text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 2
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 186
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Budai Gyula országgyűlési képviselő arról számolt be közösségi oldalán, hogy levelet kapott a Fővárosi Főügyészségtől, melyből kiderült,a NAV nyomoz a Lánchíd felújítás során eltűnt 1,5 milliárd forint utánvesztegetés bűntette miatt. A küldeményből az is kiderült, hogy a Főügyészség a nyomozás lefolytatására a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályát jelölte ki.A vonatkozó bejegyzést alább tekintheti meg:Egyre csak dagad a botrányAhogy arról a Mandiner is beszámolt ugyancsak Budai Gyula feljelentése alapján, hivatali vesztegetés gyanújával rendelte el a hídpénzbotránnyal összefüggésben a rendőrség a nyomozást.Emlékezetes, a fideszes politikus azután fordult a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI), hogy levelet kapott egy hídpénzbotrányra rálátó forrástól. A levélben az szerepelt, hogy a költségvetési csalással gyanúsított, számlagyáras exügyvéd, Vig Mór a Mammut bevásárlóközpontnál található biztonsági cég irodájába járt „elszámolni” a Lánchíd-beruházásból kiszivattyúzott, majd készpénz formájában felvett összeggel. Vig a levélíró szerint erről kizárólag a vállalkozás vezetőjével tárgyalt.Az ügyben Budai Gyula tett feljelentést azután, hogy egy informátor szerint a Lánchíd-beruházásból „kimentett” másfél milliárd forint nagy része a Karácsony Gergely vezette Városházára kerülhetett.Mindebből az következik, hogy az A-Híd Zrt. által az exügyvédnek átutalt másfélmilliárd forint itt cserélhetett gazdát. Budai szerint a biztonsági cég kapcsolatban áll a felújítást végző A-Híd Zrt.-vel. A képviselő megjegyezte, hogy a levélíró úgy tudja: a hídpénzből jelentős összegek kerültek a fővárosi baloldalhoz. | Hídpénzbotrány: a NAV nyomoz az eltűnt másfél milliárd ügyében | A Fővárosi Főügyészség a nyomozás lefolytatására a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályát jelölte ki. | null | 1 | https://mandiner.hu/belfold/2024/04/hidpenzbotrany-a-nav-nyomoz-az-eltunt-masfel-milliard-ugyeben | 2024-04-30 00:00:00 | true | null | null | Mandiner |
A „hun-türk tudatú” népek éves sereglését, a bugacpusztai Kurultájt szervező Magyar-Turán Alapítvány és más turáni hagyományőrző rendezvények szervezői 2024-ben rekordösszegű támogatást, 700 millió forintot kapnak Csák János Kulturális és Innovációs Minisztériumától – írja a K-Monitor a Központi Információs Közadat-nyilvántartás alapján.2021-ben 200 millió, 2022-ben pedig már 350 millió forint jutott a központi költségvetésből a Magyar-Turán Alapítványnak. | 700 milliót kapnak a Kurultáj szervezői Csák Jánostól | A „hun-türk tudatú” népek éves sereglését, a bugacpusztai Kurultájt szervező Magyar-Turán Alapítvány és más turáni hagyományőrző rendezvények szervezői 2024-ben rekordösszegű támogatást, 700 millió forintot kapnak Csák János Kulturális és Innovációs Minisztériumától – írja a K-Monitor a Központi Információs Közadat-nyilvántartás alapján. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/02/700-milliot-kapnak-a-kurultaj-szervezoi-csak-janostol | 2024-05-02 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2022 végén a kormány 970 millió forintnyi EU-s támogatást adott a "Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében" című projektre, azt azonban nem hozták nyilvánosságra a kormányzati honlapon, hogy pontosan milyen beruházásra adták a cégnek az uniós pénzt. Közadatigénylésben kértük ki az Államkincstártól a támogatás iratait, de azt válaszolták, hogy nem adják ki őket, mert "nem nyilvános támogatási adatnak minősülnek". Ezzel nem értünk egyet, hiszen közpénzről van szó, ezért a bírósághoz fordulunk.
Február 19-én a kormány váratlanul eltörölte az ukrán mézre tavaly bevezetett importtilalmat. Az Agrárminisztérium szerint a döntésre az exportra dolgozó magyar mézfeldolgozók érdekében volt szükség, hogy versenyképesek tudjanak maradni a külföldi piacokon. Az egyik legnagyobb ilyen magyar mézes cég a dunavarsányi Aranynektár Kft., amelynek tulajdonosa Takács/Fulmer Ferenc. Az Aranynektár szomszédságában működik a tulajdonos német cégének hazai fióktelepe is, amelynek a kormány közel 1 milliárd forint EU-s támogatást adott.
Idén február végén megírtuk, hogy a kormányzati honlapon a Fulmer GmbH támogatási kérelmének dátumaként 2021. augusztus 30. szerepel, a támogatás megítélésének napjaként pedig 2022. november 11. - vagyis bő egy év telt el a cég kérelme és a kormány pozitív döntése között. Ahogy pedig cikkünk megjelenése után Fulmer Ferenc közölte: "mivel a bürokrácia malmai lassan őrölnek", tovább tartott a pályázatuk elbírálása, mint a beruházás fő elemét jelentő üzemcsarnok felépítése. Vagyis amíg zajlott az elbírálás, a cég meg is építette a csarnokot, aminek az avatója a támogatási döntés után egy héttel, 2022. november 18-án volt.
Az avatóünnepségen részt vett Nagy István agrárminiszter, aki hangsúlyozta, hogy "a méhészeti ágazat támogatása, illetve a méhtartási kedv megfelelő szinten tartása az agrártárca és a kormány stratégiai érdeke". A miniszter elmondta azt is, hogy "a Fulmer méhészet csaknem egy évszázada őrzi és gyarapítja az értékes tudást, adja át generációról generációra, melynek köszönhetően ma már a világ közel negyven országába juttatja el a kiváló magyar mézet". Nagy azzal zárta beszédét, hogy a cég által elnyert támogatás "további lehetőségeket nyit nemcsak a vállalkozás magyarországi fióktelepe számára, hanem a magyar vidék számára is".
Nagy István agrárminiszter egyébként réges-régen, a politikusi karrierje előtt méhészként az Aranynektár Kft. mézfelvásárlója volt, de Fulmer Ferenc elmondása szerint ez a korábbi munkakapcsolatuk több mint 20 éve megszűnt, és a viszonyuk ma teljes mértékben formális, hivatalos.
Nem adják ki az iratokat
Februári cikkünk írása idején az uniós támogatásokat nyilvántartó kormányzati honlapon még nem szerepelt, hogy mekkora volt a Fulmer GmbH dunavarsányi beruházásának összköltsége, és annak mekkora részét fedezte a kormány által odaítélt közel 1 milliárd forintnyi támogatás.
Azóta viszont felkerült a weboldalra ez az adat: a projekt összköltsége közel 2,4 milliárd forint (egész pontosan 2 396 949 288) volt. Ehhez adott a kormány 970,4 millió forint vissza nem térítendő EU-s támogatást, ami az összköltség bő 40 százalékát teszi ki.
A projekthez azonban nincs leírás a kormányzati honlapon, vagyis nem ismerhetők meg annak részletei, hogy pontosan mire kapta az uniós pénzt a cég. Annak érdekében, hogy többet tudjunk meg a támogatott projektről, közadatigénylésben kértük ki az illetékes állami szervtől
a Fulmer GmbH Magyarországi Fióktelepe által benyújtott támogatási kérelmet,
a projekt támogatásáról szóló döntést (határozat, támogatói nyilatkozat stb.), és
a projekt támogatói okiratát.
A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Mivel a cég a Vidékfejlesztési Operatív Program keretéből kapta az EU-s pénzt, a támogatás ügyében a Magyar Államkincstár (MÁK) az illetékes. Adatigénylésünkre azonban a MÁK nem adta ki a kért iratokat a Fulmer GmbH hazai fióktelepének adott uniós támogatással kapcsolatban.
Azt írták, hogy a dokumentumok "nem nyilvános támogatási adatnak minősülnek,
amelyek kiadására csak alapos indokkal, törvényben meghatározott esetekben, illetve törvényben meghatározott szerv részére van lehetőség, amelyre vonatkozó szabályokat a Támogatási törvény 25. §-a tartalmazza. Ezen szabályok alapján Ön nem rendelkezik törvényi felhatalmazással más támogatást igénylők nem nyilvános támogatási adatainak megismerésére".
Az Államkincstár álláspontjával természetesen nem értünk egyet, hiszen a Fulmer GmbH-nak adott közel 1 milliárd forint európai uniós támogatás is közpénz, tehát nem lehet titkolni a kapcsolódó információkat és papírokat. A leghíresebb hasonló ügyünk a felcsúti kisvasúté volt: a 600 millió forint EU-s támogatást kapó projekt dokumentációját sem akarta kiadni a kormány, de amint pert indítottunk, megkaptuk az iratokat.
Remélhetőleg a dunavarsányi mézüzem támogatásával kapcsolatos dokumentumokat is megismerhetjük majd hamarosan, hiszen a közpénzek felhasználásával kapcsolatos információk csak nagyon-nagyon indokolt esetekben, például nemzetbiztonsági ügyekben titkolhatók, de erről itt nyilvánvalóan nincs szó.
Erdélyi Katalin | Titkolja az Államkincstár a dunavarsányi mézüzem uniós támogatásának papírjait | 2022 végén a kormány 970 millió forintnyi EU-s támogatást adott a „Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében” című projektre, azt azonban nem hozták nyilvánosságra a kormányzati honlapon, hogy pontosan milyen beruházásra adták a cégnek az uniós pénzt. Közadatigénylésben kértük ki az Államkincstártól a támogatás iratait, de azt válaszolták, hogy nem adják ki őket, mert „nem nyilvános támogatási adatnak minősülnek”. Ezzel nem értünk egyet, hiszen közpénzről van szó, ezért a bírósághoz fordulunk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/04/10/titkolja-az-allamkincstar-a-dunavarsanyi-mezuzem-unios-tamogatasanak-papirjait/ | 2024-04-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
"Ön szerint ez valós vagy színlelt közbeszerzés?" - kérdezte Vadai Ágnes parlamenti képviselő Polt Pétertől, miután megírtuk, hogy Mészáros Lőrinc egyik cége elnyerte azt a tendert, amit Mészáros Lőrinc másik cége írt ki. A legfőbb ügyész feljelentésként értékelte a DK-s politikus kérdését, és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodához továbbította azt.
Március közepén számoltunk be arról, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPTESZ OPUS Energetikai Támogató Zrt. "Gépjárművek tartós bérlete és szolgáltatásai" címmel kiírt meghívásos közbeszerzési eljárását a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Autókereskedő Kft. nyerte el.
Az, hogy az OPTESZ pontosan hány céget hívott meg az ajánlattételre, nem derült ki, de végül hárman jelezték részvételi szándékukat: a Mészáros M1 Kft., a Mercarius Flottakezelő Kft. és a MOL Fleet Solution Flottakezelő Kft.
Utóbbit azonban kizárták, ugyanis az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint
a MOL Fleet 17 másodperccel a határidő lejárta után adta be részvételi jelentkezését, így az érvénytelen lett.
A Mercarius és Mészáros-cég között folyt tehát a verseny, amelynek eredményét március 13-án tették közzé. A dokumentum alapján a Mészáros M1 Kft. nyert, miután 77 millió forinttal olcsóbb, nettó 2,5 milliárdos ajánlatot adott a Mercarius 2,58 milliárdos ajánlatával szemben.
Ahogy a Mészáros M1 által behúzott tenderek jelentős részére, úgy erre is jellemző volt az extra rövid szállítási határidő, továbbá szerepelt egy furcsa kitétel is a felhívásban: olyan referenciát kellett bemutatni, amely 95 db autó tartós bérletére vonatkozik, és "amely során autómentésnél a legközelebbi telephelyen az autó kiürítésének, átrakodásának lehetősége is biztosított volt."
Hogy ez a feltétel pontosan mit jelent, azt valószínűleg csak az iparági bennfentesek tudják. Mindenesetre
nehéz nem arra gondolni, hogy egy adott cég által biztosított feltételek jelennek meg kiírói elvárásként.
Hasonló egyébként egyszer már lejátszódott tavaly nyáron, amikor gépjárművek tartós bérletére és kiegészítő szolgáltatásokra írt ki tendert az OPTESZ OPUS Zrt. A kiírásra akkor csak a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. és a Mercarius Flottakezelő Kft. jelentkezett. Utóbbi ajánlatát azonban érvénytelennek nyilvánították, ugyanis a cég "nem teljesítette a hiánypótlási felhívásban foglaltakat". Így a befutó akkor is a Mészáros M1 lett, nettó 2,9 milliárdos ajánlattal.
Egyszerre több hatóság is vizsgálódhat
Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint az aktuális tendert érintő feltételekkel kapcsolatban felmerülhet annak a gyanúja, hogy a tendert az egyik Mészáros-cég a másikra szabva írta ki. Emellett az összeférhetetlensége gyanúja is felmerült, ezért közérdekű bejelentést tettünk a Közbeszerzési Hatóságnál kérve az eset(ek) kivizsgálását.
Vadai Ágnes országgyűlési képviselő (DK) pedig Polt Péternél érdeklődött arról, hogy szerinte valós vagy színlelt közbeszerzés zajlott le a két Mészáros cég között. A legfőbb ügyész feljelentésként értékelte az ellenzéki politikus kérdését, és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodához továbbította azt.
Az elmúlt időszakban több cikkünk kapcsán is indult hatósági eljárás: legutóbb a Közbeszerzési Hatóság kezdeményezett 15 jogorvoslati eljárást cikkünk nyomán, előtte pedig a NAV indított nyomozást költségvetési csalás bűntette miatt cikkünket követően.
Katus Eszter
Nyitókép: Mészáros Lőrinc. | A Nemzeti Nyomozó Irodához került az Átlátszó által bemutatott Mészáros-tender | „Ön szerint ez valós vagy színlelt közbeszerzés?” – kérdezte Vadai Ágnes parlamenti képviselő Polt Pétertől, miután megírtuk, hogy Mészáros Lőrinc egyik cége elnyerte azt a tendert, amit Mészáros Lőrinc másik cége írt ki. A legfőbb ügyész feljelentésként értékelte a DK-s politikus kérdését, és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodához továbbította azt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/10/a-nemzeti-nyomozo-irodahoz-kerult-az-atlatszo-altal-bemutatott-meszaros-tender/ | 2024-04-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Több százmillió forint közpénzből épült fel Újbudán egy civilszervezet-hálózat a fideszes polgármester-aspiráns, Király Nóra körül: a FICSAK, a Zöld Követ és más szervezetek a Városi Civil Alaptól kaptak pénzt, de EU-s forrásokat is lehívhattak, majd Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodájának köszönhetően is milliókhoz jutottak. A Kabinetiroda olyan szervezeteknek is juttatott közpénzt, amelyek négy évvel ezelőtt az akkori fideszes polgármesternek kampányoltak.
A közelmúltban többször írtunk arról, hogy a kormánypárti jelöltek önkormányzati kampányára a hivatalos kampánybüdzsén túl több milliárd forint közpénzt juttat a kormány az állami "civil támogatásokkal" ügyeskedve. A Városi Civil Alapon és hasonló programokon keresztül a helyi fideszes politikusok álcivil szervezetei jutnak közpénzhez, pedig nyíltan kampányolnak a kormánypárti polgármester- és képviselőjelöltek mellett.
Ennek a modellnek lehet a tökéletesített változata az újbudai kampány. A kormánypártok várható polgármester-jelöltjét, a korábbi alpolgármestert, Király Nórát évek óta építik civil vezetőként, személye köré egyesületek, alapítványok egész hálózata épült, százmilliós állami támogatásokat felhasználva.
"Kampány közpénzből" sorozatunk újabb részében a XI. kerületi Fidesz-közeli "civil" hálózatot mutatjuk be, amiben Rogán Antal is fantáziát láthat.
Százezres kampányajándék a választóknak
"Keressük Újbuda új lakosait, hogy köszönthessük és megajándékozhassuk őket" - hirdeti egy XI. kerületi civil szervezet, a FICSAK 11 Alapítvány honlapja (Fiatal Családosok Klubja). A felhívás a kerületbe újonnan beköltözőknek ajánl 10 ezer forint értékű ajándékcsomagot, a szerencsések pedig további 20 és 100 ezer forintos utalványt is nyerhetnek egy sorsoláson. De ugyanez az egyesület szervez gyerekprogramokat, kutyás foglalkozásokat, kirándulásokat is az érdeklődőknek.
A FICSAK alapítója, Király Nóra több újbudai civil szervezetben is aktív. Ezek programjai és az általuk közzétett tartalmak valóban politikamentesek; más településekkel szemben itt egyelőre nincs szó arról, hogy a közpénzből nyíltan beszállnának egy választási kampányba - bár Újbudán ennek is van hagyománya. Fontos viszont a kontextus: a kerületi fideszes frakcióvezető polgármester-jelöltként nevezi meg Király Nórát, aki saját weboldalán szintén a Fidesz-KDNP polgármester-jelöltjeként jelenik meg, bár hivatalosan még nem vették nyilvántartásba, mint jelöltet.
Civil szervezetektől szokatlan módon a FICSAK, a Zöld Követ és több más szervezet minden lehetséges alkalommal igyekszik megnevezni és szerepeltetni a volt alpolgármestert,
ez pedig akkor is egy politikai szereplő brandépítése, ha egyébként az eseményeken nem hívják fel a résztvevőket arra, hogy szavazzanak rá.
Különösen, mivel Király Nóra egyesületei az elmúlt években rengeteg pénzt kaptak kormányzati szervektől.
Az "állami civil" márkaépítése
Király Nóra 2019-ig a korábbi fideszes kerületvezetésben töltött be alpolgármesteri tisztséget, előtte a Fidelitas tagja, majd a Fidesz női szavazókat megszólító kampányának vezetője lett. 2020-ban a kormánypártok EP-választási listájára is felkerült, de a sorban 19. helyen álló jelöltként nem jutott be az Európai Parlamentbe.
A következő években főleg civil vezetőként jelent meg a nyilvánosságban, miközben az általa bejegyzett szervezetek (Fiatal Családosok Klubja Egyesület, Zöld Követ Egyesület, Gazdagréti Összefogás Egyesület) sorra nyertek az állami civil támogatási pályázatokon.
Az utóbbi években közszereplőként elsősorban zöld ügyekben, a női jogok területén, családok segítésében és helyi szabadidő-szervezésben aktív civil vezetőként határozta meg magát, ugyanakkor a civil tevékenységek mellett sokszor jelentek meg az oldalain közös fotók helyi és országos kormánypárti politikusokkal.
A volt alpolgármester emellett 2023-ban állami állást is kapott, az igazságügyi tárca az Áldozatsegítő Központok tevékenységének kommunikálásáért felelős megbízottá nevezte ki.
Király Nóra országosan is figyelemre méltó közszereplő, mondhatni, ő testesíti meg az ideális "állami civilt".
Nyilvános szereplései során elsősorban civil vezetőként lép fel, általában pártlogók mellőzésével. Szereplései sokszor nem közvetlenül a politikához kapcsolódnak, közösségimédia-posztjai az influenszereket idézik, sportolás, főzés, kirándulás közben, vagy gyermekeivel fotózkodik.
Ezzel párhuzamosan viszont büszkén beszél minisztériumi megbízatásáról, rendszeresen találkozik helyi és országos fideszes politikusokkal, és az utóbbi időben egyre gyakrabban nyilvánul meg az újbudai közélettel kapcsolatban is.
A polgármester-jelöltet e-mailben kérdeztük arról, mennyire tartja összeegyeztethetőnek a civil munkát és a politikai szerepvállalást, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt megkeresésünkre. Nem válaszolt a kerületi Fidesz-alapszervezet arra a kérdésre sem, hogy a kampányban számítanak-e a civil szervezetek részvételére is, de a pártirodától szintén nem kaptunk választ.
Sportegyesület is kampányolt a polgármester mellett
Újbudán már van hagyománya annak, hogy civilként bejegyzett szervezetek vesznek részt az önkormányzati választási kampányban. 2019-ben a G7 írt arról, hogy az újraválasztásért induló polgármester, Hoffmann Tamás kampányát kormányközeli civilek sora támogatja.
Hoffmann plakátjain a Fidesz logója mellé felkerült például az Értékmegőrzők Szentimrevárosi Egyesülete, a Szeretem Újbudát Egyesület, az Összefogás Újbudáért Egyesület, sőt, az elvileg nem is közéleti, hanem szabadidős szervezetként működő Összefogás XI. Sportegyesület logója is. A G7 megemlítette, hogy ezek a szervezetek "jellemzően teljesen jelentéktelenek, és legfeljebb pármillió forintos bevételük jelentős része a Fidesz által vezetett újbudai önkormányzattól származik."
Ez azóta megváltozott, az utóbbi 2-3 évben a Városi Civil Alapon, a Nemzeti Együttműködési Alapon és különösen a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül milliós állami forrásokhoz juthattak a Hoffmann Tamás sikertelen 2019-es kampányát támogató szervezetek.
Ezek, kiegészülve Király Nóra szervezeteivel, a 2024-es választási kampány nyitányára több százmilliós, közpénzből működő hálózattá váltak.
Ez a hálózat jól kirajzolódik a Király Nóra-féle FICSAK 11 "Isten hozta Újbudán" című tájékoztató füzetéből. A füzet tartalmaz egy listát helyi civil szervezetekről, ahova kirándulásra, sportolásra, vagy karrier-segítségre vágyó új lakosok fordulhatnak - a bemutatott szervezetek nagy része azonos azokkal az álcivil csoportokkal, akik korábban Hoffmann Tamás kampányát támogatták. A cikkben említett szervezeteket, személyeket és ezek kapcsolati hálóját az alábbi ábrán mutatjuk be:
Uniós források, civil pénzek
A FICSAK 11 kiadványa nyugdíjasoknak szóló programok miatt ajánlja a Gazdagréti Összefogás Egyesületet. Az egyesület székhelyeként (a háló több más szervezetéhez hasonlóan) ugyanaz a cím szerepel az Opten cégadatbázisában, mint amit Király Nóra is használt egyéni vállalkozóként. Az egyesület 2021-ben 3,9 millió forintot kapott a Városi Civil Alaptól. Az egyesület a gyakorlatban szabadidős programokat szervez, miközben a közösségi médiában reklámozza Király Nóra egyéb szervezeteinek eseményeit, segítve a polgármesterjelölt brandingjét.
A K-Monitor tavaly írta meg, hogy a korábban évi pár millióból gazdálkodó egyesület 20 millió forinthoz jutott a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetirodától, pályázat nélküli, egyedi civil támogatásként.
Nem ez az egyetlen, Király Nórához köthető szervezet, amit milliókkal támogatott Rogán irodája. Közvetlenül Király Nóra az alapítója a Mindennapok Női Szemmel Egyesületnek, ami 2017 és 2020 között összesen 66 millió forintot kapott a Kabinetirodától, elvileg egy szoftveralkalmazás fejlesztésére.
A döntést a politikai részlehajláson túl azért is bírálták, mert jelenleg sincs nyoma olyan, a szervezet által jegyzett szoftvernek, ami ilyen drága fejlesztést igényelt volna. Dömötör Csaba 2020-as parlamenti válasza szerint a szervezet a csaladitudastar.hu oldal fejlesztésére kapta a pénzt. Ezen egy viszonylag egyszerű, regisztráció után elérhető gyűjtemény található írott és videós anyagokkal. Az oldal forráskódja alapján az ingyenes WordPress rendszerrel készült.
A Mindennapok Női Szemmel Egyesület sokáig szintén Király Nóra címére volt bejelentve, de 2023-ban megváltoztatták a címét, így a mostani székhely egy székesfehérvári ingatlan. Ez nem akadályozta meg, hogy felkerüljön az újbudai civil szervezetek listájára.
Tízmilliók a Rogán-irodától
Szintén Király Nóra képviseli a Zöld Követ Egyesületet. Ez a szervezet egy nagyobb összefogás, a Zöld Út Konzorcium részeként uniós pénzt is kapott: a Széchenyi 2020 program keretében a KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 sz. projektben 15 zöld szervezet osztozhatott közel 1 milliárd forinton, amit "szemléletformálásra" költhettek. Ez az egyesület emellett még a Rogán-irodától is kapott pénzeket: 2021-ben 50 millió, 2023-ban 20 millió forintot.
Nem újbudai, hanem országos szervezet a FICSAK anyaegyesülete, amit elvileg szintén Király Nóra vezet. A FICSAK országos hálózata milliárdokból gazdálkodik, többek között uniós hátterű pénzből is: 2017 és 2020 között 1,6 milliárd forintot nyert el az EU-s pénzből finanszírozott, "Nők a családban és a munkahelyen" című, EFOP-1.2.9-17-2017 pályázatokon.
A 2019-es kampányban is megjelent az Összefogás XI. Sportegyesület, amely 2014-ben alakult azzal a céllal, hogy a szabadidősportokat népszerűsítse. Az akkori kampány előtt 2,4 millió forintot az Emberi Erőforrások Minisztériumától (EMMI), 900 ezret pedig az újbudai önkormányzattól kapott. 2023-ban pedig már 20 millió forinthoz jutott, ezúttal a Miniszterelnöki Kabinetirodától.
Az egyesület székhelye szintén Király Nóra vállalkozói címe; Facebook-oldala rendszeresen reklámozza Király és a többi csoport posztjait.
A Szeretem Újbudát Lokálpatrióta Egyesület szintén támogatta a 2019-es Fidesz-kampányt. A Válasz Online cikke szerint a szervezet Junghausz Rajmund újbudai fideszes képviselőhöz kötődik, és az idei választások előtt közel 11 millió forintot kapott a Városi Civil Alapból.
A budapesti kerületek közül elsőként derült ki Újbudán, hogy idén újra közös polgármester-jelöltet indítanak az ellenzéki pártok, csakúgy, mint 2019-ben. Akkor a közös ellenzéki jelölt viszonylag nagy többséggel győzött: a DK-s László Imre kicsivel több mint 50 százalékot szerzett, míg a Fidesz-KDNP-s Hoffmann Tamásra a választók 43,19 százaléka voksolt. Az idei fideszes jelölthöz köthető civil szervezetekbe fektetett pénzekből ennek ellenére arra következtethetünk, hogy kormányberkekben nyerhetőnek tartják a kerületet.
Annál is inkább, mert az országos ügyekben Orbán Viktor után legbefolyásosabbnak tartott politikus, Rogán Antal Kabinetirodája is felkarolta Király Nóra hálózatát: egy újbudai győzelem országos szinten is bizonyítaná a közpénzekkel támogatott, Fidesz-közeli civil szervezetek hatékonyságát a kampányban.
Zubor Zalán
Címlapkép: Átlátszó montázs | Állami, sőt uniós támogatásokkal kistafírozva kampányolhat a fideszes polgármester-jelölt „civil” hálózata Újbudán | Több százmillió forint közpénzből épült fel Újbudán egy civilszervezet-hálózat a fideszes polgármester-aspiráns, Király Nóra körül: a FICSAK, a Zöld Követ és más szervezetek a Városi Civil Alaptól kaptak pénzt, de EU-s forrásokat is lehívhattak, majd Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodájának köszönhetően is milliókhoz jutottak. A Kabinetiroda olyan szervezeteknek is juttatott közpénzt, amelyek négy évvel ezelőtt az akkori fideszes polgármesternek kampányoltak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2024/03/14/allami-sot-unios-tamogatasokkal-kistafirozva-kampanyolhat-a-fideszes-polgarmester-jelolt-civil-halozata-ujbudan/ | 2024-03-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Akkumulátor-gyártáshoz használt, mérgező oldószert talált a Greenpeace Magyarország a gödi Samsung-üzem közelében kiömlő szennyvízben. A Greenpeace-t február végén egy gyár közelében történt csőtöréshez riasztotta a Göd-ÉRT Egyesület, ahol a zöldszervezet mintákat vett az üzem melletti termőföldre nagy mennyiségben kifolyó vízből. A laboratóriumi vizsgálat a vízmintákban jelentős, 200 mikrogramm/liter mennyiségű, súlyosan egészségkárosító NMP-oldószert mutatott ki.
2024. február 21-én értesítette a Greenpeace-t a helyi Göd-ÉRT Egyesület, hogy a Samsung SDI Magyarország Zrt. gödi akkumulátorgyára közelében csőtörés miatt szennyvíz ömlik ki a környezetbe. A csőtörést rövid időn belül elhárították, ám a közeli termőföldön kiterjedt méretű tócsákban ott maradt a szennyezés. A Göd-ÉRT Egyesület képviselője a frissen kifolyó vízből, míg a Greenpeace munkatársai a mellette lévő szántóföldön vettek mintákat.
A vizsgálatok mindkét mintában 200 mikrogramm/liter mennyiségben mutatták ki az akkumulátor-gyártásban is használt N-metil-pirrolidon (NMP) nevű vegyület jelenlétét. A mérgező oldószer belélegezve súlyos léguti, valamint szem- és bőrirritációt okozhat és károsíthatja a születendő gyermeket; használatát az EU-ban külön engedélyhez kötik.
Korábban megírtuk, hogy a gödi kutak vizében 2022 májusában egy független vizsgálat NMP jelenlétét mutatta ki, majd beszámoltunk arról is, hogy a hatóságok semmilyen vizsgálatot nem végeztek a vízszennyezés kivizsgálása érdekében.
A vízszennyezés miatt a Göd-ÉRT Egyesület nemcsak hatósági ellenőrzést és vizsgálatot kért, de rendőrségi feljelentést is tett, írtuk meg tavaly szeptemberben. A Dunakeszi Rendőr-főkapitányság azonban egy év után "bűncselekmény hiánya miatt" megszüntette a nyomozást. Az egyesület ezt követően a Dunakeszi Járási Ügyészséghez fordult, amely a rendőrségi határozatot hatályon kívül helyezte és elrendelte az eljárás folytatását, de azt is közölte, hogy mivel 2023 júniusában a Samsung-gyár ügyében teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat indult, csak az ennek során felmerülő "további nyomozati cselekmények" nyomán dönt arról, hogy valóban történt-e bűncselekmény.
A Samsung akkugyárának környezetvédelmi felülvizsgálata viszont azzal zárult, hogy az üzem tavaly decemberben tíz évre szóló környezethasználati engedélyt kapott. Az eljárás során a a Samsung SDI az iparterületén végeztetett vízvizsgálatokat, melyek nem mutattak ki szennyezést, a környezetvédelmi hatóság emellett monitoring kutak létesítését írta elő a gyár területére. A korábbi NMP-szennyezés ügyében azonban semmilyen "nyomozati cselekmény" és hatósági vizsgálat nem történt.
Majd az Átlátszó idén februárban feltárta, hogy az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer légszennyezettségi adatai szerint 2021-ben a gödi akkugyár 81,4 tonna mérgező NMP-t bocsátott ki. Cikkünkben megírtuk azt is, hogy a 2018 óta környezethasználati engedély nélkül működő gyárban nem a jogszabályban előírt kibocsátási határértéket alkalmazták az NMP-re. A vonatkozó rendelet szerint ugyanis a "rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós toxicitású anyagokra vonatkozó véggáz" esetén a kibocsátási határérték 2 mg/m3, de a gödi gyárban az NMP-t kibocsátó minden légszennyező pontforrásra a 150 mg/m3 kibocsátási határértéket írták elő. A jogszabály által előírt kibocsátási határértéket csak a tavaly kiadott környezethasználati engedélyben tették kötelezővé.
A Greenpeace Magyarország álláspontja szerint ez már a sokadik alkalom, hogy Gödön az emberi egészségre rendkívül veszélyes méreg kerül ki a környezetbe, emellett a hazánkban működő akkumulátorüzemekben sorozatban történnek balesetek.
"Jelenleg független és erős hatóságok hiányában az állam nem tudja garantálni a dolgozók és a helyi lakosok biztonságát. A Greenpeace határozottan követeli, hogy a jelenleginél sokkal keményebb szankciókkal sújtsák azokat a üzemeket, amelyek megszegik a környezet- és munkavédelmi előírásokat. Ha kell, függesszék fel a működésüket vagy zárassák be ezeket a veszélyes gyárakat. Egy felelős kormány feladata az ország lakosságának védelme és természeti értékeinek megőrzése, nem pedig a nagy cégek bármi áron történő megsegítése. Az adófizetői milliárdokkal támogatott akkumulátorgyáraknál történő sorozatos balesetek, szennyezéses ügyek kezelése mind arra utal, hogy a magyar kormány elsősorban a nagyvállalatok érdekeit nézi, és nem képes megóvni a lakosságot a környezeti ártalmaktól." - mondta el Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.
A Greenpeace Magyarország sajtóközleménye itt, a kormány akkumulátor iparági stratégiájáról szóló állásfoglalása itt érhető el.
Bodnár Zsuzsa | Magzatkárosító oldószert talált a Greenpeace a gödi szennyvízben | Akkumulátor-gyártáshoz használt, mérgező oldószert talált a Greenpeace Magyarország a gödi Samsung-üzem közelében kiömlő szennyvízben. A Greenpeace-t február végén egy gyár közelében történt csőtöréshez riasztotta a Göd-ÉRT Egyesület, ahol a zöldszervezet mintákat vett az üzem melletti termőföldre nagy mennyiségben kifolyó vízből. A laboratóriumi vizsgálat a vízmintákban jelentős, 200 mikrogramm/liter mennyiségű, súlyosan egészségkárosító NMP-oldószert mutatott ki. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/04/04/magzatkarosito-oldoszert-talalt-a-greenpeace-a-godi-szennyvizben/ | 2024-04-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Két év alatt 1,1 milliárd forintot költhet kommunikációs tevékenységekre az Integritás Hatóság. A hirdetménnyel induló, tárgyalásos közbeszerzési eljárás nyerteseinek nemcsak kedvező árat kell megajánlaniuk, de olyan szakmai ajánlatot is le kell tenniük az asztalra, amellyel bizonyítani tudják, hogy cégük képes az "Integritás Hatóság kommunikációs igényeihez igazodó, minőségi szolgáltatást nyújtására". Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint ennek elbírálása során felmerülhet a szubjektív értékelés veszélye.
A hatóság nemrég hasonló módon választotta ki az uniós érdekképviseletüket ellátó céget is, amely egy ír vállalkozás lett. A dublini székhelyű cég részletesebb tervet nyújtott be, mint a kormányközeli Századvég, és ez billentette feléjük a mérleget.
A takarítási, érdekképviseleti és utazási szolgáltatások után most kommunikációs szolgáltatások beszerzésére írt ki hirdetménnyel induló, tárgyalásos közbeszerzési eljárást az Integritás Hatóság. A 24 hónapra szóló keretszerződés 3 részből áll:
rész: PR szolgáltatások 29 db szolgáltatáskörrel, pl. kommunikációs stratégia elkészítése, akciótervek elkészítése, szövegírás kiadványokhoz, média és sajtó megjelenésekhez, kríziskommunikációs feladatok ellátása; egyéb ügynökségi szolgáltatások, stb.;
rész: Országos médiakampány lebonyolítása, médiakampányokhoz kapcsolódó online és offline médiamenedzsment és médiavásárlás 14 db szolgáltatási körrel, pl. médiavásárlás országos és regionális médiafelületeken, közterületi hirdetések vásárlása, stb.;
rész: Kreatív tervezési és gyártási feladatok ellátása: kommunikációs anyagok, médiakampányok tervezése, előkészítése és kivitelezése pl. plakát mutáció elkészítése, tervezése; print reklámkampány kreatív koncepció készítése; rádióreklám szövegírása és teljes gyártása, rövid film készítése, stb.
Az első részfeladatra nettó 290 millió, a másodikra nettó 654 millió, míg a harmadik részfeladatra nettó 189,3 millió forintot szánnak.
Ez összesen nettó 1,1 milliárd forintot jelent.
A felhívás szövege szerint az eljárás tárgyalásos lesz, az eljárás második szakaszában pedig a meghívandó ajánlattevők számát ötben korlátoznák. A kiírásból az is kiderül, hogy a jelentkezőknek szakmai ajánlatot is kell írniuk, ami majdnem akkor súllyal (40%) szerepel majd az elbírálásban, mint a megajánlott ár (60%).
Megkérdeztük az Integritás Hatóságot (IH), hogy miért a tárgyalásos eljárási formát választották, és miért akarják ötre leszűkíteni a meghívandó ajánlattevők számát az eljárás második szakaszában a referenciák által. Illetve, hogy mivel tudják garantálni, hogy a szakmai ajánlat elbírálása nem szubjektív szempontok alapján történik majd.
Annyira egyedi, hogy csak így garantálható a jó választás
Az Integritás Hatóság válaszában többek között azt írta, hogy hozzá hasonló szervezet Magyarországon nem létezik, sőt, az Unióban is ritka, emiatt a "kommunikációs igényeihez igazodó minőségi kommunikációs szolgáltatás meghatározása, illetve a szolgálató kiválasztása nem rutin feladat, nem áll készen rendelkezésre. Olyan érdemi tartalommal kell megtölteni és ellátni a kommunikációs feladatokat, hogy az igazodjon a Hatóságunkkal szemben támasztott uniós és hazai elvárásokhoz".
Véleményük szerint ezért előzetes tárgyalások nélkül nem választható ki a legkedvezőbb ajánlat.
"A tárgyalásos eljárás alkalmazása biztosítja annak a lehetőséget, hogy a közbeszerzési eljárás második szakaszában szabályozott keretek között az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti tárgyalások alapján a részenként megkötendő több szempontból is specifikus, összetett Megbízási Keretszerződések feltételei, a teljesítés módja és pénzügyi elszámolási rendje a Hatóságunk igényeinek legmegfelelőbben kerüljön kialakításra, minél jobban támogassa a kommunikációs céljaink megvalósítását" - írták.
Az IH egyúttal hozzátette, hogy az ötös keretszám részenként értendő, és mivel az egyes részekben eltérő gazdasági szereplői kör (is) érdekelt, ez akár azt is jelentheti, hogy 15 különböző gazdasági szereplővel lépnek át az ajánlattételi szakaszba.
A szakmai ajánlattal kapcsolatos kérdésre azt válaszolták, hogy a hatóság a "minőségi és a funkcionálisan megfelelő kommunikációs szolgáltatás érdekében írta elő szakmai ajánlat benyújtását". Megítélésük szerint pedig "a szakmai ajánlatok tekintetében megadott, részletesen és kommunikációs szakmai alapon történő, szakmai zsűri általi értékelés, és annak közzététele biztosítja, hogy nem szubjektív, hanem megalapozott szakmai alapon történő értékelésre kerüljön sor. " (A teljes válasz ide kattintva olvasható.)
Nehéz a szubjektív kategóriákat pontszámokra "lefordítani"
Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint ugyanakkor a szakmai ajánlat értékelési módszere több szempontból is kifogásolható lehet. Egyrészről a 40 százalékos értékelési súlyszám rendkívül magas, amely azt eredményezheti, hogy
a hatóság adott esetben egy több száz millió forinttal drágább ajánlatot is kénytelen lesz nyertessé nyilvánítani.
Nyilván a kiíró a lehető legmagasabb minőségű szolgáltatást nyújtó pályázó kiválasztására törekszik, de kérdés, hogy egy pályázathoz elkészítendő mintaterv valóban olyan bizonyossággal képes-e előre jelezni a jövőbeni szolgáltatás minőségét, hogy megérje ilyen jelentőségű döntési faktorként szerepeltetni.
Az Integritás Hatóság egy már meglévő reklámszpotja a Youtube-on
Fontos szempont egy szakmai ajánlattal kapcsolatban az is, hogy a kiíró előre megismerhető, objektív mérce alapján bírálja el a benyújtott pályamunkákat. A közbeszerzési törvény ezt úgy fogalmazza meg, hogy az értékelési módszerek "nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk".
Az Integritás Hatóság a válaszában utalt is arra, hogy ők nem mennyiségi, hanem szakmai szempontok alapján kívánják értékelni a benyújtott szakmai ajánlatokat, de ebben az esetben
nagyon nehezen teljesülhet az objektív elbírálás kritériuma.
A hatóság részletesen kifejtette ezen szakmai értékelési módszereket. Például a kampánytervek esetében azt fogja vizsgálni, hogy azok mennyire figyelemfelhívóak, mennyire eredetiek, mennyire újszerűek. Ezek ugyanakkor szükségszerűen szubjektív kategóriák, nagyon nehezen lehet végső soron pontszámokra "lefordítani" egy-egy kommunikációs ötlet "újszerűségét".
A nem számszerűsíthető értékelési szempontokat ezért az uniós források felhasználására kiírt közbeszerzésekben nem is tette lehetővé korábban a Miniszterelnökség, amelynek útmutatója szerint: "a szubjektívvá váló értékelés e körben nagyon nehezen küszöbölhető ki, így ezen értékelési szempont nem alkalmazható soron kívüli ellenőrzés keretében a magas szabálytalansági kockázat miatt (mivel az értékelési szempontok nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek)."
Egy ír cég mellett döntött az IH a Századvég helyett
Az Integritás Hatóság nem először köti szakmai ajánlat elkészítéséhez a tenderükre való jelentkezést. Hasonló volt annak a közbeszerzési eljárásnak a kiírása is, amit tavaly év végén tettek közzé "EU-s érdekképviseleti szolgáltatások" címmel.
A kiírás két részfeladatot foglalt magában: a hatóság stratégiai kommunikációját támogató szolgáltatást és a hatóság érdekképviseletét támogató szolgáltatást az EU-ban 18 hónapra. Mindkét részfeladatra 125-125 ezer eurót, azaz nagyjából 50-50 millió forintot szánt a közpénzből működő szervezet. A jelentkezőknek azonban nem volt könnyű dolguk.
A referenciák mellé elvárt szakmai ajánlattal kapcsolatban ugyanis több probléma is felmerült.
Egyrészt rendkívüli módon megnehezíthette a pályázaton részt venni kívánó cégek dolgát, hogy már azelőtt el kell készíteniük - ingyen - a szerződés teljesítésének koncepcióját, hogy megtudták, nyertek-e. Ez rengeteg céget visszatarthatott a részvételtől.
Másrészt a szakmai koncepcióban a pályázóknak olyan információkat kellett megadniuk, amelyeket valójában a kiíró feladata lett volna meghatározni (például a teljesítés módja, ütemezése, gyakorisága stb.). Ez felvetette azt a kérdést is, hogy összehasonlíthatóak lesznek-e a beérkezett ajánlatok.
A legnagyobb problémának azonban az tűnt, hogy koncepciók értékelésének módszertana látszólag nem volt objektív. A tenderdokumentáció szerint ugyanis a beadott szakmai anyagokat egy 3 tagú szakmai zsűri bírálta el olyan szempontok alapján, mint "a szakmai ajánlatban megtett javaslatoknak az EU intézményrendszere működési mechanizmusához illeszkedése" vagy "az EU intézményei felé történő kommunikáció fajtája, módja". Miközben semmilyen objektív mércét nem határoztak meg, amelyek mentén a koncepciók elbírálhatóak lennének (pl. melyik kommunikációs mód tekinthető kedvezőbbnek, melyik megoldás kap több pontot stb.).
"Ez a gyakorlat nem felel meg az uniós forrásból finanszírozott közbeszerzések ellenőrzése során alkalmazott elvárásoknak, mivel nem biztosítja maradéktalanul az objektív értékelést" - mutatott rá akkor az Átlátszó közbeszerzési szakértője.
Hogy ezen problémák vagy valami egészen más miatt, de tény: az Integritás Hatóság később bejelentette, hogy "az érdeklődő gazdasági szereplők alacsony száma" miatt meghosszabbítja az ajánlattételi határidőt.
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint végül az első részfeladatra 3, míg a másodikra 2 ajánlat érkezett. Az első megbízást az írországi Vulcan Consulting Ltd. nyerte a kormányközeli, állami tendereken taroló Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány előtt, míg a közösen induló Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, Clavis Consulting Kft. és Eulytix Tanácsadó Kft. hármasát kizárták aránytalanul alacsony árajánlat miatt.
A második részre már csak a Századvég és a Vulcan Consulting Ltd. jelentkezett - itt is az ír cég lett a befutó.
A bírálatban többek között azt írják, hogy a nyertes Vulcan Consulting koncepciója átfogó, és a "szakmai ajánlat részletesen bemutatja az érdekképviseleti tevékenység fő tartalmi elemeit, a koncepció igazodik a Hatóság érdekképviseleti tevékenységéhez. Több aspektusra is kiterjed, előnye a »kiterjesztett csapat« jellege, illetve, hogy igyekszik a Hatóságra koncentráltan meghatározni azt".
Míg ezzel szemben a Századvég szakmai ajánlata "lefedi a kiírásban szereplő feltételeket, azonban kevésbé konkrét és kevésbé részletes. Az Ajánlattevő kevésszámú és inkább általános jellegű javaslatot tesz" - olvasható az Integritás Hatóság bírálatában.
Katus Eszter
Címlapkép: Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a hatóság vagyonnyilatkozati eseti jelentéséről, valamint a szervezet működésének első évéről tartott sajtótájékoztatón a Corinthia Budapest Hotelben 2023. december 7-én. (fotó: MTI/Lakatos Péter) | Az Integritás Hatóság 1 milliárd forintért kommunikálna a következő 2 évben | Két év alatt 1,1 milliárd forintot költhet kommunikációs tevékenységekre az Integritás Hatóság. A hirdetménnyel induló, tárgyalásos közbeszerzési eljárás nyerteseinek nemcsak kedvező árat kell megajánlaniuk, de olyan szakmai ajánlatot is le kell tenniük az asztalra, amellyel bizonyítani tudják, hogy cégük képes az „Integritás Hatóság kommunikációs igényeihez igazodó, minőségi szolgáltatást nyújtására”. Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint ennek elbírálása során felmerülhet a szubjektív értékelés veszélye. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/17/az-integritas-hatosag-1-milliard-forintert-kommunikalna-a-kovetkezo-2-evben/ | 2024-04-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hónapokig tartó időpont-egyeztetés előzte meg az országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának április 16-i ülését, melyen a magyarországi akkus beruházások ügye lett volna az egyik napirendi pont. A minisztériumok meghívott képviselői azonban meg sem jelentek az ülésen, a kormánypárti tagok pedig elhagyták a termet, amikor ez a téma került sorra.
Április 16-án délelőtt zajlott az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának az az ülése, ahol a hazai akkumulátor-gyártás és hulladék-kezelés visszásságait vitatták volna meg a jelenlévők. A kormány képviselői azonban nem vettek részt az ülésen, így az határozatképtelenné vált.
Számos ígéret hangzott el korábban a Külügyminisztérium és az Energiaügyi minisztérium képviselői részéről, hogy az akku-ipar problémáinak bizottsági megvitatásán részt fognak venni - mondta el Keresztes László Lóránt, a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke. Ennek ellenére a bizottsági ülést megelőző este a minisztériumok arról értesítették az elnököt, hogy mégsem hajlandók a részvételre. Így az első két napirendi pont megtárgyalása után az ülés határozatképtelenné vált, s a teremből kivonultak a bizottság addig jelenlévő kormánypárti tagjai is.
Az eseményre a minisztériumok képviselői mellett meghívást kapott Dr. Győrffy Dóra közgazdász professzor, Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország regionális vegyianyag-szakértője, Bodnár Zsuzsa, a civil szervezeteket tömörítő Akkumulátor Károsult Települések Igazáért Szövetség (AKÁRTEIS) képviselője, valamint Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője. Kaderják Péter a kormányzati meghívottakhoz hasonlóan szintén nem vett rész az eseményen, így a megjelent szakértők és civilek csak egy informális ülés keretében, a bizottsági ellenzéki tagjaival tudtak beszélni a témáról.
Győrffy Dóra közgazdász előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai akkumulátor-ipari stratégiához nem készült gazdasági elemzés, s az eddigi adatok alapján az akkumulátor-gyártást és feldolgozást végző, hazánkba települt cégek működése nem szolgálja a magyar gazdaság fejlődését. Minderről Győrffy Dóra korábban az Átlátszó podcast-adásában is részletesen beszélt.
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője számos példával igazolta a hazai akku-ipari beruházások környezetszennyező és -veszélyeztető működését, s hangsúlyozta, hogy a hatóságok nem szankcionálják megfelelően a szennyező cégeket.
A civil szervezetek képviseletében megjelent Bodnár Zsuzsa, lapunk munkatársa arról beszélt, hogy a hazai akkus beruházások engedélyezése és hatósági ellenőrzése során számos jogszabálysértés történik, s a magyar hatóságok nem biztosítják a környezet, valamint a lakosság védelmét.
Az eseményen Tetlák Örs (LMP), Érd alpolgármestere elmondta, hogy az akku-ipari beruházások esetén nemcsak a lakosságtól, hanem az érintett önkormányzatoktól is elveszik a jogot, hogy beleszólhassanak a kormányzati döntésekbe.
A bizottsági ülésre számos városból - köztük Debrecenből, Sóskútról, Gödről, Ácsról, Bátonyterenyéről - érkeztek civilek, akik a kormány képviselőitől vártak volna válaszokat a veszélyes anyagokat kibocsátó, rendszeresen szabályszegő üzemek működésével kapcsolatos kérdéseikre. A kormány részéről azonban ezúttal sem volt senki kíváncsi a civilek és a szakmai szervezetek véleményére.
Szöveg: Bodnár Zsuzsa — Videó: Balogh Dénes | Kivonultak a kormánypárti tagok az akku-ipart tárgyaló parlamenti bizottsági ülésről | Hónapokig tartó időpont-egyeztetés előzte meg az országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának április 16-i ülését, melyen a magyarországi akkus beruházások ügye lett volna az egyik napirendi pont. A minisztériumok meghívott képviselői azonban meg sem jelentek az ülésen, a kormánypárti tagok pedig elhagyták a termet, amikor ez a téma került sorra. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/04/17/kivonultak-a-kormanyparti-tagok-az-akku-ipart-targyalo-parlamenti-bizottsagi-ulesrol/ | 2024-04-17 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Csepeli Birkózó Club (CSBC) beperelte a fideszes Németh Szilárd által irányított Kozma István Birkózó Akadémiát (KIMBA) szerződésszegés miatt. A Fővárosi Törvényszékre benyújtott kereset szerint 534 millió forintot követelnek - írja a 24.hu.
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a CSBC elnöke, Märtz József levelet írt Németh Szilárdnak és közeli munkatársának, Süle Lászlónak, amelyben felszólította a fideszes politikust, hogy "fizessen vissza" összesen 2,4 milliárd forintot a csapatnak. A levél szerint a Magyar Birkózók Szövetségének (MBSZ) újraválasztott elnöke, a Fidesz alelnöke, rezsibiztos, a magyar ételkultúra védelmezője semmit nem teljesített a CSBC-nek tett vállalásaiból, viszont magánalapítványához csatornázta át azokat az állami pénzeket, amelyeket a klub nyert el.
A Csepeli Birkózó Club most 400 millió forintot követel vissza egy 2016-os támogatói szerződés értelmében, amelyet a Béke téren álló sportcsarnok felújítására kaptak a kormánytól, valamint további 134 millió forintot a KIMBA-tól az őket ért kár miatt. A bírósági beadvány szerint a pénz átadásának feltétele az volt, hogy az akadémia ingyenesen biztosítja a támogatási pénzből létesülő csarnok alsó szintjének kizárólagos használatát a CSBC-nek, az alapítvány végül mégis bérleti díjat, évi mintegy 36 millió forintot kért tőlük. | A csepeli birkózók 534 millió forintot követelnek Németh Szilárd akadémiájától | Szerződésszegés miatt perelték be a Kozma István Birkózó Akadémiát. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240429_a-csepeli-birkozok-534-millio-forintot-kovetelnek-nemeth-szilard-akademiajatol | 2024-04-29 20:03:00 | true | null | null | HVG |
Az Országgyűlés 134 igen, 38 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett elfogadta az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló kormányzati javaslatot, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) portfólióját bővíti a tanár-, tanító- és óvóképzéssel, valamint az azokhoz kapcsolódó továbbképzéssel.
Az ideológiailag fontos tárgyakból képeznék a tanár szakosokat az NKE-n
Nem tudta maga alá gyűrni a tanárképzést a kormány, ezért kivételezett helyzetbe hozott "saját" egyetemén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indíttatna ilyen szakot.
Az NKE bővítéséhez a józsefvárosi önkormányzat tulajdonában álló VIII. kerületi ingatlanok köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek. Az ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő független értékbecslő bevonásával állapítja meg, és téríti meg az önkormányzat számára.
Ahogy korábban mi is megírtuk, nagy felháborodást váltott ki, hogy olyan ingatlanok kisajátítását javasolja a kormány a bővítés miatt, amelyekben 200 szegény család lakik. Pikó András, a VIII. kerület ellenzéki polgármestere, aki a hamarosan esedékes önkormányzati választáson is indul, szociális katasztrófától tart.
"Kocsis Máté tervez egy olyan módosítót, amely december végéig tolná ki ezt a határidőt, de az semmit nem oldana meg. Szeretnénk, ha az emberek elhelyezésének feladatát az önkormányzat kapná meg. Célunk, hogy az érintett lakókat Józsefvárosban helyezzük el állami pénzen, a számunkra is elfogadható határidő pedig 2026. június 30. lenne" - nyilatkozta a hvg.hu-nak pár nappal ezelőtt.
Hozzátette: ha minden kötél szakad, az év végig ötven családot tudnának elhelyezni a meglévő lakásállományunkból, a többiek pedig abban bízhatnak, hogy az a lakás, amit az állam cserének felkínál, megfelelő lesz nekik.
Pikó András: "Ez nem ugyanaz a meccs, mint amit öt évvel ezelőtt lejátszottunk"
Megjegyezte azt is, egyet tud érteni, nem jó, ha egy kerületnek vannak rossz környékei, hogy nem mindenki nézi jó szemmel, ha nála alacsonyabb státuszú emberek is laknak a közelében, de ők úgy szeretnék fejleszteni a nem megfelelő fizikai állapotú környékeket, hogy azzal a rossz körülmények között élőknek is lehetőséget adjanak a felemelkedésre. | Eldőlt: állami tulajdonba kerülnek azok a józsefvárosi ingatlanok, amelyeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bővítéséhez néztek ki | Kérdés, hogy mi lesz a családokkal, akiknek a lakhatása így bizonytalanná válik. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20240430_nke-torvenymodositas-onkormanyzati-ingatlan-allamositas | 2024-04-30 14:51:00 | true | null | null | HVG |
Az Országgyűlés megszavazta azt a törvényt, amelynek része a Rákosrendezőn végrehajtandó ingatlanfejlesztés, vagyis az úgynevezett mini-Dubaj-projekt. A szavazati arány 134 igen, 43 nem és 6 tartózkodás volt. A kormánypárti frakciók létszáma 135.
A kormány a húsvéti hosszú hétvége előtt terjesztette be a javaslatot. A törvény szerint a rákosrendezői területet értékesítik a beruházó számára - vagyis a projekt nem állami területen valósul majd meg, az egész ingatlan magánkézbe kerül. Nem mellesleg az államnak minden bizonnyal tetemes bevétele keletkezik az értékesítésből. Ami alighanem jól fog jönni a költségvetésnek.
Nagyon fontos vállalás, hogy a projekt megvalósítása során nem kell majd közbeszerzéseket lefolytatni, sőt az építési és egyéb hatósági szabályozások is csak nagyon korlátozottan lesznek alkalmazhatók, a kormány ugyanis nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti a projektet.
A vonatkozó magyar jogszabályok által megengedett mértékben és feltételek mellett, a Projekthez kapcsolódó szerződések, programok és megállapodások egyik Fél esetében sem, de különösen Magyarországon nem képezik közbeszerzési, pályázati, versenyeztetési eljárás vagy bármely más, a Megállapodás ratifikációja időpontjában Magyarország vagy az Egyesült Arab Emírségek nemzeti jogszabályaiban meghatározott eljárás tárgyát
- olvasható a törvényben.
A kormány emellett ígéretet tesz arra, hogy - amennyiben lehetséges - a majdani fejlesztések a kedvezményes, 5 százalékos áfával legyenek értékesíthetők.
Az építési minisztérium már fel is mérte a rákosrendezői területen lévő kommunális és egyéb hulladékot:
a felszíni hulladéklerakással érintett terület nagysága 126 425 négyzetméter (12,6 hektár),
az illegálisan elhelyezett hulladékok teljes becsült mennyisége meghaladja a 190 000 köbmétert.
Utóbbi jelentős része egészségre ártalmas, így az elszállításakor a területen illetéktelenek nem tartózkodhatnak, ezért is volt sürgető a fejlesztendő terület kiürítése. Jelenleg a hulladékmentesítést és a kármentesítést célzó közbeszerzési kiírások összeállítása zajlik. A hulladékmentesítés a tervek szerint idén év végéig tart. A felszín alatti szennyezettség felmérése, illetve a mentesítésre alkalmas műszaki megoldás tervezése azonban csak 2025 szeptemberére fejeződik be. Az építkezés csak a kármentesítés befejezése után kezdődhet meg. | Megvolt a mini-Dubaj-szavazás, a Fidesz–KDNP szabad kezet adott az arab befektetőnek | A kormánypárti képviselők megszavazták a mini-Dubaj-törvényt: az állam eladja a rákosrendezői területet az arab befektetőnek. Lehetőség szerint nem kell majd közbeszerzési eljárásokat lefolytatni, és a projekt megkapja a különféle szabályok alól mentesítő nemzetgazdasági szempontból kiemelt minősítést. Idén év végéig tart a hulladék elszállítása a területről, a felszín alatti kármentesítés tervezése 2025 őszére várható. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20240430_orszaggyules-mini-dubaj-rakosrendezo-torveny | 2024-04-30 13:02:00 | true | null | null | HVG |
Ahogy a hvg.hu is megírta, az Országgyűlés elfogadta az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló kormányzati javaslatot, amely többek között Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) portfólióját bővíti a tanár-, tanító- és óvóképzéssel, valamint az azokhoz kapcsolódó továbbképzéssel.
A módosítás emellett megteremti a jogszabályi feltételeit annak, hogy az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum a Magyar Nemzeti Múzeumba integrálódva, Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ néven működjön tovább.
Hozzá kell tenni, a kormány nem várta meg, hogy az Országgyűlés döntsön, már április 2-án megjelent egy kormányhatározat, amely "a kulturális intézményrendszer fejlesztésének, valamint a kulturális feladatellátás kiemelkedő színvonalon történő teljesítésének érdekére" hivatkozva egyetértett az összevonással és átnevezéssel.
A törvénymódosítás elfogadásával ugyancsak bevezetik a kötött könyvárrendszert, amely lehetővé teszi, hogy a kiadók egy éven át meghatározott, maximum tízszázalékos árengedmény mellett értékesíthessék a könyveiket. Ezt az új szabályozást már a döntés előtt is többen is bírálták a szakmában, az érdekképviselet például azt kifogásolja, hogy nem történt megfelelő egyeztetés. | Megszületett a döntés: integrálják a közgyűjteményeket, és tényleg lesz könyvárrendszer | Jöhet a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ, és a meghatározott árengedmény. | null | 1 | https://hvg.hu/kultura/20240430_torvenymodositas-orszaggyules-magyar-nemzeti-muzeum-kozgyujtemenyi-kozpont-konyvar | 2024-04-30 17:25:00 | true | null | null | HVG |
Jelenlegi árfolyamon 17,5 milliárd forintot, vagyis 45 millió eurót költött el a Széchenyi Alapok (SZTA) nevű tőkealap 2021-ben arra, hogy hozzájáruljon az Euronews csatorna felvásárlásához - derül ki a Direkt36, a portugál Expresso és a francia Le Monde közös oknyomozásából.
A csatornát Pedro Vargas Santos David portugál üzletember vette meg, akinek konzervatív politikusként dolgozó apja baráti viszonyt ápol Orbán Viktorral. David a European Future Media Investment Fund (EFMIF) nevű befektetési alapot használta az üzlethez, a 150 milliós vételár nagyjából felét, 85 milliót saját forrásból, a fennmaradó összeget hitelből fedezte. Ennek a 85 milliónak közel fele érkezett attól az SZTA-tól, amelynek kuratóriumi elnöke Varga Mihály pénzügyminiszter volt, de nem ez az egyetlen magyar kötődés. Az EFMIF egyik befektetője ugyanis 12,5 millió euró értékben kapott hosszú lejáratú kölcsönt a New Land Media nevű magyar cégtől. Ez a cég Balásy Gyula érdekeltségébe tartozik, akinek különböző vállalatai összesen több százmilliárd forint értékben kaptak megbízásokat a kormányzati kommunikációs kampányokban az elmúlt 10 évben.
A Direkt36 bővebben ír arról is, hogy miért állhatott érdekében a magyar kormányhoz közeli szereplőknek felvásárolni az Euronewst. A befektetést előkészítő dokumentumok egyikében például a célok között említik az egyetemekkel való együttműködést a "baloldali eszmék és elfogultság / egyoldalúság enyhítése" érdekében. Ugyancsak szó volt arról, hogy a "vízió" az "EU legbefolyásosabb és leginformatívabb médiumának létrehozása, Brüsszel elszámoltathatóságának és számonkérhetőségének missziójával".
A lap megkereste Orbán Viktor sajtófőnökét, Havasi Bertalant, aki azt állította, semmit nem tudnak az ügyletről, Guillaume Dubois, az Euronews vezérigazgatója pedig a Le Monde-nak azt mondta, hogy nem volt tudomása a magyar állam szerepéről az ügyletben. Hozzátette, semmilyen nyomás nem éri a szerkesztőséget a magyarországi tudósításokkal kapcsolatban.
Az SZTA nem adott érdemi választ a részletes kérdésekre, csak annyit közöltek, hogy "a befektetési döntéseket minden esetben körültekintő és részletes elemzés előzi meg". Balásy Gyula pedig azt mondta, az "említett hosszú lejáratú kölcsön egyike azon befektetéseknek, amelyeket üzletemberként hasznosnak és jövedelmezőnek ítéltem meg". | Direkt36: 45 millió eurónyi magyar közpénzt költhettek el az Euronews felvásárlására | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240411_direkt36-45-millio-euronyi-magyar-kozpenzt-kolthettek-el-az-euronews-felvasarlasara | 2024-04-11 20:04:00 | true | null | null | HVG |
|
Írásbeli kérdéssel fordult a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antalhoz Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke és országgyűlési képviselője, miután a Direkt36 arról írt, hogy a magyar kormány fontos szerepet vállalt az Euronews csatorna felvásárlásában. A nagyjából 150 millió eurós ügylet jelentős részét magyar állami és kormányközeli szereplők finanszírozták.
Vadai felidézte, hogy a cikk szerint a teljes összegből 45 millió eurót (jelenlegi árfolyamon 17,5 milliárd forintot) egy magyar állami tőkealap, a korábban a Pénzügyminisztérium alá tartozott Széchenyi Alapok biztosított a végső soron felvásárló European Future Media Investment Fund nevű befektetési alapnak. A nyomozás során az is kiderült, hogy az ügylethez köze volt a Balásy Gyula érdekeltségében álló New Land Mediának is, amely 12,5 millió euró értékben biztosított hosszú lejáratú kölcsönt a European Future Media Investment Fundnak. Balásy Gyula cégei fontos szerepet játszanak a kormány kommunikációs kampányaiban, a piacon egyeduralkodók.
A Direkt36 cikke részletesen ír arról is, miért állhatott a kormányközeli szereplők érdekében az Euronews felvásárlása. A befektetést előkészítő dokumentumok egyikében például a célok között említik az egyetemekkel való együttműködést a "baloldali eszmék és elfogultság/egyoldalúság enyhítése" érdekében. Ugyancsak szó volt arról, hogy a "vízió" az "EU legbefolyásosabb és leginformatívabb médiumának létrehozása, Brüsszel elszámoltathatóságának és számonkérhetőségének missziójával".
Orbán Viktor sajtófőnöke a lapnak azt állította, hogy semmit nem tudnak az ügyletről, Guillaume Dubois, az Euronews vezérigazgatója pedig a Le Monde-nak azt mondta, nem volt tudomása a magyar állam szerepéről az ügyletben. Ezek után Vadai arról kérdezte Rogánt, hogy
Balásy Gyula az ön megkérdezése nélkül járt el a Euronews megvásárlása ügyében?
Miért kellett a NER-nek az Euronews?
Hogyan lehetséges az, hogy a miniszterelnök sajtófőnöke szerint a kormány nem tudott az ügyletről? | Megkérdezték Rogántól, hogy Balásy megkerülte-e őt az Euronews megvásárlásakor | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240430_megkerdeztek-rogantol-hogy-balasy-megkerulte-e-ot-az-euronews-megvasarlasakor | 2024-04-30 11:11:00 | true | null | null | HVG |
|
Több száz millió forintot költött az állam 2020 eleje és 2023 vége között Schmitt Pál és Áder János rendszeres juttatásaira, amelyben benne van a volt államfők rezsije is - tudta meg az rtl.hu.
Az Országgyűlés Hivatalától származó adatokból kiderül, hogy Schmitt Pál esetében a 2022-es áram- és gázdíj 2,6 millió forintról 6,8 millió forintra emelkedett 2023-ban, míg Áder Jánoséknál 1,5 millióról 9,4 millió forintra.
A portál megjegyzi, hogy Áder János esetében azért is különös a 9,4 millió forintos fogyasztás, mert a volt államfő a Kék Bolygó Alapítvány alapítójaként rendszeresen környezetvédelmi témákban szólal fel. Esetében a havi energiadíj több mint 780 ezer forint volt. Áder otthonához egyébként tartozik szauna, fitneszhelyiség, két beállós gépjárműtároló, személyfelvonó és tetőkert is. Mindezt közel egymilliárd forintért alakították ki egy olyan villában, amit Áder az államtól kapott használatra.
Schmitt Pál korábban lemondott az állam által biztosított lakásról, és egy olyan solymári villában él, amit még feleségével vásárolt közösen. A rezsijét azonban így is az adófizetők állják, ugyanis a törvény alapján a volt elnökök abban az esetben is igényelhetik, hogy az állam fizesse a fenntartási költségeket, ha saját ingatlanban laknak. A jogszabály emellett azt is lehetővé teszi, hogy alkalmazzanak valakit, aki a lakás üzemeltetési feladatainak ellátásáért felel.
Nemcsak a volt államfők rezsiköltsége az, ami kiugróan magas tétel, hanem az úgynevezett egyéb költségek is. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis az állam az alábbi tételeket is állja a volt államfők helyett:
a titkársági gépjármű költségei,
telefon,
internet,
televízió-szolgáltatás,
a lakásra fordított közműdíjak és karbantartás,
üzemeltetés,
kertfenntartás,
lakásbiztosítás,
felújítás,
eszközbeszerzés,
egészségügyi szolgáltatási járulék.
Ezekre Áder János esetében 2022-ben 10 milliót, egy évvel később pedig már 17 milliót fizettek ki. Schmitt Pálnál is jelentős voltak a többletkiadás: 2022-ben 3,7 millió forintot fizetett az állam ezekre, míg 2023-ban 13 millió forintot. | Közel tízmillió forint volt Áder János éves rezsije tavaly, és ezt az adófizetők állták | Áder államtól kapott villájában szauna és fitneszterem is van. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240430_kozel-tizmillio-forint-volt-ader-janos-eves-rezsije-tavaly-es-ezt-az-adofizetok-alltak | 2024-04-30 08:57:00 | true | null | null | HVG |
Nemrégiben a fideszes Budai Gyula azt jelentette be, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást rendelt el a Lánchíd felújításához kapcsolódó ügyben hivatali vesztegetés miatt. Beszámolt egy hozzá eljuttatott levélről is, amely szerint Vig Mór ügyvéd a felújítást végző A-Hídtól kapott pénzzel az Árgus Security irodájában a cég vezetőjével számolt el. A levélíró információi szerint ebből a pénzből jelentős összegek kerültek át a Fővároshoz.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) nemrég közzétett egy jelentést a felújítással kapcsolatban. Ebben megállapította, hogy másfél milliárd forint értékben fogadott be számlákat a Lánchíd felújítását végző cég egy számlagyárgyanús vállalkozástól. Ez a Sunstrike, amelynek vezetője Vig Mór ügyvéd.
A fideszes politikus által emlegetett Vig Mór-féle elszámolás idején László György volt az Árgus Security ügyvezetője, és ma is ő vezeti a társaságot. Csakhogy László György egy másik céget is irányít, a Hattyú Projekt Kft.-t, amelynek 2019 és 2022 között egyedüli tulajdonosa is volt. 2022 őszén azonban Orbán Viktor kormányfő veje, Tiborcz István és a régóta vele együtt mozgó Hamar Endre bevásárolta magát a vállalkozásba. A cégen azóta a László György birtokolta Swan Project Zrt., a Tiborcz-féle BDPST Property Kft. és a Hamar tulajdonában lévő EAS Equity Vagyonkezelő Zrt. osztozik - emlékeztet cikkében a Népszava.
Az A-Híd visszautasította a Kehi-jelentésben megfogalmazott vádakat. A cég hvg.hu-hoz eljuttatott közleménye szerint a Kehi "széles körű adatgyűjtése és vizsgálata ellenére ugyanis egy olyan céggel kapcsolatban tett megállapításokat, amelynek a Lánchíd-projekthez semmi köze nem volt, és annak költségvetéséből semmilyen kifizetésben nem részesült".
Az A-Híd megjegyezte még, hogy a Sunstrike Kft.-vel kapcsolatos, folyamatban lévő adóhatósági nyomozásnak ők nem érintettjei, "a cégcsoport vonatkozásában sem tanúkihallgatás, sem gyanúsítás nem történt". A céggel valóban szerződtek műsorok gyártására, sugárzására és azok környezetében reklám elhelyezésére, de ezt teljesítette is, a műsorok adásba kerültek - ezt, a 498 darab DVD-t megtöltő adatmennyiséget az A-Híd át is adta a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. | Tiborcz István üzlettársa a „Lánchíd-ügyben” a Fidesz által vádolt Árgus-tulaj | Budai Gyula fideszes politikus egy olvasói levél alapján azt állítja, hogy egy biztonsági cégen folytak át a kenőpénzek a Lánchidat felújító A-Hídtól. A biztonsági cég vezetőjének van egy közös vállalkozása a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20240430_tiborcz-istvan-uzlettarsa-a-lanchid-ugyben-megvadolt-argus-tulaj | 2024-04-30 12:53:00 | true | null | null | HVG |
A Piliscsabáról Budapestre költöztetett Pázmány Péter Katolikus Egyetem számára kívánja átépíttetni a kormány az épületeket, de a kerületi önkormányzat, amellyel állítása szerint nem egyeztettek, ezeket védelem alá helyezte, majd változtatási tilalmat rendelt el, annak ellenére, hogy a kormány a beruházást kiemeltté nyilvánítva elvonta az önkormányzat jogait.
Mindezt az a Fővárosi Kormányhivatal kifogásolta, amelynek élére a 2019-es választások után a kormány a VIII. kerület korábbi polgármesterét, Sára Botondot állította, ezzel jogilag utódja felügyelőjévé tette őt. Most pedig az azóta főispánná átnevezett főhivatalnok lesz a kormánypárt polgármesterjelöltje, ezért fizetés nélküli szabadságra ment.
Sára Botond hivatala azért akarta visszavonatni a kerületi rendeletet, mert a jogszabályok szerint változtatási tilalmat csak legalább telektömb nagyságú területre lehet elrendelni, nem egyes épületekre. Emellett szerinte ez a rendelet nem is településrendezési feladatokat szolgál (értsd: politikai célokat), ezért "a jóhiszemű joggyakorlás és kölcsönös együttműködés elvébe, illetve a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelő gyakorlásába is ütközik". Továbbá az önkormányzat tudott az egészet kiemeltté nyilvánító kormányrendeletről, tehát "jogalkotói hatalommal való visszaélést valósított meg", hiszen a helyi jogszabály nem ütközhet magasabb jogszabályba. A rendeletalkotást "nem annak a jogrendszeren belüli rendeltetése szerinti célra használta fel".
Az önkormányzat szerint ellenben a változtatási tilalom "az érintett területre" írható elő, szövege nem mondja ki, hogy az érintett teljes területre, azaz telektömbre kellene vonatkoznia a tilalomnak. A kormányrendeletek sem zárják ki a változtatási tilalom elrendelésének lehetőségét, vagyis a képviselő-testület jóhiszeműen, a hatályos jogszabályok betartásával járt el, a változtatási tilalom sajátos jogintézményét a rendeltetésének megfelelően alkalmazta.
A kormányhivatal, miután a kerület elutasította a véleményét, a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult, amelynek Hajnal Péter vezette tanácsa neki adott igazat. A rendelet már a megalkotásakor sem felelt meg a központi építésügyi jogszabályoknak, mert a hivatalnak van igaza, hogy egyes épületekre nem lehet változtatási tilalmat elrendelni. Másrészt, ettől függetlenül "ha az önkormányzati rendelet utóbb megalkotott és hatályba lépő más, magasabb szintű jogszabállyal ellentétessé válik, akkor az önkormányzatnak módosítania kell rendeletét". Ezt az önkormányzat nem volt hajlandó megtenni, ezért a Kúria semmisítette meg a rendeletét visszamenőleges hatállyal. A határozat a csütörtök esti Magyar Közlönyben jelent meg. | A józsefvárosi önkormányzat ellen döntött a Kúria | A Kúria Önkormányzati Tanácsa megsemmisítette a Magyar Rádió egykori épületeire helyi rendeletben kimondott változtatási tilalmat. Aki ezt javasolta, az a Fidesz kerületi polgármesterjelöltje, Sára Botond. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20240426_jozsefvaros-kuria | 2024-04-26 08:26:00 | true | null | null | HVG |
Tavaly év végén egy szokásos, rengeteg egymással össze nem függő témáról szóló salátatörvényben (2023. évi LXXXVII. törvény az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról) döntötte el az országgyűlés, hogy "egészségügyi és szociális közfeladatok ellátásának elősegítése céljából" Törökbálinti Tüdőgyógyintézetet ingyenesen, nyilvántartási értéken a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja a feladatellátáshoz szükséges ingóságokkal és vagyoni értékű jogokkal együtt, úgy, hogy az új tulajdonos az ingatlant terhelő kötelezettségeket is teljes körűen átvállalja. A szerződésben rögzíteni kell, hogy az ingatlan használata során az egyház kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése. Ha az egyház a jövőben bármikor megszünteti a fenntartói jogviszonyát, minden automatikusan újra az államé.
A december 20-án kihirdetett törvény azt mondta ki, hogy mindez akkor lép hatályba, amikor lezajlik a közfeladatoknak és a szakellátási kapacitásoknak az egyházi fenntartásba történő tényleges átadása. A Magyar Közlöny kedden késő este megjelent számában erről szólt az egészségügyet is felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter határozata: a hatályba lépés időpontja március 1. volt.
Az intézet új honlapján hangsúlyozza, hogy a volt Törökbálinti Tüdőgyógyintézet mint Református Pulmonológiai Centrum "változatlan helyszínen, változatlan kapacitással és területi ellátási kötelezettségekkel folytatja a Törökbálinti Tüdőgyógyintézettől átvett járó- és fekvőbeteg ellátó tevékenységet. Ellátásra szoruló betegeink a honlapunkon részletezett rendelési időkben, változatlan formában és módon tudják igénybe venni az Centrum által nyújtott járó- és fekvőbeteg szolgáltatásokat". | Végleges: a református egyházé a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet | Az intézményben minden eddig oda járó beteget változatlanul kezelnek. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20240501_vegleges-a-reformatus-egyhaze-a-torokbalinti-tudogyogyintezet | 2024-05-01 10:33:00 | true | null | null | HVG |
Aligha képzelhető el magyar oligarcha föld- és vadászbirtok nélkül – legújabb szerzeményei alapján így gondolhatja ezt a kormányfő veje, Tiborcz István is. Az állami tízmilliárdokkal felpumpált magántőkealapok közbeiktatásával az ügyletek javarészt átláthatatlanok.hirdetésMiután a pénzügyek, az ingatlan- és hotelbiznisz, a logisztika vagy az energetika területén már kiteljesedett, erdészeti, faipari és növénytermesztési birodalmának felépítéséhez is hozzálátott Tiborcz István. Nem is a kormányfő vejének töretlen vállalkozói ambícióival van baj, sokkal inkább azzal, hogy a hozzá hasonló, a kormányhoz közel álló nagyragadozók állami tőke segítségével kebelezik be a fél országot. Teszik ezt magántőkealapokon keresztül, amelyek működése áttekinthetetlen. Jóllehet a titkosságukat világszerte jogszabályok garantálják, attól a pillanattól kezdve, hogy Magyarországon közpénzek százmilliárdjait mozgatják, a nyilvános kontroll lehetőségének hiánya elfogadhatatlan. Mindez, ha a Holdról nem is, az Európai Unióból és Amerikából már látszik.A magántőkealapos konstrukciót választotta Tiborcz István is, amikor 2024 elején megvásárolta addigi olasz tulajdonosától a kifejezetten jó pénzügyi pozícióban lévő Drawa Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Kft.-t, amely az agráriumban szinte mindennel foglalkozik.Ötezer hektáros földterület Somogyországban, faipari és raklapgyártó üzem, sőt még egy Széchenyi-kastély is jár a 2022 végén ötmilliárd forintos saját tőkéjű, csaknem hárommilliárdos árbevétel mellett bő félmilliárdos nyereséget hozó vállalkozással. A felvásárlást a Tiborczhoz kötődő Főnix Magántőkealap hajtotta végre egy projektcégen, az Agrár Invest Alpha Kft.-n keresztül. Icipici arányban benn maradt a vállalatban az olasz Rappo Isacco, aki több, a Drawa tevékenységéhez kapcsolódó vállalkozást menedzsel.Hogy mennyibe fájt a bevásárlás, az persze üzleti titok, mint ahogyan az is, hogy mennyi állami tőke segítette az akvizíciót.hirdetésA Főnix magántőkealap egyike azoknak, amelyekbe az állami MFB Bank egyenként (!) 50 milliárd forintnyi tőkét pumpált a koronavírus-járvány kitörése után. A hivatkozási alap a krízis csillapítása volt, ám ahogy telik-múlik az idő, egyre nyilvánvalóbb, hogy ezeknek az alapoknak a többsége a kormányhoz közel álló vállalatok piachódítását szolgálja.A célpontok kiválasztásának jogát az MFB átengedte az alapkezelőknek, noha az állami bank éves jelentéseiben is „meghatározó részesedésként” tűnnek fel. Csak remélni lehet, hogy a krízisalapok másfél évtizedesre tervezett kifutásakor (2036-ban) az állami bank tisztes hozammal kapja vissza a tőkéjét. Ennek fényében elég nyugtalanító a Főnix utolsó, 2022. végi, 40 milliárd forint alatti nettó eszközértéke, főleg, hogy az ilyen típusú alapokba az állam 50 milliárdja mellé magánbefektetőknek is be kell tenniük legalább 21 milliárdot.Akárhogy is, Tiborcz további terjeszkedésre készülhet az agráriumban (lásd alább Kóstoló című keretes írásunkat), és e szerint alakítja a cégstruktúrát is. A Főnix létrehozott egy másik projektvállalatot, az Agrár Invest Béta Kft.-t, az pedig a feltehetően finanszírozásra szánt Agrár Finance Kft.-t.Nemcsak a közpénzek becsatornázása méltó azonban figyelemre ebben a sztoriban, hanem az is felsejlik, hogy a finanszírozáshoz köze lehet annak a rejtélyes 27 milliárd forintnak, ami a G7 portál tavalyi kutatása szerint 2019 és 2022 között speciális, elsőbbségi részvények után kapott osztalék formájában csordogált át Jellinek Dániel ingatlanmágnás egyik holdingjától Tiborcz holdudvarába. Nehogy a pórnép könnyen áttekinthesse a folyamatokat, történt mindez a Tiborcz fiatalkori baráti körébe tartozó pécsi ingatlanvállalkozó, Hornung Áron közvetítésével.(Frissítés: Cikkünk megjelenése után az Indotek Group az alábbiról tájékoztatta szerkesztőségünket: Az Indotek Groupnak és Jellinek Dánielnek semmilyen kapcsolódása nincs a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó vállalatok által az agrárszektorban végrehajtott üzleti tranzakciókhoz. A cikkükben ennek kapcsán megfogalmazott, fent idézett újságírói vélemény teljes egészében a találgatás kategóriájába tartozik. Tiborcz István agrárbefektetései kapcsán olyan finanszírozási kapcsolatot sejtet, amelynek nincs valóságalapja, és így alkalmas az olvasók megtévesztésére.)Némi áttétellel Hornung összekapcsolható Tiborcz agráros köreivel is. Egy pécsi ingatlankezelő cégben (EHR Invest Zrt.) ugyanis cégtársa Eller Szilárd, aki szintén az említett baráti társaság tagja. Eller is sokoldalú menedzser: ő az ügyvezetője egy jókora, 40 milliárd forint körüli éves árbevételű mohácsi farostlemezgyártónak, a Kronospan-Mofa Kft.-nek, amely egy osztrák nagyvállalkozó birtokában van. A Kronospan-Mofa fabeszerzési menedzsere Pécsi Sándor, akit – vélhetően a két cég között remélt jó üzletek reményében – Tiborczék a Drawa ügyvezetői székébe ültettek. Pécsi egyúttal immár azt a dél-somogyi erdőbirtokossági társulatot is navigálja, amely 96 százalékban a Drawa felügyelete alatt áll.Hogy ez a bizonyos 27 milliárdnyi osztalék milyen üzleti machinációk következménye, azt egyik érdekelt sem tárja fel. Ám valamilyen módon köze lehetett a Jellinek által épp 2019-ben megszerzett és Tiborcznak épp 2022-ben eladott Gellért Szállóhoz. E tranzakció ugyanis olyan szövevényes módon zajlott le, hogy a bennfenteseken kívül nincs ember, aki követni tudná.A szállodát egy hosszú cégláncolaton keresztül birtokló Geraldton holdingban a Gellérten kívül még több tízmilliárdnyi ingatlanvagyon volt különböző projektcégekben, amelyeket a két üzletember áttekinthetetlenül rakosgatott ide-oda, mígnem végül szétválogatta őket. Ami látható, hogy a kritikus osztalék kifizetője a Geraldton, amely az utolsó, 2022-re járó 13,6 milliárdos „adagot” akkor postázta el Tiborcz bizalmasának, amikor már maga is a BDPST-csoport tagja volt, azaz igazából saját körön belül utaztatták meg a pénzt. Üzletembereknek persze lehetne egymással bármekkora nagyságrendű, a széles publikumra nem tartozó elszámolnivalójuk, ha közben nem közpénz-százmilliárdokkal mutyiznának.Nem csoda, hogy az amerikai külügyminisztérium Magyarországról szóló korrupciós elemzése pont ezt a szokatlan ügyletsorozatot szúrta ki. A Biden-adminisztráció számára készült legfrissebb jelentés azt hánytorgatja fel az Orbán-kormánynak, hogy nem lép fel kellő mértékben a klientúrarendszer, a nepotizmus és a kivételezés ellen. Az országjelentés konkrétan, név szerint is említi Tiborcz rejtélyes 27 milliárd forintját. Bár a dokumentumból jogi kötelezettség nem keletkezik, és az elemzés alapvetően az Egyesült Államok saját polgárai számára készül, orientálja a potenciális befektetőket. Egyúttal azt is üzeni, hogy amerikai vélemény szerint Magyarországnak változtatnia kell ezen a gyakorlatán. Az amerikai külügyminisztérium véleménye pedig nyilvánvalóan utat fog találni a világ többi fejlett államába, hogy egy Japán vagy Ausztrália súlyú ország is hasonlóképpen vélekedjen a magyarországi viszonyokról, elbizonytalanítva a tőkeinvesztíciókat.Tiborcz mindenesetre semmit sem bíz a véletlenre, nagyon vigyáz arra, hogy sehol se csak a saját tőkéjét tegye kockára. A Gellért eleve sem kerülhetett neki túl sokba, miután átvállalta az MFB-től a még Jellinek által felvett 10,5 milliárd forintnyi hitel törlesztését. A minap azonban egy újabb állami „krízispénzes” magántőkealapot is behúzott a műemlék épület fejlesztésébe. A szálloda 2027-ben felső kategóriás hotelként nyílik meg újra, a Mandarin Oriental Group üzemeltetésében. A fejlesztést végző egyik projektcégbe, a White Castle Kft.-be 2024 elején beszállt a friss alapítású White Fortress Kft. Bizonyára már senki sem lepődik meg azon, hogy a „fehér erőd” tulajdonosa ugyancsak egy Tiborczhoz kötődő magántőkealap, a Diorit, amelyet szintén az állami krízisalapból láttak el tőkével. KóstolóNyakló nélkül telepítik a nemes nyárfákat Dél-Somogyban, és ez immár Tiborcz Istvánt gazdagítja. Tekintélyes birtok ugyanis az az 5000 hektár, amelyet az üzletember a Drawa Kft. felvásárlásával megszerzett. Mint a raklapgyártó cég honlapja hirdeti, „3500 hektár égerfa, fenyő és nyír, továbbá 1500 hektár megművelt és gondozott nyárfa” garantálja a vállalat növekedését. A nem őshonos nemes nyár nem sok gondozást igényel, így munkások sem nagyon kellenek hozzá. Ellenben gyorsan növekszik, nem olyan komótos, mint egy tölgy, így gyorsan forog a belefektetett tőke.A környék gazdái úgy okoskodnak, a Drawa olasz tulajdonosai azért hajlottak rá, hogy megváljanak magyarországi erdőiktől, mert családjuk emblematikus tagja, Carlo Benetton 2018-ban bekövetkezett halála után már nem ragaszkodtak annyira a jószághoz. Igaz, azért annyira könnyen sem adták – szól a fáma. Tiborczék állítólag több céget végigjártak a környéken, például a nem messze fekvő Szentpéteri-birtokot a határnál lévő Vízváron vagy a Dráva-Coopot, de egyik sem volt eladó. A környék legnagyobb agrárvállalkozója azonban kétségkívül a belga származású, évtizedek óta Magyarországon élő Claessens család. A családfő Claessens Peter volt, ám ő két évvel ezelőtt öngyilkos lett. A vállalatcsoport a térség legnagyobb foglalkoztatója, 350 embernek ad munkát.A Drawa árbevételének mintegy harmada a raklapok külföldi értékesítéséből származik, és a vállalat értékét nagymértékben emeli a jelentős erdőterület. Az Orbán-kormány évek óta tervezi, hogy a földárverésekhez hasonlóan állami erdőkből is privatizál egy adagot, de könnyen lehet, hogy ezt már nem reszkírozzák meg a 2026-os választás előtt. Az üzletembernek és az Orbán családnak már eddig is több ezer hektár termőföld volt a nevén, de a Drawa megszerzése egy nagy lépés az agrárbáróság felé. (Szlavkovits Rita) | Nagy lépést tett Tiborcz az agrárbáróság felé, és ebben állami tízmilliárdok is segíthetik | Aligha képzelhető el magyar oligarcha föld- és vadászbirtok nélkül – legújabb szerzeményei alapján így gondolhatja ezt a kormányfő veje, Tiborcz István is. Az állami tízmilliárdokkal felpumpált magántőkealapok közbeiktatásával az ügyletek javarészt átláthatatlanok. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240502_hvg_tiborcz-agrarium-foldbirtok-fonix-magantokealap | 2024-05-02 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
345 millió eurós, azaz több mint 134 milliárd forintos hitelszerződést kötött a Ganz-MaVag Holding Kft. a az Eximbankkal - vette észre a 24.hu. Az Eximbank ekkora összegnek megfelelő biztosítékot kötött ki a hitelszerződés alapján keletkező tartozások fedezeteként.
A Talgo felvásárlására létrehozott Ganz-MaVag Europe Zrt.-ben 55 százalékot birtokol a Ganz-MaVag Holding, így a spanyol vonatgyártó cég felvásárlását segítheti a hitellel az Eximbank. A 619,9 millió eurós ajánlatból 341 millió euró esne a Ganz-MaVag Holdingra.
A maradék 45 százalék az állami vagyonkezelő Corvinus Zrt. tulajdona, a spanyol vállalatot így a Vodafone-hoz hasonló konstrukcióban vásárolhatják meg, de ez a cég érintett a Budapest Airport visszavásárlásában is, erről itt írtunk korábban.
A spanyol kormány nagyon nem szeretné, hogy magyar kézbe kerüljön a Talgo, mivel orosz befolyást sejtenek a háttérben. A spanyol vonatgyártóért a svájci Stadler is bejelentkezett.
Arról, hogy a kormány hogyan szállt be a Talgo felvásárlásába, itt írtunk korábban: | 134 milliárd forintnyi hitelt adott az Eximbank a Ganz spanyolországi vonatbizniszéhez | A spanyol Talgo felvásárlása így hasonló konstrukcióban történhet, mint a Vodafone-ügylet. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kkv/20240502_ganz-mavag-talgo-eximbank-vonat-spanyolorszag-hitelszerzodes | 2024-05-02 07:32:00 | true | null | null | HVG |
Füstöltek a szavazógépek az Országgyűlésben kedd délelőtt, a képviselők döntöttek: a rákosrendezői beruházást is megalapozó államközi megállapodásról, arról, hogy a jövőben az igazságügyi miniszter hozzáférést kaphat a bírósági és ügyészségi határozatokhoz, de eldőlt az is, hogy az állam kisajátít tíz józsefvárosi ingatlant, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek adja azokat.
Az Országgyűlés fideszes kétharmadának támogatásával elfogadták azt az államközi megállapodást, amely Magyarország kormánya és az Egyesült Arab Emírségek kormánya közötti gazdasági együttműködésről szól. Ez teremti meg a mini-Dubajként elhíresült rákosrendezői beruházás alapjait is. A magyar fél a megállapodásban vállalja, hogy a fejlesztési területet az Egyesült Arab Emírségek által kijelölt vállalatnak értékesíti, és a projektet nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé minősíti, valamint hogy megvalósítja a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket.
A kormány korábban már aláírta szerződést: ötmilliárd euróból építi fel a Rákosrendezőre tervezett új városrészt az emírségekbeli fejlesztő. Még tavaly novemberben írtunk arról, hogy egy dubaji üzletember már tárgyal a kormánnyal arról, hogy a Mol-toronynál is magasabb felhőkarcolót építsen Rákosrendező környékére.
Szintén a kormánypárti kétharmad szavazataival ment át egy igazságügyi salátatörvény, amiben olyan érdekességeket rejtettek el, mint hogy
a jövőben a legfőbb ügyész az igazságügyi miniszter rendelkezésére bocsáthatja az anonimizált ügyészégi határozatokat
"a jogalkotás előkészítése, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálata céljából". A javaslatot többen úgy értelmezték, hogy a kormány ezzel a lépéssel reagál arra a hangfelvételre, amit Magyar Péter közzétett. A javaslat szerint azért jó, ha az igazságügyi miniszter megkapja az eddig zártan kezelt ügyészségi határozatokat, mert az segítené a jogalkotásban.
Ambrus István, az ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékének egyetemi docense arról beszélt a Telexnek, hogy nehezen látható, hogy miként használnák az ügyészségi döntéseket a jogalkotásban. Ennél sokkal súlyosabb probléma azonban, hogy a javaslattal sérülhet az ügyészség és a végrehajtó hatalom, azaz kormány szétválasztása. Nemcsak az igazságügyi miniszternek kellene hozzáférnie az ügyészségi határozatokhoz, hanem mindenkinek - írtuk korábban a most elfogadott javaslattal részletesen is foglalkozó cikkükben.
Egy Semjén Zsolt és Csák János által jegyzett salátatörvényt is megszavazott a kétharmados Fidesz többség: ezzel jóváhagyták, hogy
tíz ingatlant, köztük egy iskolaépületet és lakóházat vesz át a magyar állam a Józsefvárosi Önkormányzattól, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek ad.
Az ingatlanok a jövő szeptemberben induló új tanárképzésnek adnának majd otthont. Az ellenzéki vezetésű kerületet felháborította a döntés: Józsefváros milliárdokat költene rá, több százan lakhatnának benne, de az állam mégis elvenné - mutattuk be a kialakult helyzetet.
Döntöttek a honvédek jogállásával összefüggő törvények módosításáról, ebben szerepel többek közt az is, hogy a jövőben nem törvény, hanem kormányrendelet, vagyis alacsonyabb szintű, bármikor átírható jogszabály rendelkezik a honvédek jogállásáról. Emellett a jövőben a Honvéd Vezérkar főnöke normatív utasítást adhat ki. Ez a jog korlátozott, meghatározott tárgykörökben, az öltözködési szabályzat, az alaki szabályzat, a szolgálati szabályzat és a fizikai alkalmassági követelmények meghatározása körében alkalmazható.
A Hvg.hu korábban azt írta a most elfogadott tervezetről, hogy ez a módosítás beleillik abba, a tavaly kezdődött jogalkotási folyamatba, amely felforgatja több tízezer katona életét. Egy tavaly nyári kormányrendelet szerint például a honvédség "hadrafoghatóságának biztosítása", továbbá az ukrajnai háborús helyzet miatt már korlátozhatók a katonák jogai. Később egy törvénymódosítás bevezette a "különös szolgálati rendet" is.
Elfogadták azt a módosítást is, amely lehetővé teszi, hogy szigorítson a Belügyminisztérium: az új törvény szerint a jövőben csak versenysportolók hagyhatják ki a napi kötelező iskolai testnevelésórákat. Több mint tíz éve vezették be a magyar iskolákban a mindennapos testnevelés rendszerét. Ez alól csak elvétve kaphatnak felmentést a tanulók, például azok, akik versenyszerűen vagy valamilyen igazolással egy egyesületnél vagy klubnál sportolnak.
Ők eddig heti két testnevelésórát hagyhattak ki erre hivatkozva. Ennek vetett véget a belügyi ágazati feladatellátást támogató törvények módosítása. "A tanulók fittségi adatai a koronavírus-járvány alatt jelentősen romlottak, és bár az eredmények újra elkezdtek javulni, nem érik el a járvány előtti szintet, ezért szükséges a beavatkozás" - indokolt a belügy. A mindennapos iskolai testnevelés hatásairól és eredményeiről ebben a cikkben írtunk részletesen. Szintén ebben a törvénycsomagban szerepelt, hogy átalakul az orvosi igazolások rendje: az óvodai, iskolai vagy kollégiumi foglalkozásról való hiányzásról szóló igazolást a jövőben az elektronikus egészségügyi szolgáltató téren keresztül is továbbítani lehet.
A parlament kétharmados fideszes többsége jóváhagyta a "jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló" tervezetet is. Itt az indoklás szerint az a lényeg, hogy csökkentsék a szociális ellátások igénylésével és folyósításával kapcsolatos, ügyfeleket terhelő bejelentési kötelezettségeket. Szintén ebben az előterjesztésben szerepel az, hogy a közgyógyellátási jogosultság 2025-től alanyi jogosultság esetén az alapul szolgáló körülmény fennállásáig terjedne ki, a normatív közgyógyellátást pedig négy évre állapítanák meg. Ebben a saláta-törvényjavaslatban rejtették el azt is, hogy 2025-től sem vezetik be a szociális temetés intézményét, hanem végleg törlik.
Illetve szintén ebben a csomagban tették lehetővé arról, hogy a fogyatékkal élők ápoló, gondozó célú lakóotthonát maximálisan 14 férőhelyig bővítsék. A törvényalkotási bizottság javaslatára pedig bekerült a jogszabályba, hogy
a Nemzeti Sportot is kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft. államot megillető tulajdonosi jogait a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyakorolja.
Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításának elfogadásával egyebek mellett arról döntöttek a képviselők, hogy a jövőben határon túli magyar gyerekek 14 éves korukig ingyenesen utazhatnak a helyközi közlekedésben Magyarországon, míg a 14 és 65 év közöttiek évi négy alkalom helyett 12 alkalommal jogosultak ingyenes utazásra.
Kedden döntöttek még: | Füstöltek a szavazógépek: a mini-Dubaj beruházásról és ügyészségi iratokhoz való hozzáférésről is döntött a parlament | Füstöltek a szavazógépek az Országgyűlésben kedd délelőtt, a képviselők döntöttek: a rákosrendezői beruházást is megalapozó államközi megállapodásról, arról, hogy a jövőben az igazságügyi miniszter hozzáférést kaphat a bírósági és ügyészségi határozatokhoz, de eldőlt az is, hogy az állam kisajátít tíz józsefvárosi ingatlant, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek adja azokat. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/30/parlament-szavazasok-ketharmad-mini-dubaj-igazsagugyi-torveny-ingyenes-kozlekedes | 2024-04-30 12:43:00 | true | null | null | Telex |
Hosszan sorolta az elsőfokú eljárásban elkövetett hibákat a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla a Volvo-botrány néven elhíresült ügyben. Olyan nagyszámú és olyan szintű problémák merültek fel, hogy nemcsak új eljárásról hoztak határozatot, de az ügyet rendkívüli módon nem is az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszékre, hanem a Szekszárdi Törvényszékre továbbítják. A vádlottak képviselői fellebbezést jelentettek be, a fellebbviteli ügyész elfogadta a döntést.
A pécsi buszbeszerzési botrány lényege, hogy a buszflotta 2015-ös lecserélésekor több százmillió forinttal drágábban vásárolt használt Volvo buszokat a városi tömegközlekedést fenntartó Tüke Busz, mint az eredeti ajánlat volt. A haszon egy érdemi munkát a folyamatban nem végző közvetítőcégnél csapódott le, az eset 700-850 millió forintos kárt okozott Pécsnek (az összeg attól függ, hogy akkori vagy mai árfolyamon számolunk). A korrupciós pénzt Hollandiában akarták tisztára mosni.
Egy évvel ezelőtt a Kaposvári Törvényszék még felmentő ítéletet hozott az ügyben, de az ügyészség az indoklás hiányára, valamint a bizonyítékok elmaradt értékelésére hivatkozva fellebbezett. A Pécsi Ítélőtábla most két napon át tárgyalta az ügyet.
"Nincs itt semmi látnivaló" - mondta a másodrendű vádlott budapesti sztárügyvédje, aki a bírói függetlenség példáját látta a korábbi döntésben. Kiemelte azt is, hogy szerinte azért is fontos ez, mert a politikai eredetű nyomásnak és a nyilvánosság befolyásolásának sem engedett a kaposvári bíróság. A másod- és negyedrendű vádlottak az ítélet helybenhagyását és az ügyben zár alá vett 900 ezer euró feloldását kérték. Az elsőrendű vádlott, a pécsi buszos cég egykori ügyvezetője még az első fokú eljárás során elhunyt. A harmadrendű vádlott pedig rögtön az eljárás kezdetén elismerte bűnösségét: így pénzmosás miatt elítélték, és vagyonelkobzást rendelt el a bíróság.
Arra a Pécsi Ítélőtábla a keddi határozat indoklásakor is kitért, hogy az elsőfokú eljárásban nem sikerült feloldania a Kaposvári Törvényszéknek azt az ellentmondást, hogy hogyan születhetett felmentő ítélet, ha egyszer a harmadrendű vádlott elismerte a pénzmosást, ami eleve egy alapbűncselekményt feltételez. Problémás volt a Pécsi Ítélőtábla szerint az is, hogy a rendkívül bonyolult, rengeteg iratot kitermelő ügyben hozott döntést csupán néhány bekezdésben indokolták. Ráadásul fontos tényeket, mozzanatokat hagytak figyelmen kívül és a szereplők valós motivációt sem próbálták felderíteni.
További ellentmondásokra, az ügy furcsaságaira is felhívták a figyelmet: a Hollandiában, hatósági megfigyelésekből keletkező nyomozati anyagot sem értékelte érdemben a bíróság. Ezek közé tartozik az egész ügyet elindító eset: a másodrendű vádlott az ügyletből származó, rendkívül magas jutalékát Szerbiában vette fel, majd a készpénzt egy holland banki alkalmazott segítségével tette be egy bankautomatába. A folyamat két órán át tartott, és közben az automata meg is telt, ami felvetette a pénzmosás gyanúját. Ezért kezdtek a holland hatóságok nyomozni, és még több furcsaságot találtak.
Az ítélőtábla egyik legsúlyosabb megállapítása mégis az volt, hogy a politikai döntéshozók, vagyis az egykori fideszes városvezetés felelősségét is vizsgálni kellett volna. Erre konkrét példákat is felhoztak: Pécs egykori alpolgármestere, Girán János és a fideszes polgármester, Páva Zsolt is olyan előterjesztéseket vitt be a közgyűlésre, amik a közbeszerzés körüli anomáliákra utalnak. Ezekre nem sikerült érdemi magyarázatot találni.
Mi az a pécsi Volvo-botrány?
A Szabad Pécs az elmúlt években rengeteg oknyomozó cikkben foglalkozott a korrupciógyanús ügy hátterével és a bírósági tárgyalásokról is rendszeresen tudósított. A teljes ügyet könyvben kellene tárgyalni, itt most csak a legfontosabb mozzanatokat szedtük össze röviden.
A pécsi tömegközlekedés a 2010-es évek elején a buszok műszaki állapota miatt katasztrofális állapotban volt, ezért az önkormányzati cég és a fideszes városvezetés is lépéskényszerben volt.
Buszcsereprogramot indítottak. Egy holland autóbuszflottát vásároltak volna meg, erre indikatív ajánlat is érkezett a Volvo Hungarytől.
A közbeszerzést azonban nem ez a cég nyerte, nem is indult rajta, inkább egy közvetítőn keresztül vásárolták a használt buszokat.
Az ügylettel több probléma is volt: kevesebb busz érkezett, de több pénzért, ráadásul ezekre még utólag is költeni kellett.
A beszerzéshez felvett hitel összege jóval magasabb volt az indikatív ajánlatnál, és kísértetiesen hasonlított a hónapokkal később nyertesként kihirdetett összeghez.
A helyi közvéleményben a kezdetektől sok gyanú övezte a buszbeszerzést, azonban nyomozás nem indult, egészen a holland hatóságok színre lépéséig.
Végül a magyar hatóságok is nyomozni kezdtek. Az ügyészség a Tüke Busz volt vezérigazgatója ellen, egy közvetítő, a holland közvetítő cég ügyvezetője, illetve a Bánki családhoz köthető személy ellen emelt vádat.
Az ügy elsőrendű vádlottja az eljárás során elhunyt, így vele kapcsolatban nem születhetett ítélet.
A helyi Fidesz 2019-es bukása után az önkormányzati Tüke Busz is beszállt a perbe, hogy visszaszerezzék a 600 millió forintot, amivel túlárazhatták a buszbeszerzést.
Politikai döntéshozókat (Bánki Erik, Páva Zsolt, Csizi Péter, Girán János) és hozzájuk kötődő tanácsadókat, cégvezetőket ugyan meghallgatott a bíróság, de a felelősségüket érdemben nem vizsgálták.
Első fokon tavaly márciusban született felmentő ítélet a Kaposvári Törvényszéken, de a zár alá vett 900 ezer eurót nem szabadították fel.
Az ügyészség az eljárás problémái és az érdemi indoklás hiánya miatt fellebbezett, így születhetett meg a keddi határozat a Pécsi Ítélőtáblán. A mai döntés elleni fellebbezések ügyében a Kúriának kell először döntést hoznia. | Az egykori pécsi fideszes városvezetés szerepét is vizsgálni kell, első fokra dobta vissza a Volvo-ügyet az ítélőtábla | Hosszan sorolta az elsőfokú eljárásban elkövetett hibákat a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla a Volvo-botrány néven elhíresült ügyben. Olyan nagyszámú és olyan szintű problémák merültek fel, hogy nemcsak új eljárásról hoztak határozatot, de az ügyet rendkívüli módon nem is az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszékre, hanem a Szekszárdi Törvényszékre továbbítják. A vádlottak képviselői fellebbezést jelentettek be, a fellebbviteli ügyész elfogadta a döntést. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/30/tuke-busz-volvo-botrany-fidesz-pecs | 2024-04-30 15:41:00 | true | null | null | Telex |
Nem nyomoz a rendőrség a Mátrai Erőmű állami visszavásárlásával kapcsolatos iratok kiadásának ügyében. A dokumentumokat az Energiaügyi Minisztériumnak (EM) kellett volna kitakarás nélkül átadnia Tóth Bertalan MSZP-s parlamenti képviselőnek.A Kúria még januárban döntött úgy, hogy az EM-nek el kell küldenie a mátrai erőmű állami visszavásárlásával kapcsolatos 2019-2020-as MVM-határozatokat. A dokumentumokat azonban úgy küldték meg Tóthnak, hogy a sok kitakarás miatt csak a névelők látszódtak.Tóth a rendőrséghez fordult, azonban kérelmét elutasították, mert a hatóság szerint hiányzik a bűncselekmény gyanúja. Indoklásuk szerint a Kúria ítélete nem rendelkezett arról, hogy a közérdekű adatokat az esetleges minősített adatok kitakarása nélkül szükséges kiadni.Tóth nem ért egyet a rendőrség döntésével, ezért panaszt nyújtott be a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz, hogy változtassák meg a feljelentést elutasító határozatot. Emellett megkérte az ügyészséget, hogy ha ez nem történik meg, rendeljenek el nyomozást.Mészáros Lőrinc és üzleti köre 2018 tavaszán szerezte meg a Mátrai Erőmű 73 százalékát 5,9 milliárd forintért. Az állami tulajdonú MVM-nek akkoriban annyiért nem kellett, de nem sokkal később 17,4 milliárd forintért mégiscsak megvette – már Mészárostól, aki így kis idő alatt megháromszorozta a pénzért az üzleten. Sőt, ennél is nagyobbat kaszált rajta, a veszteséges erőműből ugyanis a tulajdonosok addigra minden tartalékot kivettek.Tóth 2021 óta próbál adatot szerezni a tranzakcióról, egyelőre sikertelenül. A Mátrai Erőmű tulajdonosváltásairól ebben a cikkben írtunk. | Megtagadta a nyomozást a rendőrség a Mátrai Erőmű állami visszavásárlásával kapcsolatos iratok kiadásának ügyében | Nem nyomoz a rendőrség a Mátrai Erőmű állami visszavásárlásával kapcsolatos iratok kiadásának ügyében. A dokumentumokat az Energiaügyi Minisztériumnak (EM) kellett volna kitakarás nélkül átadnia Tóth Bertalan MSZP-s parlamenti képviselőnek. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/02/megtagadta-a-nyomozast-a-rendorseg-a-matrai-eromu-allami-visszavasarlasaval-kapcsolatos-iratok-kiadasanak-ugyeben | 2024-05-02 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Három év hat hónapra ítélték pénteken jogerősen a mórahalmi makettpark ötletgazdáját különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntett kísérlete miatt. A történelmi Magyarország műemlékeit 1:25-ös méretaránnyal bemutató témapark ügyében négy éve emeltek vádat, mert a beruházó és a vele szerződésben álló cégek egymással összejátszva kb. 550 millió forint kárt próbáltak okozni az EU-s és a magyar költségvetésnek. A vádlottak a kivitelezés kezdetétől folyamatosan finanszírozási gondokkal küzdöttek, az önerő meglétét is úgy igazolták, hogy az összeget a pályázat menedzselését, illetve a projekt pénzügyi irányítását végző elsőrendű vádlott egy napra utalta át az erre a célra fenntartott bankszámlára.A likviditási problémák áthidalása és a minél nagyobb összegű támogatás lehívása érdekében 2013 májusa és 2014 júniusa között az elkészült makettek darabszámáról és a projekt készültségi fokáról valótlan tartalmú dokumentumokat nyújtottak be a regionális fejlesztési ügynökségnek, így el nem végzett munkákra és be nem szerzett dolgokra is kérték a támogatások kifizetését vagy a már kifizetett támogatások elszámolását. Az állami és az uniós költségvetést ténylegesen 436 millió forint vagyoni hátrány érte, amiből a végrehajtási eljárásban kb. 50 millió forint térült meg. | Nem tudta visszafizetni a közel 400 milliós uniós támogatást, három évet kapott a Mórahalmi Mini Magyarország Park ötletgazdája | Három év hat hónapra ítélték pénteken jogerősen a mórahalmi makettpark ötletgazdáját különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntett kísérlete miatt. A történelmi Magyarország műemlékeit 1:25-ös méretaránnyal bemutató témapark ügyében négy éve emeltek vádat, mert a beruházó és a vele szerződésben álló cégek egymással összejátszva kb. 550 millió forint kárt próbáltak okozni az EU-s és a magyar költségvetésnek. A vádlottak a kivitelezés kezdetétől folyamatosan finanszírozási gondokkal küzdöttek, az önerő meglétét is úgy igazolták, hogy az összeget a pályázat menedzselését, illetve a projekt pénzügyi irányítását végző elsőrendű vádlott egy napra utalta át az erre a célra fenntartott bankszámlára. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/03/nem-tudta-visszafizetni-a-kozel-400-millios-unios-tamogatast-harom-evet-kapott-a-morahalmi-mini-magyarorszag-park-otletgazdaja | 2024-05-03 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Mégsem kell összecsapniuk a magyar oligarcháknak a horvát cég felvásárlása során. A legfrissebb információk szerint ugyanis a Csányi-Jellinek-Mészáros trióból magyar szereplőként már csak utóbbi van versenyben Horvátország legnagyobb cégéért, egyben a nyugat-balkáni régió legnagyobb élelmiszer-termelő és kiskereskedelmi csoportjáért folytatott harcban.Újabb fejezetéhez érkezett a történet miután bő egy hónappal ezelőtt kiderült, három magyar érdeklődő is bejelentkezhetett a horvát Fortenova-csoport mezőgazdasági üzletágára (a Fortenova agrárcégei: a Belje, a Vupik és a PIK Vrbovec). Horvát lapinformációk szerint a Fortenova leszűkítette az érdeklődők körét, és csak néhány ajánlattevővel kezd mélyrehatóbb egyeztetéseket folytatni. A kiválasztottak között két horvát és egy magyar befektető van: a kaproncai Podravka, a Zita és az Osatina-csoport konzoricuma, valamint Mészáros Lőrinc Mészáros Csoportja.A felvásárlás jelentőségéről árulkodik, hogy horvát elemzők szerint stratégiai érdekeket szolgáló élelmiszeripari vállalatokról van szó, melyek több mint 3500 alkalmazottal, s közel ezer alvállalkozóval rendelkeznek Horvátországban. És talán éppen ezzel is magyarázható, hogy a helyi médiában nagy visszhangja van a történteknek.Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.Sajtóinformációk szerint a horvát érdeklődők 300 millió eurós (jelenlegi árfolyamon 117 milliárd forintos) ajánlatot tehettek le a Fortenova asztalára, míg Mészáros Lőrinc esetében 500 millió euróról (194 milliárd forintról) cikkeznek. A jelentős differencia miatt horvát elemzők úgy vélik, Mészáros ajánlatának semmi köze az üzlethez, csak a politikához, hiszen az említett cégek nem érnek többet összesen 350 millió eurónál.Jóval fölé ígérhetett a helyi jelentkezőknek a sajtóhírek szerintJóval fölé ígérhetett a helyi jelentkezőknek a sajtóhírek szerint Fotó: Bodnár Boglárka/MTI/MTVAMészárosék kirívóan magas ajánlatát tartják többen is befutónak. Bár az elemzők szerint ennyit nem érnek a cégek, a Fortenova pedig mintha ez elmúlt években végzett beruházásokkal próbálná legimitizálni a magyar milliárdos ajánlatát. A cégnek egyébként égetően szüksége van a pénzre, hiszen a befolyt összegből adósságait szeretné törleszteni; szeptemberben lesz esedékes ugyanis egy 1,2 milliárd eurós tétel kifizetése. Emellett a kiskereskedelmi és az élelmiszertermelési üzletág fejlesztését is finanszíroznák.Központban a horvát földek?Az esetet nemcsak azért övezi kiemelt médiafigyelem, mert Horvátország legnagyobb vállalatáról van szó, hanem mert mindhárom cég fontos a helyi mezőgazdaságnak. Egyrészt azért, mert összességében mintegy 30 ezer hektárnyi, nagyrészt állami tulajdonú mezőgazdasági területet kezelnek hosszú távú koncessziós szerződések révén. Másrészt ezzel összefüggésben fontos szerepük van a cégeknek van nemcsak a helyi növénytermesztésben, de jelentős részesedésük van az állattenyésztésben is. Harmadrészt pedig a Fortenova megmaradt üzletrészeinek szüksége lesz az eladott tagok alapanyagaira, végtermékeire, így fontos lesz a kapcsolat minősége a leendő tulajdonosokkal.A Fortenova egyébként azt mondja, hogy a stratégiai partner kiválasztásánál a szempont „a tisztességes ár fizetése mellett a foglalkoztatás és a mezőgazdasági termelés hagyományának további fejlesztéséhez és megőrzéséhez való maximális hozzájárulás”.Az üzleti szféra mellett ugyanakkor a politika is évek óta foglalkozik az eladással. Két évvel ezelőtt, amikor még Jellinek Dániel cégcsoportja tűnt befutónak, összeveszett az eset miatt Orbán Viktor és a horvát kormányfő, Andrej Plenkovics, mivel utóbbinak komoly kétségei voltak az Indoktek-csoport tulajdonosi hátterét illetően. Az esetről beszámoló G7 a Nacionalra hivatkozva azt írta, hogy Orbán Viktor is lépéseket tett annak érdekében, hogy az Indotek részesedést szerezzen a horvát óriáscégben. Az újság szerint 2022. februári moszkvai találkozójukon Orbán közvetlenül Vlagyimir Putyintól kért engedélyt arra, hogy magyar érdekeltségbe kerülhessen a Sberbank 43 százalékos részesedése a Fortenovában.Most pedig a cégek által használt állami földterületek miatt aggódnak egyes politikusok. A Nacional nemrégi cikke szerint a vállalkozóból avanzsált politikus, Damir Vandelic szerint mivel a koncessziós szerződéseket még a korábbi Agrokor kötötte (miután 2018-ban fizetésképtelenné vált a cég, az állam átszervezte a cégcsoportot és Fortenova néven újult meg a mamut), ezért ezeket az államnak fel kellene mondania és új pályázatot kellene kiírnia. Már eleve azt is visszásnak tartja, hogy a Fortenova új cégei egyszerűen átvették ezeket a koncessziókat, hiszen törvény szerint erre nem lett volna lehetőségük. A szóban forgó földek stratégia fontosságú területek, ezért akár törvénymódosítás révén is az államnak vissza kellene vennie a koncessziókat.Jól prosperáló cégek vannak terítékenA Nacional összeállítása szerint az 1500 alkalmazottat foglalkoztató Belje 2022-ben 235,7 millió eurós forgalmat ért el, ami 9 százalékos növekedés 2021-hez képest, és 14,9 millió eurós nyereséget ért el. Az 1700 dolgozóval működő PIK Vrbovec 2022-ben 286,5 millió eurós forgalma 15 százalékkal haladja meg az előző évit, a nyeresége 6,5 millió euró lett. A 350 fős Vupik pedig 52,5 millió eurós forgalmat ért el, nyeresége 2,7 millió euró volt.A nyereségességben minden bizonnyal nem elhanyagolható tényező, hogy jelentős összegű uniós támogatásban is részesülnek. Az Agroklub cikke szerint 2022-ben a Belje 13 millió eurós (bő 5 milliárd forintos), a Vupik 4 millió eurós (1,5 milliárd forintos), a PIK Vrbovec pedig 2 millió eurós (780 millió forintos) támogatást kap évente.Hogy végül ki viheti a három céget, annak elviekben legkésőbb június közepéig ki kell derülnie, és a vevő kilététől függően legkésőbb ősszel történhet meg a teljes átvétel és tulajdonosváltás a cégek esetében. | Mészáros Lőrinc 200 milliárdos ajánlatáról ír a horvát sajtó, amit a legnagyobb horvát cégért tett | Mégsem kell összecsapniuk a magyar oligarcháknak a horvát cég felvásárlása során. A legfrissebb információk szerint ugyanis a Csányi-Jellinek-Mészáros trióból magyar szereplőként már csak utóbbi van versenyben Horvátország legnagyobb cégéért, egyben a nyugat-balkáni régió legnagyobb élelmiszer-termelő és kiskereskedelmi csoportjáért folytatott harcban. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/03/meszaros-lorinc-200-milliardos-ajanlatarol-ir-a-horvat-sajto-amit-a-legnagyobb-horvat-cegert-tett | 2024-05-03 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Vízaknafejlesztés Tatabányán – Mészáros Lőrinc cége lett a befutó két közbeszerzésen is. Cikkünk frissült.Mi történt? A leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc érdekeltségében levő Mészáros és Mészáros Zrt. nettó 22 894 754 803 forintos ajánlata nyerte az Építési és Közlekedési Minisztérium által kiírt közbeszerzési eljárást, jelentette be a zrt. anyacége, az Opus a Budapesti Értéktőzsdén csütörtökön. Az összegből Tatabányán fognak vízaknát fejleszteni.Frissítés. Alig hűlt ki az első bejelentés, péntek reggel az Opus még egy, tatabányai vízaknafejlesztéshez kötődő munkáról számolt be, ahol újabb 5 295 525 267 forintos ajánlattal lettek befutók.Előzmények. Pár olyan munka, amit Mészáros frissen nyert el. Áprilisban elnyerte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bővítését 34 milliárd forintért. De arra is volt példa, hogy ő írt ki egy 5 milliárd forintos közbeszerzést, amin saját maga volt a befutó.És még? Nemrég kiperelték az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit, amiből kiderült, hogy a magyar gyorsforgalmiút-hálózat nagyjának kiszervezése 15–17 ezer milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek. Az üzletet elnyerő hét magántőkealapból négy Szíjj László, három pedig Mészáros százszázalékos tulajdonában van.KapcsolódóMészáros és családja: 591,3 milliárd forint. Egy év kihagyás után újra Orbán Viktor barátja végzett a legfrissebb milliárdoslitánk élén.Mészáros a 2019. januári lapszámban összeállított listán került először az első helyre, 381,3 milliárd forintos becsült vagyonnal – úgy előzte meg Csányi Sándort, hogy öt évvel korábban még csak nem is szerepelt a neve a leggazdagabbak között, de még egy évvel előtte, 2018-ban is csak a nyolcadik volt.A növekedés üteme ezután lelassult, majd stagnált, Mészáros a tavalyi listánkon már csak a harmadik helyre fért fel, 436,5 milliárd forintos becsült vagyonnal. Az elmúlt egy évben tehát becslésünk szerint több mint 150 milliárd forinttal nőtt a Mészáros-vagyon, a gyarapodásnak több oka is volt. Erről itt írtunk bővebben. | 23 milliárd (plusz még 5): újabb állami munkákat húzott be a leggazdagabb magyar | Vízaknafejlesztés Tatabányán – Mészáros Lőrinc cége lett a befutó két közbeszerzésen is. Cikkünk frissült. | null | 1 | https://forbes.hu/uzlet/meszaros-kozbeszerzes-tatabanya/ | 2024-05-03 00:00:00 | true | null | null | Forbes |
A TV Keszthely Mire vágyik a Nő? című műsorának legutóbbi vendége éppen a médium programigazgatója volt, aki történesen a város fideszes polgármesterének a felesége.
Azt, hogy hogy lehet egy közpénzből működő helyi, önkormányzati televízió programigazgatója a polgármester hozzátartozója, most nem taglaljuk. De hogy erről félórás öntömjénező műsor készüljön, amelyben a programigazgató feleség a férjét és önmagát dicséri, magyar sajátosság. Az amúgy is kínos "produkciót" tovább rontotta a mikrofonállványként működő "műsorvezető".
Manninger Beátáról (alias Zsuppán Beáta) van szó, aki Keszthely kormánypárti polgármesterének, Manninger Jenőnek a felesége. Manninger a rendszerváltás után az MDF-ben politizált, aztán az első Orbán-kormányban, 1998-2002 között közlekedési és vízügyi államtitkár volt. 2002 és 2014 között a Fidesz parlamenti képviselőjeként tevékenykedett, ezzel majdnem egyidőben a Zala Megyei Közgyűlést is vezette. Idén nyáron - 68 évesen - elindult a keszthelyi polgármesteri posztért a Fidesz-KDNP színeiben. Az időközi választásra azért került sor, mert az előző városvezető, Nagy Bálint a Lázár János irányította építésügyi és beruházási tárca államtitkára lett. A választás kapcsán a Narancs.hu számolt be elsőként arról, hogy az egyenlőtlen feltételekre hivatkozva az ellenzék nem indított jelöltet, így Manninger egyedül "szállt harcba" a biztos posztért.
Már Manninger polgármestersége előtt a TV Keszthely programigazgatója lett a felesége, aki korábban a Kossuth Rádiónál, a Hír TV-nél, egy kereskedelmi adónál és a Pesti TV-nél is dolgozott. Manninger Beáta október közepén félórás interjút adott a város televíziójának programigazgatói minőségében arról, hogy milyen polgármester-feleségnek lenni. Saját beosztottja, Németh Veronika "faggatta" őt.
Az adásban gyakorlatilag nem voltak valós kérdések. Németh Veronika például azzal indított, hogy mit csinált reggel Manninger Beáta, mielőtt a stúdióba jött - például reggelit a férjének, derült ki a "kérdésre" adott válaszból. Olyan bölcsességekről folyt a fecsegés, hogy a gyermekek szeretik a szüleiket és viszont, hogy az anyának milyen fontos a fia, akire mindig számíthat. Kiderült, hogy a polgármester-feleségnek van egy francia bulldogja, akit egy híres divattervezőről nevezett el, s hogy vett a kutyusnak egy cápás úszómellényt, de azt Karl, a kutya nem hajlandó viselni. A legizzasztóbb kérdés így hangzott: "Van-e még valami, ami hiányzik az életedből?"
Külön szép a dologban, hogy Manninger Beáta bevallja, nem olvas kommenteket, s próbál távol maradni a politikától, miközben nyilvánvaló, magánéleti és munkahelyi pozíciói ezt lehetetlenné teszik. A csevej közben vall a közpénzen működő televízióban férje elképesztően jó és hasznos tanácsairól, kivételes vezetői attitűdjéről, nagyvonalúságáról. Mindehhez hozzáteszi, rengeteget tanult a férjétől, s ezért hálás neki. Erre Németh Veronika megjegyzi főnökének: "Olyan szépen, szeretettel beszélsz a férjedről." Aztán ettől a munkatárstól megtudjuk, hogy a fideszes polgármester-feleség nagyszerű süteményeket is készít, de egyben konyhafőnök és elismert tévés szakember, a legnagyobb állatvédő és nagyszerű feleség is. Már-már reneszánsz ember.
Értesülünk arról is, hogy a programigazgató és a polgármester milyen betegségben szenved, hogy Beáta asszony megrögzött futó, nagyon korán kel, és az adás előtt milyen sok telefont "bonyolított le". Végül megtudjuk azt az életbölcsességet a TV Keszthely műsorából, hogy Manninger Beáta szerint ebben a hektikus világban jónak kell lenni, de azt is kiderül, hogy édesanyjával milyen különleges a viszonya.
"Kedves keszthelyi polgárok! Engedjék meg, hogy a rezsiválság és az államcsőd közelében egy hiánypótló tartalmat kínáljak Önöknek a városi tévé programjából! Szerény véleményem szerint, ha a polgármester feleségének és a városi tévé programigazgatójának a személye megegyezik, az minimum aggályos. Ha pedig az általa irányított tévében ezzel még marketingeli is magát, az súlyos aránytévesztés" - írta Facebook-bejegyzésében Molnár Tibor önkormányzati képviselő, egyben a keszthelyi ellenzéki szervezet, a KÉVE alelnöke. Hozzátette, ha nem csak fideszeseket és a holdudvarukat hívnák be "helyeskedni" a televízióba, hanem olyan ellenzékieket is, akik mást gondolnak Keszthely jelenéről és jövőjéről, akkor nem lenne mindennek nagyon is "észak-koreai szaga" .
Helyi források azt sem zárják ki, hogy megkezdődött Manninger Beáta politikusi felépítése a 2024-es önkormányzati választásra. A programigazgató beszél arról a "műsorban", hogy nem titok, a férje húsz évvel idősebb, mint ő. Kérdés, Manninger Jenő 70 évesen elindul-e majd a polgármesteri címért a 2024. májusi önkormányzati választáson .
(Címlapképünkön: Manninger Beáta és - háttal - Németh Veronika a TV Keszthely műsorában) | "Saját" tévéjének adott interjút saját magáról a keszthelyi fideszes polgármester felesége | Manninger Beátáról (alias Zsuppán Beáta) van szó, aki Keszthely kormánypárti polgármesterének, Manninger Jenőnek a felesége. Manninger a rendszerváltás után az MDF-ben politizált, aztán az első Orbán-kormányban, 1998-2002 között közlekedési és vízügyi államtitkár volt. 2002 és 2014 között a Fidesz parlamenti képviselőjeként tevékenykedett, ezzel majdnem egyidőben a Zala Megyei Közgyűlést is vezette. Idén nyáron - 68 évesen - elindult a keszthelyi polgármesteri posztért a Fidesz-KDNP színeiben. Az időközi választásra azért került sor, mert az előző városvezető, Nagy Bálint a Lázár János irányította építésügyi és beruházási tárca államtitkára lett. A választás kapcsán a Narancs.hu számolt be elsőként arról, hogy az egyenlőtlen feltételekre hivatkozva az ellenzék nem indított jelöltet, így Manninger egyedül „szállt harcba” a biztos posztért. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/sajat-tevejenek-adott-interjut-sajat-magarol-a-keszthelyi-fideszes-polgarmester-felesege-253282 | 2022-10-24 18:04:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Polt Péter legfőbb ügyész feljelentéskért értékelte a DK-s Vadai Ágnes országgyűlési képviselő kérdését, amely arra vonatkozott, történt-e jogsértés Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egyik friss tenderének kiírása és lebonyolítása során. Az érintett közbeszerzési eljárásról lapunk írta meg pár hete, hogy már a felhívás közzétételekor meg lehetett jósolni, ki fogja elnyerni a tendert. Ez pedig felveti annak gyanúját, hogy kiírás több okból is versenykorlátozó lehetett.
Ahogy azt januárban megírtuk, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) idén január 17-én üzemeltetési és ingatlankarbantartási feladatokra írt ki tendert 24 + 12 hónapos időszakra. A mennyiségek és a keretösszegek impozánsak voltak: az ország teljes területén több száz ingatlanról és összesen 88 milliárd forint értékű megbízásról volt szó. Rögtön adta magát a kérdés, hogy vajon hány cég képes ennek a hatalmas ingatlanállománynak az üzemeltetésére. Nyilván nem sok. De a KEF még tovább csökkentette a verseny lehetőségét a rendkívül komplex feltételek meghatározásával.
Emiatt nem kockáztattunk túl nagyot, amikor azt mondtuk, hogy az állami takarítási feladatok nagy részét elnyerő B+N Referencia Zrt. lehet a befutó. És így is lett. Március végén kiderült, hogy felhívásra öten jelentkeztek: a B+N Referencia mellett a korábban is próbálkozó Jánosik és Társai Kft., illetve a HM EI Zrt., továbbá a NEO Property Services Zrt. és az ÉP-ÜZ-BAU Kft. Mivel azonban mindkét rész esetén a B+N adta a legolcsóbb ajánlatot, a többi cég ajánlatát már el sem bírálták.
A versenykorlátozó feltételrendszer miatt előzetes vitarendezési kérelem is érkezett az ajánlattétel alatt, de a KEF erre adott válasza már nem érhető el az ekr.gov.hu-n.
Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint nehezen érthető, hogy miért írta ki a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság már sokadjára is ugyanazokkal a feltételekkel a közbeszerzést több tízmilliárd forintra (szinte teljes mértékben garantálva ezzel egy adott cég győzelmét), miközben megtehette volna, hogy több kisebb részfeladatra bontja a kiírást, nagyobb versenyt generálva ezzel a kis- és középvállalkozások között is.
Cikkünk nyomán erre, valamint arra a kérdésre szeretett volna választ kapni Vadai Ágnes DK-s parlament képviselő, hogy Polt Péter szerint történt-e jogsértés a tender kiírása és lebonyolítása során.
A legfőbb ügyész a kérdést "tartalmilag feljelentésként" értékelte,
és továbbküldte azt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának. Arról, hogy a nyomozó hatóság indít(ott)-e eljárást, egyelőre nincsenek információink.
A napokban egyébként egy másik cikkünk kapcsán is kérdéseket tett fel Vadai, amelyeket Polt szintén feljelentésként értékelt és Nemzeti Nyomozó Irodához továbbított. Erről ebben a cikkben írtunk:
Katus Eszter | A rendőrségen kötött ki cikkünk után a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság tendere is | Polt Péter legfőbb ügyész feljelentéskért értékelte a DK-s Vadai Ágnes országgyűlési képviselő kérdését, amely arra vonatkozott, történt-e jogsértés Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egyik friss tenderének kiírása és lebonyolítása során. Az érintett közbeszerzési eljárásról lapunk írta meg pár hete, hogy már a felhívás közzétételekor meg lehetett jósolni, ki fogja elnyerni a tendert. Ez pedig felveti annak gyanúját, hogy kiírás több okból is versenykorlátozó lehetett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/22/a-rendorsegen-kotott-ki-cikkunk-utan-a-kozbeszerzesi-es-ellatasi-foigazgatosag-tendere-is/ | 2024-04-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPTESZ OPUS Zrt. legújabb autós tenderét a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Kft. nyerte el - ugyanúgy, mint tavaly nyáron egy másikat. Annak, hogy az ország leggazdagabb embere nem csak egyszerűen egyik zsebéből a másikba pakolta át a pénzt, hanem közbeiktatott két közbeszerzési eljárást, az az oka, hogy az OPTESZ közszogáltatást végez, így a közbeszerzési szabályok szerint kötelessége a nyílt versenyeztetés. A két tender értéke összesen nettó 5,4 milliárd forint.
Magyarországon ma már kevesen csodálkoznak azon, ha Orbán Viktor gyermekkori barátjának, Mészáros Lőrincnek valamelyik cége elnyer egy többmilliárdos megbízást. Ez még akkor sem változik, ha kiderül, hogy a verseny furcsa körülmények között zajlott. Most azonban két olyan tenderbe futottunk bele, amelyek még a fekete öves hírolvasókat is meglephetik. Mészáros Lőrincék ugyanis saját maguk írták ki azokat az eljárásokat, amelyeket aztán meg is nyertek.
"Gépjárművek tartós bérlete és szolgáltatásai" címmel írt ki meghívásos közbeszerzési eljárást az OPTESZ OPUS Energetikai Támogató Zrt. tavaly év végén. A cég Magyarország két meghatározó energetikai szereplőjének, az OPUS TIGÁZ Zrt. és OPUS TITÁSZ Zrt. működését támogató tevékenységeket koordináló társasága. Pontosabban: ők végzik többek között az IT, a jogi, a beszerzési, raktározási, logisztikai, ingatlangazdálkodási, valamint az üzleti támogatási (gépjármű-üzemeltetési, dokumentumkezelési és üzleti adminisztrációs) szolgáltatásokat.
Az OPTESZ OPUS Zrt. Mészáros Lőrinc érdekeltsége (lásd a céghálót), és mivel közszolgáltatást végez, az uniós jogszabályok és a magyar közbeszerzési törvény alapján kötelezően ki kellett írna a tendert a gépjárműbeszerzésre. A cég eleget is tett ennek, amikor 130 (+ opcionálisan 21) darab (kis)haszongépjármű beszerzésére, tartós bérlésére keresett vállalkozókat.
17 másodpercen és 77 millión múlott
Hogy az OPTESZ pontosan hány céget hívott meg az ajánlattételre, nem tudni, de végül hárman jelezték részvételi szándékukat: a Mészáros M1 Autókereskedő Kft., a Mercarius Flottakezelő Kft. és a MOL Fleet Solution Flottakezelő Kft.
Utóbbit azonban kizárták, ugyanis az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint
a MOL Fleet 17 másodperccel a határidő lejárta után adta be részvételi jelentkezését, így az érvénytelen lett.
A Mercarius és Mészáros-cég között folyt tehát a verseny, amelynek eredményét március 13-án tették közzé. A dokumentum alapján a Mészáros M1 Kft. nyert, miután 77 millió forinttal olcsóbb, nettó 2,5 milliárdos ajánlatot adott a Mercarius 2,58 milliárdos ajánlatával szemben.
Ahogy a Mészáros M1 által behúzott tenderek jelentős részére, úgy erre is jellemző volt az extra rövid szállítási határidő. Ahogy arra az Átlátszó közbeszerzési szakértője rámutatott, az OPTESZ OPUS Zrt. mostani kiírásában 30-as súlyszámmal szerepelt a szállítási határidő a 100 pontos skálán, amely az eddigi legmagasabb arány, amivel találkoztunk a kiírásokban.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy képzeletbeli "A" cég 15 napos szállítást vállal (tehát gyakorlatilag készleten vannak az autók), a "B" cég pedig egy jóval reálisabb, 150 napos szállítási határidőt, akkor az "A" cég tízszer annyi pontot fog kapni, mint a "B" cég. Ez a különbség pedig azt fogja eredményezni, hogy
akkor is a gyorsabb "A" cég nyer, ha 80 (!) százalékkal magasabb árat ad, mint a versenytársa.
A kiírás emellett tartalmazott még egy furcsa feltételt: olyan referenciát kellett bemutatni, amely 95 db autó tartós bérletére vonatkozik, és "amely során autómentésnél a legközelebbi telephelyen az autó kiürítésének, átrakodásának lehetősége is biztosított volt." Hogy ez a feltétel pontosan mit jelent, azt valószínűleg csak az iparági bennfentesek tudják, de mindenesetre nehéz nem arra gondolni, hogy egy adott cég által biztosított feltételek jelennek meg kiírói elvárásként.
Nem először csinálják
Mindez egyébként egyszer már lejátszódott tavaly nyáron, amikor gépjárművek tartós bérletére és kiegészítő szolgáltatásokra írt ki tendert az OPTESZ OPUS Zrt. Akkor összesen 143, különböző kategóriájú haszongépjárművet keresett a cég megvételre, tartós bérlésre 60 hónapra.
A kiírásra akkor csak a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. és a Mercarius Flottakezelő Kft. jelentkezett. Utóbbi ajánlatát azonban érvénytelennek nyilvánították, ugyanis a cég "nem teljesítette a hiánypótlási felhívásban foglaltakat".
Így a befutó akkor is a Mészáros M1 lett, nettó 2,9 milliárdos ajánlattal.
A kft. minden kategóriában 15 és 600 nap között vállalta a szállítást.
Arról, hogyan veri meg a legnagyobb autós cégeket is Mészárosék társasága az extra rövid határidőkkel, már több cikkben írtunk. Legutóbb a közútkezelő egyik tenderét húzták be aránytalan pontozási rendszer mellett, amelynek köszönhetően a Mészáros M1 még akkor is nyert volna, ha a versenytársánál (aki akkor is a Mercarius volt) 180 millió forinttal drágább ajánlatot ad.
Bejelentést teszünk a Közbeszerzési Hatóságnál
Közbeszerzési szakértőnk szerint az aktuális tendert érintő feltételekkel kapcsolatban felmerülhet annak a gyanúja, hogy a tendert az egyik Mészáros-cég a másikra szabva írta ki. A versenykorlátozó közbeszerzési feltételek bizonyítása azonban nagyon nehézkes.
Könnyebb lehet azonban annak a kivizsgálása, hogy fennáll-e a cégek esetében az összeférhetetlenség.
A Közbeszerzési Hatóság oldalán is elérhető a Kúria Kf.VI.37.786/2018/5. számú ítéletének ismertetése, amely szerint:
"A tiltott összefonódás, a tisztességtelen piaci magatartás károsan befolyásolja a piac működését, ezért az ilyen helyzetek kialakulását el kell kerülni. Amennyiben (...) az ajánlatkérő meg a gazdasági társaság között átfedés van, összeférhetetlenség áll fenn, akkor az a gazdasági társaság az alapító által kiírt közbeszerzési eljárásban nem vehet részt. Ellenkező esetben sérülne a verseny tisztasága, hiszen ez a vállalkozás jóval előnyösebb helyzetből indulhatna, mint a versenytársai."
Ugyan a fenti konkrét jogeset egy olyan közbeszerzésre vonatkozik, amelyben a leánycég a saját tulajdonosa által kiírt tenderen lett nyertes, a Mészáros-cégek tendereivel kapcsolatos párhuzam nehezen vitatható. Összeférhetetlenségi gyanú miatt ezért bejelentést teszünk a Közbeszerzési Hatóságnál.
Katus Eszter | Mészáros egyik cége kiírta, Mészáros másik cége elnyerte a színjátékszerű tendereket | A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPTESZ OPUS Zrt. legújabb autós tenderét a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Kft. nyerte el – ugyanúgy, mint tavaly nyáron egy másikat. Annak, hogy az ország leggazdagabb embere nem csak egyszerűen egyik zsebéből a másikba pakolta át a pénzt, hanem közbeiktatott két közbeszerzési eljárást, az az oka, hogy az OPTESZ közszogáltatást végez, így a közbeszerzési szabályok szerint kötelessége a nyílt versenyeztetés. A két tender értéke összesen nettó 5,4 milliárd forint. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/03/18/meszaros-egyik-cege-kiirta-meszaros-masik-cege-elnyerte-a-szinjatekszeru-tendereket/ | 2024-03-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint nem az ajánlatkérő döntésén múlik, ha nincs elég szereplő, aki indulna a közbeszerzésen. Viszont a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság legutóbbi, 88 milliárdos tenderénél annyira egyértelműnek tűnt, hogy melyik cégre írták ki az eljárást, hogy azon sem lepődtünk volna meg, ha rajtuk kívül senki más nem nyújt be ajánlatot. Végül ugyan többen is indultak, a nyertes mégis pontosan ugyanaz lett, mint aki az elmúlt években: a B+N Referencia Zrt. Ez a cég nyerte el egyúttal a MÁV 17,8 milliárdos és az Integritás Hatóság 35 millió forintos tenderét is.
Január végén írtuk meg a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) egyik közbeszerzési eljárása kapcsán, hogy a kiírás szándékosan irányítottnak tűnik, így szinte biztosan tudható, hogy ki fogja megnyeri a 88 milliárd forintos megbízást. Nem is tévedtünk: a NER-kedvenc B+N Referencia magabiztosan hozta a papírformát.
Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke az EU Források 2024 konferenciáján a Portfólió tudósítása szerint többet között azt mondta, hogy 15 százalék alá szeretnék szorítani az egyajánlatos eljárások arányát, ugyanakkor "nem az ajánlatkérő döntésén múlik, ha nincs elég szereplő, aki indulna a közbeszerzésen - akkor nem tud mit tenni". A mondat második fele annak fényében is meglepő, hogy csak az Átlátszó számos olyan esetet tárt már fel, ahol nagyon is a kiírón múlott, hogy végül hány ajánlat érkezett. Az egyik legutóbbi ilyen elemzésünknek éppen most lett meg az eredménye.
Szinte teljesen biztos volt a végeredmény
Ahogy azt januárban megírtuk, a KEF idén január 17-én üzemeltetési és ingatlankarbantartási feladatokra írt ki tendert 24 + 12 hónapos időszakra. A mennyiségek és a keretösszegek elég impozánsak voltak:
feladatrész: Nyugat-Magyarország területén lévő épületekben gondnokolási, karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatok végzése összesen 384 db (90 db budapesti (budai) és 294 db Budapesten kívüli) helyszínen, megközelítőleg összesen nettó 260 000 négyzetméter alapterületen. Keretösszeg: 28 milliárd Ft.
feladatrész: a KEF ellátási körébe tartozó, Kelet-Magyarország területén lévő épületekben gondnokolási, karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatok végzése: összesen 556 db (206 db budapesti (pesti) és 350 db Budapesten kívüli) helyszínen, megközelítőleg összesen nettó 1 200 000 négyzetméter alapterületen. Keretösszeg: 60 milliárd Ft.
Rögtön adta magát a kérdés, hogy vajon hány cég képes ennek a hatalmas ingatlanállománynak az üzemeltetésére. Nyilván nem sok.
De a KEF még tovább csökkentette a verseny lehetőségét a rendkívül komplex feltételek meghatározásával.
Így például a jelentkezőknek rendelkezniük kellett:
OHSAS 18001:2007 munkahelyi egészségvédelem és biztonsági irányítási rendszerrel;
ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszerrel;
ISO 50001 energiairányítási rendszerrel;
nemzeti minősített adatok kezelésére jogosító telephely biztonsági tanúsítvánnyal;
legalább 12 hónapja 0-24 órás munkarendben működő rögzített telefonvonalas diszpécserszolgálattal;
legalább 382 ezer m2 nettó alapterületet és legalább 23 db eltérő helyszínen lévő épületet érintő és legalább 6 hónap időtartamig folyamatosan végzett épületüzemeltetési referenciával.
És hogy ki tud mindennek megfelelni? Nem kockáztattunk túl nagyot, amikor azt mondtuk, hogy az állami takarítási feladatok nagy részét elnyerő B+N Referencia Zrt. lesz a befutó.
A Közbeszerzési Döntőbizottság álláspontja szerint nem elegendő úgy meghatározni az alkalmassági minimumkövetelményeket, hogy azok alapján több ajánlattevő is tudjon ajánlatot benyújtani, hanem úgy kell megállapítani, hogy a szerződés teljesítésére képes valamennyi ajánlattevő számára egyenlő eséllyel biztosítsa a megfelelő ajánlattétel lehetőségét. (...) Továbbá nem elég, ha az alkalmassági feltételrendszer egyes elemei önmagukban nem túlzók, a feltételrendszer összességében sem eredményezhet indokolatlanul versenyszűkítő hatást.
Majdnem pontosan erre a feladatra ugyanis már 2019-ben is volt egy közbeszerzése a KEF-nek, amelynek a feltételei (pl. a kért referenciák) szinte teljesen megegyeztek a mostani tenderével. Azt a B+N Referencia nyerte úgy, hogy a másik két cég, a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) és a Jánosik és Társai Kft. ajánlatát érvénytelenné nyilvánította a kiíró.
De nagyon hasonló kiírás jelent meg 2020-ban is egy eltérő ingatlanállomány üzemeltetésére. A jelentkezők szintén ugyanazok voltak, a nyertes pedig akkor is a B+N Referencia Zrt. lett. Éppen ezért szinte biztosra vettük a cég ismételt győzelmét, és nem is csalódtunk: a 88 milliárd forint értékű januári eljárás eredménye most került fel a Közbeszerzési Adatbázisba (ekr.gov.hu), és
a győztes ezúttal is a B+N Referencia Zrt. lett.
Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint nehezen érthető, hogy miért írja ki a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság harmadjára is ugyanazokkal a feltételekkel a közbeszerzést több tízmilliárd forintra (szinte teljes mértékben garantálva ezzel egy adott cég győzelmét), miközben megtehetné, hogy több kisebb részfeladatra bontja a kiírást, nagyobb versenyt generálva ezzel a kis- és középvállalkozások között is.
A felhívásra ezúttal öten jelentkeztek: a B+N Referencia mellett a korábban is próbálkozó Jánosik és Társai Kft., illetve a HM EI Zrt., továbbá a NEO Property Services Zrt. és az ÉP-ÜZ-BAU Kft. Mivel azonban mindkét rész esetén a B+N adta a legolcsóbb ajánlatot, a többi cég ajánlatát már el sem bírálták.
A versenykorlátozó feltételrendszer miatt előzetes vitatrendezési kérelem is érkezett az ajánlattétel alatt, de a KEF erre adott válasza már nem érhető el az ekr.gov.hu-n.
17,8 milliárdos keretmegállapodás egyetlen nyertessel
Itt azonban nem állt meg a B+N Referencia. A Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) összesen 17,8 milliárdos megbízását is elnyerték a napokban, így 2024 és 2027 között ők végezhetik a MÁV Zrt. területén a takarítást, a hó- és síkosságmentesítést, illetve a belépőszőnyeg- és mobil WC szolgáltatásokat is.
Az eljárás 3 részből állt:
rész: Budapest Nyugat és Dunántúl Nagyrégió - keretösszeg: nettó 6 568 952 000 Ft
rész: Budapest Kelet és Dél Alföld Nagyrégió - keretösszeg: nettó 6 807 332 000 Ft
rész: Észak Alföld Nagyrégió - keretösszeg: nettó 4 433 525 000 Ft
Minden részfeladatra 5-5 ajánlat érkezett, de senki nem tudott olcsóbb lenni, mint a B+N Referencia (illetve egy cég esetében kizárásra is sor került). Ugyan később talán lehetett volna, ez azonban már soha nem fog kiderülni. A MÁV ugyanis egyetlen ajánlattevővel kívánt keretmegállapodást kötni,
így az elkövetkező évekre kizárta más cégek részvételét, és a verseny lehetőségét is.
Ezzel kapcsolatban az Átlátszó közbeszerzési szakértője korábban úgy fogalmazott: "az egyetlen nyertessel megkötött keretmegállapodás a legális lopás legtökéletesebb eszköze."
Az Integritás Hatóság háza táján is sepregetnek
A B+N ráadásul egy harmadik tendert is behúzott nemrég, mégpedig az uniós források elköltését vizsgáló Integritás Hatóságnál (IH). A hatóság épülettakarítási szolgáltatásokra írt ki közbeszerzési eljárást év elején. A felhívás egy-két furcsa elemet is tartalmazott, ezért figyeltünk fel rá már januárban, és követtük végig a tender alakulását.
A kiírás szerint a takarítandó terület nagysága 2342 m2, amit naponta kell takarítani (heti egy napon emelt szinten), továbbá biztosítani kell a higiéniás termékeket, és eseti jelleggel szőnyegpadló-tisztítást, valamint fertőtlenítő takarítást is kell végezni. Az ajánlattevőknek mindehhez saját eszközökkel, felszereléssel és tisztítószerekkel kell rendelkezniük.
A referenciafeltételek között több szakmailag teljesen releváns elvárás szerepelt (pl. az ajánlattevőnek rendelkeznie kell intézménytakarítói vagy tisztítás-technológiai szakmunkás képzettséggel rendelkező szakemberrel), viszont
az 500 ezer forintos biztosíték egy takarítási szolgáltatás esetén határozottan szokatlannak tűnt,
hasonlóan ahhoz a feltételhez, hogy a jelentkezőknek "szakmai ajánlatot" is be kellett nyújtaniuk.
Az Integritás Hatóság egy másik tenderében szintén szakmai ajánlatot várt el a jelentkezőktől, ami az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint alaposan feladta a leckét a pályázóknak. Sőt, abban az esetben már a versenykorlátozás gyanúja is felmerült az objektív értékelési szempontok hiány miatt.
A takarítási tendernél viszont már biztosan ez a "kisdolgozat" vezetett oda, hogy a 8 ajánlattevőből kettőt kizártak (egy harmadikat pedig az ajánlati biztosíték miatt). Az egyik pályázó meg is támadta a kizárását. Az Integritás Hatóság a kérelemre adott válaszát nem tette közzé, ezért csak következtetni tudunk arra, hogy elutasították a vitarendezést, mivel a kiíró nem módosította a kizárást tartalmazó eredményhirdetési dokumentumot.
Az sem derült ki, hogy ez a cég hányadik helyezett volt, de feltételezhetjük, hogy nyertes pozícióból zárták ki.
Ellenkező esetben ugyanis nem lett volna értelme megtámadnia a kizárását. Az érvényesen pályázók közül így végül a B+N Referencia lett a befutó.
"Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy ebben a közbeszerzésben megfelelő szintűnek tűnt a verseny, az ajánlati árak egészséges eloszlást mutatnak, így valószínűleg a Hatóság piaci áron tud szerződni a nyertessel" - véli a közbeszerzési szakértőnk.
A 35 millió forintos keretszerződés idén április 1-től 2025 szeptemberéig tart.
Szinte mindent visznek
A több mint 11 ezer fős B+N Referencia nem csak arról ismert, hogy saját fejlesztésű takarítórobotot mutatott be és állított munkába, hanem arról is, hogy számos nagy értékű állami megbízást nyert az elmúlt években.
2019-ben például egy nettó 26 milliárdos keretszerződést nyertek el a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól, de 2018-ban és 2017-ben is sikerrel szerepeltek a KEF közbeszerzésein. Akkor egy 24 milliárdos és egy 12 milliárd forintos tendert húztak be. De a MÁV is kötött már korábban szerződést a céggel: az állami vasúttársaság munka- és védőruhákat bérelt tőlük 600 millió forintért, majd 2020-ban a fertőtlenítésre kiírt kétmilliárd forint értékű munkákat is rájuk bízta. 2021-ben pedig egy egészen nagy horderejű, 300 milliárd értékű keretmegállapodásnak örülhettek.
A sok sikeres közbeszerzés a B+N Referencia bevételein is meglátszik: a 2015-ös 9 milliárd forintos nettó árbevételüket 2022-re 127 milliárdosra növelték.
Arról, hogy ki áll a kormány kedvenc takarítócége mögött, már több médium is cikkezett. A Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonában álló vállalkozásban egy ideig Tombor András, Orbán Viktor korábbi biztonságpolitikai főtanácsadója is üzletrészt vásárolt, de a Zoom.hu szerint a B+N mögött korábban Simicska Lajos személye is felsejlett. Tombor és Kis-Szölgyémi emellett együtt vezette a Multireklám Kft.-t is, amelyet Tombor végül Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségének adott tovább - mutatott rá a Népszava.
Katus Eszter | A NER kedvenc takarítócége 106 milliárd forint értékű megbízást kapott pár hét alatt | Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint nem az ajánlatkérő döntésén múlik, ha nincs elég szereplő, aki indulna a közbeszerzésen. Viszont a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság legutóbbi, 88 milliárdos tenderénél annyira egyértelműnek tűnt, hogy melyik cégre írták ki az eljárást, hogy azon sem lepődtünk volna meg, ha rajtuk kívül senki más nem nyújt be ajánlatot. Végül ugyan többen is indultak, a nyertes mégis pontosan ugyanaz lett, mint aki az elmúlt években: a B+N Referencia Zrt. Ez a cég nyerte el egyúttal a MÁV 17,8 milliárdos és az Integritás Hatóság 35 millió forintos tenderét is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/03/26/a-ner-kedvenc-takaritocege-106-milliard-forint-erteku-megbizast-kapott-par-het-alatt/ | 2024-03-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t 2022 végén vette meg az állam. Az adásvételi szerződést és a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., de pereltünk a közérdekű adatokért, és nyertünk a bíróságon. Az állami cég ezután végre elküldte a megállapodást, amelyből kiderül, hogy közel 4 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a "baloldal vörösbárójaként" emlegetett Leisztinger Tamás volt. A dokumentumban szerepel egy másik vállalat is, ám az arra vonatkozó információkat kitakarták.
Tavaly nyáron számoltunk be arról, hogy a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó Ormosszén Zrt. nem sokkal az állami kézbe kerülése után 1,5 milliárdos támogatást kapott a magyar kormánytól.
"Az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók" okozta energiaválság miatt 2022-ben a kormány hétpontos energia-veszélyhelyzeti csomagról döntött, amelynek része volt a szénbányászat és lignitkitermelés fokozása is. Emellett barnakőszén program is indult, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig 2022 novemberében a Belügyminisztérium alá utalt két szénbányászattal foglalkozó céget - ezek egyike volt az Ormosszén.
Közérdekű adatigénylésben kérdeztük az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV) az Ormosszén állami tulajdonba kerülésének részleteiről: szerettük volna megkapni az adásvételi szerződést és azok mellékleteit. Az MNV válaszában azt írta, hogy
az általunk kért szerződés üzleti titkot képez, ezért nem áll módjukban rendelkezésünkre bocsátani.
Indoklásként azt írták, hogy álláspontjuk szerint "a védett ismeret megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna."
Pereltünk és nyertünk
Az MNV álláspontjával nem értünk egyet, hiszen az Ormosszén Zrt.-t az állam vette meg, közpénzből, így a szerződés (és különösen a vételár) közérdekű adat, ezért pert indítottunk. A bíróság első és másodfokon is részben lapunknak adott igazat.
A másodfokú bíróság kötelezte az MNV-t arra, hogy küldjék el részünkre az Ormosszén megvásárlása kapcsán kötött adásvételi szerződést. Viszont olyan módon, hogy a szerződésben feltüntetett személyes adatok mellett azokat az adatokat is takarja ki, amelyek egy bizonyos "Társaság2" megnevezésű céggel kapcsolatos jogügyletről szólnak.
A másodfokú ítélet után az MNV nem vitte tovább a pert a Kúriára: egy hónappal ezelőtt, március 5-én elküldték a szerződést (PDF-ben itt érhető el).
A szerződésből kiderül, hogy az állam 3,958 milliárdért vásárolta meg az Ormosszén Zrt.-t.
A teljes összeg, amelyet az állam az adásvétel során kifizetett, ugyanakkor ennél magasabb, mivel a szerződésben szereplő "Vételár4"-et nem ismerjük.
Ez minden valószínűség szerint a "Társaság2" néven szereplő cégre vonatkozik, vagyis ez az az összeg, amiért a másik, meg nem nevezett vállalkozást vásárolta meg az állam. Ugyanis azoknak az adatoknak a kitakarását engedélyezte a bíróság, amelyek egyértelműen csak a "Társaság2"-vel kapcsolatosak.
Titokzatos cég a szerződésben
A rejtélyes "Társaság2" elnevezés valószínűleg a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft.-t takarja, ez a cég ugyanis pont ugyanakkor került állami tulajdonba, mint az Ormosszén. A főtevékenysége szerint barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó vállalat ügyvezetője az Ormosszén élén is álló Huszti Béla, ráadásul ugyanaz a miskolci cím a székhelye, mint az Ormosszén Zrt.-nek.
Hogy kiderüljön, valóban ez a cég szerepel-e "Társaság2" néven az adásvételi szerződésben, és egyáltalán, mennyit fizetett érte az állam a megvásárlásakor, közérdekű adatigénylést adtunk be az MNV részére, amelyben a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft. állami tulajdonba kerülése kapcsán kötött szerződést és a vételárat is kikértük.
A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Meglódult bevétel, de veszteség
Az Ormosszén Zrt. legfrissebb, 2022-es évre vonatkozó pénzügyi beszámolójából kiderül, hogyan futott a cég szekere. A nettó árbevétel egy év alatt közel kétszeresére nőtt: a 2021-es 679 millióról 1,24 milliárd forintra. Ennek jelentős része a szén értékesítéséből származott, ami közel 800 millió forintot tett ki. Ez az elmúlt évek legmagasabb bevétele.
Az adózott eredmény (azaz a profit) ugyanakkor nem követte ezt a tendenciát. Két éve még 61,2 milliós nyereséget könyvelhetett el a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cég, 2022-ben azonban 104 milliós veszteséget hozott össze. Pedig, ahogy arról tavaly beszámoltunk, az Ormosszén az állami tulajdonba kerülése után 1,5 milliárdos támogatást kapott a magyar kormánytól.
A Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft. már nem ért el ilyen kiugró eredményt két éve: a cégnek 2022-ben 11 millió volt a nettó árbevétele, adózott eredményként viszont 7 milliós veszteséget könyvelhetett el.
Az Ormosszén 2022-es pénzügyi beszámolójának kiegészítő melléklete arról is beszámol, hogy a cég a Meliorációs Kft-től átvállalta és rendezte a fennálló MFB-hitelét, ezzel követelései 40,5 millióra nőttek. A dokumentum azt is írja, hogy mindez "szintén a tulajdonosváltás előírása volt".
A "baloldal vörösbárója" a korábbi tulajdonos
A közelmúltban állami kézbe került Ormosszénben korábban Leisztinger Tamás volt a többségi tulajdonos (az A2 IT ARAGO Zrt.-n keresztül). Leisztinger Magyarország egyik leggazdagabb embere. A kormánymédia által a "baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának" nevezett milliárdos korábban a szocialistákkal ápolt jó kapcsolatokat, az elmúlt tíz évben azonban számos alkalommal együttműködött az Orbán-kormánnyal.
Legutóbb például a szociális tüzelő program kapcsán, amiről 2020-ban azt írtuk, hogy a lakosság és több önkormányzat is panaszkodik a minőségre - sőt, egy vizsgálat szerint rákkeltő anyagokban dús lignit is juthatott a legszegényebbeknek
A miskolci székhelyű Ormosszén Zrt. a borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felel, többek között ez a cég üzemelteti a Vadna külterületén található, Natura 2000 területen működő szén- és kavicsbányát, amiről tavaly májusban írtunk az Átlátszón, és a témáról videóriportot is készítettünk.
A bánya a lakóházaktól kevesebb mint 100 méterre helyezkedik el, a helyi lakosok pedig porra és zajra, valamint az ingatlanjaik elértéktelenedésére panaszkodtak. Az üzemeltető szerint tevékenységük káros mellékhatásai az előírások szerinti határértékek alatt maradnak - azonban a Kormányhivataltól kapott információk, amelyek a cég bírságait összegzik, nem ezt támasztották alá.
Ciprusi offshore cég a másik vállalkozás hátterében
A cégbírósági dokumentumok között elérhető, 2022 júliusi tagjegyzék alapján a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft. állami tulajdonba kerülése előtt nagyjából fél éven keresztül az Ormosszén Zrt. kapcsán is említett A2 IT ARAGO Zrt.-hez tartozott, amelynek tulajdonosa Leisztinger Tamás.
A 2022-es évre vonatkozó beszámolójuk kiegészítő mellékletében a korábbi tagok között egy bizonyos CRATIS Ingatlanbefektető és Szolgáltató Zrt. és a Nógrádszén Kft. szerepelt. A két társaság jogviszonya 2022 júliusában került törlésre, vagyis akkor, amikor Leisztinger cége tag lett a vállalatban.
A CRATIS Ingatlanbefektető és Szolgáltató Zrt. neve pár éve az Mfor cikkében tűnt fel, 2020-ban arról írt a lap, hogy ciprusi offshore-hátterű cégtől (CR-Facilities Zrt.) bérel buszokat a BKV. A fővárosi közlekedési vállalat buszbérlési tenderén nyertes zrt.-t három vállalat alapította, köztük volt a budapesti székhelyű Cratis Ingatlanbefektető Zrt. is, többségi tulajdonosként.
Az Mfor arról számolt be, hogy a cég tulajdonosa egy ciprusi székhellyel bíró offshore-cég, az Agrina Holdings, amelynek tulajdonosi hátterében Leisztinger Tamás cégbirodalmához szorosan kötődő személyek is megtalálhatóak. (A cikk megjelenése után a főváros bejelentette: mégsem szerződnek a közbeszerzést megnyerő céggel.)
A Nógrádszén többségi tulajdonosa szintén a ciprusi Agrina Holdings, 2022 közepéig pedig az állami tulajdonba került Ormosszén Zrt. is a tagjai között volt.
Gyakori az üzleti titokra hivatkozás
Az MNV. Zrt. érvelése, amelynek során üzleti titokra hivatkozva utasították el a válaszadást közérdekű adatigénylésünkre, egyébként nem egyedi eset. Rendszeresen előfordul, hogy így próbálják megtagadni közérdekű adatok kiadását állami vagy önkormányzati szervek.
Nemrég számoltunk be arról például, hogy első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, amely üzleti titokra hivatkozva nem akarta kiadni két cég útkarbantartási munkákra vonatkozó nyertes árlistáját.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak is ki kellett adnia a szegényeknek szánt élelmiszercsomagok pontos tartalmát és a termékek árát, miután jogerősen is megnyertük a pert ellenük. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-nek (KELLO) szintén el kellett árulnia, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát, miután a Kúrián is nyertünk ellenük.
Szintén az üzleti titokra való hivatkozás miatt pereljük most a Diákhitel Központ Zrt.-t is, amely nem volt hajlandó elküldeni a Lounge Design és a New Land Media cégekkel kötött szerződések egységárait tartalmazó árlistáit. | Közel 4 milliárd forintot fizetett az állam Leisztinger Tamás bányacégéért | A borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t 2022 végén vette meg az állam. Az adásvételi szerződést és a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., de pereltünk a közérdekű adatokért, és nyertünk a bíróságon. Az állami cég ezután végre elküldte a megállapodást, amelyből kiderül, hogy közel 4 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a „baloldal vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás volt. A dokumentumban szerepel egy másik vállalat is, ám az arra vonatkozó információkat kitakarták. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/04/23/kozel-4-milliard-forintot-fizetett-az-allam-leisztinger-tamas-banyacegeert/ | 2024-04-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Február közepén írtuk meg, hogy a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal egy újabb, 1 évre szóló (és kétszer meghosszabbítható) keretmegállapodást írt alá rendezvényszervezésre a milliárdos Balásy Gyula cégeivel. Akkor még nem volt tudható, hogy pontosan mekkora összegű a szerződés, mostanra azonban kiderült, hogy az állam ezúttal sem volt szűkmarkú. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött eredménytájékoztató szerint ugyanis 75 milliárd forintról van szó.
Ahogy arról pár hete beszámoltunk, rendezvényszervezéshez kapcsolódó feladatok ellátására írt ki közbeszerzési eljárást a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH). A keretmegállapodás részeként a nyertes pályázónak a különböző állami szervezetek rendezvényeit kell megszerveznie az elkövetkező 12 hónapban. Azt viszont akkor még nem lehetett tudni, hogy mekkora összegért.
Azt írták ugyanis, hogy a keretmegállapodás időtartama alatt megvalósítandó rendezvényszervezéshez kapcsolódó feladatokra, valamint kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozóan további információ még nem áll rendelkezésre, az a tényleges beszerzési igények felmerülésétől és a pénzügyi források rendelkezésre állásától is függ. Aztán eltelt pár hét, és az NKOH-nak mégis sikerült egy hozzávetőleges összeget megállapítania.
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött eredménytájékoztató szerint 75 milliárd forintért szerződtek a Balásy-cégekkel.
Mert a befutó - ahogy az elmúlt években mindig - ezúttal sem lett más, mint Balásy Gyula egyik cége: ezúttal a Lounge Event Kft., amely alvállalkozóként bevonja a szintén Balásy-féle Lounge Design Szolgáltató Kft.-t, a Visual Europe Zrt.-t, valamint a New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t, továbbá a Fidesz kedvenc őrző-védő cégét, a Valtont.
Vagyis az elkövetkező 12 hónapban csak ezek a cégek kaphatnak szinte minden állami rendezvényszervezési feladatot, méghozzá automatikusan, verseny újranyitása nélkül. Más cégek egy évig nem pályázhatnak akkor sem, ha olcsóbban vállalnák a munkát.
Az NKOH nyílt eljárására három ajánlattevő jelentkezett:
a Lounge Event Kft.,
a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. és
a Human Telex Advertising Kft.
A Roxer tette a második legjobb ár-érték arányú ajánlatot (ennél több részlet nem derül ki a pályázatáról), míg a Human Telex ajánlata érvénytelen lett - nem tudni, miért. Az NKOH csupán ennyit írt az érvénytelenség indokaként: "Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont", vagyis "egyéb módon" nem felelt meg az ajánlat a feltételeknek.
Bár a tender nyílt volt, a felhívásban többek között olyan feltételek szerepeltek, hogy csak akkor alkalmas az ajánlattevő, ha
befizette a 25 millió forintos ajánlati biztosítékot;
rendelkezik rendezvényszervezéshez kapcsolódó 2,5 milliárd forintos árbevétellel,
és van referenciája legalább 2 nemzetközi sportverseny lebonyolítására, keret jellegű szerződés alapján megkötött, legalább 10 db olyan egyedi szerződés teljesítésére, amelyek keretében sor került a stratégiai tervezési és tanácsadási feladat, kreatív ügynökségi feladat, PR ügynökségi feladat, online ügynökségi feladat, gyártási feladat, kutatási feladat, médiaügynökségi feladat területek közül, legalább 6 db szerződés esetében, legalább 3 területet érintő feladat egyidejű ellátására is, és legalább 2 db szerződés esetében, legalább 5 területet érintő feladat egyidejű ellátására is.
Mivel azonban csak az NKOH ír ki keret jellegű szerződést rendezvényszervezésre, csak az indulhatott el a tenderen, aki már korábban is nyert a hivatalnál ilyen jellegű közbeszerzést. Vagyis mindössze néhány cég.
A Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. az előző, 50 milliárdos keretmegállapodásra is pályázott, de akkor sem tudott elég olcsó lenni, így azt is a Lounge Event nyerte (akkor még Moonlight Event néven) a Visual Europe Kft.-vel közösen.
A Roxer tulajdonosa Rókusfalvy Pál bormarketingért felelős kormánybiztos, korábbi rádiós műsorvezető, aki cégeivel számos állami megbízást nyert az elmúlt években.
A Balásy-cégeket persze nem lehet leszorítani a trónról az állami kommunikációs és rendezvényszervezési piacon.
Hogy miért, arról ebben a cikkben írtunk részletesen:
A 75 milliárdos keretmegállapodást elnyerő Lounge Design Kft. éves forgalma öt év alatt 989 millió forintról 64,7 milliárd forintra nőtt, a nyeresége pedig 108 millióról 9,3 milliárdra. A vállalkozás bevételeinek jelentős része állami megbízásokból származott - igaz, a központosított rendezvényszervezési piacon nem mindig ők voltak főszereplők, korábban alvállalkozóként vagy konzorciumi partnerként jelentek meg.
Katus Eszter
Nyitókép: A keretösszeg értéke az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumban. | Kiderült: 75 milliárd forint értékben kötött keretmegállapodást Balásy cégeivel az NKOH | Február közepén írtuk meg, hogy a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal egy újabb, 1 évre szóló (és kétszer meghosszabbítható) keretmegállapodást írt alá rendezvényszervezésre a milliárdos Balásy Gyula cégeivel. Akkor még nem volt tudható, hogy pontosan mekkora összegű a szerződés, mostanra azonban kiderült, hogy az állam ezúttal sem volt szűkmarkú. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött eredménytájékoztató szerint ugyanis 75 milliárd forintról van szó. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/03/kiderult-75-milliard-forint-ertekben-kotott-keretmegallapodast-balasy-cegeivel-az-nkoh/ | 2024-04-04 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kilenc különböző önkormányzat pontosan ugyanazt az öt céget kérte fel ajánlattételre, amikor a közvilágítás korszerűsítésére keresett kivitelezőt. A nyertes is mindenhol ugyanaz lett, akárcsak öt másik településen, ahol négy cég volt mindig azonos. A felhívások szövegezése 15 esetben szinte szóról szóra megegyezett, és olyan is előfordult, hogy a tenderek értéke csak pár ezer forinttal maradt a 300 milliós Kbt. 115-ös határérték alatt. Mivel az esetek kapcsán felmerül a verseny tisztaságának megsértése, a Transparency International Magyarország segítségével bejelentést teszünk a hatóságoknál.
Ahogy arról cikkünk első részében beszámoltunk, eredménytelen lett az egri önkormányzat közvilágítás-korszerűsítéssel kapcsolatos tendere, miután a képviselő-testület nem szavazta meg több éves kötelezettségvállalásként a 7,5 milliárd forintos fedezet biztosítását a 2025-2037. évi költségvetések terhére. A közbeszerzési eljárás nyertese a Grep ESG Kft. lett volna, amelynek végső tulajdonosa a Makra család. Szintén az ő cégük a GREP Green Public Lighting Zrt. (Grep Zrt.) és az Oriental Lux Kft., amelyek furcsa győzelmeire a Transparency International Magyarország (TI) figyelt fel a meghívásos (Kbt. 115-ös) eljárások vizsgálata kapcsán.
A civil szervezet Magyarország korrupciós helyzetét, azon belül is a közbeszerzéseket vizsgálta, amikor feltűnt nekik, hogy a két társaság, a Grep Zrt. és az Oriental Lux szinte kizárólag Kbt. 115-ös tendereken szerepelt sikerrel az elmúlt években. A két cég által 2019 óta elnyert 23 eljárás közül 21 esetben választotta ezt a típust az ajánlatkérő,
a szerződések értéke összesen nettó 3,4 milliárd forintot tett ki.
Hogy pontosabb képet kapjunk a tenderekről, egyesével átnéztük az összes felhívást, a bontási jegyzőkönyveket, a felkért ajánlattevőket és az eredménytájékoztatókat is. A következő eredményekre jutottunk:
az Oriental Lux 17 Kbt. 115-ös eljárásából 9 esetben pontosan ugyanazokat a cégeket kérték fel ajánlattételre az egymástól elvileg teljesen független önkormányzatok;
további 5 esetben négy cég mindig azonos volt, csupán egy változott;
15 esetben a felhívások szövegezése szinte szóról szóra megegyezett;
a versenytársak közül akadt olyan, akit 10 alkalommal is meghívtak az Oriental Lux ellenében, de egyszer sem adott ajánlatot - a cég, a Best Vill. 2000 Kft. ellenben többször is dolgozott alvállalkozóként a Grep Zrt.-nek illetve az Oriental Luxnak;
3 tender esetében a megbízást értéke majdnem elérte a Kbt. 115-ös eljárás határértékét, a 300 millió forintot, de még éppen alatta maradtak pár forinttal.
Mindez kísértetiesen hasonlít azokra a Kbt. 115-ös eljárásokra, amelyekről ősszel számoltunk be, és amelyek kapcsán a Közbeszerzési Hatóság jogorvoslati eljárásokat kezdeményezett.
De lássuk a részleteket.
Pont ugyanazokra a cégekre esett a választás
A tendereket egyesével megnézve kiderült, hogy Jászapáti, Nyírmada, Nyírtelek, Nyírbogát, Nagyhalász, Jánkmajtis, Kocsord, Vaja és Sajókaza önkormányzata teljesen véletlenül (?) ugyanazt az öt céget kérte fel ajánlattételre a közvilágítás-korszerűsítés során:
a Vill-Attila Kft.-t.
a Gál-Munka Kft.-t,
a Fényhozam Kft.,
a Best-Vill.2000 Kft.-t
és az Oriental Lux Kft.-t.
Kivétel nélkül minden esetben az Oriental Lux nyert. A meghívott öt cégből a Fényhozam Kft. 4, míg a Vill-Attila Kft. 1 alkalommal adott be ajánlatot, a Best-Vill és a Gál-Munka pedig egyszer sem. Feltételezhetnénk, hogy talán közös lebonyolítója volt a kiírásoknak, aki ugyanazokat a cégeket hívta meg, de az önkormányzatok egy kivétellel mind maguknak intézték a beszerzést.
Mivel látszólag az egyetlen közös pont a tenderek esetében a nyertes Oriental Lux, felmerül a gyanúja, hogy a cég "vitte magával" a többi szereplőt is.
Hasonló jelenséget tapasztaltunk további 5 esetben is, ahol 4 meghívott cég mindig azonos volt, csupán egy változott.
Itt az állandó szereplők
a DIV Lighting Kft.,
a Fényforrás Kft.,
a Villámszer Kft.
és az Orintel Lux voltak.
Ezeknél a tendereknél viszont már megjelent egy közös lebonyolító, az AppTender Alkalmazásfejlesztő és Pályázati Tanácsadó Kft. is. A budaörsi cég többek között a Magyar Labdarúgó Szövetségnek és az Északerdő Erdőgazdasági Zrt.-nek bonyolított le korábban eljárásokat.
Amit a többi felsorolt cégekről tudni lehet: ahogy azt cikkünk első részében megírtuk, a Vill-Attila Kft. az egri tendernél versenytársként szerepelt a Grep ESG mellett, de a Grep Zrt. 2 és az Oriental Lux 10 nyertes tenderénél is felkérték ajánlattételre. A Grep Zrt.-nek pedig alvállalkozóként is bedolgozott Lajosmizse közvilágításának korszerűsítésénél.
A litéri Fényforrás Kft. tulajdonosa Pápai Zoltán, aki korábban a tarpai Fényhozam Kft. tulajdonosa is volt. Utóbbit 12-szer hívták meg az Oriental Lux és kétszer a Grep Zrt. ellen. Összesen hatszor adott be ajánlatot, de soha nem sikerült nyernie.
Az esztári Gál-Munka és Tűzvédelmi Kft.-t 11-szer indulhatott az Oriental Lux és egyszer a Grep Zrt. ellen, de mindössze egyetlen alkalommal tett ajánlatot. Egyszer sem próbálkozott viszont a Best-Vill.2000 Kft., hiába kérték fel 10 alkalommal is az Oriental Lux ellen. Ez annyira nem meglepő, tekintve, hogy a kft. az Oriental Lux és a Grept Zrt. alvállalkozója is egyben (ld.: Hort vagy Gyöngyös közvilágítási beruházását).
A hat alkalommal meghívott DIV Lighting Kft. vélhetően azért "tűnt el a képből", mert végelszámolás alatt áll. Bár sok jelentősége ennek a cégnek sem volt, hiszen hat alkalomból egyszer sem tett ajánlatot az Oriental Lux ellen. Hasonlóan volt aktív - pontosabban inaktív - a Villámszer Kft. is, amelyet szintén hat alkalommal kértek fel ajánlattételre, de egyszer sem élt a lehetőséggel.
Külön érdekesség, hogy Diósd, Füzesabony és Jászapáti tenderei 299,9 millió forintosak voltak: egy esetben 26 890, egy esetben 370 710, míg
egy esetben mindössze 6516 (!) forinttal volt alacsonyabb az árajánlat, mint a határértéket jelentő 300 millió forint.
Efölött ugyanis már nem lehet meghívásos (azaz Kbt. 115-ös) eljárást kiírni, csak nyíltat, ahol elvileg bármilyen cég tehet ajánlatot.
Független kiírók, egyforma szövegezés
De nem csak a cégek voltak azonosak a vizsgált tendereknél. Az egri közbeszerzési eljárás felhívásának szövege így nézett ki:
"Építéssel vegyes szolgáltatás keretében a közvilágítás a közvilágítási rendszer aktív elemeinek korszerűsítése, karbantartása, üzemeltetése. Az építési tevékenység alapján a közvilágítási rendszer aktív elemeinek és ezek működését szolgáló további részeknek a cseréjével összefüggő korszerűsítés (a régi lámpatestek bontása is ajánlattevő feladata), tervezési és engedélyezési tevékenységgel együtt. Az érintett területeken összesen 6710 db lámpatest üzemel, összesen hozzávetőleg 631,926 kW energia felvétellel. Az Önkormányzat adatai alapján a korszerűsítés a következő összeállításban készülhet el: Korszerűsítendő lámpatestek száma: 6460 db meglévő oszlopon, meglévő lámpakaron, Üzemeltetendő (nem korszerűsítendő) lámpatestek száma: 250 db lámpa. Ahol Ajánlatkérő gyártmányra, típusra, eredetre, szabadalomra vagy védjegyre, tevékenységre hivatkozott, ott a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, azzal egyenértékű termék megajánlható, tekintettel a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel.
Részletes és tételes mennyiségeket és a részletes műszaki paramétereket, továbbá a nyertes ajánlattevő által elvégzendő feladatok részletezését, részletes jellemzőit, a részletes szakmai követelményeket a közbeszerzési dokumentum tartalmazza. Ajánlattevő közvilágítás létesítésénél/ korszerűsítésénél az alábbi feladatok elvégzését vállalja: • a beruházás tervezése és kivitelezése, • a beépítésre kerülő közvilágítási elemek alapján a csatlakozási teljesítmények változásának az Elosztói Engedélyes felé történő kezelése, • amennyiben szükséges, az engedélyezett tervek alapján új csatlakozási pontok kiépítése, • amennyiben szükséges, új csatlakozási szerződések megkötése, a közvilágítási aktív elemek 144 hónapig tartó karbantartása és üzemeltetése."
És - nyilván a lámpatestek számától eltekintve - pontosan ugyanígy nézett ki Vaja, Sajókaza, Kocsord, Jánkmajtis, Nagyhalász, Nyírbogát, Nyírmada, Jászapáti, Füzesabony és Békésszentandrás kiírása is. Emellett szintén egymással azonos volt Solymár és Fehérgyarmat, illetve Hort, Pusztadobos és Ábrahámhegy ajánlattételi felhívása is.
Megkértünk 9 önkormányzatot, hogy mondják el, szerintük mi lehetett ennek az oka. Megkeresésünkre azonban egyetlen település sem válaszolt.
Testületi ülésen derültek ki részletek
De részben talán magyarázatot adhat egy jegyzőkönyv, amit 2020-ban rögzítettek Jászszentandráson. Makra Attila, az Oriental Lux és a Grep Zrt. egyik tulajdonosa Kolláth Bálint polgármester (Fidesz) meghívására a település egyik testületi ülésén vett részt, ahol elmagyarázta, hogyan működik az ESCO finanszírozási forma, és miért érdemes ezt a konstrukciót választania a településnek.
A jegyzőkönyv szerint Makra a következőket mondta:
"A menete az lenne, ha a testület szerint ez működőképes, akkor azt a szerződést (ti. az előző szolgáltatóval - a szerk.) fel kellene mondani, és az éves felmondási idő telne, közben el lehetne indítani a közbeszerzési tanácsadónak a megkeresését. Mi szoktunk ajánlani három tanácsadót az önkormányzatoknak, akik ilyen beruházásokkal foglalkoznak. Nekünk mindegy, melyiket választja az önkormányzat, ő lebonyolítja a közbeszerzést, aminek az anyagát úgyis a testület elé kell hozni, amelyről kell egy újabb testületi döntés. Azt követően kiíródik a közbeszerzés, amely jó esetben másfél hónap, rossz esetben három vagy még több. Ha ez lezajlódik, azt követi a szerződéskötés (...) A kivitelezésről még annyit, hogy helyi vállalkozóval szoktunk dolgozni, ő csinálja a kivitelezést is (...)
Végül is ez a menete a dolognak."
A testület a következő ülésen valóban döntött is a meglévő szerződés felbontásáról, utána azonban nem tudni, mi történt. Az említett új közbeszerzési eljárást ugyanis a település honlapján és az ekr.gov.hu-n sem találtuk meg. Pedig a község Facebook-oldalán 2022. július 21-én megjelent egy hír, hogy "a közvilágítás korszerűsítést a mai napon aláírtam, így még ebben az évben új, korszerű LED-es fényforrások lesznek felszerelve a település egészén".
Kiírás Jászszentandrás Facebook-oldalán 2022 júliusában
Hogy ki írta alá a szerződést és kivel, arról nem esik szó, és ennek nincs nyoma a kiírást megelőző és az azt követő testületi ülések jegyzőkönyvében sem. Információnk szerint azonban végül mégsem Makráék cégével, hanem 2 másik vállalkozással kötött megállapodást a település.
Nem kizárt ugyanakkor, hogy a kedvező finanszírozású megoldás (tehát az, hogy a települések nem egyszerre, hanem részletekben fizethetnek a beruházásért) sok önkormányzatnak vonzó, a lehetőség pedig szájról szájra terjed a települések vezetői között.
Az Elios-ügy öröksége
És hogy a két nagy nyertes, a Grep Zrt. és az Oriental Lux hogyan tud ennyire hatékony lenni? Ha rosszmájúak akarnánk lenni, akkor azt is mondhatnánk, hogy kitanulták a módszereket az Eliosnál.
A Grep Zrt. éve bevétele 312 és 938 millió forint között mozgott az elmúlt években. Az Oriental Luxé nulláról 215 millióra nőtt öt év alatt, a befektetett eszközeinek értéke pedig nulláról 1,3 milliárdra.
A Grep Zrt. neve ugyanis már az Elios cég közvilágítási botrányát taglaló OLAF-jelentésben is felbukkant. Ahogy arról 2018-ban lapunk is beszámolt, Grep Kft. és Grep Green Zrt. az Eliosszal 5 közös említéssel szerepeltek a közbeszerzési adatbázisban: egyszer konzorciumi partnerként (közvilágítás-felújítás Pakson), négyszer pedig sikertelen ajánlattevőként.
Az OLAF-jelentésben többek között az szerepelt, hogy a Grep úgy adott be Mezőhegyesen versengő pályázatot, hogy ismerte a Tungsram-Schreder által kifejezetten az Eliosnak adott exkluzív árajánlatot.
De szemet szúrt a brüsszeli vizsgálóknak a hévízi projekt is, ahol a Grep és a kecskeméti Polar Studió adott be ajánlatot, amelyek 48 költségvetési tételben pontosan ugyanakkora mértékben: hét, illetve kilenc százalékkal haladták meg az Eliosét. Az OLAF szerint mindez csalás és okirat-hamisítás gyanúját vetette fel.
"A magyar adófizetők duplán is megfizetik annak az árát, hogy az Elios-ügy kapcsán egyetlen szereplőt sem vontak felelősségre a hatóságok. Először is 13 milliárd forintjuk bánta, hogy a magyar állam az uniós támogatások visszatérítését választotta az ügyek kivizsgálása helyett. Majd újabb kárt szenvednek el azáltal, hogy az érintett gazdasági szereplők büntetlenül folytathatják a tevékenységüket, ahogy az a cikkekben bemutatott példákon keresztül is látszik" - hangsúlyozta Zeisler Judit, a TI Magyarország projektmenedzsere.
Az ügyben ezért a civil szervezet jogi lépéseket kíván tenni, és kéri a hatóságok vizsgálatát a bemutatott jelenségek kapcsán.
Kerestük a Grep Zrt. és az Oriental Lux tulajdonosait, hogy reagáljanak a cikkekben leírtakra, de a cégek nem válaszoltak.
Katus Eszter | Közvilágítási mutyi: egyforma felhívások, azonos cégek, mindig ugyanaz a nyertes | Kilenc különböző önkormányzat pontosan ugyanazt az öt céget kérte fel ajánlattételre, amikor a közvilágítás korszerűsítésére keresett kivitelezőt. A nyertes is mindenhol ugyanaz lett, akárcsak öt másik településen, ahol négy cég volt mindig azonos. A felhívások szövegezése 15 esetben szinte szóról szóra megegyezett, és olyan is előfordult, hogy a tenderek értéke csak pár ezer forinttal maradt a 300 milliós Kbt. 115-ös határérték alatt. Mivel az esetek kapcsán felmerül a verseny tisztaságának megsértése, a Transparency International Magyarország segítségével bejelentést teszünk a hatóságoknál. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/05/kozvilagitasi-mutyi-egyforma-felhivasok-azonos-cegek-mindig-ugyanaz-a-nyertes/ | 2024-04-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Talgo S.A. megszerzésére 619 millió eurós vételárral (mintegy 240 milliárd forint) jelentkezett be a magyar Ganz-MaVag Europe Zrt. projektcég. A tőzsdén jegyzett Talgo részvényeire április elején tett részvényenként 5 eurós ajánlat az akkori záróárhoz képest 14 százalékos prémiumot jelentett. A külföldi sajtóbeszámolók szerint ez elég meggyőző volt a Talgo legnagyobb tulajdonosai számára, ám spanyol kormánykörökben korántsem ilyen egyértelmű az ügylet támogatása. Stratégiai cégek esetében a spanyol kormány jóváhagyása szükséges a felvásárláshoz, a Talgo pedig stratégiai jelentőségűnek számít, mivel hozzáfér az ország vasúti hálózatáról és nemzetbiztonságáról szóló érzékeny információkhoz.
Óscar Puente, a baloldali spanyol kormány közlekedési minisztere felől ugyanakkor olyasmi hangzott el még márciusban, hogy "mindent megtesznek" a magyarok megállítása érdekében. Attól tartanak ugyanis, hogy orosz befektetők vagy maga az orosz állam áll az akció mögött.
A felvásárlásra bejelentkezett Ganz-MaVag Europe Zrt.-t tavaly év végén kifejezetten erre a projektre gründolták, papírforma szerint 55 százalékos tulajdonosa a Ganz-MaVag Holding Kft. (közvetetten a Solva II. Magántőkealap, amelynek főrészvényese Törő Csaba, az alapkezelő a Hernádi Zsolt vezette Mol Nyrt.-é), a kisebbséget pedig - bár ez az Igazságügyi Minisztérium naprakész cégnyilvántartásából nem derül ki, a magyar állam nagybevásárlásait intéző Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. birtokolja. Az Igazságügyi Minisztérium cégnyilvántartásában ugyan nem látszik a Corvinus-tulajdonlás (a szabályok szerint nem is kell feltüntetni az 50 százaléknál kisebb tulajdonost), de a hvg.hu kikotorta, hogy még februárban 6750 euróval besunnyogott a vonatbizniszbe a magyar állam. A Corvinus vesz részt az olyan nagy akciókban, mint amilyen az összesen 660 milliárd forintos Vodafone Magyarország Zrt. kivásárlása volt, de ezt a céget jelölték ki a Budapest Airport Zrt. 80 százalékának megvételére is.
A Talgo egyébként a tavalyi tőzsdei jelentésében imponáló adatokat közölt: az árbevétele 652 millió euróra, rekord szintre nőtt, ugyanez a helyzet a 4,2 milliárd euróra hízott a rendelésállományával, és közben a nyereségtermelő képessége is nagyot ugrott, az EBITDA-ja (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 55 százalékkal, 76,5 millió euróra nőtt.
A spanyol kormánynak három hónapja van arra, hogy döntsön a magyar ajánlatról. Közben azonban kiderült, hogy a Ganz-MaVag nem az egyedüli kérő, sőt úgy fest, a spanyol oldalon azon dolgoznak, hogy mások, pénzügyi befektetők, gyártók is beszálljanak a Talgoért folyó vetélkedésbe. "Várunk más szereplőket" - mondta a már említett közlekedési miniszter az Alstom, a CAF és a Stadler, a legnagyobb gyártók, valamint a japán Hitachi és a német Siemens vezetőinek jelenlétében. Március végén a Reuters arról írt, hogy Talgo 40 százalékát tulajdonló főrészvényes tárgyalásokat folytat a svájci Stadler Raillel részesedése értékesítéséről.
Megjelent a kormány bankja, az Eximbank 345 millió euróval
Miközben a spanyolok más befektetők felkutatásával bajlódnak, a magyar oldalon halad a pénzügyi előkészítés. Az ajánlattevő Ganz-MaVag Europe anyacége,
a Ganz-MaVag Holding Kft. üzletrészein április 2-án jelzálogjog bejegyzés jelent meg, a kormány bankjával, az Eximbank Zrt.-vel kötött hitelszerződés nyomán. A hitelbiztosítéki nyilvántartás alapján 345 millió euróról van szó.
Ekkora biztosítékot kötött ki az Eximbank a hitelszerződés alapján keletkező tartozások - ideértve az ügyleti kamat, késedelmi kamatok, egyéb díjak és jutalékok, végrehajtás vagy egyéb igényérvényesítés költségeit - fedezeteként. Zálogjog került a Ganz-MaVag Holdingot megillető Ganz-MaVag Europe-osztalékra, illetve osztalékelőlegre, és ez történt a szolnoki MÁV Vagon Vasúti Jármű Gyártó és Javító Kft. osztalékával is. A MÁV-cég úgy került a történetbe, hogy a HVG cikke szerint a szolnoki céget még tavaly megvette a Magyar Vagon Zrt., így a cégcsoporton belülre került. (Ugyanakkor a hivatalos cégnyilvántartásban cikkünk leadásakor MÁV Vagon magántulajdonosának sem volt nyoma, részvényesként a Máv Zrt., a Máv Start Zrt. és a Máv-Hév Zrt. szerepelt.)
A hitelbiztosítéki adatok alapján úgy fest, hogy a Talgo megvételéhez az állam hitellel is besegít. A Ganz-Mavag Europe Zrt.-ben 55 százalékot birtokol a Ganz-Mavag Holding, ennek alapján a Talgoért ajánlott 619 millió eurós vételárból 340,45 millió euró esne rá. Ez igen közel esik az üzletrészeire kikötött biztosíték összegéhez.
A megajánlott vételárból a Corvinus Zrt.-re a tulajdonrésze a alapján 278,55 millió euró jutna. Eddig nem közölték, hogy az állami befektetési cég mennyivel és hogyan száll be a Talgo-üzletbe, de mint korábban közöltük, a Corvinusnál idén január végén komolyabb tőkeemelésre kerítettek sort, készpénzben 305 millió euró (122 milliárd forint) tőkeinjekcióhoz jutott.
A nemzetgazdasági tárcától közadatigényléssel próbáltuk megtudni, hogy milyen ügylet miatt emeltek tőkét, de csak azt közölték, hogy nem a repülőtérvásárláshoz kell a pénz. A Talgo-vásárlás finanszírozását firtató kérdést azonban elhárították, nem adtak nemleges választ, hanem arra hivatkoztak, hogy döntéselőkészítő adatról van szó. A 305 millió eurós tőkeinjekció mindenesetre nem áll távol attól a 280 millió eurótól, amennyi a Talgo-vételárból a Corvinusra jutna.
Olyan konstrukció bontakozik ki ebből nagyjából, amilyet a Vodafone Magyarország Zrt. kivásárlásakor már láthattunk:
az állam oldja meg a bevásárlás finanszírozásának a nagyobb részét,
és az így megszerzett társaságban a többségi tulajdon végül a magánbefektetőé lesz.
Emlékeztetőül: tavaly januárban a 4iG többségi tulajdonában álló leányvállalat, az Antenna Hungária Zrt. 51 százalékos részesedést vett a Vodafone Magyarország Zrt.-ben. Az ügylethez az Eximbank Zrt. közvetített 750 millió euró hitelt, 150 millió eurót a kormány másik bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) bocsátott rendelkezésre. Az összesen 1,7 milliárd eurós (660 milliárd forintos) ügylet keretében a magyar állam 49 százalékos Vodafone-részesedéshez jutott, ezért a Corvinusnak 323,4 milliárd forintnak megfelelő összeget kellett letennie. Néhány hét múlva az Antenna Hungária a könyveiben 125,7 milliárd forintos értéken nyilvántartott Yettel-Cetin részesedést cserélt el, amiért a magyar állam 19,5 százaléknyi Vodafone-pakettet adott. (Az ügyletben az egyik csavar, hogy az így elcserélt részesedést az Antenna Hungária még állami vállalatként, állami forrásból szerezte, erről itt írtunk részletesen.) A 4iG így végül 70,5 százalékra növelte a részesedését a Vodafone-ban, az állam tulajdonrésze pedig 29,5 százalékra csökkent.
A Talgo-biznisz 45 százalékról indulhat. | A kormány bankjától kapott annyi hitelt Hernádiék cége, ami elég a spanyol Talgo megvételéhez | Még nem lefutott meccs a spanyol vonatgyártó cég, a Talgo megszerzése, a spanyol kormánynak fenntartásai vannak, a magyar oldalon azonban már mindent előkészítettek. A finanszírozást tekintve olyasféle technika sejlik fel, amit a Vodafone-bevásárlásnál láttunk: az anyagi hátteret készpénz, illetve hitel formájában nagyobbrészt állami szereplők (a Corvinus Zrt., illetve az Eximbank Zrt.) bocsátják rendelkezésre, a szerzemény többségi része pedig végül magánkézbe kerül. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/05/02/eximbank-hitel-hernadi-zsolt-spanyol-vonatbiznisz-talgo/ | 2024-05-02 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Bodnár Zoltán, a Gyurcsány-korszak egyik legrégebbi kádere is kulcspozíciót kapott a Karácsony Gergely-féle Városházán, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. felügyelőbizottságának elnökeként. Bodnár a jól ismert, megszorításokra épülő baloldali gazdaságpolitika egyik élharcosa, s már a rendszerváltás előtt szakértőként tevékenykedett a kommunista állampárt, az MSZMP Központi Bizottságában. Majd a váltás után, Bokros Lajos - a megszorításokról elhíresült későbbi pénzügyminiszter - közbenjárására főállást kapott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénz- és tőkepiaci főosztályán, ezt követően - 1991 őszétől 1993 nyaráig - az MNB ügyvezető igazgatója és elnöki tanácsadója volt. Néhány évvel később - Surányi György jegybank elnöksége idején - ismét rábízták az ügyvezetőséget.
Nemzetbiztonsági üggyé dagadó botrány
A DK árnyékminisztere nem válogatott az eszközökben a karrierje során, s nemzetbiztonsági üggyé dagadó botrány is kötődik a nevéhez. Bodnár a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. ügyvezetőjeként is egy komolyabb illegális akcióhoz asszisztálhatott. A 2002-ben kipattant botrány BorsodChem-ügy néven híresült el. Amint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kezdeményezett eljárás nyomán a bíróság elsőfokú ítéletében megállapította, a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. jogsértést követett el, amikor a Szibur Rt.-vel megállapodást kötött több mint hárommillió darab, egyenként 1010 forintos névértékű BorsodChem-részvény megvásárlására. Az ítélet szerint a pénzintézet kijátszotta és megtévesztette a tőkepiac szereplőit, amikor jelentős, 24,8 százalékos befolyáshoz, tényleges tulajdonosi joghoz juttatta az orosz Sziburt. A tranzakciót, amelyhez Bodnár asszisztált, egyértelműen látszatügyletnek tudta be az elsőfokú bíróság. A jogsértést végül peren kívül nyilatkozatban ismerte el a bank, az üggyel az egész magyar sajtó foglalkozott.
Újabb illegális üzlet
Bodnár a CIB Rent Rt. felügyelőbizottsági tagjaként is szereplője volt egy 1,76 milliárdos hasznot hozó üzletnek. Az ügyet súlyosbítja, hogy Bodnár Zoltán korábban az MNB alelnökeként részt vett az értékpapírokra vonatkozó törvény szakmai előkészítésében, így pontosan tudta, milyen kiskapukon keresztül lehet a nagy hasznot hozó pénzmozgásokat lebonyolítani. A tudás birtokában a CIB Értékpapír Rt. kibocsátott tízezer forint értékű részvényeiből csaknem húszezer darabot lejegyeztettek a dolgozókkal, majd kétszáz százalékos áron egy off-shore céggel megvetették azokat, hogy néhány nap elteltével szintén kétszáz százalékos áremelés után a CIB megvegye. Mindezt egy fillér adó befizetése nélkül hajthatták végre, azonban a PSZÁF észrevette a pénzügyi manővert, és megbüntette a CIB Értékpapír Rt.-t, valamint az üzletet semmisnek nyilvánította.
A K&H-brókerbotrány: Bodnár Zoltán neve feltűnt
Bodnár Zoltán neve a K&H-brókerbotrányként emlegetett, súlyos pénzügyi visszaélés-sorozatban is felbukkant. A Medgyessy-kormány alatt a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. vezérigazgatója, majd elnök-vezérigazgatója volt, ami azért lényeges, mert a brókerbotrányban fontos szerepet játszott az NA Rt., hiszen tőlük származott az a 13 milliárd forint, amely az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) közvetítésével a K&H Equitieshez került. Ráadásul Bodnár az ÁAK elnöki posztját is betöltötte. Amint 2014-ben a Pesti Srácok megírta, a birtokukba került a K&H-per során készült sok száz órányi dokumentumértékű videofelvétel azon részlete, amelyben az Állami Autópálya-kezelő akkori vezérigazgató-helyettese mint tanú állította: Bodnár Zoltán 2002. december 30-án, a munkaidő után arra utasította, hogy 13 milliárd forintot azonnal utaljon át a Kulcsár Attila nevével fémjelzett K&H Equities számlájára.
A politikával összefonódva részvény-pilótajátékot játszó Kulcsár Attila, a K&H Equities üzletágvezető brókere ugyanis az Állami Autópálya-kezelő pénzéből vásárolta fel a magyar műanyagipar gyöngyszemét, a Pannonplastot. A vállalatot később óriási haszonnal adták volna tovább, már megvolt az orosz vevő is. Az ügylet kiagyalói máig nem ismertek.
Ellenzi a béremelést
A 2010-es években - a Városházára ejtőernyőzése és a DK-s árnyékminiszterség előtt - Bodnár a Magyar a Magyar Liberális Párt tagja volt, s ebben az időszakban kritikusabb kijelentéseket is tett Gyurcsánnyal kapcsolatban. Ám figyelemre méltó, hogy az időközben megszűnt pártból szinte az összes ismertebb név - Bodnár mellett Bősz Anett, Sermer Ádám és Soós Heni - mind a DK-nál kötött ki. Érdekesség, hogy egy nemrégiben készült ATV-s interjúban - már a Dobrev Klára vezette árnyékkormány oszlopos tagjaként - Bodnár azért kritizálta hevesen a 2024 elejére tervezett 15 százalékos béremelést, mert az szerinte túl sok lenne. | Gyurcsányék kezén a Városháza: Nemzetbiztonsági üggyé dagadó botrány is kötődik Bodnár Zoltán nevéhez | A jelenleg a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. felügyelőbizottsági elnökeként és DK-s árnyékminiszterként tevékenykedő Bodnár Zoltán az utóbbi években leginkább azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a béremelést ellenző nézeteinek adott hangot. Az elmúlt évtizedekből azonban ennél komolyabb botrányok is köthetők a nevéhez, amely például a K&H-brókerbotrányként emlegetett, súlyos pénzügyi visszaélés-sorozatban is felbukkant. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/05/gyurcsanyek-kezen-a-varoshaza-nemzetbiztonsagi-uggye-dagado-botrany-is-kotodik-bodnar-zoltan-nevehez | 2024-05-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ki kell adnia a kormánynak a Yettel-privatizáció adatait, miután Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető pert nyert az állammal szembeni adatigénylési ügyben, számolt be a hírről a politikus a Facebook-oldalán. A Fővárosi Törvényszék hétfői döntése értelmében az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nek 15 napja van a dokumentumok kiadására.
A tulajdonosi jogokat gyakorló Gazdaságfejlesztési Minisztérium még decemberben jelentette be, hogy eladják a Yettel Magyarország Zrt. és a Yettel Real Estate Hungary Zrt. addig állami tulajdonban lévő 25 százalékos tulajdonrészét, valamint a CETIN Hungary Zrt. 20 százalékos tulajdonrészét egy 100 milliárd forintot is meghaladó üzletben. Az eladó a Corvinus volt, a vevő pedig a TMT Hungary Holdco B.V. holland holdingtársaság.
Az ügylet részletes adatait a kormány eddig titkolta, és a közérdekű adatigénylésnek sem tett eleget. A politikus a Facebook-posztjában azt írta, eddig semmit nem tudtunk meg arról, miért adta el az állam a részvényeket, ahogy arról sem, pontosan miért érte meg az államnak, hogy ebben az üzletben is közpénzek százmilliárdjait szórja el. | Ki kell adnia a kormánynak a Yettel-ügylet dokumentumait | Ki kell adnia a kormánynak a Yettel-privatizáció adatait, miután Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető pert nyert az állammal szembeni adatigénylési ügyben, számolt be a hírről a politikus a Facebook-oldalán. A Fővárosi Törvényszék hétfői döntése értelmében az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nek 15 napja van a dokumentumok kiadására. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/01/yettel-privatizacio-dokumentumok-kiadasa-pert-nyert-toth-bertalan-magyar-kormany | 2024-05-01 10:46:00 | true | null | null | Telex |
Újraindul a polgármesteri székért Szarvas Róbert Norbert, Bácsszőlős jelenlegi vezetője, aki pár hónapja azzal került be a hírekbe, hogy beköltözött a falu 46,5 millió forintos uniós pénzből felújított egészségházába. Amikor erről kérdezte Hadházy Ákos független képviselő februárban a helyszínen, ez a párbeszéd zajlott le közte és Szarvas Róbert Norbert között:
Szarvas Róbert Norbert: Miért kérdez baromságokat? Mindenről tud, akkor mi a francnak kell kérdezősködni?!
Hadházy Ákos: Mert annyira meredek, hogy ön az orvosi lakásban lakik.
Szarvas Róbert Norbert: Baszd meg! Valahol laknom kell!
A polgármester ellen jelenleg is hivatali visszaélés gyanújával nyomoznak, ő mégis úgy gondolja, a beköltözésével nem történt károkozás, Szarvas Róbert a Népszavának azt mondta, azért se büntetheti meg az EU a falut, mert ő havi 17 500 forint lakbért fizetett. Az örökké forráshiányos önkormányzat legalább egy kis pénzhez jutott, mondta a lapnak.
A Népszava azt írja, hogy a 310 fős faluban a polgármester 65 ajánló aláírást is összegyűjtött, és úgy érzi, bíznak benne a bácsszőlősiek, a lap munkatársának nyilatkozó helybéliek többsége a botrány ellenére is támogatja Szarvast.
A bácsszőlősi polgármester azt mondta a lapnak, hogy a Fidesz nyíltan nem támogatja a júniusi választáson, de cáfolta, hogy ki is zárták volna a pártból, állítása szerint továbbra is tag, és az EP-választásra gyűjtött is a Fidesznek 93 ajánlást.
Arra a kérdésre pedig, hogy miért rázta le olyan durván Hadházyt, Szarvas Róbert ezt válaszolta: | Vécére kellett sietnie, ezért küldte el káromkodva Hadházy Ákost a bácsszőlősi polgármester | Újraindul a polgármesteri székért Szarvas Róbert Norbert, Bácsszőlős jelenlegi vezetője, aki pár hónapja azzal került be a hírekbe, hogy beköltözött a falu 46,5 millió forintos uniós pénzből felújított egészségházába. Amikor erről kérdezte Hadházy Ákos független képviselő februárban a helyszínen, ez a párbeszéd zajlott le közte és Szarvas Róbert Norbert között: | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/02/bacsszolos-polgarmester-egeszseghaz-szolgalati-lakas | 2024-05-02 08:52:00 | true | null | null | Telex |
A Székesfehérvári Törvényszék április 8-án, tárgyalás mellőzésével meghozott büntetővégzésben 400 ezer forint pénzbüntetést szabott ki H. M. R. vádlottal szemben választás rendje elleni bűntett miatt - tájékoztatta lapunkat a Fejér Vármegyei Főügyészség.
"Két éven át nyomozott a rendőrség, s tévedtem, ha azt gondoltam, hogy ez az ügy is süllyesztőbe kerül: végül bíróság elé állt Gattyán György projektpártjának képviselőjelöltje"
- írta közösségi oldalán Tóth Péter, a Momentum móri képviselője, aki feljelentésével elindította az ügyet.
A vádirat szerint a vádlott a 2022. évi országgyűlési képviselő választáson egyéni országgyűlési képviselőjelöltként akart indulni az egyik Fejér vármegyei egyéni választókerületben a Megoldás Mozgalom jelöltjeként. Ehhez 500 ajánlást kellett összegyűjtenie ajánlóíveken. Az íveken fel kell tüntetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét, aláírását, valamint az aláírást gyűjtő személy nevét és az aláírását is.
A vádlott által a választási irodán benyújtott ajánlást gyűjtő íveken összesen 15 fő - köztük a vádlott - szerepelt gyűjtő polgárként, azonban a feltüntetett adatok nagyrészt nem voltak valósak, a gyűjtésben a vádlotton kívül csupán három személy vett részt. Több ajánlóíven valótlanul tüntették fel a választópolgárok azonosító adatait, és hamis kézjeggyel látták el az aláírás helyén.
Tóth Péter szerint nem csak a Megoldás Mozgalom hamisította az ő aláírását 2022-ben az ajánlóívre. Gödény György "pártja" ugyanígy felhasználta többek közt az ő nevét is, hamarosan várhatóan velük szemben is vádat emel az ügyészség, írta. Végül felvetette: komolyan gondolja-e bárki, hogy egy idős hölgy, a párt jelöltje, Huszti Mária Rozália felelős egyedül a hamisításért?
Tóth Péter egyébként már 2018 áprilisában is tett feljelentést, mert tíz különböző kamupárt ajánlóívén találta meg jogtalanul a nevét és adatait, amikor a helyi választási irodánál élt a lehetőséggel, és ellenőrizte magát az íveken. Ma már kétperces utánanézéssel is leellenőrizheti bárki online, hogy használták-e a nevét valamelyik aláírásgyűjtő íven, az itt leírt módon.
A nyomozást 2019-ben felfüggesztette a rendőrség, mert bár "laikus szemmel látható volt, hogy az íveken szereplő »Tóth Péter« névaláírások nem egyeznek a felvett mintával", azt megállapítani nem lehetett, hogy a "Tóth Péter névaláírásokat konkrétan melyik aláírásgyűjtő hamisította az ajánlóívekre". A 2018-as országgyűlési választás után összesen 256 feljelentést tettek aláírás-hamisítások miatt, de az esetek kevesebb mint felében indult nyomozás, és végül májusig kettő jutott el a vádemelésig - nyilván ott, ahol megállapítható volt a gyűjtő személye.
Ma már nemcsak az ellenőrizhető gyorsan, hogy illetéktelenül használták-e bárki nevét az ajánlásgyűjtésnél, de kötelező feltüntetni az aláírást gyűjtő személy nevét és az aláírását is, így a hamisítóknak jóval nehezebb dolguk van. | 400 ezer forintra büntették a Megoldás Mozgalom móri aláírás-hamisító választási csalóját | A Székesfehérvári Törvényszék április 8-án, tárgyalás mellőzésével meghozott büntetővégzésben 400 ezer forint pénzbüntetést szabott ki H. M. R. vádlottal szemben választás rendje elleni bűntett miatt – tájékoztatta lapunkat a Fejér Vármegyei Főügyészség. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/02/400-ezer-forintra-buntettek-a-mori-alairastolvaj-valasztasi-csalot | 2024-05-02 04:59:00 | true | null | null | Telex |
Ha valaki az elmúlt hetekben sokat nézett YouTube-videókat, és az az érzése támadt, hogy a reklámszünetekben a csapból is a Fidesz üzenetei folynak, nem képzelődik: mint a Google Ads Transparency Center áprilisi összesítéséből kiderül, európai szinten is kiemelkedő hirdetési kampányt vezényelt le a Fidesz és a kormányhoz közeli Civil Összefogás Fórum (CÖF). Az egész EU összes politikai reklámja közül (ez több mint 13 ezer videós hirdetést jelent) áprilisban magyar volt a legdrágább, a második legdrágább, és a negyedik legdrágább is.
A legtöbb pénzzel megtolt politikai hirdetések top 20-as listáján (lásd a képen) nyolc magyart találunk: ötöt a CÖF, hármat a Fidesz fizetett. Ezek mind egy szálig negatív kampányok, ellenzéki politikusok (Magyar Péter, Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely), illetve általánosságban véve az ellenzék lejáratásával foglalkoznak. A két magyar szereplő mellett az Európai Néppárt, illetve az Európai Parlament liberális frakciója, a Renew Europe van még a toplistán több reklámmal.
Az áprilisi Európa-bajnok legdrágább hirdetés a CÖF cége, a Kövess minket 2022 Kft. megbízásából készült, és Magyar Péter a témája: a 40-45 ezer euró közötti sávban volt az ára (15-17 millió forint), ezért több mint 10 millió megjelenést kapott a megrendelő.
A második legdrágább a Fidesz reklámja az óriásplakátokról ismert "Brüsszel alázatos szolgái" jelenettel, az ár és az elérés is ugyanebben a kategóriában van (a Google nem közöl pontos adatokat a hirdetések áráról és eléréséről, csak sávokat; a lejátszásoknál a 10 millió fölötti a legfelső kategória). Ez a két videó mindössze 8, illetve 9 napos hirdetési időszak alatt hozta össze a tízmillió fölötti megtekintésszámot, vagyis a kampányok alatt több mint napi egymilliószor futott le a két hirdetés.
A top 20-as listára felkerült nyolc fideszes és CÖF-ös hirdetést összesen több mint 50 millió alkalommal játszotta le a YouTube, ami egy szűk 10 milliós országban egészen durva szám. A CÖF áprilisban az egész EU második, a Fidesz a negyedik legnagyobb politikai hirdetője volt, a direkt magyar internetezőkre célzott 278 ezer eurónyi (108 millió forint) reklámmal az első helyen állunk az áprilisi toplistán.
A YouTube-hirdetések fideszes dominanciájára jellemző, hogy míg áprilisban a CÖF 114 ezer, a Fidesz pedig 72 ezer eurót költött ilyen reklámokra, az ellenzéki oldalon a legmagasabb összegek 25 ezer (LMP), 8 ezer (Donáth Anna), és 5,6 ezer (Visi Piroska, a Hegyvidék ellenzéki előválasztásának vesztes jelöltje) voltak.
A magyar politikai youtube-os reklámköltés már most, négy hónap alatt majdnem elérte a teljes 2023-as összeget, de még sehol nincs a 2022-eshez képest. Akkor, a választási kampány utolsó hónapjában 983 ezer euró volt a teljes magyar számla, ami a három és félszerese a most áprilisi összegnek - igaz, akkor ennek több mint a harmadát az ellenzék és holdudvara költötte. | Az EU négy legdrágább youtube-os politikai hirdetési kampányából hármat a Fidesz és a CÖF futtatott áprilisban | Ha valaki az elmúlt hetekben sokat nézett YouTube-videókat, és az az érzése támadt, hogy a reklámszünetekben a csapból is a Fidesz üzenetei folynak, nem képzelődik: mint a Google Ads Transparency Center áprilisi összesítéséből kiderül, európai szinten is kiemelkedő hirdetési kampányt vezényelt le a Fidesz és a kormányhoz közeli Civil Összefogás Fórum (CÖF). Az egész EU összes politikai reklámja közül (ez több mint 13 ezer videós hirdetést jelent) áprilisban magyar volt a legdrágább, a második legdrágább, és a negyedik legdrágább is. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/01/legdragabb-youtube-politikai-hirdetes-koltes-kampany-fidesz-cof-magyar-peter | 2024-05-01 19:20:00 | true | null | null | Telex |
A Szabad György Irodaházban kapott helyet Novák Katalin titkársága, amely összesen négyfős, a volt köztársasági elnök ugyanis nemcsak személyi titkárt, kommunikációs referenst és titkárságvezetőt, de egy gazdasszonyt is igényelt. Miután Hadházy Ákos független képviselő csütörtökön kiposztolta ezt, az RTL Híradó rákérdezett a fizetésükre. Az Országgyűlés Hivatala válaszul azt közölte, hogy
Novák Katalin titkárságvezetője havi bruttó 2,4 millió forintot, a két titkársági munkatárs 1 millió illetve 850 ezer bruttót, a gazdasszony pedig havi bruttó 700 ezer forintot keres majd.
A volt köztársasági elnök a törvény alapján élete végéig háromfős titkárságot alkalmazhat, valamint térítésmentes egészségügyi ellátás és autó illeti meg. Az autóhoz sofőrt is ad a rendőrség. A titkárság elhelyezését és működési költségeit is az Országgyűlés Hivatala biztosítja, most kiderült az is, hogy a Szabad György Irodaházban három külön szobát kapott Novák három titkára. A gazdasszonyként megnevezett alkalmazott nagy valószínűséggel házvezetőnőt jelent.
A volt köztársasági elnökök életük végéig ugyanannyit keresnek, mint a mindenkori államfők: ez a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szerese, jelenleg bruttó 5,2 millió forint havonta.
Novák Katalin február 10-én mondott le köztársasági elnöki pozíciójáról, mert kiderült: tavaly áprilisban a pápalátogatás ürügyén elnöki kegyelemben részesítette K. Endrét, a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesét, aki segítette a pedofil igazgatót a rá terhelő vallomást tévő gyerekek kényszerítésében. Az ügybe belebukott Novák mellett a kegyelmet ellenjegyző korábbi igazságügyi miniszter, Varga Judit, valamint lemondott a református egyház zsinati elnökségéről a K. Endre kegyelmét javasló Balog Zoltán, aki viszont a püspöki címét megtartotta. További cikkeinket a K. Endre-ügyben itt olvashatják. | Havi bruttó 700 ezerért fizet gazdasszonyt Novák Katalinnak az állam | A Szabad György Irodaházban kapott helyet Novák Katalin titkársága, amely összesen négyfős, a volt köztársasági elnök ugyanis nemcsak személyi titkárt, kommunikációs referenst és titkárságvezetőt, de egy gazdasszonyt is igényelt. Miután Hadházy Ákos független képviselő csütörtökön kiposztolta ezt, az RTL Híradó rákérdezett a fizetésükre. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/03/novak-katalin-titkarsag-parlament | 2024-05-03 08:43:00 | true | null | null | Telex |
A Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva három év börtönre ítélte a mórahalmi mini-Magyarország kitalálóját, amiért nem fizette vissza a projektre kapott uniós támogatást, derül ki a bíróság közleményéből. Az ítélet indoklása szerint az ügynek öt vádlottja volt, az első és a másodrendű vádlottak találták ki még 2014-ben, hogy a történelmi Magyarország területén 1910-ben álló, ötven jelentős műemléket 1:25-ös méretaránnyal bemutató makettparkot alakítanak ki. A projekt összköltsége 648 millió forint volt, a projektcég 15 százalékos önerő biztosítása mellett 550 millió forint vissza nem térítendő uniós és hazai támogatást igényelt a megvalósításhoz.
A projekthez 512 345 319 Ft millió forint előleget kaptak, támogatást kértek, majd az ellenőrzéseknél tapasztalt szabálytalanságok miatt végül 436 millió forintot fizettek ki nekik. Bár a park - akkor - alkalmatlan volt a látogatók fogadására, több makett sérült volt, illetve ellenőrzéskor nem volt a helyszínen, a vádlottak 2014. március 31-én a projektet készre jelentették - olvasható az ügy leírásában.
A céget aztán silány munka miatt a kifizetett összeg visszafizetésére kötelezték, de a 436 millió forintból alig 50 millió forint jött össze végrehajtásból.
A Szegedi Ítélőtábla költségvetési csalás kísérlete és hamis magánokirat felhasználása miatt jogerősen 3 évre ítélte a makettpark két ötletgazdáját, az ügy további vádlottjai pedig 1 év és egy 1 év 10 hónap közötti börtönbüntetést kaptak. Az ítélet jogerős, fellebbezni nem lehet ellene. | Három év börtönt kapott a mórahalmi mini-Magyarország kitalálója, amiért nem fizette vissza a 400 milliós uniós támogatást | A Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva három év börtönre ítélte a mórahalmi mini-Magyarország kitalálóját, amiért nem fizette vissza a projektre kapott uniós támogatást, derül ki a bíróság közleményéből. Az ítélet indoklása szerint az ügynek öt vádlottja volt, az első és a másodrendű vádlottak találták ki még 2014-ben, hogy a történelmi Magyarország területén 1910-ben álló, ötven jelentős műemléket 1:25-ös méretaránnyal bemutató makettparkot alakítanak ki. A projekt összköltsége 648 millió forint volt, a projektcég 15 százalékos önerő biztosítása mellett 550 millió forint vissza nem térítendő uniós és hazai támogatást igényelt a megvalósításhoz | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/03/harom-ev-bortont-kapott-a-morahalmi-mini-magyarorszag-kitalaloja-amiert-nem-fizette-vissza-a-400-millios-unios-tamogatast | 2024-05-03 13:36:00 | true | null | null | Telex |
Bár a tavalyi pénzügyi beszámolót még nem tették közzé, több jel is arra utal, hogy most épp nem szárnyal annyira a Mészáros Lőrincék által pár éve létrehozott sportmárka, a 2Rule (ejtsd: turul). A Magyar Sportmárka Zrt. ugyanis nemrég mindkét fióktelepét bezárta, és a webshop sem működik. A Mészáros Csoport érdeklődésünkre megerősítette az információkat, ugyanakkor részleteket nem árultak el. Így viszont a cégcsoport nyári akciója, melynek során 70 ezer 2Rule-terméket adományoztak el, egy kicsit más megvilágításba került.
"Kedves Vásárlóink! Webshopunk átmenetileg nem üzemel." Ez az üzenet fogadja azokat, akik a Magyar Sportmárka Zrt. honlapjára, a 2rule.hu-ra kattintanak. Mi is így tettünk, és ezután lettünk kíváncsiak arra, vajon csak informatikai karbantartásról van szó vagy valami egész másról. Ezért néztünk rá a cégadatbázisban a társaság aktuális adataira.
Az Optenben található információk szerint a Magyar Sportmárka Zrt. herceghalmi székhelyét az Andrássy út 59. szám alatti Mészáros-központba tették át idén februárban. Emellett megszüntették a cég két fióktelepét Budapesten, a Váci út 80-ban és a Ferihegyi út 280-ban. Mindkettőt 2019-ben, azaz csupán öt éve nyitották.
Egyúttal új ügyvezetőt is kineveztek a cég élére: Dr. Vincze Anettet, aki saját lányát, Dr. Aszalós Enikő Klárát váltotta a poszton. Aszalós most a Testőr Kft.-nél és a Testőr-Audit Kft.-nél ügyvezető. Ezek a cégek és a Magyar Sportmárka Zrt. is a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Groupé.
A lakossági értékesítés jelenleg szünetel
Érdeklődtünk a cégnél, hogy miért zárták be a két budapesti fióktelepet. Továbbá arra is rákérdeztünk, jelenleg hány üzlete van a Magyar Sportmárka Zrt.-nek az országban, vagy ha nincsenek saját boltjaik, akkor hol/hogyan értékesítik a termékeiket. A webhsoppal kapcsolatban is tettünk fel kérdést (ld.: mióta tart az üzemszünet és mi az oka), de arról is próbáltuk faggatni a céget, hogy kik a Magyar Sportmárka Zrt. termékeinek vásárlói. Külföldi vagy magyar cégek, sportegyesületek, vagy inkább magányszemélyek?
Azt is észrevettük, hogy a közbeszerzési adatbázis szerint a Magyar Sportmárka Zrt. 2019 óta nem nyert közbeszerzést, sőt, nem is indult egyetlen tenderen sem. Érdeklődtünk, hogy helytálló-e ez az információ és ha igen, mi ennek az oka.
A Mészáros Csoport kommunikációs igazgatósága rekordgyorsan, fél napon belül válaszolt, bár igaz, részletekbe nem mentek bele. Mint írták: "az Opten cégadatbázisból megismerhető tényadat, hogy a 2Rule Magyar Sportmárka Zrt. új telephelyre költözött, ennek megfelelően
az iroda és bemutatóterem is megszűnt.
Továbbá tájékoztatásul közöljük, hogy a termékeink értékesítése értékesítési managereken keresztül történik, a lakossági értékesítés jelenleg szünetel, partnereink főként nagyvállalatok és sportegyesületek."
Jobbára külföldön gyártják
Arra tehát a cég érdemben nem reagált, hogy pontosan miért zárták be a fióktelepeket és miért szünetel a lakossági értékesítés. A 2023. évi pénzügyi beszámolók pedig még nem nyilvánosak, így egyelőre nem tudni, van-e anyagi oka a döntésnek.
A korábbi években ugyanis nem ment rosszul a vállalkozásnak: 2018-ban nettó 168 milliós, majd 400-500 millió körüli forgalmat bonyolítottak, 2022-ben pedig már nettó 807 millió forint bevételük volt. Ahogy az egy kezdő vállalkozásnál gyakori, az első évük veszteséges lett (-127 millió forint), de aztán először 21, majd 108 és 138 milliós hasznot termeltek, 2022-ben pedig a cég profitja majdnem elérte a 200 milliót.
A szárnyaló magyar márkáról a TV2 is többször beszámolt, és mi sem bizonyítja jobban a sikeres rajtot, minthogy rögtön az alapítást követő évben három NB I-es labdarúgócsapat: a Diósgyőr, a Haladás és a felcsúti Puskás Akadémia is hátrahagyta korábbi mezeit, hogy 2Rule-ban játszhasson.
A termékek minőségével ugyanakkor néha akadtak gondok, a 444 pedig mindössze egy rövidnadrágot, egy melegítőalsót és egy kapucnis felsőt talált az egyik sportáruházban, ami "Made in Hungary" címkét viselt. Minden más 2Rule terméket Kínában, Törökországban vagy Bangladesben gyártottak a 2019-es riport szerint.
70 ezer 2Rule-mezt adományoztak el
A fióktelepek bezárása mindenesetre más megvilágításba helyezi azt a múlt nyári hírt, hogy a Mészáros Csoport Pro Filii Alapítványa mintegy 70 ezer 2Rule-terméket adományozott rászoruló fiataloknak összesen 200 millió forint értékben.
A nemes felajánlás így inkább készletkisörpésnek tűnik.
Rá is kérdeztünk ezért a cégcsoportnál, van-e a sportmezek elajándékozásának bármi köze a fióktelepek megszüntetéséhez.
Ezt a választ kaptuk: "A Mészáros Csoport a magyar gazdaság meghatározó szereplőjeként üzleti tevékenysége mellett régóta kiemelt figyelmet fordít a társadalmi szerepvállalásra, a jótékonykodásra. Ennek jegyében zajlott a Pro Filii Alapítvány Együtt mozdulunk! sportmez-adományozási programja is."
Mészáros Lőrinc az adományok átadásakor egyébként azt mondta, a vállalatcsoport fejlődésével kötelességüknek és feladatuknak érezték így is segíteni a rászorulókat, valamint hozzátette, a sportszeradományok célja az is, hogy ösztönözzék a fiatalokat a mozgásra, a sportra és az egészséges életmódra.
Katus Eszter
Címlapkép: Mészáros Lőrinc és a Váci úti 2Rule-bolt (Átlátszó-montázs) | Mészárosék bezárták a 2Rule fióktelepeit, a lakossági értékesítés is szünetel | Bár a tavalyi pénzügyi beszámolót még nem tették közzé, több jel is arra utal, hogy most épp nem szárnyal annyira a Mészáros Lőrincék által pár éve létrehozott sportmárka, a 2Rule (ejtsd: turul). A Magyar Sportmárka Zrt. ugyanis nemrég mindkét fióktelepét bezárta, és a webshop sem működik. A Mészáros Csoport érdeklődésünkre megerősítette az információkat, ugyanakkor részleteket nem árultak el. Így viszont a cégcsoport nyári akciója, melynek során 70 ezer 2Rule-terméket adományoztak el, egy kicsit más megvilágításba került. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2024/04/24/meszarosek-bezartak-a-2rule-fioktelepeit-a-lakossagi-ertekesites-is-szunetel/ | 2024-04-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly év végén hangzott el először, hogy várhatóan minden idők legdrágább magyar hídja épülhet meg Mohácsnál a közeljövőben. A 300-320 milliárdos összegről a makói Rádió7-nek adott interjújában beszélt Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter által megjósolt számok mára valósággá váltak, hiszen megjelentek a beruházásra kiírt tender legfrissebb dokumentumai. Ezek szerint a legolcsóbb, nettó 294 milliárdos ajánlatot (a Szijjártó Pétert megjachtoztató) Szíjj László Duna Aszfaltja adta, így elvileg ők végezhetik el az útépítést is magába foglaló munkálatokat.
A Mohácsi Duna-híd, a csatlakozó 51 sz. másodrendű főút és az M6 autópálya közötti úthálózat kivitelezési feladataira írt ki közbeszerzési eljárást az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tavaly ősszel. Az ekr.gov.hu-ra szerdán töltötték fel az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzést.
Ez alapján a STRABAG Építő Kft. nettó 309 962 062 755 forintért, míg a SWIETELSKY Magyarország Kft. nettó 316 028 476 998 forintért vállalta volna a munkát.
A legolcsóbb ajánlatot pedig a Duna Aszfalt adta, ami nettó 294 961 013 549 forintot jelent.
A Világgazdaság már tavaly decemberben megírta, hogy a beruházás ára meghaladhatja a 300 milliárd forintot. A lap akkor rámutatott: a kőröshegyi völgyhíd 51,175 milliárd forintból épült meg, a hozzá kapcsolódó 14,2 kilométer hosszú autópálya-szakasz pedig 76 milliárd forintból. Igaz, ezeket még 2007-ben adták át.
Persze a mohácsi Duna-hídra sem szántak ennyi pénzt eredetileg. Az évtizedek óta ígérgetett híd minden választási kampány témája volt, de eddig valamiért nem készült el. Az építkezés költségét 2010-ben 26,5 milliárd forintra becsülték, majd miután a kormány 2017-ben határozatban rendelte el a mohácsi Duna-híd engedélyezési-, illetve kiviteli terveinek elkészítését, Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy "lesz híd, a pénz megvan rá, csak tervek nincsenek."
A mohácsi Duna-híd látványtervei
Azóta lettek tervek is, amelyek ráadásul nemcsak a hidat, hanem az úthálózatot is magukba foglalják. A nyertes vállalkozónak tehát több feladata is lesz.
Ami az utat illeti: az első szakasz az alföldi oldalon Csátalja közelében az 51. sz. főúttól kiindulva új nyomvonalon, egybefüggően 19,5 km hosszban 2×1 sávos országos közút főúti kiépítéssel épül Újmohácsig. Az 51. sz. főút kiinduló pontjában és Sárhát közelében körforgalmú csomópont épül. Újmohácsnál 4 ágú szintbeni csomópont épül 2×2 sávos osztott pályás kialakítással. A szakasz tartalmaz 3 db közúti hidat is, valamint kerékpárút levezetését az új Duna-hídról.
A második szakaszon az országos közút részeként
a Dunát átszelve 2 db ártéri híd és 1 db mederhíd épül összesen 756 méter hosszúságban.
A teljes szerkezeti magasság 2,75 méter lesz. A Duna-hidat is 2×2 sávos osztott pályás keresztmetszettel építik meg kerékpárút átvezetéssel.
A harmadik szakaszon - a II. szakasz ártéri hídjához csatlakozva - egybefüggően 8,5 km hosszban 2×2 sávos osztott pályás országos közút (főút) épül az M6 autópályáig. Ezen belül a főút a III/1. szakaszon a Dunától 2,7 km hosszban, a jelenleg meglévő önkormányzati út nyomvonalán, a pályaszerkezet elbontásával 2×2 sávos osztott pályás kialakítással, 2 db új turbó körforgalommal kerül kiépítésre az 56. és 57 sz. főutak meglévő körforgalmi csomópontjáig.
Szintén a III. szakaszon belül, III/2. szakaszként a jelenleg meglévő 2×1 sávos 57. sz. főút 2×2 sávos osztott pályás főúttá épül át 5,8 km hosszban az 56-57. sz. főutak körforgalmi csomópontjától az M6 autópályáig, továbbá az 56. és 57 sz. főutak meglévő körforgalmi csomópontja 2 sávos turbó körforgalommá épül át. Ezen szakaszon létesül még 3 db új turbó körforgalom is.
Olcsóbb is lehetett volna, ha a minisztérium kevésbé kényelmes?
Hogy sok-e mindezért a nettó 294 milliárd, illetve túlárazott-e a tender, nehéz lenne megmondani. Amit egyszerűbb megállapítani a tender kapcsán, az az, hogy a három beérkezett ajánlat nem kirívóan alacsony egy ilyen nagy projektnél. Ugyanakkor nem kizárt, hogy ennél nagyobb versenyt is generálhatott volna a minisztérium.
"A közbeszerzésre csak az a cég adhatott ajánlatot, akinek az árbevétele az elmúlt 3 év összességében elérte a 110 milliárd forintot. Ez a teljes értékhez képest nem tűnik soknak,
de nagy valószínűséggel ezzel az egy feltétellel önmagában erre a három "gigacégre" korlátozta a versenyt a kiíró.
Felvetődik tehát a kérdés, hogy nem volt-e lehetőség arra, hogy ezt a feladatot kisebb, könnyebben kezelhető projektekre bontsa a minisztérium, amely lehetővé tette volna, hogy az útépítő cégek jóval szélesebb köre vegyen részt a tenderen. Elvégre a nyertesnek három, egymástól elég markánsan elkülönülő feladata lesz" - mutatott rá az Átlátszó közbeszerzési szakértője.
Hozzátette, azáltal, hogy a hídépítésre nem lehetett külön pályázni, több olyan cég is elesett az indulás lehetőségétől, amelyek mondjuk a "sima" útépítésre vagy a körforgalmakra versenyképes árakat tudtak volna adni, de hídépítést nem tudnak vállalni.
Az ÉKM az alábbi magyarázatot adta a Közbeszerzési Értesítőben arra, hogy miért nem bontotta szét a nagy projektet kisebb részekre: "A projekt összefüggő létesítmény, melynek műszaki tartalma, műszaki részei egymásra épülnek. A kivitelezési munkák és részfeladatok munkafolyamatainak összehangolása, a kivitelezések idejére szakaszoltan kiépítendő ideiglenes forgalomterelések összehangolása, valamint a sikeres műszaki átadás és forgalomba helyezés érdekében szükséges a részajánlattételi lehetőség kizárása."
Az Átlátszó szakértője szerint ez "magyarra lefordítva" azt jelenti, hogy
azért nem biztosítják a kisebb cégeknek az indulás lehetőségét, mert a minisztériumnak "macerás" lenne a munkavégzés összehangolása,
ha különböző cégek nyernék az egyes szakaszok kivitelezését.
Az állami szervezeteknek egyébként bevett módszere a versenykorlátozásra, hogy több tendert összevonnak annak érdekében, hogy csak a legnagyobbak indulhassanak el rajtuk - mutatott rá.
Ez a módszer megjelent a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában is, amely ehhez kapcsolódóan azt a feladatot osztotta a Közbeszerzési Hatóságra, hogy igyekezzenek fellépni ezen gyakorlat ellen. A Hatóság ki is adott egy közleményt erről idén februárban, amelyben hivatkoznak egy olyan közbeszerzési döntőbizottsági döntésre, amely alapjaiban kérdőjelezi meg az ÉKM fenti érvelését:
"Szakmai és valós, igazolt gazdaságossági szempontok hiányában nem áll fenn az egységes beszerzés jogszerű alapja pusztán abból az indokból, hogy a szerződésszerű teljesítés egyszerűbb a szerződések számának minimalizálásával, az egy szerződés megkötésével."
Az ugyanakkor vélhetően már nem fog kiderülni, hogy mennyivel alacsonyabb árakat jelentett volna az adófizetőknek, ha minisztérium kevésbé kényelmes.
Szíjj László cége építheti ezt is
A munkálatokat mindenesetre a most közzétett dokumentum alapján a Duna Aszfalt végezheti el, ha nem jön közbe semmi. A cégről számos alkalommal írtunk már, hiszen az elmúlt években egymás után nyerte a nagy összegű állami megbízásokat. Az egyik ilyen pont egy másik Duna-híd, amit Paks és Kalocsa között építenek. Azt a beruházást Szíjj László cége összesen nettó 91,9 milliárd forintért vállalta 2020-ban.
A Duna Aszfalt tavalyi bevételei még nem ismertek, de 2022-ben 214,9 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak, a nyereség pedig 11,8 milliárdra rúgott.
A tulajdonos Szíjj László nevét mégis csupán 2020-ban ismerte meg igazán a tágabb közvélemény, amikor Németh Dániel lefotózta az Átlátszónak, hogy
Szijjártó Péter külügyminiszter a Szíjj László tulajdonában álló Lady MRD luxusjacht fedélzetén nyaral az Adrián.
Persze azóta már többször is előkerült neve. Például akkor, amikor a kormány úgy döntött, 35 évre koncesszióba adja a mintegy 2000 kilométeres magyar autópálya-hálózatot. A koncessziót ugyanis a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekkörébe sorolt (de formálisan átláthatatlan tulajdonosi hátterű) Themis Magántőkealap vezette, további hat magántőkealapból álló konzorcium nyerte el. Az ügylet miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményez Magyarországgal szemben.
A Forbes legfrissebb listája szerint Szíjj becsült vagyona 281,3 milliárd forint, amivel jelenleg a 6. leggazdagabb magyar. Tavaly ősszel az Index.hu-nak adott interjút, amiben többek között arról is beszélt, nem érzi úgy, hogy szégyenkeznie kellene az elnyert tenderek miatt.
"Szeretik rám azt mondani a sajtóban, hogy közbeszerzéseken szerezte meg, növelte, hizlalta a vagyonát...
De bárki jöhet közbeszerzésre, ajánlatot tehet..."
- fogalmazott a lapnak.
Szíjj László Tiszakécskén nőtt fel, majd 1990-ben a város első megválasztott polgármestere lett. Ugyanabban az évben alapította meg gyermekkori barátjával, Varga Károllyal a Vakond Út és Építőipari Kft.-t, ami 1996-ban létrehozta a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft.-t.
Arról, hogy a cég hogyan vált a piac meghatározó szereplőjévé, milyen szerepet játszott ebben Orbán Viktor gyermekkori barátja, Mészáros Lőrinc, és hogy milyen magánrepülőn bukkant fel Szíjj, ebben a cikkben számoltunk be:
Katus Eszter | A Duna Aszfalt építheti meg nettó 294 milliárd forintért a mohácsi Duna-hidat | Tavaly év végén hangzott el először, hogy várhatóan minden idők legdrágább magyar hídja épülhet meg Mohácsnál a közeljövőben. A 300-320 milliárdos összegről a makói Rádió7-nek adott interjújában beszélt Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter által megjósolt számok mára valósággá váltak, hiszen megjelentek a beruházásra kiírt tender legfrissebb dokumentumai. Ezek szerint a legolcsóbb, nettó 294 milliárdos ajánlatot (a Szijjártó Pétert megjachtoztató) Szíjj László Duna Aszfaltja adta, így elvileg ők végezhetik el az útépítést is magába foglaló munkálatokat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/25/a-duna-aszfalt-epitheti-meg-netto-294-milliard-forintert-a-mohacsi-duna-hidat/ | 2024-04-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Mátyás-templom mellett található ingatlan rekonstrukcióját 2018-ban nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé a kormány. Azóta tevékenykedik a helyszínen a kapcsolódó munkákat végző WHB Kft. és Garage Kft. párosa, ami 2021-ben nettó 54 milliárd forintos ajánlattal elnyerte az épület eredeti állapotba történő visszaállítására kiírt tendert is. A projekt azóta viszont már többször drágult, jelenleg nettó 61 milliárd forint felett áll a számláló.
A Budai Várban, a Szentháromság tér 6. szám alatt álló épület 1904-ben készült az akkori pénzügyminisztérium részére, de a II. világháborúban súlyosan megsérült, és utána nem állították vissza eredeti állapotába. A Fidesz-kormány néhány éve nekiállt az ingatlan rekonstrukciójának, ami még nincs kész, viszont egyre drágább.
A kormány 2015-ben határozott arról, hogy a Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Pénzügyminisztériumot (akkor Nemzetgazdasági Minisztérium) visszaköltözteti a budai Várba, az "eredeti" épületébe, a Mátyás-templom mellé. A Szentháromság tér 6. szám alatt ugyanis 1904-ben impozáns palotát építettek az akkori tárcának, a Magyar Királyi Pénzügyminisztériumnak Fellner Sándor tervei alapján.
Az ingatlan azonban a II. világháborúban súlyosan megsérült, és később nem építették vissza eredeti formájába, hanem egy sokkal visszafogottabb külsőt kapott a helyreállítás során. Évekig kollégium, majd levéltár működött benne, mígnem jött a fideszes ötlet, hogy rekonstruálják Fellner tervei alapján, és visszaköltözik bele a Pénzügyminisztérium.
54,3 milliárdról indult
Az épület rekonstrukciójára a projektet koordináló, állami tulajdonban lévő PM-Tér6 Kft. 2018-ban egy nettó 9,8 milliárd forintos keretmegállapodást kötött a West Hungária Bau Kft. (WHB) és Garage Kft. kettőssel, majd 2019-ben egy újabbat, nettó 7,2 milliárdért. Azóta a cégek bontási, homlokzati és rekonstrukciós munkálatokat folytattak, például helyreállítottak 4 műemléki, reprezentatív termet 2 milliárd forintért.
A két cég 2021-ben elnyerte a teljes épület eredeti állapotba való visszaállítására (pl. a tornyok újjáépítése) vonatkozó közbeszerzést is, méghozzá nettó 54,3 milliárd forintos ajánlattal. Akkor Halmai Zoltán, a PM-Tér6 Nonprofit Kft. vezérigazgatója azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hogy "a most lezárult közbeszerzések szerződései egyébként a hátralévő összes feladatot tartalmazzák, tehát a nyertes társaságok akkor teljesítik vállalásukat, ha az épület elkészült és használatbavételi engedéllyel is bír, s az üzemeltető átveszi".
Mi pedig akkor nagy naivan ezt így kommentáltuk: "Vagyis újabb tender már nem lesz elvileg, és remélhetőleg ez sem fog drágulni". Nos, nem meglepő módon nem jött be a reménykedés, az azóta eltelt 3 évben milliárdokkal nőtt az ár.
Sietnek az EU-elnökség miatt
Alig néhány hónappal a tendergyőztesek kihirdetése után, 2021 decemberében a költségekhez hozzácsaptak nettó 388 millió forintot, ezzel a végösszeg nettó 54,7 milliárd forintra nőtt. Az indoklásban többek között plusz irodaterek kialakítása, új felvonó telepítése, két pince közötti közlekedő létrehozása, valamint fotók, videók és drónfelvételek készítése szerepelt.
2022 őszén nettó 1,7 milliárd forinttal drágult a kivitelezés, melynek teljes ára ezzel nettó 56,5 milliárdra nőtt. Ezt azzal indokolták, hogy a Fortuna épületnél "előre nem látható műszaki és egyéb körülmények" merültek fel, amelyek miatt módosítani kellett a szerződés műszaki tartalmát.
Alig egy évvel ezután, 2023 nyarán további nettó 4,4 milliárd forinttal nőttek a költségek, a projekt végösszege ezzel nettó 60,9 milliárd lett. A hatalmas áremelkedés okaként két dolgot jelöltek meg:
a WHB Kft. és Garage Kft. párosára bízták az épület bebútorzását és az audiovizuális technika felszerelését is,
a pénzügyminisztérium egyik háttérszervezete, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is az ingatlanba költözik.
A bútorozási és technikai feladatokat azért kapták meg a kivitelezők, mert ezeket a munkákat eredetileg az állami tulajdonú Közbeszerzési és Ellátási Igazgatóságra (KEF) akarták bízni, de az nem tudta volna időben megcsinálni.
Ugyanis 2024. július 1-től Magyarország tölti be az EU Tanácsának elnökségét, és a régi-új pénzügyminisztériumi épületet a kormány kijelölte az elnökséggel kapcsolatos rendezvények helyszínének. Tehát július 1-re kész kell lennie teljesen, ezt azonban a KEF nem tudja megoldani. Végül arra jutottak, hogy sokkal egyszerűbb, ha mindent ugyanaz a kivitelező, jelen esetben a WHB-Garage párosa végez.
"Megállapítást nyert, hogy a különböző gazdasági szereplők általi feladatellátás elvégzéséből fakadó többlet határidős kockázatok jelentősen csökkenthetők, kizárhatók az egyes munkafolyamatok (kivitelezés befejező munkálatai, bútorozás, audiovizuális technika) egy szerződés keretében történő megvalósításával, miközben munkavédelmi, garanciális, organizációs és vagyonvédelmi előnyei is jelentősek" - írták.
Átlépte a 61 milliárdot
Legutóbb idén március végén módosították a kivitelezési szerződést arra hivatkozva, hogy "Az épület jövőbeli használói (Pénzügyminisztérium, Államadósság Kezelő Központ) részéről - az épület rendeltetésszerű, biztonságos használata és gazdaságos üzemeltetése okán - műszaki tartalom változásokat eredményező igények merültek fel.
A változtatások a (...) létszám- és szervezeti struktúra-átalakulást eredményező változásokat, az épületben elhelyezésre kerülő ÁKK működésbiztonságát jelentősen növelő kibővített műszaki elvárásokat, illetve ezeket kielégítő megoldásokat, szakági munkákat jelentik." - olvasható a módosításról beszámoló tájékoztatóban.
Ez alkalommal nettó 349 millió forinttal drágult a projekt, aminek a végösszege ezzel az áremelkedéssel
meghaladja a nettó 61,2 milliárd forintot.
Emellett az is szerepel a dokumentumban, hogy az átadás-átvétel megkezdésének határideje 2024. május 6., vagyis addigra teljesen készen kell lennie az épületnek.
Ahogy az a tenderdokumentációban szerepel, a munkálatok során a "műemléki védettségű épületszárnyak felújítása készül el nettó 24 887 m²-en, a középkori eredetű, 2 692 m² nettó területű Fortuna épület felújításával és a 11 366 m2 nettó szintterületű új épületszárny beépítésével".
A leírás szerint "összesen bruttó 44 744 m² szintterületen kell XXI. századi munkakörülményeket biztosítani a minisztérium dolgozók számára", illetve "az épületben kialakításra kerül egy »NATO« helyiség", ami a neve alapján valószínűleg egy lehallgatásbiztos szobát jelent.
Az építkezést irányító állami cég, a PM-Tér6 Kft. honlapján a legfrissebb hír márciusi: eszerint a hónap közepétől a végéig az épület közmű-munkálatait végezték. A társaság Youtube-csatornájára március végén felkerült drónvideón azonban jól látszik, hogy elkészültek a főhomlokzati tornyok.
A PM-Tér6 galériáiban pedig látható, hogy a belső munkálatokkal is jól haladtak az elmúlt hónapokban, így az EU-elnökség idejére kész lehet az épület - ha minden jól megy, további drágulás nélkül.
Az ingatlan rekonstrukciójára egyébként annak idején a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV is jelentkezett, ami nettó 57 milliárd forintos ajánlatot adott. Ez azonban túl magasnak bizonyult: a ZÁÉV elvesztette a tendert, amin a WHB és a Garage párosa olcsóbb, nettó 54,3 milliárdos ajánlatát hirdették ki győztesnek.
A WHB a győri Paár Attila érdekeltsége, aki akkor lett közismert, amikor megvásárolta az Eliosban a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonrészét - nem sokkal azelőtt, hogy az Elios közvilágításos projektjei miatt vizsgálódni kezdett az azokat finanszírozó Európai Unió.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: A Pénzügyminisztérium régi-új épülete a Várban 2024. január 4-én (fotó: Wikipedia/PanPeter12) | Már 61 milliárdnál jár a Pénzügyminisztérium újjáépítése a Várban | A Mátyás-templom mellett található ingatlan rekonstrukcióját 2018-ban nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé a kormány. Azóta tevékenykedik a helyszínen a kapcsolódó munkákat végző WHB Kft. és Garage Kft. párosa, ami 2021-ben nettó 54 milliárd forintos ajánlattal elnyerte az épület eredeti állapotba történő visszaállítására kiírt tendert is. A projekt azóta viszont már többször drágult, jelenleg nettó 61 milliárd forint felett áll a számláló. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/25/mar-61-milliardnal-jar-a-penzugyminiszterium-ujjaepitese-a-varban/ | 2024-04-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Sorozatban hatodjára mérettetheti meg magát a június 9-i helyhatósági választáson Károly Ferenc fideszes képviselő Cegléden, a politikus ugyanis immár 2002 óta stabil tagja a városvezetésnek, és ezt feltehetően családjának cége sem bánja. Hosszan tartó politikusi pályafutásánál ugyanis csak az az érdekesebb, hogy bő másfél évtizede a családjának cége is munkát kap az önkormányzattól. Az elérhető információk alapján az Elastic'91 Kft. legalább 2007 óta stabil partnere a városvezetésnek.A cég tulajdonosai Károly Ferenc Sándor és Károly Ferenc Sándorné, a ceglédi képviselő-testület Fidesz-KDNP-s tagjának, ifj. Károly Ferencnek a szülei. A céget még 1991-ben alapították, cégkivonata szerint főtevékenységként nem veszélyes hulladék kezelésével és ártalmatlanításával foglalkozik, a gyakorlatban azonban sokkal inkább köztisztasági és építési feladatokat végez.A ceglédi önkormányzat öt évre szóló köztisztasági keretszerződéseit ugyanis jó ideje már az Elastic'91 Kft. nyeri el, ami éves szinten bő százmilliós bevételt biztosan jelent a cégnek. A közbeszerzési hatóság adatbázisa szerint 2017-ben nettó 581 milliós ajánlattal választotta ki a céget az önkormányzat, a hirdetmény szerint 600 milliós keret állt rendelkezésre a város kasszájában erre a feladatra, 2020-ban pedig nettó 598 milliós keretszerződést kötöttek a várossal. Ennél egyébként csak egy 2022-es szerződés van, ami nagyobb értékű. Akkor ugyanis szintén az Elastic'91 nyerte el a jogot arra, hogy hóeltakarítási munkákat is elvégezze a városban. Ezért nettó 625,1 milliót kaphatnak majd Ceglédtől.Sorozatban hatodjára újrázna a képviselőSorozatban hatodjára újrázna a képviselő Fotó: Facebook/ifj. Károly Ferenc - önkormányzati képviselőA keretszerződéseken túlmenően számos kisebb munkával is megbízzák a képviselő szüleinek cégét. A város honlapján található szerződéslista alapján2018-tól kezdve összesen 24 megbízást kaptak az önkormányzattól, melyek összértéke nettó 637 millió forint. Zömében út-, közterület, tér, parkoló, járdafelújításokat végeznek Cegléden, de 2018-ben kerékpárút létesítésével, sőt, közvilágítás telepítésével is megbízták a társaságot. Az elmúlt két évben ezek helyett már inkább csapadékvíz-elvezető rendszerek állagmegóvó munkáit végzik el, legutóbb ivóvíz- és szennyvízhálózat gerincvezetékét kellett kiépíteniük, lakossági rákötés nélkül. Ezekért általában nettó 10-20 millió forintot kap a cég a várostól.Összesítésünk szerint a keretszerződésekkel és a város honlapján megkötött kisebb szerződésekkel együtt, közel nettó 3 milliárd forintért dolgozhatott a városnak a cég, melynek felívelése 2013-ban kezdődött igazán. Az éves beszámolók adatai szerint ugyanis ekkor volt a bevételekben egy 50 százalékos megugrás: a korábbi 601 milliós bevétel 907 millióra ugrott egy év alatt. Azóta pedig töretlen a fejlődés, a legutóbbi, 2022-es beszámoló szerint a cég forgalma már a 3 milliárd forintot is meghaladta. Bár folyamatosan nyereséges a cég, a dokumentumok szerint csupán egyszer, 2016-ban vettek fel a tulajdonosok osztalékot, 50 millió forintot. Előtte is és azóta is a megtermelt nyereséget bent hagyják a cégben.ForrásA 24.hu korábbi információi szerint kifejezetten kedvelik a politikust a választókerületében, ahol gyakran ingyenes rendezvényekkel is kedveskedik a lakosoknak. A fideszes képviselő a lap forrásai szerint egyébként nem vesz részt az olyan szavazásokon, amelyek édesapja cégét érintik.Ingatlanokhoz is hozzájutnakUgyanakkor nemcsak munkákhoz jut a cég a városvezetésnek köszönhetően, hanem önkormányzati ingatlanokhoz is. A szerződéslistában egy szerződés ugyanis nagyon kilógott a sorból: 2022. január 31-én kötöttek megállapodást a felek „Cegléd külterület 0987/66 hrsz. ingatlan értékesítése” tárgyban. A szerződés értéke nettó 6,2 millió forint volt.Rövid keresés után gyorsan kiderül, hogyezzel a város egyik értékes ingatlanjának újabb darabjához jutott hozzá a képviselő családja. A képviselő-testület akkoriban hozott határozata szerint a Törteli úti volt Dózsa György laktanya területén található kivett telephely, épület, udvar megnevezésű 2130 négyzetméteres ingatlanról van szó. Az Elastic'91-nek pályázni nem kellett, csupán az elővásárlási jogával élt.A hvg.hu 2010-es cikke szerint a cég még 2008-ban vett meg a mintegy 30 hektáros területből 18 hektárnyit a rajta lévő raktárépületekkel, irodaházzal, egykori autómosó, javítóműhellyel és egyéb más épületekkel együtt. Az ügylet pikantériája, hogy az önkormányzat pályázatot sem írt ki az ingatlanra, amiért végül a cég nettó 21 millió forintért fizetett. Mindezt úgy, hogy 2003-ban még hárommilliárd forinton tartották nyilván az ingatlant, két évvel később pedig már „csak” 196 milliót ért a önkormányzat szerint. | Újraindul a fideszes képviselő, akinek családi cége már 3 milliárd forintnyi munkát kapott a ceglédi önkormányzattól | Sorozatban hatodjára mérettetheti meg magát a június 9-i helyhatósági választáson Károly Ferenc fideszes képviselő Cegléden, a politikus ugyanis immár 2002 óta stabil tagja a városvezetésnek, és ezt feltehetően családjának cége sem bánja. Hosszan tartó politikusi pályafutásánál ugyanis csak az az érdekesebb, hogy bő másfél évtizede a családjának cége is munkát kap az önkormányzattól. Az elérhető információk alapján az Elastic'91 Kft. legalább 2007 óta stabil partnere a városvezetésnek. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/08/ujraindul-a-fideszes-kepviselo-akinek-csaladi-cege-mar-3-milliard-forintnyi-munkat-kapott-a-cegledi-onkormanyzattol | 2024-05-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
"Ne olyan beszélgetéseket képzelj el, hogy megmondja, hogy ki fog rúgni, hanem mondjuk, hogy nem örül annak, hogy megszűnt a bizalom. Hogy nem érti, a főépítész véleménye miért különbözik a polgármesterétől. Akkor én mondtam, hogy hát igen, öt év szakmai egyetem a különbség" - mesélte Dienes János, Zugló korábbi főépítésze, amikor arról kérdeztük, milyen volt a viszonya Horváth Csabával, a kerület MSZP-s polgármesterével.
Dienes jelenleg perben áll az önkormányzattal, szerinte ugyanis jogellenesen szüntették meg főépítészi megbízását, ráadásul úgy gondolja, eltávolítása retorzió volt azért, mert szakmai véleményeivel folyamatosan akadályozta, hogy a polgármester szerződést kössön a Bosnyák téri kormányközeli óriásberuházás gazdájával. A beruházás láthatóan annyira fontos a kormánynak, hogy jogszabályokat is bármikor hajlandó módosítani az érdekében: 2021 júliusától alig több mint két év alatt összesen hét olyan kormányhatározatot írtak Orbánék, amikkel a Bayer Construct zuglói ingatlanfejlesztését igyekeztek jobb helyzetbe hozni, és mentesíteni a helyi szabályok hatálya alól.
Ők egyeztetésnek hívták
Főépítészként Dienes is érezte a nyomást, első szakvéleményét még széfbe helyezte. "Féltettem a biztonságom. 500 milliárdos kormányközeli beruházás ügyében adni főépítészi véleményt azért nem annyira kényelmes dolog." Az, hogy a beruházó jól fekszik a kormánynál, világosan látszott. A Bayer Construct vezetője a sajtóban gyakran csak "Tiborcz István üzlettársaként" emlegetett Balázs Attila.
Cége eredetileg vegyes, lakó-iroda-üzleti funkciót képzelt el a fejlesztésben, időközben azonban ez módosult. Kiderült, hogy döntően irodák lesznek majd a területen, és a beruházó rendkívül kényelmes megállapodást kötött a magyar állammal: az állam ugyanis 244 milliárd forintért megveszi a telket és az irodákat. A Bayernek ez mindenképp megéri, hiszen nem nekik kell majd bérlőket keresni, amikor Budapesten egyébként is sok iroda üresen áll, de hogy az államnak is megéri-e, az minimum kérdéses. A Válasz Online cikke szerint nagyjából 8500 ember dolgozhat majd itt, és nem látszik, hogyan bírná ezt el a közlekedési infrastruktúra hatalmas dugók nélkül.
A beruházó képviselőivel tárgyalva a főépítész is érzékelte, milyen kapcsolatok állhatnak a Bayer mögött. "Bejöttek egyeztetni. Azaz ők egyeztetésnek hívták, de valójában csak elmondták, hogy mit akarnak csinálni. Én elmondtam, mik a gondok. Felírták, aztán pár nap múlva jött a kormányrendelet, hogy ami gond, az nem is gond."
Dienes ezért hamar rájött, hogy kerületi főépítészként sem lehet szinte semmilyen érdemi beleszólása abba, hogy a beruházó telkén belül mi történik. Hiába ellenzi városépítészeti szempontból, tenni semmit nem tehet, mert a kormányrendeleteket ő sem kerülheti meg. Abban viszont még mindig van szava az önkormányzatnak, hogy mi történik a telek körül.
Nem kell mindent felsorolni
A beruházást ugyanis nem a Bayer kezdte, már a 2000-es évek közepén születtek tervek az ottani zöldterületek hasznosításáról, akkoriban plázát terveztek ide lengyel befektetők. A projekt azóta rengeteget változott, beruházók között cserélt gazdát a telek, és átalakult az is, mit is akarnak ideépíteni. A folyamat során viszont a zuglói önkormányzat számtalan megállapodást kötött az aktuális beruházóval, és az ezekben foglalt vállalások jelentős része továbbra is él, azaz a Bayernek is teljesítenie kell őket, vagy meg kell egyeznie az önkormányzattal, hogy mit ajánl a teljesítés helyett.
Az évek folyamán a beruházó vállalta többek közt, hogy megépít egy 400 férőhelyes P+R parkolót, hogy a terület negyedét közfunkcióknak rendelik alá, és hogy fejlesztik a környező közterületeket. Ezekről az utóbbi években is folyamatosan tárgyalt az önkormányzat és a beruházó, vannak ugyanis a vállalások között, amiket a Bayer szívesen megcsinál (például a környező közterületek fejlesztése, hiszen ez nekik is érdekük), és vannak, amiktől inkább eltekintene. A tárgyalások alapján elég nyilvánvaló, hogy a mélygarázst például már nem építenék meg, viszont mivel korábban volt ilyen vállalás, valamennyi pénzt kellene fizetniük az önkormányzatnak a mélygarázs helyett, ahogyan minden elmaradó közérdekű vállalás helyett is.
Ezt a megállapodást egy úgynevezett településrendezési szerződés, azaz trsz foglalta volna írásba, amit az önkormányzat és a beruházó is aláír. Az egyezség azonban éveken át nem született meg. A Horváth Csaba polgármester által a képviselők elé terjesztett trsz-tervezet 2021-ben még nem is tartalmazott fizetési vállalást a beruházó részéről. A 2023 áprilisában beterjesztett változatban már fizetett volna a Bayer 250 millió forintot, a májusiban 350 milliót, nyáron pedig már a 2,5 milliárdot is vállalták volna. Ez azonban még mindig kevés, Dienes szerint csak a P+R parkoló 5 milliárdba kerülne.
Ezekhez a tervezetekhez Dienes rendre negatív főépítészi szakvéleményt fűzött, azt írta, nem javasolja az elfogadásukat. A 2021-es tervezetet szakvéleményében Dienes "100%-ban egyoldalúnak" nevezte, arra utalva, hogy az a beruházó és nem az önkormányzat érdekeit tükrözi. Értékelése szerint a tervezettel a beruházó könnyen kibújhatna a korábban vállalt kötelezettségek nagyobb része alól.
Ezzel kapcsolatban a korábbi főépítész azt mondta, Horváth Csaba polgármester "kritika nélkül mindig hozta" azt a szerződéstervezetet, amit a Bayer épp küldött. Dienes az első változatokban nullás, majd a 250 milliós és a 350 milliós fizetési vállalásokat tartalmazó trsz-t sem javasolta elfogadásra, hasonló indokokkal. Nem is fogadták el őket, fideszes és MSZP-s képviselők ugyan igennel szavaztak az önkormányzatban, de ők együtt sem adnak többséget a 22 fős testületben.
Aztán 2023 júliusában jelentkezett Dienesnél Tóth Csaba, Zugló korábbi MSZP-s parlamenti képviselője. Dienes bíróságra beadott iratai szerint úgy tűnt, hogy Tóth a beruházót, azaz a Bayert képviseli. Leültette Dienest a Bayer jogi vezetőjével, és kérte, tárgyaljanak le egy megfelelő trsz-tervezetet. A kérésnek Dienes eleget is tett. A Bayer ekkor már 2,5 milliárdot is hajlandó lett volna fizetni, de még ez is kevésnek tűnt, főleg úgy, hogy Dienes ragaszkodott ahhoz, hogy a tervezet tételesen sorolja fel azokat a korábbi vállalásokat, amit a 2,5 milliárd fejében elengedne az önkormányzat.
"Szerettem volna minden tételt felsorolni, erre Tóth Csaba mondta, hogy az ne legyen benne, mert ahhoz meg kevés ez a pénz." Dienes azt mondta, Tóth azért szerette volna elhagyni a felsorolást, hogy "a képviselők könnyebben fogadják el a szerződést".
Később, 2023 szeptemberében viszont Dienes szerint Horváth Csabáék pontosan azt tették, amire Tóth Csaba is kérte, és kihúzták az elengedett vállalások tételes felsorolását a trsz tervezetéből. Dienes azt mondta, hogy ez a kihúzás érdemben nem változtatott ugyan a tervezet tartalmán, viszont elfedte, hogy a Bayer 2,5 milliárdos fizetési vállalása még mindig nem arányos a beruházó elengedett kötelezettségeinek értékével.
"Az volt a céljuk, hogy a szerződést olvasó képviselők ne találkozzanak a konkrét kötelezettségekkel, például a P+R400-zal, hogy ne tűnhessen fel a szerződés értékaránytalansága. Egy ilyen, 400 férőhelyes P+R parkoló maga legalább 5 milliárdba kerül, és a tervezet szerint a beruházó összes vállalása 2,5 milliárd lett volna. A céljuk ezért az volt, hogy a szerződésben a P+R szó ne is szerepeljen. Így a képviselők közül csak az találkozik a tétellel, aki a több ezer oldalas előzményszerződéseket átolvassa" - mondta az elküldött főépítész, aki ebben az időben folyamatosan kérte a kerületvezetést, hogy kérjenek külsős szakvéleményt az elengedni tervezett beruházói kötelezettségek értékéről. Akkoriban ez nem történt meg, Dienes elküldése után viszont végül igen.
Dienes szerint a menesztésének közvetlen előzménye is az volt, hogy amikor a polgármester és a jegyző kihúzták az elengedi tervezett beruházói kötelezettségek felsorolást a tervezetből, és a rövidített változatot küldték el a beruházónak, ő körímélt írt a polgármesteri kabinet tagjainak, hogy ezt a tervezetet nem egyeztették a főépítészi irodával, és ebben a formában ezt nem is tartja elfogadhatónak.
Csak "megfogalmazódott" egy "kezdeményezés"
Az önkormányzat hivatalos álláspontja szerint Dienes kirúgásának semmi köze sincs a Bayer-beruházással kapcsolatban adott negatív szakvéleményeihez, sőt nem is rúgták ki. Tiba Zsolt jegyző, mint munkáltató 2023. október 4-én egyoldalúan főépítészről hatósági ügyintézőre módosította Dienes kinevezését. Szerintük ez a beosztás megfelel Dienes szakértelmének és végzettségének, Dienes szerint viszont nem, ezért ő nem fogadta el a kinevezésmódosítást, emiatt azonban megszűnt a jogviszonya. Ügyvédjével most azt igyekeznek bizonyítani, hogy a főépítészt nem lehet egyoldalú kinevezésmódosítással lefokozni, és hogy a kinevezésmódosítás igenis a Bayer-beruházással kapcsolatos negatív szakvéleményei miatt történt.
Az önkormányzat szerint azonban Dienes munkájával más problémák is voltak. A peranyag szerint
egy alkalommal téves szakvéleményt adott egy ügyben,
a 2024-es költségvetés tervezése során késve küldött el egy levelet,
valamint egy alkalommal olyan beszerzést kezdeményezett, amire valójában az önkormányzatnak nem volt érdemben szüksége.
Dienes szerint azonban ezeket a problémákat korábban senki nem jelezte neki. "Most tudtam meg ezeket magamról" - mondta. Az önkormányzat számára fölösleges beszerzésből pedig végül nem lett semmi, az önkormányzat nem költött pénzt, és szerinte, ha ezzel a beszerzéssel kapcsolatban az önkormányzatnak tényleg súlyos aggályai lettek volna, akkor azokat jogszabályban meghatározott módon jelezhették volna, végső esetben pedig eljárást kezdeményezhettek volna ellene, ez azonban akkor nem történt meg.
Hogy az önkormányzat pontosan mit gondolt ezekről az ügyekről, azt sajnos nehéz kideríteni, mert sem a jegyző, sem a polgármester nem akart érdemben válaszolni az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre. Tiba Zsolt jegyző még azt sem ismerte el, hogy folyik ilyen eljárás, mert ilyen ügyekről "alkotmányos alapjogok biztosítása és az érintett ember személyiségi jogainak védelme" miatt nem akart tájékoztatást adni.
A Válasz Online kérdéseire korábban a XIV. kerületi önkormányzat annyit írt, hogy Dienessel kapcsolatban nem a Bayer-ügy miatt, hanem "egy másik ügyben" zajlik eljárás, Dienes viszont semmilyen, esetleg ellene zajló eljárásról nem tud. Ezért a jegyzőt megkérdeztük a Válasz Online-nak küldött önkormányzati reakcióról is. Erre Tiba Zsolt annyit írt, "az Ön által említett Válasz Online íráshoz adatot, nyilatkozatot nem adtam".
A kerülettel szerződésben álló Fiala János műsorában (a videón 1:18:11-től) Horváth Csaba polgármester már "jogi és pénzügyi természetű visszaéléssel kapcsolatos gyanúról" és "hatóságokról" beszélt, azt a látszatot keltve, mintha Dienes valamilyen bűncselekményt követett volna el. Dienes azt mondta, semmilyen hatóság nem kereste, azt pedig végképp nem érti, hogy ha a polgármester szerint ő ennyire súlyos visszaélést követett volna el, akkor hogy lehet, hogy hivatalosan nem kirúgni akarták, hanem továbbra is állományban tartani hatósági ügyintézőként.
A munkaügyi perben április végén Tiba Zsolt jegyző tanúvallomásában elismerte, hogy Horváth Csaba valóban többször rá akarta venni, hogy rúgja ki Dienest a Bayer-projekttel kapcsolatos negatív szakvéleményei miatt, de ő ennek mindig ellenállt, igyekezett védeni a főépítészt. "Nem az a dolgom, hogy a politikusok megtorlási álmait kiszolgáljam" - mondta a bíróságon.
A tárgyalás után feltett kérdéseinkre a jegyző egyebek mellett azt írta: "A polgármester nem munkáltatója sem a főépítésznek, sem más főosztályvezetőnek, ezért a fenti elégedetlensége miatt legfeljebb kezdeményezni tud ilyen intézkedést, az említett okból (késlekedés a TRSZ ügyében) viszont nem történt ilyen munkáltatói intézkedés, mert a kezdeményezést egyértelműen, határozottan és többek (pl. a TRSZ-t egyébként ellenző alpolgármesterek, képviselők) által is tudottan rendre elutasítottam". De hozzátette azt is, "a TRSZ megkötése az Önkormányzat számára kézzelfogható előnyöket hozhatott volna, amely megjelent volna egyes beruházásokban és pénzösszegben is".
A bíró a tárgyaláson arról is megkérdezte Tibát, hogy merülhetett egyáltalán fel Horváth Csaba polgármester részéről, hogy egy neki nem tetsző szakvéleménye alapján ki kellene rúgni a főépítészt. Erre a jegyző azt mondta: a politikusok "összevissza beszélnek".
A jegyző tehát elismeri, hogy Horváth Csaba ki akarta rúgatni a főépítészt a Bayer-ügyben adott negatív szakvéleményei miatt, viszont ragaszkodik ahhoz, hogy amikor tényleg kirúgták, az nem ezért történt, hanem Dienes más mulasztásai miatt, a polgármester véleménye pedig irreleváns ebben az ügyben, hiszen a főépítésznek nem ő, hanem a jegyző a munkáltatója. Igaz, a jegyzőé meg a polgármester.
Megkérdeztük erről a polgármestert is. Horváth Csaba szerint az sem igaz, hogy a Bayer-beruházás trsz-e miatt ki akarta volna rúgatni Dienest. "A (...) városközpont terve volt a 2019-es polgármester-jelölti kampány zászlóshajója, fő ígérete. Többek közt ennek megvalósítására kapott felhatalmazást a polgármester azzal, hogy a zuglóiak őt választották meg. A megkezdett munka során azonban Dienes János a Városközpont tervezett helyszínét kezdte vitatni, ezt azonban nem indokolta meg szakmai érvekkel. Ez volt az egyik oka a köztük kialakuló szakmai nézeteltéréseknek, nem a szomszédos területen zajló magánberuházáshoz kapcsolódó TRSZ. A másik lényeges nézeteltérés viszont abból adódott, hogy a volt főépítész túl megengedő volt az általános beépítések kapcsán társasházak, lakóházak esetén. Többször javasolt a beruházóknak a kívánatosnál magasabb lakásszámot és enyhébb egyéb feltételeket. Ezzel kapcsolatban a polgármester mellett a képviselők is gyakran fogalmaztak meg jogos kritikákat" - állt a polgármesteri sajtós válaszában.
Emellett Horváth szerint "az nem állja meg a helyét, hogy a polgármester »igyekezett rávenni« a jegyzőt a főépítész megbízatásának megszüntetésére, mindössze megfogalmazódott a kérdésében írt kezdeményezés a fenti nézeteltérések miatt". Hogy itt pontosan mire gondol a polgármester, és hogy mi a különbség aközött, hogy "igyekezett rávenni a jegyzőt a főépítész megbízatásának megszüntetésére", és hogy "megfogalmazódott" egy ilyen "kezdeményezés", az rejtély.
Azon gondolkodtam, hogy ki az ellenség
Dienes távozása után, november 30-án tartottak egy képviselő-testületi ülést, ezen tárgyalták a trsz legújabb verzióját a képviselők. Ebben a Bayer már 2,5 milliárdos fizetést vállalt volna, de eddigre a képviselők többsége is tudta, hogy ennél sokkal többet kellene kapnia a kerületnek az elmaradt fejlesztésekért. A tervezet elfogadása annyira reménytelen volt, hogy már maga Horváth Csaba polgármester sem javasolta azt. Ő azt mondta, a Bayer 2,5 milliárdos ajánlatával szemben ő 3,5 milliárdot kért, de ezt a beruházó nem fogadta el.
A képviselők azonban még ezt az összeget is kevesellték, és azt sem értették, miért pont 3,5 milliárdot kért a polgármester.
"Polgármester úr (...) ugye kétszer is be akart hozni egy trsz-t, talán májusban és tavasszal kétszer is volt, amikor már előttünk voltak ezek a trsz-ek, ahol még szó nem volt pénzről. Aztán szó volt 250, aztán 350 millió forintról, meg hogy minden körzet kap 20 millió forintot, ilyen is volt, tehát hogy egészen alacsony szinten is megállapodott volna, és nem önön múlt, hogy nem állapodott meg, hanem a testület egy része addigra már érezte, hogy az aránytalan" - emlékeztette a polgármestert Várnai László, a Civilzugló Egyesület képviselője.
A korábban MKKP-s, jelenleg független Victora Zsolt ismertette, hogy Veszprémben 2023-ban összesen kb. 5 milliárdból készült el egy 174 férőhelyes parkoló, ennyit tehát szerinte minimum kapnia kellene az önkormányzatnak. De szerinte a telekérték-növekedéssel, és a többi elmaradt vállalás értékével együtt talán a 15 milliárd sem lenne irreális összeg.
A november 30-i ülésen Dienes utódja, Binó Beáta sem javasolta a trsz elfogadását, és az önkormányzat hivatkozik is erre Dienes munkaügyi perében. Szerintük ugyanis ha valóban a Bayer-projekttel kapcsolatos negatív véleményei miatt rúgták volna ki a főépítészt, nem olyan embert neveztek volna ki utódjául, aki szintén nem javasolja a trsz megkötését a képviselőknek. Dienes és az ügyvédje szerint azonban az, hogy őt a Bayer-projekt miatt távolították-e el, és az, hogy az új főépítész mit gondol a beruházásról, két külön ügy.
A volt főépítész azt mondta, igazából már csak azon csodálkozik, hogy miért nem rúgták ki hamarabb, hiszen a polgármester többször is jelezte neki, hogy elégedetlen a Bayer-projekttel kapcsolatos szakvéleményeivel. Aztán amikor tényleg döntöttek az eltávolításáról, azt hitte, talán találtak valakit utódjául, aki a polgármesternek tetsző szakvéleményt ad majd.
"Két hétig nagyon nehéz volt. Azon gondolkodtam, hogy ki az ellenség, de amikor rájöttem, hogy továbbra is csak Horváth Csaba, akkor megnyugodtam" - mondta.
A cikkhez természetesen megkerestük a Bayer Constructot és Tóth Csabát is. Eddig csak utóbbi válaszolt, annyit, hogy "szívesen segítenék, de a nevezett úr üzleti ügyeivel nem foglalkozom". Hogy a nevezett úr alatt Dienesre vagy Horváth Csaba polgármesterre gondolt (mindkettejüket megneveztük a kérdéseinkben), nem derült ki.
A cikk elkészítésében közreműködött: Cseke Balázs | Bejöttek egyeztetni. Elmondtam, mik a gondok. Pár nap múlva jött a kormányrendelet | „Ne olyan beszélgetéseket képzelj el, hogy megmondja, hogy ki fog rúgni, hanem mondjuk, hogy nem örül annak, hogy megszűnt a bizalom. Hogy nem érti, a főépítész véleménye miért különbözik a polgármesterétől. Akkor én mondtam, hogy hát igen, öt év szakmai egyetem a különbség” – mesélte Dienes János, Zugló korábbi főépítésze, amikor arról kérdeztük, milyen volt a viszonya Horváth Csabával, a kerület MSZP-s polgármesterével. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/08/zuglo-foepitesz-dienes-janos-horvath-csaba-bayer-construct | 2024-05-08 07:09:00 | true | null | null | Telex |
A mentelmi bizottság javaslatának megfelelően a parlament 173 igen, 6 nem szavazattal felfüggesztette Molnár Zsolt mentelmi jogát.
Az ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztését Polt Péter legfőbb ügyész kérte befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt egy folyamatban lévő bűnügyben.
A gyanú szerint Baja Ferenc volt informatikai kormánybiztos, az MSZP választmányának jelenlegi elnökhelyettese 2019 júniusában a BKV informatikai közbeszerzésének egyetlen pályázójától 30 millió forintot kért, hogy a szerződés létrejöttét és fenntartását ne akadályozza a fővárosi önkormányzatban pozíciót betöltő hivatalos személyeknél. Molnár Zsolt Baja Ferencen keresztül kérte meg a pályázót, hogy a szerződés meg nem támadásáért cserébe neki is fizessenek 40 millió forintot. A pénz átadása a képviselőnek 2019 augusztusában meg is történt. Az ügyészség szerint ez a cselekmény alkalmas a társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének megállapítására.
A határozathozatalok előtt Hargitai János, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke közölte, hogy Molnár Zsolt írásban kérte a bizottságtól mentelmi joga felfüggesztését.
Molnár Zsolt emlékeztetett arra, hogy ezt 2022 februárjában kérte, bízva abban, hogy a független ügyészség tisztességesen ki fogja vizsgálni az ügyet. Szerinte nem ő lesz a magyar történelemben az egyetlen, aki koncepciós eljárás áldozata lesz. Azon véleményét is hangoztatta, hogy a mentelmi jognak a jelenlegi formájában semmi értelme, azt el kellene törölni. | Felfüggesztették az MSZP-s Molnár Zsolt mentelmi jogát | Az MSZP politikusát egy 40 milliós korrupciós üggyel kapcsolatban hallgatnák ki gyanúsítottként. Molnár Zsolt ezt komolytalannak tartja, azzal viccelt, hogy a korrupciós pénzből pomogácsok és békaemberek is kaptak jutalékot. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240410_molnar-zsolt-mentelmi-jog-felfuggesztes-korrupcio | 2024-04-10 17:04:00 | true | null | null | HVG |
"Sajnos azt kell mondanom, hogy egyáltalán nem csak a propagandasajtót finanszírozó szerződések hasznossága és/vagy ára volt megkérdőjelezhető. Amit láttam, az szerintem a büntetőjogi felelősség kérdését is felvetheti százmilliós nagyságrendű, egyéb szerződéseknél is" - írta Facebookon Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő azután, hogy betekintést kapott a Diákhitel Központ néhány szerződésébe.
Erre azután került sor, hogy Magyar Péter a Partizánnak adott interjújában azt mondta, az éves, több száz milliárdos állami kommunikációs tendereket mindig megnyeri egy cég, és kvázi azzal kell leszerződnie mindenkinek. A Diákhitel Központnak is ezzel a céggel kellett leszerződnie, és egyrészt nem voltak megelégedve a szolgáltatás minőségével, másrészt a piaci árhoz képest sokszorosan (volt, hogy háromszorosan, máskor hatszorosan) túlárazott ajánlatokat kapott, amiknek az aláírását nem akarta vállalni, több körben is megtagadta, mire jelezték neki, hogy "ezt nem kéne". Arra a kérdésre, hogy a Balásy Gyula-féle kommunikációs cégekről van-e szó, annyit felelt: "azt hiszem, van köze hozzá".
Hadházy állítása szerint "a propaganda hirdetéseit elosztó New Land Media keretszerződésének ajánlati árait most sem mutatták meg, de a lehívott megrendelések áraiból azért lehet következtetéseket levonni", szerinte egy évi 50 milliárdos csalássorozatról van szó. "De vannak itt közvélemény-kutatások, erősen megkérdőjelezhető árazással, tanulmányok, amik valószínűleg soha el sem készültek, vagy ha igen, akkor azok mosolyt fakasztóan primitívek és semmitmondók, és még sok, nagyon furcsa szerződés" - teszi hozzá a képviselő.
Bejegyzésére gyorsan reagált Magyar Péter is, aki szerint Hadházy állítása szimpla rágalmazás. "Ha az Ön célja, hogy a rogáni propagandával karöltve próbálja akadályozni, hogy NER-t és a hozzá tartozó szatelitpártokat 14 év után végre egy - valódi alternatívát kínáló és erőt felmutató - politikai közösség leváltsa, akkor majd idővel elszámol a lelkiismeretével" - szúrt oda a TISZA Párt alelnöke. | Hadházy belenézett a Diákhitel Központ Magyar által emlegetett szerződéseibe, és nem tetszett neki, amit látott | A képviselő szerint a büntetőjogi felelősség kérdése is felmerül. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240425_hadhazy-akos-diakhitel-kozpont-szerzodesek-magyar-peter-balasy-gyula | 2024-04-25 10:00:00 | true | null | null | HVG |
Csütörtökön tartották a Mol közgyűlését, melyen az osztalékfizetésről döntöttek a vállalat 2023-as üzleti éve után. A vállalat közel 198 milliárd forint osztalék kifizetését javasolta, melyet a közgyűlés meg is szavazott.
Ez az összeg ugyan alacsonyabb, mint az elmúlt két évé - az 2021-ben 242 milliárd, 2022-ben 280 milliárd volt - de így is jócskán felülmúlja a megelőző évtized osztalékait, melyek jellemzően 45-60 milliárd között alakultak, és a 2017-18-20-as megugrás is 94, 107 és 76 milliárdot jelentett. Egy részvényre most 150 forint alap osztalék és még 100 forint rendkívüli osztalék jut.
A Portfolio szétbontotta, hogy a Mol részvényesei közül most kinek hány forint jut. Az olajtársasági részvények 56,3 százaléka van közkézen, ez 111,47 milliárd forintnyi osztalékhányadot jelent. A legnagyobb egyedi részvényes a cég és a magyar állam közös vagyonkezelője, a Mol-Új Európa Alapítvány, 10,49 százalékkal, erre most 20,77 milliárd forint jut.
10-10 százalékos tulajdonrésze van a társaságban a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak és az MCC-t fenntartó Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak, melyek így egyenként 19,8 milliárdot kapnak. A Mol alkalmazottai a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Programban (KMRP) 7,95 százalékot birtokolnak a cégből, köztük 15,74 milliárd oszlik meg. Végül az OTP 5,25 százalékkal van jelen a Molban, így 10,39 milliárdot kap. | Közel 20-20 milliárdot fizet ki a Mol két corvinusos alapítványnak | Az olajtársaság a közgyűlésén 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti év után. A részvényesek közül az OTP is több mint 10 milliárdot kap, a Mol és a magyar állam közös alapítványa pedig több mint 20-at. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240425_mol-kozgyules-osztalek-fizetes-corvinusos-alapitvanyok | 2024-04-25 13:00:00 | true | null | null | HVG |
Budapesten egy profi bankrabló nem egy verőfényes, hanem egy vacak, felhős napon pakolja ki a széfet. Ilyenkor ugyanis hajlamosabbak feladni a szolgálatot azok az optikai képalkotó rendszerek (jellemzően térfigyelő kamerák) és kommunikációs hálózatok, amelyek egyenesben közvetítik a meneküléséről szóló videófelvételeket a központba.
Anélkül, hogy nagydobra verték volna, az elmúlt években fokozatosan felépült a Szitakötő-rendszer, amelyet még Pintér Sándor belügyminiszter talált ki, ma viszont már Rogán Antal is használhat, miután a titkosszolgálatok az ő felügyelete alá kerültek. Az előzmény: iszlamista terroristák 2015-ben egy párizsi színházteremnél több mint száz embert megöltek, és kiderült, hogy a főszervező előzőleg többször is megfordult Budapesten, ám a magyar bűnüldözők nem tudtak értékelhető képanyaggal szolgálni róla. A fejlesztések ma már lehetővé teszik, hogy időpont és helyszín alapján keresni lehessen a napi több millió rögzített esemény között, amit legfeljebb az időjárás és a technikai fejlettség fékezhet, miután a pénzhiány miatt a kamerák egy része nem a legtökéletesebb.
Az információtechnológia azonban, amely összefüggő hálózatba kötötte ezeket az eszközöket, kiváló. Az intelligens közlekedési hálózatokkal együttműködésben fejlesztik a rendszert, és olyan matematikusok írják az analitikát, akik többmilliós fizetés alatt el sem szegődnek. Az információk nem csak a térfigyelő kamerákból érkeznek, bár kétségtelenül azok a legáltalánosabb elemei a hálózatnak. | A budapesti térfigyelőkkel már élőben is követhet bárkit a rendőrség és a titkosszolgálat | Kifejlődött a Szitakötő: Budapesten már több ezer megfigyelőpontot kötöttek össze, kereshetővé téve az így keletkező adatokat a rendőrség, a terrorelhárítás vagy a nemzetbiztonsági szervezetek számára. A sok információ végállomása a Kormányzati Adatközpont, amely azonos székhelyen működik a Rogán Antal miniszter alá tartozó titkosszolgálattal, a Nemzeti Információs Központtal, ahol az ellenzék állítólagos „guruló dollárjairól” szóló jelentés is készült. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240426_hvg-terfigyelo-kamera-titkosszolgalat-rogan-latvanyehseg | 2024-04-26 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A Magyar Péter hangfelvételéről "Detti" néven elhíresült jogász több éven át volt egyidejűleg az Igazságügyi Minisztérium vezető kormányfőtanácsosa és a Magyar Bankszövetség vezető jogásza, jogi igazgatója. Az egyik helyen előkészítik és megalkotják a törvényeket, a másik helyen - a bankok szempontjából ideális esetben - kritikával illetik a pénzintézetek számára előnytelen jogszabályokat. Martonovics Bernadettnek ezért a két célért egyidejűleg kellett volna dolgoznia.
A két pozíció betöltése egybeesett azzal az időszakkal, amikor az adóhatósági nyomozás egyik lehallgatása során telefonvégre került Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar ma már házi őrizetben lévő egykori elnöke, akit korrupciós bűncselekményekkel vádolnak. E telefonbeszélgetéseknek többször szereplője volt Martonovics is, aki nemcsak bizalmas kapcsolatban volt Schadllal, de egyértelműen össze is játszott vele. | Maradt a Bankszövetségnél Schadl György volt bizalmasa, akinek nevét Magyar Péter hangfelvételén is említik | Martonovics Bernadett a lehallgatott telefonbeszélgetések tanúsága szerint többször beszélt Schadl Györggyel, Varga Judit pedig úgy emlegette, mint akinek szerepe volt Rogán Antalék állítólagos kísérletében, hogy kihúzassák magukat az ügyészség nyomozati anyagaiból. Az is figyelemre méltó, hogy első látásra összeférhetetlen pozíciókat töltött be az Igazságügyi Minisztériumban és a bankok érdekképviseleti szervezetében. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240425_martonovics-bernadett-schadl-gyorgy-varga-judit-magyar-peter-bankszovetseg?utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2024_04_26&utm_content=hvg360 | 2024-04-25 13:31:00 | true | null | null | HVG360 |
A bíróság kimondta az Ecosolifer Heterojunction Kft., a fantomgyárként elhíresült csornai napelemgyártó cég fizetésképtelenségét, egyúttal elrendelte a felszámolását múlt pénteken, május 3-án - tudta meg a 24.hu. A bíróság által kirendelt felszámoló a ProTrust Reorganizáció Felszámoló és Befektetési Kft., a felszámolóbiztos Lampért Csaba. Ezen felül csak annyi derül ki a bírósági határozatból, hogy tavaly augusztus 31-én nyújtották be a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet, arra nem térnek ki, melyik hitelező kezdeményezte az eljárást. Annyit azonban a bedőlt cég utolsó leadott mérlegéből kihámozhatunk, hogy a 2022. végi állapot szerint
a legnagyobb hitelező az állami tulajdonú MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. volt, 11,4 milliárd forint hosszú lejáratú fejlesztési hitellel,
illetve kétmilliárd forint rövid lejáratú kölcsönt várt vissza az állami bankcsoporthoz tartozó Regionális Fejlesztés Finanszírozó Zrt.
A nyolc éve bukdácsoló gyárról februárban érkeztek az első aggasztó hírek, akkor dolgozók jelezték, hogy csúszik a bérük kifizetése, és határozatlan időre állásidőre küldték a munkásokat. Márciusban a csornai önkormányzat csoportos létszámleépítésről posztolt, és arról, hogy a gyár bezárja a kapuit, a több tucat dolgozót érintő ügyben azonban a polgármester ugyanúgy nem tudott kapcsolatba lépni a gyártulajdonossal és a cégvezetéssel, mint ahogy lapunk sem.
A bérfizetések elakadásáig csak annyi látszott, hogy a csornai cég a termelés 2020-as indulása óta tetemes veszteséget és adósságot halmozott fel. Ugyan bevétele 2022-ben már valamelyest meghaladta az 1,2 milliárd forintot, de ennek több mind a tripláját tette ki a veszteség: 3,8 milliárd forint volt a mínusz. Ennek nagyobb részét a pénzügyi műveleteken elszenvedett 2,9 milliárd forint veszteség okozta.
Három év alatt, 2020 és 2022 között
7,7 milliárd forint veszteséget hozott össze a társaság, miközben szárnyalt a napelempiac.
Így a cég saját tőkéje negatívba fordult, 2022 végére mínusz 4,8 milliárd forint szerepelt a saját vagyont mutató soron, ami pedig a tartozásait illeti: az összes kötelezettsége meghaladta a 18 milliárd forintot.
Pedig az indulása óta óriási állami hátszél segítette a csornai céget:
egyedi kormánydöntéssel 1 milliárd forint állami támogatást kapott,
közel 2 milliárd forint uniós támogatást nyert el,
az állami Eximbank 22,5 millió euró hitelt nyújtott a cégnek,
majd a szintén állami MFB átvette a hitelt, sőt a duplájára emelte a keretet a piaci keresletre hivatkozva. (A 40 millió eurós hitelről, a 80 millió eurós biztosítékról itt írtunk részletesebben.)
És ezzel sem volt vége a sornak, a brutális fejlesztési hiteleken kívül az MFB a működéshez is nyújtott forrást, az ugyancsak a bankcsoporthoz tartozó Regionális Fejlesztési Finanszírozó (RFF) Zrt. a 2022-es mérleg szerint közel 2 milliárd forint erejéig nyújtott hitelt a csornai cégnek. Informátorunk úgy tudja, hogy a forgóeszközhitelre például a bérfizetéshez volt szükség.
A fő hitelező MFB-t hiába kérdeztük korábban arról, hogyan akarják kezelni a cég helyzetét, mi a terv az óriási állami hitel visszaszerzésére, felmondják-e a szerződést - nem kaptunk választ. Nem találtuk nyomát a hivatalos és a nyilvános cégiratokban annak, hogy a bank tőkeemelést szorgalmazott volna, vagy az évek óta negatív saját tőke miatt kezdeményezte volna a törvénysértő helyzet megszüntetését. Senki nem kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást, és az sem merült fel, hogy a cégbíróság törölje a céget.
Diszkrét kísérlet a gyár feltámasztására vagy időhúzás?
Találtunk viszont nyomokat arra, hogyan próbálták feltámasztani a társaságot. A társaságot bevonták a néhány éve bevezetett, úgynevezett szerkezet-átalakítási eljárásba, legalábbis a Rose Consulting Kft. honlapján az eljárás alá vont cégek között szerepel az Ecosolifer, méghozzá úgy, hogy 2023. március 13-án kezdték a szerkezet-átalakítást. Ez az eljárás 2022 közepe óta létezik, célja, hogy a fizetési gondba került cég szakértők bevonásával egy olyan restrukturálási tervet dolgozzon ki, mellyel helyreállíthatja a pénzügyi egyensúlyát, elkerülheti a fizetésképtelenséget, valamint biztosíthatja működőképességét. Adott esetben ez a csődeljárásnál kedvezőbb lehetőséget nyújthat, hiszen például a sikertelensége esetén nem megy át automatikusan felszámolásba. A szerkezet-átalakítási eljárásban is a hitelezőkkel kell megegyezni a meneküléshez, de nagyobb az adós mozgástere, belefér például az is, hogy friss finanszírozási lehetőséggel mentsék meg a céget.
A csőd- és felszámolási eljárásokhoz viszonyítva diszkrétebb, hiszen az eljárás lefolytatható a nyilvánosság kizárásával, így az nem rontja a piaci megítélést.
Az eljárásra egy év áll rendelkezésre, ez az Ecosolifer esetében március közepén járt le, de úgy fest, nem hozott eredményt, hiszen a bíróság végül elrendelte a felszámolást.
Alapvetően a 40 millió euró (közel 16 milliárd forint) hitelt nyújtó MFB-vel kellett volna tető alá hozni megállapodást, tekintve, hogy az Ecosolifer 18,7 milliárd forint összes kötelezettségének oroszlánrésze az állami bankhoz kötődött. (A mérlegben 11,4 milliárd forint hosszú lejáratú, fejlesztési, beruházási hitel szerepelt, a rövid lejáratú kötelezettségek között van nyoma a 2 milliárdos RFF-kölcsönnek és a 2,2 milliárd forintos tagi hitelnek a svájci anyacégtől.)
A tőkepótlásra és a fennálló hitelezői követelések rendezésére a svájci homályba vesző tulajdonos képviselője, Haidegger Ákos olyan megoldást vázolt a mérlegbeszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésben, ami egyszer már megesett a cég történetében. A cég az Eximbank bő 20 millió eurós hitelével nem tudott boldogulni, majd az MFB duplájára emelte a hitelkeretet azzal, hogy nagyobb kapacitást alakítanak ki.
A szerkezet-átalakítás kapcsán is az merült fel, hogy a tőkehelyzet konszolidációja kapacitásbővítés mellett következne be, mégpedig 12 hónapon belül. A terv úgy szólt, hogy külső befektető bevonásával a társaság tőkeemelést hajt végre, és a tőkeemelés összegével megegyező, egyösszegű törlesztést fizet a banki hitelezők számára. A banki hitelezők fennmaradó követelését átütemezik, és az új befektető finanszírozza a kapacitásbővítést plusz a gyártást. A Haidegger által ellenjegyzett beszámoló szerint 2022-2023-ban négy szándéknyilatkozatot írtak alá külföldi befektetőkkel. A szándéknyilatkozatokból azonban végül nem lett szerződés, és az MFB-vel sem jött össze a megállapodás a szerkezet-átalakításról. "A vadonatúj eljárás alkalmazásával csak elodázták a felszámolási eljárást egy évvel" - foglalta össze a következményeket az ügyet belülről ismerő forrásunk.
Számos egyéb mozzanat mellett nehezen érthető, hogy ilyen tekintélyes állami hitelnyújtás mellett miként fordulhatott elő, hogy az állami bankoknak sosem volt a cég ügyeire rálátó igazgatósági vagy felügyelőbizottsági delegáltja - mi több, nem is működött a cégnél ilyen testület. Ügyvezetőként Haidegger Ákos irányította a céget a kezdetektől, a tulajdonos pedig a svájci homályba vesző Ecosolifer AG volt, a magyar állam csak a forrást nyújtotta az üzlethez.
A hitelezőknek - így az MFB-nek is - 40 napjuk van, hogy jelezzék: érvényesíteni kívánják a követelésüket. Óriási eszközállománya van az Ecosolifernek: 2022 végén 15,5 milliárd forint tárgyi eszközt szerepeltettek a könyvekben,
ebből 10,7 milliárd a műszaki berendezés, aminek a lelke a gyártósor,
bő 4,8 milliárd pedig az ingatlanok, valamint a kapcsolódó vagyoni jogok nyilvántartott értéke.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy vérmes reményei lehetnek a hitelezőknek. Napelemes cégek felszámolásán edződött szakértők és a csornai projektet ismerő források úgy vélik: a gyártósorért, illetve a telepért a könyvekben szereplő érték töredéke folyhat be, vagyis
esélyes, hogy az állami bank hitelének nagyobb része benn ég a csornai projektben. | Fizetésképtelen a csornai napelemgyár, épp most ég el benne több mint 10 milliárd forint állami hitel | Esélyes, hogy elbukja az állami tulajdonú MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. annak a 40 millió eurós hitelnek a nagyobb részét, amit a csornai napelemgyár projektjébe beletolt. Miközben pörög a napelempiac, az Ecosolifer Heterojunction Kft. három év alatt 7,7 milliárd forint veszteséget hozott össze. A cég megmentésére bevetették a szerkezet-átalakítási eljárást, de nem érkezett meg a beharangozott külföldi megmentő a sokmilliárdos tőkeinjekcióval, így végül a bíróság elrendelte a napelemgyártó felszámolását. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/05/08/fizeteskeptelen-csornai-napelemgyar-fantomceg-10-milliard-forint-allami-penz/ | 2024-05-08 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az utánpótlás-neveléssel foglalkozó Szőke István Labdarúgó Akadémia közpénzeket felhasználva egy használt Tesla Model S-t vásárolt - írja Facebook oldalán Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselője. A nagy értékű autót arra hivatkozva vették meg, hogy az megkönnyíti a gyerekek meccsekre és hazaszállítását, valamint az ügyintézést. Az is fontos szempont volt, hogy a kocsi zöld rendszámú legyen, mert azzal meg tudják spórolni a gépjármű- és a súlyadót, iletve a parkolási díjat.
A momentumos képviselő azt írja, már korábban elkezdte részletesen feltárni a Városi Civil Alapon keresztül jövő állami támogatásokat, amelyek nagyrészt Fidesz-közeli szervezeteknél landolnak.
A labdarúgó-akadémia a Városi Civil Alap támogatásából vásárolt autót 2021-ben. Hajnal Miklós azt írja, amikor megnézhette az iratokat a támogatásokat osztó Bethlen Gábor Alapkezelőnél, másolatot és fotókat nem készíthetett,
de a saját szememmel is láttam a Tesláról készült fotókat. Itt derült ki az is, hogy a vásárlást összesen 5 millió forinttal támogatta a magyar állam adófizetői pénzből a Városi Civil Alapon keresztül
- írja Hajnal, aki szerint az ügy maszatolásából is látszik, hogy az egyesület pontosan tudja: a támogatás felhasználása az erkölcstelenség mintapéldája. | Momentum: állami támogatásból vett Teslát a Városi Civil Alap pénzéből egy ferencvárosi sportegyesület | Az FTC alá tartozó, utánpótlás-neveléssel foglalkozó Szőke István Labdarúgó Akadémia közpénzeket felhasználva egy használt Tesla Model S-t vásárolt – írja Facebook oldalán Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselője. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/05/08/hajnal-miklos-tesla-varosi-civil-alap-ftc-szoke-istvan-akademia-tar-jozsef/ | 2024-05-08 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
5 milliárd 977 millió forintért vásárolta meg az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány a zalaszabari Zobori Élmény Parkot - derül ki a 24.hu közérdekű adatigénylésére adott válaszból.
Amint megírtuk, tavaly a közpénzzel is gazdálkodó, az Erzsébet-táborokat üzemeltető alapítvány gyakorlatilag titokban szerezte meg a Kis-Balatonhoz közeli, panorámás területet, majd az idén elzárta azt a nagyközönség elől. Pedig egy önkormányzati dokumentum szerint ez volt Zala megye egyik legjelentősebb idegenforgalmi attrakciója, amelynek fenntartása és fejlesztése nélkülözhetetlen a megyében - nem mellesleg közel egymilliárd forintos állami támogatás segítéségével épült meg.
Komoly ambíciók, váratlan bezárás
"Az élménypark Erzsébet-táborként a rászoruló, közöttük súlyosan beteg, többek között daganatos megbetegedésben vagy veleszületett szívbetegségben szenvedő, valamint baleseti sérült gyermekek élményterápiás rehabilitációjának ad helyet" - írta megkeresésünkre az alapítvány. Vagyis a tábor jó célt szolgál, igaz, eddig is ezt tette, csak emellett bárki más számára elérhető is volt.
Szabadics Zoltán, a Holnapocska Tábor és a Zobori Élménypark alapítója - a Balatoni Hajózási Zrt. igazgatósági elnöke, akinek cégei rendszeres szereplői az állami közbeszerzéseknek, például szennyvízcsatorna- és útépítési feladatokat látnak el, és Mészáros Lőrinc érdekeltségének rendszeres konzorciumi partnerei - még 2008-ban vásárolta meg a területet a Dulák-hegyen, a Kis-Balaton közelében, mindössze 10 kilométerre Zalakarostól. 2010-ben a Szabadics házaspár elindította az első Gyógyuló Holnapocska Táborát a tulajdonukban lévő zalaszabari kalandparkban.
A táborban megfordultak veleszületett szívbetegséggel, valamint reumatológiai problémával élő és daganatos betegségből gyógyult gyerekek is. A táborok különlegessége az volt, hogy a gyerekek nem elzárt környezetben, hanem egészséges társaikkal együtt játszhattak. A cél az volt, hogy hosszabb kórházi tartózkodást követően a gyermekek pozitív önértékelése megerősödjön, képesek legyenek megküzdeni a krónikus betegséggel járó pszichés nehézségekkel. Korábbi sajtóhírek szerint 2015-ben az Erzsébet-program is csatlakozott az élményterápiás táborokhoz, majd 2019-ben állami segítséget kapott a tulajdonos turizmusfejlesztés címén.
Az élménypark nevezetességéül szolgáló 400 méter hosszú hullámvasutat Rogán Antal és Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség volt vezérigazgatója (jelenleg az MTÜ igazgatóságának elnöke) adta át. A fejlesztésre az üzemeltető Zobori Kalandozoo Kft. - Szabadics Zoltán és felesége érdekeltsége - 923 millió forint egyedi támogatást kapott az MTÜ-től. "Zalaszabar megelőzte Budapestet" - mondta a 2019-es átadás alkalmával a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a fix telepítésű hullámvasút létesítéséről. Manninger Jenő, a térség akkori országgyűlési képviselője, jelenlegi Keszthely fideszes polgármestere is lelkesen beszélt a projektről. Ő a többi között azt emelte ki, hogy a "több száz kilométeres körzetben is egyedülálló minőségi fejlesztés hozzájárul, hogy turisztikai célpontként is erősödjön a térség." Szabadics Zoltán pedig arról beszélt, hogy az élménypark építésére minden szabad forrásukat felhasználták, és a balatoni turisztikai régió legvonzóbb élményparkját, egyúttal legjobb táborát szerették volna megvalósítani.
Az ambíciókból és a ráfordított állami támogatásokból azonban nem született hosszú távon is sikeres projekt: az élménypark turisztikai attrakcióként öt év után bezárt.
Az ingatlan tulajdoni lapja alapján az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány már 2023 júniusában a terület tulajdonosává vált, viszont ekkor még az élménypark elidegenítési tilalom alatt állt, illetve az MBH Bank 168 millió forintos jelzáloga, valamint az MTÜ alá tartozó Kisfaludy Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. 601 milliós jelzáloga terhelte - erről már áprilisi cikkünkben beszámoltunk, miután a Telex a tábor végleges bezárásáról írt. Az elidegenítési és terhelési tilalmat tavaly augusztusban törölték, ennek részleteire rákérdeztünk az MTÜ-nél, de választ hetek óta nem kaptunk.
"Zala megye egyik legjelentősebb idegenforgalmi attrakciója"
Az nem kérdés, hogy a gyermekek táboroztatása nemes cél, ám a helyi turizmusnak biztosan nagyobb lendületet ad, ha a nagyközönség számára is elérhető az élménypark. A turizmus.com cikke szerint az élményparkot 2023-ban 40 ezer vendég kereste fel, a szomszédos Holnapocska Táborban pedig több mint 3000 gyermek nyaralt térítésmentesen.
Egy, a helyi önkormányzat által megrendelt 2021-es dokumentum szerint is jelentős szerepe volt a térség turizmusában az élményparknak, mondván, az
nem csupán Zalaszabar, de Zala megye egyik legjelentősebb idegenforgalmi attrakciója. Fenntartása és fejlesztése nélkülözhetetlen a megyében.
Sőt, 2021-ben módosították is a településrendezési tervet az élménypark miatt. A cél az volt, hogy megnöveljék a Dulák-hegyen, a különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi övezetben megtalálható területnek a beépíthetőségét, "így a meglévő élménypark újabb élményelemekkel bővülhet, és a területet használók számára újabb épületek lesznek építhetők."
A módosítást Szabadics Zoltán kérte azzal indoklással, hogy:
Hiába van játék és hozzá való tér lehetőségünk, hiába lehetne még több gyermekkel a Kis-Balaton csodáját megosztani, ha nincs több táborhelyünk. E mellett az elmúlt évek alatt kiderült, hogy a gyógyuló gyermekek saját kortársi környezetben sokkal hatékonyabban tudják elfogadni az életmódbeli szabályokat. Sokkal erősebb a beépülés, ha maguk állíthatják össze a cukorbeteg gyermekek a saját szakácskönyvüket, amit közösen egy tankonyhában megfőzhetnek, vagy sokkal befogadóbbak a gyógytornákkal, ha azt saját sorstársuk mutatja nekik a tornaszobában, de még számtalan példát lehetne sorolni. A két típusú felismerés miatt vált szükségessé a gyermektábor szálláskapacitás-bővítése olyan épületben, ahol a fenti tevékenységeket is a rehabilitáció és az életmódjavítás kereteiben el tudják végezni.
Oncz Pétert, Zalaszabar polgármestert is megkérdeztük a módosítással, illetve az élménypark alapítványi tulajdonba kerülésével kapcsolatban, illetve kíváncsiak lettünk volna arra is, hogyan érinti a település és a térség turizmusát a turisztikai attrakció bezárása. A júniusi választáson újrainduló polgármester azonban nem válaszolt kérdéseinkre. Szabadics Zoltánt, a terület korábbi tulajdonosát elértük ugyan telefonon, de ő sem kívánt nyilatkozni a 6 milliárd forintért értékesített élménypark működtetésének eddigi tapasztalatairól és az adásvétel részleteiről. | Hatmilliárdért vette meg az Erzsébet-táborokat működtető alapítvány az egymilliárdos állami támogatással megépült élményparkot | Az állam öt évvel ezelőtt közel egymilliárd forinttal támogatott meg egy turisztikai fejlesztést Zalaszabaron. Az így kialakított élményparkért az Erzsébet-táborokat működtető alapítvány tavaly csaknem hatmilliárd forintot fizetett – tudta meg a 24.hu. A területet a jövőben beteg, gyógyuló és rászoruló gyermekek használhatják majd ingyenesen – igaz, ez eddig is így volt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/05/09/zalaszabar-elmenypark-erzsebet-tabor-alapitvany-ingatlanszerzes-turizmus/ | 2024-05-09 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az EcoSolifer Heterojunction Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt" egységesített eljárásrend szerinti megszüntetéséhez szükséges kormányzati intézkedésekről döntött a kormány. A Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt, rendelet a csornai napelemgyár
felszámolási eljárását a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 65. § (1) bekezdés b) pontja és 65. § (3) bekezdés a) pontja alapján stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárássá minősíti.
A kormányfő döntése péntektől hatályos.
Éppen a kormányülés napján, szerdán írtuk meg, hogy a bíróság már kimondta az Ecosolifer Heterojunction Kft. fizetésképtelenségét, elrendelte felszámolását múlt pénteken. A törvény alapján az, hogy a csornai napelemgyár felszámolását stratégiailag kiemelt jelentőségűvé tették, egyebek mellett azt is jelenti, hogy a kormány megítélése szerint adósságai rendezéséhez, a megegyezéshez hitelezőivel nemzetgazdasági érdek/kiemelt közérdek fűződik.
A 2022. végi állapot szerint a bedőlt cég legnagyobb hitelezője az állami tulajdonú MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. volt, 11,4 milliárd forint hosszú lejáratú fejlesztési hitellel. A gyárról februárban érkeztek az első aggasztó hírek, akkor a dolgozók jelezték, hogy csúszik a bérfizetés, határozatlan időre állásidőre küldték a munkásokat. Márciusban az önkormányzat csoportos létszámleépítésről posztolt, és arról, hogy a gyár bezárja a kapuit, ám a polgármester ugyanúgy nem tudott kapcsolatba lépni a gyártulajdonossal és a cégvezetéssel, ahogy lapunk sem.
A bérfizetések elakadásáig csak annyi látszott, hogy a cég a termelés 2020-as indulása óta tetemes veszteséget, adósságot halmozott fel. Noha bevétele 2022-ben már valamelyest meghaladta az 1,2 milliárd forintot, de ennek több mind tripláját tette ki a veszteség: 3,8 milliárd forint volt a mínusz. Ennek nagyobb részét a pénzügyi műveleteken elszenvedett 2,9 milliárdos veszteség okozta.
A cég három év alatt 7,7 milliárd forint veszteséget hozott össze, miközben szárnyalt a napelempiac. | Orbán Viktor döntött a csornai napelemgyár sorsáról | A kormányfő döntése péntektől hatályos. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/05/10/orban-viktor-csornai-napelemgyar-rendelet-felszamolas/ | 2024-05-10 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Lassan 3 éve károsanyagkibocsátás-mentesen suhanhatnak meccseikre a ferencvárosi focistagyerekek, ugyanis 5 millió forintos állami támogatással vett egy használt Tesla Model S-t a ferencvárosi Szőke István Labdarúgó Akadémia 2021-ben - derítette ki Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselője. Az egyesület az úgynevezett Városi Civil Alapon keresztül kapott adófizetői pénzt, ez az a pénzalap, amiből gyakran kapnak forrásokat fideszes vagy Fidesz-közeli szervezetek. Jutott belőle Németh Szilárdhoz köthető szervezeteknek, de pécsi fideszes gamereknek is.
A Szőke István Labdarúgó Akadémia a Hajnal által megtekintett iratok szerint azért szeretett volna autót, mert az "megkönnyíti a gyerekek mérkőzésre és hazaszállítását, továbbá az ügyintézést. Fontos szempont volt, hogy zöld rendszámú kocsi legyen, mert akkor nincs gépjárműadó, súlyadó, parkolási díj, illetve számos helyen ingyen tölthetik az autót, és így rengeteget spórolnak."
"Csakhogy az írásos kérdéseimre adott válaszból kifelejtették, hogy a szóban forgó gépjármű egy használt Tesla Model S. Kétlem, hogy amikor valaki egy gyerekszállításra és ügyintézésre való autóra gondol, akkor éppen egy Tesla ugrana be neki. De még akkor sem, ha a zöld rendszámnak megfelelő modellekre szűkíti a keresést. Ezzel nyilván az egyesület is tisztában van, hiszen nem véletlenül hallgattak a kocsi típusáról. Amikor betekintettem az iratokba a támogatásokat osztó Bethlen Gábor Alapkezelőnél, másolatot és fényképeket nem készíthettem, de a saját szememmel is láttam a Tesláról készült fotókat" - írta Hajnal a Facebookon.
Hajnal posztja szerint a Szőke István Labdarúgó Akadémia vezetője Tar József, aki egyébként a ferencvárosi roma önkormányzat vezetője is. A férfi a Ferencvárosi Fidesz egyik korábbi fotóján is szerepel: mosolyogva tölti ki az éppen aktuális nemzeti konzultációt.
"Többek között az ilyen és ehhez hasonló esetek miatt is kellene a Városi Civil Alapnak nyilvánosságra hoznia a támogatott szervezetek beszámolóit, hogy kiderülhessen, mennyi abszurd és visszaélésszerű támogatásra szórta a pénzt a kormány" - zárta posztját a momentumos képviselő. | Hajnal Miklós: Állami segítséggel vett Teslát egy ferencvárosi labdarúgó akadémia | Lassan 3 éve károsanyagkibocsátás-mentesen suhanhatnak meccseikre a ferencvárosi focistagyerekek, ugyanis 5 millió forintos állami támogatással vett egy használt Tesla Model S-t a ferencvárosi Szőke István Labdarúgó Akadémia 2021-ben – derítette ki Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselője. Az egyesület az úgynevezett Városi Civil Alapon keresztül kapott adófizetői pénzt, ez az a pénzalap, amiből gyakran kapnak forrásokat fideszes vagy Fidesz-közeli szervezetek. Jutott belőle Németh Szilárdhoz köthető szervezeteknek, de pécsi fideszes gamereknek is. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/08/hajnal-miklos-tesla-varosi-civil-alap-szoke-istvan-labdarugo-akademia | 2024-05-08 17:34:00 | true | null | null | Telex |
Az ÉVOSZ becslései szerint a teljes építőiparon belül 40 ezer lehet a feketén foglalkoztatottak száma, az Economx is rendszeresen beszámol arról, hogy az építőiparban és a vagyonvédelmi szektorban van a legtöbb szabálytalanul foglalkoztatott munkavállaló. A foglalkozás-felügyeleti ellenőrzések tapasztalatai szerint 2023-ban 25 és 23 százalék körül volt az arányuk.Ám létezik egy olyan piaci szegmens, ahol feltehetően még rosszabb lehet a helyzet. Az ÉVOSZ tapasztalatai alapján arányában az építőiparban a legtöbb fekete foglalkoztatás a lakosság részére, számla nélkül végzett munkáknál fordul elő. Ez jellemzően a mikro- és kisvállalkozási kört érinti.Elsősorban segédmunkást és betanított munkást foglalkoztatnak bejelentés nélkül, míg a szakmunkásokat és a mérnököket a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal is igyekeznek a vállalkozások maguknál tartani.Az okok nyilvánvalóak, a cégek, a vállalkozók a közterheken spórolnak a be nem jelentett dolgozókkal, a számla nélküli tevékenységgel, az emberek pedig minél olcsóbban szeretnék megúszni az építőipari munkákat és általában nem ragaszkodnak a számlához.A költségvetés évi 75 milliárdot veszítAz Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke, Koji László az Economxnak elmondta: a lakosság számára végzett építőipari munkák kapcsán a tapasztalatok arról árulkodnak, hogy minél kisebb egy szervezet, annál inkább számítani lehet a szerződés nélküli munkavégzésre.Holott az írásos szerződés hiánya a felek, a partnerek közös felelőssége, és a szerződés nélküli munkavégzésre nyugodtan lehet használni a felületességet, mint jelzőt.A számítások szerint a lakosság évente 200 milliárd forintot fizet ki az ilyen jellegű munkálatokra, és ennek következtében a költségvetés évi 75 milliárd forinttól esik el.Ugyanakkor nagy kérdés, a mindenkori költségvetés miért nem tart igényt erre az összegre, miért nem szigorítja az ellenőrzéseket, és emeli meg a bírságokat?Segíthetne az előszűrt ellenőrzésHolott létezhetnek jó megoldások, ilyen például az előszűrt ellenőrzési rendszer, ám nem elég következetesen alkalmazzák, hanem ad hoc módon. Pedig a bérek, az áfa, a forgalom adatok elemzésével a legnagyobb szélsőségek kiszűrhetőek lennének.Ám a gyakorlatban nem egy esetben az történik, hogy ahol kivitelezési munkálatok végzését látják, oda bemennek az ellenőrök. Ez azt bizonyítja, hogy jóval szigorúbban kell venni az ellenőrzések hatékonyságát – mutatott rá a szakember. Egyetlen jó eszköz, egyetlen jó megoldás nem létezik, a problémákat csak összetett eszközrendszerrel lehet kijavítani.A jogszabály elrendelte az úgynevezett Üvegkapu-rendszer bevezetését, ám ez még nem elég. (Az Üvegkapu-rendelet, egészen pontosan a 707/2021. (XII. 15.) kormányrendelet a 700 millió forint becsült értékű építési beruházással összefüggő építési kivitelezési tevékenységek átláthatóbbá tételét célozta meg – a szerk.)Az ÉVOSZ javaslata az ösztönzés irányába mutat, és olyan helyzetet kíván teremteni, hogy a megrendelőnek egyszerűen ne legyen érdeke a feketemunka. Ezért volt szerencsés olyan kormányprogramok bevezetése, mint az épület felújítási támogatások, vagy a falusi csok bevezetése.Itt ugyanis mindent legálisan kell csinálni.Nagy várakozással tekintenek az épületenergetikai kormányprogramra is, amely egyenlő versenyfeltételeket teremthet.Ezen programok során a megrendelőnek minden támogatással el kell tudni számolni, igazolnia kell, hogy az adott napon, adott munkán ki dolgozott, és hogy valóban az energiatakarékosság elérése érdekében és nem pedig történetesen kerítést épített. | Évente 200 milliárd forintot fizetünk zsebbe a szakiknak | Mindenki érzékeny az árakra, de hatósági ellenőrzés alig létezik, a szankcióknak pedig nincs visszatartó erejük – foglalta össze az Economx megkeresésére a lakosság részére számla nélkül végzett feketemunka okait az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke, aki szerint az úgynevezett előszűrt ellenőrző rendszer sokat segíthetne a helyzeten, csak következetesebben kellene alkalmazni. | null | 1 | https://www.economx.hu/belfold/epitoipar-szamla-nelkul-evi-200-milliardot-fizetunk-zsebbe.789540.html | 2024-05-13 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A horvát hatóságok fogták el azt a 45 éves férfit, akinek a tartózkodási helyét (mint mindjárt láthatjuk, némi segítséggel) a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Célkörözési Osztályának nyomozói derítették fel.D. T. Lajos ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytatott eljárást bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntett miatt, végül 6 évet kapott. A bűnszervezet közel 4 és fél milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.A férfi nem várta meg, amíg lecsukják, eltűnt a térképről, így előbb hazai, majd nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. A rendőrség egy idő után olyan információkat kapott, amelyekből sejthető volt, hogy a férfi Horvátországban tartózkodik. És valóban, Vir szigetén volt az élettársával, itt is kapták el a horvát rendőrök május 6-án, kiadatásáról a napokban dönt a horvát bíróság.D. T. Lajos valószínűleg nem a legélesebb kés a fiókban, több közösségi média felületére is posztolt képeket, az egyiken például jachtozgatás közben tette fel a nagy kérdést:D. T. Lajos százezres kérdése. A helyes megfejtés végül a C lett, bár ő valószínűleg a D-t jelölte meg.Lajos százezres kérdése. A helyes megfejtés végül a C lett, bár ő valószínűleg a D-t jelölte meg. Fotó: police.huA rendőrségi közlemény szerint egy másik posztjában pedig azt a látszatot próbálta kelteni, hogy egy pécsi klinikán tartózkodik, ahol az előtte álló egyenruhás rendőrök nem ismerik fel.Hát, felismerték. | Kiposztolta a milliárdos csaló, hogy inkább jachtozgat a börtön helyett, fura mód elkapták | A horvát hatóságok fogták el azt a 45 éves férfit, akinek a tartózkodási helyét (mint mindjárt láthatjuk, némi segítséggel) a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Célkörözési Osztályának nyomozói derítették fel. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/13/kiposztolta-a-milliardos-csalo-hogy-inkabb-jachtozgat-a-borton-helyett-fura-mod-elkaptak | 2024-05-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Hadházy Ákos zuglói országgyűlési képviselő a Transparency International segítségével kiperelte azt a szerződést, amit a Magyar Állam kötött a Bosnyák téri kormányközeli óriásberuházás kivitelezőjével, a Tiborcz István üzlettársa által irányított Bayer Construct Zrt. projektcégével. A szerződés (itt olvasható) lényege, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 244 milliárd forintért megveszi a Zugló központjában jelenleg is épülő irodakomplexumot.
Az állam ezzel nagy terhet vesz le a beruházó válláról, így nem Balázs Attila által vezetett Bayer-cégcsoportnak kell majd bérlőket keresnie a hatalmas irodákba, tehát sokkal kevesebbet kell dolgozniuk azért, hogy megtérüljön számukra ez a beruházás.
Hadházy a Telexnek azt mondta, megérte kiperelni a szerződést, "hiszen nem véletlenül titkolták olyan nagyon". A képviselő szerint "elképesztő bepillantást ad a rendszerbe például az, hogy úgy írták alá a 244 milliárdos szerződést, hogy előtte nem volt semmilyen értékbecslés, és az az aláíráskor még kész tervek sem voltak, a szerződés szerint a végleges terveket majd még egyeztetni kell". (A beruházás koncepciója menet közben változott meg lakások és irodákról főleg irodákra, ezeket vette meg az állam.)
Az értékbecslés és a végleges tervek hiánya azonban nem akadályozta meg az államot, hogy az aláírás után 5 nappal már utalják a 10 százalék+áfa foglalót. "Valószínűleg nagyon kellett a cégnek a készpénz. Mivel ez foglaló, ha véletlenül mégsem tetszenének az államnak a tervek, akkor is marad a pénz a Bayernél" - mondta Hadházy.
Eddig nem volt ismert az sem, hogy szerződés szerint az állam a foglalón túl csak akkor fizet további vételárrészleteket a 244 milliárdból a Bayer-csoportnak, ha ők megkötik az úgynevezett településrendezési szerződést, azaz trsz-t a XIV. kerületi önkormányzattal.
Ez a pont nagyban befolyásolja a zuglói önkormányzatban évek óta dúló vitát a trsz-ről. A beruházó jogelődje ugyanis pályázat útján jutott a Zugló központi részén lévő telekhez, és a területért, valamint az engedélyekért cserébe különböző közcélú vállalásokat tett.
Ez még a 2000-es években történt, azóta többször változott a beruházás tartalma és a beruházó kiléte is, az önkormányzat pedig több szerződést is kötött az aktuális beruházóval ezekről a kötelezettségekről. A kötelezettségek nagyobb része továbbra is érvényes, elvileg tehát a Bayer projektcégének teljesítenie kellene ezeket a vállalásokat, vagy meg kellene állapodnia az önkormányzattal ezek elhagyásáról. A trsz lenne az a szerződés, ami ezt a megállapodást szabályozza. Az lenne benne, hogy milyen vállalásokat teljesít a beruházó, és milyeneket nem, valamint hogy az elmaradt vállalások helyett mivel kárpótolja az önkormányzatot.
Várhatóan pénzzel fogja kárpótolni, de hogy mennyivel, arról egyelőre nem sikerült megegyezni. 2021 óta több trsz-tervezet is készült, eleinte ezek nem is tartalmaztak semmilyen fizetési vállalást a beruházó részéről. Aztán 2023 tavaszán már fizettek volna 250 milliót, aztán 350 milliót, nyáron pedig már 2,5 milliárdot is, de egyik tervezetet sem fogadta el a zuglói önkormányzat. Dienes János korábbi kerületi főépítész a trsz-tervezetekhez fűzött szakvéleményeiben rendre megállapította, hogy a Horváth Csaba, a kerület MSZP-s polgármestere által behozott tervezetek egyoldalúan a beruházónak kedveznek, és hogy a fizetési vállalás nem arányos az elengedni kívánt vállalásokkal.
Dienes szerint a trsz megkötését akadályozó, Horváth Csabának nem tetsző szakvéleményei miatt szüntették meg főépítészi megbízatását tavaly ősszel, ezért be is perelte az önkormányzatot. Az önkormányzat ezt vitatja, szerintük Dienest nem rúgták ki, csak a kinevezését módosították főépítészről hatósági ügyintézőre, de ő ezt nem fogadta el. Az önkormányzat szerint ráadásul ez a kinevezésmódosítás sem a Bayer-beruházás trsz-e miatt történt, hanem Dienes más ügyei miatt.
Dienes szerint a Hadházyék által kiperelt szerződésből látszik, hogy "a polgármester az önkormányzat tárgyalási pozícióját teljesen másképp tüntette fel, mint amilyen az valójában volt". Horváth Csaba valóban több képviselő-testületi ülésen úgy beszélt, mint aki úgy hiszi, hogy az önkormányzatnak nem túl jó a tárgyalási pozíciója a Bayerrel szemben, ezért érdemes lenne mihamarabb elfogadni a trsz-t. 2023 júniusában a 350 milliós trsz tervezet szóba kerülésekor ezt mondta:
"...a vagyongazdálkodásunk ilyen döcögősen megy, mert hogy mindig sokkal többet gondolunk a magunk lehetőségeiről, mint ami. Jelen pillanatban nekem nagyon leegyszerűsödött a megköthető trsz-nek a tartalma, elfogadjuk-e, tudomásul vesszük-e ennek az erőszakos együttműködésnek a lehetséges pozitívumait (...) A 350 millió forint, az is egy alku során jött létre, de most nem akarok tényleg ennyire részletesen belemenni a trsz-be.
Én föltettem ezt a kérdést a zuglóiaknak most egy friss kutatásban, a zuglóiak elég markánsan inkább az igen mellett vannak. Sokan nem tudják, hogy mit gondoljanak erről a dologról, de markáns többség van amellett, hogy ha már nem változtathatunk rajta, ha már nem dönthetünk úgy, ahogy mi akarunk, ha már az van, hogy egyébként azt építenek oda, amit akarnak, és ennek ellenére van valamilyen felajánlás, az a mi testületi döntésünk lesz majd, hogy elfogadjuk vagy nem fogadjuk. Megtehetjük, hogy elutasítjuk, és majd azt gondoljuk, hogy a magyar állammal szemben nagyobb erőt fogunk tudni képviselni, és majd nagyobb értéket fogunk tudni kikényszeríteni a magyar államtól. Őszintén szólva, ebben vannak fenntartások." (A polgármester hozzászólása itt megtekinthető 1:29:55-től)
Megkérdeztük Horváth Csabát, tudta-e, hogy a Bayer projektcége és az állam között megkötött szerződés kötelezi a Bayert a trsz megkötésére, ezáltal pedig sokkal jobb tárgyalási pozícióba helyezi az önkormányzatot. Ezt válaszolta az önkormányzat:
"Önkormányzatunk írásban kérte az értékesítési szerződés átadását akkor, amikor kiderült, hogy az MNV és a Zugló Városközpont Kft. között megköttetett. Ezt a Bayer akkor megtagadta. Tehát nem rendelkezünk a szerződéssel, így nem tudtunk erről a kitételről, de ha azt Hadházy Ákos megkapta vagy meg fogja kapni, akkor mint Zugló országgyűlési képviselőjétől elvárjuk, hogy az önkormányzat számára is eljuttassa."
Azt írták, ez a szerződéses kitétel valóban nagyban javítaná az önkormányzat tárgyalási pozícióit, ezért számukra jó hír, ha tényleg szerepel a szerződésben.
Horváthék szerint ráadásul félrevezetően fogalmaz a sajtó, amikor csak annyit írnak, hogy a különböző trsz-tervezetekben eltérő fizetési vállalások szerepelnek. "...már többször elmondtuk, hogy a korábbi hozzájárulás nagyságrendje, amelyet az önkormányzatunk elfogadhatónak tart, nem változott. Tehát jelen napig ugyanaz a hozzájárulásnak a nagyságrendje, amelyet a beruházótól követelünk, ugyanennyi volt 2023-ban és legutóbb is.
Nagyságrendileg 12 milliárd forint értékű követelése van az önkormányzatnak évek óta. Ami változott, hogy a korábban teljes összegben beruházásként felajánlott érték egy részét nem beruházásként, hanem pénzbeli megváltásként szeretnénk megkapni. Ez a pénzbeli összeg változott, és ehhez
mérten változott a beruházásként kért teljesítés mértéke. Az önkormányzatnak közel 2,5 milliárd forintot ajánlott meg (a beruházó) a környező utcák összesen 8,5 milliárd forint értékű megújítása, felújítása mellett. Az önkormányzat viszont nagyságrendileg 1 milliárd Ft-tal nagyobb összeget követel a beruházótól az egyébként még érvényben lévő közlekedési fejlesztéseken túl. Ha a fenti kitételt valóban tartalmazza az értékesítési szerződésük, az számunkra jó hír, mert könnyebben kikényszeríthető az általunk követelt összeg."
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a Horváth Csaba által említett közlekedési fejlesztések jelentős részét akkor is szívesen megcsinálná a beruházó, ha az önkormányzat ehhez nem ragaszkodna, hiszen nekik is érdekük, hogy az irodáikat és lakásaikat minél könnyebb legyen megközelíteni.
Horváth Csaba tehát a Bayer által legutóbb ajánlott 2,5 milliárd helyett minimum 3,5 milliárdot kérne. Azonban több zuglói ellenzéki képviselő is úgy gondolja, hogy ez még mindig kevés, nem is csak ahhoz képest, hogy a Bayer 244 milliárdot kapna az államtól az irodákért, de ahhoz képest is, hogy az önkormányzat elengedné például azt a vállalást, hogy a beruházó megépít egy 400 férőhelyes P+R parkolót. Egy ekkora parkolót megépíteni a korábbi főépítész szerint is kb. 5 milliárd forint, a korábbi képviselőtestületi ülésen a képviselők példát is hoztak. A korábban MKKP-s, jelenleg független Victora Zsolt például a tavaly november 30-i ülésen ismertette, hogy Veszprémben 2023-ban összesen kb. 2,5 milliárdért készült el egy 174 férőhelyes parkoló, ez 400 férőhelyre arányosítva már 5 milliárd lenne. Ennyit tehát szerinte minimum kapnia kellene az önkormányzatnak. De szerinte a telekérték-növekedéssel, és a többi elmaradt vállalás értékével együtt talán a 15 milliárd sem lenne irreális összeg. | A zuglói óriásberuházás kivitelezőjének meg kell állapodnia az önkormányzattal, különben nem fizet neki az állam | Hadházy Ákos zuglói országgyűlési képviselő a Transparency International segítségével kiperelte azt a szerződést, amit a Magyar Állam kötött a Bosnyák téri kormányközeli óriásberuházás kivitelezőjével, a Tiborcz István üzlettársa által irányított Bayer Construct Zrt. projektcégével. A szerződés (itt olvasható) lényege, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 244 milliárd forintért megveszi a Zugló központjában jelenleg is épülő irodakomplexumot. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/09/zuglo-bayer-construct-trsz-mnv-szerzodes-horvath-csaba-dienes-janos | 2024-05-09 16:27:00 | true | null | null | Telex |
Bűnsegédként elkövetett kilencrendbeli különleges személyes adattal való visszaélés vétsége miatt 600 ezer forint pénzbüntetésre (a megfizetés hiánya esetén végrehajtandó fogházbüntetésre), valamint 104 ezer forint bűnügyi költség megtérítésére ítélte a Veszprémi Járásbíróság Czeglédy Csabát, a DK politikusát az ördög ügyvédje ügy miatt tudta meg a Telex a Veszprémi Törvényszéktől. A másodrendű vádlottat, Czeglády társát felmentették - írja a Mandiner, mely úgy tudja, fellebbezések miatt az ügy másodfokon folytatódik.
Az eljárás Borkai Zsolt egykori fideszes győri polgármester szexvideóinak 2019-es nyilvánosságra hozatala miatt indult, szokatlan fordulatok után jutott el a bírósági tárgyalásig, amelyben Czeglédyt a videók nyilvánosságra hozatalával vádolják. Ahogy arról a Telexen is írtunk, az ügyészség két évvel a Borkai-botrány kipattanása után emelt vádat az ördög ügyvédje ügyben, majd az ügyet illetékesség hiánya miatt áthelyezték.
A Veszprémi Járásbíróság tavaly márciusban egyszer már elmarasztalta Czeglédyt és vádlott-társát az ügyészség vádirata alapján kilencrendbeli, különleges személyes adattal való visszaélésben mondta ki bűnösnek a politikust, akit egymillió forintos pénzbüntetés megfizetésére is köteleztek. Viszont mivel a döntés tárgyalás nélkül kiadott büntetővégzés formájában született meg, a járásbíróság fél évvel később, 2022 szeptemberében teljes egészében hatályon kívül helyezte azt, és elrendelte a tárgyalás megtartását.
Az ügy lényege, hogy 2019 októberében, nem sokkal az önkormányzati választás előtt "Az ördög ügyvédje" nevű blog botrányt robbantott ki azzal, hogy közzétette egy olyan videó részleteit, amelyen az akkori győri polgármester és baráti társasága volt látható egy adriai jachtozós orgián. A blogon korrupcióról és gazdasági visszaélésekről szóló információk is megjelentek, majd Borkai Zsolt, a Fidesz akkori győri polgármesterjelöltje megnyerte a választást, de a botrány miatt le kellett mondania.
A vádirat szerint az ügyvéd végzettségű Czeglédy Csaba arra kérte büntetett előéletű társát, hogy hozzon létre neki egy profilt a Facebookon, majd ezután egy oldalt is csináltatott vele ugyanott, amit később Az ördög ügyvédjére változtatott. Ezen később fotók és videók jelentek meg Borkaiékról.
Czeglédy Csaba a döntésről a Facebookon azt írta, hogy "továbbra sem tudjuk, ki az ördög ügyvédje. Az viszont büszkeséggel tölt el, hogy a bíróság szerint én a segédje vagyok. Ezek szerint ha nem is az ördög ügyvédjeként, de annak segédjeként segítettem 2019 őszén az önkormányzati választások idején bedönteni a rogáni propaganda-gépezetet, ezzel segítve az ellenzéket nyerni számos városban és kerületben. Arra is büszke vagyok, hogy ha tényleg én vagyok az ördög ügyvédjének segédje, akkor ő és csapata inkognitóját megőriztem."
Hozzátette, hogy a Veszprémi Járásbíróság szerint nem bizonyított, hogy "a Borkaiékról szóló videóval rendelkeztem, azokat nyilvánosságra hoztam volna, ahogyan az sem, hogy a Borkais oldalt és a külföldi oldalakat én hoztam létre és szerkesztettem. A bűnsegédi magatartást arra alapozta a bíróság, hogy két hirdetés feladásában segítettem. Bűncselekmény hiánya miatt fellebbezést jelentettünk be a teljes felmentésemért." | Első fokon 600 ezer forint pénzbírságra ítélték Czeglédy Csabát az ördög ügyvédje ügy miatt | Bűnsegédként elkövetett kilencrendbeli különleges személyes adattal való visszaélés vétsége miatt 600 ezer forint pénzbüntetésre (a megfizetés hiánya esetén végrehajtandó fogházbüntetésre), valamint 104 ezer forint bűnügyi költség megtérítésére ítélte a Veszprémi Járásbíróság Czeglédy Csabát, a DK politikusát az ördög ügyvédje ügy miatt tudta meg a Telex a Veszprémi Törvényszéktől. A másodrendű vádlottat, Czeglády társát felmentették – írja a Mandiner, mely úgy tudja, fellebbezések miatt az ügy másodfokon folytatódik. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/13/czegledy-csaba-ordog-ugyvedje-borkai-zsolt-elso-fok | 2024-05-13 12:31:00 | true | null | null | Telex |
Letöltendő börtönbüntetést szabott ki a Szegedi Ítélőtábla pénteken a történelmi Magyarország nevezetes épületeit bemutató makettpark ügyében. A mórahalmi látványosság eredeti építői közül hárman a költségvetési csalás kísérlete és hamis magánokirat felhasználása miatt indult büntetőperben súlyosabb büntetést kaptak, mint tavaly márciusban a Szegedi Törvényszéktől.
Az elsőrendű vádlott B. S.-re - aki a Szeviép Zrt. igazgatója volt - jogerősen 3 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztést rótt ki a bíróság. A másodrendű vádlott, a park ötletgazdája, D. I. büntetése 3 év 6 hónap szintén letöltendő börtön. A harmadrendű vádlott 1 év 6 hónapot, a negyedrendű 1 év tíz hónapot, az ötödrendű 1 év 1 hónapot kapott. Az első-, a másod- és a negyedrendű vádlottak büntetése nem felfüggesztett, le kell tölteniük.
Az ítélőtábla megállapította, B. S. és D. I. az általuk megálmodott makettparkot 648 milliós összköltséggel, 550 millió forint uniós támogatással tervezték megépíttetni. Úgy igazolták, hogy megvan a projekthez szükséges önerő, hogy a pénzt egy napra átutalták az e célra szolgáló bankszámlára. Építkezés közben is állandóan likviditási gondok adódtak, ezen pedig úgy próbáltak segíteni az építtetők, hogy a kifizetési kérelmekben olyan makettekről és munkálatokról jelentik, hogy már megvannak, amelyekkel még nem készültek el. Azzal is tisztában voltak a vádlottak - szögezi le az ítélőtábla -, hogy a makettek egy része silány minőségben épült meg, az Országházat és a budai várat pedig túlárazták.
Az építtetők 2014 júniusáig 512 millió 345 ezer forint támogatást kértek, végül - az ellenőrzések idején látott hiányosságok miatt - 436 millió forintot fizettek ki nekik. Bár a park több makettje sérült volt, a beruházást "készre jelentették" 2014. március 31-én. Végül a teljes támogatás visszafizetésére kötelezték a vádlottak cégét, de csak 50 millió forintot sikerült visszaszerezni.
A tavaly márciusi, felfüggesztett börtönbüntetéseket kiszabó törvényszéki ítélettel szemben az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, a vádlottak a felmentés, illetve az enyhítés reményében.
A Mezőlaki Erik vezette ítélőtáblai tanács úgy látta, a törvényszék nagyrészt helyesen vette figyelembe a vádlottakra vonatkozó súlyosbító és enyhítő körülményeket, viszont "az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetések részben nem igazodtak a terheltek által megvalósított bűncselekmények konkrét tárgyi súlyához, illetve nem feleltek meg a vádlottak közötti belső arányosítás követelményének", továbbá "a büntetési célok az első-, a másod- és a negyedrendű vádlottak esetében csak a tényleges végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása mellett érhetőek el".
Az ítélet ellen már nem lehet fellebbezni.
(Címlapképünkon: a Mini Hungary-per egy korábbi tárgyalása. | Börtönbe megy a Mini Hungary-per három vádlottja | A Szegedi Ítélőtábla súlyosbította az első fokon kiszabott büntetést. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/bortonbe-megy-a-mini-hungary-per-harom-vadlottja-267700 | 2024-05-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Ferencvárosban működő Szőke István Labdarúgó Akadémia Egyesület, amely utánpótlás-neveléssel foglalkozik, a Városi Civil Alaptól kapott támogatásból 2021 szeptemberében használt elektromos autót vásárolt az ügyintézés megkönnyítésére és arra, hogy a gyerekeket a mérkőzésekre, és onnan haza szállítsák.
Erről Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselője hozott nyilvánosságra részleteket, azzal a megjegyzéssel, hogy ha valaki egy szállításra és ügyintézésre alkalmas autót szeretne, nem föltétlenül ilyen kocsira gondol.
Amikor információkat kért a támogatásról, a képviselőt arról tájékoztatták, hogy a kocsi beszerzésénél fontos szempont volt, hogy zöld rendszámú legyen, mert akkor nem kell fizetni utána gépjárműadót, súlyadót és parkolási díjat, továbbá sok helyen ingyen lehet tölteni, amivel további megtakarítás érhető el.
"Csakhogy az írásos kérdéseimre adott válaszból kifelejtették, hogy a szóban forgó gépjármű egy használt Tesla Model S" - írja Hajnal. - "Amikor betekintettem az iratokba a támogatásokat osztó Bethlen Gábor Alapkezelőnél, másolatot és fényképeket nem készíthettem, de a saját szememmel is láttam a Tesláról készült fotókat. Itt derült ki az is, hogy a vásárlást összesen 5 millió forinttal támogatta a magyar állam adófizetői pénzből a Városi Civil Alapon keresztül. Az ügy maszatolásából is látszik, hogy a Szőke István Labdarúgó Akadémia Egyesület pontosan tudja: a támogatás felhasználása az erkölcstelenség mintapéldája."
Hajnalnak az a véleménye, hogy az ilyen ügyek miatt kellene nyilvánosságra hozni a Városi Civil Alap által támogatott szervezetek beszámolóit, mert szerinte sok abszurd és visszaélésszerű támogatásra derülne fény.
Vácon a gödi Samsung SDI-nak is dolgozó kínai hatterű CECZ cégcsoport az év elején jelentette be, hogy szeretné, ha a város déli részén lévő, mintegy húsz éve nem használt iparvágányt újra üzembe helyeznék. Úgy tűnik, kérése meghallgatásra talált: a munkálatok megelőzték a kormányhivatal és az önkormányzat közös bejárását. A karbantartás költségét a MÁV állja. | Momentum: Teslát vett a támogatásból egy egyesület | A Szőke István Labdarúgó Akadémia elvileg azzal viszi a gyerekeket meccsre. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/momentum-teslat-vett-a-tamogatasbol-egy-egyesulet-267830# | 2024-05-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Pest megyei közgyűlés 20 millió forint támogatásban részesíti a Dunakeszi Odateszi Egyesületet, amely a város kormánypárti képviselőjelöltjeinek egyik jelölőszervezete. A Dunakeszi Kistérségért Egyesület pedig közel 25 millió forint támogatásban részesül: a szervezet Lőrincz László gödi és Lukácsi Bálint dunakeszi önkormányzati képviselőkhöz köthető, akik az ellenzéki összefogás színeiben juttottak be a testületekbe, azonban most mindketten Dunakeszin ráindulnak a DK-ra méghozzá "baloldaliként" - értesült a Narancs.hu.
A megyei értéktárbizottság pénteken döntött a pénzről, ami nem más, mint a gödi Samsung SDI iparűzési adójának egy része. (Hogy ez miként került a megyéhez és mire fordítják, arról több korábbi cikikünkben beszámoltunk már.) Ezúttal közel 20 millió forintot ítéltek oda a Dunakeszi Odateszi Egyesületnek: a szervezet "komolyzenei kulturális rendezvény szervezésére, illetve a helyi és székelyudvarhelyi fiatalok közötti kapcsolatteremtés lehetőségének biztosítása" címszó alatt kért támogatást. Az egyesület a Dióssi Csaba polgármester által vezetett kormánypárti képviselőjelöltek egyik jelölőszervezete, melyet az év elején hoztak létre.
Szintén támogatásban részesül a Dunakeszi Kistérségért Egyesület, amely 14 millió forintot kap négy nyári tábor szervezésére, valamint további 9 millió forintot a Térségi Tények nevű portál működtetésére. A szervezethez köthető Lőrincz László gödi, valamint Lukácsi Bálint dunakeszi önkormányzati képviselő. Mindketten az ellenzéki összefogás színeiben jutottak be a testületekbe, majd kiváltak az együttműködésekből.
Az egyesület által gondozott portál cikkeiben az ellenzéki összefogást támadta, most pedig Lőrincz és Lukácsi a Szocdemek nevű formáció színeiben indulnak a választáson Dunakeszin, ahol ezzel megosztják az amúgy is már eleve megosztott ellenzéki szavazókat (külön indul a DK-s Tonzor Péter, valamint a momentumos Cseresznyés Csilla). A Szocdemek jelöltjei között megtalálható Hives Gábor is, aki szintén az ellenzéki összefogás színeiben jutott be a gödi testületbe, még jobbikos képviselőként.
Közös dzsembori
Ha már szóba került Göd: áprilisban Kammerer Zoltán polgármesteri beszámolót tartott egy helyi szállodában (mint ismert, Kammerer a kormánypárt támogatásával választották meg egy éve májusban időközi polgármester-választáson, miután elődje, Balogh Csaba lemondott a tisztségről). A városvezető által közzétett felvételek tanúsága szerint több helyi potentát is megjelent az eseményen: az egyik képen tőle balra Imre Zsolt, a váci Fidesz polgármesterjelöltje, a Dunakeszi Járási Hivatal vezetője látható, jobbra pedig a már említett Lőrincz László, valamint Hives Gábor önkormányzati képviselők.
Lőrincz Lászlót sokan az ellenzéki együttműködés szétveréséért tartják felelősnek. Alpolgármester is volt egy ideig; már Kammerer Zoltán vezetése alatt 8,5 milió forintot szavazott meg neki a testület "elmaradt" fizetésére.
"Arra az alpolgármegtesteri munkára, amit a 2020 júniusában történt leváltása óta nem végez. Tegyük tisztába, leváltása előtt sem dolgozott máson, mint hogy tönkretegye Gödöt, az összefogást és a momentumos polgármestert. Pusztító munkáját hálálja most meg a Fidesz ezzel a 8,5 millió forinttal"
- fogalmazott ezzel kapcsolatban Vajda Viktória momentumos önkormányzati képviselő még tavaly decemberben közösségi oldalán.
Értesüléseink a Lőrincz László-féle jelöltek eredetileg a Dunakeszi Kistérségért Egyesület színeiben tervezték az indulásulat. Ezzel jól bekavarhattak volna, ugyanis a szervezetet rövidítése azt lett volna, hogy: DKe. A Pest megyei választási bizottság honlapján megtalálható a határozat, miszerint nyilvántartásba vették az egyesületet. Ezt a DK-s Tonzor Péteréknek idejében sikerült megtámadniuk, ennek lett az eredménye a Szocdemek-féle formáció. Lőrinczék mellett van egy másik érdekes induló is: szintén az ellenzéki összefogás színeiben jutott be a testületbe Bilinszky Ferenc korábbi szocialista képviselő, aki a Békés Nemzet Egyesület színeiben méretteti meg magát.
A Narancs.hu rendszeresen foglalkozik az észak-pesti agglomerációba tartozó települések önkormányzati választás előtti helyzetével. Legutóbb Dunakesziről írtunk. A Tonzor Péter vezette DK-s indulókkal szemben állt fel a Közösen Kesziért Egyesület, melynek polgármesterjelöltje a momentumos Cseresznyés Csilla. Azonban utóbbi szervezet három jelöltjének - nem jogerősen - visszautasították a nyilvántartásba vételét, ezért jelen állás szerint Tonzor lehet Dióssi Csaba esélyes kihívója.
(Címlapképünkön: Dióssi Csaba és Tuzson Bence egy KISS emeletes motorvonat bemutatóján a Dunakeszi Járműjavító gyártócsarnoka előtt még 2019-ben. MTI/Máthé Zoltán) | 20 milliós támogatást adott a fideszes megye a dunakeszi fideszesek jelölőszervezetének | Mindezt a gödi Samsung iparűzési adójából, aminek jelentős része felett a megyei önormányzat diszponál. További 25 millió jut egy olyan egyesületnek, ami korábban ellenzéki, ám most a DK-ra ráinduló helyi politikusokhoz köthető. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/20-millios-tamogatast-adott-a-fideszes-megye-a-dunakeszi-fideszesek-jeloloszervezetenek-267865 | 2024-05-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A hosszan elnyúló, először fedett, majd nyílt eljárásban folytatódó nyomozás során a pünkösdi egyház békéscsabai központú intézményéhez, a Közösségi Misszióhoz és az ahhoz kapcsolódó egységek esetén felmerült bűncselekmények gyanúja nyomán a kárérték folyamatosan nőtt. Amikor több mint két évvel ezelőtt, 2022 áprilisában elsőként a Narancs.hu beszámolt a Magyar Pünkösdi Egyházat (MPE) érintő bűncselekménysorozatról, akkor arról írtunk, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják az MPE-hez tartozó, békéscsabai központú Közösségi Misszió (KM) ügyvezetőit.
Akkor annyit tudhattunk, hogy a kárérték 500 millió forint felett van. Utóbb az ügyészség ezt pontosította és 8 milliárdra tette a csalássorozattal elkövetett kár lehetséges nagyságrendjét, majd a nyomozás előrehaladtával ez felugrott 15 milliárdra. Most portálunk arról értesült, hogy a lezárt nyomozás eredményeként ez az összeg immár 18 milliárd forint.
Legutóbb arról számoltunk be, hogy a Gyulai Járásbíróság döntése szerint közel 6 milliárd forintos piaci érték mellett bűnügyi zár alá vettek 29, a pünkösdi egyházhoz tartozó ingatlant, köztük a négycsillagos békéscsabai Munkácsy Hotelt is, hogy az okozott kár részben vagy egészeben az eljárás végére megtérüljön.
Új fejlemény viszont, hogy a nyomozás középpontjába került Közösségi Misszióval és a hozzá tartozó Szocnet Igazgatási Központtal ellentétben a NAV-nyomozók nem gyanúsították meg az MPE hasonló feladatokat ugyanúgy ellátó Legatum Intézményét és annak vezetőit. Többek szerint ez nem lehet véletlen, ugyanis
ennek az intézménynek a vezetője Pataky Albert, aki az egyházban kitört botrány nyomán 2023 januárjában lemondott elnöki tisztségéről.
Pataky nem egy alkalommal dicsekedett arról az egyháza legfelső fórumai előtt, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nem csupán személyes jó barátja, hanem segítője és támogatója is. S bár feltételezhetően Pataky mindenről vagy majdnem mindenről tudott, amit a Közösségi Misszió ügyvezetői elkövettek, mégsem gyanúsították meg semmivel, s nem is kerül majd a büntetőperben a vádlottak padjára. A KM két vezetője, dr. V. György és dr. V. Károly több mint két éve előzetes letartóztatásban ül, míg mások bűnügyi őrizetben vannak.
Ugyancsak érdekes fejlemény, hogy az MPE vezetése még 2021-ben úgy döntött, egyik intézményét, a Sole Fidet megszünteti. Ám nem tudni miért, utóbb "elfelejtették" végrehajtani ezt a rendelkezést. Sőt, egy évvel később, 2022-ben visszavonták az erről szóló döntést, és amint a Narancs.hu birtokába lévő határozatok mutatják, kinevezték az élére O. Mariannt, valamint férjét és édesanyját. Az egyházvezetés szabályrendelete alapján "az egyházi gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője nem lehet az a személy, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítélnek, amíg a büntetett előítélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesül". Ezzel szemben O. Mariannt a Nyíregyházi Járásbíróság költségvetési csalás miatt elítélte, ennek ellenére vezetői posztot tölthet be a pünkösdi egyházon belül.
Új szemszögből mutatták be informátoraink Lipcsei János volt gazdasági igazgatót, aki nemrég köszönt le az egyházvezetés főtitkári címéről. Azt követően, hogy KM két ügyvezetőjét a hatóságok két évvel ezelőtt letartóztatták, teljes intézményrendszerüket átvette az MPE Dél-alföldi Intézményfenntartó Központ (MPE DAIK). Ezt követően Lipcsei úgy mutatkozott be a nyitó értekezleten hogy "ő egy vadkan, de aki azt csinálja, amit mond, annak nem lesz bántódása". Aztán néhány hét vagy hónap múlva azonban minden addigi intézményvezetőt menesztettek. Emellett többen meglehetősen titokzatos, több tízmilliós pénzátadásokról is szóltak. Mások Lipcsei főtitkári posztról való távozását nem az egyházvezetésen belül eltérő irányítási technikák összebékíthetetlenségével, hanem egy dossziéban összegyűjtött dokumentumokkal magyarázták.
A büntetőeljárás lényegét tagadva a védelem vitatja, hogy költségvetési csalás történt volna ebben az esetben. Ugyanis bizonyítható, hogy igazolhatóan elszámoltak a Magyar Államkincstárnak a költségvetési pénzekkel, más kifizetéseiket egyéb bevételeikből, így térítési díjakból állták. | 18 milliárd forintos kárértéknél állt meg a nyomozás a pünkösdi egyház ügyében | A napokban zárult le a költségvetési csalás miatt indult nyomozás a Magyar Pünkösdi Egyház Közösségi Missziója és a hozzá tartozó intézmények ügyében. Úgy tudjuk, a vádemelési javaslatban az szerepel, hogy a kárérték végül 18 milliárd forintos. Érdekes módon több intézményvezető sem került a nyomozás célkeresztjébe, ahogy egyházi elöljárók sem. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/18-milliard-forintos-karerteknel-allt-meg-a-nyomozas-a-punkosdi-egyhaz-ugyeben-267875 | 2024-05-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Több településen is felkerülnek a szavazólapokra - általában Fidesz-KDNP-s polgármester-jelölteket támogatva - olyan egyesületek, amelyek korábban civil szervezeti támogatás keretében kaptak közpénzt. Diósdon például egy olyan szervezet indítja a kormánypárti jelöltet, ami három helyről is kapott állami pénzt, például "előadó-művészeti szervezetként" is kapott támogatást.
"Kampány közpénzből" sorozatunk újabb részében olyan településeket mutatunk be, ahol a korábban civil szervezetként közpénzzel támogatott szervezetek most hivatalos jelölőszervezetként is támogatják a kormánypárti polgármester-jelölteket.
Korábban írtunk róla, hogy az egyik legnagyobb civil támogatási program, a Városi Civil Alap (a Bethlen Gábor Alapkezelő és a Miniszterelnökség programja, elvileg helyi civil célok támogatására) keretében olyan szervezetek is kaptak pénzt, amik korábban egyértelműen politikai tevékenységet folytattak: jelölteket támogattak, vagy saját jelölteket indítottak az önkormányzati választásokon. A 2024-es önkormányzati választásokra ismét aktivizálódott több szervezet, amelyek az elmúlt ciklusban civil támogatás címen jutottak közpénzhez.
A cikk készítéséhez a Valasztas.hu jelölt-adatbázisát használtuk, és a 10 ezer főnél nagyobb települések polgármester-választásait néztük át. Több várost is találtunk, ahol közpénzes szervezetek polgármestert is jelölnek a kormánypártokkal közösen.
Gamer klubból polgármestert jelölő egyesület
Két városban is indít polgármester-jelöltet a Nemzeti Fórum, Lezsák Sándor egyesülete. A hosszú múltra visszatekintő, a Fidesz hivatalos partnereként regisztrált szervezet a VCA támogatottjai között új szereplő, először idén kaptak támogatást a BGA Zrt. által osztott pénzből, 11 millió forintot.
Az egyesület két igen távoli városban, Kiskunfélegyházán és Érden jelöl polgármestert. Előbbi településen Csányi József jelenlegi polgármester indul, aki korábban is a Nemzeti Fórum jelöltjeként szerepelt a szavazólapokon, őt egyébként megyei listás jelöltként is nyilvántartásba vették, itt a Fidesz-KDNP-listán szerepel.
Az érdi polgármester-választáson Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Egyesületének elnökét támogatja a Nemzeti Fórum, a Fidesz-KDNP, és egy újabb "civil" szervezet, az ÉRteD Családbarát Egyesület. Ez a szervezet szintén közpénz-nyertes, amit különösen érdekessé tesz az egyesület előtörténete:
az Átlátszó írta meg, hogy 2023 őszéig teljesen más névvel, címmel és profillal működött, Korábban HunGame Esport Sportegyesület néven, budapesti székhellyel, e-sport egyesületként létezett.
A hirtelen név-, székhely- és profilváltás után pár hónappal, immár Gyurkó Katalin vezetésével egyből meg is nyert 9 millió forint állami támogatást.
Lecserélték a polgári kört, máris kapott 4 milliót
Szintén friss alapítású, egy éve bejegyzett szervezet a Fejlődő Maglódért Egyesület (FEMA), ami a mostani választáson polgármestert és önkormányzati képviselőket is jelöl. A kormánypártok itt papíron nem indítanak jelölteket, de nyilvánvaló, hogy a FEMA jelöltjeit támogatják: olyannyira, hogy van olyan képviselőjelölt, aki a Fidesz-logót is használja (bár ez a szavazólapon nem szerepel majd).
Érdekesség, hogy Maglódon korábban egy másik egyesület, a Maglódi Polgári Kör volt a Fidesz-szövetségese, de később szembe kerültek egymással, ezért most a Polgári Kör a pártoktól függetlenül indít jelölteket.
A kegyvesztett szervezet helyébe hozták létre tavaly júniusban, egy évvel a választások előtt a FEMA-t, ami idén már kapott is 4 millió forintot a Városi Civil Alapból.
Szintén helyi fideszes politikus, Bükki Miklós vezeti a JUVE - Jövő Új Városáért Egyesületet Dunaújvárosban, ami 2022-ben és 2024-ben összesen 19 millió forint VCA-pénzt kapott. A mostani választáson Magyar András a polgármesterjelölt, és az összes kormánypárti képviselőjelölt a JUVE jelöltje is.
Az egyesület működése tipikus példája az álcivil-támogatások logikájának, ezt talán a legjobban a JUVE Facebook-csoportja mutatja: az egyesület vezetői pár hónapja még főleg sporttal, szabadidős programokkal kapcsolatos tartalmakat osztottak meg a csoportba meghívott dunaújvárosiaknak, mostanra viszont teljesen kampány-üzemmódba kapcsoltak, és a civil egyesület csoportja teljesen a Fidesz-KDNP jelöltek pódiuma lett.
Hasonló a helyzet Gyöngyösön, ahol a mostani polgármesterjelölt, Szókovács Péter egyesülete, a Szeretlek, Városom kampányol közösen a kormánypártokkal. Az egyesület idén közel 11 millió forintot kapott a VCA-ból.
Előadó-művészeti szervezetként is kapott pénzt a fideszes egyesület
Nem a Városi Civil Alap az egyetlen, ami közpénzt osztott a Fidesz-szövetséges civileknek. A diósdi Pro Civitate - A Városért Egyesület például három állami forrásból is pénzhez jutott: civil.info.hu adatbázis szerint 2021 és 2023 között összesen 32,9 millió forintot kapott a Nemzeti Együttműködési Alaptól, kulturális és szabadidő tevékenység jogcímen, idén pedig 4,5 milliót nyert el a VCA-tól. Az egyesület képviselője Sohajda Lajos, a diósdi Fidesz alapszervezet elnöke, és a bejegyzési okiratukban megjelölt egyik cél "a FIDESZ-KDNP kormány működésének helyi szinten történő támogatása."
A Pro Civitate 2021-ben még az Előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásából (EMET) is kapott 3,9 millió forintot.
Ezeket a pénzeket az azóta megszűnt Emberi Erőforrás-minisztérium osztotta szét, és elvileg kulturális szervezeteket, programokat támogatott.
Diósdon a Fidesz idén nem indít saját polgármester-jelöltet, azonban a Pro Civitate színében elindul Dizseri András, aki korábban az ECHO TV műsorvezetője volt, illetve 2010-től fideszes önkormányzati képviselő.
"Kerepes és Szilasliget közösségi és kulturális harmóniájának kialakítása, lokálpatrióták összefogása, kulturális rendezvények, falunapok, irodalmi estek rendezése" - ez a célkitűzés szerepel az Összefogás Kerepesért Egyesület bejegyző okiratában, ami most Farkas Domonkos, a Fidesz-KDNP polgármester-jelöltje mellett kampányol. A szervezet (aminek vezetője korábban szintén fideszes képviselő volt) a Nemzeti Együttműködési alaptól (NAE) kapott 4,5 millió forintot 2024-ben.
Szintén a NEA-tól kapott támogatást a Hajdúszoboszlói Gazdakör, valamint a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület (előbbi összesen 34,267 millió, utóbbi 40,76 millió forintot nyert el 2017 és 2024 között), amelyek most szintén a Fidesz szövetségeseként indítanak polgármester-jelölteket.
A fenti felsorolásból látható, hogy a kormány három forrásból is juttatott közpénzt olyan "civil" szervezeteknek, amelyek később hivatalosan is jelölőszervezetként álltak be a fideszes polgármester-jelöltek mögé. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa, ami az álcivil közpénz-támogatásokat illeti, hiszen a különböző civil támogatási programokon, vagy akár a Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül még tucatjával kaptak közpénzeket helyi fideszes potentátok egyesületei, amelyek nyílt vagy kevésbé nyílt módon segítenek be a jelöltek kampányba.
A parlament még 2011-ben hozott meg egy rendelkezést, ami lehetővé tette, hogy akár közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezetek is pénzhez juthassanak a civil célra fordított költségvetési forrásokból. Kivételt csak a Bethlen Gábor Alap forrásai jelentenek, azonban a Bethlen Alapkezelő egy kiskaput alkalmaz, ugyanis a VCA esetében nem a saját, hanem a Miniszterelnökség pénzét osztja, így ezek az összegek legálisan mehetnek politizáló "civilekhez".
Zubor Zalán
Címlapkép: Átlátszó montázs | Három forrásból is folyik a közpénz a fideszes jelölteknek kampányoló civileknek | Több településen is felkerülnek a szavazólapokra – általában Fidesz-KDNP-s polgármester-jelölteket támogatva – olyan egyesületek, amelyek korábban civil szervezeti támogatás keretében kaptak közpénzt. Diósdon például egy olyan szervezet indítja a kormánypárti jelöltet, ami három helyről is kapott állami pénzt, például „előadó-művészeti szervezetként” is kapott támogatást. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/05/10/harom-forrasbol-is-folyik-a-kozpenz-a-fideszes-jelolteknek-kampanyolo-civileknek/ | 2024-05-10 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Folytatta a csak a Covid-világjárvány által óhatatlanul megtört lendületét a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. A megannyi kormányzati megbízása miatt nemes egyszerűséggel csak a Fidesz kedvenc (vagy más szóval: házi) őrző-védő - vagy ahogy a hivatalos papírokban a főtevékenysége szerepel: személybiztonsági - cégeként elkönyvelt társaság immár harmadik éve döntögeti a rekordokat.
Az előző évihez képest 2021-ben 80 százalékkal magasabb árbevétel elérése után ugyan 2022-ben "csak" 28 százalékos növekedést ért el, 2023-ban azonban sikerült erre rátennie egy lapáttal. A közel 23,8 milliárd forintos nettó árbevétele több mint 31 százalékkal haladta meg a tavalyelőttit.
Továbbra is az objektumvédelemből folyik be a legtöbb a céghez, ez tavaly 14,6 milliárdot hozott a Valton-Sec konyhájára, 4 milliárddal többet a 2022-esnél. De a rendezvénybiztosítás 2023-as 6,3 milliárdos forgalma is lekörözte a tavalyelőtti csaknem 4,2 milliárdos értéket. Csupán az egyéb biztonsági tevékenység mellett szerepel mínusz, de az is csak azért, mert az összárbevételen belüli - vélhetően tudatos - átrendeződés hatására annak 2022-ben még 1,7 milliárdos forgalma 2023-ban lement 1 milliárdra.
Az árbevétele döntő része Magyarországról származott a cégnek. Az már csak apró érdekességnek tekinthető, hogy a Valton-Sec elenyésző szolgáltatásexportjából az ázsiai megrendeléseinek értéke 2023-ban a 2022-es kevesebb mint felére esett, 134,4 milliósról 53,7 millió forintosra, miközben a tavalyi beszámolóban feltűnt egy mikronnyinak tekinthető, 46 ezres tétel. Ezen külföldi megrendelések mibenléte az éves beszámoló kiegészítő mellékletéből nem derül ki, de ha tippelni kell, akkor az egyik kormányzati, fideszes potentát utazásához köthető (bár a 46 ezer forintos "aprópénz" így is furcsa).
A Valton-Sec érdekeltségeinek köre 2023-ban tovább hízott. A múlt év végén kettővel több, így már egy híján tucatnyi vállalkozásban volt részesedése, miután mindkét új szerzeményben, a Jet Estate Kft.-ben és s Jet Solutions Kft.-ben 24-24 százalékos üzletrészt szerzett. Utóbbi - mint arról lapunk elsőként beszámolt - az elérhető információk szerint 9 darab üzleti repülőgéppel rendelkezik.
A Valton-Sec adózott nyeresége minden addigit meghaladó mértékben nőtt egy év alatt. Egész pontosan a cég 2023-ban közel 1 milliárddal több, 2,8 milliárd forintos profitot zsebelt be, mint 2022-ben - ez több mint 50 százalékos növekmény.
Hogy ebből kivesznek-e osztalékot és ha igen, akkor mennyit a tulajdonosok, azt az egy évvel korábbiakhoz hasonlóan ezúttal sem kötik a kívülállók orrára. Az adózott eredményt és a mérlegfőösszeget elfogadó április 24-ei éves közgyűlésről készült taggyűlési jegyzőkönyv végén mindössze annyi szerepel, hogy
"Az osztalékról ugyanezen a napon a 2/2023 sorszámú határozatban dönt a taggyűlés."
Mindenesetre a 2023-as számokból annyi kiolvasható, hogy a cég tavaly eredménytartaléka tavaly 1,32 milliárd forinttal csökkent - ennyit vehettek ki a tulajdonosok osztalékként. Legkésőbb egy év múlva ilyenkor tudhatjuk tehát meg, hogy most mennyit.
De a társaságban 2023-ban végbement tulajdonosi változások indokoltságára sincs válasz. Nevezetesen, hogy mi szükség volt arra, a tavalyi év elejéig még 89 százalékban tulajdonos Varga Lajos eladja pakettjét a Mészáros Lőrinc jogászcsapata által gründolt Prime Multi Zrt.-nek, majd azt egy az egyben visszavegye. Talán majd egyszer erre is fény derül. Jobb híján így a másik, 11 százalékos részvényes kiléte a biztos, ő nem más, mint Bessenyei István, a Rogán-Gaál Cecília barát köréhez tartozó Sarka Kata férje. | Bankot robbantott Orbán Viktorék kedvenc őrző-védő cége | A Rogán-Gaál Cecíliával baráti viszonyban lévő Sarka Kata férje, Bessenyei István résztulajdonában lévő Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-nek kiugróan jó éve volt a 2023-as, azt soha nem látott árbevétellel és nyereséggel zárta. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/valton-sec-fidesz-orzo-vedo-sarka-kata-rogan-gaal-cecilia-ner.html | 2024-05-14 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az Európai Bizottsággal, más uniós országok hasonló hatóságaival és egyéb nemzetközi szakmai szervezetekkel találkozik majd az Integritás Hatóság azokon a külföldi utakon, amelyekre az év elején hirdették meg azt a pályázatot, ahol utazásszervezőjét kereste a szervezet.
A két évvel ezelőtt létrehozott cég keretszerződése két évre és 135 millió forintról szól, a nyertes a Mauri Utazási Kft.
Az aláírt szerződés szerint 2024-re 96 egyéni vagy csoportos úttal kapcsolatos feladatokat tartalmaz, de hozzáteszik: ez csak egy becsült szám, amelyből várhatóan 2 utazás Európán kívüli országba történik majd. A januári felhívásban feltüntetett 135 millió forintos keretösszeg az utazások költségeit és az utazásszervező díját együtt tartalmazza, de a pályázatban az ajánlattevőknek csak a szolgáltatásuk díjára kellett ajánlatot adniuk.
Azzal, hogy a Mauri Kft. összesen nettó 329 000 forintról tett ajánlatot, olyan irodákat utasított maga mögé, mint a Weco-Travel, az OTP Travel, és a Jet Travel. Hogy közülük ki nyújtott be panaszt, illetve két felülvizsgálati kérelmet a Közbeszerzési Hatósághoz, azt viszont már nem részletezi, csak feltünteti az Európai Uniós közbeszerzési értesítő.
A Mauri a kormány régi motorosa, ők utaztatják az MTVA dolgozóit, de a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), a Batthyány Lajos Alapítvány, valamint Orbán Viktor egyik kedvenc folyóirata, a European Conservative munkatársait is.
Bár a cég 2023-as mérlegét még nem hozta nyilvánosságra, az Opten adatai szerint 2022-ben az elmúlt évek legszebb bevételét (6,1 milliárd forint) és nyereségét (209 millió forint) produkálták.
Az elnyert pályázattal a Mauri feladata lesz az Integritás Hatóság részére külföldi utazásszervezési szolgáltatások nyújtása, amely magában foglalja:
a repülőjegy foglalását;
egyéb menetjegyek (így különösen nemzetközi vonat, autóbuszjegyek, hajójegyek, kompjegyek stb.) ügyintézését;
szállásfoglalást;
gépkocsi bérlést, repülőtéri transzfer szolgáltatást, taxi foglalást;
vízumügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatást;
biztosítások megkötését;
repülőjegy módosítását, visszatérítését, szálláshely/biztosítások módosításának, törlésének, lemondásának ügyintézését.
Azt még januárban árulta el az Integritás Hatóság az Átlátszónak az utazások céljával kapcsolatban, hogy "az Integritás Hatóság folyamatos kapcsolatban áll az Európai Bizottsággal, együttműködik és tapasztalatot cserél más uniós országok hasonló hatóságaival, valamint olyan nemzetközi szervezetekkel, amelyek a törvény által meghatározott feladatai elvégzésében a partnerei lehetnek vagy ahhoz szakmai segítséget, információt nyújthatnak".
Hangsúlyozták: a tervezett utazások az Integritás Hatóság elnökének, elnökhelyetteseinek, szakmai vezetőinek személyes találkozókat igénylő látogatásaira vonatkoznak, és kiterjednek a nemzetközi konferenciákon történő részvételre is.
Hozzátették: ahol lehet, a Hatóság munkatársai inkább online eszközöket (videohívás) vesznek igénybe, de olyan megbeszélések, egyeztetések is zajlanak, amelyekhez szükséges a személyes külföldi jelenlét."
Az úticélokkal kapcsolatban csak egyetlen Európai Unión kívüli pontos úticélt határoztak meg, az pedig a Serious Fraud Office (SFO) eseménye. Az SFO egy brit speciális ügyészi hatóság, amely legfelsőbb szintű súlyos vagy összetett csalásokkal, vesztegetésekkel és korrupciókkal foglalkozik.
Mindeközben az Integritás Hatóság elnöke, Biró Ferenc egy brüsszeli sajtótájékoztatón kijelentette: a szervezet jogkörei nem elegendők és a biztosított jogkörök sem végrehajthatók Magyarországon, és hangsúlyozta a nyomozási jogkörök kiszélesítésének szükségességét. Ezért a Hatóság elkészítette a jogszabályra vonatkozó javasolt módosításokat, amelyeket benyújtott mind az Igazságügyi Minisztérium, mind az Európai Bizottság részére. Az Integritás Hatóság a honlapján így számol be eddigi munkájáról: | Megvan, kivel költ el utazásra 135 millió forintot az Integritás Hatóság | Januárban közbeszerzés útján kereste az Integritás Hatóság azt a céget, amely kétéves keretszerződés alapján 135 millió forintért utaztatná a munkatársait. A szervezet körül zajlik az élet: miközben megtalálták a nyertes céget, új jogköröket is szeretnének kapni. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/megvan-kivel-kolt-el-utazasra-135-millio-forintot-az-integritas-hatosag.html | 2024-05-06 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Metropol információi szerint négy évet ült a legsúlyosabb büntetés-végrehajtási intézményben, fegyházban. Aztán Magyar Péter legközelebbi munkatársaként találta meg számítását. Nemcsak gazdasági vezető, ő irányítja Magyar Péter titkárságát is.
Sájer Mária éveken át egy piramisjátékot üzemeltető banda tagjaként csalt, lopott és hamisított, nyugdíjasok százait is gátlás nélkül meglopva. Bűntársaival 8 milliárd (!) forintot tüntettek el, a pénz nagy része azóta sem került elő. Körülbelül 7 milliárd forintot sikerült elrejteniük a hatóságok elől.
Sájer Mária nem csak legközelebbi munkatársa, gazdasági vezetője, titkárságvezetője Magyar Péternek, de lényegében a rokona.
Ő az édesanyja Vogel Evelinnek, Magyar élettársának, akit az újdonsült politikus minden rendezvényre magával visz.
A 4 évet fegyházban letöltő, nemrég szabadult Sájer Magyar Péter csapatának egyik legfontosabb tagja. Gazdasági vezető, aki árnyékként követi Magyar Pétert, a titkárságát is ő irányítja. A legszűkebb stábba tartozik, mint például Nagy Ervin. Ő kezeli a számlákat, fizeti a beszállítókat, színpadi technikát, testőröket, irányítja, kezeli a hirtelen százmilliókkal felduzzasztott Magyar-klán pénzügyeit. A színpadra lépés előtt jellemzően vele vált szót utoljára Magyar Péter.
Sájer Mária a jogerős ítélet indoklása szerint bűnszervezetben követett el folytatólagos csalássorozatot és magánokirat-hamisítást éveken keresztül. Társaival együtt üzemszerűen csaptak be, fosztottak ki embereket, vették el megtakarított pénzüket. Kispénzű nyugdíjasokat éppúgy kifosztottak, mint módosabb embereket. 1200 (!) embert loptak meg azt ígérve, hogy "fialtatják" a pénzüket, több kamatot adnak a bankoknál. Eközben semmilyen pénzügyi tevékenységet nem végeztek, a beszedett pénzeket elköltötték, elrejtették, illetve a rendszerbe korábban belépők kifizetésére fordították. Sájer a bűnszervezet fontos tagjaként kapott 4 éves fegyházbüntetést.
Magyar Péter gazdasági vezetője kiemelkedő szerepet játszott a bűnbandában. Azt hazudta a károsultaknak, hogy a médiába, filmgyártásba fekteti be pénzt, így fizet majd magasabb hozamot. A bírósági ítélet kimondta, hogy egy károsultra vetítve ő okozta a legnagyobb kárt, miután 108 milliót csalt ki egyetlen embertől. Volt, akit rábeszélt arra, adja el a lakását, hogy a pénzt majd "megforgathassa". Nem zavarta, ha emiatt utcára került valaki.
A bűnszervezet 10-50 százalék közötti hozamot ígért az átvert áldozatoknak, bármit megtettek, hazudtak gátlástalanul, csakhogy megszerezhessék a pénzt. A vádirat szerint nemegyszer papírzacskóban vitték el a becsapott nyugdíjasok félretett pénzét.
A megtévesztés kedvéért banki igazolások ezreit (!) hamisították, hamis banklogókat gyártottak, ebben is profinak bizonyult Magyar Péter gazdasági vezetője. A megtévesztés kedvéért a bűnszervezetnek még arra is volt gondja, hogy Budapesten a fontos pénzügyi intézményeknek helyet adó Bankcenterben, a Szabadság téren béreljenek irodát.
Döbbenetes "epizód", hogy a bűnbanda tagjai, amikor kezdett összeomlani a "rendszer", 700 millió forintnyi készpénzt bevittek egy lottózóba. A rengeteg szelvény megjátszására külön terminált kellett felszerelni! A kicsalt pénzt kockára téve végül 100 millió forintot sikerült nyerniük. Az esetet rögzíti a bírósági ítélet indoklása.
Sájer Mária, Magyar Péter gazdasági főnöke bírósági vallomásában elismerte, hogy "nem volt ismeretlen" számára ez a pénzügyi modell, vagyis bevallotta, hogy több más piramisjátékban is részt vett. Súlyosbító körülményként értékelte a bíróság, hogy Sájer Mária akkor is folytatta az emberek kifosztását, amikor a banda egyes tagjait már letartóztatták. Még ekkor is kicsalt több gyanútlan emberből sok millió forintot. Ahogy a bírósági ítélet indoklása kimondja: gátlástalanul hazudva, manipulálva fosztotta ki őket. Ezért a bíróság a lehető legsúlyosabb büntetés-végrehajtási fokozattal sújtotta, 4 év fegyházat kapott, és még a feltételes szabadságra kerülés lehetőségét is kizárták. Ilyen büntetést csak a legveszélyesebb bűnözők esetében szabnak ki a bíróságok. Sájer Máriának le kellett ülnie mind a 4 évet. Aztán az útja Magyar Péterhez vezetett. | 4 évet ült fegyházban piramisjátékért Magyar Péter gazdasági vezetője, nemrég szabadult | 1200 embert vert át, kicsalta a pénzüket, bankpapírokat hamisított... Magyar Péter gazdasági vezetője, Sájer Mária Judit nemrég jött ki a fegyházból, ahova egy bűnszervezet fontos tagjaként 1200 (!) ember meglopásáért, gátlástalan átveréséért került. | null | 1 | https://metropol.hu/aktualis/2024/05/magyar-peter-gazdasagi-vezetoje-fegyhaz-piramisjatek-sajer-maria | 2024-05-13 12:26:00 | true | null | null | Metropol |
"Olyan környezetet teremtünk a magyar labdarúgásban, hogy a multinacionális cégek ellenállhatatlan vágyat érezzenek a csapatok támogatására" - ezt ígérte Orbán Viktor azon a felcsúti találkozón, amelyre a hazai élvonalbeli labdarúgóklubok tulajdonosait hívta össze, még 2010 elején, nem sokkal a parlamenti választások előtt. Az ígéretről a találkozó egyik résztvevője beszélt a Figyelőnek pár évvel később, amikor már látni lehetett, hogy a futballt nem a multik fogják finanszírozni.
Nemrég azonban kiderült, hogy ha kicsit többet is kellett várni a nagy nemzetközi szponzorok megjelenésére a futballban, mint amit a 2010-es ígéret sejtetett, 14 év késéssel végül csak megérkezik a nemzetközi tőke a hazai labdarúgásba. Igaz, nem nyugatról, ahogy azt 2010-ben sokan gondolták, hanem Oroszországból. És bár rengeteg dolog történt 2010 óta a magyar labdarúgásban, amire korábban nem sokan számítottak, a Fradi és a Gazprom összeborulása valószínűleg így is a legmegdöbbentőbb fejlemények egyike.
Nem szponzoráció, hanem háborús PR
A Blikk írta meg először, hogy a Gazprom orosz gázipari óriás több milliárd forintos szponzori megállapodást írhat alá a Ferencváros labdarúgócsapatával. A hír nem véletlenül keltett komoly felzúdulást, egy ilyen támogatást ugyanis elég nehéz a szponzoráció hagyományos céljai mentén értelmezni.
A tavaly 20 év után először veszteségessé vált Gazprom egészen biztosan nem új ügyfelekre pályázik a megállapodással, sőt még csak nem is közvetlen értékesítésnövelésre, ami sokszor az ilyen együttműködések egyik legfontosabb motivációja. A gázórásnál ugyanis ennek nincs értelme: a Gazprom nem egyéni fogyasztóknak értékesít, más energiacégekkel, kereskedőkkel, kormánytagokkal tárgyal, ebben a körben pedig nem fog több potenciális partnert elérni a Fradin keresztül.
A Gazprom célja így egyértelműen egyfajta legitimáció.
Persze értelmezhetjük ezt brandépítésként, ami szintén egy hagyományos cél a szponzori megállapodásoknál. Csak normál esetben nem éppen így. A Gazprom ugyanis a sporttal elérhető pozitív képzettársítással a háború miatt erősen megtépázott hírnevét akarja javítani, vagy inkább tisztá(bb)ra mosni, és erre használná fel a Ferencvárost.
Ehhez nem véletlenül nem adja más a nevét. A Gazpromot a háború kirobbanása után lényegében teljes Európából kiebrudalták. Szakított a gázipari céggel a német Schalke, amit 16 évig szponzoráltak az oroszok, de még a pénz forrására általában nem éppen finnyás UEFA is ajtót mutatott nekik.
A Gazprom egyetlen európai partnere a szerb Crvena zvezda maradt. A Vörös Csillag*Ezt jelenti a Crvena zvezda. névtől azonban kevésbé idegen a Kremllel összenőtt, Ukrajnában harcoló orosz alakulatokat is támogató nagyvállalat pénze, mint a Fradi "Erkölcs Erő Egyetértés" jelmondatától.
Barátok és tao
Teljesen egyértelmű tehát, hogy Fradit jórészt politikai célokra akarja használni egy orosz nagyvállalat, illetve a mögötte álló politikai hatalom. Valójában azonban ebben csak az orosz az újdonság: a magyar labdarúgás finanszírozása ugyanis már jó ideje hasonló érdekek mentén és módon zajlik.
A hazai futballban valójában sosem honosodott meg a nyugati értelemben vett sportszponoráció.
A 2000-es évek első évtizedében a sportközgazdászok között elég elterjedt vélekedés volt, hogy a (nemzetközi) cégek szponzori pénzei jelenthetik a kiutat a magyar focinak. Ekkor a hazai futball már jó ideje szenvedett, és nem csak a pályán. A rendszerváltás után elapadtak az állami források, és a 90-es években ugyan még többször kimentette a politika a klubokat, a 2002-es kormányváltás után azonban egyre látványosabban vonult ki az állam nemcsak a labdarúgásból, hanem úgy általában a sportból is.
Volt egy időszak, amikor a szakmában arra számítottak, hogy a kieső állami pénzeket a piacról fogják pótolni a labdarúgócsapatok, méghozzá úgy, hogy a finanszírozás fő forrása a szponzoráció lesz. A nagy cégek azonban a 2000-es évek magyar futballjában valamiért nem láttak túl nagy kommunikációs potenciált. Így nem is sikerült jelentős szponzori pénzt behúznia a kluboknak. A megállapodások többsége leginkább kapcsolatokra alapozott, "baráti" támogatás volt, azaz
a "szponzorok" sok esetben csak azért adtak pénzt egy-egy csapatnak, mert valami kötődésük volt az együtteshez vagy annak vezetőjéhez, tulajdonosához.
A futball finanszírozása aztán 2010-ben teljesen megváltozott. A labdarúgást annyira elöntötte a pénz, hogy annak már erősen kontraproduktív volt a hatása: a túlfinanszírozás a motiváció kiölésével a fejlődés gátja lett.
Ezt persze az első években nem lehetett előre látni, sőt 2010 környékén még úgy tűnt, hogy akár a vállalati szférát is sikerül a korábbiaknál jobban bevonni a futball finanszírozásába. Jó eséllyel a tao-támogatások bevezetésének, majd a szabályozás későbbi módosításának is volt ilyen célja. A taónak azonban végül épp ellentétes hatása lett. A korábban baráti alapon szponzoráló vállalatok az új rendszerben sokkal olcsóbban, az állam kontójára mecénáskodhattak, így még a korábbi kvázi-szponzorok is szép lassan elpárologtak.
De akkor honnan jön 15 milliárd?
Mindezek fényében elsőre elég meglepő lehet, hogy az élvonalbeli magyar labdarúgó-csapatok egy fő bevételi forrása így is a szponzoráció. Sőt, a Magyar Labdarúgó Szövetség egy tavaly közzétett jelentése szerint (pdf) 2021-ben az NB I-es együtteseket fenntartó cégek bevételének 37 százaléka származott szponzorációból és reklámtevékenységből, amivel ez számított a legfontosabb tételnek a bevételi struktúrában.
Az egyes vállalatok beszámolói alapján mi ennél valamivel kisebb arányt kalkuláltunk, de a mi számításunk szerint is 16 milliárd forint fölötti összeghez juthatott ilyen formában a hazai élvonal abban az évben. A következő esztendőben ez az összeg kissé csökkent, és az összes bevételen belüli részesedése 30 százalék alá esett, de még így is meghaladta a 14 milliárd forintot.
Magyarul mostanra éves szinten 15 milliárd forintnyi szponzori pénz kerül a hazai labdarúgó-élvonalba. Kétszer annyi, mint amennyi 2010-ben az NB I teljes büdzséje volt. Mi akkor a probléma?
Alapvetően az, hogy
a támogatások nagy részét alig néhány csapat húzza be, és ezeknek a pénzeknek a jelentős hányada sem hagyományos értelemben vett szponzoráció.
A 2022-ben szponzori pénzként összeszedett 14,4 milliárd forintból 12,3 milliárd mindössze négy csapathoz került. Azaz a maradék nyolc együttes mindössze 2,1 milliárdos bevételhez jutott ilyen formában. A szponzori pénzek aránya a beszámolók szerint a cégek felénél nem érte el a 20 százalékot, de két csapatnál még az ötöt sem. A szponzormilliárdosoknál pedig a pénz jellemzően egy-két nagy támogatótól jött: a Fehérvárnál a Moltól, a Fradinál a Telekomtól és az MVM-től, a Felcsútnál pedig a Mészáros-csoporttól.
Állam, Ner, lobbi
A finanszírozás fenntarthatósága szempontjából ennél is sokkal nagyobb probléma azonban, hogy itthon a legritkább esetben támogat egy vállalat azért egy focicsapatot, mert attól az értékesítése közvetlen felfutását, márkájának erősítését vagy új ügyfeleket remél. A magyar élvonalbeli futball jelenlegi szponzorait alapvetően három csoportba sorolhatjuk: állami cégek, NER-es nagyvállalatok, piaci cégek. A három csoportban azonban közös, hogy
ha vannak egyáltalán a támogató cégeknek üzleti céljaik a focival, azt akkor is a politikán keresztül igyekeznek elérni.
Az állami cégeknél sokszor nem is nagyon jelenik meg üzleti érdek. A legjobb példát a közelmúltban erre pont a FTC szállította, igaz, nem a labdarúgó-, hanem a kézilabda-szakosztály. A csapatot évekig szponzorálta az állami tulajdonban lévő Mahart PassNave Személyhajózási Kft., mígnem Lázár János közlekedési miniszter év elején felmondatta a szerződést. A társaság a megelőző kilenc évben közel 180 millió forinttal támogatta a Fradi női kézilabdacsapatát. Az együttműködés mögött azonban elég nehéz üzleti érdekeket találni. Még februárban kerestük az állami céget, mások mellett érdeklődtünk náluk a szerződésbontás okáról, arról, hogy milyen üzleti hasznot reméltek a szponzorálástól, illetve, hogy fogalmaztak-e meg elvárásokat a pénzért cserébe, de kérdéseinkre azóta sem kaptunk választ.
Mindenesetre az ügyből politikai botrány lett. Kubatov Gábor, az FTC elnöke és a Fidesz alelnöke közleményben rontott neki a Mahart-Passnave Kft. vezetőjének.
A szintén Fradit támogató MVM szponzori tevékenysége mögött sem könnyű üzleti érdekeket találni. Az energetikai cég számos piacán monopolhelyzetben van, de ahol nincs, valószínűleg ott sem a sportszponzorációval lehet legjobban előremozdítani a vállalat üzleti teljesítményét. Ennek ellenére az MVM még a Mahartnál is két nagyságrenddel több pénzt költ erre a célra. A társaság évente 6,6 millió eurót és 1 milliárd forintot fizet a FTC különböző szakosztályainak*Az FTC teljes labdarúgáshoz kapcsolódó szervezete mellett a szponzorációs együttműködés a következő csapatokra és sportágakra terjed ki: felnőtt női kézilabdacsapat, felnőtt férfi kézilabdacsapat, felnőtt férfi jégkorongcsapat, felnőtt férfi vízilabdacsapat, felnőtt női vízilabdacsapat, felnőtt curlingcsapat, női akrobatikus torna, atlétika, birkózás, férfi torna, kajak-kenu, kerékpár, női torna, ökölvívás, szinkronúszás, teke, triatlon, úszás, vívás..
Valószínűleg hasonló nagyságrendben öntik a pénzt a hazai futballba a kormányközeli vállalkozók leggyakrabban állami megrendelésekből élő vagy rendszeresen állami támogatáshoz jutó cégei is. A leglátványosabban ez a Felcsútnál ütközik ki. A Puskásnak tucatnyi Mészáros Lőrinchez köthető szponzora van, de az Orbán-család cégei is támogatják. Emellett rengeteg egyéb olyan építőipari vállalat szerepel az együttes szponzorfalán, amelyek szintén rendszeres résztvevői a sokmilliárdos építési közbeszerzéseknek.
Mivel a Felcsút "szponzorálásával" ezek a cégek tényleg semmilyen hagyományos értelemben vett marketingcélt nem képesek elérni, így
ezeket a támogatásokat nehéz nem a kormány és különösen a kormányfő irányába tett gesztusként értelmezni.
Tökéletesen szemléltette ezt, amikor az Orbán-Simicska háború kirobbanását követően szinte azonnal eltűntek a felcsúti labdarúgó-akadémia támogatói közül Simicska Lajos cégei.
Persze nem csak a Puskásnál láthatunk hasonló szponzorokat. A szintén Ner-érdekeltségbe tartozó horvátországi Eszék csapatát is magyar építőipari cégek támogatják, de a Diósgyőr szponzorfalán is feltűnik a Duna Aszfalt, illetve a Mészáros és Mészáros Zrt., míg a ZTE-nek a Pharos 95 és a Záév fizet.
A NER-es cégeknél tehát egyfajta hálapénz a labdarúgás támogatása, de gyakran a piaci alapon működő szponzorok motivációi is hasonlóak. A különbség annyi, hogy ezek a vállalatok nem utólag, hálából fizetnek az elnyert állami megbízásokért vagy támogatásokért, hanem valamiféle lobbitevékenységnek tekintik a labdarúgás támogatását. Elég régóta beszélnek arról üzleti és focis berkekben is, hogy ha valaki lobbizni szeretne, vagy üzleti, gazdasági ügyekről beszélne a miniszterelnökkel, akkor erre a Felcsúti VIP-páholyban nyílik a legjobb lehetőség. Nem véletlenül tűnnek fel időről-időre a Puskás meccsein a hazai gazdasági élet fontos szereplői.
Ez azonban nem csak Felcsúton van így: kicsiben más stadionokban is ez zajlik. A Kisvárda honlapján például egy szponzori találkozóról készült tudósításban azt írták, hogy egy NB I-es mérkőzés
"nemcsak a szurkolók számára ad rendszeres élményt, hanem a gazdasági élet szereplőinek is, akik számára továbbra is társadalmi-üzleti élet színtere is egyben egy-egy hazai mérkőzés".
A képek alapján egyébként szűk körű találkozón ott volt Seszták Miklós kormánybiztos is, "aki a térség országgyűlési képviselőjeként köszönte meg a cégvezetők ilyen jellegű támogatását".
Az ilyen kisebb piaci szponzorok nagy része a helyi csapatokhoz kötődik, amiben persze szerepet játszhat a lokálpatriotizmus is, de többnyire inkább ez a politikai-üzleti motiváció a jellemző. A focin keresztül kapcsolatot lehet építeni a helyi kiskirályokkal vagy Felcsúton akár az országos politikai elittel is.
Ehhez persze az is hozzájárul, hogy hiába nőtt az elmúlt években a magyar bajnokság népszerűsége,
a legtöbb csapat támogatása továbbra is teljességgel alkalmatlan bármiféle marketingcél eléréshez.
Ez alól valószínűleg épp a Ferencváros az egyetlen kivétel. Ám még a Fradi támogatásánál sem törvényszerűen a hagyományos marketingcélok dominálnak. A már említett MVM esetében például egészen biztosan nem. A főszponzor Magyar Telekomnál lehetnek ilyenek, de az ügyre rálátó forrásaink szerint esetükben sem kizárólag a Fradi népszerűsége, illetve az így elérhető tömeg volt a csapat támogatása melletti egyetlen érv. Ahogy a Mol és a Fehérvár azóta megszakadt kapcsolatában sem.
Nem csak hobbi
Az élvonalbeli labdarúgócsapatokat támogató cégek nagy többsége tehát nem hagyományos üzleti célok mentén jelenik meg szponzorként a labdarúgásban, hanem vagy direkt állami utasításra (állami cégek), vagy valamilyen politikai kapcsolatok révén elérhető hasznot remélve, esetleg meghálálva. Más kérdés, hogy ez nem működne, ha a kormány és ezen belül a kormányfő számára nem lenne kiemelten fontos a labdarúgás.
De Orbán Viktornak kiemelten fontos a futball, és a közhiedelemmel ellentétben biztosan nem csak azért, mert a labdarúgás a hobbija.
A sportnak, és ezen belül a focinak ugyanis politikai legitimizációs ereje van, amit a hidegháború idején a vasfüggöny mindkét oldalán, de a szocialista blokkban különösen aktívan igyekeztek kihasználni. Ezt pedig a Fidesz és a miniszterelnök is felismerte.
A labdarúgás szponzorálásának céljait tehát eddig is politikai dimenziók mentén lehetett meghatározni. A folyamatokban így sok újat már nem hoz, hogy a Gazprom is belép erre a piacra. Legfeljebb annyit, hogy a politikai alapú hazai sportszponzoráció nemzetközivé válik. Így a hazai labdarúgás már nemcsak a magyar, hanem egy hazánkkal szomszédos országot megtámadó Oroszország politikai érdekeit is kiszolgálja.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz lemodellezte a szocializmus legnagyobb hibáit a magyar fociban, és elbukottA magyar foci nem a rengeteg állami támogatás ellenére rossz, hanem épp amiatt. A korlátlan forrás ugyanis az eredményességre való törekvést utolsó csíráit is kiírtja a labdarúgásból.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nyolc éve tömik a focicsapatokat állami milliárdokkal, lassan belefulladnak2010-ben 500 millióból gazdálkodhatott egy NB1-es csapat, most 2 milliárdból. Rengeteg támogatás jön az államtól és milliárdoknak nem lehet megállapítani az eredetét.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárd forint magyar állami megrendelés áll a NER horvát focicsapatának támogatása mögöttA magyar közbeszerzéseken hasító építőipari cégek egymás sarkát tapossák, hogy támogathassák az eszéki futballcsapatot, a tablón már 14 vállalat díszeleg.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Nem a Gazprommal lesz a politikai haszonszerzés eszköze a Fradi és a magyar labdarúgás | Mert már régen az. A magyar futballban soha nem alakult ki valódi szponzoráció. A Fidesz hatalomra kerülését követően a baráti pénzeket a politikai motiváció váltotta fel. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20240506/nem-a-gazprommal-lesz-a-politikai-haszonszerzes-eszkoze-a-fradi-es-a-magyar-labdarugas/ | 2024-05-06 20:34:00 | true | null | null | G7 |
Jelentős eltérések vannak az egyes vármegyék között az alapján, hogy mennyi tao-támogatást hagyott jóvá különböző sportszervezetek számára az elmúlt 13 évben a Magyar Labdarúgó Szövetség. Különösen látványossá válik ez, ha népességarányosan nézzük az adatokat.
Már az is érdekes, hogy a legtöbb tao-pénz nem a fővárosba, hanem Fejérbe érkezett. A tao-támogatás bevezetése, 2011 és 2024 között a vármegye sportszervezeteinek 53 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a szövetség. A másik véglet Nógrád, ahol ez a szám csak 5,5 milliárd.
Népességarányosan is nagyok a különbségek, bár valójában itt is csak Fejér miatt. Miközben a többi megyében 30 és 51 ezer forint között szóródott az egy főre jutó támogatás összege, az országos átlag pedig 41 ezer forint volt, addig Fejér vármegye minden lakosára 135 ezer forintnyi tao-pénz jutott.
A megyei adatokat egyértelműen Felcsút támogatása torzítja el. A helyi utánpótlás-nevelési alapítványhoz közel 39 milliárd forintnyi közpénz érkezett tao-támogatás formájában. Enélkül a Fejér vármegyei mutató sem lógna ki az országos számokból: az egy főre jutó támogatás 44 ezer forint lenne.
Az aránytalanságokat jól mutatja a fenti grafikon. Az egy lakosra jutó tao-támogatás Felcsúton - ahol Orbán Viktor a gyerekkorát töltötte - meghaladta a 20 millió forintot, azaz több mint ötszázszorosa volt az országos átlagnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évig papíron vezethette a minisztérium, hogyan költöttek el 800 milliárd forintotEgy perben a minisztérium képviselője maga állította, hogy "minden papíralapon áll rendelkezésre", miközben a tárcának kellett volna ellenőrizni a közpénz elköltését.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKell még egy milliárdos sportkollégium az emberré váláshozFurcsa elemzést írt a berettyóújfalui futsalklub arról, hogy milyen gazdasági-társadalmi hatása lesz a jórészt közpénzből épülő, másfél milliárdos kollégiumuknak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKellett még 440 millió forint FelcsútraAz első körben sportszállóra megítélt 2,4 milliárd felett kap még ennyit a miniszterelnök által alapított akadémia. A tao-rendszer bevezetése óta 35 milliárdnál tartanak.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
Adat Felcsút Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tao tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában
Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot
Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.
Sosem volt még ilyen durva hőhullám Magyarországon
Volt már az előzőnél melegebb hét Magyarországon, de csak egyszer, 2007-ben, akkor pedig tíz nap után enyhült a kánikula. A mostani hőhullám hosszúsága és intenzítása is rekordot dönthet.
Sokkal drágábban épülhet új atomerőmű Csehországban, mint Pakson
A dél-koreai KHNP építheti meg Csehország új atomerőművét a jelenleg is működő Dukovany atomerőmű telephelyén; 43 százalékkal lehet drágább, mint Paks 2.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét. | Ötszázszor több tao-pénz jutott a felcsúti focinak, mint az országos átlag | Az egy lakosra jutó tao-támogatás Felcsúton meghaladta a 20 millió forintot. | null | 1 | https://g7.hu/adat/20240510/otszazszor-tobb-tao-penz-jutott-a-felcsuti-focinak-mint-az-orszagos-atlag/ | 2024-05-10 20:57:00 | true | null | null | G7 |
Eddig is nagyüzemben adott ki a Fidesz világmagyarázatát tükröző könyveket az Alapjogokért Központ, de a magát jogielemző- és kutatóintézetként meghatározó, valójában közpénzekkel kitömött álcivil szervezet elérkezettnek látta az időt arra, hogy saját kiadót alapítson. Az Alapjogokért Központ tulajdonosa hivatalosan a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft., a céget 2013. június közepén jegyezte be a bíróság, alapítója pedig Szánthó Miklós főigazgató. A nonprofit vállalkozásnak eddig nem volt leánycége, de február közepe óta már ezzel is büszkélkedhet. Egészen pontosan február 14-én alakult a Központi Kiadó Kft., amelynek főtevékenysége a könyvkiadás, de vállalnak még:
folyóirat, időszaki kiadvány kiadását,
könyvkötést, kapcsolódó szolgáltatást,
nyomást (kivéve: napilap).
A kiadó ügyvezetője Gulyás Dóra lett, aki az Alapjogokért Központ kommunikációs igazgatója. Lesz miből kiadni a fideszes világértelmezést terjesztő könyveket.
Az Átlátszó írta meg, hogy az idei 4,25 milliárd forintos támogatásából az Alapjogokért Központ akár 1,15 milliárdnyi közpénzt is költhetett a leginkább kampányindítóra emlékeztető CPAC Hungary-re, az amerikai trumpisták kedvenc rendezvényének hazai adaptációjára. Az összeget támogatásként a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül (BLA) kapta az elemzőintézet. A lap közérdekű adatigénylés útján nyert betekintést a BLA és az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nkft. közti legújabb támogatási iratokba. Ezek szerint az elemzőintézet a 2024. évre összesen 4,25 milliárd forintot támogatást kap, ezen belül rendezvények tartására összesen 1,15 milliárd forintot költhet.
Az Alapjogokért Központ könyveinek egyik fő szerzője Horváth József biztonságpolitikai tanácsadó. Idén januárban jelent meg a központ gondozásában a Veszélyes idők című alkotás 240 oldalon.
A pacifista, liberális világrend hirdetői úgy tekintettek a katonákra, a fegyveres testületekre, mint idejétmúlt őskövületekre. Aztán kiderült, hogy hadsereg nélkül a XXI. században élni kívánó nemzetek, országok kiszolgáltatott, könnyű prédává válnak. Mindeközben pedig a belső terror, a migrációs hadak áradata és az ideológiai fellazítás mételye is mérgezi öreg földrészünket
- szól a könyv ismertetője.
Természetesen maga Szánthó Miklós főigazgató is jegyez könyvet, ennek Bolond lyukból: A polkorrekt őrület szemléje 2023. a címe. Ennek ismertetője szerint az újsütetű marxisták már az emberi attribútumok megsemmisítésének horrorisztikus álmát szövögetik a fejükben. A könyv azt próbálja bizonyítani, hogy a 24. órában vagyunk, a kultúránkat maga alá gyűrheti egy tébolyult és erőszakos kisebbség. Ennyi talán elég is, ebből is látszik, hogy az Alapjogokért Központ munkatársainak az a központi feladata, hogy legitimálják és képviseljék a nyilvánosságban az Orbán-kormány üzeneteit, valamint dicsérjék a Fidesz politikai teljesítményét.
A kiadó címe a Budakeszi úton van, ez az Alapjogokért Központ bázisa is. Az épületről az RTL írta meg januárban, hogy nettó 170,7 millió forintos ajánlatával az Exedra Kft. nyerte el a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. közbeszerzési eljárását, így ők gondoskodhatnak a fideszes think-thank Budakeszi úti épületének gépészeti korszerűsítéséről. A cikk szerint a korszerűsítés azért is érdekes, mert a Türk Tanács és a Magyar Művészeti Akadémia épülete közötti hatszintes épületet úgy átalakították át 2021-ben - csaknem 300 millió forintból, ugyancsak az Exadra Kft. megbízásával - , hogy abban még szaunát és konditermet is létrehoztak.
A különböző könyvek és konferenciák szerves részét képezik a rogáni propagandának. Lapunk írta meg, hogy az elmúlt években egymást érték a közpénzekkel kitömött Mathias Corvinus Collegium (MCC) különböző konferenciái, de a NER-es elitképzőnek eddig nem volt saját konferenciaszervező cége. A kormányközeli oktatási intézmény orvosolta ezt a problémát és március 12-én megalapította az RXMS Kft.-t. A magát tehetséggondozó intézményként definiáló MCC konferenciái gyakorlatilag kormánypárti kampányesemények, csak éppen nem a Fidesz vagy a kormány finanszírozza a megszervezésüket.
A könyvek terjesztésével aligha lesz túl sok probléma, hiszen a Libri szintén az MCC tulajdonában van. | Új könyvkiadó segíti a fideszes világkép terjesztését közpénzből | Az Alapjogokért Központ ontja magából a háborús tematikájú és a liberálisokat támadó könyveket. Házon belül megoldják a publikálást. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/konyv-kiado-propaganda-fidesz-vilagkep-haboru-liberalis.html | 2024-05-14 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Költségvetési csalás, pénzmosás, hűtlen kezelés, valamint hamis magánokirat felhasználásának megalapozott gyanúja miatt feljelentést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyui Főigazgatóságánál Budai Gyula, a Fidesz országgyűlési képviselője. A politikus szerda reggel a közösségi oldalán posztolt videóban ismertette a lépését, amelynek alapját a Magyar Nemzet szombati cikkében szereplő terhelő adatok és a bemutatott dokumentumok szolgáltatták. Lapunk részletes tényfeltáró írást közölt arról, hogy Karácsony Gergely 2019-es főpolgármester-jelölti kampányát külföldi forrásból finanszírozták. A pénz egy gépjármű-bérbeadással foglalkozó cégen keresztül érkezett, majd a Városházán dolgozó közvetítő segítségével Perjés Gáborhoz, a főpolgármester bizalmasához, a kampányt bonyolító Mindenki Budapestért (Mibu) Egyesület irányítójához került, aki több alkalommal összességében több tízmillió forintot befizetett a Mibu bankszámlájára. A szerkesztőségünkhöz feltehetően Karácsony Gergely közvetlen bizalmi köréből kiszivárogtatott információcsomag része volt sok egyéb dokumentum – belső levelezések és hangfelvételek – mellett több jegyzőkönyv is, amelyek a Mibu egyesület állítólagos adománygyűjtő dobozainak felnyitásáról készültek. Mindezek alapján Budai Gyula azt a gyanút fogalmazta meg a feljelentésében, hogy Karácsony Gergely és köre a 2019-es önkormányzati választási kampányban törvénytelen módszerekkel, több jogszabályt is megsértve használt fel tetemes mennyiségű pénzt. A feljelentésben szereplő bűncselekmények elkövetésének gyanújáról beszélt hétfőn a lapunknak nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán is. Az alkotmányjogász szerint amennyiben a cikkünkben leírtak bizonyítást nyernek, úgy a Bakony Rental Kft. ügyvezetője hűtlen kezelés és sikkasztás miatt felelhet, valamint a cég vezetése és Perjés Gábor is érintettek lehetnek pénzmosás és költségvetési csalás bűntettének elkövetésében. Idézzük fel, miért beszélnek a jogászok súlyos bűncselekmények elkövetésének gyanújáról! A pénz forrása egy rejtélyes külföldi cég Karácsony Gergely régi bizalmi embere – már a zugló polgármesteri időszakában, 2014 és 2019 között fontos pozíciókat töltött be a kerületi önkormányzatnál, jelenleg pedig a Fővárosi Vzművek kommunikációs vezetője – az a Mravik Zsolt, akinek a tulajdonában álló Bakony Rental Kft. 2019-ben, az azt megelőző évhez képest kiugró árbevételt produkált. Az ötszázezer forintról hirtelen 119,2 millió forintra duzzadt árbevétel egy egyszeri, 112,5 millió forintos tanácsadói szerződésnek köszönhető, amelyet Mravik cége a 2019-es pénzügyi beszámolója szerint egy EU-tagállami vevő részére nyújtott. Az egyik kulcsfigura ismét Tordai Csaba Fontos megjegyezni, hogy a Bakony Rental Kft. jogi képviselője egy szintén régi „ismerős”, Tordai Csaba, aki Karácsony Gergely jogi főtanácsadója a Városházán, már a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején államtitkári pozíciót töltött be az akkori Miniszterelnöki Hivatalban, és nem mellékesen Mravik Zsolt élettársa. Ennek fényében nem meglepő, hogy a cégbírósági adatok szerint a Bakony Rental Kft. székhelye az a budapesti, Váci út 34. szám alatt található ingatlan, amelynek a földhivatali nyilvántartás alapján ötven-ötven százalékos tulajdonosa Mravik Zsolt, illetve Tordai Csaba. Hetvenötmillió forint készpénzt adtak át Perjés GábornakA kft. pénzügyi beszámolójából az is kiderült, hogy Mravik még a 2019. októberi önkormányzati választások előtt osztalékelőleg címén kivett a cégből 89,4 millió forintot, amiből – információnk szerint – 75 milliót készpénzben átadott egy tanácsadóként jelenleg is a Városházán dolgozó munkatárs közreműködésével Perjés Gábornak. Mint arra már utaltunk, Perjés volt a Karácsony Gergely kampányát bonyolító Mibu egyesület vezetője. Így folyt tovább a pénz Karácsony kampányábaA már hivatkozott korábbi cikkünkben bankszámla-kivonatok bemutatásával feltártuk a Bakony Rental Kft.-ből kivett pénz további útját. Perjés a Mraviktól közvetítőn keresztül kapott 75 millió forintból több részletben, alkalmanként tízmillió forintot meg nem haladó összegeket befizetett a Mibu egyesület bankszámlájára. Azért kellett figyelnie az egyes befizetések nagyságára, mert a pénzmosás elleni törvény értelmében tízmillió forintos összeghatár felett már nyilatkoznia kellett volna a pénz eredetéről. Ismert technika Lényegében ugyanazt a technikát alkalmazták, amit a 2021-es előválasztási kampány utólagos vizsgálata során megismerhetett már a közvélemény. Emlékezetes: a Karácsony miniszterelnökké válását elősegíteni hivatott 99 Mozgalom ügye abban a nemzetbiztonsági jelentésben látott napvilágot, amely a 2022-es országgyűlési választások külföldi befolyásolásáról szólt. A 99 Mozgalom pénzügyeit szintén Perjés Gábor intézte, aki 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között több részletben, készpénzben fizetett be 506 millió forintnyi összeget a szervezet számlájára, döntően euróban és angol fontban. A papírozás A két kampány finanszírozásának módja abban is hasonlít, hogy a vélhetően mindkét esetben jórészt külföldről érkezett pénzeket úgynevezett adománygyűjtő dobozokkal vagy ládákkal igyekeztek tisztára mosni. A Mibu bankszámlájára befizetett összegek „lepapírozását” szolgálhatták azok a – korábbi cikkünkben szintén bemutatott – jegyzőkönyvek, amelyek az egyesület állítólagos adománygyűjtő dobozainak felnyitásáról készültek. Érdemes megjegyezni, hogy a jegyzőkönyvek adattartalma hiányos, hiszen az adomány címleteit, illetve a darabszámokat nem tüntették fel, holott ezek kötelező elemei az ilyen dokumentumoknak. | Feljelentés Karácsonyék 2019-es kampánya miatt | Több súlyos bűncselekmény is megvalósulhatott Karácsony Gergely 2019-es főpolgármesteri kampányában, ezért Budai Gyula, a Fidesz parlamenti képviselője feljelentést tett a Nemzet Adó- és Vámhivatalnál a Magyar Nemzet tényfeltáró cikke alapján. A politikus szerint megalapozott a gyanú, hogy Karácsony bizalmi köréhez tartozó szereplők közreműködésével a külföldről pénzelt kampánnyal összefüggésben költségvetési csalást, pénzmosást és egyéb bűncselekményeket is elkövethettek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/05/feljelentes-karacsonyek-2019-es-kampanya-miatt | 2024-05-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Raportra hívta 2006 elején Széles Gábor a Magyar Hírlap akkori főszerkesztőjét Szombathy Pált, miután nem tetszett neki az újság címlapfotója. Az ipari szektorban szocializálódott nagyvállalkozó kekeckedésébe ekkor annyira beleunt Szombathy, hogy rávágta a tulajra az ajtót. A megszeppent Széles ezért kirúgta, majd szinte egyből - akkor még - vissza is vette a főszerkesztőt. Széles fura figura, imád nyilatkozni a saját médiumainak, sokszor ő a vezető hír, és nem érti, hogy ezen mások miért értetlenkednek. Elvileg mentségére szólhat, hogy távolról érkezett a médiába. Vele párhuzamosan megjelent egy szintén más szektorokból átigazoló magyar médiabefektetői csoport, akik láthatóan profibban kezelik és építik ki a saját vállalkozásaikat.
Bevásároltak
A Marketing&Média értesülései szerint a közelmúltban tulajdont szerzett az InfoRádióban Spéder Zoltán, az OTP év elején leköszönt alelnöke és vezérigazgató-helyettese. Hogy pontosan mekkora részesedést, azt lapzártánkig nem sikerült megtudni, az exbankár ugyanis nem reagált megkeresésünkre.
A rádiónál legutóbb két éve volt jelentősebb tulajdonosi átrendeződés, amikor Mészáros László kivásárolta Heltai Pétert, és saját üzletrészét is az általa képviselt, londoni székhelyű Achilles Trading Ltd.-be csoportosította át. A szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolát működtető cég is tulajdonos volt a rádióban, így az adó háromnegyed része az ő kezében volt. Kisebbségi tulajdonosként még jelen volt a Willow 5 Vagyonkezelő Zrt., amely egy könyvvizsgáló, Mundweilné Csőke Éva tulajdona.
A milliárdos exbankár médiabizniszbe érkezésével háromtagúvá vált az a befektetői kör, amelyek tagjai ugyan független befektetők, ám közös bennük, hogy üzleti szálakon kötődnek vagy kötődtek egymáshoz.
A médiaportfólió nagyságának sorrendjében Nobilis Kristófról, a Balázs Csaba vezette Econet Nyrt.-ről és a már említett Spéder Zoltánról van szó. Jelenleg többek közt napilap, rádió és internetes site-ok tartoznak érdekeltségi körükbe.
Spédert régi és új üzleti kapcsolatok is kötik Nobilishez. 2003-ban Nobilis Kristóf és Szomszéd Judit Alexand-Air Kft. néven céget alapított helikopterük üzemeltetésére, amelyet 2004-ben repülőstül eladtak Spéder Zoltánnak, hogy az OTP alelnöke ezzel örvendeztesse meg főnökét, Csányi Sándort 50. születésnapja alkalmából. Az idén áprilisban pedig a Nobilis többségi tulajdonában lévő Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. igazgatótanácsi tagjává választották Spédert. Egyébként a BIF Nyrt.-nek "köszönheti" Nobilis, hogy a Magyar Nemzet az év elején belekeverte egy politikai összeesküvés-elméletbe. Gyakorlatilag Schmidt Mária csatlósának állították be, amit abból következtettek ki, hogy üzlettársak a BIF-ben. Schmidt ugyanakkor csak azután lett tulajdonos, miután tavaly váratlanul elhunyt férje, Ungár András.
Napi hírek
A néhai üzlettárs Ungárnak meglehetősen széles politikai és üzleti kapcsolatrendszere volt. Nobilist kevésbé tartják haverkodó típusnak, ismeretségei inkább az üzleti világra korlátozódnak. Utóbbiak között persze van, aki időközben beállt politikusnak. Például Bajnai Gordon, akivel évek óta együtt vitorlázik. Talán nem véletlen, hogy a Bajnai által akkoriban irányított Wallis Rt. érdekeltségétől szerezte meg 2004 végén első médiabefektetését, az Indexet. Nobilis legújabb szerzeménye a Napi Gazdaság, amelynek kiadójában 50 százalékos tulajdonrészhez jutott. A cég másik fele Korányi G. Tamás érdekeltségében marad, aki korábban Süle László kiszállásával lett a Napi többségi tulajdonosa. Süle év elejei nyilatkozata szerint a teljes céget 800 millió forintra értékelték, tehát félmilliárd forint körüli tranzakcióról lehetett most szó. Korányinak egyébként tízszázalékos tulajdonrésze van a Bookline.hu Nyrt.-ben, amelyben nemrég vásárolt többségi részesedést a Nobilis médiaérdekeltségeit összefogó Közép Európai Média és Kiadói Szolgáltató Zrt., leánykori nevén SydInvest.
Nobilis hosszú ideig meghatározó tulajdonosa volt az Econet.hu Nyrt.-nek is, amely tavasszal némi meglepetésre többségi tulajdont szerzett az Est Médiát birtokló EMG Médiacsoport Kft.-ben. A jelenleg Balázs Csaba vezette cég korábban már megszerezte a Sziget.hu-t és az Est-bevásárlás után azon melegében hozzájuk került a Boomerang indoor médiacég is. Az Econet.hu-nak jelenleg két domináns tulajdonosa van, a magyar Budai Házak Kft. és a holland Balco Holding BV.
Széles gondok
Széles Gábor, Magyarország egyik leggazdagabb vállalkozója nem sokkal Nobilis után, 2005-ben toppant be a média világába, amikor megalapította az Echo Tv-t. Korábbi nyilatkozatai alapján az ipari termeléshez magukban affinitást nem érző lányai jövőjét szerette volna megalapozni a csatornával.
"Az Echo Tv pártoktól, érdekcsoportoktól teljesen függetlenül fog működni" - nyilatkozta két éve lapunknak Kóczián Péter, a csatorna akkori hírigazgatója. Kóczián egy idő után csak műsorokat vezetett az Echón, de újabban már azt sem, mert kirúgták. Saját bevallása szerint azért, mert nem akart alákérdezni a jobboldali interjúalanyoknak. Főnöke, az MTV egykori elnöke, Szabó László Zsolt szakmai hibákkal magyarázta az elbocsátást. Széles Vital Tv néven indított egy életmódcsatornát is, 2005-ben pedig megvásárolta a Magyar Hírlapot, amit liberális napilapból jobboldalivá pozicionált át. Médiaérdekeltségei összefogására tavaly megalapította az Első Média Holding Zrt.-t. Krecz Tibor, az RTL Klub egykori hírigazgatójának tanácsai alapján hozták létre a céget, ám Széles végül nem fogadta el a szakember által javasolt strukturális változtatásokat.
Szembeötlő, hogy amíg a korábban említett három üzletember csupa olyan médiavállalkozásba fogott, amelyek már jelenleg is nyereségesek, azzá tehetők vagy saját területükön erős piaci szereplők, addig Széles a nehezebb utat választotta. Megvett egy üzletileg nem túl jól működő országos napilapot. Legújabb húzásaként megyei újságot indított Fejér megyében, és állítása szerint újabb megyei napilapok indítását tervezi, miközben már a 90-es évek elején bebizonyosodott, hogy egynél több napilapot nem bír el a helyi piac.
Az Echo Tv nem tudott markáns arculatot kialakítani magáról az elmúlt években, a tévénél zajló változásokat látva erre sok remény nincs is, ugyanakkor háztartásszámban már bőven túllépték az egymilliós lélektani határt, így az előfizetési díjakból akár még meg is élhet a tévé. Vicces, de egyelőre a jóval kevesebb háztartásban fogható, viszonylag unikális tartalmat szolgáltató Vital Tv-ben van a legtöbb fantázia a Széles-birodalmon belül. | Milliárdosok a médiában | Raportra hívta 2006 elején Széles Gábor a Magyar Hírlap akkori főszerkesztőjét Szombathy Pált, miután nem tetszett neki az újság címlapfotója. Az ipari szektorban szocializálódott nagyvállalkozó kekeckedésébe ekkor annyira beleunt Szombathy, hogy rávágta a tulajra az ajtót. A megszeppent Széles ezért kirúgta, majd szinte egyből – akkor még – vissza is vette a főszerkesztőt. Széles fura figura, imád nyilatkozni a saját médiumainak, sokszor ő a vezető hír, és nem érti, hogy ezen mások miért értetlenkednek. Elvileg mentségére szólhat, hogy távolról érkezett a médiába. Vele párhuzamosan megjelent egy szintén más szektorokból átigazoló magyar médiabefektetői csoport, akik láthatóan profibban kezelik és építik ki a saját vállalkozásaikat. | null | 1 | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2007/06/26/milliardosok_mediaban/ | 2007-06-26 23:41:00 | true | null | null | 24.hu |
Országosan elhíresült mondattal „gazdagította” ez év februárjában Bácsszőlős históriáját Szarvas Róbert, a község első embere. Amikor a hatalom korrupciós ügyeinek feltárásában élenjáró, független parlamenti képviselő, Hadházy Ákos megkereste, és felrótta neki, hogy jogtalanul lakik az önkormányzat orvosi lakásában, a fideszes polgármester így reagált: „Baszd meg, valahol laknom kell!” Azóta, ha rákeresünk a neten Bácsszőlősre, ez a mondat ismétlődik legsűrűbben. A falu wikipédiás szócikkében is szerepel immár, hogy a polgármester önkényesen költözött be a felújított orvosi lakásba.A napokban a 310 lelkes faluban jártam, és kéttucatnyi helybélit kérdezve úgy tűnt, hogy a többség – a botrány ellenére is – Szarvas Róbertet támogatja. A választáson újrainduló polgármester is úgy érzi, élvezi a bácsszőlősiek bizalmát, hisz pár óra alatt összegyűjtött 65 ajánló aláírást (kilenc is elég lett volna).Szarvas Róbertról tudni kell, hogy intenzív szakasszisztensként előbb a pécsi majd a szegedi egyetem klinikáin dolgozott, később a mentősöknél és egy otthoni egészségügyi szakápolást biztosító vállalkozásnál dolgozott. Feleségével 1999-ben költözött a Bácsszőlőssel szomszédos Csikériára: az asszony háziorvosa volt a környező falvaknak, férje az ő asszisztenseként szolgált. 2010-ben visszavonult a falut 20 évig irányító polgármester, Mondovits Mihály, s ő beszélte rá, hogy induljon a posztért. Mivel a helybéliek elégedettek voltak a férfi asszisztensi munkájával, a Fidesz-KDNP színeiben induló Szarvas a voksok több mint 70 százalékával nyert a választáson. Ez történt 2014-ben és 2019-ben is.„Baszd meg! Valahol laknom kell” – Beköltözött a fideszes polgármester az uniós pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba Bácsszőlősön2012-ben Szarvas Róbert elvált a feleségétől, és azt kérte a bácsszőlősi testülettől, hogy hadd lakjon a falu művelődési házának évek óta üres szolgálati lakásában. Be is költözhetett a 44 négyzetméteres, másfél szobás lakásba. 2015-ben, majd később többször is elpanaszolta a testületnek, hogy meg kellene javítani a ház kéményét, mert visszajön a füst. Csakhogy a falunak nem volt pénze a kéményre.2019-ben az önkormányzat az EU 46,5 millió forintos támogatásával felújította a falu orvosi rendelőjét, és az ahhoz tartozó szolgálati lakást. Az orvosi állást meg is hirdette a falu, de soha nem volt rá érdeklődés. 2021-ben Szarvas Róbert jelezte a képviselő-testületnek, hogy szeretne átköltözni az orvosi lakásba, mert a művelődési ház beszűkült kéménye egyre kiszámíthatatlanabb. A testület nemet mondott a kérésre, a polgármester viszont önkényesen átköltözött a felújított, kétszobás, 78 négyzetméteres lakásba. Akkortól "a képviselők többször is felszólították, hogy menjen ki, s megtette ezt a jegyző is, ám polgármester nem figyelt szavukra."Aztán, hogy Hadházy Ákos ország-világ tudtára adta a visszaélést, a kormányhivatal is felszólította Szarvas Róbertet, aminek ő eleget tett, és áprilisban visszaköltözött a művelődési ház lakásába.A polgármester ottjártamkor elmondta, hogy azért engedelmeskedett, mert nem kell már fűteni, így nem fél a kéménytől. Szakvéleménye van róla (mutatta is), hogy a kémény élet- és vagyonveszélyes. Újrafalazása másfél millióba kerülne, erre a falunak most sincs pénze. Ahogy a polgármesternek se arra, hogy házat vegyen a faluban. Az 55 éves férfi abban bízik, hogy pár éven belül lesz annyi vagyona, hogy vegyen egy használt családi házat helyben vagy a szomszédos Bácsalmáson, ahol másodállásban az orvosi ügyeleten dolgozik ápolókéntA bácsszőlősi képviselő-testület tagjai nem titkolják, hogy szeretnének a júniusi választáson megszabadulni Szarvas Róberttől. A grémium vezéregyénisége, Molnár Zsolt 46 éves vállalkozó, aki azt állítja, hogy a polgármester lekezelte és kinevette őt és társait, ha felszólították, hogy hagyja el az orvosi lakást. Molnár Zsolt azt se hiszi el, hogy a kémény használhatatlan, és azt se, fogadja el, hogy a falunak kelljen gondoskodni a polgármester lakhatásáról. Még számos ügyben kritikus, így amiatt is, hogy szerinte a polgármester a saját céljaira használja a falu autóját. Igaz, ezt a képviselők még nem bizonyították be. Molnár Zsolt szerint attól is tartani kell, hogy a falut megbünteti az EU amiatt, hogy a közösség pénzén felújított szolgálati lakást nem a pályázatban kitűzött célra használták.Szarvas Róbert úgy véli, ettől nem kell félni, hisz saját orvosa Bácsszőlősnek nincs (a kunbajai orvos jár ki hetente kétszer a faluba, akinek nem kell a lakás). Felvetettem neki, hogy tudhatták előre: nagy az orvoshiány, és aligha költözik majd háziorvos egy ennyire kicsi faluba, mégis megpályázták a támogatást a ház felújítására. Ez nem pazarlás az uniós forrásokkal? A polgármester azt felelte, hogy nem, mert a rendelőt mindenképp fel kellett újítani, ám a rendelő teljesen egybeépült a szolgálati lakással, így az se maradhatott ki a munkákból. Szarvas Róbert hozzátette, hogy azért se büntetheti meg az EU a falut, mert "az ő beköltözésével nem történt károkozás, az által, hogy havi 17 ezer 500 forint lakbért fizetett, az örökké forráshiányos önkormányzat legalább egy kis pénzhez jutott (a másik lakás bére feleennyi volt)."Ettől még Szarvas Róbert jogtalanul költözött be, s jelenleg hivatali visszaélés gyanújával nyomozás is folyik az ügyben, és valamilyen büntetés járhat a polgármesternek. Ezzel Szarvas Róbert szembenézett, de nem gondolja, hogy ha nyer a választáson, akkor emiatt utóbb méltatlanná válik a tisztségére.A Fidesz nyíltan nem támogatja a júniusi választáson Szarvas Róbertet. Azt a pletykát viszont cáfolja a polgármester, hogy ki is zárták volna a pártból, továbbra is tag, és az EP-választásra gyűjtött is a Fidesznek 93 ajánlást. De megérti, hogy nem támogatják, mivel az ő önkényes lakáshasználata rossz fényt vethet a pártra. Egyelőre úgy tűnik, hogy egy ellenjelöltje lesz a választáson, ő azonban nem akart nyilatkozni a Népszavának.A falu egyébként végletesen megosztott, a Szarvas mellett állók ócsárolják Molnár Zsolt csapatát, és mindez fordítva is igaz. A polgármestert elutasítóknak nem feltétlenül Szarvassal van bajuk, hanem utálják a Fideszt, és úgy vélik, hogy Szarvas azért maradt a lakásban három évig, minden tiltás ellenére, mert a fideszes vezetők megszokták, hogy bármit megtehetnek."Szarvas Róbert kérdésemre elismerte, hogy hibát követett el. Főleg, hogy lett volna egy jóval olcsóbb megoldás a rokkant kéményű lakásra. "Ha megválasztják, klímaberendezést szereltet a lakásba, félmillióért, és azzal fűt. Amennyiben a falu nem tudja állni a beruházás költségét, kifizeti ő, ígérte elköszönéskor.– Miért nem jutott ez korábban az eszébe? – kérdeztem.– Nem tudom – tárta szét a karját.– És miért kellett olyan drasztikus szóval leráznia Hadházy Ákost?– Mert bajban voltam, nagyon kellett mennem a vécére. Siettem, és ez jött ki a számon. | Jogtalanul élt az uniós pénzből felújított orvosi lakásban a szitkozódó bácsszőlősi polgármester, de szerinte az EU úgysem fogja megbüntetni a falut | Országosan elhíresült mondattal „gazdagította” ez év februárjában Bácsszőlős históriáját Szarvas Róbert, a község első embere. Amikor a hatalom korrupciós ügyeinek feltárásában élenjáró, független parlamenti képviselő, Hadházy Ákos megkereste, és felrótta neki, hogy jogtalanul lakik az önkormányzat orvosi lakásában, a fideszes polgármester így reagált: „Baszd meg, valahol laknom kell!” Azóta, ha rákeresünk a neten Bácsszőlősre, ez a mondat ismétlődik legsűrűbben. A falu wikipédiás szócikkében is szerepel immár, hogy a polgármester önkényesen költözött be a felújított orvosi lakásba. | null | 1 | https://nepszava.hu/3233898_bacsszolos-polgarmester-szarvas-robert-haziorvosi-lakas-europai-unio-riport | 2024-05-02 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Egy Matolcsy Ádám köréhez kötődő cég több nagy értékű ingatlant is vásárolt Dubajban, az Egyesült Arab Emírségek legnagyobb városában – derül ki a Direkt 36 lapunkhoz is eljuttatott összefoglalójából.E szerint az egyik ilyen nagy értékű ingatlan egy kilencedik emeleti, tengerre néző, 286 négyzetméteres, 3 hálószobás luxusapartman a dubaji One at Palm Jumeirah nevű lakóparkban , amelyhez összesen 50 négyzetméternyi terasz és erkély is tartozik. Ezt a lakást átszámítva több mint egymilliárd forintért vette meg egy Future Holding Limited nevű cég, amely egy kiszivárgott adatbázis szerint a jegybankelnök fiának környezetéhez kötődik. A cég kapcsolattartói adatainál ugyanis olyan e-mail-címek vannak megadva, amely egy Matolcsy Ádám által alapított céghez, valamint korábbi feleségéhez, illetve egyik régi ismerőséhez kötődnek.A Direkt36 egy Matolcsy Ádám nevén szereplő nyilvános Pinterest-fiókon keresztül rátalált több olyan fotóra is, amelyek a számos egyező részlet alapján a luxusapartmanban készültek. Több fotón egy Matolcsy Ádámra hasonlító férfi is látható. Néhány órával azután, hogy a Direkt36 kérdéseket küldött Matolcsy Ádámnak, a fiókból eltűnt a lakás képeit tartalmazó mappa linkje.A kiszivárgott adatok szerint a Future Holding emellett három másik ingatlant is megvásárolt Dubajban. Ezek közül egynél Matolcsy Ádám egyik régi ismerősének és alkalmazottjának az e-mail-címe van megadva kapcsolattartónak, míg a másik kettőnél nem szerepel semmilyen elérhetőség. A négy ingatlan közül hármat időközben eladtak, köztük a One at Palm Jumeirahban lévő apartmant is, amelyet az eredeti árhoz képest több mint egymilliárd forinttal többért kelt el.Matolcsy Ádám korábbi titkárnője intézte a 14 milliárdos New York-i luxusapartman ügyeitAz ifjabb Matolcsy tagadja, hogy ő instruálta volna R. E.-t, ehhez képest…A több százezer dubaji ingatlan tulajdonosi információit tartalmazó adatbázist a washingtoni központú, a nemzetközi bűnözést kutató Center for Advanced Defense Studies (C4ADS) szerezte meg, majd megosztotta a norvég E24 nevű üzleti portállal és az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű tényfeltáró újságírói hálózattal, amely koordinálta a több tucat szerkesztőség részvételével zajló, Dubai Unlocked elnevezésű nemzetközi projektet. Magyarországról csak a Direkt36 vett részt a nyomozásban.A Direkt36 kereste Matolcsy Ádámot és az ingatlanügyletekben résztvevő, hozzá kötődő személyeket. Küldtött kérdéseket a portál Matolcsy Györgynek is, amelyekre a Magyar Nemzeti Bank annyit reagált, hogy a jegybankelnök a felnőtt fiának üzleti ügyeivel nem foglalkozik. | Több luxusapartmant is vett Dubajban egy cég, Matolcsy Ádám köre tűnik fel mögötte | Egy Matolcsy Ádám köréhez kötődő cég több nagy értékű ingatlant is vásárolt Dubajban, az Egyesült Arab Emírségek legnagyobb városában – derül ki a Direkt 36 lapunkhoz is eljuttatott összefoglalójából. | null | 1 | https://nepszava.hu/3235416_luxusapartman-matolcsy-adam-kore-dubaj | 2024-05-14 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
A Fővárosi Választási Bizottság elmarasztalta az Óbudán induló Fidesz és DK polgármesterjelöltjét is. A szemben álló politikusok egyébként egymás ellen kezdeményeztek eljárásokat.Feljelenti az Összefogás Óbudáért Egyesületet Kiss László polgármester, mert a gyanúja szerint az egyesület törvényellenesen fizeti a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje, Bús Balázs kampányát. A politikus erről a főpolgármesterrel tartott közös sajtótájékoztatóján beszélt. A költségvetési csalást, továbbá a választás rendje elleni bűncselekményt vélelmező Kiss szerint a Bús Balázs volt fideszes polgármester mögött álló egyesület az államtól kapott támogatásokat közvetlenül a választásban részt vevő fideszes jelöltekre költötte, ami törvényellenes.Ennek igazolására az Összefogás Óbudáért Egyesület Kórház utcai panelház tetején elhelyezett óriásplakátot hozta fel, amely a fideszes induló arcképét ábrázolja, holott az egyesület nem jelölőszervezet, hanem egy civil társaság.Czeglédy Gergő, Óbuda alpolgármestere ezzel összefüggésben kifogást nyújtott be, melynek nyomán a Fővárosi Választási Bizottság – az elsőfokú helyi választási bizottság határozatát helybenhagyva – elmarasztalta az Összefogást Óbudáért Egyesületet. A civil szervezet ugyanis Bús Balázst, a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltjét óriásplakátján hirdette azt a megtévesztő látszatot keltve, mintha az Összefogás Óbudáért Egyesület jelöltje lenne, miközben a valódi jelölőszervezetet (Fidesz–KDNP) a plakáton nem tüntette fel. Ezért az ÖÓE-t 100 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte, és eltiltotta a további jogszabálysértéstől.Kiss László szerint az egyesület beszámolóiból kiderül, hogy szinte csak közpénzből gazdálkodik. Az egyesületet Csikósné Mányi Júlia, a Fidesz önkormányzati képviselője vezeti.A sajtótájékoztatón arról nem esett szó, hogy a Demokratikus Koalíció szintén megtévesztette a választókat a Kiss Lászlót népszerűsítő plakátokon azzal, hogy a Civilek Óbudáért Egyesületet is a Kisst jelölő szervezetként tüntette fel. A Fővárosi Választási Bizottság – a helyi választási bizottság határozatát megváltoztatva – emiatt el is marasztalta a Demokratikus Koalíciót mint a plakátok felelős kiadóját, mivel megsértette a választások tisztaságára, a jelöltek, jelölő szervezetek esélyegyenlőségére és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvet. Egyrészt eltiltotta a további jogszabálysértéstől, másrészt 300 ezer forint pénzbüntetésre is ítélte a DK-t.Az ügy érdekessége, hogy az első fokon eljáró, a DK-t felmentő helyi választási bizottság elnöke az a Marozsán Edina, aki a Kiss László által vezetett önkormányzat vagyonkezelő cégének jogtanácsosa, s mint olyan, kvázi Kiss László alárendeltje. A szóban forgó Civilek Óbudáért Egyesület deklarált programja kizárólag a regnáló polgármester riválisának, Bús Balázsnak a befeketítése. Egyéb civil célok kitűzéséről nem közölnek sem saját oldalukon, sem a közösségi platformjukon információkat. | Óbuda polgármestere feljelent egy Fideszt támogató civil szervezetet | A Fővárosi Választási Bizottság elmarasztalta az Óbudán induló Fidesz és DK polgármesterjelöltjét is. A szemben álló politikusok egyébként egymás ellen kezdeményeztek eljárásokat. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/onkormanyzati_valasztas/2024/05/16/onkormanyzati-valasztas-plakat-jelolo-szervezet-obuda/ | 2024-05-16 00:00:00 | true | null | null | Index |
Az Átlátszó márciusban írta meg, hogy Szijjártó Péter három hivatali útjára összesen 264 millió forintért béreltek neki egy holland luxusjetet 2023-ban. A lap most utánajárt, hogy a külgazdasági és külügyminiszter milyen repülőgépekkel és körülmények között utazik egy-egy hosszabb repülőútra, mennyi közpénzből. Most a miniszter két ázsiai útját mutatjuk be, amelyekre máltai bejegyzésű magángépekkel utazott.Illusztráció: Szijjártó Péter/Facebook2020 novemberében – a Covid-járvány közben – Szijjártó Kambodzsába és Thaiföldre utazott volna, de az utazása félbeszakadt, mert közben pozitív lett a Covid-tesztje: Kambodzsából Thaiföldre utazott, ahol az érkezéskor pozitív koronavírus-eredmény miatt már senkivel sem találkozott, hanem hazajött. (Kisebb diplomáciai bonyodalom is lett az ügyből.)Egy friss közadatigénylés szerint a félbeszakadt kambodzsai-thaiföldi út repülőgépköltsége 140 millió forintot tett ki.Szijjártónak egy 2021-es japán és azerbajdzsáni látogatása is volt: előbb Oszakába, majd Tokióba, hazafelé pedig Bakuba repült. Ennek az útnak a repülőgépköltségéről a közadatigénylésünkre adott válaszában a KKM azt közölte, hogy nem rendelkezik adattal róla, majd többszöri megkeresésre sem árulták el, hogy ki az adatgazda az ügyben. A lap emiatt panaszt tesz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál.A két hivatali úton Szijjártó a VistaJet magánrepülőgépes társaság jetjeit használta, ezek a cég európai, máltai bejegyzésű flottájához tartoznak, és 9H- kezdetű lajstromjellel repülnek. A japán–azerbajdzsáni úton Szijjártó a 9H-VJW lajstromjelű Bombardier Global 6000 típusú jettel utazott. A 2020-as ázsiai útra a 9H-VJC lajstromjelű géppel ment, ami szintén egy Bombardier Global 6000 típusú gép, tehát ugyanúgy 14 főt tud szállítani luxuskörülmények között. | Szijjártónak 140 millióért béreltek egy máltai luxusrepülőt Kambodzsába | Az Átlátszó márciusban írta meg, hogy Szijjártó Péter három hivatali útjára összesen 264 millió forintért béreltek neki egy holland luxusjetet 2023-ban. A lap most utánajárt, hogy a külgazdasági és külügyminiszter milyen repülőgépekkel és körülmények között utazik egy-egy hosszabb repülőútra, mennyi közpénzből. Most a miniszter két ázsiai útját mutatjuk be, amelyekre máltai bejegyzésű magángépekkel utazott. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/15/szijjartonak-140-millioert-bereltek-egy-maltai-luxusrepulot-kambodzsaba | 2024-05-15 00:00:00 | true | null | null | 444 |
"Néhány szórólap nyomtatása ürügyén" évekre kibérelt egy egész nyomdát, és fizette tizenkilenc dolgozó bérét a Családbarát Ország NKft. - írja a birtokába jutott belső vizsgálati jelentés nyomán Hadházy Ákos. A független parlamenti képviselő a legújabb Facebook-posztjában azt állítja, hogy "ezzel több százmillió forintot sikkasztottak el a gyermekek védelme ürügyén" két uniós projektből.
Az egyik a 6,2 milliárdos "Családbarát ország", a másik az 5,4 milliárdos "A koragyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése" elnevezésű projekt. Hadházy szerint "ebből lopni még az előzőnél is nagyobb bűn, hiszen konkrétan a bajban levő, sajátos nevelési igényű gyermekek ürügyén lopták a pénzeket".
A politikus birtokába került belső jelentés a poszt szerint akkor készült, amikor a nyomdát és a dolgozókat "már két éve fizették, de még hátra volt egy év". A jelentésből, aminek csak néhány oldalát tette közzé, kiderül többek között az, hogy
a Családbarát Ország NKft. az akkor Kásler Miklós vezette Emmi engedélyével, a törvényi előírások ellenére nem írt ki közbeszerzést a nyomda és a gépek bérlésére;
az állami nonprofit cég 2018. december 5-én délelőtt kért ajánlatot a Petró-Land Kft.-től aznap 14 órás határidővel legalább 1000 négyzetméter alapterületű ingatlanra, amiben van egy "hozzávetőlegesen 400 négyzetméter alapterületű üzem rész". A Petró-Land időben meg is küldte az ajánlatát, és mit ád a drága jó isten, éppen volt egy ilyen alapterületű ingatlanuk éppen egy hozzávetőlegesen ilyen alapterületű üzemrésszel;
a vélhetően 2020-ban kelt jelentés (Hadházy sajnos nem közölte a készítés dátumát) azt írta, hogy 22-61 millió forint lenne az állami nonprofit cég költsége, ha a bérleti szerződést semmissé tennék, 56,5 millió lenne, ha a nyomda működését racionalizálnák, és majdnem 115 millió lenne, ha a nyomda a változatlan feltételekkel működik tovább;
a vizsgálat szerint ha a nyomtatást máshonnan rendelnék, nagyjából 30 millió forint lenne annak költsége, ha maguk nyomtatnák, kétfős létszámmal száz nap alatt készülne el a munka, ehhez képest majdnem tízszer annyi emberrel "még egy évig bérelték az egész kócerájt", írja a politikus.
A jelentés arra is kitér, hogy az ajánlatban egy szó sem volt a fizetési ütemezésről, pedig a vezetői jelentés szerint anélkül értékelhetetlen az ajánlat. Továbbá arra is, hogy a Családbarát Ország Nkft.-nek két nagy példányszámú kiadványra (egy 130 ezer darabos kiskönyvre és egy 140 ezer példányos tájékoztató füzetre), valamint két, egyenként 55-55 darabban készülő könyvre volt sürgősen szüksége.
A történetnek van még egy érdekessége, bár erre Hadházy már ki sem tér: a látszólag sebtében felkért cég. A Petró-Land Kft. egy megfelelő pedigréjű vállalkozás volt, 1996-ban alapította két budapesti magánszemély, akik a cégnyilvántartásban elérhető személyes adataik szerint férj és feleség lehetnek (egy kis ideig voltak más tulajdonostársaik, 1997-2002 között még a Nagykőrösi Konzervgyárnak is volt benne részesedése).
A társaságnál 2018-ban tulajdonosváltás történt: a két alapító eladta a céget Batke Dávid nevű budaörsi magánszemélynek. Méghozzá nem is akármikor: a tranzakció 2018. november 30-án történt, mindössze 5 nappal azelőtt, hogy a Családbarát Ország Nkft. ajánlatot kért a Petró-Landtól. Batke Dávidnak a cégnyilvántartás szerint korábban sem volt, azóta sincs semmilyen más üzleti érdekeltsége, és netes kereséssel nyomdaiparhoz kötődő Batke Dávidot sem találtunk.
Hadházy arra sem tért ki, hogy az 1996-2018 között mindössze három, jellemzően pár napig tartó, piaci alapú végrehajtáson kívül semmilyen problémával nem küzdő Petró-Land ellen a Batke-tulajdonlás kezdete óta kétszer indult adóhatósági végrehajtás. A NAV az elsőt 2021 decemberében rendelte el, és az 2022 júniusában zárult le, de 2022 novemberében már elindult egy újabb, ami azóta is tart.
Az Opten adataiból az is látszik, hogy a cég mostanra lényegében befejezte a működését: 2019-ben és 2020-ben még több mint 50-50 milliós, 2021-ben 38 milliós árbevétele volt, és a három év alatt 47 milliós adózott eredményt ért el, 2022-ben már csupán 218 ezer forintos árbevételhez jutott, és több mint nyolcmillió forint volt a vesztesége. A saját tőkéje a 2020 végi csaknem 70 millióról 2022 végére tízmillió alá csökkent.
És mit tudunk az állami megbízóról? A Családbarát Ország Nkft. visszatérő szereplője a K-Monitor korrupciós adatbázisának. Idén áprilisban az RTL arról számolt be, hogy idén akár bruttó 3 milliárd forint is elmehet a családbarátság különféle formában történő reklámozására és az ezzel kapcsolatos programokra. Ezen az a Balásy Gyula kaszál, akinek cégei környékén időközben nyomozást indítottak. A Családbarát Ország Nkft.-vel korábban már többször foglalkozott Hadházy is, előbb 2017-ben, majd két évvel később, amikor többek között a Turul Óvodában megvalósult önismereti tréningről, illetve okostelefon-kiválasztást segítő workshopról számolt be.
A főváros 13. kerületében, egy árnyékos utcában elrejtve működő állami nonprofit cég, amit 2016-ig Magyar Vitorlás Központnak hívtak, mindössze évi néhány milliós, tízmilliós árbevétellel működik, de eszközállománya 2021 óta meghaladja a tízmilliárd forintot. A társaságnak több mint száz dolgozója van, a cégjegyzésre jogosult ügyvezetője a 2018 végi ügylet idején - 2018 áprilisától 2020 júliusáig - Grundtner Marcell Károly volt, míg a felügyelőbizottságban ott ült Ekler Gergely, Novák Katalin későbbi államtitkára, aki 2018. június-2020. október között volt fb-tag. | Az állami családbarát-cég fura körülmények között kibérelt egy teljes nyomdát, Hadházy Ákos százmilliós sikkasztást gyanít | „Néhány szórólap nyomtatása ürügyén” évekre kibérelt egy egész nyomdát, és fizette tizenkilenc dolgozó bérét a Családbarát Ország NKft. – írja a birtokába jutott belső vizsgálati jelentés nyomán Hadházy Ákos. A független parlamenti képviselő a legújabb Facebook-posztjában azt állítja, hogy „ezzel több százmillió forintot sikkasztottak el a gyermekek védelme ürügyén” két uniós projektből. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/14/az-allami-csaladbarat-ceg-fura-korulmenyek-kozott-kiberelt-egy-teljes-nyomdat-hadhazy-akos-szazmillios-sikkasztast-gyanit | 2024-05-14 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Valótlan tartalmú, de legalábbis a kivitelezői szerződésnek nem megfelelő úgynevezett készre jelentési dokumentumok alapján vehette át az állam 2021 végén Mészáros Lőrinc cégétől a GSM-R vasúti fejlesztés optikai hálózatát több szakaszon is - legalábbis erre utalnak a Szabad Európa birtokába jutott dokumentumok és részben nyilvánosan is elérhető információk.
Hónapokig tartó pereskedésbe telt, amíg megkaptuk az Építési és Közlekedési Minisztériumtól a GSM-R vasúti fejlesztés átadás-átvételi jegyzőkönyveit. Bár a fejlesztés teljes egészében közpénzből valósult meg, a minisztérium nem akarta kiadni a vonatkozó dokumentumokat, egészen a Kúriáig vitte az ügyet. Végül - miután a bíróság harmadfokon is a Szabad Európának adott igazat - megkaptuk tizenhárom szakasz átadás-átvételi jegyzőkönyvét. Igaz, csak magukat a jegyzőkönyveket, pedig a perben a hozzájuk kapcsolt mellékleteket is kértük.
A GSM-R-ről már számos cikkben írtunk. A fejlesztés lényege, hogy a fontosabb magyar vasútvonalak mentén a MÁV számára saját kommunikációs rendszert hoznak létre. Ez két részből áll: egyrészt egy nagy teljesítményű optikaikábel-hálózatból, valamint egy csak ennek felhasználásával működni képes mobiltelefon-hálózatból. Ezek révén nemcsak a mozdonyvezetők tudnak sokkal gyorsabban és biztonságosabban kommunikálni az egyes állomások szolgálattevőivel, de a mozgó vonatok és a biztosítóberendezések, váltók között is javul a kommunikáció, ami nagyban növeli a vasúti biztonságot.
Hosszú történet
A rendszer kiépítésére még 2018-ban írtak ki közbeszerzést, ezt az R-KORD Kft. és az i-Cell Mobilsoft Zrt. konzorciuma nyerte meg. Az R-KORD Kft. Mészáros Lőrinc cége. A beruházás eredeti értéke 58,85 milliárd forint lett volna, és részben uniós forrásból valósult volna meg a 2014-2021-es hétéves költségvetés terhére. Ezért nem volt mindegy, mikor fejezik be. A beruházás végül késve, csökkentett műszaki tartalommal, a tervezetthez képest drágábban és eltérő finanszírozással valósult meg. Erről még később írunk.
A munkálatok ehhez képest elhúzódtak. Lapunk először 2023 márciusában kapott információkat arról, hogy zavarok vannak a GSM-R megvalósítása körül. Mint akkor megtudtuk, az egyik alvállalkozó, az Alépítmény-Hálózat Kft. körlevélben értesítette saját alvállalkozóit, hogy a GSM-R uniós forrásból (egészen pontosan az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program - IKOP) finanszírozott szakaszainak építése "felfüggesztésre került", ezért vonuljanak le az építkezésről. Mint később kiderült, ez azt is jelentette, hogy számos kisvállalkozás nem kapta meg időben az elvégzett munkáért járó pénzét. Később az Építési és Közlekedési Minisztérium közölte lapunkkal, hogy az R-KORD költségei elszállására hivatkozva az egész kivitelezési szerződést újra akarja tárgyalni.
A munkák néhány hét múlva újrakezdődtek (bár beszéltünk olyan vállalkozóval, aki állítja: máig nem kapott meg minden neki járó pénzt az R-KORD-tól), és mint a kiperelt jegyzőkönyvek bizonyítják, 2021 decemberében az akkor még létező Nemzeti Infrastruktúra Zrt. (NIF) illetékes vezetői át is vették.
Ehhez kapcsolódóan: Egy válás, egy vita Mészáros Lőrinc családjában, amely a magyar vasútra is komoly hatással van.
Átadás-átvétel egy kaptafára
Az átadás-átvételi jegyzőkönyvek formátuma és az azokban tett megállapítások - az adott vonalszakasz nevének kivételével - teljesen ugyanazok. A lényeg: az R-KORD kijelenti, hogy az adott vonalszakaszon az optikai fejlesztést a követelményeknek megfelelően megvalósította, ezt pedig a független mérnök nyilatkozatban tanúsítja.
A jegyzőkönyvek 6.3-as pontja hivatkozik az úgynevezett készre jelentésre, amelyet egy külön dokumentumban nyújtottak be - ez az, amit nem kaptunk meg az Építési és Közlekedési Minisztériumtól. A NIF mint megrendelő nyilatkozik arról, hogy saját ellenőrzései, valamint a független mérnök (Key-Telecom Kft.) hivatkozott nyilatkozata és üzemeltető hivatkozott kiadmánya alapján elfogadta a készre jelentést. Ezeket a dokumentumokat sem kaptuk meg, sőt az átadás-átvételi jegyzőkönyvekben még az iktatószámukat is törölték.
A keletkezési dátumukat azonban nem, ezek alapján pedig nagyon érdekes körülményekre derült fény. A készre jelentések jegyzőkönyvei 2021. október 21. és 2021. december 14. közötti dátumot kaptak - értelemszerűen mindegyik az átadás-átvételi jegyzőkönyvnél korábbit. Információink szerint az átadás-átvételi jegyzőkönyvek aláírását követően kifizetések is történtek az állam részéről a kivitelező R-KORD felé, részben már 2021 decemberében. Csakhogy a Szabad Európa információi szerint az átadott infrastruktúra több esetben még egyszerűen nem volt olyan állapotban, hogy el lehessen végezni a megfelelő optikai méréseket, és ezzel készre jelenteni az adott szakaszt.
Ehhez kapcsolódóan: Magyar kisvállalkozások kerültek nehéz helyzetbe, mert nem kapták meg a pénzüket időben Mészáros Lőrinc cégétől.
Mi is az a GSM-R?
Most kénytelenek leszünk egy kis műszaki kitérőt tenni. Mint írtuk, a GSM-R egyrészt mobilkommunikációt biztosító átjátszótornyokból, illetve a sínek mentén futó, állomásokat összekötő optikai kábelekből áll. A beruházás műszaki követelményrendszere szerint egy adott szakasz akkor jelenthető készre, ha megtörtént valamennyi optikai kábel szerelése és valamennyi optikai szál (egy kábelben több is futhat ebből) jelátviteli teljesítményének műszaki mérése.
Ehhez értelemszerűen ki kell ásni az árkot a vágányok mentén, lefektetni a kábeleket (az időben ki nem fizetett kisvállalkozók jellemzően ezt a munkát végezték) és felállítani az átjátszótornyokat. Amíg az adott szakaszon nem épül ki teljesen a rendszer, nem lehet a teljesítménymérést elvégezni, hiszen ha valahol hiányzik egy átjátszótorony, hiányzik pár száz méter vagy néhány kilométer optikai kábel, nincs adatátvitel.
A kábelek végpontjai részben a tornyok tövében elhelyezett kültéri kabinetekben, részben a MÁV kijelölt ingatlanjaiban (jellemzően gyakran az állomásokon) elhelyezett úgynevezett optikai rendező modulokban (ODF) találhatók, a mérések is itt végezhetők el. A Szabad Európa információi, részben nyilvánosan elérhető adatok és a kiperelt átadás-átvételi jegyzőkönyvek dátuma, valamint az ezekben hivatkozott készre jelentési dokumentumok keltezése azonban több esetben is nehezen magyarázható anomáliákat mutat: nemegyszer előfordult ugyanis, hogy a már említett 2021. október-decemberi időpontokhoz képest (amikor a készre jelentés és az átadás-átvétel megtörtént) később kerültek ki a már említett kültéri kabinetek és ODF-ek.
Legalább egy esetben az átjátszótorony nyilvánosan elérhető építési engedélyének dátuma is későbbi, mint a készre jelentés és az átadás-átvétel, több esetben pedig olyan határidőkkel születtek meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részéről a határozatok, amelyek irreálisan gyorsnak tűnő kivitelezést sejtetnek - ha valóban minden úgy történt, ahogy a dokumentumokban szerepel.
Nézzük tételesen egyelőre csak a legfurcsábbakat:
M041 (Dombóvár-Gyékényes) szakasz: a készre jelentés dátuma 2021. december 6. Ehhez képest a kültéri kabinet 2022 májusában kerülhetett ki Szenta, Kutas és Porrogszentkirály állomáshoz, az ODF szintén 2022 májusában került ki Kaposvár, júniusban pedig Gyékényes állomáshoz. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv dátuma 2021. december 15., előirányzott kifizetés (optikai kivitelezésre): 1.667.135.607 Ft.
Az átjátszótorony az építési engedélyt 2021. október 28-án kapta meg. A vasúti szakasz hossza 101 kilométer. Egy szakmai forrásunk szerint irreálisnak tűnik bő egy hónap alatt megépíteni az optikai nyomvonalat ekkora távolságon.
M100-2 (Mezőzombor-Nyíregyháza) szakasz: a készre jelentés dátuma 2021. december 14. Ehhez képest a kültéri kabinet 2022 júliusában került ki Nyírtelek, Görögszállás, Rakamaz, Tarcal, valamint 2022 augusztusában Tokaj és 2022 novemberében Nyíregyháza állomásra. Az ODF-ek szintén 2022 júliusában kerültek ki Nyírtelek, Görögszállás, Rakamaz, Nyíregyháza, Tokaj, illetve 2022 augusztusában Tarcal állomásra. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv dátuma 2021. december 20.
Az NMHH honlapja szerint az optikai hálózat építési engedélyét a készre jelentés napján, 2021. december 14-én adták meg. Tokaj bázisállomás építési engedélyét 2022. március 10-én, Rakamazét 2022. február 21-én adták ki. Ez azért érdekes, mert ha az engedély kiadásának napján már készen voltak, akkor elvileg fennmaradási engedélyt kellett volna rájuk kérni és kiadni. Tervezett kifizetés ezen a szakaszon: 751.385.062 Ft.
M100-1A (Püspökladány-Debrecen): a készre jelentés dátuma 2021. november 8. Ehhez képest a kültéri kabinet 2022 májusában került ki Ebesnél a nyílt pálya mellé, illetve 2022 decemberében Debrecen állomásra. Az ODF 2022 júniusában Kaba, Hajdúszoboszló, 2022 szeptemberében Ebes, 2022 októberében Püspökladány állomásra, illetve Debrecenben 2022. december 31-ig biztosan nem került még ki beltéri egység. Itt a kivitelezést hónapokon keresztül hátráltatta a debreceni BMW gyárhoz épülő iparvágány tervezése és kivitelezése, mert ezt is bevonták a GSM-R-be.
Az átadás-átvételi jegyzőkönyv dátuma: 2021. december 15., a tervezett kifizetés: 325.795.867 Ft.
M020-1 (Székesfehérvár-Boba): a készre jelentés dátuma 2021. december 6. Ehhez képest információink szerint ekkor az Ajka-Boba nyomvonalon még a kábelárok kiásása sem történt meg, nem volt a nyomvonalon optikai kábel. A kültéri kabinet 2022 márciusában került ki Városlőd-Kislőd, 2022 áprilisában Ajka-Gyártelep, Ajka és Herend állomásra. Az ODF szintén 2022 áprilisában Sárszentmihály, 2022 szeptemberében Kerta állomásra. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv dátuma: 2021. december 15., a tervezett kifizetés: 1.896.073.244 Ft.
Mérnöki jelentés: Megnehezítik az ellenőrzésben részt vevő szervek munkáját
Állításainkat alátámasztja egy 2023 márciusában készült jelentés. Ennek már az elején az olvasható, hogy a kivitelező konzorciumot több alkalommal is kérték korábban, hogy a kivitelezés során keletkezett dokumentumokat ütemezetten prezentálja, és ne a készre jelentéssel egy időben adjon be minden dokumentumot ellenőrzésre, mivel "a Vállalkozó (vagyis az R-KORD-i-Cell-konzorcium - a szerk.) tendenciózusan, a készre jelentés előtti utolsó pillanatokban végzi el ezen feladatokat, jelentősen megnehezítve ezzel az ellenőrzésben részt vevő szervek munkáját".
A 2021. december 6-án készre jelentett és a MÁV, valamint a NIF által 2021. december 15-én átvett M041-es (Dombóvár-Gyékényes) szakasszal kapcsolatban a dokumentum 2022. augusztusi dátummal ír garanciális bejárásról, aminek során többek között megállapították, hogy a kábeleknek ásott árkot több helyen be sem temették, és hiányoznak az úgynevezett markerek is. (Itt ismét egy rövid műszaki kitérő: a markereket az árok betemetése során kell elhelyezni a földben, harminc-negyven centiméter mélyen, egymástól meghatározott távolságra. Céljuk, hogy később, amikor már például benőtte a növényzet az egykori árok helyét, műszerrel könnyen meg lehessen állapítani az optikai kábel nyomvonalát, ha esetleg javításra, cserére van szükség.) Nyitott árokkal, markerek hiányában egy szakmai forrásunk szerint a MÁV-nak és a NIF-nek nem lett volna szabad átvennie a munkát.
Ugyanezen a szakaszon 2022. október 12-i dátummal jelzik, hogy Jákó-Nagybajom között szennyezett védőcsövet fektettek le, ezért ki kell tisztítani, és újra behúzni az optikai kábelt, majd november 23-án már arról írnak, hogy a teljes szakaszon "a teljes körű javítási munkálatokat követően szükséges lemérni az optikai hálózat minden kábelét", mert a korábban végzett mérések eredményei nem tekinthetők véglegesnek. 2023. március 1-jén viszont még mindig csak "folyamatban van" a hibás kábel cseréje 2023. március 8-i határidővel.
2022. december 15-i dátummal jelzi a dokumentum, hogy nyolc, korábban készre jelentett és átvett vonalszakaszon folynak garanciális javítások, majd 2023. február 8-án azt, hogy a Mezőzombor-Nyíregyháza szakaszon (az optikai kivitelezés készre jelentése: 2021. december 14., átadás-átvétel dátuma: 2021. december 20.) a kábelek épületbevezetései "még nem készültek el, így a folyamatban lévő kábelmérések sem lehetnek teljes körűek".
Ehhez kapcsolódóan: A vasbetonból kifelejtett vas esete.
Van, amit sikerült négyszer is készre jelenteni
Az M040-2 (Pusztaszabolcs-Dombóvár) jelű, 2021. december 6-án készre jelentett és 2021. december 15-én átvett szakaszról 2022. január 11-i bejegyzés szól: a szakaszon több helyen még nyitott munkaárkok vannak, ami értelemszerűen balesetveszélyes, a MÁV ezért a körülkerítésüket vagy betemetésüket kéri. Nyitott árokkal nemcsak balesetveszélyes volta miatt nem lehet elvileg átvenni egy vonalszakaszt, hanem azért sem, mert amikor betemetik, nem zárható ki, hogy - például egy nagyobb kőtömb miatt - a kábel valahol megtörik. Ezért a kábelek mérését az árok betemetése után kell elvégezni.
Jól jelzi a kivitelezők hozzáállását, hogy az optikai kivitelezés mellett a GSM-R infrastrukturális munkálataival is akadtak problémák (ebbe tartozik például az átadótornyok, a biztonsági kamerák, az áramellátó rendszer kiépítése). Az M080A jelű, Rákos-Hatvan között húzódó pályaszakaszról azt írják, hogy a vállalkozó az infrastruktúra munkáit december 22-én (mivel év nincs a dátum előtt, ez 2022 lehet - a szerk.) "immáron negyedszer is készre jelentette. [...] [A] beadott anyag a megelőző készre jelentésekhez képest kevesebb hibát, hiányosságot tartalmazott, de még mindig nem felelt meg maradéktalanul a szerződésben foglaltaknak." Erről a szakaszról a dokumentum máshol úgy fogalmaz (2022. október 5-i dátummal), hogy mivel módosították a garanciális bejárás ütemezését, az átadás-átvételi folyamat lezárásáról is egyeztetni kell.
Később az is kiderül, hogy bár az adott vonalszakaszt hivatalosan 2021. október 21-én átvette a MÁV és az állam, előbbi 2023 januárjában jelzi az R-KORD felé, hogy a garanciális hibajavítások elvégzéséig nem járul hozzá a próbaüzem megkezdéséhez. Majd 2023. február 15-én az R-KORD jelzi, hogy a MÁV által megfogalmazott kérések "megválaszolása folyamatban van", egy héttel később pedig azt, hogy "általános hibajavítás" zajlik, amiről utólag küldenek dokumentációt.
Ehhez kapcsolódóan: Csúszásban lévő vasúti beruházások, 110 milliárd forintnál több közpénz Mészáros Lőrinc cégeinek - előlegként
Drágábban, kevesebbet, csúszva - az állam mégsem kért kötbért
Mint írtuk, a GSM-R-t uniós pénzből tervezte megvalósítani a kormány, és kapott is erre forrást Brüsszelből, egyes szakaszokat az IKOP, másokat a CEF (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) révén finanszíroztak volna. Csakhogy 2023. február 6-án, a kihelyezett soproni kormányülésen - mint korábban megírtuk - nem nyilvános, úgynevezett 2000-es kormányhatározat született arról, hogy kiveszik az IKOP-ból az érintett szakaszokat, és teljes egészében magyar adófizetői pénzből finanszírozzák az elkészítésüket. (Ráadásul 17 milliárd forinttal meg is toldják a költségvetést, mert, mint láttuk, az R-KORD arra hivatkozott, hogy az ukrán háború miatt elszálltak az árai.)
Ez abból a szempontból is logikusnak látszott, hogy a nem tartott határidők miatt fennállt a veszélye, hogy az Európai Bizottság végül forrást tart vissza, ráadásul uniós pénz esetében értelemszerűen az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is illetékes lett volna az esetleges szabálytalanságok kivizsgálásában. A CEF által finanszírozott szakaszokra ugyanakkor még érvényesek ezek a kitételek, és van több ilyen is.
Ehhez kapcsolódóan: Tizenötezermilliárd forintos üzletet kötöttek Mészáros Lőrincék az állammal
A GSM-R 2. végül nem csak későn, drágábban, de ezekhez képest csökkentett műszaki tartalommal, a korábbiakhoz képest rövidebb szakaszokon valósul meg ténylegesen: korábban senki által nem cáfolt információink szerint a tervezett 270 távközlési torony helyett csak mintegy 130 épülhet meg, az eredeti 2225 kilométernyi vasúti pálya helyett pedig csak mintegy 1800 kilométeren húznák ki az optikai hálózatot.
Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy a tornyokat és a kültéri kabineteket már legyártották, jelenleg egy telephelyen, illetve raktárban tárolják. Kérdés, fel lehet-e másra használni őket. Egy forrásunk szerint a gyártás milliárdos - feleslegesnek tűnő - kiadást jelentett. A korábbiakban jelzett tételeket az optikai kivitelezésre ugyanakkor információink szerint legalább részben még 2021-ben kifizették az R-KORD-nak.
Hogy a kivitelezés nem mehetett simán az R-KORD részéről, az is jelezheti, hogy információink szerint mostanáig hat projektvezetője volt a GSM-R 2.-nek, vagyis nagyjából évente cserélték az embereket ezen a felelős poszton. Forrásaink szerint volt olyan is, aki azért távozott pár hónap után, mert "túlzottan ragaszkodott a szakmai szempontokhoz".
Hallgat a MÁV, hallgat az R-KORD, hallgat az ÉKM
A GSM-R 2.-nek 2023. augusztus 31-én kellett volna elkészülnie, de forrásaink szerint vannak szakaszok, ahol máig dolgoznak. A fenti körülmények miatt érthetetlen, hogy az állam még nem próbált kötbért érvényesíteni a konzorciummal szemben, igaz, egyikük azt is megjegyezte, hogy ennek szerződés szerinti értéke mára már akkora lehet, hogy mind az R-KORD, mind az i-Cell súlyos pénzügyi helyzetbe kerülhetne.
Érdekesség, hogy az R-KORD munkavállalóinak száma időközben a 2021. májusi csúcsról (235 fő) az Opten céginformációs rendszer adatai szerint 2024 februárjára kevesebb mint tizedére, 21-re csökkent. Azóta sem cáfolt információink szerint ugyanakkor számos olyan beruházáson, ahol korábban az R-KORD dolgozott, ma is a cég korábbi alkalmazottai, gépei, gépjárművei vannak jelen, de már más cégek képviseletében. Ez akár arra is utalhat, hogy a gazdasági vállalkozást fokozatosan kiürítik, ami csődeljárás során nyerhet jelentőséget.
Az ügyben részletes kérdéssorral kerestük az R-KORD-ot, a Key Telecomot, a MÁV-ot és az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ebbe olvadt bele a 2022-es választásokat követően a NIF), amennyiben válaszolnak, közölni fogjuk. | El nem készült munkákat vehetett át az állam valótlan tartalmú jegyzőkönyvek alapján Mészáros Lőrinc cégétől | Valótlan tartalmú, de legalábbis a kivitelezői szerződésnek nem megfelelő úgynevezett készre jelentési dokumentumok alapján vehette át az állam 2021 végén Mészáros Lőrinc cégétől a GSM-R vasúti fejlesztés optikai hálózatát több szakaszon is – legalábbis erre utalnak a Szabad Európa birtokába jutott dokumentumok és részben nyilvánosan is elérhető információk. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/el-nem-keszult-munkakat-vehetett-at-az-allam-valotlan-tartalmu-jegyzokonyvek-alapjan-meszaros-lorinc-cegetol/32937988.html | 2024-05-14 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A korábbi helyi botrány, a negatív országos sajtóvisszhang, de az elmarasztaló bírósági ítélet sem tudja erodálni Sümeg fideszes önkormányzati képviselője, Remete József politikai ambícióit. A Nemzeti Választási Iroda oldala szerint a Fidesz–KDNP színeiben júniusban is harcba száll a helyiek szavazataiért, győzelme esetén pedig sorozatban harmadik ciklusát kezdheti. A sztoriban hab a tortán, hogy a képviselő cége ma már százmilliós megbízást kap évente a várostól. Méghozzá úgy, hogy Remete nemcsak a képviselő-testület tagja, hanem szerepet vállal az ügyrendi, illetve a szociális bizottság munkájában, és elnöke a gazdasági bizottságnak is. Utóbbi dönt azokról a megbízásokról is, amelyekben Remete József cége, a Remete Kft. az érintett. Azt azért indokolt megjegyezni, hogy egy 2019-es bizottsági jegyzőkönyv szerint az érintettsége okán nem vesz részt a szavazásban.Ebből egyébként kiderül, hogy a korábbi hosszú távú szerződést felmondták, azóta évente szerződnek a feladatra a Remete Kft.-vel. Mivel a közétkeztetés értéke nem éri el az uniós közbeszerzési értékhatárt, az éves időtartamra kötött szerződés nem igényel eljárást.Az akkori dokumentum alapján megeshetett volna, hogy nem a fideszes önkormányzati képviselő cége lesz a befutó a közétkeztetési feladatoknál. Az önkormányzat ugyanis a városban működő három szolgáltató részére ajánlattételi felhívást tett közzé. A két cégből egy nem kívánt élni a lehetőséggel, a másik cég – olykor csak 1-2 forinttal, de – drágább ajánlatot adott, így a Remete Kft. feltételei voltak a legkedvezőbbek. Mellette szólt még az a tény is, hogy korábban is a kft. volt az önkormányzat partnere a feladatban.A Remete Kft. 2019 óta nagyjából nettó 390 millió forintért kapott megbízást a közétkeztetési szolgáltatások ellátására a várostól – derül ki a város honlapján elérhető szerződéslistákból. A pontos összeg mégsem ismert, hiszen a dokumentumokban rendre a „cca” jelzővel tüntették fel az egyes szerződések értékét, ami 2019 óta jókora emelkedést mutatott, és ez nem kizárólag az elmúlt néhány év magas inflációs környezetével magyarázható. A 2019-es nettó 40 millió után 2020-ban 75 százalékkal magasabb értékre szerződtek a felek, amiből rövid időn belül 100 millió lett, majd az idei évben már nettó 140 millió forintos szerződést kötöttek.Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.Remete József mostanában jótékonykodik isRemete József jótékonykodik is Fotó: Remete Józsfe/Facebook2019 és 2024 között 250 százalékos volt a drágulás mértéke, ami többszöröse annak, mint amit az időszak alatt regisztrált 46 százalékos általános áremelkedés indokolt volna.Mindez a Remete Kft. számain is nyomot hagy, hiszen a 2019-es 207 millió forint után 2022-ben 276 milliós árbevételt ért el, a nyereség pedig 4,2 millióról 11,1 millióra nőtt. Az időszak alatt egyszer, 2020-ban termelt veszteséget a cég, 14,4 milliósat, ami az akkor kirobbant koronavírus-járvány miatti tilalmakkal magyarázható. Ekkor a bevétele is megcsappant kicsit: 176 millióra.Sejthető, hogy a kft.-nek nemcsak a közétkeztetésből van bevétele. A Sümegi Szó Facebook-oldalán tette közzé a számlát, mely szerint az önkormányzat a városnapi zárt körű eszem-iszomra (ami eddig bárki számára látogatható volt) nettó 523 ezer forintot fizetett ki 2023 év elején a Remete Kft.-nek. Ez arra is enged következtetni, hogy a közétkeztetésen túlmenően egyéb rendezvényeken is a képviselő cége lehet az ételszállító. A bejegyzés szerint az eseményen nagyjából 25-30 fő vehetett részt.Remete az elmúlt időszakban a jelek szerint rászokott a jótékonykodásra. Facebook-oldala szerint húsvétra csokit küldött az idősek otthonába, az óvodába, illetve az iskolába. A februári Karitász-bálra 20 ezres étkezési utalványt és 24 szeletes dísztortát ajánlott fel, pár héttel korábban egy másik farsangi bálra 50 darab sütit, egy farsangi dísztortát és egy 10 ezer forint értékű tombolanyereményt.Az illegális medvebőr – Remete esete a poggyásszal és Jakab PéterrelA fideszes képviselőnek nem mindig sikerül a helyzet magaslatán állnia, és tisztségének megfelelő, visszafogott magatartást tanúsítani.Először egy Facebook-komment miatt került be a neve az országos sajtóba 2019-ben. Remete az akkor még jobbikos Jakab Péter videója alatt fogalmazta meg tömör, egyben gyalázkodó véleményét, miszerint „Egy igazi faszszopo vagy, idióta.” Az erről készült képernyőfotó az országos sajtó mellett a helyi csoportokat is körbejárta, az általános vélemény az volt, hogy egy közszereplő, aki ráadásul a keresztény értékrendet képviseli, nem nyilvánulhat meg ilyen stílusban. Persze voltak akik semmin sem lepődnek meg, és letudták az egészet a szokásos reakcióval, miszerint „a többségnek ez kellett”.Ennél frissebb, egyben kínosabb is, hogx 2022 legelején a tapolcai bíróság bűnösnek találta és 1 évre próbára bocsátotta Remete Józsefet két társával együtt természetkárosítás miatt. Két évvel korábban egy barnamedve fejjel együtt kipreparált bundájával kereskedtek, illetve próbálták azt az interneten eladni. A vád szerint a medvetetemet Remete 2020 elején, 400 euróért vette, majd ugyanennyiért eladta egy budapesti férfinak (aki Sümeg díszpolgára), aki aztán 2020 őszén megkérte egy sümegi ismerősét, hogy értékesítse a kikészített medvebőrt, ami így került fel az egyik magyar online értékesítő oldalra.A medvepreparátumA medve Fotó: police.huA preparátumot a Pest Megyei Kormányhivatal 2021 áprilisában elkobozta, majd a „vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a Sümeg Város Önkormányzata által üzemeltetett Sümegi Afrikáriumban helyezte el”– ez már az agrárminiszter parlamenti írásbeli válaszából derült ki.A legutóbbi eset, amikor az országos sajtó hasábjaira került a fideszes képviselő, nem régi, tavaly októberi, helyszíne a barcelonai repülőtér. Villámgyorsan terjedt el a közösségi médiában egy videó egy magyar utasról, aki magyarul kiabált feszülten a reptéri munkásokkal. Ez már önmagában szégyenletes, de ha egy köztisztviselő a történet főszereplője, az különösen elszomorító – kommentálta a videót továbbosztó Sümegi Szó a Facebook-oldalán az esetet. Remete József azon akadt ki, hogy túlméretezett poggyásza nem fért át a méretellenőrző kapun. Majd feltette a kérdést a reptéri munkásnak: „Mi a faszomba rakjam bele?” Mire a személyzet visszakérdez, hogy „english?”, Remete pedig elhallgat és odébbáll. | Újrázna az illegális medvepreparátummal kereskedő fideszes, aki évről évre 100 milliós megbízásokat kap Sümegtől | A korábbi helyi botrány, a negatív országos sajtóvisszhang, de az elmarasztaló bírósági ítélet sem tudja erodálni Sümeg fideszes önkormányzati képviselője, Remete József politikai ambícióit. A Nemzeti Választási Iroda oldala szerint a Fidesz–KDNP színeiben júniusban is harcba száll a helyiek szavazataiért, győzelme esetén pedig sorozatban harmadik ciklusát kezdheti. A sztoriban hab a tortán, hogy a képviselő cége ma már százmilliós megbízást kap évente a várostól. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/17/ujrazna-az-illegalis-medvepreparatummal-kereskedo-fideszes-aki-evrol-evre-100-millios-megbizasokat-kap-sumegtol | 2024-05-17 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Vádat emelt nyolc emberrel szemben bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás miatt a Békés Vármegyei Főügyészség. A bűnszervezet 16,5 milliárd forintot szerzett meg az állami költségvetésből, majd abból több mint 11 milliárd forintot mosott tisztára saját céljaik érdekében - tájékoztatta a Békés Vármegyei Főügyészség pénteken közleményben az MTI-t.A vádirat szerint a bűnszervezet két vezetője - hat társuk közreműködésével - 2014 és 2022 között az egyik magyarországi egyház által létrehozott intézményfenntartói hálózaton keresztül igényelt a magyar állam által szociális célra biztosított normatív és egyházi kiegészítő támogatásokat jogosulatlanul. A vádlottak az általuk létrehozott szervezeti háló keretében egyrészt nagy tömegeket ellátó népkonyha működtetésének a látszatát keltették, másrészt a szociális gondoskodásra kapott egyházi kiegészítő támogatást színlelt hitéleti tevékenységre fordították. A pénzek felhasználását valótlan tartalmú okiratokkal igazolták. Társaik segítségével 11 milliárd forintot meghaladó értékben különböző pénzügyi műveleteket hajtottak végre: külföldi bankszámlák és gazdasági társaságok igénybevételével lebonyolított leplezési célú utalásokat, nagy összegű készpénzfelvételeket végeztek. A bűnszervezet mindkét vezetője közel 2,5 milliárd forinttal gazdagodott közvetlenül, amelyből egyikőjük több mint 600 millió forintot, társa közel 1 milliárd forintot juttatott hozzátartozói részére is bankszámlapénz, ingatlanok és nagy értékű ingóságok formájában. A NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Békés Vármegyei Főosztálya és a Békés Vármegyei Főügyészség munkájának eredményeképpen a nyomozás során 14 milliárd forintot meghaladó értékben sikerült ingatlanokat, bankszámlapénzt és ingóságokat biztosítani az államot ért vagyoni hátrány csökkentése érdekében - írták a közleményben. | 16,5 milliárd forintos költségvetési csalás - Vádat emeltek az elkövetők ellen | Vádat emelt nyolc emberrel szemben bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás miatt a Békés Vármegyei Főügyészség. A bűnszervezet 16,5 milliárd forintot szerzett meg az állami költségvetésből, majd abból több mint 11 milliárd forintot mosott tisztára saját céljaik érdekében - tájékoztatta a Békés Vármegyei Főügyészség pénteken közleményben az MTI-t. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240517/165-milliard-forintos-koltsegvetesi-csalas-vadat-emeltek-az-elkovetok-ellen-686637 | 2024-05-17 00:00:00 | true | null | null | Portfolio |
Néhány nappal ezelőtt kiszállt a szerencsi polgármesteri hivatalhoz az adóhatóság – tudta meg a Magyar Nemzet. Információink szerint az önkormányzatot érintően a NAV egy homályos közbeszerzési eljárás miatt, költségvetési csalás gyanújával, egy magánszemély feljelentése alapján rendelt el nyomozást, amelynek részeként házkutatást tartottak a hivatalnál.Az üggyel összefüggésben kérdéseket küldtünk a nyomozó hatósághoz, tőlük azt a választ kaptuk, hogy „a folyamatban lévő büntetőeljárás érdekeire tekintettel nem áll módunkban a kérdéseit megválaszolni“. A NAV tehát nem cáfolta az eljárás tényét, ám további részleteket nem közölt.Az ügy szálai 2023 nyaráig vezetnek vissza, amikor Szerencs Város Önkormányzata vállalkozói szerződést kötött egy klímatechnikai kft.-vel. A szerződésben több mint 260 millió forint ellenében, november közepéig vállalta a cég a feladatok elvégzését.A befejezés határidejét később módosították, de még így sem sikerült időben befejezni a munkát, a projekt csúszott, 2024 januárjában fejeződtek be a munkálatok.Ennek ellenére, a munkálatok befejezése előtt, több számlát is kiállítottak, majd fizettek is a vállalkozónak, azt a látszatot keltve, hogy a feladatok maradéktalanul, hiány- és hibamentesen el lettek végezve.Csakhogy az általunk megismert feljelentés szerint, aki a teljesítést leigazolta és jóváhagyta, majd az ellenértéket kifizette, bűncselekményeket követett el. Ráadásul a feljelentésben az is szerepel, hogy az önkormányzat ezáltal a kötbértől, nettó 65 millió forinttól esett el, de a hatósághoz eljutott dokumentumban az is olvasható, hogy a beruházás teljes összege a Fenntartható turizmusfejlesztés Szerencsen elnevezésű pályázati forrásból lett biztosítva, ami további kérdéseket is felvet.A feljelentésben ugyanis arra is utaltak, hogy az uniós projekteknél évek múltán is van utóellenőrzés, és ahol szabálytalanságot állapítanak meg, szankciókat kockáztat a város, amivel akár több száz milliós kárt okozhatnak Szerencsnek. | Kiszállt a NAV a szerencsi önkormányzathoz, költségvetési csalás miatt nyomoznak | Házkutatást tartott a napokban a szerencsi polgármesteri hivatalban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – tudta meg a Magyar Nemzet. Lapunk úgy értesült, hogy az adóhatóság egy, az önkormányzat által megkötött, több száz millió forintos vállalkozói szerződés ügyében nyomoz. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/05/kiszallt-a-nav-a-szerencsi-onkormanyzathoz-koltsegvetesi-csalas-miatt-nyomoznak | 2024-05-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Egy néhány évvel ezelőtti ügy súlyos kérdéseket vet fel annak kapcsán, hogy milyen vezetője lenne Kiskunfélegyházának Kis-Szeniczey Kálmán, az LMP Bács-Kiskun Vármegyei elnöke, aki a Fidesz által támogatott Csányi József ellen száll ringbe a polgármesterségért. Az SZDSZ-t is megjárt Kis-Szeniczey a három évtizedes pályafutása során jó néhány alkalommal és számos különböző párt színeiben indult helyhatósági, valamint parlamenti választásokon, ám egyetlen választást sem nyert meg. Egyszer került vezető pozícióba a félegyházi Víziközmű Társulat elnökeként, ám ennek az időszaknak a rossz emlékű lezárása a mai napig közszájon forog a városban. Az elnök és az irodavezető minden mozdíthatóra szemet vetett Miután a szennyvízelvezetés kivitelezésére az önkormányzat közreműködésével 2001-ben felállított társulat teljesítette a kitűzött célját, a jogszabályok szerint 2017-ben meg kellett azt szüntetni és a vagyonát átadni az önkormányzat részére. A háromfős elszámolóbizottságnak tagja volt Kis-Szeniczey Kálmán is, aki ezt jó alkalomnak tarthatta arra, hogy a saját pecsenyéjét sütögesse. Noha a társulat megszűnésével minden vagyontárgy az önkormányzatot illette volna meg, a bizottság 2017. augusztus 25-én megtartott ülésén jóváhagyták a megszűnt szervezet eszközeinek kedvezményes áron történő értékesítését. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy Kis-Szeniczey az irodavezetőjével együtt hazahordta a szervezet teljes irodáját.Közérdekű adatigénylésként kikértük a helyi jegyzőtől a Víziközmű Társulat megszűnéséről szóló dokumentumokat, amelyek tanúsága szerint Kis-Szeniczey Kálmán és Lukács Péterné filléres áron – összesen 40 ezer forintért – jutottak olyan elektronikai eszközökhöz és különböző háztartási gépekhez, amelyeknek a beszerzési értéke 1,76 millió forint volt, a Szeniczeyéknek történő értékesítésükkor pedig 629 ezer forintot értek. Még a kávéfőzőt is hazavitték A lapunknak megküldött iratokból kiderül, hogy Kis-Szeniczey és irodavezetője mindössze tíz-, illetve ötezer forintért jutott birtokába egy-egy komplett számítógépnek a hozzájuk tartozó operációs rendszerrel együtt, amelyeket korábban 400 ezer forintért szerzett be a Víziközmű Társulat. Öt-öt ezer forintért jutottak hozzá egy Samsung Galaxy S6 típusú mobiltelefonhoz, valamint egy ASUS márkájú notebookhoz a tartozékokkal együtt. Emellett számos egyéb tárgyon osztoztak, amelyekért csupán néhány ezer forintot tettek le. A felsorolt eszközök után a legtöbbet – 3500 forintot – egy Canon márkájú lézernyomtatóért fizettek. Ezerötszáz forint ellenében vittek haza egy Gorenje hűtőszekrényt, egy ugyanilyen márkajelzésű mikrohullámú sütőt pedig egy csak egy ezresért.A névleges összegekért megvásárolt tárgyak között volt még iratmegsemmisítő, Samsung monitor, Premio márkájú négyfiókos konténer, digitális diktafon, billentyűzet, valamint vezetékes telefon. Sőt, egy elektromos kávéfőző is, amelyhez ötszáz forintért jutott hozzá a duó női tagja.Lebukás és a kilátásba helyezett per Azonban néhány héttel később, az elszámolás újabb fázisában a városházán kiszúrták Kis-Szeniczeyék akcióját, s az önkormányzat vezetése a következő ülésen nyilvánosan visszakövetelte a hazahordott vagyontárgyakat. Figyelemre méltó, hogy bár e kínos epizódra a lapunk által megkérdezett minden jelenlévő emlékezett, a jegyzőkönyvben nincs semmi nyoma. Különös egybeesés, hogy a jegyzőkönyvvezető, aki e momentumot „kifelejtette” a jegyzőkönyvből, ugyanaz a személy volt, mint aki a szokatlan juttatásokról szóló ülést vezette.Úgy tudjuk, hogy Szeniczeyéket csak büntetőjogi feljelentés belebegtetésével lehetett rávenni az elhordott eszközök visszaszolgáltatására. A duó végül ezt megtette: az önkormányzat 20-20 ezer forintért visszavásárolta az összes eszközt. A politikai kalandor Bár Kis-Szeniczeyvel kapcsolatban mai napig a visszás akcióját emlegetik elsősorban a kiskunfélegyháziak, és sokan az integritását is megkérdőjelezik, a politikus bizarr módon „igazságosztó, lappangó erő”-ként aposztrofálja magát a közösségi oldalán. Mindenesetre a politikai kalandor kifejezés inkább illene rá, ugyanis Kis-Szeniczey jelenleg már az ötödik pártját „fogyasztja”, s az elmúlt évtizedekben az SZDSZ mellett „jeleskedett” az MDF, a Centrum Párt, sőt az MSZP színeiben is. Érdekesség, hogy az LMP-s polgármester-aspiráns Kiss Kálmán Tiborról változtatta meg a nevét az arisztokrata hangzású Kis-Szeniczey Kálmánra. | Az LMP megyei elnöke így hordott haza fillérekért egy egész irodát Kiskunfélegyházán | Miután a kiskunfélegyházi Víziközmű Társulat 2017-ben befejezte tevékenységét, és a jogszabályok szerint dönteni kellett a megszüntetéséről, a szervezet elnöke, a jelenleg polgármesteri babérokra törő Kis-Szeniczey Kálmán (LMP) beült az elszámolóbizottságba is, ahol megszavazta, hogy ő és az irodavezetője fillérekért megvásárolhassanak gyakorlatilag minden mozdítható eszközt. A közérdekű adatigénylésünkre megküldött adatokból kiderül, hogy a duó mindössze negyvenezer forintért vitt haza egyebek mellett számítógépeket, laptopot, hűtőszekrényt, diktafont, de még kávéfőzőt is. Miután az önkormányzat jobboldali vezetése tudomást szerzett az akcióról és büntetőeljárást helyezett kilátásba Szeniczeyék ellen, a férfi és az irodavezetője visszaszolgáltatta az eredetileg 1,7 millió forintért beszerzett eszközöket. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/05/az-lmp-megyei-elnoke-igy-hordott-haza-fillerekert-egy-egesz-irodat-kiskunfelegyhazan | 2024-05-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő pénteken arról posztolt, hogy
valójában nem is egy, hanem két belügyi együttműködési szerződést kötött Magyarország Kínával.
"Csak annyit mondhatok: DURVA" - írta a képviselő. "Az egyik egyezmény valóban csak a turisztikai helyszíneken történő kínai rendőri jelenlétről szól. Ez az egyezmény korrektnek és ártalmatlannak tűnik, a kínai rendőrök csak fegyvertelenül, a magyar parancsnokság alatt és a magyarokkal járőrözve, elsősorban tolmácsként járőrözhetnek" - állítja Hadházy.
A másik egyezmény viszont kínosabb. Mint írja, annak a címe Rendészeti biztonsági megállapodás, és ennek az első pontja szerint a "felek törekednek az eddigi rendészeti együttműködés folytatására, megerősítésére és fejlesztésére", többek között
a közrend és közbiztonság, a szakképzés, a terrorizmus és kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem, közlekedésbiztonság és más területeken.
De az egyezménynek itt nincs vége. Hadházy azt írja, szerepel benne, hogy "a felek együttműködnek a legjobb gyakorlatok cseréjében, a tapasztalatok megosztásában, közös projektekben és programokban, munkalátogatások, képzések, közös események, pl. konferenciák szervezésében, szakértők és vezető beosztású szakértők cseréjében, valamint az együttműködés bármelyik fél által javasolt egyéb formái révén". Ez viszont annyira tág, hogy gyakorlatilag jelenthet bármit.
Hadházy szerint az egyezményben szó van arról is, hogy "a felek megerősítik az együttműködést az Egy övezet, egy út építési övezetek biztonsága védelmében, a tengerentúli érdekek védelme érdekében és a magyar és kínai vállalatok, projektek és alkalmazottak biztonságának garantálása érdekében". A képviselő állítja: az sem derül ki pontosan a dokumentumból, hogy mindez mit is jelent pontosan.
Azonban a Hadházy által megtekintett dokumentumból kiderül az is, hogy "az egyezmény nem minősül nemzetközi szerződésnek, és ezért nem keletkeztet a nemzetközi jog alapján fennálló jogosultságokat és kötelezettségeket". Mindez a képviselő által megkérdezett jogászok szerint azért fontos, mert így a kormánynak az egyezményt nem kellett a parlamenttel elfogadtatnia, sem nyilvánosságra hoznia.
"A fentiek alapján
ez egy olyan egyezmény, ami alapján szó szerint mindent megtehet a kormány a kínaiakkal megegyezve
- írta Hadházy. | Hadházy Ákos: A kínaiakkal kötött belügyi egyezmények alapján szó szerint mindent megtehet a kormány | Közös projektek, programok, szakértők cseréje – Hadházy bemutatta, mi van a magyar–kínai belügyi egyezményekben. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240426_hadhazy-rendori-egyuttmokodes-kina?utm_source=exitpopup&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5143795 | 2024-04-26 08:00:00 | true | null | null | HVG |
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) részben helyt adott a Momentum kifogásának és egyhangúlag megállapította, hogy a Duna Médiaszolgáltató Zrt. jogosulatlanul tett közzé a Fidesz politikai reklámjának minősülő médiatartalmat a Híradóban - derült ki a bizottság határozatából.
Az NVB szerint a közmédia ezzel megsértette a választási eljárásból fakadó kötelezettségét, miszerint csak egyenlő feltételek mellett közölheti a jelölőszervezetek hirdetéseit. A bizottság bírságot nem szabott ki, de eltiltotta a további jogsértéstől a közmédiát, amelynek közzé kell tennie a határozatot a Híradóban.
A Momentum a Media1 cikkének megjelenése után megfogalmazott beadványában azt kifogásolta, hogy az április 27-én és 28-án az M1-en 19 óra 30 perckor kezdődő Híradóban Vitályos Eszter kormányszóvivő a Fidesz kampányának állásáról szóló beszámolója végén a kamerába nézve úgy fogalmazott: "Június 9-én csak a béke, csak a Fidesz!" A hírműsorban Menczer Tamás, a kormánypárt kommunikációs igazgatója szintén "a kamerába nézve tartott beszédet", amelyben azt mondta: "A tét óriási: háború vagy béke. Védjük meg Magyarország békéjét és biztonságát. Június 9-én csak a béke, csak a Fidesz!"
(Nyitóképünk illusztráció) | NVB: Törvényt sértett a közmédia, amikor közzétette a Fidesz reklámját a Híradóban | A választási bizottság bírságot nem szabott ki. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240504_nvb-kozmedia-hirado-kampany-fidesz | 2024-05-04 14:37:00 | true | null | null | HVG |
Az európai parlamenti választások után jelentősen megkönnyíti a kormány azoknak a harmadik országbeli polgároknak a magyarországi beutazását, tartózkodását, akik normál körülmények között nem vagy csak nagyon körülményesen szerezhetnék meg az ehhez szükséges papírokat. A konstrukcióval két legyet is ütnek egy csapásra: vastag pénztárcájú vevőket hajtanak fel a NER-oligarchák által épített lakóparkoknak, illetve friss tőkéhez juttatják a jelentős részben Tiborcz Istvánhoz köthető ingatlanalapokat. Ez volna tehát az a bizonyos "nemzetgazdasági érdek", amelyre hivatkozva a parlament - a vendégmunkásokra vonatkozó szabályozás farvizén - a múlt év végén létrehozta azt a vendégbefektetői konstrukciót, amelynek élesítése a következő hetekben, a kínai elnök magyarországi látogatása után várható.
Bár a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet még nem készült el, a peremfeltételek ismertek: az a harmadik országbeli állampolgár, aki legalább 250 ezer euró értékben bevásárol valamelyik, az MNB által nyilvántartásba vett ingatlanalap befektetési jegyeiből, vagy ennek minimum a kétszereséért lakást, házat vesz Magyarországon, e befektetéseire hivatkozva olyan hivatalos papírt, úgynevezett vendégbefektetői vízumot kaphat, amelynek birtokában szabadon járkálhat ki-be a határokon, s ezáltal az egész schengeni övezetben.
A harmadik - talán az előbbieknél is egyszerűbb, de drágább - módja az "aranyvízum" megszerzésének, ha valaki egymillió eurónyi támogatást ad valamelyik, az állami fenntartásból kiszervezett egyetem mögött álló alapítványnak. Utóbbi hátránya, hogy amíg az ingatlanos konstrukciót választó külföldiek több-kevesebb hozammal kecsegtető befektetési alapban szereznek tulajdont vagy egy - az átmeneti elidegenítési tilalom lejárta után akár el is adható - ingatlan birtokosai lesznek, az egyetemek "mecénásai" búcsút inthetnek a pénzüknek. | Főleg Kínának hízeleg és Tiborczék pénztárcáját hizlalhatja a kormány az „aranyvízummal” | Akár 20 évre szóló tartózkodási engedélyt is kaphatnak a magyarországi ingatlant vásárló külföldiek – a kormány a letelepedési kötvény újragondolt változatával kedveskedik a harmadik országbeli, elsősorban kínai állampolgároknak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240510_hvg-kina-letelepedsi-kotveny-vendegbefekteto-aranyvizum-hazat-hazert | 2024-05-10 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Nonszensznek nevezte a Suha Györgyöt védő, jórészt volt rendőrségi emberekből álló ügyvédcsapat egyik tagja a HVG-nek, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség olyasmit ró fel a diplomatának - aki emiatt előzetesbe került -, ami az elmúlt nyolc esztendő alatt elévült. Részleteket azonban, az ügy jellegére tekintettel, egyelőre ő sem árulhatott el. Elsősorban az ügyészségtől várhatná el a nyilvánosság, hogy magyarázatot adjon a sokáig Gambia tiszteletbeli konzuljaként dolgozó, magyar-francia kettős állampolgárságú, hatvanéves diplomata bebörtönzésére. Csakhogy az illetékesek lapunk kérdésére a szokásos sablonszöveggel, "a nyomozás érdekeire" hivatkozva semmit nem válaszoltak. Így marad a részinformációk kombinálása. | Utánajártunk, miért tartóztatták le Suha György volt tiszteletbeli konzult | Keressük a magyarázatot arra, miért tartóztatták le a rendszerváltás óta minden kormány által elfogadott Suha György Afrika-szakértő diplomatát. Kérdés, szerepe lehetett-e ebben annak, hogy bírálta az Orbán Gáspár által ambicionált csádi katonai missziót. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240515_suha-gyorgy-tiszteletbeli-konzul-csadi-magyar-misszio | 2024-05-15 10:25:00 | true | null | null | HVG360 |
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nem vált be az olasz miniszterelnök sikerreceptje, írja a Spiegel. Az ukrán-magyar kapcsolatokról beszél az uniós ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravdában. A Biden-Trump-tévévita után kialakult helyzetet elemzi a Guardian, a Financial Times, a Der Standard és a Die Presse. Putyin európai titkosszolgálati kavarásairól ír a Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Rahimkulovék vezért cseréltek logisztikai gigacégüknél | A fényeslitkei East-West Gate másfél éve nyílt meg 3 milliárdos állami támogatás segítségével. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240516_hvg-eastwest-gate-rahimkulov | 2024-05-16 13:10:00 | true | null | null | HVG360 |
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nem vált be az olasz miniszterelnök sikerreceptje, írja a Spiegel. Az ukrán-magyar kapcsolatokról beszél az uniós ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravdában. A Biden-Trump-tévévita után kialakult helyzetet elemzi a Guardian, a Financial Times, a Der Standard és a Die Presse. Putyin európai titkosszolgálati kavarásairól ír a Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Megvan, ki működteti Dani García világhírű séf éttermét Tiborcz ötcsillagos szállodájában | A gasztrocég vezetője már az elhíresült Eliosnál is dolgozott együtt a kormányfő vejével. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240426_hvg-pepper-gastro-tiborcz-dorothea-dani-garcia-sef | 2024-04-26 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Hűtlen kezelés bűntette és egyéb vagyon elleni bűncselekmény miatt nyújtott be pótmagánvádat Lukács Tamás, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) korábbi alelnöke ellen a Szekszárdi Járásbírósághoz a szakmából kiebrudalt volt pécsi és mohácsi végrehajtó. Lukács is aktív végrehajtóként ügyködött Pécsett, amíg tavaly ősszel - hivatalosan sosem közölt okok, de állítólag egy másik büntetőügy miatt - fel nem függesztették. Ő volt Schadl György egykori MBVK-elnök helyettese, ám kimaradt a botrányból, s a főnöke lebukása után még jó másfél évig vitte tovább az ügyeket.
Most a felesége, a szintén végrehajtó Fiedler Laura Ágnes helyettesíti, aki Czine Ágnes alkotmánybíró (a végrehajtással kapcsolatos tevékenységéről alább, keretes írásunkban olvashat) lánya. Korántsem biztos persze, hogy Lukács ellen büntetőper indul, a bíróság ugyanis - tájékoztatta a HVG-t - még nem döntött a vádindítvány befogadásáról. Hozzátették: pótmagánvádat akkor nyújt be a sértett a bíróságra, ha korábban már feljelentést tett az ügyben, de a nyomozást vádemelés nélkül zárták le.
Lukács Tamás három éven át helyettesítette az ellene pótmagánváddal élő végrehajtót, akit 27 év után állítottak fel egy komolytalan fegyelmi vétség miatt. A sértett állítása szerint Lukács ez idő alatt a maga hasznára sajátította ki az irodáját, elvitte belőle a pénzt, az eszközöket, az iratokat, és azokkal máig nem számolt el. Az MBVK pedig erre annak ellenére sem szólította fel, hogy az Alkotmánybíróság (AB) tavaly kimondta: a végrehajtói irodák helyettesek általi elvételét lehetővé tevő paragrafusok alaptörvénysértők, és megsemmisítette azokat. Idén márciusban azonban legalább annyi történt, hogy hét, a hivatalából hasonlóképpen kipenderített "öreg" végrehajtó - köztük Schadl fő ellenlábasa, a "veszélyes Cs."-ként emlegetett Radics Csaba - tanúvallomást tett az ügyészségen, amely reményeik szerint végre érdemben nyomozni kezd az ügyeikben. | Tisztulás vagy tisztogatás? Az állam szuperhatósága eltávolítja a Schadl-féle rendszerből kilógó renitens végrehajtókat | A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a szakmával szembeni közbizalom helyreállítása ürügyén rostálja meg a végrehajtói kart. A korrupciómentességre továbbra sincs garancia, bár az ügyészség több szálon nyomoz. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240427_vegrehajtok-schadl-ugyeszseg-nyomozas-perek-rogan-sztfh | 2024-04-27 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Ősparkok, kúriák, villaépületekben megbújó szanatóriumok - így festett a fogaskerekű mellett a budai Svábhegy az évezred elején. A környék most merőben más arculatot kap, miután több értékes ingatlan a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a köréhez került. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2019-ben két csomagban értékesítette a svábhegyi egészségügyi intézmények épületeit és telkeit, összekötve más vidéki és fővárosi ingatlanokkal.
A Béla király úti gyermek-tüdőszanatóriumot is tartalmazó együttes így került a Central European Ingatlanalapba (CEI), amelynek az Equilor-csoport a kezelője. Ez utóbbi Szécsényi Bálint érdekeltsége, aki sűrűn üzletel Tiborczcal.
Az egykori svábhegyi gyermekkórház csomagja pedig a Middle-Europe Convergence Ingatlanalapba érkezett, amelyet Jellinek Dániel Indotek Groupja irányít. 2023-ban ez utóbbiból Jellinek átadta a Mártonhegyi úti volt gyermekkórházat és az Eötvös úti létesítményeket a CEI-nek. Szövevényes adásvételek után az idén a Mártonhegyi úti ingatlan hivatalosan is Tiborcz kezébe került, amikor a BDPST Capital Zrt. felvásárolta a bontási munkálatokat végző Montmartinus Ingatlanfejlesztő Kft.-t. | Tiborcz István és Orbán Ráhel új otthonát is rejtheti a volt svábhegyi gyermekkórház területén zajló vitatott építkezés | A hegyvidéki ingatlan nagyobbik felén Tiborcz cége, a BDPST Group közlése szerint egy „fenntartható, energiahatékony irodaház” épül, ám ez sok fa kivágásával jár együtt, és más környezetvédelmi aggályokat is felvet. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240503_hvg-orban-rahel-tiborcz-istvan-martonhegyi-ut-ingatlan-svabhegy-kornyezetvedelem | 2024-05-03 12:45:00 | true | null | null | HVG360 |
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nem vált be az olasz miniszterelnök sikerreceptje, írja a Spiegel. Az ukrán-magyar kapcsolatokról beszél az uniós ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravdában. A Biden-Trump-tévévita után kialakult helyzetet elemzi a Guardian, a Financial Times, a Der Standard és a Die Presse. Putyin európai titkosszolgálati kavarásairól ír a Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Így rendezi veszteségét az egyik Tiborcz-érdekeltség és az Áderhez köthető magántőkealap közös cége | Egymilliárdról drasztikusan leszállították az alaptőkét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240507_hvg-fegroup-invest | 2024-05-07 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A legtehetősebb magyarok vagyonának gyarapodása minden eddigi csúcsot megdöntött, egy év alatt 1400 milliárd forinttal (18 százalék) nőtt A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány legfrissebb száma szerint.
Mészáros Lőrinc gazdagodása minden képzeletet felülmúl, a becslések szerint egyetlen év alatt 50 százalékkal növekedett a vagyona,
amely így már 990 milliárd forintos. Ezzel vezeti is a listát.
A lap megjegyezte, hogy 2014-ben még "csak" 7,7 milliárdja volt a felcsúti gázszerelőből lett polgármesterből lett üzletembernek, aki régóta Orbán Viktor miniszterelnök jóbarátja. A vagyonát tíz év alatt dagasztotta 660 milliárdosra, majd erre jött még rá a tavalyi 330 milliárd.
A lista második helyén nem történt változás, azt továbbra is Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója foglalja el. Az ő vagyona egy év alatt 610 milliárdról 700 milliárdra nőtt.
Az első két helyezetthez képest akár szerénynek is nevezhető a harmadik, Felcsuti Zsolt vagyonának növekedése: az MPF Holding többségi tulajdonosának 26 milliárd forinttal van többje a lista szerint, mint volt tavaly ilyenkor.
A top tízben nem történt túl nagy változás tavalyhoz képest, csupán annyi, hogy helyet cserélt Veres Tibor (AutoWallis) és Gattyán György. Utóbbinak továbbra is sokat hoz a felnőtt tartalmakat előállító honlapja.
A leggazdagabb 15:
Mészáros Lőrinc - 990 milliárd forint
Csányi Sándor - 700 milliárd forint
Felcsuti Zsolt - 486 milliárd forint
Veres Tibor - 422 milliárd forint
Gattyán György - 398 milliárd forint
Szíjj László - 300 milliárd forint
Jellinek Dániel - 295 milliárd forint
Széles Gábor - 238 milliárd forint
Garancsi István - 172 milliárd forint
Kasza Lajos - 163 milliárd forint
Leisztinger Tamás - 147 milliárd forint
Wáberer György - 146 milliárd forint
Jászai Gellért - 138 milliárd forint
Futó Gábor - 122 milliárd forint
Bige László - 115 milliárd forint
Az immár 19. helyezett Tiborcz István jelentős mérföldkőhöz érkezett: a vagyona elérte a 100 milliárd forintot. Ehhez az kellett, hogy egy év alatt több mint 30 milliárdot szerezzen. A miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel férje 2019-ben került be a gazdaglistára, 35 milliárd forinttal.
Sokat vesztett ugyanakkor Bige László, az egyetlen magyarországi műtrágyagyár tulajdonosa: tavaly még a 8. helyen állt 233 milliárd forintosra becsült vagyonával, idén azonban hét helyet csúszott lefelé, és már "csak" 115 milliárdja lehet. | Mészáros Lőrinc 990 milliárddal a legvagyonosabb magyar, Tiborcz István belépett a 100 milliárdosok klubjába | Egyetlen év alatt 50 százalékkal bővült Mészáros Lőrinc vagyona, így vezeti a friss gazdaglistát. A miniszterelnök veje is nagyot ugrott előre azzal, hogy 30 milliárdot pakolt hozzá az eddigi 70-hez. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240516_100-leggazdagabb-magyar-meszaros-lorinc-csanyi-sandor-tiborcz-istvan | 2024-05-16 06:57:00 | true | null | null | HVG |
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nem vált be az olasz miniszterelnök sikerreceptje, írja a Spiegel. Az ukrán-magyar kapcsolatokról beszél az uniós ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravdában. A Biden-Trump-tévévita után kialakult helyzetet elemzi a Guardian, a Financial Times, a Der Standard és a Die Presse. Putyin európai titkosszolgálati kavarásairól ír a Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Tiborcz elpasszolta a Szabadság téri Adria-palotát felújító céget | Nem került messze tőle, az új tulajdonos egy ingatlanalap, amely egy címre van bejegyezve a kormányfő vejének cégeivel. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240517_z18-adria-palota-tiborcz | 2024-05-17 13:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Két évvel ezelőtt a Direkt36 tárta fel, hogy orosz hackerek megtámadták a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszerét, ezzel számos belső és egyben érzékeny adathoz jutottak hozzá.
A Külügyminisztérium akkor ezt kampányhazugságnak minősítette. A 444 viszont most olyan belső dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy Putyin hackerei valóban megtámadták a külügy rendszereit, és erről a külügyben is tudtak.
Szabó Hedvig altábornagy, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akkori főigazgatója 2021-ben a támadásokról szóló jelentésében azt írta, hogy "több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná". Mindez azt is jelenti, hogy Putyin hackerei láthatták a külügy levelezéseit, a munkatársak személyes adatait és számos más érzékeny információt.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ezenfelül arról is pontosan tudott, hogy oroszok állnak a támadások mögött. "Az elmúlt időszakban történt támadások a támadási attribútumok révén az APT 28 (orosz, GRU) és APT 29 (orosz, FSB v. SVR) csoportokhoz köthetők" - idézi a 444 a támadásról szóló belső jelentést.
Az APT az advanced persistent threat rövidítése, amely az állami vagy államok által finanszírozott hekkercsoportokra utal.
A GRU az orosz Felderítő Főcsoportfőnökség, vagyis a katonai hírszerző szolgálat rövidítése.
Az FSB (FSZB) az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot jelenti, amely Oroszország legkiterjedtebb belföldi titkosszolgálata.
Az SVR (SZVR) pedig Oroszország külföldi hírszerző szolgálata.
A 444 idén május 13-án egy pilisi lakossági fórumon megkérdezte Szijjártó Pétert, hogyan lehetséges az, hogy két évvel ezelőtt orosz hackerek feltörték a külügy informatikai rendszerét. A portál mindezt azzal kapcsolatban kérdezte, hogy pár nappal korábban Orbán Viktor arról beszélt, Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere. Szijjártó a lapnak azt válaszolta, hogy neki nincs tudomása orosz támadásokról. A portál azonban szembesítette a minisztert a birtokába jutott dokumentumokkal.
Szijjártó ekkor már nem tudta tagadni a tényeket, és azt mondta, hogy "az erre hatáskörrel és képességgel rendelkező szervezetek" megtették a szükséges lépéseket azért, hogy a veszélyt elhárítsák. Majd azt firtatta, hogy jogszerűen vannak-e a lap birtokában ezek a dokumentumok, egyúttal óvatosságra intette a 444 szerkesztőségét. Szijjártó ugyanis azt feltételezi, hogy valamilyen külső titkosszolgálat segítségével jutottak el a portálhoz az információk.
Óvatosak legyenek szerintem
- mondta Szijjártó. | A külügy két éve még tagadta, hogy orosz hackerek támadták volna meg az informatikai rendszerüket, most bizonyíték van rá, hogy többen tudtak róla | „Óvatosak legyenek szerintem” – mondta Szijjártó Péter az újságíróknak, miután szembesítették a bizonyítékokkal. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240516_a-kulugy-ket-eve-meg-tagadta-hogy-orosz-hackerek-megtamadtak-volna-meg-az-informatikai-rendszeruket-most-bizonyitek-van-ra-hogy-tobben-tudtak-rola | 2024-05-16 09:04:00 | true | null | null | HVG |
A jelek szerint fel sem fogták még az állami felszámolócégnél, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-nél, hogy a kormány egy hirtelen döntéssel nemzetgazdasági szempontból stratégiai céggé emelte a csornai napelemgyárat, az Ecosolifer Heterojunction Kft.-t, s ezzel rájuk bízta annak felszámolását. A legújabb feladat ugyanis még nem lászik a honlapjukon.
Senki sem lepődött meg azon, hogy a május elején felszámolásra ítélt cégnek befellegzett, hiszen a kínainál fejlettebb technológiájúnak mondott napelemek 2016-ra ígért sorozatgyártása sohasem robbant be. | Az állami mutyisorozat ékes epizódja lehet a nagy reményű csornai napelemgyár csődje | Újabb közpénzmilliárdok úsznak el azzal, hogy földbe állt az üzem, amelynek alapkövét a város szülötte, Áder János akkori államfő tette le. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240517_hvg-csorna-napelem-kartonpack-csod | 2024-05-17 15:00:00 | true | null | null | HVG360 |
"A One at Palm Jumeirah az elegancia és az exkluzivitás teljesen újragondolt megközelítése. [...] A művészi tervezés valódi mesterműve, és a luxus életmód csúcspontja minden tekintetben."
Ezt írja honlapján az Omniyat nevű ingatlanfejlesztő cég arról a 25 szintes felhőkarcolójáról, amely az Egyesült Arab Emírségekben, Dubaj híres pálmafa alakú szigetén, a szigetre vezető autóút közelében nyúlik az égbe. Az Omniyat szerint ennek az ikonikus épületnek a lakói a "világ legexkluzívabb klubjába" kapnak tagságot, és a "legteljesebben megélt életet ünnepelhetik" One at Palm Jumeirah-beli rezidenciájukban.
Úgy tűnik, hogy ehhez a klubhoz csatlakozott Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a köre is.
A Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként kiderítette, hogy egy hozzájuk kötődő cég vett meg több dubaji ingatlant, köztük a One at Palm Jumeirah egyik 9. emeleti, tengerre néző, 286 négyzetméteres, 3 hálószobás luxusapartmanját, amelyhez összesen 50 négyzetméternyi terasz és erkély is tartozik.
Több mint egymilliárd forintért vette meg a lakást egy Future Holding Limited nevű cég, amely egy kiszivárgott adatbázis szerint a jegybankelnök fiának környezetéhez kötődik. A cég kapcsolattartói adatainál ugyanis olyan emailcímek vannak megadva, amelyek egy Matolcsy Ádám által alapított céghez, valamint az ügylet idején még vele házasságban élő előző feleségéhez, illetve egyik régi ismerőséhez és munkatársához kötődnek.
A Direkt36 emellett egy Matolcsy Ádám nevével ellátott, nyilvános Pinterest-fiókon keresztül rátalált több olyan fotóra is, amelyek a számos egyező részlet alapján a One at Palm Jumeirah-ban található luxusingatlanban készültek. Több fotón egy Matolcsy Ádámra hasonlító férfi is látható. Néhány órával azután, hogy kérdéseket küldtünk Matolcsy Ádámnak, a fiókból eltűnt a lakás képeit tartalmazó mappa linkje.
A Future Holding emellett három másik ingatlant is megvásárolt Dubajban, a kiszivárgott adatok szerint összesen 1,3 milliárd forintért. Ezek közül egynél Matolcsy Ádám egyik régi ismerősének és munkatársának az emailcíme van megadva kapcsolattartónak, míg a másik kettőnél nem szerepel semmilyen elérhetőség. A négy ingatlan közül hármat időközben eladtak, köztük a One at Palm Jumeirah-beli apartmant is, amelyet az eredeti árhoz képest több mint egymilliárd forinttal többért adtak tovább.
A több százezer dubaji ingatlan tulajdonosi információit tartalmazó, nagyrészt 2020-ból és 2022-ből származó adatbázist a washingtoni központú, a nemzetközi bűnözést kutató Center for Advanced Defense Studies (C4ADS) szerezte meg, majd megosztotta a norvég E24 nevű üzleti híroldallal és az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű tényfeltáró újságírói hálózattal, amely koordinálta a több tucat szerkesztőség részvételével zajló, Dubai Unlocked elnevezésű nemzetközi projektet. Magyarországról egyedül a Direkt36 vett részt a nyomozásban.
A birtokunkba került információk kapcsán megkerestük Matolcsy Ádámot és az ingatlanügyletekben részt vevő, hozzá kötődő személyeket, de nem érkezett tőlük válasz. Küldtünk kérdéseket Matolcsy Györgynek is, amire a Magyar Nemzeti Bank annyit reagált, hogy a jegybankelnök "a felnőtt fiának üzleti ügyeivel nem foglalkozik".
Ahogy arról a Direkt36 és több más szerkesztőség is beszámolt, Matolcsy Ádám és ismerősei az elmúlt években óriási vagyonra tettek szert állami és egyéb kormányközeli üzletek révén. Még a fényűzésükről ismert kormányközeli figurák közül is kitűntek luxuséletmódjukkal, drága sportautóikkal és utazásaikkal.
A magát mindössze néhány évtized alatt a világ pénzügyi központjává kinövő Dubaj népszerű a milliárdosok és hírességek között, de ahogy az OCCRP és az E24 által vezetett tényfeltáró projekt rámutatott, bűnözők és korrupt politikai szereplők is előszeretettel fektetik be oda a pénzüket. A helyi szabályozás ugyanis lehetővé teszi, hogy a különböző cégek vagy akár ingatlanok tulajdonosai elrejtőzzenek a nyilvánosság elől.
Befektetés a jövőbe
A One at Palm Jumeirah kilencedik emeletén található luxusingatlant a Future Holding Limited nevű cég 2018 őszén, akkori árfolyamon nagyjából 1,1 milliárd forintnyi dirhamért vásárolta meg. Ez egy úgynevezett előregisztrációs eladás volt, ami azt jelenti, hogy a cég még az átadás előtt beruházott az apartmanra.
A tranzakció adatai szerint a cég jelentős, több mint 40 százalékos kedvezményt kapott a vételárból, amely eredetileg megközelítette volna a 2 milliárd forintot. A kiszivárgott adatokban vásárlóként csak egyszerűen a Future Holding Limited van feltüntetve, és nincs megadva hozzá semmilyen információ a cég vezetőiről, tulajdonosairól.
Van azonban egy olyan adat, amely elárul valamit a cég kötődéséről.
Az apartman tulajdonosi adatainál meg van adva egy emailcím, amelynek a végződése glamorous.hu. Ezt a doménnevet a Glamorous Kft. nevű cég jegyezte be, amely mára már megszűnt, de a dubaji ingatlanvásárlás idején még működött, és Matolcsy Ádám tulajdonában állt. Az emailcímet minden jel szerint Matolcsy Ádám akkori, Tímea keresztnevű felesége használta. Erre utal az emailcím első felében szereplő név, de az is, hogy a cím megegyezik azzal, amely jelenleg is az exfeleség szépségipari cége, az MT Beauty elérhetőségeként szerepel a közösségi médiában.
A One at Palm Jumeirah 9. emeleti ingatlanát a kiszivárgott adatok, az épület menedzsmentje által kiadott katalógus és az általunk megtalált fotók alapján egyértelműen be tudtuk azonosítani.
A felvételek nemcsak a nyilvánvaló luxust, a padlótól a plafonig érő, tengerre néző ablakokat, és a lakószobának is beillő gardróbot mutatják meg, hanem szolgálnak néhány további információval is. A Matolcsy Ádám nevével ellátott Pinterest-profilon keresztül korábban elérhető képek között szerepel például az ingatlan alaprajza is, amelyre valaki tintával lakberendezési luxusmárkák, többek között a Riva 1920, a Porada, a Baxter, és a Flexform nevét jegyezte fel.
Ezek a márkák nem tüntetik fel az áraikat a honlapjukon, de a termékeiket forgalmazó webáruházak árulnak 2 millió forintos éjjeliszekrényt, több mint 4 millió forintba kerülő kanapét, fotelt 1,3 millióért, és több mint 6 milliós étkezőasztalt is.
A rajzra néhány további megjegyzés is került, méghozzá magyarul, ami szintén arra utal, hogy a luxuslakás magyar kézbe került. A megjegyzések között szerepel a prémium olasz természetes köveket forgalmazó cégre utaló "Antolini kő telibe" felirat is. Megkérdeztük Matolcsy Ádámtól, hogy ki írta oda ezt a szöveget, de erre a kérdésre sem válaszolt.
A fotók egy ingatlanbejáráskor készülhettek, minden bizonnyal az épület végleges átadása előtt, amikor a belső terekkel és berendezésekkel már elkészültek, de a külső résszel még nem. Erre utal az épületen kívül, az ablakokon át kivehető állványzat, és a fotókon szereplő személyek sárga láthatósági mellénye is.
A fotók alapján úgy tűnik, hogy az egyikük, a mellény alatt fekete pólót és kék nadrágot, valamint elegáns órát viselő férfi nem más, mint Matolcsy Ádám. A fotók másik szereplője egy a tükörben többször felbukkanó, szőke hajú nő, de őt nem sikerült egyértelműen beazonosítani.
A One at Palm Jumeirah az Omniyat adatai szerint 2021-ben készült el. Addigra Matolcsy Ádámnak már új társa volt, M. Nicole. Ő 2021. december 27-én töltött fel az egyik közösségimédia-oldalára két fotót, amelyen a nő Matolcsyval és három kiskorú gyerekkel összeölelkezve, vidáman mosolyog a kamerába. A helyszín ránézésre egy elegáns, modern lakás, a fotó helyszínéül a One at Palm Jumeirah lett megjelölve.
M. Nicole a közösségimédia-oldalán külön gyűjteményt hozott létre AE névvel, amely az Egyesült Arab Emírségeknek, tehát annak az országnak az ismert nemzetközi rövidítése, ahol Dubaj is található. Ebbe a gyűjteménybe került fel 2021. december 31-én egy olyan fotó is, amelyen Matolcsy és M. néhány másik ember társaságában, talpig ünneplőbe öltözve, pohárral a kezükben áll egy erkélyen. A felvétel feltehetően szilveszteréjjel készült, a képen szereplő alakok mögötti, kivilágított tornyokat nem lehet egyértelműen azonosítani, de nagyon hasonlítanak azokra, amelyek a One at Palm Jumeirah erkélyeiről láthatók.
A 9. emeleti apartman panorámája, csakúgy mint egyéb adottságai, valóban lenyűgözők. Nem csoda, hogy az interneten több, profi minőségű promóciós videó is elérhető róla. Teljes lakásbemutató kisfilmet készített róla a Provident Real Estate nevű dubaji ingatlanos cég, és a részletekre fókuszáló reklámfilmet forgatott az apartmanban a Gaggenau nevű, prémium háztartási gépeket gyártó márka is, amely a berendezési tárgyak egy részéről gondoskodott. Ez a cég a tavaly őszi katalógusa szerint árul többek között 8 millió forintba kerülő hűtőszekrényt és 5 milliós sütőt is.
A Direkt36 birtokába került adatok alapján az ingatlan 2024. március végén, tehát alig néhány héttel ezelőtt ismét gazdát cserélt, és valaki az eredeti vételárnál jóval drágábban, nagyjából 2,5 milliárd forintnyi dirhamért megvásárolta a Future Holdingtól.
Az ingatlanon az általunk megismert adatok alapján ugyanakkor legalább egy évig, 2023 májusa és 2024 áprilisa között érvényben volt egy bérleti szerződés is. Ez alapján egy bérlő havonta 50 ezer dirhamot, árfolyamtól függően 4,6 és 5 millió forint közötti összeget fizetett a luxusapartman használati jogáért cserébe. Egy dubaji adatbázis szerint magyar nemzetiségű volt a bérlő, de a pontos személyazonossága nem derült ki az adatokból.
Barát és munkatárs
A kiszivárgott adatokból kiderült, hogy a Future Holding 2020 májusában egy másik dubaji luxusingatlant is vásárolt akkori árfolyamon 533 millió forintért.
Ez az apartman a Jumeirah Gate nevű, több mint 300 méter magas dubaji felhőkarcoló-páros ikertornyainak egyikében található, az épület 64. emeletén. Ez az ingatlan 240 négyzetméteres alapterületével némileg elmarad a 2018-ban vásárolt lakás mögött. Viszont eggyel több hálószobája van, és szintén lenyűgöző kilátás jellemzi, a Jumeirah Gate épülete pedig nem kevésbé extravagáns, mint a One at Palm Jumeirah.
Ennek az ingatlannak a tulajdonosi adatai között viszont nem a Matolcsy Ádám korábbi feleségéhez köthető cím szerepel, hanem egy olyan email, amely a Matolcsy-kör egy másik tagjához, egy bizonyos R. Eszterhez kötődik.
R. Eszter szoros személyes szálakon kapcsolódik a Matolcsy-körhöz, konkrétan Matolcsy Ádámhoz. Több, a közösségi médiában található, 2013-ból származó fotó is bizonyítja, hogy R. és Matolcsy régi ismerősök. Az egyik képen, amit egy budapesti szórakozóhely oldalára töltöttek fel, az látható, hogy egy nagyobb társaság tagjaiként R. és Matolcsy önfeledten koccintanak egymással. A társaságban ott volt Matolcsy Ádám előző felesége, Tímea is. Az esemény egy szilveszteri buli lehetett, amin a további fotók alapján jelen volt Matolcsy Ádám legalább egyik rokona és baráti körének néhány további tagja is.
R. fontos szerepben, koszorúslányként volt jelen Matolcsy és T. esküvőjén is. Az eseményről készült egyik csoportképen az ifjú párhoz legközelebb, a vőlegényt átölelve néz a kamerába, egy másik fotón pedig a menyasszony, T. Tímea fátylát tartja mosolyogva.
R. Eszter emellett üzleti szálon is kötődik Matolcsy Ádámhoz és köréhez. A Válasz Online a közelmúltban azt írta, hogy a nő elismerte nekik, hogy Matolcsy Ádám egyik cégénél, a Magyar Stratégiai Zrt.-nél dolgozott. R. Eszter hozzátette, hogy 2020 tavaszán szülési szabadságra ment, és később nem vett részt a cég mindennapi életében.
R. Eszternek más kötődései is voltak a Matolcsy-körhöz. Korábban két olyan céget is alapított, amelyek később a Matolcsy György baráti körébe tartozó Száraz Istvánhoz köthető Felis Magántőkealaphoz kerültek úgy, hogy a tulajdonosváltás után is R. maradt a vezető tisztségviselő.
Az R. által alapított egyik cég, a Báthory 2015 vette meg azt a XII. kerületi villát is, amely korábban a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványának tulajdonában állt. Erről az ingatlanról derült ki később, hogy egy ideig Matolcsy Ádám bérelte az R. által alapított cégtől, és ő lakott benne. Ezt ő maga is elismerte, miután az egyik autóját lefotózták az ingatlannál, majd pedig Hadházy Ákos országgyűlési képviselő Matolcsy feleségének az egyik közösségi médiába "home sweet home" felirattal feltöltött fotóján azonosította be a villát.
R. Eszter mindemellett 2021 februárja óta ugyanarra a XII. kerületi lakcímre van bejegyezve, mint Gosztonyi Balázs, a New Wave Media Group korábbi ügyvezetője. Ebben a cégben Gosztonyi előtt Matolcsy Ádám és Száraz István is volt ügyvezető, mielőtt a cég a kormányközeli médiaalapítvány, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) része lett.
A Válasz Online néhány nappal ezelőtt publikált, részletes cikkéből az is kiderül, hogy Gosztonyinak jelenleg is van olyan pozíciója, amelynek révén kapcsolatba hozható a Matolcsy családdal. Rámutattak, hogy Gosztonyi a közelmúltban bekerült annak a GTC nevű lengyel tőzsdei cégnek a vezetőségébe, amely mögött 2020 óta az MNB-alapítványok pénzét kezelő Optima Zrt. áll.
R. Eszter mint a Matolcsy-kör egyik tagja akkor szerepelt először a sajtóban, amikor a nevét a 444 egy amerikai bejegyzésű céghez, az MN A18 LLC-hez kötötte. A lap cikkéből az derült ki, hogy a cég megvásárolt egy fényűző, 350 négyzetméteres, 3 hálószobás luxusapartmant Manhattan egyik legdrágább környékén, a Billionaire Row-n található Crown Building 18. emeletén. Idén áprilisban a Bloomberg írta meg, hogy a lakás eladósorba került, a cég 40 millió dollárért, azaz nagyjából 15 milliárd forintért adna túl az ingatlanon. Matolcsy most a Válasz Online-nak tagadta, hogy R. Eszter a cég alapítója lenne, és azt is, hogy ő instruálta volna R.-t az amerikai ingatlanvásárlással kapcsolatban.
A Future Holding Limited a kiszivárgott adatok alapján két további ingatlant is vásárolt Dubajban. Az előzőeknél kisebb, egyenként 150 négyzetméteres, 2 hálószobás lakások azonos épületben, a Five at Palm Jumeirah nevű impozáns üvegpalota 12. és 14. szintjén találhatók. A cég külön-külön mintegy 400 millió forintot fizetett ezekért a lakásokért. Ezeknél a tranzakcióknál ugyanakkor a Future Holding Limited neve mellett nem szerepelnek kapcsolattartási adatok, így ezek a vásárlások nem köthetők egyértelműen a Matolcsy-körhöz. Az viszont biztos, hogy a cég már túladott rajtuk, jelenleg egyik ingatlannak sem a Future Holding Limited a tulajdonosa.
A Matolcsy-kör gazdagodása
Ahogyan arról 2022. februári cikkünkben részletesen írtunk, Matolcsy Ádám üzleti sikereit jelentős részben az apja által irányított Magyar Nemzeti Banknak, a szintén családi kötődésű NHB banknak és különböző állami intézményeknek köszönheti.
Matolcsy 2015-ben egy cégén keresztül, a Szemerey Tamáshoz, Matolcsy György unokatestvéréhez köthető NHB hitelével jutott hozzá egy veszprémi bútorgyárhoz, a nagy múltú Balaton Bútorhoz. A vételár eredeti forrása a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank és annak Növekedési Hitelprogramja volt. Később a Népszava írta meg, hogy 2021 tavaszán az MNB tulajdonában álló Posta Palota szecessziós épületének udvarára szállítmánnyal megrakott teherautók érkeztek, amelyek közül az egyiken a Balaton Bútor felirat volt látható. Matolcsy Ádám a lapnak nem tagadta a beszállítást, a Direkt36-nak pedig azt mondta, cége piaci árversenyben nyerte el a bútorozási megbízás kb. 5 százalékát a beruházás egyik al-alvállalkozójától.
Matolcsy Ádám egy 2017-es nyilatkozatában úgy fogalmazott, egy közbeszerzésen való győzelem minden, csak nem ajándék. A Balaton Bútor 2018-ban a Testnevelési Egyetem pályázatán elnyert egy több mint 220 millió forintos megbízást, 2020-ban pedig bekerült azon cégek közé, amelyek 2020 decemberétől 3 éven keresztül, összesen 20 milliárd forint értékben biztosíthatták az állami intézmények bútorellátását. A Balaton Bútor legalább 600 millió forint vissza nem térítendő EU-s támogatásban is részesült 2015 óta. Matolcsy Ádám érkezése előtt a cég éves bevételei 700-800 millió forint körül alakultak. 2018 és 2020 között ez a mutató 1,7 milliárd forint környékén volt, 2021-ben és 2022-ben pedig jelentősen emelkedett, 3,5 milliárd környékére ugrott.
Matolcsy Ádám 2018 decemberében tagja volt annak a szűk vállalkozói csoportnak is, amelynek tagjai még épp időben vették ki a pénzüket a nehéz pénzügyi helyzetbe került NHB-ból. A pénzintézetet alig néhány héttel később jegybanki korlátozások alá vonták, majd 2019 márciusára a végelszámolását is elrendelték.
Ugyanennek a szerencsés, szűk körnek volt a tagja a Matolcsy baráti körébe tartozó Somlai Bálint is. Az ő felemelkedésével is részletesen foglalkoztunk korábbi cikkünkben.
Somlai érdekeltségei a Magyar Nemzeti Bankon keresztül több, milliárdos megbízáshoz is hozzájutottak, az MNB Szabadság téri székházának teljes külső és belső felújítását is az érdekeltségébe tartozó Raw Development végzi. A nagy értékű beruházás összköltségét az MNB 2021-es közleményében még 54 milliárd forintra becsülte, 2023 decemberében a 444 viszont már arról írt, hogy ez a szám a 80 milliárd forintot is megközelíti.
A Raw kapott megbízást a jegybank Széll Kálmán téri épületének, a Postapalotának a felújítására is. A céggel több mint 32 milliárd forintért szerződött az MNB leányvállalata. 2022 áprilisában a Direkt36 részletes cikkben mutatta be, hogyan szaladtak meg ennek a beruházásnak a költségei.
Matolcsy Ádám baráti körébe tartozik Száraz István is, akinek egyik cége milliárdos megrendelések keretében évek óta felel az MNB hivatalos kommunikációjáért. 2015-ben Száraz érdekeltsége lett egy időre az egyik legnagyobb magyar hírportál, az Origo is, és ő állt a VS.hu nevű lap mögött is, amelyről 2016-ban derült ki, hogy az MNB jelentős forrással, több mint félmilliárd forinttal támogatta, anélkül hogy a lap ezt bárhol feltüntette volna.
Szárazról 2023-ban írta meg a Direkt36, hogy a NAV nyilvántartása szerint tényleges tulajdonosként van jelen több magántőkealap mögött is, ezzel pedig végső soron a Magyar Bankholding nevű új bank 10,8 százalékának tulajdonosa.
Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre. | Fényűző ingatlanokat vett Dubajban egy cég, amely mögött a Matolcsy-kör tűnik fel | „A One at Palm Jumeirah az elegancia és az exkluzivitás teljesen újragondolt megközelítése. […] A művészi tervezés valódi mesterműve, és a luxus életmód csúcspontja minden tekintetben.”
Ezt írja honlapján az Omniyat nevű ingatlanfejlesztő cég arról a 25 szintes felhőkarcolójáról, amely az Egyesült Arab Emírségekben, Dubaj híres pálmafa alakú szigetén, a szigetre vezető autóút közelében nyúlik az égbe. Az Omniyat szerint ennek az ikonikus épületnek a lakói a „világ legexkluzívabb klubjába” kapnak tagságot, és a „legteljesebben megélt életet ünnepelhetik” One at Palm Jumeirah-beli rezidenciájukban. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2024/05/14/fenyuzo-ingatlanokat-vett-dubajban-egy-ceg-amely-mogott-a-matolcsy-kor-tunik-fel | 2024-05-14 17:00:00 | true | null | null | Telex |
Az Rtl.hu szerkesztősége nyerte kedden a Fővárosi Törvényszéken azt a bírósági pert első fokon, amelyet Orbán Viktor indított a hírportál ellen - írja a Media1. A lap szerint Orbán keresetét nem találta alaposnak a bíróság, ezúttal is a perköltség 100 százalékának megfizetésére kötelezte a bíróság.
A lap szerint kedden teljes mértékben elutasította Orbán keresetét a Magyar Narancs szerkesztősége ellen is, magánszemélyként az alperes számára 381 ezer forint perköltség, továbbá 36 ezer forint a magyar állam a NAV-nál vezetett illetékszámlájára való megfizetésre kötelezve őt.
Orbán magánszemélyként perelt be több szerkesztőséget, miután azok szemléztek egy Sparról szóló cikket. Az Economx vette észre a Spar Austria-csoport vezérigazgatójával készült interjút, amiben Hans Reisch arról beszélt, hogy a Spar átalakította működését, és Svájcba menekítette magyarországi vagyona egy részét, nehogy Orbán Viktor oligarcháinak kezébe jusson a cég. Az interjúból készült szemlét több lap is átvette, amelyeket Orbán ugyanúgy beperelt. A beperelt lapok között van a 24.hu, a 444.hu, a Klubrádió és a Hírklikk is. A keddi ítélet szerint
az RTL korrekt módon számolt be az üzletember szavairól, valamint lehetőséget biztosított Orbán ellenvéleményének közlésére is.
A Fővárosi Törvényszék hétfői, elsőfokú ítéletében az Indexnek adott igazat, az Economx cikkét szintén szemléző Klubrádió viszont elbukta a pert Orbánnal szemben, az ítélet ellen fellebbeztek.
Az ítéletek szerint a miniszterelnök közszereplőként köteles eltűrni, ha a sajtóban kritikus vélemény jelenik meg, a sajtó szabadságát nem korlátozhatja helyreigazítási perrel. | Újabb nap, újabb pereket vesztett Orbán Viktor | Az Rtl.hu szerkesztősége nyerte kedden a Fővárosi Törvényszéken azt a bírósági pert első fokon, amelyet Orbán Viktor indított a hírportál ellen – írja a Media1. A lap szerint Orbán keresetét nem találta alaposnak a bíróság, ezúttal is a perköltség 100 százalékának megfizetésére kötelezte a bíróság. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/14/orban-viktor-sajtoper-spar-rtl-economx-sajtoszemle-fovarosi-torvenyszek | 2024-05-14 22:01:00 | true | null | null | Telex |
Az elmúlt öt évben jó néhány polgármester és önkormányzati képviselő lett a települése határain túlmutató hírek szereplője köztörvényes bűncselekmények vagy jelentékeny balhék miatt. Vannak köztük bőven olyanok, akik ügyeik ellenére úgy gondolják, újra megméretnék magukat, és ha egy mód van rá, folytatnák politikai pályafutásukat. Összeszedtünk néhány érdekes sztorit.Szántót vett a börtönbőlBotrányos – és büntetett – előélete ellenére újraindulna Újszentivánon Putnik Lázár expolgármester, akit tavaly februárban egy év után engedtek ki az előzetes letartóztatásból. Két társával együtt azzal vádolta őt a nyomozóhatóság, hogy súlyosan túlárazott egy jórészt állami forrásból épülő munkásszállót. A gyanú szerint 222 millió forint vagyoni kárt okoztak az állami költségvetésnek. Putnik a börtönben töltött éve alatt is üzletelt az állammal a Szabad Európa szerint, hiszen a rácsok mögül vett meg egy 2,7 hektáros szántót 4,8 millió forintért a Nemzeti Földügyi Központtól.Putnik most függetlenként indul újra az önkormányzati választáson. A polgármesteri helyért nagy versengés lesz, az alig 1900 fős faluban hat jelölt is van, köztük a jelenlegi független településvezető, Bodó Imre.Az újszentiváni munkásszállóAz újszentiváni munkásszálló Fotó: ÚjszentivánÁron alul adott el ingatlant a családjánakTipikus sztori: a Somogy vármegyei Tengődön Lakos János 5,9 millió forintért adta el a volt szovjet laktanyához tartozó erdős területet a fiának és a lányának. Ezzel 14 millió forintos kárt okozott a településnek, a szakértői vélemény szerint ugyanis 20 millió forintos értéket képvisel a terület. Az adásvételt a Pécsi Ítélőtábla tavaly semmissé nyilvánította, Lakost az ügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja.A 400 fős településen nem a legjobb Lakos híre, minthogy polgármestersége első éveiben megszüntette az önálló polgármesteri hivatalt, bezárta az általános iskola elsőre felső, majd alsó tagozatát is, az épületet bérbe adták. A 24.hu riportja szerint a gyerekek a szomszédos Tabra járnak iskolába, busz híján egyénileg. Hiába van a falunak saját busza, az „másra kell”. Tengődön 4 polgármesterjelölt méreti meg magát – Lakos Jánossal együtt.Az önkormányzat pénzén ment Fradi-meccsreAz országos sajtóba bekerült a bátonyterenyei fociszerető polgármester meglehetősen sajátos ötlete is. Nagy-Majdon József úgy gondolta, az önkormányzat költségén kiviszi barátait és családtagjait a Fradi Leverkusen elleni kupameccsére Németországba. Ehhez a szomszédos falu, Mátranovák kisbuszát kérte kölcsön, amiért a város pénzéből fizetett, a tankolást és az osztrák autópálya-matricát is ebből fedezte.Nagy-Majdon JózsefNagy-Majdon JózsefNagy-Majdon meg volt győződve arról, hogy ebben semmi törvényellenes nincs, és egyébként is, senkinek semmi köze ahhoz, hogy kiket milyen pénzből hova visz.Az eset a városban is felháborodást keltett, úgy látták, a pénznek lenne jobb helye is; az iskolában például nem volt fűtés. Két héttel később Nagy-Majdon értetlenkedve bár, de engedett a nyomásnak, bejelentette, mivel „egyes embereknek ez a jó érzését bántja”, ki fogja fizetni a számlát. Szerinte a kisbuszt ingyen kapták, csak a tankolás ment közpénzből.Bátonyterenyén 5 polgármesterjelölt volt, de végül csak hárman indulnak, köztük a Nagy-Majdon a Fidesz színeiben.A szálkai ügy az Intergritás Hatóságnak is feltűntA félezres Szálkának 20 éve Pálfi János a polgármestere, aki minden bizonnyal még további öt évig betöltheti ezt a posztot, mivel a június 9-ei választáson nincs ellenfele, egyedül indul függetlenként.Az elmúlt öt éve neki sem makulátlan. A polgármester a lányával együtt birtokolja a céget, amelyé a helyi tó melletti fizetős strand. Ennek a partfalait közel 120 millió forintnyi uniós támogatásból erősítették meg, és ez nem tetszett az Integritás Hatóságnak. Felmerült a gyanú, hogy ez nem közösségi, hanem magánérdekeket szolgál, lévén, hogy a strand bevételéből a polgármester cége gyarapodik. A strandfejlesztés kapcsán feljelentést tettek tavaly a NAV-nál költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanúja miatt. Ismeretlen tettes ellen.Kegyeletsértés, halottgyalázásSokan felháborodtak a Békés vármegyei Zsadányban, miután a polgármesternek, Dudás Árpádnak saját bevallása szerint praktikus és olcsó ötlete támadt. A Magyar Narancs beszámolója szerint a temető régi, már használaton kívüli részét vadhálóval elkerítették, hogy az önkormányzat birkái ott legeljenek és ürítsenek. A helyiek tiszteletlennek, sőt halottgyalázásnak tartják az esetet, ráadásul nem is értették az egészet. A faluban ugyanis a közmunkások közül négyen is fűnyírással foglalkoznak, a birkák helyett ők is rendet tehettek volna az elgazosodott temetőben.Miután nagy nyilvánosságot kapott az eset, a közmunkások eltávolították a vadhálót, és a birkákat is máshova terelték. A helyiek szerint mindez azért történt, mert a polgármester hivatalosan is tudomást szerezhetett két feljelentésről. Dudás Árpád azonban a jelek szerint bízik a folytatásban, hiszen indul a júniusi választáson. Egyetlen kihívója az MSZP-s Szilágyi Attila.A település tavaly év végén „Attila király fapalotájával” is bekerült a hírekbe. A 116 millió forintnyi uniós pénzből készült építmény hónapokkal az átadás után is zárva volt. Ráadásul nincs olyan történelmi tény, amely azt támasztaná alá, hogy Attila királynak bármi köze lett volna a településhez és környékéhez.Dudás Árpád, Zsadány polgármestereDudás Árpád, Zsadány polgármestere Fotó: Facebook/Dudás Árpád polgármesterVisszatér a bukott exfideszesFördős Attila 2019-ben fideszesként szenvedett csúfos vereséget az ellenzéktől Vácon, öt év után viszont úgy érezte, ismét érdemes megpróbálnia, immár függetlenként. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint hat ellenfele van, köztük az ellenzék közös jelöltje, a jelenlegi polgármester, Matkovich Ilona.Fördős Attila több botrányos ügybe is belekeveredett, ami miatt népszerűtlen lett a városban. 2013-ban egy német újságban megjelent cikknek köszönhetően derült ki, hogy egy rendezvényen a parkolóban az autók között fekve találtak rá. A feltételezések szerint ennek oka a túlzott pálinkafogyasztás lehetett, bár Fördős szerint csak ledőlt kicsit a melegben. Egy 2019-ben kiszivárgott hangfelvétel szerint frakciójával italozva vitatták meg Vác ügyeit. 2010-es megválasztása óta 2019-es bukásáig az állami százmilliók ellenére sikerült majdnem csődbe vinnie a várost.Vácon nem Fördős visszatérte az egyetlen érdekesség, több képviselőjelöltnek is van vaj a fején. Szabó Csaba, a váci Fidelitas elnöke, a Vác Online tulajdonosa egyéni listán és kompenzációs listán is szerepel. A neve a helyi sajtóban onnan lett ismert, hogy Rétvári Bence testőreként jelent meg korábban, majd az elmúlt években külföldi útjaival borzolta a kedélyeket. Emellett jelentős állami támogatáshoz jutott az alapítványa is, hogy mire költötték el a pénzt, arról nem tudni.Mokánszky Zoltán volt alpolgármestert korábban rabosították, mivel azzal gyanúsítják, hogy alpolgármestersége alatt az egyik önkormányzati intézményvezetőnek törvénytelenül adott havi 100 ezer forintos fizetésemelést. A városban úgy hírlik, épp gyermeke édesanyjának, a politikus ezt az értesülést a Váci Hírnök kérdésére nem tagadta. Júniusban rá is lehet szavazni a Fidesz-KDNP színeiben egyéni és települési kompenzációs listán is.További balhés jelöltekNem olyan régen Tiszaföldvártól volt hangos az országos sajtó, a fideszes alpolgármester ugyanis minősíthetetlenül viselkedett az egyik helyi kocsma előtt. Cseuz Zsolt néhány nappal az eset után lemondott a pozíciójáról, és közölte, nem indul újra a júniusi választáson. Az NVI adatai szerint azóta máshogy gondolja, a Fidesz–KDNP jelöltjeként versenybe száll: a volt alpolgármestert ötödik helyen feltették a Fidesz települési kompenzációs listájára, így pártja sikeres szereplése esetén neki is lesz esélye képviselőként folytatni.A Momentum, a Jobbik, valamint a Függetlenek Szíve közös jelöltjeként indul az önkormányzati helyért Miskolcon Badány Lajos. A képviselőt néhány évvel ezelőtt azon kapták, hogy Mályi külterületére zöldhulladékot rakott ki annak ellenére, hogy tábla jelezte, tilos ilyet csinálni. A képviselő-testületben nagy felháborodást keltett az eset.Gyálon is balhéztak képviselők Dobrev Klára fórumán. A 2022-es eset két főszereplője Hegymegi István, a DK gyáli önkormányzati képviselője, illetve Fricsovszky-Tóth Péter, az ellenzéki összefogás vecsési jelöltje volt. A verekedést szóváltás és köpködés előzte meg a régóta rossz viszonyt ápoló két ellenzéki között, Hegymegi István végül úgy fejbe verte a közös jelöltet, hogy mentőt kellett hívni hozzá. Az incidensen azonban jelek szerint sikerült túllépnie a DK-nak, hiszen ismét indítják egyéni jelöltként Hegymegi Istvánt. | Meglopta az államot, rács mögé került, de onnan is üzletelt az állammal | Az elmúlt öt évben jó néhány polgármester és önkormányzati képviselő lett a települése határain túlmutató hírek szereplője köztörvényes bűncselekmények vagy jelentékeny balhék miatt. Vannak köztük bőven olyanok, akik ügyeik ellenére úgy gondolják, újra megméretnék magukat, és ha egy mód van rá, folytatnák politikai pályafutásukat. Összeszedtünk néhány érdekes sztorit. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/21/meglopta-az-allamot-racs-moge-kerult-de-onnan-is-uzletelt-az-allammal | 2024-05-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Még mindig nem számolt el a nyilvánosság előtt Szabó Csaba.Még mindig nem tisztázta a váci Fidelitas elnöke, hogy miből vásárolta meg nemrég a Vác Online-t kiadó, több tízmillós forgalmú vállalkozást. Szabó Csaba és csapata mindenkitől igyekszik számon kérni az átlátható gazdálkodást, aki nem fideszes, de gyakran még a közzétett adatok ellenére is ferdít, mutyit sejtet saját politikai céljai érdekében.Szabó már hónapok óta nem számolt el azzal a nyilvánosság előtt, hogy miből vásárolta meg a Rétvári-propaganda egyik leghiteltelenebb, sorozatos pervesztes médium kiadóját, a Vác Online-ét. Ez azért is aggályos, merta Fidelitas-elnök alapítványa 200 millió forintot kapott Rétvári Bence kormányától,amit állításai szerint egy, a város szélén a Fidesz vezetése alatt keletkezett szeméthegy felhasználására költött..Hol a nyilvános elszámolás?A luxusutazó Szabó Facebook-oldalán semmilyen elszámolást nem tett közzé a 200 millió forintnyi adóforint felhasználásával kapcsolatban, miközben csapata nagyjából ezt várta Rétvári Bence választási ellenfelétől is. Városi pletykák szerint nem véletlen, hogy a fiatal, frissen végzett „politikus” mostanában többször járt külföldön, majd megvásárolta a Vác Online kiadóját.Eközben persze jól átverték azokat, akik bizalmat szavaztak nekik április 3-án, az országgyűlési választáson. Ígéreteikkel ellentétben a Fidesz-KDNP kormánya számos különadót vezetett be, amelytől emelkedtek a szolgáltatások és az élelmiszerek árai, részben eltörölték a rezsicsökkentést és a benzinársapkát.Az alkalmatlanságában a Gyurcsány-kormányt és a korábbi Orbán-korszakot is túlszárnyaló gazdaságpolitikának meglett az eredménye: a magyar embereknek drágult Európában a leginkább az élelmiszer, tankolni pedig itt a legdrágább Közép-Európában. De legalább a Szabóhoz hasonlóknak van miből kifizetni rekordmértékű infláció miatti áremelkedést, nem véletlen, hogy az ilyen állami támogatásokról nincsenek részletes Facebook-posztok. A saját szavazóik úgyis csak négyévente számítanak, igaz hozzájuk nem vágnak adóforintokból tíz- és százmilliókat. | Kétszáz milliót kapott a váci fidelitasos alapítványa a kormánytól | Még mindig nem számolt el a nyilvánosság előtt Szabó Csaba | null | 1 | https://vaceskornyeke.hu/2023/02/04/ketszaz-milliot-kapott-a-vaci-fidelitasos-alapitvanya-a-kormanytol/ | 2023-02-04 00:00:00 | true | null | null | Vác és környéke |