a szabadidős centrum is. "Kijelenthetjük, hogy itt kezdheti a szezont a Nyíregyháza Spartacus" - mondta.

Hiába ígérték, nem lett kész a stadion, Mezőkövesden játssza első bajnokiját a Nyíregyháza

A Nyíregyháza Spartacus Mezőkövesden fogadja a hozzá hasonlóan újonc ETO FC Győrt a labdarúgó OTP Bank Liga első fordulójában, július 26-án – írja az MTI. A bajnoki meccset azért nem Nyíregyházán játsszák majd, mert hiába ígérték, nem készült el az új stadion.

https://telex.hu/sport/2024/07/13/nyiregyhaza-mezokovesd-bajnoki-stadion-igertet-elso-meccs

2024-07-13 21:46:00

Telex

Nyomozás folyik a nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében: a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye azt írja, a hírekkel ellentétben a lombkoronasétány miatt nem az Európai Ügyészség, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékes szerve nyomoz, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt. Még tavaly áprilisban terjesztett be írásbeli választ igénylő kérdést Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő, az ő kérdése alapján folytat nyomozást a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztálya. Az Európai Ügyészség (EPPO) 2024 februárjában átiratot küldött a Legfőbb Ügyészségnek, ami alapján a Transparency International Magyarország bejelentést tett korrupcióra hivatkozva a Nyíradonyban megvalósításra került lombkoronaösvény-projektek, illetve a nyírmártonfalvai lombkorona tanösvény projekt kapcsán. A bejelentő álláspontja szerint uniós támogatásokhoz jutnak politikailag befolyásos személyek. Az Európai Ügyészség megállapította, hogy a bejelentésben foglaltak nem tartoznak a hatáskörükbe, ezért a Transparency bejelentését a Legfőbb Ügyészségnek küldte meg. A Legfőbb Ügyészség ezt követően a bejelentést és az EPPO átiratát a költségvetési csalás bűntette miatt folyó nyomozásban történő felhasználás miatt a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészségnek továbbította.

Nyomoz a NAV a nyírmártonfalvai lombkoronasétány miatt

Nyomozás folyik a nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében: a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye azt írja, a hírekkel ellentétben a lombkoronasétány miatt nem az Európai Ügyészség, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékes szerve nyomoz, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt.

https://telex.hu/gazdasag/2024/07/15/nyomoz-a-nav-a-nyirmartonfalvai-lombkoronasetany-miatt

2024-07-15 18:59:00

Telex

Összefogott Pesterzsébeten a Fidesz, az MSZP és két ex-DK-s, jelenleg független képviselő, hogy a nyár vége előtt gyorsan döntsenek még néhány kérdésről. A nagy összefogás célja az volt, hogy megemeljék a pénzüket, jutalmat szavazzanak meg a polgármesternek, és embereket cseréljenek le a bizottságokban. Olvasóink hívták fel rá a figyelmünket, illetve a Közösen Pesterzsébetért elnevezésű Facebook-oldal is beszámolt a történtekről: ők arról írnak, hogy a Fidesz, az MSZP, illetve Nemes László és Nemesné Németh Judit koalíciója állt össze a ciklus végére a XX. kerületben. Eközben a mostani testület mandátuma már csak három hónapra szól: a választás júniusban lement, de Pesterzsébetet a jelenlegi képviselő-testület egészen októberig vezeti. Pesterzsébeten jelen állás szerint öt fideszes, két MSZP-s, két DK-s, két LMP-s, két momentumos, egy jobbikos, egy párbeszédes és két ex-DK-s képviselő van, ők a Helló Pesterzsébetiek civil szervezet tagjai: Nemes László és Nemesné Németh Judit. Nemes korábban DK-s politikusként a kerület alpolgármestere volt, azonban 2022-ben lemondott, és egy civil szervezetben folytatta, miután kiderült: családja magáncélra használta a XX. kerület által számára kiadott taxikártyákat. A képviselőket egészíti ki a független polgármester, Szabados Ákos, aki 1998 óta vezeti a kerületet. Korábban MSZP-s volt, de 2019-ben és idén is már függetlenként, viszont a Fidesz támogatásával nyert a kerületben. A Fővárosi Közgyűlésben az elmúlt öt évben általában már a Fidesszel szavazott, a kormánypártok nem is indítottak ellene senkit. Egyetlen képviselő mondott nemet A mostani testületben az öt kormánypárti képviselő és a polgármester mellé sorakozott fel a két szocialista képviselő, illetve a két független képviselő, az ex-DK-s Nemes László és Nemesné Németh Judit. Így bár hivatalosan az ellenzéknek van többsége Pesterzsébeten, tízen már simán biztosították a minősített többséget a 18 fős testületben. Nem is akármilyen dolgokat foglaltak határozatba a nyári szünet előtt: két bizottságban leváltották az elnököket, helyükre maguk közül választottak új vezetőket, külsős bizottsági tagokat is lecseréltek, megemelték a képviselői tiszteletdíjat, illetve a bizottsági elnökök és tanácsnokok díját, négyhavi bért, azaz körülbelül hatmilliós jutalmat szavaztak meg a polgármesternek, és hivatali autóra is előirányoztak 60 millió forintot. Ezeket a döntéseket a testületben Mach Péter párbeszédes képviselő nem támogatta, de a legtöbb ügyben nemmel szavazott vagy tartózkodott a DK-s Ettvel Zoltán és Fekete Katalin is. Megkeresésünkre Mach Péter elmondta, hogy a csütörtöki testületi ülésen az MSZP, a Fidesz képviselői és - az eredetileg a DK színeiben bejutó, a taxi- és benzinkártyabotrány miatt onnan a pártból kilépett - Nemes László és Nemesné, független képviselők összefogtak egy komplex javaslatcsomag elfogadásáért. A rendkívüli ülésre a javaslatok benyújtása is kalandosan ment: a bizottsági elnökök és tanácsnokok tiszteletdíjának drasztikus emelését a polgármester nyújtotta be írásban, a többit szóbeli javaslatként, részletekben több képviselő. Berakták magukat bizottsági elnöknek, majd megemelték hozzá a fizetést is Mach elmondta, hogy a kerületben az MSZP és a Fidesz korábban is együttműködött, majd a ciklus második részében az MSZP teljesen kiszorult az együttműködéséből. A mostani döntés hátterében Mach Péter szerint az állhat, hogy a nyárra minden képviselő, még a távozók is megkapják a fizetésemelést. A képviselői tiszteletdíjat alig, 345-ről 350 ezer forintra emelték, a bizottsági elnökök viszont jobban járnak: 411-ről 700 ezer forintra ugrott a fizetésük. Mach szerint ez azért volt fontos, mert az összefogó képviselők saját magukat is berakták bizottsági elnöknek vagy tanácsnoknak, így még az októbertől távozók is megkapják az emelt összeget, amolyan búcsúpénzként. "Akik összefogtak, sima képviselők voltak, de a bizottságok élére és tanácsnoki posztokra kerülve 345 ezerről 700 ezer forintra emelték meg a fizetésüket" - mondta. Így kapott új helyet Juhász Lajosné (Fidesz), Nagy László Simonné (MSZP) és Nemes László (Helló Pesterzsébetiek). Korábban a kerületben több fontos jogkört is a bizottságokhoz helyeztek át, Mach szerint ezért volt fontos nekik, hogy a korábbi rendet felrúgják. "A Fidesz részéről megértem, hogy azért kellett, hogy ezt ők irányítsák" - mondta. Újszerű az új többség, és meglepő a jutalom összege is A párbeszédes képviselő elmondta, hogy Szabados Ákos polgármester valóban négyhavi fizetésének megfelelő jutalmat kap, ami körülbelül hatmillió forint. Emellett 60 milliót irányoznak elő önkormányzati hivatali gépjárműre. Mach hozzátette: a polgármester kétévente kapott jutalmat, de általában konszenzussal fogadták el a döntést. "Az újszerű volt, hogy ezt egy új többség egyeztetés nélkül jelenti be, és az összeg is meglepő" - mondta. Az autóvásárlásról ráadásul nem adtak semmilyen pluszinformációt. Szintén szokatlan döntés volt Mach szerint, hogy a nagyrészt kínai pénzből épülő, és a kerületet is érintő Budapest-Belgrád-vasútvonalról szóló, eredetileg májusra tervezett lakossági fórumot most már elég csak szeptemberben megtartani. "Itt van még miről beszélni a lakókkal, de alapvetően sem a kisajátításokról, sem a megállókról, sem a zajvédelemről nem tájékoztatták őket eddig, pedig a végleges kisajátítási tervek augusztusban elkészülnek, így már csak a kész tényeket ismerhetik meg" - mondta. Nemes László megkeresésünkre azt írta, hogy a testületben évtizedek óta meglévő szokás, hogy az egyes képviselők által javasolt személyi változásokat a többi képviselő kérdés nélkül megszavazza, szerinte csak ritka kivételek fordultak elő. "Ezen elv alapján a július 11-i képviselő-testületen felmerült személyi változásokat megszavaztam" - írta. Nemes a polgármester jutalmára, a bizottságok átrendezésére, illetve a megemelt tiszteletdíjra külön kérdésre sem tért ki. Változnak az erőviszonyok A nagy fideszes és ellenzéki összeborulásnál eleve felmerülhet, hogy ezekről, a nem a kerület hétköznapi működését érintő kérdésekről miért kellett döntenie annak a testületnek, aminek már csak két és fél hónapja van hátra. Ráadásul bár a polgármester Szabados Ákos marad a kerületben, az új testületben lesznek változások: a Fidesszel együtt szavazó két szocialista képviselő Kovács Eszter és Nagy László Simon távozik októbertől, de a Helló Pesterzsébetiek civil szervezetből is csak Nemes László marad. Pesterzsébeten az új testületben változnak az erőviszonyok is: több lett a kormánypárti képviselő, ők összesen heten lesznek, az ellenzéki pártok közösen adnak 8 képviselőt, van egy Mi Hazánk-os, illetve ott lesz Nemes László is. Ebben a felállásban az ellenzéki összefogásnak önmagában már nincs meg a többsége. Kérdés, hogy a többi képviselő és a polgármester miben tud majd megegyezni. Kerestük a polgármestert, illetve a többi képviselőt, akik megszavazták a mostani döntéseket, de a cikk megjelenéséig nem reagáltak kérdéseinkre.

Fizetést emeltek, megjutalmazták a polgármestert: az MSZP és két ex-DK-s összefogott a Fidesszel Pesterzsébeten

Összefogott Pesterzsébeten a Fidesz, az MSZP és két ex-DK-s, jelenleg független képviselő, hogy a nyár vége előtt gyorsan döntsenek még néhány kérdésről. A nagy összefogás célja az volt, hogy megemeljék a pénzüket, jutalmat szavazzanak meg a polgármesternek, és embereket cseréljenek le a bizottságokban.

https://telex.hu/belfold/2024/07/17/pesterzsebet-fidesz-mszp-hello-pesterzsebeitek-osszefogas-fizetesemeles-bizottsagok

2024-07-17 10:14:00

Telex

Hiába lassult le a magyar gazdaság az elmúlt években, Rogán-Gaál Cecíliát, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető nagyhatalmú miniszter, Rogán Antal korábbi feleségét ez nem állította meg. Évek óta stabilan bőven évi egymilliárd forint feletti bevételt termel a Top World News nevű bulvároldalt kiadó cége. A vállalkozás - amelynek kisebbségi tulajdonosként Rogán-Gaál barátnője, Sarka Kata modell is tagja - ráadásul a médiacégekre egyáltalán nem jellemző hatékonysággal működik. A bevétel 80-90 százaléka az elmúlt három évben nyereség volt, amelynek nagy részét a tulajdonosok ki is vették osztalékként. Tavaly a Top News Hungary Kft. nevű cég 1,27 milliárd forintos bevételéből közel 88 százalék, vagyis 1,1 milliárd volt az adózott eredmény, tehát a nyereség. Ennek túlnyomó részét, több mint 1 milliárd forintot osztalékként kivették a tulajdonosok, vagyis ezt a pénzt már szabadon elkölthették magáncélokra. "Ez abszurd, ez nem lehet valós gazdasági teljesítmény. Ilyen eredményt a jelenlegi magyar piacon és azon kívül is lehetetlen elérni" - mondta a Direkt36-nak Urbán Ágnes közgazdász, egyetemi oktató, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója két évvel ezelőtt, amikor először foglalkoztunk Rogán-Gaál Cecília cégének kiugró üzleti eredményével. A Top News Hungary Kft. teljesítménye most is kiugró. Magyarország egyik legnagyobb, kormánytól független médiacége, a Central Médiacsoport például évek óta legfeljebb 15-18 százalékos nyereséget tud termelni a 13 milliárd forint körüli éves árbevételéből. Sokatmondó, hogy tavaly az ő adózás utáni nyereségük 2,3 milliárd forint volt, vagyis csak a duplája annak, amit Rogán exfeleségének cége termelt. A Central ezt úgy érte el, hogy ők adják ki többek között a Nők lapja magazint, a 24.hu-t, és számos más, az ország legolvasottabb nyomtatott és internetes kiadványai közé tartozó lapot. Ehhez képest a Top News Hungary Kft.-nek egy ismert kiadványa van, a Top World News (twn.hu), amely a Gemius statisztikája szerint a havi megtekintési adatok alapján 2023 egyik hónapjában sem került be az 50 leglátogatottabb magyar weboldal közé. Mivel a twn.hu bárki számára elérhető, nincsenek rajta előfizetői tartalmak, így elvileg a hirdetések jelentik számára a bevételi forrást. Több kérdést küldtünk a Top News Hungary Kft-nek, szerettük volna megtudni, hogyan sikerült újra ilyen kiemelkedő üzleti eredményt elérniük, illetve hogy pontosan kik, milyen időtartamban, és milyen összegben hirdetnek az oldalukon. Nem kaptunk választ a kérdéseinkre. Hirdetések a kormány közeléből Amikor két évvel ezelőtt vizsgáltuk a twn.hu-n megjelenő hirdetéseket, akkor azt találtuk, hogy nagy mennyiségben futottak az oldalon a kormány akkori, az Oroszország elleni szankciókat ellenző, az árstopot és a rezsicsökkentést méltató kisfilmjei. 2022-ben láthatóak voltak az oldalon az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt. hirdetései is. Ennek a cégnek a tulajdonosi jogait a Rogán-Gaál Cecília volt férje, Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda gyakorolta. A twn.hu-n emellett nagy mennyiségben jelentek meg a kormányközeli TV2 egyik olyan magazinműsorának a reklámjai is, melynek partnere a szintén Rogán alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség volt. Amikor az elmúlt hetekben vizsgáltuk az oldalt, szintén találtunk rajta kormányzati hirdetést. Többször megjelent egy reklám, amely a Gondosóra-programot népszerűsítette. Ez egy a kormány által indított, az Európai Unió finanszírozásával megvalósuló projekt. A program keretében a 65 év feletti idős emberek egy olyan csuklóra csatolható vészjelző berendezést kapnak, amellyel vészhelyzet esetén azonnali segítséget kérhetnek. A projekt honlapján található információk szerint a Gondosóra szolgáltatást az Orbán-kormány által számos módon segített cég, a 4iG biztosítja. Elkán Péter, a 4iG cégcsoport kommunikációs vezetője a Direkt36 kérdésére elmondta, hogy a Gondosóra program népszerűsítése a Kormányzati Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. felelősségi körébe tartozik. Ez az állami cég a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozik. Az elmúlt napokban megtaláltuk az oldalon a kormány jól ismert, saját intézkedéseit népszerűsítő kék plakátjait és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség augusztus 20-ával kapcsolatos reklámjait is. A kormány kommunikációjáért is a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felel, és szintén Rogán minisztériuma alá tartozik a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség. A hirdetésekkel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a NRÜ-nek és a Kabinetirodának is, de nem kaptunk választ. A twn.hu-n megjelenő reklám önmagában még nem jelenti azt, hogy a Top News Hungary Kft. közvetlenül szerződött volna az állammal vagy más hirdetőkkel, ezek a hirdetések ugyanis, ahogy az oldalon szereplő számos másik reklám is, a Google hirdetési rendszerén, a Google Ads-en keresztül voltak jelen a twn.hu-n. Ez a rendszer úgy működik, hogy a hirdető meghatározhat egy adott célcsoportot, amelyhez szeretné eljuttatni a hirdetését, az Ads pedig ezek alapján kiválasztja, hogy a feltételek teljesüléséhez a rendszerében lévő oldalak közül hová kell kihelyeznie a hirdetést. A Google Ads ugyanakkor arra is lehetőséget ad a hirdetőnek, hogy kiválassza, pontosan hol szeretné megjelentetni a hirdetését. A twn.hu-n feltűnik több más olyan hirdető is, amely szorosan köthető a magyar kormányhoz. Az egyik ilyen szereplő a 4iG és a magyar állam tulajdonában lévő Vodafone. A twn.hu-n sok és sokféle hirdetés található, de a Vodafone hirdetései a vizsgált időszakban nagy számban voltak jelen az oldalon. Voltak napok, amikor szinte minden második cikk alatt a telekommunikációs cég reklámja volt. A Vodafone-ban 2023 elején szerzett tulajdonrészt az állam, miután a 4iG egyik leányvállalatával közösen, 51:49 arányban felvásárolták a távközlési óriás magyar leánycégét, a Vodafone Magyarország Zrt-t. "A Vodafone Magyarország és leányvállalataink nem állnak üzleti kapcsolatban a Top News Hungary Kft.-vel" - közölte a Direkt36-tal Elkán Péter, a 4iG cégcsoport kommunikációs vezetője. Hozzátette, hogy "a modern digitális médiavásárlásnak ma már csak a kisebb szelete az, amikor konkrét oldalakra célozva vásárol médiát a hirdető", és igazából "szinte majdnem mindegy, melyik oldalon jelenik meg a hirdetés, ha azt olyan látogató látja, aki a feltételezett célcsoportba tartozik". Szerinte tehát munkatársunk azért láthatott sok Vodafone-hirdetést a twn.hu oldalait böngészve, mert a digitális hirdetési rendszer algoritmusa úgy ítélte meg, hogy a cég reklámjainak célcsoportjába tartozik. Elkán ugyanerre hivatkozott a Gondosóra hirdetésekkel kapcsolatban is, válasza szerint ennek a szolgáltatásnak a hirdetéseit is csak azért láthatja a látogató, mert a digitális lábnyoma, érdeklődési köre, keresési előzményei megegyeznek a hirdetési paraméterekkel. A twn.hu oldalon az utóbbi hetekben feltűnt másik szoros kormányzati kötődéssel rendelkező hirdető a Libri. Ennek hirdetései szintén nagy számban voltak jelen az oldalon, ugyancsak a Google hirdetési felületén keresztül. A Libri-csoport egy évvel ezelőtt, 2023 nyarán került a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium cégének többségi, 98,41 százalékos tulajdonába. Az MCC rendkívül sok adófizetői pénzzel gazdálkodik, az utóbbi években több mint százmilliárd forint közvetlen állami támogatást kaptak. A Libri a Direkt36 kérdésére azt közölte, hogy hirdetéseik automatizáltan jelentek meg a twn.hu-n, egy több száz felületet tartalmazó médiacsomag részeként. Hírek forrása A nyilvánosan elérhető forgalmi adatokból az derül ki, hogy a twn.hu olvasóinak túlnyomó többsége két úgynevezett hírgyűjtőoldalról, a Kapuról és a Hírkeresőről érkezik. Ezek a gyűjtőoldalak nem állítanak elő saját tartalmat, hanem más weboldalakon megjelenő anyagok linkjeit gyűjtik össze és rendezik tematikus szempontok szerint. A híroldalak pénzért meg tudják vásárolni, hogy a híreik bekerüljenek a Kapu és a Hírkereső oldalaira, így kattintásokat, forgalmat tudnak vásárolni maguknak. Van azonban egy másik forrása is a twn.hu olvasottságának. Az oldalra ugyanis úgy is eljuthatnak olvasók, ha más, nagyobb látogatottsággal rendelkező hírújságok hivatkoznak Rogán-Gaál Cecíliáék bulvárlapjára. Már a 2022-es cikkünkben bemutattuk azt, hogy az ATV tévécsatorna honlapja, az atv.hu több esetben hírforrásként hivatkozott a Top World News-ra, közéleti, bulvár és közlekedési hírt is vett át onnan, olyan esetben is, amikor a hír eredeti forrása nem is a twn.hu volt. Mostani elemzésünk alapján az ATV-nél a twn.hu továbbra is releváns hírforrásnak számít: csak idén legalább öt alkalommal vettek át tőlük információkat, jellemzően olyan bulváranyagokat, amiket a twn.hu is szemlézett valahonnan. Egy januári cikk például ezzel a címmel jelent meg az atv.hu-n egy osztrák anyakönyvi hivatalban történt rendőri akcióról: "Esküvőjén tartóztatták le a fiatal vőlegényt, a menyasszony idegösszeomlást kapott." A cikkben forrásként többek között a twn.hu hasonló címmel megjelent cikkére is hivatkoznak, ami azonban egy osztrák lap, a Kurier kishírét jelölte meg eredeti forrásként. Nem világos, hogy az atv.hu miért tartotta szükségesnek, hogy a magyar olvasók számára mérsékelten jelentős hír kapcsán a Top World News-ra irányítsa az olvasókat. Nemcsak az ATV igyekszik felhívni a közönsége figyelmét a twn.hu-ra. Rogán-Gaál bulvárlapja szintén gyakran hivatkozik az ATV-re, ami természetesnek mondható, hiszen a tévécsatorna honlapja hírportálként üzemel. A twn.hu azonban nemcsak híranyagokban hivatkozik az ATV-re, hanem rendszeresen bemutatja a tévécsatorna műsorvezetőinek közösségi médiás bejegyzéseit is. Egyik cikkükben az egyik műsorvezető feleségét méltatták, aki "csinos ruhában mosolyog a kamerába", egy másik hírben pedig a csatorna egyik dolgozójának új kutyájáról adtak hírt. A twn.hu-n jelenleg is olvasható az "Agymosás? A földönkívüliek? Háttérhatalmak?" - Megdöbbent az ATV műsorvezetője, amikor bekapcsolta a Netflixet, vagy az Először mutatta meg szerelmét az ATV műsorvezetője: egy májkrém hozta össze őket - Fotó című cikk. Az ATV ugyan teret ad az ellenzéki véleményeknek is, de a csatorna mögött álló cégcsoport az utóbbi években kedvezményezettje volt bizonyos állami döntéseknek. Az ATV Csoporthoz kötődő egyesület például a médiahatóság döntésének köszönhetően 10 évre hozzájutott egy rádiófrekvenciához is. Az ATV-n rendszeresen jelennek meg kormányzati hirdetések is. Az ATV és a Top News Hungary Kft. tisztségviselőiken keresztül is összekapcsolhatóak. Az ATV Zrt. vezérigazgatójának, Németh Sándor Szilárdnak ugyanis közös cége van azzal a Bessenyei Istvánnal, aki a Top News Hungary kisebbségi tulajdonosának, Sarka Katának a férje. A Naphire.hu Kft. nevű cég ugyanarra a 10. kerületi címre van bejegyezve, ahová az ATV Zrt. "Az ATV és az ön által említett intézmény között semmilyen formális és informális megállapodás, együttműködés nincsen" - közölte kérdésünkre az ATV sajtóosztálya, hozzátéve, hogy "az atv.hu folyamatosan vesz át forrásmegjelöléssel híreket más sajtóorgánumoktól, ahogyan az ATV-ről szóló híreket is rengeteg internetes lap szemlézi". Hozzátették, hogy "Németh Sándor Szilárdnak semmilyen kapcsolata nincs az említett hírportállal, nincs ismerete a portál működéséről." Az ATV mellett a ma már szoros kormányközeli kötődésekkel rendelkező portál, az Index.hu is többször szemlézte már a twn.hu cikkeit. Az idei év egyik első hírét, egy németországi petárdabalesetről szóló anyagot is a bulvárlaptól vettek át, 2023-ban pedig ilyen címekkel irányítottak forgalmat a twn.hu-ra: Valósággal tarolnak a TikTokon Evelin videói: világsztárokká sminkeli magát, megdöbbentő a hasonlóság, Nem tudnak betelni a netezők a pásztorkutyával, amely meglepő helyre bújt a tűzijáték elől, Egyszerre sajnálja, és nevet a fél internet a kutyán, amely misztikus lénnyé vált, miután megnyírták. Az Index.hu kiadója, az Index.hu Zrt. üzemelteti a Velvet.hu nevű oldalt is, amelyen az Indexnél jóval nagyobb számban találhatóak meg a twn.hu-ról átvett cikkek. A lap 2022 óta már több mint 30 alkalommal, a legváltozatosabb témákban vett át cikkeket a twn.hu-ról. Szemléztek már anyagot tőlük a hűtőajtóban tartott tojásról, a Titanic roncsairól és egy kecskével kötött házasságról is. Az Index a nekik küldött kérdéseinkre azt válaszolta, nem gondolják, hogy a twn.hu-tól átvett cikkeik szemlézésnek minősülnek. Azt is közölték, semmilyen együttműködésben nem állnak a twn.hu-val. További kérdéseinket irrelevánsnak minősítették és azt írták, nem látják a szerepüket ebben az ügyben.

Rogán exfelesége ismét kiugró üzleti sikert ért el bulvárlapjával. Kormányközeli cégek mellett az ATV és az Index is felsejlik emögött

Hiába lassult le a magyar gazdaság az elmúlt években, Rogán-Gaál Cecíliát, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető nagyhatalmú miniszter, Rogán Antal korábbi feleségét ez nem állította meg.

https://telex.hu/direkt36/2024/07/18/rogan-exfelesege-ismet-kiugro-uzleti-sikert-ert-el-bulvarlapjaval-kormanykozeli-cegek-mellett-az-atv-es-az-index-is-felsejlik-emogott

2024-07-18 07:01:00

Telex

Lázár János még hétfőn írt arról Facebook-oldalán, hogy csaknem négy és fél milliárd forinttal tartoznak a Volánnak „az ország legnagyobb bliccelői”, például Győr, Nyíregyháza, Salgótarján és Hódmezővásárhely. Az építési és közlekedési miniszter szerint az említett összegből félmilliárd terheli Hódmezővásárhelyt, mivel a többi város mellett ők sem fizetik ki a cégnek a helyi személyszállítás értékét.Posztjára Márki-Zay Péter polgármester először egy kommenttel, később saját bejegyzéssel reagált. Elsőre azt írta, hogy „minden pert és feljelentést megnyertek ebben a kérdésben” a közlekedési társasággal szemben, a város nem tartozik a Volánnak.Úgy fogalmazott, hogy a „lázári időkből származó követeléseik miatt” öt éve nem volt hajlandó aláírni a szolgáltatási szerződésüket a Volán, hiába könyörögtek nekik, majd ezután nyílt versenyben új szolgáltatóval szerződött a város – ami ingyenesen biztosítja a személyszállítást a városlakóknak –, a Volán viszont Márki-Zay állítása szerint továbbra is járatta üres buszait, szerződés nélkül. „Immár ennek az árát is rajtunk követeli, pedig azon kellene behajtani, aki ezt a felelőtlen döntést hozta. Miniszter úr, nem ismeri véletlenül az illetőt? Pénze van számolatlanul” – írta a polgármester.A Szegeder megkeresésére, hogy ezzel pontosan kire utalt, a polgármester azt válaszolta, hogy „azokra a politikai vezetőkre, akik azt az utasítást adták a Volánnak, hogy járassák a buszt annak ellenére, hogy nincsen szerződésük hozzá”.    „Valaki háromszáz millió kárt okozott az adófizetőknek. Ha ez Lázár volt, akkor rá gondoltam”– válaszolta arra a kérdésünkre, hogy ez az ember szerinte az egykori vásárhelyi polgármester, jelenlegi térségi országgyűlési képviselő és közlekedési miniszter volt-e.Márki-Zay saját oldalán megosztott egy bejegyzést a témában, ebben azt írta, „Lázár János polgármestersége alatt valóban sok kifizetetlen számlája volt a városnak, és bizony a Volán felé is igaz volt ez”. Sőt, a politikus „polgármesterként az ország legnagyobb egy főre jutó adósságát halmozta fel, ebből 23 milliárdot az állam fizetett ki, a többit mi fizetjük azóta is”.Hódmezővásárhely a napokban nyert meg egy újabb bírósági pert a Volánnal szemben elsőfokon, és szintén a napokban zárták az újabb négyéves szolgáltatási közbeszerzést a helyi buszközlekedésre, amin a Volánbusz állítása szerint el sem indult, így Hódmezővásárhelyen továbbra is ingyenes marad a tömegközlekedés egy helyi vállalkozóval szerződve. A hódmezővásárlhelyi ingyenes buszközlekedésről 2023 februárjában írt cikkünk ide kattintva olvasható.Márki-Zay szerint az új rendszer a városnak kevesebbe kerül, mintha „a Volán Lázáréktól megörökölt, a lakosok igényeinek nem megfelelő, környezetszennyező, ritkán és üresen közlekedő járatai maradtak volna”.A Szegedernek küldött válaszában a Volánbusz Zrt. megerősítette a tartozások tényét, az összegek nagyságrendjével együtt. Szerintük a hódmezővásárhelyi önkormányzat annak ellenére kötött közszolgáltatási szerződést az ingyenes szolgáltatást nyújtó „Jovány Busz Kft.-vel, hogy a Volánbusszal fennálló – az Önkormányzatnak felróható okból írásba nem foglalt, de jogi értelemben létrejött – közszolgáltatási szerződését nem mondta fel és egyéb úton sem szüntette meg”.Szerintük ők a jogszerű felmondásra nem is adtak okot, és a „minden érintett számára megfelelő megoldásra törekedtek”, ezért járatták buszaikat a városban a szerződés lejártáig. A várossal való jogi vitát a folyamatban lévő perre hivatkozva nem kommentálták – hogy nem indultak a mostani közbeszerzésen, azt az előzményekkel, a szerződés teljesítéseinek kockázataival, a szakmai, jogi és gazdasági szempontú aggályaikkal indokolták.

Márki-Zay szerint azon kellene behajtani Vásárhely félmilliárdos tartozását, aki kiadta a Volánnak, hogy üresen járassák a buszokat

Lázár János még hétfőn írt arról Facebook-oldalán, hogy csaknem négy és fél milliárd forinttal tartoznak a Volánnak „az ország legnagyobb bliccelői”, például Győr, Nyíregyháza, Salgótarján és Hódmezővásárhely. Az építési és közlekedési miniszter szerint az említett összegből félmilliárd terheli Hódmezővásárhelyt, mivel a többi város mellett ők sem fizetik ki a cégnek a helyi személyszállítás értékét.

https://telex.hu/belfold/2024/07/19/marki-zay-peter-lazar-janos-hodmezovasarhely-buszkozlekedes-volanbusz-jogvita

2024-07-19 19:08:00

Telex

A Budapesti Közlekedési Központot (BKK) teljes meglepetésként érte a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) 200 millió forintos büntetést kirovó határozata - állítja lapunkhoz is eljuttatott közleményében a közlekedési vállalat.A nyilvánosság néhány órája, Vitézy Dávid révén már értesült a bírságról, lapunk is beszámolt róla. Az LMP volt főpolgármester-jelöltje - egyben a BKK első vezérigazgatója - azt írta, a bírságot azért szabták ki, mert az egyik, 2023-ban kiírt busztendert számos ponton nyilvánvalóan törvénysértő módon bonyolította le a társaság. Ehhez kapcsolódóan Vitézy elfogadhatatlannak nevezte, hogy a BKK jelenlegi vezetője, Walter Katalin éppen tegnap 11 millió forintos jutalmat kapott a Karácsony Gergely vezette fővárostól a meglévő, 2,8 millió forintos fizetése mellé.A BKK mostani közleményében azt írta, hogy a jogorvoslatot indító pályázó 10 milliárd forinttal többet kért volna ugyanazért a szolgáltatásért, mint a nyertesnek kihirdetett pályázó. Ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság mostani döntését a BKK megalapozatlannak tartja és közigazgatási perben megtámadja, úgy, ahogy tette azt a Lánchíd felújításával kapcsolatban kirótt bírságot illetően is tavaly - idézték fel, hozzátéve, a Fővárosi Törvényszék utóbb erről megállapította, hogy jogszerűtlen volt a KDB részéről.200 milliós rekordbüntetést szabott ki a BKK-ra a Közbeszerzési Döntőbizottság

A BKK-t meglepetésként érte a 200 milliós bírság, perben támadják meg a határozatot

Arra a hírre nem reagáltak, hogy a BKK vezérigazgatója, Walter Katalin épp tegnap kapott 11 milliós jutalmat Karácsony Gergelytől.

https://nepszava.hu/3243880_bkk-meglepetes-200-millios-birsag-kozlemeny

2024-07-22 16:15:00

Népszava

Hadházy Ákos legfrissebb Facebook-posztjában írta le a tapasztalatait."Végül a Magyar Államkincstár vizsgálja a kazári polgármester családjának " palóc mesterségeket bemutató házát", amiben ottjártamkor palóc mesterségek helyett külföldi vendégmunkásokat találtam, a két szomszédos, szintén EU-s pénzből felújított házban pedig annyit sem. Az elkövető a "Palócföldi Családok Egyesülete" volt, ami -mit ad Isten- a polgármester családtagjaiból állt" - kezdi Hadházy.Az ügyet az OLAF-nak is jelentettem. Ők maguk - mivel "csak" kb 50 milliós csalás gyanújáról van szó -, nem indítottak vizsgálatot, viszont az egyértelmű gyanú miatt az ügyet átkükdték a NAV OLAF koordinációs irodájának és jelezték, hogy nyomon fogják követni az ügy vizsgálatát. A NAV végül a MÁK-nak küldte meg a bejelentést, akik gondolom a "szokott elánnal" fogják a fideszes huncutságot vizsgálni, de legalább az OLAF szeme rajta lesz az ügyön.Persze Kazáron az igazi nagy buli nem ez volt, hanem a 630 milliós (!) 12 fős mini bölcsőde. Úgy tűnik, az sem merül feledésben, annak az ügy ek az állásáról később fogok beszámolni.

Hadházy Ákos lerántotta a leplet, külföldi vendégmunkásokat talált ott, ahol nem lett volna szabad: már a Magyar Államkincstár is vizsgálódik

Hadházy Ákos legfrissebb Facebook-posztjában írta le a tapasztalatait.

https://propeller.hu/itthon/4060535-hadhazy-akos-lerantotta-leplet-kulfoldi-vendegmunkasokat-talalt-ott

2024-07-22 09:36:00

Propeller

Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értelmezte Vadai Ágnes azon kérdését, hogy végeznek-e érdemi munkát a Közép-európai Oktatási Alapítvány vezetői és a Fudan Hungary Alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottság tagjai?Vadai a 24.hu cikkére hivatkozik, melyben megírták, százmilliók mentek el tavaly a Közép-európai Oktatási Alapítványra, amelynek elitiskolát kellene működtetnie Lipótmezőn, de még a bontási tervig sem jutott el.A 2022. április 19-i Magyar Közlönyben jelent meg egy kormányrendelet, melyben kiemelt beruházássá nyilvánították az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) helyén megvalósuló iskolafejlesztést. Az, hogy az egykori Lipótmezőt is megkapja a Közép-európai Oktatási Alapítvány, 2020 decemberében derült ki. Az alapítvány létrehozását Semjén Zsolt és Szijjártó Péter kezdeményezte.A 24.hu szerint hiába kellene már működnie a bentlakásos iskolának, még a bontás sem kezdődött el, de az alapítvány tavaly összesen 402 millió forintot költött el az általuk igénybe vett szolgáltatásokra a most leadott beszámolójuk szerint.Vadai kérdésnek másik fele arra vonatkozik, hogy bár úgy tűnik a kínai Fudan Egyetem nem jön Magyarországra, a Fudan Hungary Alapítvány továbbra is működik, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok pedig felveszik a tiszteletdíjukat. Az előző évben a kuratóriumi tagoknak 34,6 milliót, a felügyelőbizottságnak 15,9 milliót, az ügyvezetésnek pedig 27,7 millió forintot fizettek ki.Polt Péter Vadai Ágnesnek küldött válaszában azt írja, levelét feljelentésként értékelte és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának továbbította. Ebben egyébként semmi meglepő nincs, a legfőbb ügyész a legtöbb esetben ezt teszi, ha Vadai Ágnes kérdez tőle valamit. Ez volt a reakciója a CÖF-ös képlopás esetén, akkor, amikor a CÖF-ös plakátokat kiadó cég ügyéről, a Mészáros Lőrinc cége által kiírt és Mészáros Lőrinc másik cége által elnyert közbeszerzésről kérdezte Vadai, de ez történt például a gödi akkugyár ügyében is, vagy akkor, amikor a DK-s politikus arról kérdezte, hogy az állami MTÜ miért hirdette az Orbán család érdekeltségét.

Vadai Ágnes kérdésére feljelentés született két fantomalapítvány ügyében

Vadai azt kérdezte Polt Pétertől, végez-e érdemi munkát a Fudan Hungary Alapítvány és a Közép-európai Oktatás Alapítvány.

https://444.hu/2024/07/22/vadai-agnes-kerdesere-feljelentes-szuletett-ket-fantomalapitvany-ugyeben

2024-07-22 13:47:00

444

Emlékezetes, épp a járatritkítási botrány kellős közepén a BKK-vezér a fővárosi utasokat levágandó pulykákhoz hasonlította, Walternek emiatt is magyarázkodnia kellett. Mártha Imre Edgárról is sok cikk született az elmúlt években, a közművezér ingatlanvásárlásairól, vagyonosodásáról írtak többen. Vele kapcsolatban érdekesség, hogy a következőképpen hivatkozott rá Gyurcsány Ferenc DK-vezér 2 éve a közösségi oldalán: "Mártha Imre kitűnő ember. Nem ismertem korábban közelről. Mert talán fura mostanság, én akkoriban is azt gondoltam, hogy a miniszterelnöknek nem kell káderezni mindenkit. Általános szakmai, emberi bizalom övezte, amikor a kormányunk alatt vezette a Magyar Villamos Műveket. Csak jót hallottam róla, személyesen alig találkoztunk. Az utóbbi pár évben újra figyeltem, mit csinál Budapesten. Amit tett, az elismerésre méltó. Lehet vele vitatkozni egy sor kérdésben. De tisztességes, felkészült, okos ember. Hazafi. Gazdag ember. Nagyon. Nem az állam, nem a kormány jóvoltából. A tehetségéből - írta Gyurcsány, megjegyezve: Én több Mártha Imrét szeretnék."A listán szerepel egyébként a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, Faix Csaba. E cégről több alkalommal írtunk, leginkább annak fényében, hogy milyen nettó 5 millió forintot elérő vagy azt meghaladó szerződéseket kötöttek már a baloldalhoz köthető személyekkel, cégekkel – magyarán: hol folynak el Karácsony Gergelyéknél a közpénzmilliók. Faix a városvezető döntése eredményeképp most 8 millió 400 ezer forintnyi prémiumot kaphat.Szintén ott van a közzétételi dokumentumban Barts J. Balázs neve – akit leginkább a Városháza-gate nyomán ismerhetett a közvélemény, a sajtóban megjelentek alapján el is marasztalta Karácsony. A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója 10 millió 920 ezer forintot vehet fel.

Röpködtek a tízmilliók: nyilvánosak Karácsony Gergelyék prémiumkifizetései

Nem túl rózsás Budapest anyagi helyzete, a baloldali városvezető mégis több, vezetőállású munkavállaló prémiumkifizetését hagyta jóvá. 200 millió forintról döntött Karácsony, a listán pedig szerepel a járatritkításért, a fővárosi utasokat vágásérett pulykához hasonlító Walter Katalin, a Városháza-ügyben feltűnő Barts J. Balázs, és Mártha Imre is.

https://mandiner.hu/belfold/2024/07/ropkodtek-a-tizmilliok-nyilvanosak-karacsony-gergelyek-premiumkifizetesei

2024-07-21 19:00:00

Mandiner

Noha átszámítva több mint 11 millió forintot költött a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) belépőjegyekre a vasárnap véget ért labdarúgó Európa-bajnokságon, közérdekűadat-igénylésre sem árulták el lapunknak, mely mérkőzésekre szóltak a jegyek. Az összeg ugyan eltörpül a szervezet idei 142 milliárd forintos költségvetése mellett, önmagában mégis jelentős kiadásnak tűnik.A közmédia műsorgyártó szervezete - az MTVA - szerződéseinek listájában bukkantunk a társaság Euro 2024 GmbH-val kötött szerződésére. Ez utóbbi az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) és a Német Labdarúgó-szövetség (DFB) közös vállalata, amelyet az Eb megszervezésére hoztak létre. Az MTVA-nál a beszerzés mellé azt írták: 2024-es Európa-bajnokságra szóló belépőjegyek, amelyért a lista szerint 22 ezer eurót fizettek. Ez durván 8,7 millió forintnak felel meg. Az MTVA-hoz fordultunk, hogy megtudjuk: hány belépőjegyet vásároltak, pontosan mennyit fizettek a jegyek darabjáért, és kíváncsiak voltunk arra is, mely mérkőzésekre milyen kategóriájú belépőket vettek. Egyúttal kértük a jegyértékesítő által kiállított számlát - elvégre az állami társaság jelentős összegű közpénzt költött -, azon ugyanis szerepelnie kell minden általunk kért nyilvános adatnak. Ezáltal kideríthettük volna, hogy csak a magyar válogatott találkozóira vagy más mérkőzésekre, például a kieséses szakasz összecsapásaira is vásároltak-e jegyeket.

11 millió forintért vett belépőjegyeket az MTVA a foci Eb-re

Nem árulta el az állami társaság, hogy mely mérkőzésekre szóltak az általuk vásárolt belépőjegyek.

https://hang.hu/magyar-hang-plusz/11-millio-forintert-vett-jegyeket-az-mtva-a-futball-eb-ra-165849

2024-07-22 06:00:00

Magyar Hang

Csak néhány nap telt el Lázár János, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) miniszterének Facebook-bejegyzése után, amiben sajátos ajánlatot tett Palotanegyed lakóinak a Pázmány Campus kapcsán, és a közbeszerzési értesítőben június 15-én megjelent az a dokumentum, amiből kiderül, ki kapta a Magyar Rádió volt épületeinek bontási munkáját.A lakók a bontás elhalasztását kérték, ami ezek szerint süket fülekre talált az ÉKM vezetőinél.Pikó András szerint valójában zsarolás a Lázár János által felvetett - és a miniszter szerint a Palotanegyed felvirágoztatását jelentő -, egyelőre nem hivatalos ajánlat.A társadalmi egyeztetés nincs lezárva, a józsefvárosiak javaslatairól sem a minisztérium, sem az egyetem vezetősége nem tárgyalt még érdemben, az beruházás mégis úgy halad előre, mintha nem lenne tiltakozás a bontás és a nagymértékű beépítés ellen.Baráti cég, a West Hungária Bau nyerte a közbeszerzéstAz ÉKM már tavaly októberben kiírta a közbeszerzést a bontásra, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (EKR) közzétett összegzés szerint 6-an adtak be ajánlatot, a legkedvezőbb értékelést a West Hungária Bau (WHB) kapta 1,7 milliárd forintos (1 699 856 698 forintra pontosan) nettó ajánlati árral. Az ár döntött, a WHB-t követő két cég, Mészáros Lőrinc zalaegerszegi ZÁÉV-je és a budapesti Raw Development jelentősen magasabb, 3,2 és 2,9 milliárdos ajánlatot adott. A többi induló, köztük Garancsi István-féle Market ajánlata érvénytelen lett.A WHB-nek Magyar Rádió volt tömbjében összesen 32 600 négyzetméternyi épületet kell lebontania, és 37 500 köbméter törmeléket kell elszállítani.Ezek az mennyiségek már egy éve is ismertek voltak, a porterhelés és a sitt elszállítása szakértők szerint is elképesztő terhet ró majd a Palotanegyedre.A következő épületek bontják el:Magyar Rádió épülete, kazánház, bunker (Pollack tér): 8 400 négyzetméter (7 600 köbméter törmelék)Rádió épülete: 1 800 négyzetméter (1 400 köbméter)Rádió archívum és stúdiók: 6 500 négyzetméter (7 500 köbméter)Rádió archívum és stúdiók: 4 200 négyzetméter (6 200 köbméter)Rádió archívum és stúdiók: 3 300 négyzetméter (5 200 köbméter)Rádió archívum és stúdiók: 2 600 négyzetméter (2 700 köbméter)Rádió archívum és stúdiók: 4 000 négyzetméter (5 500 köbméter)Garázs és műhely: 1 800 négyzetméter (1 400 köbméter)A WHB a munkát két alvállalkozóval teljesíti, ezek a 95. APSZIS Akusztikai, Tervező és Szolgáltató Bt. és a WHB ELEKTRO Kft.A West Hungária Bau Építőipari Kft.-ről az Átlátszó cikke tárt fel információkat. A WHB többségi tulajdonosa Paár Attila, Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak volt üzlettársa. Annak idején Tiborcz István tulajdonrészét vásárolta meg az Eliosban (a cég ellen az OLAF, az EU csalás elleni hivatala is vizsgálódott). Paár Attila a maga 62,4 milliárdos vagyonával a Forbes szerint Magyarország 35. leggazdagabb embere volt 2023-ban.A WHB a kormányzati beruházások egyik haszonélvezője, erről tanúskodik a honlapjuk is. Az Átlátszó adatai szerint ők nyerték el a Hévíz-Balaton reptér felújítását, a 46 milliárdos kajak-kenu központ felépítését, az Állatorvostudományi Egyetem fejlesztését egy 5,2 milliárdos és egy 42,5 milliárdos tenderben és a kőszegi campus kivitelezését is.A cég éves forgalma 2023-ben 113 milliárd forint volt, az adózott eredménye pedig meghaladta a 18 milliárdot, amiből 7 milliárd forint osztalékot fizettek ki.

Megvan, hogy ki bonthatja a Magyar Rádió volt épületeit

A lakossági egyeztetés a minisztérium ígérete ellenére nem halad, a Pázmány Campus beruházása mégis ütemterv szerint folyik. Lezárult a közbeszerzés, egy kormányközeli vállalkozás kapta a bontási munkát, meglepő módon Mészáros cégét is maga mögé utasítva.

https://jozsefvarosujsag.hu/megvan-hogy-ki-bonthatja-a-magyar-radio-volt-epuleteit/

2024-07-21 18:30:00

Józsefváros újság

Az úgynevezett informális gazdaság azokat a gazdasági tevékenységeket foglalja magában, amely az adott kormány számára nincs bejelentve, emiatt az adószedők és a szabályozók hatókörén kívül eső áru- vagy szolgáltatási tranzakciók értendők alatta.Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a tanulmányában arra világít rá, hogy ezek a tevékenységek egyformán lehetnek eltitkolt, illegális és legális tevékenységek is, és a be nem jelentés mértékétől függően beszélhetünk szürke- vagy feketemunkáról.A Gazdaságkutató kiemeli, hogy a természetéből és a jellegéből adódóan nehéz az árnyékgazdaságot mérni, az IMF 2018-as elemzése alapján a 158 vizsgált ország árnyékgazdaságának átlagos mérete 1991 és 2015 között a GDP 31,9 százalékát, vagyis annak közel egyharmadát tette ki.A legnagyobb árnyékgazdasággal Georgia rendelkezik, ahol a GDP 64,9 százalékát teszi ki az árnyékgazdaság. Ezt követi Bolívia 62,3 százalékkal, majd Zimbabwe 60,6 százalékkal. A legkisebb árnyékgazdasággal Svájc rendelkezik, mindössze 7,2 százalékkal, melyek 8,3 százalékkal az Egyesült Államok, 8,9 százalékkal pedig Ausztria követ.Magyarországon az éves GDP 25,2 százaléka jött létre a szürke-fekete gazdaságban az 1991 és 2015 közti átlag alapján, a csúcspontot 1993-ban érte el 33,7 százalékos aránnyal.Ugyanakkor a kormányzati tájékoztatás szerint az adóék a 2011-es 49,5 százalékról 2023-ra 41,2 százalékra, míg az adóelkerülési ráta a 2013-as 21 százalékról 2019-re 6,6 százalékra csökkent.

Az építőipari munkások közel fele kapja borítékban a fizetését

Az árnyékgazdaság a rendszerváltás után volt a csúcson Magyarországon.

https://www.economx.hu/nemzetkozi-gazdasag/oeconomus-feketegazdasag-epitoipar-gdp-arany.792913.html

2024-07-20 07:34:00

economx.hu (napi.hu)

Bár januárban a Fővárosi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy ki kell adnia a Belügyminisztériumnak azt a 2020-ban készült, majd titkosított tanulmányt, amely a teljes egészségügy átalakításáról szól, a Kúria szerdai ítéletével az elsőfokú bírósági ítéletet hagyta helyben, és kimondta: nem kell kiadni a dokumentumot - írja a 24.hu. A tanulmányt, ahogyan arról annak idején mi is beszámoltunk, a belügyi tárca bruttó 352 440 000 forintért rendelte meg a Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadó cégtől, majd annak tartalmát jóformán azonnal titkosította is tíz évre azzal a hivatkozással, hogy döntés-előkészítő iratról van szó. A korrupciós ügyek feltárásával foglalkozó civil szervezet, a K-Monitor azonban pert indított a tárca ellen, mivel szerintük a tanulmányban foglaltak és a céggel kötött szerződés szövege is közérdekű adatnak minősülnek. Első fokon a Fővárosi Törvényszék elutasította a K-Monitor keresetét, másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla helyt adott neki. A kúriai döntés azonban mindezt felülírta, így, ahogyan a portálnak Molnár Noémi Fanni, a K-Monitor ügyvédje elmondta, az Alkotmánybíróságon folytatják az ügyet.

Kúria: Nem kell kiadnia a Belügyminisztériumnak az egészségügy átalakításáról szóló, tíz évre titkosított tanulmányt

A Belügyminisztérium még 2020-ban rendelte meg a tanulmányt, és 352 millió forintot fizetett érte.

https://hvg.hu/itthon/20240626_kuria-bm-tanulmany-titkositas-per-k-monitor-egeszsegugy

2024-06-26 15:20:00

HVG

11,9 millió euró (nagyjából 4,7 milliárd forint) veszteséggel zárta a tavalyi évet a Ganz-Mavag International. Ezzel a társaság saját tőkéje 10,8 millió euró mínuszba fordult - a működés fenntartása érdekében a tulajdonosok nyilatkoztak arról, hogy 2024-ben biztosítanak legalább annyi pénzügyi támogatást, amiből a cég még legalább 12 hónapig működni képes. A Mavag International az a vállalat, amelyik könyveli a Magyar Vagon-csoport nagy egyiptomi megrendelését - 1350 vasúti kocsit kell leszállítani az egyiptomi vasúttársaságnak. Ennek megfelelően a cég exportbevétele közel 125 millió euró volt. Igen ám, de a gyártási költségek 129,5 millió euróra rúgtak. Tombor és a Mol Ami a tulajdonosokat illeti, a Mavag International fele a Habony Árpád köréhez sorolt Tombor András Cato Investments Kft-jéé, a másik fele pedig a Magyar Vagon Befektetési Zrt-é. Utóbbi mögött a Molhoz, illetve Hernádi Zsolt Mol-vezérhez köthető Solva II. magántőkealap áll. Ha a tulajdonosoknak kell 2024-ben forrást biztosítaniuk a Mavag Internationalnak a működéshez, akkor alighanem lesz miből: a Mavag International tavaly 5 millió euró osztalékot fizetett számukra a 2022-es eredménye után. Mármint a 2022-es eredménytelensége ellenére, abban az évben ugyanis a veszteség még a tavalyinál is nagyobb, annak több mint triplája, 37,6 millió euró volt. Az osztalékot az eredménytartalék terhére fizették ki maguknak a tulajdonosok - az egyiptomi vonatbiznisz 2021-ben ugyanis még jól fialt, 42,8 millió euró nyereséget termelt. Magát a gyártást a csoporthoz tartozó Dunakeszi Járműjavító (DJJ) végzi, itt nem keletkezett veszteség, igaz, a cégnek a szokásosnál rosszabb üzleti éve volt. Miközben az árbevétele 44 milliárd forintra ugrott (2022-ben még csak 31 milliárd forint volt), a nyeresége csak 50 millió forint lett (2022-ben még 336 millió forint volt). A DJJ tűrhető eredményeihez és a Mavag Invest veszteségeihez hozzátartozik, hogy 2022-ben a gyártás folyamatosságának érdekében a tulajdonosok 9 millió eurót és 680 millió forintot bocsátottak a DJJ rendelkezésére tulajdonosi kölcsönként. Ebből 2023-ben a társaság 1 millió eurót és 680 millió forintot fizetett vissza. Legalább lassan vége Összességében egyáltalán nem úgy tűnik, mintha az egyiptomi biznisz jó üzlet volna. A legjobb hír talán, hogy hamarosan vége.

Jó nagy bukó a visszavonuló oroszok által Magyarországon hagyott egyiptomi vonatbiznisz

Második éve veszteséges a nagy egyiptomi vasútikocsi-megrendelést könyvelő Magyar Vagon-cég. A Magyar Vagonnak, illetve a Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi hadügyminiszter által gründolt vállalatcsoporthoz kiprivatizált Dunakeszi Járműjavítónak az orosz Transzmas-csoport kiszállása után egyedül kell megbirkóznia az 1350 kocsiból álló rendeléssel. Az üzlet így már nem is tűnik olyan jó biznisznek – mindenesetre a Magyar Vagon éppen egy spanyol vonatgyártót igyekszik felvásárolni. Ezt is állami hátszéllel.

https://m.hvg.hu/360/20240702_magyar-vagon-transzmas-dunakeszi-jarmujavito-vasut-szalay-bobrovniczky

2024-07-02 10:00:00

HVG360

Többségi tulajdont szerez leányvállalatán, a Gránit Biztosítón keresztül a Magyar Posta Életbiztosítóban és a Magyar Posta Biztosítóban a Waberer’s-csoport - közölte a vállalat a tőzsde honlapján hétfőn. A tranzakcióval a Gránit Biztosító csaknem 67 százalékos részesedést szerez a két biztosítóban. A terjeszkedéssel a több mint másfél évtizedes múltra visszatekintő Gránit Biztosító az eddiginél sokkal szélesebb kört érhet el az élet- és nem életbiztosítási szegmensben egyaránt, és a hazai biztosítási piac meghatározó szereplőjévé válik - írták. A tranzakció lezárása - a hatósági engedélyek megszerzése után - 2024 őszén várható. Hosszabb távon a tranzakció célja, hogy a Waberer’s-csoport meghatározó részesedést szerezzen a teljes magyarországi biztosítási piacon - írták. A tájékoztató szerint a csoport százszázalékos tulajdonában lévő Gránit Biztosító Zrt. július 8-án adásvételi szerződést írt alá a Magyar Posta Biztosító Zrt. és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. kétharmados - 66,925 százalékos - részesedésének megvásárlásáról. A Posta biztosítók együttes megszolgált díjbevétele 60,7 milliárd forint, míg adózott eredménye 2,2 milliárd forint volt 2023-ban. A Magyar Posta Biztosító Zrt. és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. a magyar biztosítási piac meghatározó szereplője komplex élet- és nem életbiztosítási termékportfólióval. A mostani tranzakcióval a Waberer’s a magyar életbiztosítási piac egyik legnagyobb szereplőjében szerez részesedést, és jelenik meg az életbiztosítási szegmensben. Továbbá a nem életbiztosítási piacon mostaninál szélesebb ügyfélkört érhet el. A Posta biztosítók hálózatán keresztül ráadásul sokkal több helyen, fiókban tud megjelenni a társaság, így olyan településeken, térségekben is elérhetők lesznek a Gránit Biztosító szolgáltatásai, ahol eddig kevésbé volt jelen a vállalat - közölték.

Tiborcz Istvánék megszerezték a Posta biztosítókat is

Többségi részesedést vásárol a Posta biztosítókban a Tiborcz érdekeltségi köréhez tartozó Waberer’s-csoport.

https://m.hvg.hu/kkv/20240708_Tiborcz-Istvanek-megszereztek-a-Posta-biztositokat-is?utm_source=related&utm_medium=m.hvg.hu&utm_campaign=widget-4979820

2024-07-08 18:30:00

HVG

olvasási idő 3 perc megjelent 2024.07.10. 04:00 Elhárult az utolsó akadály is az előtt, hogy a kecskeméti konzervgyár annak a Főnix Magántőkealapnak a tulajdonába kerüljön, amelyet a kormányfő vejének az érdekeltségébe tartozó Gránit Alapkezelő Zrt. kezel. Vajon itt megáll a bevásárlás?

Tiborcz egy engedélynek köszönhetően közelebb került Erős Pistához

Elhárult az utolsó akadály is az előtt, hogy a kecskeméti konzervgyár annak a Főnix Magántőkealapnak a tulajdonába kerüljön, amelyet a kormányfő vejének az érdekeltségébe tartozó Gránit Alapkezelő Zrt. kezel. Vajon itt megáll a bevásárlás?

https://m.hvg.hu/360/20240710_Tiborcz-Istvan-univer-kecskemeti-konzervgyar-fonix-magantokealap-eros-pista

2024-07-10 06:00:00

HVG

A Kúria megsemmisítette a Győri Törvényszék korábbi ítéletét a Fertő tó ügyében, a döntés értelmében a beruházónak kell bizonyítania, hogy a tevékenysége nem károsítja a természetet - olvasható a Greenpeace csütörtöki közleményében. A zöldszervezet szerint a mostani ítélet más természetvédelmi ügyekben is irányadó lehet, ezzel túlmutat a Fertő tó ügyén. A Kúria döntése azt jelenti, hogy megalapozottnak minősítik a Greenpeace érveit, amelyeket a szervezet a Fertő tavi beruházás környezetvédelmi működési engedélyének módosítása ellen 2021 óta számtalanszor megfogalmazott. Az engedély módosítása a Greenpeace szerint figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy tavasszal a tóban és a körülötte lévő nádasban megindul az élet, és ezt a tó medrét érintő kotrás, illetve az ott folyó egyéb munkálatok zavarják. Sőt azt is, hogy a munkálatok során sok élőlényt elpusztítanak a nemzeti parki és európai védelmet is élvező Natura 2000 területen. A Győri Törvényszék korábbi ítéletében nem adott igazat a Greenpeace-nek. Szerintük a szervezetnek azt kellett volna bizonyítania, hogy az egész évben végzett kotrás károkat okoz a természetben, és az ott élő védett állatokat veszélyezteti, elpusztíthatja. A Kúria a mostani felülvizsgálati eljárásban, amit a Greenpeace kérelmének társadalmi jelentősége miatt folytatott le, megsemmisítette ezt az ítéletet. Kimondta, hogy a beruházónak kell bizonyítania, hogy a tevékenysége nem károsítja a természetet. Korábban a Győri Törvényszék a Greenpeace költségére az ügyben természetvédelmi szakértő kirendeléséről döntött. A nemzeti parki területeken a szakértő szerint védett fajok is sérülhetnek, és el is pusztulhatnak a Fertő tó kotrása miatt. A szakértő véleményét a Győri Törvényszék bírója azonban felülbírálta ítéletében. A bíró érvelése az volt, hogyha a gazdasági érdek úgy kívánja, a védett fajok egy-egy egyedének elpusztítása megengedhető, hiszen ezzel a faj még nem pusztul ki. A Törvényszék szerint ugyanis így nem sérülnek a hazai természetvédelmi és az EU Natura 2000 jogszabályai, továbbá "elkerülhető a projekt aránytalan sérelme is". A Kúria ezt az indoklást is jogszabályokat sértőnek minősítette.

A Kúria a Greenpeace-nek adott igazat a Fertő tó ügyében

A Kúria döntése szerint a beruházónak kell bizonyítania, hogy a tevékenysége nem károsítja a természetet. A zöldszervezet szerint a mostani ítélet más természetvédelmi ügyekben is irányadó lehet, ezzel túlmutat a Fertő tó ügyén.

https://m.hvg.hu/itthon/20240711_A-Kuria-a-Greenpeace-nek-adott-igazat-a-Ferto-to-ugyeben

2024-07-11 10:34:00

HVG

A közigazgatásilag Balatonvilágoshoz tartozó Balatonaligán évek óta forrnak az indulatok. 2021-ben volt egy "monstrumnak" gúnyolt szállodaépítési terv, amelyet végül a helyi Fidesz-képviselő sem támogatott, és a kormány törölte. A kikötő üzemeltetési engedélyét nemrég semmisítette meg egy bíróság, a hvg360-on részletesen ismertettük a történetet. A helyi lakosok között sincs egyetértés, az önkormányzatban éles viták zajlottak. Miután 2023 őszén a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította az aligai "komplex ingatlanfejlesztés megvalósítására irányuló beruházásokat és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket", és szokás szerint az általános jogszabályoktól eltérő részletes beépítési szabályokat határozott meg, az ellenzéki országgyűlési képviselők normakontrollt kértek az Alkotmánybíróságtól. Azt írták, hogy a beruházás semmilyen gazdaságfejlesztési vagy munkahelyteremtési célt, se más közcélt nem szolgál, hiszen az így létrejövő komplexum a lakóparkba költöző tulajdonosok magántulajdonát képezné majd, és még csak átjárható sem lenne az ingatlan mások számára. A helyi védettség alatt álló magasfal átalakítását, a tájképvédelmi és természetvédelmi követelmények lerontását semmilyen közérdekű szempont nem teszi alkotmányosan indokolhatóvá. Ehhez csatlakozott panaszával az Aligai Fürdőegyesület, amely szerint megszűnne a parti sétány, nem lehet majd lejutni a Balaton-partra. Milliárdos értékű vagyonelemeket juttatnak ingyenesen magántulajdonban álló jogi személy részére a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítás mögé bújtatva. Lánszki Regő építési államtitkár ezzel szemben azt írta az Ab-nak, hogy a "közpark" besorolású területek mindenki számára elérhetőek és többségében nyitottak maradnak, a terület megközelítését szolgáló utakra - amelyek egy jelentős része "magánút" - a behajtás biztosítása a kötelezettsége a mindenkori tulajdonosnak, ebből következően nem lesz Balatonaliga elzárt terület. Ingerült hangú levélben kérte a panaszok elutasítását a június 9-én újraválasztott Takács Károly balatonvilágosi polgármester. Szerinte a fejlődést akadályozó szűk ingatlantulajdonosi érdekcsoport lobbitevékenységét tükrözi csak a képviselők és az egyesület beadványa, pedig az utóbbinak a tagjai között alig akad helyi lakos. A kormány tavalyi rendelete "annak a fejlesztésnek a felgyorsítását volna hivatott szolgálni, melyre a helyi közösség, a választópolgárok mintegy 30 éve várnak". Az Ab Hörcherné Marosi Ildikó vezette tanácsa azt állapította meg, hogy a beruházás kiemeltté nyilvánítása megfelelt a jogszabályoknak, mert az legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosítja. Egyik indítvány sem nevez meg olyan konkrét, hatályos - például természetvédelmi - jogszabályt, amelyhez viszonyítva a kérelmezők álláspontja szerint a támadott előírások a védelmi szintben történő visszalépést jelentenek. A löszfal (magaspart) helyi védelem alatt áll, és ennek arculata az építkezés miatt megváltozhat, de az egészséges környezethez való jogból levezetett visszalépés tilalma azonban nem automatikusan, bármilyen természeti képződményt érintő változás esetében, hanem funkciója szerint érvényesül. A természeti táj egyes elemeinek településkép-védelmi szabállyal történő védelme, amelynek a célja a település arculatának a megőrzése, az egészséges környezethez való joggal nem hozható összefüggésbe. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozatlanságra hivatkozva elutasította.

Nem sérti az Alaptörvényt a balatonaligai lakópark-építkezés kiemeltté nyilvánítása

Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki országgyűlési képviselők és az Aligai Fürdőegyesület panaszát.

https://m.hvg.hu/ingatlan/20240711_balatonaliga-alkotmanybirosag-lakopark-epitkezes-elutasitott-inditvany

2024-07-11 16:02:00

HVG

Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó a legjobb 32 között búcsúzott a párizsi ötkarikás játékokon egyéniben, miután a kanadai Fares Arfa 15-8-ra legyőzte. A vereség után néhány órával telefonon értük el Szilágyi pszichológusát, Faludi Viktóriát. Villáminterjú. A Tokiói Egyetem szakemberei azt vizsgálták, hogy mennyire szövegkörnyezet-függő az illatok azonosítása, illetve hogy a nyelv miként befolyásolja a mindennapi életünket. Az derült ki, hogy ugyanaz az illat másmilyennek tűnik, ha más elnevezést adnak neki.

Új tanácsadó és holdingcéggel bővült a Mol-vezér cégbirodalma

Hernádi Zsolt régi bizalmasával és üzlettársával, Komondi Zsolttal közösen alapította a társaságot.

https://hvg.hu/360/20240722_hvg-proroc-invest-komondi-zsolt-hernadi-zsolt

2024-07-22 12:52:00

HVG360

A soros uniós elnökség alatt a magyar kormány nagy figyelmet szentel a verseny szabadságának, valamint az egységes piacnak, csakhogy mindeközben egyre több német beruházó panaszkodik arra, hogy a magyar hatóságok radikálisan korlátozzák a jogaikat. Ez utóbbiról persze semmi sincs a magyar elnökségi programban, mint ahogy arról sem, hogy a külföldi vállalkozásokat sokszor a hatóságok nyaggatják, miniszterek szorongatják, a Fidesz üzleti partnerei fenyegetik, így nemritkán átcsúsznak a veszteséges zónába - írja összefoglalójában a Süddeutsche Zeitung. Egy baden-württembergi igazgató névtelenül a lapnak arról beszélt, hogy a cél egyértelmű: az Orbán-birodalom oligarchái egész üzletágakat át kívánnak venni. Ez olyan magyar érdekeltségekre is érvényes, amelyekre a hatalmasságok szemet vetettek. Főleg, ha olyanok tulajdonában vannak, akik a kormánypárt ellenfeleinek számítanak. Náluk időről időre megjelennek az oligarchák luxusautói.

Süddeutsche Zeitung: Maffiamódszerekkel ront rá a Fidesz a német befektetők bizniszére Magyarországon

Érkezéskor mézesmázos adókedvezmények, majd utána különadók, végül vételi ajánlat – ez a menetrend a Süddeutsche Zeitung szerint a kormány részéről a nyugati befektetők egy részével szemben

https://m.hvg.hu/360/20240702_suddeutsche-zeitung-orban-viktor-magyarorszag-nemet-beruhazasok

2024-07-02 07:30:00

HVG360

"Ha már megépült a Tomori Pál híd, hozzunk át rajta Kalocsa és térsége számára fejlesztési forrást is." Így talicskázná ki Paks iparűzésiadó-bevételét Kalocsa fideszes polgármestere, amihez támogatókat is talált, méghozzá a párt legfelsőbb köreiből. Történt ugyanis, hogy a júniusi választáson a Fidesz elvesztette az atomerőmű városát, a polgármesteri tisztséget és a képviselői helyek többségét a Paksi Deák Ferenc Egyesület jelöltjei kapták meg, Heringes Anita polgármester egyenesen az MSZP-től érkezett. Kalocsán ugyanakkor a fideszes polgármester, Filvig Géza 23 szavazattal lekörözte a korábban még fideszes kihívót, Bagó Zoltánt, utóbbi azonban megtámadta az eredményt, és a Kúria július 7-ére megismételt választást rendelt el két körzetben. Ez a pillanat optimálisnak ígérkezett ahhoz, hogy a kormány ismét hozzálásson egyes önkormányzatok bevételeinek csorbításához.

Hamar jöhet a büntetés a paksiaknak a fideszes városvezetés leváltása miatt

A Duna túlpartjáról a fideszes kalocsai polgármester máris bejelentkezett az atomerőmű hatmilliárdos adóbefizetésére.

https://m.hvg.hu/360/20240702_Hamar-johet-a-buntetes-a-paksiaknak-a-varosvezetes-levaltasa-miatt

2024-07-02 16:15:00

HVG360

Hiába növekszik folyamatosan a Demeter Szilárd alá közvagyonból összelapátolt alapítvány, újságíróképzőjére, a Nemzeti Tehetséggondozóra már nem futotta a pénzéből. A Magyar Kultúráért Alapítványnak (MKA) a hetekben publikált éves beszámolójából nemcsak az derül ki, hogy eladta a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t (NTGN), hanem az is, hogy mi sarkallta erre a Demeter kuratóriumi elnökletével működő alapítványt. "2023-ban fokozottan jelentkeztek a gazdasági és finanszírozási nehézségek" - olvasható a dokumentumban. Az NTGN kezdettől fogva csak újságírókat, médiaipari szakembereket képzett, és ezt a nemes feladatot most a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), vagyis a több száz médiaterméket maga alá gyűrő kormánypárti egyveleg vállalta magára: szép csendben már fél évvel ezelőtt megvette az intézményt.

Ömlenek az állami milliárdok a kormánypárti újságírók képzésére

Nincs az a közpénz, amely elég lenne a rezsim szellemiségét közvetítő sajtómunkások kiművelésére.

https://m.hvg.hu/360/20240711_hvg-rezsim-kommunikatorai-utanpotlas-akciosan-ner-orban-kesma

2024-07-11 10:00:00

HVG360

Karácsony Gergely főpolgármester 2023 áprilisában jelentette be, hogy megtagadja a túlzott mértékű szolidaritási hozzájárulás befizetését az államkasszába. Ősszel hivatali hatalommal való visszaélésnek nevezte, hogy a Magyar Államkincstár 5,6 milliárdot inkasszózott a fővárostól, de 2023 végén a Kúria rendben lévőnek találta a pénzbehajtást. Pedig Karácsony még az Állami Számvevőszék egyik jelentésére is hivatkozott, amely szerint "A Fővárosi Önkormányzat a 2021. évtől a központi költségvetés felé nettó befizetővé vált, mivel a központi költségvetés részére fizetett szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét". A fővárosi önkormányzat pert indított az állammal szemben, és az azt tárgyaló bíróság fordult az Alkotmánybírósághoz. A Fővárosi Törvényszék Tóth-Lakos Fruzsina Anna vezette tanácsa szerint az Alaptörvénybe ütközik az államháztartási törvénynek az a pontja, amely megengedi, hogy az Államkincstár kamatostul beszedje az önkormányzatoktól a be nem fizetett szolidaritási hozzájárulást, az annak kiszámítását szolgáló képlet pedig a helyi önkormányzatok Magyarországon törvénnyel kihirdetett Európai Chartájával ellentétes. Az ugyanis kimondja, hogy az önkormányzat saját pénzügyi forrásokra jogosult, amelyek a feladataival arányban állnak. A törvényszék szokatlanul keményen fogalmazott az Alkotmánybíróságnak írt levelében: "a bíróság határozott meggyőződése, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke a felperesre [azaz Budapestre] vonatkozóan egyedileg, abszolút értéken konfiskáló, sőt kifejezetten elkobzó jellegű". Emiatt a főváros kénytelen hitelt felvenni. Varga Mihály pénzügyminiszter ezzel szemben azt írta az Alkotmánybíróságnak, hogy "a szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezett önkormányzatok az országos átlagnál lényegesen kedvezőbb anyagi helyzetben vannak, ezért a kötelező feladatok ellátásának veszélyeztetése nem merülhet fel". A miniszter homályosan utalt arra is, hogy a hozzájárulás központi adónem, tehát az Ab igazából nem is foglalkozhatna vele. Az Alaptörvény, amelynek tiszteletben tartása fölött az Alkotmánybíróság őrködik, világosan kimondja, hogy a testületnek "bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül" döntenie kell. A március 25-én érkezett törvényszéki beadvány esetében ez a határidő június 23-án lejárt, de az Ab első alkalommal csak július 2-án tárgyalt a témáról. Azóta nem, és a jövő heti napirendben sem szerepel, utána pedig augusztus végéig vakáció következik. A késlekedés nem új jelenség. Most 349 ügy van folyamatban, ezek közül 22 2021-es vagy régebbi. De az egyszerű alkotmányjogi panaszoknál legalább nincs pontosan meghatározott határidő, míg a bírói kezdeményezéseknél van. Ugyanis amíg az Alkotmánybíróság nem válaszol a bíróság kételyeire, addig áll az ügy, a tárgyalást nem folytatják. Márpedig a főpolgármester és az egész fővárosi önkormányzat számára nagyon fontos lenne, hogy kiderüljön: belefér-e az Alaptörvénybe a szolidaritási hozzájárulásnak az a mértéke, amelyet az állam kiprésel belőle.

Az Alkotmánybíróság halogatja a döntést arról, hogy túladóztatják-e Budapestet

Egy bíróságnak az a határozott véleménye, hogy igen. Az Alaptörvény szerint az Ab-nak ilyenkor 90 napon belül kellene döntenie, de az már rég lejárt.

https://hvg.hu/itthon/20240712_az-alkotmanybirosag-halogatja-a-dontest-arrol-hogy-tuladoztatjak-e-budapestet

2024-07-12 15:01:00

HVG

Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó a legjobb 32 között búcsúzott a párizsi ötkarikás játékokon egyéniben, miután a kanadai Fares Arfa 15-8-ra legyőzte. A vereség után néhány órával telefonon értük el Szilágyi pszichológusát, Faludi Viktóriát. Villáminterjú. A Tokiói Egyetem szakemberei azt vizsgálták, hogy mennyire szövegkörnyezet-függő az illatok azonosítása, illetve hogy a nyelv miként befolyásolja a mindennapi életünket. Az derült ki, hogy ugyanaz az illat másmilyennek tűnik, ha más elnevezést adnak neki.

Még nagyobb lett a hatodik leggazdagabb magyar gigacége

Szíjj László Duna Aszfaltja egy 9 milliárdos árbevételű céget olvaszthat magába.

https://m.hvg.hu/360/20240720_hvg-szijj-laszlo-duna-aszfalt-cegvasarlas

2024-07-20 10:45:00

HVG360

A Magyar Péter politikai berobbanását jelentő februári interjú egyik fajsúlyos állítása az volt, hogy a Diákhitel Központ Zrt. Magyar vezetése alatt túlárazott szerződéseket kötött a központi kommunikációs tendert elnyerő, Balásy Gyula milliárdos vállalkozó érdekeltségébe tartozó cégekkel. Úgy látszik, Magyar színrelépése sem volt elég ahhoz, hogy az állami cég felülbírálja korábbi gyakorlatát: újabb szerződést kötöttek Balásy két cégével, a New Land Mediával és a Lounge Designnal, ezúttal 174 millió forintért. A szerződést a zrt. közzétételi listája szerint 2024. május 16-án kötötték meg, a tárgyként egyszerűen csak "egyéb szolgáltatást" adtak meg - pontosan úgy, mint korábban szokták. A friss szerződés hatálya 2025. február 28-ig tart. A megállapodás megtalálható a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 2024 második negyedéves megbízásait tartalmazó közbeszerzési hirdetményben is. A 352 oldalas dokumentum 119-120. oldalán található rész szerint a tárgy "a Diákhitel Központ Zrt. 2024. évi kommunikációs tevékenységével és médiakampányaival összefüggő komplex kommunikációs feladatok ellátása". Az odaítélési szempontok között a legfontosabbak az egyes részfeladatok árai, így ebből kiderül, hogy a Balásy-cégek fő feladatai ezúttal az alábbiak lesznek: kreatív koncepcióalkotás, szövegírás és grafikai tervezés nyomdai szolgáltatások fotózás, videófelvétel-készítés, rendezvénydokumentálás film- és rádióreklám gyártása, televíziótechnika marketing és dekorációs elemek gyártása online ügynökségi feladatok utazás, szállítás, egyéb logisztikai szolgáltatások. A részfeladatra - ahogy a teljes közbeszerzésre is - az egyedüli pályázó a New Land és a Lounge konzorciuma volt. A hirdetményből az is kiderül, hogy a Diákhitel Központnak lehetősége van további 52 millió forint értékű beszerzés végrehajtására a vállalkozóktól. Az NKOH által kiírt közbeszerzésnek csak kis részletét teszi ki a Diákhitel Központ-féle rész, a kormány kommunikációjára például 7,874 milliárd forintért szerződött a győztes konzorcium, de 1,2 milliárdos keretösszeggel dolgozhatnak a Magyar Bormarketing Ügynökség és a Visit Hungary feladatain is. Emellett 900 millió forint a keretösszeg a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. kommunikációjára, míg a Várkapitányság Nonprofit Zrt. programjait 800 millió forintból népszerűsíthetik. A közbeszerzésben foglalt 56 feladatot összesen 17,528 milliárd forintos keretösszegért kapta meg a New Land és a Lounge. Magyar Péter a kegyelembotrány kirobbanását követően a Partizánnak adott interjúval került a közérdeklődés középpontjába. Az akkor még csak a botrány miatt a Fidesz európai parlamenti listájának vezetéséről lemondó volt igazságügyi miniszter Varga Judit exférjeként ismert Magyar részletesen beszélt arról, hogy a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként elvárták tőle, hogy a cég kommunikációs szerződéseit a Balásy-féle cégekkel kösse meg, a piaci árnak gyakran többszöröséért. Azt is elmondta akkor, hogy végül azért távozásához is azt vezetett, hogy nem akarta aláírni az említett szerződéseket, mire jelezték neki, hogy "ezt nem kéne". Az immár ellenzéki politikus, a Tisza Párt új elnöke 2019 júniusától 2022 februárig volt a Diákhitel Központ vezérigazgatója, ezalatt a cég háromszor szerződött Balásy vállalkozásaival, előbb 176, majd 45,6, végül 227 millió forint nettó összeggel, mindháromszor "egyéb szolgáltatásról" szólt a szerződés. Azóta összesen négy újabb kontraktust kötött a cég a New Land-Lounge konzorciummal, a mostani, 174 milliós szerződéssel együtt összesen 571,84 millió forintért. Ezek az összegek csak elenyésző részét jelentik a Balásy-cégek bevételeinek: a New Land árbevétele tavaly 78,6 milliárd forint, adózott eredménye 9,5 milliárd forint volt, a Lounge Designnál 20,9 milliárd, valamint 4 milliárd forint volt a két adat.

Ismét a Magyar Péter által kritizált Balásy-cégekkel szerződött a Diákhitel Központ, ezúttal 174 millió forintért

A korábban Magyar Péter által vezetett Diákhitel Központ ismét leszerződött a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó New Land Media és Lounge Design cégekkel. Magyar a kegyelmi botrány utáni elhíresült interjújában arról beszélt, hogy az állami cégeknek kötelezően a központi közbeszerzést megnyerő cégekkel kellett szerződni kommunikációs feladatokra, gyakran a piaci ár többszöröséért.

https://hvg.hu/kkv/20240724_magyar-peter-diakhitel-kozpont-balasy-gyula-new-land-media-lounge-design-kozbeszerzes

2024-07-24 06:00:00

HVG

"Településvezetői pályám elején megtanultam, ha mindig minden szabályt betartok, akkor szinte soha nem fog haladni a falu. Nem azért választottak a település vezetőjévé, hogy a kibúvókat keressem, hanem azért, hogy a felmerülő feladatokat mihamarabb megoldjam" - mondta június 26-án Putnik Lázár, Újszentiván frissen újraválasztott polgármestere a Szegedi Törvényszék előkészítő ülésén. Költségvetési csalással vádolják, az ügyészség szerint hét év börtön jár azért, amit tett. Az 1880 lelkes Csongrád-Csanád megyei község először 2006-ban választotta polgármesterré Putnik Lázárt, majd még háromszor győzött. Változó megítéléséhez hozzájárulhatott, hogy 2015-ben egy helyi lakosnak igazolnia kellett, hány ember lakik a lakásában, mennyi után fizet szemétszállítási díjat. Így derült ki számára, hogy rajta és a feleségén kívül még két ismeretlen ember is lakik náluk - papíron. Kiderült, hogy más is járt így, hiszen a 2014-es választások előtt szerb állampolgárokat jelentettek be Újszentivánra és Tiszaszigetre több házhoz. Büntetőeljárás indult Putnik Lázár és tiszaszigeti kollégája, Ferenczi Ferenc ellen, s mindkettőt vétkesnek találták okirathamisításban. Pénzbüntetést kaptak, de a közügyektől nem tiltották el őket, így indulhattak 2019-ben megint. Máshol is előfordul 2022. január 20-án a Nemzeti Adó- és Vámhivatal lezárta az újszentiváni községházát. A NAV annyit árult el, egy folyamatban lévő nyomozáshoz gyűjt információkat. A polgármester azt mondta, a NAV-os kollégák ellenőriztek, ilyen máshol is előfordul. 2022. február 7-én őrizetbe vették Putnik Lázárt - ilyen is elő szokott fordulni máshol. A megyei főügyészség szerint a 2020 márciusában átadott nyolcvan férőhelyes újszentiváni munkásszálló építésénél költségvetési csalás történt, amely 222 millió forint vagyoni hátrányt okozott, ezért kellett őrizetbe venni Putnikot, harmadmagával. A polgármester letartóztatása miatt lemondott a képviselő-testület, időközi választást kellett kiírni. A sajtó igazán akkor csodálkozott rá Újszentivánra és polgármesterére. Az Együtt Újszentivánért Egyesület elnöke, Ballai Ferenc lapunknak azt nyilatkozta, hogy a vőfélyként is ismert Putnikban szimpatikus fiatalembert láttak, aki jó választásnak tűnt 2006-ban a régóta dolgozó Talpai János helyett. De aztán kiderült róla, hogy öntörvényű, s nem szereti az ellenvéleményt. Ballai azt mondta, ő már élt az ötvenes években, emlékszik az akkori félelemre, és ezt látta most feléledni. Előrebocsátotta, ha Putnik Lázárt kiengedik, megpróbálja visszaszerezni a posztját. A 2022. július 3-i időközi választáson Putnik még nem indulhatott, a kampány azonban így is kemény volt a Facebookon létrehozott helyi közéleti oldalakon és az utcán is. A választás előtti éjjelen a főutca fölé hat méter magasságban kifeszített molinókat befestette valaki. Egy jelölt kapujára azt írták, hogy FASZ, másvalaki háza elé a GYÖKÉR feliratot pingálták. A tettes nem került elő. A kormánypártok tábora is zavarban volt. Putnik letartóztatása után a fideszes választókerületi elnököt, Bartók Csabát Putnikról készült közös fotóival búsították a Facebookon az ellenfelei. Indult polgármesterjelöltként Bodó Imre - az ő molinóját, plakátjait rongálták meg -, aki korábban Tiszaszigetet vezette, és eleinte jóban volt Putnikkal. Országgyűlési képviselő is lett, majd járási hivatalvezető. Végül állítólag kizárták a Fideszből, bár ezt cáfolja. 2019-ben Újszentivánon szállt versenybe Putnikkal, és 44 vokssal maradt alul. A 2022-es időközin a Fidesz és a KDNP nem őt, hanem Ulbert Mónikát indította. Végül Bodó győzött - Kövér László, az Országgyűlés elnöke SMS-ben gratulált neki -, a második a független Binszki Olivér lett, a harmadik Ulbert Mónika. Binszki bekerült a képviselő-testületbe. Az egyik alpolgármester Talpai János lett, Putnik elődje, a másik Rusin Csaba nyugdíjas rendőrtiszt. Neki anno arra kellett rádöbbennie, hogy míg a fia külföldön dolgozott, papíron az újszentiváni polgármesteri hivatal közmunkásként foglalkoztatta - mint kiderült, nem egyedül őt. Ebből is rendőrségi feljelentés és eljárás lett. Rusin az általa létrehozott Facebook-csoport révén Putnik szinte egyszemélyes ellenzékévé vált, felvállalva a konfliktusokat. Közéleti megnyilvánulásai miatt idővel nem csak Putnik és hívei haragudtak meg rá. Rusin máshogyan képzelte el az előző vezetés ügyeinek rendezését, nem értett egyet Talpai alpolgármesteri megbízásával, és Binszki Olivérrel is összekülönbözött. Végül lemondott az alpolgármesteri posztról. Bodó Imre polgármesternek Binszki kemény ellenfele maradt a testületben. Ledesítés "Tudom, hogy sokan békére vágynak, én is azt szeretném. De Bodó Imrével, Talpai Jánossal, Rusin Csabával ebben a faluban soha nem lesz béke. Amíg ők hatalomban vannak és a közélet alakításában szerepet vállalnak, addig megmérgezik a közélet levegőjét, döntéseikkel pedig a szakadék szélére sodorják a falut" - írta akkoriban Binszki. A Narancs.hu-nak nyilatkozva Bodó azt mondta, hogy mindezt politikai kommunikációnak tekinti és nem lő vissza. Érzékeltette, hogy Binszki Olivér szerinte mégis kötődik a Demokratikus Koalícióhoz édesapja, a szegedi önkormányzati képviselő Binszki József révén. Ezt a kötődést Binszki cáfolta. Bodó azt mondta, legföljebb azzal törleszt, hogy a helyi közvilágítás ledesítésének átadására nem hívja meg a képviselőt. Közben egy év előzetes letartóztatás után, 2023 februárjában szabadlábra került Putnik Lázár. Az ügyészség vádat emelt, a Szegedi Törvényszék előkészítő üléseket tartott, de az első kettőn Putnik nem jelent meg, az idei márciusin például azért nem, mert ügyvédet cserélt, és új védőjének nem volt ideje felkészülni. A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség a költségvetési csalás ügyében Putnik mellett vádolja az önkormányzat pénzügyi referensét, aki a munkásszálló-projektet előkészítette, a generál kivitelezéssel megbízott Városliget-bau Kft. ügyvezetőjét, és a cég egyik munkatársát. Utóbbi, a negyedrendű vádlott a szeged.hu tudósítása szerint az előkészítő ülésen beismerte bűnösségét. Két év börtönt róttak ki rá, öt év próbaidőre felfüggesztve. A többiek a tárgyalást választották. Az ügyészség azt állítja, lényegében Putnik Lázár döntötte el, hogyan fog megépülni a szálló, a generálkivitelező cégnek is ő volt a tényleges irányítója. Egy alvállalkozó megépítette a szállót a valós költségen, ezt kiszámlázta a Városliget-bau-nak, az a megemelt összegről állított ki számlát az önkormányzatnak, hozzáadott érték nélkül. A pénz úgy került át Putnikhoz az ügyészség szerint, hogy a Városliget-bau szerződött a Putnik vezette Novi Rakija Kft.-vel társasház építésére, s amit építettek, azt eladták. Az ügy érdemi tárgyalása októberben kezdődik. Akkor már Putnik Lázár újra polgármester lesz. Ballai Ferenc jóslata, ha késve is, de beigazolódott. Putnik a mostani júniusi önkormányzati választáson indult, ahogyan Bodó és Binszki is. Hármuk csatájából Putnik került ki győztesen 442 szavazattal, Bodó 318 voksot kapott, Binszki 298-at, a negyedik polgármesterjelölt, Szűcs Melinda 69-et. Az új testületbe bekerült Binszki és - immár függetlenként - Ulbert Mónika is. Bodó megy, Talpai nem indult, Rusin Csaba sem. Így nincs is akadálya annak, hogy kitörjön a béke. Bodó a Narancs.hu-nak azt mondta, októberig, az átadás-átvételig úgy folytatja a munkát, ahogyan eddig. Az elmúlt két évre szakmai kihívásként tekint. A koronavírus-járvány idején, nehéz anyagi helyzetben kezdték a munkát és állták a sarat a testülettel együtt - bár ez, mint mondja, utólag derül ki mindig. A legfontosabb eredménynek azt tartja, hogy a megyében hetedik település lett Újszentiván, ahol ledesítették a közvilágítást. Ez megtakarítással is jár. Azt is kiemeli, megteremtették a lehetőséget ahhoz, hogy Újszentivánnak megint legyen általános iskolája. A folyamatban lévő pályázatokat végigvitték, új csapatot építettek a polgármesteri hivatalban. Megkérdeztük, hogy mi történik, ha az októberi átadás-átvétel után valamikor a bíróság jogerős döntéssel elmarasztalja Putnik Lázárt, és börtönbe kell mennie. "Először is várjuk meg a jogerős ítéletet - válaszolta Bodó -, én jóslásokba nem bocsátkozom. Ez folyamatban lévő ügy, ha vége lesz, ahhoz fogja gombolni mindenki a kabátot." A választási eredményről és a további teendőkről Binszki Olivér is békepárti olvasatát osztotta meg lapunkkal: "Magas részvétel mellett egyértelmű döntés született. A meglévőt elutasították, az újra, a változásra még nem voltak kész az emberek, ezért visszanyúltak a régihez, amit ismertek, ami akkor sikeres volt. Ahogy eddig is, úgy ezt követően is Újszentivánért dolgozom, nem egyik vagy másik polgármesterért, hanem a falu közösségéért. Támogatom, ami jó a településnek, de hatalmi érdekek kiszolgálója a továbbiakban sem leszek. Újszentiván lakóitól kaptam a mandátumomat, kizárólag nekik tartozom elszámolással, engem ez vezérel." Eddig tart a demokrácia Az embernek csak egy becsülete van - ezt már Putnik Lázár nyilatkozta megkeresésünkre. Mint mondja, nagyon rosszulesett neki, hogy amikor eljárás indult ellene, a teljes nevét kiírták, lehetetlen helyzetbe hozva a családját. A szerinte megalapozatlan vádat és a nyilvánosság reakcióit úgy élte meg, hogy meg akarják semmisíteni politikusként és vállalkozóként is. Pedig a vád szerinte egyáltalán nem bizonyított, és az eljárás során meg is fogja védeni magát. A bíróság előtt elmondott beszédét azzal egészíti ki, hogy minden polgármester követ el hibákat, nyilván ő is, de mindig törekedett arra, hogy ezek ne nagy hibák legyenek. Az kiderülhet az eljárás során, hogy történtek szabálytalanságok, de ezek nem arra irányultak, hogy bűncselekményt kövessen el, hanem arra, hogy az adott beruházás maradéktalanul megvalósuljon. Ennél többet egyelőre nem szeretne mondani az eljárásról, és ez vonatkozik a közunkásként bejelentett emberekkel kapcsolatos büntetőügyre is. Állítja, eddig nem értékelték a bizonyítékait. Reméli, lesz szembesítés a bíróság előtt. "Sokáig úgy gondoltam, hogy nem indulok. Három nappal a határidő előtt, barátokkal beszélgetve döntöttem úgy, hogy belevágok - mondja Putnik Lázár. - Hétfőn reggel felvettük az íveket, és délben már ott voltam a szükséges mennyiségű aláírás kétszeresével. Már az aláírásgyűjtés is jóleső élményt hozott, mert azt láttam, az emberek várták, hogy induljak. És szemlátomást végiggondolták azt is, hogy itt van a fejem fölött ez az eljárás. Még a választás napján is hívogatta az embereket egy, a településen köztiszteletben álló ügyvéd, jól gondolják meg, hogy döntenek, mert úgyis megyek vissza a börtönbe, így a rám leadott szavazat elveszik. Ha az emberek azt gondolták volna, hogy rosszul dolgoztam, akkor negyedik leszek. De hát hallották, mit beszélnek rólam a médiában, aztán meg elmentek a munkásszálló előtt, és látták, hogy megvan, áll, nincs ellopva a pénz. Aki járt bent, az is láthatta, hogy milyen. Ez nem az a történet, hogy valaki megnyerte a pályázatot, aztán félbemaradt az építkezés, amire kapta, vagy el sem kezdte." Szerinte azzal is tisztában voltak, akik rá szavaztak, hogy amikor 2006-ban átvette a polgármesteri tisztséget, nem volt ingatlana az önkormányzatnak hat bérlakáson kívül, és hitelt kellett felvenni a munkabérek kifizetésére is. Amikor pedig az őt távollétében helyettesítő alpolgármester, Juhász Tibor háziorvos átadta az önkormányzatot Bodónak 2022-ben, százhét millió forint volt a kasszában, közel félmilliárd forint értékű megnyert pályázati pénz és jelentős ingatlanvagyon. Saját munkájára úgy tekint, hogy vállalkozói szemlélettel irányított, arra törekedve, hogy a falu akkor is működjön, ha csökken az állami normatíva. A felvetésre, hogy ellenfelei öntörvényű, diktatórikusan vezető embernek tartják, Putnik azt mondja, a demokrácia addig tart, amíg a döntés meg nem születik. Ha már döntöttek, és még utána is mások a vélemények az adott ügyben, az anarchiához vezet. Egy-egy döntés előtt igyekezett minden érvet meghallgatni, ám miután megszületett a határozat az adott ügyben, tényleg következetesen képviselte azt az irányt. Példaként a bölcsődeépítést hozta föl. Eredetileg azt szerette volna, ha a délnyugati lakóparkban épül meg, a testület tagjai viszont azt mondták, a központba kellene kerülnie. Ott viszont nem volt megfelelő ingatlana az önkormányzatnak. Végül azt a telket, amelyet még 2006 előtt értékesített a falu, visszavásárolták, lett hely a bölcsődének. "Ha annyira diktatórikus lennék, mint ahogy mondják egyesek, akkor kitartottam volna a lakópark mint helyszín mellett" - mondja Putnik. Szerinte a mostani választáson azok az emberek kaptak pofont, akik rágalmazták és a településen békétlenséget szították. Azt jó jelnek tekinti, hogy miután győzött, Köszönöm-parti nevű rendezvényére nagyon sokan eljöttek, párttól, hovatartozástól függetlenül.

Büntetőeljárás alatt álló expolgármestert választott újra Újszentiván

2022-ben letartóztatták a település vezetőjét, így időközi választást kellett tartani. Az utód a kormánypárt jelöltjével szemben induló egykori kormánypárti volt, akinek kemény ellenzék jutott. Kétévi háborúság után most az lett a polgármester, akit a múltkor letartóztattak. Békét hirdet.

https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/buntetoeljaras-alatt-allo-expolgarmestert-valasztott-ujra-ujszentivan-269544

2024-07-16 00:00:00

Magyar Narancs

Minden év júniusában az tartja izgalomban a magyar sajtót, hogy mennyi pénzt vesznek ki a cégeikből a NER oligarchiái és kedvenc vállalkozói. Az üzleti évek zárásaként elkészített beszámolók elfogadásával egyidejűleg kell ugyanis dönteni a cégek eredményének felhasználásáról, és ilyenkor kerül sor az osztalékfizetésre is. Az osztalékfizetés azonban nemcsak azért érdekes, mert rá lehet csodálkozni a sok tízmilliárdnyi kifizetett pénzösszegekre, hanem mert ez az a pont, amikor kézzelfoghatóvá válik, hogy mennyi pénzzel gazdagított bizonyos köröket az úgynevezett korrupció, illetve a hazai gazdasági pálya erőteljes kormánypárti lejtése: meghatározott cégek tendenciózus előnyben részesítése állami és települési közbeszerzéseken, a jogszabályok módosítása úgy, hogy bizonyos cégek kerüljenek piaci előnybe, vagy a megfelelő értesülések révén szerzett zsíros üzletek, állami hitelek. Az osztalékfizetés e folyamat végpontja, gyakorlatilag a fizetésnap a NER-es vállalkozóknak, amikor kiderül, hogy a közbeszerzéseken keresztül nagy összegű állami megbízásokkal kitömött cégeik mennyit kaszáltak egy-egy évben, és ebből mennyit jussolnak maguk a tulajdonosok. Nagyrészt az osztalékokból van pénze jachtos nyaralásra és többmilliós szettekre Mészáros Lőrincnek, Várkonyi Andreának, Tiborcz Istvánnak és Orbán Ráhelnek, ebből repteti magángépen Orbánt Garancsi István, vagy viszi el jachtozni Szijjártó Péter külügyminisztert Szíjj László. Az osztalékjövedelem után kell ugyan 15 százalék személyi jövedelemadót fizetni, illetve szociális hozzájárulási adót is, ez utóbbinak azonban van egy felső határa - ez a minimálbér 24-szerese, jelenleg 6,4 millió forint körüli összeg, ami után mintegy 830 ezer forintnyi szochót kell befizetni; efölött viszont már nem emelkedik a befizetendő összeg. Van, ami nem is látszik A jog nem szabályozza, hogy mennyi osztalékot lehet kivenni egy cégből az adózott eredmény és a korábban félretett úgynevezett eredménytartalék terhére. A kivehető pénz felső határa tulajdonképpen a cég fizetőképessége, így végső soron csak a tulajdonosokon múlik, hogy a megelőző üzleti évben termelt nyereséget maguknak utalják ki, vagy félrerakják az ún. eredménytartalékba, a szűkösebb napokra. A különbség a két megoldás között nagyjából a felelős gazdálkodásban rejlik: normál gazdasági viszonyok között ugyanis a tartalékba helyezett nyereségekből lehetne a következő évben beruházni, fejleszteni, növelni a cég versenyképességét, rosszabb években ellensúlyozni a veszteséget, míg ha valaki teljes egészében magának utalja ki a profitot, akkor a cég később akár bajba is kerülhet.

Van az a pénz. Osztalékfizetések a NER-ben

Mészáros Lőrinc az idén annyi pénzt vehetett ki osztalékként a cégeiből, hogy az már a magyar állami költségvetésben is szemmel jól látható tétel lenne. A közbeszerzések csupán ebben az évben is sokmilliárdos osztalékokat fialtak más NER-közeli vállalkozóknak is.

https://magyarnarancs.hu/belpol/van-az-a-penz-269590

2024-07-17 00:00:00

Magyar Narancs

Már azelőtt elkezdte a kínai cégcsoport érdekében dolgozó kivitelező a régi iparvágány újra üzembe helyezését Vácon, hogy azt a kormányhivatal és az önkormányzat hivatalos bejáráson megvizsgálta - számolt be az önkormányzati portál, a vac.hu. Pedig a városnak számos tisztázatlan kérdése maradt a beruházást illetően. Miközben a helyreállítást a MÁV állja - értesült lapunk. 2021 októberében jelentették be "az évtized egyik legjelentősebb váci beruházását", miszerint a kínai CECZ-csoport 27 milliárd forint értékben e-kereskedelmi ipari és logisztikai parkot valósít meg mintegy 56 ezer négyzetméternyi területen. Mint megírtuk, a vállalat bekebelezte a városszéli Toperini Ipari Parkot (TIP). Nem sokkal később az is kiderült, hogy a közeli Gödön működő Samsung SDI akkumulátorgyár termékeinek rendszerezésével foglalkoznak majd az üzemben. 2022 júliusában pedig a TIP is bővült, ugyanis ide települ dél-koreai Nice LMS Hungary Kft., amely a Samsung SDI, valamint a Komáromban és Iváncsán működő szintén akkumulátorokkal foglalkozó SK Innovation beszállítója lesz. A több mint 30 ezer négyzetméteren elterülő raktár 210 embernek biztosít munkát, valamint 700 robotot "foglalkoztat", melyek az automatizált működést biztosítják. Leromlott, elavult vágány Januárban számoltunk be arról, hogy a cégcsoport újra üzembe helyezné a vágányt, melyen 90 millió csomagot fogadna, illetve küldene tovább, a sínpáron pedig napi egyszer közlekedne tehervagon. Az önkormányzat és a CECZ folytattak egyeztetéseket, közös helyszínbejáráson is voltak, az Építési és Közlekedési Minisztérium Hatósági Főosztályán is tárgyaltak. "A tehervonat üzemeltetése, működése, gyakorisága még nem ismert, és a közlekedési balesetek elkerülése érdekében mindenképp alapos, körültekintő tervezésre van szükség a forgalomszervezés-irányítás kérdésében, melyet a megrendelőnek, tervezőnek több alkalommal javasolt egyeztetnie az önkormányzattal" - írta akkori megkeresésünkre a város. A Magyar Államvasutak (MÁV) tájékoztatása szerint a vágányon 2000 óta nincs forgalom, az árufuvarozás megszűnt. Állapota leromlott, felépítménye elavult. Teljes átépítésére lenne szükség, amennyiben vissza szeretnék helyezni. "A vágányhálózat bontása és építése tervköteles tevékenység. Bontási terv, engedélyezési terv, kiviteli terv készítése szükséges egy vasúti pálya tervezésére jogosult céggel, majd a MÁV illetékes igazgatóságának jóváhagyását meg kell kérni. Ezt követően adhatja ki az építési engedélyt az illetékes Vasúti Hatóság. Az új iparvágány megépítése után meg kell kérni a hatóságtól a vasúti pálya használatbavételi engedélyét is" - közölte a vasúttársaság. Elkezdődtek a munkálatok "Bár a korábbi helyszíni bejárás tapasztalatai alapján a kialakítás részleteiről szóló szemlét az érintettek - így Vác Város Önkormányzat - bevonásával a Pest Megyei Kormányhivatal még nem tartotta meg, a két évtizede használaton kívüli alsóvárosi (...) volt ipari vágány reaktiválását célzó munkát már elkezdték a Toperini Parkban beruházó cégek által megbízott kivitelezők" - írta friss közleményében az önkormányzat. A beszámoló szerint munkagépek segítéségével földmunkák kezdődtek el az iparvágány közelében. "Ugyanakkor az önkormányzatot a Pest megyei kormányhivatal arról értesítette, hogy helyszíni szemlét szervez, melynek célja »...az iparvágány tervezett (újra) használatbavétele feltételeinek részletes megtárgyalása«". Magyarán a kivitelező annak ellenére elkezdte a munkát, hogy azt a kormányhivatal és az önkormányzat tervezett szemle során megtekintette volna a vágányt. "Mivel a korábbi tárgyalások során jópár kérdésre nem volt megnyugtató válasz, a tervezett helyszíni szemle lenne hivatott ezek tisztázására. Mindezek ellenére az iparvágánynál még ezen tisztázó egyeztetések előtt megkezdődtek a kivitelezési munkák" - fogalmazott az önkormányzat. Hogy lehet ez? Az önkormányzat beszámolót olvasva nehéz másra következtetni, minthogy a CECZ-cégcsoport nem együttműködő. Pedig az önkormányzatnak érdeke a partnerség kialakítása, mert a kisváros forgalmas pontjáról van szó, itt található a Vác-Alsóvárosi vasúti megálló. Az iparvágány vonalán egy aszfaltos út létesítése szerepel a városfejlesztési elképzelésekben. (Az önkormányzat még januárban arról tájékoztatta lapunkat, hogy elvileg az iparvágány újra üzembe helyezése és az aszfaltos út elvileg párhuzamosan megvalósítható, de erről egyeztetni kell.) De hogy lehetséges egyáltalán, hogy a szemle nélkül is megvalósul az iparvágány? "A kormányhivatal nem vasúthatóság, kizárólag a szintbeli gyalogos- és közúti átkelők biztosítási módja és forgalmi rendje tekintetében van hatásköre, a vágányfelújítás egyéb vonatkozásaiban nincs. A Pest Vármegyei Kormányhivatal a helyszíni ellenőrzéssel segíti a vasút üzemeltetőjét és a közútkezelőt, hogy a kormányhivatal hatáskörébe tartozó átjárók megfeleljenek a hatályos jogszabályi előírásoknak" - írta megkeresésünkre a Pest megyei kormányhivatal. Magyarán az üzembe helyezésről nem a kormány, hanem az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó Vasúti Hatósági Főosztály dönt - megkerestük a tárcát, de megkeresésünkre nem érkezett válasz. Ugyanakkor az önkormányzat az alábbi tájékoztatást adta lapunknak. "Egy korábbi a rendőrséggel közös bejárás keretében tisztázatlan kérdések maradtak fenn: Hogyan lesz megközelíthető az önkormányzat tulajdonában maradó terület? Az iparvágány keresztezi a kerékpárutat, de ennek átvezetéséről az engedélyes tervekben nincsen konkrét megoldás. Amikor a vonatközlekedés beindul a vágányon, akkor hogyan lesz biztosítva a Rádi úti és a Vám utcai szintbeli csomóponton történő közlekedés? A P+ R parkolóból a Vásártár felé vezető gyalogjárda kereszteződése sincs biztosítva.". A tájékoztatás szerint a vágánynak van engedélye, mely tartalmazza, hogy mikor és milyen feltételekkel lehet azon közlekedni. Jelenleg a meglévő, hibás vasúti talpfákat cserélik, a sínek környezetének tisztítását végzik, a sínpárok közötti feltöltődést szüntetik meg. "Az iparvágány javítását, használatra felkészítését a MÁV és annak alvállalkozója végzi" - magyarán a kivitelező nem a CECZ-csoporthoz köthető közvetlenül. Megtudtuk továbbá azt is, szerdán a hatóság helyszíni bejárást tartott, melyen az önkormányzat műszaki képviselői találkoztak a cégcsoport képviselőjével, "aki nyitott volt a hatóság általi előírások és az önkormányzati kérések költségeinek viselésére". Megkerestük a MÁV-ot is; azt a tájékoztatást kaptuk: "A CECZ-csoport megkeresésének eleget téve az iparvágány karbantartását MÁV forrásból megkezdtük. Az iparvágány érvényes használatbavételi engedéllyel rendelkezik. Az eredeti használatbevételi engedélyben lévő paraméterekre történő visszaállítás elegendő a biztonságos forgalom lebonyolításához, így nincs szükség különböző engedélyek beszerzésére. A karbantartást követően az iparvágány használhatóvá, bérbeadhatóvá válik, ami a MÁV-nak a jövőben bevételt jelent." Vagyis úgy áll a dolog, hogy a MÁV, azaz az állam állja az üzembe helyezés költségeit. A CECZ cégcsoport megkeresésünkre azt válaszolta, hogy a nyári szabadságolások miatt csak később tudnak kérdéseinkre reagálni.

A MÁV finanszírozza az elavult iparvágány karbantartását a kínai cég számára

Vácon a gödi Samsung SDI-nak is dolgozó kínai hatterű CECZ cégcsoport az év elején jelentette be, hogy szeretné, ha a város déli részén lévő, mintegy húsz éve nem használt iparvágányt újra üzembe helyeznék. Úgy tűnik, kérése meghallgatásra talált: a munkálatok megelőzték a kormányhivatal és az önkormányzat közös bejárását. A karbantartás költségét a MÁV állja.

https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-mav-finanszirozza-az-elavult-iparvagany-karbantartasat-a-kinai-ceg-szamara-269550

2024-07-20 00:00:00

Magyar Narancs

"11,07 millió forint Top Plusz forrásból megújul a GÁRDONYI utca Gábortelepen! A Medgyesbodzás községhez tartozó Gábortelepen a Gárdonyi utca lakói hamarosan teljesen megújult útburkolaton fognak közlekedni. A nyertes pályázatunk keretében 336 méter hosszan és 3 méter szélességben új aszfaltburkolat kerül a jelenlegi elhanyagolt, öreg útra. Varga Gábor polgármester úrral a helyszínen járva áttekintettük a projekt részleteit" - áll abban a Facebook-bejegyzésben, amelyet még július 10-én posztolt Erdős Norbert kormánypárti parlamenti képviselő. A Gárdonyi utca burkolatának felújítása egy uniós projekt része. A komplett projekt bruttó 70 millió forint. Ezek szerint Erdős nagyon jól értesült, ha külön a Gárdonyi utcára meg tudta mondani, hogy az 11,07 millióból újul meg. Ez az összeg minden bizonnyal a tervezői költségbecslésből származik, ám ebben az esetben kérdés, ehhez Erdős hogyan jutott hozzá. Ahogy az is, hogy a tervezői költségbecsléshez mi köze lehet egy országgyűlési képviselőnek? A másik megoldás, hogy már július 10-én tudta a lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményét. Merthogy volt közbeszerzés, méghozzá három utcára, egyben. Csakhogy ennek július 10-én még nem volt meg az eredménye. Az ajánlattételi határidő július 8-a volt, ehhez képest a politikus két nappal később posztolt. A teljes, 70 millió forintos projektből most a Gábortelepen lévő Táncsics, Deák és Gárdonyi utcák aszfaltozása esedékes. Ennek a pályázatnak a terhére tavaly már elköltöttek nettó 29 millió forintot, amikor a Petőfi és a Névtelen utca fejlesztéséről volt szó. A kivitelezővel az elmúlt év decemberében kötötték meg a szerződést. Érdekesség, hogy az akkori kivitelező olyan felelős műszaki vezetőt nevezett meg az ajánlatában, akit azóta egy másik közbeszerzési eljárásban tett hamis nyilatkozata miatt évekre eltiltottak a közbeszerzésektől. Tovább árnyalja a képet, hogy a beol.hu-n már július 6-án, azaz az ajánlattételi határidő lejárta előtt két nappal cikk jelent meg a Táncsics utcai felújításról. Ebben Erdősre hivatkozva azt írták, a Táncsics utca felújítása 10,34 millióból valósul meg. Ugyancsak a beol.hu-n július 10-én a Gárdonyi utcáról jelent meg beszámoló. Szintén Erdősre hivatkozva írták, hogy a Gárdonyi utca 11,07 millióból újul meg. Ha ezt a két számot összeadjuk, akkor 22 millió jön ki, de nem derül ki, hogy bruttó vagy nettó összegről lehet szó. Ahogy említettük, a közbeszerzésben a gábortelepi Deák utca is szerepel, de erről nem írt a megyei hírportál. Nem úgy Erdős, aki már július 3-án - öt nappal az ajánlattételi határidő lejárta előtt - arról posztolt, hogy a Deák utca 10,38 millió forintból újul meg. Medgyesbodzás község önkormányzatának oldala is beszámol a fejleményekről. Arról tudósítja az érdeklődőket, hogy a június 13-ai testületi ülés jegyzőkönyvében találni egy összefoglalót az utcák felújításáról. A képviselő-testületi határozat szövegében szerepel a mostani közbeszerzés becsült értéke - nettó 20 751 800 forint - és a rendelkezésre álló fedezet összege is, nettó 20 054 891 forint. Ugyanitt olvasható a bírálóbizottság tagjainak neve. Fontos megjegyezni, ez a grémium nem dönt semmiben, csupán javaslatot tesz. "A bírálóbizottság tagjai az eljárás során tudomására jutott adatokkal és információkkal kapcsolatban titoktartásra kötelesek." A képviselő-testületi tagok is hozzáférhettek bizonyos adatokhoz, de nekik nem kellett írásban titoktartást fogadniuk. A medgyesbodzási testület június 27-i üléséről szóló jegyzőkönyvében olvasható, hogy a Táncsics-Deák-Gárdonyi közbeszerzésben július 8-a lesz az ajánlattételi határidő. Július 18-ra testületi ülést terveznek a közbeszerzést lezáró döntés meghozatala miatt. Így csütörtökön születik döntés az eredményről, ám mindezt már a kormánypárti képviselő és beszámolója nyomán a Békés Megyei Hírlap online változata már napokkal ezelőtt megírta. Megkérdeztük Erdős Norbertet, honnan tudta a közbeszerzési eljárás eredményhirdetése előtt, hogy pontosan mennyibe fog kerülni az egyes utcák leaszfaltozása. A fideszes képviselő rövid válaszában annyit írt, hogy minden adatot Varga Gábor medgyesbodzási polgármestertől kapott. Ettől persze még kérdés marad, hogy idő előtt miért posztol meg nem született határozatokról, azaz le nem zárt közbeszerzésekről. Ahogy felmerül az is, hogy ebben a közbeszerzésben pontosan milyen szerepet játszik a parlamenti képviselő, s hogy az érintettek miért nem tesznek eleget az idevágó jogszabály szerinti titoktartási kötelezettségnek. (Címlapképünk forrása: Erdős Norbert Facebook)

Honnan tudta a fideszes képviselő a közbeszerzés eredményhirdetése előtt, hogy pontosan mennyi a projekt bekerülési költsége?

Az ajánlattételi határidő lejárta után, de az eredményhirdetés előtt fillérre pontosan meg tudta mondani Erdős Norbert, hogy Medgyesbodzáson és a hozzá tartozó Gábortelepen mennyiért aszfaltozzák le az utcákat.

https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/honnan-tudta-a-fideszes-kepviselo-a-kozbeszerzes-eredmenyhirdetese-elott-hogy-pontosan-mennyi-a-projekt-bekerulesi-koltsege-269637

2024-07-19 00:00:00

Magyar Narancs

Június közepén a Fidesz és a KDNP képviselői másodszori nekifutásra ismét elfogadták a Lázár János miniszter nevével fémjelzett kastélytörvény immár módosított változatát, utat engedve 47 műemléki védettségű kastély, a hozzájuk tartozó melléképületek és parkok privatizációjának. A magánosítás augusztusban már meg is kezdődhet. Erre hívta fel a figyelmet Keresztes László Lóránt, az LMP parlamenti képviselője a felújított dégi Festetics-kastély előtt. Mint ismert, Novák Katalin köztársasági elnök vétójogával élve tavaly december 20-án előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte a parlament által elfogadott törvényt, mert úgy vélte, az nem biztosítja a magánosítás során a nemzeti vagyon megfelelő védelmét. Olyan épületegyüttesek kerültek a privatizációs listára, mint a Sárvári Nádasdy-vár (amely jelenleg egy nemzeti park központi irodájának ad helyet), a sümegi püspöki kastély vagy épp a dégi Festetics-kastély a hozzá tartozó parkkal együtt. Az LMP politikusa a magántőke bevonásával egyetért, de azzal már nem, hogy ezek az ingatlanok a Magyar Államtól, azaz köztulajdonból különböző cégek és magánszemélyek tulajdonába kerülhessenek. Nádasdladányban a Nádasdy-kastélyt 2 milliárd forint közpénzből újította fel az állam, a bajnai Metternich-kastélyt 2,4 milliárdból. A szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra 3 milliárdot költöttek, a dégi Festetics-kastélyra pedig 2,8 milliárdot (részben EU-s forrásból). - húzta alá Keresztes, hozzátéve, hogy a jelenlegi műemlékvédelmi rendszer nem képes megvédeni ezeket a történelmi jelentőségű épületeket. Korábbi feljelentésére ugyanis azt a választ kapta, hogy a magyar jogszabályi környezetből nem levezethető a műemlékek esetében a tulajdonos állam felelősségi köre.

Augusztustól 47 kastély veszítheti el köztulajdon jellegét

Jövő hónaptól ingyen kerülhet a magyar műemléki épületek sokasága magántulajdonba. Közülük többet az állam már milliárdokért felújított. Az LMP politikusa azt is tudni véli, kik lehetnek az új tulajdonosok.

https://index.hu/belfold/2024/07/16/lmp-kastelyok-privatizacio-lazar-janos-felujitas-koztulajdon/?token=0d0777a2cdb01f9dfbc8217ae1bd9df1

2024-07-16 15:16:00

Index

Az állam minden diákról és ellátottról gondoskodik, aki a Magyar Evangéliumi Testvérközösség intézményeinek fizetésképtelensége miatt nehéz helyzetbe kerül - írja az MTI. A napokban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végrehajtást indított és inkasszózta a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) bankszámláit. Mindez azért történt, mert korábban a MET jogsértő módon nem fizette be alkalmazottai egy része után a közterheket, valamint hosszabb ideig nem fizette az igénybe vett közüzemi szolgáltatások díjait. A Belügyminisztérium minden szükséges támogatást és segítséget megadott annak érdekében, hogy a közösség jogkövető megtartását elősegítse. A tárca képviselői többször tárgyaltak a fenntartó képviselőivel, akik moratóriumot is kaptak, azonban ez idő alatt az adósságok nem csökkentek, hanem nőttek, így nem látszik arra reális esély, hogy a MET intézményeinek pénzügyi helyzete rendeződjön. Az adósságrendezéssel kapcsolatos ütemtervekről, illetve az adósság behajtásának érdekében tett intézkedésekről - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt hatáskörében - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dönt. Arról, hogy a közüzemi szolgáltatásokat díjhátralék esetén meddig biztosítják, az egyes szolgáltatók döntenek - áll a közleményben. Hozzátették, hogy amennyiben a feladatellátás ellehetetlenül, a köznevelés területén is jelzéssel kell élni a tárca vagy a területileg illetékes tankerület felé, és a feladatok átvétele a köznevelési intézmények esetén is megindul annak érdekében, hogy minden tanuló oktatása, nevelése biztosított legyen. A tárca intézményei felkészültek a fizetésképtelenség miatt ellehetetlenülő közszolgáltatások átvételére és további biztosítására. Évek óta húzódik Iványiék ügye Mint azt megírtuk, a MET és a kormányzat között már évek óta konfliktus van, és Iványi Gábor egyházától számos támogatást elvontak. Több alkalommal is pénzbírságot kaptak, miközben nem jutottak hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyekre - állításuk szerint - törvényileg jogosultak lennének. Emiatt a MET már az Alkotmánybíróságot is megjárta - nem sok sikerrel. Februárban - két évvel azután, hogy a NAV fegyveresei váratlanul ellepték a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség központját és gazdasági hivatalát - háromórás házkutatás után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói bilincsben vitték el a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) és intézményei gazdasági hivatalának vezetőjét. Ónodi István lelkész ellen "gazdasági bűncselekmény megalapozott gyanúja" miatt indítottak eljárást, majd indítványozták a letartóztatását is. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET Egyház) 1981. október 1-jén alakult. A felekezet a Magyarországi Metodista Egyházból vált ki 1973-ban, majd nyolc éven át nem kapott hivatalos egyházi státuszt. Ma hat helyszínen, az ország különböző pontjain vannak gyülekezetei. 2010-ben, egy új törvény értelmében a MET-től ismét megvonták a hivatalos egyházi státuszt, ami komoly hátrányt jelentett az egyháznak. Kásőbb, 2022-ben újra bejegyezték Iványi Gábor egyházát.

A Belügyminisztérium kész átvenni Iványi Gábor egyházának intézményeit

A Belügyminisztérium segítő kezet nyújt a Magyar Evangéliumi Testvérközösség intézményének, ami korábbi közműtartozásai miatt inkasszót kapott a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.

https://index.hu/belfold/2024/07/25/belugyminiszterium-fizeteskeptelenseg-ivanyi-gabor-magyar-evangeliumi-testverkozosseg-bankszamla-gyujtes-hajlektalanok/

2024-07-25 20:28:00

Index

200 millió forintos, rekordnak számító büntetéssel sújtotta a Közbeszerzési Döntőbizottság a BKK-t, amiért egy 2023-as busztendert több helyen is törvénytelen módon valósított meg a társaság. Vitézy Dávid közösségi oldalán már reagált is a büntetésre, ahol azt írta, hogy a BKK vezetőségének egy olyan bírság után, amely ekkora összegű, és egyértelműen a vezetőség tehető érte felelőssé, biztosan nem jár jutalom. Márpedig Karácsony Gergely éppen "tegnap jutalmazta 11 milliós prémiummal a BKK vezetőjét", vagyis Walter Katalint, aki a járatritkítás bejelentése után kiszivárgott információk szerint hálaadási pulykához hasonlította a BKK utasait. Kérem a főpolgármestert, módosítsa a tegnapi döntését, és vonja vissza a BKK vezérigazgatójának prémiumát! - szólította fel Karácsony Gergelyt Vitézy Dávid volt főpolgármester-jelölt.

Kétszázmilliós rekordbüntetéssel sújtja a BKK-t a Közbeszerzési Döntőbizottság

Ha a BKK-nak nem lenne elég problémája, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság még rá is pakolt egy jó nagy lapáttal, ugyanis 200 millió forintos rekordbüntetést szabott ki a közlekedési vállalatra. Az ügy hátterében egy 2023-as busztender áll, amelyet több helyen is törvénysértő módon valósított meg a társaság. Vitézy Dávid szerint indokolt lenne felülvizsgálni így a BKK vezérének tízmilliós prémiumát, hiszen egyértelműen a vezetőség hibázott.

https://index.hu/belfold/2024/07/22/vitezy-david-karacsony-gergely-bkk-rekord-buntetes-walter-katalin/

2024-07-22 11:09:00

Index

"Járatritkításért jutalom? A főpolgármester-választásnak vége, Karácsony Gergely pedig rögtön pénzosztásba kezdett: 200 millió forint prémium kifizetéséről döntött ma egy tollvonással egy személyben, a Közgyűlés nélkül. A közszolgáltató cégek vezetői 11 millió forint fölött kaptak, de még a város marketingügynökségének vezetője is 8 millió fölött kapott" - írta Facebook-posztjában Vitézy Dávid, hivatkozva egy olyan dokumentumra, amely a Fővárosi Közgyűlés honlapján jelent meg. Az iratban (amely ide kattintva automatikusan letöltődik) az látható, hogy 10 millió forint feletti összeget összesen heten kaptak, a legkisebb kiosztott prémium pedig 2 232 000 forint volt. A legtöbb pénzt (11 748 000 forint) Mártha Imre, a BKM Budapesti Közművek Zrt. vezérigazgatója viheti haza. De nem sokkal maradt le Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója sem (11 610 000 forint). Vitézy Dávid: ez már végképp túlzás, a BKK vezérigazgatója nem érdemel jutalmat A korábbi főpolgármester-jelölt posztjában azt is kifejtette három pontban, hogy szerinte mi a gond a pénzosztással. Az első pont épp Walter Katalinról szól, "aki fű alatt vezetett be januárban egy járatritkítási csomagot, majd miután ez kiderült, azt mondta a saját utasairól, hogy hálaadás előtt a levágandó pulykákat se kérdezik meg a sorsukról". Mint írta, korábban sem értett egyet azzal, hogy Karácsony Gergely nem fogadta el Walter Katalin lemondását, "most a havi 2,8 millió forintos fizetésén felül 11,6 millió forinttal jutalmazni a vezérigazgató munkáját egy ilyen súlyos hiba után azonban végképp túlzás". Arra kérem a főpolgármestert, vizsgálja felül ezt a döntését, az utasokat vágásra érett pulykához hasonlító BKK-vezérigazgató nem érdemel jutalmat - írta Vitézy. A volt közlekedési államtitkár szóvá tette ezen kívül azt is: "Nem lehet egyszerre a Főváros pénzügyi kivéreztetéséről beszélni éjjel-nappal, majd kifizetni 200 millió forint prémiumot, arra hivatkozva, hogy a MÁV-nál ennél is többet fizetnek. Nálam többet kevesen kritizálják a magyar vasút teljesítményét, de ne a MÁV legyen már a hivatkozási alap a főváros számára..." Harmadik pontként pedig arról írt: "Önmagában azzal nincs baj, ha a bérük egy részét csak akkor kapják meg a cégvezetők, ha nem magától értetődően elérhető célt, feladatot teljesítenek, eredménymutatót elérnek. Azonban tudjuk: a BKV vezérigazgatójának célkitűzéseit legutóbb csak akkor fogadták el, amikor már 100 százalék bizonyossággal tudható volt, hogy teljesülni fognak - a 2022-es prémiumkiírás ugyanis december 19-i keltezésű volt. Ez így viszont már nem teljesítménybér, hanem tuti jutalom." Kérem Karácsony Gergelyt, hogy az összes ma jutalmazott cégvezető feladatkiírását és a teljesítési igazolást az alátámasztó dokumentumokkal együtt hozza nyilvánosságra. Ha októberig ez nem történik meg, képviselőként fogom ezt kezdeményezni erre az évre nézve és a jövőre nézve általánosságban is - írta Vitézy Dávid.

Vitézy Dávid: Karácsony Gergely rögtön pénzosztásba kezdett, százmilliós nagyságrendben

Vitézy Dávid korábbi főpolgármester-jelölt és közlekedési államtitkár közölte: Karácsony Gergely főpolgármester máris pénzosztásba kezdett, és összesen 200 millió forintot osztott ki prémiumként a fővárosi vezetők körében. Vitézy szerint mindez több sebből is vérzik.

https://index.hu/belfold/2024/07/22/vitezy-david-karacsony-gergely-penzosztas-szazmillio-forint-premium/

2024-07-22 10:48:00

Index

A 2024-es helyhatósági választásokat az európai parlamenti (EP) választásokkal egy időben, június 9-én tartották Magyarországon, viszont a 2019-ben megválasztott polgármesterek és önkormányzati képviselők mandátuma október elejéig tart. Ennek nincs különösebb jelentősége ott, ahol nem váltották le a települési vezetőket, ellenben azokon a helyeken, ahol a jelenlegi vezetés alulmaradt, érdekes helyzetek alakulhatnak ki. Különösen akkor, ha a júniusban legyőzött polgármester és képviselő-testületi többség kormánypárti. A fővárosi XII. kerületi polgármester-választáson meggyőző fölénnyel nyertes kutyapárti Kovács Gergely lapunknak nemrég azt nyilatkozta, hogy az átmeneti időszakban a jelenlegi, még kormánypárti vezetés négy pozíciót akar megszüntetni, "tehát nem egyszerűen embereket kirúgni, de a munkaköröket is megszüntetni. Ezek között viszonylag fontos helyek is vannak"; továbbá a szervezeti működési szabályzatban (szmsz) csináltak egy "értelmetlen" módosítást, amivel szűkítették a leendő polgármester, a jegyző, illetve a bizottságok hatásköreit. Mint megjegyezte, ezeket októberben vissza tudják csinálni, ezért nem is értik az egészet. (Lásd: "Magyar Péter telefonszáma nekem kétszer is megvan", Magyar Narancs, 2024. július 3.). Pokorni Zoltán távozó polgármester nemrég az ATV stúdiójában azt mondta, nagyjából 15 milliárd forintnyi közbeszerzést üthetnének nyélbe, de ettől eltekintenek, csak a szoros határidejű ügyekkel foglalkoznak (gáz, villany, óvodai, bölcsődei közétkeztetés stb.). Lassuló folyamatok Győrben szoros versenyben az ellenzéki pártok egy részének támogatását élvező Pintér Bence győzött. A megválasztott városvezető június 24-én azt írta, hogy a másnap esedékes közgyűlésen Dézsi Csaba András leköszönő polgármester "az októberi átadás-átvétel előtt gyorsan a Győr-Szol élére nevezné ki Németh Zoltán fideszes politikust, ráadásul több évre. Ez Dézsi hálája azért, mert Németh végigkampányolta neki az elmúlt heteket, egyben akadály a törekvésünk előtt, hogy rendbe rakjuk a közpénzek fekete lyukát, a Győr-Szolt". Bejegyzése szerint a város legnagyobb cégéről van szó, amelynek élére nem "megkérdőjelezhető tisztességű pártkatonákra, Dézsi-emberekre" van szükség, hanem feddhetetlen, szakmai, konszenzussal kinevezett vezetésre. Hogy elképzelése értő fülekre talál-e, az más kérdés, hiszen a Fidesz csak a polgármester-választást bukta el a városban, viszont október után is kényelmes közgyűlési többsége lesz.

A digitális iktatás csodája. Átmeneti időszak az önkormányzatokban

Ahol ellenzéki vagy civil vezetés váltja a kormánypárti polgármestert és közgyűlési többséget, történhetnek fura dolgok októberig. Gárdonyban például több száz millió forint elköltéséről döntött a távozó fideszes csapat.

https://magyarnarancs.hu/belpol/a-digitalis-iktatas-csodaja-269748

2024-07-24 00:00:00

Magyar Narancs

A Fővárosi Önkormányzat szerint csak a szerencsének köszönhető, hogy tudomást szereztek egy, a Rómaifürdőn tervezett beruházásról, amely mérete és jellege miatt drasztikusan átalakíthatja a környék arculatát. Az Óbudai Egyetem egy 110 ezer négyzetméteres kampusz és egy 15 ezer négyzetméteres mélygarázs építését kezdheti meg a Szentendrei út mentén fekvő egykori Római Camping területén - a főváros szerint mindezt anélkül, hogy egyeztetett volna a város, illetve a kerület vezetésével. Az egyetem ugyanakkor arról tájékoztatta lapunkat, hogy bár a fenti méretek stimmelnek, a helyszínről még nem született döntés.Akarategység volt a főváros és a III. kerület között a Hajógyári-sziget és a Római-part megvédésében és akarategység volt a Mocsárosdűlőn végzett minden korábbinál több zöldítésben. Akarategység lesz természetvédelmi területek megvédésében is. A Római Camping területe többszörösen védett: a föld alatt lévő kincsek régészeti védelem alatt állnak, és védett természeti értékeknek minősülnek az itt élő fák, a források és vizek, amelyek táplálják az itt lévő Római Strandot - fogalmazott Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere a beruházás elleni tiltakozásul megrendezett június eleji sajtótájékoztatón. A kerület vezetője hangsúlyozta, természeti katasztrófa nélkül az érintett telken - amelynek a vízbázisa, a római műkincsei és fái védelem alatt állnak - egy ilyen gigaberuházást nem lehet megvalósítani, csak akkor, ha átminősítik a területet, vagyis megvonják a védettséget. Ígérete szerint azonban ehhez sem a főváros, sem a kerület nem fog hozzájárulni.Karácsony Gergely főpolgármester az eseményen elmondta, ahogy minden kerület, úgy a főváros is nyitott a felsőoktatást fejlesztésre, de nem mindegy, hogy hol kerül sor egy ekkora beruházásra. - Ez a hely erre nem alkalmas. Sem a jelenlegi jogszabályok, sem a józan ész szerint itt ilyen típusú építkezést folytatni egészen biztosan nem szabad - fogalmazott a főpolgármester, aki szerint az építkezés tönkreteheti a fürdő vízbázisát és veszélyezteti a természeti értékeket.Takarítás nemes céllalA sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a beruházásról az Óbudai Egyetem hivatalosan nem értesítette sem a fővárost, sem a III. kerületet, a várható építkezésre egy adatbekérés miatt derült fény.Az egykori Római Campinget az állam 2023 tavaszán juttatta az Óbudai Egyetemet fenntartó Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványnak, amely az egy évvel korábban létrehozott cégét, a Római Nonprofit Kft.-t bízta meg a területrendezési és takarítási munkákkal. A vállalkozás - a honlapján található tájékoztató szerint - "azzal a nemes céllal látott neki" a feladatnak, hogy a természeti értékeket megóvva, zöld környezetben, elsődlegesen egyetemi célú, az óbudai lakosság számára is rendelkezésre álló, szabadidő eltöltésére alkalmas, rekreációs- és sport fókuszú parkot hozzon létre. A munkákhoz ugyanakkor adatokat kértek be az egykori kemping szomszédságában fekvő Római Strandfürdőt üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt.-től, így derült ki, hogy valójában mit takar a beruházás. A BGYH-nak küldött adatbekérő szerint a kormány az egyetemmel közösen egy 110 ezer négyzetméteres beruházást és 15 ezer négyzetméternyi mélygarázst magában foglaló épületegyüttest akar felépíteni a 72 ezer négyzetméteres, jelenleg túlnyomórészt beépítetlen zöldterületen. A kampusz területére 15 ezer hallgatóval, 1500 dolgozóval számolnak.Nem az egykori kemping az egyetlen értékes telek, amelyet az állam az Óbudai Egyetem alapítványának adott. 2021-ben tizenhárom, összesen 39 ezer négyzetméternyi római-parti ingatlan került két egyetem fenntartójához: négyet a Testnevelési Egyetem, kilencet pedig az Óbudai Egyetem alapítványa kapott meg. Az egyetemeknek juttatott területek jövőjével kapcsolatos félelmeit fogalmazta meg a Maradjanak a FÁK a Rómain csoport. A civilek még 2021 augusztusában fordultak az új tulajdonosokhoz, és kértek biztosítékot tőlük, hogy "nem építenek lakóparkot, lakóházat, szórakoztatókomplexumot, szállodát, amelyek idegenek a Római-part hagyományaitól, jellemzően a természeti környezet rovására történő túlépítéssel járnak, és további jelentős terhet rónak a környék már eleve túlterhelt infrastruktúrájára".Üzleti alapon képzelik elNem sokkal a civilek aggódó levelét követően, 2021 novemberében az állam újabb ingatlanokat adományozott az Óbudai Egyetem alapítványának. Ahogy arról korábban már írtunk a Budai Hangban, akkor került az alapítványhoz több csónakház, így a Csillag csónakház, a Pénzügyőr SE által használt volt KSH-sporttelep, és több korábban meghatározó, és különféle formában, de a legutóbbi időkig működő üdülő: a Délibáb I-II. üdülőtelep, a Csillagtelep, a Tropical-telep és a Lido szálloda is a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány vagyonát gyarapítja 2021 óta.A Római-part értékeinek védelmét és rehabilitációját segíteni szándékozó Design Workshop a Rómaiért (DWSR) civil műhely 2021 novemberében online konferenciát szervezett az érintett felek - így az egyetemek és többek között a kerületi önkormányzat, az evezősök és a Maradjanak a Fák a Rómain csoport - részvételével. Ezen a két rektor arról beszélt, hogy a területet megőrzik a sport és a rekreáció helyszínének. Ezt hangsúlyozta lapunknak 2022 júniusában küldött válaszában az Óbudai Egyetem is: "Az átvett római-parti ingatlanok, csónakházak a környék hagyományaira és a természeti környezet megóvására tekintettel sportstratégiai céljainkat fogják szolgálni. Az evezős sportok jelentőségét, közösségformáló erejét rendkívül fontosnak tartjuk." A helyi civilek már kevésbé voltak lelkesek. - A római-parti evezésnek a jelenlegi felállásban nincs perspektívája, hiszen üzleti alapon képzelik el a megoldást, és sajnos, amíg az állam vagy az önkormányzat nem vállalja fel ezt a feladatot, addig ezeknek a leromlott állapotú csónakházaknak nem sok esélye van - nyilatkozta lapunknak két éve Botka Jenő, a Hattyú Vízisport Egyesület elnöke.A kormány bőkezűsége évtizedes tendenciába illeszkedik. A telkek állami tulajdonának aránya az 1990-es 70 százalékról csaknem 20 százalékra esett vissza 2020-ra, a fent említett osztogatással pedig tovább zsugorodott az állami vagyon - és nőtt az alapítványoké. Ezt a nagylelkű privatizációt akár a vagyonkimentés egy formájának is tekinthetjük: az alapítványoknak átadott közvagyont egy esetleges politikai fordulat után sem lenne egyszerű visszaszerezni. De a magánkézbe adott területeken feltételezhetően elinduló beruházások a Rómaifürdő és a Római-part arculatát is teljesen átrajzolhatják. Nem nehéz elképzelni, hogy miként hatna a környékre, ha a Szentendrei úttól a Rozgonyi Piroska utca mentén befelé futó telken - szemben a stranddal - hatalmas épületeket emelnének. Egy, a környék arányaival nehezen összeegyeztethető építkezés a Rómaifürdő legfőbb vonzerejét, a vízparti kisváros miliőjét sodorhatja veszélybe.Még keresik a megfelelő helyszíntA Római-part a gigaberuházásoktól függetlenül is régóta (politikai) viták kereszttüzében áll. Ahogy arról a Budai Hangban szintén írunk már, a partszakasz átalakulása a kilencvenes években indult, amikor egymás után tűntek fel a hullámtérben az üdülőnek álcázott lakóházak, majd lakóparkok. Az árvízveszély miatt ezen a területen elvben nem építkezhetnének, de Tarlós István, akkori III. kerületi polgármester engedélyezte a maximális beépítést - a tulajdonosok pedig kihasználták a jogi kiskaput. Ám ahogy nőtt az illegális lakóépületek száma, úgy lett egyre látványosabb a Duna ereje - és a jogtalanul építkezők úgy kezdték egyre hangosabban követelni a helyi ingatlanok védelmét.A mintegy 70 hektáros terület árvíz esetén ugyanis teljesen védtelen - ha a Duna kilép medréből, az ingatlanokat csak a homokzsákok óvhatják meg -, a régóta esedékes gátrendszer nyomvonala ugyanakkor a hullámtér nehezen megindokolható beépítése miatt politikai kérdéssé vált. A védmű elhelyezésének tétje a természet megóvása: ha az Orbán-kormányok és a főváros korábbi, fideszes vezetése által támogatott gát a part mentén épülne meg, az jó eséllyel tönkretenné a természeti környezetet. Hosszú viták után tavaly kiderült, hogy nem ez a változat készül el, hanem a Nánási út-Királyok útja mentén épülhet meg a mobil - árvíz idején lapokból összeszerelhető - védelmi vonal. De csak akkor, ha lesz rá elegendő forrás: a tavaly közel 30 milliárd forintosra becsült beruházást a főváros EU-s pályázati pénzekből finanszírozná.Az egykori Római Camping területére tervezett épületegyüttes ügyében megkerestük az Óbudai Egyetemet, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy egyelőre semmi sem dőlt el a beruházással kapcsolatban. - Az Óbudai Egyetem a fővárosban több székhelyen működik: a III. kerületben a Bécsi és a Doberdó úton, illetve három kar a Józsefvárosban, egy pedig a XIV. kerületben található. Az elmúlt években több fórumon is jeleztük: szeretnénk, ha a jelenlegi szétdarabolt infrastruktúránkat egy integrált kampusz váltaná fel - írták. Hangsúlyozták, hogy az egyetem irányítása, az oktatás koordinálása, valamint a hallgatói élet egységesítése szempontjából fontos célkitűzésükhöz a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvánnyal közösen jelenleg is keresik a megfelelő helyszínt. Mivel hagyományaikat és kötődésüket tekintve fontos az intézmény számára Óbuda, ezért bíznak benne, hogy a mintegy 15 ezer diák és 1200-1500 munkavállaló befogadására, illetve magas színvonalú kutatóhelyek biztosítására alkalmas helyszínt a III. kerületben találják meg. Egyelőre azonban nincs kiválasztott terület, a lehetőségek feltérképezése zajlik, így sem az előkészítés, sem az egyeztetés folyamatai nem indultak el.

A főváros és Óbuda gigaberuházástól félti Rómaifürdőt

Az Óbudai Egyetem alapítványa kapott ott meg egy 110 ezer négyzetméteres területet.

https://hang.hu/budaihang/romaifurdo-obudai-egyetem-gigaberuhazas-budai-hang-165808

2024-07-27 17:30:00

Magyar Hang

A bűnügyi akcióban az ügyészség felkérésére részt vett a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Készenléti Rendőrség több egysége és a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság.A regionális nyomozó ügyészség a négy rendőr szolgálati helyén, valamint az érintettek lakóhelyén kutatásokat hajtott végre, amely során készpénz, személygépkocsi és motorkerékpár, valamint bankszámla zárolásával és lefoglalásával több mint 6 millió forint értékben biztosított igazolatlan eredetű vagyont.A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala közreműködésével az eddigi eljárásban összesen közel 300 millió forint értékű vagyon elvonása történt meg a vagyonelkobzás biztosítása érdekében.Súlyos korrupcióMint ismert, a megalapozott gyanú lényege szerint 2021 márciusától a Biharkeresztes Határrendészeti Kirendeltség állományába tartozó határrendészek a szolgálataik során rendszeresen követtek el korrupciós bűncselekményeket, amelyek megvalósításában civil személyek is segítségükre voltak.A regionális nyomozó ügyészség által az eljárásba most bevont négy gyanúsított szabadlábon védekezik. A gyanúsítottak egyike sem ismerte el bűncselekmény elkövetését, valamennyien panasszal éltek a gyanúsítás ellen. Vezető beosztású vagy tiszti rendfokozatú határrendész nincs a gyanúsítottak között - derül ki az ügyészség közleményéből.

Egyre durvul az ártándi vesztegetési ügy: már 33 határrendészt gyanúsítanak

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség a bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytatott nyomozásában tegnap négy rendőrt hallgatott ki gyanúsítottként. A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indult ügyben a regionális nyomozó ügyészség a korábbi több, nagyszabású, összehangolt eljárási cselekményéhez hasonlóan, tegnap is több személyt érintően végzett elfogásokat, kutatásokat és gyanúsítotti kihallgatásokat. Az ügyben 40 ügyész és rendőr működött közre.

https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/artand-hatarrendeszek-vesztegetes/pzs5see

2024-07-26 12:01:00

Blikk

Csaknem tíz éve, hogy bezárták a VIII. kerületi önkormányzat káptalanfüredi gyermeküdülőjét. Bonyolult politikai játszmák miatt a tábor az idén se nyitott ki, a beruházás befejezésének vége továbbra is a ködös homályba vész. Az év nagy részét betondzsungelben töltő józsefvárosi gyerekek azóta szívességi használóként hol itt, hol ott táboroznak.Az újonnan felhúzott, de évek óta üresen álló épületek pedig pusztulnak. A Népszavához eljutott információk szerint darabonként nyolcvan millióért megépített pavilonok lassan szétrohadnak, vizesek, penészednek, csaknem használhatatlanok anélkül, hogy egyetlen gyerek is nyaralt volna bennük. A kerület lapja korábban szintén arról írt, hogy "több szobában probléma a vizesedés, penészednek", több épületben kisebb-nagyobb ázásfoltokat láttak a plafonon és az oldalfalakon. Van olyan szoba, ahol annyira súlyos a helyzet, hogy a bejárat melletti sarok már széles sávban megsárgult, hullik le a vakolat. A víz nemcsak a falakon talál utat magának a szobákba, helyenként a rosszul lerakott küszöbök alatt is befolyik", "A házak mindegyikében keletkezett már kár".. A józsefvárosi önkormányzat a Népszava kérdésére válaszolva tagadta, hogy a házak szétrohadtak volna. Mint írták,A Józsefváros Közösségeiért Nonprofit (JKN) Zrt. jelenlegi vezetése a garanciális javítások ügyében korábban megkereste a káptalanfüredi tábor kivitelezőjét. A Bástya Millenium Zrt. vezérigazgatójával 2022 novemberében közös bejárást tartottak, amelyről jegyzőkönyv is készült. E szerint "a házak hibáit alapvetően a nyílt emeleti karzatok helytelen burkolása okozza. Ezért az alsó szintű szobák beáznak". A kivitelező ugyan elismerte a hibákat, de a javítást többszöri felszólítás ellenére sem kezdték meg. A JKN Zrt. azt javasolta az önkormányzatnak, hogy peres eljárásban kényszerítse ki a garanciális javítások elvégzését. A kerület erre vonatkozó kérdésünkre most elismerte, hogy "a tárgyalások nem vezettek eredményre", és vizsgálják a jogi lehetőségeket és bírósági úton érvényesítik követeléseiket. De könnyen lehet, hogy már nem lesz kit beperelni. Idén májusban ugyanis fizetésképtelenség miatt felszámolási eljárás indult a cég ellen.A józsefvárosi polgármesteri hivatalban jártak a NAV bűnügyi nyomozóiA Kocsis Máté - jelenleg a Fidesz parlamenti frakcióvezetője - által vezetett józsefvárosi önkormányzat még 2015-ben döntött az 1960-ban épült, de addigra erősen lepusztult káptalanfüredi gyermeküdülő felújításáról. A munkával a Fideszhez több szálon kötődő Bástya Millennium Kft. bízták meg. A 2018. december 18-i képviselő-testületi előterjesztéshez készült, táborfejlesztéssel kapcsolatos melléklet szerint a tábor területén történt teljes átalakítás 1,1 milliárd forintot emésztett fel addig.A cél az üdülő teljes körű renoválása, komplex hasznosításra való alkalmassá tétele volt. Az akkor Simicska Lajos tulajdonában álló veszprémi kézilabdaklubbal közösen, tao-támogatásból akarták megvalósítani a 3,5 milliárdos fejlesztést. A központi szállásépület mellett 6, több szobás bungalót építettek volna, melléje sportcsarnokot öltözőkkel, kültéri futópályával és egyéb, szabadtéri sportolási lehetőséggel. A bungalók megépültek, de a Simicska-Orbán háború kirobbanása után a beruházás megtorpant. Az önkormányzat felbontotta a veszprémiekkel kötött megállapodást. A terveket, az átadás határidejét azután többször is módosították, de a Pikó András polgármesterrel az élen felálló új ellenzéki testület 2019-ben így is félkészen vette át a projektet.A kerület az állami beruházó céggel, a BMSK Zrt.-vel közösen átdolgozta a terveket és megküldte a támogatást nyújtó akkori tárcának, az Emminek egy év határidő-hosszabbítást kérve. A minisztérium elutasította az önkormányzat kérését. 2022 júliusában újraindult a tábor főépületének tervezése. Csakhogy szeptemberben módosult az állami támogatásból megvalósuló beruházások engedélyezési eljárása:Ennek okát az önkormányzat főként abban látja, hogy az eredeti tervek szerint túl sok funkciót kellett belezsúfolni az épületbe, ami miatt nem lehetett a környezetbe illeszkedő épületet kialakítani.Kocsis Máté a létét is tagadta, úgyhogy Pikó András nyilvánosságra hozta a fideszes politikus idején kötött 96 milliós tanácsadói szerződéstTavaly nyáron újfent hosszas egyeztetés kezdődött, amelyen a beruházást lebonyolító BMSK helyébe lépő Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) mellett a projektet a megszűnt EMMI-től átvevő Honvédelmi Minisztérium (HM) munkatársai is részt vettek. Arra jutottak, hogy csökkentik a műszaki tartalmat: kevesebb kötelező funkció lesz a főépületben, illetve törölték a programból az ott kialakítandó 50 fős szálláshelyet is (a már megépült pavilonokban a tábor szálláskapacitása biztosítható). Járulékos haszonként így csökkenthető a kiviteli költség, ami az időközben elszabadult építőipari árakra tekintettel különösen kedvező. Mindez azonban újabb csúszást eredményezett. A problémáknak azonban ezzel nem értek a végére.A helyzetet bonyolítja, hogy a tervellenőrzés, műszaki ellenőrzés, közbeszerzések a BMSK Zrt. felszámolása okán az ÉKM felügyelete alá kerültek.A támogatási szerződés (műszaki tartalom-változást is tartalmazó) módosítási kérelmét az önkormányzat már tavaly novemberben benyújtotta a HM-hez, amire a jóváhagyás csak idén május 8-án érkezett meg, de a módosítás szövegét csak július 1-én kapta meg az önkormányzat. Most ennek egyeztetése zajlik. Pikóék nagyon bíznak abban, hogy hamarosan aláírhatják a szerződést. Úgy vélik, hogy a kormányzati zárolások nem érintik a káptalanfüredi tábor kivitelezését, mivel a projekt nem az ÉKM-hez, hanem a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozik.

Csigatempóban halad a VIII. kerület félkész káptalanfüredi gyerektáborának az ügye, a házak közben lassan rohadnak

A korábbi kivitelező céget felszámolják, az új támogatási szerződést még nem sikerült aláírni.

https://nepszava.hu/3244184_jozsefvaros-kaptalanfured-gyerektabor

2024-07-25 15:45:00

Népszava

A szigorú és következetes ellenőrzési gyakorlatnak köszönhetően a hiánypótlások száma meghaladta a hirdetmények számát, nőtt a szerződés-ellenőrzések, valamint a jogorvoslatok száma is - derül ki a Közbeszerzési Hatóság (KH) idei első féléves gyorsjelentéséből, mely a korábbiakhoz képest új statisztikai módszertan alapján készült, az Európai Bizottság vonatkozó rendeletének megfelelően. Emellett fordulni látszik az elmúlt évben tapasztalható csökkenő tendencia az építési beruházás tárgyú közbeszerzések terén.A KH idei első féléves gyorsjelentése új statisztikai módszertan alapján készült. A változtatásra azért volt szükség, mert a közbeszerzési statisztikák alapját jelentő hirdetmények tekintetében az Európai Bizottság az uniós eljárásrendben bonyolított közbeszerzési eljárások során alkalmazott kötelező hirdetményminták megjelenítését és technikai felépítését úgy változtatta meg, hogy annak alapján minden tagállamban azonos, összehangolt statisztikai adatfeldolgozásra kerülhessen sor."A Közbeszerzési Hatóság a korábbiakban eljárásalapú statisztikai módszertant alkalmazott, tehát az adatszolgáltatás alapját a több részből álló eljárások esetében is a teljes, lezárult közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó hirdetmények jelentették. A vonatkozó uniós jogszabály azonban az egyes lezárult eljárásrészekhez kapcsolódó, úgynevezett szerződés alapú statisztikai módszertan bevezetését írja elő, így az idei első féléves gyorsjelentésében a Hatóság már ezt az adatközlési gyakorlatot alkalmazza. Az új módszertannak köszönhetően a korábbiaknál is részletesebb, pontosabb adatokkal tudunk szolgálni a közbeszerzési piac alakulása, trendjei kapcsán"- hívta fel a figyelmet Dr. Kovács László, a KH elnöke.Ezért fontos a részajánlatételi lehetőségAz eljárásrész alapú módszertan figyelembe veszi, hogy egy közbeszerzési eljáráson belül több szerződés megkötésére is sor kerülhet részajánlattétel biztosítása esetén, és az egyes részekhez kapcsolódó megrendelésekért külön-külön versenyezhetnek az ajánlattevők (például egy építési beruházás egyes részfeladataira külön-külön is kiírható pályázat egyetlen közbeszerzési eljáráson belül) - hangsúlyozza a közlemény. A KH kifejti:a részajánlattétel lehetősége támogatja a verseny intenzitásának növelését, és elősegíti a mikro-, kis- és középvállalkozások részvételét a közbeszerzésekben - tehát mind az adófizetők, mind a gazdasági szereplők számára kedvező.Több mint 1600 milliárd forint értékben kötöttek közbeszerzési szerződéseket2024 első félévében az ajánlatkérők 3786 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, ez a bevezetett szerződés alapon számított módszer szerint összesen 8235 darab eredményes közbeszerzési szerződés megkötését jelentette, melyek összértéke 1631,3 milliárd forintot tett ki. Mind a szerződések számát, mind az értékét tekintve az azt megelőző év azonos időszakára vetített statisztikai adatokhoz viszonyítva emelkedés történt: a szerződések számát illetően 1,3 százalékkal, míg az összérték esetében 25 százalékkal haladta meg az előző évi szintet a 2024 első félévére számított adat.Fordulat az építési beruházások terénNemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőséggel bír az építési beruházások alakulása - írják a tájékoztatóban.

Fordul az elmúlt évek csökkenő tendenciája az építési közbeszerzések terén

2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.

https://magyarepitok.hu/iparagi-hirek/2024/07/fordul-az-elmult-evek-csokkeno-tendenciaja-az-epitesi-kozbeszerzesek-teren

2024-07-25 14:43:00

Magyar Építők

Megváltozott a közbeszerzési eljárások módszertana: míg az eljárási lépések változatlanok maradtak, ezekről a lépésekről hirdetményt kell közzétennie a hatóságnak - ismertette Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Az eljárások lezárultával az eredményről szóló hirdetményt is közzé kell tenni, és ez tekinthető a legfontosabb lépésnek, mert ebben szerepeltetnek minden fontos részletet, és a statisztikák során az új módszertan szerint szerződéskötés részletes hirdetményét veszik alapul.Kovács László hozzátette, több szerződést is köthetnek. Egy házépítést hozott példának, ahol szerződhetünk generálkivitelezővel vagy ágazatonként a különböző szakemberekkel - magyarázta az elnök, a részajánlatok közül is a legjobbak nyerik el a kivitelezési lehetőséget.Az Európai Bizottság új rendeletet adott ki, ez indokolta a hatósági módszertan megváltoztatását is, ami azt eredményezte, hogy a különböző részszerződések dokumentációját is közzé kell tenni, részletesebbé válik az adatfeldogozás. Nem csupán az eljárások számát ismerjük meg ezentúl, hanem a szerződések, részszerződések részleteit is.Rövidebben szólva az eljárás alapú adatszogáltatást a szerződés alapú adatszolgáltatás váltja fel.Tavalyhoz képest óvatos emelkedés figyelhető meg a szerződések számában és értékében is, újra növekedésnek indult a közbeszerzési piac - mutatott rá Kovács László.Kiemelte, alapesetben az építési beruházásokból van a legtöbb és azok képviselik a legnagyobb értéket is, azonban ez tavaly megváltozott, 2024 eső félévében már a szerződések javát, közel felét az árubeszerzések adták, legnagyobb értékben pedig szolgáltatásokat rendeltek meg. Az építési beruházások piacán 1746 helyett 1973 szerződést kötöttek, közel 460 milliárd forintra, ötvenmilliárd forinttal emelkedett azok értéke.Uniós szinten is jó eredmény a magyar kkv-szektor részvételi és értékaránya - mutatott rá a hatóság elnöke. Az első félévben minden száz közbeszerzési szerződésből 79-et kis- és közepes vállalkozások nyertek el, és a közbeszerzések értékének közel feléhez kapcsolódott nyertes kkv.Fontos szerepe van a versenynek is, ennek megvalósulását háromféleképpen méri a hatóság:Az egyajánlatos közbeszerzési szerződések száma uniós eljárásrendben 7,3 százalékkal csökkent idehaza, értékben pedig közel tíz százalékkal. Az egyajánlatos szerződéseket a versenyélénkítés miatt kívánatos visszaszorítani. A kormányzati intézkedéseknek látható hatásuk van, azonban továbbra is kívánatos az ilyen típusú szerződések 15 százalék alá csökkenteni a jelenlegi 27,9-ről - bár van olyan tagállam, ahol negyven százalék. Az uniós átlag az egyajánlatosok tekintetében húsz százalék. Mindösszesen három tagállam teljesített az átlag alatt.Csökkent a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma - ami azért kívánatos irány, mert ezek nem nyilvánosak; az első félévben alig száz az ilyen tenderek száma.Az egy közbeszerzési szerződésre jutó ajánlatok átlagos darabszáma 3,3.Jelentősen szigorodott az ellenőrzés is, 11963 hirdetményre több mint tizenháromezer hiánypótlás jutott az első félévben, ez munkanapra vetítve átlagosan 105 - ismertette Kovács László. Az első félévben az előző év azonos időszakához mérten közel duplázódtak a jogorvoslati eljárások, 412-re. A terven felüli ellenőrzések száma közel harminc százalékkal nőtt. Közzétenni akkor lehet a hirdetményeket, ha a hatóság is rendben találta azokat - hívta fel a figyelmet. Hozzátette, a hiánypótlások magas száma arra utal, hogy

Új uniós statisztikai adatközlési módszertanra tért át a Közbeszerzési Hatóság

Az uniós adatközlési előírásoknak való megfelelés nyomán részletesebb, pontosabb adatok mutatják a közbeszerzési piac alakulását, trendjeit és a nagyobb átláthatóságot – hangzott el a Közbeszerzési Hatóság első félévet immár az új módszertan szerinti összegző tájékoztatóján.

https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/07/uj-unios-statisztikai-adatkozlesi-modszertanra-tert-at-a-kozbeszerzesi-hatosag

2024-07-25 13:17:00

Magyar Nemzet (MNO)

A napokban a Válasz Online portálon jelent meg, hogy 1452 milliárd forintnyi "dugipénz" gyűlt össze a Mészáros-Tiborcz-Matolcsy-Szíjj körnél magántőkealapokban, ami nem is az összes vagyon, csak az, amit próbálnak elrejteni. Ez a pénz örökre ott is marad náluk, vagy van jogi lehetőség arra, hogy ha megvan a politikai lehetőség, vissza lehessen szerezni? - kérdeztük Magyar György ügyvédet.Elmondta: normál jogállamban büntetőeljárás keretei között lehet ilyesmit felderíteni, ha megvan az alapos gyanú, hogy jogellenes volt a pénzszerzés. Amíg ez a forma létezik, és az európai irányelvek is megengedik a magántőkealapok működtetését, addig szerinte nagyon nehéz hivatali intézkedéseket kezdeményezni, de nem lehetetlen. Senki nem akadályozott abban, hogy feljelentést tegyen, vizsgálódjon a pénzek eredetéről, hasznáról, hozadékáról. Vagyis büntetőeljárásra lenne szükség, és abban a korrupciós cselekményekkel összefüggésben ezt is lehetne vizsgálni - húzta alá a jogász.Hozzátette, jó hír, hogy ma már, az Európai Bizottság nyomására létezik az úgynevezett felülbírálati indítvány, amivel, ha az ügyészség "szokásához híven" megtagadja a nyomozást, akkor az ügy a bíróság elé kerülhet. Ha pedig ez az említett történet egyszer eljut a bírósághoz, akkor indulhat vizsgálat az alapos gyanút követően. És ha ezek a pénzek még el nem évült bűncselekményből származnak, akkor jöhet a lefoglalás, zár alá vétel, vagyonelkobzás is akár.A leglényegesebb tudnivaló a magántőkelapokkal kapcsolatban az, hogy azok egyes tagjai rejtve maradnak, és ez így alkalmassá teszi őket pénzmosásra. Megismételte, az európai irányelvek megengedik ennek a formának a működését, de hozzátette: a transzparenciát, az átláthatóságot előírják. Ha ez hiányzik, akkor ennek bizonyítása esetén meglehetne az alap a büntetőeljáráshoz - mondta. Jelezte, az oknyomozó portál se tudta kideríteni, hogy ennek a körnek a pénze honnan származik; ez azért is lehet így, mert a Fidesz sokat lazított a vagyonnyilatkoztatási szabályokon. Ha részei lennénk az európai ügyészségnek, akkor mindez földerülhetne - jegyezte meg."Nálunk már nincs jogállam"; most jött ki az Európai Bizottság legfrissebb jogállamisági jelentése, amelyből világosan kiderül, hogy Magyarországon nem történt semmi előrelépés, nincs átláthatóság, nem tudja teljeskörűen betölteni a szerepét, az ügyészség átpolitizált, és így tovább. Magyar György hozzáfűzte, az Európai Unió felébredt, látja a problémákat és megpróbál intézkedni nemcsak ilyen országjelentések formájában, hanem a pénzek (nagy részének) megvonásával is, mert ebből értenek "a jómódú emberek".Hangsúlyozta, nem véletlenül hívják a cikkben említett vagyonokat dugipénzeknek, "ez az úgynevezett szubkultúra" ragyogóan él ebből, és hogy az emberek közben tönkremennek - itt az Iványi Gábor lelkészhez köthető intézményeket említette - az senkit nem érdekel ebben a szférában, nekik a magántőkealap fial.A teljes beszélgetést a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: Pixabay

Magyar György: Büntetőeljárásban lehetne felderíteni a NER-csúcsfejek "dugipénzeinek" hátterét, de nálunk nincs jogállam

A Válasz Online arról írt, hogy 1452 milliárd forint dugipénz van a Mészáros–Tiborcz–Matolcsy–Szíjj-körnél, és ez nem is az egész. M

https://www.klubradio.hu/adasok/magyar-gyorgy-buntetoeljarasban-lehetne-felderiteni-a-ner-csucsfejek-dugipenzeinek-hatteret-de-nalunk-nincs-jogallam-145650

2024-07-25 01:05:00

Klubrádió online

13,7 milliárd forint uniós támogatást nyert el a Belügyminisztérium a covid elleni oltások beadásával kapcsolatban kiírt pályázaton, az összeget pedig egy az egyben a költségvetésnek utalják majd - írta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.A politikus január 12-én nyújtott be közérdekű adatigénylést, de csak most kapott választ.Hadházy szerint a nagyon rövid határidőkkel lezavart EFOP-pályázaton csak a Belügyminisztérium indult, és oltásonként bruttó 2000 forintos szolgáltatási költséget kértek, a projektnek külön költségvetése nem volt.A minisztérium a közérdekű adatigénylésre adott válaszban azt írta, a kérelem elbírálása "a Támogató" részéről még folyamatban van.A tárca szerint a többletkiadásokat a költségvetés korábban megfinanszírozta, most ennek egy részét térítik meg az uniós forrás terhére. Azoknak a költségét megtérítik majd, akik nem az Országos Kórházi Főigazgatóság által fenntartott intézményekben adtak be oltást 2020. december 26 és 2023. december 31. között.Hadházy szerint az egész "messziről bűzlik", ezért az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz, az OLAF-hoz fog fordulni. Szerinte már a pályázati kiírás is szabálytalan volt, hiszen hét helyett csak négy napra tették közzé, és csak a BM indulhatott rajta.Hadházy szerint "ez annak a teljesen törvénytelen eljárásnak a tipikus esete, mikor egyszerűen a költségvetést finanszírozzák EU-s pénzből."Hadházy szerint a kórházakban beadott oltásokra egy másik, 63 milliárdos projektben vettek fel pénzt.

13,7 milliárd forint uniós pénzt nyert a BM, egyből utalja is a költségvetésbe

Hadházy Ákos szerint ez így törvénytelen, és az OLAF-hoz fordul.

https://444.hu/2024/07/24/137-milliard-forint-unios-penzt-nyert-a-bm-egybol-utalja-is-a-koltsegvetesbe

2024-07-24 12:22:00

444

Amerikai rapperek, fekete élsportolók és egyes hollywoodi sztárok autójaként ismeri a világ a Cadillac Escalade terepjárót. Egy ilyen luxuskocsi előtt pózolt Dzsudzsák Balázs labdarúgó is, amikor az emírségekbe szerződött az al-Vahda csapathoz - a dúsgazdag klub ezt adta szolgálati járműként a játékosainak. És nem mellesleg az amerikai elnökök is ennek az autógyárnak, vagyis a Cadillacnek a speciális autóit használják elnöki luxuslimuzinként 1993 óta.A Magyar Hang egy budapesti autókereskedésben bukkant rá erre a Cadillac Escalade 6.2 V8 Sport Platinum járműre, aminek a forgalmijában tulajdonosként egy szintén budapesti nonprofit Kft., a Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ (a továbbiakban MMTK) áll. A cégről később bővebben írunk, előbb lássuk a hét személyes luxusverda paramétereit: a kilencéves, 137 818 kilométert futott járművet 15 millió 490 ezer forintért árulják. Aki megveszi, egy hétszemélyes, faberakásos, bőr belsős, memóriás utasüléssel rendelkező luxusjárművet fog birtokolni, amelynek a 6,162 köbcentiméteres motorja 409 lóerővel repíti a két és fél tonnás monstrumot. A luxusterepjárót 2015 januárjában gyártották Amerikában, a hazai jármű szolgáltatási platform adatai szerint Magyarországon 2021. február 12-én jegyezték be, és az idei év végéig érvényes a műszakija. A régió legnagyobb autós adatbázisa, a mobile.de adatai szerint egy ilyen típus újonnan 140 ezer euró körüli összegbe, vagyis 55 millió forintba kerül. Hatévesen (ennyi idősen vette meg a magyar cég) futásteljesítménytől, állapottól és persze a benne lévő extráktól függően 50-60 ezer euróba kerül (jelenlegi árfolyamon 20-23 millióba).Nem csak megvenni drága azonban, hanem fenntartani is. Egy ekkora űrtartalmú motorral rendelkező jármű éves cégautó adója 492 ezer forint. A fogyasztása a gyári adatok alapján 16-18 liter benzin 100 kilométerenként, az üzemanyagtankja 24 gallonos, vagyis 91 liter benzin fér bele. Ha tele akarjuk tankolni egy átlagos árakat alkalmazó kúton, akkor legalább 55 ezer forintot hagyunk az ottani kasszában.A magyar adóforintok útjaÉs most nézzük az MMTK-t. A magyar adófizetők pénzéből eddig több mint tízmilliárd forintot költöttek arra, hogy felvásárolják az erdélyi magyar nyelvű média többségét és egy, az anyaországbeli Kesmához hasonló alapítvány ernyője alá tereljék őket. Ez az Erdélyi Médiatér Egyesület, ami akkor még Demeter Szilárd ellenőrzése alatt állt - ő büszkén nyilatkozta, hogy ennek a szervezetnek a "nem hivatalos nagykövete".A magyar közpénzt a Bethlen Gábor Alap (BGA) adta az erdélyi szervezetnek - tavaly közadatigényléssel sikerült rövid ideig betekinteni a 2019-es és 2020-as elszámolásba. (Két órát adtak a több ezer oldalas dokumentum átnézésére egy monitoron, ahol a táblázatok többségét 90 fokban elforgatták, hogy nehezebb legyen megtalálni a lényeget. Ráadásul nem használhattunk elektronikus eszközt, így középkori íródeákként kockás füzetbe kellett jegyzetelni.) Ekkor találtuk meg az Erdélyi Médiatér Egyesület és az anyaországi MMTK közötti 37/2019-es iktatószámú szerződést, amelyben ez állt: teljes körű menedzsment, akvizíciók, cégvásárlások előkészítése, új akvizíciók beillesztése a cégcsoport működésébe, működési stratégia előkészítése, bevezetése, már folyamatban lévő támogatások koordinálása, támogatás elszámolásának koordinálása. Magyarán kiszervezték az erdélyi médiacég vezetését Budapestre. E szerződés alapján az Erdélyi Médiatér Egyesület akkor éppen 250+21 millió forintot küldött vissza a budapesti cégnek az anyaországtól kapott közpénzből. Ekkor a Médiatér vezetésében Demeter Szilárd barátai, ismerősi voltak: Mohácsi-László Árpád elnök, Horváth István alelnök, Mihálka Melinda titkár.A jelenleg alig két alkalmazottal működő mikrovállalkozást, az MMTK-t 2019 májusában vették át a Demeter Szilárdhoz köthető személyek: Harmos Beáta Ildikó ekkor lett az ügyvezető, és maradt ebben a tisztségben egészen tavaly áprilisig. Hasonló dolgot történt a társaság tagjaival is: Harmos 2019 áprilisában lett tulajdonos az erdélyi Nemes László Leventével együtt, akiket aztán 2021 májusában Petróné Varga Edit váltott. (Nemes volt az, aki 2022 végén az erdélyi médiacég ügyvezetőjeként egy száznál is több résztvevős online értekezleten bejelentette az összes nyomtatott sajtótermék decemberi bezárását az ottani szerkesztőknek és vezető újságíróknak.)Demeter emberei küldték Demeter embereinek a pénztSzóval a pénzszivattyú a következőképp működött: a BGA-tól megérkezett a pénz Erdélybe a Médiatérhez, annak egy részét Demeter Szilárd ottani emberei visszaküldték Budapestre az MMTK-hoz, ahol Demeter itteni emberei elköltötték. Nem keveset: az Opten céginformációs rendszer adatai alapján az MMTK bevétele 2018 és 2023 között összesen 1 milliárd 660 millió forint volt, miközben kétszer is sikerült negatív üzemi eredmény produkálni: 2019-ben mínusz 20 millió forintot, 2022-ben pedig mínusz 16 milliót.2021-ben, amikor a luxusverdát megvásárolták, 450 millió forint volt az értékesítés nettó árbevétele. Hogy ez a pénz honnan jött, pontosan kiderül az az évi mérlegükből: "az értékesítés nettó árbevételéből 450 000 ezer forint egy szerződésből származó, közösségi adóalanynak nyújtott főtevékenység szerinti exportszolgáltatás bevétele". Magyarán a teljes összeg a romániai bejegyzésű Erdélyi Médiatér Egyesülettel megkötött egyetlen szerződés eredménye.Az Erdélyi Médiatérnek egyébként akkor már nem ment ilyen jól: 2022 végén bejelentették, hogy bezárják az összes nyomtatott sajtóterméküket (a Krónika országos, valamint a Székelyhon és Székely Hírmondó regionális napilapokat, a Heti Hirdető heti-, valamint a Nőileg havi magazint), és megválnak a dolgozóik hetven százalékától.Eközben Budapesten valaki (vagy valakik) egy Cadillac Escalade 6.2 V8 Sport Platinummal csapatták - hogy pontosan ki használta a luxusterepjárót évekig, csaknem húszezer kilométeren át, azt nem tudtuk kideríteni. Ha olvasóink közül emlékszik valaki a SND 003-as rendszámú hófehér Cadillacra, és tudja, ki ült benne, ne habozzon megírni a szerk [at] hang [dot] hu címre!Hogy miért eladó most a jármű? Mint tavaly megírtuk, Demeter Szilárd megbukott a határon túli médiaprojektjével, és lecserélték az embereit. Azóta teljesen új vezetőség van az Erdélyi Médiatér Egyesületben, és az MMTK tulajdonosa is egy román származású NER-közeli üzletember, Radu Morar lett.Úgy látszik, az új emberek nem akarnak egy Cadillacban feszíteni.

Amerikai luxusterepjárót vehettek az erdélyi média támogatására szánt pénzből

Négyszáz lóerős, hatliteres motorral rendelkező Cadillac Escalade-del járhattak a Demeter Szilárdhoz közel álló cég emberei, miközben Erdélyben bezárták az összes nyomtatott újságot és kirúgtak 251 dolgozót.

https://hang.hu/belfold/amerikai-luxusterepjarot-vettek-ez-erdelyi-media-tamogatasara-szant-penzbol-165936

2024-07-24 08:00:00

Magyar Hang

Nem túl nagy meglepetés, hogy valami hasonló zajlott a horvátországi NK Osijek focicsapatával Mészáros Lőrinc megjelenése után, mint idehaza, amikor egy klub bekerül a NER köreibe: az infrastruktúra fejlődése mellett jelentős előrelépés történt a pénzügyek terén is.A horvát élvonal leggazdagabb, legtehetősebb, legjövedelmezőbb klubja lett a felcsúti milliárdos eszéki klubja. Tavaly év végi árfolyamon átszámítva 6,7 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el, magyarán, mindent kifizetve ennyi maradt a kasszájában. Ez pedig nemcsak több az összes csapaténál, de a négyszerese annak, amit például a tavalyi bajnok Dinamo Zagreb ért el a maga 1,7 milliárd forintjával. A bajnoki dobogó második helyén végző Rijeka közel 385 milliós veszteséget könyvelt el, a harmadik helyre odaérő Hajduk Split óriási, 4,5 milliárdos mínusszal zárta 2023-at. (Cikkünkben minden esetben tavaly év végi euró-forint árfolyamon átváltott összegeket szerepeltetünk.)Nemcsak a szurkolók lehetnek boldogok EszékenSokat köszönhetnek a szponzoroknak is - vagyis Mészáros cégeinekAz eszékiek kiemelkedő anyagi sikere több tényező eredménye, ezek között van olyan tétel is, ami Mészáros Lőrincnek és az állami közbeszerzéseken remekül szereplő cégeinek köszönhető. Az NK Osijek főszponzora ugyanis a Mészáros és Mészáros Zrt., a V-Híd Zrt., valamint az Opus Global mint a stadion névadója. A szponzori pénzek mellett a játékosok eladásából származott a legtöbb bevétele a klubnak tavaly. A működési bevételei, amikben nincsenek benne a pénzügyi műveletek számai (pl. fizetett és kapott kamatok), közel 50 százalékkal 11,7 milliárd forintra nőttek 2023-ban. Ebben szerepe volt annak, hogy jegy- és bérleteladásból az előző évi hatszorosa folyt be a kasszába, 77 millió után 460 millió forintnak megfelelő euró.Másrészt bő félmilliárd forinttal több szponzori bevétel érkezett, 7,3 milliárd forint, a növekedés leginkább a stadionszponzorációnak köszönhető, a létesítmény ugyanis felvette az Opus nevet. Ezért a cég több mint félmilliárd forintos támogatást adott. Valamivel többet adtak a klubnak a főszponzorok is, 1,8 milliárd forintot a korábbi 1,3 milliárd után, miközben az egyéb szponzori és reklámbevétel közel 400 millióval lett kevesebb.A horvát klubok beszámolóiban a hazai gyakorlattal ellentétben szerepel egy „független adományok” tétel is, ami szintén jelentős összeget jelent az Eszék esetében.Ezek a független és ismeretlen adományozók négyszer több pénzt dobtak össze az Eszéknek, mint egy évvel korábban, 2,7 milliárd forintot az előző évi 670 millió után. Látványosan növekedtek a kereskedelmi bevételek is, bár a 275 millió forintos tétel a triplázódás ellenére elmarad például a szponzori bevételek nagyságától.Van még egy bevételi forrás, amely igen erős lábát képezte a klub anyagi forrásainak – legalábbis a tavalyi évben. A játékosok eladásából igen jól látható összeghez, 5,8 milliárd forinthoz jutott a klub, miközben egy évvel korábban alig egymilliárd forint folyt be a kasszába ezen a soron. Hogy a játékostranszferekből ekkora bevételre tettek szert, az legfeljebb csak itthon okozhat meglepetést, Horvátországban ugyanis tökéletesen működik az az üzleti modell, amit a magyar kormány az MLSZ-szel karöltve egy évtizede szeretne megvalósítani. A horvát utánpótlás-nevelésből szép számmal kerülnek a piacra a fiatal tehetségek, akik közül néhány nyugat-európai csapathoz tud szerződni, így jelentős bevételhez juttatva aktuális csapatát és nevelőegyesületét.Említésre méltóak még a cég beszámolójából a fizetésekre vonatkozó adatok. A magyar klubokkal ellentétben itt külön-külön feltüntetik azt, hogy mennyit költöttek játékosokra és edzőkre. Tavaly mindkét esetben 1-1 millió eurós költségcsökkentés történt, aminek eredményekéntegy játékosra megközelítőleg havi 5 millió forintos kiadás jutott.Az európai színvonalú stadionMészáros Lőrincék 2018-ban kezdtek európai színvonalú stadiont és fociakadémiát építeni Eszéken. A horvát sport-infrastruktúra egyébként pont olyan, mint amilyenek hazánk létesítményei voltak az orbáni stadionépítési láz előtt: leromlott, lepusztult, régi stadionokban játszanak a csapatok.A 13 ezer férőhelyes Opus Arena, az utánpótlás- és az edzőcentrum teljes költsége 65 millió euró, vagyis majdnem 25 milliárd forint volt. A fejlesztésben volt magyar állami pénz is, hiszen a kormány sok határon túli fociakadémiához hasonlóan az eszékit is támogatja, összesen 6 millió euróval.A beszámoló szerint a tavaly átadott stadion végül 69,3 millió euróba, vagyis 26,5 milliárd forintba került. Az eredeti terveknél magasabb kiadás a koronavírus-járvánnyal, valamint az áremelkedésekkel magyarázható. A stadion VIP-részlegében egyébként kialakítottak szaunát, hogy izzadás közben is lehessen nézni a meccset, és bekerült egy medencés helyiség is, ha valaki inkább áztatná magát. 57 417 000 000 forintba került az eszéki magyar csoda Nemrégiben a klub honlapján megjelent egy nyilatkozat Mészáros Lőrinctől, akire főszponzorként hivatkoznak, bár több cégen keresztül közvetve a mai napig az érdekeltségébe tartozik a klub. Ebben a nyilatkozatban, amellett, hogy az eszéki sikereket és eredményeket méltatja, akad más érdekesség is.Elárulta, hogy nem kevesebb, mint 150 millió eurót, vagyis 57,4 milliárd forintot fektettek az NK Osijekbe az elmúlt években.„Új befektetőként olyan helyzetben vettük át a klubot, amikor már mindenki lemondott róla, amikor már közel volt a csődhelyzet. Mi azonban nemcsak a kialakult helyzet megoldására és stabilizálásra törekedtünk, ennél sokkal többet tettünk. Ez alatt a nyolc év alatt 150 millió eurót fektettünk be, amit elsősorban a labdarúgó-iskola, az eszéki és a környékbeli gyerekek miatt tettünk” – mondta Mészáros.Aki elégedettsége mellett a következő négy év irányát is kijelölte: a cél a bajnoki cím megszerzése.Az NK Osijek a bajnokságban 57 ponttal a negyedik helyet szerezte meg a legutóbbi szezonban. 11 ponttal maradt le a harmadik helyezettől, és 25-tel kevesebbet gyűjtött, mint a bajnok zágrábiak.

57 milliárd forintból csinált csodát Eszéken Mészáros Lőrinc

Négyszer akkora az NK Osijek nyeresége, mint a bajnok Dinamo Zagrebé, a többi dobogós szóra sem érdemes. A csapat most 4. lett, de kimondott cél a bajnoki cím.

https://444.hu/2024/07/23/57-milliard-forintbol-csinalt-csodat-eszeken-meszaros-lorinc

2024-07-23 13:58:00

444

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tavaly szeptemberben három tendert is indított közforgalmú autóbuszvonalak üzemeltetésére. A pályázatok célja az ArrivaBus Kft. 2025-ben ütemezetten lejáró szolgáltatási szerződéseinek kiváltása volt. A cég által 2015-től üzemeltetett három érintett járatcsoporton (C2, C3, C4) jelenleg összesen 240 busz jár. A BKK némileg szűkített a kereten, mivel az új felhívások összesen 150 darab autóbuszról szóltak. Az időtartam viszont nem változik: az új megállapodások is 10 évre szólnak további két éves hosszabbítási lehetőséggel. A menetrendszerű, közforgalmú autóbusz-közlekedés ellátásához szükséges járműveket a szolgáltató saját költségére, felelősségére és terhére állítja forgalomba, üzemelteti és tartja karban. Ennek persze borsos ára van: a BKK kocsikilométerenként a szóló buszok után 1079 forintot, a csuklósokért 1345, illetve 1351 forintot fizet. A három szerződés összértéke - a legolcsóbb szóló buszos kontraktus ismertté vált értékéből számítva - jócskán meghaladhatja meghaladja a 250 milliárd forintot. A konc láttán könnyen megérthető, hogy miért estek ilyen vehemensen egymásnak az ajánlattevő cégek.A három felhívásra ugyanazon buszos kör jelentkezett be, akik a korábbi tendereken is indultak, így a jelenlegi szolgáltató ArrivaBus, valamint az osztrák többségi tulajdonú Blaguss Agora Hungary Kft., a B Euro Car Kft., az esztergomi székhelyű Guzkó Kft.,valamint az Inter Tan-Ker City Kft. A három meghirdetett járatcsoportból kettőt - C2 és C4 - eleve az ArrivaBus nyert az olcsóbb ár okán. Jövő nyártól modern, alacsony padlós Mercedes Citaro G típusú autóbuszokat állítanak forgalomba Dél-Budán, Dél-Pesten és a Rákóczi út-Thököly út-Újpalota útvonalon.A harmadik vonalcsoportra (C3) első körben a B Euro Car adta a legjobb ajánlatot, csakhogy az ArrivaBus kifogást emelt, majd nyert, majd a Guzkó Kft. nyújtott be vitarendezési kérelmet az ArrivaBus győzelme miatt. Az ArrivaBus azt sérelmezte, hogy a BKK üzleti titokká minősítette a B Euro Car ajánlatának kilométerár indoklásra vonatkozó részét, de a megajánlott busztípust se tartották megfelelőnek. A teljes egészében magyar tulajdonban lévő Guzkó Kft. az ArrivaBus módosított szállítói nyilatkozatát kifogásolta, mondván, a BKK olyan ajánlatot fogadott el érvényesnek, amit az ajánlati kötöttség megsértésével tettek. A BKK az összes kifogást elutasította.A KDB megsemmisítette az adott tenderhez kapcsolódó döntéseket és új eljárásra kötelezte a BKK-t. Ráadásként 200 millió forintos rekord közeli összegű bírságot szabott ki. A Döntőbizottság álláspontja szerint a BKK nem határozta meg egyértelműen a különösen jelentős értékű járműparkot igénylő szolgáltatás kezdő időpontját, márpedig enélkül aligha lehet reális ajánlatot tenni.A BKK lapzártánkig nem válaszolt kérdéseinkre. Így az sem tudható, hogy az új eljárásra vonatkozó kötelezés mennyiben veszélyezteti a buszjáratok üzemeltetését. Egy ilyen nagy értékű szolgáltatási tender lebonyolítása legalább hat hónap, de jogorvoslatok esetén akár 10 is lehet. Márpedig a szolgáltatás biztosításához szükséges új járművek szállítási határideje általában 12-13 hónap. Jövő májusra aligha készülnek el az új buszok, ha ősszel írják ki az új tendert. Közleményükben viszont azt írták, hogy "teljes meglepetésként érte" őket a KDB 200 millió forintos büntetést kirovó határozata. A jogorvoslatot indító pályázó 10 milliárd forinttal többet kért volna ugyanazért a szolgáltatásért, mint a nyertesnek kihirdetett pályázó.Csapdában vergődik a BKV, pénz és terv nincs, csak a kötelező feladat

Fővárosi busztender jelentős kitérővel: időszűkébe kerülhet a BKK

Megsemmisítette a Közbeszerzési Döntőbizottság a három tavalyi busztender egyikének eredményét. A Budapesti Közlekedési Központ kezdheti elölről, csakhogy egy 90 milliárdos beszerzés időigényes, a régi szerződés pedig jövőre lejár.

https://nepszava.hu/3243910_fovarosi-busztender-bkk-kozbeszerzesi-dontobizottsag

2024-07-23 09:44:00

Népszava

Mintegy száz évvel ezelőtt, 1913-ban épült, majd 1914-ben kezdett működni a sátoraljaújhelyi Bortemplom, ami hajdan Királyi Állami Közpinceként működött. Más, mint az itt szokásos, tufába vájt pincék: kőből, vasbetonból és téglából építették meg, majd az így mesterségesen kialakított dombra helyezték rá magát az igazgatósági épületet. Az impozáns borászati központban nemcsak irodák és lakások, hanem kóstolótermek, aukciós helyiségek, az alagsorban hordógőzölő, mosó, csomagoló és egy közel félmilliós palackraktár működött. Harminchét ágú pincerendszerében több mint tízezer hektoliter bort tárolhattak annak idején, és egykor külön iparvágány vezetett ide.Az épület jó pár éve feladat nélkül, üresen áll, így a sátoraljaújhelyi fideszes önkormányzatnak - amely 2014-ben szerzett tulajdonrészt az épületben - kapóra jött, hogy a magyar kormány közel 150 milliárd forintos kerettel elindította a Tokaj-Zemplén Fejlesztési Programot, amiből a remények szerint jelentős forrásokat kaphatott volna a város. Eredetileg ebből a keretből épült volna meg a nemrégiben átadott, a Szárhegy és a Várhegy közötti függőhíd, közel 4 milliárd forintos beruházással, de ezt végül pántlikázás nélkül az állami büdzsé állta.Semjén Zsolt hordót gurított és trianoni sebekről beszélt, majd felavatták a négymilliárdból épült sátoraljaújhelyi üveghidat, a Nemzeti Összetartozás HídjátEbből szántak volna egymilliárdot a régi épülethomlokzatok felújításra is, de egyelőre ez a terv sem vált valósággá, miként a 37-es főút Szerencs és Sátoraljaújhely közötti szakaszának felújítása sem kezdődött még el. Így egyelőre egyedül a Bortemplom rehabilitációjára kaptak a keretből,A közbeszerzési eljárás még 2021-ben kezdődött el, s a boon.hu akkori tudósítása szerint 2022 végére át is akarták adni a többszintes épületet, amelynek kivitelezés munkáját a helyi kötődésű Zempléni Építő és Gépészeti Kft. nyerte el. Az építkezés azonban csúszik, részben azért, mert a munkálatok során találtak egy második világháborús bombát, illetve a pince feltárásakor statikai hiányosságok derültek ki.A város reményei szerint az épülettel javul majd Sátoraljaújhely turisztikai vonzereje, emelkedni fog gasztronómiai és borászati szolgáltatásainak minősége, miközben egy páratlan 20. századi épülete is megújul. Az intézmény működtetésére a település június végén egy kft.-t hozott létre, amelynek ügyvezető igazgatói posztjára pályáztatás nélkül Ökrös Mariannát nevezték ki. Ő az egyik alapítója a Sátoraljaújhelyhez közeli Hercegkúton található Tündér Pajtának, amelynek tavalyi első nyári programjáról részletesen beszámolt a kormánybarát HÍR TV is,Lévai Anikó testvérének férje Ökrös Imre. Az ő húga Ökrös Marianna.A helyiek szerint ez a "státusz" is közrejátszott abban, hogy előzetes bemutatkozás, üzleti terv és pályázat nélkül öt évre szóló szerződéssel kinevezték a majdan megnyíló Bortemplom Rendezvényközpont ügyvezető igazgatójává. Megkérdeztük Szamosvölgyi Pétert, a város fideszes polgármesterét is, milyen érvek szóltak Ökrös Marianna megbízatása mellett. Hivatala a következő választ adta két héttel ezelőtt:Az említett jegyzőkönyvnek tegnap késő délutánig, vagyis a hivatal válasza után két héttel sem volt nyoma a város oldalán.- Nemrégiben volt egy bejárás a beruházásnál, ahol a hölgy is feltűnt, de önkormányzati képviselőként nem nagyon tudtuk, mi a szerepe, és miért nézi végig ő is az építkezést. Az idegenforgalmi bizottság ülésén derült ki számunkra, hogy őt, azaz Ökrös Mariannát szeretné kinevezni az önkormányzat az épületet majdan működtető új gazdasági társaság élére úgy,- mondta lapunknak Schweitzer Tamás volt fideszes, jelenleg független önkormányzati képviselő. Szavai szerint részben az általuk jelzett kifogások miatt a legutóbb tartott rendes testületi ülésre már meghívták a leendő vezetőt, aki szóban legalább bemutatkozott.A Bortemplom működtetésére az önkormányzat egy saját tulajdonú kft.-t alapított. A Polgári Törvénykönyv azt mondja ki, hogy ilyenkor az első vezető tisztségviselőket a társaság létesítő okiratában kell megjelölniük az alapítóknak, tehát jogilag így nem volt szükség arra, hogy pályázatot írjanak ki a posztra, idén július végétől öt éven át enélkül töltheti be a posztot a kiválasztott.- Mivel nem akartuk gátolni a város fejlődését, az ellenzék is megszavazta az erről szóló előterjesztést. Szamosvölgyi Péter polgármester előre jelezte: három évig jó, ha nullszaldós lesz a Bortemplom gazdálkodása,sőt - miként ezt más gazdasági társaságainktól is elvárjuk - nyereségesen működjön - tette hozzá Schweitzer Tamás.Saját lábon állva a szőlőhegyen"Sárazsadányban gazdát cserél 34 hektár szőlő, legelő és gyümölcsös. A helyszín: Tokaj-hegyalja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A vevő Orbán Ráhel, a miniszterelnök legidősebb gyermeke. A vevő nevében Tiborcz István, a férje járt el. Az eladó Kántor Andrea Erzsébet, a 48 különböző helyrajzi számon fekvő ingatlanok összesített vételára 273 millió forint. Mindez abból derül ki, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően a Bodrogolaszi Közös Önkormányzati Hivatal Sárazsadányi Kirendeltsége kifüggesztette és az interneten is közzétette azt az adás-vételi szerződést, amiből látható, hogy a kontraktust 2023. március 31-én kötötték meg, április 24-én lett kifüggesztve, a kifüggesztés levételének napja pedig június 23. lesz. Amennyiben nincs más földműves, aki megvenné a kiszemelt területeket, és megelőzi Orbán Ráhelt a földtörvény által megszabott elővásárlási sorrendben, még az idén gazdát cserélhetnek a földek" - írta tavaly Átlátszó.Orbán Ráhel tovább terjeszkedik a tokaji borvidékenA földek egy része a portál kutatásai szerint megegyezik azokkal a területekkel, amelyeket Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége az első Orbán-kormány idején, 1997. márciusában vett meg, mélyen a piaci ár alatt - állapította meg néhány évvel később az országgyűlés "Az Orbán család állami forrásból történő gazdagodása, különös tekintettel a szőlőbirtokokra" címen felállt vizsgálóbizottsága. Az Élet és Irodalom nagy visszhangot kiváltott cikksorozatot írt a tokaji földügyletről, megemlítve, hogy az akkor a Lévai Anikó résztulajdonában lévő Szárhegy Kft. 2001-ben 41 millió 475 ezer forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el. Ennek kapcsán hangzott el a miniszterelnök később híressé lett mondata: "ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet." Lévai Anikó a földeket 2009-ben eladta, zömmel a család barátjának számító volt párizsi nagykövetnek, a tavaly elhunyt Kékessy Dezsőnek. A földeket most az a Kántor Andrea Erzsébet értékesítette Orbán Ráhelnek, aki egyébként korábban a Szárhegy Kft. ügyvezetője és társtulajdonosa volt.Törölték az állam elővásárlási jogát Orbán Ráhel világörökségi ingatlanjain, de azt nem tudni, pontosan hogyan és miértMásik pikáns vonulata az adásvételnek, hogy a tokaji világörökségi területen - miként lapunkban korábban megírtuk - 2017-ben a 2011. évi LXXVII. törvény alapján szinte az egész tokaji hegyvidék földjeire bejegyezték a Magyar Állam elővásárlási jogát. Ez azt jelenti, hogy ezeket a vagyonelemeket az eladó köteles ugyanolyan feltételekkel felajánlani az államnak, mint egy másik vevőnek, s az állam dönti majd el, hogy akar-e élni ezzel vagy sem. Orbán Ráhel földjei esetében viszont - mint azt a 24.hu korábban feltárta - az állam, Lázár János tárcájának előterjesztésére törölte ezt az elővásárlási jogot. Az ügyben Vadai Ágnes DK-s képviselő interpellált, amit Polt Péter legfőbb ügyészt feljelentésként értékelt, és a rendőrségre továbbított. Itt megállapították, nem történt bűncselekmény, "mivel az érintett mezőgazdasági ingatlanokra a törvény szerint nem vonatkozik világörökségi státusz miatti állami elővásárlási jog, ezért a földhivatal a világörökségért felelős miniszter megkeresésére törölte azt a tulajdoni lapokról."Polt Péter feljelentésként értékelt egy Orbán Ráhel tokaji földügyéről szóló kérdést

Újabb Orbán-szál Tokaj-Hegyalján

Pályáztatás nélkül, öt évre szóló szerződéssel a térséghez régóta kötődő Lévai Anikó sógorának húgát nevezte ki frissen alapított kft.-je élére a fideszes vezetésű sátoraljaújhelyi önkormányzat.

https://nepszava.hu/3243905_bortemplom-rendezvenykozpont-tokaj-hegyalja-ner-levai-aniko-orban-viktor

2024-07-23 07:45:00

Népszava

Salgótarjáni üzeme bővítéséről döntött a dél-koreai BC Gen Hungary Kft., a 21 milliárd forint értékű fejlesztést az állam 3,75 milliárd forinttal támogatja - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI beszámolója szerint. A bővítés nyomán az alumínium akkumulátorcsatlakozókat gyártó üzem kapacitása háromszorosára nőhet, amely 400 új munkahelyet jelenthet. Kérdés, hogy ezeket az állásokat magyar dolgozókkal vagy vendégmunkásokkal tervezi feltölteni a cég, januárban ugyanis azzal került a hírekbe az akkor még Bumchun Precision Hungary Kft. néven működő vállalat, hogy elküldte 60 magyarországi illetőségű dolgozóját, azok munkáját pedig olyan, 2023-ban felvett vietnámiakkal pótolta, akiket éppen az elküldött munkavállalók tanítottak be. A cég akkor nem beszélt arról, hogy valóban a vendégmunkások vették-e át a kirúgott alkalmazottak helyét. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is vizsgálódott az ügyben, ők arra jutottak, hogy az állítás nem bizonyítható, de kisebb munkaügyi jogsértések előfordultak a cégnél. A Bumchun korábban 2,65 milliárd forintos állami támogatást kapott 200 munkahely teremtésére. A Bumchun Precision Hungary áprilisban 99,7 százalékkal, 2,1 milliárdról mindössze 5,9 millió forintra csökkentette törzstőkéjét, júniusban pedig a céget átnevezték BC Gen Hungary Kft.-re. Borítókép: MTI/Soós Lajos

Újabb 3,75 milliárd forint állami támogatást kap a kirúgott magyar munkásait vietnámiakra cserélő dél-koreai akkucég

Az akkumulátor-alkatrészek gyártásával foglalkozó cég öt éve 2,65 milliárd forintos támogatást kapott az államtól munkahelyteremtésre, idén azonban azzal került a hírekbe, hogy elküldte magyar dolgozóit, miután azok betanították a helyükre felvett vietnámi vendégmunkásokat.

https://hvg.hu/kkv/20240723_BC-Gen-Bumchun-szijjarto-tamogatas-salgotarjan

2024-07-23 13:18:00

HVG

A Európai Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tegyen eleget a levegőminőségre vonatkozó előírásoknak. Az ügy nem előzmények nélküli, ugyanis erről már van egy három évvel ezelőtti ítélet, amelyben az Európai Bíróság megállapította, hogy Magyarország 2005 óta három levegőminőségi övezetben rendszeresen és tartósan túllépte a napi PM10-es határértéket, és nem hozta meg a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a túllépések időtartama a lehető legrövidebb legyen. A Bizottság szerint az ítélet meghozatala óta Magyarországon történt némi előrelépés a problémák megoldása felé, és 2022-ben már csak egy övezetben, a Sajó-völgyben állt fenn a jogsértő helyzet, amelynek megoldását legkorábban 2025-re vállalta a kormány, ami nem jelent megfelelő választ az ítéletben megállapított probléma súlyosságára. A Bizottság ezért felszólító levelet küld Magyarországnak, amelynek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre, és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Kielégítő válasz hiányában a Bizottság úgy határozhat, hogy újból az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, és pénzügyi szankciók kiszabását is kérheti. Ez az eljárás hasonló ahhoz, mint amiben a menekültügyi jogszabályok figyelmen kívül hagyása miatt Magyarországot jelenleg is napi egymillió eurós büntetés terheli. Eljárás folyik Magyarországgal szemben annak elérése érdekében, hogy a kormány ültesse át megfelelően a hazai jogba a pénzmosási irányelvet. A Magyarországnak 2023 szeptemberében küldött első felszólító levél a kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyezéséhez kapcsolódott. Emellett a Bizottság időközben megállapította, hogy a magyar jogi keret nem biztosítja a magyar tényleges tulajdonosi nyilvántartás teljességét, ugyanis annak hatályát nem terjeszti ki a magántőkealapokra. Emlékeztetnek arra, hogy az egy-egy tagállamban tapasztalható joghézagok hatással vannak az EU egészére, ezért a bűnözés elleni fellépés és a pénzügyi rendszer védelme megköveteli az uniós szabályok hatékony végrehajtását és felügyeletét. Egy következő ügyben a brüsszeli testület Magyarországot - az írekkel, a horvátokkal és az osztrákokkal együtt - arra szólítja fel, hogy tartsa be az európai elfogatóparancsra vonatkozó, határokon átnyúló bírósági eljárásokat. Magyarország nem ültette át teljeskörűen a versengő nemzetközi kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket, és helytelenül ültette át a megtagadási okokra, az érintett személy távollétében hozott ítéletekre és a határozat meghozatala előtti állapotra vonatkozó rendelkezéseket. Az eljárás következő lépésében az Európai Bizottság pert indíthat Magyarország ellen ebben az ügyben. Mint ahogy az történik annak kapcsán, hogy Magyarország - Csehországgal együtt - elmulasztotta átültetni saját jogrendjébe azokat az uniós szabályokat, amelyek az ügyvédi segítség igénybevételéhez és a szabadságelvonás ideje alatti kommunikációhoz való jogra vonatkozó szabályokkal kapcsolatosak. Magyarország esetében a Bizottság 2021. november 12-én küldött felszólító levelet, 2023. július 14-én pedig indoklással ellátott véleményt bocsátott ki. Magyarország válaszainak elemzését követően a Bizottság megállapította, hogy a Bizottságnak bejelentett magyar jogszabályok továbbra sem felelnek meg az irányelv követelményeinek. Van két ügy, amelyben tulajdonképpen arra kérik Magyarországot, hogy ne tevékenykedjen az EU érdekeivel és döntéseivel szemben. Az egyik ilyenben most indítottak kötelezettségszegési eljárást, amely keretében először felszólították a kormányt, hogy ne ássa alá az Energia Charta Egyezmény keretében az EU-n belüli választottbírósági eljárásokban képviselt uniós álláspontot, és tartsa magát a Bíróság ítélkezési gyakorlatához. Ebben a konkrét ügyben Magyarország egyoldalú nyilatkozatot adott ki, amelyben azt állította, hogy a Komstroy-ítélet csak az EU-n belüli, befektető és állam közötti jövőbeli választottbírósági eljárásokra vonatkozik. Egyoldalú nyilatkozata továbbá kijelenti, hogy ez a jövőbeli hatály csak az Energia Charta Egyezmény módosítását követően kezdődik. A Bizottság megállapította, hogy Magyarország egyoldalú nyilatkozata ellentmond egyfelől a Bíróság ítéletének, másfelől a harmadik országok választottbíróságaival és bíróságaival szemben képviselt uniós álláspontnak. Továbbá Magyarország azáltal, hogy ellentmond a Bíróság által adott értelmezésnek, a jelek szerint nem tartja tiszteletben a Bíróság ítéleteinek végleges, hiteles és kötelező jellegét. A magyar kormánynak két hónapon belül kell magyarázatot adnia. A másik ügyben pedig a német, a horvát, a magyar és az osztrák kormányt arra szólítják fel, hogy a Duna Bizottságban való szavazás során tartsák magukat az uniós szabályokhoz. Ugyanis a 2021. december 14-i plenáris ülésen ezek a tagállamok megszavazták a belvízi hajózásban szolgálatot teljesítő személyzet okmányainak elismeréséről szóló határozatot, amelyre nem kaptak felhatalmazást az Európai Unió Tanácsától, ennélfogva megsértették az EU kizárólagos külső hatáskörét és a lojális együttműködés elvét.

A magyar kormány kimentené a magántőkealapokat az uniós pénzmosás elleni jogszabály alól

Számos kötelezettségszegési eljárás elindításáról vagy folytatásáról döntött az Európai Bizottság Magyarországgal szemben, és olyan ügyek is vannak, amelyeket az Európai Bíróság elé utalnak.

https://hvg.hu/eurologus/20240725_kotelezettsegszegesi_eljaras_europa_bizottsag

2024-07-25 15:56:00

HVG

olvasási idő 1 perc megjelent 2024.07.25. 06:00 utolsó frissítés 2024.07.25. 06:55

Új céget alapított a magántőkealap, amely Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvérének köreihez köthető

Nagy Szilárd korábban a százmilliós állami megrendelésekből működő ügyvédi irodája miatt került be a hírekbe.

https://hvg.hu/360/20240725_trustify-i-nagy-marton-nagy-szilard-sp-property-zankai-mav-udulo

2024-07-25 08:00:00

HVG360

Amit a magyar miniszterelnök a "békemissziója" összegzésképpen eljuttatott Brüsszelbe a tárgyalásairól, az nemigen volt több, mint bevásárlólista a Kreml számára. Ismét érvényesült a két forduló egyszerű logikája, és a francia nemzetgyűlési választáson alulmaradt a nagy esélyes szélsőjobb. A baloldal és a centrum alkalmi partnerségéből azonban még nem született meg a kormányalakításhoz szükséges többség.

Mészáros Lőrinc dzsókere újabb céget vezethet a Talentis cégbirodalomban

Koncz Zsófia fideszes képviselő édesanyja a milliárdos fontos bizalmasa, sok cégében van vezető szerepe.

https://m.hvg.hu/360/20240726_talentis-mrp-service-meszaros-lorinc

2024-07-26 08:15:00

HVG360

A 33. alkalommal megrendezett tusványosi szabadegyetemen kérdezte a 24.hu Azbej Tristan államtitkárt a csádi misszióról. Egy "több pilléren nyugvó csádi szerepvállalásba" kezdett a magyar kormány, a potenciális migrációs kockázatok miatt, amelyek Európát fenyegetik. Ennek csak egy eleme a Hungary Helps Program, amely akut humanitárius válságokra nyújt segítséget. Emellett van egy biztonsági vonal is, ez nem titok, hanem bejelentésre került, hogy Magyarország és Csád védelmi megállapodást kötött. Arra a felvetésre, hogy az államtitkár vezette Hungary Helps Program 817 millió forintot kapott egy csádi központ létrehozására, Tristan azt felelte, hogy ez véletlen egybeesés, ők semmilyen katonai szerepvállalást nem teljesítenek. Amikor a riporter visszakérdez, hogy valóban véletlen egybeesés-e, a magyar kormány és a Hungary Helps tevékenysége Csádban, az államtitkár gyorsan módosít: "Nem véletlen egybeesés, hanem egy nagyon átgondolt és több pilléren nyugvó elképzelésünk van arról, hogy hogyan kell felépíteni Magyarország csádi szerepvállalását." A csádi központ állami finanszírozása azért is problémás, mert a VSquare információi szerint a magyar kormány egy katonai hírszerző pontot akar létrehozni Csádban, ami potenciálisan orosz érdekeket szolgálhatna. Tristan szerint eddig a sajtó egy olyan hamis képet próbált kialakítani, mintha egy titkos tevékenységről lenne szó, pedig ez nem így van. A valóságban azonban Orbán Gáspár, a miniszterelnök fiának szerepvállalása a csádi misszióban ki sem derült volna, ha oknyomozó újságírók nem azonosítják azokat a videókat, amelyeken az ifjabbik Orbán kalapban és maszkban bujkál a kamerák elől, miután csádi és nigeri hivatalos látogatásokon vett részt. Orbán Gáspár szerepéről a VSquare rántotta le a leplet, így derült ki, hogy ő felel az új Nemzetbiztonsági Tanács külpolitikai és kényes diplomáciai ügyekkel foglalkozó részlegéért, illetve hogy uránt és nyersolajat keresni ment Csádba. A Miniszterelnök Kabinetirodája és Szalay-Bobrovniczky Kristóf is annyit árultak el, hogy Orbán Gáspár nem más, mint a Magyar Honvédség századosa, aki parancsot teljesít. Azbej Tristan azonban egy fél mondatban most azt is elárulta, hogy azon túl, hogy a Magyar Honvédség tisztje, a miniszterelnök fia "a honvédelmi miniszternek a kabinetjével is kapcsolatban van, illetve tanácsokat ad".

Orbán Gáspár tanácsot ad a honvédelmi miniszter kabinetjének

Azbej Tristant, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárt kérdezték Tusványoson arról, hogy miért is olyan fontos a kormánynak Csád.

https://hvg.hu/itthon/20240726_Orban-Gaspar

2024-07-26 08:30:00

HVG

Orbán Gáspár uránt és nyersolajat keres Csádban - derül ki a Vsquare hírleveléből. A csádi misszió egy két lábon járó önellentmondás, hiszen Orbán Viktor NATO-politikája az ukrajnai háborúval kapcsolatban éppen az, hogy a szövetség őrizze meg védelmi jellegét, és ne indítson vállalkozásokat a területén kívülre, miközben a magyar kormány meg 200 honvédet küld a polgárháború szélén tántorgó afrikai országba. Erre az ellentmondásra a független sajtó és egyes ellenzéki politikusok is rávilágítottak már, de a kormány eddig nem adott érdemi választ arra, hogy miért is fontos számára a csádi kiküldetés. Azonban nem csak a médiát, illetve a kormánnyal szemben álló politikai platformokat érdekli ez a kérdés, hanem az Orbán-rendszer belső köreiben is felvetődött már. Egy kormányzati forrás szerint az afrikai kalandot a miniszterelnök fia, zárt ajtók mögött olyan busás haszonnal járó nyersanyagok megszerzésével magyarázta, mint a nyersolaj vagy az uránérc. Ha mindez igaz is, akkor csak további kérdéseket vet fel, hiszen nem világos, hogy Magyarország miként tudna profitálni ezekből az erőforrásokból, hiszen egyrészt messze vannak, másrészt pedig Magyarországnak nincs meg a technológiája a feldolgozásukra. Jelenleg ugyanis a magyar olajfinomítók és a paksi atomerőmű csakis az orosz nyersolajjal, illetve nukleáris fűtőanyaggal kompatibilis, ez pedig azt jelenti, hogy az ifjabb Orbán által vizionált bombaüzlet nem nagyon jöhet létre orosz közreműködés nélkül.

Vsquare: Orbán Gáspár uránt és nyersolajat keres Csádban

A miniszterelnök fia állítólag ezzel indokolta a csádi misszió fontosságát, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezek kitermelése és feldolgozása nem fog menni az oroszok segítsége nélkül.

https://hvg.hu/gazdasag/20240613_vsquare-csad-orban-gaspar-oroszok-olaj-uran

2024-06-13 19:02:00

HVG

Információink szerint az V. kerületi önkormányzat fideszes többségű Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottsága a keddi zárt ülésén megszavazta két üresen álló önkormányzati lakás piaci alapon történő bérbeadását. Egy 99 négyzetméteres, kétszobás és egy 78 négyzetméteres, két és fél szobás lakásról van szó. Mindkettő a belvárosban, jó helyen található. Az egyik kérelmező a június 9-i választáson a kerületben induló fideszes képviselőjelölt volt, a másik pedig az egyik alpolgármester titkárnője. A birtokunkba jutott dokumentok szerint mindkét esetben Balla Valéria alpolgármester volt a kérelem előterjesztője. Úgy tudjuk, hogy az önkormányzatnál titkárnőként dolgozó kérelmező az ő munkáját segíti. Ezt az önkormányzat sem cáfolta megkeresésünkre, ahogyan a döntések tényét sem. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Balla Valériához tartoznak a vagyongazdálkodási ügyek, emiatt nem is lehetett volna más az előterjesztő. Ettől még furcsán veszi ki magát, hogy egy önkormányzati dolgozó lakáskérelmét a saját közvetlen munkatársa terjeszti fel szavazásra. A lakásokról nem nyílt pályázaton, hanem egyedi méltányosság alapján döntött a bizottság. Úgy tudjuk, hogy a "piaci alapon" történő bérbeadásnál az V. kerületi önkormányzat négyzetméterenként 1000 forintot határoz meg havi lakbérként. Vagyis a szóban forgó két lakás bérleti díja 80-100 ezer forint lehet, ami töredéke annak, amennyiért kiadó lakásokat lehet találni a környéken - piaci alapon. Halandó embernek éveket kell várni egy lakásra A döntésre Csonka Krisztián, a bizottság külsős ellenzéki tagja hívta fel a figyelmünket. Azért tartja problémásnak az eljárást, mert a kerület évek óta nem írt ki lakáspályázatot, és azt sem hirdetik ki, ha megürül egy-egy önkormányzati lakás. Emiatt csak az juthat lakáshoz, aki bennfentes információkkal rendelkezik. Nem véletlenül szerepel a kérdéses kérelmekben az a fordulat, hogy "tudomásomra jutott", mondta Csonka Krisztián. Szerinte az is aggályos, hogy a bizottság nyár közepén, a kérelmek beérkezése után alig 2-3 héttel döntött a lakásokról. Az egyik kérelmező június 28-án adta be a kérelmét, a másik július 4-én. A kérelmeket július 12-én terjesztették a bizottság elé, július 16-án pedig már szavaztak is róluk. "Halandó ember csak évekkel később juthat önkormányzati lakáshoz, vagy eleve a bizottság elé sem kerül a kérelme." Csonka Krisztián azt mondta: ez azt mutatja, hogy az önkormányzat fideszes vezetése a választási eredmény fényében azt gondolja, hogy "mindent meg lehet csinálni". A bizottsági ülésen egyébként azt javasolta, hogy nyílt pályázaton döntsenek a lakásokról, de ezt a fideszes többség leszavazta, pedig ő is támogatná, hogy az önkormányzati dolgozók előnyt élvezzenek ilyen esetekben. Megkérdeztük az V. kerületi önkormányzatot, hogy miért nem pályázaton döntöttek a lakások bérbeadásáról és milyen szempontok alapján támogatták a kérelmeket. "A tárgyi ügyek kapcsán, zárt ülésen hozott határozatok lévén és az ügyek civil alanyai személyiségi jogainak tiszteletben tartása miatt konkrét adatokat nem adhatunk ki, de általánosságban elmondhatjuk, hogy hosszú ideje tartó kerületi kötődés; az V. kerületiekért végzett munka; helyi iskolában évtizedes, kimagasló pedagógusi munkavégzés; családalapítás/bővítés; idős szülő egészségi állapota miatt szükségessé vált összeköltözés indokolta az egyedi méltányosságra vonatkozó kérelmeket" - írta megkeresésünkre a sajtóosztály. Az önkormányzati lakások bérbevételére vonatkozó rendelet a pályázati eljárást és az egyedi méltányosságot is lehetővé teszi. "Ez utóbbi nélkülözhetetlen az egyedi élethelyzetekre történő reagálás végett, hogy a lakosság érdekei ne sérüljenek, amit a 2019-2024 önkormányzati ciklus során az ellenzék, köztük a jelenlegi bizottsági ülésen a másik ellenzéki tag távollétében egyedül jelenlévő Csonka Krisztián is több esetben támogatott." Egy telexes cikkel cáfolná a kerület, hogy politikai alapon döntenek Arra nem válaszolt külön az önkormányzat, hogyan lehetséges, hogy a kérelmek beérkezés után néhány héttel már döntöttek is azokról. Azt viszont kiemelték, hogy korábban a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság ellenzéki tagjai is támogatták a pedagógusok és a kerületért dolgozók lakáshoz jutását. "Minden ellenzéki jelölt önkormányzati választási kampányában megjelent, a kerületért dolgozók, pedagógusok lakáshoz juttatásának támogatása, ígérete korábban, s korábban több ilyen esetet szavaztak meg teljes egyetértésben a bizottság ellenzéki és további tagjai." Csonka Krisztián erre azt mondta, hogy az önkormányzat által hivatkozott rendelet valóban lehetőséget biztosít egyedi méltányosságra. A főszabály az, hogy pályázat útján döntenek a lakások bérbeadásáról. A rendeletben ez áll: "Piaci alapú lakásbérbeadás elsősorban nyilvános pályázat (továbbiakban: pályázat) útján történhet." A bizottság ellenzéki tagja szerint a gyakorlatban pont fordítva van, csak egyedi méltányosságból adnak lakást, pályázat viszont nincs. Azt ő is elismerte, hogy lehetnek olyan helyzetek, amikor indokolt az egyedi méltányosság, de szerinte a mostani döntés nem ilyen. "Valóban lehetnek olyan egyéni élethelyzetek, amikor indokolt a lakás pályázaton kívüli bérbeadása, és ilyeneket szavaztunk is meg, például, amikor valaki tűzeset miatt vesztette el az otthonát, vagy egyéb súlyos élethelyzetekben. Itt nem ilyenről van szó. Az önkormányzati dolgozók lakáshoz juttatását nem keverném a fideszes politikusok lakáshoz jutásával" - mondta. Az esetleges összeférhetetlenségre vonatkozó kérdéseinkre azt válaszolta az V. kerületi önkormányzat, hogy a döntéseknél nem szokták nézni a bérlők politikai hovatartozását. "Leszögeznénk, hogy a bizottság nem hivatott a bérlő politikai pártállását vizsgálni, ez nem befolyásolhatja a döntését, sem pozitív, sem negatív diszkriminációként." Szerintük a Telex egyik korábbi cikke is ezt bizonyítja. Arra a cikkünkre utaltak, amiben megírtuk, hogy az V. kerületben előválasztást tarthat az ellenzék. Ebben esik szó arról, hogy Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a támogatásukat egy ideig élvező Juhász Péter azzal támadta a másik ellenzéki polgármesterjelöltet, Kovács Alexet, hogy önkormányzati képviselőként 50 százalékos kedvezménnyel jutott hozzá egy egy Falk Miksa utcai 82 négyzetméteres önkormányzati lakáshoz. Kovács azzal reagált a vádakra, hogy nem kapta a lakást, amit addig bérelt, hanem megvásárolta. Az előválasztást végül Juhász Péter nyerte, aki azonban végül alulmaradt Szentgyörgyvölgyi Péterrel szemben. A fideszes polgármester 2014 óta vezeti a kerületet, Rogán Antaltól örökölte meg a polgármesterséget. A belvárosban mindig forró téma az ingatlanok sorsa Nem először éri kritika az V. kerület vagyongazdálkodását. A belvárosi önkormányzat a rendszerváltáskor szinte páratlan ingatlanvagyont örökölt, irodák, raktárak és üzlethelyiségek százai kerültek a tulajdonába. Ezt a vagyont a fideszes kerület vezetése azóta fokozatosan értékesíti, nagy részét korábban a "belvárosi módszerrel" áron alul adták el haveri cégeknek. Egy alkalommal összesen 55 millió forintért adtak el egy teljes épületet a Belváros szívében. A Fővárosi Önkormányzat néhány éve pert indított, mert szerintük a Szentgyörgyvölgyi Péter vezette kerület áron alul adott el egy csomó önkormányzati ingatlant. 2014-ben magának a polgármesternek is volt egy zűrös ingatlanügye. Még korábban kedvezményesen és kamatmentesen vásárolt meg egy V. kerületi önkormányzati lakást. Később kiderült, hogy a 40 millióra becsült lakásért 19 milliót fizetett Szentgyörgyvölgyi. Az ellenzék addig támadta őt emiatt, hogy végül visszaadta a Szerb utcában található lakást. FRISSÍTÉS - 14:22 Cikkünk eredeti verziójában Balla Valéria alpolgármester titkárnőjét az alpolgármester beosztottjának neveztük, az alpolgármestert pedig a felettesének. A cikk megjelenése után a kerületi önkormányzat ezt sérelmezte, mert "az alpolgármesterek sem munkáltatói, sem felettesi jogkörrel nem rendelkeznek. A Polgármesteri Hivatal munkatársainak minden esetben az osztályvezető a felettesük. Határozottan cáfoljuk, hogy alpolgármester valaha is önkormányzati dolgozó kérelmét saját feletteseként terjesztette volna elő." A "felettes" és a "beosztott" szavakat ezért átírtuk a cikkben. Az V. kerületi önkormányzat szintén szükségesnek látta felhívni a figyelmet arra, hogy "a zárt ülésen tárgyalt előterjesztések nyilvánosságra hozatala, közzététele és az abban szereplő információk bizottság tagjain kívüli fél részére történő átadása jogellenes. Tehát, Csonka Krisztián visszaélve a külső bizottsági tagként birtokába jutott információkkal, az előterjesztések tartalmát, az abban szereplő civil személyek adatait jogellenesen szolgáltatta ki illetéktelen fél részére." Ebben az esetben az illetéktelen fél a Telex - és rajtunk keresztül a nyilvánosság volt. Az V. kerületi önkormányzat válaszában azzal is vádolta Csonka Krisztiánt, hogy korábban még képviselőként maga is élt az egyedi méltányossági kérelem lehetőségével. Amikor erről korábban bizonyítékot kértünk, azt válaszolták, hogy nem adhatnak ki erről információt, ezért forduljunk Csonkához, aki viszont határozottan tagadta, hogy bármikor élt volna ezzel. Azt mondta, nem tudja, mire utal az önkormányzat.

A volt fideszes képviselőjelölt és az alpolgármester titkárnője is önkormányzati bérlakáshoz jutott az V. kerületben

Információink szerint az V. kerületi önkormányzat fideszes többségű Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottsága a keddi zárt ülésén megszavazta két üresen álló önkormányzati lakás piaci alapon történő bérbeadását. Egy 99 négyzetméteres, kétszobás és egy 78 négyzetméteres, két és fél szobás lakásról van szó. Mindkettő a belvárosban, jó helyen található.

https://telex.hu/belfold/2024/07/20/belvaros-lipotvaros-onkormanyzat-lakas-lakber

2024-07-20 10:15:00

Telex

A 24.hu korábban arról írt, hogy tavaly összesen 402 millió forintot költött el a Közép-Európai Oktatási Alapítvány, ami eredetileg azért jött létre, hogy megvalósuljon az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) területén megálmodott bentlakásos nemzetközi elitiskola. Ebből mindmáig semmi nem valósult meg, az alapítvány főigazgatója és helyettese mégis havi 750-750 ezer forintot vesz fel. Bérekre és járulékokra összesen 47,5 millió forintot költött a Szijjártó Péter külügyminiszter által létrehozott alapítvány. Hasonló a helyzet a Fudan Hungary Alapítványnál. Egyre inkább úgy tűnik, hogy semmi nem lesz a kínai Fudan Egyetem budapesti campusából, ennek ellenére az alapítvány kuratóriumának tagjai és a felügyelőbizottsági tagok jelentős tiszteletdíjat kapnak. A kuratóriumi tagoknak 34,6 milliót, az fb-tagoknak 15,9 milliót, az ügyvezetésnek pedig 27,7 milliót fizettek ki összesen az előző évben. A Fudan Hungary Alapítvány és a Közép-Európai Oktatási Alapítvány ügyében írásbeli kérdéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez a DK országgyűlési képviselője, Vadai Ágnes. Arra volt kíváncsi, hogy végeznek-e érdemi munkát a Közép-Európai Oktatási Alapítvány vezetői és a Fudan Hungary alapítvány kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagjai. "Írásbeli kérdését tartalmilag feljelentésként értékeltem, és azt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának továbbítottam" - írta válaszában a legfőbb ügyész.

Rákérdeztek Polt Péternél, mire mennek el a milliós díjazások két vagyonkezelő alapítványnál

A 24.hu korábban arról írt, hogy tavaly összesen 402 millió forintot költött el a Közép-Európai Oktatási Alapítvány, ami eredetileg azért jött létre, hogy megvalósuljon az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) területén megálmodott bentlakásos nemzetközi elitiskola. Ebből mindmáig semmi nem valósult meg, az alapítvány főigazgatója és helyettese mégis havi 750-750 ezer forintot vesz fel. Bérekre és járulékokra összesen 47,5 millió forintot költött a Szijjártó Péter külügyminiszter által létrehozott alapítvány.

https://telex.hu/belfold/2024/07/22/kozep-europai-oktatasi-alapitvany-fudan-polt-peter-vadai-agnes-feljelentes-keszenleti-rendorseg-nemzeti-nyomozo-iroda

2024-07-22 15:14:00

Telex

Négy rendőrt hallgatott ki gyanúsítottként a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség a bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytatott nyomozásában csütörtökön. A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indult ügyben a regionális nyomozó ügyészség - a korábbi több, nagyszabású, összehangolt eljárási cselekményéhez hasonlóan - csütörtökön is több embert érintően végzett elfogásokat, kutatásokat és gyanúsítotti kihallgatásokat negyven ügyész és rendőr közreműködésével. A nyomozó ügyészség a négy rendőr szolgálati helyén végzett kutatáskor készpénzt, autót és motort, valamint bankszámlát zárolt. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala közreműködésével az eddigi eljárásban összesen közel 300 millió forint értékű vagyont vontak el a vagyonelkobzás biztosítása érdekében. A gyanú szerint 2021 márciusától a Biharkeresztes Határrendészeti Kirendeltség állományába tartozó határrendészek a szolgálataik során rendszeresen követtek el korrupciós bűncselekményeket, amelyek megvalósításában civil személyek is segítségükre voltak.

Újabb négy határrendészt gyanúsítanak vesztegetéssel az ügyészek

Négy rendőrt hallgatott ki gyanúsítottként a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség a bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytatott nyomozásában csütörtökön.

https://telex.hu/belfold/2024/07/26/negy-hatarrendeszt-gyanusitanak-vesztegetessel-az-ugyeszek

2024-07-26 10:53:00

Telex

A magyar és uruguayi állampolgárságú, állandó lakhellyel Monacóban rendelkező, de Firenzében is gyakran tartózkodó 68 éves mágnás elleni intézkedést a firenzei ügyészség jelentette be kedd reggel, hozzátéve, hogy a főként műtrágya és nyersanyagok kereskedelmével foglalkozó üzletember ellen Ukrajnában korrupció, csalás és pénzmosás gyanúja miatt folyik vizsgálat.A firenzei ügyészek szerint Fedoricsev, a Fedcom csoport alapítója az Ukrajnában illegálisan szerzett jövedelméből vásárolt fel ingatlanokat Firenzében, köztük a toszkán főváros mellett egy dombtetőn magasodó Torre del Gallo kastélyt.A Forbes üzleti magazin a leggazdagabb oroszok közé sorolta Fedoricsevet.Az üzletember elleni firenzei intézkedésnek nincs köze az ukrajnai háború támogatása miatt több orosz milliárdos ellen elrendelt uniós szankciókhoz.

Zárolták egy magyar-uruguayi milliárdos vagyonát Olaszországban

Az ukrán korrupcióellenes különleges ügyészség kérésére Olaszországban 41 millió euró (több mint 16 milliárd forint) összértékben lefoglalták egy korrupcióval vádolt orosz üzletember, Alekszij Fedoricsev vagyonát, benne egy 12. századi toszkánai kastélyt.

https://infostart.hu/kulfold/2024/07/31/zaroltak-egy-magyar-uruguayi-milliardos-vagyonat-olaszorszagban

2024-07-31 10:29:00

Infostart (Inforádió)

A vádirat szerint a kormánytisztviselő a valótlan tartalmú iratok felhasználásával kezdeményezett fiktív közigazgatási eljárásban - amelyről nem tudta, hogy az a korrupció feltárását célzó NVSZ által folytatott megbízhatósági vizsgálat része - vesztegetési pénzért cserébe akarta az eljárást a cég érdekében befolyásolni.Egyszer már elkapták korrupció miatt, most újra megbukott a megbízhatósági vizsgálaton a kormánytisztviselő: még a kenőpénz is a zsebében voltA megalapozott gyanú szerint a hivatalos személy a közbenjárásért elfogadta a felajánlott 150 ezer forintot, majd azt követően, hogy átvette a vesztegetési pénzt, arra is ígéretet tett, hogy részéről a cég a jövőben is számíthat hasonló segítségre.A megbízhatósági vizsgálat tehát jogsértést tárt fel, és azzal az eredménnyel zárult, hogy a kormánytisztviselő bűncselekményt követett el, amikor munkavégzése során nem tett eleget a jogszabályban előírt hivatali kötelezettségeinek és - a jogszabályi keretek között mesterségesen létrehozott szituációban - elfogadta a működésével kapcsolatban felajánlott jogtalan vagyoni előnyt - olvasható a Központi Nyomozó Főügyészség közleményében.Feljelentést tettekAz NVSZ feljelentést tett a kormánytisztviselő ellen, akit gyanúsítotti kihallgatása után a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség gyorsított eljárásban bíróság elé állított.

Korrupt kormánytisztviselőt ítéltek el: vesztegetési ügyben bukott le

Első fokon végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték a megbízhatósági vizsgálaton megbukott hivatalos személyt. Mint ismert, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) – előzetes ügyészi jóváhagyást követőn – megbízhatósági vizsgálatot hajtott végre egy észak-magyarországi kormányhivatal kormánytisztviselőjével szemben.

https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/vesztegetes-kormanytisztviselo-itelet/tkfhx28

2024-07-31 12:30:00

Blikk

A munkaterület körbekordonozásával szerdán délelőtt megkezdődtek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új belvárosi campusának kivitelezési munkálatai a Magyar Rádió egykori székházának helyén - írta az MTI.A helyszínen tartott sajtótájékoztatón Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára elmondta: az elmúlt 35 évben ekkora értékű oktatási intézményi beruházás nem történt Magyarországon, amivel a projekt az egyik legnagyobb volumenű, Budapest léptékben is meghatározó állami beruházás.Az államtitkár elmondta: szeptemberben kezdődnek meg a jövő tavaszig tartó a bontási munkálatok a területen. A feladatot elnyerő cég kiválasztásakor szempont volt, hogy a lehető leggyorsabban, a legkisebb szállópor-kibocsátás mellett, a legszigorúbb rezgésvédelmi és veszélyesanyag-kezelési szabályokat betartva vállalja a munka elvégzését.A hírre reagált Pikó András józsefvárosi polgármester is közösségi oldalán. - Példa nélküli, agresszív és visszavonhatatlan károkat okozó az az eljárás, ahogyan a kormány a Pázmány-projekt kapcsán eljár a józsefvárosiakkal szemben - vélte. Többek közt azzal kritizálta, hogy a kormány képviselőivel is ismertetett társadalmi véleményezés eredményeiből egyelőre egyetlen egyet sem építettek be a tervekbe. Emellett úgy vélte, megzsarolták a lakókat azzal, hogy ha nem tetszik nekik a fejlesztés, kivásárolja őket, és el is költözhetnek. - Június 29-én a postaládákba bedobott levélben értesítette a lakókat arról, hogy kettő (!!!) napjuk van arra, hogy jelentkezzenek az egyébként alapvető jelentőségű állapotfelmérésekre a közvetlenül érintett házakban - tette hozzá. Arra is kitért, "szembemenve minden korábbi ígérettel a bontási közbeszerzési eljárás győztese egy olyan cég lett, amely által vállalt összesített sitt-szállítási környezetterhelés mintegy ötszöröse (!!!) egy másik ajánlattevőnek és nagyobb a zaj-, rezgés- és porterhelés is. A teljes költséghez képest aprópénzért odadobták a lakók egészségét". Nehezményezte azt is, hogy a kormány "folytatja az alattomos közigazgatási játszmázást: a közútkezelői engedélyek kiadásának jogát már tavaly decemberben elvette az önkormányzattól, majd a héten a Hajdú-Bihar megyei (!!!) Kormányhivatalhoz helyezte. Tehát Debrecenben fog eldőlni, milyen káoszt fog okozni az elképesztő méretű bontás és építés".- Ezért nem látjuk értelmét a további egyeztetéseknek mindaddig, amíg a tervek a társadalmi egyeztetés eredményeinek megfelelően nem módosulnak, és állékonysági vizsgálatok nem igazolják, hogy a közvetlenül érintett házak biztonságban vannak. Mindaddig a lakók érdekvédelmére és támogatására összpontosítjuk energiáinkat - zárta posztját Pikó András.

Hiába a tiltakozás, megkezdődtek a Pázmány új campusának kivitelezési munkái

Pikó András józsefvárosi polgármester szerint „példa nélküli, agresszív és visszavonhatatlan károkat okoz az, ahogy a kormány eljár az ügyben”.

https://hang.hu/belfold/hiaba-a-tiltakozas-megkezdodtek-a-pazmany-uj-campusanak-kivitelezesi-munkai-166191

2024-07-31 14:05:00

Magyar Hang

A szokásosnál őszintébb hangon beszélt Takács Péter egészségügyi államtitkár arról, hogy kórházbezárásokra van szükség, és számos ellátási helyen csökkenteni kell a kapacitásokat. Azt is elmondta: az "ipari lobbi" miatt törölték el a kötelező üzemorvosi vizsgálatot, és elárulta, miért váltották le az OKFŐ vezetőségét. Élesen kritizálta az informatikai fejlesztéseket, és módosítana a most teljesen egységes orvosi bértáblán is. Abból viszont nem enged, hogy háziorvosok lássák el az ügyeletet, akkor sem, ha az átlagéletkoruk hatvan év körül van.Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára március 23-án tartott egy előadást Merre tart az egészségügy? címmel a Semmelweis Egyetemen. Ismertette, hogy áll az egészségügyi reform, és a szokásosnál őszintébben fogalmazott meg kritikát egyebek mellett az OKFŐ tavalyi leváltásával, az informatikai fejlesztésekkel és a kötelező üzemorvosi vizsgálat eltörlésével kapcsolatban. Az előadás felvételét a Magyar Orvosi Kamara budapesti szervezete tette közzé YouTube-csatornáján.Teljesen átalakuló egészségügyTakács elmondta, hogy amikor nekiláttak az egészségügyi rendszer átalakításának (a Belügyminisztérium felkérésére a Boston Consulting Group tanácsadó cég készített erről egy tanulmányt 720 ezer euró plusz áfáért, de a tárca tíz évre titkosította), négy fő problémát azonosítottak: nagyon széttöredezett az ellátórendszer; fejnehéz, kórházközpontú struktúra; nem érvényesülnek az üzemgazdasági alapelvek; az ellátásszervező funkciók nem a megfelelő szinteken jelennek meg.Ebből pedig alapvetően két dolog következik: bizonyos kórházi funkciók megszüntetése és centralizálása megyei szinten, valamint az alapellátás rendszerének racionalizálása és a szakrendelők megszervezése megyei szinten, ami azt is jelenti, hogy kikerülnének az önkormányzatok kezéből.A rendszerátalakításról korábban itt írtunk részletesen. A bérrendezés mellett tehát hangsúlyosak az intézményi átalakítások. Lesznek megyei és városi kórházak. Minden megyében egy valódi kórház maradna, és jogilag minden városi kórház a központi, megyei irányító intézmény alá tartozna. A kórházbezárás kifejezést következetesen kerüli a kormányzat, de a városi kórházak jelentősen átalakulnának, ugyanis főleg csak egynapos műtétek, belgyógyászati, valamint szülészeti és sürgősségi ellátások, prevenciós tevékenységek maradnának ott. A komolyabb eszköz- és humánerőforrás-igényű ellátásokat a megyei kórházakba koncentrálnák. "Nem zárunk be kórházat, járási egészségközponttá fejlesztjük őket" - hangzik a kormányzati megfogalmazás.Minden, a megyében dolgozó orvos munkáltatója is a centrumkórház lenne, ami azt jelenti, hogy az orvosokat és szakdolgozókat arra a helyre lehet kirendelni, ahol épp szükség van rájuk. Az, hogy pontosan hol milyen ellátás lesz, szintén az OKFŐ-ben dől el.Összevonnák, illetve megszüntetnék a kisebb, illetve be nem töltött háziorvosi praxisokat, az új körzethatárokat szintén az OKFŐ dönti el. Az átalakítások terveiről részletesen itt és itt írunk.Vége a nagy kórházaknakMindezekről Takács most elárult részleteket, és helyenként őszintébben is fogalmazott. Szerinte a nemzetgazdaság teljesítőképességéhez kell szabni azt, hogy hol milyen ellátás lesz elérhető. Erősítené az alap- és a szakellátást, kórházból pedig kevesebb lenne. Azt mondta:"valamilyen határt még be kell vállalni, amit a nemzetgazdaság teljesítőképessége megenged ahhoz, hogy elvigyük a végekre, mondjuk egy nyírségi vagy ormánsági faluba az egészségügyi ellátást,de ott ezek az üzemgazdasági elvek gyakorlatilag egyáltalán nem érvényesültek, egészen pici méretű ellátóegységeket tartottunk fenn nagyon drágán, amik aztán forrást vonnak el onnan, ahol nagy betegforgalom van".Arról is beszélt, hogy nem csak a városi kórházakat alakítanák át, de bizonyos ellátások még megyei szinten sem biztos, hogy elérhetők lesznek."Most kicsit sarkítva: nem kell gyerekszívsebészet minden vármegyei kórházba, pláne nem kell városi kórházba."Ehhez kapcsolódóan: Rég nem látott átalakítás előtt az egészségügyA jelenlegi kórházstruktúra fenntarthatatlan Takács szerint, és nemcsak Magyarországon, de Németországban is - ezt pedig személyesen a német egészségügyi miniszter mondta neki."Tehát a néhány száz ággyal, de sok szakmában ellátást, 0-24 órás ellátást kínáló osztályoknak vagy kórházaknak Németországban vége. Azt mondja, hogy a német gazdaság nem bírja őket fenntartani. Ebből vonjuk le a következtetést, hogy mi fönn fogjuk-e tudni. Ez szerintem egy jó szlogen, hogy a Schwarzwaldkliniknek vége van." (A Schwarzwaldklinik A klinika című, nyolcvanas évekbeli német tévésorozat kórháza - K.-A. Á.)Alkalmatlan a rendszer az idősek ellátásáraViszont az alapellátást és a szakellátást erősítenék egyes területeken. Az államtitkár pontos részletek nélkül, de arról beszélt, hogy bizonyos feladatokat, amelyeket most a szakrendelőkben látnak el, a jövőben rábíznának a háziorvosokra."Szükség van a nagy népbetegségek esetében a járóbeteg-szakellátásra, megfelelő kapacitásra, és szükség van azokra az ellátásokra, amikre jelenleg nincsen megfelelő kapacitás a magyar ellátórendszerben, ezek pedig általában az elöregedő társadalom miatti nem fertőző betegségek tartós kezelése és a tartós ápolási kapacitások."Takács szerint "a nagy népbetegségek fekvőbeteg-ellátása, belgyógyászati, kardiológiai jellegű problémák, illetve azok a sebészeti jellegű beavatkozások, amik jellemzően ambulanter vagy egynapos sebészet keretében megoldhatók" teszik ki az esetek bő hetven százalékát, minden más centralizálható.Külön kitért arra, hogy az ellátórendszer jelenleg alkalmatlan az elöregedett társadalom jelentette problémára. Ezt szerinte a szociális tárcával közösen lehet csak megoldani "Kapacitásbővülés kell az ő oldalukon is, kapacitásbővülés kell a mienken is."A kórházak ki nem használt ágyait áttennék a rehabilitációs, krónikus betegségeket ellátó szakápolás irányába, a szakápolás egy részét pedig a szociális szférába csoportosítanák át - mondta Takács. Ez az átszervezés egyébként már tavaly megkezdődött. Ezt a Szabad Európának akkor nyilatkozó szakemberek rémisztőnek nevezték, és azt vetítették előre, hogy az állam egyre inkább ki akar vonulni a szociális ellátás finanszírozásából. Takács most azt mondta, hogy szeretné bővíteni az otthoni szakápolás- és hospice-lehetőségeket, és elismerte, hogy komoly probléma a szakdolgozók hiánya. Ezen segítene egyes feladatok kiszervezése az egészségügyből a szociális ágazatba az államtitkár szerint, de ezért kezdték el a szakdolgozók bérének emelését is.Ehhez kapcsolódóan: "Ilyet Európában még sehol sem foglaltak törvénybe" - Szakértőket kérdeztünk a szociális törvény tervezett módosításárólA finanszírozás átalakításaAlapvetően alakítaná át a kórházak finanszírozását is a kormány. A kórházak tartozása február végén meghaladta a százmilliárd forintot, ami rekordnak számít.Minderről Takács most azt mondta: a kórházak évi összesen 1500 milliárd forintos költségvetésének öt-hét százaléka "reálisan hiányzik a rendszerből", viszont ha ezeket a pénzeket a struktúra változtatása nélkül tennék bele, akkor "még nagyobb hiány lesz, mint eddig volt".A változás az lenne, ha felmérnék a kórházak valódi költségeit, és ahhoz alakítanák a finanszírozást. Most építik ki azt a rendszert, amellyel folyamatosan monitorozni tudnák a költségeket, amihez igazítanák a kórházak támogatását. Az államtitkár a kórházi centralizációtól is jelentős költségcsökkenést vár.Ezért rúgták ki az OKFŐ vezetőitTakács Péter arról is tett említést, hogy miért váltották le tavaly év végén Jenei Zoltánt, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetőjét (pár nappal Jenei után két helyettesét is menesztették). Az államtitkár most erőteljesen arra utalt, hogy a kormány szerint Jenei nem haladt elég gyorsan az egészségügyi rendszer átalakításával. "Azt érzékeltem, hogy (...) nem sikerül elmondani a végrehajtásért felelős helyi vezetőknek azt, hogy mit szeretnénk, amit tulajdonképpen szándékozunk megvalósítani" - mondta most Takács Jenei menesztésének egyik okáról. Korábban úgy lehetett tudni, hogy Jeneit okolták a kórházak eladósodásáért és azért, mert nem sikerült átalakítani az intézmények gazdálkodását.Új ügyeleti rendszer: siker, de kellenek a nyugdíjas orvosokTakács beszélt az egyik legtöbb vitát kiváltó átalakításról, az új ügyeleti rendszerről is. Az egész napos ügyeletet nyújtó helyek száma jelentősen lecsökkent, Pest megyében például az ügyeleti pontok nyolcvan százaléka megszűnt. Az ügyeletet alapvetően a háziorvosok látják el. Ennek következményeiről szóló riportfilmünket itt tudják megnézni.Az államtitkár most úgy érvelt, hogy az átalakítás előtt nagyjából 450 ügyeleti szolgáltató volt, de "teljesen fölöslegesen volt legtöbb helyen egész éjszakára orvos". Az új rendszerben nemcsak az ügyeleti helyek száma változott, de az is, hogy az Országos Mentőszolgálat szervezi, az ügyeletet a háziorvosok látják el, és az ellátási körzethatárok átjárhatók: a beteget a legközelebbi helyre irányítják, akkor is, ha az egy másik megyében van. A háziorvosok átlagéletkora hatvan év körüli.Az államtitkár most sikeresnek értékelte az átalakítást. Azt mondta, hogy az új rendszer bevezetése óta 450 ezer ellátási esemény volt. Ezeknek 15-20 százalékában a telefonos iránymutatás is elég, mert egyszerű felvilágosító kérdésük volt a betegeknek, ennyivel tehát eleve csökkent az esetszám. Egyéb esetben riasztják az ügyeletes orvost vagy a mentőt, vagy az ügyeleti pontra irányítják a beteget. 15-20 százalékkal csökkent az indokolatlan mentővonulások száma. Takács arról is beszélt, hogy dinamikusan alakítják majd az ellátási pontok számát, például nyáron a népszerű üdülőhelyek környékén több ügyeleti pontot fognak megnyitni.Szerinte az ellátottak kifejezetten elégedettek az új ügyeleti rendszerrel.Már csak Budapest van hátra, de az államtitkár azt mondta: még idén bekapcsolják a fővárost is az új rendszerbe. Noha előadása elején maga is arról beszélt, hogy "a háziorvosi társadalom elöregedett", az ügyeleti átalakításokkal kapcsolatban már azt mondta, hogy "a háziorvosoknak kell részt venni az ügyeletben, attól nem fogunk eltekinteni".Méghozzá azért, mert "aki a háziorvosi tevékenységét egyébként el tudja látni a hét minden napján, az havi kettő alkalommal, délután 4-től 22 óráig is általában alkalmas rá".Az államtitkár szerint az ügyeletekkel olyan jól lehet keresni, hogy a fiatalok szeretnének minél többet ügyelni, és "relatíve ritkán kerül arra sor, hogy idős kollégát az ÁNTSZ kirendeljen" ügyelni. (Az ÁNTSZ ma már Nemzeti Népegészségügyi Központ, NNK néven működik - K.-A. Á.) "Azt adtam ki a területi tisztiorvosnak, hogy fölmenő rendszerben, tehát lehetőleg ne a 83 éves kollégával kezdje a beosztást, hanem azokkal, akik egyébként aktív korúak" - fogalmazott az államtitkár -, nem zárva ki tehát annak a lehetőségét, hogy az akár nyugdíjas korú háziorvosok is kénytelenek ügyeleti feladatokat ellátni. A Magyar Orvosi Kamara szerint tavaly öt harminc év alatti háziorvos volt az országban.Módosítana az orvosi bértáblánAz államtitkár ha korlátozottan is, de módosítana az orvosi bérek számítási módján is. Az új rendszerben ugyanis egységesítették az orvosi bértáblát: a fizetés csak akkor emelkedik, ha valaki idősebb lesz. Nincs különbség aközött, hogy valaki nagyobb tudást igénylő ágazatban dolgozik-e, vagy olyan munkát végez, ahol nagyobb felelőséget kell vállalni, vagy nagyobb kockázatnak van kitéve - csak az életkor számít. Takács ezzel kapcsolatban azt mondta: szükség van arra, hogy értékeljük, ha valaki "egyedi képességekkel rendelkezik".Példaként felhozta, hogy két olyan orvos van Magyarországon, aki tüdőátültetést tud csinálni, és egyikük "kevesebbet keres, mint a kiskunhalasi szakrendelő egyébként nyugalmazott diabetológusa", mert fiatalabb 15 évvel.Problémás informatikai fejlesztésekTakács beszélt a digitalizáció szükségességéről, amivel szerinte "nem állunk rosszul". Ugyanakkor azt is elmondta, hogy "volt egy-két projekt, ami félrement". A háziorvosoknak és szakrendelőknek kifejlesztett, miniHIS nevű rendszer első verzióját egyenesen tragikusnak nevezte. Szerinte azóta már javult a program, de még mindig nehezen használható. Ugyanígy használhatatlannak nevezte az Ápolástámogató Rendszert, amely az ápolók adminisztrációs munkáját hivatott segíteni. Kritizálta az NNK Egészségügyi Szolgáltatások Elektronikus Nyilvántartás nevű rendszerét is. "Az ÁNTSZ informatikai rendszerével nagyon nem vagyok megelégedve, mert az nem sikertörténet, és akkor még finom voltam. Sok pénzt költöttünk rá, és nem lett jó."Káros a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálat eltörléseAz államtitkár kritizálta, hogy a kormány eltörölte a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálatot, és arra utalt, hogyan próbálná meg visszacsempészni az üzemorvosi vizsgálatot a munkahelyekre.Takács szerint "a magyar ember nem megy el orvoshoz, háziorvoshoz, csak akkor megy, ha valami baja van". Átalakítaná a különböző szűrési vizsgálatokat (elsősorban úgy, hogy könnyebben elérhetők lennének), de ennél fontosabbnak tartja az általános egészségfelmérés elterjesztését.A kormány úgy törölte el a legtöbb munkakörben a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálatot tavaly novemberben, hogy Takács korábban végig a rendszer bővítésének szükségességéről beszélt. Minderről most azt mondta: "Iparkamarai nyomásra leginkább a kisvállalkozások nyögtek azon nagyon, hogy húsz vagy annál kevesebb munkáltatót foglalkoztatók is minden területen kötelezve vannak foglalkozásorvosra." Szerinte a vállalkozók azzal érveltek, hogy menjenek el az alkalmazottak háziorvoshoz vizsgálatra, "ne kelljen még foglalkozásorvost is fizetnie. Emiatt volt az a törvénymódosítás, hogy bizonyos területeken nem kötelezően írjuk elő a foglalkozásorvost, de ha a munkavállaló kéri, akkor kell neki biztosítani. Úgyhogy egy picit csöbörből vödörbe került szerintem az ipari lobbi."Takács azzal javítana a helyzeten, hogy ötévente egyszer kellene elmenni egy általános egészségfelmérésre. Ha egy cég munkavállalói nagy arányban részt vesznek rajta, a munkáltató járulékkedvezményt kapna.Nem a magánszolgáltatók csökkentik a várólistákatSzintén fontos feladatnak nevezte a köz- és magánellátás egyértelmű szétválasztását. Itt még kormányzati döntésre van szükség annak eldöntéséhez, hogy melyik magánszolgáltatókat vonnák be a közfinanszírozott ellátásba. Azt mondta, felül fogják vizsgálni az összes jelenlegi együttműködést, és lehetnek olyanok, akiknek felbontják a szerződését. Sok konkrétumot nem mondott, csak annyit, hogy olyan magánellátók jöhetnek szóba, amelyek olyan ellátást tudnak nyújtani, amit az állami nem. Arról beszélt, hogy a nagy képalkotó vizsgálatok (CT, MR) egyre kevésbé ilyenek, mert a következő három évben 45 CT-t és 17 MR-t fognak vásárolni vagy újra cserélni. A kormány egyébként tavaly nyáron döntött úgy, hogy 2024 novemberétől államosítja a CT- és MR-vizsgálatokat. Most azonban úgy néz ki, nincs meg az elegendő kapacitás (lassan halad az eddigi szolgáltatók kártalanítása, a szakdolgozók felvétele, a gépbeszerzés), ezért 2025 vége előtt nem várható, hogy lezárul az államosítás.Takács ugyanis nem attól várja a várólisták csökkenését, hogy a magánszolgáltatók több finanszírozást kapnak. "A várólista attól csökken, ha megfizetem ott, az állami kórházban, ahol elvégzik." Szerinte az utóbbi években jelentősen csökkent a várólistán lévők száma. A Covid-lezárások után majdnem 45 ezren várakoztak hatvan napnál régebben, most 26 ezren vannak. "Három olyan műtét van, ami még hatvan napon túli átlagos várakozási idővel van, csípőprotézis-, térdprotézis- és a kiterjesztett gerincstabilizáló műtét. Az összes többinél az átlagos várólistára kerülési időtől a műtétig eltelt idő hatvan nap alatt van" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a kórházak között óriási a különbség. Szerinte ezenkívül annak kell sokat várnia, aki ragaszkodik ahhoz, hogy egy adott kórházban műtsék meg, vagy egy adott orvos.

Az államtitkár kimondta: az ország méretére kell szabni az egészségügyi rendszert

A szokásosnál őszintébb hangon beszélt Takács Péter egészségügyi államtitkár arról, hogy kórházbezárásokra van szükség. Azt is elmondta: az „ipari lobbi” miatt törölték el a kötelező üzemorvosi vizsgálatot, és élesen kritizálta az informatikai fejlesztéseket.

https://www.szabadeuropa.hu/a/takacs-peter-egeszsegugy-allamtitkar-atalakitas-okfo-ugyelet-haziorvos/32899321.html

2024-07-30 16:08:00

Szabad Európa

Az utolsó akadályok is elhárultak a józsefvárosi önkormányzat és a helyi civilek által is ellenzett Pázmány Campus beruházás elől: nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították a KÖZTI tervei alapján megvalósuló fejlesztést, derül ki a Magyar Közlönyből.A Nemzeti Múzeum mögött, a Magyar Rádió korábbi épületeit is tartalmazó tömbben valósul meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagyszabású józsefvárosi campusfejlesztésének egyik eleme, az állami finanszírozású Pázmány Campus beruházás. A tervezési területen nyolc épület teljes vagy részleges bontását helyezték kilátásba, melyek között a Rádió egykori épületei is szerepelnek. A fejlesztéssel kapcsolatos legutóbbi hírek arról szóltak, hogy közbeszerzési eljáráson megtalálták azt a céget, amely a kérdéses épületeket bontani fogja.Az önkormányzat és a terület iránt érdeklődő civilek különböző fórumokon már több ízben kifejezték aggályaikat a társadalmi egyeztetés, a konstruktív párbeszéd és az üggyel kapcsolatos átláthatóság hiánya miatt. A Palotanegyed lakói tiltakoznak a bontással és építkezéssel járó környezeti terhelés, valamint a terület túlzott beépítése ellen. Emellett sokakban ellenérzést vált ki a Magyar Rádió történelmi épületeinek eltüntetése is.A július 29-i Magyar Közlönyben jelent meg a miniszterelnök által aláírt rendelet, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé üggyé és kiemelten közérdekűvé nyilvánítja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó beruházást. A következő olvasható:"A Kormány a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (2) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1. § A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és a beruházás kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról szóló 195/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó főispánként a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispánt jelöli ki.(2) A Kormány az 1. melléklet 1-6., 12., 14-16., 19. és 20. pontja vonatkozásában, valamint - amennyiben az ügyben Budapest Főváros Kormányhivatala járna el - az 1. melléklet 22. és 23. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyben eljáró hatóságként a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt jelöli ki."2. § Az R. a következő 10. §-sal egészül ki:"10. § E rendeletnek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és a beruházás kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról szóló 195/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 211/2024. (VII. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.2.) módosított 2. § (1) és (2) bekezdését a Módr.2. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba."

Kiemelt jelentőségő üggyé nyilvánították a Pázmány Campus beruházást

Az utolsó akadályok is elhárultak a józsefvárosi önkormányzat és a helyi civilek által is ellenzett Pázmány Campus beruházás elől: nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították a KÖZTI tervei alapján megvalósuló fejlesztést, derül ki a Magyar Közlönyből.

https://epiteszforum.hu/kiemelt-jelentosego-uggye-nyilvanitottak-a-pazmany-campus-beruhazast-

2024-07-30 15:53:00

építészfórum

Újabb fordulóponthoz érkezett a Trippon Norbert nevével fémjelzett házfelújítási, illetve az ahhoz kapcsolódó korrupciós botrány, miután az újpesti önkormányzathoz tartozó cég több hét késlekedés után hajlandó volt válaszolni Budai Gyula megkeresésére. A fideszes képviselő még májusban nyújtott be közérdekű adatigénylést Újpest Önkormányzatához, illetve az Újpesti Városgondnokság Kft. részére. Úgy tudjuk, a fideszes politikust az a keretszerződés érdelte, amit a Déri Tibor vezette önkormányzat tulajdonában álló, Trippon Norbert által felügyelt Újpesti Városgondnokság Kft. kötött a SZIN-KER ÉPÍTŐ Kft.-vel.Budai többek között arról érdeklődött, hogy az érintettek közül konkrétan ki volt jelen a szerződés aláírásakor, illetve, hogy megtalálható-e ez a szerződés az önkormányzat honlapján, ha nem, akkor az egykori elszámoltatási kormánybiztos szeretne belőle egy másolatot. Nos, információink szerint a válaszból kiderült, hogy valóban létezik ez a keretszerződés, amit az Újpesti Városgondnokság Kft. részéről Elter Márk ügyvezető írt alá.Budai Gyula nem véletlenül kérdezett rá erre a nagy összegű, több mint hatvanmilliós szerződésre, hiszen a sajtóban megjelent eddigi információk szerint annak aláírása fontos szála lehet Trippon Norbert DK-s alpolgármester, leendő polgármester házfelújítási botrányának.Megszólalt egy informátorA történet előzményéhez tartozik, hogy egy milliárdokat forgató, számlagyáras bűnbandához tartozó céggel, a Motingatlan Kft.-vel és az alpolgármesterrel kapcsolatban az adóhatóságnál egy ismeretlen személy bejelentést tett hónapokkal ezelőtt.A bejelentő szerint a Motingatlan nagy összegű, vélhetően fiktív számlákat állított ki Trippon feleségének. Az informátor megjegyezte, hogy ezek a számlák az alpolgármester családi házának felújításáról szóltak, csakhogy tudomása szerint a kivitelezést nem is a Motingatlan, hanem a SZIN-KER ÉPÍTŐ Kft. végezte. A bejelentő fontos körülménynek nevezte, hogy az alpolármester házának felújítása egybe esik a SZIN-KER nagy összegű keretszerződésével, amit az alpolgármester által felügyelt Újpesti Városgondnokság Kft.-vel kötött. Ez a cég az újpesti önkormányzat tulajdonában áll, így bevétele kizárólag az önkormányzattól származó közpénz.Közpénzből történt a házfelújítás?Erős a gyanú, hogy a szerződésért cserébe végezték a ház felújítását, méghozzá közpénzből - hangsúlyozta a NAV-nak a bejelentő, ki még egy nagyon fontos információt közölt is az adóhatósággal: tudomása szerint Trippon a fiktív számlákat a Motingatlannak saját bankszámlájáról, átutalással egyenlítette ki.Mindez pedig forrásaink szerint Trippon felelősségét is felvetheti a jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt folyamatban lévő nyomozásban. Az ügynek egyébként már van több gyanúsítottja is.A vesztegetést is vizsgálják, több önkormányzatot is érinthet a korrupcióKorábban megírtuk azt is, hogy az egyik gyanúsított nem más, mint a Motingatlan ügyvezetője, aki ráadásul terhelő vallomást tett Trippon Norbertékra. Budai Gyula éppen ezért vesztegetés miatt fordult a hatóságokhoz (ezt a szálat a NAV az adócsalásos ügyben vizsgálja) és feljelentésében idézte azt a lapunk által korábban közölt információt, hogy a fent említett SZIN-KER ÉPÍTŐ Kft. ügyvezetője néhány éve elárulta a Motingatlan-vezérnek, hogy ők dolgozták pár DK-s kerületben és cserébe ezért különböző pénzkifizetéseket kellett teljesíteniük politikusoknak. A férfi ezután jött elő azzal a kéréssel, hogy az újpesti alpolgármester, Trippon Norberték felújításához tudna-e számlákat kiállítani a Motingatlan nevében, ezzel legalizálva a házon végzett munkát. A Motingatlan ügyvezetője ebbe belement, majd ennek megfelelően 2020 nyara és 2020 november közepe közötti időszakban a házfelújításról kiállított négy darab számlát, összesen csaknem bruttó 23 millió forint értékben Trippon felesége részére - áll a vallomásban, amiben az is szerepel, hogy az átutalt számlák ellenértékének felvételét követően azt a Motingatlan vezetője készpénzben átadta a SZIN-KER ügyvezetőjének. Úgy tudjuk, a gyanú szerint a SZIN-KER vezetői a Tripponék házfelújításából származó bevételeket eltitkolták, ezzel pedig a költségvetésnek közel ötmillió forintos vagyoni hátrányt okoztak.Trippon válaszok helyett inkább menekülőre fogta

Itt az újabb fordulat a Trippon-ügyben!

Hosszú hallgatás után végre reagált Budai Gyula megkeresésére az újpesti alpolgármester, Trippon Norbert által felügyelt Újpesti Városgondnokság Kft. Válaszukban elismerték, hogy az önkormányzathoz tartozó cég valóban kötött egy nagy összegű szerződést egy olyan vállalkozással, amely egy vallomás szerint súlyos, több baloldali kerületet érintő korrupcióban lehet érintett, valamint részese Tripponék házfelújítási botrányának is.

https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/07/itt-az-ujabb-fordulat-a-trippon-ugyben

2024-07-30 12:56:00

Magyar Nemzet (MNO)

Egy NER-közeli céggel kötött csaknem 25 milliárdos szerződést a Lázár János alá tartozó MÁV. Ráadásul egy olyan céggel, amely korábban még a vasúttársaság tulajdonában állt. A MÁV nyilvános szerződéslistáját böngészve az is világosan látszik, hogy az elmúlt időszakban nagy összegű irodabérleti szerződéseket kötöttek - ugyancsak NER-közeli szereplőkkel -, nem sokkal ezután pedig Lázár János bejelentette, hogy megtiltják a home office munkavégzést.Nettó 24,7 milliárd forint értékű szerződést kötött MÁV a szolnoki telephelyű MÁV Vagon Járműjavító Kft-vel két tételben - vette észre a Magyar Hang a vasúti társaság szerződéseit böngészve. A megállapodások idén április végén léptek életbe, egyik pedig egészen 2038 végéig érvényes marad. Ez már csak azért is érdekes, mert a járműjavító korábban még 100 százalékban a MÁV tulajdonában állt, ám a közelmúltban a NER-közeli Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. többségi tulajdonába került.A MOL-vezér cége kezeli a vagyontA MÁV Vagon Járműjavító Kft eladását még 2023-ban jelentette be Mosóczi László, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója. A vevő hátterét vizsgálva egyértelművé válik a kormányzati háttér: a vagyonkezelőt 2019-ben Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter alapította, most pedig a Solva II. Magántőkealap birtokában van. A Solva II végső haszonélvezői ugyan ismeretlenek, ám az beszédes, hogy a Forbes szerint a magántőkealap vagyonát a Gran Private Equity kezeli, ami Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltsége.Bár az eladásról szóló hírek tavalyiak, a cégnyilvántartás szerint az új többségi tulajdonost csak idén április 30-án jegyezték be tagként a járműjavító Kft.-be. Talán több mint véletlen egybeesés, hogy a Lázár János irányítása alatt álló MÁV-cégcsoport éppen április 30-i kezdéssel kötötte meg a 24,7 milliárdos ingatlanbérleti szerződéscsomagot a frissen NER-közelbe került céggel. Tegyük hozzá, a járműjavító azóta levedlette magáról a MÁV-előnevet; néhány hete már Magyar Vasúti Kft.-nek hívják, így jelképesen is eltávolodott az állami társaságtól.Schmidt Mária családja is jól jártJelentős tételű az az irodabérleti szerződés, amit a MÁV-csoport 2026 végéig kötött a Kassák-Dévai irodaház, vagyis a Dévai Center használatára - az üzletről korábban a G7 is beszámolt. Csaknem 3,4 milliárd forintos szerződést kötöttek a Harsánylejtő Kft.-vel, ami közvetett tulajdonosán, a BIF Nyrt-n keresztül a Schmidt Mária kormánybiztos és az Ungár-család érdekeltségének számít.Úgy tudjuk, hogy a home office-ról irodai munkára visszahívottak többségét ebbe a XIII. kerületi irodaházba költöztetik. Más dolgozóknak viszont a régi Telekom-székházban találtak helyet. A MÁV-csoport itt egy 2027 májusáig érvényes, 2,1 milliárd forint összértékű szerződést kötött egy Wing Holding-leánycéggel.Ezért tiltották be a home office-t?A felsoroltak közül a MÁV Vagon-üzlet esetében nem tudni, hogy a vasúttársaság pontosan milyen ingatlanok bérletéről állapodott meg, hiszen a szerződéslista ezt nem nevesíti. A Kassák-Dévai és a Telekom-székház esetében ugyanakkor egyértelmű tételekről beszélhetünk - melyek látványosan nagyobbak a MÁV korábbi irodabérleti költségeinél.Az állami vállalat ugyanis több mint 11 éve bérelte a Könyves Kálmán körúti Parkway Irodaházat a Raiffeisen Ingatlanalaptól; egy nyilvánosan elérhető szerződésmódosítás alapján 2019 novembere és idén május között (a jelenlegi árfolyamon) 132 millió forintért használhatták a székházat. A Dévai Center és a régi Telekom-székház használata viszont együttesen havonta 165 millió forintot jelent az államnak - miközben a MÁV azt állítja, hogy több százmillió forintot spórolhat az új bérleményekkel.Kíváncsiak voltunk, az árak ismeretében miképpen spórolhat mégis a vasúti társaság a költözéssel. Lázár Jánostól pedig azt szerettük volna megtudni, hogy a home office betiltása nem függ-e össze az új irodabérleti szerződésekkel; hiszen a frissen bérelt székházak nyilván nem konghatnak az ürességtől, a dolgozók fizikai jelenléte pedig ürügyként szolgálhat az új szerződéskötésekhez. Válaszokat azonban sem a MÁV-tól, sem az Építési és Közlekedési Minisztériumtól (ÉKM) nem kaptunk.Nekik nő nagyraAnnyit viszont biztosan tudhatunk, hogy a Raifeissennel kötött szerződés sorsáról az ÉKM döntött, és Lázár János tárcája nem akart hosszabbítani. A fent bemutatott ingatlanbérleti szerződésekkel (a Telekom-székházat hozzá sem számolva) pedig mintegy 30 milliárd forintos üzlet jutott kormányközeli körökbe.

Több tízmilliárdhoz juthat a NER a MÁV új ingatlanszerződésein keresztül

NER-közeli céggel kötött csaknem 25 milliárdos szerződést a Lázár János alá tartozó MÁV. Ráadásul egy olyan céggel, amely korábban még a vasúttársaság tulajdonában állt.

https://hang.hu/belfold/tobb-tizmilliardhoz-jut-a-ner-a-mav-uj-ingatlanszerzodesein-keresztul-166130

2024-07-29 21:07:00

Magyar Hang

A Fővárosi Önkormányzat szerint csak a szerencsének köszönhető, hogy tudomást szereztek egy, a Rómaifürdőn tervezett beruházásról, amely mérete és jellege miatt drasztikusan átalakíthatja a környék arculatát. Az Óbudai Egyetem egy 110 ezer négyzetméteres kampusz és egy 15 ezer négyzetméteres mélygarázs építését kezdheti meg a Szentendrei út mentén fekvő egykori Római Camping területén - a főváros szerint mindezt anélkül, hogy egyeztetett volna a város, illetve a kerület vezetésével. Az egyetem ugyanakkor arról tájékoztatta lapunkat, hogy bár a fenti méretek stimmelnek, a helyszínről még nem született döntés.Akarategység volt a főváros és a III. kerület között a Hajógyári-sziget és a Római-part megvédésében és akarategység volt a Mocsárosdűlőn végzett minden korábbinál több zöldítésben. Akarategység lesz természetvédelmi területek megvédésében is. A Római Camping területe többszörösen védett: a föld alatt lévő kincsek régészeti védelem alatt állnak, és védett természeti értékeknek minősülnek az itt élő fák, a források és vizek, amelyek táplálják az itt lévő Római Strandot - fogalmazott Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere a beruházás elleni tiltakozásul megrendezett június eleji sajtótájékoztatón. A kerület vezetője hangsúlyozta, természeti katasztrófa nélkül az érintett telken - amelynek a vízbázisa, a római műkincsei és fái védelem alatt állnak - egy ilyen gigaberuházást nem lehet megvalósítani, csak akkor, ha átminősítik a területet, vagyis megvonják a védettséget. Ígérete szerint azonban ehhez sem a főváros, sem a kerület nem fog hozzájárulni.Karácsony Gergely főpolgármester az eseményen elmondta, ahogy minden kerület, úgy a főváros is nyitott a felsőoktatást fejlesztésre, de nem mindegy, hogy hol kerül sor egy ekkora beruházásra. - Ez a hely erre nem alkalmas. Sem a jelenlegi jogszabályok, sem a józan ész szerint itt ilyen típusú építkezést folytatni egészen biztosan nem szabad - fogalmazott a főpolgármester, aki szerint az építkezés tönkreteheti a fürdő vízbázisát és veszélyezteti a természeti értékeket.Takarítás nemes céllalA sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a beruházásról az Óbudai Egyetem hivatalosan nem értesítette sem a fővárost, sem a III. kerületet, a várható építkezésre egy adatbekérés miatt derült fény.Az egykori Római Campinget az állam 2023 tavaszán juttatta az Óbudai Egyetemet fenntartó Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványnak, amely az egy évvel korábban létrehozott cégét, a Római Nonprofit Kft.-t bízta meg a területrendezési és takarítási munkákkal. A vállalkozás - a honlapján található tájékoztató szerint - "azzal a nemes céllal látott neki" a feladatnak, hogy a természeti értékeket megóvva, zöld környezetben, elsődlegesen egyetemi célú, az óbudai lakosság számára is rendelkezésre álló, szabadidő eltöltésére alkalmas, rekreációs- és sport fókuszú parkot hozzon létre. A munkákhoz ugyanakkor adatokat kértek be az egykori kemping szomszédságában fekvő Római Strandfürdőt üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt.-től, így derült ki, hogy valójában mit takar a beruházás. A BGYH-nak küldött adatbekérő szerint a kormány az egyetemmel közösen egy 110 ezer négyzetméteres beruházást és 15 ezer négyzetméternyi mélygarázst magában foglaló épületegyüttest akar felépíteni a 72 ezer négyzetméteres, jelenleg túlnyomórészt beépítetlen zöldterületen. A kampusz területére 15 ezer hallgatóval, 1500 dolgozóval számolnak.Nem az egykori kemping az egyetlen értékes telek, amelyet az állam az Óbudai Egyetem alapítványának adott. 2021-ben tizenhárom, összesen 39 ezer négyzetméternyi római-parti ingatlan került két egyetem fenntartójához: négyet a Testnevelési Egyetem, kilencet pedig az Óbudai Egyetem alapítványa kapott meg. Az egyetemeknek juttatott területek jövőjével kapcsolatos félelmeit fogalmazta meg a Maradjanak a FÁK a Rómain csoport. A civilek még 2021 augusztusában fordultak az új tulajdonosokhoz, és kértek biztosítékot tőlük, hogy "nem építenek lakóparkot, lakóházat, szórakoztatókomplexumot, szállodát, amelyek idegenek a Római-part hagyományaitól, jellemzően a természeti környezet rovására történő túlépítéssel járnak, és további jelentős terhet rónak a környék már eleve túlterhelt infrastruktúrájára".Üzleti alapon képzelik elNem sokkal a civilek aggódó levelét követően, 2021 novemberében az állam újabb ingatlanokat adományozott az Óbudai Egyetem alapítványának. Ahogy arról korábban már írtunk a Budai Hangban, akkor került az alapítványhoz több csónakház, így a Csillag csónakház, a Pénzügyőr SE által használt volt KSH-sporttelep, és több korábban meghatározó, és különféle formában, de a legutóbbi időkig működő üdülő: a Délibáb I-II. üdülőtelep, a Csillagtelep, a Tropical-telep és a Lido szálloda is a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány vagyonát gyarapítja 2021 óta.A Római-part értékeinek védelmét és rehabilitációját segíteni szándékozó Design Workshop a Rómaiért (DWSR) civil műhely 2021 novemberében online konferenciát szervezett az érintett felek - így az egyetemek és többek között a kerületi önkormányzat, az evezősök és a Maradjanak a Fák a Rómain csoport - részvételével. Ezen a két rektor arról beszélt, hogy a területet megőrzik a sport és a rekreáció helyszínének. Ezt hangsúlyozta lapunknak 2022 júniusában küldött válaszában az Óbudai Egyetem is: "Az átvett római-parti ingatlanok, csónakházak a környék hagyományaira és a természeti környezet megóvására tekintettel sportstratégiai céljainkat fogják szolgálni. Az evezős sportok jelentőségét, közösségformáló erejét rendkívül fontosnak tartjuk." A helyi civilek már kevésbé voltak lelkesek. - A római-parti evezésnek a jelenlegi felállásban nincs perspektívája, hiszen üzleti alapon képzelik el a megoldást, és sajnos, amíg az állam vagy az önkormányzat nem vállalja fel ezt a feladatot, addig ezeknek a leromlott állapotú csónakházaknak nem sok esélye van - nyilatkozta lapunknak két éve Botka Jenő, a Hattyú Vízisport Egyesület elnöke.A kormány bőkezűsége évtizedes tendenciába illeszkedik. A telkek állami tulajdonának aránya az 1990-es 70 százalékról csaknem 20 százalékra esett vissza 2020-ra, a fent említett osztogatással pedig tovább zsugorodott az állami vagyon - és nőtt az alapítványoké. Ezt a nagylelkű privatizációt akár a vagyonkimentés egy formájának is tekinthetjük: az alapítványoknak átadott közvagyont egy esetleges politikai fordulat után sem lenne egyszerű visszaszerezni. De a magánkézbe adott területeken feltételezhetően elinduló beruházások a Rómaifürdő és a Római-part arculatát is teljesen átrajzolhatják. Nem nehéz elképzelni, hogy miként hatna a környékre, ha a Szentendrei úttól a Rozgonyi Piroska utca mentén befelé futó telken - szemben a stranddal - hatalmas épületeket emelnének. Egy, a környék arányaival nehezen összeegyeztethető építkezés a Rómaifürdő legfőbb vonzerejét, a vízparti kisváros miliőjét sodorhatja veszélybe.Még keresik a megfelelő helyszíntA Római-part a gigaberuházásoktól függetlenül is régóta (politikai) viták kereszttüzében áll. Ahogy arról a Budai Hangban szintén írunk már, a partszakasz átalakulása a kilencvenes években indult, amikor egymás után tűntek fel a hullámtérben az üdülőnek álcázott lakóházak, majd lakóparkok. Az árvízveszély miatt ezen a területen elvben nem építkezhetnének, de Tarlós István, akkori III. kerületi polgármester engedélyezte a maximális beépítést - a tulajdonosok pedig kihasználták a jogi kiskaput. Ám ahogy nőtt az illegális lakóépületek száma, úgy lett egyre látványosabb a Duna ereje - és a jogtalanul építkezők úgy kezdték egyre hangosabban követelni a helyi ingatlanok védelmét.A mintegy 70 hektáros terület árvíz esetén ugyanis teljesen védtelen - ha a Duna kilép medréből, az ingatlanokat csak a homokzsákok óvhatják meg -, a régóta esedékes gátrendszer nyomvonala ugyanakkor a hullámtér nehezen megindokolható beépítése miatt politikai kérdéssé vált. A védmű elhelyezésének tétje a természet megóvása: ha az Orbán-kormányok és a főváros korábbi, fideszes vezetése által támogatott gát a part mentén épülne meg, az jó eséllyel tönkretenné a természeti környezetet. Hosszú viták után tavaly kiderült, hogy nem ez a változat készül el, hanem a Nánási út-Királyok útja mentén épülhet meg a mobil - árvíz idején lapokból összeszerelhető - védelmi vonal. De csak akkor, ha lesz rá elegendő forrás: a tavaly közel 30 milliárd forintosra becsült beruházást a főváros EU-s pályázati pénzekből finanszírozná.Az egykori Római Camping területére tervezett épületegyüttes ügyében megkerestük az Óbudai Egyetemet, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy egyelőre semmi sem dőlt el a beruházással kapcsolatban. - Az Óbudai Egyetem a fővárosban több székhelyen működik: a III. kerületben a Bécsi és a Doberdó úton, illetve három kar a Józsefvárosban, egy pedig a XIV. kerületben található. Az elmúlt években több fórumon is jeleztük: szeretnénk, ha a jelenlegi szétdarabolt infrastruktúránkat egy integrált kampusz váltaná fel - írták. Hangsúlyozták, hogy az egyetem irányítása, az oktatás koordinálása, valamint a hallgatói élet egységesítése szempontjából fontos célkitűzésükhöz a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvánnyal közösen jelenleg is keresik a megfelelő helyszínt. Mivel hagyományaikat és kötődésüket tekintve fontos az intézmény számára Óbuda, ezért bíznak benne, hogy a mintegy 15 ezer diák és 1200-1500 munkavállaló befogadására, illetve magas színvonalú kutatóhelyek biztosítására alkalmas helyszínt a III. kerületben találják meg. Egyelőre azonban nincs kiválasztott terület, a lehetőségek feltérképezése zajlik, így sem az előkészítés, sem az egyeztetés folyamatai nem indultak el.

A főváros és Óbuda gigaberuházástól félti Rómaifürdőt

Az Óbudai Egyetem alapítványa kapott ott meg egy 110 ezer négyzetméteres területet.

https://hang.hu/budaihang/romaifurdo-obudai-egyetem-gigaberuhazas-budai-hang-165808

2024-07-27 17:30:00

Magyar Hang

Az MCC, amely több száz milliárd forintos állami támogatásban részesült és gyakran fideszes janicsárképzőként emlegetik, a Király utcai épületet és a Mária utcai területet teljes körűen felújítja.Az épület közösségi és oktatási célokat szolgál majd, a két utcát belső sétány köti össze, sok helyen visszaépítik az eredeti elemeket, a homlokzatot és a báltermet pedig örökségvédelmi szempontok szerint állítják helyre. A projekt része továbbá egy kollégiumi épület és egy mélygarázs építése is. A lap emlékeztet, hogy az egykori tiszti kaszinót korábban több városvezetés is sikertelenül próbálta megszerezni az államtól, végül azonban az MCC ajándékba kapta.

Kiírták a kivitelezési közbeszerzést a volt Tiszti Kaszinó felújítására

A Mecseki Müzli beszámolója szerint a Mathias Corvinus Collegium (MCC) pécsi központjává újjáépülő Pécsi Nemzeti Kaszinó (azaz a volt FEK) építési projektje már a kivitelezési közbeszerzés fázisában van.

https://pecsistop.hu/regio/kiirtak-a-kivitelezesi-kozbeszerzest-a-volt-tiszti-kaszino-felujitasara/528943

2024-07-26 14:14:00

Pécsi Stop

A kft.-k számára megengedett minimumra, 3 millió forintra szállítják le a 2021-es vadászati kiállítást szervező Egy a Természettel Nonprofit Kft. jegyzett tőkéjét - így döntött Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. A cégiratok szerint a lépésre "tőkekivonás érdekében" kerül sor, és a cég eddig 563 millió forintos jegyzett tőkéjéből 560 millió forint tőkekivonást jelent. Legutóbb azzal került a címlapokra a kft., hogy jelentős veszteséget hozott össze, adózás után 795 millió forint mínusszal zárt 2023-ban. Ráadásul úgy, hogy saját, 358 millió forint bevételén felül 610 millió forint költségvetési támogatást is elszámolhatott a cég. (Ennél egyébként több közpénzhez jutott a kft., összesen mintegy 1,8 milliárd forintot a kötelezettségek között mutattak ki, de ennek elszámolására csak az idén kerítenek sort.) A bevételeket jócskán meghaladták a kiadások, amelyek közül a legnagyobb tételt, csaknem 900 millió forintot a vásárolt szolgáltatások, további 355 milliót pedig a személyi ráfordítások tettek ki, a többi pedig az amortizáció, a teljesen vagy részben leírt tételekből adódott (mint például a Nimród újságpéldányok vagy már nem értékesíthető filmek). A társaság fő feladata a 2021. évi Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás eseményeinek és eredményeinek értékmegőrzése, végleges lezárása, az utókommunikáció, az archiválás és az értékmegőrzés volt. Ezt a feladatot - tekintettel arra, hogy 100 százalékban állami tulajdonú projektcég - költségvetési támogatásból valósította meg - így szól a magyarázat a tavalyi mérleghez fűzött szöveges beszámolóban arról, hogy a kiállítás bezárása után két évvel miért volt szükség további közpénzmilliárdokra. A korábbi információk szerint 17 milliárdot költöttek a vadászati kiállításra, maga Kovács Zoltán akkori kormánybiztos nyilatkozott arról, hogy megérte. A nonprofit kft. 17,644 milliárd forint állami támogatást használt fel a vadászati kiállítás évében, a 2021-es beszámolóban egyéb bevétel címén ekkora összeget könyveltek el - ezen a soron mutatják ki a társaság feladatainak megvalósítását szolgáló elszámolt költségvetési támogatást. A vadászati kiállítást szervező céghez a 2019-es alapítása óta azonban ennél sokkal több, összesen 27,1 milliárd forint költségvetési támogatás érkezett, ha az egyéb bevételek sorait összeadjuk. Az összeg minden bizonnyal nőni fog, hiszen a nonprofit kft. tovább működik, és ehhez újabb költségvetési forrásokra lesz szüksége - vetítette előre az ügyvezetés a tavalyi beszámolójában. Nemrég egyébként újabb egy évre, jövő május végéig meghosszabbították a könyvvizsgáló megbízását, számára 1,98 millió forint díjat állapítottak meg az éves beszámoló elkészítéséért, illetve a támogatások elszámolásáért. Ennél jóval nagyobb tételre is kötelezettséget vállaltak, az Rtl.hu találta meg, hogy februárban aláírtak egy nettó 250 millió forintos keretszerződést a plakátkampányokkal ismertté vált Balásy Gyula cégeivel, a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel gyártási és rendezvényszervezési feladatok elvégzésére. Ami a 2023-as eredményt illeti, az ügyvezetés "a nagy arányú veszteséget" azzal magyarázta, hogy a társaság 2023. évi működése során a korábbi évek saját bevételeit, azaz eredménytartalékát és a jegyzett tőke egy részét használta fel. Magyarul: elfogyasztotta vagyona jelentős részét: a saját tőkéje 1,2 milliárd forintról tavaly év végére 410 millió forintra apadt, ezzel bőven az 563 millió forint jegyzett tőke szintje alá süllyedt. A saját tőke nem billent negatívba és nem zuhant a jegyzett tőke fele alá sem, tehát a törvényi előírások miatt sürgős intézkedésre nem volt szükség. A kft.-nél azonban úgy látták jónak, ha 560 millió forint tőkekivonást hajtanak végre, és csak 3 millió forintot hagynak meg jegyzett tőkének, vagyis csak a törvényes minimum parkoljon a vadászati kiállítás hagyatékát ápoló cégnél.

Rogán Antal döntése nyomán 560 millió forint tőkét vonnak ki a vadászati kiállítást szervező cégből

Ez az összeg viszont szinte semmi az eddigi, 27 milliárd forintos költségvetési támogatáshoz képest.

https://24.hu/fn/gazdasag/2024/07/15/rogan-antal-560-millio-forint-tokekivonas-vadaszati-kiallitas/

2024-07-15 00:00:00

24.hu

Az alig tíz év alatt 1000 milliárd forintos vagyont összelapátolt felcsúti Mészáros Lőrinc holdudvarában koncentrálják a néhány éve megszerzett borászatokat. Négy tokaj-hegyaljai borászati kft.-t vonnak össze szeptembertől, derül ki a Cégközlönyből. A legnagyobba, a bő egymilliárd forint forgalmú Dereszla Bortermelő és Értékesítő Kft.-be beolvad másik három kisebb, bodrogkeresztúri cég: a Dereszla Sparkling Bortermelő és Értékesítő Kft., a Henye Borászat Bortermelő és Értékesítő Kft. és a Tokaj-Major Bortermelő és Értékesítő Kft. Június 28-án döntöttek az összeolvadásról, hogy pontosan kik, azt lehetetlen kibogarászni. Az érintett cégekbe Mészáros még az előző évtizedben vásárolta be magát, mostanára azonban a kft.-k egy magántőkealapban landoltak, a Dereszla Kft.-ben például a múlt hónapban vált 100 százalékossá a tőkealap részesedése. A Béta Magántőkealapról van szó, melyről hivatalosan annyit tudni, hogy a Status Capital Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. kezeli, a konkrét tulajdonosok a külső szemlélők számára azonban - ahogy ez a magántőkealapok lényegéből fakad - rejtve maradnak. A magántőkealapok rejtelmeivel behatóan foglalkozó Válasz Online gyűjtése alapján azonban úgy tudni, Mészáros Lőrinc holdudvarába tartozik a boros cégeket bekebelező tőkealap. Bárkik is a konkrét tulajdonosok, a borászati cégek nem zártak jó évet 2023-ban, a négy kft.-ből három veszteséget termelt, az összesített mínusz mintegy 170 millió forint volt tavaly. A négy tokaj-hegyaljai borászat adatai 2023-ban (árbevétel/adózott eredmény, millió forint) Dereszla Kft.: 1090/-35,5 Dereszla Sparkling Kft.: 2/-49,5 Henye Kft.: 79,5/-91,7 Tokaj-Major Kft.: 15,7/6,8 Borászati körökben úgy tartják, az összeolvasztással némi megtakarítás elérhető, de az erők egyesítésétől nem várnak áttörést, ahhoz "minőségben az elitet kellene képviselni". Azt találgatják, hogy a bodrogkeresztúri borok esetleg a néhány éve megszerzett francia szőlőbirtok és borászat révén kerülhetnek közelebb a nemzetközi piacokhoz. Arra utaltak, hogy Mészáros borászati érdekeltségeit vezető Kalocsai László néhány éve Franciaországban alapított céget, amely - mint a 24.hu megírta - megvásárolt egy neves, díjnyertes borokat készítő, 65 hektáros bordeaux-i szőlőbirtokot. Néhány komoly külföldi borászat a saját, bejáratott márkáira felfűzve tudja bevezetni a tokaji borait is, elképzelhető, hogy Mészárosék is ezzel az üzleti modellel próbálkoznak.

Röpködnek a mínuszok Mészáros Lőrinc borászatai körül, de már nem látjuk, kinek termelik a veszteséget

Az alig tíz év alatt 1000 milliárd forintos vagyont összelapátolt felcsúti Mészáros Lőrinc holdudvarában koncentrálják a néhány éve megszerzett borászatokat. Négy tokaj-hegyaljai borászati kft.-t vonnak össze szeptembertől, derül ki a Cégközlönyből

https://24.hu/fn/gazdasag/2024/07/30/meszaros-lorinc-boraszat-tojkajhegyalja-balaton-veszteseg-magantokealap/

2024-07-30 00:00:00

24.hu

A kormány rendeleti úton különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Paks közigazgatási területén elhelyezkedő, az atomerőmű kapacitásának fenntartására szolgáló és a beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanokat. Az immár nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházáshoz szükséges önkormányzati ingatlanok tulajdonjogát a Tolna megyei önkormányzat szerzi meg, egyúttal a feladat- és hatásköröket is ő gyakorolja. Mindebből az következik, hogy az augusztus közepétől hatályos rendelet értelmében az atomerőmű által fizetett helyi adók immáron nem a várost, hanem 62,5 százalékban a Tolna megyei, 37,5 százalékbann a Bács-Kiskun megyei önkormányzatot illetik. Az adók legfeljebb 3 százalékát lehet a megyei önkormányzati feladatokkal kapcsolatos működési költségekre, 17 százalékát pedig a megyei önkormányzat beruházásaira költeni. A maradék pénzen osztoznak a két megye beruházással közvetlenebbül érintett települései.

Máris bosszút állt a kormány a fideszes vezetést elzavaró Pakson

Az automerőmű területe augusztustól különleges gazdasági övezet lesz, ami azt jelenti, hogy nem a várost illeti meg az erőmű által fizetett helyi adó.

https://magyarnarancs.hu/belpol/azonnal-bosszut-all-a-kormany-a-fideszes-vezetest-elzavaro-pakson-269982

2024-08-01 00:00:00

Magyar Narancs

A nemrég NER-esített Újpest elnöke, Ratatics Péter a minap a tusványosi Fidesz-dzsemborin (hol máshol?) bejelentette, hogy a 2027-es szezont már egy vadonatúj stadionban szeretnék kezdeni. Ez azért is furcsa, mert a jelenlegi Szusza Ferenc Stadiont 2001-ben (az első Orbán-kormány idején) adták át, és ma sincs lepusztult állapotban. A 2010 óta tartó kormányzás egyik kiemelt programja, a stadionprojekt idén nyáron tíz­éves. 2014-ig Orbán Viktor, a projekt legfőbb motorja is jobbára a javításra szoruló infra­struktúráról beszélt, ám aztán előbb - természetesen - Felcsúton, majd közvetlenül utána Debrecenben realizálódtak a Nemzeti Sta­dionfejlesztési Program produktumai. Azóta pedig hozzászokhattunk a menetrendszerű átadásokhoz. A focistadion kisvártatva az érthetetlen és indokolatlan (túl)költekezés szimbóluma lett; olyannyira, hogy a megfelelő szóhasználatra kényes kormányzati agitprop a nyilvános kommunikációjában és a hozzá tartozó közpénzmédiában egy idő után tudatosan lecserélte a szót az egyelőre neutrálisabb "sportlétesítmény" kifejezésre. Épültek persze focin túli sportlétesítmények is - például a 2023-as atlétikai világbajnokságra -, és volt két vizes vébé is a 2017-ben átadott Duna Arénában, az MVM Dome pedig egy kézilabda-világbajnokságra épült. Más sportágaknál a kormány általában egy konkrét esemény miatt húzott fel milliárdokért új létesítményeket. A hovatovább valamiféle nemzeti vallássá fetisizált futball persze más: e stadionokat bevallottan valamiféle dicső jövőt vizionálva építik sorra az Orbán-adminisztrációk. A 2010-es évek elején sem klub-, sem válogatott szinten nem indokolta semmi az eltúlzott pénz- és energiabefektetést a magyar fociban, még úgy sem, hogy a sportági infrastruktúra tényleg ramaty állapotú volt. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy amikor 2008-ban a világhírű Arsenal barátságos meccset játszott a Szombathelyi Haladással, a vendégek meccsruházatban, busszal érkeztek a Rohonci úti stadionba, mert nem voltak hajlandók bemenni a penészes öltözőbe. Minden utca végén stadion Az elmúlt tíz évben összesen 27 focistadiont húzatott fel Orbán Viktor, ha beleszámoljuk a heteken belül átadandó nyíregyházait is. E 27-ben nincs benne a győri ETO Park, amely Tarsoly Csaba, a Quaestor-botrány főszereplője bábáskodásával épült fel 2008-ban. Továbbá megjegyzendő, hogy tervben volt, de különböző okok miatt közben lefújták az építkezést Pécsen, Kecskeméten, Vácon. A 27-es számhoz esetleg még egy fél is hozzászámolható: Szigetszentmiklóson (Kövér László lakhelyén) 2018-ig 1,5 milliárd forintnyi tao-pénzbe került, hogy a stadionépítés végül félbemaradjon, mára pedig a műfüves pályák is eltűntek a beruházás területéről.

Első osztályú pénzégetés. A futballstadion-építések évtizede

Alig növekvő nézőszámok, borzasztóan rossz kihasználtság, elvétve tapasztalható átláthatóság: tíz éve adták át az első új, modern focistadiont Magyar­országon. Mérleget vontunk.

https://magyarnarancs.hu/belpol/elso-osztalyu-penzegetes-269927

2024-07-31 00:00:00

Magyar Narancs

Egy észak-magyarországi kormányhivatal kormánytisztviselőjét korrupció miatt 2 év, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélt a bíróság 2023 tavaszán. A Nemzeti Védelmi Szolgálat ezután ügyészi jóváhagyással megbízhatósági vizsgálatot indított ellene - derült ki a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményéből. Ez abból állt, hogy egy nem létező cég nevében, igazinak látszó iratokkal, fiktív közigazgatási eljárást kezdeményezett az NVSZ nyomozója. Találkozott a kormánytisztviselővel, és azt kérte tőle, hogy hivatali befolyása révén segítsen elintézni az ügyet. Ezért a nyomozó cserébe felajánlott 150 ezer forintot. Ő a pénzt elfogadta, és megígérte, hogy a cég a jövőben is számíthat tőle ugyanilyen segítségre. A nyomozó később megmondta, hogy ő az NVSZ hivatásos tagja. A kormánytisztviselőt megmotozták, előkerültek azok a bankjegyek, amelyeket a rendőrtiszt adott át neki. Előállították a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen, gyanúsítottként hallgatták ki, el is ismerte, hogy ezt a bűncselekményt elkövette. Gyorsított eljárásban bíróság elé állították. Az ítélet: 3 év börtönbüntetés, végleges eltiltás a köztisztviselői jogviszonytól és pénzbüntetés.

Elítélték a korrupt kormánytisztviselőt, próbaidő alatt megint pénzt fogadott el

Fedett nyomozó csalta lépre, elvette a 150 ezer forintot, és megígérte, pénzért máskor is segít.

https://magyarnarancs.hu/bun/eliteltek-a-korrupt-kormanytisztviselot-probaido-alatt-megint-penzt-fogadott-el-269942#

2024-07-31 00:00:00

Magyar Narancs

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ukrán határ menti Túristvándiban az egy főre jutó bezárt épületek száma kettő. Pedig a településen az önkormányzat és magánszemélyek - főként a volt polgármesterek rokonai - több tízmillió forint uniós támogatást nyertek el a fejlesztésekre. A beruházások azonban nem sikerültek túl jól: az új óvoda és a piac például soha nem nyitott ki, de rövid működés után bezárt a húsüzem és egy étterem is. A korábbi polgármester nem kívánt tájékoztatást adni a projektekről, az új pedig egyelőre nem nézhetett bele a papírokba. "- Tessék mondani, ez az épület micsoda? - Húsüzem, de már évekkel ezelőtt bezárt. - És az a másik, ott a túloldalon? - Az étterem volt, és az is bezárt pár éve. - Na és az a ház? - Hát, az vendégház lenne... - Kitalálom, bezárt. - Be." Nagyjából ez a beszélgetés zajlott le köztünk és egy helybéli között, amikor idén áprilisban Túristvándiban jártunk. A beruházások mind uniós/állami forrásból valósultak meg, de eredeti funkcióikat már nem töltik be. A 666 fős Túristvándi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban található, az Öreg-Túr partján, kevesebb, mint 5 kilométerre az ukrán határtól. Látványossága a 18. században épült, ma is működőképes vízimalom, ami ipartörténeti műemlék. A faluban 1996 óta a Lakatos család tagjai töltötték be a polgármesteri posztot: 1996 és 2013 között Lakatosné Sira Magdolna függetlenként, illetve a Fidesz színeiben, majd 2014-től öt gyerekéből az egyik, Lakatos Tibor (Fidesz-KDNP) vezette a falut. Az akkori sajtóhírek szerint nagyjából ekkor épülhetett meg település piaca is. A beruházás 39 millió forint támogatást kapott az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból 2008-2009 környékén. A helyiek szerint a piac épülete soha nem nyitott ki, az épület ottjártunkkor is lelakatolva állt. Pár évvel később, 2012-ben nyert 20 millió forintos támogatást Lakatos Tibor a "Molnár Csárda" kialakítására. Molnár Csárdát a helyszínen nem, de Molnár Fogadót találtunk - a Facebookon. Az oldal szerint az étterem 2019-ben még működött, azóta azonban nem frissült a lap. Az itt látható fénykép alapján az épület megegyezik azzal, amit szintén bezárva, üresen találtunk a faluban. Lakatos Gergely a "Malomfogadó vendégház "építésére nyert 30 milliót. A fogadó megépült, a honlapja szerint (ami áprilisban még elérhető volt, ma már nem) 2016-ban még működött öt szobával. Táblát viszont ma már itt sem találtunk, és látszólag családi házként funkcionál az épület. Emellett volt egy Öreg Malom Fogadó is Túristvándiban, a Kölcsey utca 21-ben, de se a Google Maps 2012-es, se a 2021-es felvételén nem jelzi tábla, hogy pályázati pénzből épült volna, és hogy nem családi házként működne. Ugyanakkor a fogadónál megadott kapcsolattartó a korábbi polgármester, Lakatosné Sira Magdolna volt, aki falusi vendégfogadó építésére 9 millió forint támogatást nyert még 2005-ben. Most - a Túristvándi Népfőiskola honlapja szerint - Karaova Magdolna a tulajdonos, igaz, az elérhetőségként megadott e-mail cím még a régi. Nem szerepel viszont Túristvándi holnapján a Molnár fogadó és a Malomfogadó Vendégház sem. Lakatos Géza Miklós "Istvándi" hústermék készítő bemutató helyre kapott 14,9 millió forintos támogatást 2011 körül - vélhetően ebből a forrásból épült az a létesítmény, ami a volt Molnár Fogadó és a volt Malomfogadó vendégház mellett kapott helyet. A helyiek szerint a húsüzem egy ideig működött, de aztán bezárt, és azóta üresen áll. Szerettük volna a pontos részleteket megtudni a projektekkel kapcsolatban a település polgármesterétől, Lakatos Tibortól, aki azonban telefonon először azt kérdezte, kinek a megbízásából kérdezzük ezeket, majd közölte, hogy nem kíván válaszolni a kérdésekre. Csődben a falu, állami segítségben bíznak A júniusi választások aztán fordulatot hoztak a településen. Meglepetésre ugyanis ezúttal nem a Lakatos család egyik tagja, hanem egy volt rendőr, a függetlenként induló Karmacsi Máté lett a falu új polgármestere. Újra felkerestük ezért a települést, remélve, hogy tőle több mindent megtudunk. Karmacsi Máté azonban közölte, egyelőre sajnos nem ismertek számára a pályázatok részletei, hiszen a dokumentumokba még nem tekinthettek bele az új testülettel. Azt viszont már most látja, hogy Túristvándi komoly anyagi problémákkal küzd, és ez vélhetően nem független a rosszul sikerült beruházásoktól sem. Ugyanakkor vádaskodni sem szeretne. "Adósságeljárás van az önkormányzattal szemben, ami talán ezekhez a pályázatokhoz is visszavezethető. Azt viszont nem tudjuk pontosan, hol csúsztak el a dolgok. De azoknak, akik ezeknek a beruházásoknak a kivitelezésében részt vettek, szintén vannak követeléseik. Nagyon nagy hiánnyal küzdünk, és ezeket a hiányokat önerőből kigazdálkodni szinte képtelenség. Csak akkor lesz erre lehetőségünk, ha fentről kapunk valamilyen támogatást" - véli Karmacsi. Hozzátette ugyanakkor, hogy a fentieken túl további be nem fejezett projektek is vannak a faluban. Az egyik egy óvoda, ami nagyjából hat éve áll üresen (uniós támogatás nyomát nem találtuk sehol), a másik a közmunkaprogramban indított üvegház, ami jelenleg szintén üres - pontosabban gaz nő benne. Ezen túl elvileg van még egy uniós beruházás, amelynek csak egy része érinti a települést. Hogy pontosan milyen összegben, azt nem tudni, mint ahogy azt sem, hogy az 1,3 milliárd forintot meghaladó fejlesztésből (TOP-1.2.1-15-SB1-2016-00017) pontosan mi épült Túristvándiban. A félbeszakadt projekttábla egy kis fabódé hátuljára volt felszerelve, az útról nem is látszik. A területen, ahol a tábla is volt, mindössze néhány féltetőt, egy üres faházat, egy kis színpadot és egy lezárt vizesblokkot találtunk. Itt állítólag néha voltak programok, de erről sem találtunk beszámolót sehol. Persze az is meglehet, hogy a tábla nem erre a területre szól. Túristvándi nevét ugyanis egyáltalán nem említik a projektleírásban. Szöveg és fotók: Katus Eszter - Videó: Pápai Gergely

Túristvándiban EU-s támogatásból épült minden, mégsem működik semmi

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ukrán határ menti Túristvándiban az egy főre jutó bezárt épületek száma kettő. Pedig a településen az önkormányzat és magánszemélyek – főként a volt polgármesterek rokonai – több tízmillió forint uniós támogatást nyertek el a fejlesztésekre. A beruházások azonban nem sikerültek túl jól: az új óvoda és a piac például soha nem nyitott ki, de rövid működés után bezárt a húsüzem és egy étterem is. A korábbi polgármester nem kívánt tájékoztatást adni a projektekről, az új pedig egyelőre nem nézhetett bele a papírokba.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/07/31/turistvandiban-eu-s-tamogatasbol-epult-minden-megsem-mukodik-semmi/

2024-07-31 00:00:00

orszagszerte.atlatszo.hu

Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter általában a honvédség repülőivel utazik külföldre, de néha magángépeket is használnak. Szijjártónak sokszor több tízmillió forintért bérelnek luxusrepülőket - szerinte erre szükség van, hogy "odaérjen" az úticéljaira. Orbán főként focimeccsekre szokott menni olyan magángépekkel, amelyek Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthetők. Animációs videóban mutatjuk a legfontosabb infókat. Mészáros és Szíjj hazánk leggazdagabb emberei közé tartoznak: több száz milliárdos vagyonukat a Fidesz-kormánytól kapott állami megbízásokból szerezték. Gazdagságukat jól jelzi, hogy nem csak magánrepülőik, hanem luxusjachtjaik is vannak - az egyiken már Szijjártó is üdült családostól. Azt azonban nem tudni, hogy Orbán Viktor, Szijjártó Péter és a többi kormányzati vendég mivel fizet Mészároséknak a magánrepülős és luxusjachtos utakért. 2018-ban a magyar honvédség összesen négy darab repülőgépet vásárolt, melyek hivatalosan katonai célokat szolgálnak, a valóságban azonban főként Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter és más kormánytagok használják őket. Ugyanabban az évben azonban lelepleztük, hogy a miniszterelnök egy osztrák magánrepülőgéppel ment Bulgáriába focimeccsre. A repülő pedig Orbán gyerekkori barátjához, a falusi gázszerelőből pár év alatt milliárdossá vált Mészáros Lőrinchez köthető. Ráadásul nagy összhangban mozog egy luxusjachttal, ami Mészáros üzlettársának, Szíjj Lászlónak a tulajdona. Szintén 2018-ban arról is beszámoltunk, hogy a miniszterelnök többször utazott már focimeccsekre és hivatalos látogatásokra az OTP magángépével is, amely akkoriban "Magyarország kormánya" jelöléssel repkedett a nagyvilágban. A puritán életvitel látszatát mindig nagyon fenntartani igyekvő Orbán Viktor lebukása a magánrepülőzéssel nagy zavart okozott a kormánykommunikációban. A sajtófőnöke először azt mondta, hogy az utakat ajándékba kapta, ő maga pedig kijelentette a parlamentben, hogy "30 éve is így mentem, jövő héten is így fogok menni!". Később a sajtófőnök azt közölte, hogy Orbánnak minden alkalommal jegyet vesznek a magángépes utakra, de részleteket nem árultak el. Utána azzal álltak elő, hogy Orbán zsebből fizeti ezeket az utakat - ám a vagyonnyilatkozatai alapján nem telik neki a többmilliós repülésekre. 2020-ban aztán megírtuk, hogy Mészáros Lőrinc üzlettársának, Szíjj Lászlónak nem csak egy, hanem két luxusjachtja van egy máltai offshore-cégen keresztül. Az egyiken pedig azon a nyáron épp Szijjártó Péter külügyminiszter üdült a családjával az Adrián. 2022-ben Szíjj vett egy még nagyobb jachtot, 2023-ban pedig Mészáros egy minden korábbinál puccosabbat. Az állami megbízásokból meggazdagodott oligarcháknak lettek új, többmilliárdos repülőgépei is, a luxusjárművek útjai pedig minden évben az Adrián keresztezik egymást - fedélzetükön különböző NER-es szereplőkkel. Szijjártó Péter külügyminiszter azonban nem csak a honvédségi repülőket használja rendszeresen: gyakran bérelnek neki közpénzből, több tíz- és százmilliókért különböző külföldi luxusgépeket is. Ezeket a drága utakat Szijjártó saját magának engedélyezi, és elmondása szerint azért van szükség rájuk, hogy "odaérjen" az úti céljaira. Azt pedig teljes mértékben magánügynek tartja, hogy egy kormányközeli üzletember jachtján nyaralt a családjával - pedig ez nincs így, hiszen az ilyesmi súlyos korrupciógyanút vet fel. Erdélyi Katalin A cikk és a videó a Szabad Média pályázat keretében, az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely támogatásával készült. Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját. Címlapkép: Átlátszó/Rick Zsófi

Orbán Viktor és Szijjártó Péter magánrepülős, luxusjachtos útjai 1 percben

Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter általában a honvédség repülőivel utazik külföldre, de néha magángépeket is használnak. Szijjártónak sokszor több tízmillió forintért bérelnek luxusrepülőket – szerinte erre szükség van, hogy „odaérjen” az úticéljaira. Orbán főként focimeccsekre szokott menni olyan magángépekkel, amelyek Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthetők. Animációs videóban mutatjuk a legfontosabb infókat.

https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/07/10/orban-viktor-es-szijjarto-peter-maganrepulos-luxusjachtos-utjai-1-percben/

2024-07-10 00:00:00

atlatszo.hu

Tavaly írt ki közbeszerzési eljárást a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium az M49 gyorsforgalmi út Ököritófülpös - Csenger (országhatár) közötti szakasz és kapcsolódó Kocsord üzemmérnökség tervezési és kivitelezési feladatainak a megvalósítására. A tender eredményét most tették közzé az uniós közbeszerzési értesítőben. Nagy meglepetés nem született: ahogy az út első szakaszát, úgy a másodikat is a Szijjártó Péter külügyminisztert megjachtoztató Szíjj László cége, a Duna Aszfalt építheti. Az eljárás dokumentumai szerint a nyertes cég feladata lesz egybefüggően 17,6 km hosszú 2×2 forgalmi sávos autóút építése 3 db különszintű és 4 db körforgalmi alcsomóponttal, 11 db műtárggyal, kétoldali tengelysúlymérőhellyel és közúti határátkelőhellyel, valamint a szükséges közműépítéssel együtt, illetve a kapcsolódó kocsordi üzemmérnökség kivitelezése is.. A munkálatok időtartama 34 hónap, a szerződés nem hosszabbítható meg. A kiíró Építési és Közlekedési Minisztérium számos feltételt meghatározott, így többek között nem jelentkezhetett a felhívásra az a cég sem, amely az ajánlati felhívás feladásának napját megelőző utolsó három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti évben a közbeszerzés tárgyából (országos közút építése) származó - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevétele nem érte el összesen legalább a nettó 60 milliárd forintot. Végül 3 ajánlat érkezett: az eredetileg becsült 118 milliárdhoz képest az EuroAszfalt Kft. és a SWIETELSKY Magyarország együtt nettó 159,5, a Colas Út Építőipari Zrt. nettó 147, míg a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt. nettó 141,9 milliárd forintért vállalta volna a munkát. A győztes a legalacsonyabb árajánlattal a Duna Aszfalt lett. A cég alvállalkozóként bevonja a RODEN Mérnöki Iroda Kft.-t és a Duna Aszfalt Építő Zrt.-t is. A kormányközeli vállalkozó Szíjj László cégeiről számos alkalommal írtunk már, hiszen az elmúlt években egymás után nyerték a nagy összegű állami megbízásokat. Legutóbb arról számoltunk be, hogy a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt. építheti meg nettó 294 milliárd forintért a mohácsi Duna-hidat, de ők végezhették el egy másik Duna-híd, a Paks és Kalocsa között épült szerkezet munkálatait is. Azt a beruházást nettó 91,9 milliárd forintért vállalták 2020-ban. A Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt. éves forgalma tavaly 214,5 milliárd forint volt, az adózott eredménye pedig közel 21 milliárd. A tulajdonos Szíjj László 5 milliárd forintot vett ki osztalékként a nyereségből. A Duna Aszfalt győzelme egyébként majdnem garantálható volt. Ők végzik ugyanis az M49-es gyorsforgalmi út építésének első ütemét is. Ennek során 28,15 kilométer hosszú 2×2 sávot utat, valamint többek közt négy külön szintű csomópontot, 22 hídműtárgyat, egy komplex és egy egyszerű pihenőhelyet alakítanak ki, illetve kerékpárutat építenek négy helyszínen. A Kraszna folyó felett is megépül egy híd, továbbá a folyó mentén egy mobilgátat is telepítenek. Katus Eszter

Nettó 141 milliárdért építheti meg az M49-es második szakaszát a Duna Aszfalt

Tavaly írt ki közbeszerzési eljárást a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium az M49 gyorsforgalmi út Ököritófülpös – Csenger (országhatár) közötti szakasz és kapcsolódó Kocsord üzemmérnökség tervezési és kivitelezési feladatainak a megvalósítására. A tender eredményét most tették közzé az uniós közbeszerzési értesítőben. Nagy meglepetés nem született: ahogy az út első szakaszát, úgy a másodikat is a Szijjártó Péter külügyminisztert megjachtoztató Szíjj László cége, a Duna Aszfalt építheti.

https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/07/11/netto-141-milliardert-epitheti-meg-az-m49-es-masodik-szakaszat-a-duna-aszfalt/

2024-07-11 00:00:00

atlatszo.hu

Pár nappal azután, hogy Lázár János ajánlatott tett a Palotanyegyed lakóinak, megjelent az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalán a Magyar Rádió egykori épületeinek bontására kiírt tender eredménye. A Pázmány Campus helyét előkészítő munkálatokat a kormányközeli West Hungária Bau végezheti el, miután ők adták a legjobb ár-érték arányú, nettó 1,7 milliárdos ajánlatot. A beruházók és a józsefvárosi önkormányzat között egyelőre dúl a harc, miután a helyiek jelentős része ellenzi az összesen 300 milliárdos fejlesztést. A magyar állam a VIII. kerületben, a Magyar Rádió egykori területén építené meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát. A jelenlegi elképzelések szerint 2027 szeptemberéig valósítják meg a bontást és az építést. A Palotanegyed lakóinak nagy része azonban nem támogatja a kiemelt kormányzati beruházást, a Józsefvárosi önkormányzat pedig egy helyi rendelettel próbálta megakadályozni az építkezést. Lázár János építési miniszter viszont május elsején bejelentette, a Kúria megsemmisítette a változtatási tilalmat, így megkezdődhetnek a munkálatok. A bontási munkákra már a huzavona alatt, tavaly októberben kiírta a közbeszerzési eljárást az Építési és Közlekedési Minisztérium. A felhívás szerint a Palotanegyedében, a Bródy Sándor utca - Pollack Mihály tér - Múzeum utca - Szentkirályi utca által határolt területen található, 8 darab, "különféle rendeltetésű épület" teljes és részleges bontását kell elvégeznie a nyertes vállalkozónak. Ezek közé tartozik a Magyar Rádió 1966 és 1969 között épült irodaháza, a kazánház, a bunker, egy garázs és egy műhely, valamint további épületek, amelyekben az archívumok és a stúdiók voltak. Azt már márciusban tudni lehetett, hogy összesen 8 cég jelezte részvételi szándékát a kiírónak, azonban csak a napokban hozták nyilvánosságra, hogy a felkért 7 vállalkozás közül (miután egyet kizártak), ki nyújtotta be a legkedvezőbb árajánlatot. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint a legjobb ár-érték arányú, nettó 1,7 milliárdos ajánlatot a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. adta. A cég a tervek szerint bevonja alvállalkozóként a "95. APSZIS Akusztikai, Tervező és Szolgáltató Bt.-t, valamint a WHB ELEKTRO Kft.-t is. A First Solar Villamosenergetikai Kft., a Possibuild Építőipari Kft. és a Garancsi féle Market Építő Zrt. ajánlatát érvénytelenné nyilvánították, Mészáros Lőrinc ZÁÉV-je, illetve a Raw Development Kft. pedig drágább ajánlatot adott, mint a WHB. Nem először lesznek befutók Lapunk gyakran ír a WHB sikereiről, hiszen van belőlük bőven. Többek között őket bízták meg a Hévíz-Balaton reptér felújításával, a közel 46 milliárdos kajak-kenu központ felépítésével, az Állatorvostudományi Egyetem fejlesztésével egy 5,2 milliárdos és egy 42,5 milliárdos tender keretében, de ők nyerték el a kőszegi campus kivitelezését is. A közpénzes megbízásoknak is köszönhetően a cég éves forgalma 2023-ben 113 milliárd forint volt, az adózott eredménye pedig meghaladta a 18 milliárdot. Ebből 7 milliárd forint osztalékot fizettek ki. A West Hungária Bau többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta a miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A Forbes 2023-as listája szerint Paár 62,4 milliárd forintos vagyonával az ország 35. leggazdagabb embere. Lázár ajánlatot tett, Pikó szerint a miniszter zsarolja a lakókat Egyes kritikák szerint a Pázmány Campus terve nem veszi figyelembe a környék jellegét és az ott élők érdekeit. Többen attól tartanak, hogy a nagyszabású építkezés jelentősen megnehezíti majd a helyi lakosok életét, kárt okozhat az épületekben, és drasztikusan megváltoztatja a negyed hangulatát. Lázár János szerint viszont csak Józsefváros önkormányzata nem partner a beruházás lebonyolításában, ezért pár napja közölte a Facebookon, hogy - a 300 milliárdos beruházás és a lakossággal való jó viszony érdekében - ajánlatot tesz a Palotanegyedben élőknek. Többek között az ígérte, hogy felújítják a beruházás közvetlen szomszédságában lévő utcák társasházainak homlokzatát, felújítják a közterületeket, és vételi ajánlatot tesznek azoknak a lakástulajdonosoknak, akiknek az ingatlanjaik a Pázmány Campus közvetlen közelében vannak (Bródy Sándor u., Szentkirályi u. 23, 29-31 és 33-35.) "Így nem csak az ország gazdagodik majd egy új egyetemi campusszal, hanem annak környezete is megújul majd" - írta az építési miniszter. Pikó András, a VIII. kerület újraválasztott polgármestere szerint azonban Lázár "ajánlata" arról szól, hogy "ha nem tetszik a fejlesztés, költözz el innen", amely szerinte ékesen bizonyítja a Magyar Katolikus Egyház és a kivitelezőjeként szereplő kormány valódi szándékait. "A Pázmány-projekt nem kíván semmilyen módon sem illeszkedni a környezetébe, hanem le akarja uralni azt. Nem akar jó szomszédja lenni azoknak, akik most ott élnek, mert a Pázmány Campus lehetetlenné fogja tenni az életüket: a bontás és építés tönkre fogja tenni a házaikat, és a lakásaikat. A gyarmatosítók viselkednek úgy az őslakosokkal, mint a Magyar Katolikus Egyház és az őt kiszolgáló kormány a palotanegyediekkel" - fogalmazott a polgármester. Hozzátette: akik fel akarják építeni a Campust, azoknak "nem számít az állampolgárok szava. Ott építenek és úgy építenek, ha a fene fenét eszik, akkor is. Az őslakosok meg költözzenek, ahová tudnak, majd legfeljebb kicsinosítjuk nekik a rezervátumot". Pikó korábban azt ígérte a helyieknek, hogy az önkormányzat állékonysági vizsgálatokat fog végezni a közvetlenül érintett házakban, hogy pontosan megállapítsák, milyen mértékben veszélyezteti őket a tervezett bontások. Ezután folytatják majd a tárgyalásokat az építtetőkkel. Katus Eszter

A kormányközeli WHB bonthatja le a Magyar Rádió épületeit a Palotanegyedben

Pár nappal azután, hogy Lázár János ajánlatott tett a Palotanyegyed lakóinak, megjelent az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalán a Magyar Rádió egykori épületeinek bontására kiírt tender eredménye. A Pázmány Campus helyét előkészítő munkálatokat a kormányközeli West Hungária Bau végezheti el, miután ők adták a legjobb ár-érték arányú, nettó 1,7 milliárdos ajánlatot. A beruházók és a józsefvárosi önkormányzat között egyelőre dúl a harc, miután a helyiek jelentős része ellenzi az összesen 300 milliárdos fejlesztést.

https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/07/16/a-kormanykozeli-whb-bonthatja-le-a-magyar-radio-epuleteit-a-palotanegyedben/

2024-07-16 00:00:00

atlatszo.hu

Egy kilenc évvel ezelőtt kötött előnytelen szerződés miatt a mai napig csak a Telekom tehet ajánlatot a börtöntelefon szolgáltatás ellátására. Ez pedig most egy ötmilliárd, korábban pedig egy 3 milliárd forintos megbízást jelentett a cégnek verseny nélkül. A nyertesek közé tartozik a Mobil Kapcsolat Zrt. is, amelynek egyik végső tulajdonosa Tasnádi László, a Belügyminisztérium volt rendészeti államtitkára. Nem nyilvános mobil hírközlési szolgáltatás biztosítására, és ügyfélszolgálati rendszer üzemeltetésére, valamint fogvatartotti telefon javítására írt ki közbeszerzési eljárást a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) tavaly novemberben. A nyertest hamar megtalálták: a Magyar Telekom Nyrt. és a Mobil Kapcsolat Zrt. fogja biztosítani a fogvatartottak részére a szolgáltatást, összesen legfeljebb nettó 5,2 milliárd forint keretösszeg erejéig, 48 hónapos időtartamban. Nem mintha lett volna bármiféle verseny, ahol más cégek is ajánlatot tehettek volna. A BvOP ugyanis hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le, és egyetlen ajánlattevőt kért fel. A verseny teljes hiányának okára lapunk közbeszerzési szaktanácsadójával kerestük a választ. Hamar meg is találtuk. Kaptak rá engedélyt "A közbeszerzési törvény kivételes esetekben megengedi az állami szervezeteknek, hogy mellőzzék a versenyt, amennyiben igazolni tudják, hogy valamilyen oknál fogva kizárólag egyetlen cég bízható meg az adott feladattal - ezt hívják hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárási fajtának. Mivel ez a lehetőség nyilvánvalóan alkalmas lehet a visszaélésekre, ezért az ilyen tendereket kötelezően be kell jelenteni a Közbeszerzési Hatóságnak, amely megvizsgálja, hogy jogszerűen mellőzi-e a versenyt az adott kiíró" - magyarázta a szakértő. "Ezeknek az eljárásoknak a darabszáma nem magas - 2023-ban például összesen 251 ilyen közbeszerzés indult - ugyanakkor kiemelt figyelmet érdemelnek, hiszen kizárólag a kiíró által megjelölt cégek tehetnek csak ajánlatot. Ezzel pedig a közbeszerzések lényege, a szabad verseny és ezáltal az árleszorító hatás veszik el a folyamatból" - hangsúlyozta. Évekkel ezelőtt kerültek patthelyzetbe Pontosan ilyen volt a BvOP által lefolytatott két közbeszerzési eljárás is, amelyeknek azonban az előzményei 2015-re vezethetők vissza. Akkor ugyanis a BvOP 20 ezer darab, egyedi kialakítású mobilkészülékeket szerzett be a fogvatartottaknak, amelyhez nem nyilvános mobil hírközlési szolgáltatást is megrendeltek. A tendert ugyanakkor nem közbeszerzésként hirdették meg, hanem nemzetbiztonsági okokra hivatkozva mentesítették a nyílt pályáztatás alól. A megbízást akkor a Mobil Kapcsolat Zrt. és a Magyar Telekom nyerte el (ugyan a Vodafone is indult, de a hiánypótlásra való felhívásnak már nem tettek eleget); a szerződés részleteit a Magyar Helsinki Bizottság perelte ki. A szerződés azóta lejárt, az új felhívást 2019-ben tették közzé. Mivel a nemzetbiztonsági "kiskaput" bezárták azóta (a vonatkozó kormányrendeletet egyik pillanatról a másikra hatályon kívül helyezték), a BvOP-nak új konstrukcióban kellett megoldania a szerződés megújítását. Az egyik megoldás az alapértelmezett nyílt közbeszerzés lett volna, amire bárki tehetett volna ajánlatot. A BVOP azonban mégis a hirdetmény nélküli, egyszereplős megoldást választotta a mobil hírközlési szolgáltatás biztosítására, ahogy 2023-ban, úgy már 2019-ben is. Hogy miért? Az eljárások dokumentációiból kiderül, hogy a BvOP-nak 9 évvel ezelőtt sikerült olyan előnytelen szerződést kötnie a Telekommal, hogy az általuk kiépített "Fogvatartotti mobil rendszer" szerzői jogai továbbra is a céget illeti meg, tehát nem szállt át a BvOP-ra. Továbbá a megrendelendő feladatokat "műszaki-technikai sajátosságok okán" csak a Telekom tudja jogszerűen teljesíteni. Vagyis ez a konstrukció "gúzsba köti" a BvOP kezeit, és így kénytelen verseny nélkül megbízni a feladatokkal a korábbi nyerteseket. Hogy ez miért probléma? Nyilván ezekkel a körülményekkel az egyedül "versenyző" cég is tisztában van, és ezáltal a tender során ő diktálja a feltételeket, köszönhetően annak, hogy az állami szervezet egy rendkívül előnytelen helyzetbe szorította saját magát. "A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által kiírt mobiltender újabb szemléletes példáját adja annak, hogy milyen módon lehet a közbeszerzési szabályokat úgy meghajlítani, hogy a kiszemelt nyertesnek ne kelljen tartania a piaci versenytől, így egyedüli indulóként ő diktálhassa a feltételeket" - fogalmazott a közbeszerzési tanácsadó. A 2019-es megbízás így könnyedén hozott 3, míg a 2023-as eljárás nettó 5 milliárd forintot a Telekomnak. Hozzátette, több más állami szervezet is hasonló módon szolgáltatta ki magát egy-egy piaci cégnek. Az egyik példa a Nemzeti Koncessziós Iroda, amely sikeresen meggyőzte a Közbeszerzési Hatóságot arról, hogy kizárólag a Deloitte Zrt. lehet képes számukra pénzügyi tanácsokat adni többszázmilliós értékben a sztrádakoncesszióhoz kapcsolódóan. A legnagyobb probléma ezekkel az eljárásokkal az, hogy az egyedül "versenyző" cégek tisztában vannak a monopol helyzetükkel, és ezáltal a tender során valójában ők és nem a kiírók diktálják a feltételeket - mutatott rá a szakértő. A történetben meghúzódó NER-szál Az ügyletből profitáló Magyar Telekom Nyrt.-t talán nem kell bemutatni senkinek. A német Deutsche Telekom Europe többségi tulajdonában álló távközlési cég az ország egyik legnagyobb szolgáltatója; tavaly 690 milliárd forintos bevételük volt. A társaság számos állami megbízást kapott már, és az Orbán-kormánnyal való jó viszony érdekében az Origo.hu-ról is lemondtak 10 évvel ezelőtt, majd el is adták azt. Hogy a Telekom és a fideszes holdudvar továbbra is együttműködik, jelezheti az is, hogy a Telekom és a Mobil Kapcsolat Zrt., pontosabban annak végső tulajdonosai nem először bukkannak fel együtt. Nemrég számoltunk be róla, hogy az A.B.Y.11 Kft. nyerte a Pénzmúzeum fejlesztését célzó 800 millió forintos tendert, pedig a megbízásért a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG-vel és a Balásy Gyula féle Visual Europe Kft.-vel felálló Alpha Machine Kft. is indult. A győztes A.B.Y.11 Kft. egyik alvállalkozója nem más, mint a Telekom Rendszerintegráció Zrt. volt. Az A.B.Y.11 Kft. végső tulajdonosa pedig ugyanaz, mint a tavaly 754 millió forintos forgalmat bonyolító Mobil Kapcsolat Zrt.-é: Tasnádi László, a Belügyminisztérium (BM) volt rendészeti államtitkára. Tasnádi nemcsak Pintér Sándor belügyminiszter közvetlen kollégája volt korábban, de többek között vezető tisztségviselő abban a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt.-ben, amely Pintér Sándor érdekeltsége volt egészen addig, amíg az nem vált összeférhetetlenné miniszteri megbízatásával. A Mobil Kapcsolat Zrt. másik végső tulajdonosa pedig Megyeri Péter, aki korábban a Magyar Telekomnál és a Telekom Rendszerintegráció Zrt.-nél volt vezető tisztségviselő. Drágán megfizetnek érte - a rabok A helyzetbe hozott cégek egyeduralma és a verseny teljes hiánya hozzájárult ahhoz, hogy a fogvatartottak a mai napig jóval drágábban telefonálhatnak, mint egy átlagos előfizető. Ami komoly problémát jelent sokaknak, hiszen a családi kapcsolatok megőrzéséhez és megerősítéséhez fontos eszköz a telefonálás. Sőt, a szabadulás utáni ügyintézés, munkakeresés szempontjából sem utolsó. A bevételekkel alig rendelkező rabok ehhez képest azzal szembesülnek, hogy a telefonálás percdíja 69 forint, az elszámolás másodperc alapú. Az, hogy egy fogvatartott mennyit telefonálhat, attól függ, hogy milyen kategóriába kerül. A fogvatartott saját mobiltelefont is igényelhet (természetesen csak a Telekomos börtöntelefonok közül), 35 ezer forintos letéti díjért, vagy használhatja a fali vagy a közös "joker" telefont. Ez utóbbi egy olyan készülék, amit a nevelőtől (reintegrációs tiszt) kérhet el a fogvatartott, és vagy megkapja vagy nem. A speciális telefonról ugyanakkor csak a fogvatartott telefonálhat és csak a regisztrált kapcsolattartókat hívhatja. Őt nem lehet hívni, sem visszahívást kezdeményezni. A beszélgetést ráadásul lehallgathatják és megszakíthatják a bv. szervezet munkatársai. Katus Eszter

Börtöntelefon: verseny nélkül kapta meg az 5,2 milliárdos megbízást a Telekom és Tasnádi László cége

Egy kilenc évvel ezelőtt kötött előnytelen szerződés miatt a mai napig csak a Telekom tehet ajánlatot a börtöntelefon szolgáltatás ellátására. Ez pedig most egy ötmilliárd, korábban pedig egy 3 milliárd forintos megbízást jelentett a cégnek verseny nélkül. A nyertesek közé tartozik a Mobil Kapcsolat Zrt. is, amelynek egyik végső tulajdonosa Tasnádi László, a Belügyminisztérium volt rendészeti államtitkára.

https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/07/17/bortontelefon-verseny-nelkul-kapta-meg-az-52-milliardos-megbizast-a-telekom-es-tasnadi-laszlo-cege/

2024-07-17 00:00:00

atlatszo.hu

Formanyomtatványokon nyilatkoztatták a budapesti szavazatszámlálókat Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt fellebbezéséhez arról, hogy a szavazókörzetükben rosszul számolták az érvénytelen szavazatokat: Vitézyre adott szavazatok vesztek el ott, ahol a választók a kihúzott Szentkirályit is beikszelték. Ezeknek a nyilatkozatoknak több mint a fele valótlannak bizonyult az újraszámlálás során, nem találtak tévesen érvénytelenített voksot az adott szavazókörökben. Szúrópróbaszerűen felhívtunk néhány hamisan nyilatkozó számlálóbiztost: a beszélgetésekből az derült ki, hogy a Fidesztől keresték meg őket a nyilatkozattal, vagy a helyi Fidesz-irodában íratták alá velük a papírt - olyannal is beszéltünk, aki elolvasás nélkül írta alá, és olyannal is, aki nem emlékszik, hogy aláírt volna ilyesmit. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az Átlátszó birtokába került fellebbezés szerint gyakran egy formanyomtatvány kitöltésével, többnyire szó szerint megegyező szöveggel nyilatkozott úgy több mint kétszáz szavazatszámláló bizottsági tag a fővárosban, hogy a szavazókörükben érvénytelennek nyilvánították a Vitézy Dávidra és (a szavazólapokról kihúzott) Szentkirályi Alexandrára leadott kettős szavazatokat. A Fővárosi Választási Bizottságnak benyújtott fellebbezés mellékletében szereplő nyilatkozatokról néhol a tanúk is lemaradtak, az sem derül ki mindegyikről, hogy melyik párt delegáltja volt a nyilatkozattévő, de ahol igen, ott a Fideszt nevezik meg. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) mégis mindenféle ellenőrzés nélkül bizonyítékként fogadta el az egy kaptafára készült bejelentéseket, és ezekre alapozta az újraszámolásról szóló döntését. A nyilatkozatok fele elvérzett az újraszámoláson Az érvénytelen szavazatok újraszámolása június 14-én meg is történt: itt kiderült, hogy bár voltak tévesen érvénytelennek számolt szavazatok, de ezek a választás eredményét nem befolyásolták. Az újraszámlálás során megállapított szavazóköri adatok alapján azonban az is kiderült, hogy a Vitézy Dávid által leadott 226 nyilatkozatnak több mint a fele, azaz legalább 114 nyilatkozat biztosan valótlan volt. Legalább 47 olyan nyilatkozat volt, melyben azt állították a szavazatszámlálók, hogy azokat a szavazólapokat, ahol Vitézy és Szentkirályi neve mellett is volt X, az adott szavazókörben érvénytelennek minősítették - ám az újraszámlálás során kiderült, hogy az adott szavazókörben egyetlen ilyen típusú tévesen érvénytelennek minősített szavazat sem volt. Emellett legalább 67 olyan nyilatkozat volt, melyben azt állították, hogy azokat a szavazólapokat, ahol bármely jelölt és Szentkirályi neve mellett is volt X, érvénytelennek minősítették - ám az újraszámlálás során szintén kiderült, hogy az adott szavazókörben egyetlen tévesen érvénytelennek minősített szavazat sem volt. Ezekről pedig a szavazatszámlálóknak tudniuk kellett, amikor aláírták a nyilatkozatokat, hiszen pár nappal azelőtt, a választás éjszakáján ők maguk voltak jelen az egyes szavazókörökben. "Nem olvastam el, de valóban aláírtam" A hamis nyilatkozatokról szóló cikkünkre reagálva Vitézy Dávid közleményt adott ki, amelyben azt írta, hogy "Csak rosszindulattal lehet most, három héttel az érvénytelen szavazatok újraszámlálása után úgy beállítani, mintha szándékosan hamis nyilatkozatokat tettek volna egyes szavazóköri delegáltak akkoriban". A közleményben azt állította, hogy "amikor ez a probléma előkerült, sorban kerestünk meg szavazóköri delegáltakat, sokan maguktól is írtak. Önkormányzati- és pártdelegáltak, ellenzékiek, kormánypártiak vegyesen. [...] A szűk határidőre tekintettel nyilatkozatmintákat küldtünk ki azoknak, akik segítséget kértek egy jogi szakszöveg megírásában, amit természetesen tetszésük szerint módosíthattak". A fellebbezéshez csatolt, az Átlátszó birtokába került nyilatkozatok azonban nem támasztják alá a volt főpolgármester-jelölt állítását: kerületenként változó sablonszövegekről, űrlapokról van szó, amelyre a személyes adatokat egy kipontozott helyre írták be. Tehát volt "nyilatkozatminta", ezt azonban kerületenként készítették, és néhány kézzel írt nyilatkozatot leszámítva egyáltalán nem módosították, szó szerint azonos tartalommal adták be több százan. Szúrópróbaszerűen felhívtunk néhány szavazatszámláló biztost azok közül, akik nyilatkozatot adtak Vitézy Dávid fellebbezéséhez, hogy a nyilatkozat aláírásának körülményeiről érdeklődjünk. A kerületenként egy kaptafára készült 226 nyilatkozatból 55 esetben eleve megjelölte a nyilatkozattévő, hogy a Fidesz párdelegáltjaként vett részt a szavazatszámláló bizottság munkájában (közülük 33 nyilatkozata bizonyult valótlannak), a többi 171 nyilatkozaton viszont nem tüntettek fel pártkötődést. Olyan számlálóbiztosokat választottunk, akik a nyilatkozatukban nem jelölték meg hogy pártdelegáltak voltak a szavazatszámláláson, és akiknek a szavazókörében az újraszámlálás során nem találtak hibásan érvénytelenített szavazólapokat a főpolgármester-választáson. Tehát "büntetőjogi felelősségük tudatában" valótlanul nyilatkoztak a kérdésről. Amikor arról kérdeztük őket, hogy pártdelegáltként vettek-e részt a szavazatszámláláson, néhányan elmondták, hogy a Fidesz delegálta őket, mások csak annyit voltak hajlandóak elárulni, hogy pártdelegáltként voltak jelen a szavazókörben. Amikor viszont a nyilatkozat aláírásának körülményeiről érdeklődtünk, szinte minden megkérdezett utalást tett a kormánypárt szerepére. A Fidesztől keresték meg a számlálóbiztosokat két nappal a választás után és íratták alá velük a sablonszöveget, vagy egyenesen be kellett menniük a kerületi Fidesz irodába, és ott szignálták a nyilatkozatokat, amelyeket aztán Vitézy Dávid a fellebbezéséhez használt fel. "A választás másnapján megkeresett a választókörzetemből egy fideszes politikus, akit választási plakáton is láttam már. Azért keresett, hogy megköszönje a munkámat. Aztán elment, de másnap ismét felhívott. Kimentem, és egy A4-es papírt adott oda, hogy írjam alá, és erősítsük meg, hogy találtunk tizenvalahány szavazólapot ami nem volt érvényes. Megmondom őszintén, hogy van az a helyzet, hogy a halálos ítéletet is aláírná az ember, nem olvastam el, de valóban aláírtam" - ezt mondta például egy idős hölgy az egyik budai választókerületből, aki rákérdezésre azt is megerősítette, hogy pártszimpatizáns, és a Fidesz delegáltja volt a szavazókörben. "Telefonáltak a Fidesz-irodából, hogy az érvényes és érvénytelen szavazatok minősítése nem volt egyértelmű, és megváltoztatták. Azt mondták, hogy van egy nyilatkozat, és ha gondoljuk, be kell menni és aláírni" - mondta egy másik budai szavazókör számlálóbiztosa, aki az újraszámláláson szintén hamisnak bizonyuló nyilatkozatot adott le. "Aláírtam a nyilatkozatot, de hozzátettem, hogy én ebben nem vagyok teljesen biztos, és lehet, hogy rosszul emlékszem. Nem akartam ezzel semmi rosszat. A megbízóm ide jött, hogy újra lesz számolva minden, nekik körbe kell menni, és írjam alá ezt a papírt, és ez a dolog rendje" - mondta egy középkorú férfi, aki egy olyan pesti szavazókörben volt szavazatszámláló, ahol az újraszámoláson megintcsak nem találtak tévesen érvénytelenített voksot. "Írtam alá nyilatkozatot, hogy újraszámolják, mert szerintem biztosan volt olyan, ami nem volt érvényes, azaz érvénytelen volt, volt olyan, ami rosszul volt kitölve" - magyarázta egy rutinos pesti szavazatszámláló nő. Amikor rákérdeztünk, megerősítette, hogy hozzá is a Fidesz-irodából jött ki valaki aláíratni. A szavazókörében nem találtak tévesen érvénytelenített voksot. Az általunk megkeresettek között volt olyan számlálóbiztos is, aki azt mondta, hogy nem írt alá semmilyen nyilatkozatot, és azt javasolta, hogy ellenőrizzük az aláírását. Ellenzéki párt által delegált nyilatkozattévővel viszont nem sikerült beszélnünk. Mi történt tehát? A Nemzeti Választási Bizottság neve elhallgatását kérő tagja az Átlátszónak azt mondta, hogy amennyiben tényleg a kerületi Fidesz-irodák gyűjtötték ezeket a nagy arányban valótlannak bizonyult nyilatkozatokat, akkor "Valótlan tartalmú nyilatkozat írásba foglalására bujt fel szavazatszámlálókat a kormánypárt, akik ezt meg is teszik. Ezek az okiratok a választáson győztes jelölt győzelmet megállapító döntés elleni jogorvoslatban gyakorlatilag egyetlen és perdöntő bizonyítékként kerülnek értékelésre, a választási bizottság elnöke a jogorvoslat benyújtását követő két órán belül ülést rendel el, ahol - egyelőre csak az érvénytelen - szavazatokat újra kell számolni. Ez a lezárt urnák és - a választási iroda kétértelmű utasításának köszönhetően - a lezárt kötegek felbontásával is jár, azaz az újraszámlálás kinyitja a lehetőségét olyan utólagos hibáknak, amik az egész választás megismétlésére adhatnak okot, főleg, ha a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe betagozódó szervek így akarják. Az érvénytelen szavazatok újraszámlálása után az eredmény érdemben nem változik, de az Alkotmánybíróság még a jogerős eredményt is érvényteleníti, aminek hatására a Kúria nettó jogellenesen a Nemzeti Választási Bizottságot kijelöli maga helyett, hogy valamennyi szavazatot számoljanak újra, megintcsak lehetőséget adva arra, hogy olyan utólagos hibák csússzanak be, amik a voksolás megismétlésére adhatnak okot. Ezt a teljes, a főpolgármester mint legnagyobb közvetlen legitimációval rendelkező magyar közjogi méltóság megválasztásával kapcsolatos, és a választásokba vetett bizalmat alapjaiban megrengetni képes, illetve a választást potenciálisan utólag érvényteleníteni alkalmas folyamatot tehát olyan hamis nyilatkozatok megtétele és felhasználása indította el, amelyekre a Fidesz mint érintett jelölő szervezet bujtott fel, és amelyet a választás tisztasága felett őrködni hivatott szavazatszámlálók tettek meg úgy, hogy a szavazatszámlás közben egyikük sem jegyzőkönyveztetett hasonló problémát. Erre tekintettel a szervezett, nagy erőforrásokkal és tekintéllyel rendelkező, így akaratot hajlítani képes Fidesznek mint felbujtónak az erkölcsi felelőssége a legnagyobb, őket követik az ebben részt vevő szavazatszámlálók, és ha a folyamat kapcsán őt magát nem tévesztették meg, akkor a nagy részben hamis nyilatkozatokat az újraszámolás kicsikarásához felhasználó Vitézy Dávid." Bodoky Tamás - Zimre Zsuzsa Címlapkép: Átlátszó montázs

A kerületi Fidesz-irodák gyűjtötték a nyilatkozatokat Vitézy fellebbezéséhez

Formanyomtatványokon nyilatkoztatták a budapesti szavazatszámlálókat Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt fellebbezéséhez arról, hogy a szavazókörzetükben rosszul számolták az érvénytelen szavazatokat: Vitézyre adott szavazatok vesztek el ott, ahol a választók a kihúzott Szentkirályit is beikszelték. Ezeknek a nyilatkozatoknak több mint a fele valótlannak bizonyult az újraszámlálás során, nem találtak tévesen érvénytelenített voksot az adott szavazókörökben. Szúrópróbaszerűen felhívtunk néhány hamisan nyilatkozó számlálóbiztost: a beszélgetésekből az derült ki, hogy a Fidesztől keresték meg őket a nyilatkozattal, vagy a helyi Fidesz-irodában íratták alá velük a papírt – olyannal is beszéltünk, aki elolvasás nélkül írta alá, és olyannal is, aki nem emlékszik, hogy aláírt volna ilyesmit.

https://atlatszo.hu/kozugy/2024/07/18/a-keruleti-fidesz-irodak-gyujtottek-a-nyilatkozatokat-vitezy-fellebbezesehez/

2024-07-18 00:00:00

atlatszo.hu

Meglehet, ha Rákay Philip fűkaszálásra váltana, a százmillás Maybach helyett futná neki egy jóval drágább luxus-Ferrarira is. A korábbi hírekkel ellentétben az egyedi piros Ferrarit nem Pécsen, és nem is a parkkartell fejeként emlegetett Z. Zsoltnál találták meg a nyomozók. A kis tó és a fenyveserdő felől érkezünk a homokpusztába, süpped a kerék, ahogy a perzselő dűlőutakon karikázunk. A kopár parcellákon új településrész épül. Célpontunk az a ház, ahonnan a NAV egy 150 milliós, egyedi Ferrarit szállított el, csomagtartójában sparos szatyorba pakolt félmilliárd forinttal. A 444 akkor azt írta, a luxusautót egy pécsi garázsban találták, ez azonban információink szerint nem így van. Szadán vagyunk, a kertváros kertvárosában. Kiérünk az egyetlen aszfaltos útra, a már régebben épült házak között láthatóan kedvelt az ún. mediterrán stílus. A keresett ingatlan előtt a NAV-videóról már ismert kerítés, térköves placc, a valószínűleg dísznek szánt sziklakövek, a szomszéd előtt pedig ott vannak a csavart formára nyírott bokrok. Az adóhatóság közleménye szerint a Ferrarit "egy bűnszervezet vezetőjének garázsában" találták, vagyis egy bűnszervezet vezetőjének ingatlanja előtt állunk. A postaládán az ezen a székhelyen működő cég neve, a Power Benz Kft. áll, amely Pilisen benzinkutat üzemeltet. Kerestük a céget korábban e-mailben, de nem válaszoltak. Az Opten adatbázisa szerint ez a szadai cím Oláh Roland lakcíme is. Ő a Power Benz Kft. ügyvezetőjének, Bangó Mariannának a férje, legalábbis közös Facebook-profiljuk szerint. Becsöngetünk, de többszöri próbálkozásra se jön ki a házból senki. Egy félmilliárdos számlagyáras, adócsalásos bűnügy esetében végül is elképzelhető, hogy az érintettek letartóztatás alatt állnak, ezért nincsenek otthon. Azonban erre a kérdésre sem a nyomozást vezető NAV Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága, sem pedig a Pécsi Törvényszék nem válaszolt, a "nyomozás érdekeire való tekintettel". A környéken azonban úgy tudják, hogy nincsenek letartóztatásban a lakók, ugyanúgy van mozgás a ház körül, mint korábban. Az egyik környékbeli szerint a NAV rajtaütésekor elvittek egy férfit az ingatlanból, de már szabadlábon van. Ahogy visszafelé tartunk a házhoz, látjuk, ahogy a kertbe is behajt egy kocsi, és a ház előtt is áll egy autó. A rendszám alapján lekereshető adatok szerint ez utóbbit a Gigant Fisch Kft. lízingeli, ami Bangó Ferenc cége. Ő Bangó Marianna testvére, Facebook-cover képén a NAV-által lefoglalt piros Ferrari virít. A Ferrari és általában az autók tulajdonosát nagyjából lehetetlen kideríteni, ami röhej annak fényében, hogy bármely ingatlanról néhány kattintással lekérhető a tulajdoni lap. A keresést nem könnyíti meg, hogy a Ferrarin szlovákiai rendszám van. A szlovák járműnyilvántartásból annyit tudunk meg, hogy az autót 2021-ben helyezték forgalomba Németországban, jelenlegi tulajdonosa egy (nyilvánvalóan szlovák) cég, lízingszerződése nincs. Ennél tovább nem jutunk a Ferrari tulajdonviszonyaiban, tehát nem tudjuk, valójában kié a Ferrari, csak azt, hogy hol foglalta le az adóhatóság. Anyuka is játékban van A NAV-videóban szereplő másik autó, a Lamborghini Urus lefoglalási helyszínét már korábbi cikkünkben azonosítottuk: az akció Bangó Ferenc cége, a Gigant Fisch Kft. mogyoródi székhelyén történt, Szadától néhány kilométerre. A mogyoródi cím Bangó Ferenc és Bangó Marianna édesanyjának lakcíme is. Az anyuka, Radics Marianna a tulajdonosa a kertészettel és zöldterület-kezeléssel foglalkozó Zöld-Édenkert Kft.-nek. Valószínűleg az ügy ezen a szálon kapcsolódhat ahhoz az önkormányzatokra szakosodott parkfenntartási kartellhez, amelyről korábban a Szabad Európa részletes cikksorozatot közölt. Az ügyészség ugyanis áprilisban megerősítette a 24.hu-nak, hogy a Ferraris akcióban a parkbiznisz egyik központi alakját, Z. Zsoltot is letartóztatták különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és vesztegetés miatt. Eszerint a számlagyáras áfacsalás a parkkartellhez (is) kötődik. A Bangó-testvérek anyukájának cégével, a Zöld-Édenkert Kft.-vel szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2023 októberében indított eljárást és kezdeményezte a cég megszüntetését. A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága pedig november 2-án eltiltotta a további működéstől, megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását. Ferrari, fűkasza és egy fodrászat által elnyert kertészeti közbeszerzés A Zöld-Édenkert Kft. korábban több, a gödöllői önkormányzat városüzemeltető cége (VÜSZI Kft) által kiírt közbeszerzési eljárást is megnyert. 2016-ban és 2019-ben is fű- és gyepvágási tevékenységek ellátására kötöttek keretszerződést, 15 és fél millió illetve 45 millió forint értékben. 2019-ben köztisztasági munkák végzésére vonatkozó megbízást is elnyertek, 46 millió forint összegben. A keretszerződéseket 2021 tavaszán módosították (itt és itt), és kismértékben csökkentett tartalommal és ellenértékkel folytatták a munkát. Az ezt követő években viszont már nem ők voltak a befutók. A gödöllői önkormányzat megkeresésünkre közölte, hogy "a VÜSZI Kft-nél alkalmazott nyílt közbeszerzési eljárásokban minden esetben a legkedvezőbb ajánlatot tevő céggel történt szerződéskötés, ami nem meglepő módon a szakterületen tevékenykedő jelentős cégeket (pl.: 2020-2023 között időszakban a ZÖFE Kft-t) is érintette". Az önkormányzat tájékoztatása szerint sem a Zöld-Édenkert Kft., sem a ZÖFE Kft. esetében nem tapasztaltak problémát vagy visszásságot a munkák teljesítése során, az alkalmazott egységárak pedig az akkori előzetes piackutatásnak megfelelő mértékűek voltak. Mint írták, "a nevezett két cég tevékenységét közvetlenül sem a VÜSZI Kft. belső ellenőrzése, sem a tulajdonos önkormányzat külön nem vizsgálta. Egy esetleges árkartell vagy a cikkben bemutatott mögöttes »cégháló« feltárása sajnos messze meghaladja egy kisvárosi önkormányzat vagy önkormányzati cég kompetenciáit és lehetőségeit. A cikkben jelzett problémákról mi is csak utólag, a sajtóból értesültünk". A Zöld-Édenkert Kft. más településen nem nyert közbeszerzési eljárást, és alvállalkozóként sem szerepel egyik eljárásban sem a közbeszerzési adatbázisban. Honlapja nincs, azaz csak úgy maguktól nehezen találhatnak rá a cégre a kaszáltatni vágyók. Mindez azért figyelemreméltó, mert a gödöllői megbízások ellenértéke nem volt eget rengető, azonban a Zöld-Édenkert Kft. bevétele jobb években igen jelentős volt: 2018 és 2020-ban több mint 600 millió, 2019-ben pedig közel 1 milliárd forint árbevételt termelt. A cégadatok szerint a befolyt pénzeket nagyrészt el is költötték, azaz az akkoriban 5-8 főt foglalkoztató kertészeti cég a papírok szerint évente 600-900 milliós költséggel működött. A VÜSZI-vel kötött szerződés szerint a Zöld-Édenkert Kft. kapcsolattartója Bangó Gábor. A vállalkozó neve korábban a Térségi Tények hasábjain bukkant fel: a lap megírta, hogy egy fodrászattal foglalkozó cég, a Happy Mia Solution Kft. nyerte el Gödön a kaszálási feladatokra kiírt közbeszerzést a 2022-2024 időszakra. A lap szerint a döntést követő néhány napon belül Bangó Gábor átvette a céget.A Happy Mia Solution Kft. székhelye 2022 október és 2023 március között a Bangó Ferenc és anyukája címének szomszédjában lévő ingatlan volt Mogyoródon, azt követően pedig ugyanaz a budapesti cím, ahova a Zöld-Édenkert Kft. volt bejegyezve. Időközben, 2024 áprilisában a Happy Miával szemben is elrendelte a kényszertörlési eljárást a cégbíróság. A Fővárosi Önkormányzatnál is kaszált a parkkartell A Zöld-Édenkert Kft. kényszertörlési eljárása során a Főpolgármesteri Hivatal is jelezte, hogy 2 276 149 forint követelése áll fenn a céggel szemben. Megkeresésünkre a Városháza először csak annyit közölt, hogy a cég tartozása nem szerződéses viszonyból keletkezett. Megismételt adatkérésünkre azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az adótörvényben foglalt korlátozások miatt a hivatalnak nem áll módjában kiadni a kért információt. Ez alapján valószínű, hogy valamilyen be nem fizetett adójellegű tartozásról van szó, pl. a Fővárosi Önkormányzat által szedett iparűzési adó (a Zöld-Édenkert Kft. budapesti székhelyű). A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ. Ezek szerint tehát a Zöld-Édenkert Kft.-vel nem állt szerződéses kapcsolatban a Főváros. A parkkartell többi szereplőjével viszont igen: ezek a cégek a Főkert Zrt., majd az átalakulás után a Budapesti Közművek (BKM) által kiírt közbeszerzési eljárásokon számtalanszor nyertek az elmúlt évtizedben. Két hete derült ki, hogy megszűnt a Főkert vezetője, Zakar András vezetői megbízatása. A Telex értesülései szerint indoklás nélkül, azonnali hatállyal bocsátották el a szakmai körökben és a Városházán is elismert szakembert. A Budapesti Közművektől megkérdeztük, hogy bármilyen kapcsolatba hozható-e Zakar András vezetői megbízatásának megszüntetése a parkkartell utáni nyomozással. A BKM nem válaszolt érdemben, mindössze korábbi közleményük szövegét idézték be újra. Eszerint "a nagyvállalati világban a különböző vezetői szinteken időnként történő változások a normál üzleti gyakorlat részét képezik, a szervezési és ügyviteli irányításban történő változások a hatékonyabb működést szolgálják." A Szabad Európa korábban cikksorozatban mutatta be, hogyan nyerik évek, sőt évtizedek óta ugyanazok a cégek az önkormányzatok által zöldterület-gondozásra kiírt tendereket. A megbízások jelentős részét négy cég viszi: a Parkfenntartó-Kertészeti és Szolgáltató Kft., a Pannon Park Forest Kft., a ZÖFE Kft. és a DeerGarden Kft. Ezek a Zöld-Édenkertnél egy nagyságrenddel nagyobb játékosok, éves árbevételük 2-8 milliárd forint között mozog. A nyerő négyes összesen több mint 4 milliárd forint értékben nyert el kertészeti megbízásokat a Főkert Zrt.-től az elmúlt évtizedben, közbeszerzési eljárásokon. Ebből két és fél milliárd forint értékű megbízást az utóbbi három évben kapott meg a DeerGarden Kft, a Városligettel kapcsolatos zöldfelület-fenntartási munkákra. A legutolsó megrendelést 2024 májusában adta le a Főkert/BKM a cégnek, egy 2021-ben kötött keretszerződés keretében. A Pannon Park Forest Kft. korábbi ügyvezetője volt Zámbó Zsolt, ő az, akit a Ferraris akció kapcsán letartóztattak. A Szabad Európa cikke szerint ezek a cégek egyazon céghálónak a tagjai, amelyben felbukkan Tasnádi László és Molnár Zsolt is. Fülöp Orsolya Nyitókép: Átlátszó. Infografika: Szabó Krisztián. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Köszönjük az Investigatívne centrum Jána Kuciaka (icjk.sk) cikkünkhöz nyújtott segítségét. Frissítés: Cikkünk megjelenése után vettük észre, hogy az infografikán egy tétel tévesen szerepelt. A hibát javítottuk az ábrán és a szövegben is.

A Főkertnél is kaszált a parkfenntartási bizniszben utazó nyerő négyes

Meglehet, ha Rákay Philip fűkaszálásra váltana, a százmillás Maybach helyett futná neki egy jóval drágább luxus-Ferrarira is. A korábbi hírekkel ellentétben az egyedi piros Ferrarit nem Pécsen, és nem is a parkkartell fejeként emlegetett Z. Zsoltnál találták meg a nyomozók.

https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/07/18/a-fokertnel-is-kaszalt-a-parkfenntartasi-bizniszben-utazo-nyero-negyes/

2024-07-21 00:00:00

atlatszo.hu

2022 őszén az állam megvette a miniszterelnök kedvenc újságjának, a Nemzeti Sportnak a kiadóját. A vételárat nem közölték sehol, adatigénylésünkre pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azt válaszolta, hogy nem mondják meg, mert a szerződés üzleti titok. Az ügyben ezért pert indítottunk és elsőfokon nyertünk is: a bíróság a megállapodás kiadására kötelezte az államot. 2022 szeptemberének utolsó napján, péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az állam megvette a Nemzeti Sportot kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft.-t, és az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.-t jelölte ki. "Az N.S. Médiát nyáron alapította napilapkiadásra a Nemzeti Sportot eddig megjelentető - jelenleg több mint nyolcvan lapot kiadó - Mediaworks Hungary Zrt., amelynek tulajdonosa a Fidesz-közeli KESMA médiaalapítvány." - írta a Napi.hu az ügyletről. A hír megjelenésekor közadatigénylésben kértük ki az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölt Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.-től a Nemzeti Sportot kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft. vételárát és az adásvételi szerződést. Október közepén visszaírt a Sportügynökség Zrt., hogy ők ezeket az adatokat nem kezelik. Ez elég furcsa volt annak fényében, hogy alájuk tartozik a cég, de sebaj, próbálkoztunk máshol. Futottunk egy kört a Pénzügyminisztériumnál (mivel közpénzből vették meg a sportlap kiadóját) és a Honvédelmi Minisztériumnál (mert az alá tartozik a Sportügynökség Zrt.), de ők is azt válaszolták, hogy nem kezelik az általunk kért adatokat. Ezután a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek (MNV) írtunk, hiszen állami vagyonról van szó, és végre kiderült, hogy náluk vannak a kérdéses adatok. Viszont az MNV azt válaszolta, hogy az adásvételi szerződés üzleti titok és nem adják ki. Egész pontosan azt írták, hogy "a tranzakció adásvételi szerződése üzleti titkot képez, többek között az üzletrész adásvételi szerződésben foglalt szavatosságvállalásokra tekintettel". Hozzátették, hogy az adásvételi szerződést és az N.S. Média és Vagyonkezelő Kft. üzletrészének vételárát nem nyilvános adatként kezelik. Szerintünk viszont ezek az adatok a nyilvánosságra tartoznak, ezért bepereltük értük az MNV-t. Keresetlevelünkben leírtuk, hogy üzleti titokra akkor lehet hivatkozni közérdekű adatok kapcsán, ha a közérdekű adatok nyilvánosságra kerülése az üzleti tevékenység aránytalan sérelmét okozza/ná. Az MNV válaszából azonban nem derül ki, hogy ezt ők vizsgálták-e egyáltalán, vagy legalább állítják-e. Arra is hivatkoztunk, hogy a kormány az idei költségvetésből 1,3 milliárd forint támogatást nyújtott a Nemzeti Sportnak, és az erről szóló törvényjavaslat indoklásában az áll, hogy "a folyamatosan változó piaci környezet" nagy kihívást jelent a napilapnak. Nagyon nehéznek tűnik tehát piaci körülményekkel indokolni a közérdekű adatok kiadásának megtagadását, hiszen a lapnak nincs konkurenciája és az állam egy bevallottan veszteséges tevékenységet finanszíroz. A június végén tartott tárgyaláson az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék leszögezte, hogy az Alaptörvény értelmében a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. Továbbá: "A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok." A bíróság megállapította, hogy mivel közpénzből vásárolta meg az állam (és másból nem is tudná) a Nemzeti Sport kiadóját, az ügylettel kapcsolatos adatok közérdekből nyilvánosak. A tárgyaláson az MNV bemutatta a Törvényszéknek az adásvételi szerződést, ami 33 oldalas és 23 fejezetből áll. A 23 fejezetből az MNV szeretett volna 18-at teljesen titokban tartani, plusz egyet pedig részlegesen az üzleti titokra való hivatkozással, de ez nem jött össze. Ugyanis ezt általános jelleggel tette, vagyis "anélkül, hogy bármelyik esetében konkrétan kifejtette volna és megindokolta volna, hogy az adott szerződéses pont, szerződéses rendelkezés milyen okból minősül üzleti titoknak és hogy megindokolta volna, hogy az adott szerződéses pont nyilvánosságra kerülése kinek, milyen okból okoz aránytalan sérelmet". Emiatt "a bíróság azt kellett, hogy megállapítsa, hogy az alperes sem a megtagadás okát nem kívánta bizonyítani, sem pedig nem kívánta biztosítani a megtagadás okának jogszerűsége vonatkozásában a bírósági felülvizsgálat lehetőségét" - olvasható az ítéletben. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Törvényszék kötelezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, hogy adja ki a Nemzeti Sportot kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft. állami megvásárlására vonatkozó 2022. szeptember 29. napján létrejött adásvételi szerződést és annak két mellékletét. A dokumentumokban csak a személyes adatok és aláírások kitakarását engedélyezte a bíróság az MNV-nek, minden mást meg kell küldenie részünkre. Nagyon várjuk. Erdélyi Katalin Címlapkép: Orbán Viktor Nemzeti Sportot olvas 2024. február 6-án (fotó: Orbán/Facebook)

Pert nyertünk a Nemzeti Sport állami megvásárlása kapcsán

2022 őszén az állam megvette a miniszterelnök kedvenc újságjának, a Nemzeti Sportnak a kiadóját. A vételárat nem közölték sehol, adatigénylésünkre pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azt válaszolta, hogy nem mondják meg, mert a szerződés üzleti titok. Az ügyben ezért pert indítottunk és elsőfokon nyertünk is: a bíróság a megállapodás kiadására kötelezte az államot.

https://atlatszo.hu/kozadat/2024/07/18/pert-nyertunk-a-nemzeti-sport-allami-megvasarlasa-kapcsan/

2024-07-18 00:00:00

atlatszo.hu

Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött. Az adófizetők milliárdjaiból működő MTVA a bíróságon több érvvel is hiába próbálkozott, így azzal is, hogy az adatigénylés teljesítése lehetetlen volna, mert állításuk szerint nem tudják kikeresni a szerződéseik közül azokat, amiket kínai szervezetekkel kötöttek. Múlt pénteki, első fokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék arról döntött, hogy a közmédiának ki kell adnia az elmúlt öt év során kínai szervezetekkel kötött minden szerződését az Átlátszó újságírója részére. Eredetileg május 14-én fordultunk a tárgyban közérdekű adatigényléssel a közmédiát állami finanszírozásból működtető MTVA-hoz. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az adatigénylés teljesítését megtagadta, ezért bírósághoz fordultunk. Az adatper tárgyalásán az MTVA több érvet is bevetett, hogy ne kelljen kiadnia az iratokat. Az egyik ilyen állítás szerint az MTVA dolgozóinak "lehetetlen arányú igénybevételét jelentené" az adatigénylés teljesítése, mert a közmédia nem tudja számítógéppel kikeresni a kínai felekkel kötött kontraktusokat, és ezért kézzel kellene kiválogatni azokat az öt év alatt kötött összesen 22 332 darab szerződés közül. A bíróság indokolásában megállapította, hogy "köztudomású ismeretek alapján is kizárható, hogy kizárólag a tízezres nagyságrendű szerződésállomány egyenkénti, manuális átvizsgálása útján teljesíthető az adatok kiadása", hozzátéve, hogy az adatkiadás munkaterhe amúgy sem lehetne alapja az adatigénylés megtagadásának. Kínai szerződések Hszi Csin-Ping kínai elnök májusi budapesti látogatását követően a Xinhua kínai állami hírügynökség angol nyelvű kiadása közölt egy tizennyolc tételből álló pontos listát a vizit eredményeként különféle szervezetek között megkötött magyar-kínai megállapodásokról. A listán három olyan megállapodás is szerepel, amelynek egyik résztvevője a magyar közmédiát üzemeltető Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Ezek a következők: hírcsere- és együttműködési megállapodás a Xinhua Hírügynökség és az MTVA, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. között, memorandum az együttműködés elmélyítéséről a China Media Group és az MTVA között, együttműködési megállapodás a Zsenmin Zsipao és az MTVA, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. között. A kínai oldalról a megállapodásokat jegyző három médiaszervezet közül a Xinhua hivatalos, több nyelven szolgáltató állami hírügynökségként, a Kínai Népköztársaság államtanácsa alá rendelve működik, a kínai kommunista párt irányítása alatt álló China Media Group különböző, részben nemzetközi rádió-és televíziócsatornákat ad ki, a Zsenmin Zsipao pedig a párt hivatalos, szintén többnyelvű napilapja. A China Media Grouppal már 2023 óta együttműködik a magyar közmédia. Az MTVA más kínai médiaszolgáltatóval is kötött megállapodást korábban: 2023-ban a Hunan Broadcasting Systemmel szerződött műsorcserére és jövőbeni koprodukcióra a magyar közmédia. 2015-ben egy közérdekű adatigénylés segítségével arról tudtunk az Átlátszón beszámolni, hogy a Játék határok nélkül című vetélkedősorozat aktuális évadát Kínában gyártatta le az MTVA. Az Átlátszó 2011-es fennállása óta számos, az MTVA-val szemben sikeres adatperben szerzett érvényt a közérdekű adatok nyilvánosságának a közmédia vonatkozásában is. Az M1 televíziócsatornát, a Kossuth rádiót, a hirado.hu hírszájtot és számos további más médiumot fenntartó MTVA idei költségvetése 142 milliárd forint, amiből 126,2 milliárd forintot úgynevezett "közszolgálati hozzájárulás" címén a magyar állam fizet. Másképpen: a közmédia idei működése minden egyes magyarországi lakosnak átlagosan 13 000 forintjába kerül. Sarkadi Nagy Márton

Első fokú ítélet: ki kell adni a közmédia kínai szerződéseit

Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött. Az adófizetők milliárdjaiból működő MTVA a bíróságon több érvvel is hiába próbálkozott, így azzal is, hogy az adatigénylés teljesítése lehetetlen volna, mert állításuk szerint nem tudják kikeresni a szerződéseik közül azokat, amiket kínai szervezetekkel kötöttek.

https://atlatszo.hu/kozadat/2024/07/19/elso-foku-itelet-ki-kell-adni-a-kozmedia-kinai-szerzodeseit/

2024-07-19 00:00:00

atlatszo.hu

A bíróság nem jogerős ítélete szerint Lánczi Tamás hivatalának ki kell adnia minden, másokkal idén tavaszig kötött megállapodását. Az atlatszo.hu azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította a Szuverenitásvédelmi Hivatal "információk bejelentését" célzó együttműködési javaslatát. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék múlt keddi ítélete szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak ki kell adnia a más szervezetekkel kötött szerződéseit, valamint ezeket az úgymond "a szuverenitás védelme" érdekében kezdeményezett megállapodásokat felvezető levelezések másolatát. Az Átlátszó újságírója május 17-én fordult ebben a tárgyban közadatigényléssel a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz (SZH). A hivatal az adatigénylés teljesítését eredetileg arra hivatkozva tagadta meg, hogy ezek döntés-előkészítő adatnak számítanak. Az úgynevezett perfelvételi tárgyaláson ugyanakkor az SZH részéről nem jelent meg senki, és a hivatal írásban sem terjesztette elő az álláspontját. A bíróság ezért elrendelte a dokumentumok kiadását. Besúgóhálózat ügyvédekből Az adatigénylés előzménye, hogy az SZH-elnök Lánczi Tamás áprilisban levélben kereste meg a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, Havasi Dezsőt. Lánczi a levélben arra kérte a kamarai elnököt, hogy alakítsanak ki együttműködést, ami egyebek mellett létrehoz egy protokollt arra, hogy "az ügyvédi tevékenység során tapasztalt, a szuverenitásvédelmi törvénybe ütköző magatartás hogyan jusson a Hivatal tudomására". Lánczi kérései között szerepelt, hogy a kamara bocsásson ki állásfoglalást az ügyvédeknek "az információk bejelentésére vonatkozóan", egészítse ki a szabályzatát "a szuverenitásvédelemmel kapcsolatos ügyvédi feladatokról és felelősségekről" szóló új regulákkal, és hogy a Hivatal kapjon közvetlen kapcsolattartót minden vármegyei vagy városi ügyvédi kamaránál. Havasi a megkeresést levélben utasította vissza, amelyben jelezte, hogy Lánczi elképzelése nem egyeztethető össze az ügyvédi titoktartás törvényben rögzített követelményével. A levélváltásról szóló beszámoló előbb az ügyvédi kamara hírlevelében jelent meg, majd a média is beszámolt róla. A Szuverenitásvédelmi Hivatal ezután a Facebook-oldalán is közölte: a hivatal "közvetlenül működésének megkezdése után számos állami intézménnyel és köztestülettel vette fel a kapcsolatot azzal a céllal, hogy együttműködést kezdeményezzen a magyar szuverenitás védelme érdekében". A közleményben az áll, hogy "a megkeresett szervezetektől egytől egyig pozitív választ" kaptak, és az együttműködést ezekkel szereplőkkel megkezdték. Az SZH nyilvánosságra hozta az ügyvédi kamarával folytatott levélváltást is, a szöveg szerint a "tisztánlátás" érdekében. Vizsgálat az Átlátszó ellen Az Átlátszón június elején rövid cikkben jeleztük, hogy a megtagadott közadatigénylést perre fogjuk vinni. Tizenöt nappal később a Szuverenitásvédelmi Hivatal egyedi, átfogó vizsgálatot indított kiadónk ellen. A vizsgálat keretében 11 kérdést kaptunk: ezek egy része bárki számára megismerhető adatokra vonatkozik (társasági szerződés, pénzügyi beszámolók és közhasznúsági mellékletek), más része könyveléssel kapcsolatos információkat kér (főkönyvi kivonatok, bankszámla-kartonok), harmadik része pedig a pénzügyi beszámolóink kiegészítő mellékleteiben szerepeltetett nemzetközi donor szervezetektől kapott támogatásokkal kapcsolatos - például a támogatási szerződéseket kérik több évre visszamenőleg. A hivatalnak megküldött válaszunkban jogi érvekkel cáfoltuk, hogy válaszadási kötelezettségünk lenne a feltett kérdésekre. A "választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység" ugyanis a választási eljárásról szóló törvény értelmében pártpolitikai vagy önkormányzati politikai ügyekben kifejtett politikai kampánytevékenységet jelent, az Átlátszó pedig nem folytat ilyen tevékenységet. Ezért csak olyan információkat tudunk megosztani a Hivatallal, amelyeket bárki más megkeresésére is megadnánk. Válaszunkban felhívtuk az SZH figyelmét arra, hogy az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. társasági szerződése és pénzügyi beszámolói közhiteles nyilvántartásokban bárki számára hozzáférhetőek, továbbá a honlapon is elérhetőek ezen a címen. Olvasóként úgy tudsz kiállni mellettünk, ha növeled a közösségi bevételek arányát a büdzsében: szja 1 százalék felajánlásával, továbbá egyszeri vagy rendszeres adománnyal. Védd a haza szuverenitását, támogasd az Átlátszót magyar forinttal! Sarkadi Nagy Márton Címlapkép: Átlátszó montázs

Elsőfokú bíróság: ki kell adni a Szuverenitásvédelmi Hivatal besúgási megállapodásait

A bíróság nem jogerős ítélete szerint Lánczi Tamás hivatalának ki kell adnia minden, másokkal idén tavaszig kötött megállapodását. Az atlatszo.hu azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította a Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát.

https://atlatszo.hu/kozadat/2024/07/22/elsofoku-birosag-ki-kell-adni-a-szuverenitasvedelmi-hivatal-besugasi-megallapodasait/

2024-07-22 00:00:00

atlatszo.hu

Az elmúlt években szinte megszokottá vált, hogy, ha egy állami szereplő kommunikációs tendert ír ki, akkor Balásy Gyula cégei lesznek a befutók. Az Integritás Hatóság három részre bontott, két évre szóló, összesen 1,1 milliárdos megbízását azonban mégsem ők nyerték el. Pedig a New Land Media két esetben is a legolcsóbb ajánlatot adta. A szakmai tervük azonban nem felelt meg eléggé a Hatóságnak. Április közepén írtuk meg, hogy hirdetménnyel induló, tárgyalásos közbeszerzési eljárást írt ki kommunikációs szolgáltatások beszerzésére az Integritás Hatóság. A tender értéke 1,1 milliárd forint. A kiírásra nemcsak a magas összeg miatt figyeltünk fel, de a kiírás fajtája és a bírálati szempontok okán is. Az ajánlattevőknek ugyanis nemcsak kedvező árat kellett megajánlaniuk, de olyan szakmai ajánlatot is le kell tenniük az asztalra, amellyel bizonyítani tudják, hogy cégük képes az "Integritás Hatóság kommunikációs igényeihez igazodó, minőségi szolgáltatást nyújtására". Ennek elbírálása során pedig felmerülhet a szubjektív értékelés veszélye. Most felkerült az ekr.gov.hu-ra az ajánlatok összegzéséről szóló dokumentáció, amelyből kiderül, mely cégek adták a legjobb ár-érték arányú ajánlatot. rész: PR szolgáltatások 29 db szolgáltatáskörrel (pl. kommunikációs stratégia elkészítése, akciótervek elkészítése, szövegírás kiadványokhoz, média- és sajtó megjelenésekhez stb.) • Erre a részre a New Land Media, a MorphoCom Marketing és Kommunikációs Tanácsadó Kft., az Uniomedia Kommunikációs Ügynökség Zrt., a Redboxcom Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a HAR MERON HUNGARY jelentkezett (utóbbit kizárták). rész: Országos médiakampány lebonyolítása, médiakampányokhoz kapcsolódó online és offline médiamenedzsment és médiavásárlás 14 db szolgáltatási körrel (pl. médiavásárlás országos és regionális médiafelületeken, közterületi hirdetések vásárlása stb.). • Erre a New Land Media, a Redboxcom (konzorciumvezetőként) és az Actual 77 Média Kft. jelentkezett (utóbbit kizárták). rész: Kreatív tervezési és gyártási feladatok ellátása: kommunikációs anyagok, médiakampányok tervezése, előkészítése és kivitelezése (pl. rádióreklám szövegírása és teljes gyártása, rövid film készítése stb.) • Erra a New Land Media, a Redboxcom Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft., a Super11 Creative Zrt. és a KEIOK Közép-Európai Innovációs és Oktatási Központ adott be ajánlatot. Bár az első és a harmadik rész esetében a legolcsóbb árajánlatot - az állam kommunikációs és rendezvényszervezési tendereinek állandó nyertese - a New Land Media adta, mégsem ő lett befutó. Ennek oka, hogy a már említett szakmai ajánlat elbírálása majdnem akkor súllyal (40%) szerepelt az elbírálásban, mint a megajánlott ár (60%). A Balásy Gyula féle New Land Media "kisdolgozatai" pedig nem nyerték el a bíráló bizottság tetszését, illetve több ponton is hiányosnak találták azokat. Így a szakmai ajánlatra adott pontszámok végül lehúzták az összpontszámot (hiába volt kedvező az ár). A zsűri az első rész esetében többek között az írta, a New Land Media "Nincs kivétel" kampányjavaslat azért nem jó választás, "mert a nincs szó alapvetően egy tagadó kifejezés, a kivétel szóval együtt alkalmazva pedig inkább tekintélyelvű közlés, amely gazdasági területen nem épít bizalmat egy új szervezet iránt." De azt is kifogásolták, hogy a cég hivatkozott kutatásokra, de nem linkelte be azokat, a szakmai ajánlat egésze nem volt kidolgozott, és hogy a szakmai ajánlatban megtett javaslatok nem voltak innovatívak vagy kreatívak. A megbízás első részét így az Uniomedia, a másodikat a Redboxcom - Wavemaker Hungary Kft. - Media Vision Advertising Kft. konzorciuma, míg a harmadikat a Super11 Creative Zrt. nyerte. A tender eredményét az Integritás Hatóság is közzétette honlapján. Mint írják, "az árverseny mellett fontos szempontként figyelembe vett szakmai minőséget szakértő zsűri bírálta el". A Századvég is elbukott a szakmai értékelésen Bár a felsorolt értékelési szempontok kapcsán felmerül a szubjektivitás gyanúja, az Integritás Hatóság nem először kötötte szakmai ajánlat elkészítéséhez a tenderükre való jelentkezést. Hasonlóan jártak el az "EU-s érdekképviseleti szolgáltatások" beszerzésére kiírt tender esetén is. Az eljárást az írországi Vulcan Consulting Ltd. nyerte a kormányközeli, állami tendereken taroló Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány előtt. A bírálat szövege szerint a nyertes Vulcan Consulting koncepciója átfogó, és a "szakmai ajánlat részletesen bemutatja az érdekképviseleti tevékenység fő tartalmi elemeit, a koncepció igazodik a Hatóság érdekképviseleti tevékenységéhez", míg ezzel szemben a Századvég szakmai ajánlata "lefedi a kiírásban szereplő feltételeket, azonban kevésbé konkrét és kevésbé részletes". Katus Eszter Nyitókép: Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke.

Hiába volt olcsóbb, nem Balásy cége nyerte az Integritás Hatóság milliárdos tenderét

Az elmúlt években szinte megszokottá vált, hogy, ha egy állami szereplő kommunikációs tendert ír ki, akkor Balásy Gyula cégei lesznek a befutók. Az Integritás Hatóság három részre bontott, két évre szóló, összesen 1,1 milliárdos megbízását azonban mégsem ők nyerték el. Pedig a New Land Media két esetben is a legolcsóbb ajánlatot adta. A szakmai tervük azonban nem felelt meg eléggé a Hatóságnak.

https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/07/23/hiaba-volt-olcsobb-nem-balasy-cege-nyerte-az-integritas-hatosag-milliardos-tenderet/

2024-07-23 00:00:00

atlatszo.hu

Először letagadta, majd miután pereltünk, kiadta az Építési és Közlekedési Minisztérium a márciusi tarifareform kapcsán készült hatástanulmányt. A dokumentum szerint a 14 év alattiak "ingyenes" utazása mintegy 5 milliárd forint bevételkiesést jelent a MÁV-nak és a Volánnak, míg a prémium jegyekből félmilliárdos pluszbevétellel terveztek. Összességében viszont 25 milliárd forintba került az adófizetőknek az új tarifarendszer - csak az idén. "Az elmúlt évtizedek legjelentősebb közösségi közlekedési tarifareformját hajtotta végre az Építési és Közlekedési Minisztérium és a MÁV-VOLÁN-csoport március elsejével. Márciusban rekordszámú, 932 ezer ország- és vármegyebérletet, valamint napijegyet váltottak az utasaink" - írta a MÁV az új tarifák bevezetése után. Az áprilisi közleményből az is kiderült, hogy "a családok pedig hónapról hónapra akár több 10 ezer forintot takaríthatnak meg az új tarifarendszer előnyeinek, kedvező árazásának köszönhetően." Az úgynevezett tarifareform szinte a semmiből érkezett idén tavasszal. Az ország- és vármegye bérletek megjelenését Lázár János jelentette be, hangsúlyozva: "van Magyarországon 700 ezer olyan gyerek, aki 6 és 14 év közötti, akiknek díjmentes lesz az utazás". A perben kiderült, hogy hazudtak Lázár felváltva használja a kedvezmények kapcsán a díjmentes és ingyenes szavakat, ami valójában annyit jelent: az utazó helyett más fizet. Mégpedig az állam, a magánszemélyek és cégek által befizetett adókból. Éppen ezért kértük ki közadatigénylésben a minisztériumtól a számításokat, hogy mégis mennyibe kerül mindez az adófizetőknek. Elsőre azonban nem kaptuk meg, Lázár tárcája ugyanis azt állította, hogy "az adatigénylése vonatkozásában az Építési és Közlekedési Minisztérium nem tekinthető az adatkezelő szervnek". Ezt követően pert indítottunk az adatokért, és a bíróságon már azt mondta a minisztérium jogtanácsosa: "Amennyiben a Tisztelt Bíróság kitágító módon értelmezi az adatkérést, úgy a rendelkezésre álló valamennyi iratot megkereshetjük és ki tudjuk adni". Vagyis beismerték, hogy mégis adatkezelők, ami nem meglepő, hiszen a minisztérium volt az előterjesztő. A per végül egyezséggel zárult, és utána az ÉKM két dokumentumot küldött meg részünkre: egy előterjesztést és egy táblázatot. 5-600 milliós pluszbevétel Az "Előterjesztés a tarifa- és kedvezményrendszer átfogó korszerűsítése érdekében szükséges jogszabályok elfogadásáról és módosításáról" című, 2024. február 7-én jegyzett dokumentumban az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) úgy fogalmazott, hogy "a jelenleginél sokkal egyszerűbb, az utazóközönség igényeihez lényegesen jobban igazodó, korszerűbb - a hazai közösségi közlekedés történetében eddig még meg nem valósult - egységes tarifa- és kedvezményrendszer" létrehozása a céljuk. Az intézkedés bevezetésével "az egyes szolgáltatók viszonylatra szóló bérletei, a félhavi bérletek, a HÉV-bérletek, a Volánbusz környéki bérletei és a vasút-villamos (tram-train) bérletek is" megszűntek, már csak a vármegye- és országbérletek elérhetők. A 44 oldalas, nem nyilvánosnak jegyzett irat szerint "A hagyományos bérlettermékek kivezetése esetén egyszerűsödik a bérlet jellegű termékek portfóliója; elkerülhető, hogy az utasok esetlegesen nem a számukra legköltséghatékonyabb terméket vásárolják. Az intézkedéssel kapcsolatban kockázatot jelent, hogy az 5 km-es hagyományos bérletet vásárlók többet fizetnek majd az intézkedés bevezetését követően bérletükért, mint jelenleg, ugyanakkor viszont bővülni fog az igénybe vehető szolgáltatások köre (több szolgáltató igénybevételi lehetősége)". A bérletek mintájára bevezették viszont idén március 1-jén a "Vármegye24" nevű napijegyet (999 forint) és a "Magyarország24" nevű napijegyet (4.999 forint). Ezekből semmilyen további kedvezmény nem vehető igénybe, csak teljes árú változatuk érhető el. A minisztérium várakozásai szerint ezek "az új, napijegy jellegű díjtermékek a bevezetés évében nettó 12 M Ft többlet menetdíjbevételt eredményezhetnek a szolgáltatóknak". A tarifareform során a jegyrendszert is átalakították. Eszerint a helyjegyköteles vonatokra a helyjegyek másodosztályon a nem InterCity minőségű szolgáltatás esetén változatlanul 300 Ft-ba, InterCity vonaton 990 Ft-ba (az utazás napja előtt megváltva 650 Ft-ba), 1. osztályon 1990 Ft-ba, prémium osztályon 2990 Ft-ba kerülnek. "Az intézkedés összesen éves szinten nettó ~514 M Ft többletet eredményez a szolgáltatóknak." A kutya és kerékpárszállítás egységes 500 Ft-ra való rögzítése pedig további 142 milliós bevételt jelent a dokumentum szerint. Többmilliárdos bevételkiesés Az új tarifarendszerben a 14 év alatti gyermekek, a nagycsaládok, a fogyatékkal élők, a tartós betegek, a 65 év alatti nyugdíjasok és a magyar igazolvánnyal rendelkező külhoniak is díjmentesen utazhatnak. A 14 és 25 év közötti fiatalok, valamint a közalkalmazottak pedig 50%-os kedvezménnyel használhatják a helyközi közlekedést. Mivel többen utazhatnak díjfizetés nélkül vagy kedvezménnyel, mint korábban, ez hatalmas menetdíj-bevétel kiesést okoz a szolgáltatók számára. Azt írják a minisztériumi iratokban, hogy "A tervezett intézkedések közül kiemelendő a 14 éven aluliak díjmentes utazása, mely a helyközi személyszállítási közszolgáltató társaságoknál várhatóan éves szinten 4,8 Mrd Ft-os menetdíj bevételkiesést okoz". Az előterjesztés szerint "Az új kedvezményrendszerben kevesebb, jobban átlátható kedvezmény áll majd rendelkezésre, és nem lesz szükség sem bonyolult igazoló dokumentumokra, sem pecsételni való űrlapokra, azaz egyszerűsödik a kedvezmény igazolásának módja". Mindennek azonban ára van. 25 milliárdos "költségvetési átcsoportosítás" Az Építési és Közlekedési Minisztérium által írt előterjesztésben az is szerepel, hogy nem csak a kieső és plusz bevételekkel kell számolni az új tarifarendszer kapcsán. A helyzet ennél jóval bonyolultabb - és drágább. A szolgáltatók (Volán, MÁV) ugyanis szociálpolitikai menetdíj-támogatást (SZMT) kapnak az államkasszából. Erre két jogcímen voltak korábban jogosultak: a szociálpolitikai kedvezményes jegytípusok (50%-os és 90%-os menetjegy és kedvezményes bérlet) esetében, illetve a díjmentes utazások után járó, a beszedett menetdíjak százalékában meghatározott módon. Ahogy az ÉKM előterjesztésében áll: "A kedvezménystruktúra átalakítása maga után vonja a díjmentes utazások után járó %-os kulcsok átalakításának szükségességét is." Az új tarifarendszerben "Egyes utascsoportok az intézkedések hatására az eddigi 50%-os vagy 90%-os kedvezményű menetjegy, bérlet vásárlása helyett díjmentes utazásra lesznek jogosultak, ami miatt a szociálpolitikai menetdíj-támogatás alapját is képező belföldi menetdíjbevételek csökkennek és a szolgáltatók elesnek az eddig megvásárolt kedvezményes menetjegyek, bérletek után járó szociálpolitikai menetdíj-támogatástól." A minisztérium szerint "a két hatás ellensúlyozása érdekében szükséges a díjmentes utazások után fizetett szociálpolitikai menetdíj-támogatás kulcsát növelni". Méghozzá jelentősen. "Az előterjesztésben felsorolt intézkedések összességében éves szinten nettó 25 Mrd Ft-os szociálpolitikai menetdíj-támogatás kiesést generálnak a szolgáltatók számára, melyet költségvetési átcsoportosítással rendezni szükséges". Ugyanakkor azt is írják, hogy szerintük ez nem pluszkiadás lesz: "Tekintettel arra, hogy a közszolgáltatás bevétellel nem fedezett indokolt költségeit a közszolgáltatás megrendelője megtéríti, a díjmentes utazások után fizetett szociálpolitikai menetdíj-támogatás kulcsának növelése csak az egyes költségvetési sorok közötti átrendezéssel jár, költségvetési hatása nincs." Márpedig biztos van, hiszen valahonnan el kell venni ezt a pénzt. Az iratok szerint a megemelt szociálpolitikai menetdíj-támogatással tartható lesz a MÁV és a Volán 2024-es költségvetése is. Segesvári Csaba Címlapkép: Lázár János építési és közlekedési miniszter az állami támogatású közösségi közlekedés tarifarendszerének váltásáról tartott sajtótájékoztatón Debrecenben 2024. január 9-én. (fotó: MTI/Vajda János)

Legalább 25 milliárd forintba került az adófizetőknek a Lázár-féle tarifareform

Először letagadta, majd miután pereltünk, kiadta az Építési és Közlekedési Minisztérium a márciusi tarifareform kapcsán készült hatástanulmányt. A dokumentum szerint a 14 év alattiak „ingyenes” utazása mintegy 5 milliárd forint bevételkiesést jelent a MÁV-nak és a Volánnak, míg a prémium jegyekből félmilliárdos pluszbevétellel terveztek. Összességében viszont 25 milliárd forintba került az adófizetőknek az új tarifarendszer – csak az idén.

https://atlatszo.hu/kozadat/2024/07/23/legalabb-25-milliard-forintba-kerult-az-adofizetoknek-a-lazar-fele-tarifareform/

2024-07-23 00:00:00

atlatszo.hu

Nem felelt meg az EU-s előírásoknak az akkumulátor-ipari létesítmények eddigi engedélyeztetése Magyarországon, most viszont kötelezővé teszi kormány az egységes környezethasználati engedély megszerzését ilyen beruházások számára. Az eddig engedély nélkül működő üzemek környezeti károkozását azonban nem vizsgálják ki a magyar hatóságok. Az Energiaügyi Minisztérium július 19-én egy sajtóközleményben tudatta, hogy a magyar kormány kötelezővé teszi "környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását valamennyi típusú akkumulátor és részegységei gyártását, valamint az akkumulátor-hulladék kezelését végzők számára". A minisztérium július 27-ig társadalmi egyeztetésre bocsátotta a rendelet-tervezetet. Ennek normaszövegéből azonban kiderül, hogy a változtatásra egy 2011-es EU-s irányelvnek való megfelelés miatt volt szükség - azaz a környezethasználati engedélyek nélküli gyárépítések eddig nem feleltek meg az uniós előírásoknak. A közlemény összefoglalja, hogy eddig milyen magyarországi jogszabály szerint jártak el: "Az akkumulátorgyártás jelenleg a vonatkozó kormányrendelet szerinti előzetes vizsgálat köteles tevékenység, azaz szükséges hozzá a környezetvédelmi hatóságnak a környezethasználattal járó tevékenység jelentős hatásáról szóló döntése. A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárás során dönti el, hogy a tervezett beruházásból származhatnak-e olyan jelentős környezeti hatások, amelyek miatt környezeti hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni." Teljes káosz, nagyvonalú engedélyezés Azt azonban nem teszi hozzá a minisztériumi közlemény, hogy a Magyarországon elsőként megépült, majd folyamatosan bővülő gödi Samsung-gyár esetében a hatóság hat alkalommal állapította meg, hogy működésének "nincs jelentős környezeti hatása". A környezetvédelmi hatóság a nem jelentős környezeti hatást a gödi gyár esetében többek közt azzal indokolta, hogy az akkugyártás során nem történnek kémiai reakciók. 2020-ban pedig arra hivatkoztak, hogy a gyártott akkucellák mennyisége az első négy évben nem érte el az "engedélyezett mennyiséget". Egy korábbi cikkünkben feltártuk, hogy a magyarországi akkumulátorgyárak engedélyezése terén teljes a káosz, és az egyes megyei környezetvédelmi hatóságok eltérő feltételeket szabhatnak az ilyen üzemek építéséhez. Tavaly februárban a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Környezetvédelmi Tagozatának közleménye hívta fel a figyelmet arra, hogy egységes szabályozásra lenne szükség, s hogy a több ütemben bővített, 120 hektár kiterjedésű gödi akkumulátorgyár "tényleges víz, energia és alapanyag felhasználási értékei, környezeti kibocsátásai nem ismertek". A szakmai szervezet a környezeti hatások elemzéséhez egy segédletet is készített, hogy a jövőben alaposabban és egységesebben történjen az engedélyek kiadása. A dokumentumban azt is megállapították, hogy bár a magyar jogszabályok az akkumulátorgyártást nem kötik egységes környezethasználati engedélyhez, a gyárakban folyó technológiai műveletek miatt részletes és alapos környezeti hatásvizsgálatra lenne szükség. Így pl. ha az elektródák előállításához használt szerves oldószer mennyisége meghaladja az évi 200 tonnát, kötelező környezethasználati engedélyhez kötni a működést. A gödi gyárban pedig már 2019-ben évi 11,4 ezer tonna szerves oldószert - N-metil-2-pirrolidont - használtak fel. Európában betartják az uniós előírásokat - kivéve Magyarországon Mindenesetre a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet most bejelentett módosításával az akkumulátor és részegységei gyártása, valamint az akkumulátor-hulladék kezelése bekerül a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek közé. A kormány "a magyar emberek egészségének védelmére és a környezetvédelmi célkitűzések további erősítésére" hivatkozik a döntés indoklásában. A rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátott szövegéből viszont kiderül, hogy a változtatást a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés teszi indokolttá. A magyar kormány tehát jócskán, 13 évvel "le van maradva" az európai joggyakorlattól. Ráadásul az említett EU-s irányelvet 2014-ben módosította és kiegészítette az Európai Parlament, erre azonban nincs hivatkozás a mostani rendelet-tervezetben. Az Európában létesülő akkus beruházások esetén viszont az uniós előírásoknak megfelelően eddig is kötelező volt részletes környezeti hatásvizsgálatot lefolytatni. Az LG Chem lengyelországi akkumulátorgyára esetén is ez történt, ahogy az az Európai Befektetési Bank (EBB) által készített, az üzem engedélyeztetéséről szóló összegzésben olvasható. A svédországi Göteborg új akkumulátorgyárának építéséhez is az EBB adott támogatást, és az üzemhez készült leírásban ez áll: "A projekt integrált ipari üzemként a környezeti hatásvizsgálatról szóló 2014/52/EU irányelv II. mellékletének hatálya alá tartozik, amely módosítja a 2011/92/EU irányelvet, és teljes körű Környezeti hatásvizsgálati eljárást ír elő. A KHV-jelentés elkészült, nyilvános konzultációra bocsátották, és a teljes körű környezethasználati engedélyt az illetékes hatóság várhatóan 2023 nyarán adja ki. Az EBB az értékelés során felülvizsgálja a KHV-eljárást és a dokumentumokat, valamint az élőhelyek, illetve a madarak védelméről szóló uniós irányelveknek való megfelelést." Ugyanígy részletes hatásvizsgálati dokumentációt kellett benyújtania a SungEel Kft-nek a Németországban megépíteni kívánt akkumulátor-feldolgozója létesítéséhez - írtuk meg néhány hete -, miközben Magyarországon ugyanez a cég környezethasználati engedély nélkül működtetheti a feldolgozó üzemeit. A mostani hazai rendeletmódosítás pedig arra sem tér ki, hogy a már meglévő üzemek működhetnek-e továbbra is környezethasználati engedély nélkül Magyarországon. Ahogy azzal sem foglalkoznak a magyar hatóságok, hogy az eddig elkövetett szennyezési ügyeket - többek közt a gödi gyárból a kommunális szennyvízcsatornába, majd onnan a szántóföldre került magzatkárosító oldószer ügyét - kivizsgálják. Bodnár Zsuzsa

Az uniós előírásokat megsértve, környezethasználati engedély nélkül épülhettek akkugyárak Magyarországon

Nem felelt meg az EU-s előírásoknak az akkumulátor-ipari létesítmények eddigi engedélyeztetése Magyarországon, most viszont kötelezővé teszi kormány az egységes környezethasználati engedély megszerzését ilyen beruházások számára. Az eddig engedély nélkül működő üzemek környezeti károkozását azonban nem vizsgálják ki a magyar hatóságok.

https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/07/24/az-unios-eloirasokat-megsertve-kornyezethasznalati-engedely-nelkul-epulhettek-akkugyarak-magyarorszagon/

2024-07-24 00:00:00

atlatszo.hu

A Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész nevével fémjelzett "csodazongora" történetében gyakran felbukkan a közpénz. Abból született meg tíz évvel ezelőtt maga a hangszer is, amelyből aztán 10 darabot vett a kormány. Most újabb 5 darabot vásárolnak közpénzből, emellett 190 millió forinttal támogatják Bogányi zongoragyártó cégét. Minderről egy nem nyilvános kormányhatározatban döntöttek, ami csak a közbeszerzési dokumentumokból derült ki. A 2-es sorszámmal kezdődő, tehát "kétezres" kormányhatározatok nem titkosak, egyszerűen csak nem jelentetik meg őket a Magyar Közlönyben, mint a többit, vagyis nem kerülnek nyilvánosságra. Az Orbán-kormány rendszeresen alkalmazza ezt a megoldást, ha azt szeretné, hogy egy-egy döntése titokban maradjon. "A hangszer megfelel a magas színvonalú, a magyar hagyományokat és innovációt bemutatni képes hangszeres berendezés kívánalmainak, amely ezáltal alkalmas lehet Magyarország imázsának emelésére." - olvasható az öt darab Bogányi-zongora beszerzéséről szóló dokumentációban. A Közbeszerzési Értesítő 2024. július 31-i kiadásában jelent meg, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő összesen öt darab Bogányi-zongorát vásárol nettó 279,5 millió forintért. Az MNV által beadott iratok szerint azért veszik a hangszereket, hogy "azokat diplomáciai és államközi kapcsolatok fejlesztésének céljából elajándékozza". A dokumentáció szerint 3 darab B-292 típusú és 2 darab B-262 típusú Bogányi-zongorát vesz az állam. A hangszerek honlapja szerint a B-292 a "Grand Prestige" nevű versenyzongora, a B-262 pedig az első, 2015-ben bemutatott modell. Az eladó az SLG-33 Művészeti és Szolgáltató Kft., amely a hangszer forgalmazását kizárólagosan végzi. Éppen ezért a beszerzés felhívás nélküli tárgyalásos eljárás volt, vagyis csak ezt a céget kérték fel ajánlattételre. Az SLG-33 Művészeti és Szolgáltató Kft. egyetlen tulajdonosa Bogányi Gergely zongoraművész, akiről a hangszer is a nevét kapta. A Vácra bejegyzett vállalkozás nettó árbevétele 2019 és 2023 között évi 12-35 millió forint között mozgott, a mostani állami megrendelés tehát jelentősen megdobja majd a forgalmát. Titkos döntés, fejlesztési támogatás A közbeszerzési dokumentumokban az is szerepel, hogy az 5 darab Bogányi-zongora megvásárlásáról a kormány egy 2-es sorszámmal kezdődő ("kétezres") kormányhatározatban döntött. Ezek a határozatok nem kimondottan titkosak, de tulajdonképpen mégis, mert a többivel ellentétben nem jelentetik meg őket a Magyar Közlönyben. A nyilvánosság tehát nem értesül róluk. Az Orbán-kormány gyakran alkalmazza ezt a módszert, hogy eltitkolja a döntéseit. Szerencsére a mostani zongorabeszerzési tender iratanyagába becsatolták azt a kormányhatározatot, ami a vásárlásról határozott. Így megnézhetjük, miként néz ki egy ilyen "kétezres" határozat, amit egyébként nem hoznak nyilvánosságra. Ráadásul nem csak az 5 zongora megvásárlása szerepel benne, hanem az is, hogy az állam a Zengafons Kft. "Technológiai fejlesztés támogatása a hangszergyártás területén" című projektjét maximum 241,7 millió forinttal támogatja. A Zengafons Kft. az a cég, ami eredetileg kifejlesztette a Bogányi-zongorát, és a mai napig a gyártását végzi. A cég többségi tulajdonosa Bogányi Gergely, a kisebbségi pedig Üveges Péter, a hangszer feltalálója. A Csomádra bejegyzett vállalkozás az elmúlt években nettó 74 és 151 millió forint közötti árbevételt ért el. A kormányhatározatban megítélt 241,7 millió forint támogatás bruttóban, áfával együtt értendő, nettóban kb. 190 millió forintot jelent. A Zengafons tehát nagyjából egy évi bevételét kapja ajándékba a kormánytól, közpénzből. Folyamatos közpénzeső a zongorára Tíz évvel ezelőtt a 444 írta meg, hogy egy apró nógrádi cég, a Zengafons Kft. kapott 217 millió forint támogatást az államtól az Új Széchenyi Terv keretében. A "Magyar Zongora" nevű pályázat célja egy olyan hangszer kifejlesztése volt, amely "világraszóló újdonság a hangszeriparban", és egyben "újraéleszti a magyar hangszergyártást". A lap arról is beszámolt, hogy a pályázat önrésze 60 millió forint volt, de ezt a Zengafons megkapta támogatásként a Nemzeti Banktól. A cég tulajdonosa Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész, és bár a mintaoltalom szerint a hangszer feltalálója Üveges Péter, mégis Bogányi-zongoraként került be a köztudatba. A zongoraművész honlapja szerint "a Szerencsejáték Zrt. és az EMMI 100 millió forintos támogatására is szükség volt, hogy elkészüljön a prototípus". 2015-ben bemutatták az elkészült csodazongorát, és az állam gyorsan vett is belőle tíz darabot nettó 602 millió forintért. Ezeket itthoni és külföldi közintézményekben helyezték el. Később ajándékozott egyet a kormány Finnországnak és Moszkvának is, tavaly pedig vettek egyet a 3,5 milliárdért megvásárolt brüsszeli palotába is. Azt egyelőre nem tudni, hogy a most megvásárolt öt darab csodazongorát kinek szeretné adni a kormány. Erdélyi Katalin

Matolcsy Ádám barátjának cégénél tavaly 2 milliárd forintra csökkent a bevétel

A Száraz István érdekeltségébe tartozó Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációs tenderein rendre taroló cég nettó árbevétele több mint egymilliárd forinttal csökkent 2023-ra, és a nyeresége is jelentősen kevesebb volt, mint a korábbi években. Pedig közpénzes tenderekből továbbra sincs hiány a cégnél.

https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/08/01/az-allam-280-millio-forintert-vesz-ot-csodazongorat-hogy-elajandekozza-oket/

2024-07-25 00:00:00

atlatszo.hu

Az Átlátszó több mint tíz éve követi a közpénz nyomát, hiszen tudjuk: közpénz nem vész el, csak átalakul. Hogy mivé? Jobb esetben megfelelő egészségügyi ellátássá, minőségi oktatássá, tükörsima utakká. Rosszabb esetben pedig különböző oligarchák, kormányközeli cégek, átláthatatlan alapítványok, rokonok vagyonává. Most egy egyszerű videóval mutatjuk be a folyamatot. Az adófizetők (lakosok, cégek) által befizetett adó az államkasszába kerül - ez a közpénz. Ebből működteti a kormány a közintézményeket, így az állami iskolákat, kórházakat és hivatalokat, de ebből építik például az utakat is. Nem mindegy tehát, hogy a rendelkezésre álló vagyonból mennyi jut valójában közfeledatokra, és mennyi "téveszt célt". A beruházásokra, szolgáltatásokra és egyéb kiadásokra szánt közpénzt az állami szervezetek gyakran közbeszerzéseken keresztül költik el. Ez éves szinten több ezer milliárd forintot jelent. Ezekre a tenderekre többnyire bárki jelentkezhet, de az is előfordul, hogy olyan speciális feltételeket határoznak meg a kiírók, amelyek miatt csak bizonyos jelentkezők kaphatják meg a munkát. És az sem ritka, hogy már előre megvan, ki fogja nyerni az adott megbízást. Ezt többek között irányított kiírásokkal, versenykorlátozó feltételekkel, szubjektív vagy aránytalan értékelési szempontokkal lehet elérni úgy, hogy a törvényesség látszata megmaradjon. Főként ez az oka annak, hogy viszonylag kevés eljárás indul közbeszerzési visszaélések miatt. Az irányított, manipulált tenderekkel egyrészt elveszik a lehetőséget a nem bennfentes cégek - főként a kkv-k elől -, amelyek így nem jutnak megbízásokhoz. Másrészt a csókos vállalkozásokat olyan előnyös helyzetbe hozzák, hogy már akkor sincs értelme indulni ellenük, ha a verseny nyitott. Vannak olyan kormányközeli vállalkozások, amelyek szinte mindig győznek az állami tendereken. Ezek a cégek az elmúlt években többmilliárdos profitot értek el, amit aztán a tulajdonosaik látványosan el is költöttek. Jachtoztak, magánrepülőztek, drága autókat, hatalmas ingatlanokat és luxusruhákat vettek belőle. A cikk és a videó a Szabad Média pályázat keretében, az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely támogatásával készült. Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját. Címlapkép: Átlátszó/Rick Zsófi

Így lesz az általad befizetett adóból jachtja és repülője az oligarcháknak

Az Átlátszó több mint tíz éve követi a közpénz nyomát, hiszen tudjuk: közpénz nem vész el, csak átalakul. Hogy mivé? Jobb esetben megfelelő egészségügyi ellátássá, minőségi oktatássá, tükörsima utakká. Rosszabb esetben pedig különböző oligarchák, kormányközeli cégek, átláthatatlan alapítványok, rokonok vagyonává. Most egy egyszerű videóval mutatjuk be a folyamatot.

https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/07/29/igy-lesz-az-altalad-befizetett-adobol-jachtja-es-repuloje-az-oligarchaknak/

2024-07-29 00:00:00

atlatszo.hu

A Külügyminisztérium tavaly év végén kötött támogatási szerződést egy magyar-szlovák társulással, amely Szlovákiában egy régi kolostor felújítását végzi. A középkori épület egykor magtárként is működött, de hosszú ideje romosan áll. 2021-ben vette meg a Közép-Európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, amit a magyar kormány hozott létre közpénzből. Az alapítvány vezetője Szijjártó Péter helyettese, Magyar Levente, aki a 774 millió forintos felújítási támogatást szignálta a külügy részéről. A romos ingatlant Orosz Örs, egy szlovákiai magyar politikus kezdte el megmenteni, aki 2021 elején tárgyalt róla Magyar Leventével is. Pár nappal a megbeszélésük után a Magyar által vezetett, közpénzből létrehozott alapítvány szlovák cége megvette az épületet, tavaly év végén pedig Magyar aláírta, hogy a magyar állam támogatja a felújítást. A kormány 2021 elején hozta létre a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt (KEOMA) közérdekű vagyonkezelőként. Megalapításakor a KEOMA két állami céget és 600 millió forint közpénzt kapott ajándékba a Fidesz-kormánytól, majd később még 24 milliárdot az államkasszából. Tavaly az alapítvány 5,4 milliárd forint támogatást kapott, nagy valószínűséggel ezt is a kormánytól, közpénzből. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese, Magyar Levente, a főigazgatója dr. Pacsay-Tomassich Orsolya volt külügyi államtitkár, és a többi kuratóriumi tag is külügyi kötődésű. A KEOMA rengeteg külföldi ingatlant vett a megalapítása óta, a legtöbbet Szlovákiában. 2021-ben megvették az épületet Ipolyság (szlovákul Šahy) egy kb. 7000 lakosú település Szlovákiában, a magyar határ mellett, Nógrád megye szomszédságában. Az egyik nevezetessége az egykori premontrei kolostor, ami később magtárként is működött, de régóta romosan áll. Orosz Örs, egy szlovákiai magyar politikus 2020 decemberében számolt be arról a Facebookon, hogy az általa vezetett Sine Metu Polgári Társulás megvásárolta az épületet, és szeretnék megmenteni. Orosz 2021. február 28-án posztolt arról, hogy Zachar Pál kollégájával (2022 ősze óta ő Ipolyság polgármestere) Magyar Levente külügyminiszter-helyettessel és Pacsay-Tomassich Orsolya akkori külügyi államtitkárral tárgyaltak az ipolysági premontrei kolostorról és az épület teljes felújításának lehetséges módjairól. "Rengeteg ötlettel és javaslattal érkeztünk nemcsak a kolostorral, de több más magyar emlékhellyel kapcsolatban is, melyek évtizedek óta dacolnak az enyészettel" - írta Orosz. Pár nappal később meg is lett a megoldás: a Magyar és Passay-Tomassich által vezetett Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozott egyik állami cég 2021. február elején alapított egy szlovákiai leányvállalatot, a Manevi SK-t. Az pedig Oroszék találkozója után nem sokkal, 2021. március 2-án és március 8-án megvette az ipolysági kolostort és az azt övező telket - ezt a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) tárta fel még abban az évben. A magyar állam fizeti a felújítást A kolostor-megmentési projekt Facebook-oldalán 2021 augusztusában azt írták, hogy a Manevi SK befektetőként szerepel a kolostor-renoválási projektben, és bemutatták a felújítás látványterveit is. A szöveg szerint nemcsak az egykori premontrei kolostor/magtár, hanem az udvar, a hátsókert és az Ipolyra néző jezsuita épület is felújításra kerül majd. 2021 novemberében elkezdték a magtáron a falvarrást, hogy a felújítás kezdetéig ne romoljon tovább az épület állapota. Majd hosszú csend után idén áprilisban közölték az épület Facebook-oldalán, hogy hamarosan elkezdődhet az ingatlan rendbetételének első fázisa. Azt nem tették hozzá, hogy ezt is a magyar adófizetők állják, pedig így van. Bár az épületet megvásárló Manevi-cég és az azt tulajdonló alapítvány is magyar közpénzből működik, a kolostor-felújítás támogatására még külön is adott pénzt a Fidesz-kormány az államkasszából. Tavaly októberben a Külügyminisztérium 774 millió forint támogatást ítélt meg az "ipolysági premontrei magtár rehabilitációja" című projektre. Az erről szóló szerződést (PDF-ben itt letölthető) a külügy részéről 2023. december 18-án Magyar Levente államtitkár szignálta, ami azért pikáns, mert ő amellett, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese, egyben az ingatlant (közvetetten) birtokló KEOMA vezetője is. Vagyis Magyar az egyik tisztségében eljárva többszáz millió közpénzt irányított át a másik pozíciójához tartozó projektre. Annyi csavart tettek azonban a történetbe, hogy nem közvetlenül az alapítványnak vagy a szlovákiai leánycégnek adta a külügy a támogatást, hanem a PONTIBUS Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulásnak. Ez egy magyar-szlovák közös szervezet, amit 2015-ben hozott létre Pest Megye Önkormányzata és a Nyitrai Kerületi Önkormányzat, ahova Ipolyság tartozik. Honlapja szerint a társulás létrehozásának célja, hogy "a határmenti társadalmi, gazdasági, turisztikai, kulturális és intézményközi kapcsolatokat fejlessze, hozzájárulva ezzel a térség összehangolt fejlődéséhez". Az pedig könnyen érthető, hogy miként került az ipolysági kolostor ügyébe a társulás: a felügyelőbizottságában ott van Orosz Örs, aki először kezdett el foglalkozni az ingatlannal, és tárgyalt róla Magyar Leventével is. Sörfőzde és szálloda lesz Mivel közpénzt kapott a munkára, a PONTIBUS közbeszerzést írt ki, hogy megtalálja a megfelelő kivitelezőt. A tenderfelhívás 2024. július 29-én jelent meg a közbeszerzési értesítőben, és augusztus 30-ig várják a jelentkezéseket. A kiírás szerint ez csak a felújítás első üteme lesz, amelynek során a 403 nm hasznos alapterületű magtár műemlék épületének "állagmegóvó és szerkezetkész kialakítása fog megtörténni", továbbá a feladat részét képezi "műemléki homlokzat-restaurálás 640 nm mennyiségben" is. A munkálatok során megerősítik az ingatlan alapjait, eltávolítják a jelenlegi, azbesztes tetőszerkezetet és megépítik az újat. A tendernél nem adtak meg becsült értéket, de a külüggyel kötött szerződés szerint a 774 millió forintos magyar állami támogatásból 536,9 millió forint megy majd a felújításra. Az összeg többi részét pedig adókra, eszközökre, marketingre, projektmenedzsmentre, szakértői díjakra és szolgáltatásokra költi a PONTIBUS. A közbeszerzéshez becsatolt iratok között van a projekt építési engedélye is, amit a Manevi SK kérelmezett 2022 áprilisában, és Ipolyság polgármestere állított ki 2022 júniusában. Az engedély szerint a később magtárként működő egykori premontrei kolostor felújítása csak a kezdet. A Manevinek ugyanis tervei vannak a régi jezsuita épülettel is. Egy étterem, egy 13 szobás szálloda "kis wellness-részleggel" és egy sörfőzde lesz majd itt a tervek szerint. A települést 2022 ősze óta vezető Zachar Pál megválasztása előtt Orosz Örssel tartott közös sajtótájékoztatóján már beszélt erről nagy vonalakban. A Felvidék. ma tudósítása szerint kifejtette: "Ilyen beruházás csak úgy valósulhat meg, ha hosszú távon fenntarthatóvá válik. Kulturális-gasztronómiai központtá alakítva vonzza majd a helyi és a tágabb környékről érkező látogatókat." 26 épület öt országban A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEOMA) alapító okirata 2021 februárjában kelt, és 2021 márciusában jegyezte be a bíróság. A KEOMA a megalapításakor a Manevi Zrt.-t és a Comitatus-Energia Zrt.-t kapta meg a Fidesz-kormánytól ajándékba, melyeknek akkor összesen négy külföldi ingatlana volt. Azóta a két cégnek számos leányvállalata lett, és rengeteg ingatlant vettek a Kárpát-medencében. Összesen 26 épületről tudunk öt országban: Szlovákiában 14, Romániában 8, Szlovéniában 2, Szerbiában és Horvátországban 1-1 tartozik hozzájuk jelenlegi ismereteink szerint. A szlovákiai leányvállalat, a Manevi SK ügyevezetője a szlovákiai Dennikn ("Napunk") lapnak azonban azt nyilatkozta idén júniusban, hogy Szlovákiában már nem terveznek további ingatlanokat vásárolni. Erdélyi Katalin Címlapkép: Az ipolysági premontrei kolostor/magtár 2024 áprilisában (fotó: Facebook)

A külügy 774 millióval támogatja egy romos szlovákiai kolostor-magtár felújítását

A Külügyminisztérium tavaly év végén kötött támogatási szerződést egy magyar-szlovák társulással, amely Szlovákiában egy régi kolostor felújítását végzi. A középkori épület egykor magtárként is működött, de hosszú ideje romosan áll. 2021-ben vette meg a Közép-Európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, amit a magyar kormány hozott létre közpénzből. Az alapítvány vezetője Szijjártó Péter helyettese, Magyar Levente, aki a 774 millió forintos felújítási támogatást szignálta a külügy részéről.

https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/07/30/a-kulugy-774-millioval-tamogatja-egy-romos-szlovakiai-kolostor-magtar-felujitasat/

2024-07-30 00:00:00

atlatszo.hu

Titok marad, hogy milyen információk és egyeztetések alapján hozta meg válságkezelő intézkedéseit az Orbán-kormány 3-4 évvel ezelőtt, a koronavírus-világjárvány idején. A HVG pert vesztett a kormánnyal szemben: a Kúria döntése felülírta a Fővárosi Ítélőtábla tavalyi ítéletét, amely még lapunknak kedvezett. A nyolc hónappal ezelőtti másodfokú ítélet ugyanis még arra kötelezte a járvány kezeléséért felelős állami szervet, az operatív törzset, hogy adja ki a Covid-járvány kezdeti időszakában tartott üléseiről készült jegyzőkönyveket, amelyeket igyekeztek titkolni. Ehhez képest alapvető fordulat, hogy nemrég a Kúria az operatív törzs felülvizsgálati kérelmére indított eljárásban úgy ítélt, a HVG számára kedvező döntést hatályon kívül helyezi, és kitart a járvány idején hozott döntések hátterét adó jegyzőkönyvek nyilvánosságtól való elzárása mellett. Így több száz oldalnyi irat, amelyet a kormányzat minden eszközzel próbált titkolni, titokban is marad. Azért, mert a Kúria szerint nem zárható ki, hogy lesz egy újabb világjárvány, amikor ismét használni kell azt a védelmi rendszert, protokollokat, amelyekről az operatív törzs ülésein annak idején szó esett. Megítélésük szerint emiatt "ezeknek az adatoknak a nyilvánosság előli időleges elzárásához fontosabb közérdek fűződik, mint a megismerhetőségükhöz". A Kúria az ítélet indoklásában azt írta: " kiemelkedő társadalmi (köz)érdek fűződik ahhoz, hogy a tervek egy újabb járvány esetén is rendelkezésre álljanak, azokat a nyilvánosság ne ismerhesse meg." A HVG több, mint két éve, 2022 májusban indított pert azok után, hogy a koronavírus-járvány idején működő operatív törzs nem volt hajlandó kiadni a pandémia idején tartott üléseinek jegyzőkönyveit. Arra hivatkozva tagadták meg a választ, hogy a dokumentumok még mindig döntés-előkészítő iratok. A HVG azért perelt, mert kíváncsi volt, milyen adatok, elemzések alapján, milyen szempontokat mérlegelve hozta meg ülésein a döntéseket a testület, működésének csaknem két éve alatt. Ugyanis a 2020 januárja és 2021 novembere közti 159 ülésén a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs számos, a magyarok millióit, vállalkozások százezreit, továbbá az államigazgatás és a gazdaság szereplőit érintő számos döntést, korlátozást hozott. Ahogy most a Kúria bírái, korábban az Ítélőtábla bírói tanácsa is átnézte az összesen 175 jegyzőkönyvet, és ők csupán 13-ban találtak pár bekezdést, amelyet az iratok kiadásakor indokoltnak tartottak kitakarni, mert azok a döntés-előkészítő munkát végző személyekhez köthető "véleményező tartalmi elemek". Az eljárást 2022 őszén a kormány is próbálta gátolni. A lex HVG-t erre az ügyre szabták, visszamenőleges hatállyal. A rendelet szerint "az Operatív Törzs feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat nem nyilvános". Tehát a változtatás után nemcsak a jövőbeni operatív törzsek, hanem a folyamatban lévő perben érintett operatív törzs jegyzőkönyvei is automatikusan döntés-előkészítő jellegűek, így nem adhatók ki. Előírták, hogy az ilyen dokumentumokat bírósági eljárásban az ügy irataihoz nem is szabad csatolni. Ezzel a kormány arra kötelezte a független bíróságot, hogy maga "menjen az ügy után", és berendelte a bírót iratbetekintésre egy állami szervhez - ez viszont felvetheti a hatalmi ágak szétválasztására vonatkozó alkotmányos követelmény sérelmét is. A bírók mégis zokszó nélkül eleget tettek ennek: megvizsgálták, hogy az iratok alapján indokolt-e a titkolózás. Míg első fokon a törvényszék arra jutott, hogy igen, az Ítélőtábla ellenkezőleg: kötelezte az operatív törzset a kért iratok kiadására, mondván, a döntések már megszülettek, nincs mit titkolni. Végül utolsó körben a Kúria az iratok ismételt áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy "a rendkívüli veszélyhelyzetben készült jegyzőkönyvek - az abban foglalt adattartalom komplexitására is figyelemmel - nyilvánossága a kivételesen korlátozható kategóriába tartozik." A közérdekű adat megismerését célzó perben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezettel együttműködve Nehéz-Posony Kata ügyvéd képviselte lapunkat. Hegyi Szabolcs, a TASZ politikai szabadságjogok szakértője a HVG-nek "rémisztőnek" nevezte a Kúria döntését, mivel szerinte azzal a bíróság gyakorlatilag cenzúrát vezet be, elvitatva azt a jogot, hogy az újságíró és az olvasók az egyébként nyilvános információkat maguk értelmezzék. Hegyi elékeztetett: a Kúria szerint ha a közérdekű dokumentumok egyes elemeinek jogszerű kitakarása értelmezhetetlen adatot eredményezne, nincs lehetőség arra, hogy egyes részeinek megismerhetőségéről a bíróság külön-külön döntsön, hanem a teljes anyag nyilvánosságra hozatala megtagadható. Hegyi ezzel szemben úgy látja, a bíróság joga eldönteni, van-e a kért dokumentumban olyan adat, aminek a nyilvánossága jogszerűen korlátozható, és ezt neki kell kijelölni. Ez a bíróságnak kötelessége is, és kényelmi megfontolásból nem spórolhatja meg a döntést, csak mert sok adatról kellene külön döntenie. Nehéz-Posony Kata pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kúria "nagyvonalúan átlépett" afölött, hogy a kormány alkotmányos felhatalmazás nélkül, folyamatban lévő konkrét ügybe avatkozott be egyedi jogalkotással, ráadásul a háborús helyzetre hivatkozva, bár annak semmi köze a korábbi járványhoz. Abszurdnak nevezte Nehéz-Posony Kata azt a kúriai érvelést is, hogy az információk nyilvánosság előli elzárását jövőbeni járványok kialakulása indokolja, ami persze lehetséges, de a jegyzőkönyvekkel érintett, 3-4 évvel ezelőtti járványügyi döntések már rég megszülettek, többségük meg is szűnt, a védekezési intézkedések jó részét már ismerjük, ezért ennek a nyilvánossága nem korlátozza az újra bevezetésüket, csak azt nem tudjuk, hogy milyen adatokon és hatásvizsgálatokon alapultak, ami viszont amúgy is más lenne egy új helyzetben. Akárhogy is, a Kúria döntése ellen lehetne fordulni az Alkotmánybírósághoz (Ab), majd akár a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) is, de a jogi helyzet mérlegelése után úgy döntöttünk, nem tesszük. Hegyi Szabolcs szerint, ha ugyanis a Kúria "rendkívül tág és paternalista" jogértelmezését az Alkotmánybíróság is helyben hagyná, azzal gyakorlatilag ellehetetlenítené a jövőbeli közadatigénylések igen jelentős részét. A kockázatot szerinte növeli az, hogy itt nem a rendes működéssel összefüggő kormányzati iratokról volt szó, hanem a speciális, járványhelyzetben működő válságkormányzás nyilvánossága a kérdés, így kiszámíthatatlan, hogy ezt az Ab vagy az EJEB a nyilvánosság mellett vagy ellene szóló érvként értékelné. A további eljárás Nehéz-Posony Kata ügyvéd szerint is tartogathat veszélyeket az adatnyilvánosságra, hiszen "ha ezt, a kúriai döntést hagyná helyben az Alkotmánybíróság, akkor az egy jogszűkítő helyzet konzerválását jelentené, ez pedig a jövőbeni, adatnyilvánosságot érintő eljárásokat nehezíthet meg."

A Kúria bevédte a “titkosítást”: homályban maradnak az operatív törzs jegyzőkönyvei

Két év pereskedés után sem derülhet ki, hogyan készült annak idején az Orbán-kormány a Covid-járványra, és milyen megfontolásból hozott milliók életét korlátozó döntéseket. Az eljárást a kormány is sikerrel akadályozta a – kifejezetten erre az ügyre szabott -, visszamenőleges hatályú “lex HVG”-vel.

https://hvg.hu/itthon/20240726_Kuria-titkositas-operativ-torzs-jegyzokonyvek-per-itelet-nyilvanossag-ebx

2024-07-26 11:08:00

HVG

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség feljelentéskiegészítést követően elutasította egy volt pénzügyőr állításával kapcsolatos feljelentéseket, így többek között Jámbor András országgyűlési képviselőét is a Gattyán-ügyben - közölte az ügyészség. Mint arról a HVG is beszámolt, júniusban, a Partizán műsorában Tiszolczi Lajos egykori NAV-os nyomozó őrnagy azt állította: 2021-ben a legmagasabb szintről sikáltatták el Gattyán György (nyitóképünkön ő látható) cégcsoportja, a Docler ellen folyó nyomozást. Tiszolczi szokatlan eljárásrendi lépésekről beszélt, a NAV-vezetés leváltásáról, azt mondta, a nyomozás politikai befolyás alatt zajlott, míg végül lezárták. Ezt a NAV már akkor tagadta, és nem is került elő konkrét bizonyíték, amely Tiszolczi állítását igazolta: Az ügyészség most megállapította: a volt pénzügyőr állításaival ellentétben a nyomozást nem politikai utasításra szüntette meg a NAV, hanem - az EU Bíróságának ítéletét is alapul véve - a portugál jogsegély során beszerzett bizonyítékok alapján. Tény, hogy 2012 óta minden bíróság, az uniós is Gattyánék javára döntött a NAV-os ügyekben. Ezt emelte ki az ügyészség is, mondván: az EU Bírósága szerint megfelel az uniós jogának, ha egy cég másik uniós országban köt ügyletet a jobb adózás érdekében. A portugál hatóságok szerint a Gattyán-cég valós tevékenységet folytatott Portugáliában, ezután ott adózott, a kettős adóztatás tilalma miatt így viszont itthon nem volt áfafizetési kötelezettsége, ezért szüntették meg ellene az eljárást - írták. Az ügyészség megjegyezte azt is, hogy "a volt pénzügyőr egyebekben nem volt az úgynevezett Gattyán-ügy nyomozója, a büntetőeljárási törvényben írt nyomozási cselekményt abban soha nem végzett". Mástól hallott valamit, de ennek "valóságtartalmát semmilyen módon nem ellenőrizte", és a jelentéseiben foglaltakból megállapítható, hogy a vele együttműködő személy célja az volt, hogy Gattyán Györgytől nagyobb összegeket szerezzen - írták.

Az ügyészség állítja, hogy a Gattyán-nyomozást nem politikai utasításra szüntette meg a NAV

A vádhatóság meg is szüntette az ezzel kapcsolatos nyomozásokat, és azt is jelezte: sosem volt a Gattyán-ügy nyomozója a Partizánnak nyilatkozó volt NAV-os pénzügyőr, aki a politikai szálat emlegette.

https://hvg.hu/itthon/20240729_Nem-politikai-utasitasra-szuntette-meg-a-NAV-a-Gattyan-nyomozast-ugyeszseg

2024-07-29 11:45:00

HVG

Kit érdekel ma a koronavírus, a 49 ezer halottal letudtuk a ránk jutó csapást? Nem is kerítettek nagy hírverést annak, hogy egy közelmúltban megjelent kormányhatározat némileg átrendezve a költségvetési előirányzatot, 4 milliárd forintot elvont a Kulturális és Innovációs Minisztérium "nemzeti oltóanyaggyár és nemzeti koronavírus-oltóanyaggyár" beruházásra szánt összegéből. Ez annyit tesz, hogy az idén nem lesz szükség erre az összegre, mert nem tart ott az építkezés, hogy felhasználható legyen. Bár a közemlékezet a debreceni gyár 2021-es ünnepélyes alapkőletételét és Müller Cecília országos tiszti főorvos minden szakmai alapot nélkülöző ígéretét tudja felidézni, amely szerint a létesítmény 2022 végére már koronavírus elleni vakcinát fog gyártani, valójában az építési terv már 2017-ben megfogalmazódott. Építsünk saját gyárat! A hazai oltóanyaggyártás gondolata már 2017-ben megjelent egy kormányzati előterjesztésben, az abban leírtak szerint a hazai ellátásbiztonság és az importkitettség csökkentése érdekében lenne szükség erre. 2018-ban már a debreceni helyszín és a közreműködők - az egyetem, az influenzavakcinát gyártó Fluart Kft. (az egykor a Fidesz által elutált offshore bejegyzésű Omninvest), valamint az együttesből utóbb gyorsan kiugrott Richter Gedeon Nyrt. szerepelt. Több mint fél évtizede úgy gondolták, hogy a beruházás megvalósításához "mindössze" 46 milliárd forintra lenne szükség a gazdaságos termelés megalapozásához, ami nem csak a hazai ellátást, de az exportot is szolgálná. Akkor persze, szó sem volt Covidról, de volt már rendre felbukkanó oltóanyaghiány, ami megnehezítette a gyermekkori oltásrend megtartásához szükséges vakcinák beszerzését. A nemzetközi oltóanyagpiacot alapvetően négy nagy multi látja el, a hullámzó kereslet, az időnként kieső gyártókapacitások okoznak világszerte átmeneti ellátási gondokat. Az évekig hibernált tervek 2021-ben hirtelen előkerültek, hangzatos lózungok kíséretében, hogy Közép-Európa oltóanyaggyártó nagyhatalma leszünk, a reménybeli gyártási portfólió pedig a saját fejlesztésű Covid-elleni vakcináról, orosz Szputnyik- és vagy kínai Sinopharm-licencről, kanadai és izraeli együttműködésről is szólt.

Tovább maszatol a kormány a hét éve tervezett nemzeti oltóanyaggyár ügyében

Szerencse, hogy mind többen oltásellenesek – gondolhatja a kormány. Így nem lesz vehemens számonkérés, hogy mit is beszéltek összevissza a „hamarosan termelő” nemzeti oltóanyaggyárról.

https://m.hvg.hu/360/20240729_egeszsegugy-nemzeti-oltoanyaggyar-oltas-koronavirus-vakcina-budai-egeszsegkozpont-bethesda

2024-07-29 14:00:00

HVG360

Az Európai Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal, a NAV és az Integritás Hatóság után az Európai Ügyészség is nyomoz Nyírmártonfalva hírhedt, lomb nélküli lombkoronasétánya ügyében, adta hírül a Transparency International. Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, így nem volt világos, vizsgálódhat-e az ügyben. A TI idén januárban mégis hozzájuk fordult, a július utolsó napján kelt válaszlevele szerint pedig az ügyészség csalás gyanúja miatt bűnügyi nyomozást indított. A fejlemény egyben cáfolja a magyar ügyészség közleményét, a magyar vádhatóság szerint ugyanis Magyarországon és nem az Európai Ügyészség előtt folyik nyomozás a nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében.

Nyomoz az Európai Ügyészség a lombmentes lombkoronasétány miatt

Magyarország nem tagja az ügyészségnek, így nem volt világos, indulhat-e vizsgálat, most azonban kiderült, hogy igen. Csalás gyanúja miatt nyomoznak.

https://hvg.hu/kkv/20240802_Nyomoz-az-Europai-Ugyeszseg-a-lombmentes-lombkoronasetany-miatt

2024-08-02 07:57:00

HVG

2021 elején írtunk arról, hogy a tatabányai Szent Borbála Kórházhoz egy új szárny épül, a becsült érték majdnem háromszorosáért. Információink szerint a 12 milliárdos épület hónapokkal ezelőtt elkészült, de még nem adták át, viszont folyamatosan megy benne a klíma. Kérdéseket küldtünk az ügyben az Országos Kórházi Főigazgatóságnak, a tatabányai kórház főigazgatója pedig válaszában megerősítette az Átlátszó értesüléseit: "az állagmegóvás érdekében" május óta "folyamatos temperálást" biztosítanak az üres ingatlanban. Várhatóan ősszel kezdődik a betegellátás a tatabányai Szent Borbála Kórház új szárnyában, közölte érdeklődésünkre a kórházigazgató. A legutolsó hírek az épületről tavaly nyáriak: akkor arról számoltak be az illetékesek, hogy az új kórházi pavilon belső tereinek kivitelezése zajlik. Azóta néma csend van a projektről. Az új szárny, az úgynevezett "U" épület tervezésére és kivitelezésére 2018. november 9-én írta ki a kórház a közbeszerzést. Az ajánlattételi határidőt hatszor kitolták, és végül 2020. december 31-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben a tender eredménye. Az eredetileg nettó 4,5 milliárd forintra becsült munkát a Strabag Zrt. nyerte nettó 12,1 milliárdos ajánlattal, ami a becsült érték 2,6-szorosa, vagyis majdnem háromszorosa. Más lehetőség pedig nem volt, mert hiába hosszabbították meg többször is a jelentkezési határidőt, a Strabagon kívül csak egy pályázó volt. Azonban a rutinos tendernyertes WHB Kft. ajánlata érvénytelen lett egy banális hiba miatt: nem csatoltak pár alapvető dokumentumot. Tavaly elkészült, azóta semmi hír Ahogy akkor megírtuk, a kormány eredetileg bruttó 6 milliárd forintot szánt az új kórházi szárny építésére, de a Tatabányát 2019 októbere óta vezető Szűcsné Posztovics Ilona (ellenzéki összefogás) polgármester és elődje, Bencsik János (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője közösen kértek még rá forrást. Ezután egy kormányhatározat még további maximum 11,8 milliárdot biztosított a beruházásra. A Szent Borbála Kórház és a Strabag Zrt. az "U" épületre vonatkozó kivitelezési szerződést 2020.december 17-én írta alá. Eszerint a 13.700 négyzetméter alapterületű ingatlan kivitelezésére 30 hónap, vagyis 2,5 év állt a Strabag rendelkezésére. 2021. október végén megtörtént az alapkőletétel, a projekttábla szerint a tervezett befejezés céldátuma 2023 volt. Bencsik János szorgalmasan posztolt a közösségi oldalára az építkezés haladásáról, képgalériát tett ki 2022. július elején, 2022. október végén, 2023 februárjában és 2023 júliusában is. A legutóbbi, nagyjából egy évvel ezelőtti bejegyzése szerint már az új kórházi épület belső tereinek kivitelezésén dolgoznak, és ez látszik a Bencsik által közzétett fotókon is. Ugyanerről ír az Országos Kórházi Főigazgatóság honlapján elérhető legfrissebb, szintén tavaly júliusi hír, ami a megyei újság, a Kemma nyomán számolt be arról, hogy végéhez közeledik a munka. Május óta megy a klíma az üres épületben Tavaly július óta azonban semmilyen hír nincs a Szent Borbála Kórház új épületéről. Se a tatabányai polgármester, se Bencsik János közösségi oldalán, se a megyei lapban, se a kórház, se az Országos Kórházi Főigazgatóság honlapján. Információink szerint a kivitelezés rendben befejeződött tavaly, határidőn belül, azonban az épület azóta is üresen áll, és még nincs berendezve sem (bútorok, orvosi eszközök), viszont folyamatosan megy benne a klíma. Ez annyira abszurdnak tűnt, hogy kérdéseket küldtünk az Országos Kórházi Főigazgatóságnak a beruházással kapcsolatban. Megérdeklődtük, hogy elkészült-e a kivitelezés és ha igen, mikor; mennyibe kerül és megtörtént-e a berendezés (ha nem, miért nem); mikor fogják átadni az épületet és mikortól használhatják majd a betegek. Megkeresésünkre a Szent Borbála Kórház főigazgatója, Dr. Virág József válaszolt, aki részletes tájékoztatást adott a beruházás állásáról. Levele változtatás nélkül: "Örömmel tájékoztatjuk, hogy az új, »U« épület megvalósítása hamarosan befejeződik. A beruházás keretében az épület külső és belső kivitelezése tervszerűen és folyamatosan haladt, az a szerződésben foglalt határidőn belül megtörtént, a műszaki átadás-átvételi eljárás 2023. október 19-én lezárult. A rendeletésszerű használathoz szükséges volt az épület távhőrendszerbe való bekötése, ezek a munkálatok ez év május 10-ig befejeződtek és a próbaüzem is sikeresen megtörtént. Az állagmegóvás érdekében azóta is folyamatos hőmérséklet-temperálást biztosítunk az épületben. A bútorok, IT-berendezések és orvostechnikai eszközök beszerzésének folyamata a szerződéskötés fázisában tart, amelyek együttes értéke nagyságrendileg 700 millió forint. Jelenleg az épület használatbavételi engedélyének hatósági ügyintézése zajlik, ezt követi a működési engedélyeztetés. A betegellátás előreláthatólag ősszel indulhat el az épületben. Ez a beruházás is azt a célunkat szolgálja, hogy Komárom-Esztergom Vármegye lakosainak a lehető legkorszerűbb ellátást nyújtsuk egy olyan intézményben, amely jövőbe mutató megoldásaival a betegek minél magasabb színvonalú ellátását szolgálja." Ezzel a főigazgató megerősítette az Átlátszó arról szóló értesülését, hogy az üresen álló épületben hónapok óta megy a klíma. Miközben más intézményekben hűtés nélküli szobákban, 30-40 fokban fekszenek a betegek, és operációk maradnak el a műtők elromlott klímaberendezései miatt. Információink szerint ráadásul a betegellátással is lehetnek majd problémák, ha ősszel át is adják az új tatabányai kórházi szárnyat. A korábbi hírek szerint ugyanis az épületben "központi raktár, irattár, öltöző, betegfelvétel, labor, fürdő és mozgásszervi rehabilitáció, pulmonológia, kardiológia rehabilitáció, pszichiátria, onkológia kap majd helyet", a Szent Borbála Kórházban azonban - sok más intézményhez hasonlóan - hatalmas a szakemberhiány. Az intézmény honlapja szerint jelenleg is osztályvezető főorvost keresnek a klinikai onkológiára, a krónikus belgyógyászati osztályra, a pszichiátriára, az urológiára és a sürgősségire. Emellett gyakorlatilag minden területre felvennének szakorvost a bőrgyógyászattól kezdve a kardiológián és gyerekosztályon át a szülészetig. Az orvosokon kívül ápolókat, műtőssegédeket, szakápolókat, szakasszisztenseket és szülésznőket is szeretnének alkalmazni. Erdélyi Katalin Címlapkép: A tatabányai kórház új épülete 2023. február 24-én (fotó: Bencsik János/Facebook)

Május óta megy a klíma az üresen álló új tatabányai kórházépületben

2021 elején írtunk arról, hogy a tatabányai Szent Borbála Kórházhoz egy új szárny épül, a becsült érték majdnem háromszorosáért. Információink szerint a 12 milliárdos épület hónapokkal ezelőtt elkészült, de még nem adták át, viszont folyamatosan megy benne a klíma. Kérdéseket küldtünk az ügyben az Országos Kórházi Főigazgatóságnak, a tatabányai kórház főigazgatója pedig válaszában megerősítette az Átlátszó értesüléseit: „az állagmegóvás érdekében” május óta „folyamatos temperálást” biztosítanak az üres ingatlanban.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/07/31/majus-ota-megy-a-klima-az-uresen-allo-uj-tatabanyai-korhazepuletben/

2024-07-31 00:00:00

orszagszerte.atlatszo.hu

Pert indítottak a gazdák a kormányhivatal által rendelt szakvéleménnyel szemben, mert szerintük irreálisan alacsony összeget adna a szegedi önkormányzat a földjeikért. Az Átlátszóhoz eljutott tárgyalási anyagok szerint jól sejtették, hogy valójában többet ér a földjük, de a kormányhivatal megbízásából készült újabb szakértői vélemény 20 százalékkal még alacsonyabb árat állapított meg a korábbihoz képest. A bíróság viszont kimondta, hogy törvénybe ütközik a szakvélemény, ezért elrendelte egy másik elkészítését. "A 02122/1. hrsz.-ú ingatlan ismereteim szerint a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz kapcsolódó kisajátítási eljárásban bekért adat. Álláspontunk szerint nincsen jogi akadálya annak, hogy a másik kisajátítási eljárásban bekért adathalmaz a jelen per alapját képező kisajátítási eljárásban felhasználásra kerüljön". Ez a jogi nyelven megfogalmazott mondat nemrég hangzott el a Szegedi Törvényszéken, ahol több gazda is pert indított Szeged önkormányzata és a vármegyei kormányhivatal ellen a kisajátítások során kiadott ingatlan-értékbecslések miatt. Mielőtt belemerülnék a per részleteibe, a fenti mondat leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az értékbecslő nem a kisajátított földek melletti területek árát vette alapul, hanem egy onnan jóval távolabbit, ezért a szegedi gazdákkal közölt ár sokkal alacsonyabb lehetett a valósnál. Titkos adatok, alapos csúsztatás a bíróságon A bejelentéstől a kisajátításig gyorsan zajlanak az események az állami milliárdokkal megtámogatott kínai autógyár, a BYD szegedi építkezésén. Több cikkben mutattunk rá a visszásságokra, többek között arra, hogy miközben a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Pick-területért 80 millió forint/hektárt fizetett az önkormányzat, a gazdák termőföldjeiért csak 3-4 milliót. Majd a gazdák területeit körülbelül 72 millió forint/hektár, vagyis 17-szeres áron adta el Szeged a BYD-nak. Azt, hogy mennyit ér a termőföld, szakértő mondja meg a kisajátítás során. Az Átlátszó több értékbecslést is megkapott, a tavaly ősszel készülteket támadták meg a gazdák a bíróságon. A tárgyaláson hangzott el az egyik gazda ügyvédjétől, hogy "a szakértő nem egységes és azonos szakmai paraméterek szerint járt el a különböző kisajátítási eljárásokban. Alapvető probléma továbbá az is, hogy egyetlen egy második kerületi ingatlan nem lett figyelembe véve a szakértői véleményben. A szakértő ezt azzal indokolta, hogy a második és a harmadik kerületi ingatlanok között nincsen fajlagos eltérés, ugyanakkor a szakértő a szakvéleményében ezt nem igazolta és nem támasztotta alá". A jegyzőkönyv szerint erre azt válaszolta az alperes, hogy "Egyebekben állítom, hogy a szakértő minden egyes esetben olyan ingatlanokat vett figyelembe szakvéleménye elkészítése során, amelyek azonos tulajdonsággal rendelkeztek a jelen kisajátítási eljárás tárgyát képező ingatlannal." Pedig nem ez történt, nagyon nem. A felperes jogi képviselője azt is sérelmezte, hogy a szakértői véleményben titkosan próbálták a szakvélemény alapját képző adatokat kezelni, ami több mint furcsa. Az ügyvéd azt mondta, "Álláspontom szerint a titkosítás miatt a szakvélemény továbbra is aggályos, hiszen éppen a titkosítás miatt nem volt követhető az, hogy a megelőző közigazgatási eljárás során a szakvélemény elkészítése kapcsán mely ingatlanok kerültek kizárásra, ezért továbbra is aggályosnak tartom a megelőző eljárás során kirendelt szakértő véleményét". Az eljárásban a szakértő bevallotta, hogy valóban nem szomszédos földek árát is felhasználták. Ahogy a jegyzőkönyv szerint fogalmazott: "A 02122/1. hrsz.-ú ingatlan ismereteim szerint a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz kapcsolódó kisajátítási eljárásban bekért adat. Álláspontunk szerint nincsen jogi akadálya annak, hogy a másik kisajátítási eljárásban bekért adathalmaz a jelen per alapját képező kisajátítási eljárásban felhasználásra kerüljön". Drága beruházás miatt még olcsóbb földek Az értékbecslések 180 nap után lejárnak. Az Átlátszóhoz eljuttatott, ugyanazon helyrajzi számra kiadott iratot a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal megbízásából a ConzusAgro Igazságügyi Szakértő és Vadkárbecslő Kft. készítette. Tavaly novemberben - még a BYD bejelentése előtt - azt írták, "Az értékelés során nem történt földmérés, területmérés, a szakvéleményben megadott paraméterek a kapott adatszolgáltatásból és az ingatlan nyilvántartásból származnak. Az értékbecslés a csatolt dokumentumokon alapszik". Hozzátették: "Nyilatkozunk, hogy a szakvélemény maradéktalanul eleget tesz mind a szakmai, mind a jogszabályi előírásoknak". A szakvélemény szerint 4 adatot vettek alapul a NAV-adatbázis alapján, 340-420 forint/m2 ár között. A listában ugyan szerepelt 216 forintos ár és 2639 forintos is, de ezek kimaradtak a számításból, pedig a 10 érték mediánja 720 forintra jött volna ki. Ehhez képest a szakértő 407 forintos árat hozott ki. 2024 májusára újabb szakvéleményt készített a ConzusAgro Igazságügyi Szakértő és Vadkárbecslő Kft., immár annak tükrében, hogy a földre államilag megtámogatott beruházás érkezik. De a BYD-gyár miatt a földek értéke nem nőtt, hanem épp ellenkezőleg: 326 forintra csökkent a szakvéleményben. A szakértő azt írja, "Az összehasonlításban szerepeltetett ingatlanárak 2023-ban megvalósult jogügyletek adásvételi árai, amely időintervallumon belül a környék termőföld eladási árai emelkedést nem mutattak, korrekció alkalmazása nem indokolt". A bíróság szerint a szakértő törvénybe ütköző módon szakértett A Szegedi Törvényszék végzése szerint a szakértő nem éppen szakértő módon dolgozott. Az Átlátszónak megküldött bírósági iratban az áll, hogy "a megelőző eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményét kizárólag olyan értékadatokra alapította, amelyek felhasználása szakértői törvénybe ütközik, mivel sem a közérdekű cél megvalósítását szolgáló tevékenység vagy beruházás azonossága, sem az eljárások területi szempontból összefüggése nem áll fenn. A szakértői vélemény olyan hibában szenved, ami a szakértőhöz intézett felhívással nem küszöbölhető ki, új szakvélemény elkészítése szükséges". A bíróság azt is előírta, hogy a szakvéleményben nem lehet ad-hoc felhasználni adatokat, azokat indokolni kell. Segesvári Csaba Címlapkép: A BYD-gyár leendő területe Szeged mellett 2024 februárjában (fotó: Olvasónk)

Távoli, olcsó földek ára alapján végeztek értékbecslést a BYD-gyár területének kisajátításához

Pert indítottak a gazdák a kormányhivatal által rendelt szakvéleménnyel szemben, mert szerintük irreálisan alacsony összeget adna a szegedi önkormányzat a földjeikért. Az Átlátszóhoz eljutott tárgyalási anyagok szerint jól sejtették, hogy valójában többet ér a földjük, de a kormányhivatal megbízásából készült újabb szakértői vélemény 20 százalékkal még alacsonyabb árat állapított meg a korábbihoz képest. A bíróság viszont kimondta, hogy törvénybe ütközik a szakvélemény, ezért elrendelte egy másik elkészítését.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/07/30/tavoli-olcso-foldek-ara-alapjan-vegeztek-ertekbecslest-a-byd-gyar-teruletenek-kisajatitasahoz/

2024-07-30 00:00:00

orszagszerte.atlatszo.hu

olvasási idő 1 perc megjelent 2024.08.02. 10:15 utolsó frissítés 2024.08.02. 11:01

Covidos gyorsteszteken gazdagodott, új cége is az egészségügyben érdekelt, de szerencsejátékkal is foglalkozhat

A Cold Blood tevékenységi körei közt ott van a gyógyszerkészítmények gyártása és a gyógyászati termékek kereskedelme is.

https://m.hvg.hu/360/20240802_Covidon-meggazdagodva

2024-08-02 12:15:00

HVG360

A nyomozó ügyészség feljelentés kiegészítése keretében megvizsgálta egy internetes portálnak nyilatkozó volt pénzügyőr állításait az úgynevezett Gattyán-ügyben -olvasható a Központi Nyomozó Főügyészség közleményében. A feljelentéskiegészítés eredményeként megállapítható, hogy - a volt pénzügyőr állításaival ellentétben - a nyomozást nem politikai utasítás alapján szüntette meg a NAV nyomozó szerve, hanem - az Európai Unió Bíróságának ítéletét is alapul véve - a portugál jogsegély alkalmával beszerzett bizonyítékok alapján. Az Európai Unió Bírósága az adóigazgatási eljárással kapcsolatban kimondta, hogy megfelel az Európai Unió jogának, ha egy gazdasági társaság azért köt másik uniós országban vállalkozása során ügyletet, mert ott kedvezőbb a hozzáadottérték-adó. A portugál igazságügyi hatóságok által teljesített jogsegély szerint az érintett cég valós vállalkozási tevékenységet folytatott Portugáliában, amely tevékenység után Portugáliában adózott, a kettős adóztatás tilalma alapján így Magyarországon nem volt áfafizetési kötelezettsége. Ezen bizonyítékok alapján a nyomozó hatóság törvényesen csak az eljárás megszüntetéséről határozhatott. A volt pénzügyőr egyebekben nem volt az úgynevezett Gattyán-ügy nyomozója, a büntetőeljárási törvényben írt nyomozási cselekményt abban soha nem végzett. A büntetőeljáráson kívül - annak szabályaival ellentétesen - kapcsolatot tartott egy vele együttműködő személlyel, és az ezen személy által elmondottakról írt feljegyzéseket. Ezekről az ügyészséget nem tájékoztatta, az együttműködő által előadottak valóságtartalmát semmilyen módon nem ellenőrizte. A jelentéseiben foglaltakból megállapítható, hogy a vele együttműködő személy célja az volt, hogy Gattyán Györgytől nagyobb összegeket szerezzen. A 2021. szeptember 30-án az adóhatóság által megszüntetett nyomozás semmilyen módon nem függött össze a volt pénzügyőr által kezdeményezett, 2023. április 30-i hatályú munkaviszony megszüntetésével. Az az állítás sem felel meg a valóságnak, hogy az ügyben eljárt nyomozókat kizárták az ügyből. Amennyiben a volt pénzügyőr hivatalos eljárása során bármilyen bűncselekményt észlelt volna, úgy köteles lett volna azt a nyomozó ügyészségen feljelenteni. Ilyen feljelentést hivatali szolgálata alatt nem tett, sőt jelen ügyben sem ő volt a feljelentő. A nyomozó ügyészség feljelentést elutasító határozata olyan adatokat is tartalmaz, amelyet más hatóság minősített, így az nyilvánosságra nem hozható, azonban ezen adatok a feljelentés elutasításának közleményben összefoglalt alapját nem érintik - zárja sorait a hatóság. Mintegy 20 milliárdos adócsalási ügyön dolgozott A volt NAV-ossal a Partizán készített interjút, amit június közepén publikáltak a csatornájukon. Ebben Tiszolczi Lajos úgy fogalmazott az üggyel kapcsolatban: "Valószínűleg tudni akarták, hogy van-e még valami a felterjesztett jelentéseken kívül, amit én tudok. Az embernek elkezdett dolgozni az agya, hogy most akkor mire kíváncsiak. [...] Készítettem egy jelentést, ez nem volt terjedelmes, három nevet írtam le, akik - úgymond - kapcsolatba hozhatók adott esetben a Gattyán-üggyel, ez is felterjesztésre került. A furcsa az volt, hogy amikor ezt követően is kérdeztek, akkor már nem kellett leírnom semmit, csak szóban kellett jelentenem, vagy válaszolnom a kérdésekre." Tiszolczi Lajos a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozott nyomozóként, foglalkozott többek között a Gattyán Györgyéket érintő, 19,4 milliárd forintos adócsalási üggyel is. A nevek nem hangzottak el, de a Partizán műsorában elhangzott, hogy a három ember "nem az adócsalási ügyben, hanem a büntetőeljárás későbbi alakulásában játszott szerepet. Ketten közülük nagyon ismert, rendkívül jól bekötött emberek".

Megszólalt az ügyészség a Gattyán-üggyel kapcsolatban

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség feljelentéskiegészítést követően elutasította egy volt pénzügyőr állításával kapcsolatos – azonos tárgyú – feljelentéseket.

https://index.hu/belfold/2024/07/29/gattyan-gyorgy-nav-adocsalas-kozponti-nyomozo-fougyeszseg-interju-partizan/

2024-07-29 10:33:00

Index