Datasets:

K-Monitor

/

kmdb_base

like 0

Follow

K-Monitor Egyesület 2

A tokaji, az áfa és a barátok

Bár a cégben tulajdonrészük nem volt, Benkő Péter színművész és egykori élettársa, Magyar Ildikó is tagja volt annak a baráti társaságnak, amelyik a Szárhegy-dűlő Kft.-t alapította. Ők: Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó, Szász István Attila és Duda Attila ügyvédek, Kékessy Dezső, a volt miniszterelnök barátja, hajdani párizsi nagykövet, valamint Madarász László, az akkor állami tulajdonban lévő Postabank volt elnöke. Mindez annak kapcsán derült ki, hogy a Fővárosi Bíróságon tegnap tárgyalták a Fővárosi Főügyészség kontra Magyar Ildikó, Szász I. Attila és Szász Aranka pert. Szász Aranka a közelmúltban lett közismert, igaz, a leánykori nevén: Mayer Aranka. Ő az az asszony, aki a "Tokaji borcsaták" perben az Élet és Irodalom koronatanújaként azt igazolta, hogy a volt miniszterelnök részt vett felesége egykori gazdasági érdekeltsége, a Szárhegy-dűlő Kft. a taggyűlésein, és azokon praktikus tanácsokat is adott. Azt is elmondta, hogy ezekről a megbeszélésekről szabályos jegyzőkönyvek készültek, ami egyszerű baráti találkozóknál valóban nem szokásos. A kérdés az volt, hogy ezek taggyűlések voltak-e, vagy sem. (A pert első fokon, nem jogerősen az ÉS nyerte.) A tanúvallomás bombaként hatott: a kormánypártok ennek alapján vádolják a volt miniszterelnököt azzal, hogy befolyásával visszaélve gyarapította családi és barátai vagyonát. Mayer Aranka a napokban interjút adott az mtv - A szólás szabadsága című műsorának, valamint a Népszavának. Mindkét nyilatkozata alátámasztja azt, hogy anyagi megfontolásokból hozta nyilvánosságra az ÉS közbeiktatásával az Orbán Viktorra terhelőnek tűnő jegyzőkönyveket. Beszélt arról, hogy férjétől 2002 novemberében vált el, s a rákövetkező hónapban kezdődött az a vagyonmegosztási per, amelynek során Szász I. Attila azt akarja bizonyítani, hogy a Szárhegy-dűlő Kft.-nek nincs semmi értéke. Mayer Aranka szerint így akarja őt végképp kisemmizni - a hölgy nem fogadja el, hogy a kormányváltás előtt nagy ügyvédi forgalmat bonyolító férje azt vallja a bíróság előtt, hogy csak havi 36 ezer forint a fizetése, azon kívül nincs más jövedelme, miként azt sem, hogy az a cég, amely igen jelentős állami támogatásokat kapott, nem ér semmit sem. Az asszony azt állítja, hogy Szász I. Attila nem fizet számára sem gyermektartást, sem házastársi tartást - emiatt végrehajtás és büntetőeljárás van folyamatban ellene. Eközben - mondja - ő és gyermekei (egy közös gyermekük van Szásszal, kettő pedig korábbi házasságából) gyakorlatilag éheznek: "Én meg holnap újra villany nélkül maradok a gyerekekkel, mert hónapok óta nem tudom fizetni a számlát. Volt már ilyen, amikor se fürödni, se főzni nem tudtunk, a szomszédunk légvezetékéről adott minimális mennyiségű áram mentett meg bennünket." Mayer Aranka, a Fővárosi Operettszínház egykori színésznője utalt arra is, hogy továbbra sem teszi föl a kezét: "Remélem, nem kényszerít volt férjem további bizonyításra. Szükség esetén azonban kénytelen vagyok megpróbálni..." - fogalmazott a Népszavának. Az mtv-ben pedig úgy fogalmazott: további dokumentumokat helyezett ügyvédi letétbe, ha ezekre a maga védelme érdekében szükség lesz, akkor nyilvánosságra kerülnek. A Mayer Aranka által mondottakból következtetni lehet arra is, hogy férje miként vált elfoglalt ügyvédből "nélkülözhetetlen emberré": "Férjem a rengeteg munkája közt a kft. ügyeivel különösen sokat foglalkozott. Sokszor előfordult, hogy hazaszólt vagy SMS-t küldött, csak későn este jön, »Ne várj, Viktorhoz megyek, taggyűlés lesz«." Tegnap kiderült, hogy Benkő Péter, az ismert színész és egykori élettársa, Magyar Ildikó is tagja volt Orbán Viktor baráti társaságának - legalábbis 1998-ig, addig a pillanatig, amíg félmilliárd forint értékű áfacsalással meg nem vádolták őket. Magyar Ildikót letöltendő börtönbüntetésre, míg Benkő Pétert kétévi, öt év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a szövevényes ügyben, amelynek egyik mellékszála, hogy Szász I. Attila és felesége, Szászné Mayer Aranka megvette az egykori Benkő-villa egyik lakását, amely így kettejük nevére került. A Fővárosi Főügyészség szerint az adásvétel valójában színlelt szerződésen alapult. Szász I. Attila és Szász (Mayer) Aranka így újra egy oldalon állt - igaz, csak jelképesen, mivel volt férje nem jelent meg a tegnapi tárgyaláson. Úgy hírlik, kórházban van - a telefonját mindenesetre többszöri próbálkozásunk ellenére sem vette föl. Nem volt ott Magyar Ildikó sem - ellene elfogatóparancs van érvényben, mert nem vonult be börtönbüntetése megkezdésére.

http://nol.hu/archivum/archiv-363320-177632

https://web.archive.org/web/20170210194632/http://nol.hu/archivum/archiv-363320-177632

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tokaji-az-afa-es-a-baratok

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-05-24 00:00:00

Első fokon Orbán Viktor taggyűlésen volt

Az Élet és Irodalom tegnap első fokon pert nyert az Orbán Viktort is érintő tokaji cikksorozat ügyében: a Fővárosi Bíróság elutasította a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. keresetét. A bíróság zsúfolásig megtelt tárgyalótermében tegnap kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélet szerint az Élet és Irodalom című hetilapnak a Tokaji borcsaták II. című, március 11-én megjelent cikke miatt nem kell helyt adnia a cég helyreigazítási kérelmének. A kft. azért kezdeményezett pert, mert álláspontja szerint - az ÉS-ben írottakkal ellentétben - a társaság tulajdonosai a cikksorozatban megjelölt időpontokban nem tartottak taggyűlést, így azokon jegyzőkönyv sem készülhetett. Márpedig az ÉS azt állította, hogy az Orbán Viktor részvételével megtartott taggyűlések jegyzőkönyveiből idéz. A gazdasági társaságban akkor még Orbán Viktor korábbi miniszterelnök felesége, Lévai Anikó is tulajdonrésszel rendelkezett. Első fokon Orbán taggyűlésen volt "Tokajon vannak még vizsgálódásra érdemes szálak" A taggyűléseken Orbán a cég működésével, például az állami támogatások igénylésével, valamint az állami tulajdonban lévő üzletrészek megszerzésével kapcsolatban - többnyire mérséklő - tanácsokkal is szolgált. A helyreigazítási kérelemben erről szó sem esett; a kft. jogi képviselője csupán azt az állítást vitatta, hogy az ÉS által idézett időpontokban taggyűlések voltak. (Tehát: együtt lehettek a cikkekben megnevezettek, de az attól még nem taggyűlés.) Kétségtelen, ha a bíróság a keresetnek helyt ad, azzal közvetve az ÉS-ben közöltek érdemét is megkérdőjelezte volna. Mégpedig anélkül, hogy az ügyben ténylegesen érintett személyeknek bármit is cáfolniuk kellene. "Hozd a pennád, megyünk taggyűlni" - Mayer Aranka szerint ezekkel a szavakkal fordult Szász István Attila, a Tokaj Kereskedőház Rt. korábbi ügyvédje Duda Attilához, amikor a cégtársak 2001. december 2-án a miniszterelnöki rezidencián elfogyasztott ebéd után elvonultak, hogy a vállalkozás ügyeiről tanácskozzanak. És nem ez volt az egyetlen eset - állította az ÉS koronatanúja a múlt heti tárgyaláson. De ki is Mayer Aranka? A hölgy a felesége volt Szász István Attilának, s mára már tőle tudható: ő juttatta el az Élet és Irodalomnak a jegyzőkönyvek másolatát. Mayer Aranka valójában a "kiszámíthatatlan emberi tényező". Hiába volt a társaságban vitathatatlan jogi szakértelem, azzal nem kalkuláltak, hogy egy válófélben lévő asszony - azt gyanítva, hogy a vagyonmegosztás elől akarják "eltüntetni" a tulajdonrészét - férje ügyvédi irodájában, ahol alkalmazottként dolgozott, "föltöri" a számítógépet, s kimásolja a jegyzőkönyveket. Aztán saját bevallása szerint felhívja többek között Lévai Anikót, hogy segítsen rendezni a vagyonelosztást férjével, "hadd ne kelljen a nyilvánossághoz fordulnia", de a várt segítséget nem kapja meg. Nem véletlenül sápadtak el sokan a múlt heti tárgyalás során, amikor Mayer Aranka az ÉS koronatanújaként megjelent a bíróság épületében. És vallott is. Szerinte a cégtársak gyakran és családostul vettek részt azokon a baráti találkozókon, amelyeken a közös ebédek vagy vacsorák rendre hasonlóképpen végződtek: a férfiak - illetve Lévai vagy helyette többször is Orbán - elvonultak, hogy cégügyekről tanácskozzanak. Duda a megbeszéléseken elhangzottakat gyorsírással rögzítette, majd jegyzőkönyvbe foglalta; ezek eredetijét az asszony kinyomtatott változatban és a számítógépen rögzítve is megtalálta. Mindez a bíróságot is meggyőzte - taggyűlések márpedig lehettek. Pataki Árpád bíró az ítélet indoklását ismertetve hangsúlyozta: bár a tanú nem elfogulatlan abból a szempontból, hogy az ügy egyik szereplőjének volt felesége, szavahihetősége a tárgyalás során nem kérdőjeleződött meg. A bíró szerint a felperes nem tett bizonyítási indítványt, és a Mayer Aranka által elmondottakat az sem vonja kétségbe, hogy a kft. jogi képviselője a cég négy tagja által aláírt nyilatkozatot nyújtott be, amelyben kijelentik: a cikkben szereplő napokon nem vettek részt semmilyen taggyűlésen. Pataki utalt arra is, hogy az ÉS-ben megjelenteket ismeretei szerint érdemben mind ez ideig nem vonta kétségbe senki, így a vállalkozás számára tulajdonképpen közömbös, hogy azokon a bizonyos napokon tartottak-e az alaki követelményeknek megfelelő taggyűlést vagy sem. Helyreigazításra pedig irreleváns részletek nem szolgáltatnak elegendő okot. A bíró végül fontosnak tartotta elmondani: a bíróság "még érintőlegesen sem politizál", s a perben nem szereplő személyekről - a "taggyűlések" résztvevőiről - semmilyen döntést nem hozott. Felhívta a figyelmet arra is: döntésével nem vonja kétségbe az érintett személyeknek a taggyűlések tényét tagadó nyilatkozatát sem, hiszen az ítélet nem állapítja meg, hogy lettek volna szabályos taggyűlések. Szerinte azonban ez utóbbi kérdésnek az adott per eldöntése szempontjából nincs jelentősége. Fellebbezünk - jelentette ki lapunknak a felperes jogi képviselője, Karas Mónika. - A per tárgya a taggyűlés ténye volt, míg a cikkben szereplő lényeges körülményeket hivatalosan nem vitatta senki - mondta lapunknak az ÉS főszerkesztője. - Ezért sajnálatosnak is tartom, hogy a vállalkozás tagjai maguk helyett csupán nyilatkozatot küldtek - tette hozzá Kovács Zoltán -, mert más az, ha valaki két tanú előtt aláír egy papírt, vagy eljön a bíróságra, ahol kérdezni is lehet. A főszerkesztő örül az ítéletnek, ám - tette hozzá - ez még csak az elsőfokú döntés. Közölte: szerinte Tokajon vannak még további vizsgálódásra érdemes szálak.

http://nol.hu/archivum/archiv-362745-177096

https://web.archive.org/web/20050525220029/http://www.nol.hu/cikk/362745/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elso-fokon-orban-viktor-taggyulesen-volt

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-05-19 00:00:00

Fonyód: a jelzáloggal terhelt sportszálló

Fonyód vezetése azt reméli, hogy Varga Tamásnak, a Fidesz legfelsőbb köreihez közel álló üzletembernek közelmúltbeli hollandiai elfogásával, majd kiadatásával mielőbb megkezdődhet a tárgyalása annak a csalássorozatnak, amelynek terheit máig nyögi a balatoni város. Egyúttal bízunk abban, hogy lehetőség nyílik a bűncselekményből fakadó adósság állami segítséggel történő felszámolására - mondta Kollmann Gergely, a fonyódi önkormányzat pénzügyi bizottságának vezetője. Mint ismeretes, a különböző bűncselekményekért már kétszer elítélt, és öt éve szökésben lévő Vargát holland rendőrök segítségével fogták el a közelmúltban Amszterdamban. A férfi érintett egy fiktív számlázással elkövetett csalássorozatban, amelynek során mintegy hárommilliárd forintnyi áfát igényeltek vissza jogosulatlanul. Ennek a bűnpernek a megkezdése a jövőben várható. A vád szerint a csalássorozat kulcsszereplői az IFC (International Finance Consulting) cégcsoport érdekeltségei. Az USA-ban bejegyzett, Varga által képviselt IFC Ltd. alapította azt az IFC Rt.-t, amely nyolc éve egy fonyódi szálloda és szabadidőcentrum megépítését tervezte, és amiből aztán nem lett semmi. Kollmann Gergely elmondása szerint az IFC hozta Fonyódra a MÁV Építészeti, Hídépítési és Kertészeti Kft.-t, amely 1997-ben elkezdte a Hotel Fonyód felújítását. A fonyódi Petőfi Sport Egyesület tulajdonában lévő sportszállót hajdan a helyi lakosok téglajegyeiből építették egy háromhektáros önkormányzati területre. A felújítás megkezdését követően hamarosan egy, az IFC által hozott személy lett a Petőfi SE ügyvezető elnöke, aki 160 millió forintos jelzáloggal terhelte meg a szállót. Az IFC Rt. vállalt készfizetői kezességet a 160 milliós tartozásért, de a céget két éve fél milliárd forintos köztartozással felszámolták. Fonyódnak így - az ígéretek megvalósulása helyett - csak a jelzálog maradt, ami kamataival együtt immár 400 millió forintos terhet jelent a városnak. A sportegyesület megpróbálta peres úton semmissé tenni a jelzálogszerződést, ami nem járt sikerrel, de legalább átmenetileg megóvta a sportszállót az elárverezéstől. Az ingatlant terhelő követelésállomány időközben többször gazdát cserélt, jelenleg az OTP Faktoring Rt. a tulajdonosa. Az önkormányzat szeretné végleg megmenteni a helyiek összefogásából épült szállót az elárverezéstől, ezért a napokban megállapodást kötött arról, hogy jelképes egy forintért megveszi azt a sportegyesülettől, és több éven át részletekben törleszti a banknak az adósságot. A helyi sportéletet - a jelzálogon kívül - az IFC emberei által örökül hagyott, 30 millió forintnyi APEH-tartozás is bénította. Emiatt sokáig nem sikerült hozzájutni ahhoz a központi támogatáshoz sem, amit műfüves focipálya létesítésére nyertek. A sportegyesület az önkormányzat támogatásának köszönhetően az idén talán kifizeti az APEH-tartozás utolsó részletét. A kialakult állapotokat jól jellemzi, hogy az NB II-es női kézilabda szakosztály versenyzőinek útiköltségét már jó ideje a szurkolók dobják össze. A sportegyesület több alkalmazottjának felmondtak, státusa már csak a helyi focicsapat edzőjének van, aki viszont hónapok óta hiába várja fizetését.

http://nol.hu/archivum/archiv-362768-177119

https://web.archive.org/web/20130426122729/http://www.nol.hu/archivum/archiv-362768

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fonyod-a-jelzaloggal-terhelt-sportszallo

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-05-19 00:00:00

„Lenyúlt” óradíjak?

A főváros soron kívüli revíziója támaszthatja alá vagy cáfolhatja annak a jelentős anyagi kárt okozó csalássorozatnak a gyanúját, amelyre a Fővárosi Pedagógiai Intézet (FPI) egyes szakemberei, tanárai és azok a külsős munkatársak hívták fel lapunk figyelmét, akik a kétszintű érettségire való felkészítésben vettek részt. Szerintük a tavaly nyáron kinevezett igazgatónő, Minczér Ágnes - beosztottjait megkárosítva - az oktatásszervezési díjakból olyan jövedelmeket számoltat el magának, melyekért nem ő dolgozott meg. Felháborodott beosztottjainak úgy szeretné "betömni a száját", hogy az így "kieső" - becslések szerint több százezer forintra rúgó - jövedelmüket az intézet költségvetéséből pótolja, illetve pótolná jutalom vagy egyéb jogcímen. Volt, aki ezt elfogadta, ám a pedagógusok egy része - ennek jogellenességére hivatkozva - nem hajlandó felvenni a pénzt. Ennek büntetőjogi következményeit ugyanis nekik is vállalniuk kellene. Az ügy miatt az intézetben uralkodó rossz hangulat már a szakmai munkát hátráltatja. Az igazgatónő a "lázadók" egyikét a napokban nyugdíjazta, többen önként távoztak, a maradók pedig megtorlástól tartanak, s nem vállalják a nyilvánosságot. A kétszintű érettségiztetésben való vizsgáztatáshoz szükséges tanfolyamokat a Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. szervezi, s a munkába szerződéssel bevonja többek között az FPI-t is. Az intézmény pedagógusainak a kht. kétezer forintot fizet hallgatónként és tanfolyamonként az FPI által lejelentett létszámok alapján. Ám a tanárok állítása szerint az adatok manipuláltak, s az igazgatónő egy munkatársa segítségével belső könyvelési technikákkal oldja meg, hogy a kétezer forintból nekik maguknak is jusson. Hogy valami nincs rendben a pénzelosztással, azt jelzi, hogy a Sulinova januártól módosította a szerződéseket, s nem egyénileg, hanem egy összegben utalja át az intézetnek az oktatásszervezői díjakat. Ez persze a tanárok számára nem tette átláthatóbbá az elszámolást. A pedagógusoktól egyre több számonkérés érkezett a kht.-hoz, melynek vállalkozási igazgatója, Pertl Gábor nem akar belefolyni a botrányba. Mint lapunknak elmondta, a tanárok és a Sulinovával szintén szerződésben álló igazgatónő elszámolási vitája nem rájuk tartozik. Ők az FPI-ből érkező adatok alapján utalják ki a díjakat. A laikus számára átláthatatlan az a rendszer, melyben az FPI mintegy bedolgozója a Sulinovának, ez pedig lehetővé teszi, hogy az érintettek a maguk szájuk íze szerint értelmezzék a létszámadatokat, ide-oda számlázásokat és kifizetéseket. A megkérdezett szakemberek elismerik, hogy a rendszer bonyolult, és "sok csapdahelyzetre" ad lehetőséget. Erről egyébként maga Minczér Ágnes is hasonlóan vélekedik, miközben minden vádat visszautasít. Az igazságot csak egy alapos gazdasági vizsgálat tudná feltárni. Pálinszki Antal, a főváros oktatási bizottságának szocialista elnöke frakciótársaival együtt nem támogatta Minczér Ágnes kinevezését, amely végül az SZDSZ és a Fidesz szavazataival történhetett meg. Az MSZP-sek szakmailag jobbnak ítélték a másik jelölt pályaművét, aki ráadásul az intézmény alkalmazottainak körében 70 százalékos támogatottsággal bírt. Az elnök lapunknak hangsúlyozta, jogi értelemben nincs közvetlen beleszólása sem neki, sem a bizottságnak az intézeten belüli munkajogi kérdésekbe. Munkáltatói jogosítványuk csak az igazgató kinevezésére, felmentésére és a fegyelmi eljárásra terjed ki. A panaszosok bírósághoz, esetleg a rendőrséghez fordulhatnak. A főváros akkor tehet lépéseket, ha a 2006-ban esedékes revízió szabálytalanságokat állapít meg. Kérdésünkre, előrehozható-e az ellenőrzés, Pálinszki nem zárta ki ennek a lehetőségét. Jellemző az intézetben uralkodó hangulatra, hogy április elején a közalkalmazotti tanács két tagja kezdeményezte Kovácsné Csányi Csillának, a testület elnökének a visszahívását, mert tájékoztatta az önkormányzatot a kifizetések körüli visszásságokról. Kevesen értik, hogy a kezdeményezők miért sorakoztak fel a visszaéléssel vádolt igazgatónő mögé. Csányi Csilla nem kommentálta a történteket. Kifogásolt levelére adott válaszában Ifi István, a főváros oktatási ügyosztályának vezetője azt a tájékoztatást adta, hogy az FPI gazdasági ellenőrzése 2006-ban történhet meg (...), "a vizsgálat során a fenntartó fokozott figyelmet fog fordítani a szervezési díjak megállapításának és kifizetésének jogszerűségére". Habár a Sulinova-szerződés módosítása már idén január elsején megtörtént, az új feltételek csak májustól léphetnek hatályba. Legalábbis Minczér Ágnes szerint, aki mindezt azzal magyarázza, hogy a Sulinova áprilisban juttatta el nekik a megállapodást. Ezért az eltelt négy hónapra is a korábbi szokásjog alapján kényszerülnek majd elosztani az oktatásszervezésért járó kétezer forintokat. A jövőben az igazgatónőnek sem lesz egyéni szerződése, és - miként fogalmazott - eddig sem szívesen vett fel tiszteletdíjat, de annak jogszerűségéhez semmi kétség nem férhet, hiszen neki is szerződése volt a Sulinovával. Elmondta, eddigi vezetői ideje alatt mindenki megkapta az őt szerződése szerint megillető összeget, ám épp az átláthatatlan rendszer miatt maga kezdeményezte az elődje által megvalósított gyakorlat megszüntetését, azt, hogy a szervezők a Sulinovától egyéni szerződések alapján jussanak tiszteletdíjukhoz. Közintézményben ugyanis egy ilyen rendszer elfogadhatatlan. Az pedig egyszerűen nem igaz, hogy manipulálták volna a létszámjelentéseket, hiszen a szervezési díjak elosztása mindvégig a korábbi szokások alapján történt, melynek elosztási elveit az előző vezetőség írásban soha sem rögzítette - állítja Minczér Ágnes. Úgy véli, "nincs ügy", azt csak néhány olyan pedagógiai szakértő akarja elérni, akik képtelenek megfelelni a szakmailag és gazdaságilag megújuló FPI elvárásainak. Ami a jutalmazást illeti, az intézményvezető szerint két külön ügyről van szó. Az oktatásszervezés pluszban vállalt feladat, míg az FPI-n belüli tevékenységük igényes ellátásáért a pedagógusokat jutalomban részesítik. Szó sincs tehát a két javadalmazás összemosásáról, közpénzek szabálytalan felhasználásáról. Minczér Ágnes elmondta azt is, a közalkalmazotti tanács elnökének "etikátlan viselkedése" miatt kényszerült lemondani a testület másik két tagja. Az intézményvezető nyilatkozata sok tekintetben tovább bonyolítja a képet. Ezért is van jelentősége Ifi István ügyosztályvezető véleményének, aki lapunknak elmondta: ha bárki hivatalosan tájékoztatja az intézményen belüli szabálytalan gazdálkodásról, nemcsak joga, de kötelessége is a soron kívüli revízió elrendelése. Ezt akár már a közeljövőben megteszi, ha az indokolt, tehát ha az igazgatónő valóban közpénzekből, jutalom gyanánt - azaz törvénytelenül - téríti meg az oktatásszervezőknek okozott kárt. Ugyanakkor az ügyosztályt eddig csak a szervezői díjak sérelmezett elszámolásáról tájékoztatták, ám ez etikai ügy, amihez a fenntartónak jogilag semmi köze. Vélhetően a Sulinova Kht. rossz gyakorlata eredményezhette a visszás helyzetet. Az FPI-ben egyébként tavaly a korábbi szabálytalan gazdálkodás miatt történt vezetőváltás. Az új gazdasági igazgató kiváló szakmai munkát végez, akiben a főváros megbízik. Ettől függetlenül persze lehetnek visszaélések az ő tudta nélkül - fogalmazott Ifi István.

http://nol.hu/archivum/archiv-361628-176024

https://web.archive.org/web/20171215233521/http://nol.hu/archivum/archiv-361628-176024

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alenyulta-oradijak

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-05-09 00:00:00

Kulcsár megerősítette, hogy szelektálják a neveket a vallomásaiból

A húszmilliárdos sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attila az MTI-nek adott telefonos interjújában tagadta, hogy ő, illetve védője adnák át a sajtónak az ügyészségi kihallgatásán készült jegyzőkönyveket. "Nekünk áll a legkevésbé érdekünkben a büntetőeljárás szempontjából a kiszivárogtatás." A vallomásából szelektálják a neveket, de azt nem tudja, kik és milyen szempontok alapján. Kulcsár reményei szerint a bíróság majd mérlegeli, hogy mi történt valójában, és kik voltak az igazi haszonélvezői a törvénytelen tranzakcióknak. Abban bízik, hogy a bank mielőbb viszszafizeti a valóságos számlahiányokat. Megjegyezte azonban, hogy egyes ügyfeleknél ez az öszszeg lényegesen kisebb annál, amennyit az érintettek követelnek: "Ha ez így megy tovább, a bank kénytelen lesz a többszörösét kifizetni a tényleges kárértéknek." Répássy Róbert pénteki sajtótájékoztatóján "takarításügyi államtitkárnak" nevezte Tóth Andrást, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát, akinek "a nyomok eltüntetése a feladata". A Fidesz frakcióvezető-helyettese Kulcsár Attilának a Magyar Nemzet című napilap pénteki számában közölt - általa hitelesnek tartott - vallomására reagálva azt mondta: Tóth nem tett eleget hivatali kötelességének azzal, hogy nem tett feljelentést, amikor Kulcsár Attilától értesült a bankbotrányról. "A megjelent vallomások tükrében világosan látszik a folyamat, amely a lehallgatási jegyzőkönyvek megsemmisítéséhez vezetett" - szögezte le Répássy, aki egyben cáfolta, hogy Kövér László volt fideszes titokminiszter törvényesnek tartja a telefonbeszélgetések jegyzőkönyveinek megsemmisítését. A Magyar Nemzet Kulcsár kihallgatásának azt a részét ismertette, amelyben a Tóth Andrással 2003. június 26-án lezajlott találkozójáról beszélt. Kulcsár szerint a találkozót Tóth kezdeményezte az ő akkori ügyvédjének, Bánáti Jánosnak a közvetítésével. Megbeszélésüknek Kulcsár részéről két célja volt: elkerülni a bankbotrányt, és megfelelő szinten felvenni a kapcsolatot a K & H külföldi tulajdonosaival. Tóth ezzel szemben tájékoztatást kért a bankban kialakult helyzetről, valamint arról, hogy hozzá, illetve a törvénytelenségekhez "kormányzati és MSZP-s személyek közül kik kapcsolódnak". A bróker vallomásában mindemellett azt mondta: a fentieken kívül más témákról is beszéltek, s hogy e találkozón átadta az ügyféllistát Tóthnak, valamint a cselekvési tervet, tehát azt, hogy mit kellene tenni a botrány elkerülése érdekében. Tóth András ezt határozottan tagadja. A polgári titkosszolgálatokért felelős politikai államtitkár szerint a találkozót Kulcsár kezdeményezte, alig húsz percig tartott, és eközben - a bróker vallomásával ellentétben - egyszer sem maradtak négyszemközt. Tóth szerint Kulcsár egy zavaros történettel rukkolt elő, neveket nem említett, ezért arra kérte, írja le, amit tud, vagy tudni vél. "Nem tudom, elkészült-e Kulcsár jelentése, ha igen, és a nyomozó hatóság birtokába került, nyilván egyszer majd elolvashatom a Magyar Nemzet hasábjain." "Az ellenzék tart ettől a kormánytól, ezért minden eszközt felhasznál a botránypolitizálás fenntartása érdekében" - mondta az államtitkár, majd leszögezte: a legkeményebb jogi lépésektől sem fog visszariadni rágalmazóival szemben.

http://nol.hu/archivum/archiv-361508-175909

https://web.archive.org/web/20170206112122/http://nol.hu/archivum/archiv-361508-175909

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-megerositette-hogy-szelektaljak-a-neveket-a-vallomasaibol

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-05-07 00:00:00

Már a rendőrök is tudnak az ál-Sztipánovicsról

http://www.nol.hu/archivum/archiv-361374

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-a-rendorok-is-tudnak-az-al-sztipanovicsrol

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-05-06 00:00:00

Titokban döntöttek a Postabank mellékperében

A magyar államnak a Postabank három egykori könyvvizsgálója ellen indított kártérítési perében a mintegy 132 milliárd forintnyi konszolidációs kárt illetően a Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasított pénteken kihirdetett másodfokú határozatával mindhárom alperes vonatkozásában. Jogerős a negyvenmilliárdos kártérítés elutasítása A mintegy 40 milliárdos részvénynévérték-csökkenésben megnyilvánuló vagyonvesztést illetően ugyanakkor jogerősen elutasította a magyar állam mint felperes kárigényét a másodfokú bíróság. A hat évvel ezelőtt kezdődött és most hatályon kívül helyezés folytán első fokon újrainduló perben még évekig eltarthat, amíg megszületik a jogerős ítélet. Sok felperes és sok alperes Az állam és több más felperes, így az ÁPV Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta és a Szerencsejáték Rt. azért indított pert a Postabank 1994 és 1998 közötti három könyvvizsgálója, a Deloitte & Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft., illetve a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. ellen, mert álláspontja szerint hozzájárultak ahhoz, hogy a pénzintézet működéséről, gazdasági teljesítményéről hamis kép alakuljon ki. Az alperesek auditált postabanki mérlegei alapján került sor az 1997-es, illetve 1998-as tőkeemelésekre, majd a bank konszolidációjára, amelyek összességében mintegy 170 milliárd forintjába kerültek az államnak. Összesen 170 milliárd volt a tét A felperesek kétfajta jogcímen összesen mintegy 170 milliárd forintos kárigényt kívántak érvényesíteni a perben: egyfelől a Postabank-részvények névértékének csökkenésében megnyilvánuló mintegy 40 milliárdos vagyonvesztés, másfelől pedig a pénzintézet 1998. december 30-iki rendkívüli közgyűlésén történt alaptőke-emeléssel összefüggő mintegy 132 milliárd forintos konszolidációs kár miatt. Az elsőfokú bíróság 2005. május 31-én két alperes könyvvizsgáló cég, az Andersen és a Prudentia esetében elutasította a keresetet, ugyanakkor kimondta, hogy a Deloitte és a magyar állam fele-fele arányban felel a bekövetkezett kárért. A Fővárosi Bíróság akkor mindkét kárigény vonatkozásában megállapította a Deloitte felelősségét. Kinek, mit kellett volna tudnia? A nem jogerős indoklás szerint a felpereseknek tudniuk kellett volna, hogy veszteséges a Postabank, az elsőrendű alperes viszont késve adott tájékoztatást. Az elsőfokú bíróság a kártérítés összegéről nem döntött, csupán a jogalapról. Fellebbezések folytán került az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára, amely pénteken jogerősen elutasította a részvénynévérték-csökkenéssel kapcsolatos 40 milliárdos kárigényt mindhárom könyvvizsgáló cég vonatkozásában. Ugyanakkor a 132 milliárd forintnyi konszolidációs kárt illetően megalapozatlannak találta és hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, új eljárásra utasítva a Fővárosi Bíróságot mindhárom alperes vonatkozásában. A per hat éve zárt ajtók mögött folyik, üzleti titok címén a Fővárosi Ítélőtábla pénteki tárgyalását is a nyilvánosság kizárásával tartották meg, csupán a határozat kihirdetése volt nyilvános. A Deloitte elégedett A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (Deloitte Kft.) rendkívül elégedett a Fővárosi Ítélőtábla döntésével - tudatta a cég az Indexszel. A Deloitte hangsúlyozza: "A bíróság megváltoztatta az első fokú bíróság által hozott ítéletet és részlegesen elutasította a magyar állam, mint felperes keresetét a részvényesként követelt kártérítés tekintetében. A bíróság a továbbiakban hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, és megismételt eljárás lefolytatására kötelezte az első fokú bíróságot." A cég kiemeli: "Tekintettel az első fokú ítélet tartalmára, ez a döntés volt az egyetlen olyan lehetséges alternatíva, amely garantálja az ügy kétfokozatú elbírálását és a jogorvoslathoz fűződő alkotmányos jog érvényesülését. A Deloitte Kft. a megismételt eljárásban is határozottan ki fog állni a saját álláspontja mellett. A Deloitte Kft. mindenkor a tőle elvárható gondossággal, szakértelemmel és a vonatkozó magyar és nemzetközi előírásoknak és jogszabályoknak megfelelően végezte el a Postabank könyvvizsgálatát.

https://index.hu/gazdasag/magyar/postabanki47/

https://web.archive.org/web/20220625170807/https://index.hu/gazdasag/magyar/postabanki47/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titokban-dontottek-a-postabank-mellekpereben

Index

hungarian-news

2007-03-02 00:00:00

Fantomvevőé a volt Britton-cég

http://nol.hu/archivum/archiv-361270-175687

https://web.archive.org/web/20170206112107/http://nol.hu/archivum/archiv-361270-175687

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fantomvevoe-a-volt-britton-ceg

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-05-05 00:00:00

Kulcsár írta a Szász elleni feljelentést?

http://www.nol.hu/archivum/archiv-361269

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-irta-a-szasz-elleni-feljelentest

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-05-05 00:00:00

Kulcsár-lehallgatás: törölve

http://www.nol.hu/archivum/archiv-361037

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-lehallgatas-torolve

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-05-04 00:00:00

Elföldelt berendezések a kaposvári hulladékkezelőnél

http://www.nol.hu/cikk/360987/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elfoldelt-berendezesek-a-kaposvari-hulladekkezelonel

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-05-03 00:00:00

Vádemelés a vesztegetésen ért dömösi polgármester ellen

Elkészítette a vádiratot a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség Nyomozó Hivatala H. I. dömösi polgármester ügyében. A polgármestert az ügyészségi nyomozóhivatal vesztegetéssel vádolja, tudtuk meg Horváthné dr. Varga Erzsébettől, a megyei főügyész-helyettestől. H-t "vezető beosztású hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés" gyanúja miatt vették őrizetbe a rendőrök még áprilisban. A most elkészült vádirat szerint a polgármester a helyi képviselőtestülettől felhatalmazást kapott a község területfejlesztési finanszírozási tervének elkészíttetésére. A tervek elkészítésében érdekelt féltől azonban kétmilló forintot kért a település első embere a tervezett szerződés aláírásáért cserébe, amiről több alkalommal is szóban egyeztettek. Az ügyészségi nyomozók szerint 2005. április 8-án írták alá a szerződést és a polgármester ekkor egymillió forintot át is vett. Ekkor intézkedtek arról is, hogy a második milliót is a helyszínre vigyék. H. I.-t az első millió átadása közben vették őrizetbe, mondta Varga Erzsébet. Az előzetes letartóztatásból azóta kiengedett politikus jelenleg szabadlábon védekezik, ügyét a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság tárgyalja majd. A helyhatósági választásokon független jelöltként indult H. I. az előzetesből visszatért polgármesteri székébe. Szerettük volna őt is megkérdezni az üggyel kapcsolatban, de a dömösi önkormányzati hivatalban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ezen a héten nem elérhető.

https://index.hu/belfold/domosi0719/

https://web.archive.org/web/20210410084727/https://index.hu/belfold/domosi0719/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vademeles-a-vesztegetesen-ert-domosi-polgarmester-ellen

Index

hungarian-news

2005-07-20 00:00:00

K&H-botrány. Magánügye(tlene)k?

K&H-botrány. Magánügye(tlene)k? 2003. július 31. 00:00 A rendszerváltozás után újjáépülő bankszektor másfél évtizedére visszanézve a K&H botránya az augusztus elejéig-közepéig napvilágot látott információk tükrében az élmezőny végére tehető - a még korántsem lezáratlan, újdonságokkal alighanem még szolgáló események fajsúlya, kiterjedtsége az érintett pénzek alapján nagy valószínűséggel jóval a Postabank, a Realbank, az Ybl Bank, az Agrobank veszteségei után következik a képzeletbeli sorban. Egy tekintetben ugyanakkor az élre kívánkozik. Miként a bankszakma képviselői szinte egy emberként hangoztatják is: az eddig látott nagy pénzügyi bukások sorában új kategóriát képvisel. Hiszen a kirajzolódó visszaélések tárgya egy magántársaság, sőt egy magasan fejlett piacgazdaság jó nevű, tőkeerős, nemzetközi aktivitást kifejtő pénzügyi csoportja, amire eddig itthon nem sok példát láttunk. (Más kérdés, hogy a valamelyest rokonítható példák egyike nem is olyan régen éppen a K&H volt, igaz, akkor még részben állami tulajdonban, nem sokkal magánosításának első fordulója után). Ez a sajátosság több lényegi következménnyel jár. Túl azon, hogy a botrány a kipattanásától kezdve szabályozott és kiszámítható mederben zajlik, s hivatásos kommunikátorok gondoskodnak a hatóságokkal és a publikummal való együttműködésről, a legfontosabb következmény az, hogy ebben a "játszmában" nem az adófizetők pénze a tét. A K&H-csoport tulajdonosai, az 1997-es privatizáció (Bank & Tőzsde, 1997. 30. szám), majd a 2000 augusztusában bejelentett fúzió (Bank & Tőzsde, 2000. 33. szám) után kialakult viszonyok keretében a belga KBC-csoport és a holland ABN AMRO az első pillanatban deklarálták is: jótállnak a jogos követelésekért. Az azóta napvilágot látott számos közlemény mindegyikében refrénszerűen kinyilvánították azt is: a számlegyeztetés alapján megállapított jogos követeléseknek az összeg nagyságától függetlenül maradéktalanul eleget fognak tenni. Sőt augusztus 4- én ezt a kötelezettségvállalást a KBC Bank és az ABN AMRO Bank a hazai pénzügyi felügyelet számára írásba is foglalta. Vagyis a K&H-nál bekövetkezett és valódi méretében ma még bizonyára nem látható bukás jellegében nem különbözik a fejlett pénzügyi szektort működtető országokban időről időre felbukkanó botrányoktól. Legfeljebb abban más nagyon, hogy - s ezt is bankárok hangoztatják - az eddig látottak tükrében primitív módszerekkel ment végbe, és ezzel összefüggésben bizarr fordulatokat vett. Innen kezdve persze az ügyet egy belülről kirabolt pénzügyi intézmény belügyeként lehetne felfogni. Ami mégis "közüggyé" teszi, az a közszféra érintettsége. Hiszen gyorsan kiderült, hogy a Pannonplast felvásárlásához az abban intenzíven közreműködő K&H Equities révén állami pénzeket (is) használtak - s ezen nem változtat az, hogy a pénz a rendőrség és az érintett cég (az Állami Autópálya Kezelő Rt.) megnyilatkozásai értelmében megvan, sőt hozamot fialt. A közszféra érintettsége másképp is megnyilvánul. Bár a nyilvánossá vált, "tényeknek látszó" információk tengerében arról is szólt a fáma, hogy az eseményekben főszereplőnek tekinthető, időközben menesztett K&H-igazgató és befektetési tanácsadó, Kulcsár Attila állandó belépővel rendelkezett a Miniszterelnöki Hivatalba, ennél sokkal lényegesebb vonal a pénzügyi felügyelet, a PSZÁF érintettsége. Mint valamennyi pénzügyi botrány kapcsán, ezúttal is megmutatkozott, hogy az állami hatóság azonnal célponttá válik, s óhatatlanul megfogalmazódik a kérdés: egy rendszeresen vizsgált intézményben hogyan történhetett ez? Tényeknek látszó információk Az általunk megkérdezett bankárok, a befektetési üzletben nagy tapasztalatokkal bíró specialisták egyöntetűen állítják: azt, hogy mi történt, nem látják pontosan, leginkább valószínűsítenek forgatókönyveket. A cselekmények megítélése ráadásul az igazságszolgáltatás kompetenciája, s a jog kínálta eszközökkel általában kellően felfegyverzett érintettek- érdekeltek aktivitására tekintettel nem árt az óvatosság. A történtek lényegét a felderítésre nagy erőket mozgósító sajtó által nyilvánossá tett információkból, a pénz- ügyi felügyelet, a bank és a rendőrség megnyilatkozásaiból, valamint a szakmai forrásokból merítve a következőkben lehet megragadni. A bizarr fordulatként pénzügyi képesítések híján lévő, kőművessegédi iskolázottságú, s a törvénnyel többször is összeütköző, a K&H-nál mégis vezetői beosztásban dolgozó Kulcsár Attila személyéhez köthetően a K&H-csoport berkeiben valakik hosszú időn keresztül és milliárdos tételekben saját zsebre dolgoztak. Úgy, hogy kvázi portfóliókezelési konstrukciók, hivatalosan pedig - portfóliókezelési engedély híján - egyszerű megbízásokon alapuló befektetési ügyletek keretében kivették a folyamatokat a szabályozott keretek közül. Az ügyfelek és a K&H-csoport befektetési szolgáltató tagja, a K&H Equities között "félúton" egy különleges ügyfélkör speciális kiszolgálására hivatkozva "árnyékportfóliót" képeztek, amit egy hozzáértők szerint házi használatra szolgáló (MSMoney nevű) program alkalmazásával "árnyékkönyveléssel" kezeltek - éveken át. A közös alapba szerveződő ügyfelek - soraikban hazai viszonyainkra jellemzően a sajtó által széles körben interpretált konkrét személyek, cégek és intézmények - pénzét a kapott megbízásoktól függetlenül, más célokra is fordítva kezelték. Ez azáltal történhetett meg, hogy Kulcsár Attila és stábja fantasztikus ügyfélkapcsolataira tekintettel felhatalmazást kapott főnökeitől arra, hogy eltérjen a hivatalos ügymenettől. Állítólag az "ezekkel az ügyfelekkel ezt nem lehet megcsinálni" felkiáltással írásba foglalt (s azóta a PSZÁF és a rendőrség birtokában is lévő) főnöki levél adott menlevelet még 2001-ben arra, hogy az érdekelt ügyfeleket ne az üzlettől független szervezeti egység értesítse a megkötött ügyletekről, számláik egyenlegéről, hanem maga a stáb - ellenőrzése alatt tartva ezzel az üzleti folyamat csaknem egészét. Szem- és fültanúk visszaemlékezései szerint ez arra is kiterjedt, hogy Kulcsár Attila rendelkezhetett ügyfelek pénzéről - alkalmasint megelőlegezve az utólag beszerzett megbízást - és üzletek megkötéséről (anélkül tehát, hogy bármelyik tevékenységre jogosultsága lett volna). A speciális ügymenethez persze az érdekelt ügyfelek beleegyezése is kellett. A különleges kör tíz-száz milliós nagyságrendű tőkét kezeltető tagjai jellemzően elfogadták azt a gyakorlatot, hogy csupán kívánságra/unszolásra kaptak papírt pénzük állásáról, netán akkor, amikor újabb összegeket fektettek be a K&H Equities kézről kézre adott nagyhírű munkatársa révén. Az üzletnek része volt az is, hogy a speciális ügyfélkör a piaci átlagnál jóval magasabb hozam ígéretével dolgoztatott Kulcsár Attilával, aki állítólag rendre vissza is igazolta a kilátásba helyezett hozamot. Nem volt hát miért mozgatni a tőkéjüket - legfeljebb az kérte ki a pénzét, akinek valamiért kellett, a többség nem nyúlt hozzá. Együtt volt tehát, mégpedig éveken át, a többmilliárdos portfólió, amelyet a pénztulajdonosok megbízása nélkül is mozgattak. A skála a napon belüli tőzsdei részvényügyletektől az egyszerű pénzkivonásokig terjedt. Megbízható források úgy tudják, külföldi (arab) személyek érdekeltségeinek történő átutalások útján az utolsó időszakban 5-6 milliárd forinttal fogyatkozott meg a portfólió, aminek feltárásával az ügy fordulatot vett: akár nemzetközi pénzmosássá lényegülhet át. Mi és mi mennyi? Az érintett pénzek nagyságát a július 7. óta nyomozó rendőrség (az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága) által felállított speciális akciócsoport vezetője, a pénzmosási ügyekre specializálódott Molnár Csaba alezredes az akkor rendelkezésre álló ismeretek alapján legfeljebb 13 milliárd forintban valószínűsítette. A cselekmények büntetőjogi megítélése a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztásra, az okirat-hamisításra, valamint a pénzmosásra terjedt ki - azzal is összefüggésben, hogy a fordulatok számát az a hír gyarapította, miszerint a befektetési tanácsadó hamis "brókervizsga-bizonyítványt" mutatott be munkáltatójának. A nyomozás részben ismeretlen tettes, részben Kulcsár Attila ellen folyik, akit június 17-én Bécsben fogtak el - a sajtóból kiolvashatóan regénybe illő akció keretében. Azóta őrizetben várja kiadatását, s mivel szökni próbált - hacsak a gyanút nem "ejtik" - az is megtörténhet, hogy majd az ítéletét is. Az érintett pénzek nagyságára nézve kezdetben az szolgált támpontul, hogy Kulcsár Attila távozása előtt eljuttatta nyilvántartásait munkáltatójának, s az ezen a listán ügyfelekhez rendelten rögzített pénzekből összeálló virtuális portfólió és a K&H Equities nyilvántartásaiban megtalálható összegek között tízmilliárd forintos nagyságrendű lyuk látszott. Erre nézve a bank mindvégig következetesen azt közölte: a szabálytalanságok csak a K&H Equities egyetlen üzletágához, a befektetési tanácsadáshoz, azon belül egy tanácsadó, Kulcsár Attila ügyfeleihez köthetők, és legfeljebb 60-70 ügyfelet érintenek. Az összeg valódi nagysága napjainkban is formálódik. A bank közleménye szerint egyeztetésre hívták az ügyfeleket, hogy átadják nekik a brókercég rendszereiben nyilvántartott kimutatásokat a K&H Equities megalakulásáig, 2001. június 25-ig visszamenőleg. Az egyeztetés aligha egyszerű, amit az is jelez, hogy szinte rögtön előléptek olyan, a nyilvánosság erejével is felfegyverkező ügyfelek, akik milliárdos követelésük elismertetése érdekében ügyvédet fogadtak, és perrel fenyegetőznek. Arról persze semmilyen fáma nem szól, hogy Kulcsár Attila révén a K&H Equitiesnek lehetnek-e olyan ügyfelei, akiknek a neve nincs ott az ominózus listán, viszont rendelkeznek a "Kulcsár-féle" kettős nyilvántartásból származó és az igazinál jóval nagyobb értékekről szóló értesítővel. Az egyeztetés ráadásul azért is nehézkes lehet, mert a stáb aktivitása több cégen is átívelt. A K&H és az ABN AMRO egyesülésével a leányvállalatok is átalakításra szorultak (a szabályozási kötöttségek miatt is). Így a kilencvenes években, a brókerüzlet aranykorában, a K&H Brókerháznál a rossz hírű "Yankson-érában" kezdő Kulcsár Attila egy ideig az ABN AMRO K&H névre átkeresztelt vagyonkezelő érdekeltségénél munkálkodott, és onnan ült át az ABN AMRO Equities örökébe lépő K&H Equitieshez. Az átalakítások hátterében az új tulajdonosok a számukra nyilván kínossá váló K&H Brókerházat kiürítésre ítélték, ezért választották az üzlet továbbvitelére az ABN AMRO érdekeltségeit. A licencek függvényében az értékpapír-kereskedelem az egyikhez, a portfóliókezelés a másikhoz települt át, "átszerződésekkel". Kulcsár Attila három kollégát és nagyjából 6,5 milliárdos portfóliót vitt új állomáshelyére. Úgy tudni, az a bizonyos felmentő levél abból a korszakból származik. Ügy és kezelés A történtek figyelemre méltó sajátosságaként a K&H főtulajdonosa, a KBC nem először kényszerül rendkívüli helyzetek kezelésére és veszteségek elszenvedésére Magyarországon. A régió legnagyobb befektetőjeként rendre erős stratégiai elkötelezettségét hangoztató belga pénzügyi csoport jószerével alig tette be a lábát az országba, máris belebonyolódott abba a botrányba, amelyik az Erős János vezette K&H-nál a milliárdos céltartalékolási veszteségbe torkolló vezetői részvényjavadalmazás, majd a brókercég hozamgaranciás ügyletei és más visszaélések kapcsán tört ki 1998- ban, s amelynek nyomán menesztették a vezérigazgatót, s teljesen kicserélték a vezetői gárdát. A pénzügyi felügyelet akkoriban kezdődő nagy átalakulásán kívül persze a K&H-t is minősíti, hogy az első keményen elmarasztaló nyilvános banki határozatok egyikét ő kapta meg. A szakmában sokan emlékezhetnek még arra a "kórképre" is, amelyet a K&H Brókerháznál végzett vizsgálata nyomán tett közzé a hatóság (Bank & Tőzsde, 1999. 25. szám). A helyzet fintora, hogy a határozatot az a Szalkai István jegyezte, aki 2000-ben a vezetői autonómiája elleni kormányzati fellépésre reagálva nem foglalta el az általa megszervezett integrált felügyelet elnökének székét, majd nem sokra rá a személyzeti problémákkal küzdő KBC hívását elfogadva a K&H igazgatóságának tagja s elnöke lett - mivel a rálátás és a ráhatás szempontjából fontos, hozzátesszük: nem operatív minőségben. (A hirtelen megüresedett szék gazdája akkor lett Szász Károly.) A bank manőverezésében a lehető legkisebb "balhé" taktikáját lehet felfedezni. Ennek jegyében az így vagy úgy érintettnek számító felsővezetők önkéntes távozásáról hallhatott a közönség: Rejtő E. Tibor vezérigazgató és az ellenőrzésért felelős helyettes, Ludo Jakobs felállását erkölcsi felelősségük vállalásával, a vezérigazgatóval évtizedes munkakapcsolatban álló helyettesét, Zarnóczi Tiborét a stratégiát illető nézetkülönbségekkel indokolták. A kommunikáció ugyanakkor rendszeresen kiterjed arra, hogy a visszaéléseket Kulcsár Attila személyére korlátozzák, s hogy tudassák: minden szükséges munkajogi és más intézkedést megtesznek. A K&H aránylag gyorsan összeülő nemzetközi igazgatóságának augusztus 4-re sikerült új embert találnia a "kormányrúdhoz" a nemzetközi és KBC-beli tapasztalatok bővében lévő John Hollows személyében - igaz, csak megbízottként. Hatósági vonal A PSZÁF érintettségét két körülmény is kivételes közegbe helyezi. Az egyik az, hogy az intézmény élén álló Szász Károlyt a hazai felügyeleti vezetők közül elsőként alvilági módszerrel bántalmazták, sőt az elmúlt napokban meg is fenyegették. A másik az, hogy az elnök mind mélyebb konfliktusba keveredett a kormányzattal azóta, hogy összevert állapotában kórházi sajtótájékoztatóján politikai bűncselekményt említett. Amit persze nem lehet függetleníteni az előzményektől. Közvetlenül attól, hogy a kormány az erre szakosodott szerve (KEHI) útján az előző kabinet ügyeinek feltárása végett a PSZÁF-nál is vizsgálatot kezdeményezett. Ennek elmarasztaló megállapításait éppen június elején tették nyilvánossá, majd gazdálkodási visszaéléseket gyanítva a közpénzekért felelős államtitkár feljelentést tett (azóta folyik a nyomozás). A konfliktus "összeért" a K&H ügyével, és a pénzügyi tárca elégedetlenségét hangoztatta. Közleményben tette nyilvánossá: arra következtet, hogy a felügyelet hosszabb ideje tudhatott a K&H-nál zajló visszaélésekről. Hiszen már 1998-ban felfedezett egy olyan ügyfél-nyilvántartási rendszert, amelyik gyakorlatilag Kulcsár Attila "magánnyilvántartása" volt, majd 1999-ben olyan hiányosságokat tett szóvá, amelyeket már megállapított, mégsem cselekedett. (Az elírt dátum kapcsán kerekedett degradáló vitát nem tartjuk indokoltnak felhozni.) A hatóság mindazonáltal most kemény eszközhöz nyúlt: a majdnem legsúlyosabb szankciót alkalmazva augusztus elsején felfüggesztette a K&H Equities kereskedési jogát (szeptember 30-ig), az egyeztetések zökkenőmentesebbé tételére hivatkozva. A döntés persze a levegőben volt, hiszen a törvény a jogszabályok ismételt vagy súlyos megsértőire ezt rója ki - egyes jogi szakértők szerint mérlegelési jogot sem hagyva a hatóságnak. S hogy az ügy súlya mekkora, azt az is jelzi, hogy a belga társhatóság vezetői és a KBC-csoport felügyelője augusztus 11-12-én Magyarországra érkeztek konzultálni. Teóriák Az események megítélésével kapcsolatban - noha a történetnek még aligha van vége - a szakmában érdeklődve szinte egybecsengő véleményekkel találkozni. Vezető bankárok köreiben a legsűrűbben hallható kifejezések skálája az elképesztőtől a szégyenletesig terjed, s jellemző a vélekedés: ez az ügy nem reprezentativ. A tulajdonosi kontroll hiánya vagy gyatrasága, a hanyagság, a szabályok, a belső ellenőrzés mellőzése, kijátszása, a felügyelet, a könyvvizsgáló mulasztása - ezeket hallottuk az okok között említeni. Kulcsár Attila külön ügyfélnyilvántartó és -értesítő rendszere csak legfelső támogatással működhetett tartósan. Éveken át úgy tenni ilyet, hogy a legfelső vezetők, testületek ne tudjanak róla, majdhogynem elképzelhetetlen, mert a bank túlontúl szervezett és összetett "üzem" ehhez. Szabadon legfeljebb az garázdálkodhat, akit valaki(k) "kivesz a rendszerből"- érveltek az általunk megkérdezett bankárok. Arra a kérdésre, hogy a történtek kinek mit mutatnak, ezekre rímelő válaszokat kaptunk: döbbenetesen alacsony szakmai és etikai színvonal, a bankok számára "életveszélyes" a szakmai szabályok megsértése, a működési kockázatok eliminálása a banki alapértékeket veszélyezteti. A könyvvizsgáló vonatkozásában bizonytalanságot tapasztaltunk, a felügyelet átverésének esélyeit illetően viszont a "valószínűtlen" megfogalmazás látszik uralkodni, mondván: a hatóság olyan mélységekben jár a gyakorlat feltárásában, hogy túl sok embernek kellene hibáznia ahhoz, hogy így legyen. A visszaéléseknek gátat szabni hivatott funkciók listáját tudakolva a következő felsorolást kaptuk: jogszabályok betartása (az ügyféleszközök elkülönítése), a belső szabályok érvényesítése - négyszem-elv, az üzletkötés és a könyvelés szétválasztása, a szolgálati utaktól és a működési biztonságot adó folyamatoktól való eltérés kizárása, belső - folyamatba épített és utólagos - ellenőrzés, tulajdonosi kontroll, könyvvizsgálat, felügyeleti vizsgálatok. Többen jelezték: az erkölcsnek is gátat kellett volna emelnie - miért nézték el a történteket azok, akik tisztességesen dolgoztak, de tudták, hogy mi folyik? Végül arra a kérdésre, hogy a pénzügyi intézmények tevékenységében mi hordozza vajon a legnagyobb kockázatot, a K&H ügyétől talán nem függetleníthetően a tulajdonosi kontroll hiánya, az alkalmazottak visszaélése és általában a működési kockázatok köre kapta a legtöbb voksot, de akadt olyan válasz is, hogy a bizalomvesztés. -rimaszombati-Szász Károly augusztus 8-án sajtótájékoztatón fejtette ki: nem volt évekkel előbb információjuk a kettős nyilvántartásról, nem tudták, hogy az ominózus MSMoney Kulcsár Attila magánnyilvántartása, és elhitték a bank, a brókercég vezetőinek, hogy az újonnan bevezetett informatikai rendszerük az MSMoney végét is jelenti. Egy illegális rendszer használatának feltárásához eszközük sincs, s az üggyel kapcsolatban amúgy dicséret és nem támadás illetné a felügyeletet. Rimaszombati Edit (Forrás: Bank & Tőzsde)

http://www.bankestozsde.hu/online/cikk.html?aid=1000190

https://web.archive.org/web/20031012195954/http://www.bankestozsde.hu/online/cikk.html?aid=1000190

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kh-botrany-maganugyetlenek

Bank és Tőzsde

hungarian-news

2003-07-31 00:00:00

Bilincsbe verve vitték el a dömösi polgármestert

Szombat reggel Pilismaróton bilincsbe verve vitték el H. I.-t, a szomszédos Dömös polgármesterét, értesült az Index. "Komárom-Esztergom megye egyik polgármesterét hétfőn előzetes letartóztásba helyezték a Komárom-Esztergom-Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal indítványára" - mondta el az Index kérdésére Varga Erzsébet, a megyei főügyész-helyettes. H.-t "vezető beosztású hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés" gyanúja miatt vették őrizetbe a rendőrök, ellene a Komárom-Esztergom-Megyei Főügyészség jár el. A polgármester a gyanú szerint kenőpénzt fogadott el azért, hogy olyan rendezési terv készüljön, amilyet egy jövőben létesülő dömösi beruházás megkíván. Korábban már átvett egymillió forintot, további egymillió forintot akkor markolt volna fel, miután az előkészített szerződéseket aláírta. A nyomozóhivatal a polgármestert az első millió átadásakor érte tetten, tájékoztatott a főügyész-helyettes. Pletyka és találgatás "A még folyamatban lévő ügyről nem kívánok nyilatkozni" - mondta az Indexnek a település vezetésével ideiglenesen megbízott Sinka Iván, alpolgármester, hozzátéve, hogy az eset hátterében olyan politikai, illetve gazdasági érdekellentétek állhatnak, amik miatt meglehetősen bonyolult lehet a még tisztázatlan ügy. A Budapesttől ötven kilométerre, a Dunakanyar "kis kanyarjában" fekvő, ezeregyszáz lakosú településen egyelőre nem sokan tudnak H. I. esetéről, az önkormányzati választásokon független jelöltként indult polgármester elfogásáról többnyire csak pletykák keringenek. Azt egyelőre nem tudni, hogy milyen beruházás miatt keveredett korrupció gyanújába H. I. A község honlapján annyi olvasható, hogy a településfejlesztési koncepcióban szerepel többek között egy Dömös és Dobogókő közötti kabinos sífelvonó is, a beruházás komoly tőkebevonással járna mindkét községben. Az elképzeléseket "tőkeerős vállalkozásnak kellene megvalósítani", az önkormányzatoknak a feladata "a lehetőségek megteremtése, a szerkezeti fejlesztési tervek megrendelése", áll a weboldalon. Folyamatban van egy másik beruházás is Dömösön. A 2005. február 22-i testületi ülésről készült jegyzőkönyv szerint "az önkormányzat tulajdonában álló, volt kultúrház telkének értékesítésére és beépítésére irányuló kísérletek mindeddig eredménytelek maradtak". Kenőpénzek Magyarországon nem ez az első eset, hogy vesztegetésen kapnak egy politikust. Székely Zoltánt, a kisgazda parlamenti képviselőt 2000. október 12-én érték tetten a fővárosi ügyészség és az ORFK nyomozói, amint épp húszmillió forintot vett volna át egy közbeszerzési pályázat nyertesétől annak fejében, hogy az a vállalkozását tovább folytathassa. 2004 szeptemberében Keller László, egykori közpénzügyi államtitkár egyik volt munkatársát is meggyanúsították. Az álbróker vallomására alapozott gyanú szerint Bálint Tamás, az államtitkárság volt főtanácsadója tízmillió forintot kért és kapott Kulcsár Attilától, egy a PSZÁF gazdálkodásáról szóló jelentés másolatának átadásáért.

https://index.hu/belfold/domosi0412/

https://web.archive.org/web/20210410084737/https://index.hu/belfold/domosi0412/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bilincsbe-verve-vittek-el-a-domosi-polgarmestert

Index

hungarian-news

2005-04-12 00:00:00

Megvesztegetett orvosok, lebukott páciensek

http://www.nol.hu/archivum/archiv-359709

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvesztegetett-orvosok-lebukott-paciensek

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-22 00:00:00

Orbán csak a „taggyűlést” tagadja

http://www.nol.hu/archivum/archiv-360531

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-csak-a-ataggyulesta-tagadja

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-29 00:00:00

Kisbéri törvényszegés vezető posztokon

http://www.nol.hu/archivum/archiv-359510

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kisberi-torvenyszeges-vezeto-posztokon

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-21 00:00:00

Meghátrált az ügyészség, nyert az Altus

2007.04.11. 07:55 Elállt az Altus Zrt. ellen indított keresetétől a Legfőbb Ügyészség – értesült lapunk. Úgy tudjuk: az ügyészség a múlt héten a tavaly november óta szünetelő per folytatását kérte, ám csupán azért, hogy bejelenthesse: a per megszüntetését kezdeményezi. Az alperesek az eljárási törvény szerint ragaszkodhatnak ahhoz, hogy a bíróság ítéletet hozzon az ügyben. A Fidesz szerint egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlan az ügyészség eljárása. Az ügyészség tavaly áprilisban indította meg a pert az Altus Zrt. és a Humán-Jövő 2000 Kht. ellen a köztük létrejött szerződés semmisségének megállapításáért. A felperes keresetlevele szerint Gyurcsány Ferenc cége 1995. január 12-én jutott hozzá a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kezelésében lévő Szalay u. 4. szám alatti ingatlan földszinti részéhez. A MeH cége, vagyis az eladó három hónap múltán visszabérelte a vagyont az Altustól, és saját költségén felújította. A felperes szerint az Altus több mint 80 millió forinttal gazdagodott az állam kárára. Az ügyészség tavaly novemberben kérte a polgári per szünetelését. A két cég képviselői ugyanis a tárgyaláson úgy nyilatkoztak, hogy a vállalkozásoknak nincs követelésük egymással szemben. Az Altus azt állította, nem nyert semmit az ügyleten. Úgy tudjuk, az ügyészség ezután további bizonyítékokat keresett. Információnk szerint egy hete kérte, hogy a bíróság folytassa az eljárást, a szünetelő per ugyanis hat hónap múltán, május 6-án megszűnt volna. A felperesként eljáró Legfőbb Ügyészség egyúttal bejelentette, hogy eláll keresetétől. A per ilyen esetben csak akkor szűnik meg, ha az alperesek ahhoz hozzájárulnak, és közlik, igényt tartanak-e eddigi perköltségük, ügyvédi munkadíjuk megfizetésére. Az alperes ugyanis nem köteles hozzájárulni a per megszüntetéséhez, hiszen számára adott esetben előnyösebb lehet, ha a bíróság ítéletet hoz, és elutasítja a felperes kereseti kérelmét. A Legfőbb Ügyészség (LÜ) még tavaly áprilisban indított polgári pert a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tulajdonában lévő Altus Zrt. (mint elsőrendű) és a Humán-Jövő 2000 Kht. (mint másodrendű alperes) ellen szerződés semmissége miatt. Álláspontjuk szerint a kormányfő cége 1995-ben színlelt ajándékozási szerződéssel, jó erkölcsbe ütköző módon jutott hozzá egy 87 millió forintos állami beruházáshoz, amikor a másodrendű alperes jogelődje, a Közlöny- és Lapkiadó Kft. ésszerű gazdasági indok nélkül felújította az Altus tulajdonában lévő, Szalay utca 4. szám alatti képviselői klubot. Az Altus Zrt. 1995. január 12-én jutott hozzá a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kezelésében lévő ingatlan földszinti részéhez, majd három hónappal később a MeH egyik cége, a Közlöny- és Lapkiadó Kft. visszabérelte azt az Altustól, sőt saját költségén föl is újította a klubot. Az LÜ azt kérte a bíróságtól, állapítsa meg a szerződés semmisségét, és az eredeti állapot helyreállítása céljából kötelezze az Altust, hogy térítse meg a kht.-nak a beruházás egyenértékét. Mint ismeretes, a Legfőbb Ügyészség a Fidesz feljelentései nyomán vizsgálta meg az ominózus Szalay utcai ügyletet, illetve a lapunk által föltárt miniszterelnöki fantomcég, a Nomentana Kft. botrányos történetét, és mindkét ügyben bűncselekmény gyanúját állapította meg, de elévülés miatt nem indíthatott büntetőeljárást egyik esetben sem. Az ügyészség tavaly novemberben azért kérte a polgári per szüneteltetését a Somogy Megyei Bíróságon, mert az alperesek képviselői tanúként azt állították, a két cég elszámolt egymással, követelésük egymástól nincs, így az ügyészségnek át kellett értékelnie perbeli álláspontját.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/04/meghatralt-az-ugyeszseg-nyert-az-altus

https://web.archive.org/web/20240129201437/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/04/meghatralt-az-ugyeszseg-nyert-az-altus

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meghatralt-az-ugyeszseg-nyert-az-altus

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2007-04-11 00:00:00

Postamaci kalandjai

Heti Válasz-összeállítás 3. évfolyam 12. szám, 2003.03.21. Postamaci kalandjai A krimiszerű izgalmakban bővelkedő Postabank-történet mindmáig nem jutott nyugvópontra. Sőt, a végkifejlet ma kevésbé látható előre, mint valaha. Az elmúlt hetekben ugyanis váratlan fordulatot vett a közel öt éve tartó nyomozás a volt elnök-vezérigazgató, Princz Gábor ügyében. Újabb politikai játszma van kibontakozóban, pedig továbbra is ugyanaz a kérdés: miért került minden adóköteles állampolgárnak mintegy 60 ezer forintjába a Postabank konszolidálása? "Nagyon szép időszaka volt az életemnek" - nosztalgiázik Princz Gábor a postabankos időkre gondolva a Cash-Flow magazin hasábjain. A borászkodó és művészi ambícióinak élő volt bankvezér körül megint felpezsdült az élet. Július elsejétől ugyanis hatályba lép az új büntetőeljárási törvény, mely szerint az ügyészségeknek meg kell szüntetniük azokat az eljárásokat, amelyekben a gyanúsított első kihallgatása óta két év eltelt. Emiatt föl kellett gyorsítani a Postabank-ügyben folytatott nyomozást is, amely Princz és társai ellen még 1999-ben indult meg gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése alapos gyanúja miatt, miután az Orbán- kormány több feljelentést tett a banknál észlelt 152 milliárd forintos vagyonvesztés után. Az ügy az iratismertetés szakaszba jutott, ami arra utal, hogy a rendőrség lezárná a vizsgálatot. (Lapzártánkig nem történt vádemelés.) Az iratismertetéssel párhuzamosan újabb tanúkat hallgattak meg. Ezt Princz ügyvédje, Nehéz-Posony István olyan szokatlannak tartotta, hogy a sajtóban rögtön megszellőztette: politikai szálak mozgatják az ügyet, s a Legfőbb Ügyészséget, mindenekelőtt Polt Pétert sejti emögött. A koncepcióváltozás másik jeleként értékelte, hogy védencével a napokban közölték: hűtlen kezeléssel gyanúsítják a Budai Hengermalom Rt.-nek 1997 és 1998 között folyósított mintegy 2,6 milliárd forintos elbukott postabanki kölcsön miatt. (A cég egy ideig az orosz államadósság lebontásában meghatározó szerepet vállaló Máté Lászlónak, az MSZP volt pénztárnokának érdekeltségébe tartozott.) Szorul a hurok? Nem Princz Gáborról lenne szó, ha mindez nem kapna drámai felhangot azáltal, hogy elsőként egy bulvárlapban tette közé: 1998 nyarán, menesztése előtt Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszter (jelenlegi jegybankelnök) megfenyegette őt, s ennek Stumpf István kancelláriaminiszter is fültanúja volt. Az MNB szóvivője koholmánynak minősítette a kijelentést, és Stumpf István is tagadta, hogy bármiféle fenyegetés elhangzott volna. Ekkora "szenzáció" hallatán a volt bankvezér az elmúlt hetekben kedvelt szereplője lett a televíziós csatornák politikai műsorainak. De mi a helyzet a komolyabb dolgokkal, a Postabank-üggyel? E téren is új frontok nyíltak, mivel Nehéz-Posony István szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentéséből - melynek tartalmát állítólag 2020- ig titkosították - kiderül: a bankot az Orbán-kormány "túlkonszolidálta", vagyis lényegesen több állami pénzt pumpált bele, mint amennyit az akkori helyzet indokolt volna. Szerinte a Kehi-jelentés - amit egyébként nem bank- szakemberek készítettek a pénzintézetnél és a behajthatatlan követeléseit kezelő PB Workout Kft.-nél az állami pénzeszközök felhasználásáról - alapjaiban értékeli át az ügyet. Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, Keller László közpénzügyi államtitkár feljelentést kezdeményez ismeretlen tettesek ellen a Postabank rossznak minősített portfólióját kezelő PB Workout Kft. tevékenysége miatt, mivel szerinte a Princz leváltása utáni állami és banki vezetők büntetőjogi felelőssége is fölvetődik. Mindez jó ürügyet szolgáltat arra, hogy a parlamentben az SZDSZ újfent Postabank-ügyi vizsgálóbizottság felállítását sürgesse. Auth Henrik - aki Princz Gábort követte a bankvezéri székben, s jelenleg MNB-alelnök - kifejtette: támogatná a vizsgálóbizottság felállítását. Nehéz-Posony szerint a fejlemények azt jelzik: a hatóságok új koncepció alapján komolyabb vádat próbálnak összehozni. A nyomozók viszont állítólag attól tartanak, hogy az ügyvéd időhúzásra játszik, ezért igyekszik a Postabank konszolidációja felé terelni a nyomozást. Az utóbbihoz szükséges iratok áttanulmányozása, további tanúk meghallgatása sok időt venne igénybe, így elévülhet a vád. Áder János a parlamentben ugyanakkor úgy fogalmazott, szemlátomást a rendőrség is segédkezet nyújt a kormánynak egy politikai ellentámadásban, s ez az olasz maffia gyakorlatára emlékezteti. "Furcsa érzés mostanában olyan megnyilatkozásokat hallani, amelyek ellentétben vannak az általam akkoriban megismert szakértői anyagokkal" - fejtegette a Heti Válasz kérdésére dr. Bólya Lajos, aki 1998 és 2001 között volt a Postabank felügyelőbizottságának elnöke. Tudomása szerint két Kehi- anyag született az ügyben. Az egyik - amelybe volt alkalma bepillantani - csak a bank tevékenységét vette górcső alá, és nem foglalkozott a túlkonszolidációval. 2000 tájékán készült egy másik jelentéstervezet a PB Workout tevékenységéről, amelyre a Postabank vezetése kimerítően válaszolt, s ismeretei szerint ezután a Miniszterelnöki Hivatal megszüntette a vizsgálatot. Valószínű, hogy a második anyagban (amely különös körülmények között bukkant fel az iratismertetés során) szerepelhettek azok a kitételek, amelyekre Princz és ügyvédje most hivatkozik. Az ügy kapcsán a volt fb-elnök számos szakértői anyagot áttanulmányozott, szerinte mind közül az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 1999-es jelentése tárta fel a Postabank veszteségeinek legvalószínűbb történetét. Az ott olvasottak alapján - mint büntetőjogásznak - az a véleménye alakult ki, hogy "a gyanúsításban szereplőnél (gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése) lényegesen súlyosabb bűncselekmény elkövetése látszott megvalósultnak. Ennek eldöntése azonban nem tartozott a kompetenciámba" - hangsúlyozta Bólya Lajos. A diadalmenet E sok hűhó egyre biztos jó: eltereli a figyelmet az eredeti ügyről, a bankvezér bukásáról s az odavezető útról. Pedig érdemes felfrissíteni az emlékezetet, ugyanis a Postabank (PB) története tökéletes drámai sűrítménye a rendszerváltozás utáni időknek. Ma sem világos, a bankalapítás ötlete kinek a fejéből pattant ki. Mindenesetre 1988 közepén az állam közreműködésével létrejött egy olyan kereskedelmi bank, amely célul tűzte az OTP monopóliumának megtörését és a modernebb szolgáltatások meghonosítását. Elnök-vezérigazgatója a kezdetektől az addig az MNB-ben dolgozó Princz Gábor lett, aki a részleges privatizáció után is megőrizte pozícióját az 1998-as menesztéséig. A 2,2 milliárd forintos alaptőke hamarosan kevésnek bizonyult a lakossági tömegszolgáltatás kialakításához, a 3200 postahivatalban elkezdett munkához. (Szakértők szerint 7-8 milliárdos alaptőkére lett volna szükség.) Márpedig a Postabank dinamikusan fejlődött. Miután a rövid távú lakossági betétkönyvekre a piaci átlagnál jóval magasabb kamatot adott, hamarosan az ország második kereskedelmi bankjává hízott. Az agresszív üzletpolitika része volt a jól ismert reklámkampány-sorozat is, amely mögött tíz éven át Geszti Péter, illetve az Akció Kft. állt. A PB 1994 és 1998 között átlagosan évi 2-3 milliárd forintot költött reklámra, ami a működési költségek magas hányadát, 13-20 százalékát tette ki. Nem ez volt az egyetlen, szokatlan mértékű pénzköltés. Princz ugyanis előszeretettel tündökölt a kultúra és a sportélet Napkirályaként, s rendszeresen támogatta a pénzügyi és a politikai elit tagjait, sőt az egyes pártokat is. Kereskedelmi bankhoz nem illő módon kiterjedt sajtóbirodalmat épített ki. A PB-érdekeltségek közé tartozott például a Kurír, az Elite, a Kende Péter- féle Pesti Műsor, az Élet és Irodalom, a Nemzeti Sport, a Magyar Nemzet, a Világgazdaság, a Szabad Föld, a 168 Óra, a Beszélő, a Magyar Narancs, a Sárga RTV, a Magyar Konyha, valamint több megyei napilap. Ily módon próbálta meg a lehetetlent: tőke nélkül, de politikai kapcsolatok segítségével és állami pénzek bevonásával felépíteni az érinthetetlen bankvezető mítoszát. A kapcsolatépítést az MDF-fel kezdte (támogatta a Lakiteleki Népfőiskolát), majd folytatta az MSZP-vel (rossz nyelvek szerint Horn Gyula házépítését is hitelezte), s az 1998-as végnapokban a választásokon győztes Fidesszel is kacérkodott. Princz azonban elsősorban baloldali érzelmű bankár volt, ahogy erről nyíltan vallott nemrégiben az MTV Nap-kelte című műsorában. Hogy a Postabank milyen messzire nyújtotta csápjait, s hogyan kötelezte le - pártállástól függetlenül - a felső tízezer tagjait, arról hű képet adnak a pénzintézet VIP-hitelei. Ezeket 1991 és 1998 között folyósították a "kiválasztottaknak" - közéleti személyiségeknek és a bank saját dolgozóinak - 10-15 éves futamidővel, a piacinál jóval kedvezőbb, legtöbbször 10 százalékos kamattal. Kamatok nélkül mintegy félmilliárd forintot tett ki az ily módon adott hitelek összege. A VIP-hitelesek minden bizonnyal nem teljes listáját először a Világgazdaság tette közzé 1999-ben, ami rendőrségi feljelentést is vont maga után. A lista egyébként mostanában támadt fel tetszhalott állapotából: a Korridor internetes portálon egy Princzről szóló cikk kapcsán ismét felbukkant, s új nevek is szerepelnek rajta. Gyaníthatóan ez sem a teljes névsor, s hitelességét sem bizonyítja semmi. Tulajdonképpen nem is a személyek, hanem a jelenség érdekes: ennyi év után is rejt még időzített bombát a Postabank. A PB sajátos felfogását vállalati hitelezési gyakorlata is hűen tükrözte. Főleg a hatalmon lévő politikusokkal kapcsolatban álló vállalkozásokkal (Dunaholding Rt., Fázis Rt., Nádor '95 Rt., Bankár-csoport, IBUSZ-csoport, Budai Hengermalom Rt. stb.) kötött üzletet. A bank szempontjából végzetesnek bizonyult, hogy a kapcsolati tőke alapján született, s ezért kockázati szempontból nem megfelelően elemzett kihelyezései pocsék befektetésnek bizonyultak. A növekvő állományú rossz követelésekből adódó veszteségek fedezésére egyre több céltartalékot kellett volna képeznie, de ez jelentősen rontotta volna az eredményeit. A feneketlen hordó Hogy a részvényesek (köztük az állami tulajdonosok) elől eltitkolják a bajt, a Princz-féle vezetés agyafúrt technikákat dolgozott ki. A legegyszerűbb az volt, hogy a PB egy befektetést drágán eladott egy baráti cégnek, ami növelte eredményét. Idővel aztán valamivel magasabb áron visszavásárolta, így a baráti cégnek is javult az eredménye. A másik megoldás az volt, hogy a rossz hiteleket halasztott fizetéssel értékesítette, így a bank jelentős látszateredményt mutatott ki. A trükkök révén csak ideiglenesen lehetett baráti cégeknél vagy a PB saját leányvállalatainál parkoltatni a kétes befektetéseket és hiteleket. Teljesen nem tudott megszabadulni tőlük, s azok bumeráng módjára, kamatostul visszatértek. 1996-ban már kezelhetetlen nagyságúra duzzadt a befagyott követelések és a nyereséget nem termelő befektetések állománya. Máig nem tudni, ki szervezte az 1997. februári bankpánikot, amikor jegybanki források szerint közel 70 milliárdot vontak ki a PB-ből néhány nap alatt. A pénzintézet menedzsmentje csak abban reménykedhetett, hogy szolgálataiért cserébe az MSZP döntéshozói a költségvetés segítségével közvetve vagy közvetlenül kisegítik a PB-t. A Horn-kormány 12 milliárdot adott állami garancia formájában, majd egy portfóliócsere keretében az ÁPV Rt. 10,7 milliárddal támogatta meg a rogyadozó bankot. A Pénzintézeti Központ Bankon keresztül további 15,4 milliárd forintos garanciavállalás könnyített a PB helyzetén. A Horn-kormány utolsó mentőakciója eredményeként az állami tulajdonosok zárt körben 23 milliárd forint értékben tőkét emeltek a bankban. A PB ekkorra már végzetesen belebonyolódott egy jelentős értékű, csaknem 50 milliárdos kétes követeléscsomag ide-oda görgetésébe, melyet eleinte az SZDSZ-közeli Dunaholding segítségével próbált eltüntetni. Miután ez csak részben sikerült, Princz Gábor a rossz követeléscsomagot hét üres spanyol ingatlanra és egy cseh sörgyárra cserélte el, melyeket ügyes vagyonértékelők segítségével 44,5 milliárd forintra értékeltek fel. Ez volt az utolsó nagyszabású kísérlet a céltartalékképzés kikerülésére. A frissiben hatalomra került Orbán-kormány számára épp a spanyol ingatlanügy szolgáltatta a jogi apropót Princz lemondatásához, ami azzal az előnnyel is járt, hogy nem kellett kifizetni a neki járó horribilis, 400 millió forint körüli végkielégítést. (Princz Gábor havi jövedelme átlagosan csaknem 9 millió forint volt.) Az új vezetés hamarosan szembesült azzal, hogy a bank elvesztette a saját, illetve szavatoló tőkéjét, vagyis teljes vagyonát. Az 1998. évi decemberi rendkívüli közgyűlésen az állam előbb az alaptőke leszállításáról, majd felemeléséről döntött, s különféle tranzakciók révén összesen 152 milliárd forintot ölt a PB konszolidálásába. Mindent összevetve a Horn- és az Orbán- kormány összesen 236 milliárdot költött a PB megmentésére. Princz viszont következetesen ártatlannak vallja magát. "Lassan sokaknak bele kellene törődniük abba, hogy ez a bank jól működő pénzintézet volt" - nyilatkozta március elején a tv2 Jó estét, Magyarország! című műsorában. Ez némileg ellentmond az ÁSZ-jelentés alábbi megállapításainak: "Megalapozatlanul, túlzott mértékben vállalt a pénzintézet nagy kockázatokat jelentős hitelkoncentráció mellett; rendszeresen nyújtottak hiteleket hitelképtelen vállalkozásoknak, illetve valójában alacsony hitelképességű vállalkozásokat kedvezőbb hitelképességűnek minősítettek; eszközeit nem a valós helyzetnek megfelelően minősítette, tudatosan kedvezőbb minősítési kategóriába sorolással csökkentette a céltartalékképzés szükségességét, ezzel meghamisította a valós eredményt; a bank holdudvarán belüli követelés- és befektetésértékesítéssel átláthatatlan portfóliót hozott létre, nem végzett valódi portfóliótisztítást..." A helyzet ugyanakkor korántsem egyszerű, hiszen Princz Gábor nyilván birtokában van a leghatékonyabb fegyvernek, a titokportfóliónak, amely tíz év alatt halmozódott fel a pénzintézetnél. A Postabank-sztori innen folytatódik. A "reneszánsz" ember Princz Gábor, a Bécsben és Budapesten otthonosan mozgó befektetési tanácsadó esetében úgy tűnik, az üzleti tehetség nem zárja ki a költői tehetséget. Nemrégiben kiadatta saját költeményeit Soesis versek címen, amelynek kiadását önzetlenül megtámogatta, így mindössze 199 forintba kerül a kötet. Tavaly nyár közepén pedig bejelentette: postabankos visszaemlékezéseinek megírását tervezi. A volt bankvezér nemcsak irodalmi babérokra tör, hanem a médiában is járatos. Még postamacis korában éjszakai műsort vezetett a Radio Bridge-en, majd kulturális műsorral örvendeztette meg nézőit vasárnap délelőttönként a Magyar ATV-n. Nemrégiben megerősítette: kulturális műsor indításáról tárgyalt az MTV-vel. A produkciót Kozma Péterrel, a Karton Galéria vezetőjével készítené. A médiában mintha mindenki abban bízna, hogy Princznek nem kell börtönbe vonulnia. A volt bankvezér az elmúlt évek alatt fokozatosan kivonult befektetési, borászati, illetve kultúraközeli vállalkozásaiból, csak lengyel származású volt felesége vesz részt a cégek irányításában. Műtárgy-kereskedelemmel is foglalkozik, hírek szerint Bécsben galériatulajdonos. Végzetes fogadás A Magyar Nemzet választási különkiadása 1998. május 24-én délután hat órakor közli: A Fidesz nyerte meg a választásokat. Princz Gábor tajtékozva hívja a főszerkesztőt, mit képzel a lap, a Postabank médiaportfóliójának zászlóshajója. Másnap Princz meleg hangon gratulál a Magyar Nemzet bátorságáért, s kéri a főszerkesztőt, hívja meg a nevében a Fidesz elnökét és a lap vezető munkatársait egy kiadós traktával összekötött közös ünnepségre a bank Anno éttermébe. Megesik a szervezés, jelen a bankvezér, a lap, ám Orbán Viktorra hiába várnak. Deutsch Tamás jelenik meg az elnök képviseletében, és nem mond semmit. Princz Gábor azonnal rájön, hogy vége a színjátéknak. Orbánék megteszik azt, amitől sokan óvták őket: lezárják a rendszerváltozást, elzárják az állami pénzeket magánzsebekbe folyató csapokat. Véget vetnek a bankszektor Aczél-korszakának.

http://valasz.hu/itthon/postamaci-kalandjai-6886/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/postamaci-kalandjai

Heti Válasz

hungarian-news

2003-03-11 00:00:00

Az Országgyűlés előtt a Tokaj-bizottság

Az Országgyűlés előtt a Tokaj-bizottság Az Országgyűlés - az MSZP javaslata alapján - ma megkezdi az Orbán család állami forrásból történő gazdagodása, különös tekintettel a szőlőbirtokokra nevű vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló előterjesztés tárgyalását. A szocialisták azt követően vetették fel, hogy vizsgálni kell az Orbán család gazdagodását, miután az Élet és Irodalom részleteket közölt a Szárhegy-dűlő - Sárazsadány - Tokajhegyalja Kft. tag-gyűlési jegyzőkönyveiből. Munkatársunktól | Népszabadság | 2005. április 10. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz! A lap szerint ezek azt bizonyítják, hogy az egyik taggyűlésen Orbán Viktor akkori miniszterelnök is részt vett, s az állami tulajdonban lévő hegyaljai ingatlanok megszerzésének lehetőségéről is tanácskozott felesége üzlettársaival. A múlt héten a parlamentben a fideszes képviselők is megszavazták, hogy sürgősséggel tárgyalják meg az ügyet. A Fidesz "ellenindítványa" a Gyurcsány-Apró-érdekkör meggazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság felállításáról viszont még nincs a T. Ház előtt: az erről szóló döntést ugyanis az ügyrendi bizottság a múlt héten - a koalíciós többség akaratának megfelelően - elhalasztotta. A vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazó Szijjártó Péter fideszes képviselő tegnap mindenesetre a Belügyminisztérium előtt tartott sajtótájékoztatóján a BM közigazgatási államtitkárának, Szilvásy Györgynek az Apró- Gyurcsány-érdekkör meggazdagodásában játszott szerepéről beszélt. Emlékeztetett rá, hogy Szilvásy György - aki korábban a Miniszterelnöki Hivatal pénzügyi és gazdálkodási feladatokért felelős helyettes államtitkára volt - hozzájárulhatott ahhoz, hogy Gyurcsány Ferenc érdekkörébe tartozó cégek megszerezzék a balatonőszödi kormányüdülő egyik értékes villáját, valamint a MeH Szalay utcai ingatlanának jelentős részét. HIRDETÉS .

http://www.nol.hu/archivum/archiv-358273

https://web.archive.org/web/20091216002833/http://www.nol.hu/archivum/archiv-358273

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-orszaggyules-elott-a-tokaj-bizottsag

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-11 00:00:00

Seft a lelke mindennek

Rejtő E. Tibornak, a K&H; Bank lemondott vezérigazgatójának villája: nem piramis - palota Közel 750 napja nem tudjuk, hogy kik állnak a Britton Capital & Consulting Kft. fedőnevű vállalkozás mögött. A cégiratok két brit csatorna-szigeteki polgárra - illetve egy Britton Interinvest LLC.-re keresztelt anyacégre mutatnak -, ám az alapító atyákat a kontinentális Európában érdemes keresni. Több mint harminc napja nem tudjuk, ki botozta meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökét, Szász Károlyt. Arról is csak kósza hírek keringenek, hogy a "közpénzkímélő szocialista elit" regnálása idején miképp kerülhetett az Állami Autópálya-kezelő Rt. (ÁAK) 13 milliárd forintja a Kereskedelmi és Hitelbank brókercégéhez. Pláne, hogy a 13 milliárd - alaposabb összegzés után - valójában 16,2 milliárdra rúg. A Pannonplast-bomba Egyelőre tehát épp csak az alapkérdések megválaszolatlanok; a felszín egy Kulcsár Attila nevű nagykanizsai exnepper bűneiről fecseg, s közben hallgat a mély. Pedig a Britton Kft. két ügyvezetőjével, Kerék Csabával és Mészáros Jánossal dúsított botrányok nem a Pannonplast-részvényakcióval kezdődtek. A történet egy tavalyi, kormányváltás körüli kölcsönügyletig nyúlik vissza. Az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank (Eximbank) - annak ellenére, hogy tervei között a magas országkockázat és a céltartalék-képzési kötelezettség miatt nem szerepelt új romániai befektetés - közel 2,6 milliárd forintos hitelt adott a nagyváradi Lotus Plaza építéséhez. Akkor úgy tűnt: a Lotus Market SA. nevű projekttársaság motorja, a német-magyar-román kötődésű Alexandru Mudura azért tarthatta a kezét a magyarországi pénzcsapok alá, mert évtizedes barátságot ápol Medgyessy Péter miniszterelnökkel. Utóbb kiderült: a Lotus Market másik tulajdonosa, a Britton-csoport is csókos helyen van a hazai kormányerőknél. A titokzatos tőkéskör 2002 novemberében az állami társaságok reklámbüdzséjét kezelni hivatott Hungexpo Reklám Rt.-ben szerzett tulajdonrészt - igaz, nem Britton, hanem Inter Market Solutions AG. néven. E "svájci" - ugyancsak kifürkészhetetlen hátterű - cég Kerék Csabára és Mészáros Jánosra osztotta a Hungexpo Reklám Rt. válságkezelői feladatait. A topmenedzser-duó eleinte rossz választásnak bizonyult: az Inter Marketnek hat hónap után ott "kellett hagynia" a Hungexpót. Mivel azonban a "külföldiek" részvénycsomagját egy állami vállalat jó pénzért megvásárolta, az ügylet nyomán több tízmillió állami ajándék forintot nyert el a Kerék-Mészáros-páros mögötti társaság. Erős János: a bank embere Ezután robbant a Pannonplast-bomba - a már megszokott módon: Brittonostul, álkülföldistül, fantomcégestül, állami pénzestül. A Szász Károly vezette PSZÁF - mesterinek tetsző módon - lecsapott az éppen aktuális háttérjátékra: június közepén 11,5 millió forintos bírságot szabott ki a Pannonplast Rt. két új tulajdonosára, a Brittonra és Pevdi Divat nevű csatolt kft.-re, miután azok átértelmezték a műanyagipari cég alapszabályát. E dokumentum szerint egy tulajdonosi kör - a birtokában lévő részvények számától függetlenül - legfeljebb 12,5 százalékos szavazati aránnyal rendelkezhetne. Ám a Britton és a Pevdi különálló részvényesként jelent meg a társaság áprilisi közgyűlésén. A duplikált Britton végül - 12,5 helyett - 23 százaléknyi szavazatot süthetett el, Kerék Csaba és Mészáros János pedig odabiggyeszthette névjegykártyájára a "Pannonplast Rt. igazgatósági tagja" titulust is. Az "idegenek" benyomulási kísérletei láttán a Pannonplasttá szelídült Hungária Műanyag-feldolgozó "örökös" elnök-vezérigazgatója, Fehér Erzsébet is tiltakozni kezdett, ma azonban inkább az együttélésből fakadó előnyöket keresi. Az újkori Britton-Fehér-szövetség - a Pannonplastot ismerők szerint - leginkább annak köszönheti létét, hogy bizonyos felsőbb körök identitásra ébresztették a vezérigazgatónőt. (Fehér Erzsébet 1990-ben MSZP-s képviselőjelöltként indult az országgyűlési választásokon. A koalíció iránti elkötelezettségét fokozhatja, hogy fia, Dessewffy Tibor a szabad demokrata tábor ünnepelt szociológus-publicistája.) Piramisjáték Mint utólag kiderült: ahhoz, hogy a Britton jöjjön, lásson és győzzön, egy egész cégarzenált kellett megmozgatni. Az ügylet koordinálását, a VIP-listás ügyfelek beszervezését a Kereskedelmi és Hitelbank brókercége, a K&H; Equities Rt. végezte. A bank és a pénzforgató vállalkozás üzletágvezetőjeként jegyzett - a bankon belüli "VIP-kisbankot" működtető - Kulcsár Attila ügyfelei februárban 1,2 milliárd forintért vásároltak Pannonplast-részvényeket, majd némi árfolyamnyereséget elkönyvelve továbbadták a Brittonnak vagy a Pevdinek. Az "intelligens piramisjátékban" hat cég - köztük a Mudura család egyik rt.-je, a Kovács László MSZP-elnök bizalmasának elkönyvelt Endrényi Éva egyik cége, valamint a nagyváradi plaza építőjeként ismert Betonút Rt. -, illetve két magánszemély, Bleuer István és Nyúl Sándor vett részt. (Nyúl tulajdonosa volt a Kulcsár Attila által 1999-ben alapított KH Invest Kft.-nek. Később ugyanitt felügyelőbizottsági tag lett Forró Tamás újságíró és a brittonos Kerék Csaba. Ez arra utal, hogy a K&H; Equities kiemelt ügyfelei korábban is élvezték a közös bizniszből fakadó előnyöket.) A Britton Kft. pesti irodája: 1-esek jól jártak A VIP-listán nem csak a Pannonplast-ügylet katalizátor cégei szerepelnek. Az extrahozamot ígérő Kulcsár-féle capitalyban - a 20-30 milliós belépőpénz befizetése után, cégszerűen vagy magánszemélyként - részt vett a Mudura család nagyváradi báljait is meg-megjáró Forró Tamás, illetve a tv2 Pintér Dezsője. Ugyancsak a lajstromot bővíti a szocialisták egykori parlamenti képviselője, Karl Imre - aki a bulvárhíradók szerint együtt kényszernyaral(t) Kulcsárral az ibizai partok mellett -, valamint Gyurcsány Ferenc cége, az Altus Rt. és még sokan mások. A pikantériakedvelőknek jut egy másik tény is: az ifjúsági miniszter anyósát, Apró Piroskát nemrégiben az a Kratochwill György váltotta az állami tulajdonú Postabank Rt. felügyelőbizottsági elnöki székében, aki "civilben" Forró és Kulcsár vagy éppen a Britton-duó cégeinek jogi képviselőjeként szokott eljárni. (A Hungexpo Reklám-átvételnél ugyancsak Kratochwill képviselte az Inter Market nevű "svájci" társaságot, de szót kért magának az áprilisi Pannonplast-közgyűlésen is.) Másképpen: a Kulcsár-Britton-környékiek és a titokzatosabbnál titokzatosabb külföldi befektetők bizalmi emberét az MSZP-SZDSZ-kabinet is magaslatra emelte. A kanadai kapcsolat A finanszírozási oldal szemrevételezése tovább kuszálja a Pannonplast-Equities-sztorit. Lapzártánk idején konokul tartotta magát a hír, mely szerint a - Szász Károly PSZÁF-elnöki tisztségére jó ideje pályázó - Bodnár Zoltán vezette Nemzeti Autópálya Rt.-től származik az a 13 (újabb számítások szerint 16,2) milliárd forint, amely az ÁAK közvetítésével a K&H; Equitieshez került. Az összeg egy részéből - a PSZÁF szerint - az ÁAK gyakorlatilag finanszírozta a Britton Kft. Pannonplast-részvény-vásárlását. Az autópálya-kezelő ugyan Bodnár szerint bőségesen visszanyerte a befektetetett összeget, a szakmát mégis megdöbbentette, hogy az állam fű alatt, közpénzek "kölcsönzésével" asszisztált a Pannonplast mesterséges elfoglalásához. (Lapinformációk szerint az ÁAK a második negyedévben - a Pannonplast-botrányban emlegetett közpénzeken túl - további 3,2 milliárd forintot utalt át a washingtoni bejegyzésű Britton Interinvest LLC-nek, illetve 800 milliót a K&H; Equities kiemelt ügyfeleinek. A sztrádacégnél keletkezett hiányt - a brókerügy kirobbanása után - a már említett Betonút Rt. és az Autó-Danubia Kft. egyenlítette ki.) A Britton-üzelmek közreműködői 2002. nyár: A Mudura-plaza ügye Lotus Market SA. tul.: Plaza Invest SA. (Mudura S.), BR Immobilia Kft., Britton Kft., majd a Montrade, fb-tag: Kulcsár Attila BR Immobilia Kft. tulajdonosok: Kerék Csaba, Britton Interinvest LLC Britton Kft. tulajdonosok: Kerék Cs., Mészáros J., Britton LLC Magyar Export-Import Bank Rt. fb-tag: Fenyővári Noémi (László Cs. kabinetfőnöke) Betonút Rt. vezérigazgató: Dunai György (VIP) 2002. november-2003. május: Hungexpo Reklám-átvétel Hungexpo Reklám Rt. volt tul.: MFB (vezérigazgató: Erős János), volt "válságmenedzser": Kerék Csaba Inter Market Solutions AG. képviselő: Kratochwill György, a Postabank fb-elnöke 2003. tavasz-nyár: Pannonplast-botrány FŐSZEREPLŐK: Britton Kft. és a Britton Interinvest LLC Kartonpack Rt. tulajdonosok: Britton Kft., Britton Interinvest LLC Pevdi Divat Kft. ügyvezető: Juhász Bertalan (a Britton Kft. által alapított BR Office tulajdonosa) KOORDINÁLÓK: K&H; Bank Rt. volt vezérigazgató, 1999-ig fb-elnök: Erős János, most lemondott vezérigazgató: Rejtő E. Tibor, volt vezérig.-helyettesek: Draskovics T., László Cs., volt EU- és önkorm. üzletág-igazgató: Kulcsár Attila K&H; Equities Rt. vezérigazgató: Csuka László (a László Csaba kabinetfőnökeként ismert Fenyővári Noémi barátja), üzletágvezető bróker: Kulcsár Attila FINANSZÍROZÓK: The Montrade Establishment Limited képviseletvezetők: Schönthal Henrik (VIP) magyarországi kereskedelmi képviselete Állami Autópálya-kezelő Rt., leváltott vezérigazgató: Bitvai Miklós (fia Kulcsár illetve Nemzeti Autópálya Rt. Attila beosztottjaként dolgozott a K&H-n;ál), ig. elnök: Bodnár Zoltán, a NA Rt. vezérigazgatója, igazgatósági tag: Gáldi György, a K&H; főosztályvezetője, az MSZP Pest megyei képviselője KÖZREMŰKÖDŐ VIP-PARTNEREK: Baucont Rt. Ramexa Rt. főrészvényes: Mudura Sándor (VIP), fb-tag: Giuseppe Pini, a korábban Medgyessy Péter által vezetett Inter-Európa Bank Rt. ügyv. igazgatója Betonút Rt. vezérigazgató: Dunai György (VIP) Pál és Cápa Kft. ügyv.: Endrényi Éva - Kovács László bizalmasa First Capital Invest LLC Autó-Danubia Kft. magánszemélyek Nyúl Sándor (VIP): a Kulcsár Attila által alapított KH Invest Kft. volt tulajdonosa. Ugyancsak a KH Investben volt fb-tag Forró T. (VIP) és Kerék Cs. Bleuer István (VIP): a Népszava volt tulajdonosa (VIP) = a K&H; Equities Rt. VIP-listás ügyfele Jóval talányosabb a Britton bevásárlásait finanszírozó másik - nem állami - cég, a The Montrade Establishment Limited (Írország) magyarországi kereskedelmi képviseletének jelenléte a Pannonplast-akcióban. Miközben az ír anyacég már 2000-ben megszűnt, a Schönthal Henrik (Kulcsár VIP-ügyfele) által irányított Montrade-képviseletet csak 2003. március 19-én törölték a hazai cégbírósági nyilvántartásból. Vagyis a képviselet - anyacég híján - semmiféle pénzforgalmat nem bonyolíthatott volna. A Heti Válasz ugyanakkor úgy értesült: a Britton Kft. 2001-es alapításakor a cég 60 millió forintos jegyzett tőkéjét egyenesen a Montrade-től utalták el, később viszont inkább fordított pénzmozgás dominált. A Britton 2003 elején "véletlenül" éppen - az egyébként nem jogképes - "fantom-Montrade-nek" adta el a nagyváradi Lotus Plazában lévő részesedésének egy részét; a több százmilliós vételárból ezután már tellett némi Pannonplast-részvényre is. (A részvénykönyv szerint a Montrade-képviselet másik vezetője, Bálint Mária időközben szintén a Pannonplast részvényesévé avanzsált.) Az összeesküvés-elméletek hívei számára tulajdonképpen tálcán kínálkozik a megoldás: a "kanadai vonal". A Kulcsárral korábban szimbiózisban működő, majd a napokban lemondott K&H-vez;érigazgató, Rejtő E. Tibor a Kanadai Királyi Bankban kezdte pályafutását, Kulcsár is a juharleveleseknél talált menedéket, miután a 90-es évek közepén kivetette magából a nagykanizsai neppervilág, s anno az írországi Montrade is kanadai tulajdonosok alá volt becsatolva. Az MSZP - lapunk megkeresésére megnyíló - parlamenti képviselői ugyanakkor Medgyessy Péter kampánystábjának egykori tagját, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatóját, Erős Jánost nevezték meg, mint a "bolt legfőbb mozgatóját". Arra emlékeztettek: Erős a kormányváltás előtt egy svájci banknál dolgozott, így nincs kizárva, hogy "ráláthatott" a 2002 novemberétől 2003 májusáig húzódó Inter Market-Hungexpo-partira. A bizalmi emberei által irányított B. I. L. Invest Kft. - a Tiszapüspökiig érő Medgyessy-közeli "vadászvállalkozások" egyike - pedig a Montrade-hez hasonlóan dublini gyökerű cég. S persze az sem mellékes, hogy a Britton-üzelmekben segédkező Hungexpo Reklám Rt., illetve az ÁAK 2003 elejéig az Erős vezette fejlesztési bank alá tartozott. K&H-s; informátoraink mindehhez hozzáteszik: Kulcsár Attila pontosan öt esztendeje került a hitelbankhoz, amikor Erősben a pénzintézet még vezérigazgatóját tisztelhette. A nagy vadász hírében álló bankár túltette magát egy takaros brókerbotrányon, majd 1999-ben felügyelőbizottsági elnökként szerelt le az - MSZP holdudvarát mindig különleges elbánásban részesítő - K&H; Banknál. Emlékezetes: a K&H; eladásakor Erős fél áron, 150 millió forintért - a saját bankjától felvett hitel segítségével - vett meg 300 milliónyi részvényt. A papírokat másnap 270 százalékos árfolyamon vette meg tőle a bank akkor működő brókertársasága. E cég több nagy halat (például Pintér Dezsőt) fogott magának - természetesen exkluzív VIP-szerződések segítségével.

http://valasz.hu/reflektor/seft-a-lelke-mindennek-7715/

https://web.archive.org/web/20170711203522/http://hetivalasz.hu/reflektor/seft-a-lelke-mindennek-7715/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/seft-a-lelke-mindennek

Heti Válasz

hungarian-news

2003-07-18 00:00:00

Tokajról „vallott” az exkormányfő

http://www.nol.hu/archivum/archiv-359202

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tokajrol-avallotta-az-exkormanyfo

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-19 00:00:00

Papa-ügy: sok hűhó ennyiért?

Három és fél évvel később, 2000. október 29-én, egy nappal olajbizottsági meghallgatása előtt vették őrizetbe az ügyészségi nyomozók vesztegetés, hivatali visszaélés és államtitoksértés gyanújával. Újabb három év elteltével kezdődött meg a "Papa" fedőnéven elhíresült egykori főnyomozó büntetőpere, amelynek végén a Fővárosi Bíróság első fokon minden vádpontban felmentette. Azonban egy évvel és egy hónappal később (2005. március 31-én) a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében mégis bűnösnek mondta ki a nyugalmazott alezredest egy-egy rendbeli közokirat-hamisítás és hivatali visszaélés bűntettében. Tekintettel Sándor István büntetlen előéletére, az elkövetett cselekmény súlyára és az elkövetés óta eltelt időre, a jogerősen kiszabott 600 ezer forintos pénzfőbüntetés méltányosnak mondható. Akár a vád is és a védelem is elégedett lehetne a döntéssel. A bíróság végső soron bűnösnek mondta ki Sándor Istvánt, tehát az ügyészségi nyomozók nem egy ártatlan embert "hurcoltak meg, tettek tönkre". De, miután "az évszázad rendőrügyében" a bíróság végül is csak 600 ezer forint pénzfőbüntetés kiszabását tartotta indokoltnak, a döntés mégiscsak azt sejteti, hogy "Papa" mégsem egy olyan elvetemült, veszélyes rendőrbűnöző, mint amilyennek az eljárás kezdetén a hatóságok lefestették. Még akkor sem, ha az ügyészek valóban megalapozottan hivatkoznak arra, hogy "az ítélet nagyságát jelentősen befolyásolta (csökkentette) az elkövetés óta eltelt idő". Erre az ítélőtábla is rámutatott. "Államtitok". Többnyire ezzel a szóval szerelték le az ügyészségen a Papa-ügyben érdeklődő újságírókat. A hivatalos indokolás szerint az iratok titkosításával részben azokat az informátorokat védték, akikkel egykor Sándor István operatív tisztként kapcsolatot tartott, és akik az informátorai lehettek, másfelől az alezredes elleni büntetőeljárást megalapozó adatokat titkosszolgálati eszközökkel összegyűjtő belső elhárítás embereit és érdekeit. "Államtitok" - így hárították el a kérdéseket az illetékesek akkor is, amikor első fokon a Fővárosi Bíróság minden vádpontban felmentette Sándor Istvánt, s kitudódott: az ügyész egyetlen vádpont kivételével az összes felmentést tudomásul vette. Egyetlen esettel összefüggésben jelentett be csupán fellebbezést a fellebbviteli főügyészség: fenntartották, hogy Sándor István 1997 májusában hamis tanúzásra próbált meg rábírni egy vele kapcsolatban álló férfit, későbbi vádlott-társát, hogy vallja azt: tőle foglaltak le az olajügyekben fontos bizonyítékokat tartalmazó táskát a Köztársaság téren, holott ténylegesen azt egy másik férfi adta át a rendőrségnek. Sándor - elmondása szerint felettesei tudtával és engedélyével - megszervezett egy színlelt közlekedés-ellenőrzési akciót, amelynek keretében lefoglalták a szóban forgó bizonyítékokat. Az elsőfokú bíróság szerint ezzel nem követett el bűncselekményt. Az ítélőtáblának más volt a véleménye. Néhrer Péter, a tábla tanácsvezető bírája szerint okirat-hamisítást követett el Sándor István azzal, hogy a hivatalos jelentésében - melyet később a nyílt eljárásban is felhasználtak - nem jelezte: a táskában talált bizonyítékokat ténylegesen miként foglalták le. Az igazság csak jóval később, annak az olajpernek a tárgyalása közben derült ki, amikor a szóban forgó iratokat bizonyítékként fel akarta használni az ügyészség. Miután bebizonyosodott, hogy törvénysértő módon szerezték be az iratokat, az adott ügyben eljáró bíróság törölte azokat a bizonyítékok közül. A csütörtökön kihirdetett jogerős ítélet indoklásakor az ítélőtábla úgy értékelte: Sándor István jogtalan előnyhöz juttatta a fent említett olajper egyik vádlottját azzal, hogy valótlan jelentést írt a lefoglalás körülményeiről és ezzel elérte, hogy a bizonyítékokat a perben ne használhassák fel. Hegedűs László ügyvéd szerint e döntéssel nemcsak az a baj, hogy olyan tettért mondta ki bűnösnek védencét, amelynek elkövetésével az ügyészség még a fellebbezés után sem vádolta meg, hanem az is, hogy két, időben egymástól távoli eseményt összemos. Soha senki nem vizsgálta ugyanis, hogy Sándor István annak idején azért írt volna valótlan tartalmú jelentést, hogy ha egyszer elfogják az akkor még ismeretlen helyen tartózkodó gyanúsítottat, ne használhassák fel vele szemben a lefoglalt bizonyítékokat. A jogban járatlan szemlélődő a jogerős ítélet után sem tudhatja teljes bizonyossággal, hogy mit gondoljon Sándor Istvánról, aki a csütörtöki ítélet után is koncepciós eljárásnak minősítette a történteket, és határozottan állította: csak azért ítélték el, hogy meghurcolásáért az államnak ne kelljen kártérítést fizetnie. S mit gondoljon arról az igazságszolgáltatásról, mely 2000-ben, még büntetlen előélete dacára, indokoltnak tartotta hónapokig letartóztatásban tartani, s olyan súlyos bűncselekmények elkövetésével gyanúsította, amelyekért akár tíz évre is börtönbe kerülhetett volna, majd háromévi nyomozás után sem tudta meggyőző bizonyítékokkal alátámasztani az ellene megfogalmazott vádat?

http://nol.hu/archivum/archiv-357330-171963

https://web.archive.org/web/20170209215954/http://nol.hu/archivum/archiv-357330-171963

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/papa-ugy-sok-huho-ennyiert

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-02 00:00:00

Egymást vizsgáló bizottságok

http://www.nol.hu/archivum/archiv-357274

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymast-vizsgalo-bizottsagok

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-02 00:00:00

Bácskai: Soha életben nem láttam Jegesy Andrást

A fenti állítással szemben a dandártábornok a Fővárosi Főügyészség jegyzőkönyvéből idézi Kulcsár vallomását, amelyet a vele való kapcsolatáról tett. A közlemény szerint Kulcsár szó szerint a következő választ adta: "Sikkasztással kapcsolatos információk. Milyen módon történtek, kinek a sérelmére, milyen összeggel. Részletes adatok nem kerültek szóba. Bácskai János már Magyarországon is és később Bécsben is arról akart meggyőzni, hogy ne menjek el, nézzek szembe az eljárással, pár hónapot le fogok ülni előzetesben, de azt ki fogom bírni." Bácskai megjegyzi, hogy az idézett jegyzőkönyvet a Fővárosi Katonai Fellebbviteli Ügyészség hivatalosan becsatolta a korábban vele szemben a Fővárosi Ítélőtáblán folyó eljárásba. A dandártábornok hozzáteszi, hogy Jegesyt soha életében nem látta, nem beszélt vele, semmiféle üzenetéről nincs tudomása, így értelemszerűen nem közvetíthette azt.

http://nol.hu/archivum/archiv-359959-174445

https://web.archive.org/web/20170206112157/http://nol.hu/archivum/archiv-359959-174445

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bacskai-soha-eletben-nem-lattam-jegesy-andrast

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-25 00:00:00

Tíz év után felmentő ítélet

Nyolc évvel azután, hogy a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) az Ok-tat Kft. ügyében indított büntetőeljárás keretében csalással gyanúsította meg, a bíróság bűncselekmény hiányában minden vádpont alól jogerősen felmentette dr. Mihály Ottót, az Országos Közoktatási Intézet egykori főigazgatóját. Mihály ügyét elkülönítette a bíróság. Az úgynevezett Ok-tat-ügy tizenegy további vádlottjával szemben folytatódik a per. A közben megszüntetett KBI 1997-ben kezdett nyomozást csalás gyanújával több személy, köztük a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium (MKM) vezető munkatársai ellen, a főügyészség azonban csak 2001-ben emelt vádat. Az egyik vádpont szerint 1995. december 3-án Szűcs Miklós, az MKM akkori tanügy-igazgatási főosztályvezetője a szakterületet felügyelő helyettes államtitkár nevében, levélben szólította föl Mihály Ottót, hogy írjon ki pályázatot informatikai, számítástechnikai, művészeti és szakoktatási területen tanártovábbképzésre. Mihály az utasítást végrehajtotta. A kiírás részletes szakmai követelményeket nem tartalmazott. A pályázatok benyújtási határidejét ugyanakkor december 31-re tűzte ki. A Közbeszerzési Értesítőn kívül azonban csak egy helyen, az mtv képújságjában tette közzé a felhívást. Három cég jelentkezett. Az egyetlen, formailag szabályos pályázó az Ok-tat Kft. volt, amelyről azonban csak később, lényegében a rendőrségi eljárás során derült ki, hogy még nem is létezett, amikor 1996. január 3-án az OKI értesítette, hogy az ő pályázatát fogadta el a bírálóbizottság, amit egy személyben a főigazgató alkotott, igaz, ő a döntés előtt konzultált a helyettes államtitkárt helyettesítő Szűcs Miklóssal. A vádirat szerint jó kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók azért alapíttatták a későbbi elsőrendű vádlottal, Bujka Rezsőnével - dr. Tóth Erika adataival és személyi igazolványával viszszaélve - az Ok-tat Kft.-t, hogy fiktív pályamunkákkal jelentős összegeket szerezzenek. Az ügyészség azzal vádolta Mihály Ottót, hogy annak ellenére kötött szerződést az Ok-tat Kft.-vel, hogy tudta: a teljesítéshez szükséges fedezet nem áll az OKI rendelkezésére. Felrótta az ügyészség azt is, hogy fenntartások nélkül elfogadta az Ok-tat pályázatában megjelölt 297 millió 895 ezer forintos költséget. A KBI csalással gyanúsította Mihályt, az ügyészség azonban hivatali visszaélésért emelt vádat ellene, mondván: szándékosan szegte meg a röviddel azelőtt hatályba lépő közbeszerzési törvényt, s jogtalan előnyhöz juttatta az Ok-tat Kft.-t. Az Ok-tat az OKI-tól átutalt összegért érdemi munkát szinte nem is végzett. A pénzt a vállalkozók és a minisztériumi tisztviselők elosztották. Szekér Gyula ügyvéd, Mihály Ottó védője elmondta: bár kezdettől indítványozta, hogy védencével szemben szüntessék meg az eljárást, mert - nem lévén hivatalos személy - el sem követhette a hivatali visszaélés bűntettét, a bíróság lefolytatta az eljárást. - A bíróság tisztázni akarta, hogy ügyfelemmel kapcsolatban a feltárt tényállás alapján más bűncselekmény vádja felvetődhet-e. Miután tisztázták szerepét, a bíróság csütörtökön az ő ügyét elkülönítette a többi vádlottétól, és bűncselekmény hiányában felmentette minden vád alól. Mivel az ügyész egyetértett a döntéssel, és nem fellebbezett, az ítélet jogerős. Mihály Ottót az Ok-tat-ügy kirobbanása után azonnali hatállyal menesztették az OKI éléről. Munkaügyi pert indított a tárca ellen, amit megnyert. A döntésről telefonon értesítette munkáltatóját, de mire visszaért a hivatalába, újra kirúgták. A végkielégítését is csak akkor fizették ki, amikor végrehajtási eljárást kezdeményezett.

http://nol.hu/archivum/archiv-359849-174340

https://web.archive.org/web/20170209215916/http://nol.hu/archivum/archiv-359849-174340

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiz-ev-utan-felmento-itelet

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-23 00:00:00

A Fidesz szerint meneszteni kell Lamperth Mónikát

http://www.nol.hu/archivum/archiv-359636

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-szerint-meneszteni-kell-lamperth-monikat

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-22 00:00:00

„Kinyílik” a Kulcsár-jegyzőkönyv

http://www.nol.hu/archivum/archiv-359781

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/akinyilika-a-kulcsar-jegyzokonyv

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-23 00:00:00

Ítélethirdetés és választás között

http://www.nol.hu/archivum/archiv-359660

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itelethirdetes-es-valasztas-kozott

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-22 00:00:00

Nyomozás a Zalahúsnál

http://www.nol.hu/archivum/archiv-358833

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozas-a-zalahusnal

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-15 00:00:00

Évekig üldözték a fejvadászok

Április 5-én este hét után néhány perccel a holland rendőrök bekopogtattak Amszterdam külvárosában egy lakótelepi luxuslakásba. Varga Tamás magyar állampolgárt keresték, aki ellen évekkel ezelőtt adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot a magyar hatóságok. Vargát - egyebek között - egy 1999-es ügylettel öszszefüggésben hárommilliárd forintos áfacsalással vádolja a Fővárosi Főügyészség. A vádiratot távollétében, még 2003 nyarán benyújtották ellene az illetékes bíróságra. Varga a holland rendőrök láttán berohant egy szobába, és magára zárta az ajtót. Miután figyelmeztették, ha nem adja meg magát, kénytelenek lesznek rátörni az ajtót, önként előjött és megadta magát. Évek óta tartó bujkálása ezzel véget ért. Vargát 2002 óta keresték az ORFK fejvadászai. Hoffmann János alezredes tájékoztatása szerint még az APEH Bűnügyi Igazgatósága kérte fel egységét az akkor már évek óta ismeretlen helyen tartózkodó Varga elfogására. Kiderült, hogy Varga feleségével együtt külföldre menekült, gyermeke - állítólag - már Prágában született. Közvetlenül sem szüleivel vagy más hozzátartozóival, sem barátaival, üzlettársaival nem tartott kapcsolatot. A fejvadászoknak hónapokba telt, amíg titkosszolgálati eszközökkel rátaláltak arra a személyre, akin keresztül Varga a távolból az ügyeit intézte. 2002. december 6-án bukkantak rá a fejvadászok arra a prágai lakásra, ahol Varga családjával élt. Hoffmann alezredes látta a férfit a lakás ablakában, ám mire a cseh rendőrség akcióba léphetett volna, beesteledett, s Prágában 22 óra után a rendőrség nem zaklathatja az embereket, még a körözötteket sem. A cseh rendőrök úgy döntöttek, reggelig "blokkolják a lakást". Reggelre azonban Varga Tamásnak nyoma veszett. Soha többé nem lépett kapcsolatba azzal a közvetítővel, aki - tudtán kívül - a nyomára vezette a magyar rendőrséget. Újabb két év telt el, mire a fejvadászok - Hoffmann által nem részletezett titkosszolgálati eszközökkel és módszerekkel - kiderítették, hogy Varga Amszterdam egyik külvárosi lakótelepén, kívülről jellegtelen, belül azonban luxuskörülményeket biztosító lakásban él. Április 4-én két magyar nyomozó utazott Hollandiába Varga azonosítására. Az ő jelenlétükben vették őrizetbe Vargát a helyi rendőrök. A "vállalkozó Varga" ellen először 1998-ban emelt vádat az V-VIII-XIII. kerületi ügyészség, egy söröző felújításával összefüggésben csalásért és okirat-hamisításért. Az újságok címlapjára pedig akkor került, amikor kiderült, hogy a 90-es évek elején felvásárolta a hazatelepülő magyarok azon jogát, hogy vámmentesen hozhatnak haza egy-egy személygépkocsit. A hatóságok szerint ehhez nem volt joga. Vargát a luxusautók csempészetéért a Pest Megyei Bíróság távollétében két év hat hónapi szabadságvesztésre ítélte. Ugyancsak két év hat hónapot kapott a Fejér Megyei Bíróságtól a Dunaferr részvényeivel elkövetett visszaélésekben vállalt szerepéért; az ügyészség abban az ügyben okirat-hamisítással és orgazdasággal vádolta Vargát. Az utolsó, minden korábbinál nagyobb kárértékű ügy, amelynek Varga Tamás a vádhatóság szerint kulcsszereplője volt, egy szövevényes céghálózat felhasználásával elkövetett áfacsalás, amely állítólag mintegy hárommilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek. Társaival különböző nagyberuházásokat, stadionépítést és kastélyrekonstrukciót vállaltak, majd fiktív számlák felhasználásával ténylegesen el sem végzett munkák után is visszaigényelték a forgalmi adót. Azokat a cégeket, amelyeknek jog szerint be kellett volna fizetniük az áfát, s amelyeket alvállalkozókként foglalkoztattak, fantomizálták.

http://nol.hu/archivum/archiv-358415-172983

https://web.archive.org/web/20170125155039/http://nol.hu/archivum/archiv-358415-172983

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/evekig-uldoztek-a-fejvadaszok

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-12 00:00:00

Sok a per, múlik az idő

A több százmillió forintos csalási ügy öt évvel ezelőtt kezdődött: a szolnoki Solami Húsipari Rt. ellen 2000. szeptember 4-én indult felszámolási eljárás, miután a cég több százmillió forinttal tartozott a sertéseket beszállító kistermelőknek, s a dolgozóinak sem fizetett ki csaknem 200 millió forintnyi munkabért. A négyszáz dolgozó elmaradt bérének egy részét a bérgarancia-alapból időközben a felszámoló kifizette, de a sertéseket beszállító, több mint ezer kistermelőnek továbbra is adósa maradt. Csia László, a felszámolással megbízott Csabaholding Kft. ügyvezetője szolnoki tudósítónknak elmondta: egy felszámolást két év alatt kellene befejezni, ez az ügy azonban számos peres eljárás miatt lassan öt esztendeje húzódik. A felszámoló megtámadta például azt a szerződést, amelyben a Solami Rt.-nek hitelező Reorg-Apport Rt. lefoglalta, majd árverésen kívüli eljárásban értékesítette a cég csaknem egymilliárdos vagyonát, központi telephelyét és összes berendezését. A Szolnok Megyei Bíróság nemrégiben jogszerűtlennek mondta ki az árverésen kívüli eljárást, ám a Reorg-Apport Rt. felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ítélet ellen, így az nem emelkedett jogerőre. A felszámoló kártérítési igényt nyújtott be a Solami Rt. vagyonát 2000-ben megszerző Ingatlan 98 Kft. ellen is, amiért e cég - a Csabaholding szakértői szerint - jogszerűtlenül jutott hozzá a húsipari cég vagyonához. A több százmillió forintos kártérítés behajtása nem lesz egyszerű - jegyezte meg Csia László -, az első vevő ugyanis nem sokkal később túladott a cégen. A Solami Rt. volt telephelyén jelenleg a Szole-Meat húsipari vállalkozás működik. A szolnoki városi ügyészség 2001-ben, különösen nagy értékre elkövetett csalás miatt emelt vádat a szolnoki és a szekszárdi húsüzem vezetői ellen. A vádirat szerint Zöld Gyula és fia 1999 májusától 2000 februárjáig úgy vettek át sertéseket a kistermelőktől, hogy tudták: azok ellenértékét már nem tudják kifizetni. Többhavi elmaradt bérrel tartoztak dolgozóiknak is. A Solami és a Tolnahús Rt.-nél lefoglalt, tetemes mennyiségű iratot egy szolnoki könyvvizsgáló elemezte. Ebben a könyvvizsgáló több helyütt megállapítja, hogy a Solami Rt.-nél és a Tolnahús Rt.-nél fellelt számlák egy része nem felel meg a jogszabályi előírásoknak: nem tudni, milyen munkavégzésért és milyen megbízás alapján fizették ki azokat. Kiderült az is, hogy mindkét cég már 1999 végén fizetésképtelen volt, ennek ellenére még 2000 januárjában és februárjában is folytatták a sertésfelvásárlásokat. A raktárkészlet értékesítéséből ugyan ki lehetett volna fizetni a sertéseket beszállító kistermelők egy részét, ám a több százmillió forintos raktárkészlet a felszámolás előtti napokban átszámlázással más-más cégek nevére került. A könyvvizsgáló jelentése szerint a Solami Rt. és a Tolnahús Rt. összesen közel egymilliárd forinttal maradt adósa a sertéseket beszállító termelőknek. A szolnoki és a szekszárdi húsipari cég vezetői ellen, nagy értékű csalás miatt indított büntetőügyben több száz tanút hallgattak meg. A bizonyítási eljárást nehezítette, hogy az elsőrendű vádlott, Zöld Gyula több alkalommal szívpanaszokra, majd elmeállapotára hivatkozva nem jelent meg a tárgyalásokon, ezért a bíróság az Országos Igazságügyi Orvos-szakértői Intézetet kérte fel annak kivizsgálására, hogy az elsőrendű vádlott milyen betegségekben szenved. Dr. Rochlitz Zoltán, a szolnoki városi bíróság elnökhelyettese elmondta: a több éve folyó büntetőügyben a napokban született elsőfokú ítélet, amely Zöld Gyulát ezerötszáz-rendbeli csalás, valamint emellett csőd bűntett és hitelező jogtalan előnyben részesítése miatt nem jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte. Az orvos szakértői vélemény szerint az elsőrendű vádlott elmeállapota semmilyen mértékben nem korlátozott, tisztában volt és van cselekedetei súlyával. Fiát, ifjabb Zöld Gyulát negyvennégyrendbeli csalás elkövetésében találták bűnösnek, őt nem jogerősen három év börtönbüntetésre ítélték. A vádlottak felmentésért, az ügyész az ítélet súlyosbításáért fellebbezett - a másodfokú ítélet legkorábban idén ősszel várható.

http://nol.hu/archivum/archiv-358042-172630

https://web.archive.org/web/20170209111446/http://nol.hu/archivum/archiv-358042-172630

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sok-a-per-mulik-az-ido

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-08 00:00:00

Újra napirenden a K&H-ügy

Répássy arra biztatta a kormányfőt, hogy a vizsgálatok elmaradása miatt mentse fel Lamperth Mónikát a rendőrséget is felügyelő belügyi tárca éléről. Gyurcsány Ferenc szerint "talán nem kellően megalapozott magatartás" egy rendkívül súlyos bűncselekmény gyanúsítottjának vallomását perdöntő bizonyítéknak tekinteni. Megjegyezte azt is, hogy az eljárást az ügyészség szoros felügyelete alá vonta, így a nyomozati cselekményekre is az ügyészség adja a felhatalmazást. Majd emlékeztetett arra, hogy Répássy pártjában van olyan jogerősen elítélt, jelentős befolyással rendelkező politikus, akinek az elmúlt években jelentős szerepe volt a Fideszben. "Akkor és annyit tessék elvárni ettől a kormánytól egy ilyen ügyben, amennyit ön és az önök pártja megtett egy egyébként jogerősen elítélt társuk ügyében" - közölte ezzel kapcsolatban Gyurcsány. Répássy szerint a Fidesznek nincs olyan tisztségviselője, országgyűlési képviselője, akit jogerősen elítéltek volna. (2002. októberben a Pest Megyei Bíróság Várhegyi Attilát, a Fidesz akkori pártigazgatóját, az Orbán-kormány egykori államtitkárát folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt felfüggesztett egyéves börtönbüntetésre ítélte. Várhegyi lemondott a mandátumáról.) Gyurcsány végül arra kérte Répássyt, hogy ne politizáljon, hanem segítsen, hogy az igazságszolgáltatás végezze a dolgát. A negyed ház ellenére felforrósodott hangulatban az elnöklő Harrach Péter a Fidesz-frakció után az MSZP képviselőcsoportját is csendre intette azzal, hogy legalább a saját miniszterelnöküket hallgassák meg. Erre többen bekiabáltak, hogy Gyurcsány nem csak az MSZP-frakció miniszterelnöke. Gyurcsány egy másik válaszában arra bátorította a Leisztinger Tamás-érdekeltségeknek juttatott százmilliókat firtató Solttész Miklóst, ha törvénysértést észlel, forduljon a hatóságokhoz. A kormányoldal leszavazta annak a fideszes javaslatnak a tárgysorozatba vételét, amely a Tokaj-hegyaljai borvidék részét képező nemzeti vagyon visszaszerzéséről szól. A parlamenti vita során Répássy Róbert azt szorgalmazta, hogy kerüljön vissza tartós állami tulajdonba a Tokaj Kereskedőház Rt. 2002 után már privatizált vagyoni eleme. A politikus kérdésekben megfogalmazott állításokkal azzal vádolta a koalíciós pártokat, hogy a legzsírosabb részeket már privatizálták a hozzájuk közel álló üzletembernek, Leisztinger Tamásnak. A szocialisták arra emlékeztettek, ha megfelel a valóságnak az Élet és Irodalomban megjelent jegyzőkönyv, akkor Orbán Viktorék is tervezték a magánítást a választások utánra. Lamperth Mónika belügyminiszter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a T. Házban

http://nol.hu/archivum/archiv-360097-174581

https://web.archive.org/web/20050508003648/http://www.nol.hu/cikk/360097/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujra-napirenden-a-kh-ugy

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-26 00:00:00

Egy menesztés furcsa története

A gárdonyi képviselő-testület kormánypárti tagjai a közelmúltban bejelentést tettek a Székesfehérvári Városi Ügyészségen, azt kérve, vizsgálják ki az önkormányzati tulajdonban lévő Városgazdálkodási és Turisztikai (VT) Rt. elmúlt évi gazdálkodását, mivel a cég egyetlen év alatt több mint 160 millió forintos hiányt halmozott föl - tudtuk meg Eötvös Páltól, Gárdony szocialista alpolgármesterétől. R. Szabó Ágnes, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője kérdésünkre válaszolva elmondta: a gárdonyi képviselők beadványa alapján nyomozás kezdődött ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt, amelynek során szakértők bevonásával vizsgálják a VT Rt. elmúlt évi gazdálkodását. A rendőrségi szóvivő hozzátette: gyanúsítottja eddig nincs az ügynek, egyelőre a szakértői vizsgálatok folynak. Mi van az ügy hátterében? A gárdonyi önkormányzat politikai erőviszonyai kiegyensúlyozottak, a tizennégy tagú önkormányzatban a fideszes polgármesterrel együtt hat jobboldali, hat kormánypárti és két független képviselő foglal helyet. Az ügy politikai pikantériáját az adja, hogy a rendőrség által vizsgált időszakban az a Horváth György vezette a VT Rt.-t, aki tavaly augusztus óta a Fidesz gárdonyi szervezetének elnöke. Eötvös Pál szerint az önkormányzati részvénytársaság működésének zavarai éppen akkor kezdődtek, amikor 2003 decemberében a képviselő-testület leváltotta az addigi vezérigazgatót, Kovács Attilát, aki korábban tíz évig vezette a céget. - A volt vezérigazgató menesztésére semmilyen szakmai érv nem merült fel, kizárólag politikai okok miatt állították fel a székéből, mégpedig azért, hogy az állást a Fidesz egyik helyi vezetőjének adhassák - mondja az alpolgármester. Szabó István, Gárdony fideszes polgármestere kérdésünkre válaszolva azt állította: a képviselő-testület nem pártpolitikai döntést hozott. - Horváth György az előző vezérigazgató menesztésekor még nem volt a Fidesz helyi elnöke - érvel a polgármester. - A volt cégvezető felállítására kizárólag szakmai okok miatt került sor: a képviselő-testület ugyan elismerte Kovács Attila addigi vezetői munkáját, a városatyák többsége mégis úgy ítélte meg, hogy a VT Rt. előtt álló akkori kihívásoknak - elsősorban az agárdi termálfürdő-beruházás levezénylésének - új lendülettel, új emberrel kell nekivágni. A részvénytársaságnál Kovács Attila mellett akkor Horváth György volt az egyetlen diplomás, vezetői tapasztalatokkal is rendelkező személy, így magától értetődő volt a megbízott vezérigazgatói kinevezése. Megkerestük Kovács Attilát, aki érdeklődésünkre annyit mondott: az agárdi termálfürdőberuházás miatt került konfliktusba a polgármesterrel és a képviselők egy részével, mivel az akkor kezdődő építkezés több részletéről is eltért a véleménye. Kovács azt állítja: a VT Rt.-t 2003 decemberében úgy adta át az utódjának, hogy a nyereséges cégnek 150 millió forintos készpénztartaléka volt. Horváth György megbízott vezérigazgatói kinevezése eredetileg csak néhány hónapra szólt, ám a cégvezetői posztra kiírt pályázat 2004 elején eredménytelenül zárult. Így az újdonsült vezérigazgató egészen 2004. december végéig a posztján maradt. Eötvös Pál azt állítja: már az első hónapok után látszott, hogy valami nincs rendben a részvénytársaságnál, emiatt többször is kezdeményezte Horváth György menesztését, ám ezt a képviselők többsége nem támogatta. Szabó István szerint azonban csak tavaly augusztusban derült ki, hogy komoly likviditási problémákkal küszködik a cég. - Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy éppen az elmúlt évben kezdődött meg a termálfürdő építése, ami a korábbi vezérigazgatói feladatokhoz képest jóval nagyobb terheket jelentett a cégvezetőnek, aki ráadásul a nyár végétől betegséggel is küszködött - mondja a polgármester. - Tavaly októberben súlyos vezetési hibák is történtek a VT Rt.-nél. Ekkor már én is kezdeményeztem a megbízott vezérigazgató menesztését, de a testület többsége nem támogatta az előterjesztésemet. Horváth György így kitöltötte a december végéig szóló szerződését. A részvénytársaság anyagi helyzetéről szóló információk nyilvánosságra kerülése után a cég felügyelőbizottsága átfogó vizsgálatot rendelt el a VT Rt.-nél. A független szakértők által készített - a közelmúltban birtokunkba került - jelentés szerint a likviditási problémák elsősorban abból adódtak, hogy a cég bevételei 2004-ben csaknem a felére csökkentek, miközben a kiadások alig tíz százalékkal mérséklődtek. - A bevételcsökkenésnek két fő oka volt - mondja Szabó István. - Az egyik, hogy tavaly az önkormányzati strandok üzemeltetését bérbe adtuk, amit azt megelőzően a VT Rt. végzett. Komoly tételnek számít, hogy a tervek szerint az új termálfürdőnek 2004 augusztusában kellett volna megnyílnia, ám az építkezés elhúzódása miatt erre csak decemberben került sor. Így az őszi hónapokra tervezett több tízmillió forintos bevétel kiesett. Eötvös Pál szerint a vizsgálat egyéb problémákat is feltárt: - Számos olyan elmarasztaló megállapítás olvasható a jelentésben, ami a megbízott vezérigazgató tevékenységével kapcsolatos - állítja a szocialista politikus. - Csak néhány példa: a fürdőberuházással kapcsolatban nem kötöttek szerződést minden munkára, ráadásul a fuvarozásban és a gépek bérbeadásában szerződésen kívüli szolgáltatásokat is végzett a részvénytársaság. A vizsgálat indokolatlan kifizetésekre is fényt derített. A szakértők olyan szerződéséket is találtak, amelyek mögött nem volt valós teljesítés, azok csak egyes személyek javadalmazását szolgálták. Az elkészült jelentést a gárdonyi önkormányzat tagjai eltérően értékelték. A szocialisták azt javasolták, hogy a testület tegyen büntetőfeljelentést hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt, ám az előterjesztésre hat igen és hat nem szavazat érkezett, így nem kapott többséget. A polgármester - aki egyébként nemmel voksolt a feljelentésre - kérdésünkre válaszolva azt mondta: az eddigi vizsgálati jelentés alapján nem volt megállapítható, hogy a részvénytársaságnál 2004-ben bűncselekmény történt volna. A szocialista városatyák ezek után fordultak az ügyészséghez, amely elrendelte a rendőrségi vizsgálatot. Horváth György, a Fidesz helyi elnöke elzárkózott attól, hogy kérdéseinkre válaszoljon. Mint mondta, az egész ügyet politikai lejárató kampánynak tartja, az álláspontját a büntetőeljárás lezárása után kívánja kifejteni. A gárdonyi Fidesz-elnök egyébként nem csak a VT Rt.-nél folyó nyomozásban érintett. R. Szabó Ágnes megerősítette azt az információnkat, hogy a Gárdonyi Rendőrkapitányság tavaly október óta nyomozást folytat egyrendbeli, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének alapos gyanúja miatt. A rendőrségi szóvivő nem árult el részleteket az ügyről. Információink szerint Horváthot azzal gyanúsítják, hogy korábban építészmérnökként készített terveihez mások építészkamarai névjegyzékszámát használta fel, mivel ő nem rendelkezett ilyen kamarai számmal. Ebben az ügyben várhatóan még áprilisban lezárul a rendőrségi vizsgálat.

http://nol.hu/archivum/archiv-357833-172430

https://web.archive.org/web/20231113073411/http://nol.hu/archivum/archiv-357833-172430

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-menesztes-furcsa-tortenete

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-07 00:00:00

Időközi választás Domaszéken?

http://www.nol.hu/archivum/archiv-357835

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/idokozi-valasztas-domaszeken

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-07 00:00:00

Ságvár: választás, feljelentés, nyomozás

Ságvár polgármesteri széke azért üresedett meg, mert a tisztséget betöltő Szigeti József január végétől nyugállományba vonult. Az időközi választást április 24-re írták ki. Az egyik polgármesterjelölt Kecskés Gábor, a jelenlegi alpolgármester. Ellene dr. Léhmann György siófoki ügyvéd még ez év elején feljelentést tett hivatali visszaélés és más bűncselekmények alapos gyanújára hivatkozva. Ezt követően február elején nyomozást rendelt el a Somogy Megyei Főügyészség. A feljelentés szerint a rendszerváltás óta önkormányzati-képviselői, majd 1994-től alpolgármesteri tisztséget betöltő Kecskés Gábor két gyermekének nevére tíz évvel ezelőtt tíz hektárnyi külterületi szántót vásároltak Ságvár határában. Ezt a területet tavaly belterületté minősítették, majd 70 telket alakítottak ki belőle. Az ingatlanokat, amelyeken az alpolgármesternek és feleségének haszonélvezeti joga van, időközben közművesítették, majd ez év elején darabonként 4,5 millió forintért árusítani kezdték. Léhmann György szerint tisztázandó, hogy történt-e hivatali visszaélés a család ingatlanvagyonának értéknövekedése során, és az is: miért nem kaphattak engedélyt az önkormányzattól közművesítésre más belterületbe vont telekingatlanok? Az ügyvéd szerint az is fontos kérdés, hogy miként minősíthették át a korábbi szántót legelővé a telekkialakítások előtt pár hónappal, ami kedvezőbb földvédelmi járulék megfizetésére kötelezte a tulajdonosokat a terület művelés alóli kivonásakor. A siófoki ügyvéd beadványának másolatát eljuttatta kétszáz ságvári lakos címére. Ezt követően - állítása szerint - fenyegető, mocskolódó hangvételű telefonhívást kapott egy, az alpolgármester nevén bemutatkozó férfitól. Emiatt újabb feljelentést tett. Az alpolgármester közben - az ügyvéd szerint - kifogásolható ténykedése miatt az ügyvédi kamarához fordult, továbbá pert kezdeményezett ellene becsületsértés és rágalmazás miatt. Kecskés Gábor azt mondta: nem ismeri személyesen Léhmann Györgyöt. Véleménye szerint a feljelentés mögött mások állnak, lejárató kampány folyik ellene, amit vagy a polgármesteri székért folyó sajátos küzdelem, vagy egyszerű emberi irigység motivál. Az alpolgármester hangsúlyozta: az ingatlanvásárlás idején nem volt sem egyedi döntési, sem aláírási joga. A Balaton Törvényt figyelembe vevő területrendezési terv pedig csak két évvel ezelőtt született meg, amelyben független szakértők és hatóságok jelölték ki az érintett szántókat a település terjeszkedésének lehetséges helyszínéül. Akadnak más belterületbe vonható részek is Ságvár környékén, de a sok tulajdonos miatt ott körülményesebb a telkek kialakítása és közművesítése. Kecskés Gábor közölte, a 70 új telekingatlan közművesítése az önkormányzatnak egy fillérjébe sem került. Az ingatlanokkal kapcsolatos összes dokumentumot amúgy közszemlére bocsátotta a személyét ért támadások után, de eddig senki nem volt kíváncsi rájuk. Álláspontja szerint semmiféle törvénysértést nem követett el.

http://nol.hu/archivum/archiv-357516-172130

https://web.archive.org/web/20240129192918/http://nol.hu/archivum/archiv-357516-172130

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sagvar-valasztas-feljelentes-nyomozas

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-05 00:00:00

Kizárások az MSZP-ből

Huszka 2000-ben tettlegesen bántalmazott egy őt és feleségét inzultáló férfit, ami miatt a bíróság könnyű testi sértés miatt 2003-ban egyévi próbára bocsátotta, de ítéletet nem szabott ki ellene. Ezután Huszka lemondott debreceni önkormányzati képviselői mandátumáról és az összes párttisztségéről, de az MSZP-ben fegyelmi eljárás indult ellene azzal az indokkal, hogy a volt politikus eltitkolta a verekedési ügyet. Huszka a döntéssel kapcsolatban tegnap azt mondta: megdöbbentőnek tartja az eljárást, amely a fellebbezésének a tartalmi részét - szerinte - nem vizsgálta, ezért bírósághoz fordul. Az etikai bizottság döntött egy másik kizárásról is: eltávolította a pártból Czeglédy Csabát, akit szintén bíróság előtt állt adócsalás és okirat-hamisítás miatt. Az ő neve akkor került a sajtóba, miután kiderült: ő vezette az MSZP Vas megyei ifjúsági szervezetének a elnökválasztó ülését, ahol állítólag négyezer forintot fizettek egyes szavazatokért.

http://nol.hu/archivum/archiv-357556-172170

https://web.archive.org/web/20170209053143/http://nol.hu/archivum/archiv-357556-172170

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kizarasok-az-mszp-bol

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-05 00:00:00

Tovább sajtolt szőlőügyek

Tovább sajtolt szőlőügyek "Lejárt a 'nyuszi ül a fűben' politikája, Orbán Viktor azonban még mindig nyuszi módjára lapít" - fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján a szocialista párt szóvivője. Nyakó István arra utalt, hogy a volt miniszterelnök még mindig nem kért helyreigazítást az Élet és Irodalomtól (ÉS). Csuhaj Ildikó, Nagy Szilvia | Népszabadság | 2005. március 30. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz! Dezső Tamás Az MSZP a hetilap cikksorozatának ismeretében továbbra is választ vár kérdéseire: Segített-e Orbán Viktor a felesége által is tulajdonolt cégnek állami támogatáshoz jutni? Latba vetette-e politikai hatalmát annak érdekében, hogy a családi vállalkozás gazdagodjon? Tervezte-e a közös cég, hogy a választások után a Tokaj Kereskedőház Rt. egy részét "elprivatizálják"? Szándékában állt-e Orbán Viktornak, hogy egy 2002-es választási győzelem után szétdarabolva a Tokaj Kereskedőházat, abból "kiprivatizálják" a borkutatót? Mondta-e mindazt, amit idéztek tőle az ÉS-ben? Nyakó szerint kézenfekvő, hogy Orbán Viktornak van mitől tartania, ezért nem kér helyreigazítást. Az MSZP ragaszkodik a vizsgálóbizottság sürgős felállításához, és bízik abban, hogy a kezdeményezést a Fidesz is támogatja, mert ez nem Fidesz-ügy, ez Orbán-ügy; a mindenkori miniszterelnöki funkció hitelének ügye, s ha a lap információi igazak, akkor az Orbán család ügyei miatt ez a funkció beszennyeződött - közölte a szóvivő. Hamarosan, elképzelhető, hogy még a héten peres eljárás indul az Élet és Irodalom, illetve mindazok ellen, akik hamis állításokat fogalmaztak meg Orbán Viktorral szemben a Tokaj Kereskedőház-ügy kapcsán- hangzott Révész Máriusz, a Fidesz szóvivőjének válasza egy tegnapi sajtótájékoztatón. A Fidesz szóvivője egyértelművé tette, hogy büntető-, illetve polgári peres eljárás útján vesznek jogi elégtételt. Révész Máriusz szerint politikai boszorkányüldözés folyik Orbán Viktor ellen, a szocialisták "gyáván, sunyi módon kérdeznek, illetve sugallnak". - Annak ellenére teszik ezt, hogy a Fidesz elnöke egy hete tételesen cáfolta az ellene felhozott vádakat. Orbán Viktor elmondta, hogy semmilyen taggyűlésen nem vett részt, így arról jegyzőkönyv sem készülhetett, a Tokaj Kereskedőházról pedig az volt a Fidesz-kormány álláspontja, hogy a tartósan állami tulajdonban maradó társaságok listáján kell tartani. A Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány vonta ki ebből a körből a Tokaj Kereskedőházat - közölte a sajtótájékoztatón Révész Máriusz. Az ellenzéki párt szóvivője arról nem beszélt, hogy a Fidesz-frakció mikor kezdeményezi hivatalosan is - az MSZP-nek szánt válaszlépésként - parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását a T. Házban a Tokaj Kereskedőház "bújtatott privatizációja" kapcsán. Mint emlékezetes, Répássy Róbert több mint egy hete sajtótájékoztatón jelentette be, hogy javasolják parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását az ügyben, szerintük ugyanis "a bújtatott privatizáció első lépéseként a Medgyessy-Gyurcsány-kormány a Forrás Rt.-t ár alatt eladta Leisztinger Tamásnak, Gyurcsány Ferenc "milliárdos társának", aki ezzel megszerezte a Tokaj Kereskedőház 25 százalékát, valamint ezzel az elővételi jogot a kereskedőház fennmaradó részére". Információink szerint a Fidesz-frakció azért nem kezdeményezte még hivatalosan a vizsgálóbizottság felállítását, mert szeretnék tudni, hogy a szocialisták által megalakítani javasolt, Orbán Viktor szerepét vizsgálni hivatott parlamenti bizottság milyen kérdésekkel kíván foglalkozni, és milyen információik vannak a szocialistáknak. HIRDETÉS Fidesz-körökben arról is gondolkodnak, hogy javasolják-e egy másik, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábbi cégeinek állami megrendeléseit feltérképező parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását. Erről még nem döntöttek. A Szárhegy-dűlő Kft. volt és jelenlegi tagjai Lévai Anikó - Orbán Viktor felesége, Kékessyvel és Madarásszal együtt szállt be a társaságba 1997. május 28-án, idén januárban eladta üzletrészét. Kékessy Dezső - üzletember, az Orbán-kormány volt párizsi nagykövete, a társaság irányítását biztosító befolyásolás mértéke: többségi. Veje vette meg Orbánék Haris közi lakását, lapinformációk szerint a piaci ár felett. Duda Attila - alapító, közös ügyvédi irodája van a Szárhegy Dűlő Kft. másik alapító tulajdonosával, Szász Attilával. Szász István Attila - alapító, Dudával közös ügyvédi irodája van, itt dolgozott korábban Lévai Anikó. Madarász László - egykori Postabank-vezér, a társaság irányítását biztosító befolyásolás mértéke: jelentős. HIRDETÉS .

http://www.nol.hu/archivum/archiv-356818

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-sajtolt-szolougyek

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-03-30 00:00:00

Kékessy és az „eltérített” 410 millió

http://www.nol.hu/archivum/archiv-356820

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kekessy-es-az-aelteritetta-410-millio

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-03-30 00:00:00

Tokajon innen és túl

http://www.nol.hu/archivum/archiv-356183

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tokajon-innen-es-tul

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-03-23 00:00:00

Orbán-szőlők parlamenti présben

Orbán-szőlők parlamenti présben Parlamenti vizsgálóbizottságot akar létrehozni az MSZP és a Fidesz is az Orbán család szőlőültetvényei körül kipattant viták kapcsán. A szocialisták azt derítenék ki, hogy állami pénzek szerepet játszottak-e az "Orbán-féle" szőlőbirtokok növelésében, az ellenzéki párt pedig a Tokaj Kereskedőház Rt. e ciklusbeli "bújtatott" privatizációját vizsgálná. Csuhaj Ildikó, Nagy Szilvia | Népszabadság | 2005. március 21. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz! 80 HIRDETÉS A Fidesz szerint az Orbán Viktor pártelnök ellen indított szocialista támadás hátterében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és az MSZP népszerűségvesztése, illetve a Tokaj Kereskedőház bújtatott privatizációjának leplezése húzódik meg - erről Répássy Róbert beszélt egy vasárnapi sajtótájékoztatón. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője pénteken, az Élet és Irodalom című lapban megjelent írás kapcsán azt mondta: Orbán Viktor "kettős szerepet" játszott 2001-ben, ha igazak az ezzel kapcsolatos sajtóinformációk. Egyszerre volt az állami tulajdonon őrködő miniszterelnök, illetve a családi vállalkozás üzleti tanácsadója. Újságírói felvetésként a sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Orbán Viktor cáfolta az Élet és Irodalom című hetilapban megjelenteket: azt, hogy jelen lett volna a részben felesége tulajdonában lévő Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2001. június 4-i közgyűlésén, valamint hogy mondta volna azokat a mondatokat, amelyeket az állítólagos közgyűlési jegyzőkönyvből idézett a hetilap. Tegnap Répássy Róbert is megerősítette, hogy Orbán Viktor soha, semmilyen társasági taggyűlésen nem vett részt. (Az Élet és Irodalom főszerkesztője, Kovács Zoltán lapunknak azt nyilatkozta, hogy amit állítottak, bizonyítani tudják.) A Tokaj Kereskedőházat a polgári kormány nem akarta eladni, állami tulajdonban kívánta tartani, ezzel szemben a cég privatizációjáról éppen a Medgyessy-Gyurcsány-kormány döntött. A fideszes honatya szerint a "bújtatott privatizáció első lépéseként a Medgyessy-Gyurcsány-kormány a Forrás Rt.-t ár alatt eladta Leisztinger Tamásnak, Gyurcsány Ferenc milliárdos társának, aki ezzel megszerezte a Tokaj Kereskedőház közel 25 százalékát, valamint ezzel elővételi jogot a Tokaj Kereskedőház fennmaradó részére" - hangoztatta az ellenzéki politikus. A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának elnökségét azonban nem elégíti ki mindez. "A Fidesz elnöke a családi vállalkozása ügyeiről szóló dokumentumok megjelenése óta eltelt egy héten nem kért helyreigazítást, nem indított jogi eljárást az iratokat először közlő lap ellen, hogy annak módja legyen az állításai szerint nála lévő jegyzőkönyvek bemutatására. Orbán Viktor több újságírói kérdésre sem volt hajlandó a jegyzőkönyvet hamisnak bélyegezni, nem cáfolta a neki tulajdonított vagyonszerzési javaslatok tartalmát, csupán azt állította, hogy taggyűlésen nem volt jelen" - olvasható a frakcióvezetés közleményében. Az MSZP szerint a köztársaság becsülete megköveteli, hogy tisztázódjon: adott-e tanácsot miniszterelnöki funkcióinak betöltésével párhuzamosan a volt kormányfő a családi vállalkozásnak állami támogatások és tulajdonrészek megszerzésére, elhangzottak-e a tulajdonostársak bármilyen találkozóján a sajtóban közölt mondatok. 160 HIRDETÉS A szocialista frakció kezdeményezi olyan parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, amely tisztázza: "az állami pénzek szerepet játszottak-e az Orbán-féle szőlőbirtokok növelésében és gazdálkodásában, milyen kapcsolatban állt a családi vállalkozás az állami tulajdonban lévő Tokaj Kereskedőházzal, valamint az annak állami forrásból juttatott tőkeemelések, visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások gazdagíthattak e magánzsebeket". .

http://www.nol.hu/archivum/archiv-355872

https://web.archive.org/web/20110930093742/http://www.nol.hu/archivum/archiv-355872

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-szolok-parlamenti-presben

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-03-21 00:00:00

Vizsgálják a filmalapítványt

http://www.nol.hu/archivum/archiv-359004

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgaljak-a-filmalapitvanyt

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-16 00:00:00

Milliárdok szállhatnak el Ferihegyen

http://www.nol.hu/archivum/archiv-352666

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardok-szallhatnak-el-ferihegyen

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-02-21 00:00:00

Folytatódó MSZP-s botrány Vasban?

Ugyanazok, ugyanúgy? - ezzel a címmel tartott sajtótájékoztatót tegnap Szombathelyen Horváth Csaba, az OCÖ Vas megyei irodavezetője, aki elmondta: a múlt héten a Vas megyei Csepregen egy roma fiatalember felkereste a település több roma családját, és egy büki vacsorára invitálta őket. A vendégeknek - közölte Horváth - cserébe egy dokumentumot kellett volna aláírniuk. Az irodavezető szerint felvette vele a kapcsolatot a családokat felkereső fiatalember, és elmondta neki, hogy az MSZP Vas megyei irodavezetőjétől, Menyhárt Bizsántól kapta a megbízást. Horváth szerint a tájékoztatón jelen lett volna a családokat felkereső fiatalember is, ám végül nem jött el, mert szerda este állítólag ismeretlenek telefonon megfenyegették, csütörtök délelőtt pedig "egy nagy fekete autó ment érte, és az MSZP szombathelyi irodájába vitte". Horváth nem kívánta közölni sem a fiatalember nevét, sem azt, milyen dokumentumot kellett volna aláírniuk a romáknak a vacsorán. Arra, hogy milyen bizonyítékokkal tudja alátámasztani állításait, azt válaszolta: kizárólag a fiatalember által elmondottak alapján feltételezi, hogy a március elején újjáalakuló szocialista szervezetekbe akartak így romákat toborozni. Menyhárt Bizsán, aki Horváth Csaba feltételezése szerint kiadhatta a megbízást a tagtoborzásra, érdeklődésünkre azt közölte: felháborítónak tartja az esetet, de egyelőre nem kíván nyilatkozni. A csepregi szocialista pártszervezetet - annak január végi feloszlatásáig - Szabó Bálint vezette. Érdeklődésünkre azt közölte: hetek óta nem volt a városban, egyelőre nem nyilatkozik, álláspontját jövő kedden fejti ki. A Vas megyei MSZP-szervezetek tevékenységét - miként arról lapunkban korábban már többször is beszámoltunk - mintegy másfél éve botrányok sorozata jellemzi. Ennek kezdete ahhoz köthető, hogy fiktív szervezetek létrehozásával vádolták meg a megyei szervezet fiatal politikusait, mondván, így akarnak többséget és ezzel kulcspozíciókat szerezni pártjukban. Tóth Csaba - aki később a megyei szervezet vezetője lett - és Szabó Bálint ellen 2003 végén vizsgálatot indítottak: az MSZP megyei etikai bizottsága azzal vádolta őket, hogy pénzért léptettek be romákat a szervezetbe. Botrányos fejlemények sorozata után az MSZP országos etikai bizottsága január 22-én feloszlatta a párt Vas megyei szervezeteit. Ezek újjászervezésével kapcsolatban helyi szocialista politikusok nem kívántak nyilatkozni tudósítónknak. Csupán azt hangsúlyozták: a helyzet bizonytalan, az újjászervezést márciusra tervezik.

http://nol.hu/archivum/archiv-352394-167431

https://web.archive.org/web/20050221054645/http://www.nol.hu/cikk/352394/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/folytatodo-mszp-s-botrany-vasban

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-02-18 00:00:00

Nem lesz minden egykulcsos

A személyi jövedelemadózásban idő előtti az a kérdés, érdemes-e mindenkit ugyanakkora mértékben megadóztatni. Nagyon tetszetős a szlovák példa, amelyben minden jövedelmet egységesen 19 százalékos adó terhel. Nem biztos azonban, hogy a magyar állampolgároknak, vállalatoknak is kedvező lenne ez az adórendszer. Az egységes adókulcs bevezetésének társadalmi hatásait azonban hosszasan elemezni kell - mutatott rá Draskovics a Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszterrel, valamint a főbb gazdaságkutató, és elemző cégek képviselőivel folytatott megbeszélését követően. Elképzelhető, hogy a jelenlegi kétkulcsos szja-rendszer jobban szolgálja a magyar állampolgárok érdekeit. Akár már az év végén sor kerülhet ellenben az általános forgalmiadó-kulcsok közelítésére. A pénzügyminiszter szerint a 25 százalékos normál áfakulcsot legalább 20 százalékra vagy az alá kellene csökkenteni, miközben ugyanerre a szintre emelkedne a kedvezményes, jelenleg 15 százalékos kulcs. A gyógyszereket továbbra is ötszázalékos adó terhelné. Draskovics nem adott egyértelmű választ arra, hogy más termékek - egyebek között a könyvek, tankönyvek - is a legkisebb adókulcs alatt maradhatnak-e. Lapunk kérdésére azt mondta: azoknál a termékeknél lehetséges ez, amelyek esetében nem torzítja a versenyt az alacsony adókulcs. A pénzügyminiszter szerint nem reális igény a vállalkozások részéről a helyi iparűzési adó eltörlése. Több ötlet felmerült az adóteher mérséklésére. Létezik olyan elképzelés, amely szerint első lépésben az árbevétel 1,4 százalékára, majd 0,5 százalékra csökkenne az iparűzési adó mértéke. Az önkormányzatok a társaságiadó-alapra vetített helyi adóval, vagy más típusú adók bevezetésével ellensúlyozhatnák a kieső bevételeket. Továbbra is szerepel a PM elképzelései között a külföldi autósokat terhelő útadó esetleges bevezetése. A miniszter úgy véli: mindenképpen el kell gondolkodni azon, nem lenne-e érdemes a külföldiektől is hozzájárulást kérni az általuk is használt magyar utak javításához. A kormány három évre szóló adókoncepció kidolgozását tervezi. A vezérelv az, hogy jóval többen, szélesebb adóalap után, egyszerűbben és kevesebb adót fizessenek - hangsúlyozta Draskovics, aki szerint a kormány nem vizsgálja és nem tervezi vagyonadó bevezetését. Bokros: gyökeres fordulatra van szükség Komoly államháztartási reformokra, gyökeres gazdaságpolitikai fordulatra van szükség a magyar gazdaságban - jelentette ki Bokros Lajos, a Közép-Európai Egyetem professzora a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén tartott tengelicei előadásában. Hangsúlyozta: a költségvetés újra újra megismétlődő és fokozódó hiányát csak a költségvetés szerkezetének módosításával és terjedelmének csökkentésével lehet megállítani. Az MTI munkatársának nyilatkozva kifejtette: a sokat emlegetett adóreformon mindenki az adókulcsok csökkentését érti, de ez nincs így. Az adórendszer szerkezetén kell változtatni, ez rögtön a kedvezmények nagy részének, vagy inkább mindegyikének a megszüntetését is jelenti, ez szociális reformot feltételez, ezzel együtt az oktatás, egészségügy és a munkaerőpiac reformjára is szükség van, hogy az emberek többet vállaljanak a saját jövőjükbe való befektetés érdekében. (MTI) Már nem nyomoznak Draskovics ellen

http://nol.hu/archivum/archiv-349257-164524

https://web.archive.org/web/20240127125413/http://nol.hu/archivum/archiv-349257-164524

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-lesz-minden-egykulcsos

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-01-22 00:00:00

Bundagyanús pályázatok

Heves ellenzéki bírálatok érték az Erzsébet híd korrózióvédelmi munkáira kiírt tendert is. Deák András azt állította: 300 millió forinttal drágább a tenderen győztes pályázat a korábbi ajánlatoknál. Az ellenzéki képviselő szerint "bevett szokás", hogy a cégek kartellekbe tömörülnek a fővárosi megbízatások elnyerésére. Alig több mint egy éve a fővárosi közigazgatási hivatal törvényességi kifogással élt a Fővárosi Közgyűlés azon döntése ellen, amellyel közbeszerzési eljárás nélkül bízta volna meg az Enviroduna Kft.-t a budapesti csatornázási fejlesztések elvégzésével.

http://nol.hu/archivum/archiv-347131-162701

https://web.archive.org/web/20170212043405/http://nol.hu/archivum/archiv-347131-162701

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bundagyanus-palyazatok

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-01-06 00:00:00

A korrupció szinonimája

http://www.nol.hu/archivum/archiv-347816

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-korrupcio-szinonimaja

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-01-11 00:00:00

Honvédség: zárt ajtók mögött a korrupcióról

http://www.nol.hu/archivum/archiv-348097

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/honvedseg-zart-ajtok-mogott-a-korrupciorol

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-01-13 00:00:00

Lemondott a megvádolt ápolási igazgatónő

http://www.nol.hu/cikk/348646/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lemondott-a-megvadolt-apolasi-igazgatono

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-01-18 00:00:00

Szászt gyanúsítottként hallgatták ki

Szász és védője, Futó Barnabás ellenvetéssel élt a 60 oldalas gyanúsítással szemben, amelynek terjedelme a sokszorosa a móri mészárosokkal szemben megfogalmazott gyanúsításénak. Szász ellen - mint az a PSZÁF volt elnökének közleményében olvasható - Keller László "bejelentése" nyomán indult eljárás annak gyanújával, hogy megbízási szerződések alapján, tényleges munkavégzés és teljesítés nélkül fizettek ki jelentős összegeket elnöksége alatt a felügyelet munkatársainak. Szász kezdettől fogva tagadta a neki felrótt bűncselekményt. Azzal érvelt, hogy a felügyelet megalakítása után sok olyan feladat adódott, amelyeket külső személyek jóval drágábban végeztek volna el, mint a felügyelet munkatársai. Sok esetben biztonsági és adatvédelmi megfontolások is indokolták, hogy házon belül oldjanak meg bizonyos feladatokat. Szász szerint indokolt és jogszerű volt velük megbízási szerződést kötni. Futó Barnabás korábban elismerte: nem zárható ki, hogy egyes szerződések esetében a megállapodás és annak írásba foglalása más időpontban történt meg, ez azonban nem minősülhet bűncselekménynek.

http://nol.hu/archivum/archiv-348633-163958

https://web.archive.org/web/20170209220200/http://nol.hu/archivum/archiv-348633-163958

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szaszt-gyanusitottkent-hallgattak-ki

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-01-18 00:00:00

BUDAPEST BÁBJÁTÉK

http://valasz.hu/reflektor/budapest-babjatek-15227/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budapest-babjatek

Heti Válasz

hungarian-news

2007-01-04 00:00:00

HÁZAK HALÁLA

http://valasz.hu/itthon/hazak-halala-15254/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hazak-halala

Heti Válasz

hungarian-news

2007-01-04 00:00:00

Molnár Lajos hagyatéka

http://valasz.hu/publi/molnar-lajos-hagyateka-15820/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/molnar-lajos-hagyateka

Heti Válasz

hungarian-news

2007-04-05 00:00:00

TÉTMÉRKŐZÉS

http://valasz.hu/reflektor/tetmerkozes-15471/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tetmerkozes

Heti Válasz

hungarian-news

2007-02-15 00:00:00

MINISZTERI ELŐÉLET

Élő Anita / 2007.02.01., csütörtök 10:27 / A héten újabb erőteljes kritikát kapott az egészségügyi reform. A minisztérium érdemi egyeztetések nélkül igyekszik áterőltetni az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú átalakítást. Kapcsolatban áll-e mindez Molnár Lajos előéletével, rossz szakmai hírével az orvosok között, vagy üzleti kapcsolatrendszerével? Lapunk ezúttal azt vette górcső alá, miért kellett távoznia a Szent István Kórház éléről. Molnár Lajost 1999-ben nevezték ki a budapesti Szent István Kórház élére, nem sokkal azután, hogy menesztették a Belügyminisztérium Központi Kórházának főigazgatói székéből. Ahogy a BM kórházba politikai okból juthatott (patrónusa Kuncze Gábor akkori belügyminiszter volt), új munkahelyét is kapcsolatainak, a szabad demokrata városvezetésnek köszönhette. Négy évvel később viszont párttársai is megszavazták fegyelmijét, és távoznia kellett a Szent István Kórház éléről. Az első viharfelhő 2003 őszén jelent meg Molnár feje fölött, amikor a fővárosi főjegyző - bejelentésre - vizsgálatot rendelt el a kórházban. A bejelentés szerint az orvosi képi diagnosztikát szolgáló MR-készülék telepítése során szabálytalanul akarnak kifizetni egy 12 millió forintos számlát. A revizorok kivonultak, a gyanú igazolódott. Mivel a Szent István Kórházzal szemben van a főváros legnagyobb gyermekkórháza, a Heim Pálról elnevezett intézmény, logikusnak tűnt, hogy az új MR-t odaátról is használhassák. A gyerekeket azonban a vizsgálat alatt elaltatják, ehhez külön váróteremre is szükség volna. Már több mint egy éve üzembe helyezték az MR-t, amikor a Szent István Kórház szerződést kötött egy kft.-vel a gyermekváró, egy előkészítő helyiség és az orvosi gázhálózat kialakítására. A megállapodás a revizorok szerint törvénysértő volt, mert nem írtak ki rá közbeszerzési eljárást. A bruttó 12 millió forintos számlával nem ez volt a legnagyobb baj. A számla olyan munka elvégzéséről szólt, amit már egy évvel korábban befejeztek és ki is fizettek. Molnár Lajos is elismerte, hogy a váróban építési munkákat abban az évben nem végeztek; 2003 nyarán mindössze az orvosi gázellátáshoz szükséges hálózatot építették ki, ennek ellenére a számla 8,6 millió forintot tartalmazott a gyermekváró építésének költségére. A revizorok leállították a kifizetést, Molnár ellen fegyelmi indult; a főigazgató zárt ülést kért, ezért a részleteket a nyilvánosság nem ismerhette meg. A fegyelmi bizottság tagjai a zárt ülésen elhangzottakról nem beszélhettek, Molnár Lajos viszont szabadon nyilatkozott, bagatellizálva és adminisztratív hibaként jellemezve a történteket. A birtokunkban lévő jegyzőkönyv ezzel szemben arról tanúskodik, hogy a Szent István Kórházban elképesztő állapotok alakultak ki; a dolgozók a vécében dugdosták el a dokumentumok másolatait, Molnár gazdasági igazgatója pedig a páncélszekrényében rejtett el iratokat, attól félve, hogy eltűnhetnek. A számla kifizetését végül az ellenőrzés megakadályozta. Noha Molnár Lajos István Kórházból való eltávolítását politikai ügynek állította be, e vélekedést árnyalja, hogy a fegyelmi bizottságban az SZDSZ nagyágyúi is ott ültek. A testületet Ikvai-Szabó Imre, a párt mostani főpolgármesterhelyettes-jelöltje vezette, a tagok között pedig feltűnt Bőhm András fővárosi frakcióvezető is. A bizottság egyhangúlag szavazta meg, hogy Molnár fegyelmi vétséget követett el, és csak abban oszlottak meg a vélemények, milyen büntetést szabjanak ki; végül megrovásban részesítették. Két hónappal később a főváros egészségügyi bizottsága nem fogadta el a kórház 2003-as beszámolóját. Az eset után azonban hiába várták, hogy a főigazgató önként távozzon, júniusban ezért újabb zárt ülés következett, amelyen Kupper Andrásnak, a Fidesz egészségpolitikusának javaslatára a bizottság visszavonta Molnár Lajos vezetői jogosítványait. A szavazás itt már nem volt egyöntetű, csakhogy a voksok megoszlása nem politikai alkut sejtet. Az SZDSZ négy bizottsági képviselője közül hárman voltak jelen, Molnár Lajos vezetői megbízatásának visszavonása ellen azonban csak két ellenszavazat érkezett. Az egyik a MIÉP-es Zsinka Lászlóé lehetett, aki előzetesen közölte, hogy nem szavazza meg Molnár menesztését - vagyis a MIÉP a liberálisokkal, az MSZP a Fidesszel tartott. A fordulatot Demszky Gábor hozta, megvétózva a bizottság döntését. Válaszul a közgyűlés elé vitték Molnár ügyét, ahol megismétlődött a korábbi szavazás eredménye. A főigazgatónak mennie kellett. Mindez akkor is érdekes volna, ha nem tudnánk, milyen cégnek akart a kórház kétszer fizetni a gyermekváróért. A Construm Kft. ügyvezetőjéről, Agárdi Lászlóról azonban tudható, hogy a miniszter vadásztársa. Molnárral 2000-ben a szomszédos gyermekkardiológiai intézet átadásán ismerkedett meg. "Mivel ígéretet tett, hogy szülészetünk poros parkolóját ingyen leaszfaltozza, meghívtam egy őzbakra. Mindketten megtartottuk az ígéretünket, ebből állt a kapcsolat" - mondta korábban lapunknak Molnár Lajos. A Construm nagyvonalúságáról egész más kép bontakozik ki a Gazdasági Versenyhivatal 2004-es évi beszámolója nyomán. Eszerint a cég összejátszott egy másik kft.-vel annak érdekében, hogy a Terézvárosban elnyerjen egy szerződést. Közös bankszámlát nyitottak, és okiratba foglalták, hogy ha a Construm nyer, a vesztest is bevonja a munkába. Ez nem történt meg, az ügyletre fény derült, és a versenytanács 16,5 millió forint bírsággal sújtotta a Construmot. Molnár Lajos eltávolítása után munkaügyi pert indított. Lapzártánkig hiába kértük a tárca sajtóosztályán, hogy megismerhessük a per kimenetelét. Akármi lett is azonban az eredmény, Molnár nem vezethette tovább a kórházat. Néhány hónap múlva párttámogatással a MÁV-kórház élén találjuk, onnan pedig az SZDSZ jelöltjeként a miniszteri székbe ült át. Híres nagy vadászok B. A. reflektor@hetivalasz.hu Bár Molnár Lajos ingatlanjai, birtokai a fővárosban, Szentendrén és Salgótarján térségében helyezkednek el, második otthonaként Tolna megyét emlegetik. Vadászszenvedélye révén Bátaapátihoz kötődik, de 2002 és 2006 között az állami tulajdonú Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. igazgatósági elnöki teendői is a megyébe szólították az akkoriban az SZDSZ háttérembereként mutatkozó orvos-kórházigazgatót. Molnárt a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. delegálta a Tamási székhelyű cég főhelyére, a vadgazdaság vezető testülete rajta kívül kizárólag helyi érdekeltségű, illetve a földművelésügyi tárcát képviselő igazgatósági tagokból állt. (A társaság felügyelőbizottságában 1993 és 2003 között megfordult Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója is.) A mai egészségügyi miniszter négy éve Gunex-Group néven kft.-t is alapított, amely eredetileg vadászfegyver- és légpuskagyártásra, illetve -kereskedelemre szakosodott. A végelszámolás alatt álló vállalkozás legnagyobb tulajdonosa Molnár, de társai sem akárkik. A cég második legbefolyásosabb tagja, Szalai Péter a rendszerváltozás utáni Kalasnyikov-üggyel összefüggésbe hozott Technika Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgató-helyettese volt, ma pedig MSZP-közeli hadiipari lobbistaként tartják számon. (Szalai nem más, mint a Kovács László EU-biztos hölgyismerőseként bulvárkarriert befutó Endrényi Éva egyik gyermekének édesapja.) A Gunex-Groupban rajta kívül az a Hevesi Tóth Ferenc is tulajdonos, aki a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat első embereként ellenjegyezte a Horn-ciklus Nádor-ügyeként elhíresült - titkosszolgálati eszközök beszerzésére irányuló - tranzakciót. A Gunex-Group Kft. mára kimúlt, amit Molnár Lajos úgy magyarázott a Magyar Nemzetnek: cégük segítségével szerették volna megmenteni az ipartörténet gyöngyszemeként ismert Fegyver- és Gépgyárat (FÉG), de mivel ez nem sikerült, megszüntetik a vállalkozást. A cégbírósági feljegyzésekből ennél több is kiderül. Például, hogy Molnár a bőrfoteljét és a dohányzóasztalát is a társaságba apportálta, míg Szalai egy tárgyalóasztalt és nyolc széket bocsátott a "fegyvergyár" rendelkezésére. Az APEH észak-budapesti igazgatósága aztán 2005. december 29-én felkérte a cégbíróságot, hogy a Gunex-Group esetében folytasson törvényességi felügyeleti eljárást, miután a kft. a bejelentett székhelyén nem működik, ráadásul 2004 óta nem tett eleget adóbevallási kötelezettségének. A cégbíróság tavaly kötelezte a vállalkozást, hogy állítsa helyre a törvényes működését - ám a Molnár-Szalai-Hevesi Tóth trió a jogutód nélküli megszűnés kimondásával válaszolt a felszólításra. Reformkételyek A kormány a múlt héten bejelentette: két hónapon belül döntenek, hogy bevezetik-e a több-biztosítós modellt. Miután az Államreform-bizottság már az átállás menetrendjét is nyilvánosságra hozta, komoly kételyek nem merülhetnek fel a határozat tartalma felől. A munkaanyag szerint az új biztosítók júliusban megkezdenék működésüket. Minden járulékfizető csak az üzleti társaságok közül választhatna, állami nem maradna versenyben. Aki egyik társasághoz sem jelentkezik át, azt kisorsolják a magánbiztosítók között - tartalmazza a javaslat. A témában a kormány konferenciát rendezett a múlt héten, a felszólalók többsége inkább fenntartásait hangoztatta. A sort Kornai János közgazdászprofesszor nyitotta, aki csupa kérdőjelet sorolt, így például: ki fedezi azok járulékát, akik maguktól nem fizetik be? Mi történik, ha a járulék mértéke nem fedezi az egészségügyi kiadásokat? Ki állja az idősek egészségügyi költségeit? Orosz Éva, az SZDSZ 1994-es egészségügyi programjának megalkotója szerint "sem elméleti megfontolások, sem nemzetközi tapasztalatok alapján nem bizonyítható, hogy a magyar egészségügy fő problémáira az üzleti biztosítók versenye nyújtaná az adekvát (költséghatékony) terápiát". A szakértő szerint a kormány eddigi intézkedései nem állnak összhangban a versengő biztosítókról szóló tervezettel. Előadásában számos, a kormányzati anyagokban tényként kezelt tévhitre igyekezett rámutatni. Így például ha egy kórházzal több biztosító is szerződik, akkor azok ellenérdekeltekké válnak a befektetésekben. Miközben a kormány megtakarításokat vár, a több-biztosítós rendszerek kevéssé képesek a kiadások korlátozására. Dózsa Csaba, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár volt főigazgató-helyettese az egészségbiztosító tudatos bedarálását emlegette, Frajna Imre, az Orbán-kormány politikai államtitkára - aki a polgári kormányban a több-biztosítós modell egyik támogatója volt - arról beszélt, miért ábrándult ki a versengő biztosítókból. Az üzleti biztosítók nevében Juhos András az elvárásait sorolta. A belépésnek nemcsak az a feltétele, hogy árán finanszírozzák a beavatkozásokat, de az amortizációt is kérik elismerni. Emellett elfogadják, hogy a járulékokat az állam a betegségi kockázattól függetlenül határozza meg (tehát az idősebbek is csak annyit fizessenek, mint a fiatalok), ám ők az államtól a biztosítási díjat kockázatarányosan kérik (tehát az idősek után magasabb összeget várnak). Tévedés azt gondolni, hogy Magyarországnak csak két választása van: a versengő nyereségérdekelt biztosítóké vagy az adóból finanszírozott egészségügyé. E kettő között számtalan átmenet van - hangsúlyozta Joseph Kutzin, az Egészségügyi Világszervezet regionális irodájának munkatársa. Életrajz fehér foltokkal Nem könnyű Molnár Lajosról pontos életrajzot találni. Múltjáról legrészletesebben miniszteri kinevezése előtt a HVG-nek mesélt. A Heti Válasz kipótolta az életrajz elhallgatott pontjait. 1. Ellehetetlenülő szakorvosi karrierje szekszárdi kitérőjével függ össze. 1989-ben a fül-orr-gégészeti szakmai kollégium ajánlásával lesz a Tolna megyei kórház fül-orrgégészeti osztályának vezetője. Két évvel később ugyanez a testület vizsgálatot indít ellene. Az ügy súlyát jelzi, hogy az igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot a Semmelweis Orvostudományi Egyetem akkori rektora vezeti. Molnár Lajos vezetői stílusát jellemzi, hogy osztályának 23 dolgozója közül 19 írásban jelzi a szekszárdi kórház igazgatójának: nem tud együtt dolgozni vele, a Magyar Orvosi Kamara etikai bizottsága pedig több ponton elmarasztalja. "Molnár Lajos főorvos autokratikus vezetési módszereket alkalmazott, tekintélyt azonban sem szakmai munkásságával, sem vezetői tevékenységével, sem emberi magatartásával nem tudott teremteni" - áll az etikai bizottság elnökének összefoglalójában, melyet múlt pénteken a Hír Televízió hozott nyilvánosságra. A fülészeti szakmai kollégiumi vizsgálat eredményét megismerve a kórház igazgatója a kollégium elnökével, Z. Szabó Lászlóval való egyeztetés után azt javasolja Molnár Lajosnak: vagy önként távozik az osztály éléről, vagy jogi úton távolíttatja el. Molnár a munkaügyi pert megnyeri, de orvosi karrierje véget ér. 2. A budapesti Kapás utcai rendelőintézetben is vizsgálatot indítanak ellene, mert olyan magáncégekkel kötött szerződéseket, amelyeknek ő volt az ügyvezető igazgatója. (Molnár Lajos 1996-tól párhuzamosan vezette az önkormányzati rendelőintézetet és a Medirec Kft.-t.) Az ügyben feljelentést tesznek, ám a rendőrség nem indít nyomozást. 3. Az Orbán-kormány idején értékes szolgálatokat tesz az SZDSZ-nek. 2002 februárjában a liberálisok demonstrációján a párt aktivistái egészségügyi dolgozónak beöltözve tüntetnek - a jelmezeket Molnár Lajos biztosítja. Mások mellett lapunk - magukat SZDSZ-esnek kiadó - újságíróinak is, akiket a többi tüntetővel együtt a Parlament melletti házasságkötő teremben öltöztettek be az István-kórház műtősruháiba. (Heti Válasz, 2002. február 15.) 4. 1997-ben Kuncze Gábor belügyminiszter nevezi ki a Belügyminisztérium Központi Kórháza élére, és 1999-ben Pintér Sándor, az Orbán-kormány minisztere menti fel. 5. A fővárosi kórházigazgatókat az SZDSZ- MSZP túlsúlyú önkormányzat jelöli. Amint fenti írásunkból kiderül, Molnárt 2004-ben a Szent István Kórház éléről nem politikai okokból távolítják el. 6. A Magyar Orvosi Kamara etikai vizsgálatot indít ellene, de nem marasztalja el. Szekszárdon az etikai vizsgálat során azt közli: "A MOK - melynek tagja nem vagyok - bejegyzett társadalmi szervezet, melynek jogállása megegyezik pl. a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségével." A Financial Times-os ügy idején azonban a kamara köztestület. Minisztersége egyik első intézkedésével elveszi jogköreit, és megszünteti a kamara etikai bizottságát. 7. Karrierjének újabb állomása ismét politikai kinevezés. A MÁV-kórház a szabad demokrata Kóka János vezette Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felügyelete alá tartozik.

http://valasz.hu/reflektor/miniszteri-eloelet-15390/

https://web.archive.org/web/20201021060323/http://valasz.hu/reflektor/miniszteri-eloelet-15390/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/miniszteri-eloelet

Heti Válasz

hungarian-news

2007-02-01 00:00:00

SZÍNLELT VAGYONBEVALLÁS

http://valasz.hu/itthon/szinlelt-vagyonbevallas-15348/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szinlelt-vagyonbevallas

Heti Válasz

hungarian-news

2007-01-25 00:00:00

Mutassátok az adópénzt!

Facsinay Kinga / 2006.12.21., csütörtök 18:33 / A rendszerváltás utáni éveket bízvást emlegethetjük a vadkapitalizmus időszakaként, amikor tág dimenziók nyíltak az adócsalók számára. Az új törvények kiskapuin szabadon ki-be járkáltak azok, akik "felismerték" a lehetőségeket. Az eredeti tőkefelhalmozás korának már vége, de egyre változatosabbak és bonyolultabbak a visszaélések. Megint egyre több dolga akad az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH): tavaly 1289 büntetőügyben tett feljelentést (ebből 529 volt adócsalás), az elkövetési érték pedig 27,7 milliárd forintra rúgott, ami jóval magasabb volt, mint az előző évben. Nyilvánvaló, hogy ennél jóval nagyobb összegek kerülik el az államkasszát. Szakértők szerint a rendszerváltás óta többévnyi nemzeti jövedelmet vághattak zsebre csak az adócsalók. Összeállításunkban a teljesség igénye nélkül sorra vesszük az elmúlt évek legnagyobb kárt okozó adócsalásait. OLAJRA LÉPETT MILLIÁRDOK A kilencvenes évek elején volt a legkönnyebb az adókerülés: a gazdaságot nagyarányú visszaesés és a fejletlen piac jellemezte, ami kedvező táptalaja a gazdasági bűncselekményeknek. A költségvetés sem volt olyan helyzetben, hogy bárki is az adókulcsok és a járulékok mérséklésére gondolhatott volna, így magas szinten stabilizálódott a vállalkozások terhelése. Számos cég az adókra szánt pénzből igyekezett fenntartani napi működését, s ezt csak "ösztönözték" a pontatlan törvények, a szabályozási hiányosságok. Eleinte szinte törvényszegés nélkül, a kiskapuk és joghézagok kihasználásával is minimalizálni lehetett a közterhek fizetését, de az adóigazgatás kezdeti hiányosságai miatt az ellenőrzés és a büntetés sem volt visszatartó erejű. Pedig egyesek nagy tétekben játszottak az adófizetők pénzével. A parlament olajbizottságának egyik tagja szerint Magyarország kétéves költségvetését vitte el az olajmaffia. Az olajszőkítés és az ehhez kapcsolódó ügyek a kilencvenes években nagyjából lecsengtek, egykét per viszont még ma is tart. Ez volt a legeredetibb, legegyszerűbb tőkefelhalmozási forma, amely időnként krimibe illő - gyilkosságokkal, zsarolásokkal, rejtélyes eltűnésekkel, vélt vagy valós politikai összefonódásokkal tarkított - fordulatokat is kínált. Az olajügyek jó részét a Dél-Alföldön, Csongrád és Békés megyében derítették fel. A képlet pofonegyszerű volt: a külföldről vásárolt, feleannyiba kerülő piros színű fűtőolajból kivonták a festéket, és gázolajként adták el idehaza. Volt, hogy ehhez nem is vettek fűtőolajat, hanem eleve gázolajat importáltak, amelybe a határon tettek piros festéket, majd amikor megkapták a dokumentumot arról, hogy fűtőolajat forgalmaznak, már vitték is az anyagot a benzinkutakhoz. Az olajügyek felderítését akadályozta, hogy a bizonyítás roppant nehéz volt. A kútkezelők különböző vállalkozásoktól vásárolták a szőkített gázolajat, és azt állították, hogy őket is becsapták. A bizonylat alapján sem lehetett megtalálni a szállítókat, mert sokszor fiktív vállalkozások voltak. Később a halasztott jövedéki adóval is sefteltek: a külföldről beszerzett olajszármazékok után ugyanis igénybe lehetett venni ezt a kedvezményt, így egyesek nagy adótartozásokat halmoztak fel, majd csődbe vitték vagy eladták a céget egy hajléktalannak. A legnagyobb olajügyeknél milliárdos nagyságrendű károk érték az államot. Békés megyében például 1996 és 1999 között az olajosok csaknem 11 millió liter azonosíthatatlan és igazolatlan eredetű gázolajat hoztak forgalomba. Közel egymilliárd forintra rúgott az utána be nem fizetett általános forgalmi adó (áfa), fogyasztási és jövedéki adó összege. Csongrád megyében a következő volt a recept: az olajosok 1996-ban több mint hétmillió liter petróleumot importáltak, hiszen az akkori jogszabályok értelmében ha a petróleumot adalékanyagokkal keverték, akkor utána nem kellett fogyasztási adót fizetni. Persze a petróleumból nem kevertek gépjárműipari segédanyagot, hanem értékesítették, és ezzel félmilliárdos kárt okoztak. A Kordax Rt. 1993 és 1994 között nyers kőolajat importált Oroszországból, s az anyag feldolgozására külföldi - cseh, szlovák, szlovén - partnerekkel kezdett tárgyalásokat. A cégvezetők a kőolajat feldolgozás céljából kiszállított termékként vámkezeltették - ezután sem vámot, sem áfát nem kellett fizetni -, s kivitték az országból. Majd a kőolaj helyett benzin és gázolaj érkezett vissza az országba, de jóval nagyobb mennyiségben, mint amennyit a kivitt nyersolajból elő lehetett volna állítani. A visszaérkezett árut nem új termékként, hanem feldolgozott állapotban visszahozott áruként vámkezeltették, így megspórolták a vámot és az adót. Mindez összesen 4,8 milliárd forinttól fosztotta meg a hatóságokat. Olajügyekben a pálmát az Energol Rt. viszi el. Az adóhivatal és a rendőrség szerint mintegy 6,7 milliárd forintos kár keletkezett többek között abból, hogy a cég 1996-ban és 1997-ben többmillió liter, részben rossz minőségű gázolajat forgalmazott az adóhatóság tudta nélkül. A cég igazgatói közül néhányra 1997-ben lecsaptak a rendőrök, azzal gyanúsítva őket, hogy alvállalkozók segítségével nagy mennyiségben szőkítettek olajat. Éveken át tartó pereskedés vette kezdetét, s eközben a cég egyik igazgatója megúszta a számonkérést: addig bujkált a világ különböző pontjain, amíg elévült a bűncselekmény. S ezzel el is érkeztünk az olajos ügyek egyik rákfenéjéhez: sokszor ugyanis az átlagemberek számára érthetetlen döntések vagy ítéletek születtek. Mindennapos eset volt, hogy a rendőrség vagy az APEH speciális kommandója őrizetbe vette a gyanúsítottakat, és a bizonyítékok alapján kezdeményezte letartóztatásukat. Ám ezt a bíróság gyakran elutasította, mivel nem teljesültek az ehhez szükséges feltételek. Miután szövevényes bűntettekről volt szó, a felderítési és bizonyítási nehézségek miatt hosszú ideig húzódott a nyomozás, és újabb évek teltek el, mire jogerős ítélet született. Még ma is van lezáratlan olajos ügy. Az is elgondolkodtató, hogy az egymást követő kormányok miért engedték, hogy a jóval olcsóbb háztartási tüzelőolaj hosszú évekig a gázolajjal együtt legyen a piacon. Az elfogott bűnözők egyike-másika vallomásában egyes politikusok, magas rangú rendőrök vagy vámosok nevét is emlegette, de ennek nem volt komolyabb következménye. AZ ÁFA BŰVÖLETÉBEN A gyors és törvénytelen meggazdagodás - kevésbé véres - eszközének számít a fiktív számlázás, amely máig nem ment ki a divatból. Nem egy cég kifejezetten abból a célból jön létre, hogy pénzért számlákat állítson ki. Az ilyen társaság nem végez gazdasági tevékenységet, a cég székhelyét és képviselőjét gyakran nem is találják. A számlákat befogadó cégek pedig az áfa, a társasági és az osztalékadó tekintetében tudják "csökkenteni" befizetéseiket. Az idén bukott le például az a szabolcsi társaság, amely egymilliárd forint összegű fiktív számlát bocsátott ki. Nem végeztek gazdasági tevékenységet, csak vállalkozásuk üres számlatömbjeit adták el 10 és 80 ezer forint közötti összegekért. Hasonló nagyságrendű csalást követtek el a pécsi számlagyárként elhíresült részben fiktív, részben valódi vállalkozások, amelyeket 1997 és 2000 között alapítottak. Az e cégek által kiállított számlák után az"ügyfelek" visszaigényelték az áfát, és azt elszámolták, vagy társasági adóalapjukat csökkentették. Leghíresebb ügyfelük a Synergon Rt. volt, amely az adónyomozók szerint három év alatt 600 millió forint értékben fogadott be fiktív számlát. A kilencvenes években minden idők legnagyobb adócsalásaként a vecsési számlagyárat emlegették, ahol mintegy tízmilliárd forintnyi fiktív számlára bukkantak a nyomozók. Az ügy pikantériája, hogy ezek közül egy-két kisebb összegű az MSZP Köztársaság téri székházában kötött ki (Heti Válasz, 2002. március 8., 34-35. o.). Ez az ügy más módon is összefonódott a szocialisták nevével: egyik szereplője ugyanis az akkori vecsési MSZP-s képviselő fia volt. A számlagyár vezetői hajléktalanok adatait vásárolták meg, majd ezek alapján 1997 és 2000 között gazdasági társaságokat alapítottak. E cégek jutalék fejében lényegében bármiről adtak áfás számlát, amelyet a vevők létező költségként számoltak el, és visszaigényelték utána az adót. A nagyüzemi számlagyártást mi sem érzékelteti jobban, mint az, hogy a valótlan bizonylatokat befogadó egyéni és társas vállalkozások száma meghaladta az ezret. A milliárdokat "megmozgató" vecsési és pécsi nagyüzem mellett léteznek egyszemélyes számlagyárak is. Az érdeklődők apróhirdetésekből vagy szóbeszéd útján értesülnek arról, kitől mikor és hol vásárolhatnak számlát. Az illető egy zacskónyi számlatömbbel és bélyegzővel nyilvános helyeken találkozik az ügyfelekkel. Kiállítja a számlákat a kért összegre és tevékenységre, majd - mielőtt még az adóhatóság gyanút fogna - papíron eladja vállalkozását egy hajléktalannak vagy egy külföldi vendégmunkásnak. Ők néhány tízezer forintot kapnak azért, hogy a nevükre veszi a fantomcéget. A számlagyáros pedig hamarosan új társaságot alapít, és ott folytatja, ahol abbahagyta. Haladnak a korral az elkövetők annyiban is, hogy ma a számlagyárak egy része már az interneten működik. Az áfa be nem fizetése és jogtalan visszaigénylése toronymagasan vezet az APEH feketelistáján. E téren az akasztói juhászból lett vállalkozó, Stadler József is "elévülhetetlen érdemeket" szerzett. 1988-ban egymillió forintos törzstőkével hozta létre a nevét viselő, bel- és külkereskedelemmel foglalkozó kft.-t, amely mindennel foglalkozott, amiben fantáziát látott. Megvette például a feloszlatott munkásőrség vegyvédelmi felszerelését. A társaság csúcséve 1993 volt, amikor tízezer kamionnyi Stadler-áru hagyta el az országot, és 12-13 milliárdos forgalmat bonyolított le. Az adóellenőrök figyelmét akkor hívta fel magára, amikor áfát próbált visszaigényelni egy, állítólag egymilliárd forintért vásárolt, 22 festményből álló csomag, köztük Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című "képe" után. Az APEH-nek szemet szúrt a "Leonardo-festmény", amely valójában a milánói Santa Maria delle Grazie refektóriumának falán látható. Vizsgálódni kezdtek, s végül vádat emeltek amiatt, mert a Stadler-cég 1992 és 1994 között folyamatosan és jogosulatlanul igényelt vissza áfát, illetve mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatást. Stadler azon kevesek közé tartozik, akik leülték börtönbüntetésüket. Kisebb falatnak bizonyult, de 1996 és 1999 között még így is kétmilliárd forint áfát próbált kicsikarni az adóhivataltól az a cégcsoport, melynek irányítója Varga Tamás - 1992-ig a Fidesz gazdasági tanácsadója - volt. 1998-ban robbant ki az Albacompbotrány: a cégvezérek azt látták, hogy néhány belföldi vállalkozás olcsóbban kínál számítógép-alkatrészeket megvételre, mint ahogyan ők azokhoz a vámterhek és az áfa megfizetése után hozzájutnak. Mindez csak úgy volt lehetséges, hogy a forgalmazók nem fizették meg az alkatrészek utáni közterheket. Miután látták, hogy a hatóságok ez ellen nem tesznek semmit, az Albacompnál is elkezdték illegális módon csökkenteni a vám- és áfafizetési kötelezettségeiket. A behozott termékek értékeként az eredeti töredékét jelölték meg beszerzési árként, s ez alapján vámkezeltették az árut. A hatóságok szerint összesen kétmilliárd forint értékben csempésztek be külföldről és értékesítettek alkatrészeket idehaza. KÖRHINTÁBAN Az évek múltával kiszámíthatóbbá és áttekinthetőbbé vált az adórendszer, hatékonyabbá az adóigazgatás. Egyes felmérések szerint 2000 körül már csökkent a gazdasági bűncselekményt elkövető cégek aránya, és egyre kevesebb lett a túlélési stratégia nevében elkövetett csalás. Nem ülhetnek azonban a pénzügyi nyomozók nyugodtan a babérjaikon, hiszen az idén bejelentett megszorítások hatására felerősödhet az adókerülési tendencia. A mai adócsalások három kategóriába sorolhatók, melyek elemei keveredhetnek egymással. Vannak olyanok, akik jelentős adótartozást halmoznak fel, ezért cégükből minden vagyont kimenekítenek, majd közvetítők segítségével eladják a hajléktalanoknak. A fiktív számlákról már esett szó: anynyit érdemes még hozzátenni, hogy a számlagyárak ügyfeleinek nagy része kényszerből folyamodik ehhez az eszközhöz, így próbálja meg fedezni a minimálbéren felül a dolgozóknak zsebbe fizetett részt. Az adónyomozók szerint száz adócsalásból negyven ebbe a kategóriába tartozik. A körbeszámlázások is népszerűek, bár az utóbbi időben már nagyobb a lebukás veszélye. A módszer lényege, hogy az ügyfelek egymás között folyamatosan emelkedő áron adják-veszik az árut (ami nem is biztos, hogy létezik), amely a lánc végén egy fantom- vagy külföldi céghez kerül. A forgalmi adót a papíron valódi értéke sokszorosára drágított áru után igénylik vissza. Az uniós tagság révén az adócsalók számára is nőtt a játéktér. Itt már nem pusztán magyar jelenségről van szó, hiszen közösségi szinten is évi 200-250 milliárd euró vész el emiatt. A körhintaáfacsalások elkövetői azt használják ki, hogy az uniós tagországok közötti kereskedelemben az áru - amikor átlépi a belső határt - nem tartozik az áfakörbe, így az adó csak akkor adódik az árhoz, amikor a terméket az adott országban eladják. Tehát a vevőnek kell bevallania és egyben befizetnie az áfát a költségvetésbe. A csalás lényege, hogy a vevő a továbbértékesítéskor az áfát ugyan felszámítja, de nem vallja és nem fizeti be. Ezt még azzal lehet fokozni, hogy az árut a lánckereskedelem másik tagja újraexportálja egy EU-n kívüli államba, és visszaigényli a be sem fizetett áfát. A cégek aztán vég nélkül köröztetik a termékeket az országok között, majd néhány gyors és nagy összegű tranzakció után felszámolják magukat és eltűnnek. Az ördögi körből akkor lehetne kilépni, ha például az áfa az értékesítési lánc végén - mielőtt a végső fogyasztóhoz kerül - kerülne rá az árra, vagy ha rögtön az első értékesítésnél felszámítanák. Brüszszel még nem döntötte el, változtat-e a szabályozáson, de elsődleges feladatának tekinti az adócsalások visszaszorítását. A kulcs idehaza az APEH kezében van: a szervezet központosított ellenőrzési egységet hoz létre a kifejezetten nagy, akár országhatárokon átnyúló adócsalások feltárására.

http://valasz.hu/uzlet/mutassatok-az-adopenzt-15198/

https://web.archive.org/web/20210225134740/http://valasz.hu/uzlet/mutassatok-az-adopenzt-15198/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mutassatok-az-adopenzt

Heti Válasz

hungarian-news

2006-12-21 00:00:00

KÓTYAVETYE

http://valasz.hu/itthon/kotyavetye-15149/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kotyavetye

Heti Válasz

hungarian-news

2006-12-14 00:00:00

HELYREIGAZÍTÁS (Mindent vittek)

http://hetivalasz.hu/visszhang/mindent-vittek-14496/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/helyreigazitas-mindent-vittek

Heti Válasz

hungarian-news

2006-12-07 00:00:00

VIHARJELENTÉS

Bódis András / 2006.11.30., csütörtök 17:04 / Miután hétfőn sem határozott a parlament az augusztus 20-i tragédia felelőseinek felkutatására hivatott bizottság létrehozásáról, idén már aligha áll fel a testület. A Heti Válasz ezért alternatív jelentést állított össze, melyből kiderül: a kormány az elmúlt négy évben - jelentős kockázatok árán - átrendezte a tűzijátékpiacot. Az állami beavatkozás haszonélvezői közt feltűnik Draskovics Tibor apósa és több, szocialista körökbe bejáratos vállalkozó. Egyhétnyi gyászidő elteltével a Fidesz úgy döntött, vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, hogy kiderüljön, kik lehettek az augusztus 20-i tömegszerencsétlenség politikai, szakmai felelősei. A javaslatra egyetlen politikai erő sem mert nemet mondani - pláne, hogy Sólyom László köztársasági elnök is jelezte: nem érzi megnyugtatóan lezártnak Szilvásy György kancelláriaminiszter röpvizsgálatát, hiszen a "felelősség kérdését mindenképpen tisztázni kell". Sokáig úgy tűnt, ellenzék és kormányoldal egyaránt abban érdekelt, hogy legkésőbb két hónapon belül megalakuljon az új parlamenti testület. Ám miután a szeptember-októberi utcai jelenetek elnyomták a nyárvégi viharverés emlékét, a politika ejteni látszik a vizsgálóbizottság-ötletet. Szocialista képviselők például olyan módosító javaslatokkal hígították fel a bizottság által tisztázandó kérdéssort, amelyek - a felelősök megnevezése helyett - inkább a klímaváltozással kapcsolatos témákra összpontosítanak (lásd Bizottságtörténelem című írásunkat). Ezek után a Fidesz is úgy határozott, csak akkor erőlteti a dolgot, ha a koalíció nem az eredeti forgatókönyv átfogalmazására játszik. Egyelőre patthelyzet van; a korábbi tervekkel ellentétben a parlament most hétfőn sem szavazott a bizottságról, vagyis idén már aligha állhat fel a testület. POLITIKAI TÚLÉLŐK A felelősségfeltárás tehát mindeddig megrekedt az alsóbb szinteken. Az augusztus 20-i tragédia után a kormányzat több katasztrófavédelmi és meteorológiai szakembert "megintett" (lásd Sértett sérültek című írásunkat), ám saját soraiban nem keresett és talált olyan személyt, aki hibázott volna. Márpedig a gyülekezési jogról szóló törvény szerint a rendezvény biztonságos lebonyolításáról a szervezőnek, azaz a Miniszterelnöki Hivatalnak kellett volna gondoskodnia, melyet Szilvásy György vezet. Rajta kívül Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter felelőssége is felvethető lett volna, hiszen az Állami Számvevőszék már tavaly megállapította, hogy hiányosságok vannak a katasztrófavédelem szabályozásában és az érintett szervek - például az Országos Meteorológiai Szolgálat és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság - közötti információáramlásban (Heti Válasz, 2006. augusztus 31.). Mindössze egyetlen politikaközeli szereplő akadt, akit felmentéssel büntettek az augusztus 20-i szerencsétlenségért: Bodor Tibor, aki a megrendelő MEH részéről aláírta a Nexus Reklámügynökség Kft.-vel kötött fővállalkozói szerződést. A főcsoportfőnök kirúgásával azonban nem egy egyszerű hivatalnokot veszített el a kancellária. A Népszavát kiadó Editorial Kft.-ben, illetve az ugyancsak baloldali orientációjú Vasárnapi Híreket megjelentető VH Kft.-ben ugyanis meghatározó tulajdonrésze van annak a Békés Project néven futó kft.-nek, amelyet alapító-ügyvezetőként épp Bodor jegyez (de a taglistán feltűnik Puch László MSZP-pénztárnok egykori titkárnője, Bodrogi Margaréta is). A volt főcsoportfőnök pártbéli elismertségére utal, hogy a szocialista posztosztók 2002-ben az állami tulajdonú Körös Volán Zrt. felügyelőbizottságába is delegálták, illetve hogy a mai napig tagja a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumának. Vagyis Bodor Tibor nem az a káder, aki ne a talpára esne - úgy tudjuk, 2007. január elsejétől a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban kap állást, informátorunk szerint "Kiss Péter tárcavezető közvetlen környezetében". A politikai felelősség mellett mindeddig a pirotechnikusi felelősség megállapítása is elmaradt. Sőt, azáltal, hogy a MEH egy hónapja átutalta a Nexusnak és alvállalkozóinak az augusztus 20-i "közszolgáltatásért" járó 245 millió forintot (melyből 112 millióra rúgott a körpanorámás tűzijáték költsége), közvetetten elismerte, hogy a petárdaiparosok nem hibáztathatók a tragédiáért. Pedig a MEH-Nexus szerződés rögzítette, hogy a vállalkozónak vis major esetén csak "a józan és gyakorlati megfontolás határain belül" kell folytatnia a tűzijátékot, és ha rossz az időjárás, a rendezvény átszervezése vagy elhalasztása is szóba jöhet. Szintén nem mellékes, hogy a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló 155/2003. számú kormányrendelet mellékleteként publikált biztonsági szabályzatban fehéren feketén ott van, hogy "erős szélben a pirotechnikai termékek felhasználásának lebonyolítását el kell halasztani, valamint amennyiben elkezdték, úgy a felelős pirotechnikus állítsa le a működést, ha ez lehetséges". TÁRSAS HATÁS Ám a felelős pirotechnikusok, illetve az őket foglalkoztató cég(ek) nevét koalíciós berkekben tabuként kezelik. Ennek egyik lehetséges oka, hogy 2003 és 2006 között a kormány - jelentős kockázatok árán - átrendezte a tűzijátékpiacot. Olyan, referenciával alig rendelkező, döntően olcsó kínai termékek fellövésére szakosodó társaságokra bízta az augusztus 20-i égi parádé kivitelezését, amelyeket - így vagy úgy - bizonyos Gecse István érdekeltségeiként tart nyilván a szakma és a cégbíróság. Miként látni fogjuk, Gecse leginkább Szekeres Imre MSZP-elnökhelyettes köreivel ápol(t) szorosabb üzleti kapcsolatot, de a Crescom és az Absolut Pyro Kft.-kben tulajdonostársként tudhatta/tudhatja maga mellett Salgó Istvánt, az Államreform-bizottságot kormánybiztosként irányító (korábban miniszterelnöki kabinetfőnöki, majd pénzügyminiszteri titulussal bíró) Draskovics Tibor apósát. "Ha már ennyire nyomoznak utánam, nyilván azt is tudják, hogy a Tungsramban hosszú időn át együtt dolgoztam Salgó Istvánnal, akkor, amikor még köze sem volt Draskovics Tibihez" - mondja a politikai kapcsolatrendszerét firtató kérdésünkre Gecse. A Crescom Kft. tagjai között azonban az a Burget Péter is szerepel, aki idén év elejéig az - egykor a Népszavát is kiadó - Esma Spanyol-Magyar Reklám Kft. Régió Média Network nevű leányvállalatánál ügyvezetősködött. (A HVG korábban MSZP-közeli kezdeményezésként írt a Régió Média Networkről, mondván: a 46 helyi tévéhíradó reklámkörnyezetének értékesítésére létrejött cég megszervezésénél - Toller László volt pécsi polgármester szavaival - "túl sokan hivatkoztak Puch László pártpénztárnokra".) A lényeg a lényeg, a 2003-ban alapított Crescom Kft., illetve a 2005-ben életre hívott Absolut Pyro együttes árbevétele - részben a kancelláriától érkező óriásbevételeknek köszönhetően - tavaly már kis híján elérte az 550 millió forintot, a cégcsoport ugyanis minden évben megkétszerezte-másfélszerezte forgalmát. VILLÁMKARRIER Hogyan válhatott a pirotechnikai, illetve robbanóanyagipar egyik legbefolyásosabb figurájává négy év alatt Gecse István? Villámkarrierje a két évvel ezelőtti törökbálinti raktárrobbanás révén elhíresült Pyro-Technik Kft. kereskedelmi igazgatói székéből indult. Innen 2002 végén fegyelmivel elbocsátották, így - több volt kollégájával együtt - önálló céget gründolt, Crescom néven. Igyekezett szorosra fűzni a kapcsolatát a tűzijáték-szervezési és sportlőszergyártási rutinjáról ismert balatonfűzfői Nike-Fiocchi Kft.-vel - így a két társaság hamarosan megalapította az (egyébként kérészéletű) első magyar pirokonzorciumot. A 2003-as Szent István-napi tűzijáték szervezője ugyan a Nexus Kft. volt, hivatalos alvállalkozóként pedig a Nike-Fiocchit tartották nyilván, a balatonfűzfőiek nevében mégis Gecse István tárgyalt a Miniszterelnöki Hivatalban. Miután a tűzijáték furcsa fényekkel keveredett - egy uszály berobbant, egy teherautó pótkocsiján pedig besült egy rakéta -, Gecse látványtervezői minőségében nyilatkozott a sajtónak. Szavait - "a tűzijáték gigantikus nagyságához képest elenyésző a kár" - közleményben utasította vissza a Magyar Pirotechnikai Társaság, ám továbbra sem áldozott le hősünk csillaga. Amikor 2003 végén a Nike-Fiocchiban még meglévő 50 százalékos állami tulajdonrészt fel akarta vásárolni a Tatár György nevével fémjelzett, hollandiai bejegyzésű Holmag BV., az idegenbe szakadt üzletembert épp Gecse István kísérte el a fűzfői tárgyalásokra. (Az Élet és Irodalom korábbi cikke szerint az MSZMP Veszprém megyei intézőbizottságának egykori titkára, Szekeres Imre a rendszerváltozás utáni években éppen azzal foglalatoskodott, hogy Hollandiában élő ismerősének, Tatár Györgynek keresett további magyar befektetési lehetőségeket.) Miután azonban Tatár elállt a cégvásárlástól, Gecse és a Nike-Fiocchi üzleti kapcsolata is megszakadt. 2004 augusztusában aztán felrobbant a Pyro-Technik törökbálinti raktára, melynek következtében hárman életüket vesztették - így a pirovállalkozás egy időre kiszorult a ma már a Gecse-cégek által dominált tűzijátékpiacról. A Pyro-Technik gyanúsítotti sorban lévő tulajdonosai mindvégig idegenkezűséget sejtettek a robban(t)ás mögött, és - tudomásunk szerint - jelenleg három szakvélemény is az ő teóriájukat erősíti (egyelőre hiába, hisz még ki sem tűzték a bírósági eljárás első tárgyalási napját). Később a 2004-es ünnepségek fő- és alvállalkozói heteken át titkolták, hogy ki lesz a tűzijáték kivitelezője - mondván: "ezt követeli a biztonság, Törökbálint óta más a világ" -, de hamarosan kiderült, hogy újra a Crescom jutott lehetőséghez. Aztán 2005-ben és 2006-ban a korai Crescommal majdnem azonos tulajdonosi hátterű Absolut Pyro Kft. lett a nyertes. Miként a már emlegetett Burget Péter a TV2 augusztus 20-i élő műsorában elmondta, a tűzijáték megszervezését januárban kezdték - ami csak azért különös, mert a MEH július 18-án írta alá az alvállalkozó Absolut Pyro Kft.-re is vonatkozó szerződést a Nexussal. Idén júniusban egy pillanatra azért megszakadni látszott a Gecse-cégek sikerszériája - ugyanis négyen meghaltak, amikor fölrobbant a Crescom Kft. pirotechnikai eszközökkel teli raktára Balatonfűzfőn. A hangsúly a "pillanatra" szón van, hiszen nemrégiben a Szekeres Imre vezette Honvédelmi Minisztérium beruházási hivatalának - kisméretű kumulatív töltetek beszerzésére vonatkozó - pályázata újfent a Crescom diadalával zárult. GECSE ISTVÁN ÉRDEKELTSÉGEINEK ÁRBEVÉTEL-NÖVEKEDÉSE (2003-2005) 2003: Crescom Kft.: 195,6 millió Ft 2004: Crescom Kft.: 382,9 millió Ft 2005: Absolut Pyro Kft. + Crescom Kft.: 548,8 millió Ft Bizottságtörténelem 2006. AUGUSZTUS 27. Navracsics Tibor és Lázár János határozati javaslatot nyújt be a 2006. augusztus 20-án történt "halálos tömegszerencsétlenség" felelőseit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról címmel. A fideszes képviselők egyebek mellett arra keresnék a választ, hogy a tűzijáték lebonyolításával megbízott cégek, illetve az ünnepség biztosításáért felelős állami szervek rendelkeztek-e menekítési tervvel; kik voltak azok, akik leállíthatták volna a tűzijátékot; kik a szakmai és politikai felelősei a tragédiának. OKTÓBER 17. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága támogatja a határozati javaslat általános vitára bocsátását. OKTÓBER 31. Két szocialista képviselő, Jauernik István és Ecsődi László módosító javaslatot nyújt be a leendő vizsgálóbizottság nevének megváltoztatására, mondván: a "halálos tömegszerencsétlenség" helyett a "tragédia" kifejezés használata volna illendő. Göndör István pedig azt javasolja, hogy további tíz kérdéssel egészítsék ki a vizsgálat tárgyát. Egyebek mellett azzal, hogy bizonyítható-e releváns ok-okozati összefüggés a tűzijáték lebonyolítása és a halálesetek, sérülések között. (Az alkotmányügyi bizottság később elveti az MSZP-s képviselők indítványait.) NOVEMBER 13. Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége elfogadja, hogy a határozati javaslat preambulumában a "halálos tömegszerencsétlenség" kifejezést a "tragédia" váltsa fel, illetve hogy a vizsgálóbizottság feladatai közé - a felelősök megnevezése helyett - a "szükséges intézkedések meghatározása" kerüljön. Az Országgyűlés ugyanezen a napon - egy nem szavazat és egy tartózkodás mellett - dönt a részletes vitára bocsátásról. NOVEMBER 15. Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége elfogadja Tóth András, Jauernik István és Göndör István módosító indítványát, mely szerint a leendő vizsgálóbizottságnak - a Navracsics-Lázár kettős kérdésfelvetésein túl - tisztáznia kell, hogy az elmúlt 16 évben milyen meteorológiai biztosítást vettek igénybe az állami rendezvények szervezői. Illetve azt, hogy most, amikor a klímaváltozással a szélsőséges időjárási események gyakorisága előreláthatóan növekedni fog, tervezi-e a kormány a meteorológiai tevékenység törvényi szabályozását. Sértett sérültek Öt halott - az augusztus 20-i tűzijátékkal kapcsolatos beszámolókat leginkább ez a hír uralta, ami mellett érthető módon ugyan, de eltörpült a tény: a vihar okozta katasztrófának 100-150 könnyebb, valamint 50-60 súlyos sérültje is volt. Mind közül a legsúlyosabb sérülést egy 23 éves, épp az esküvője előtt álló lány szenvedte el. Vőlegényével a Duna-parton nézte a tűzijátékot, amikor rájuk dőlt egy fa. A hangszórókból üvöltő zenétől még a reccsenéseket sem lehetett hallani, a tömegben ráadásul sem idejük, sem lehetőségük nem volt elugrani a veszély elől. A férfinak "csupán" a keze sérült meg, igaz, szorítani vélhetően sosem tud majd vele. Menyasszonyának viszont a gerince tört el - deréktól lefelé megbénult, járni sosem lesz képes. Egy másik sérültnek szintén a gerincét törte el egy kidőlő fa, neki azonban szerencséje volt: a bénulástól megmenekült, viszont állandó fájdalommal küszködik. Élet és halál között lebegett az a húszéves fiatalember is, akinek nemcsak hogy bordái törtek, de tüdeje is kilyukadt. Amint azt a károsultak ügyvédjétől, Hantos Ádámtól megtudjuk, tipikusnak számítanak a háztetőkről lerepülő cserepek okozta sérülések, ezek következményei viszont eltérőek: végtagtöréstől kezdve a koponyatörésig, melynek következtében van, aki a beszédkészségét veszítette el, más pedig az emlékezőtehetségének mondhatott búcsút. Hogy hány ember szenvedett maradandó egészségkárosodással járó sérülést, egyelőre nem lehet pontosan tudni - vannak ugyanis, akik máig nem gyógyultak fel. Jelenleg 50-60 ember tart igényt kártérítésre, amelyet az állam önszántából nem hajlandó kifizetni. A Pénzügyminisztérium az ügyvéd peren kívüli egyezséget javasló levelére azt a bikkfanyelven megfogalmazott választ adta, hogy "az állam közvetlen felelőssége nem áll fenn az időjárás kárt okozó hatásai tekintetében". Fizetni a három, az ügyvéd szerint mulasztást vagy hibát elkövető állami szerv - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), valamint a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) -, illetve a tűzijátékot fővállalkozóként lebonyolító Nexus Kft. sem akar, ugyanis egyik szervezet sem érzi magát felelősnek a történtekért. Márpedig azt, hogy hibák vagy mulasztások történtek, aligha tagadhatja az állam. Nyitrai Bélát, az OKF ügyeletvezető tűzoltó alezredesét azonnali hatállyal felmentették, mert nem olvasta el a meteorológusok piros színű riasztását tartalmazó e-mailt. Tatár Attila főigazgatót Lamperth Mónika a riasztási rendszer működési hiányosságai miatt feddésben részesítette, akárcsak Hofmann Imre főigazgató-helyettest, az ügyeleti szolgálatot irányító veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettes Muhoray Árpádot pedig megrovásban. Demeter Istvánt, a vészhelyzet-kezelési főosztály vezetőjét fegyelmi eljárás után nyugdíjazták. Az OMSZ-nél is találtak felelőst: Csonka Tamás ügyeletest fegyelmi eljárás keretében menesztették állásából, mert nem ellenőrizte, hogy az általa 19.39 perckor - 1 óra 29 perccel a vihar előtt - elküldött riasztást elolvasták-e az OKF-nél. Ha ugyanis meggyőződött volna, úgy a vihar híre időben eljuthatott volna a döntéshozókhoz - érvel Hantos, hozzátéve: majdnem másfél óra alatt bőven lett volna idő arra, hogy a média, valamint a Duna-parton sorjázó hangszórók segítségével tájékoztassák az embereket. (A bíróság szeptember közepén megállapította, hogy Csonka nem követett el fegyelmi vétséget - A szerk.) Ha azok a százezrek, akik fél 9 körül értek a helyszínre, otthon maradnak, a rendőrség is könnyedén képes lett volna feloszlatni a jóval kisebb tömeget. Igaz, ehhez nem ártott volna, ha a kancellária és a Nexus közötti szerződésben olvasható bármilyen katasztrófaterv. Ilyen nem volt, ezért pedig a szerződést aláíró Bodor Tibor főcsoportfőnököt fel is mentették, tehát a MEH-nél is hibáztak. Hantos szerint ugyanakkor a Nexust is kártérítési felelősség terheli, amiért elmulasztott tájékoztatást kérni a meteorológusoktól, noha napok óta arról szóltak az időjárás-jelentések, hogy augusztus 20-án vihar várható. A magyar állam garasoskodása különösen érthetetlen annak fényében, hogy Románia - mely ország felelősségét aligha lenne könnyű megállapítani a budapesti katasztrófa ügyében - magától gondoskodott három elhunyt állampolgárának hazaszállításáról és temetéséről. Az áldozatok közül három ugyanis román állampolgár, erdélyi magyar volt. Ketten - egy házaspár Székről - a Dunába fúltak, egy huszonnyolc éves krasznai férfit pedig egy kidőlő fa ütött agyon (állapotos felesége azonban felépült sérüléseiből). A magyar állam még efféle vagyoni kártérítésre sem szánta el magát (temetési, gyógykezelési költség, keresetkiesés kifizetése), nemhogy a nem vagyoni károk megtérítésére. Így csak a polgári per adhat elégtételt a károsultaknak - ez viszont évekig is elhúzódhat. Hogy mekkora összeget ítél meg a bíróság, ha végül majd jogosnak találja a követeléseket, sok mindentől függhet. Elhunyt hozzátartozó esetében nagyrészt attól, milyen szoros volt a rokoni kötelék, de az is számít, hogy fiatalon vagy éltesebb korában hunyt el az áldozat. Idősebbek után például kevesebb kártérítést szokás adni, ha viszont egy gyermek a szülejét veszti el, nagyobb összegre számíthat - de általában 2 és 5 millió forint között állapítják meg a kártérítés mértékét. A sérüléseknek is megvan a tarifája: míg a deréktól lefelé lebénult lány 15 millió forint körüli kártérítésre számíthat, ha a bíróság jogosnak találja követelését, addig a végtagtörésekért 1-2 millió, a könnyen gyógyuló sérülésekért félmillió forint a bevett gyakorlat. Mindösszesen 100 millió forintra tehető a károsultak követelése, amely ha elsőre nagy összegnek tűnik is, "számításba véve, hogy egy államnak mindössze két-három valamire való lakás árát kellene kifizetnie, nevetséges summa" - fogalmaz Hantos Ádám.

http://valasz.hu/reflektor/viharjelentes-15045/

https://web.archive.org/web/20200808140756/http://valasz.hu/reflektor/viharjelentes-15045/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/viharjelentes

Heti Válasz

hungarian-news

2006-11-30 00:00:00

Thaiföldi „adományok” adócsalásra

Thaiföldi "adományok" adócsalásra Vámügynökök is részt vettek a milliárdos csempészésben Milliárdos vám- és adócsalás vádjával előzetes letartóztatásba került a a legnagyobb hazai hipermarketeknek szállító Herba cégcsoport szinte teljes vezetése - a Mehmet Karcsikát hazamenekítő alapítvány első emberével, Földesi-Szabó Lászlóval együtt. Munkatársainktól | Népszabadság | 2007. április 18. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz! Www.egy-Masert.hu Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója 2007. március 15-én elismeréseket ad át a BM Kórház dolgozóinak. A háttérben az alapítvány elnöke www.egy-masert.hu 160 HIRDETÉS A gyanú szerint a Herba cégcsoport a jótékonysági alapítványt "fedőszerveként" használva 2004 májusa óta több mint 1,2 milliárd forint vámot és adót csalt el. A főleg Távol-Keletről, elsősorban Thaiföldről behozott élelmiszereket - 8500 tonnányit - rendre adományként tüntették fel, így mentesültek a közterhek megfizetése alól. Az áru ugyanakkor a legnagyobb üzletláncok polcaira került. A Herba Hungary vezérigazgatója, Pongó Sándor exrendőr, az Index információi szerint a rendszerváltásig a BRFK közlekedésrendészetét vezette ezredesként. Földesi-Szabó László, a Törökországból hazahozott kisfiú megmentőjeként ismertté vált alapítvány elnöke alezredesi rangban a szervezett bűnözés területein dolgozott 20 évig. Az alapítvány és a cégcsoport vezetői igen jó kapcsolatokkal rendelkeztek a hazai rendészeti szerveknél. Az alapítvány honlapján Földesi-Szabó együtt látható egyebek mellett a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatójával, Galambos Lajossal, Béndek Józseffel, a VPOP parancsnokával, Ignácz István dandártábornokkal és Petrétei József igazságügyi miniszterrel. Az alapítvány kuratóriumának emellett tagja volt az NBH tavaly elhuny első elnöke is. Az alapítványnak a Herba Hungary a fő, de korántsem az egyetlen támogatója. Tevékenységét finanszírozta egyebek mellett a Paksi Atomerőmű is. A Herba-csoportnak egyébként nemcsak a felső vezetése, hanem egyik leánycégének, a Palotai Vámügynökségnek három munkatársa, H. Attila, P. Gábor és B. Bea is rács mögé került. A két férfi korábban a vám- és pénzügyőrségnél dolgozott. A letartóztatott gyanúsítottak között van emellett a Corvette Kft. vezetője, A. József is. Ez a kft. az alapítvány és a Herba cégcsoport mellett a Palotai Vámügynökség egyik megbízója. A több tízmilliárdos bevételű, 16 éve prosperáló Herba 42 tehergépkocsival, 25 kamionnal dolgozik. Leányvállalatai belföldi élelmiszerek forgalmazásától kezdve nagykereskedelemmel, jövedéki termékek értékesítésével, ingatlanhasznosítással, nemzetközi és belföldi fuvarozással, export-importtal, szakmai utazások szervezésével, vámügyi szolgáltatással is foglakoznak, továbbá gyógynövényüzleteket, éttermet és teaházat is üzemeltetnek. Megkérdeztünk tegnap több, az alapítványon keresztül érkezett csempészárut forgalmazó hipermarketláncot is, ám egyelőre nem kaptunk érdemi információt a Herba cégcsoporttal összefüggő üzleti kapcsolataikról. Jelentés az alapítvány honlapjáról Az Egymásért Egy-Másért Kiemelkedően Közhasznú Nemzetközi Alapítvány a küldetésében megjelölt célok elérése érdekében fogadja és használja fel az adományokat, melyek pénz, eszköz és ingatlan adományok is lehetnek. Tekintettel arra, hogy az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kiemelkedően közhasznú besorolású, így az adományozókat különböző adózási és egyéb kedvezmények illetik meg. 2006 kiemelt támogatottjai: .

http://www.nol.hu/archivum/archiv-443199

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/thaifoldi-aadomanyoka-adocsalasra

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2007-04-18 00:00:00

Állami megbízások a kormányzati főkommunikátorok cégeinek?

2007.04.17. 10:15 A Fidesz arra szólítja fel Szilvásy György kancelláriaminisztert, hogy mondja meg, mennyi állami megbízást kapott, illetve kap az az öt reklámcég, amelytől nemrégiben a kormányzati kommunikációs stábhoz igazoltak szakemberek – közölte Cser-Palkovics András, az ellenzéki párt helyettes szóvivője. A Kormányszóvivői Iroda szerint viszont a Fidesz minden kérdésére választ kaphat, mert az általuk kért adatok az üvegzsebtörvénynek köszönhetően nyilvánosak. Cser-Palkovics András sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben a kormány kommunikációs csapatába a reklámszakmából öt embert vettek fel, akiknek a bére évente 53,5 millió forintos kiadást jelent, bár a kabinet szerint így is jóval kevesebbet keresnek, mint az üzleti szférában. A Fidesz helyettes szóvivője szerint ezért felvetődik a kérdés, hogy vajon miért éri meg ezeknek az embereknek kevesebb pénzért dolgozni. Szerinte ennek csak egy oka lehet: az, hogy a korábban őket foglalkoztató cégek állami megbízásokat, támogatásokat kapnak. A Fidesz ezért arra szólítja fel a kancelláriaminisztert, hogy adjon világos választ, mennyi állami megbízást, állami támogatást kapnak, kaptak ezek a cégek, milyen pályázatokat nyertek meg – mondta. Cser-Palkovics emlékeztetett arra, hogy korábban Szijjártó Péter a parlamentben már kérdezte erről Szilvásy Györgyöt, aki azonban nem adott egyértelmű választ. Szerinte ezzel is csak a gyanút erősítette a kancelláriaminiszter. A politikus ennek kapcsán arra is kitért, hogy a fideszes képviselők gyakran nem kapnak konkrét, egyértelmű választ írásbeli kérdéseikre, ezért ezt az ügyet a házbizottságban is felvetik majd. A Fidesz nézzen bele az üvegzsebbe A Kormányszóvivői Iroda a Fidesz helyettes szóvivőjének kérdéseire közölte, hogy a Cser-Palkovics András által kért adatok az üvegzsebtörvénynek köszönhetően nyilvánosak. Hozzátették: a miniszterelnöki kabinetben dolgozó új vezetők korábbi munkáltatói semmiféle előnyt nem élveznek, ugyanakkor nem is büntethetők azért, mert munkatársaik ma a közszférában dolgoznak. A közlemény szerint ezek a cégek ugyanúgy indulhatnak közbeszerzési eljárásokon, a pályázatok nyertese az a cég lehet, amelyik összességében a lehető legjobb ajánlatot nyújtja be. A Kormányszóvivői Iroda szerint a Fidesz helyettes szóvivőjének szavaiból az derül ki, hogy szerintük a magánszférából egy sikeres ember csak akkor válthat az államigazgatásba, ha a háttérben titkos pénzügyi megállapodások vannak. A kormány tapasztalata ezzel szemben az, hogy „egyre több, a magánszférában már bizonyított, sikeres ember hajlandó – szakmai kihívásból, hazaszeretetből – csatlakozni ahhoz a nagy munkához, amely Magyarország versenyképesebbé, sikeresebbé tételéhez szükséges„– áll a közleményben.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/04/allami-megbizasok-a-kormanyzati-fokommunikatorok-cegeinek

https://web.archive.org/web/20231113050917/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/04/allami-megbizasok-a-kormanyzati-fokommunikatorok-cegeinek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-megbizasok-a-kormanyzati-fokommunikatorok-cegeinek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2007-04-17 00:00:00

Megfizetnek a kartellezők?

Megfizetnek a kartellezők? A főváros perben követelheti vissza az útfelújítások árát Schmidt Gábor • 2007. április 18. Peres úton kérheti vissza a főváros a pénzét az évtized elején árkartellező útfelújítóktól, sőt az újabb tenderekből is kizárhatja őket. Kérdés, hogy mi lesz a szabályosan, de trehányan dolgozó útfelújítókkal. Visszavághat a főváros az árkartellező útfelújító cégeknek, a városházának a milliárdos kártérítési perek megindítása mellett arra is van lehetősége, hogy a tisztességtelenül eljáró társaságokat kizárja az újabb útfelújításokból. Eddig a főváros a frissen felújított, majd az átadás után nem sokkal tönkre is ment utak miatt sem büntethette a pályázatokból való kizárással a nem kellő gondossággal eljárt cégeket, mondván, a jogszabály alapján erre nincs lehetősége. A történet 2001-ben kezdődött, a főváros akkor 9,3 milliárd forint értékben írt ki tendereket a következő évi útfelújításra. A Gazdasági Versenyhivatal még tavaly szeptemberben határozott arról, hogy a munkákat elvállaló nagy útfelújító cégek - tulajdonképpen az összes nagy piaci szereplő - kartellezett, vagyis megsértette a tisztességes verseny szabályait, és előre megállapodott a piacihoz képest jóval magasabb vállalási árakról. A Gazdasági Versenyhivatal legújabb, a városházának írt levelében arra figyelmeztetett: a fővárosnak érdemes volna megfontolnia, hogy a korábban kartellező cégek ellen kártérítési pereket indítson. Demszky Gábor főpolgármester ezzel kapcsolatban lapunkat arról tájékoztatta: a Főpolgármesteri Hivatal jogászai jelenleg is vizsgálják, hogy miként tudná a város visszakövetelni a pénzét. Demszky szerint egyébként óriási összegről van szó, egy-egy cég esetében akár egymilliárd forint is lehet a kért kártérítés. Eddig nem volt példa arra, hogy a tisztességtelenül eljárt céget a főváros kizárja az újabb útfelújítási tenderekből (ezt ugyanis a közbeszerzési törvény nem teszi lehetővé), a versenyhivatal döntése alapján azonban elképzelhető, hogy erre mégis lesz lehetősége a fővárosnak, a hivatal jogászai ezt is vizsgálják. Kérdés, hogy csak az árkartellező vagy a simán trehány munkát végző cégek esetében is szóba jöhet-e a későbbi tenderekből való kizárás. Eddig szinte nem is volt ugyanis olyan esztendő, hogy ne lett volna panasz egyik vagy másik frissen felújított, majd nemsokára tönkrement útfelújításra. A Budapesten gyakran autózók erre valószínűleg fejből is több példát tudnának sorolni. A két éve rendbe hozott csepeli Szabadkikötő úton például idén év elején sorra ki kellett cserélni a víznyelőket, mert azok szabályosan szétporladtak. A csatornázási és a vízművek arra gyanakodott, hogy a víznyelők anyaghiba miatt törtek szét, a kivitelező cég szerint viszont nem a beépített anyag volt rossz, hanem az alapul szolgáló aknafalak voltak túl gyengék. A hanyag felújítások iskolapéldájának tartják a Szentendrei útról az Árpád hídra vezető felüljárót is, amelynek illesztéseit (az úgynevezett dilatációkat) 2003-ban esőben aszfaltozták, ezért egy kiadósabb eső után akár ökölnyi darabok is kiperegnek az útfelületből. Még egy példát említve: tavaly az újonnan rendbe hozott Városmajor utcában kellett ismét aszfaltozni, mert a frissen felújított út több helyen megsülylyedt, megrepedezett. A frissen felújított utakra a kivitelező általában hároméves garanciát vállal, magyarán ez idő alatt saját zsebből kell fizetnie az esetleges utójavításokat. Az újonnan rendbe hozott utakra ezenkívül ötéves jótállás és tízéves szavatosság is vonatkozik. Úgy tudjuk, arra sem volt eddig példa, hogy egy-egy gyengén sikerült felújítás vagy beruházás miatt a városháza szavatossági pert indított volna. Legutóbb a piros festékbevonatát szép lassan a Dunába potyogtató Lágymányosi híd miatt fontolgatta a perindítást a főváros, de információink szerint nem született döntés az ügyben. A főváros nagyszabású, hároméves útfelújítási programja egyébként éppen az idén ér véget, a rekonstrukciónak köszönhetően megújul a városháza kezelésében lévő ezer kilométeres főúthálózat negyven százaléka. Az idén várhatóan nagyjából száz kilométernyi utat hozat rendbe a főváros összesen 10,6 milliárd forintért. Korábban ennek másfélszeresét tervezték, az állam azonban a várt útfelújítási támogatásnak csupán az egyharmadát adta meg.

http://www.nol.hu/budapest/cikk/443210/

https://web.archive.org/web/20080403234807/http://www.nol.hu/budapest/cikk/443210/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megfizetnek-a-kartellezok

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2007-04-18 00:00:00

Hanyag kezelés a Nagymező utcában?

Hanyag kezelés a Nagymező utcában? Munkatársunktól • 2007. április 13. A terézvárosi önkormányzat elmulasztott bírságot és díjat szedni a helyszínt jogcím nélkül birtokló beruházótól - állítja a Védegylet és a helyiek érdekvédő egyesülete. A két civil szervezet feljelentést tett. Hanyag kezelés miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Nagymező Utcaiak Érdekvédő Egyesülete és a Védegylet a Budapesti Rendőr- főkapitányságon - tájékoztatott Várady Tibor, a Védegylet munkatársa. A Nagymező Utcaiak Érdekvédő Egyesülete és a Védegylet szerint a terézvárosi önkormányzat elmulasztott bírságot és díjat szedni "a helyszínt jogcím nélkül birtokló" beruházótól. A levélben hangsúlyozták: a törvényes lépések megtételének elmulasztása miatt több tízmilliós bevételtől esett el a kerület. Véleményünk szerint ez az a fajta gazdálkodás, amelyre a büntető törvénykönyv hanyag kezelés tényállása vonatkozik. Az érdekvédők kezdeményezték a XIII. kerületi építési hatóság kizárását az ügyből arra hivatkozva, hogy a kerület úgy rendelt meg szakvéleményeket, hogy azok költségével a korábban kizárt terézvárosi önkormányzat "számláját" akarta megterhelni.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-442720

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hanyag-kezeles-a-nagymezo-utcaban

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2007-04-13 00:00:00

Drága ebéd Kőbányán

A drágaság oka a közétkeztetésre kiírt 2004. szeptemberi közbeszerzési pályázati kiírásban keresendő. A szövegben ugyanis szerepel egy kitétel, amely szerint "a szolgáltatás megfelelő minőségű teljesítése érdekében az ajánlatkérő (...) átlagosan negyven százaléknál alacsonyabb rezsikulcscsal kidolgozott ajánlatot nem fogad el". Magyarán, a cégeknek minimum 40 százalékos árréssel kell dolgozniuk. Máig sem sikerült tisztázni, hogy ez a mondat miként került bele a pályázati szövegbe. Kőbányán a Fidesz kimutatása szerint 2003-ban még 18,8, 25,9 százalékos árréssel dolgozott a közétkeztető, ami átlagosnak nevezhető Budapesten. A 40 százalék viszont annyira magas, hogy valójában a három pályázó is úgy adta be ajánlatát, hogy éppen csak elérje az elvárt összeget. A győztes (a korábban is szolgáltató Pensio 17 Kft.) mindössze 4, azaz négyfilléres (!) különbséggel nyert. Révész közölte: az árrés duplájára növelése évi 55 milliós, a pályázat lejártáig, azaz öt évig 300 millió forintos többletkiadással terheli a szülőket és az önkormányzatot. A magas árakat egy szabad demokrata képviselő tette szóvá, ezt követően a kerület a Közbeszerzések Tanácsához fordult állásfoglalásért. A grémium elnöke megállapította, hogy a pályázati kiírás így törvénysértő. Jogorvoslatra azonban - mivel kifutottak az időből - már nincs lehetőség - tudatta az elnök, Berényi Lajos. Kérdésünkre, vajon miért állhatott érdekében az előző vezetésnek, hogy a magas árrés meghatározásával gyakorlatilag maga ellen dolgozzon, Révész azt mondta: "sem sejtetni, sem kimondani nem akarja, mire gondol". Az előző kurzus kőbányai alpolgármestere, most a szocialista frakciót vezető Kaszab Csaba érdeklődésünkre elmondta: annak idején a korábbi tapasztalatok alapján úgy döntöttek, hogy kisebb árréssel nem tud megfelelő színvonalat nyújtani a szolgáltató.

http://nol.hu/archivum/archiv-442790-250782

https://web.archive.org/web/20071104171240/http://nol.hu/budapest/cikk/442790/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/draga-ebed-kobanyan

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2007-04-14 00:00:00

Kóka János pert nyert a Heti Válasz ellen

Az SZDSZ közleményében kifejti: az elsőfokú ítélet arra kötelezi a hetilapot, hogy a címlapján és a cikkei között is helyreigazító közleményt jelentessen meg, mivel Kóka János vagyonbevallásai mindenben megfeleltek a jogszabályoknak. "Mi, liberálisok tiszteljük a sajtószabadságot, súlyosan elítéljük azonban, ha e jog gyakorlása mások méltóságát, jó hírnevét, becsületét csorbítja. Bízunk abban, a jogerős ítéletet követően a Heti Válasz megfelelő formában megköveti az SZDSZ elnökét, és a jövőben tartózkodik a jogsértő cselekményektől" - írták a szabad demokraták. A liberális párt közleményében felidézte, hogy tisztújító küldöttgyűlésüket megelőzően a Heti Válasz című folyóirat két különböző lapszámában Kóka Jánost alaptalan rágalmakkal illette. A politikus mindkét esetben helyreigazítási kérelemmel fordult a laphoz, azonban az újság ezt megtagadta. Kóka János ezért fordult bírósághoz.

http://nol.hu/archivum/archiv-443162-251109

https://web.archive.org/web/20170123020405/http://nol.hu/archivum/archiv-443162-251109

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koka-janos-pert-nyert-a-heti-valasz-ellen

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2007-04-17 00:00:00

Fiúk a bányában

Orbán Viktor miniszterelnök családja Fejér megye jelentős vállalkozói közé tartozik. Az édesapa, Orbán Győző és az öcs, ifjabb Orbán Győző jelenleg három társaság tulajdonosai, amelyek a Vértes hegység környékén négy, a zalai dombságban pedig további egy bányát működtetnek. Az Orbán család gazdasági tevékenysége része az úgynevezett megfigyelési ügynek is: tudomásunk szerint a Simicska Lajos és Kövér Szilárd nevével fémjelzett Fidesz-közeli cégek (Quality Invest Rt., Centum Kft.) a kilencvenes évek elején fontos szerepet játszottak a miniszterelnök családi vállalkozásainak felfutásában. Az egyik cégben a nyilvános dokumentumok szerint egy évig a felügyelőbizottsági tag volt az a Schlecht Csaba, aki később kulcsszerepet játszott a fideszes vállalkozások "tisztára mosásában" és eltüntetésében (Kaya Ibrahim, Josip Tot), köztartozásaikkal együtt. Utóbbi ügyet jelenleg több hatóság (rendőrség, ügyészség) is vizsgálja. Alábbi riportunkban annak jártunk utána: játszott-e szerepet az Orbán família polgárosodásában az a tény, hogy a család egyik tagja az elmúlt tíz évben a magyar politikai élet egyik meghatározó személyisége lett, és aki tavaly júniustól a Magyar Köztársaság legnagyobb hatalommal járó posztját tölti be, vagy csupán egy szokványos vállalkozói sikertörténetről van szó.

az Orbán család vállalkozásai PUBLICISZTIKA - RIPORT - XLIII. évfolyam, 33. szám, 1999. augusztus 6. Orbán Viktor miniszterelnök családja Fejér megye jelentős vállalkozói közé tartozik. Az édesapa, Orbán Győző és az öcs, ifjabb Orbán Győző jelenleg három társaság tulajdonosai, amelyek a Vértes hegység környékén négy, a zalai dombságban pedig további egy bányát működtetnek. Az Orbán család gazdasági tevékenysége része az úgynevezett megfigyelési ügynek is: tudomásunk szerint a Simicska Lajos és Kövér Szilárd nevével fémjelzett Fidesz-közeli cégek (Quality Invest Rt., Centum Kft.) a kilencvenes évek elején fontos szerepet játszottak a miniszterelnök családi vállalkozásainak felfutásában. Az egyik cégben a nyilvános dokumentumok szerint egy évig a felügyelőbizottsági tag volt az a Schlecht Csaba, aki később kulcsszerepet játszott a fideszes vállalkozások "tisztára mosásában" és eltüntetésében (Kaya Ibrahim, Josip Tot), köztartozásaikkal együtt. Utóbbi ügyet jelenleg több hatóság (rendőrség, ügyészség) is vizsgálja. Alábbi riportunkban annak jártunk utána: játszott-e szerepet az Orbán família polgárosodásában az a tény, hogy a család egyik tagja az elmúlt tíz évben a magyar politikai élet egyik meghatározó személyisége lett, és aki tavaly júniustól a Magyar Köztársaság legnagyobb hatalommal járó posztját tölti be, vagy csupán egy szokványos vállalkozói sikertörténetről van szó. Guruló rubelek III.XLVI. évfolyam 1. szám, 2002. január 4. Guruló rubelek II.XLVI. évfolyam 1. szám, 2002. január 4. Guruló rubelek I.XLVI. évfolyam 1. szám, 2002. január 4.

https://www.es.hu/cikk/1999-08-06/oszabo-attila-vajda-eva/fiuk-a-banyaban.html

https://web.archive.org/web/20210510173749/http://www.es.hu/cikk/1999-08-06/oszabo-attila-vajda-eva/fiuk-a-banyaban.html

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fiuk-a-banyaban

Élet és Irodalom

hungarian-news

1999-08-20 00:00:00

Fiúk a bányában – Folytatás

Fiúk a bányában - folytatás Helyreigazítási kérelem Az Élet és Irodalom 1999. augusztus 20-ai számában a Fiúk a bányában - az Orbán család vállalkozásai címmel megjelent írás a Fidesz-Magyar Polgári Pártra vonatkozóan több valótlan állítást tartalmaz, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot hamis színben tünteti fel, és ezzel sérti személyiségi jogait. A cikkben szereplô valótlan tényállítások miatt a Ptk. 79. § /1/ bekezdése alapján a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében, mint a párt képviselôje kérem, hogy az alábbi helyreigazítást szíveskedjenek közölni a Ptk. 79. § /2/ bekezdésében foglaltak szerint "Helyreigazítás Valótlan cikkünk minden olyan állítása, miszerint a Fidesz-nek több vállalkozása, illetve több cége volt, tekintettel arra, hogy a Fidesz-nek csak egy vállalkozása volt, a FICO Kft. Mivel a pártnak nincs és nem is volt "több vállalkozása" ezért valótlan az az állításunk, hogy a pártnak érdeke fuzôdött ahhoz, hogy több vállalkozása szerepet vállaljon a pártelnök családjának privatizációs tranzakcióiban (3. oldal II. hasáb 2. bekezdés). Nem felel meg a valóságnak az a cikkbeli állításunk sem, miszerint a Századvég illetve a Centum Kft. a Fidesz vállalkozása, tekintettel arra, hogy a Fidesz-nek sem a Századvég sem a Centum Kft. nem volt vállalkozása (3. oldal III. hasáb 1. bekezdés). Valótlanul közöltük, hogy vannak Fidesz cégek, mivel a valóság ezzel szemben az, hogy nincsenek és nem is voltak Fidesz cégek, ezért nem is "bábáskodtak" a Dolomit Kft. körül, ezért ez nem alapozta meg az Orbán család további gazdasági terjeszkedését. Valótlanul állítottuk, hogy voltak olyan vállalkozások, amelyek pénzt gyujtöttek a Fidesz számára, így valótlan az is, hogy a Quality Invest Rt. meghatározó szerepet játszott a Fidesz életében és pénzt gyujtött a számára (4. oldal V. hasáb utolsó bek.)." Budapest, 1999. szeptember 14. Tisztelettel: Horváth László pártigazgató Fidesz-Magyar Polgári Párt Az Orbán bányák ügyében fogalmazott helyreigazítási kérelmek egyre kínosabb helyzetbe hozzák a szerkesztôséget. Valahány alkalommal ilyen érkezik, az vagy nem a lap állítását cáfolja (hanem egy másik lap közlésével kapcsolatos), nem a lényeget érinti, vagy mint föntebb olvasható, részint megint nem elsôsorban a cikk (Ószabó-Vajda: Fiúk a bányában, ÉS augusztus 20.) állításaira vonatkozik, vagy ha igen, rendszerint arra kényszerít, hogy az alapcikk szövegéhez képest még részletesebben bizonyítsuk állításainkat, és részben pedig - mint majd késôbb -, fölemlítsük a Fidesz vezetôinek saját, alig két évvel ezelôtti szóhasználatát, amit akkor maguk bizonyító erejunek ítéltek. Elôbb azonban a cégekrôl. FICO Kft. Törzstôke: 1 millió forint 1990.06.26.-1993.01.05 150 millió 1993.01.05- Ügyvezetôk: Herter Róbert 1990.09.17-1992.04.16; Bencze György 1992.04.16-1993.05.20; Dr. Simicska Lajos 1993.05.20-1996.07.01; Horváth László 1996.07.01-1998.10.01; Tóth Marianna 1998.10.01- Felügyelô-bizottság: Bayer Zsolt 1993.01.05-1993.08.25; Fertô Imre 1993.01.05-1993.08. 25; Spéder Zoltán 1993.01.05-1993.08.25 Tagok (tulajdonosok): Fiatal Demokraták Szövetsége 1990.06.26-1998.05.18; MAHIR Magyar Hirdetô Rt. 1998. 05.18 - QUALITY INVEST Rt. Jegyzett tôke: 102 millió forint 1992.04.02-1997.05.08 Igazgatósági tagok: Varga Tamás 1992.04.02-1993.05.26; Dr. Simicska Lajos 1992.04.02-1992.10.16; Kövér Szilárd 1992.04.02-1997.05.08; Újvárosi Lajos igazgató 1992.10.16-1997.05.08; Grácsmann Tibor igazgató 1993.05.26-1997.05.08 Felügyelô-bizottsági tagok: Such György 1992. 04.02-1993.07.15; Haszonicsné dr. Ádám Mária 1992.04.02-1993.07.15; Kollár K. Attila 1992.04.02 -1997.05.08; Shclecht Csaba 1993.07.15-1997.05.08; Bakos István 1993.07.15-1997.05.08 Tulajdonosok (részvényesek): Varga Tamás 1992.04.14-1994.02.01; Dr. Simicska Lajos 1992.04.14-1995.02.15; Kövér Szilárd 1992.04.14-1995.02.15; Quality Profit Kft. 1994.02.01-1997.05.08; Farkas és társa Kft. 1994.02.01-1995.02.15; Autó Classic Kft. 1994.02.01-1995.02.15; Schlecht Csaba 1995.02.15-1997.05.08 A Cégbíróság a vállalkozást 1997.05.08-án hivatalból törölte. CENTUM (SZÁZADVÉG) Kft. Törzstôke: 1,08 millió forint 1989.02.25-1998.09.14 Ügyvezetôk: Gyurgyák János 1989.02.25-1991.05.03; Dr. Kövér János 1989.02.25-1991.05.03; Kövér Szilárd 1989.02.25-1991.05.03; 1992.02.01- 1998.09.14; Dr. Orbán Viktor 1989.02.25.-1991.05.03; Varga Tamás 1989.02.25-1992.02.01 Tagok (tulajdonosok): Dr. Gyekiczki András 1989.02.25-1993.03.01; Gyurgyák János 1989.02.25-1993.08.04; Dr. Kövér László 1989.02.25-1991.07.05; Kövér Szilárd 1989.02.25-1998.09.14; Dr. Máté János 1989.02.25-1991.07.05; Dr. Orbán Viktor 1989.02.25-1991.07.05; Varga Tamás 1989.02.25- 1991.03.01; Dr. Wéber Attila 1989.02.25-1991.07.05; Dr. Stumpf István 1989.02.25-1998.09.14; Dr. Simicska Lajos 1993.03.01-1998.09.14; Schlecht Csaba 1993.03.01-1998.09.14 A Cégbíróság a vállalkozást 1998.09.14-én hivatalból törölte. DOLOMIT Kft. Törzstôke: 25 millió forint Ügyvezetô: Orbán Gyôzô 1992.04.01- Felügyelô-bizottsági tagok: Schlecht Csaba 1992.04.01-1993.09.10; Csider László 1992.04.01-1998.07.01; Török Zsuzsanna 1992.04.01-1998.07.01; Dr. Bíró Zsuzsanna 1993.09.10-1998.07.01 Tagok (tulajdonosok): Állami Vagyonügynökség 1992.04.01-1992.09.08; Karbonát Kft. 1992.08.25-1992.10.06; Szikla Bt. 1992.08.25-1992.10.16; Mézner Antal és társai 1992.09.08-; Fehér Sándor 1992.09.08-; Orbán Gyôzô 1992.09.08-; Pluhár László 1992.09.08-; Schüller József 1992.09.08-; Quality Invest Rt. 1993.04.30-1993.08.01; Dolomit Kft. 1993.08.01-1994.05.27 Forrás: cégbíróságok Ami pedig a Fidesz-közeliség, pártcégek, párt-érintettség fogalomkört illeti: a riportban gyakorlatilag azt a logikát és terminológiát alkalmaztuk, amit Deutsch Tamás, mint az úgynevezett Tocsik-bizottság elnöke követett: - többek között - 1997. február 11-én az Országgyulésben - szó szerinti jegyzôkönyv: "Párt, mint olyan nem létezik. A pártnak nincs keze, feje, lába, teste, a pártnak tagjai vannak, a pártnak politikusai vannak, amely politikusok és amely tagjai, amely személyek érintettek ebben az ügyben. Azt hiszem, nem az SZDSZ, mint olyan lépett be a koalícióba, hanem az SZDSZ különbözô politikusai tagjai egy olyan kormánynak, ahol az MSZP-nek, mint pártnak bizonyos politikusai ugyancsak tagjai ennek a koalíciónak. Így tehát én azt gondolom, hogy ezt a szómágiát, amely a nem érintett kérdését illeti, szerintem jó lenne abbahagyni, legalábbis a vizsgálóbizottság muködésének további szakaszában. Annál az egyszeru oknál fogva, mert a jogban ismert az a kifejezés, hogy a szavakat azoknak a köznapi értelmében kell használni. Azt gondolom, köznapi értelemben az a mondat, hogy a történtek minden kétséget kizáróan bizonyított tények ismeretében a Szabad Demokraták Szövetsége, mint olyan nem érintett az ügyben, a Magyar Szocialista Párt, mint olyan nem érintett az ügyben, ez a szavak köznapi értelmében valótlan állítás. (...) hogy valami, ami törvényes, az még nem azt jelenti, hogy rendjénvaló. Mert adott esetben én azt tökéletesen el tudom képzelni, hogy miért vizsgálná az ügyészség vagy miért vizsgálná a rendôrség, ha egyébként formális, civil jogi szabályoknak vagy adózási szabályoknak egy alapítvány eleget tesz. Ugyanakkor nem gondolom azt, hogy a vizsgálódásunk szempontjából nagyon fontos következtetés levonására alkalmas információk ne keletkezhetnének. Tehát azt gondolom, hogy a rendôrség és az ügyészség arra hivatott, hogy olyan állami szervek, amelyek bunüldözô szervek. Ha nem történik buncselekmény csak azért, mert egy olyan vizsgálat során, amely vizsgálat kapcsán az ottani magatartásoknak egy bizonyos része buncselekmény, más magatartásokat, mert ezzel kapcsolatban vannak, nem fognak vizsgálni. Miért vizsgálnának? Ráadásul az ügyészségnek az a feladata, hogy azt értékelje, adott magatartás megvalósított-e buncselekményt vagy nem valósított meg buncselekményt. De azért, mert egy magatartás nem valósít meg buncselekmény az nem hiszem, különösen nem egy vizsgálatban, amely egy korrupció gyanús ügyet takar. Elhiszem, hogy ezekrôl hosszú fejtegetéseket lehet mondani, de azt gondolom, hogy a modern demokráciákban a korrupció története nem mindenhol jogszerutlen lépések története. De ez ugyebár megint nagyon messze vezetô kérdés. Nagyon nehéz lenne azt állítani, hogy demokráciában kizárólag az a korrupt, ami buncselekmény, mert ez nem igaz."

https://www.es.hu/cikk/1999-09-17//fiuk-a-banyaban-8211-folytatas.html

https://web.archive.org/web/20060520145257/http://es.fullnet.hu/9938/visszhang.htm

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fiuk-a-banyaban-a-folytatas

Élet és Irodalom

hungarian-news

1999-09-24 00:00:00

Kóka miniszterjelöltjének cége miatt aggódik az SZDSZ

Az SZDSZ-t már a döntés előtt megosztotta Kóka János alternatív jelöltje az egészségügyi tárca vezetésére. A Horváth Ágnes-konkurensként előkerült Erdős Attiláért, a Genoid Kft. ügyvezetőjéért ezért nem sokan drukkolnak, mert cége korábbi üzletei előrevetítik az ellenzéki támadásokat. Az Index olvasóinak egyik jelölt sem volt szimpatikus az egészségügyi miniszteri posztra. Lehet, hogy azért, mert Mikolát kihagytuk? Az SZDSZ-elnökválasztáson alulmaradt Fodor Gábor a környezetvédelem felé fordul, a sok jelölt közül Horváth Ágnes látszik legmegfelelőbbnek az egészségügy élére. Szerdán meglepetés érheti az SZDSZ miniszterjelölő ügyvivőit. A pártelnök Horváth Ágnes mellett egy másik aspiránst is bemutat. A hosszas válogatás után váratlanul egészségügyminiszter-esélyesként felbukkant Erdős Attila személye nagy felhördülést váltott ki az SZDSZ-ben. Biztos jó szakember és ügyesen vezeti a 15-20 fős vállalkozását, de most nem ő kellene a miniszteri posztra, mondták az Indexnek a miniszterjelölés előtt álló pártnál. A szakmában Erdős Attilát jó orvosnak és szakembernek ismerik. "Miután dolgozott több multinacionális cégnél, ő olyan ember, aki nem csak konferenciákról ismeri azt, hogyan lehet professzionális és hatékony módon foglalkozni népegészségügyi kérdésekkel", mondta egyik informátorunk. A Genoid által kidolgozott méhnyakrák-teszt olcsóbb és hatékonyabb több nyugat-európai eljárásnál, segíti megelőzni a daganat kialakulását és alkalmas a clamidia miatti meddőség megállapítására is. Mentőangyal A Kóka-felfedezett miniszteri jelölésétől tartók szerint azonban az üzleti életben sikeresnek bizonyult Erdőssel akkor lesz probléma, ha valóban megkapja a tárca vezetését. A Genoid Kft. történetének ugyanis már eddig is volt több olyan fejezete, amelynél a sajtó erős állami hátszelet gyanított. Erdős Attila Fotó: Huszti István Erdős AttilaFotó: Huszti István A 2001-ben alapított Genoid Kft-nek kezdetben kifejezetten rosszul ment a sora, 2003-ra el is fogyott a pénze. A finanszírozási válságtól 2003-ban egy külső pénzügyi befektető mentette meg a céget: Nyíri Viktor, az amúgy ingatlanügyekkel foglalkozó Biggeorges NV Rt. egyik tulajdonosa több száz millió forintot fektetett be a cégbe, és 50 százalékos tulajdonjogot is szerzett. A mentőangyal miatt most többen fanyalognak a liberálisok körében. Nyíriről az a hír járja a kisebbik koalíciós pártban, hogy leginkább MSZP-s kapcsolatokkal rendelkezik. Korábban a Magyar Nemzet írta a Hajógyári-sziget eladása kapcsán, hogy bekerült Medgyessy Péter akkori miniszterelnök bizalmasai közé, és az Erős János által vezetett Magyar Fejlesztési Bank felügyelőbizottsági tagja lett. Az OEP támogatásával Az ő közbenjárásának tulajdonítják azt is, hogy amikor 2006-ban Rácz Jenő minisztersége idején csökkentették a laborvizsgálatok OEP-támogatását, a Genoid egymaga akkora támogatást, 400 millió forintot kapott, mint a négy orvosi egyetem együttvéve. A szakma tiltakozását akkor az váltotta ki, hogy többek szerint a laborvizsgálatok OEP-finanszírozásának csökkentésére pont egy olyan labordiagnosztikai cég tevékenysége miatt volt szükség, amelyhez a Genoid később több szálon kötődött. A H-Med Diagnosztikai Kft. ellen 2004 nyarán az OEP feljelentést tett. Az egészségbiztosító szerint ugyanis a Magyar Honvédség Központi Honvédkórháza, illetve a kórházban alvállalkozóként működő H-Med 1999-2001 között összesen 1,32 milliárd forintot hívott le el nem végzett vagy nem dokumentált laboratóriumi vizsgálatok után. Az esetet a Nemzeti Nyomozóiroda is vizsgálta. Kapcsolat A H-Med labort Mikola István minisztersége idején, 2001-ben be is záratta a tisztiorvosi szolgálat, ám 2002-re kiderült, hogy a működési engedély visszavonása jogellenes volt. A H-Med 2001-ben pert indított az OEP ellen, hogy a bezáratás miatt elmaradt több mint másfél milliárd forintos bevételét visszaszerezze. Mi a kapcsolat a H-Med és a Genoid között? A korábbi hírek szerint a H-Med körül kipattant botrány után a Genoid Kft. a bezáratott cég telephelyén és eszközeivel folytatta tevékenységét. Egyik biotechnológiában járatos forrásunk szerint azonban mindössze annyi történt, hogy a H-Med két korábbi alkalmazottja megalapította a Genoidot, hogy addigi fejlesztéseiket folytathassák. Ehhez szükség volt a technológiára, amelyet megvásároltak a H-Med-től. Kökény Mihály egészségügyi miniszter 2004-ben azt nyilatkozta a Magyar Hírlapnak, hogy ellenőriztette a két cég tulajdonosi szerkezetét, de nem tartotta indokoltnak, hogy vizsgálatot indítson az ügyben.

https://index.hu/belfold/erd2862/

https://web.archive.org/web/20201021163903/http://index.hu/belfold/erd2862/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koka-miniszterjeloltjenek-cege-miatt-aggodik-az-szdsz

Index

hungarian-news

2007-04-18 00:00:00

Hív az Altus, vár a MÁV

Bódis András / 2007.04.19., csütörtök 09:37 / Az új kormányzati negyed felépíttetésében érintett állami szervek mindegyikében megjelentek a Gyurcsány Ferenc üzletemberi énjéhez köthető szereplők. Az évtized projektjébe - a Nyugati pályaudvar mögötti területtel - beszálló MÁV Zrt.-nél egy nagyszabású ingatlanhasznosítási-visszabérlési akciósorozat előkészületeire is rábukkantunk - mely körül szintén a miniszterelnöki Altus-cégegyüttes egykori kulcsemberei sürögnek. A mostani koalíció már a 2006-2010-es ciklus legelején világossá tette, hogy egyebek mellett egy új kormányzati negyed felhúzásával kíván nyomot hagyni a fővárosiak tudatában. Csakhamar kiderült: projektgazdaként kizárólag a Gyurcsány Ferenc-féle Altus-birodalom ingatlanügyletein szocializálódott Szilvásy György jöhet szóba (Heti Válasz, 2004. szeptember 9.). Az ellenzék azóta is igyekszik melegen tartani a Szalay utcai Altus-központ, a képviselői klub vagy éppen a balatonőszödi kormányüdülő egyik villájának lízingelős-visszabérlős történetét - nyilván, hogy a kormányfő-kancelláriaminiszter páros ne tudjon szabadulni az "ingatlanspekuláns" titulustól. Ami különös, hogy Gyurcsány Ferencék mintha lovat adnának a kritikusok alá; az új kormányzati negyed kialakításában segédkező állami szervek - legyen szó a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) mellett a pályáztatási aprómunkát végző Kincstári Vagyoni Igazgatóságról (KVI) vagy a telektulajdonos Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt.-ről - mindegyikében megjelentek az Altus-hálózat és/vagy az ifjúsági mozgalom egykori tisztségviselői. VAN KÖZÜK HOZZÁ Bár tavaly év végén Szilvásy György azt nyilatkozta az Index internetes portálnak, hogy a volt KISZ-esekből, altusosokból álló minisztériumi stábjának még véletlenül sincs köze beszerzési ügyekhez (a csapat csak jogikodifikációs, illetve költségvetési ügyekben illetékes), az egyik érintett, bizonyos Rákosi Ferenc akkortájt éppen a ciklus legjelentősebb beszerzésén ügyködött. A MEH delegáltjaként tagja volt ugyanis annak a bírálóbizottságnak, amely a kormányzati negyed területének kiválasztását célzó nyilvános eljárásban három lehetséges helyszínt jelölt meg: a Déli pályaudvart, a Lágymányosi hídtól délre fekvő pesti Duna-partot, valamint a Nyugati pályaudvar hátoldalát. (A Gyurcsány-kabinet végül - a Fővárosi Közgyűlés akaratával összhangban - az utóbbi terület mellett döntött.) Eközben Szilvásy kormányzatinegyed-ügyi mindenese az ugyancsak az ifjúsági mozgalomban edződött Görözdi György lett - akit mára KVI-s projektvezetői, monitoringbizottsági elnöki, sőt, miniszterelnöki megbízotti tisztséggel is felruháztak (lásd táblázatunkat). Mint írtuk, az új minisztériumi-irodai városrész felépítésében a MÁV-ra is kiemelt szerep hárul, hiszen a Nyugati pályaudvar mögötti (a Dózsa György útig érő) "bruttó" fejlesztési terület mintegy harmada a vasúttársaságé - a Ferdinánd híddal záruló szűken vett kormányzati negyed pedig szinte teljes egészében MÁV-os telkeken emelkedne. Az új "city" létrehozásáról szóló januári kormányhatározat ezért külön is rendelkezik a "MÁV-ingatlanok tulajdoni és használati viszonyai megvalósítási konstrukcióhoz igazodó rendezésének előkészítéséről" (sic!). Talán véletlen, talán nem, de a MÁV ingatlangazdálkodási igazgatói székébe a közelmúltban az a Sarlós Miklós került, aki 2002-ig az Altus-Perfekt vállalatcsoportba tartozó LBS ECoNET Informatikai és Gazdasági Rt. igazgatója volt. S nem mellékesen: a vasútcég befektetéseit koordináló MÁV Vagyonkezelő Zrt. új jogi vezérigazgató-helyettese, Kalicz Anita is Altus-oldalról érkezett - még tavaly nyáron. (Egy megjegyzés a hazai nyilvánosság állapotáról: Kalicz mostani pozíciójáról, életrajzáról hivatalos formában nem értesülhet a nagyérdemű, hiszen egyetlen állami vagy MÁV-os honlapon, adatbázisban sincs nyoma a kinevezésnek.) A magyar ügyvédi portál máig az altus@altus.hu levelezési címet rendeli a jogásznő neve mellé - helytelenül, hiszen Kalicz Anita 2006 márciusa után egyetlen Gyurcsány-érdekeltségnél sem vállalt felügyelőbizottsági tagságot. "Beágyazottságához" azonban nemigen férhet kétség: cégbírósági iratok szerint két és fél éve ő tanúskodott Gyurcsány Ferencnek, amikor a kormányfő átruházta egyik kollégájára az Altus-részvényekhez tapadó tulajdonosi jogosítványokat. Megkeresésünkre a MÁV kommunikációs igazgatósága igyekszik leszögezni: hiába a jogi vezérigazgató-helyettesi státus, Kalicz Anita valójában nem vesz részt az új kormányzati negyed kialakításával kapcsolatos munkában. Könnyen lehet azonban, hogy ez az állítás csak időlegesen igaz, hiszen a MÁV Vagyonkezelő hivatalos feladatlapján szerepel a "társasági ingatlanok értékesítése, bérbeadása" menüpont is. Márpedig a MÁV ingatlanjainak értékesítése vagy bérbeadása nélkül nincs kormányzati negyed - legalábbis a KVI honlapján közzétett megvalósíthatósági tanulmány szerint. VISSZABÉRLŐS MODELL Ezen a ponton rövid kitérőt kell tennünk - hiszen a nemzeti vasútvállalat nemcsak a kormányzati negyed ürügyén vált (illetve válhat) az ingatlanpiac egyik új főszereplőjévé. A fentiekből már kiderült, hogy a MÁV-nak jelenleg két olyan részlege is van, amely épület- vagy területhasznosítással foglalkozik: a Sarlós Miklós-féle ingatlangazdálkodási igazgatóság és a Kalicz Anitát leigazoló MÁV Vagyonkezelő Zrt. Vagyis a hatásköri villongás majdhogynem kódolva van a rendszerben. Úgy tudjuk, a gazdasági tárca által felügyelt vasúttársaság inkább Sarlós szervezeti egységét részesítené előnyben a fontosabb ingatlanprojekteknél (mindez nagypolitikai támogatást is jelent, hiszen a MÁV Zrt. igazgatósági alelnöke nem más, mint Kóka János minisztériumi kabinetfőnöke, Kákosy Csaba). A lapunk birtokában lévő előterjesztések értelmében Sarlós Miklós éppen egy olyan nagyszabású ingatlanhasznosítási-visszabérlési akciósorozatot készít elő, amely volumenében a kormányzati negyed óriásprojektjéhez mérhető - csak egyelőre senki nem beszél róla. A részletek: a MÁV egy 15-18 milliárdos ingatlanbefektetési alapot hozna létre, amelybe több budapesti, debreceni, miskolci, szegedi, pécsi, szombathelyi és soproni irodaépületét is beolvasztaná. A magánszektor befektetési jegyek vásárlásával válhatna az ügylet részesévé - a MÁV pedig visszabérelné a működéséhez szükséges helyiségeket az alaptól. Ám tudomásunk szerint létezik olyan belső feljegyzés is, amely az ingatlanbefektetési alap kifejezett hátrányaként említi, hogy amennyiben a MÁV bérlővé válik, "piaci bérleti díjakat kell hogy fizessen". Hogy a Sarlós-terv valóra válhasson, a vasúti cégnek egy magas presztízsű alapkezelőben tulajdonrészt kell szereznie; ezért a MÁV - a magánosításpárti MSZP-SZDSZ politikával dacolva - felerészben visszaállamosítani (!) készül a nemrég privatizált Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Zrt.-t. Éppen azt a céget, amelyben a közelmúltig - a privatizációs szervezet delegáltjaként - igazgatósági tag volt Sarlós Miklós. Úgy értesültünk, az "államvasutak" májusban dönt a végleges konstrukcióról, illetve arról, hogy milyen szerepet szán ebben a Kalicz Anita nevével fémjelezhető MÁV Vagyonkezelő Zrt.-nek. TÖBB A SOKNÁL Száz szónak is egy a vége: ideje átértékelni azt a képzetet, hogy a nemzeti vasúttársaság alapvetően sínfelszedéssel vagy -fektetéssel, illetve vonatüzemeltetéssel foglalkozik. 2007 az ingatlangazdálkodás éve a MÁV-nál, hála a befektetésialap-ötletnek, a Nyugati mögé kiszemelt kormányzati negyednek - és persze a nagypolitikának, amely volt szíves kipróbált káderekkel feltölteni a cég meghatározó pozícióit. Eközben a nyilvánosság előtt jobbára csak az új "city" terve pörög, pedig - mint az előbbiekben bemutattuk - a háttérben már újabb ingatlanügyi recepteket fogalmaznak. A sors különös fintora viszont, hogy néha a nyilvánosság elé tárt adatok is elegendők a gyanakváshoz. A Heti Válasz által megkeresett ingatlan-értékbecslők négyzetméterenként 160-190 ezer forintra teszik az új belvárosi vagy belváros közeli irodatömbök maximális kivitelezési költségét, de "full extrás" felszereltség és műszaki tartalom mellett is elképzelhetetlennek tartják a 200 ezernél magasabb összeget. A KVI megvalósíthatósági tanulmánya szerint a leendő kormányzati negyed 97 ezer négyzetméteres irodatere 29 milliárd forintnyi ráfordítást igényel, vagyis majd 300 ezer forintot négyzetméterenként. (Ehhez jön még egy 68 ezer négyzetméteres mélygarázs, várhatóan 14 milliárdért.) Mindebből az következik, hogy április végén lesz dolga a kormánynak, amikor tárgyalni kezd az új miniszteriális városrész finanszírozási modelljéről. Az alapkérdés adott: mi kerül ezen a negyeden 29 plusz 14 milliárdba? Köszönjük, Brüsszel! Az EU lecsapott a roamingdíjra és a rizstejre Mától a hazai árakon tudunk telefonálni az EU-n belül, a vegánok öröme azonban nem teljes, mivel a jövőben nem lehet tejnek nevezni a rizsből és szójából készült italokat. Laky Zoltán | 2017.06.15., csütörtök 18:15 Ezért vezeti homoszexuális politikus Európa több szélsőjobbos pártját Azt is feltárjuk, hogy – miközben gyakran melegellenes hangot ütnek meg – LMBT-körökben miért népszerűek ezek az alakulatok. Szőnyi Szilárd | 2017.06.15., csütörtök 17:30 Így fognak kinézni a lakótelepek, ha a kormány visszabontja a panelházakat Nini, az egy most épült lakópark? Nem, hanem egy panelház erős ráncfelvarrás után. Szőnyi Szilárd | 2017.06.15., csütörtök 16:45 Rombolás után visszaépítés: így néz majd ki a Nagymező utca És így foszlik darabokra Budapest történelmi szövete. Zsuppán András | 2017.06.15., csütörtök 16:00 Zsidózni csak ésszel: Soros György nem is cionista, sőt! „Akkor ki a cionista? Például a – Soros György támogatta – Hillary Clinton ellen sikerrel harcba szálló Donald Trump hátországából oly sokan.” Szőnyi Szilárd | 2017.06.15., csütörtök 15:00

http://valasz.hu/reflektor/hiv-az-altus-var-a-mav-15898/

https://web.archive.org/web/20170615170538/http://valasz.hu/reflektor/hiv-az-altus-var-a-mav-15898/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hiv-az-altus-var-a-mav

Heti Válasz

hungarian-news

2007-04-19 00:00:00

NBH-sok a látókörben: csempészet gyanúja a cég munkatársai körül

2007.04.19. 08:14 A Nemzetbiztonsági Hivatal volt és jelenlegi munkatársai is kurátorai az Egymásért Egy-másért Alapítványnak, amelynek elnökét a múlt héten helyezték előzetes letartóztatásba csempészet miatt. A „céggel” való szoros viszony nyilvánvaló, ezt tetézi még, hogy a kancelláriaminiszter, Szilvásy György testvére, a grafológusként dolgozó Szilvásy Péter is az alapítvány munkatársai közé tartozik. Kínos fotók tömkelegét lehet az interneten letölteni a milliárdos csempészet miatt gyanúba került Egymásért Egy-másért Alapítvány honlapjáról, de innen az is kiderül, hogy nem akárkik a kiemelten közhasznú nemzetközi alapítvány kurátorai és munkatársai. Ezek alapján kijelenthető: a Nemzetbiztonsági Hivatal volt és jelenlegi munkatársai döntik el, hogy az alapítvány kit, mikor és mennyivel támogat. A „cég” jelenleg is aktív főosztályvezetője, Gyarmati György az egyik kurátor. Róla azt érdemes tudni, hogy annak a főosztálynak a vezetője, amely nemrégiben két ügynököt küldött lapunk munkatársának lakására, miután Szilvásy György kancelláriaminiszter építkezéséről gyűjtöttek anyagot. Gyarmatinak NBH-s engedélye van arra, hogy magánemberként kurátori tevékenységet lásson el az alapítványban. A főtiszt volt főnöke, az NBH első főigazgatója, a tavaly elhunyt Nagy Lajos is a kurátorok között szerepel. De a „cég” egykori jogásza, a ma már nyugdíjas Simon Ibolya viszi az alapítvány ügyes-bajos dolgait a bíróságon. Simon saját bevallása szerint még vissza-visszadolgozik volt munkáltatójának. Továbbiak a Magyar Nemzet 2007 április 19-i számában

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/04/nbh-sok-a-latokorben-csempeszet-gyanuja-a-ceg-munkatarsai-korul

https://web.archive.org/web/20240125215011/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/04/nbh-sok-a-latokorben-csempeszet-gyanuja-a-ceg-munkatarsai-korul

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nbh-sok-a-latokorben-csempeszet-gyanuja-a-ceg-munkatarsai-korul

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2007-04-19 00:00:00

Nincs semmiféle segélybotrány?

2006. szeptember 15-én indult a jelenlegi vámeljárás, milliárdokról szól, többször kértünk is állásfoglalást a vám- és adóhatóságtól, az ügyészségtől, de fizetni való összegről szóló határozatot nem kaptunk. Bízom benne, hogy hamarosan kiderül a vétlenségünk - közölte tegnap sajtótájékoztatón dr. Simon Ibolya, az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány kurátora. Közölte, hogy tavaly érkezett egy fizetési felszólítás egy kávészállítmány jövedéki adójának megfizetéséről, de ezt rendezték. Tudomása szerint nincs olyan törvény, amely korlátozná, hogy mekkora értékben kaphat segélyárut egy karitatív szervezet. - Nincs semmiféle segélybotrány, csempészés és adócsalás - közölte. Földesi-Szabó László, a kuratórium elnöke mindazonáltal előzetes letartóztatásban van. Nélküle működésképtelenné vált a szervezet - mondta a kurátor. Hozzátette: magyar szokás, hogy ami jól működik, azt szét kell verni. A Népszabadság kérdésére Simon Ibolya elmondta: előző munkahelye a Nemzetbiztonsági Hivatal volt. Az alapítvány másik kurátora, dr. Gyarmati György jelenleg is ott dolgozik. E munkakör nem összeférhetetlen a karitatív tevékenységgel, amihez kollégája engedélyt kért és kapott. Radács Gyula, az előzetes letartóztatásban lévő Földesi ügyvédje szerint a semmi ellen nehéz védekezni. - Nem tudni, hogy védencemet pontosan milyen bűncselekménnyel gyanúsítják, miközben ő a jogszabályoknak megfelelően járt el. A törvény lehetővé teszi ugyanis, hogy egy alapítvány a részére adományozott árut értékesítse, ha a befolyt összeget karitatív céljaira fordítja. Nem tudom, mikor lesz vége a vizsgálatnak, holnap vagy négy év múlva - mondta. Sáros Péter, a többi letartóztatott jogi képviselője szerint hiányos a gyanúsítás: nem tartalmazza ugyanis, hogy ki adta el jogellenesen a 8500 tonna élelmiszert és ki csempészett. Arra a kérdésre, hogy mely harmadik országból és milyen cégtől érkezett az adomány az alapítvány részére, nem kívántak válaszolni. Szőke András, az alapítvány fő támogatója, a Herba-csoport jogásza úgy véli, hogy cégük megsínylette a történteket, mert tevékenységük a piaci bizalmon nyugszik. Kérdésünkre elmondta, hogy jelenleg nem a vezérigazgató viszi a Herba Hungary Zrt. ügyeit, de nem nevezte meg a vállalat előzetes letartóztatásban lévő vezetőit. - Az adományok értékesítése az alapítvány megbízásából történt, méghozzá ingyen. Így nehéz csempészésről beszélni, mivel anyagi haszna nem származott ebből a cégnek. Sajnos a Herba bankszámláját zárolták, iratainkat lefoglalták. Az Egymásért, Egy-Másért Alapítványnak juttatott támogatási összeg nagynak tűnik, de éves forgalmunknak csupán négy-öt százalékát teszi ki - jelentette ki Szőke András. Tegnapi lapszámunkban tévesen közöltük, hogy Béndek József határőr altábornagy a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka volna. Továbbá - az Index-re hivatkozva - tévesen állítottuk, hogy a Herba cégcsoport letartóztatott vezérigazgatója, Pongó Sándor egykoron a BRFK Közlekedésrendészetének vezetője volt. A rendőr-főkapitányság egykori vezető beosztású munkatársa dr. Pongor Sándor nyugállományú rendőr ezredes, akinek semmi köze nincs a Herbához. A tévedésért elnézését kérjük.

http://nol.hu/archivum/archiv-443362-251277

https://web.archive.org/web/20170201205020/http://nol.hu/archivum/archiv-443362-251277

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nincs-semmifele-segelybotrany

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2007-04-19 00:00:00

„Tájfun” a Hortobágy felett

"Tájfun" a Hortobágy felett Ausztria visszatáncolhat a vadászgép-vásárlástól Népszabadság • Munkatársainktól • 2007. április 16. A Tájfun (Typhoon) nevű új európai vadászgép ügye elsodorhatja akár az osztrák koaliciós kormányt is. A kenőpénz-gyanús botrány, amelynek magyar szála is van, meghiúsithatja a több mint kétmilliárd eurós osztrák Typhoon- vásárlást, tovább bonyolítva az utóbbi egy-két évben amúgy is nehéz helyzetű európai védelmi-repülőgép-űripari óriásvállalat, az EADS helyzetét. Ausztriában áll a bál, a hét végén Gusenbauer kancellár (SPÖ) keményen nekiment a Typhoon-ügyben elkötelezett előző kormánynak, amelyet a közmorál lesüllyesztésével, "következmények nélküli, büntetlenül bármit megtehető" filozófiával vádolt. A botrány terjed, az osztrák légierő főnöke, Erich Wolf a napokban már belebukott abba, hogy felesége cége 87.600 eurót kapott a kulcsszereplőtől, egy Erhard Steininger nevű EADS-lobbistától, aki gyanús körülmények között a Budapesten bejegyzett Hortobágy Consulting and Management Kft-nek is átutalt 2003 végén 220 ezer eurót. Steininger 2002-ben (amikor Ausztria az EADS által gyártott Typhoon vadászgép mellett döntött, noha az EADS ajánlata volt a legdrágább) mintegy nyolcmillió eurós bevételt ért el, ennek döntő része a Die Presse szerint az EADS-tól származott. 2003-ban további másfélmillió euró érkezett Steiniger számlájára a Typhoon gyártójától. A kérdésre, hogy noha Steininger hivatalosan "csak" havi 15 ezer eurós tiszteletdijat kapott az óriásvállalattól, honnan a két év alatt csaknem tizmilliós bevétel, egyelőre sem az EADS, sem ő nem válaszol. A Hortobágy ügyvezetője, Dr. Szabó János cáfolta vállalata érintettségét. A Népszabadságnak az ügyre vonatkozó kérdéseit a svájci és osztrák tulajdonosokhoz továbbitotta, akik jelen pillanatig nem válaszoltak. A Steininger adóbevallásában szereplő tényt ügyvédje, Dr Nödl is megerősiti: a Hortobágy 2003-ban a Steininger-érdekeltségű Air Power Zeltweg-nek 220 ezer eurós (mintegy 55 millió forintos) számlát küldött, amit Steininger ki is egyenlitett. A számlán a Hortobágy által nyújtott szolgáltatásként "Pilóták, légi koreográfia és tréning" szerepel, irja a Die Presse, amelynek munkatársa beletekinthetett az adóhivatal Steininger-dossziéjába. A honlapja szerint konzultációs-lobbitevékenységet folytató Hortobágy ügyvezetője cáfolta, hogy cégének bármi köze lenne katonai dolgokhoz, vagy a védelmi iparhoz. A Hortobágy adós maradt a válasszal, akkor hogy kerülnek kapcsolatba egy katonai rendezvénnyel és megvan-e a felkészültségük hadipilóták kiképzésére, tréningezésére. Vajon konkrétan milyen szolgáltatást nyújtott a cég 220 ezer euróért? A jelenlegi ismeretek szerint a 220 ezer eurós számlával a Hortobágy a második helyen áll. Az első helyet az osztrák Rumpold-házaspár reklámügynöksége tartja, amely 6,6 milliós "megbizást" kapott Steiningertől. A bronzérmes 156 ezer eurós Steininger-átutalással a P und P Consulting fegyverkereskedéssel is foglalkozó vállalkozás. Hogy a Steininger-számlák kiállitói mesésen jól járhattak, azt Erika Rumpold jelezte, elismerve, hogy a 6,6 milliós "üzleten" 3,2 millió eurót keresett. Nem tudni, viszont hová, kiknek, milyen alapon utalták tovább a fennmaradó 3,4 milliót? Az EADS tagadja, hogy ő lenne a Steininger-pénzek forrása. Az EADS csúszópénzekkel, kétes ügyekkel már többször megégette magát. Dél- Afrikában 1999-2001-ben a parlament védelmi bizottsága egyik tagját megkente, Németországban (2007) több vezetője ellen indult eljárás sikkasztás, megvesztegetés miatt. 2006-ban Jean-Louis Gergorin francia EADS- alelnök furcsa ügybe keveredett, lebukott, mint a Nicolas Sarkozy elnökjelöltet befeketitő névtelen levelek szerzője. Gyülekeznek a viharfelhők a világ második legnagyobb hadipari vállalata feje felett, nagy programjai (Typhoon, A380 óriásgép, A400 katonai szállitógép, Galileo műholdnavigációs-rendszer) késéssel, gondokkal küszködnek. Az amerikai versenytársak a markukba nevetnek. Ausztriában, noha már leszállitották az első Typhoonokat, nem repülhetnek velük, mert az amerikaiak nem adták át a működtetéshez szükséges szoftverjeik használati jogát. Lehet, hogy nem felejtik, félévtizede, noha az ő ajánlatuk (F-16- osok) volt a kedvezőbb, az akkori osztrák jobboldali kormány mégis a Typhoon mellett döntött? Peter Pilz (Zöldek) vezeti a tavaly ősszel felállt bécsi parlamenti bizottságot, amely a csúszópénz-vádakat hivatott kivizsgálni. Ha bebizonyosodik, hogy az EADS közvetitők (Steininger) útján csúszópénzeket fizetett, a Typhoon-szerződés felbontható lesz. A burgenlandi származású, fiatal védelmi miniszter, Norbert Darabos az Österreich cimű lapnak nyilatkozva azt mondta, a vásárlási szerződéstől való teljes visszalépés lenne a megfelelő megoldás.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-442868

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atajfuna-a-hortobagy-felett

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2007-04-16 00:00:00

Szászt újra beidézték

"Álláspontom szerint ebben az ügyben a hűtlen kezelés gyanúja jogilag teljességgel megalapozatlan, ám az ezzel kapcsolatos korábbi sajtóhíreknek annyiban lehet valami alapjuk, hogy a nyomozás évekkel ezelőtt ismeretlen tettes ellen még ennek a bűncselekménynek a gyanújával indult. Továbbá ügyfelemet az okirat-hamisításra vonatkozóan már kihallgatták a nyomozók, és több órán át tett részletes vallomást. Abban a vonatkozásban nem tudok olyan új körülményről, ami miatt újra meg kellene hallgatni" - tette hozzá Futó Barnabás. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egykori vezetőjét az ott 2000-2001-ben kötött megbízási szerződések miatt gyanúsította meg két hónapja a NNYI kétszázkilenc rendbeli felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítással. A nyomozás még Szász Károly 2003. július 16-i bántalmazása után, Keller László akkori közpénzügyi államtitkár feljelentése alapján indult ismeretlen tettes ellen. A feljelentés szerint a PSZÁF-nál teljesítés nélküli kifizetések történtek a belső munkatársaknak megbízási szerződések alapján, ami hűtlen kezelés, csalás gyanúját vetheti fel. Szász Károly az eljárás során mindvégig következetesen tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. A folytatólagos gyanúsítotti kihallgatásra ma reggel kell megjelennie a rendőrség Aradi utcai épületében az egykori PSZÁF-elnöknek.

http://nol.hu/archivum/archiv-355271-170129

https://web.archive.org/web/20170128084716/http://nol.hu/archivum/archiv-355271-170129

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szaszt-ujra-beideztek

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-03-16 00:00:00

Debreceni uszodavita

http://nol.hu/cikk/363921/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/debreceni-uszodavita

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-05-28 00:00:00

Posta(va)bank

Posta(va)bankXLII. évfolyam 15. szám, 1998. április 10. Lőjetek sor(ozato)t nekiXLII. évfolyam, 8. szám, 1998. február 20. Élet és Irodalom 2018

https://www.es.hu/cikk/2003-03-19/perczel-tamas/postavabank.html

https://web.archive.org/web/20080912145822/http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=OROKZOLDEK0201&article=2002-1218-1037-46APEX

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/postavabank

Élet és Irodalom

hungarian-news

1998-04-10 00:00:00

Nagy Elek és a Vegyépszer-birodalom fölemelkedése

Népszava Online 2004.5.2609:26 Nagy Elek és a Vegyépszer-birodalom fölemelkedése Ki ne ismerte volna a Kaya Ibrahimnál fantomizált tucatnyi Fidesz közeli céget, s ki ne ismerné mára a Fidesz közeli Hír Televíziót, amely nemrégiben került a Vegyépszer érdekeltségeinek tulajdonába. Ám kevesen ismerik Nagy Eleket, a 27 milliárdos becsült vagyonú vállalkozót, a Vegyépszer birodalom láthatatlan fejét, akinek karrierje tipikus rendszerváltás utáni magyarországi karrier. Cégbirodalmának fölemelkedése elképzelhetetlen a politika nélkül, ahogyan a politika sincs meg nélküle - a padlóközeli helyzetből az Orbán-kormány által tüzön-vizen át, pályáztatás nélkül autópálya megbízásokkal fölemelt Vegyépszernek már a privatizációja is magán viseli a mára jól látható tüneteket: míg egy ország várta a szabadságot, a dolgozók-lúzerek kedvezményeivel olcsón vagyonhoz jutott vezetők lettek évszázadokra meghatározóan a győztesek. Mottó:"Biztosak lehetünk abban, hogy valahol a magyar államéletben vannak olyan szervezett csoportok, amelyek nagy értékű közpénz eltulajdonításához nyújtanak időnként jogalkotási segítséget. Tudni kell, hogy kik ezek az emberek, mi ez a hálózat, honnan mozgatják és ki a feje." (Orbán Viktor a K & H ügyről - Hír TV, 2004.05.04.) Nagy Elek pénzügyi befolyását a 90-es évek elején a Vegyépszer privatizációjakor alapozta meg, ám az Orbán-kormány alatt növesztette olyan magas szintű erkölcsi tőkévé, hogy ekkor már maga ajánlhatta levélben Orbán Viktornak Kossuth díjra saját édesapját. Méhes György azt meg is kapta, ám aki szereti a meseírót, nem ezért teszi. A nyilvánosság előtt soha nem szereplő, háttérben ténykedő Nagy Elek titka megfejtésre szorul. Az Erdélyből a rendszerváltáskor végleg áttelepült kolozsvári építész-közgazdász, aki a nyolcvanas évek elején jött át Magyarországra, és aki egy gimnáziumi osztályba járt a rendszerváltás idején az MDF-fel jó kapcsolatot ápolt Tőkés Lászlóval, 2002-re az ötödik leggazdagabb magyarrá küzdte fel magát becsült 25 milliárdos vagyonával - már amennyiben hinni lehet a TOP 100-nak. Utóbbi szerint a következő évre, 2003-ra sikerült Nagy Eleknek újabb 2 milliárddal megtoldania vagyonát, vagyis 27 milliárd forintnyira becsülték azt tavaly. A 80-as években a Középület-tervező Vállalathoz került, tartós külszolgálatában Nigériát, majd Algírt megjárt Nagy Elek a rendszerváltás utáni első kormány fejének, néhai Antall József miniszterelnöknek lett a gazdasági főtanácsosa a Miniszterelnöki Hivatalban. Itt korábbi sajtóértesülések szerint Matolcsy Györggyel, az Orbán-kabinet gazdasági miniszterével már 1990-ben együtt dolgozott. A befektetési tanácsadó az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) akkori ügyvezető helyettesével, Slosár Gáborral együtt alapította a Magyar Vállalkozói Kamarát, egy igazgatóságban dolgozott vele a Provízió Rt.-ben, együtt voltak kurátorok a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványban. Nagy Elek 1992-ben először úgy került a Vegyépszerrel kapcsolatban pozícióba, hogy váratlanul beült az elnöki székbe - elődje mandátuma még 5 évre szólt. Korábbi sajtóhírek szerint Slosár segítő keze ebben benne volt - az ÁVÜ vezetői értekezletén mást jelöltek eredetileg elnöknek. (Nagy 1993- ban aláírta, hogy nincs összeférhetetlen tisztsége az évi tízmilliárdot meghaladó forgalmú, százmillión felüli nyereséget termelő cég elnöki posztjával, jóllehet megfordult potenciális konkurens cégek vezető testületeiben is. Majd átmenetileg távozott az elnöki székből. A régi vezérigazgató ellen feljelentést tett az ÁVÜ, elbocsátották. Mire felmentette a bíróság a Vegyépszer már magánkézben volt. - HVG). Vezetői kivásárlásos megoldással azután többed magával az ÁVÜ által meghirdetett privatizáció győztese lett. Az új menedzsment, és az annak irányításával induló Épszer-Unió Kft.a részvények névértékének közel 115 százalékát ígérte a magánosítási versenyben. Igaz, konkurense, az Agrobank hiteligérvényével jelentkező versenytárs, a vállalatot sikeresen vezető volt elnök-vezérigazgató, menedzsment és munkavállalók 200 százalékért vásároltak volna. A nem sokkal később meghurcolt és megszűntetett pénzintézetnél tudták, hogy az övék a jobb ajánlat, de abból, hogy az eredményhirdetés csúszott, arra következtettek, hogy vissza kellene lépniük, mert úgymond "kedvenc tyúkszemre léptek�. Felkeresték a privatizációs szervezetet, s utóbb az a kép állt össze bennük, hogy - noha az üzleti tervet olyan szakember készítette, aki a céget Nagy Eleknél lényegesen jobban ismerte, az előző elnök-vezérigazgató - jobban teszik, ha visszalépnek. Az ÁVÜ másnap kihirdette a győztest. Az agrobankos ajánlatban szereplő üzleti tervet nullára értékelte a vagyonügynökség. Úgy látták, súlyos érdekeket sértettek, amikor ringbe szálltak Magyarország egyik legnagyobb építőipari vállalatáért, amelyet odafent "kinéztek� valaki(k)nek. A visszalépő levélben egy finom utalás szerepelt arra, hogy ezt nyomásra tették. (Utóbb bűntetőeljárás indult a pénzintézet vezetői ellen, s az Agrobankot megszűntették, jóllehet a Bankszövetség kiállt az igazságszolgáltatás által bűnösnek ítélt hitelezési gyakorlat mellett). A munkavállalók így sem maradtak ki, ők is pályáztak a vállalat részvényeire. Nélkülözhetetlenek voltak a Munkavállalói Részvénytulajdonosi Programhoz (MRP), amely a privatizációs törvény "vívmánya� volt: a munkavállalók által létrehozott szervezet ugyanis versenytárs nélkül, kedvezményes hitellel vehette meg a céget. Utóbb pedig jóformán eltűntek a cégekből. Máig hatóan juttatta olcsón tulajdonhoz az akkori szabályozás - amelynek kidolgozásakor Nagy Elek a MeH-ben dolgozott - a rendszerváltás mámorában elsősorban szabadságot váró dolgozók-lúzerek helyett azokat, akik tudták: évtizedek, évszázadok anyagi viszonyai dőlnek el a privatizációban. A konkurens visszalépése után tehát a Vegyépszer négyötöde mindössze hárommillió forint készpénzért Nagy Elek és általa beültett új menedzsment irányítása alatt állt Épszer Unió Befektető Kft. többségi tulajdona lett, no meg az MRP-é. (Hitel és kárpótlási jegy is szerepelt a vételár kiegyenlítésében, utóbbit jóval beszámolási értéke alatt árulták a tőzsdén). Az Épszer-Unió azóta részvénytársasággá alakult - elnök- vezérigazgatója Nagy Elek. Fő tevékenysége a vagyonkezelés. Elkel a szaktudás, persze vagyont kezelni csak akkor lehet, ha van. Az Orbán- kormánytól kapott sztrádaépítási program kivitelezése nyomán 2001-ben mintegy 100 milliárdos, 2002-ban 163 milliárdos, s becslések szerint tavaly mintegy 70 milliárd forintos árbevételt ért el a Vegyépszer Rt. Nem csoda, ha időközben az alvállalkozói szerződések megkötésében járatos MAÚt Kft. is az érdekeltségébe tartozik, mint ahogyan az sem, hogy a kormányváltás után újabb céggel, a Svábhegyi Rt.-vel gazdagodott a Nagy Elek érdekeltségébe tartozó birodalom. A Tengizi olajmezőkön, Kazahsztánban ténykedő egykori Vegyépszer, amely korábban egyetlen méter autópályát épített mára olyan alvállalkozói kört gyűjtött saját érdekeltségében maga köré, hogy egy esetleges kormányváltás után már gördülékenyen építené meg a külföldön is mind több megbízást szerző társaság Európába tartó útjainkat. Hír Televízió: guruló autópálya-forintok Előjön az autópálya-pénz! - suttogták a Hír Televízió tulajdonos váltásáról ez év elején. Az Orbán-kormány színre lépéséig tetemes adósságot fölhalmozott, felszámolási eljárás közeli helyzetéből pályáztatás nélküli sztrádamegbízásokkal fölemelt, autópályát korábban soha nem épített Vegyépszer Rt. elnöke, Nagy Elek az Orbán-kormány bukása után ugyan "ellépett� vezetői posztjáról, hogy könnyítse cége helyzetét, ám a cégbirodalomnál megjelentek az állami százmilliárdokból "továbbgurításra� szánt milliárdok. Idő kérdése az egész: két év sem telt el a kormányváltás óta, s ez év áprilisra Vegyépszer közeli tulajdonba került a Fidesz számára a Millennárisra álmodott, ám a választók akaratából meghiúsult média helyett létrehozott hírcsatorna, a jobboldali magántőkével üzemeltetett Hír Televízió Részvénytársaság. Egy magánszemély is tulajdonos lett: Töröcskei István, volt bankár. A Fidesz által a szlogenek szintjén mind többet kárhoztatott foglalkozású Töröcskeit egy éve a hírcsatorna felügyelő bizottságába és a Vegyépszer igazgatóságába is beválasztották. A Hír TV egyik tulajdonosa az Orbán-kormány idején bonyolított Főtaxi- privatizációval nevet szerzett Ingatlanforgalmazó és Gazdasági Tanácsadó Rt. (Inforg Rt.) lett. Nagy Elek régi üzlettársa a cég többségi tulajdonos- vezérigazgatója, Nánásy Csaba � Nánásy a kezdetektől szerepel a Vegyépszert évtizede privatizáló Épszer Unió Rt. igazgatóságában, amelynek tulajdonos elnök-vezérigazgatója Nagy Elek. Az Antall-kormány egyik államtitkára, Kajdi József majd egy évtizedig volt jelen az 1990-ben alapított cég, az Inforg felügyelő bizottságában. E grémiumnak tagja Nagy Elek leánytestvére is. A másik újdonsült tv-tulajdonos cég, a szintén az Orbán-kormány idején, de már az utolsó időszakban, a két választási forduló között botrányos körülmények között BÁV tulajdonossá vált, az érdekeltségeivel alvállalkozóként ugyancsak a sztráda programban részt vett Inforg Rt. alapította Pro-Cash Részvénytársaság "kistestvére�, az abból kivált Pro Aurum Rt. Ezt a Magyar Hitel Bank Rt. egykori vezérigazgatója, a már említett televízió magántulajdonos, Töröcskei István vezeti. (Az Inforg Rt. által is alapított, annak többségi tulajdonában álló Pro-Cash Vagyonkezelő Rt. saját tőkéjének közel felét, 2.5 milliárd forintnyi Pro-Cash részvényt és összességében több mint fél milliárd forint értékű diszkont kincstárjegyet és a nevében is szereplő cash-t, készpénzt kapott Pro-Aurum Rt. háromnegyed része Nagy Elek testvérének a birtokában van). * A Hír Tv új vezérigazgatója, Fazekas Csaba is az egykori APEH-elnök, majd MFB főtanácsadó Simicska Lajos érdekeltségtől, a Mahír-csoporttól érkezett. Fazekas a Hung-Ister vezérigazgatója, azé a cégé, amely fele részben a Mahir Rt., 45 százalékban pedig Simicska és felesége korábbi tulajdonának, a B-Reklám Kft.-nek a birtokában van. Igaz, tavaly áprilisban Győri Tibortól a B-Reklámot visszavette Simicska felesége és a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. Utóbbinak ez év februárjától Liszkay Gáboron kívül - váratlan fordulat - a sztrádaépítéseken versenytársak nélkül árakat diktáló Vegyépszer-családba tartozó Pro-Aurum a tulajdonosa. Simicskától Simicskáig Mindkét Hír Televízió tulajdonos cég tehát az Orbán-kormány kegyéből, verseny és tárgyalás nélkül kiválasztott autópálya építésre 10-20 százalékkal áron fölül fölkért Vegyépszer köpenyéből bújt ki. Az egyetlen magánszemélyt, Töröcskei Istvánt más úton szerencséltette az Orbán-kormány. Ő az egyébként az autópályát is finanszírozó Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) jóvoltából jutott főrészvényesként cégén, a Menagro Rt.-n keresztül a 12 agrárcég közül az egyik, a Gödöllői Tangazdaság Rt. többségi tulajdonába. A konstrukció szerint � aligha feledhető, hogy a pénzt művészi szinten forgató Simicska Lajos az Orbán-kormány idejének felében az állami pénzintézetnél volt elnöki főtanácsadó - a vevők halasztott hitelt kaptak az MFB-től a vásárlásra. Az MFB-nél APEH elnöksége után Simicska, a Fidesz volt gazdasági igazgatója elnöki főtanácsadóként 1999-2001-ig ténykedett - az állami pénzintézet a sok vihart kavart szakember megjelenését követően került az akkor már késésben lévő autópálya finanszírozás főszerepébe. De hiába, mindent nem lehet � volt elég dolga Simicskának addig az APEH-ben is. Tönkrement alvállalkozók - hajléktalan haszonélvezők A munkát nyomott áron elvégző sok száz magyar sztrádaalvállalkozó közül a hírek szerint többen tönkrementek. A szerződés a munka bizonyos arányáig - 30 százalékáig - lehetővé tette alvállalkozók bevonását. A szisztéma az volt, hogy a feladatokat továbbadta az autópálya építő konzorcium - a kizárólag magyar tulajdonban lévő Vegyépszer-Betonút páros -, az alvállalkozók pedig további alvállalkozóknak adták át azt alacsonyabb áron. Az alvállalkozók alvállalkozóinak alvállalkozói végül olyan nyomott áron végezték el a valóságos munkát, hogy nem tudták működtetni belőle a cégüket. Volt, aki más megoldást választott a "csőd" elkerülésére: a cégfantomizálást. A lőszermentesítésre közel 1 milliárd forintra szerződött Defend Kft. egyik alvállalkozója úgy oldotta meg köztartozásai és nyeresége miatt támadt gondjait, hogy hajléktalanoknak adta el a céget, majd bérelt irodájából nyomtalanul eltűnt. (Hajléktalanokat pedig a Moszkva téren 5- 6000 ezer forintért toboroztattak az ügyvédeknek.) Ahogyan ugyanezzel a leleményes módszerrel találkozhattunk a Millenáris karóráiból származó haszon eltűntetésekor, amikor is ugyanezt tette az egyik kisebb alvállalkozó cég is. Az ügyvéd, akit a tanú megjelölt, mint olyat, akihez rendszeresen mentek aláírni most az egyik neves céget képviseli a K & H tízmillliárdot is meghaladó sikkasztási ügyében. (Az ma még kérdés, hogy az elmúlt években jelentős bevételekre szert tett társaság vezetői sikkasztattak-e Kulcsár Attilával, és azt teljesítette-e túl az előzetes letartóztatásban lévő volt bróker, vagy mindent a saját szakállára tett évekig a bankbotrány főszereplője e társaság esetében). Miközben tehát mára aligha maradhatott talpon mindenki a közel 400 autópálya építésben résztvevő alvállalkozó közül, a választások után - miközben az egykor Riegler Zoltán fideszes képviselő által sikertelenül megszerezni kívánt székesfehérvári ARÉV Rt. felszámolási eljárását elkezdték - a cégcsoport milliárdos ingatlanvagyonnal rendelkező Kft.-je a sztráda fővállalkozó Vegyépszer-csoport tulajdona lett. Főtaxi: könyv szerinti és azon felüli értékek Bő egy éve azután � miután az Inforgtól átkerült az egyik Vegyépszer érdekeltségbe � a Vegyépszeré lett a Főtaxi is végül. Nem tudni, miért volt a vargabetű, tény az, hogy - a Népszava által a cégnyilvántartásban fellelt adatok szerint - a fuvarozással foglalkozó társaság könyvvizsgálója a privatizációig azonos volt a Vegyépszer pénzügyi és gazdasági vezérigazgató helyettesével több mint két éven át. Timár Gyula igen csak ismerhette az értékes ingatlanokat birtokló pepita oroszlán könyv szerinti és nem könyv szerinti értékeit. Utóbbi tisztségét 1999 januárjától látta el, és a Főtaxi könyvvizsgálásával a cégbejegyzés szerint csak aznap hagyott föl, amikor már a Főtaxi részvények kilencven százaléka az Inforg Rt. kezébe került 2001-ben. Timár azóta elnök-vezérigazgatóvá avanzsált, "kiváltotta� a Vegyépszer élén a szívesen rejtőzködő, az immáron másfél évtizede befolyását folyamatosan növelő, s az Orbán-kormány megbízásával meggazdagítva mind terebélyesebb Vegyépszer birodalom súlyával fordított arányban nyílt szerepet vállaló Nagy Elek tisztségeit. A Főtaxi ingatlanjait utóbb egyébként egy saját tulajdonában lévő ingatlanforgalmazó cégbe vitték be � a Metropolitan Enterprises Kft.-be apportálták, amelynek könyvvizsgálója ugyancsak Timár Gyula lett. Amikor eladták, vevőként � mit tesz a véletlen - egy olyan cég jelentkezett, amelyiket utóbb szintén Nánásy Csaba vezetett. BÁV: privatizáció az utolsó pillanatban A BÁV-ot is e család tagja, a Pro-Cash Vagyonkezelő Rt. vásárolhatta meg az Orbán-kormány ténykedésének utolsó pillanataiban. Az eladó cég ez esetben sem volt más, mint a Magyar Fejlesztési Bank. A nagy értékű BÁV ingatlanok egyes vélemények szerint értéken aluli szerepeltetése, és a konstrukció miatt botrányt kavart privatizációt az OTP Bank finanszírozta, amely ekkor a BÁV másik felét szerezte meg. Utóbb az egész részvénypakett a Pro-Cash közelébe került, miután ő jelölhette ki a megállapodás szerint a vevőt, így juttatta a legnagyobb lakossági bank a hitelezéssel a magáncéget a kivételes BÁV-vagyonhoz. A patinás cég eladását az MFB kormányváltás utáni új vezetősége az állam oldaláról nézve kedvezőtlen, feltűnően értékaránytalan értékesítésnek ítélte. Mellékesen, vagy nem mellékesen, de tény, hogy Simicska 2001 októberétől az OTP Lakástakarék Rt. elnök-vezérigazgatói székébe igazolt át, miután távozott az MFB-től. Budai Malomipari Kft.: csiki-csuki, avagy segít az MFB Új szerzemény viszont a Budai Malomipari Kft., amelynek kétharmadát a Nagy Elek testvére többségi tulajdonában lévő, tavaly decemberben 2,5 milliárdos Pro-Cach részvénycsomaggal útjára indított Pro-Aurum Rt. vette meg. Az egyharmad rész változatlanul a választások után, 2002 júliusától Simicska Lajos által ismét elnökölt Mahir Rt.-é. A malomipari cég külön érdekessége, hogy egy 1.2 milliárdos MFB- hitelből szerezte meg 1999-ben a felszámolás sorsára jutott Budai Hengermalom Kft. eszközeit és ingatlanait. (A hitelt visszafizették). Ebben a kivételes esetben közvetlenül jelenik meg az a gyakorlat, amellyel a saját, időlegesen üzlettársaknak átadott érdekeltséget állami segédlettel pumpálják, hogy addig nőjön, ameddig lejár az állami szférában zajló megbizatás. *** A Vegyépszer ölébe hullhat minden Egyes vélekedések szerint a 2002-ben kiírt pályázatokon jelentkező, s utóbb a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartellgyanújába keveredett autópálya építő cégek kizárásával a Vegyépszer Rt. ölébe hullhatnak a jól fizető állami útépítési munkák. A Vegyépszer nem vehetett részt ugyanis abban a pályázatban, mert ekkor még nem adott át egyetlen kilométer új autópályát sem. Hogy a többi céget kiéheztető évek alatt töretlenül gazdagított Vegyépszer még sem valószínű, hogy folytathatja diadalmenetét az azért valószínű, mert a GVH a közelmúltban egy újabb, közútépítési megbízásokra vonatkozó vizsgálatot is indított, amelyben 15 másik útépítő társaság között a Vegyépszer neve is felbukkant az érintettek között. Közel két milliárdos osztalékot fizetett 2002-ben a Vegyépszer A Közgyűlés a Vegyépszer Rt. 2002. évi számviteli törvény szerinti éves beszámolóját 4 494 991 ezer forint mérleg szerinti eredménnyel, 54 916 589 zer forint mérleg főösszeggel elfogadja. A Közgyűlés az eredmény felhasználására vonatkozóan úgy döntött, hogy a Vegyépszer Rt. a tulajdonosok részére 1 950 000 ezer forint osztalékot fizessen meg. A Közgyűlés a Vegyépszer Rt.. 2002. évi számviteli törvény szerinti konszolidált éves beszámolóját 11 600 186 ezer forint mérleg szerinti eredménnyel, 68 489 830 ezer forint mérlegfőösszeggel elfogadja. A KÖZGYŰLÉS ÁLTAL IGAZGATÓSÁGI TAGGÁ VÁLASZTOTTÁK: Timár Gyula, elnök- vezérigazgató Gróf Anna Töröcskei István A KÖZGYŰLÉS ÁLTAL FELÜGYELÔ BIZOTTSÁGI TAGGÁ VÁLASZTOTTÁK: Dr. Pakucs János, elnök Szabó László Vouszka Péter. (Elfogadták a VEGYÉPSZER RT. 2003. MÁJUS 26-I KÖZGYŰLÉSÉN - forrás: a Vegyépszer honlapja) Névjegy Nagy Elek 1952-ben született Kolozsvárott. Bukarestben végzett építész szakon 1977-ben, majd belsőépítészetet tanult 1985-ig az Iparművészeti Főiskolán. A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen 1997.ben fejezte be további tanulmányait. 1990-93-ig kormányfőtanácsos a MeH-ben. 1992-ben beül a Vegyépszer elnöki székébe. 1993-96-ig az Állami Vagyonügynökség tulajdonában lévő Prudent -Invest Befektetési Alapkezelő Rt. vezérigazgatója, 1997-99 az Épszer-Unió Befektető Rt. vezérigazgatója, 1999- 2001-ig a Vegyépszer Rt. elnöke-vezérigazgatója, 2001-2002-ig elnöke. A kormányváltás után szakértők szerint azért távozott a Vegyépszer éléről, hogy személye ne akadályozza cége autópálya karrierjét. Visszatért a Vegyépszer többségi részvényeit birtokló befektető társaság, az Épszer-Unió Rt.élére: jelenleg is tulajdonos elnök-vezérigazgató. Névjegy Simicska Lajos, aki 1993-94-ig a Fidesz gazdasági igazgatója volt 1998-99- ig az APEH elnökeként ténykedett, majd lemondása után, 1999-2001-ig az MFB Rt. elnöki tanácsadója lett. Az Orbán-kormány utolsó évében, 2001-2002-ben az OTP Lakástakarékpénztár Rt. elnök-vezérigazgatója volt. A bukott választás után visszament a Mahir Rt. elnöki székébe, amelyet korábban 1994- 98-ig töltött be. Ferenczi Krisztina CopyRight Népszava

http://www.nepszava.hu/articleprint.asp?nID=667916

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-elek-es-a-vegyepszer-birodalom-folemelkedese

Népszava

hungarian-news

2004-05-26 00:00:00

Bank Bán

Princznek mennie kell. Illetve kellene. De marad. Legalábbis ôszig biztosan. A Postabank mai közgyűlésén a napirendi pontok között az igazgatóság leváltása nem szerepel. A nagy túlélô immáron sokadszor nyert csatát az ôt leváltani szándékozókkal szemben.

A Gripen vadászrepülők beszerzéséhez kötődő beruházások döntő többsége pusztán a gazdasági racionalitás alapján is megvalósult volna. A 2001-ben nagyszabásúnak aposztrofált gazdasági ellentételezési program a bevont vállalatok tapasztalatai alapján inkább csak marketingfogás volt, hogy a társadalom könnyebben elfogadja a népszerûtlen és költséges fegyverbeszerzést. Az ellentételezés keretrendszerét a hazai szabályozók láthatóan a svédek sorvezetője szerint írták, a gépgyártó Wallenberg-cégbirodalom ezért tudta minden erőfeszítés nélkül, házon belül teljesíteni kötelezettségvállalását. A beharangozott gazdasági haszon elmaradt, ráadásul az ellentételezés még drágította is a gépbeszerzést, körülbelül öt-tízmilliárd forinttal. Hat évvel ezelőtt, 2004 márciusában a Pannónia-Csepel Külkereskedelmi Közös Vállalat egykori külkerese üzleti lehetőséget ajánlott a Miskolci Vasipari Zrt. (MV) elnök-vezérigazgatójának. A Camfil Farr ipari légtisztító-berendezéseket gyártó svéd multi bízta meg, hogy találjon megfelelő magyarországi acélipari beszállítót. A felek nagyon hamar megegyeztek, már abban az évben elindult az export Miskolcról a Camfil összeszerelő üzemeibe. Az MV Zrt. imponáló teljesítményét megkedvelték a svédek, minőségi ellenőreik elégedettek voltak az exportált termékekkel. A két cég együttmûködése megszilárdult, a miskolci gyár most gázturbinák levegőjét szûrő berendezések acélrészeit gyártja a Camfilnek, ami éves forgalmának harmadát adja. A svéd cég életében nem az MV Zrt. volt az első magyar partner. A Camfil 2004-et megelőzően kapcsolatban állt a Budapesti Vegyipari Gépgyárral, illetve a Dunaújváros közelében mûködő Behán Acélszerkezet-gyártó Kft.-vel is. Magyar kormányzati tisztviselők ilyen előzmények után döntöttek úgy, hogy a miskolci cég svéd exportjából 831 millió forintot beszámítanak abba a nettó 191 milliárd forintba, amit svéd vállalatok befektetés és kivitel formájában kellett elköltsenek Magyarországon a svéd gyártmányú Gripen-vadászgépek megvásárlásának ellentételezéseként. A miskolci vállalatnál először a Camfil egyik idelátogató vezetőjétől hallottak arról, hogy együttmûködésük felkeltette a Gripen ellentételezési program irányítóinak érdeklődését. "Az üzleti kapcsolat kezdeteinél bábáskodó külkereskedő semmit nem tudott a Gripen-ellentételezésről" - mondta az ügy egyik érintettje. A svéd export kiépülése tehát nem a gépbeszerzés következményeként jött lére. De bármilyen furcsa is, ez nem zárta ki az ellentételezésként történő elszámolást. Ellentételezésként ugyanis nemcsak új, zöldmezős beruházásokat lehetett elszámolni, hanem magyar eredetû áruk exportálását is. A 2004-től hatályos szabályozás azt is rögzítette, hogy a hosszabb ideje exportált termékek esetén a többletkivitel számolható el. Így került a képbe az MV Zrt. is. Többletnek az az export számított, melynek értéke éves szinten meghaladta a báziséveknek tekintett 1999. és 2000. évi export átlagát vagy az első teljesítési benyújtást megelőző év exportját. Ezek azok a passzusok, melyek a kockázatos, korrupciógyanús ügyeskedéseket szinte fölöslegessé tették azzal, hogy igen könnyen teljesíthető feltételeket határoztak meg az ellentételezésben érdekelt svédeknek és partnereiknek. Ilyen feltételek mellett ugyanis akár minden magyar cég svédországi többletexportjára rásüthető volt, hogy az a Gripen-gyártó áldásos tevékenységének köszönhetően valósult meg. Ehhez csak a magyar exportőrt kellett rábírni, hogy írja alá az ellentételezés hitelesítéséhez szükséges dokumentumokat. Ha ezt egy cég megtette, már senkit nem érdekelt, hogy az exporttöbblete ténylegesen a Gripen-gyártónak volt köszönhető, vagy tőle függetlenül is nőtt volna a kivitel. Az MV Zrt. neve is a laza szabályozásnak köszönhetően került föl arra a listára, ami az ellentételezésben partnerként résztvevő tizennégy hazai cég nevét tartalmazta. A lista hosszas pereskedés után egy másodfokú bírósági döntés után került nyilvánosságra 2008 októberében. Az [origo] újságírója és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet pert indított a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) ellen 2007 decemberében, mivel a tárca nem adta ki a megvalósult ellentételezések adatait. A Fővárosi Bíróság 2008 februárjában kimondta, hogy az adatokat nyilvánosságra kell hozni. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2008 szeptemberében ugyanígy döntött, a GKM a jogerős ítélet után hozta nyilvánosságra az ellentételezésbe bevont 14 cég nevét. A széles közvélemény ekkor szembesülhetett azzal, hogy a várt befektetések tényleges gazdasági haszna a töredéke lett az ígértnek. Miért? Az MV. Zrt. esete példaértékû. Az, hogy a Griepen-gyártó a Camfilen keresztül bejelentkezett a miskolci cégnél, nem eredményezett gazdasági többletteljesítményt. A szabályozásban meghatározott bázisévekhez képest azonban nőtt a kivitel, de hangsúlyozzuk, az exporttöbblet a Gripen-gyártótól függetlenül valósult meg. Ez a szabályozót azonban nem érdekelte, hiszen a törvényben rögzített kritériumnak a vállalat megfelelt. A miskolci cég semmi kivetnivalót nem látott egyik legnagyobb megrendelőjének, a Camfilnek a kérésében, ezért beleegyezett abba, hogy többletexportját beszámítsák az ellentételezésbe. Azt, hogy a Camfil mit kapott cserébe ezért a szívességért a Gripen-gyártótól, sûrû homály fedi, és valószínûleg soha nem fogjuk megtudni. A kérdésre az ellentételezést koordináló magyar kormányzati szervek sem tudják, de nem is tudhatják a választ. Az ellentételezésekben közremûködő vállalatok egymás közötti megállapodásaiba ugyanis az állam nem láthat bele, ezek magánjogi szerződések. A törvény szellemisége szerint a lényeg a megvalósult ellentételezés. Ha ez bizonyítható, akkor minden rendben van. Baráti viszony Ezek azok a háttérlakuk, amelyek miatt megkérdőjelezhető a legtöbb ellentételezés hatékonysága. A közélet tisztaságáért küzdők ezért ellenzik a nemzetközi gazdasági életben elterjedt - elsősorban a hadiipari beszerzésekhez kötődő - úgynevezett offset (ellentételezési) megállapodások terjedését. Sok esetben ugyanis nem lehet pontosan kideríteni, hogy egy beruházás vagy egy cég exporttevékenysége milyen mértékben magyarázható az offsettel, esetleg megvalósult volna-e nélküle is, vagy a kettő között van az igazság. A Gripen-offset kapcsán két szempontból is különösen fontosak ezek a felvetések. A döntéshozók a beszerzés előtt azzal próbálták meggyőzni a közvéleményt, hogy a Saab-Gripen gyár ajánlata azért előnyösebb a többinél, mert ahhoz kapcsolódik a legnagyobb arányú ellentételezés. Az érvelés igazságtartalmától független tény, hogy ez a beszerzés nyitotta meg az utat a magyar gazdaságtörténet legnagyobb ellentételezési programja előtt. Mindezek ismeretében elvárható lett volna, ha a folyamatot koordináló hatóságok a lehető legszigorúbb követelményeket írják elő a repülőgépgyártónak, illetve a teljesülések ellenőrzése is hasonló szellemiségben történik. Háttérbeszélgetéseink során azonban egy ezzel ellentétes kép körvonalazódott. Információnkat, miszerint az offsetet megelőzően és követően sem készült audit, ami a közvéleménynek hitelesen és érzékletesen bemutathatta volna az "ez volt, ez lett" állapotokat, kormányzati forrásaink is megerősítették. Ráadásul 2004-től a statisztikai törvény változásai miatt az ellentételezésben részt vevő cégek exportadatainak összesítésekor a vállalatok önbevallására kellett támaszkodni, "helyszíni ellenőrzések pedig csak a nagyobb cégeknél voltak" - fogalmazott kérdésünkre az eljárást jól ismerő beszélgetőtársunk. Évtizedes kapcsolat 1995-ben született meg az a kormányzati gondolat, hogy a haditechnikai beszerzéseket ellentételezési kötelezettség előírásához kell kötni. A svédek reagáltak a leggyorsabban az újításra: a Wallenberg cégbirodalmon belüli Saab-csoport kötelékébe tartozó Saab Military Aircraft egymilliárd dolláros, harminc darab újgenerációs JAS Gripen vadászgép eladására tett ajánlatot a magyar kormánynak. A HVG 1995-ös beszámolója szerint a svédek már akkor széles körû ipari kooperációs ajánlatba csomagolták a Gripen-eladást, mely egyebek közt újabb svéd tőkeberuházásokról és magyar iparcikkek nyugati exportjáról szólt. A kormánynak annyira megtetszett a javaslat, hogy 1995. szeptember 13-án egy együttmûködési szándéknyilatkozat is született, melyet Horn Gyula miniszterelnök és a Wallenberg család érdekeltségébe tartozó vállalatokat tömörítő Investor ipari-pénzügyi csoport elnöke, a Saab AB elnök-vezérigazgatója, Peter Wallenberg írt alá Budapesten. A magyar kormány vállalta, hogy a haderőreform követelményeitől, illetve az ország gazdasági lehetőségeitől függően 1996-ig dönt a svéd vadászrepülőgépek megvásárlásáról. 1996 márciusában a kormány illetékesei hivatalosan is közölték: a svéd JAS 39 Gripen típusú repülőgép megfelel a Magyar Honvédség követelményeinek, és alkalmas lehet a magyar légierő igényeinek kielégítésére. Ezek után hidegzuhanyként érte a svédeket, hogy május 30-án a kormány bejelentette: a NATO-csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdéséig Magyarország elhalasztja a légvédelem korszerûsítését. Pedig nagyon érett már a ráncfelvarrás. Az 1990-es évek közepére a magas infláció miatt a honvédség költségvetése reálértéken a harmada volt a rendszerváltáskori értéknek, miközben a haderő létszáma folyamatosan csökkent. Hasonló tendenciák a NATO-tagállamokra is jellemzőek voltak. A csökkenő honvédelmi kiadások és az apadó létszámú hadseregek miatt néhány év alatt Európa tele lett fölösleges hadieszközökkel. A magyar honvédség ráadásul fundamentális változások előtt állt, hiszen lerobbant eszközállománya mellett az élőerő költsége elérte az összes kiadás kilencven százalékát, így mûködtetésre és fejlesztésre gyakorlatilag nem jutott pénz. Ezek a körülmények, illetve a tervezett NATO tagságunk alapvető változásokat valószínûsítettek, amivel a nemzetközi hadiipari óriások is tisztában voltak, így a következő évek a világ legjelentősebb hadiipari cégeinek budapesti látogatásaival teltek. 1996-ban a kormány illetékesei ellentételezési jegyzőkönyvet írtak alá a McDonell Douglas (Boeing) céggel, 1997-ben a Lock­heed Martin és a General Electric cégekkel, majd 1998-ban az Alenia Difesa vállalattal is. A lelkesedést az új kormány gyorsan lehûtötte, amikor 1998 augusztusában Orbán Viktor kormányfő egyértelmûvé tette, hogy a gazdaság teljesítőképessége miatt nem engedheti meg magának az ország, hogy új, nyugati vadászokat vásároljon. A Saabnak viszont létszükséglet volt, hogy piacokat szerezzen a svéd nemzeti büszkeségnek, a Gripennek. Egy forrásunk emlékei szerint ezekben az években még a Saabtól független és nem is politikai céllal érkező svéd delegációk is igyekeztek kitérni a gépvásárlások ügyére. A Gripen-gyártó ugyanis bajban volt. A Saab komoly kormányzati támogatást zsebelt be, a fejlesztések folytatásához pedig még több pénzre volt szüksége. Kétszáz repülőt ugyan a hazai légierő hadrendbe állított, de a svéd kormány további kétszáz vadász eladását követelte az újabb támogatásokért cserébe. "A gyártó ultimátumot kapott, ekkor kezdődött a farkalás. A szaúdi gépeladások tapasztalata vezetett arra a következtetésre, hogy kelet-európai lobbihálózatot kell kiépíteni" - fogalmazott forrásunk. Lobbisták három irányból Csak 2000-ben került újra napirendre a légierő korszerûsítése, mivel közelgett a hétéves MiG-29-es vadászgépek üzemidő-hosszabbítási munkálatainak 2002-es határideje. Az év júliusában a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a német Daimler-Chrysler Aerospace (DASA) cég szándéknyilatkozatot ír alá 14 MiG korszerûsítéséről, amit a DASA az orosz gépgyártóval közösen végzett volna el. A Szabó János vezette honvédelmi tárca a többéves beszerzési folyamat során végig a MiG-ek felújításáért lobbizott. Azonban őt és közigazgatási államtitkárát, Homoki Jánost szakértelmük megkérdőjelezésével és korrupciós vádakkal is támadta az ellenzék. A vádak a MiG-ek felújítása kapcsán kötött gyanús előszerződésekről szóltak, de a vizsgálat nem tudta a korrupciót bizonyítani. A HM-lobbi ennek ellenére felőrlődött, pedig "a MiG-gépekre húsz-harminc milliárdnál nem kellett volna többet költeni" - mondta egy abban az időszakban aktív honvédségi vezető. A kormány nemzetbiztonsági kabinetje ilyen előzmények után 2001. február nyolcadikán használt F-16-os vadászok beszerzéséről döntött. Kissé leegyszerûsítve, de fogalmazhatunk úgy, hogy a katonai vezetés lobbizásának engedve. A döntés azonban nem bizonyult véglegesnek. Ugyanebben a hónapban ugyanis egy harmadik lobbicsoport is áttörést ért el. Matolcsy György gazdasági miniszter azt javasolta, hogy kormányhatározatban rögzítsék a hadiipari ellentételezéssel kapcsolatos kormányzati prioritásokat. A Gazdasági Minisztérium előterjesztése is a nemzetbiztonsági kabinet elé került. A javaslat úgy szólt, hogy az egymilliárd forintot meghaladó haditechnikai import esetén csak olyan ajánlat fogadható el, amelyben az ajánlattevő vállalja, hogy a beszerzés összértékének harminc százalékát magyarországi beruházásokra fordítja. A minisztérium előterjesztésében azt is javasolta, hogy az ajánlatok elbírálásánál az ellentételezési kötelezettségvállalás ötvenszázalékos súllyal szerepeljen. Ez nyilvánvalóvá tette, hogy nem a katonailag legoptimálisabb, de nem is a legolcsóbb ajánlat lesz a befutó, hanem az, amelyik a legbőkezûbb ellentételezést tartalmazza. Valóban így történt. A nyár folyamán hiába érkezett meg Budapestre a végleges amerikai, török és belga ajánlat - ez utóbbi lett volna a legolcsóbb megoldás -, a Honvédelmi Minisztérium és szakértői bizottsága hiába javasolta a kormánynak még 2001 augusztusának utolsó délutánján is, hogy az F-16-os repülők beszerzése a legjobb megoldás, szeptember 10-én a nemzetbiztonsági kabinet a svéd kormány ajánlatát találta a legkedvezőbbnek. Eldőlt az is, hogy az előzetesen tervezett huszonnégy helyett csupán tizennégy használt gépet kölcsönzünk tizenkét évre, 130-140 milliárd forintért. A mindent eldöntő ülésen a Népszabadság szerint a jelenlévők többsége az amerikai típus mellett érvelt, csak az volt a kérdés, hogy melyik ország ajánlata lesz a befutó. Fordulat akkor történt, amikor az ellentételezés került elő. Matolcsy és a miniszterelnök is a "hihetetlenül jó feltételû" svéd ajánlatot támogatta a magyar katonai vezetés, illetve washingtoni és brüsszeli diplomaták, szakértők megdöbbenését kiváltva - számolt be a napilap. A megbeszélés után a gazdasági miniszter a sajtó nyilvánossága előtt is elismerte, hogy a döntést elsősorban gazdasági szempontok befolyásolták: a svédek ellentételezési ajánlata verhetetlen volt, a beszerzés összegének 105 százalékára vállaltak magyarországi beruházásokat, magyar áruk vásárlását, valamint magyar alvállalkozók megbízását. Az amerikaiak a gazdasági miniszter elmondása szerint ennek csupán a felét tudták volna teljesíteni. Matolcsy azt is megerősítette, hogy a legolcsóbb ajánlat valóban a belgáktól érkezett, ám ehhez nem csatoltak értékelhető ellentételezési javaslatot. Az érdemi tárgyalások a Gripen bérleti megállapodásról 2001. október 2-án kezdődtek meg, a kormányközi szerződést december 20-án írta alá a honvédelmi miniszter, az offset megállapodást ugyanezen a napon a gazdasági miniszter szignózta. Honvédségi vakrepülés Egyik forrásunk szerint a honvédelemmel kapcsolatban az aktuális politikai erőviszonyok mentén állandóan változik, hogy a területet a katonai vagy a pénzügyi-politikai vezetés irányítja-e. "A Gripen-beszerzés kapcsán egyértelmû, hogy a gazdasági, politikai érvek felülírták a szakmai megfontolásokat" - fogalmazta meg a légierőben egykoron meghatározó befolyással bíró beszélgetőtársunk. Egy másik honvédségi forrásunk szerint azért volt elhibázott a gépek beszerzése, mert nem volt eldöntött, hogy hadászati szempontból mire akarják használni a légierőt. "A hadsereg fejlesztési koncepciói három-négy évente változtak, ami csak részben volt a hadvezetés hibája. Soha nem mondták meg nekik egyértelmûen, hogy Magyarország mit vár a honvédségtől. Hosszú távú koncepció és pénz nélkül hiba volt dönteni egy ilyen fontos kérdésben" - összegezte a beszerzés tapasztalatait az évek távlatából egy az eseményeket tûzközelből követő forrásunk. A bérleti szerződést a Medgyessy-kormány 2003. február 3-án módosította, miután elvetette a szerződés felmondásának lehetőségét, ami hetvenmilliárdos bánatpénz fizetési kötelezettséggel járt volna. Úgy tudjuk, a szerződésmódosításról tárgyaló kormányzati tisztviselők kizárólag a svéd kormánnyal és a Saab szakértőivel egyeztettek, a Saab partnere, a korrupciós botrányiról hírhedtté vált brit hadiipari óriás, a BAE Systems nem volt ott a megbeszéléseken. Az új egyezség alapján kiállított számla végösszege 210 milliárd forintra duzzadt, cserébe a leszállított gépek már minden paraméterükben NATO-kompatibilisek voltak. A felülírt megállapodás azt is tartalmazta, hogy az utolsó bérleti díj befizetésével (2017) a gépek és a hozzájuk tartozó földi kiszolgálórendszer magyar tulajdonba kerül. A svédek hátradőlhettek, korábban ugyanis a gépek bérleti megállapodásának felülvizsgálata nagy riadalmat okozott. A svédek tudták, hogy az új kormány a teljes visszalépésről letett, azonban ott volt a beszerzés elhalasztásának alternatívája is. A kormány végül az egyezség kibővítése mellett döntött, ennek megfelelően pedig az ellentételezési megállapodás is módosult. A svéd gyártó vállalta, hogy a bérleti díj nettó 110 százalékának megfelelően 191 milliárd forint összegben beruházásokat hajt végre Magyarországon, illetve segíti a magyar termékek külpiacokra jutását (durván egyharmad-kétharmad arányban). A vállalások teljesítésére a megállapodás szerint tizennégy év állt a svédek rendelkezésére, de mint látni fogjuk, az idő felére sem volt szükségük. Milliárdos marketingfogás Nemcsak a közélet átláthatóbbá tételéért küzdő civilek, de a Kereskedelmi Világszervezet sem szíveli az ellentételezést, ezek a megállapodások ugyanis bizonyos esetekben korlátozzák az áruk és a tőke szabad áramlását, illetve a nemegyszer átláthatatlan ügyletek torzítják a tisztességes versenyt. Az ellentételezés hazai gyakorlatát jól ismerő beszélgetőtársaink azt is megemlítették, hogy az offsethez kapcsolódó költségek a nemzetközi tapasztalatok szerint 2,7-5 százalékkal drágítják a beszerzéseket, ami a tizennégy Gripenre vetítve nettó öt-tíz milliárdos többletköltséget jelentett. Dupla haszon Egy név nélkül nyilatkozó közgazdász szerint a haszon csak akkor lenne számszerûsíthető, ha az egyes cégek esetén felmérhető lenne az itteni hozzáadott érték (adó előtti profit és az összes személyi jellegû költség), de a transzferárak miatt ez is nagyon nehéz. A Magyar Narancs egy 2008-as cikkében rámutatott: mivel a cégek exportteljesítménye a beruházások eredménye, így bizonyos befektetések gyakorlatilag duplán lettek elszámolva. Még nagyobb probléma, hogy az exportteljesítmény túlnyomó többsége úgy történt, hogy a svéd leányvállalatok anyaországukba exportáltak, ez pedig semmilyen mértékben nem járult hozzá a magyar vállalatok versenyképességéhez. A téma legismertebb magyarországi kutatója, Mészáros Ákos egy tanulmányában így fogalmaz: "különösen nehéz megragadni az ellentételezésben szereplő felek kötelezettségeit, hiszen nehezen hasonlítható össze a felek szolgáltatásának egyenértékûsége". Az ellentételezés nemcsak a beszerzést drágítja meg jelentősen, de közvetlenül a haditechnika eladójának sem előnyös, hiszen számára igen komoly kiadással járó kötelezettségvállalást jelent. A beszerző, komoly hadiiparral nem rendelkező országok mégis kötelező jelleggel írják elő az ellentételezést, ami világszerte elterjedt gyakorlattá vált. Miért? Pártolói szerint az offset a nem katonai iparágak számára is előnyökkel jár, hiszen munkahelyeket teremt, ösztönzi a külföldi tőkebefektetéseket és a fejlett technológiák meghonosodását, illetve járulékos haszonként segít helyreállítani a drága hadiipari termékeket vásárló országok megbillent fizetési mérlegét. A hazai Gripen-ellentételezésben érintett egyik nagyobb cég névtelenséget kérő vezető beosztású alkalmazottja kevésbé magasröptûen csak annyit mondott, "az ellentételezésre marketingokokból van szükség, hogy a népszerûtlen fegyverbeszerzéseket a társadalomnak valahogy el lehessen adni". Tágra zárt kapuk Az offsetnek alapesetben három szereplője van: a haditechnikákat értékesítő eladó, a vevő, aki minden esetben az adott ország kormánya, illetve az úgynevezett kijelölt vállalatok, melyek ugyan nem szerződő felek, de segítik az eladót - esetünkben a svéd gyártót - abban, hogy teljesíteni tudja ellentételezési kötelezettségét. Hogyan? Ha például a hadiipari cég nem akar profiljának megfelelő beruházásba belevágni a vevő országában, rávehet egy másik, baráti céget, hogy tegye ezt. Ez az eljárás megszokott a nemzetközi ellentételezési gyakorlatban, a Saab nálunk is így járt el, más iparágakban mûködő vállalatok teljesítették a cég által vállalt kötelezettséget. A vételár 110 százalékának visszaforgatása a magyar gazdaságba a Gripenek esetén is egy sokszereplős folyamat volt, melyből elméletileg nemcsak a kormány és az érintett vállalati kör, hanem az eladó is profitált, hiszen olyan ágazatokba igyekezett visszacsorgatni a pénzt, melyből közvetlenül vagy közvetetten, de gazdagodott. Ahogy korábban is leírtuk, a cégek közötti megállapodásokba a kormány sem láthatott bele, szerepe a benyújtott ellentételezési teljesítések átvilágítására és elbírálására korlátozódott. Mint korábban utaltunk rá, a gazdasági tárca illetékesei nem álltak a helyzet magaslatán az ellenőrzés folyamatában, de ennél alapvetőbb probléma volt, hogy a magyar politikusok meg sem próbálták kihasználni a törvény biztosította bőséges mozgásteret az ellentételezés irányítására. Egy 1999. október 22-én elfogadott kormányrendelet szerint a kormány nemzetbiztonsági kabinetje közbeszerzési eljárás nélkül is rábólinthatott a haditechnikai beszerzésekre, összeghatártól függetlenül. A kormányrendeletnek köszönhetően a mindenkori kabinetek lényegében minden megkötés nélkül rendelkezhettek arról, hogy a Saab milyen ágazatokba csatornázza vissza a gépvásárlásra elkötött százmilliárdokat. A háromszereplős társasjáték résztvevői közül tehát a vevő kormány pozíciója volt a legerősebb, megkötések nélkül diktálhatta a pénz elköltésének feltételeit. A feltételek megfogalmazásakor érdemes lett volna a nemzetközi téren alkalmazott gyakorlatot követni. A Mészáros-tanulmány szerint Belgiumban 1993 óta minden ellentételezésnek a belga iparba és technológiába történő beruházásokban kell megvalósulnia, Hollandiában pedig a folyamat legnagyobb kedvezményezettje a kis- és középvállalkozói réteg. Idehaza nyoma sem volt a döntéshozók ilyen szintû céltudatosságának, a csupán harmincszázalékos befektetési hányad megkövetelése gyakorlatilag a lehetőség elszalasztásával volt egyenértékû. Az elő-ellentételezés A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szerint 1995 és 2001 között - a Gripen-szerződés megkötéséig, úgynevezett elő-ellentételezésként - a szállításokért versengő külföldi hadicégek együttesen 1,45 milliárd dollár (tíz évvel ezelőtti áron 308 milliárd forint) értékû magyar árut vásároltak, és 350 millió dollárért (74,5 milliárd forint) invesztáltak. 1997. november 12-én a Saab-csoport bejelentette, hogy eddig 105 millió dollárt ruházott be, illetve növelte a magyar kivitelt abban a reményben, hogy a magyar hadsereg Gripen-vadászgépeket vásárol majd. 2001. szeptember 11-én, a Gripenek kiválasztásának másnapján a Külügyminisztérium összefoglalta a nemzetbiztonsági kabinet döntése mellett szóló gazdasági érveket. Ebben az szerepelt, hogy elő-ellentételezés formájában a svédek 1995 óta befektetés és vásárlás formájában 450 millió dollárt költöttek el. Különösen igaz ez annak fényében, hogy az 1990-es évek közepétől megvalósuló úgynevezett elő-ellentételezési beruházások az exportra épültek, így tudható volt, hogy ez az offset legkevésbé hatékony formája. Ennek ellenére a magyar kormány még abba a svéd kérésbe is beleegyezett, hogy az elő-ellentételezés keretében megvalósult ipari projektek által előállított exportnövekmény 2001 után is elszámolható legyen. Szabad szellemben Számos ország az ellentételezés sajátosságaiból eredő hátrányokat az úgynevezett irányított offsettel tudta kiküszöbölni. Ez az jelenti: a haditechnika vevője kijelöli azokat az iparágakat, ahová a befektetést várja. Ez az eljárás sokkal nagyobb eséllyel hozza helyzetbe a helyi vállalkozásokat, amelyek legtöbbször beszállítóként kapcsolódnak be a programokba. Ezzel szemben idehaza a kormány a szabad offset mellett tette le a voksát. Itt nincsenek kijelölt szektorok, határozott gazdaságfejlesztési cél, csupán egy keretszerződés jön létre, az állam további szerepe pedig az ellentételezés hatósági nyilvántartására korlátozódik. Mészáros is megállapítja, hogy "ez a felfogás érvényesül Magyarországon is". Az ellentételezésből azért nem lett kézzelfogható gazdasági sikertörténet, mert a szabad offset következményeként a lapokat már akkor leosztották, amikor a tinta még meg sem száradt a 2001. december 20-án aláírt első ellentételezési megállapodáson. Offset letudva Az érdeklődés óriási volt, rengetegen részesedni akartak a Gripen-program áldásaiból. Országszerte mintegy három tucat roadshow-t rendeztek, ahol a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITDH), illetve a Wallenberg-csoport közös munkacsoportja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara helyi szervezeteit is bevonva vázolta a lehetőségeket a magyar vállalatoknak. Az ITDH még egy közel ezer céget számláló adatbázist is felépített, hogy a svédeknek könnyebb legyen választani az érdeklődők közül. Azonban már 2002 márciusában, tehát a szerződéskötés után néhány hónappal tudható volt, hogy a Wallenberg-cégbirodalom elsősorban itteni érdekeltségeit fogja bevonni a kijelölt vállalati körbe, tehát az Electrolux és az Ericsson kiemelt szerepet kap. A látszatot azonban még jó ideig igyekeztek fenntartani. A korábbi képviseleti irodát a Saab 2003-ban átalakította, Saab-Gripen Hungary Ipari Együttmûködési és Tanácsadó Kft. névre keresztelt új cégének pedig azt a feladatot adta, hogy újabb beruházási és exportlehetőségeket tárjon fel Magyarországon. 2004 februárjában a Wallenberg-csoporthoz tartozó Electrolux bejelentette, hogy bezárja a Svédország déli részén található porszívógyárát, és az alacsonyabb bérköltségek miatt Magyarországra hozza a termelést. A cég szóvivője, Jacob Broberg azonban tagadta, hogy a beruházás és a Gripen-vásárlás között bármiféle összefüggés volna. "Akárhogy is lesz, a saját érdekeink vezérelnek minket. Nem részesülünk a Gripen-üzletből, ezért nem is vesszük figyelembe azt." Az ellentételezés szabályrendszerét alkalmazó és alakító beszélgetőtársaink ezt az utólag furcsának tûnő kiszólást úgy magyarázták, hogy az "bizonyára a svéd közvéleménynek szólt, hiszen ott sem népszerûek a katonai, fegyverkezési projektek". Az Electrolux-szóvivő még azt is megjegyezte, hogy "az eddig magyar tapasztalatok kedvezőek, nyereségesek az ottani üzemeink, így meglepő lenne, ha a mostani gyártáskihelyezés nem lenne sikeres". Akármi legyen is a kijelentés mögötti szándék, az tény, hogy Magyarország nem a Gripen-vásárlás, hanem a nyugati bérek töredékéért dolgozó munkaerő miatt került az Electrolux látóterébe. (A gyártó 1991-ben telepedett le, amikor a privatizáció keretében megvásárolta a Lehel Hûtőgépgyárat.) Az olcsó munkaerő vonzereje érthető, ezzel nincs is semmi baj, az viszont aggasztó, hogy a Gripen-ellentételezés keretében megvalósuló legjelentősebb beruházást a svédek egy olyan gyáráttelepítés alapján számoltatták el, amit a cég saját bevallása szerint a puszta gazdasági racionalitást követve is meglépett volna. A Wallenberg-csoport a porszívógyár áttelepítésével és a 16,5 milliárd forintból megvalósuló nyíregyházi hûtőszekrény-gyárának 2004-es beindításával a közel hatvanmilliárdos befektetési kötelezettségének 94 százalékát letudta. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) ellentételezési osztályának vezetője, Szabó Sándor 2007-ben az origo.hu-nak elismerte, hogy az igen gyors ellentételezési teljesülés a gépbeszerzést megelőző időszakban idetelepedett svéd nagyvállalatoknak volt köszönhető. Egy háttérbeszélgetésen ezzel kapcsolatban az hangzott el, hogy bár az eredeti célrendszernek megfelelt a program, hiba volt, hogy "nem volt konkrét, szektoriális kormányzati irány", így a svédek érdekei jóval hangsúlyosabban érvényesülhettek, az ellentételezés teljesítése nekik "gyerekjáték volt". A volt Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) egy magas beosztásban dolgozó munkatársa az ötlettelenséget érzékeltetve úgy fogalmazott, hogy az ellentételezési prioritásokat "hasra csapással" határozták meg. Nem érdemes azonban megfeledkezni az ellentételezésben részt vevő kisebb vállalatokról sem. A többségük svédországi kötődésû, a programban összesen tíz-tizenöt milliárd forintos súllyal jelentek meg, befektetés vagy exportteljesítés formájában. Úgy tudjuk, a befektetésként elszámolt ellentételezésben negyedik legjelentősebb Nolato Protec Kft. is a Gripen-beszerzés előtt telepedett ide, 2001-ben. A cég nyilvánosan elérhető adatai szerint eleinte az Electrolux kizárólagos beszállítójaként mûködött, mûanyag alkatrészeket gyártott. A beruházásból azonban kudarc lett, a cég akkori svéd vezetőit eltávolították, a gépeket Jászberényből Mosonmagyaróvárra telepítették, az ellentételezés keretében elszámolt csarnoképületet pedig eladták. Az Astra Zeneca angol-svéd gyógyszergyártó is a gépvásárlásról szóló döntés előtt érkezett az országba. 2001-ben a cég vezetői elhatározták, hogy két részleg összevonásával teszik hatékonyabbá a mûködést, ekkor kezdődött a törökbálinti telephely kibővítése. A céget ismerő forrásunk úgy fogalmazott, hogy "a vállalaton belüli racionalizálási folyamatnak nem lehetett túl sok köze a gépbeszerzéshez, ellentételezésként ráadásul azt az összeget számolták el, amit a telephelybővítésre költöttünk még a gépek vásárlása előtt". Az offset programban legkisebbként, mindössze tizenhétmilliós részesedéssel megjelenő MIX Ipari és Kereskedelmi Kft. jelenleg felszámolás alatt áll. Annyit megtudtunk, hogy a cég az IM Heart nevû svéd társasággal volt kapcsolatban, raklapszögező gépeket szállítottak nekik, de az együttmûködés néhány gép exportálása után befejeződött. Nem volt sokkal sikeresebb az Egererdő Zrt. és a svéd Forbo együttmûködése sem, az üzleti kapcsolat körülbelül két éve ért véget. Az egyik nagyobb vállalat vezetője levélben reagált kérdéseinkre, névtelenséget kérve. "Társaságunk soha, sem közvetve, sem közvetlenül nem volt részese semmiféle tárgyalásnak a SAAB Gripen vadászgépbeszerzéssel vagy annak ellentételezési megállapodásával kapcsolatban. Társaságunk azon döntése, hogy Magyarországon fektet be, kizárólag a magyarországi piaci keresleten alapult. Nincs tudomásunk arról, hogy ezen kereslet milyen módon van kapcsolatban az ellentételezési ügylettel." Az egyik cég középvezetője szerint "az, hogy a svédországi tőzsde egyik tárgyalójában Wallenbergék és a mi cégünk tulajdonosai egy szivar mellett miben állapodnak meg, a hazai cégek vezetőinek ismeretlen". Kormányzati forrásunk úgy fogalmazott, hogy "a Gripen-beszerzések ellentételezésében nem voltak nokiás dobozok, nem volt rájuk szükség. Ez egyszerûen el lett rontva". Nem tankoltak még a levegőben A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a 14 darab JAS 39 Gripen 2008-ban állt hadrendbe, a gépek levegő-levegő-, illetve levegő-föld-rakétákkal rendelkeznek. Azt, hogy hol tartunk a fizetéssel, nem tudhattuk meg, mert a "meg­­állapodás, annak mellékletei és kiegészítései »TITKOS« minősítésûek, így a bennük szereplő mûszaki/technikai, valamint pénzügyi adatok nem adhatók ki". Vadászgépeink olyan bevetésen, "ahol éles fegyverzet alkalmazására került volna sor, nem vettek részt", az óriási vitákat kiváltó "légi utántöltési képesség használatához a kiképzés még nem történt meg, így ezt a képességet még nem alkalmaztuk". A hurráoptimista hivatalos nyilatkozatok ellenére néhány év után a szabályozók is ráébredtek, hogy Magyarország kis túlzással kimaradt az üzletből. A gazdasági tárca 2004. május elsejével új ellentételezési irányelveket léptetett életbe, a szándék a nagy hozzáadott értékû technológiák kiemelt támogatása és a magyar hadiipar fejlesztése lett. De mivel az előírt befektetési hányad nagy része ekkorra már teljesült, a szabályozás változtatása sem tudta érdemben új pályára terelni a Gripen-programot. A kudarcsorozat közvetett elismeréseként az offset-szabályozást tavaly is átírták. Az export jelentősége végképp háttérbe szorult, a jövő ellentételezéseinek prioritása - ahogy Hollandiában is - a széles beszállítói kör kiépítése lett. 2009. június 9-én a "Gripen Ellentételezési Megállapodás" lezárult, a programot hivatalosan értékelő Zárójegyzőkönyvet tíz évre titkosították. A vadászrepülő-beszerzések ellentételezéséből adódó lehetőséget Magyarország elszalasztotta. Ha ugyanis félretesszük azokat az aggályokat, hogy szükség volt-e egyáltalán repülőkre, illetve, hogy ezekre volt-e szükség, valamint, hogy a légierő modernizálása kevesebb adóforintból is megvalósítható lett volna-e vagy sem, hogy történt-e korrupció vagy nem, és adottságként tekintünk a kormány(ok) gépbeszerzésére, akkor el lehet fogadni azt, hogy a Gripen-program komoly gazdaságfejlesztési lehetőség volt. Úgy fest, hogy a szabályozást kidolgozó szakértők, illetve az ügy politikai felelősei is alkalmatlanok voltak arra, hogy a lehető legtöbbet kihozzák a beszerzésből, ezért az ellentételezési program kudarcáért közösen felelnek. (A cikk a Transparency International Magyarország Képmutatás projektjének keretében készült.)

http://www.es.hu/index.php?view=doc;1905

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bank-ban

Élet és Irodalom

hungarian-news

1998-04-10 00:00:00

Bank Bán II

Május végén, a választások második fordulója utáni héten Princz Gábor, a Postabank elnök-vezérigazgatója találkozóra hívta Orbán Viktor leendô miniszterelnököt. A négyszemközti megbeszélésre Princz Gábor egyik kedvelt találkahelyén, a Hotel Intercontinental Bécsi Kávézójában került sor. A randevú rövidre sikerült, és bár kettesben voltak, Orbán késôbb azt mondta egyik tanácsadójának, hogy "sok ismerôs megfordult" a kávézóban, amíg ott ültek.

Ugyanez a ProRegia Cultura Polgári Társulás most segített Forró Krisztiánnak, a Magyar Szövetség nevű parlamenten kívüli szlovákiai párt elnökének, hogy összegyűjtse a szükséges aláírásokat a márciusi államfőválasztásra. Az Élet és Irodalom szerkesztői díjat alapítottak munkatársuk, Tarnói Gizella emlékére, a gazdasági újságírás területén kiemelkedőt alkotó újságírók elismerésére. A tizennegyedik alkalommal meghirdetett díjra 2024. február 14‑ig lehet pályázni. A pályázatnak kötelező formai kellékei (űrlap, formanyomtatvány, igazolás, pályázati díj stb.) nincsenek, a pályázati anyagot a szerkesztőség címére kell eljuttatni (1450 Budapest, Pf. 84.). A díjat alapítók fenntartják a jogot, hogy a kuratórium, melynek tagjai Bokros Lajos, Losoncz Miklós és Várhegyi Éva, pályázatot be nem nyújtó újságírót is díjazhasson. A díjazott Klimó Károly képzőművész egy alkotását kapja. Részletes kiírás a www.es.hu-n. A régió talán legdelikátabb étkét főzni se kell. Leszedünk a fáról néhány tökéletesen érett fügét, egyenként sonkaszeletekbe csomagoljuk – a sonka természetesen csakis San Daniele lehet, mással ne is próbálkozzunk, pármaival is csak a legvégső esetben, ha nagyon muszáj –, egyenként és lassacskán elmajszolgatjuk őket, közben pedig a gyönyörök kertjében teszünk tisztelgő látogatást. Valójában persze a föntebb leírt persut cui fics nem előétel, hanem csak üdvözlőfalat, bocconcino, a francia eredetű nemzetközi kulináris zsargonban amuse-bouche, a végtelenségig egyszerű, egyszersmind azonban varázslatos. Magunk is előállhatunk vele, termő fügefa kell hozzá, amely a kertünk sarkában bólogat, San Daniele pedig itthon is kapható, kilója húszezer forint. (Mire ez a szöveg az olvasó szeme elé kerül, már rég nem ennyi lesz, de hát ezt talán mondanom se kellene.) Kell még egy professzionális szeletelőgép, az se olcsó, meg helyigénye is van, de hát valamit valamiért. Utána viszont azt fogjuk mondani, hogy megálljunk, mert itt van már a Kánaán. Ez a 38. beszélgetésem a Városmajor 48-sorozatban. Garaczi László a Városmajor 48 Alapítvány hatodik életműdíjasa. A díjat eddig megkapta Spiró György, Végel László, Rakovszky Zsuzsa, Nádasdy Ádám és Tolnai Ottó. Két éve van kisdíj is, tehát az életműdíjas jelöl egy fiatal írót. Nádasdy Ádám jelölte Fehér Renátót, Tolnai Ottó pedig most Kertai Csengert, ővele lesz a következő beszélgetésem február 12-én, hétfőn 5-kor. Ez az interjú a január 26-án élőben megtörtént beszélgetés rövidített, szerkesztett változata. A Városmajor-beszélgetések havonta vannak az Európai Kulturális Alapítvány termeiben, a Paulay Ede utca 19. szám alatt. Korábban harmincnégy beszélgetés Zoomon történt, ezek YouTube-on láthatók. A tavalyi évtől élőben is vagyunk, de minden alkalom továbbra is megnézhető videón. Ez a mostani február 4-től lesz elérhető online. A Mementó – az emlékezés gesztusa című kiállítás terében voltunk az Art Departmentben, Rajk László 2004–2014 között Auschwitzban készített gyászmunka-frottázsain és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményi darabjain keresztül szembesülhettünk két világ találkozásával. A kiállítást Rajk László emlékének ajánlották készítői, ő január 26-án lett volna 75 éves.

http://www.es.hu/?view=doc;307

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bank-ban-ii

Élet és Irodalom

hungarian-news

1998-07-07 00:00:00

Bank Bán III.

A Postabank tavalyi mérlege hamis adatokon alapult, azaz jobb színben tüntette fel a bankot, mint azt a valós helyzet indokolta - hangzott el november 3-án a Postabank sajtótájékoztatóján. Ennek oka, hogy a pénzintézet Princz Gábor-féle vezetése nem valós adatokat bocsátott a könyvvizsgáló rendelkezésére, tehát a Deloitte & Touche Kft. Auth Henrik új Postabank-vezér szerint jóhiszeműen járt el akkor, amikor a tavalyi évről szóló mérlegbeszámolót készítette.

http://www.es.hu/oszabo_attila-vajda_eva;bank_ban_iii;2003-03-19.html

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bank-ban-iii

Élet és Irodalom

hungarian-news

1998-11-06 00:00:00

Bank bán IV.

Sokak számára a Postabank csak egy "gennyes fekély" volt a gazdaság testén, amelynek ma már nincsen szüksége egy olyan pénzintézetre, ahol a működést nem a közgazdasági ésszerűségek és a bankszakma szabályai, hanem a korábbi években pénzért szerzett kapcsolatok, előjogok és kiváltságok határozták meg. A fekély kivágása sokba került: a központi költségvetés csak tavaly 152 milliárd forintot fordított a pénzintézet rendbetételére, a végső összeg pedig várhatóan megközelíti a 300 milliárdot.

- XLVI. évfolyam 1. szám, 2002. január 4. (1999. 24. szám, június 18.)

https://www.es.hu/cikk/2003-03-19/oszabo-attila-es-vajda-eva-/bank-ban-iv.html

https://web.archive.org/web/20090208015108/http://www.es.hu/index.php?view=doc;3986

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bank-ban-iv

Élet és Irodalom

hungarian-news

1999-06-18 00:00:00

A kormányzás idején is hozott a Haris közi lakás?

Népszava Napilap 2005. szeptember 15. csütörtök A kormányzás idején is hozott a Haris közi lakás? Csak Orbánék adóbevallásának nyilvánosságra hozatala oszlathatná el a vagyonuk körüli homályt Orbán Viktornak és feleségének az a Haris-közi lakás jelentett extra profit forrást, amelyet jogszabályba ütközően, igényjogosultság hiányában szereztek meg filléres ráfizetéssel 1992 januárjában - derült ki a Hócipő eheti számából. Kérdés, hogy az 1994 végétől 1999 tavaszáig tartó időszakban az ingatlan bérbeadásából származó - a lap által havi 1000 dollár körülire taksált - bevétel után adóztak-e. Az is kérdés, ha ez a gyakorlat Orbán miniszterelnöksége idején is folytatódott, ám az a vagyonnyilatkozatban nem szerepelt, mi a teendője a parlament mentelmi bizottságának. Egy képviselőnek valamennyi jövedelmét fel kell tűntetnie vagyonnyilatkozatában, így az ingatlan bérbeadásból származót is - közölte lapunkkal egy szakértő. Ezzel szemben Orbán Viktor távozó miniszterelnök 2002-es vagyonbevallásában nincs feltűntetve a Haris-közi ingatlan bérbeadásából származó esetleges jövedelem. A Népszavának van arra utaló információja, hogy ez a forrás Orbán Viktor miniszterelnökségével nem szűnt meg. Mint tegnapi számunkban közöltük, a Hócipő szerint az 1994 végétől 1999 tavaszáig tartó időszakban mintegy havi 1000 dolláros bevételt jelentett Orbánéknak az, hogy kiadták az önkormányzattól jogosulatlanul megszerzett belvárosi lakásukat. A szatírikus kéthetilap azt írja, Orbánék 40-50 milliót nyertek az ingatlan "privatizációján", miután az önkormányzat költségére felújított lakást előbb 560 ezer forint készpénzért megvásárolták, majd kiadták, s végül a 2002-es választás után 63 millió forintért eladták a párizsi nagykövet- üzlettárs Kékessy Dezső vejének. Tegnapi számunkban azt írtuk, hogy "A többszázezres bérleti díj alighanem a kormányra kerülés után is befolyhatott Orbánék háztartásába". Ezt arra alapoztuk, hogy amikor a távozó miniszterelnök 2002 júniusi vagyonnyilatkozatának megjelenése után beperelte a Magyar Hírlapot - mert a lap Orbán és neje 50 milliós vagyonnövekményét vélelmezte -, a nyertes perben ügyvédjük utalt rá, hogy bizonyos időszakos jövedelmek nem szerepelnek Orbánék vagyonnyilatkozatában. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2002 júliusi nyilvános tárgyalásán elhangzott, hogy ilyen például a bérbeadásból származó jövedelem, amelyre szükség esetén szintén lehet bizonyítékot bemutatni. A jogi képviselő akkori véleménye szerint a miniszterelnöki jövedelem közlésével az a probléma, hogy mindenképpen téves következtetésre ad alapot pusztán ezt szembeállítani a megszerzett vagyonnal, és azt a látszatot keltheti, hogy bizonyos vagyontárgyakhoz nem törvényes úton jutottak hozzá. Arra azonban ott nem hangzott el magyarázat, hogy ha minden a törvények betartásával történt, miért hagyta el ezt a tételt vagyonbevallásából a miniszterelnöki házaspár. Lapunk munkatársa ez év elején Lévai Anikónak címzett kérdései között rákérdezett a bérbeadásra, ám - miként a többi kérdésre - erre sem kapott választ. Így nem tudni, adóztak-e s mekkora összeg után. Kérdés, hogy ha Orbán kormányzása idején egyáltalán ki volt adva bérbe a Haris-közi ingatlan, azt miért látták jónak eltitkolni vagyonnyilatkozatukban. Az Orbán család vagyonosodását vizsgáló bizottság az állami forrásokból származó gyarapodással foglalkozik - kérdés, hogy az önkormányzattól eredő vagyont beemelheti-e. Az is kérdés, kérik-e, hogy a volt kormányfő hozza nyilvánosságra saját és felesége adóbevallását. Jelenleg ez látszik az egyetlen módnak arra, hogy a Fidesz elnöke eloszlassa a vagyonosodásukat övező homályt. Orbán Viktor a bizottság nyári meghallgatásán így nyilatkozott: "Mi a feleségemmel mindketten munkából és fizetésből élünk. Tehát a jövedelmünk, ami van, a vagyonunk, ami létrejött, azt mind munkából és jövedelemből (sic!) szereztük és nem tőkéből, nem annak hozadékából és nem értékpapírokból". Az APEH szerint adótitoknak minősül az adóbevallás � közölte az APEH sajtóosztálya. Így értelemszerűen nem kapható tájékoztatás arról, feltűntette-e az Orbán-házaspár 1994-1998 között a Haris közi lakás bérbeadásából származó jövedelmét. Az adóügyek elévülési ideje 5 év, így ha eltitkolták volna ezt a bevételt, az ma már akkor sem volna vizsgálható. Sem Géczi József Alajost, az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságának elnökét, sem Révész Máriuszt, a Fidesz szóvivőjét nem sikerült elérnünk. Utóbbitól azt szerettük volna megtudni, mi a helyzet az 1998 utáni bérbeadással, azt vajon miért titkolták el Orbánék. keret: Felülvizsgálati kérelem a Tokaji borcsaták ügyében Felülvizsgálai kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz a törvényi határidőn belül az Élet és Irodalom (ÉS) a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány- Tokajhegyalja Kft. által vele szemben indított per jogerős ítélete ellen. A fejleményekről, csakúgy, mint a perben keletkező iratokról, az eddigiekhez hasonlóan az orgánum tájékoztat - áll a lapunkhoz eljutattott, szűkszavú közleményben. A Legfelsőbb Bíróságnak 60 napon belül kell döntenie arról, tárgysorozatba veszi-e az ügyet, vagy elutasítja. Ismert, hogy másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla - szemben az első fokú ítélettel, amely nem adott helyt a felperes kérelmének - azt mondta ki, hogy nem tartott taggyűléseket a tokaj-hegyaljai gazdasági társaság. Így az Orbán Viktor feleségének, Lévai Anikónak nyolc éven át - januárig - résztulajdonában állt Szárhegy-dűlő Kft.összejöveteleiről jegyzőkönyvek sem készülhettek, miként azt a lap állította. A cikk tartalmi állításait, miszerint Orbán Viktor regnáló miniszterelnökként adott tanácsot barátainak az állami támogatás, vagy az állami Tokaj Kereskedőház Rt. egyes részeinek megszerzéséhez, eddig nem támadták meg. Többen úgy vélik, hogy ez azért nem történt meg, mert az ma már csak bűntetőperben volna lehetséges, ahol részletes bizonyítási eljárás után döntenek. A barátok közé tartozott az Orbán által párizsi nagykövetnek felkért Kékessy Dezső, az állami Postabank elnöki székébe emelt Madarász László, valamint feleségének ügyvéd-barátja, Szász Attila, aki egyszerre lehetett az állami TK Rt. jogi képviselője és a közös gazdasági társaság motorja. Ferenczi Krisztina

http://www.nepszava.hu/articleprint.asp?nID=754955

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormanyzas-idejen-is-hozott-a-haris-kozi-lakas

Népszava

hungarian-news

2005-09-15 00:00:00

Felülvizsgálat motorvonatra

http://nol.hu/archivum/archiv-362712

https://web.archive.org/web/20231025132608/http://nol.hu/archivum/archiv-362712-177063

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felulvizsgalat-motorvonatra

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-05-19 00:00:00

Tender nélkül drága a buszjegy

A szelvény érvényes lesz a főváros határán belül a BKV mellett a vasútra és a Volán buszaira is. A szelvényeket a BKV gyártatja, de nyilvános tendert nem írt ki rá. Lucza Mihály, a fővárosi közlekedési vállalat menetdíj-bevételi főosztályvezetője szerint a 320 ezer darab szelvény gyártása várhatóan 2,5-3 millió forintba kerül majd. A papíralapú jegyeket egyébként a csipkártyás rendszer életbelépéséig alkalmazzák. A számos információt hordozó, plasztik jegyekkel már jövőre lehet utazni - kísérleti jelleggel a kisföldalattin -, majd a főosztályvezető szerint egy-két éven belül eltűnik a papírjegy. Szakértők ugyanakkor állítják, hogy a csipkártyát 2010 előtt aligha használhatjuk mindenütt. Addig viszont a közös jegyeket is ugyanaz a Pátria Nyomda gyártja, amelyikkel hosszú távú szerződést kötött a BKV a bérletek és jegyek előállítására. A közlekedési vállalat évente csaknem négyszázmillió forintot költ a bérletszelvények és jegyek nyomtatására. Ebből a pénzből harminckét fajta, öszszesen harmincötmillió darab jegyet és a negyvenhat féle bérletszelvényből tizenötmilliót gyártat a Pátriával. Több mint negyven éve ez a nyomda állítja elő a jegyeket. A pályáztatás alól a Közbeszerzési Tanács ajánlása menti fel a céget. E szerint ugyanis a korábban született hosszú távú, vagy meghatározatlan időre szóló szerződéseket nem kell felmondani, és a megállapodás tárgyát nyilvánosan meghirdetni. Csakhogy független nyomdai szakértők úgy vélik, a BKV drágán "veszi" a jegyeket, ha - számítások szerint - nyolc forintot ad darabjáért. Egyesek szerint a szelvények bekerülési ára legfeljebb 2-3 forint lehet a hologramozással együtt. Információink szerint a vidéki városok közlekedési vállalatai a szintén több biztonsági elemmel ellátott jegyeket 1,50-1,80 forintért vásárolják. Az utóbbi években a nyomdai árak, különösen ekkora tétel esetében inkább csökkentek - példa erre a vények, receptek előállítása. A BKV főosztályvezetője elmondta: a törvény szerint esetükben nincs szükség a nyomdák nyílt versenyeztetésére, az árak ilyen összevetése pedig nem több, mintha az almát a krumplival mérnék össze. A BKV-jegyek ugyanis annyira egyediek, hogy nincs is a piacon összehasonlításra alkalmas, a jegyekhez hasonló nyomdai termék. A biztonsági elemekkel ugyancsak ellátott vidéki, valamint a Volán-menetjegyek sem azok, a pozitív és negatív vízjelet, s UV-védelmet is tartalmazó papírt kifejezetten a cég számára gyártja a Pátria, a jegyek formája és grafikája is egyedi - érvelt Lucza Mihály. Hozzátette: a nyomdának előre ki kell fizetnie a papírt - amelyet ráadásul nem tud másra használni -, ezért egy kisebb cég szóba sem jöhetne ilyen megrendelésnél, bele sem mernének vágni. A bekerülési árakat ezért csak egy pontosan ilyen paraméterekkel bíró másik termékkel lehetne összehasonlítani. Ilyen azonban - a főosztályvezető állítása szerint - nincs a piacon.

http://nol.hu/archivum/archiv-362589-176946

https://web.archive.org/web/20170212020059/http://nol.hu/archivum/archiv-362589-176946

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tender-nelkul-draga-a-buszjegy

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-05-18 00:00:00

A kormányzati negyed lett az újabb csatatér

A Fidesz a Legfőbb Ügyészségtől kéri annak kivizsgálását, hogy a kormányzati negyed beruházásainak előkészítésében és lebonyolításában a sajtó által feltárt személyi összefonódások nem vezetnek-e bűncselekményhez. A Kormányszóvivői Iroda összeesküvés-elméletnek nevezte a Fidesz kormányzati negyeddel kapcsolatos állításait, amelyeket korábban Szilvásy György kancelláriaminiszter cáfolt. A Fidesz a Legfőbb Ügyészséghez fordul a kormányzati negyed ügyében - jelentette be Balsai István és Cser-Palkovics András, az ellenzéki párt két országgyűlési képviselője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője sajtóhírekre hivatkozva azt mondta: a kormányzati negyed a "Gyurcsány-Szilvásy páros újabb nagy ingatlanbiznisze lehet". Hozzátette: a beruházás előkészítésében és lebonyolításában olyan emberek vesznek részt, akik kötődnek, vagy kötődtek a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Altus Rt-hez. A Fidesz tényfeltáró vizsgálat lefolytatását kéri a Legfőbb Ügyészségtől, hogy kiderüljön, nem vezetnek-e bűncselekményhez ezek a személyi összefonódások - mondta Balsai István. A helyettes szóvivő sajtóhírek alapján arról beszélt, hogy a beruházáshoz kötődik Szilvásy György, a miniszterelnök barátja, egykori üzlettársa, az új kormányzati negyed miniszteri felelőse, valamint Rákosi Ferenc, aki az Altus-Perfekt hálózat több cégében felügyelőbizottsági tag volt, most pedig az új kormányzati negyed területére javaslatot tevő bizottság MeH által delegált tagja. Cser-Palkovics András közölte: a "hálózat" tagja Görözdi György, az úttörőszövetség egykori főtitkára, az új kormányzati negyedért felelős miniszterelnöki megbízott, valamint Kalicz Anita, az Altus volt jogi képviselője, a kormányzati negyed területét biztosító MÁV Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese, illetve Sarlós Miklós, egy Altus-Perfekt érdekeltségű cég korábbi igazgatója, aki jelenleg a MÁV ingatlangazdálkodási igazgatója. Mint mondta: a Gyurcsány-Szilvásy pároshoz eddig is több olyan ingatlanbiznisz kötődött - például a Szalay utcai ingatlan, vagy a balatonőszödi üdülő eladása - amelyek közös jellemzője, hogy az állam mindig rosszul, ők ketten viszont mindig jól jártak. Itt van egy újabb sötét ügy, amelynek vesztesei megint az emberek lesznek, nyertese pedig a Gyurcsány-Szilvásy páros és a mögöttük lévő üzleti körök - tette hozzá a helyettes szóvivő. "Együtt a nagy csapat, nagy buli van a láthatáron" - jegyezte meg Balsai István, aki szerint a korábbi ügyek csak "morzsák" voltak a kormányzati negyed beruházásához képest. A két fideszes politikus szerint nem véletlen, hogy elmúlt hónapokban a parlament kormánypárti többsége nem vette napirendre azt a fideszes országgyűlési határozati javaslatot, amely számvevőszéki vizsgálatot kezdeményezett a kormányzati negyedről. "Összeesküvés-elmélet" A Kormányszóvivői Iroda összeesküvés-elméletnek nevezte a Fidesz kormányzati negyeddel kapcsolatos állításait, amelyeket Szilvásy György kancelláriaminiszter korábban már cáfolt. "A személyi összefonódást sejtető összeesküvés-elméleteket Szilvásy György, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a Heti Válasz című lapban is idézett, 2006. november 16-án, az Index című internetes lapnak adott interjúban már cáfolta" - közölte az MTI-vel csütörtökön a Kormányszóvivői Iroda. A kommüniké szerint a kormányzati negyed előkészítése átlátható, mert a bíráló bizottságban többségben vannak az építész szakma és az érintett önkormányzatok képviselői, és "ugyanez igaz az Állami Számvevőszék képviselőjének állandó tagságával működő projekt monitoring bizottságra".

http://nol.hu/archivum/archiv-443475-251377

https://web.archive.org/web/20170129155743/http://nol.hu/archivum/archiv-443475-251377

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormanyzati-negyed-lett-az-ujabb-csatater

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2007-04-19 00:00:00

A Fidesz altusos összeesküvésre gyanakszik

A Fidesz - gyorsan reagálva a Heti Válasz szerdán megjelent cikkére - az ügyészséghez fordul amiatt, hogy a kormányzati negyed beruházása körül öt altusos is felbukkant. Miért viszi magával minden munkahelyére ugyanazt a három embert? Kik ők? Miről tudott, és miről nem tudott a zavargások előtt a titkosszolgálat? Szembesítés a legfrissebb összeesküvés-elméletekkel, interjú Szilvásy Györggyel. A Fidesz a Legfőbb Ügyészséghez fordul a kormányzati negyed ügyében, jelentette be Cser-Palkovics András, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője. Derüljön ki, hova vezet "A kormányzati negyed a Gyurcsány-Szilvásy páros újabb nagy ingatlanbiznisze lehet" - mondta Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője a Heti Válasz Hív az Altus, vár a MÁV című cikkére hivatkozva. A fideszes politikus megismételve a hetilap állítását azt hangoztatta, hogy a beruházás előkészítésében és lebonyolításában olyan emberek vesznek részt, akik kötődnek, vagy kötődtek a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Altus Rt.-hez. A Fidesz tényfeltáró vizsgálat lefolytatását kéri a Legfőbb Ügyészségtől, hogy kiderüljön, nem vezetnek-e bűncselekményhez ezek a személyi összefonódások. Hálózati tagság A helyettes szóvivő az írás alapján arról beszélt, hogy a beruházáshoz kötődik Szilvásy György, a miniszterelnök barátja, egykori üzlettársa, az új kormányzati negyed miniszteri felelőse, valamint Rákosi Ferenc, aki az Altus-Perfekt hálózat több cégében felügyelő-bizottsági tag volt, most pedig az új kormányzati negyed területére javaslatot tevő bizottság MeH által delegált tagja. Cser-Palkovics András közölte: a "hálózat" tagja Görözdi György, az úttörőszövetség egykori főtitkára, az új kormányzati negyedért felelős miniszterelnöki megbízott, valamint Kalicz Anita, az Altus volt jogi képviselője, a kormányzati negyed területét biztosító MÁV Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese, illetve Sarlós Miklós, egy Altus-Perfekt érdekeltségű cég korábbi igazgatója, aki jelenleg a MÁV ingatlangazdálkodási igazgatója. Itt van egy újabb sötét ügy, amelynek vesztesei megint az emberek lesznek, nyertese pedig a Gyurcsány-Szilvásy páros és a mögöttük lévő üzleti körök, tette hozzá a helyettes szóvivő. "Együtt a nagy csapat, nagy buli van a láthatáron." Szilvásy előre cáfolt A Heti Válasz cikkében megemlíti, hogy Szilvásy György tavaly év végén azt nyilatkozta az Indexnek, hogy a volt KISZ-esekből, altusosokból álló minisztériumi stábjának még véletlenül sincs köze beszerzési ügyekhez. A Kormányszóvivői Iroda szűkszavú válaszában szintén a kancellár indexes cáfolatára hivatkozik, és azt hangsúlyozza, hogy a Kormányzati Negyed előkészítése minden eddiginél átláthatóbban zajlik: a bírálóbizottságban túlnyomó többségben vannak az építész szakma és az érintett önkormányzatok képviselői, és ugyanez igaz az Állami Számvevőszék képviselőjének állandó tagságával működő projekt monitoring bizottságra.

https://index.hu/belfold/altuskorm041/

https://web.archive.org/web/20201021163248/http://index.hu/belfold/altuskorm041/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-altusos-osszeeskuvesre-gyanakszik

Index

hungarian-news

2007-04-19 00:00:00

Titkok és kényszerek

Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság helybenhagyja az első eredményt, akkor a Trifolium Kft. megépítheti az általa elképzelt tárlatot. Lévén május, igencsak igyekeznie kell, hogy az október eleji határidőig be is tudja fejezni a munkát. Ha eredménytelennek nyilvánítják a tendert, akkor új közbeszerzési eljárást ír ki a Magyar Nemzeti Múzeum. Ebben az esetben idén aligha lesz kiállításmegnyitó. Röviden összefoglalva ennyi a mai döntés tétje. Az ide vezető út azonban ennél lényegesen hoszszabb volt. A tavaly áprilisi megnyitó előtt az intézménynek még a helyét vitatták; később - voltaképp máig nem szűnő - vita indult az épület megvalósulásáról. Kritika érte a használaton kívül álló zsinagóga pontos műemléki rekonstrukcióját csakúgy, mint az épületegyüttest övező falat vagy a túl kicsinek minősített kiállítóteret. Ennél jóval kevesebb szó esett viszont arról, tulajdonképpen milyen tárlat kerül majd a Páva utcába. Hiszen nemcsak a múzeumépület készült el anélkül, hogy az állandó kiállítás koncepciója ismert lett volna, hanem a látványtervre és a megvalósításra szóló közbeszerzési pályázatot is úgy írták ki, hogy csak az úgynevezett történeti forgatókönyv volt készen. Hiába követelték egyes szakemberek már a kezdetektől, hogy az állandó kiállítás a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt készüljön, a titkolózás szinte az első perctől végigkísérte a munkát. 2002 augusztusában - még az építkezés megkezdése előtt - alakult meg az a történeti munkabizottság, amelynek egyetlen ülésén a szigorú titoktartás volt a legfőbb téma. Ugyancsak titoktartási nyilatkozatot írattak alá az előkészítésben részt vevő öszszes szakértővel. Eközben persze felépült a múzeum. Mivel világossá vált, hogy a nyitásra nem lesz állandó kiállítás, tavaly áprilisra megszületett az Auschwitz album köré szervezett megrázó bemutató. Júliusban a Nemzeti Múzeumon belül - Molnár Judit vezetésével - létrejött egy programiroda, amely egy ízben nyilvános vitát is rendezett a Kádár Gábor és Vági Zoltán által elkészített történeti forgatókönyvről. Egyes hírek szerint néhány héttel ezelőtt a kiállítási forgatókönyv is megszületett. Ehhez képest korainak, az előkészítés fél évéhez viszonyítva viszont későinek tűnik, hogy a megvalósítási tendert december 29-én írták ki. A pályázók összesen két hónapot dolgozhattak. Abból három hetet a konkrét terveken. Bár az általános titoktartásra való tekintettel senki sem nyilatkozik, háttérbeszélgetésekből világos, hogy a küszöbönálló építés dacára ma még alapvető kérdésekről - például a feldolgozandó történelmi időszak hoszszáról - is vita folyik. Többen azon álláspontjuk mellett is kitartanak, hogy a forgatókönyv ismeretében nemzetközi tervpályázatot kellett volna kiírni a látványtervre, utána jöhetett volna a megvalósítási tender. Ennek fényében különösen abszurdnak mondható az a polémia, amely a közbeszerzés eredményének kihirdetése óta zajlik. A tenderen két cég indult - a nemzetközileg jól ismert angol pályázót ugyanis formai okok miatt kizárták. Egyikük az 1994-es holokauszt- és a 2004-es Auschwitz-kiállítást jegyző Mafilm Szcenika és vele Rajk László építész, a másik a kereskedelmi kiállítások kivitelezésében nemzetközi hírnévnek örvendő Trifolium Kft. vezette csoport. A Mafilm Szcenika még a Trifolium győzelmének bejelentése előtt benyújtotta jogorvoslati kérelmét; e kifogásokról mond ma ítéletet a döntőbizottság. Titoktartás ide vagy oda, azért a sajtóban meglehetősen pontos részletek jelentek meg a vitás kérdésekről. Sok szó esik például a pénzről. A minisztérium korábbi közleményéből mindkét pályázó sejthette: a programiroda százmilliós nagyságrendű költségvetésén felül körülbelül félmilliárd forintot szán a tárca a kiállítás megvalósítására. Rajkék két tervet készítettek: a kiállítási tér megnagyobbítására vonatkozó ötlet a hírek szerint ellenük hangolta a minisztériumot, hiszen senki sem örült volna az egy éve átadott épület átszabásának. A Trifolium első árajánlata mindkét változatnál drágább volt, később azonban az ártárgyalások során - a műszaki elemek mennyiségének csökkentése árán - "aláígértek" a Mafilm Szcenikának. A vita második csomópontja a kompetencia. A múzeumi szakma eleve megkérdőjelezni látszik a Trifolium hozzáértését, kéjjel említve, hogy referenciáik között például egy MSZP-kongresszus installációja szerepel. Amire Tóth László ügyvezető igazgató vastag könyvet vesz elő: benne a velük dolgozó Narmer Építészeti Stúdió elvégzett munkái, többek között a Nemzeti Múzeum igen sikeres régészeti állandó kiállításának belsőépítészeti kialakítása. A nagyközönség szempontjából alighanem a vita harmadik csapása lenne a legfontosabb: a minőség kérdése. Erről azonban e pillanatban csak annyit tudni, hogy valaki, aki látta a látványterveket, azt mondja, a Trifoliumé hatásvadász, olyan, mintha a Terror Háza paródiája lenne, Rajkék rajzaiba viszont nehéz belelátni, milyen is lenne a megvalósult mű. Az ítéletalkotáshoz ez édeskevés, a titoktartási kötelezettség viszont e pillanatban még a látványtervekre is kiterjed. Így be kell érnünk azzal, hogy a győztes pályaműben a látvány valóban a közérthető szimbólumokra épül, a főszerep azonban az információt hordozó számítástechnikáé lenne. Akármilyen döntést hoz is ma a Közbeszerzési Döntőbizottság, a vita minden bizonnyal folytatódik. Például arról, szűk öt hónap alatt meg lehet-e valósítani egy ilyen kiállítást. Kézenfekvő megoldás lenne persze a határidők ésszerű kitolása is. De ilyenkor a politika diktál: idén avatni kell.

http://nol.hu/archivum/archiv-361405-175812

https://web.archive.org/web/20231108071813/http://nol.hu/archivum/archiv-361405-175812

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkok-es-kenyszerek

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-05-06 00:00:00

Második rájátszás motorvonatra

Második rájátszás motorvonatra Megismétli márciusban lezárt járműtendere ártárgyalásait a MÁV, amely a Közbeszerzési Döntőbizottság szerint jogszerűtlenül változtatta meg pályázata értékelési rendszerét. Munkatársunktól | Népszabadság | 2005. május 4. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz! Kovalovszky Dániel Egymás végső ajánlatainak ismeretében másodszorra is nekiveselkedhetnek a MÁV motorvonattenderét talán valóban lezáró újabb ártárgyalásoknak a svájci Stadler AG és a kanadai-német Bombardier képviselői. Azt azonban legfeljebb csak találgatni lehet, hogy a március elején egyszer már lejátszott alkudozás után legalábbis különösnek ígérkező licitáláson kialakuló árak mennyire térnek majd el azoktól, amelyek alapján az állami vasút meghozta a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) által hétfőn érvénytelennek nyilvánított döntését a Stadler győzelméről. Az első árliciten a Stadler a MÁV által alkalmazott pontozási rendszerben 130 milliárd forintos árajánlatával is meg tudta előzni a vonataiért kevesebbet, 120 milliárdot kérő Bombardier-t. Igaz, hogy a KD éppen ennek a sajátos pontozási rendszernek a közbeszerzési törvény előírásaiba ütköző módosítása miatt marasztalta el a MÁV-ot. Emellett határozatával megsemmisítette a társaság motorvonattenderét lezáró döntést is. Azaz a március közepén győztesként kihirdetett Stadlernek újra meg kell küzdeni az egyszer már elnyert megbízásáért. HIRDETÉS Úgy tudjuk: a KD a többi között azért marasztalta el a MÁV-ot, mert a társaság a pályázati kiírás szerint külön-külön értékelendő karbantartási költségeket együttesen értékelte. Emellett kifogásolta azt is, hogy a vasút a tenderkiírástól eltérően olyan árejtéses licitet alkalmazott a szállítói árak mérséklésére, amely nem felel meg az ártárgyalások feltételeinek. Ráadásul ennek az új tárgyalási fordulónak a megtartásáról csak későn, az esemény előtt két nappal értesítették pályázókat. A testület szigorú döntését pedig az sem tudta megváltoztatni, hogy a MÁV szerint a pályázók valójában kilenc nappal korábban értesítést kaptak a licit megtartásáról, és az ellen a rendelkezésükre álló 15 napon belül nem emeltek kifogást. A KD indoklása szerint a MÁV-nak a tendere meghirdetésekor meghatározott kritériumrendszerhez az értékelési folyamat egésze alatt ragaszkodnia kellett volna. A szerződési feltételnek nem minősülő értékelési rendszer ugyanis nem lehet tárgyalási téma az ajánlatkérő és a pályázók között. Az előre meghatározott követelményrendszert azonban a MÁV megváltoztatta. Így a társaság a jogsértő értékelési szempontok figyelembevételével nem is hozhatott az eljárást jogszerűen lezáró döntést. Tudomásul vette a motorvonattendere eredményét megsemmisítő KD- döntést a MÁV - derül ki a tegnapi szűkszavú közleményéből. Az állami vasút illetékesei ezzel elfogadták azt is, hogy az egy éve kétszer harminc elővárosi motorvonat szállítására és harmincéves karbantartására kiírt pályázatuk még mindig nem tekinthető lezártnak. A KD tárgyalásán még a közbeszerzési szabályok betartásáért való felelősségét firtató felvetések elutasítását kérő MÁV hamarosan folytatja az ártárgyalásokat az érvényes ajánlatot adó két pályázóval, a Stadlerrel és a Bombardier-vel. Készek a tárgyalásokra a MÁV megrendelésére pályázó vasúti járműgyártók is. A Stadler magyar partnereként közreműködő Ganz Transelektro Közlekedési Rt. közleménye szerint tudomásul veszik, hogy a MÁV eljárási hibája miatt a KD megsemmisíti a tender eredményét. A svájci gyártó várja a MÁV következő lépéseit, és a pályázat gyors lezárása érdekében készen áll a további megmérettetésre. Dian József, a Bombardier MÁV Kft. ügyvezető igazgatója szerint a tenderen induló német Bombardier Transportation GmbH megnyugvással vette tudomásul, hogy a KD megsemmisítette a MÁV által kihirdetett eredményt, és a pályázatot értékelésre visszaadta a vasúti társaságnak. Bízik benne, hogy a MÁV az újbóli értékelés során már megfelelő módon hasonlítja össze az ajánlatokat. Ebben az esetben ugyanis szerinte cégük kerül ki győztesen a megmérettetésből. HIRDETÉS .

http://nol.hu/archivum/archiv-361082

https://web.archive.org/web/20101127060615/http://nol.hu/archivum/archiv-361082

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/masodik-rajatszas-motorvonatra

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-05-04 00:00:00

Kizárják a Stadlert, jöhet a Bombardier?

Kizárják a Stadlert, jöhet a Bombardier? Tízmillió forintra bírságolta a MÁV-ot a Közbeszerzési Döntőbizottság Lezárta a MÁV 130 milliárd forintos motorvonattenderének vizsgálatát a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD). A Népszabadság értesülései szerint a versenyt elvben megnyerő svájci Stadler és a MÁV számára egyaránt kedvezőtlen döntés született. Az állami vasút előreláthatólag a második helyre rangsorolt kanadai-német Bombardier-vel köthet majd szerződést. Munkatársunktól | Népszabadság | 2005. május 3. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz! MTI - Balaton József ... és jön a Bombardier modellje (jobbról)? MTI - Balaton József ... és jön a Bombardier modellje (jobbról)? Motorvonattenderének értékelésében tanúsított alapossága miatt dicsérte a MÁV Rt.-t Joseph Deiss, svájci gazdasági miniszter. A múlt héten a Kóka János gazdasági és közlekedési miniszternél vizitelő politikus üdvözölte, hogy a magyar vasút korrekt eljárás során igyekszik eldönteni, kitől vásárolja meg összesen hatvan elővárosi motorvonatát. Az eredeti programja szerint a MÁV és a svájci Stadler szerződésének aláírása miatt idelátogató szakminiszter állásfoglalását láthatóan a KD is megfontolta. Meghosszabbított vizsgálatának eredményét legalábbis a tegnapi határidőre a MÁV-hoz éppen úgy nem juttatta el, mint a versenyben részt vevő járműgyártókhoz. Ennek ellenére maga a döntés május másodikára megszületett. Tartalma előreláthatólag a svájci gazdasági tárcánál, illetve a Stadler AG-nál és a MÁV-nál sem arat majd osztatlan sikert. A MÁV március közepén lezárt járműtenderének eredményét a versenyben csak néhány ponttal lemaradt Bombardier a többi között azért támadta meg, mert a győztes Stadler Bussnang nem saját, hanem anyacége, a Stadler Rail Group mérlegadataival tett eleget a pályázaton való részvétel feltételeinek. Egyelőre azonban nem lehet pontosan tudni, hogy a KD végül ezért, vagy a felsorolt számos műszaki kifogás miatt adott-e helyt (igaz, csak részben) a Bombardier panaszának. Mindenesetre a közbeszerzések tisztasága felett őrködő testület postázásra váró határozatában a hírek szerint megsemmisítette a MÁV tenderét lezáró döntést. Azaz, a szabálytalan adatszolgáltatását a svájci jog specialitásaival magyarázó Stadler immár nem mondhatja magát a MÁV-tender győztesének. A KD ugyanakkor a közbeszerzésről szóló törvény megsértése miatt tízmillió forint bírság megfizetésére kötelezte a MÁV Rt.-t is. A testület ugyanakkor a tender eredményének megsemmisítésével lehetővé tette, hogy a MÁV megkezdje a szerződéskötést megelőző tárgyalásokat az egyébként szabályosan lebonyolított tenderben második helyre szorult Bombardier-vel. HIRDETÉS Ezzel együtt a KD döntése aligha zárja le a motorvonattender körüli huzavonát. Úgy tudjuk: a MÁV pontozási rendszere szerint győztes Stadler, és magyar partnere, a Ganz Transelektro Közlekedési Rt. nem hagyja elúszni a 130 milliárd forintos üzletet. Így a MÁV-nak szánt első vonatok gyártását néhány héttel ezelőtt saját kockázatára megindító svájci cég valószínűleg a bírósághoz fordul majd jogorvoslatért. Arra azonban még nincs válasz, hogy az elhúzódó pereskedés hogyan befolyásolja a MÁV elővárosi motorvonatainak beszerzését. Így kérdéses az is, hogy az első korszerű szerelvények a terveknek megfelelően 2006 tavaszán szolgálatba állhatnak-e hazánkban. Mindenesetre a Bombardier ígéretei szerint a MÁV az első két új szerelvényét akár már jövő januárban átveheti. A társaság ugyanis az osztrák vasút számára készülő motorvonatok közül kettőt a MÁV-nak adna át. Újra árverezik a motorgyárat Másodszorra sem keltek el, így újra kiírják a Ganz-David Brown hajtóműgyártó eszközeit és készleteit. Viszkok József, a felszámolással megbízott Reorg Rt. biztosa reménykedik abban, hogy a nagy múltú fővárosi telepet 200 millió forintért el tudják adni. (A vagyont a gépek és a készletek alkotják, az ingatlanokat bérlik.) Az üzem jelenleg is termel, így egy sikeres értékesítés félszáz ember munkahelyét menthetné meg. A tavaly tönkrement cég 51 százalékban a Ganz Gépgyár Holding, 49 százalékban pedig a brit David Brown Engineering Ltd. tulajdona - mindkét társaság komoly gépgyártási hagyományokat mondhat magáénak. A kft. 1997-ben még Nemzeti Minőségi Díjban részesült, ám később egyre nagyobb problémákkal találták szembe magukat. Mivel belföldi megrendelésekhez alig jutottak, külföldre voltak kénytelenek szállítani, a gyenge dollár viszont keresztülhúzta számításaikat. Fáy András, a cégtől azóta távozott ügyvezető tavaly még úgy vélte, a felszámolás alapját képező tartozást már kifizették, a döntés még visszafordítható. Mára kiderült, a vagyon messze nem nyújt fedezetet a hitelek viszszafizetésére: a felszámoló szerint legfeljebb az adó jellegű igényeket sikerül majd részben kielégíteni. (Marnitz István) HIRDETÉS .

http://nol.hu/archivum/archiv-360978

https://web.archive.org/web/20091210015305/http://nol.hu/archivum/archiv-360978

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kizarjak-a-stadlert-johet-a-bombardier

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-05-03 00:00:00

Gyanúsítottak és érintettek

Rendőrségi és ügyészségi források egybehangzóan állítják: a brókerbotrány nyomozásának augusztus végére tervezett befejezéséig még legalább négy-öt új gyanúsított megnevezésére kell számítani. Nem zárható ki, hogy a gyanúsítottak három tucat nevet tartalmazó listája néhány mentelmi joggal védett személlyel bővül. Az első számú gyanúsított továbbra is Kulcsár Attila. Az ő házi őrizetének további három hónappal történő meghosszabbításáról ma dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság. Továbbra is a fő gyanúsítottak között olvasható Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatójának neve, Garamszegi Gáboré, a Betonút Rt. egykori vezérigazgató-helyetteséé, és Bitvai Miklósé, aki az Állami Autópálya-kezelő Rt. vezérigazgatója volt. Pénzmosás gyanújával vizsgálódik a Nemzeti Nyomozóiroda Mészáros János és Kerék Csaba, a Britton-cégcsoport magyarországi képviselői ellen, akiknek az eddig nyilvánosságra hozott adatok szerint kulcsszerepük volt a K&H Equities Rt. ügyfeleitől, intézményektől és magánbefektetőktől elsikkasztott milliárdok tisztára mosásában, az ügyfelek pénzének - azok akaratától eltérő - befektetésében. Kerék Csabát több százmilliós sikkasztással is gyanúsítja a rendőrség. Sikkasztással, okirat-hamisítással, illetve pénzmosással gyanúsítja a rendőrség rajtuk kívül a K&H Equities korábbi vezetőjét és több alkalmazottját, köztük Kulcsár Attila két asszisztensét, P. Hajnalkát és B. Katalint. Ugyancsak pénzmosás gyanúsítottja Sz. Gyula (taxis Gyuszi), aki a gyanúsítás szerint Kulcsár személyes megbízottjaként több milliárd forintot "postázott" nejlonzacskókban a VIP ügyfeleknek abból a pénzből, amit az ugyancsak pénzmosással gyanúsított - és az érintettek közül egyedüliként még ma is letartóztatásban lévő - szír pénzváltó, El Abed Hassan és szökésben lévő társa, Abdo Mahmoud mosott tisztára a gyanú szerint az OTP és az Inter-Európa Bank Rt. fiókhálózatán keresztül. Az összesen 6,2 milliárd forintnyi elsikkasztott pénz legalizálásával összefüggésben időközben már vádat emelt az ügyészség pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettségük elmulasztásáért a két pénzintézet tizennégy alkalmazottja ellen (többségük az említett bankok pénztárosa). A brókerügyhöz kapcsolódóan sikkasztással gyanúsította meg a Nemzeti Nyomozóiroda Forró Tamás egykori televíziós műsorvezetőt, aki a gyanúsítás szerint "a Zöld Újság Rt. a K&H Equitiesnél befektetett pénzei hozamának egy részét saját számlájára utaltatta". Forró tagadja a vádat, lapunknak korábban azt mondta, az ügylettel kapcsolatban minden dokumentum a birtokában van. Hivatali vesztegetés miatt indult eljárás Bálint Tamás, Keller László volt közpénzügyi államtitkár egykori kabinetfőnöke ellen, aki állítólag tízmillió forintot kapott Kulcsártól egy, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének gazdálkodásáról és az akkori elnök, Szász Károly tevékenységéről készült vizsgálati jelentésért. Az ügy "oldalágán" hivatali visszaélésért és államtitoksértésért indult eljárás Bácskai János dandártábornok, a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ vezetője ellen. Első fokon az államtitoksértés vádja alól felmentette őt a bíróság, a másik vádban bűnösnek mondta ki és elítélte. A másodfokú bíróság azonban hatályon kívül helyezte az ítéletet, és új eljárás lefolytatását rendelte el a Csongrád Megyei Bíróságon. Kulcsár vallomása alapján az ügyészség hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás gyanújával eljárást indított Molnár Csaba alezredes, az ORFK egykori pénzmosás elleni osztályának vezetője és helyettese, B. János őrnagy ellen. Az ügyészség szerint Molnár és B. János még a brókerbotrány kirobbanása előtt, a Pannonplast Rt. törvénytelen részvényfelvásárlásaival összefüggésben olyan információkat kért Kulcsártól, amelyek alapján megtagadhatták a nyomozás elrendelését. Nemzetközi elfogatóparancs van érvényben Schönthal Henrik ellen, akit elfogása és kiadatása esetén milliárdos pénzmosással gyanúsítana meg a rendőrség. Magyarországi megbízottját, D. Gábort már ugyanezzel gyanúsítják. S hogy kik jöhetnek még? A rendőrség és az ügyészség már hónapokkal ezelőtt leszögezte: amint elkészül a tőkepiaci szakértői jelentés a K&H Equities Rt. és annak ügyfelei számláin lebonyolított tranzakciókról, újra kihallgatják Kulcsár VIP ügyfeleit, hogy tisztázzák, közülük kik azok, akik maguk is a bróker áldozatainak tekinthetők, és kik, akik - anyagi vagy más ellenszolgáltatás fejében - "kölcsönadták" a számlájukat az alkusz törvénytelen ügyleteihez. A szakértői vélemény már elkészült, és az eddigi tanúk ismételt kihallgatása is megkezdődött. Rendőrségi források az eddigi adatok alapján négy-öt új gyanúsított "felbukkanására" számítanak, de azt sem zárják ki, hogy az ügynek további - esetleg mentelmi jog védelme alatt álló - gyanúsítottjai is lesznek.

http://nol.hu/archivum/archiv-356732-171407

https://web.archive.org/web/20170128084720/http://nol.hu/archivum/archiv-356732-171407

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanusitottak-es-erintettek

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-03-29 00:00:00

Politikusra hivatkozott egy zsaroló

Kertész János, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója arról tájékoztatta az újságírókat: a pécsi ügyészség a helyi társadalmi szervezetek és alapítványok működésének ellenőrzésekor felfigyelt arra, hogy a Volt Állami Gondozottak Egyesülete, a VÁG nem az általa vállalt célokra fordította a pályázatok révén megszerzett mintegy tízmillió forintot. Az ügyészség megállapította, hogy a VÁG egymással rokonságban álló vezetői élelmiszerre, ruhára, mosószerre - többnyire saját céljaikra - költötték az egyesületnek juttatott pénzt. Amúgy a VÁG-ot az állami gondozásból kikerült baranyai fiatalok két évvel ezelőtt azért hozták létre, hogy segítsék - részben roma - sorstársaik továbbtanulását, álláskeresését és lakáshoz juttatását. Az egyesület 25 éves pécsi elnöke, a korábban több bűncselekmény miatt már jogerősen elmarasztalt V. István az ügyészségi meghallgatáson elismerte, hogy az elnyert pénzeket nem a kitűzött célra, hanem saját megélhetésükre fordították. A VÁG elnöke azt is megemlítette, hogy a kapott pénzek egy részét a pályázatíróknak fizették ki, s utóbbiak a siker érdekében megkentek egy államtitkárt is. V. István ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az egyesület a napokban kénytelen lesz fizetni 1,2 millió forintot budapesti pályázatírójának, A. Gergelynek, aki ebből a pénzből félmilliót továbbad egy államtitkárnak. A. Gergely arra hivatkozva kérte a pénzt, hogy az ifjúsági tárca politikusa megígérte, félmillióért cserébe az egyesület nem kap ellenőrzést, s a VÁG nyerni fog a következő pályázatokon is. A rendőrségi nyomozás V. István ügyészségi vallomását követően indult el. V. István - immár a nyomozók kontrollja mellett - telefonon megbeszélte A. Gergellyel, hogy a kért pénzt Budapesten, az Oktogonon adja át. A randevú nagypénteken meg is történt, s a rendőrök a tettenérés után őrizetbe vették a 29 éves A. Gergelyt. A férfi a rendőrségi kihallgatáson bevallotta, hogy bár pályázatírónak és minisztériumi tanácsadónak hirdette magát, valójában munkanélküli, és semmilyen kapcsolata sincs a pályázatokról döntő személyekkel, sem az általa többször is emlegetett államtitkárral. A férfi az államtitkárnak követelt pénzt is saját céljaira akarta fordítani. A. Gergely immár előzetes letartóztatásban van, a rendőrség befolyással való üzérkedéssel és zsarolással gyanúsítja. Ugyancsak befolyással üzérkedés bűncselekményével gyanúsítják a 25 éves B. Árpádot is, aki a VÁG Egyesület pályázatait írta. A Pécsi Tudományegyetemen oktató B. Árpád azért lett gyanúsított, mert összejátszott A. Gergellyel. A rendőrség B. Árpád letartóztatását nem kezdeményezte, mivel a férfi feltáró vallomást tett. A VÁG vezetőit - várhatóan - csalással, sikkasztással és vesztegetéssel gyanúsítja majd a rendőrség, tudtuk meg Kertész Jánostól. A bűnügyi igazgató hozzátette, hogy vizsgálják azokat a baranyai szervezeteket, amelyek kapcsolatban álltak a VÁG Egyesülettel, illetve A. Gergelylyel és B. Árpáddal. Ennek alapján hét egyesület pályázati anyagait, működéséről szóló jegyzőkönyveit és számláit kell a nyomozóknak átlapozniuk. E szervezeteknél a rendőrség házkutatást tartott, s az egyik helyen az egyesület könyvelője - a rendőrök láttán - lázasan törölni kezdte a számítógépen tárolt adatokat. Vagyis elképzelhető, hogy hamarosan újabb szabálytalanságokra derít fényt a nyomozás. Kertész János megemlítette, hogy eddig nem találtak olyan adatokat, amelyek alapján politikusok vagy minisztériumi alkalmazottak érintettjei lennének a múlt héten indított nyomozásnak. Mint más forrásból megtudtuk, a politikusokkal ápolt kapcsolataival gyakorta dicsekvő A. Gergely jelenleg egy pártnak sem tagja. Az is tény viszont, hogy a férfi 2002-ben erősen kötődött a szocialisták pécsi szervezetéhez. Akkor az önkormányzati választáson jelöltként el is indult az egyik körzetben, de veszített. Később a szocialisták irányította megyei közgyűlés hivatalánál dolgozott, de mivel nem volt meg a megfelelő végzettsége, szerződést bontottak vele. Ezt követően A. Gergely a fővárosba költözött, s megszűnt a kapcsolata a szocialistákkal. Viszont nem szűnt meg rájuk hivatkozni.

http://nol.hu/archivum/archiv-356742-171417

https://web.archive.org/web/20240126082513/http://nol.hu/archivum/archiv-356742-171417

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/politikusra-hivatkozott-egy-zsarolo

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-03-29 00:00:00

Kulcsár házi őrizetben marad?

http://nol.hu/archivum/archiv-356343

https://web.archive.org/web/20231108133420/http://nol.hu/archivum/archiv-356343-171047

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-hazi-orizetben-marad

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-03-24 00:00:00

Közpénzek közelében a főúttörő

A megszűnőben lévő Magyar Úttörők Szövetségének több vezetője – köztük a hűtlen kezelés miatt nem jogerősen másfél évi felfüggesztett börtönre ítélt Rácz Péter és élettársa, Butor Klára, az MSZP pártigazgatója – alapítványt hívott életre az ifjúsági támogatások megszerzésére, ahhoz kapcsolódó programok végrehajtására – tudta meg lapunk.

2007.04.19. 22:07 A megszűnőben lévő Magyar Úttörők Szövetségének több vezetője – köztük a hűtlen kezelés miatt nem jogerősen másfél évi felfüggesztett börtönre ítélt Rácz Péter és élettársa, Butor Klára, az MSZP pártigazgatója – alapítványt hívott életre az ifjúsági támogatások megszerzésére, ahhoz kapcsolódó programok végrehajtására – tudta meg lapunk. A szervezet képviselői nemrég Gyurcsány Ferenccel is tárgyaltak. • Az új arisztokrácia úttörőinek is a közpénzekre fáj a foguk? Ahogy azt gondoltuk is, a Magyar Nemzet nyomozásba kezdett a Színtér Alapítvány és a Grund Klubhálózat ügyében. A kérdések sorában egyrészt firtatják az úttörőszövetséggel való kapcsolatot, az esetleges személyi átfedéseket, valamint azt, hogy állami pénzekre pályázott-e a Színtér Alapítvány. Azt javasoljuk, hogy a nyilatkozatok elől lépjetek el – írta a vezetőségi tagoknak két alapító, Rácz Péter, az úttörőszövetség ügyvezető elnöke és Nagy Nóra volt MSZP-s képviselő. Az elektronikus körlevél lapunkhoz is eljutott. Ráczék támpontokat is nyújtottak az „ellépéshez”. – Ami az egyéni szerepvállalásokat illeti, az bizonyára kezelhető válasz, miszerint az úttörőszövetséggel megszűnt (már akinél egyáltalán volt korábban ilyen) a közvetlen kapcsolat, azonban a gyerekekért és fiatalokért érzett felelősség megmaradt, ezért gondolták az alapítvány munkájában részt vevő magánszemélyek, hogy önkéntes munkában szívesen tesznek valamit a felnövekvő korosztályért – fogalmazták meg a segédletben. Mindennek előzménye, hogy megtudtuk: a javarészt egykori úttörőszövetségi vezetőkből verbuválódott alapítvány a Grund Klubhálózattal együtt a közelmúltban azért jött létre, hogy a múltja és a hozzá kötődő gyanús ügyletek miatt nehezen vállalható szövetség helyett legyen olyan szervezet, amely indulhat az ifjúságnevelésre adható állami támogatások elnyeréséért. Információink szerint az egyik fő forrást a kormány most induló Legyen jobb a gyerekeknek! elnevezésű új programja biztosítja majd. Arról is értesültünk, hogy a témában két hete szűk körű megbeszélést is tartottak az MSZP Vérmező utcai irodájában, amelyen részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök, Juhász Ferenc elnökhelyettes, Rácz Péter, Nagy Nóra és Butor Klára, a szocialisták pártigazgatója is. Rónai Judit, az MSZP sajtófőnöke megkeresésünkre kijelentette: Gyurcsány Ferencnek nincsen mondanivalója a találkozóról. Kérdésünkre, hogy milyen tervei vannak a miniszterelnöknek Rácz Péterrel, és rá kívánja-e bízni a kormány ifjúságpolitikája megvalósításának egy szeletét, Gyurcsány sajtófőnökén keresztül ezt üzente: személyi javaslatait mindig időben teszi meg. Butor Klárától, a Színtér Alapítvány kuratóriumi elnökétől – aki egyébként szocialista informátoraink szerint Rácz Péter élettársa – megtudtuk, a Fővárosi Bíróság már bejegyezte a szervezetet, de a munka még csak most kezdődik, jelenleg a konkrét programok és elképzelések egyeztetése zajlik. – Az alapítvány a megalakulása óta még nem nyújtott be pályázatot, s ilyen jellegű bevétele sem keletkezett – nyilatkozta Butor, aki másik állásában az MSZP pártigazgatója, korábban pedig az úttörőszövetség programigazgatója volt. Hozzátette: ha megkezdik működésüket, természetesen pályáznak majd a különféle állami programokra. Helyet foglalt a Színtér Alapítvány vezetőségében Nyíregyháza szocialista alpolgármestere, a Magyar Úttörőszövetség ügyvivő testületének volt tagja, valamint a szövetség egy másik egykori tisztségviselője, Kovács Csaba. A Grund Klubhálózat vezetője információink szerint Nagy Nóra (ő Nyakó István MSZP-s szóvivő felesége). Nagy az egyesületről elmondta, azt magánszemélyek alapították azzal a céllal, hogy segítse a gyermekek és fiatalok közösségeinek szerveződését, mindennel foglalkozik, ami a gyerekeket érinti, érintheti. – A klubhálózat nem kapott feladatot a kormánytól semmilyen területre vonatkozóan, így az ifjúságpolitikája megvalósítására sem – közölte Nagy Nóra, megjegyezve, „örül”, hogy érdeklődünk az egyesület után. Hozzátette: „Biztos kicsi a világ, sok a közös ismerős, hogy már tud rólunk, hiszen még nem csináltunk semmilyen nyilvános rendezvényt, programot, így a sajtó képviselői sem kaptak még tájékoztatást.”

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/04/kozpenzek-kozeleben-a-fouttoro-2

https://web.archive.org/web/20071022083629/http://www.mno.hu/portal/407387

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenzek-kozeleben-a-fouttoro

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2007-04-20 00:00:00

Nagy buli készül: a Fidesz a Legfőbb Ügyészséghez fordul

2007.04.19. 12:40 A Legfőbb Ügyészséghez fordul a Fidesz, mivel úgy véli, a leendő kormányzati negyed építése Gyurcsány Ferenc kormányfő és Szilvásy György kancelláriaminiszter újabb nagy ingatlanbiznisze lehet. Egyes sajtóhírek szerint ugyanis a lebonyolításában olyan emberek vesznek részt, akik kötődnek a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Altus Rt.-hez. Nyakó István MSZP-szóvivő szerint a Fidesz összeesküvés-elméleteivel teljesen a jobbszélre sodródik. A Fidesz a Legfőbb Ügyészséghez fordul a kormányzati negyed ügyében – jelentette be Balsai István és Cser-Palkovics András. Cser-Palkovics sajtóhírekre hivatkozva azt mondta: a kormányzati negyed a Gyurcsány–Szilvásy páros újabb nagy ingatlanbiznisze lehet, ugyanis a beruházás előkészítésében és lebonyolításában olyan emberek vesznek részt, akik kötődnek a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Altus Rt.-hez. A Fidesz ezért tényfeltáró vizsgálat lefolytatását kéri a Legfőbb Ügyészségtől, hogy kiderüljön, nem vezetnek-e bűncselekményhez ezek a személyi összefonódások – mondta Balsai István. Cser-Palkovics helyettes szóvivő a Heti Válasz cikke nyomán arról beszélt, hogy a beruházáshoz kötődik Szilvásy György, a miniszterelnök barátja, egykori üzlettársa, az új kormányzati negyed miniszteri felelőse, valamint Rákosi Ferenc, aki az Altus-Perfekt hálózat több cégében felügyelőbizottsági tag volt, most pedig az új kormányzati negyed területére javaslatot tevő bizottság MeH által delegált tagja. A cikk szerint a „hálózat„ tagja Görözdi György, az úttörőszövetség egykori főtitkára, az új kormányzati negyedért felelős miniszterelnöki megbízott, valamint Kalicz Anita, az Altus volt jogi képviselője, a kormányzati negyed területét biztosító MÁV Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese, illetve Sarlós Miklós, egy Altus-Perfekt érdekeltségű cég korábbi igazgatója, aki jelenleg a MÁV ingatlangazdálkodási igazgatója. Mint Cser-Palkovics mondta: a Gyurcsány–Szilvásy pároshoz eddig is több olyan ingatlanbiznisz kötődött – például a Szalay utcai ingatlan vagy a balatonőszödi üdülő eladása –, amelyek közös jellemzője, hogy az állam mindig rosszul, ők ketten viszont mindig jól jártak. Ebben a sötét ügyben is így lesz – tette hozzá. -Együtt a nagy csapat, nagy buli van a láthatáron – jegyezte meg Balsai István, aki szerint a korábbi ügyek csak „morzsák” voltak a kormányzati negyed beruházásához képest. A két fideszes politikus szerint nem véletlen, hogy az elmúlt hónapokban a parlament kormánypárti többsége nem vette napirendre azt a fideszes országgyűlési határozati javaslatot, amely számvevőszéki vizsgálatot kezdeményezett a kormányzati negyedről. Átláthatóbb mindennél? A kormányzati negyed előkészítése minden eddiginél átláthatóbban zajlik: a bíráló bizottságban túlnyomó többségben vannak az építész szakma és az érintett önkormányzatok képviselői, és ugyanez igaz az Állami Számvevőszék képviselőjének állandó tagságával működő projekt monitoring bizottságra – közölte válaszul a Fidesz bejelentésére a Kormányszóvivői Iroda. Olyan a Fidesz a politikában, mint az átcímkézési botrányok szereplői: szerez valami lejárt szavatosságú árut, amiről már százszor-ezerszer kiderült, hogy nem igaz, de ő átcímkézi, ráírja, hogy akció, szenzáció, odacsődíti a médiát, aztán elmondja a régi hazugságot – írja közleményében Nyakó István, az MSZP szóvivője. Szerinte a mai „nagy leleplezés” körülbelül azzal egyenértékű, mintha valaki kiderítené, hogy a Fidesz alapítói egy egyetemi kollégiumban laktak, és a mai napig együtt dolgoznak. Hozzáteszi:„A Fidesz ezekkel az állandó összeesküvés-elméletekkel, bűnbakkereséssel, félelemkeltéssel teljesen a jobbszélre sodródik. (MTI, Heti Válasz).

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/04/nagy-buli-keszul-a-fidesz-a-legfobb-ugyeszseghez-fordul

https://web.archive.org/web/20071010024135/http://www.mno.hu/portal/407308

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-buli-keszul-a-fidesz-a-legfobb-ugyeszseghez-fordul

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2007-04-19 00:00:00

Áladományok „egy-másért”

Áladományok "egy-másért" A Nemzetbiztonsági Hivatal nem indít belső vizsgálatot Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2007. április 20. A VPOP megalapozottnak tartja az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány elnökének és üzlettársainak letartóztatását. A milliárdos csempészettel vádolt szervezet kurátora a titkosszolgálat egyik főosztályvezetője, de belső köréhez tartozik Szilvásy György kancelláriaminiszter testvére is. Karitatív szervezetek akkor hozhatnak be vám- és áfamentesen adományokat a hatályos uniós szabályozás szerint, ha azokat ingyen kapták és ingyenesen is osztják szét a rászorulók között - hangsúlyozta Bencze József vezérőrnagy, a VPOP rendészeti főigazgatója a vámőrség csütörtöki sajtóbeszélgetésén az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány képviselőinek sajtónyilatkozataira reagálva. Mint arról lapunk is beszámolt: április 3-án a vámőrség nyomozói csempészet és más bűncselekmények gyanújával eljárást indítottak Földesi-Szabó László, az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány kuratóriumi elnöke és négy társa ellen. Azzal gyanúsítják őket, hogy a Távol-Keletről adományként Magyarországra szállított mintegy 8500 tonna élelmiszert jogellenesen értékesítették üzletláncoknak, s ezzel 1,22 milliárd forint vám- és áfabevételtől fosztották meg a költségvetést. Az alapítvány képviselői visszautasítják a csempészet vádját. Szerdai sajtótájékoztatójukon egyebek között azzal védték a hét eleje óta már előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottakat, hogy a vámőrség szeptember 15-én utólagos vámeljárásba kezdett az alapítványnál, ám azóta sem kaptak olyan határozatot, amely bármiféle fizetési kötelezettséget állapított volna meg. A VPOP vezetői cáfolják az utólagos vámeljárásra vonatkozó állítást. Bencze József közlése szerint harminc-harmincöt olyan karitatív szervezet van Magyarországon, amely rendszeresen fogad és oszt szét külföldi adományokat ingyen a rászorulók között. Ezeket a vámőrség rendszeresen ellenőrzi - egy ilyen rutinvizsgálat során derült fény a milliárdos csempészügyre - közölték. - Az alapítványoknak minden esetben nyilatkozniuk kell arról, hogy élni kívánnak-e a vámmentességi jogukkal - szögezte le Bencze. - Vám- és áfa- mentesen csak akkor hozható be áru, ha azt ingyen kapta és ingyen kívánja szétosztani a fogadó fél. Arra is lehetősége van persze, hogy az adományt árverésen vagy más, külön e célra szervezett rendezvényen értékesítse, a bevételt pedig később karitatív célokra fordítsa. Csakhogy ilyenkor az alapítványnak az értékesítési szándékáról előre értesítenie kell a vámhatóságot, s ha az áldását adja a tranzakcióra, az áru - az áfa megfizetése után - eladható. A gyanúsítás szerint az alapítvány - legnagyobb támogatója, a Herba cégcsoport közreműködésével - a 8500 tonna adományt eladta, a zömét egy nagy üzletláncnak. A vámőrség illetékesei a nyomozásról nem kívántak részleteket elmondani. Annyit közöltek: szerdán őrizetbe vették az érintett vámügynökség egyik munkatársát, a fogva tartott gyanúsítottak száma így hatra emelkedett. Az ügy kezd kínossá válni a kormány számára is. Az már korábban nyilvánosságra került, hogy Földesi-Szabó, az egykor szervezett bűnözéssel foglalkozó, bizalmi állásokat betöltő rendőrtiszt jó kapcsolatot tartott fenn rendőrségi, rendészeti vezetőkkel. Mint lapunk megírta, az alapítvány kuratóriumában több jelenlegi és volt titkosszolgálati vezető is szerepet vállalt. A névsorban megtalálható Gyarmati György, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) aktív főosztályvezetőjének és a szervezet első igazgatójának, a tavaly elhunyt Nagy Lajosnak a neve is. A Magyar Nemzet az alapítvány belső köréhez tartozóként említi Szilvásy Péter grafológust, Szilvásy György, a titkosszolgálatokat is felügyelő kancelláriaminiszter testvérét. A személyi kapcsolatok pikantériája - mutat rá a lap -, hogy nemrég Gyarmati főosztályának munkatársai vizsgálódtak a Magyar Nemzet munkatársánál, aki a kancelláriaminiszter építkezéséről gyűjtött információkat. A Nemzetbiztonsági Hivatal illetékesei most nem nyilatkoztak. Lapunk kérdésére egy névtelenséget kérő tisztviselő csak annyit mondott: a hivatal támogatja munkatársai karitatív tevékenységét. Elismerte ugyan, hogy az NBH hivatásos állományú tagjainak illett volna felfigyelni az alapítvány körül zajló esetleges jogsértésekre, a "cég" szerint azonban nem indokolt fegyelmi vizsgálatot indítani. Az elnököt kivéve ugyanis az alapítvány kuratóriumának egyetlen tagját sem hallgatták ki, és nem is gyanúsítják semmivel.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-443525

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aladomanyok-aegy-maserta

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2007-04-20 00:00:00

Egymásért alapítvány: a titkosszolgákat nem tartóztatták le

Az Egymásért Egy-Másért alapítvány gazdasági tevékenységét koordináló kuratóriumának gyakorlatilag teljes tagsága a titkosszolgálatok berkéből kerül ki. A nemzetbiztonságnál dolgozó tiszteket mégsem vizsgálja az ügyben áfacsalás miatt eljáró Vám és Pénzügyőrség. Időközben előzetesbe vettek egy újabb vámügyintézőt. Nemcsak az egykor szervezett bűnözéssel foglalkozó Földesi-Szabó Lászlót, hanem az Egymásért Egy-Másért Alapítványt támogató cégcsoport tulajdonosát is előzetesbe helyezték a VPOP akciója nyomán. Kilós kiszerelésben került boltokba a cukor, amelynek nem a minőségével, hanem adótartalmával voltak gondok. A Mehmet Károlyt hazahozó, a rendőrségnek autókat ajándékozó Egymásért alapítvány tevékenységét 1,2 milliárd forintnyi áfacsalás gyanúja miatt vizsgálják a Vám és Pénzügyőrség nyomozói. A kiemeleten közhasznú szervezet a gyanú szerint adományként kapott élelmiszer-értékesítéséből finanszírozta karitatív tevékenységét. Az ingyen kapott áru után azonban csak akkor nem kell megfizetni az áfát, ha azt ingyen adják tovább. Az értékesítésből befolyt összeg már adóköteles, tudtuk meg Bencze Józseftől a VPOP rendészeti főigazgatójától csütörtökön. Titkosszolgák Az alapítvány gazdálkodásáról döntő kuratóriumi tagok kivétel nélkül volt vagy jelenlegi titkosszolgák. Simon Ibolya az Egymásért Egy-Másért alapítvány jogásza korábban a Nemzetbiztonsági Hivatalnál dolgozott, és a mai napig bedolgozik az NBH-nak eseti megbízásokkal. A néhai Nagy Lajos a Nemzetbiztonsági Hivatal első főigazgatója szintén kuratóriumi tag volt az Egymásért alapítványnál, Gyarmati György kuratóriumi tag jelenleg is az NBH aktív állományú középvezetője. Simon Ibolya az alapítvány szerdán tartott sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta az Indexnek, Gyarmati a hivatal engedélyével vesz részt az alapítvány munkájában. Egyelőre egyiküket sem helyezte előzetes letartóztatásba a bíróság. Ellenben a gyanúsítottak számát egy vámügyintézővel növelték, akit a csütörtökön tartóztattak le. Azt egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy tudott-e róla a nemzetbiztonság, hogy az alapítványt az az egyelőre szabadlábon lévő Jakubinyi Roland Róbert alapította, akinek az édesapja a kilencvenes évek elején hamis váltókkal 360 millió forintot csalt ki a Merkantil banktól, ami miatt több mint 4 évre el is ítélték őt. Végül kegyelmet kapott, így büntetését nem kellett letöltenie. Jakubinyi Róbert ellen azóta ingatlancsalás miatt Siófokon, Zalaegerszegen és Budapesten is több eljárás folyt. Véletlenük akadt horogra Az Egymásért alapítvány állítólag teljesen véletlenül, egy ciklikus ellenőrzés során akadt a VPOP horgára. A vámos kockázatelemzés érdekesnek találta az alapítványt, mert megvolt a feltételhez kötött vámmentességük, de túl nagy értékben szállítottak, ahhoz, hogy észrevétlenek maradhassanak. Szabó Zsolt vámigazgató, a VPOP ezredese csütörtöki sajtótájékoztatóján örömmel konstatálta, hogy jól működött a megérzésük, és ott csaptak le, ahol volt mit keresni, azt azonban ő is cáfolta, hogy VPOP-s felsővezetőkre nézve terhelő tartalmú iratokat foglaltak volna le az Egymásért alapítvány tevékenységével összefüggő házkutatásokon.

https://index.hu/belfold/egymasert042/

https://web.archive.org/web/20201021163903/http://index.hu/belfold/egymasert042/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymasert-alapitvany-a-titkosszolgakat-nem-tartoztattak-le

Index

hungarian-news

2007-04-19 00:00:00

Egyre furcsább dolgok derülnek ki a „csempész” alapítványról

Mint ismert, néhány nappal ezelőtt robbant a bomba, a kiemelten közhasznú alapítvány, illetve a kapcsolódó vállalkozások mintegy 8500 tonna élelmiszert hoztak be az országba, ám azt nem karitatív célra használták fel, hanem értékesítették több magyarországi üzletlánc javára. A nyomozás eddigi adatai szerint az európai uniós csatlakozásunk óta 59 esetben, közel 1,4 milliárd forint értékű árut, főként a Távol-Keletről származó konzerveket, gyümölcsöt hoztak forgalomba, ám a mintegy 1,22 milliárd forint vámot és áfát nem fizették meg. A vám- és pénzügyőrség megítélése szerint - és ezt hazai és uniós jogszabályokkal is alátámasztják - bűncselekmény történt, ugyanis ha értékesítik a jótékonysági céllal behozott termékeket (bár ehhez is előzetes engedély kell), akkor meg kell fizetni a vámot és az áfát, és ebben az esetben már nem illeti meg a karitatív alapítványt a mentesség. Ez ugyanis csak akkor érvényesíthető, ha ténylegesen ingyen osztják szét a törvényben meghatározott „alapvető szükségleti cikkeket”. A bűncselekményre a vámhivatal kockázatelemzés alapján elvégzett ellenőrzése derített fényt. Mint elmondták, rendkívül ritka az ilyen eset, alig fordult ilyen elő az utóbbi tíz évben. Az ügyben akár 2-8 évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhat a bíróság. VGO

https://www.vg.hu/kozelet/2007/04/egyre-furcsabb-dolgok-derulnek-ki-a-csempesz-alapitvanyrol

https://web.archive.org/web/20240130054913/https://www.vg.hu/kozelet/2007/04/egyre-furcsabb-dolgok-derulnek-ki-a-csempesz-alapitvanyrol

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyre-furcsabb-dolgok-derulnek-ki-a-acsempesza-alapitvanyrol

Világgazdaság

hungarian-news

2007-04-19 00:00:00

Töretlenül vagyonosodnak Orbánék

Népszava Napilap 2005. március 10. csütörtök Töretlenül vagyonosodnak Orbánék Kormányon túli Plussz: Széchenyi - Hetven milliós osztalék az Orbán- bányában Több mint egy milliárd forintot forgalmaztak az Orbán-bányák a kormányváltás utáni évben - derül ki a volt miniszterelnök családjának érdekeltségében lévő két bányacég 2003-as mérlegéből. Ez némi hanyatlást mutat az előző évi másfél milliárdhoz képest, ám jelzi: lényegében megőrizték az éppen az Orbán-kormány idején viharos tempóban elért gazdasági növekedést. Az idősebb Orbán Győző többségi tulajdonában álló gánti Dolomit Kft. összes bevétele 908 millió forint volt. Nem csoda, ha ezek után 70 milliós osztalékot fizettek, amelynek minimálisan a fele a volt miniszterelnök édesapját illette meg. Az Orbán-család kizárólagos tulajdonában lévő, ugyanitt működő Gánt-kő Kft. nettó árbevétele pedig meghaladta a 300 millió forintot a választások utáni évben is. Óriási a fejlődés Gánton: míg 2000-ben nyitott területen gúlákba tornyozott dolomit és kőzúzalék hegyekkel találkoztak az arra járók, és egy lepukkant, lapos tetős irodahelyiség állt az akkori miniszterelnök édesapjának többségi tulajdonában lévő bányatársaság, a Dolomit Kft. rendelkezésére, mára korszerű kapu, s a legmodernebb zsindelytetővel fedett, újjávarázsolt épület várja a megrendelőket. A különbség akkora, mint egy camping és egy több csillagos szálloda között. Az épület előtt hatalmas, színes reklám zászlók hirdetik a cég 2001 óta kialakított új profilját, a betoneladást. Hatalmas lebetonozott területen állnak bálában a kész termékek. Az előre kevert betongyártással és építési betontermékek előállításával 2001-ben bővítette ki a cég a palettáját - mára hatalmas hengerek állnak a bánya területén: cementtározó és betonkeverő. A két, Orbán-érdekeltségben lévő bányacég saját vagyona meghaladja az 1 milliárd forintot: a Dolomit Kft.-é 2003-ban több mint 732 millió forint volt: ebben az évben 66 millió forinttal növekedett. (Összehasonlításul: a kormányváltás évében nem érte el a 100 milliót a Dolomit Kft. saját tőkéje, vagyis azóta sikerült több mint hétszeresére növelni). A Gánt-kő Kft. saját tőkéje pedig több mint 311 millió forint - 2000-ben nem érte el a 95 milliót, vagyis több mint háromszorosára nőtt. A dolomit eladás sikere után - emlékezetes az állami Dunaferr Orbán-kormány idején történt, évi több mint száz milliós megrendelése, amely máig fix forrást hoz a társaságnak mivel az azóta privatizált Vasművel is él a szerződés - jól hozott a konyhára a kis betonelemek gyártása is: több mint 130 millió értékben adtak el az úgynevezett "tojóval" formára öntött elemekből. A beton-elem gyártását még az Orbán-kormány idején vette föl profiljába a gánti magántársaság. Kő és kavics értékesítéséből származik zömmel a 864 milliós nettó árbevétel többi része. Mindez meglepő is lehetne azok után, hogy Orbán Viktor hatalomból való távozásának évében, vagyis 2002-ben másfél milliárd forintnyi követ, betont és egyebet értékesítettek az Orbán-bányák. Akkor két év alatt megtízszerezte mérleg szerinti eredményét a miniszterelnök családjának kizárólagos tulajdonában lévő gánti bányacég, a Gánt Kő Kft. - ez utóbbi 2002-ben 510 milliónyi, a volt miniszterelnök édesapja többségi tulajdonában lévő, szintén gánti Dolomit Kft. pedig 952 millió forintnyi árut adott el. A másfél milliárd forintnyi kő, beton és más értékesítése azért érdekes, mert Orbán Viktor anno arra kérte családját: ne vegyen részt az autópálya-építésben. A volt miniszterelnök édesapja pedig úgy nyilatkozott akkor: csak hátránya van abból, hogy a miniszterelnök a fia. Ezt azután mondta, hogy nyilvánosságra került: abból a várpalotai bányából szállítottak fergeteges tempóban görgeteges dolomitot az M7-es autópályába már a jogerős bányahatósági, környezetvédelmi engedély megszületése előtt is, amelynek bányászati jogát az Orbán család vállalkozása, a Gánt Kő Kft. ruházta át másik bányaérdekeltségük, a Dolomit Kft. kereskedelmi igazgatójának betéti társaságára. (Még a védett állatoknak otthont adó, védett növényeket is gazdagon hajtó termőföld művelésből való kivonása sem történt meg ekkor.) Az ügy azért váltott ki politikai vihart, mert az Orbán- kormány teljesen kivonta a parlament ellenőrzése alól az autópálya-építést, és pályáztatás nélkül bízta meg a Vegyépszer Rt.-t és a Betonút Rt.-t a több száz milliárdos beruházással. Míg 2000-ben mindössze 16 milliós eredményt produkált a kizárólagosan az Orbán család tulajdonában lévő vállalkozás, a Gánt-kő Kft., 2002-ben már 167 millió forintosat. Vagyis több mint megtízszerezte azt. A Gánt Kô Kft. az Orbán-kormány két éve alatt tízszeresére növelte mérleg szerinti eredményét. A 2000-2002 közötti időszakban húszmillióról 228 millióra nőtt a cég vállalkozási eredménye. Ezt az árbevétel meredek emelkedése tette lehetővé: míg az autópálya-építések megkezdése előtti évben, 2000-ben 141 millió forintnyi árut adott el a korlátolt felelősségű társaság, 2002-ben ezt 369 millióval toldotta meg, vagyis 510 millió forintnyi terméket értékesítettek. Ezek után nem csoda, hogy ezen időszak alatt a Gánt Kő Kft. saját tőkéjét 220 millióval növelte - 94 milliósról 314 milliósra. A gánti székhelyű vállalkozással egy helyen, csak különböző helyrajzi számon található másik Orbán-érdekeltség, a Dolomit Kft. is prosperált 2002- re csaknem milliárdosra emelkedett nettó árbevételével. Az Antall-kormány idején privatizált, mára a volt miniszterelnök édesapjának többségi tulajdonában lévő bányatársaság saját tőkéjét két év alatt csaknem megduplázta. (2000-ben 342 millió volt, 2002-ben 666 millió lett). A kormányváltás óta korlátok nélkül tevékenykedhetnek anélkül, hogy ezért politikai támadásoktól kellene tartaniuk. Arról nincs ugyanis adat, hogy az Orbán-kormány utolsó napjaiban a Széchenyi Plusszból - a következő kormány büdzséjének terhére - újabb 127 milliárd forintnyi autópálya megépítésével megbízott Vegyépszer és Betonút Rt.-knek milyen értékben szállítanak az Orbán-bányák a kormányváltás óta. A Széchenyi Plussz megbízás teljesítése folyamatos, vagyis a kabinet kicserélődése nem okoz fennakadást az építési óriásokká növesztett cégek töretlen fejlődésében. Timár Gyula, a Vegyépszer Rt. vezérigazgatója lapunknak arra a kérdésére, hogy igaz-e az a szakmából származó vélekedés, miszerint az autóutaknál- autópályáknál használt kis kiegészítő betonelemeket Orbánéktól vásárolták, bizonytalanul bár, de azt válaszolta, hogy nincs tudomása róla,de lehet, hogy "az elkerülőknél a helyiek felhasználták". Azt a lehetőséget nyitva hagyta, hogy a még hátralévő M4-es útszakasznál igénybe vegyék az előregyártott gánti elemeket. Korábban nyilvánosságra került: Orbánék a Széchenyi Plussz keretében megépült Székesfehérvért elkerülő úthoz nagy mennyiségben szállítottak alapanyagot, vagyis közvetve részesültek az utolsó percben odaítélt adóforintokból. Ferenczi Krisztina

http://www.nepszava.hu/articleprint.asp?nID=722225

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/toretlenul-vagyonosodnak-orbanek

Népszava

hungarian-news

2005-03-10 00:00:00

Orbánné mégis vetetett földeket?

Orbánné mégis vetetett földeket? Ellentmond Orbán Viktor Fidesz-elnök vizsgálóbizottság előtt tett állításainak az, amit Szász István Attila ügyvéd, a Szárhegy dűlő- Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. alapítója mondott egy bírósági perben. Szász és volt felesége, Mayer Aranka vagyonmegosztási pere ötödik éve tart. Egy márciusi tárgyalási napon az ügyvédnek arról is számot kellett adnia, hogy a cég tagjainak eladott 25 darab, több tízmillió forintot érő ingatlan a közös vagyonhoz tartozik-e vagy sem. Az ügyvéd a bíróságon azt állította, hogy ő földeket a kft. tagjainak megbízásából, az ő pénzükből vett a saját nevére. Arról is beszélt, hogy Lévai Anikónak ő vett 1,2 hektár földet. Orbán Viktor viszont a vagyonosodását vizsgáló parlamenti bizottság előtt azt mondta, valószínűtlennek és kizártnak tartja, hogy a felesége megbízást adott volna valakinek arra, hogy az ő nevében, de ne a saját nevére vásároljon. Információink szerint a vagyonmegosztási perben a bíróság június 14-re tanúként beidézte a kft. összes volt és jelenlegi tagját, köztük Lévai Anikót, Orbán Viktor feleségét. Mint ismert: korábban az Élet és Irodalom többrészes riportsorozatban számolt be arról, hogy a volt kormányfő bizonyos napokon részt vett a felesége résztulajdonában álló Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. taggyűlésein, ahol az állami támogatások és ingatlanok megszerzéséről is szó volt. A riport szerint Orbán tanácsokkal is ellátta a cég tagjait. Ennek alátámasztásául a cég jegyzőkönyveit is közölték. A bíróság kimondta, az említett időben nem volt szabályos taggyűlés, és helyreigazításra kötelezték a lapot. Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője akkor úgy nyilatkozott, soha nem állították, hogy szabályos taggyűlések lettek volna, azokat a jegyzőkönyv készítői nevezték saját maguk taggyűléseknek. Az ügyben az Orbán család vagyonosodását vizsgáló parlamenti bizottság is alakult, de az ellenzéki vétó miatt csak kormánypárti részjelentések készültek el. Népszava-információ

http://www.nepszava.hu/articleprint.asp?nID=885532

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orbanne-megis-vetetett-foldeket

Népszava

hungarian-news

2007-03-26 00:00:00

Az Orbán család lakáscseréi a parlamenti bizottság napirendjén

A testület így mai ülésén az Orbán házaspár lakáscseréiről szóló részjelentést tárgyalja meg. A testület a Mester utcai, a Haris közi lakások cseréjének és a Cinege úti lakás vásárlásának körülményeit tekinti át. Elsősorban azt vizsgálja, hogy a Haris közben lévő, 63 millió forintért eladott lakásból hogyan lett a XII. kerületi Cinege úton vásárolt - becslések szerint - 140 millió forint körüli ingatlan - mondta a bizottság elnöke. Vadai Ágnes úgy vélekedett: az a fő kérdés, hogy egy 63 millió forintért eladott ingatlan árából - ami szakértők szerint egy felülértékelt ingatlan volt -, hogyan vásárolt a házaspár egy 140 millió forintos ingatlant. Vadai Ágnes úgy vélekedett: "a volt miniszterelnök igenis felhasználta politikai kapcsolatát, befolyását saját és családja meggazdagodása érdekében". Hozzátette: mindez súlyos morális válságot jelez. Szabó Zoltán: Orbánék jogosulatlan előnyt fogadtak el Jogosulatlan előnyt fogadott el évekkel ezelőtt Orbán Viktor és felesége, amikor Mester utcai lakásukat elcserélték a Haris közben lévő korábbi ingatlanjukra - mondta Szabó Zoltán, az Orbán-bizottság tagja szerdán, a testület ülését megelőzően, Budapesten. A szocialista képviselő úgy fogalmazott: "Orbánék Mester utcai lakásukat jogosulatlanul cserélték el a Haris közire. Jogosulatlan előny biztosított számukra a hivatalnok, aki a cserét jóváhagyta. (...) Az önkormányzat, mielőtt beköltöztek volna, mintegy egymillió forintért újíttatta fel azt a lakást". A szocialista képviselő közölte: a volt miniszterelnök és felesége ezt a lakást négy évig bérbe adta, amely bérleti díjának vagyonnyilatkozatukban való feltüntetésével kapcsolatban ellenmondásos nyilatkozatok hangzottak el a közelmúltban. A nyilatkozatok egyike felveti a szabálytalan adózás lehetőségét. Szabó Zoltán hozzátette: Orbánék mostani, XII. kerületi ingatlanjának értéke - becslés szerint - 120-140 millió forintot kell hogy érjen. Mindeddig - a közigazgatási hivatal vezetőjének rendelkezésével ellentétesen - a XII. kerületi polgármesteri hivatal a ház felújításával kapcsolatos érvényes építési engedélyt a bizottságnak nem adta ki - mondta a képviselő.

http://nol.hu/archivum/archiv-383496-196262

https://web.archive.org/web/20231109163008/http://nol.hu/archivum/archiv-383496-196262

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-orban-csalad-lakascserei-a-parlamenti-bizottsag-napirendjen

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-09 00:00:00