text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 2
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 186
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatva elrendelte a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a Gyárfás Tamás producer bűnügyi felügyeletét a Fenyő János médiavállalkozó megöletése miatt indult ügyben kedden, írja az MTI. A döntés értelmében a Gyárfásnak a másodfokú eljárás lezárultáig Magyarországon kell tartózkodnia, engedély nélkül az ország területét nem hagyhatja el, "lakó- és tartózkodási helyét nem változtathatja meg. Köteles továbbá hetente egy alkalommal a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon személyesen jelentkezni".
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék február 8-án kihirdetett ítéletével az elsőrendű vádlott Gy. T.-t bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettében, ezért őt 7 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A törvényszék ítélete ellen bejelentett fellebbezésekre tekintettel az eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon. Az elsőfokú ítélet kihirdetését követően az ügyész az elsőrendű vádlott letartóztatását indítványozta szökés, elrejtőzés veszélyére hivatkozva.
A Fővárosi Törvényszék az ítélet kihirdetése után a letartóztatásra irányuló ügyészi indítványt elutasította, de a döntés ellen az ügyészség fellebbezést jelentett be. Az elsőrendű vádlott ártatlanságát hangsúlyozva kifejtette, hogy nem áll szándékában elszökni. Utalt arra, hogy a közérdek nem indokolhatja letartóztatását. Védője kiemelte, hogy önmagában a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés nem alapozza meg a letartóztatás elrendelését, különös tekintettel az elsőrendű vádlott eljárás során tanúsított magatartására.
A Fővárosi Ítélőtábla az ügyészi fellebbezést részben megalapozottnak találta. A törvényszék álláspontjával ellentétben úgy ítélte meg, hogy az "elérhetetlenné válás" veszélye jelenleg megállapítható az elsőrendű vádlott esetében. A nem jogerősen kiszabott 7 év szabadságvesztés olyan hosszú büntetés, amely a vádlott szökési, elrejtőzési szándékát kétségtelenül kiválthatja, annak elhatározását megerősítheti.
Azt ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a szökés veszélyének megítélésekor nem lehet kizárólag a várható büntetés súlyosságára hivatkozni, azt több más elem fényében kell felmérni. A szökés esélyét a vádlott személyiségére, lakóhelyére, jövedelmére, foglalkozására, családjára, egyéb kötődésére figyelemmel kell megállapítani.
A döntés szerint az ügyészség érveivel szemben a törvényszék helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy a 75. életévét betöltött vádlott kedvező személyi körülményei, így rendezett életvitele, családi kötődései, vállalkozása, vagyona, továbbá a több éve tartó bírósági eljárás egésze alatt tanúsított együttműködő magatartása, az eljárási cselekményeken való hiánytalan jelenléte csökkenti a kiszabott szabadságvesztés mértékére tekintettel felmerülő szökés, elrejtőzés reális veszélyét.
Tévedett azonban a törvényszék, amikor a letartóztatás helyett az enyhébb kényszerintézkedés elrendelését sem találta szükségesnek, a kedvező személyi körülmények ugyanis a szökés, elrejtőzés veszélyét csökkentik ugyan, de teljesen nem zárják ki.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél, "az ítélet jogerőre emelkedése esetére a szabadságvesztés végrehajthatóságának megteremtése a legenyhébb kényszerintézkedéssel, Magyarország közigazgatási területére korlátozott bűnügyi felügyelettel is biztosítható. Ahhoz képest a legszigorúbb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, az ügyészség által indítványozott letartóztatás már szükségtelen és aránytalan intézkedés lenne" - írták.
Az ügy lényege, hogy az ügyészség szerint egy bérgyilkos Gyárfás Tamás felbujtására és az Aranykéz utcai robbantásért is elítélt Portik Tamás megbízására ölte meg Fenyő Jánost 1998. február 11-én. Fenyőt a délutáni csúcsforgalom közepén lőtték le Mercedesében a budapesti Margit körút és a Margit utca sarkán.
A gyilkosság miatt 2017-ben életfogytiglanra ítélték Jozef Roháčot, de ekkor még a vádhatóság nem nevezte meg, ki lehet a megbízó. 2018-ban gyanúsították meg aztán Gyárfást és Portikot, 2019-ben emeltek vádat ellenük. | Bűnügyi felügyelet alá került Gyárfás Tamás, heti egyszer jelentkeznie kell a rendőrségen | Az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatva elrendelte a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a Gyárfás Tamás producer bűnügyi felügyeletét a Fenyő János médiavállalkozó megöletése miatt indult ügyben kedden, írja az MTI. A döntés értelmében a Gyárfásnak a másodfokú eljárás lezárultáig Magyarországon kell tartózkodnia, engedély nélkül az ország területét nem hagyhatja el, „lakó- és tartózkodási helyét nem változtathatja meg. Köteles továbbá hetente egy alkalommal a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon személyesen jelentkezni”. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/04/bunugyi-felugyelet-ala-kerult-gyarfas-tamas-heti-egyszer-jelentkeznie-kell-a-rendorsegen | 2024-06-04 13:14:00 | true | null | null | Telex |
2018 áprilisának első pár napja sűrű időszak volt Varga Mihály életében. Zajlott a választási kampány, a miniszter félbevágott autóba ült, Zsédával és Győrfi Pállal fotózkodott, az Óbudai Kézilabda Sportiskolában adott át érmeket, az MTV-ben nyilatkozott, és közben átadta a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság új irodaépületét is a Szabolcs utcában.Az akkori cikkek szerint az állami telekre épült beruházás területrehabilitációval, tereprendezéssel, bontással, épületfelújításokkal együtt hétmilliárdba került, ennyiből több mint 10 ezer négyzetméter „korszerű hűtési-fűtési rendszerrel felszerelt, napkollektoros raktár- és irodaépület” készült el. Új utak, járdák és parkolók épültek, megújították a külső közműveket is.A hírek szerint nemsokára ebből a hat éve még szupermodernnek leírt épületből is kiköltöztetik az alkalmazottakat a tripla kormányzati negyed tervei miatt.A projekt 2022 körül titokban indult el, a részleteket ellenzéki politikusok illetve a sajtó derítették ki. Mostani tudásunk szerint az történik, hogy három egymástól független, a város különböző pontjain lévő, NER-közeli magánberuházók - Tiborcz István, Garancsi István, Balázs Attila - által felépített irodaprojektet vesz vagy vett meg az állam, hogy állami cégek, minisztériumok, háttérintézmények alkalmazottait helyezze el ezekben. Ez a három a zuglói Dürer Park, a szintén zuglói Bosnyák téri Zugló-Városközpont, és az újbudai BudaPart beruházás. (Cikkünkhöz megkerestük az ügyletekért felelős MNV Zrt.-t, és több kérdést is feltettünk nekik. Ha válasz érkezik, közölni fogjuk.)Szenvedő piacon, drágánAz ügyletben érintett irodák összterülete 350 ezer négyzetméter, a vásárlások összértéke több mint 600 milliárd forint. Ebből a Dürerben 40 ezer négyzetméternyi iroda lesz 100-120 milliárd forintért (kb. 280 millió euró); a Bosnyák téri negyed 150 ezer négyzetméternyi iroda 244 milliárd forintért (625 millió euró); a Kopaszi-gát pedig 160 ezer négyzetméter iroda 255 milliárdért (650 millió euró)Mindjárt megmutatjuk, mennyire piaciak ezek az árak – elöljáróban: nem azok –, de előbb foglalkozzunk azzal, a tranzakciókkal jól járt-e az állam, és piaci logikával megmagyarázhatók-e ezek a lépések.A válasz: nem és nem.Egyszerűen nehéz lenne őszintén azt állítani, hogy az állam élete üzletét köti meg a három irodaházzal, akár az összeget, akár a konstrukciót nézzük. Nézzük előbb a konstrukciót!Az alapján, amit eddig erről az üzletről megtudtunk, ez egy nagyon ritka konstrukció, mondja a fővárosi irodapiacot mélységeiben ismerő, de üzleti okokból anonimitást kérő piaci szereplő. „Az állam megvesz egy komplett épületet, amire ő a fejlesztés során már vételárrészeket fizet – ilyennel a piaci finanszírozású beruházásoknál még nem találkoztam, de az állam sem így szokott irodát szerezni magának. Az a gyakoribb, hogy bérel az állam. Nem csak nálunk, hanem külföldön is” – mondja a szakértő.Piaci körülmények között, szóval „normális” esetben egy cég vagy magának építtet irodát, vagy bérirodákat fejleszt. Egy irodaépítés nagyon leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy van egy fejlesztő, amely vesz egy telket (Budapesten nem ritka, például az úgynevezett Váci úti irodafolyosón, hogy azon régi ipari vagy egyéb épület áll), megtervezteti az épületet, megszerzi az engedélyeket és megépítteti a házat; az építést, és ahol kell, a bontást, jellemzően egy generálkivitelező és annak alvállalkozói végzik; a fejlesztő jellemzően már építkezés közben megbíz egy kifejezetten iroda- vagy kereskedelmi ingatlanok bérbe-, illetve eladására szakosodott céget a leendő irodák értékesítésével; amikor az irodaház elkészült, beköltöznek a bérlők; gyakran előfordul, hogy a fejlesztők ilyenkor eladják az irodát, mert ha az már bérbe van adva, akkor a bérleti szerződéseket árazzák be, tulajdonképpen cashflowt vásárolnak a vevők”.Ami fontos: azt, hogy az irodaház „készen van”, nem úgy kell elképzelni, mint amikor egy lakóházra mondjuk azt, hogy készen van. „Az irodaházaknál általában a belső kialakítást úgy csinálják meg, hogy szabadon alakítható legyen a belső elrendezés. Vannak tartóoszlopok, álpadlók, álmennyezet, szaniterhelységek praktikusan egymás felett”. Ez azért van, hogy gyorsan és könnyen a bérlő saját igényeire lehessen szabni egy-egy helyiséget vagy akár egész szintet. Épp ezért sokkal olcsóbb irodaházat építeni, mint lakóházat: „a kialakítás egy részét a fejlesztő vállalja, de az egyedi dolgokért a bérlő maga fizet”, de akkor, amikor pang a piac – mint most Magyarországon –, a fejlesztő jellemzően több hozzájárulást is vállal a kialakítási költségekhez.A bérbeadásnak több módja lehet, a fejlesztéstől függően. Van a spekulatív fejlesztés, amikor nincs még bérlő, de azt gondolja a fejlesztő, hogy ki tudja adni a házat, és az építkezéssel párhuzamosan próbál bérlőket találni. „A másik fajta, amikor már van néhány bérlő, így kisebb a fejlesztési kockázat. A harmadik az úgynevezett built-to-suit verzió, amikor egy adott bérlő igényei szerint készülnek már a tervek eleve. Ez leginkább székházakra igaz, ilyen volt például a Telekom székház fejlesztés a Fradi pálya mellett” – mondja a szakértő.Ez a konstrukció, ami ennél a három irodaháznál nyilvánosságra került, alapjaiban tér el a piaci megoldásoktól. „Annak, hogy az állam megveszi az épületet, és még a fejlesztés során finanszírozza az építkezést, azt kell eredményeznie, hogy a fejlesztő biztos, de korlátozott profittal fejlesszen” – mondja a szakértő.Piaci szemmel nézve az ügylet úgy tűnhet, mintha az állam segítő kezet akart volna nyújtani a fejlesztőknek, akiket – ahogy számos más ingatlanpiacon érdekelt fejlesztőt, beruházót, kivitelezőt – súlyos érinthetett az elmúlt évek extrém magas építőipari inflációja. (Ebből a szempontból nézve kedvesen megmosolyogtató a NER-kézbe került Indexen tavaly áprilisban a Dürerről megjelent cikknek az a néhány sora, miszerint „a beruházás kivitelezői nem tudták elkerülni, hogy politikai csatározások közepette találják magukat. A NER-bélyeget egyből rásütötték a Dürer Park-projektre”, amit csak azzal magyaráztak, hogy a Garancsi-féle Market Zrt. a generálkivitelező, a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érintettségét elfelejtették megemlíteni.) A formabontó megoldásnak szakmai magyarázatát legalábbis nem látni: „Nem tudom, mi volt az oka ennek az ügyletnek. Vagy a túlértékelt vásárlás, vagy az, hogy luxus szintű kivitelezés történt, de az meg ugye pazarlás akkor. Persze ez igaz az MNB-székházra és számos állami beruházásra is” – mondta a szakértő, megjegyezve azt is: a tranzakció a piaci logikának és a piaci gyakorlatnak is gyökeresen ellentmond. „Ha a legdrágább bérleti díjakkal és legalacsonyabb elvárt hozammal számolunk, akkor is jóval kevesebbet ér ez a két épület” – mondta konkrétan a Dürer irodaházakra.Nézzük akkor az árakat! Azok ugyanis legalább olyan szokatlanok – ha nem is egyedülállóak –, mint maga a konstrukció. Kezdjük egy táblázattal, amiben a szinte kizárólag bérbe adott prémium irodaházakból álló OTP-ingatlanalappal, a Mol négy év alatt megépült, 2022-ben átadott, 120 méter magas lágymányosi székházával, valamint néhány véletlenszerűen kiválasztott, piaci alapú budapesti irodafejlesztéssel vetettük össze a mostani ügyben érintett három irodaházat.Az első oszlop arról árulkodik, hogy az állam színre lépése kifejezetten nagy irodamennyiséget érint, legalábbis ami az alapterületet illeti. Egy pangó piacon az, aki sokat „vesz”, legyen az akár konkrét adásvétel, akár bérlet, számíthat arra, hogy kedvezőbb árat alkudhat ki az átlagosnál. Márpedig a budapesti irodapiac most enyhén szólva sem prosperál, ráadásul az érintett három iroda elhelyezkedése sem mondható olyan jónak, ami indokolná az elszállt árakat.Az összehasonlításunkban szereplő piaci alapú irodaházak egy kivétellel (Mol-székház) közel vannak a 3-as metróhoz, addig ennek a háromnak nincs érdemi tömegközlekedési, pláne kötött pályás elérhetősége. A Dürerhez igazán közel csak troli jár, a 7-es buszcsalád vagy az 1-es villamos megállói jócskán odébb vannak, a Bosnyák tér a 7-es buszcsaláddal és néhány Nagy Lajos körúti villamossal, míg a Kopaszi-gát néhány busszal és az 1-es villamossal közelíthető meg.Itt azonban erről szó sincs: a Dürer kétmilliós négyzetméterenkénti ára kiugrik a többi közül, és bár a 2022-ben piaci alapon eladott – a francia Groupama vette meg az Affinités Pierre nevű, 2015-ben indított ingatlanalap számára – Green Office irodaház négyzetméterenkénti vételára legalább nagyságrendileg megegyezik a Bosnyák és a Kopaszi áraival, összegszerűen mégis elmarad azoktól.A táblázatban fel sem tüntettük, de az Árpád-hídnál a mostanra a Raiffeisen-toronyháznak is otthont adó bő 130 ezer négyzetméteres Agora városközpont-fejlesztést 140 milliárdra tervezte az akkori cseh fejlesztő, a HB Reavis – igaz, a tervek és számok még 2017-esek voltak, de ezt 2019-ben is tartották. (Az Agorát végül csak félig építették be, a még üresen álló részére jelenleg építi a most ott állónál is nagyobb toronyházát a Mészáros Lőrinc-féle MBH Bank.) És ha már bankszékházak: a szintén 13. kerületi OTP-székház, az M12 irodaház 27,5 milliárd forintért épült fel 30 000 négyzetméteren, vagyis a négyzetméterenkénti ár bő 900 ezer forint volt – kevesebb, mint fele a Dürernek.A kiköltözéssel hírbe hozott cégek egy része régi belvárosi épületekben van, azt két miniszter vagy minisztérium is bejelentette már, hogy eladnak majd felszabaduló ingatlanokat. 2023 júniusában, amikor kiderült, hogy a Bosnyák téri projektet megveszi az állam, Gulyás Gergely egy kormányinfón fogalmazott úgy, hogy “több belvárosi ingatlant terveznek értékesíteni”, nemrég pedig, amikor a Dürerről derült ki, hogy mi lesz a sorsa, a Nemzetgazdasági Minisztérium adott ki közleményt, miszerint az így felszabadított állami ingatlanokat értékesítik, a bérleményeket pedig felmondják.A sajtóban eddig megjelentek szerint kivételes tulajdonságú ingatlanok mennek ki a piacra.A Magyar Fejlesztési Bank a Nádor u. 31-ben van, ez egy Vértanúk terére és Parlamentre néző épület. Nem az egész az MFB-é, csak nagyjából a háromnegyede, az irodáik mellett magánlakások is vannak benne. A székházat tavaly ősszel 7,5 milliárdos kikiáltási áron hirdették meg árverésre, a 7225 négyzetméteres ingatlan az akkori hirdetés szerint jó állapotú, teljes közműellátottságú, van benne lift, de parkolni csak közterületen lehet. Arra nem találtunk adatot, hogy sikeres volt-e az aukció. A ház falszomszédja a Szabadság tér felé a Tiborcz-érdekeltségben lévő Adria palota, amelynek fejlesztése nemrég állt le.Tiborcz-érdekeltség mellett, pontosabban vele szemben van az Állami Számvevőszék is. A számvevők az Apáczai Csere János utca 10. szám alatt dolgoznak, és pont rálátnak a tőlük néhány méterre, az utca másik oldalán lévő nagy BDPST-projektre, a felújítás alatt lévő Mahart-székházra. Egy nyilvános dokumentumból kiderül, hogy az ingatlan 5100 négyzetméter, legalábbis ennyire keresnek takarítót. És az is, hogy a Számvevőszéknek viszont van garázsa, a Garibaldi utcában, pont az MFB mellett. Az ÁSZ másik nagy irodaháza a Lónyai u. 44.Költözne az MNV is a Pozsonyi úti kék épületéből, ami nem belvárosi ugyan, de dunai panorámás. Onnan két sarokra nemrég épített luxuslakásokat és szállodát a Tiborczcal is üzletelő Polat-csoport, miután lebontottak egy hasonlóképp 80-as évekbeli épületet.+Jó helyen van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) központja és elnöksége is, a Duna-parti Széchenyi rakparton, a Széchenyi u. 2-ben. A Pest Vármegyei Kormányhivatal a belváros közepén, a Városház u. 7-ben van, igaz, azt megosztják a Pest Vármegyei Önkormányzattal. A szintén költöztetésre kijelölt Nemzeti Választási Iroda székhelye pedig a Parlamenthez közeli Alkotmány u. 3-ban van.Kiköltözni a jóból, de miért?Ha pedig nem régi (bel)városi épületben vannak az állami cégek, ahonnan tényleg logikusnak tűnhet elköltözni a nagy belmagasság, korszerűtlen szerkezet, és emiatt esetenként drága üzemeltetés miatt, akkor modern irodákat használnak.Az innen való elköltözés külső szemlélőként már kevéssé tűnik indokoltnak. A cikkünk elején említett KEF például pár éve kapta meg az új épületét, de a NAV nem belvárosi része is állami, pontosabban MFB-tulajdonú, viszonylag modern, 2008 körül elkészült irodákban van a Dózsa György úti Spirál irodaházban. Azt 2020 végén vette meg az MFB a fejlesztőtől, 30 ezer négyzetmétert 41 millió euróért.Ha viszont nem saját tulajdonú a modern iroda, akkor nyugati magánbefektetőktől bérlik az állami cégek. Nem tudni, mennyire játszik be a történetbe a diplomácia, mindenesetre amikor még jóval a kormányzati negyedes hírek előtt kiderült, hogy a MÁV elköltözik a Róbert Károly körúton bérelt irodáiból, a sajtó rögtön magyar-osztrák balhét sejtett. Az irodaház ugyanis az osztrák Raiffeisené, és akkoriban zajlott a szintén osztrák Spar elleni kommunikációs háború egy állítólagos sikertelen NER-felvásárlási kísérlet miatt. De Lázár más osztrák cégeket is satuba tett, az építőiparból kiszorítandó vállalkozások jórésze ugyanis osztrák, például a Wienerberger (Tondach) és Zalakerámia (Lasselsberger).A kiköltöző állami cégek közül a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a Nemzeti Tőkeholding egy budai, modern, Kapás utcai irodaházban vannak. Nem tudni, van-e összefüggés a cikkünk témájával, mindenesetre az építtető-tulajdonos osztrák Immo CA 2022 végén úgy döntött, hogy kivonul a magyar piacról, és megválik tíz irodaházától. Ekkor már a háttérben az állam elkezdte a Dürer-irodaház projektjének előkészítését. A Kacsa utcát 2023 májusában adták el egy Magyarországon elég aktív luxemburgi székhelyű ingatlanbefektetési alapnak, az LFPI-nek, és ugyanez az alap vette meg a Kacsa utca 15-23-at, amiben a Diákhitel központ van. Az LFPI-t megkerestük kérdéseinkkel, de nem reagáltak. Ezeket az irodákat egyébként még a Raiffeisen és a Strabag ingatlanos leányvállalatainak cége, a Raiffeisen Evolution fejlesztette. A Strabag neve is belekerült az utóbbi időszak üzleti-diplomáciai viharaiba. | Eszement nagy biznisz a Garancsi–Tiborcz-féle 600 milliárdos állami irodaházprojekt | 2018 áprilisának első pár napja sűrű időszak volt Varga Mihály életében. Zajlott a választási kampány, a miniszter félbevágott autóba ült, Zsédával és Győrfi Pállal fotózkodott, az Óbudai Kézilabda Sportiskolában adott át érmeket, az MTV-ben nyilatkozott, és közben átadta a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság új irodaépületét is a Szabolcs utcában. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/05/eszement-nagy-biznisz-a-garancsitiborcz-fele-600-milliardos-allami-irodahazprojekt | 2024-06-05 00:00:00 | true | null | null | 444 |
- Advertisement -
Közvetlenül a választási kampány előtt nyújtott 5,1 millió forintos támogatást a kecskeméti önkormányzat annak a széchenyivárosi egyesületnek, amelynek az elnöke Gál Zsombor, aki a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselőjelöltje a Széchenyivárosban. A polgármesteri hivatal a város honlapján kéthavi rendszerességgel köteles közzétenni az ötmillió forintot meghaladó városi támogatásokat, és eszerint "Családi rendezvények, valamint családi sportnapok költségeihez támogatás" címén több mint 5 millió forint támogatásban részesítette a Lendületben a Széchenyivárosért Egyesületet a 2024. március 1-től április 30-ig szóló időszakra. A választási kampány hivatalosan április 20-án vette kezdetét, így a támogatási időszak vége összecsúszott az ajánlásgyűjtésével is.
Megnéztük, hogy a város honlapján közzétett excel file-okban szerepel-e más olyan kecskeméti egyesület, amelyiknek az elnöke jelenleg is önkormányzati képviselő vagy képviselőjelölt, és 2024. január óta több mint 5 millió forintos önkormányzati támogatást kapott, de ilyet nem találtunk. A városban egyébként több egyesület is működik, amit olyan politikusok vezetnek, akik civilként is aktívak. A kettő nem zárja ki egymást, de a közpénz felhasználása és az egyenlő választási verseny szempontjából az több mint aggályos, ha a választási évben a választási kampány előtt ezek az egyesületek több milliós önkormányzati támogatásban részesülnének. Csak példaként az idén januárban alapított Hetényvezér Kulturális és Közösségi Egyesületet a fideszes Papp Zoltán elnökli, a Kecskeméti Városvédő és Városszépítő Egyesület jelenlegi vezetője az ellenzéki Király József, a Hetényegyházi Városrész Szépítő Egyesületet a hetényi választókerületben jelölt Süli Csontos Ottó vezeti, aki 2014-2019 között egyszer volt már képviselő - ezek az egyesületek nem kaptak 2024 első felében több milliós támogatást a városi büdzséből családi vagy egyéb események szervezésére.
Segítség a politikusjelöltnek
Gál Zsombor neve már hónapok óta forog a közpénzből fenntartott önkormányzati médiában (amelynek a működésére az önkormányzat a város költségvetéséből legkevesebb 280 millió forintot fordít 2024-ben). A híradások olvasatában leginkább olyan eseményeken fordult meg a politikus jelölt, ahol a főszereplők a kormánypárti országgyűlési és az önkormányzati képviselők voltak. Például tavaly ősszel ilyen esemény volt az, ahol Gál az egyesületével családi kvaterkát szervezett, majd besegített a Lánchíd iskola új sétányának az átadásán. De az is hírnek számított a hiros.hu-n, hogy Gál mézeskalácsot osztott karácsony alkalmából a főtéren.
A 2024-es választási év elejétől ugyanitt megsokszorozódtak a Gálról és az egyesületéről szóló cikkek, amiből könnyen arra lehetett következtetni, hogy a júniusi választáson a Fidesz képviseletében indulhat a Széchenyivárosban. Politikusi Facebook oldalát még március 15-én élesítette - végül a 4. számú egyéni választókerület képviselő-jelöltjeként méretteti meg magát június 9-én.
Gál Zsombor a keol.hu-nak adott interjújában beszélt arról, hogy a Lendületben a Széchenyivárosért Egyesület 2021-ben indult, aminek kezdetektől fogva az elnöke, és tevékenységeik közé főleg családi programok szervezése tartozik a városrészben. Szót ejtett arról is, hogy a többségi tulajdonú, Hírös Sport Nonprofit Kft. marketinges munkatársa (közérdekű információ továbbá az is, hogy ennek a városi sportcégnek a foglalkoztatásában áll Nemcsik Mátyás fideszes önkormányzati képviselő, mint kommunikációs és marketing osztályvezető, és a szintén kormánypárti képviselő, Jánosi István is, aki a Kft. sportszakmai vezetője).
Gálról azóta azt is lehetett olvasni az önkormányzati sajtóban, hogy vért adott, és Nemcsik Mátyás önkormányzati képviselővel megtekintette március végén a Stádium utcában épülő edzőparkot, majd április elején miként kocogott együtt több más fideszes politikussal egy sportnapon. Néhány nappal később a Lánchíd iskola udvarán festett és nyilatkozott egyesületi elnökként az önkormányzati médiának, melyben a választási kampány nyitánya óta hol egyesületi elnökeként, hol a városi sport kft. marketingeseként, hol pedig képviselő-jelöltként jelenik meg rendszeresen.
Kerestük Gál Zsombort, akitől azt kérdeztük, hogy milyen eseményeket szervezett a Lendületben a Széchenyivárosért Egyesület 5,1 millió forintból 2024. március 1. és április 30. között? Arra is rákérdeztünk, hogy mivel indokolták, hogy a közelgő választások előtt egyedüliként ekkora összeggel támogatta az önkormányzat az egyesületét? És arra is, hogy nem tartja-e kifogásolhatónak, hogy a támogatási időszak vége összeért a választási kampány kezdetével? Gál Zsombor a kérdéseinkre nem válaszolt, de ha érkezik tőle válasz, azzal frissítjük az írásunkat. | 5,1 millió forintos városi támogatást kapott a választás előtt egy széchenyivárosi egyesület, amelynek az elnöke a Fidesz-KDNP képviselőjelöltje | Közvetlenül a választási kampány előtt nyújtott 5,1 millió forintos támogatást a kecskeméti önkormányzat annak a széchenyivárosi egyesületnek, amelynek az elnöke Gál Zsombor, aki a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselőjelöltje a Széchenyivárosban. A polgármesteri hivatal a város honlapján kéthavi rendszerességgel köteles közzétenni az ötmillió forintot meghaladó városi támogatásokat, és eszerint „Családi rendezvények, valamint családi sportnapok költségeihez támogatás” címén több mint 5 millió forint támogatásban részesítette a Lendületben a Széchenyivárosért Egyesületet a 2024. március 1-től április 30-ig szóló időszakra. A választási kampány hivatalosan április 20-án vette kezdetét, így a támogatási időszak vége összecsúszott az ajánlásgyűjtésével is. | null | 1 | https://kecsup.hu/2024/06/51-millio-forintos-varosi-tamogatast-kapott-a-valasztas-elott-egy-szechenyivarosi-egyesulet-amelynek-az-elnoke-a-fidesz-kdnp-kepviselojeloltje | 2024-06-05 00:00:00 | true | null | null | Kecsup |
A Partizán birtokába került egy hangfelvétel, amelyen vezető egri fideszes politikusok arról beszélnek, hogyan kellene pártjuk érdekeinek megfelelően átrajzolni a helyi választókerületeket.
Ez amiatt visszás, mert a törvények szerint a választókerületek átrajzolásában az érintett politikusok nem vehetnének részt, ez ugyanis a város jegyzőjének hatásköre. A felvételen utalnak is arra, hogy vele is beszélni kellene, az ugyanakkor nem derül ki, hogy erre ténylegesen sor került-e.
Arra nincs közvetlen bizonyíték, hogy a hangfelvételen hallható fideszes politikusoknak valóban volt-e szerepük az egri választókerületek átrajzolásában, mindenesetre az új térkép alapján a város legellenzékibb kerülete - amelyre a felvételen is kitérnek - háromfelé szakadt, és az egyes részeit hozzácsapták a mellette lévő kerületekhez.
A hangfelvételen Pajtók Gábor, az egri térség országgyűlési képviselője, Habis László, a város korábbi fideszes polgármestere és Szabó Róbert, a Heves megyei közgyűlés szintén fideszes alelnöke hallható.
A választókerületek átrajzolása mellett beszélnek a Kubatov-lista néven elhíresült adatbázisról is. A hangfelvétel alapján pontos információik vannak arról, hogy mennyi szimpatizánsuk van a városban, és közülük ki mennyire elkötelezett a kormánypártok felé.
A birtokunkba jutott hangfelvételnek azon részleteit, amikre a hírlevélben kitérünk, ebben a videóban lehet meghallgatni:
"Hajlítani, ahogy számunkra a legfontosabb"
Egerben azért kellett 2023-ban átrajzolni a választókerületi határokat, mert a város lakossága 50 ezer fő alá csökkent, így a 12 választókerületből 10-et kellett csinálni. Az ezekben győztes egyéni képviselők határozzák meg a város közgyűlésének erőviszonyait, ami értelemszerűen nagymértékben befolyásolja a polgármester mozgásterét.
A felvételen a három politikus részletekbe menően beszélget arról, hogy mi lenne a Fidesz számára legjobb verzió a választókerületek átalakítására. Többféle ötlet felmerül, de mindegyiket a Fidesz érdekei felől közelítik meg: úgy kell "hajlítani, ahogy számunkra a legfontosabb. Azért lenne jó, mert ki tudja hány évre fog ez szólni" - érvel a felvételen Szabó Róbert megyei közgyűlési alelnök. Szabó a megkeresésünkre azt mondta, hogy "ilyen beszélgetés szerintem mindenhol lefolyt, akit ez a téma érdekel, az akar erről beszélgetni".
A választókerületi határok kijelölése azonban a városi jegyző dolga. Szabó Róbert a hangfelvételen elmondja, hogy megkereste a megyei jegyzőt , és arra kérte, segítsen nekik az ügyben. A felvételen Szabó levezeti, hogy az "összes adatot" odaadja majd a megyei jegyzőnek, rászánják az időt, leülnek, és ahogy fogalmaz: "kimatekozzák", hogy "mi az, ami még törvényileg abszolút belefér és járható, de esetlegesen a mi érdekeinkkel sem ütközik". A felvétel alapján Szabó abban bízhatott, hogy a megyei jegyző egyeztet majd a kerületekről ténylegesen döntő városi jegyzővel.
Ahogy Szabó fogalmaz a felvételen, Barta Viktor megyei jegyző "elvállalta", hogy segít nekik. Barta megkeresésünkre azt mondta, Szabó Róbert a szakmai véleményét kérte ki a kerületek kialakításakor, de nem tudta visszaidézni, hogy pontosan mi hangzott el kettejük között. Ugyanakkor Barta is azt mondta nekünk, hogy a választókerületek átszabása nem a megyei jegyző hatásköre, hanem a városi jegyzőé.
Szabó Róbert azt mondta a megkeresésünkre, hogy nem ők alakították át a választókerületeket, hanem a városi jegyző, akivel ő személyesen nem találkozott. Arra a kérdésünkre, hogy ha a hangfelvételen szereplők hivatalosan nem alakíthatják a választókerületeket, akkor miért gondoltak arra, hogy ezt mégis megpróbálják, Szabó azt mondta, hogy nem törekedtek ilyesmire.
"Egerben nincs olyan, hogy mi érdekeink, mert igazából ismerem a városnak a választási eredményeit, viszonylag homogén. Akárhogy húznánk fel a vonalat, ugyanazt eredményezné" - mondta. A felvételen is beszél arról, hogy "olyan őrült nagy csodák nincsenek", viszont azt is mondja többször, hogy "van játéktér", és pont arról beszél, hogy ha "a város fele rossz, a város fele meg számunkra jó, akkor azon a felén legyen hat, a másik felében meg legyen négy [választókerület]".
A város jegyzője, Bánhidy Péter megkeresésünkre azt állította, hogy sem fideszes politikusokkal, sem a megyei jegyzővel nem beszélgetett előzetesen arról, hogyan kellene átalakítani a város választókerületeit. "Én soha nem nézem azt, hogy melyik választókerületben korábban melyik jelölt nyert, és ennek megfelelően hogyan lehetne alakítani. Nem az én tisztem, soha nem csináltam ilyet, és soha nem is fogok" - mondta.
Gerrymandering
A hangfelvétel alapján az érintettek sem teljesen magabiztosak azzal kapcsolatban, hogyan lehetnének az új határok a leginkább előnyösek a Fidesz számára. Pajtók Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője fel is veti a beszélgetésben: lehet, hogy olyanokra kellene ezt bízni, akik értenek ehhez, akik "választási statisztikával" foglalkoznak.
A beszélgetés ezen pontján Szabó Róbert ki is mondja a műfaj kulcskifejezését: "ez a gerrymandering tudománya." A gerrymandering, azaz választókerület-manipuláció egy nemzetközi politikai fogalom, a választókerületek határainak olyan átrajzolását jelenti, amely valamelyik félnek a választásokon előnyt biztosít.
Az egri önkormányzatban nem a Fidesz van hatalmon, hanem a független Mirkóczki Ádám a polgármester. A volt jobbikos politikus nevezte ki korábban a város jegyzőjét, Bánhidy Pétert, akinek hatásköréhez tartozik az új választókerületek megrajzolása.
Ahogy írtuk, nem egyértelmű, hogy a felvételen szereplő helyi fideszes vezetők valóban beszéltek-e erről a jegyzővel, mindenesetre éppen az egyik olyan ellenzéki többségű kerület határai változtak a leglátványosabban, amely hangsúlyozottan szóba került a hangfelvételen.
Amikor arról beszélgetnek, melyik kerületekben nem szerepelt jól korábban a Fidesz, Pajtók azonnal a korábbi 1-es kerületet említi, amire úgy hivatkoznak, mint ahol soha korábban nem nyertek még. Ez egyébként így nem pontos, de a kerületben közel 20 éve valóban nem nyert helyhatósági választáson olyan jelölt, aki a Fidesz színeiben indult. A legutóbbi, 2019-es önkormányzati választás adatai alapján ez volt a legellenzékibb kerület a városban.
Ezzel a választókerülettel azonban a most vasárnapi szavazáson a Fidesznek nem lesz nagy gondja, mert pont ez szűnt meg, pont ezt szakították háromfelé és csapták hozzá más kerületekhez (egész pontosan négyfelé szakították, de egy negyedik szomszédos kerületbe csak egy egészen csekély része került). A több részre szakítás azzal járhat, hogy egy nagyobb ellenzéki tömb szétoszlik, szétaprózódik, és a korábban ellenzéki többségű kerületek száma csökken.
Azt, hogy mi történt ezzel a legellenzékibb egri választókerülettel, szemlélteti a Választási Földrajz friss térképe, amely a Partizán számára készült. A térképen a piros szaggatott vonal jelzi a korábbi 1-es kerület határát, a fekete vonal pedig az új kerülethatárokat. A kék árnyalatok azt jelzik, az adott területeken mennyivel voltak többségben az ellenzéki szavazatok, minél sötétebb kék, annál nagyobb arányú volt az ellenzéki többség.
Választási Földrajz/Kovalcsik Tamás
Amikor Szabó Róbertet megkérdeztük, hogy miért pont az 1-es kerület szakadt szét három-négy kerületre, azt válaszolta: "ezt a jegyző csinálta, nem én. Az, hogy én mit akarok, az semmit nem számít."
Kubatov-lista
A hangfelvételen Szabó Róbert megyei közgyűlési alelnök azt is részletesen ismerteti, hogy a Fidesz párttámogatási rendszere, tehát a köznyelvben Kubatov-lista néven elhíresült adatbázis alapján pontosan mennyi szimpatizánsuk van a városban.
A hangfelvételen is van arról szó - ahogy azt korábban például a 444 is bemutatta -, hogy az adatbázisban szereplőket kategóriákra osztják "elkötelezettségi értékük" szerint. A 10-es és az azon felüli értékek jelölik a legelkötelezettebb szavazókat, a kisebb számok pedig a kevésbé elhivatott szimpatizánsokat. Azt pontosan nem tudjuk meg, hogy mi alapján sorolják be a listán szereplő embereket az egyes kategóriákba, Szabó Róbert erről csak annyit említ: aki csak egyszer írt alá valamit a Fidesznek, annál alacsonyabb értéket állapítanak meg.
A hangfelvétellel kapcsolatos kérdésekre Pajtók Gábor, a Fidesz országgyűlési képviselője azt mondta nekünk, hogy nem volt beleszólásuk abba, hogyan rajzolja át a kerülethatárokat a jegyző, a beszélgetés résztvevői pedig nem gyakoroltak hatást a kerületek újraszabására, mindössze arról beszéltek egymás között, az ő érdekeiknek mi lenne a legmegfelelőbb. Habis László, Eger korábbi, fideszes polgármestere nem akart nyilatkozni nekünk.
Felhívtuk Mirkóczki Ádámot, Eger független polgármesterét is, aki azt mondta: távol tartotta magát a választókerületek átalakításának folyamatától. Úgy emlékszik, a város jegyzője, Bánhidy Péter mereven képviselte a saját elképzeléseit és "az általam felvetett változtatási javaslatot határozottan elutasította."
Mirkóczki megemlítette továbbá, hogy Eger felsővárosának mindhárom kerületét 2019-ben olyan jelölt nyerte meg, aki az ő szövetségese volt, de az új kerülethatárok tavalyi kialakításánál ebből a három választókerületből kettőt csinált a jegyző. Ez a terület egyébként szintén felmerült a hangfelvételen, erre Cseboksz néven hivatkoztak, ahol a Fidesz nem ért el kedvező eredményeket korábban. | Hangfelvétel egy fideszes matekozásról | A Partizán birtokába került egy hangfelvétel, amelyen vezető egri fideszes politikusok arról beszélnek, hogyan kellene pártjuk érdekeinek megfelelően átrajzolni a helyi választókerületeket. | null | 1 | https://www.partizanmedia.hu/post/hangfelvétel-egy-fideszes-matekozásról | 2024-06-04 00:00:00 | true | null | null | Partizán |
A közbeszerzéseket sorra nyerő, milliárdos forgalmú cég dőlt be a fideszes Tasó László nyírségi választókerületében. A céget Tasó László unokaöccse, Tasó János irányította. De nemcsak ez a cég dőlt be, hanem egy másik is, súlyos anyagi helyzetbe hozva több önkormányzatot. Valójában ezt a céget is Tasó János irányította, de egy strómant talált hozzá. A behálózott stróman most elmesélte a történetét.Az nem ritka a NER-világban, hogy a helyi fideszes erős ember valódi kiskirályként működik a választókerületében. Kifelé az látszik és saját maga is ezt hangoztatja, hogy rengeteg pénzt szerez szeretett településének és a környéknek.De Nyíradonyban még a NER-en belül is ritka együttállás valósult meg. Nemcsak a települést és környékét már 30 éve uraló fideszes politikus, Tasó László, de két unokaöccse is fontos szereplő lett. Tasó Béla lett a választókerület legfontosabb településének, Nyíradonynak a polgármestere. Tasó János pedig a semmiből épített fel egy milliárdos vállalkozást, ami sorra nyerte a térségben az önkormányzatok által kiírt, EU-s pénzből finanszírozott pályázatokat. Még az is előfordult, hogy a két Tasó testvér egymással is kötött szerződést. És még valami, aminek lesz jelentősége: a vállalkozó Tasó János akkori felesége, Czifra Erzsébet a város vagyongazdálkodási cégének pénzügyi vezetője volt.Hasonló összefonódásokról nem először lehet hallani Tasó László választókörzetében. A Direkt36 még 2016-ban részletesen foglalkozott azzal, hogy különböző nyíradonyi beruházásoknál és felújításoknál hogyan kerültek helyzetbe és szereztek kedvező pozíciókat az akkor még államtitkár Tasóhoz köthető emberek. arról pedig már a Magyar Hang írt, hogy 2021-ben, hogy egy Tasó László által támogatott idegenforgalmi egyesület 150 milliós támogatást nyert, és a pénzből ingatlanokat is vásárolt, többek között Tasó feleségétől és feleségének cégétől. Így a turisztikai ügynökség által elnyert állami támogatás egy része tulajdonképpen a Tasó család környezetében landolt.Első látásra Nyíradony valóban épül, szépül, fejlődik. Nehéz úgy végigsétálni a település utcáin, hogy ne fussunk bele EU-s pályázati pénzekről beszámoló táblákba. Akad olyan telek, ahol több ilyen is lóg egymás mellett.A településen és környékén látványos beruházásokban sincs hiány. A város egyik határában a Nyíradony méretéhez és turisztikai súlyához képest meglepően impozáns látogatóközpont húzódik az erdő szélén.A látogatóközponttal szemben a távolban egy 700 milliós beruházásból felhúzott, parancsnoki űrhajóra emlékeztető gyümölcsfeldolgozó üzem egy mező közepén, aminek a környékén minimális mozgás sincs.Nyíradony másik végében, Szakolykert tanyán pedig a felújított Gencsy-kúria mellett üresen álló, pályázati pénzekkel megtámogatott panziók.Hadházy Ákos független képviselő többször is posztolt már a Tasó-birodalom beruházásairól. Tavaly márciusban írt a gyümölcsfeldolgozó üzem építéseinek furcsaságáról, majd idén márciusban a szintén Tasóékhoz köthető panziókról.Kicsit olyan érzése lehet az embernek, hogy bármerre indulunk a Tasó-család érdekeltségeivel találkozunk, de nem csak mi érezzük így. “A név, hogy Tasó, itt hatalmat jelent” - érzékeltette az országgyűlési képviselő és köreinek erejét a nyíradonyi Bodnár Fanni, aki az egyik Tasó-cégben volt alkalmazott, majd tulajdonost csináltak belőle, legalábbis papíron. Olyan stróman lett belőle, amilyenről sokat hallottunk már, de ritkán mesélik el, hogyan lett belőlük papíron cégvezető. A fenti beruházások közül nem mindegyikhez volt köze annak a cégnek, ahol dolgozott, de a gyümölcsfeldolgozót például ők csinálták.Intézünk mindent, többletmunka nem leszBodnár Fanni 2014-ben kezdett el dolgozni a nyíradonyi polgármesteri hivatalban irodai adminisztrátorként. Így ismerkedett meg a Nyíradonyi Vagyonkezelő Kft. pénzügyi irodavezetőjével, Czifra Erzsébettel. Czifra hívta át 2018 januárban egy péntek délután a hivatalhoz közeli irodába, ahol elmondta, hogy a férjével, Tasó Jánossal közös vállalkozásukba keresnek segítséget az adminisztrációban, és erre p erre kiválóan alkalmasnak tűnik. A férj, Tasó János mindehhez azt tette hozzá, hogy a cég innovatív, megújuló, fiatalos, családbarát vállalkozás. Ez volt a T+C Company (amiben a T Tasó, a C pedig Czifra). Ha nem is sokkal, de a hivatalinál magasabb fizetést ígértek. A hízelgő szavak is működtek, Bodnár Fanni nagyon rövid gondolkodás után váltott.Hogy ne legyen annyira egyszerű a történet, Bodnár Fannit, bár a T+C adminisztrációs ügyeivel volt megbízva, az Euro-Leader nevű cég vette fel alkalmazottként 2018. január 15-én. (Ennek a cégnek ekkor Czifra Erzsébet volt a tulajdonosa, de fél évvel később átvette tőle Tasó László képviselő felesége.)A T+C ekkor már négy éve működött, méghozzá elég eredményesen. Tasó János 2014 szeptemberében alapította, és nem kellett sokat várni, gyors átfutással nyerték meg az első közbeszerzésüket, és gyorsan még kettőt. Nyíradonyban bicikliutat építettek, Hajdúhadházon óvodát és orvosi rendelőt korszerűsítettek, Nyíracsádon a könyvtárban végezték el az energetikai fejlesztést, ekkor még más cégekkel összefogva. Mindhárom projekt EU-s finanszírozású volt, és azok az önkormányzatok döntöttek a győztesről, amelyek polgármestereit a kampányban nyíltan támogatta Tasó László parlamenti képviselőként. A debreceni önkormányzattal is kötöttek üzletet, 190 millió forint értékben újítottak fel bölcsődét.Olyan erősen indult a T+C, hogy már az első teljes évében, 2015-ben 662 milliós árbevétele lett. Ezt a szintet nem is sikerült tartani a következő 2 évben, de aztán 2018-ban újra kilőtt a cég: egymilliárd forint közelébe emelkedett az árbevételük, 2019-ben már meg is haladta azt. Ekkor már egyedül indultak és nyertek sorra pályázatokat, de a cég sikerszériája feltűnően Tasó László választókerületére korlátozódott.Ebben a cégben dolgozott Bodnár Fanni adminisztrátorként, amikor 2019 januárban Czifra ekkor azzal hívta át az irodájába, hogy van egy alvó cégük, Truck-Food a neve, ezt szeretnék felfuttatni, közbeszerzéseken is elindítani, de ehhez tiszta emberre van szükségük, akiknek nincs adóssága. Mert szeretnének Széchenyi-hitelt is felvenni, ez kell ahhoz, hogy előlegeket tudjanak finanszírozni. Egy ügyvéd is ott volt az előre előkészített papírokkal, Bodnár Fanninak csak alá kellett írni azokat. Megnyugtatták, hogy neki ezzel többletmunkája nem lesz, intéznek mindent helyette. „Azt gondoltam, hogy persze, természetesen segítek, mert ő a segítségemet kérte. Mert ahogy eddig is itt voltak, ezután is ott lesznek.” A Takarékbanknál volt a cég számlája, alá kellett írnia kitöltetlen készpénzfelvételi bizonylatokat, hogy azt is tudják intézni nélküle. Azoknál az online átutalásoknál, ahol kellett belépési kód, Bodnár Fanni és Czifra Erzsébet telefonszámára érkeztek az értesítők. „Én olyannyira megbíztam az Erzsébetben, mert leginkább ővele volt napi kapcsolatom, hogy nem gondoltam, nem feltételeztem ilyen dolgokat, amiben most vagyok." A T+C Company és a Truck-Food közös irodában volt (Bodnár Fanni tudomása szerint Tasó László feleségétől bérelték), a munkavállalók keresztbe-kasul átdolgoztak a két cég között. Ez a felállás lehetőséget adott arra is, hogy egyszerre induljanak közbeszerzési pályázatokon. Előfordult az is, hogy a Truck-Food a város vagyonkezelőjével kötött szerződést, aminek Czifra Erzsébet volt a pénzügyi vezetője.Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.A Tasó-uradalmat János remegteti megVáltozást két dolog hozott. Tasó és Czifra elváltak, innentől már Tasó János vitte az ügyeket. A másik, hogy hiába nyerte sorra az uniós forrásból kiírt önkormányzati közbeszerzéseket a T+C Company, fizetési nehézségek adódtak a cégnél.Ezek nem voltak előzmény nélküliek, már 2020-ban voltak arra utaló jelek, hogy valami nem stimmel a gyorsan nagyra nőtt T+C-nél. Miközben már stabilan hozták a milliárdos árbevételt, a nyereségük bámulatosan alacsony maradt. 2019-ben mindössze 353 ezer forint volt a cég adózott eredménye, de 2020-ban is csak 8,5 millió forint, ami a teljes bevétel 1 százalékát sem éri el. Eközben a cég adósságai meredeken emelkedni kezdtek, 2020-ra a mérlege szerint elérte a 748 millió forintot. 2020 őszétől végrehajtások is indultak a céggel szemben, de ezeket még sikerült viszonylag hamar rendezni. Legalábbis egy ideig.A pénzügyi problémák rendezéséhez egyre inkább be kellett vonni az elvileg a verseny látszatának fenntartására használt, de sokszor helyzetbe hozott Truck-Foodot is, ami ott is súlyos eladósodottsághoz vezetett, ráadásul ezeket a kölcsönöket elég nagyvonalúan papírozták le.Erről Bodnár Fanni már csak az adónyomozóktól szerzett tudomást, amikor az első gyerekével GYES-en volt.A NAV ugyanis a Truck-Food Kft. ügyében végül vizsgálatot indított gazdasági társaság vezető tisztviselőinek felelősségének ügyében. Több forrásból úgy értesültünk, hogy a közelmúltban ezeket a vizsgálatokat egyesítették. „Annak a jelentését, hogy stróman, a nyomozónő mondta el nekem” - mondta Bodnár Fanni. Végül a kifizetetlen számlák bedöntötték mind a két céget 2022 nyarán, és megindult a felszámolásuk, félbehagyott munkákat, rendezetlen és befejezetlen pályázatokat, kifizetetlen alvállalkozókat és bajba kerülő önkormányzatokat hagyva maga után.“Könyörgött a képviselőtestület, hogy ne adjuk oda a munkát ennek a cégnek, sajnálom, hogy nem lett figyelembe véve” - a mondat a fideszes vezetésű Nyíracsád képviselőtestületi ülésén hangzott el idén januárban egy képviselőtől amikorra biztossá vált, hogy bebukott a több mint százmilliós pályázat kivitelezésével megbízott Truck-Food.Egy másik nyíracsádi képviselő ugyanezt a projektet úgy jellemezte, hogy valaki (a polgármester) a testület szándéka ellenére elvett a településtől egy több mint százmilliós beruházást, és áldatlan állapotokat hagyott maga után. Az önkormányzat 30 millió forintos előleget fizetett ki a cégnek, a munka nem készült el.Egy másik település, Álmosd önkormányzata tavaly nyugtázta egy testületi ülésen, hogy hiába próbálnak behajtani több milliót a Truck-Foodon, még az ügyvédi költségeket sem tudják bevasalni, végrehajtást is fölösleges kezdeményezni, nincs értelme.Hogy mekkora volt a baj a cégeknél, azt bizonyíthatja az a 2023 januári fegyelmi vizsgálat, ami a nyíradonyi Vagyonkezelő Kft.-nél történt. A jegyzőkönyv szerint a fegyelmi vizsgáló bizottságot azért hívták össze, hogy a 2020 január és 2022 augusztus közötti gazdálkodást vizsgálják, mert egy kivitelezés számláinak kifizetésekor kiderült, nincs elég pénz a városi vagyonkezelő számláján. Az ügyvezetőt váratlanul érte a helyzet. Elkezdte keresni a pénzhiány okát, és felszólította Czifra Erzsébet pénzügyi vezetőt, hogy készítsen pénzügyi jelentést erről az időszakról. A jelentés elkészült, és amikor egy könyvelő és más pénzügyi szakember segítségével leellenőrizték, azt tapasztalták, hogy T+C Company esetében 38,6 millió, a Truck-Food esetében 58,8 millió, a szintén Tasó János nevén lévő Joy-Seclean esetében 6,9 millió túlfizetés történt a vizsgált időszakban. Meg is állapították, hogy ez a pénzügyi fegyelem súlyos megsértése, és a munkajogi következményektől nem állhatnak el, így Czifra Erzsébet munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntették.A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy a T+C Company és a Joy-Seclean rendezte időközben a tartozását, a Truck-Food részéről viszont továbbra is hiányzott 46,5 millió forint. Kiderült az is, hogy emiatt egy építő cég felszámolást kezdeményezett a vagyonkezelő ellen, és ezzel negyven ember munkája került veszélybe. A jegyzőkönyv záradékában Czifra Erzsébet és Tasó János, mint a Truck-Food ügyvezetője vállalta, hogy 15 napon belül megtérítik a 46 millió forintot, és elfogadják, hogy a kár meg nem térítése esetén büntetőeljárást kezdeményez ellenük a vagyonkezelő. Kerestük Czifra Erzsébetet telefonon, hogy megkérdezzük a történtekről, de nem kívánt nyilatkozni. Tasó Jánost több, általunk ismert telefonszámon és más csatornákon is próbáltuk elérni az elmúlt hetekben, ez a cikk megjelenéséig nem sikerült.300 milliót követelnek rajtaDe a legnagyobb bajban a stróman, Bodnár Fanni volt. Utólag úgy gondolja, hogy a T+C akkor indult el a lejtőn, és rántotta magával a Truck-Foodot is, amikor az útépítés mellett belekezdett a magasépítési munkákba is. A település szélén, a semmi közepén felhúzott UFO-szerű gyümölcsfeldolgozó felhúzása merítette ki anyagilag a céget. Azt Tasó Jánostól hallotta, hogy a gyümölcsfeldolgozós munkát azért kellett elvállalni, mert a Nagy Sas elrendelte. Visszakérdezésünkre, hogy ki a Nagy Sas, Bodnár Fanni Tasó László képviselőt említette. A politikussal egyébként az irodában is találkozott egyszer, amikor Tasó László a Kossuth utcai kerékpárút építésének megakadásáról érdeklődött. Tasó János éppen nyaralt, neki pedig az volt meghagyva, hogy ha Tasó László bejön, akkor azt kell mondani, hogy minden jól megy. “Nyilván tettem a hülyét”, Tasó pedig elégedetlen volt vele, és tanácsokat adott, hogy melyik alvállalkozóval kell felvenni a kapcsolatot.Lászlóval János tartotta a kapcsolatot, ezt időnként Bodnár Fanni is megtapasztalta.“Ültem úgy a Jani autójában, hogy hívta a László” - mesélte Bodnár Fanni, úgy írva le a pár ilyen általa hallott beszélgetést, hogy a János igyekezett úgy válaszolni a különböző projektekre vonatkozó kérdésre, hogy minden rendben van. Miközben Bodnár Fanninak egészen más információi voltak, vállalkozók nem voltak kifizetve. “De kuss volt a nevem.”A vége pedig az lett, hogy tavaly ősszel kommandósok kíséretében tartottak házkutatást Bodnár Fanninál, és tudomása szerint Tasó Jánosnál és Czifra Erzsébetnél is. Nyíradony annyira kicsi, hogy közvetlenül a házkutatás után össze is futottak.“Nagyon éhes voltam, átmentem a boltba legalább egy kiflit venni, és konkrétan itt szemben, velünk szemben az élelmiszerboltban találkoztam össze aznap Cziffra Erzsébettel. Vettem egy darab kiflit, és ő jött be. Rám nézett, átnézett rajtam.” - meséli Bodnár Fanni, aki elmondása szerint mérhetetlen nagy dühöt érzett aziránt az ember iránt, akiben megbízott az első perctől kezdve.Az első lépésben a 25 milliós Széchenyi hitelt igyekeznek behajtani rajta, de összesen 300 millió követelnek a hatóságok. “Nem akarok beletörődni, hogy énnekem ezt vissza kell fizetnem. Van már két gyerekem, én azért akarok felkelni reggel, és elmenni dolgozni, hogy nekik keressem a pénzt, a családomért akarok élni, nem más hitelét finanszírozgatni. Nem vagyok hajlandó ezzel kibékülni.” És hogy mi van most a cégekkel? A T+C Company az optenes adatok szerint jelenleg felszámolás alatt áll, ahogy a Truck-Food is. A T+C Company nevén Nyíradony külterületén három csarnok található. Eredetileg 285 millióra hirdették meg, többszöri próbálkozásra sem kellett senkinek, most már 80 milliós csak az alsó licit.Több forrásból is úgy értesültünk, hogy a Truck-Food ügyeiben indult nyomozásokat egyesítette a NAV. Az ügyben megkerestük a NAV-ot, azt szerettük volna tudni, milyen ügyekben folyik nyomozás a Truck-Food ellen, ezek az ügyek hol tartanak jelenleg, illetve hány helyszínen és hol tartottak házkutatást az ügy miatt. A NAV azt válaszolta, hogy feltett kérdéseinkkel kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ.Csak saját maga és közeli családja tetteiért vállal felelősségetEgyre több jel mutatott arra az utóbbi időben, hogy az országgyűlési képviselő Tasó László is érzi, nincs minden rendben a hátországban. És ha nincsenek rendben a dolgok, akkor az időnként személyi változásokkal és konfliktusokkal jár. Tasó László a helyi nyilvánosságot használta arra az elmúlt fél évben, hogy vállalkozó unokaöccsétől elhatárolódjon, a várost vezető Tasó Béla ciklusát pedig élesen kritizálja.Tasó László az általa szerkesztett, napokban a helyi Fidesz által kiadott újságban azt írta „a ravaszul összerakott hazugságokkal ellentétben, a vérrokonommal sem voltam és vagyok üzleti kapcsolatban, akinek súlyos erkölcsi és anyagi károkozása megbocsáthatatlan.” Bár nem nevesíti Tasó Jánost, de a kontextus alapján elég egyértelmű, hogy róla van szó.Az Összetartozunk nevű újság egy korábbi kiadásában egyébként még ősszel kijelentette, hogy saját élete és gyermekei dolgaiért mindig minden helyzetben felelősséget vállal, de mások cselekedeteiért és tetteiért sem most, sem később nem nem áll szándékában.Tasó Béláról áprilisban derült ki, hogy nem indul újra polgármesterként. Az unokaöccs által vezetett ciklusról Tasó László azt írta a most megjelent kiadványban, hogy a kérése ellenére sem tisztázták az "önkormányzat gazdálkodását nehezítő áthúzódó problémákat", és nem tájékoztatták a lakosságot megfelelően. Szerinte a koronavírus-járvány alatt kiterjesztett polgármesteri jogkör és az akkor meghozott döntések, melyekről utólag tájékoztatták a testületet, oda vezetett, hogy megromlott a viszony a polgármester és a testület között. Azt írta, hogy a képviselők nem vették jó néven az olykor erős kritikáit, és régi kapcsolatok "leárnyékolódtak”, és úgy látja, hogy az előző ciklushoz hasonlóan elvesztegetett időszak zárul le az együttműködés hiánya miatt.Tasó László és Tasó Béla a BékemenetenTasó László és Tasó Béla a Békemeneten Fotó: Tasó László/FacebookTasó Béla kérdésünkre azt mondta, hogy személyes okokból nem indul újra polgármester-jelöltként, ahogy ő fogalmazott, kapott egy visszautasíthatatlan lehetőséget. És mivel valamiből meg kell élnie, fel kell nevelnie a gyerekeit, ezért elvállalja. Az országgyűlési képviselő által megfogalmazott kritikákról azt mondta, “a képviselő úr maximalizmusa alapján többet is el lehetett volna érni, persze. Ismeri azt a mondást, hogy mindent lehet jobban csinálni". Megfelelni Tasó Lászlónak valóban nem lehet egyszerű, pláne hogy Tasó Lászlót saját bevallása szerint is sokan még a mai napig polgármester úrként szólítják, ha találkoznak vele.Egy korábbi, általa kijelölt fideszes polgármesterről, Kondásné Erdei Máriáról azt írta a már említett kiadványban, hogy rövid időn belül letért az útról, amin "sikeresen jártak", és “a személycserék az állandó civakodás a vagyonkezelővel és az átvett pályázatok befejezésének szándékos bojkottálása lerombolta az együttműködés színtereit."A fideszes országgyűlési képviselő nem kímélte a körzetében a híres nyírmártonfalvai lombkoronasétány révén országos hírnevet szerző fideszes polgármestert, Filemon Mihályt sem. Kiadványában Filemonra erdőgazdálkodóként utalva azt írta, hogy az erdő letarolásával neki és politikai és erkölcsi károkat okozott. A kormányzó politikai szövetségnek támadási felületet nyitott, amit nem hagyhatott figyelmen kívül. “Ezért ezen az úton is teljes mértékben ELHATÁROLÓDOM ettől az esettől, nem vállalok közösséget a felelőtlenséggel”. Az az elmúlt hetekben derült ki, hogy Filemon nem fideszes színekben indul újra polgármesterként, függetlenként méretteti meg magát. (Tasó egyébként a körzetében épült lombkoronasétányokról súlyos szabálytalanságokat megállapító Integritás Hatóság-jelentésről is megmondta a magáét korábban.)Az országosan híressé vált nyírmártonfalvai lombkoronasétányAz országosan híressé vált nyírmártonfalvai lombkoronasétány Fotó: Németh Dániel/444Nyitott kérdésekA történtekkel kapcsolatban szerettük volna megszólaltatni Tasó László fideszes országgyűlési képviselőt is. Többször kerestük telefonon, de nem sikerült beszélnünk vele, ezért írásbeli kérdéseket küldtünk neki. Egyebek között azt szerettük volna megtudni, hogy ismerte és ajánlotta-e munkákra a T+C Companyt vagy a Truck-Foodot, beszéltek-e Tasó Jánossal a cég tevékenységéről, járt-e a cégek közös irodájában, de a cikkünk megjelenéségi nem kaptunk választ.Beszéltünk Czifra Erzsébettel is, aki nem akart nyilatkozni. Tasó Jánossal az általunk ismert elérhetőségeken nem tudtuk felvenni a kapcsolatot. Ők egyébként a NAV-vizsgálat során azt mondták, hogy Bodnár Fanni volt a valódi tulajdonos, ők időnként tanácsot adtak neki, ingyen.A NAV-nak nyilatkozó volt munkatársak és alvállalkozók ugyanakkor egybehangzóan azt állították, hogy Tasó János járt el a cég valódi irányítójaként. Ez alapjánaz ellenőrzés is azt állapította meg, hogy a társaság tényleges ügyvezetői feladatait Tasó János látta el, Bodnár Fanni csak névleges vezetője volt a cégnek, a kialakult helyzetért mindkettejüket felelősség terheli. | Milliárdos birodalmat épített közpénzből a fideszes Nagy Sas rokona, aztán hirtelen minden összeomlott | A közbeszerzéseket sorra nyerő, milliárdos forgalmú cég dőlt be a fideszes Tasó László nyírségi választókerületében. A céget Tasó László unokaöccse, Tasó János irányította. De nemcsak ez a cég dőlt be, hanem egy másik is, súlyos anyagi helyzetbe hozva több önkormányzatot. Valójában ezt a céget is Tasó János irányította, de egy strómant talált hozzá. A behálózott stróman most elmesélte a történetét. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/05/milliardos-birodalmat-epitett-kozpenzbol-a-fideszes-nagy-sas-rokona-aztan-hirtelen-minden-osszeomlott | 2024-06-05 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az Origóhoz eljutott dokumentum tanúsága szerint, Ungár Klára, korábbi SZDSZ-es politikus által vezetett szakrendelő az elmúlt 5 évben összesen nettó 161 millió forintnyi, bruttó több mint 200 millió forintnyi megbízást adott a Tripponék házfelújítását végző cégnek. 2024-ben a Bőrgyógyászat, nőgyógyászat, gyermekgyógytorna, gyermek szakrendelő építési és felújítási munkálatait végezték el közel 19 millió forint értékben.
A SZIN-KER véglegesítette a Motingatlan és Trippon közti fiktív szerződést
Az Origo birtokába került levelezés bizonyítja, hogy a felújítást papíron végző Motingatlan Kft. a SZIN-KER Kft-n keresztül egyeztette le a szerződés szövegét és tartalmát Trippon házának felújításáról. Ez végképp bizonyítja a sajtóban megjelent korrupciós hálózat meglétét.
Tripponnak felelnie kell
Korábban többször megírtuk, hogy Tripponék újpesti házának felújítását végző cég, vélhetően ezzel az újpestiek pénzéből végzett felújítással hálálhatta meg azt a 290 millió forint összegű építési beruházást, amelyet az Újpesti Városgondnokságtól nyert el a cég. A felújításra vonatkozó számlát viszont nem a SZIN-KER állította ki, hanem a Motingatlan Kft. A súlyos bűnügyben nyomozás van folyamatban, és a korrupció mellett a pénzmosás és a költségvetési csalás gyanúja is felmerülhet. Trippon Norbert házánál házkutatás volt néhány nappal ezelőtt, és úgy tudjuk, hogy már külön ügyként kezelik az ő érintettségét a nyomozók. | Tripponék még idén is kitömték a korrupciós hálózatukban lévő SZIN-KER-t | Az Origo információi szerint Tripponék az utolsó percig ki akarják használni a hátralévő városvezetői időszakukat, bukásra készülnek a hétvégén. Ez magyarázhatja az is, hogy az alpolgármester házfelújítását ténylegesen végző, és a korrupciós ügybe keveredett SZIN-KER Kft-vel még 2024-re is több felújítási szerződést kötött az önkormányzat tulajdonában álló egészségügyi cég. Birtokunkba jutott levelezés azt is bizonyítja, hogy a SZIN-KER-en keresztül történt Tripponék házfelújítása részleteinek egyeztetése. Ami bizonyítja a korrupciós hálózat meglétét. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2024/06/tripponek-meg-iden-is-kitomtek-a-korrupcios-halozatukban-levo-szin-ker-t | 2024-06-06 00:00:00 | true | null | null | Origo |
2023 nyarán, augusztus 19. és 27. között zajlott Budapesten az atlétikai világbajnokság. A szervező Budapest 2023 Zrt. nonprofit társaság éves beszámolójából kiderült, hogy összesen csaknem hárommilliárd forint bevételt hozott az esemény megrendezése - írja az Economx.
A nonprofit társaság az árbevételi soron 2,969 milliárd forintot tüntetett fel, amiből 2,595 milliárd forint a belföldi értékesítés, 374 millió forint pedig exportbevétel. Az árbevétel döntően (81,3 százalék) a belépőjegyek értékesítéséből származott, ami 2,414 milliárd forint volt, ugyanakkor a szponzorációs bevételek is jelentős részt tettek ki.
Ugyancsak a nettó árbevétel részét képezik a nagyközönségnek rendezett futóverseny nevezési díjai, emellett az esemény televíziós közvetítésével kapcsolatban a szolgáltató felé kiszámlázott bevételt, valamint egy külföldi társaság által természetben biztosított szponzoráció értékét is exportértékesítési árbevételként mutatták ki.
A 2,969 milliárd forintos árbevételből lejön mintegy 140 milliós költség, az iparűzési adóalap 2,828 milliárd forint, ennek 2 százaléka, 56,5 millió forint a fizetendő iparűzési adó.
Ezeken felül támogatási program keretében alapvetően három csatornán keresztül érkezett pénz a cégbe:
A Miniszterelnökségtől 7,614 milliárd forint, amiből 5,651 milliárdot használtak fel működési költségekre és kis mértékben fejlesztési célokra.
A Honvédelmi Minisztériumtól 12,22 milliárd forint, amiből 9,089 milliárdot költöttek el.
A Nemzeti Kommunikációs Hivataltól 1,466 milliárd forint, ebből pedig 844 milliót költöttek működési költségekre.
A összesen 21,3 milliárd forint támogatásból 5,7 milliárd a maradvány.
Az igénybe vett szolgáltatások közül kiemelkedik a tévéközvetítés szolgáltatásainak költségei (4,209 milliárd forint), a rendezvényszervezési tevékenységet támogató szolgáltatások (2,938) és a díjazottak részére fizetett költségek (2,703). A cég alkalmazottai után 1,136 milliárd forint volt a bérköltség, továbbá az egyéb személyi jellegű kifizetések 646 millió forintba kerültek. Mindezen felül értelmezendő természetesen a világbajnokság fő helyszíne, a Nemzeti Atlétikai Központ. Ennek építési költsége 246 milliárd forintba került.
(Borítókép: Az atlétikai világbajnokság 2023. augusztus 23-án. | Majdnem hárommilliárd forint bevételt hozott az atlétikai világbajnokság | Majdnem 3 milliárd forint bevételt generált 2023-ban az atlétikai világbajnokság a szervezésért felelős Budapest 2023 Zrt.-nek. Az összeg több mint 80 százaléka a jegyeladásokból folyt be. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2024/06/03/atletikai-vb-budapest-bevetel-budapest-2023-zrt/ | 2024-06-03 20:05:00 | true | null | null | Index |
Izgalmasra sikeredett a legutóbbi polgármester-választás az ország északkeleti szegletében található közel 3300 fős kisvárosban, Ajakon. Az első forduló után mindössze öt vokssal kapott többet a kihívó, Ragány Adrienn (független) a polgármesterként újrázni kívánó Kerekes Miklóssal (Fidesz-KDNP) szemben. Ahogy ilyenkor lenni szokott, a hajszállal elmaradó aspiráns számtalan kifogással élt az eredmény ellen, egyben a voksok újbóli megszámolását kérte, ami meg is történt. Ám ez végül azt hozta ki, hogy valójában még kettővel, összesen héttel több voksot kapott a Ragány Adrienn, mint ellenfele.
Hogy az öt évvel ezelőtt hivatalba lépett új városvezetésnek mi mindennel kellett szembenéznie, azzal a Magyar Hang foglalkozott még 2020 februárjában. A cikkből kiderül, hogy a tervek és megkapott források ellenére nem épült meg a helyi foci- és teniszpálya, közben tartozásokkal küszködik a település, és az előző ciklus utolsó másfél évében nem kevesebb, mint 15 millió forint költött üzemanyagra. (Kerekes beceneve nyomán a helybeliek Guriga-birodalomnak nevezik a kisvárost.)
Az ügyben vizsgálatok indultak, amelyekbe idővel az NAV is bekapcsolódott, de vagy elévültek a gyanúra okot adó feltételezések, vagy bizonyítékok hiányában szüntették meg az eljárásokat. Helyi forrásaink szerint a papíron meglévő, de valójában máig sem létező teniszpálya ügye úgy került felszínre, hogy még a Kerekes-féle városvezetés 2017-ben a Zöld város pályázaton nyert, s ennek része volt, hogy négy nagyobb teljesítményű kandeláberrel világítják majd meg a teniszpályát, amire még 2012-ben nyert pénzt az ajaki önkormányzat. A program megvalósításakor, 2019-ben a hivatalba lépő új városvezetés a teniszpályának a nyomát sem találta, ahogy az építésére kapott 14 millió forintnak sem.
Újabb ellentmondás, hogy az önkormányzat vagyonleltárában szerepel a nem létező teniszpálya, ám a földhivatali dokumentumok sehol sem rögzítik. A kérdések tisztázása miatt a két érintetthez, a volt és a jelenlegi polgármesterhez, Kerekes Miklóshoz és Ragány Adriennhez fordultunk. Mindkettőjükkel sikerült telefonon beszélni, de Ragány elzárkózott a nyilatkozattól, míg Kerekes, aki jelenleg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat alelnöke, a választás előtt nem kívánt kérdéseinkre válaszolni.
A két rivális most vasárnap megint összecsap a polgármesteri címért, s helyben nagy kérdés, melyikük kerekedik felül. (Van ugyan egy harmadik jelölt is, de a legtöbb helyi szerint az esélytelenek nyugalmával várhatja a voksolást.) A meg nem valósult beruházások miatt indított eljárások lezárultak anélkül, hogy büntetőjogi felelősséget megállapítottak volna. Ám helyi forrásaink szerint a teniszpálya kapcsán többször felmerült a kérdés, hol van az elkészült projekt, vagy hol van az arra elnyert és megkapott 14 millió forint
Ezt a kérdést a papíron elkészült teniszpályáról az utóbbi években többen többször feltették, ám érdemi válasz nem született. Nagy valószínűséggel ezt a kérdést feltehette a Narancs.hu-nak nem nyilatkozó Ragány Adrienn is. Ezt onnan tudhatjuk, hogy néhány hónappal ezelőtt rágalmazás miatt büntetőpert kezdeményezett ellene Kerekes Miklós. Nem mindennapi eset, hogy az kezdeményez rágalmazás miatt bírósági eljárást, akinek hivatali ideje alatt érdemi magyarázat nélkül nem készül el egy beruházás.
A megindult bírósági eljárás részeként nemrégiben Ajakon járt a Kisvárdai Járásbíróság küldöttsége, élén az ügyet tárgyaló bíróval. A nem nyilvános helyszíni bizonyítási eljárás azt próbálta tisztázni: van, vagy nincs teniszpálya. Ám ahogy korábban is, a pálya helyén csak egy nagy salakkupacot találtak. A bíróság azonban nem a nem létező teniszpálya ügyében fog majd ítéletet hozni, hanem abban, hogy Ragány Adrienn megrágalmazta-e Kerekes Miklóst, vagy nem.
Többen úgy tudják, hogy a helyszíni bizonyítási eljárás során Kerekes azzal próbálta magyarázni a pálya hiányát, hogy a projektben csak a teniszpálya alapját kellett volna elkészíteni. Mások szerint az erről szóló dokumentáció a teniszpálya teljeskörű megvalósításáról szólt. Úgy tudni, a volt polgármester azzal magyarázta a történteket, hogy magát a pályát a Zöld város programból valósították volna meg. Helyi informátoraink ezzel kapcsolatban arra a logikai bukfencre hívták fel a figyelmet, hogy 2012-ben nem tudhatta senki, hogy majd öt évvel később, 2017-ben az Irányító Hatóság kiírja az új pályázatot.
Ami biztos, a Kerekes Miklós által indított rágalmazási per nem fejeződik be a küszöbön lévő önkormányzati választásig. Ragány és Kerekes választási csatája viszont vasárnap, legalábbis öt évre, lezárul.
(Címlapképünkön: az ajaki Szent Mihály főangyal-templom 〈görögkatolikus templom〉, mellette a parókia és egyéb épületek. Forrás: Wikipédia) | Választási harc és rágalmazási per Ajakon: nem létező teniszpályát kellene megvilágítani | Az ország egyik legabszurdabb polgármesteri összecsapása zajlik a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvárosban, Ajakon. A két jelölt között folyó büntetőper részeként nemrégiben a Kisvárdai Járásbíróság helyszíni bizonyítási eljárást tartott a településen, és egy papíron tizenkét éve elkészült teniszpályát keresett. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/valasztasi-harc-es-ragalmazasi-per-ajakon-nem-letezo-teniszpalyat-kellene-megvilagitani-268507 | 2024-06-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Jász-Nagykun Szolnok megyei Besenyszögön működő Bes-Ász Kft. tevékenységéről már korábban is cikkeztünk. A 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő társaság tíz évvel ezelőtt sikeresen pályázott egy minivágóhíd, vagy más néven szúrópont létrehozására. A létesítményt a térség fideszes országgyűlési képviselője, Kállai Mária és Balogh Zoltán, a település 1998 óta hivatalban lévő polgármestere avatta fel.
A vágóhíd és a hozzá kapcsolódó húsbolt azonban évekig veszteségesen működött, amelyet a tulajdonos önkormányzat közpénzből finanszírozott. Ez a veszteség 2014 és 2020 között 78 millió forintra rúgott, a cég viszont önkormányzati építőipari pályázatokon is sikerrel szerepelt. Most azért írunk újra erről, mert a vállalkozás vesztesége azóta tovább növekedett, és annak ellenére, hogy a vállalkozást működtető Bes-Ász Kft. számára történő kifizetések már a besenyszögi önkormányzat alaptevékenységét veszélyeztették, még a közelmúltban is történt átutalás.
Nyílt üléseken tárgyalták, mégsem vettek róla tudomást
Nyolc év közpénznyelő működés után a polgármester és a képviselő-testület tavaly végre eldöntötte: bezárja a folyamatos veszteséget termelő vágóhidat és a húsboltot. 2023 januárjában a Balogh Zoltán vezette önkormányzat ugyanis egy tájékoztatót jelentetett meg a település honlapján, amelyben beszámoltak a szúrópont bezárásáról, de a közleményben úgy fogalmaztak, mintha fogalmuk nem lett volna, hogy mi folyik a Bes-Ász kft körül. Pedig az ügyvezető 2017-től minden évben többször kért segítséget a veszteség finanszírozásához: hol a NAV-nak kellett kifizetni a járulékokat, hol a vágóhíd villanyszámláját rendezték a kft. helyett.
A tájékoztatóban az állt: "a feltételezhetően felelőtlen gazdálkodás következtében a Bes-Ász Kft. nagymértékű adósságállományt halmozott fel, amelyről a képviselő-testületnek a nem megfelelő tájékoztatás, a Bes-Ász Kft. nem teljes körű beszámolója következtében mindeddig nem volt tudomása". Ez azért érdekes, mert a képviselő-testületi jegyzőkönyvekben szereplő napirendek, határozatok tanúsítják, hogy a testület folyamatosan közpénzből fedezte a veszteségeket, és évente tárgyalta a növekvő tartozásállományt. Ráadásul ezt a zárszámadási rendelethez csatolt kimutatást a tartozásállományról a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportja évről évre el is készítette. A tájékoztató végül kimondta, hogy: "a Bes-Ász Kft. veszteséges gazdálkodása egyértelműen veszélyeztette az önkormányzat által végzett önkormányzati kötelező feladatok ellátását".
Ezt viszont már kimondta egy sokkal előbb, 2018-ban az Állami Számvevőszék által készített jelentés is, majd 2019-ben egy belső ellenőri jelentés, amelyet a Vincent Auditor Kft. állított ki, megállapítva a 2017. és 2018. évi veszteséget és azt, hogy ez csökkentette a tulajdonos önkormányzat vagyonát.
A településen élő és információkkal rendelkező lakosok úgy vélik, a nagymértékű adósságállomány felhalmozása a polgármester által irányított képviselő-testület határozatainak, és a polgármester által irányított kft. felelőtlen gazdálkodásának következménye. Úgy tudják, hogy a település előző jegyzőjének is azért kellett mennie, mert erre folyamatosan felhívta a figyelmet, és ez a városvezetésnek nem tetszett. A Bes-Ász Kft. szintén menesztett utolsó ügyvezetője pedig munkája ellenére a cég veszteségeinek bűnbakjává vált, a vádért be is perelte a besenyszögi önkormányzatot. A helyiek érthetetlennek tartják, hogy a település közvagyonából - amit óvodára, bölcsödére, könyvtárra, idősek otthonára, utakra, szociális ellátásra kellett volna szánni - tovább folytatódnak a Bes-Ász Kft.-nek a kifizetések. Forrásaink szerint a veszteség 2023 év elején már 100 milliós volt, és az önkormányzat csendben elkezdte rendezni a kifizetetlen számlákat közpénzből.
Titkos könyvvizsgálói jelentés
A felelősség és a pénzügyek tisztázására a képviselő-testület független könyvvizsgálatot kért. Bár a képviselő-testület már 2023 januárjában döntött a szúrópont bezárásáről, a könyvvizsgálati jelentés pedig el is készült 2023 októberében, azt a képviselők a mai napig nem látták, mert a polgármester valahogy mindig megtudta indokolni, hogy miért nem lehet a testület elé vinni. Például azért, mert "még nincs kész" vagy mert "még a jegyző átnézi" vagy "éppen ügyvéd úrnál van".
Szabó Tibor, azon képviselők egyike, akik folyamatosan ellenezték a veszteség finanszírozását, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatalhoz fordult az ügyben, mondván mivel a Bes-Ász Kft. önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, ezért az információs törvény alapján a működésével, tevékenységével finanszírozásával kapcsolatos adatok közérdekű adatnak minősülnek, azt bárki megismerheti. A kormányhivatal álláspontja szerint a képviselő az előkészítés bármely szakaszában betekinthetne a könyvvizsgálói jelentés anyagába, mert ebből dolgozik. A képviselő azt is megtudta, hogy erre neki, döntéshozó képviselőként több joga van, mint egy külsős ügyvédnek, a könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatban a kalamajka azonban tovább folytatódott.
Szabó Tibor úgy értesült tavaly decemberben, hogy az önkormányzat kért egy újabb könyvvizsgálatot, amelybe szeretett is volna beletekinteni és kérte, hogy a település honlapján tegyék ezt elérhetővé. A jegyző azt a választ küldte, hogy "rosszul értesült, mert az önkormányzat részére még nem áll rendelkezésre a végleges könyvvizsgálói jelentés". Ugyanakkor a jegyző az információs önrendelkezésről szóló törvény egy idevágó passzusára hivatkozva azt is írta, hogy a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Viszont a kormányhivatal törvényességi tájékoztatójában, amelyet portálunk megszerzett, az áll, hogy ezen adatok megismerését a megismerhetőséghez és annak kizárásához fűződő közérdek mérlegelésével a kezelő szerv vezetője engedélyezheti, megtagadni akkor lehet, ha nyilvánosság kedvezőtlenül befolyásolná a döntéshozatalt.
A 100 milliós veszteséget továbbra is Besenyszög önkormányzatának költségvetéséből kell kifizetni, ugyanis a cég készfizető kezese az önkormányzat, így köteles kifizetni. Erről megkérdeztük Balogh Zoltán polgármestert, és kíváncsiak voltunk arra is, hogy miért finanszíroztak évekig egy veszteséges kft.-t, ha tudták, hogy ez veszélybe sodorhatja az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. Kérdéseinkre azonban nem jött válasz.
A veszteséges kft. történetének azonban úgy tűnik, még mindig nincs vége, ugyanis olyan információ is tudomásunkra jutott, hogy a napokban az összeget még megfejelték 11 millió forinttal. A héttagú képviselő-testületből két képviselő van, aki elgondolkodott a pénzügyi hiányon és nemmel szavazott a kft.-nek kifizetett pénzekről, a többiek egyesek szerint egzisztenciális függésben is vannak a polgármestertől. Az immár 26 éve hivatalban lévő településvezető független polgármester-jelöltként újra indul a küszöbön lévő önkormányzati választáson. | Megnyitása óta veszteséges a besenyszögi önkormányzat vágóhídja, a polgármester mégis tolja bele a pénzt | A Jász-Nagykun-Szolnok megyei kistelepülés önkormányzati vállalkozása 100 milliós veszteséget termelt, amelyet közpénzből fognak kifizetni. A felelősség és a veszteség kimutatására készült könyvvizsgálói jelentés tartalmát titkolja a polgármester. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/megnyitasa-ota-veszteseges-a-besenyszogi-onkormanyzat-vagohidja-a-polgarmester-megis-tolja-bele-a-penzt-268475 | 2024-06-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A K-Monitor szerint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) vagyona tavaly az 500 milliárd forintot is megközelíthette. Így nem meglepő, hogy a kormány elitképzőjeként emlegetett MCC továbbra is bátran költhet legendás épületek megvásárlására és felújítására. Most a kiemelt műemléki védelem alatt álló, debreceni Aranybika szállón van a sor, amelynek felújítását már korábban is tervezték. Az új tendert a nyíregyházi B5 Építészstúdió Kft. nyerte el nettó 769,8 millió forintos árajánlattal.
A miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs nevével fémjelzett Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) a debreceni oktatási központjával és a kiemelt műemléki védelem alatt álló Aranybika szálló felújításával összefüggő generáltervezési tevékenységekre írt ki közbeszerzési eljárást. A beérkező ajánlatok bírálatát a napokban töltötték fel az ekr.gov.hu-ra. Eszerint a munkálatokat a nyíregyházi B5 Építészstúdió Kft. végezheti el.
A cég feladata lesz többek között megtervezni
a meglévő épületek átalakítását a történeti értékek megőrzése mellett;
az elavult épületek/épületrészek bontását,
és helyükre az új, korszerű épületek, épületrészeket azzal, hogy a leendő épület tekintetében megrendelői elvárás a korábban meghirdetett nyertes tervpályázati pályamű új épületszárny Kossuth tér felőli és Nagytemplom felőli homlokzatának sarokbástyáig történő maradéktalan megtartása.
A további épületszárnyak tekintetében elvárás, hogy illeszkedniük kell a debreceni belváros történeti környezetéhez. A létesítmény tervezett funkciói: oktatás, közösségi terek, for-profit tevékenység, iroda, szállás, sport és parkolás. A tervezéssel érintett épület becsült szintterülete 25 440 négyzetméter.
A felhívásra 9-en jelentkeztek, hatan tehettek ajánlatot, és ebből hármat érvénytelenné nyilvánítottak.
A legolcsóbb, nettó 769,8 millió forintos ajánlatot a B5 Építészstúdió Kft. adta. A cég az Opten adatai szerint 2016 óta nem nyert közbeszerzést, és a mostani megbízás összege több, mint a cég ötéves forgalma volt 2018 és 2022 között.
Ahogy arról a HAON.hu tavaly év végén beszámolt, az MCC 2021-ben vásárolta meg a patinás szállodát a debreceni Boros József nagyvállalkozótól, bár a Magyar Hang már 2020-ban cikkezett a vásárlási szándékról. A projekt legfőbb célja, hogy az Aranybikának a szocializmus idején, az 1970-es években emelt új szárnyát elbontsák, és helyette az eredeti, szecessziós stílusú, Hajós Alfréd által tervezett Aranybikához jobban illőt építsenek.
A tervezésre korábban már kiírtak egy pályázatot, de - a Nemzeti Atlétikai Központ és a Néprajzi Múzeum épületét is tervező - Napur Architect nettó 2,37 milliárd forintos ajánlata meghaladta az erre fordítható összeget, így szerződéskötésre nem került sor. Ezután írták ki a mostani, tárgyalásos eljárást.
Közpénzből épül, szépül
A kormány elitképzőjeként számontartott MCC-t Tombor András alapította 1996-ban. A kollégium a közép- és felsőfokú tanulmányaikat végző diákoknak kínál képzéseket, ösztöndíj- és programlehetőségeket. Az MCC-be 2010 óta jelentős állami vagyont csatornáztak át közvetlen pénzbeli támogatások, Mol- és Richter részvények, üzletek és ingatlanok révén. Egyes számítások szerint az ajándékok teljes értéke nagyságrendileg megegyezik azzal, amit az állam egy év alatt a teljes magyar felsőoktatásra költ.
A K-Monitor szerint a szervezet vagyona 2023-ban az 500 milliárd forintot is megközelíthette.
Ilyen vagyonosodás mellett nem csoda, hogy az MCC több más intézményt is megvásárolt és felújít. Tavaly év végén írtuk meg például, hogy a 2 milliárdból renovált szegedi Bartók Művelődési Házból további 1,4 milliárdból oktatási központot hoznak létre.
De több más beruházás mellett a Somlói út, a Szent Sebestyén köz és az Alsóhegy utcák által határolt területen található területen is építkeznek Budapesten, az I. kerületben. Itt a Munkásőrség egykori épületei helyett építenek új és korszerű külsővel rendelkező oktatási épületegyüttest. Ezeket a munkálatokat Mészáros Lőrincék ZÁÉV-je végzi, amely úgy nyerte el a tendert, hogy öt céget kizártak előlük aránytalanul olcsó árajánlat miatt.
Katus Eszter | Több mint 700 milliót költhet debreceni központjának terveire a fideszes elitképző | A K-Monitor szerint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) vagyona tavaly az 500 milliárd forintot is megközelíthette. Így nem meglepő, hogy a kormány elitképzőjeként emlegetett MCC továbbra is bátran költhet legendás épületek megvásárlására és felújítására. Most a kiemelt műemléki védelem alatt álló, debreceni Aranybika szállón van a sor, amelynek felújítását már korábban is tervezték. Az új tendert a nyíregyházi B5 Építészstúdió Kft. nyerte el nettó 769,8 millió forintos árajánlattal | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/06/06/tobb-mint-700-milliot-kolthet-debreceni-kozpontjanak-terveire-a-fideszes-elitkepzo/ | 2024-06-06 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A XXII. kerületi választási kampány véghajrájában a kerületet 2014 óta vezető fideszes polgármester házépítése került a fókuszba. Az ellenzék szerint Karsay Ferenc vagyonbevallása alapján nem látható, hogy miből finanszírozták a meglehetősen nagyvonalú építkezést. A nyilvános tervlapok alapján egy csendes mellékutcában található budafoki családi ház nettó 381 négyzetméter alapterületű. Emellett a a tervekből az is látszik, hogy az épület alapozása 5,4 méter mély, a mélyben pedig egy föld alatti pincerendszerhez kapcsolódik.
Szecsődi Andrea építőmérnök, építési igazságügyi szakértő megállapítása szerint a szóban forgó ház 247 millió forintért építhető meg, de a beépített gépszettől és burkolatoktól függően ez akár 350 millióig is felkúszhat. Ez az összeg a telek értékét nem tartalmazza.
Perlai Zoltán DK-s politikus, az ellenzék közös budafok-tétényi polgármesterjelöltje a mai sajtótájékoztatóján arra szólította fel a polgármestert, hogy
Perlai Zoltán azt is megjegyezte, hogy Budafok-Tétény vezetője átláthatatlanná tette az önkormányzati költéseket.
Karsay Ferenc polgármester nyilvános, de igencsak elnagyolt magyarázata szerint a telket 15 évvel ezelőtt vásárolták, és húsvétkor költözött ide családjának három generációja. A részletek pontosítása érdekében arról érdeklődtünk a polgármesternél, hogy:
Mekkora a telek értéke? Mennyiért vásárolták 15 évvel ezelőtt?
E telekre mennyi pénzből épült fel a ház?
Polgármesterként kétszer 100 négyzetméter alapterületről beszél, a nyilvános tervlapok alapján nettó 381 nm alapterületű. Miből adódhat a különbség?
Kik finanszírozták a ház építését, és miből?
Mennyit veszített a család anno a devizahitelen?
Megfelel a valóságnak, hogy az épület 5,4 méter mély alapozása kapcsolatot teremt a mélyben egy föld alatti pincerendszerhez?
Ha igen, hová vezet a pincerendszer, és az mekkora?
Ezekre a kérdésekre nem kaptunk pontos válaszokat, de Karsay Ferenc polgármester szavainak szó szerinti idézéséhez ragaszkodtak:
15 éves álmunk, 200 négyzetméter lakótér, 2 panellakás áráért, 3 generáció munkája, 7 ember közös otthona: Egy régi álom valóra váltásaként három generáció fog együtt élni, ezért ki-ki beletette a magáét. Saját munkánk erejével sikerül most saját otthont építeni ott, abban a körzetben, amelynek a képviselője vagyok. A telket 15 évvel ezelőtt egy barátomtól vettem, a svájcifrankalapú hitel törlesztését követően - mely során elveszítettük a szüleim lakását - maradt egy kis tőkém, ezt szerettem volna jó helyen tudni. A ház még nincs kész, beköltözésünk folyamatos. A vagyonnyilatkozatomban a jogszabályi előírásoknak megfelelően akkor szerepeltetem, amikor elkészül. A törvényi előírásoknak eddig is, ezután is eleget teszek. | Hatalmas, új építésű házával támadják Budafok fideszes polgármesterét | A budafok-tétényi választási küzdelemben a regnáló fideszes polgármestert méretes családi háza építésének körülményeivel támadja az ellenzék. A hatalmas épületbe heten költöztek, és különleges titkot rejt az alagsori kialakítása. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/onkormanyzati_valasztas/2024/06/05/budafok-karsay-polgarmester-haz-kampany-ellenzek/ | 2024-06-05 14:37:00 | true | null | null | Index |
Az eddigi legjobb évét produkálta tavaly az a Lázár János résztulajdonában álló társaság, amely a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban álló luxus vadászházat birtokolja - derült ki a társaság pénzügyi beszámolójából. Ez az az ingatlan, amit a korábbi hírek alapján az építési és közlekedési miniszter, illetve családja földjei vesznek körbe.
Az ingatlan-bérbeadással foglalkozó Grosswiese Zrt. beszámolója alapján a cég csaknem 240 millió forint bevételt produkált, amiből 123 millió forint a nyereség. Ez azt jelenti - az Opten céginformációs rendszer adatai szerint -, hogy mind a bevételt, mind a profitot tekintve ez volt a cég eddigi legsikeresebb éve. Ezzel párhuzamosan az elmúlt években fokozatosan egyre nagyobb tulajdonrésze lett a társaságban Lázár Jánosnak, aki néhány éve 8,1 százalékos, majd a 23 százalékos, mára pedig 40 százalékos résztulajdonnal rendelkezik.
Figyelemre méltó, hogy a luxusingatlant birtokló cég profitjából csak az építési és közlekedési miniszter részesült. A tulajdonosok 58 millió forint osztalékot szavaztak meg Lázár János számára, ami ráadásul a részvényesi arányoktól eltérő összeg.
A határozat szerint
A Társaság részvényesei egyhangúlag a részvényesi arányoktól eltérő tartalommal az eredménytartalék terhére 58 823 530 forint osztalékot fizet 2024. évben Dr. Lázár János részvényesnek.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Nagyréti Vendégháznak keresztelt ingatlant 500 ezer forintért lehetett kibérelni egy napra, ám akárki nem vehette ki a házat. Lázár János korábbi tájékoztatása szerint az ingatlan bérbeadása zárt körben zajlik, például vadászati turizmust szervező cégeken és vadásztársaságokon keresztül.
Arról is beszámoltunk, hogy a vadászházat birtokló cég tulajdonosi szerkezete meglehetősen homályos. A legutóbbi vagyonnyilatkozatában Lázár János azt írta, hogy a társaságot 40,93 százalékban birtokolja. Ugyanakkor a cégbírósági dokumentumok szerint Kulik Jenő ügyvéd főrészvényesként több mint 99 százalékos tulajdonos. Ez a két adat pedig kizárja egymást. | Rekordprofitot termelt Lázár Jánosék luxus vadászháza, de csak a miniszter részesült a haszonból | Az eddigi legjobb évét produkálta tavaly az a Lázár János résztulajdonában álló társaság, amely a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban álló luxus vadászházat birtokolja – derült ki a társaság pénzügyi beszámolójából. Ez az az ingatlan, amit a korábbi hírek alapján az építési és közlekedési miniszter, illetve családja földjei vesznek körbe. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/06/04/lazar-janos-miniszter-hodmezovasarhely-batida-nagyret-vadaszhaz-grosswiese-zrt-profit-haszon-beszamolo-osztalek/ | 2024-06-04 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
1 milliárd 433 millió forint profitot termelt tavaly Rákay Philip producer és fideszes influenszer érdekeltségében álló Rácalmás Greendustry Projekt Zrt. - derül ki a társaság frissen feltöltött pénzügyi beszámolójából.
Ez az a társaság, amelyről két éve írtuk meg, hogy a Fejér megyei Rácalmáson, Dunaújváros határában vásárolt meg egy 42 hektáros ipari területet, aminek nagyobb részét később a szomszédos Hankook gumiabroncsgyártó részére értékesítette.
A cég 1,4 milliárdos nyeresége feltehetően ebből az üzletből származik, amit az utolsó forintig ki is fizetett a tulajdonosoknak, vagyis Rákaynak, és a kizárólagos tulajdonában álló Norton Consulting Zrt.-nek.
Utóbbi tanácsadó cégről egyébként a Telex közölte, hogy tavaly nem teljesített túl jól: 2023-ban az értékesítés nettó árbevétele 277 millió forint volt, szemben az egy évvel korábbi 625 millióval, egyéb bevételből pedig 165 millió forint érkezett. Mindez a profiton is meglátszik, Rákay 99 milliós adózott eredményt könyvelhetett el az előző év 1,3 milliárdja után.
A NER-közeli vállalkozó rácalmási üzletét nagy találgatások övezték. A terület várható sorsa az ellenzéki pártok egy részének figyelmét is felkeltette. Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője például tavaly áprilisban tartott sajtótájékoztatót az érintett terület előtt. Az ellenzéki politikus helyiekre hivatkozva azt állította, hogy a településen kész tényként kezelik, hogy Rákay földjén akkumulátorbontó üzem fog épülni, vagyis az "egész akkumulátoripar egyik legszennyezőbb láncszeme", ahol "több százezer tonna akkumulátort fognak tárolni".
Rákay azonban cáfolt, közölte, sem akkumulátorbontó, sem pedig akkumulátorgyár nem épül a területen, és erről soha nem is volt szó. Mint írta, a Hankook gumiabroncsgyártó céggel kötött üzletet, melynek értelmében a terület egy részét azonnal megvette a gumigyár, a maradékra pedig elővásárlási jogot szereztek.
Az ingatlanügyletről megírtuk azt is, hogy az értékesítéssel még nincs vége az ügynek, Rákay ugyanis RCLMS Greenfield Projekt Zrt. néven új céget alapított tanácsadó cégével, a Norton Consultinggal közösen. Rögtön egy jókora darab rácalmási földterületet is apportáltak az új társaságba. 9,76 hektár a város külterületén fekvő kivett ipari területről van szó, amit a felkért ingatlanszakértő 165,92 millió forintra becsült.
A fideszes üzletembert egyébként nemrég az Átlátszó egyik olvasója fényképezte le, amint egy új korában legalább 95 millió forintba kerülő Mercedes-Maybach S típusú luxusautót mosott egy autómosóban. A nagy értékű autót Rákay a cégén keresztül lízingeli. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara Hitelbiztosítéki nyilvántartásában pedig megtalálható a luxusautó azonosítója, vagyis az alvázszáma.
Ezek alapján az üzletember kizárólagos tulajdonában álló Norton Consulting Zrt. január 17-én kezdte el lízingeli a járművet, ami az említett Maybach drágább kiadása, a 680-as változat, ami az Átlátszó cikke szerint a 95 milliós alapáron megvásárolható. | Rákay Philip 1,4 milliárd forintot keresett a rácalmási üzletén | 1 milliárd 433 millió forint profitot termelt tavaly Rákay Philip producer és fideszes influenszer érdekeltségében álló Rácalmás Greendustry Projekt Zrt. – derül ki a társaság frissen feltöltött pénzügyi beszámolójából. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/06/04/rakay-philip-14-milliard-forint-racalmas-uzlet-hankook-fidesz-ner-osztalek/ | 2024-06-04 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Több mint 80 ember van bejelentve a fideszes jelölt rokonának lakására - ne hagyjuk, hogy elcsalják a vasárnapi választást! - írja Pikó András Facebook-bejegyzésében.
A polgármester azt írja, kampánya vezetői ma feljelentést tettek a BRFK-n választás rendje elleni bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt.
A választási csalás gyanúját azzal magyarázza a polgármester, hogy tudomásuk szerint
A valasztas.hu-n elérhető statisztikai adatokból kiindulva arra jutottak, hogy ebben a választókerületben közel 200 fővel bővült a névjegyzék az elmúlt 2 hónap alatt és ez a választás tisztaságát sértő cselekmények gyanúját veti fel.
Azt írják, a közvetlen kampányolás során a házakban kérdezősködve, valamint az érintett ingatlanok tulajdoni lapját a jogellenes cselekmények feltárásához fűződő jogos érdek alapján lekérve tudták meg, hogy mindkét ingatlan Nyári Dezsőné tulajdonában van, és az ebben a választókerületben a Fidesz-KDNP által indított Nyári Dezső szintén a két lakás egyikében lakik. A Népszínház utca 22. alatti 104 négyzetméteres lakásba 30 választópolgár, a Népszínház utca 25. egyik 67 négyzetméteres lakásába 52 választópolgár van bejelentve.
A Népszínház utca 22. épülete:
"Életszerű azt feltételezni, hogy a vesződséggel és az életvitelszerű tartózkodás helyszínén esetleg nehézségekkel járó átjelentkezést ennyi ember nem intézte volna saját erőforrásai terhére, ha pedig a jelölt vagy rá tekintettel más fizet a választónak azért, hogy rá szavazzon, akkor bűntettet követ el és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő" - magyarázza Pikó András a helyzetet.
Két hangfelvétel is előkerült, amelyen arról beszélnek ismeretlenek, hogy a VIII. kerületben az átjelentkezésekre a Fidesz embereinek kérésére kerül sor úgy, hogy 20 ezer forintot fizetnek egy átjelentkezésért, és cserébe azt is kérték, hogy a Fidesz jelöltjére szavazzanak az átjelentkezettek.
Azt írja Pikó András, az önkormányzat birtokába jutott felvételen azt mondja az egyik beszélő, hogy egy fehér Mercedesszel közlekedő férfi adott 20 ezer forintot neki. Mindkét felvételen arra tesznek utalást, hogy a szavazatvásárlás egyik szervezőjének azt ígérték, ha nyer a Fidesz, akkor segítenek neki helyben valamilyen éttermet vagy hasonló helyet megnyitni önkormányzati helyiség átadásával.
mint akik az átjelentkezések szervezésében részt vesznek, egy Nyári megbízásából, akinek a fia képviselőjelölt, és rá kell szavazni, a fehér Mercedes pedig az egyik felvétel szerint egy Dezső nevű emberé, aki a pénzt is adta, és akivel találkoznia kellene annak, aki be akar jelentkezni adott lakcímre pénzért cserébe." | Több mint 80 lakót jelentett be 2 lakásába a fideszes jelölt rokona | A 67 négyzetméteres lakásban 52 választó van bejelentve, a fehér Mercedesszel közlekedő Dezső pedig állítólag 20 ezer forintokat adott. Pikó András polgármester csalást kiállt. | null | 1 | https://jozsefvarosujsag.hu/tobb-mint-80-lakot-jelentett-be-2-lakasaba-a-fideszes-jelolt-rokona/ | 2024-06-07 17:39:09 | true | null | null | Józsefváros újság |
Újabb botrány érlelődhet Rogán Antal kabinetfőnöke körül. Az egyebek mellett a Miniszterelnöki Kabinetirodánál is dolgozó, 32 éves Nagy Ádám a napokban került fókuszba, miután a Völner Pár ügyét érintő nyomozati iratok szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara korrupciós ügyekben gyanúsított elnöke, Schadl György közbenjárására vizsga és személyes jelenlét nélkül is jegyet kaphatott a Pécsi Tudományegyetemen.
Üzletelt is a végrehajtókkal
A végrehajtói kar fejéhez a jelek szerint ennél szorosabb kapcsolatok is fűzhették Nagy Ádámot. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő ugyanis észrevette, hogy Nagy cége, az ingatlanforgalmazó Nadan Property Kft. hónapokkal ezelőtt megvásárolta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MVBK) cégétől (Városliget-Ház 13 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.) a végrehajtói kar XIII. kerületi, Szegedi út 35-37. szám alatti irodaegyüttesét.
Hadházy erről Facebook-oldalán számolt be. Bemutatta a földhivatali nyilvántartásból letöltött, nem hiteles tulajdoni lapot is, mely szerint a Nadan 100 százalékos tulajdonjogáról 2021. október 4-én érkezett bejegyző határozat.
Az utolsó pillanatban vásároltak
A vásárló céget az Opten adatbázisa szerint 2019-ben alapították, és 2020-ban több mint 30 millió forintos nettó árbevételt ért el - igaz, több mint 330 milliós hitelt is kapott. A tavalyi év eredményeit nem ismerjük, így az sem tisztázott, hogy a végrehajtói kar ingatlanját milyen forrásból vették meg és mennyiért; ám vélhetően több száz milliós, ha nem éppen milliárd körüli összegről lehet szó.
A megvásárolt, 1860 négyzetméteres ingatlan ugyanis igencsak exkluzív lehet, ha hihetünk Hadházynak: a Szegedi út 35-37. cím alatt a Google szerint a Twin Office Center irodaház működik. Itt bérel ingatlant egyébként az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság egyik ügyfélszolgálata is. Azaz akár az is elképzelhető, hogy az idegenrendészet már hónapok óta Rogán Antal kabinetfőnöke cégének fizethet helyiségbérletet. Az üggyel kapcsolatban megkerestük az OIF-et, aki kérdésünkre ezt írta: "A (...) megnevezett vállalkozásokkal az OIF semmilyen kapcsolatban nem állt, és jelenleg sem áll, azoktól irodahelyiségeket nem bérelt, és nem bérel."
További érdekes egybeesés, hogy a végrehajtói kar ingatlanát néhány nappal azután vásárolta meg a Nagy-féle cég, hogy a kormány (a dohánypiaccal valamint a szerencsejáték-bisznisszel együtt) központi felügyelet alá vonta az MBVK tevékenységét is.
A kormányzati revizor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 2021. október 1-jén, egy pénteki napon kezdte meg működését. A következő hétfőn érkezett a Nadan Property tulajdonjogának bejegyző határozata, így valószínűsíthető, hogy az adásvételi szerződést napokkal a felügyeleti hatóság startja előtt kötötte meg a végrehajtói kar és Nagy Ádám cége.
Családban marad?
A furcsa összefonódások miatt megkerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy kiderüljön, indul-e belső vizsgálat Nagy Ádám diplomaügye és grandiózus irodaház-vásárlási projektje miatt - esetleg elgondolkodtak-e Nagy menesztésén.
Céges email-címén a kabinetfőnököt is megkérdeztük: nem érzi-e összeférhetetlennek kormányzati munkájával a történteket. Azt pedig mind tőle, mind az idegenrendészeti főigazgatóságtól szeretnénk megtudni, hogy - amennyiben a Nadan a tulajdonos - a hatóság mióta és mennyit fizet a bérleményért.
Nagy és családja mindenesetre erősen kötődik a propagandaminiszterhez, így arra sem látunk sok esélyt, hogy súlyosabb következményei lennének a kabinetfőnök megumbuldázott vizsgájának, vagy a végrehajtókkal folytatott üzletelésnek. A 24.hu értesülései szerint Rogán Antal annyira jóban van beosztottjával, hogy a kabinetfőnök lett a legkisebb Rogán-fiú keresztapja. A miniszter pedig nem mástól, mint Nagy Ádám apjától, Nagy Andrástól bérelte budai, háromszintes luxusingatlanját a válása után.
Lemondásra szólít fel az ellenzék
Mindezek után az Egységben Magyarországért, azaz a választási szövetségben induló hat ellenzéki párt csütörtökön nyílt levélben és közös sajtótájékoztatón szólította fel lemondásra Rogán Antalt. Közleményük szerint a sajtótájékoztatón felszólalt Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese, Nunkovics Tibor, a Jobbik országgyűlési képviselője, Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője, Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd országgyűlési képviselője, Barkóczi Balázs, a DK szóvivője, Gelencsér Ferenc, az I. kerület momentumos alpolgármestere, valamint Lukácsi Katalin, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagja.
A politikusok többek közt arról beszéltek, hogy "Rogán tárcája a nyilvánosságra került nyomozati anyagok alapján érintett a rendszerváltás utáni politikatörténet legmagasabb szintig érő korrupciós ügyében, amely a végrehajtómaffia és az igazságügyi miniszter helyettesének lelepleződésével kezdődött és ki tudja, hol ér véget".
A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd közleménye szerint "ezek a gyalázatos események nem történhettek volna meg a miniszter tudta nélkül, sőt, okkal feltételezhető, hogy az egyetemi oktatókkal szembeni nyomásgyakorláshoz Rogán Antal aktív közreműködésére is szükség volt".
Nagy Ádám cége szerint nyílt pályázaton nyertek
Bár a Nadan Property a Magyar Hang kérdéseire nem reagált, az ATV hasonló érdeklődésére egy nyilatkozatot juttatott el. Ebben így fogalmaznak :"Az ingatlant nyilvános nyílt pályázaton vásárolta a vállalkozás. Az ingatlan vételárát a cég kölcsönből és a bevételeiből finanszírozta. Hadházy Ákos a posztjában megjelent képről valótlanul állítja hogy az a szóban forgó ingatlan, ezzel megtévesztve a közvéleményt. A képen szereplő épület egy felújított irodaház, amelyhez a vállalkozásnak tulajdonjogilag semmi köze nincs."
Hogy miként birtokolhat más ingatlant a Nadan, ha a tulajdoni lap szerint a Szegedi út 35-37. számú ingatlant vásárolták meg, és ott a Twin Office Center iker irodaháza található, az nem derül ki válaszukból.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar is reagált az ATV érdeklődésére, válaszukat változtatás nélkül közöljük:
"A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar érdekeltségébe tartozó ingatlan értékesítése szabályosan zajlott. Az ingatlan értékét igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő állapította meg, majd a tulajdonos nyílt pályázat útján hirdette meg azt, többek között országos napilapban megjelenő felhívással. Az ingatlannal kapcsolatos pályázaton tehát bárki részt vehetett és az ingatlan a pályázatra beérkezett érvényes ajánlatok alapján a legmagasabb árat ajánló pályázónak került értékesítésre. Felhívjuk a sajtó képviselőinek figyelmét, hogy minden, a leírtaktól eltérő, valótlan állítással szemben megtesszük a szükséges jogi lépéseket." | Rogán kabinetfőnökének ingatlanában bérelhet irodát az idegenrendészeti főigazgatóság? | A végrehajtói kar fejéhez a jelek szerint ennél szorosabb kapcsolatok is fűzhették Nagy Ádámot. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő ugyanis észrevette, hogy Nagy cége, az ingatlanforgalmazó Nadan Property Kft. hónapokkal ezelőtt megvásárolta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MVBK) cégétől (Városliget-Ház 13 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.) a végrehajtói kar XIII. kerületi, Szegedi út 35-37. szám alatti irodaegyüttesét. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/rogan-kabinetfonokenek-ingatlanjaban-berel-irodat-az-idegenrendeszeti-foigazgatosag-135956 | 2022-01-20 21:01:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Filvig Géza, Kalocsa KDNP-s polgármesterének 79 éves édesanyja birtokába került egy Crownline 270 CR típusú jacht - adta hírül a Magyar Hang a magyarországi kishajólajstrom nyilvános adatai alapján. A H-24302-es lajstromszámú hajót 2019 júliusában egyebek mellett azzal a szöveggel hirdette meg a fővárosi Wiking Yacht Club, hogy motorja 380 lóerővel repíti a háromtonnás hajótestet, amiben minden megtalálható, ami akár egy külfödli hajós túrához kell.
A kilencfős befogadóképességű, 2005-ben készült hajóban van többek között teljes felszereltségű konyha, négy férőhelyes kabin, hideg és meleg víz, valamint vécé. Hogy mennyiért hirdették meg, az ma már nem látható, mint ahogyan az sem, hogy pontosan mikor került a városvezető édesanyjának birtokába. Ennek a hajótípusnak az eredeti ára felszereltségtől függően elérheti a 60 millió forintot is. Persze nem elég megvenni, további milliókba kerül a fenntartása. A téli tárolás, a karbantartás, majd a nyári szezonban a leszállítása például az Adriára, ahol a kikötőhasználat és persze a tankolás is pénzbe kerül.
Az alig 16 ezres Bács-Kiskun megyei város kormánypárti polgármesterének havi fizetése a nyilvános adatok szerint bruttó 1,12 millió forint. Legfrissebb elérhető vagyonnyilatkozata szerint más bevétele nincs, ügyvédi foglalkozását is szünetelteti. Érdekesség, hogy a polgármester 2022-es vagyonnyilatkozatában szerepel egy Maxum 1800-as motorcsónak, valamint egy 9,6 millió forintos, pénzintézettel szemben fennálló tartozás is. A Magyar Hang elküldte kérdéseit a polgármesternek az üggyel kapcsolatban, de egyelőre nem kapott választ. A kormánypártok újraindítják Filvig Gézát Kalocsa polgármesteri posztjáért. | Csinos kis jachtja van az egyik kormánypárti városvezető 79 éves édesanyjának | Kalocsa KDNP-s polgármesterének idős édesanyja jachtot vásárolt. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/csinos-kis-jachtja-van-az-egyik-kormanyparti-varosvezeto-79-eves-edesanyjanak.html | 2024-06-02 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
A választási kampányok hajrájában megszokott, hogy a csapból is politikai hirdetések folynak, és ezt most, az EP/önkormányzati választás előtti utolsó héten alaposan megtapasztalhatják azok, akik szoktak facebookozni. A Meta egy nyilvános felületen, az Ad Libraryben gyűjti a politikai hirdetések statisztikáit, ebből tudjuk, hogy a magyar politika átlagosan napi 6 millió forinttal gazdagítja a céget.
A friss adatok szerint június elsején, a Békemenet napján csak a Fidesz üzeneteinek sulykolására ennek több mint a tízszerese ment el. Csak a top100 hirdetőből a kormány narratíváját támogató oldalak költéseit összegezve, egyetlen nap alatt
62 245 857 forint a számla összege.
A legtöbb pénz a Fidesz Facebook-oldalán megjelent posztok hirdetéseire ment el, 19,8 millió forint (ez 184 hirdetés között oszlott szét); a többi oldallal együtt, ahol a Fidesz van feltüntetve a szponzorált posztok finanszírozójaként, az összeg 23 millió. A Megafon ehhez még 13 millió forintnyi hirdetést dobott hozzá, a Mediaworks kormánybarát médiabirodalom tagjai pedig további 20 milliót. A maradék pár milliót nagyrészt a közszolgálati hirado.hu, az Alapjogokért központ és névtelen lejárató oldalak adták össze. Még egyszer: egyetlen nap leforgása alatt.
A legérdekesebb számokat talán a Mediaworks nagyobb lapjai mutatják, az Origo (3 millió), a Magyar Nemzet (4,3 millió), a Mandiner (2,3 millió), a Metropol (2 millió), Bors (1,6 millió), és a Ripost (3 millió). A Mediaworks ugyan nem részletezi a pénzügyi beszámolóiban külön-külön az egyes lapjai bevételeit és kiadásait, azért jó eséllyel becsülhetünk úgy, hogy ezek az újságok ezekben a napokban nagyságrendileg annyit költenek facebookos hirdetésre, mint amennyibe a szerkesztőségeik fenntartása kerül. | Egyetlen nap alatt 62 millió forintért hirdették a fideszes propagandát Facebookon | A választási kampányok hajrájában megszokott, hogy a csapból is politikai hirdetések folynak, és ezt most, az EP/önkormányzati választás előtti utolsó héten alaposan megtapasztalhatják azok, akik szoktak facebookozni. A Meta egy nyilvános felületen, az Ad Libraryben gyűjti a politikai hirdetések statisztikáit, ebből tudjuk, hogy a magyar politika átlagosan napi 6 millió forinttal gazdagítja a céget. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/05/egyetlen-nap-alatt-62-millio-forintert-hirdettek-a-fideszes-propagandat-facebookon | 2024-06-05 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Az önkormányzati választások utánra csúszik annak az eredetileg hivatali visszaéléssel kapcsolatos ügynek a tárgyalása, amelyben a vádlott a budakalászi önkormányzat jegyzője. Deák Ferenc azután került a posztjára, hogy a magát a Fidesszel szemben meghatározó 2011 Egyesület a 2019-es helyhatósági választásokon minden egyéni képviselői helyet megnyert, így a település fideszes képviselői csak kompenzációs listán fértek be a testületbe. Nem először indult nyomozás Deák ellen, sőt korábban is ajánlotta már fel lemondását egy peren kívüli megegyezéssel zárult ügy miatt, de a polgármester minden esetben alkalmasnak találta őt a tisztségére. Közben egy újabb hangfelvétel nyomán egy újabb feljelentés is történt, amelyen a jegyző beszél.
"Ha már a református lelkész közbenjár érte, akkor azt a kis jogellenességet mi bevállaljuk" - mondja a budakalászi önkormányzat jegyzője, Deák Ferenc egy 2020-as hangfelvételen. A felvételen a helyi református lelkész egy helyi kisvállalkozónak kéri a méltányos területhasználati díj kiszabását. A lelkész arra hivatkozik, hogy az érintett vállalkozó a helyi egyházat vezető presbitérium tagja. Bár az önkormányzat egyik munkatársa felhívta a jegyző figyelmét, hogy "ha most szerződést kötsz vele, higgyél nekem, az pillanatnyilag jogszerűtlen" - az önkormányzat mégis javasolt egy új szerződést. "Ez innentől kezdve helyi politika", az "atyafiakkal nem húzunk ujjat" - érvelt a felvétel szerint Deák.
A hangfelvételt először közlő Kalászi Napló nevű blog írása nyomán feljelentés érkezett, amelyre a rendőrség előbb feljelentéskiegészítést kért. Ennek beérkezte óta a nyomozást nem utasította el - bár érdemi vizsgálatról egyelőre nem tudni, így ennek az ügynek jelenleg egyetlen gyanúsítottja sincs.
Egy ügyészi felfüggesztés és egy vádemelés
Tudni viszont egy másik nyomozásról, amely már vádemeléssel zárult a budakalászi önkormányzat jegyzője ellen. Az eredetileg hivatali visszaélésről szóló, később információs rendszer vagy adat megsértésének vétsége címén zajló ügy előkészítő tárgyalása szeptemberben lesz a Budakörnyéki Járásbíróságon. Ez a történet egy pár évvel korábbi, halotti anyakönyvi kivonat jogosulatlan elkészítésére vonatkozik. A vád szerint a jegyző az anyakönyvvezető tudta nélkül, annak belépési adatait felhasználva állította ki az iratot egy külföldi állampolgár haláláról.
De korábban egy másik nyomozásnak is volt már gyanúsítottja Deák Ferenc. Az az ügy ügyészi felfüggesztésig jutott. Ez egy hivatali visszaélésről szólt, amelyet az ügyészség megalapozottnak talált, de úgy döntött, nem viszi bíróságra az ügyet, hanem él az ügyészi felfüggesztés intézményével, bízva abban, hogy "a gyanúsított magatartásának kedvező változása várható".
Az akkori nyomozás szerint Deák utasítást adott egy beosztottjának, hogy szedje le a Kalászi Naplónak azt a Telex cikkére hivatkozó plakátját, amely szintén egy, a jegyzőhöz köthető ügyről szólt. Miután a fentebb említett halotti anyakönyvi kivonat kiállítása után a korábbi anyakönyvvezető felmondott, Deák azért utasított el egy jelentkezőt a budakalászi önkormányzat anyakönyvvezetői pozíciójára, mert az szerinte homoszexuális. Az ügy peren kívüli egyezséggel zárult, az önkormányzat fizetett a Deák által lebúzavirágozott pályázónak.
A kártérítés és az ügyészi felfüggesztés ellenére a 2022-es év után a jegyző jutalomban is részesült, 1,6 millió forint feletti összeget kapott az önkormányzattól a fizetésén túl, jutalomként és egyéb jogcímeken.
A polgármester jobbról előzve ütötte ki a Fideszt
Deák azután került pozíciójába, hogy a 2019-es önkormányzati választáson a település irányítószáma nyomán 2011 Egyesület nevet viselő civil szervezet jelöltjei elnyerték a Fidesszel és az összellenzéki jelöltekkel szemben az összes egyéni képviselői helyet és a polgármesteri címet is. A korábban fideszes önkormányzatba a Fidesz képviselői csak kompenzációs listán fértek be.
A jegyző elődjét bizalmatlanságra hivatkozva elbocsátották. Ő ennek jogszerűségét vitatta, a munkaügyi bíróságon pert is nyert, és anyagi kompenzációban részesült.
A 2011 Egyesület a Fidesszel szemben is meghatározta magát, igaz, a polgármester, a MIÉP-et is megjárt Göbl Richárd már első újévi beszédében a mindent elpusztító liberalizmus veszélyére hívta fel a budakalásziak figyelmét. Így volt már jele annak, hogy olykor inkább a többi ellenzéki párt, mint a Fidesz zavarja az önkormányzat új vezetését.
Újabb ilyen jel volt az az Átlátszóhoz került 2021-es hangfelvétel, amelyen hallható, hogy a polgármester és a jegyző arról beszélnek, milyen undorító, hogy a Momentum aláírásokat gyűjt, ezért jobb lenne rendészekkel eltakaríttatni a standot - esetleg felrúgni. Majd miután arra jutnak, hogy az ellenzéki párt legálisan gyűjti az aláírásokat, a polgármester felveti, hogy ki kellene küldeni rájuk a Fideszt:
"Göbl: Tudod mit kéne csinálni? Szólni a Fidesznek, intézzék el ők, ne folyjunk bele. (...)
Deák: Hát végül ők se hatóság, hogy a közterület használati engedélyt...
Göbl: De megvan a hatalmuk, hogy intézkedjenek."
A polgármester többször kiállt Deák mellett, aki az anyakönyvvezetői pályázó lebúzavirágozása után nyújtotta be lemondását, ám Göbl döntésére maradhatott. Ugyanez történt azután, hogy a plakátügy miatt nyomozás indult - és amit 2022-ben ügyészi felfüggesztéssel tett félre a hatóság, megállapítva a hivatali visszaélés gyanújának megalapozottságát.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján a jegyzőnek a rabosítás és a kihallgatás után tizenöt napon belül értesítenie kellett volna a munkáltatót. Deák azonban a 2022. februári kihallgatás után ezt nem tette meg, egészen addig, amíg végül május végén maga az ügyészség nem értesítette az önkormányzatot. A jegyző csak ezután közölte a polgármesterrel írásban a gyanúsítotti kihallgatás tényét. A kötelezően lefolytatandó méltatlansági eljárás így több hónap késéssel zajlott le, és arra jutott, hogy Deák nem méltatlan hivatása gyakorlására.
Ezután alig nyolc hónappal történt az újabb, ezúttal vádemelésig jutó ügy a fentebb már említett, halotti anyakönyvi kivonatba való jogosulatlan belenyúlás miatt. Az ügyben a Szentendrei Járási Ügyészség emelt vádat idén januárban "a vádbeli időszakban Budakalász Város Jegyzőjeként tevékenykedő férfi ellen, hivatali visszaélés bűntette miatt".
Jól jött a szokatlanul lassú levelezés
Februárban azonban a Szentendrei Járásbíróság végleges döntést hozott, amely nyomán az ügy átkerült a Budakörnyéki Járásbíróságra, miután a bűncselekmény a hivatali visszaélés után új megnevezést kapott: "információs rendszer vagy adat megsértésének vétsége" - márpedig ilyen ügyekben a Budakörnyéki Járásbíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel.
Jól jött, hogy a dokumentumok csak áprilisban jutottak el a Budakörnyéki Járásbíróságra. Ott is szokatlannak találták, hogy ennyi időbe telt a dokumentumok átadása. Az elküldés előtt már érdeklődtek is a Szentendrei Járásbíróságon - ahol a jegyző egyik vezető beosztású munkatársának, a budakalászi önkormányzat kabinetvezetőjének közeli rokona korábban bíróként dolgozott -, hogy erre mikor kerül sor. A tárgyalás időpontjának kitűzése függ attól, hogy a kijelölt bíró mennyire van betáblázva, de kézenfekvő, hogy a csúszás növelte annak esélyét, hogy a bíróság már csak az ítélkezési szünet után, őszre találjon időpontot, hónapokkal az önkormányzati választások után.
Deák másodszor is átment a méltatlansági eljáráson
Az ügyben érdeklődtünk a budakalászi önkormányzatnál. "Ja, Telex, azzal nem kívánok tárgyalni" - tette le a telefont Göbl Richárd. Telefonon kerestük Deák Ferencet is, ám a jegyző nem volt elérhető. Írásos megkeresésünkre azonban válaszolt a polgármester kabinetvezetője, akinél arról érdeklődtünk, hogy a 2022-es, ugyan késve megindított eljáráshoz hasonlóan a köztisztviselői törvénynek megfelelően most is tartottak-e méltatlansági eljárást, miután Deák 2023-ban ismét gyanúsítottá, majd mostanra vádlottá vált.
Péterffy Gábor polgármesteri kabinetvezető közölte: "2023-ban méltatlansági vizsgálat indult Deák Ferenc ellen, de ez nem állapított meg olyan körülményt, amely a munkáltatónak érdeksérelmet okozott volna. Méltatlanná válást kötelezettségszegés is eredményezhetett volna, de a vizsgálat ilyet sem tapasztalt, így az eljárást a munkáltató megszüntette. Amennyiben bármely köztisztviselővel szemben bűncselekményt jogerős ítélet mond ki, akkor az értelemszerűen felmentést von maga után" - mondta az ügy lehetséges kimeneteléről, amely előtt tehát Deák tisztségében maradhat. | Budakalászi jegyző: Azt a kis jogellenességet mi bevállaljuk, ha már a református lelkész közbenjár érte | Az önkormányzati választások utánra csúszik annak az eredetileg hivatali visszaéléssel kapcsolatos ügynek a tárgyalása, amelyben a vádlott a budakalászi önkormányzat jegyzője. Deák Ferenc azután került a posztjára, hogy a magát a Fidesszel szemben meghatározó 2011 Egyesület a 2019-es helyhatósági választásokon minden egyéni képviselői helyet megnyert, így a település fideszes képviselői csak kompenzációs listán fértek be a testületbe. Nem először indult nyomozás Deák ellen, sőt korábban is ajánlotta már fel lemondását egy peren kívüli megegyezéssel zárult ügy miatt, de a polgármester minden esetben alkalmasnak találta őt a tisztségére. Közben egy újabb hangfelvétel nyomán egy újabb feljelentés is történt, amelyen a jegyző beszél. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/08/budakalasz-jegyzo-vademeles-deak-ferenc | 2024-06-08 19:38:00 | true | null | null | Telex |
„A rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmények” miatt összesen 9,3 milliárd forintot utalt ki a kormány különböző beruházásokra, derül ki a Magyar Közlöny hétfői számában megjelent határozatból. A legnagyobb összeget, 6,8 milliárd forintot a Budapesti Atlétikai Stadion kivitelezési munkáira fizetik ki. A 2023 atlétikai világbajnokság drágulása tehát nem állt meg, az esemény bevételei amúgy köszönő viszonyban sincsenek a kiadásokkal. | Már rég vége, mégis tovább drágul az atlétikai világbajnokság | „A rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmények” miatt összesen 9,3 milliárd forintot utalt ki a kormány különböző beruházásokra, derül ki a Magyar Közlöny hétfői számában megjelent határozatból. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/11/mar-reg-vege-megis-tovabb-dragul-az-atletikai-vilagbajnoksag | 2024-06-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Ha valaki azt gondolta volna, hogy a közelgő választások miatt az idén visszafogottabban lapátolják ki a pénzt gyakran állami megrendeléseken hizlalt cégeikből a kormányközeli milliárdosok és a fideszes politikusok, illetve rokonaik, az nagyot tévedett. Mészáros Lőrinc például még soha nem jutott akkora osztalékjövedelemhez, mint idén.
Mészáros rekordja
Sűrű heteken van túl az ország leggazdagabb embere, Orbán Viktor jó barátja, Mészáros Lőrinc. A felcsúti milliárdos tucatnyi céges közgyűlésen vett részt az elmúlt hetekben. Volt olyan nap, amikor az első ilyen reggel nyolckor, az utolsó pedig este hétkor kezdődött, de arra is akadt példa, hogy néhány órán belül közel 60 milliárd forint sorsáról kellett döntenie. Utóbbi még Mészáros esetében sem általános, tavaly azonban különösen jól ment a vállalatainak, amelyekből rekordösszegű osztalékot vett ki.
Az egykori felcsúti polgármesternek hatalmas, több száz társaságot számláló, rendkívül komplex birodalma van, amelyekben a cégek egymással is üzletelnek, így lényegében lehetetlen összesíteni, hogy mennyi pénz áramlik a vállalataihoz egy adott évben. A cégek közül azonban csak nagyjából harmincban van közvetlen részesedése (a többit más vállalatokon keresztül birtokolja), így azt, hogy ő maga mennyi jövedelemhez jut ezekből a vállalkozásokból, össze lehet gyűjteni. Az idén pedig ez valamivel több mint 61 milliárd forint volt.
Bár Mészáros vagyonát legutóbb már közel 1000 milliárd forintra becsülték a 100 leggazdagabb magyar című kiadványban, a 61 milliárd még az ő mértékével mérve is sok. Összehasonlításképpen: Mészáros csak az idei osztalékjövedelmével a negyven leggazdagabb magyar között lenne, saját vagyona pedig még 2016-ban is csak durván a harmada volt ennek az összegnek.
A milliárdos összesen tíz cégből jutott közvetlen osztalékjövedelemhez. A legkevesebbet hozó vállalatából 11 milliót, a legtöbbet fialó társaságból több mint 38 milliárdot vett ki. Utóbbiról korábban külön cikkben is megemlékeztünk, hiszen a V-Híd Zrt. profitja és osztaléka is teljesen egyedülálló a hazai építőipar történetében. A társaság az első olyan cég a szektorban, amelynek a nyeresége meghaladta az 50 milliárd forintot, és ha már így alakult, Mészáros Lőrinc úgy döntött, az egészet ki is fizeti magának. Az 50 milliárdból azért lett végül csak 38 milliárdos jövedelme, mert a cég 25 százalékát nem közvetlenül, hanem a családi vagyonkezelő cégén, a Talentis Group Zrt.-n keresztül birtokolja, így a maradék szűk 13 milliárd forint ott landolt*A Talentis Zrt. is teljes egészében Mészáros Lőrinc tulajdona, ám ez a vállalat az idén 20 milliárdos profitjából nem fizetett osztalékot..
Nem a V-Híd volt azonban az egyetlen olyan építőipari vállalkozás, amely milliárdokat hozott Mészáros Lőrincnek: a 61 milliárdos osztalék durván 95 százaléka a szektorból származott. A Mészáros és Mészáros Zrt. kifizetéséből 15 milliárd jutott neki, az R-Kord Kft.-éből pedig bő 4 milliárd. Ennek azért van jelentősége, mert - más kormányközeli vállalkozókhoz hasonlóan - Mészáros Lőrinc építőipari cégei is szinte kizárólag közfinanszírozású projektekből élnek.
A V-Híd saját honlapján a bemutatkozásában teljesen nyíltan ír erről, de az R-Kord, illetve a Mészáros és Mészáros is olyan szegmensekben dolgozik, ahol szinte csak állami vagy önkormányzati megrendelők vannak. Az érintett cégek pedig ezekből az állami megbízásokból a piaci átlagnál jóval nagyobb összegeket tesznek zsebre: profitrátájuk nem ritkán a három-négyszerese a piaci átlagnak.
A 61 milliárdos osztalékban ráadásul csak azokat a kifizetéseket számoltuk bele, amelyek közvetlenül Mészáros Lőrincnek jártak, az ismerten hozzá köthető magántőkealapokba áramló milliárdokat nem. Pedig például az autópálya-koncesszión az utóbbiak sem kerestek rosszul.
Visszafogott ötmilliárdok, százmillió politikusoknak
Bár Mészárosnál jóval visszafogottabbak voltak, azért a többi kormányközeli topmilliárdos is olyan összegeket markolt fel cégeiből, amennyiük a Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor összesen sem volt. Szíjj László például kizárólag birodalma központi cégéből, a Duna Aszfaltból vett fel pénzt, és a korábbi évekhez képest abból sem kiugróan sokat. Pedig a csoport nem teljesített rosszul, a Duna Aszfalt közel 21 milliárdos profitja, ha nem is rekord, de az egyik legmagasabb a cég történetében. A nyereség nagy részét azonban Szíjj a cégben hagyta, és csak 5 milliárd forintot fizetett ki magának.
Hasonló nagyságrendű osztalékjövedelemhez jutott Orbán Viktor kötélbarátja is. Garancsi Istvánnak több cége is fizetett, és ezekből együttesen jött össze valamivel több mint 5 milliárd.
A kormányközeli oligarchák milliárdos kifizetései még Mészáros rekordosztalékával sem annyira meglepőek: az ilyenek hírekre már akkor sem különösebben érzékeny a közvélemény, ha láthatóan közpénzen gazdagodnak tízmilliárdokkal ezek az emberek. A dolog mindössze annyiban érdekes, hogy a jelek szerint a Fidesz vezetésében még szűk két héttel a választások előtt sem láttak kockázatot abban, hogy a párthoz köthető milliárdosok ilyen mértékű gazdagodásáról jelennek meg tucatszám cikkek.
Ami pedig talán ennél is furcsább, hogy a kormánytagok vagy családtagjaik hasonló gazdagodásában sem láttak rizikót. Bár ezekben az esetekben legalább egy nagyságrenddel kisebb összegekről beszélhetünk, de tíz vagy éppen százmilliókat több vezető kormánypárti politikus is felmarkolt.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter közel 1 milliárd forintot vett fel a cégéből;
Szijjártó Péter felesége 525 millió forintot egy olyan vállalatból, amelynek honlapja és telefonszáma sincs;
Lázár János 58,8 millió forinthoz jutott a luxus vadászházát birtokló vállalkozásból;
Matolcsy Ádám pedig 670 milliót fizetett ki magának féltucat céget összefogó vagyonkezelőjéből.
Az Orbán-családnál ezúttal visszafogottabbak voltak. A miniszterelnök veje, Tiborcz István cégbirodalma például egyáltalán nem fizetett osztalékot. Pedig lett volna miből, hiszen a BDPST Zrt. tavaly is 8 milliárd forint feletti adózott nyereséget hozott össze, többnyire ezúttal is rejtélyes forrásból. A kormányfő édesapja a nagyobbik bányacégből ezúttal is kapott 960 millió forintot, az elmúlt évekhez képest azonban ez sem számít kiugrónak.
Összességében tehát az látszik, hogy Orbán Viktor - ahogy ő fogalmazott - most már tényleg nem foglalkozik üzleti ügyekkel. A kormányban láthatóan már nem tartanak attól, hogy a NER-es oligarchák és politikusok gazdagodásáról szóló hírek számukra kedvezőtlenül befolyásolnák egy választás kimenetelét. A közpénz magánvagyonná konvertálása a napi rutin része lett, ami miatt már nem kell magyarázkodni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy gyorsan összejön a következő 1000 milliárd is Mészáros LőrincnekA felcsúti milliárdos egyik építőipari cége fizikai alkalmazottak nélkül hozott össze közel 51 milliárdos profitot, amit Mészáros Lőrinc ki is vett a vállalatból.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTovábbra is rejtélyes forrásból ömlenek a milliárdok Orbán Viktor vejéhezA BDPST Zrt. - épp a kormányfő születésnapján közzétett - éves beszámolójából kiderül, hogy a vállalat 2023-ban is masszív, 8,8 milliárdos nyereséget termelt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz év alatt 10 milliárd forinttal gazdagodtak Orbán Viktor szüleiOrbán Győző cégei a 2004 és 2013 között tíz évben 856 millió forint osztalékot fizettek, az ezt követő évtizedben azonban ennél közel 10 milliárd forinttal többet.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Kampányüzemmódban a NER: Mészáros Lőrinc pár óra alatt döntött 60 milliárdról | A kormányban már nem tartanak attól, hogy a NER-es oligarchák és politikusok gazdagodásáról szóló hírek számukra kedvezőtlenül befolyásolnák egy választás kimenetelét. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240606/kampanyuzemmodban-a-ner-meszaros-lorinc-par-ora-alatt-dontott-60-milliardrol/ | 2024-06-06 15:56:00 | true | null | null | G7 |
Bemutatta a magyar önkormányzati választásról szóló előzetes jelentését a Választási Megfigyelő Szervezetek Európai Hálózatának (ENEMO) a 2024-es magyar önkormányzati választásokat megfigyelő nemzetközi missziója. Mint Pierre Peytier, a szervezet képviselője elmondta: a választási folyamat minden aspektusát megfigyelték, így a kampányt, a kampányfinanszírozást, a médiakörnyezetet, több szavazóhelyiségben pedig a szavazás folyamatát.
A szervezet szerint a jelenlegi jogi keretrendszer hiányosságai negatívan befolyásolták a választást a kormánypárt javára. Aggodalomra adott okot a kampányban a lázító retorika, az árnyékfinanszírozás, a médiaelfogultság és az, hogy a részt vevő pártoknak egyenlőtlen lehetőségei voltak - állapította meg az ENEMO. Jó hír viszont, hogy maga a választási adminisztráció hatékonyan, szakszerűen működött
Nino Rizhamadze, a szervezet egyik tagja közölte, hogy a nemrég elfogadott szuverenitásvédelmi törvény megítélésük szerint negatívan hatott a média és a civil társadalom helyzetére, ilyen jogszabály elfogadása hat hónappal választás előtt szokatlan.
Kristina Kostelac, a szervezet másik tagja kijelentette: az ENEMO elítéli az olyan típusú választói megtévesztési stratégiát, hogy az egyik főpolgármester-jelölt 48 órával a választás előtt visszalép, és támogatóit arra kéri, hogy az állítólag független jelöltre szavazzon, mert ez befolyásolja a választási eredményeket. (Ezzel a fideszes főpolgármester-jelölt, Szentkirályi Alexandra visszalépésére utalt.)
Kostelac szerint az aláírásgyűjtő ívek begyűjtésének folyamata alapvetően rendben volt. Az viszont, hogy 859 településen csak egy polgármester indult, nem jó a pluralizmusra nézve, és akadályozza a különböző politikai lehetőségek közötti választás jogát. Hozzátette: számos helyen találtak etikátlan adatfelhasználásra, az állami források kampánycélokra fordítására és helyi hatósági nyomásgyakorlásra utaló jeleket, valamint aggodalmát fogalmazta meg a gyermekek kampányrészvétele miatt.
A megfigyelő szerint a kampányfinanszírozási szabályok szemben állnak az európai normákkal: a kampánypénzek költésének nincs jogi korlátozása az önkormányzati kampányban, és ez hátrányba hozza a kisebb pártok jelöltjeit vagy a független jelölteket. Ilyen pénzügyi átláthatósági problémaként említette például a CÖF és a Megafon hirdetési pénzeit.
Ana Mihajlović a szervezet részéről hozzáfűzte: a választási határok átrajzolása hat hónappal a választás előtt ellentétes volt a nemzetközi normákkal. Tapasztalták a választók személyes adatainak kiszivárgását, eladását is. Az egyik budapesti kerületben például jogellenesen regisztrált (venezuelai) választópolgárok befolyásolhatták a választást. Ez utóbbi esetet még vizsgálják.
Mihajlović szerint a szavazat titkosságát tiszteletben tartották a választáson, de az esetek 9 százalékában több mint egy személy tartózkodott a megfigyelt szavazásnál a szavazófülkében. Sőt, a választópolgárok 3 százaléka nem tudott titokban szavazni a fülke elhelyezkedése miatt. Szavazatvásárlásról, láncszavazásról számoltak be nekik néhány helységben. Utóbbinál egy ember kihoz egy üres szavazólapot, amit a megbízó tölt ki, majd ezt a következő megvesztegetett ember viszi be és dobja be az urnába, és a folyamat így folytatódik. A nemzetközi megfigyelő tapasztalatai szerint a szavazásról szóló jegyzőkönyvek megfelelően készültek el, a folyamat általában átlátható, egyenes volt.
Teodora Gilić nemzetközi megfigyelő kijelentette: aggódik a médiapluralizmus alacsony szintje miatt. Az ENEMO úgy értékeli, hogy a kampányban a Fidesz-közeli politikai szereplők és a kormányzati emberek megkülönböztető, diszkriminatív magatartást mutattak a független médiával szemben. Véleménye szerint a politikai nyomás mind az országos, mind a helyi médiumokban nyilvánvaló volt. A megjelenések elfogultságát az is bizonyította, hogy több kormánypárti médium részt vett a Fidesz kampányában.
Gilić közölte azt is, hogy aggódik a közösségi média jogi szabályozásának hiányai miatt, mert azok lehetővé teszik a politikai pártoknak, hogy széles körű és korlátlan közösségi kampányt folytassanak. Emellett megnyitják az utat a visszaélések, a lázító narratívák, a félretájékoztatás és a kiegyensúlyozatlan kampányolás előtt, és elszámoltathatóság nélkül jelentősen befolyásolhatják a szavazást. Gilić közölte, aggasztó az oroszbarát narratívák, és az EU-ellenes narratívák felerősödése is. | A nemzetközi választási megfigyelők megtévesztésnek nevezték Szentkirályi Alexandra választás előtti visszalépését | Bemutatta a magyar önkormányzati választásról szóló előzetes jelentését a Választási Megfigyelő Szervezetek Európai Hálózatának (ENEMO) a 2024-es magyar önkormányzati választásokat megfigyelő nemzetközi missziója. Mint Pierre Peytier, a szervezet képviselője elmondta: a választási folyamat minden aspektusát megfigyelték, így a kampányt, a kampányfinanszírozást, a médiakörnyezetet, több szavazóhelyiségben pedig a szavazás folyamatát. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/10/enemo-valasztasi-megfigyelo-kampanypenz-szabalytalansag | 2024-06-10 15:50:00 | true | null | null | Telex |
Megnyerte a polgármester-választást a kétszázmilliós nagyságrendű csalással vádolt, Újszentiván községben független jelöltként indult Putnik Lázár. A Szeged melletti faluban négyen versenyeztek a polgármesteri tisztségért, köztük az eddigi polgármester, Bodó Imre, akitől korábban ugyan megvált a Fidesz, de most a kampányban már újra mellé állt az egykori pártja.
Putnik Lázár 39, 22 százalékkal nyert, Bodó Imre pedig másodikként a szavazatok 28, 22 százalékát kapta meg, az igen magas, 70 százalékos részvételi arány mellett. Putnik Lázár korábban arról volt híres, hogy lakodalmakon vőfélyként alkalmazták, polgármesterként pedig korábban már tizenhét évig vezette az 1900 fős Újszentivánt.
2022 elején tartóztatták le, a gyanú szerint azért, mert összesen 222 millió forintnyi vagyoni kárt okoztak társaival az állami költségvetésnek azzal, hogy túláraztak egy, nagyrészt állami pénzből a faluban épülő munkásszállót. A falu még 2017-ben pályázott új, 80 férőhelyes munkásszállás megépítésére, erre kaptak is 222 milliót, de az összköltséget 371 millió forintra állították be. A vád szerint a beruházást nagymértékben túlárazták. A megszerzett pénz egy részéből a volt polgármester cége vásárolt vadászházat, míg más része szintén az érdekeltségébe tartozó helyi szövetkezethez jutott.
Emiatt Putnik polgármesteri pályafutása 2022-ben véget ért, letartóztatták, egy évig volt letartóztatásban. 2023. februárban helyezték szabadlábra, és mivel vádat emeltek ellene a Szegedi Törvényszéken, a bíróságon folytatódik az ügye. A Telex többször is hívta az újszentiváni polgármesteri hivatalt, de az minden telefonszámán elérhetetlen. | Csalással vádolják, de így is megnyerte a polgármester-választást az újszentiváni Putnik Lázár | Megnyerte a polgármester-választást a kétszázmilliós nagyságrendű csalással vádolt, Újszentiván községben független jelöltként indult Putnik Lázár. A Szeged melletti faluban négyen versenyeztek a polgármesteri tisztségért, köztük az eddigi polgármester, Bodó Imre, akitől korábban ugyan megvált a Fidesz, de most a kampányban már újra mellé állt az egykori pártja. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/10/csalassal-vadoljak-de-igy-is-megnyert-a-polgarmester-valasztast-az-ujszentivani-putnik-lazar | 2024-06-10 12:23:00 | true | null | null | Telex |
Tavaly szeptemberben egy környékbeli fideszes polgármester tippje alapján jelentkezett be a Debreceni Egyetem a Siófok város tulajdonában álló egykori Sió és Hullám szállóért, ami korábban a Gábor Dénes főiskola hallgatómentes kampusza volt. Kezdetben ingyen kérték, az épület megvásárlását is felajánlották, majd olyan szerződés jött létre, ami enyhén szólva is furcsa. A vevő által megbízott jogász fogalmazta szerződés tartalmazza, hogy elővásárlási joga legyen a bérlőnek az épületre, amelyért bérleti díjat nem fizet, de tizenöt év alatt egymilliárd forintot költ felújításra, amely munkálatok között erősen túlárazott tételek is szerepelnek, többek között WiFi hálózat kialakítása 130 millió (forint) értékben. A felújításokról háromtagú bizottság dönt, amelynek egyik tagja az önkormányzat embere, tehát a bérlő emberei simán leszavazzák majd az önkormányzat érdekét, a bérlő diktálja a feltételeket.
A szerződéssel az önkormányzat pénzügyi és tulajdonosi bizottsága nem értett egyet. Márciusi ülésén azt a határozatot hozta, hogy a Debreceni Egyetem használja az épületegyüttes oktatási részét, a szállodai (kollégiumi) szárny és az étterem esetében pályázati úton kereskedelmi hasznosítással próbálkozzanak előbb. A képviselő-testület március 28-i ülésen Lengyel Róbert utolsó napirendi pontként rendelte tárgyalni az eredetileg nyolcadikként besorolt előterjesztést, a Petőfi sétány 1. bérleti szerződését, hogy a később érkező fideszes Szamosi Lóránt is odaérhessen. Huszonhat napirendi pont megvitatása után azonban még mindig nem ért vissza a fideszes képviselő, ezért Lengyel szünetet rendelt el és az egész testület további közel egy órát várt rá. Aztán a polgármester javaslatára leszavazták a bizottság javaslatát a versenypiaci hasznosítás vonatkozásában, és úgy döntöttek, hogy az egész épület rögtön az egyetem használhassa. Ezen az ülésen Lengyel a korábbi kritikákra kijelentette, hogy akinek nem tetszene a döntés, forduljon a törvényességi felügyeleti szervhez.
Ez meg is történt. Civilek adták össze az ügyvédi költséget, egy budapesti ügyvédi iroda fogalmazta az iratot, amit a bizottság egy kültagja adott be. Egyben hűtlen kezelés miatti feljelentés is történt, amit a rendőrség első körben elutasított azzal, hogy még nem következett be kár, mert a szerződés nincs aláírva. Ez ellen az érintettek panasszal éltek. A szerződést pedig azóta aláírták.
Mi a furcsa a szerződésben? Először is az, hogy a testület által a március végi elfogadott kontraktus eltér attól, amit valójában aláírtak. Az elfogadott szerződésben az ingatlan elsődleges használati céljai között van megnevezve a szállás, vendéglátás, rendezvénytartás tevékenység az oktatás, kutatás mellett. Siófokon az eddig felsőoktatási tevékenységet végző intézmények megelégedtek az oktatási szárnnyal. A szállás, vendéglátás, rendezvénytartás nem közfeladat, ez ellentmond a szerződés szellemének. Ráadásul ha az egyetem végez szállás-szolgáltatást (akár csak "vállalati üdülő" jelleggel), abból a városnak IFA- és IPA-bevétele nem származik.
Hasonló barátságtalan pont az is: "Az Önkormányzat tudomásul veszi, hogy az Ingatlan használatának célja felsőfokú oktatás, egyéb oktatási tevékenység, kutatás és ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek folytatása, mindezt az Egyetemre vonatkozóan jogszabályi és hatósági előírások, valamint az Egyetem saját döntésének megfelelően - a működésére vonatkozó mindenkor hatályos jogi és belső szabályzata szerint és Alapító Okirata szerint - értve (e szabálynak megfelelően az Egyetem belátása szerint, az Önkormányzattól függetlenül jogosult dönteni az Ingatlanban folyó tevékenységekről, azok kereteit, formáját, időtartamát és feltételeit is ideértve)." Vagyis a szerződéstervezet egyáltalán nem tartalmaz kötelezettséget arra, hogy az egyetem köteles az ingatlanban oktatási, kutatási tevékenységet folytatni. Ha úgy dönt, használhatja az ingatlant szállásként és étteremként és fizető parkolóként for profit jelleggel, ebbe a városnak beleszólása nincs, az oktatási-kutatási céltól eltérést semmi nem szankcionálja a szerződésben.
Ezen felül: "Felek rögzítik, hogy az Egyetem az Ingatlan felmerülő esetleges szabad kapacitásainak hasznosítására, beleértve harmadik személynek történő eseti jellegű, vagy alapfeladatát kiegészítő szolgáltatás céljából történő bérbeadást is, jogosult azzal, hogy a hasznosítás során okozott károkért felelősséggel tartozik. Az Ingatlan felmerülő esetleges szabad kapacitásainak hasznosításához az Önkormányzat a jelen szerződés aláírásával hozzájárulását adja." Magyarul: az egyetem nagyobb ingatlanrészt igényel, mint amit használni tud és akar, azzal a kifejezett céllal, hogy azt harmadik személynek albérletbe adja, és ennek hasznait szedi, az önkormányzatnak a bevételből semmi sem jut, bérleti díjat sem kap. Például előfordulhat, hogy szép NER-szálloda fog üzemel a NER-es étterem mellett, amelynek hasznait kizárólag az egyetem szedi. A szállodai részt egyébként jelenleg bérlő használja, szezonális jelleggel, havi 5 millió forint bérleti díj ellenében.
Ugyanígy: "Felek a jelen szerződésben foglaltak biztosítására az Ingatlan (annak egészére, 1/1-ed tulajdoni illetőségére) vonatkozóan az Egyetem javára a jelen szerződés időtartamára használati jogot, valamint elővásárlási jogot kötnek ki, az Önkormányzat szavatolja a használati jog, valamint az elővásárlási jog fennálltát és annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzését (bejegyezhetőségét) a szerződés hatálya alatt (jogszavatosság)." "Szerződő felek megállapodnak, hogy a jelen Megállapodás bármely jogcímen történő megszűnése esetén az Egyetem részére biztosított elővásárlási jog automatikusan megszűnik, és annak törlését Felek közös nyilatkozatban jogosultak kérelmezni az illetékes földhivataltól." Tehát ha a Debreceni Egyetem valamilyen okból nem írná alá a közös nyilatkozatot (mert erre semmi nem kötelezi), akkor Siófok semmit nem tehetne, mert hasznosítani sem tudná az épületet tizenöt évig, sem saját magának, sem bérbeadással. A rendes felmondást egyébként a szerződés kizárja.
Furcsa továbbá az is, hogy "Felek az Ingatlan és az Ingóságok használatának ellenértékét a 15 (tizenöt) éves határozott időtartamra 1 000 000 000 Ft + Áfa azaz egymilliárd forint + Áfa összegben határozzák meg...." Az ingatlan szakértői szakvélemény szerint a használat ellenértéke, havi bérleti díja 7 382 000 forint. Ezzel szemben az egyetem 5 555 555 forintot fizetne, ami a szakértő által megállapított összeghez képest 25 százalékos eltérés. Az egyetem által fizetendő egymilliárd forint a 9249 négyzetméter területre 600 forint/négyzetméter, azaz mintegy 20 eurocent, holott irodát bérelni vidéken is minimum 5 eurótól lehet, étterem és szálloda bérlésről nem is beszélve.
A szerződés egyáltalán nem számol amortizációval. A mellékletben szereplő tételek (festés, mázolás stb.) avulási értéke jelentős, a 15-20 éves futamidő lejárta után az önkormányzat kezdhetné újra felújítani a lelakott épületet.
A bizottsági külső tag már március 26-án írásban javasolta, hogy az épületet a város vagyonrendeletében a forgalomképes ingatlanok közül sorolják át a korlátozottan forgalomképes ingatlanok közé (a víztoronnyal és a strandokkal együtt), amelyeket így megterhelni nem lehet, eladni pedig csak önkormányzati vagy állami szervnek lehetne. A javaslatot Lengyelék figyelmen kívül hagyták.
A szerződéssel kapcsolatos minden aggály és ellenérv ellenére a kontraktust Lengyel május 17-én kampányesemény keretében aláírta. Annyi változás történt az előzőekhez képest, hogy a külső tag javaslatára a bizottság a tizenöt év utáni plusz öt éves használat összesen háromszázmillió forintos díját 2024-es bázisévnek tekintve inflációkövető mértékben rendelte megjelölni, ezt a képviselő-testület is jóváhagyta, mire ettől a ponttól az egyetem eltekintett, tehát ilyen feltételek mellett öt évvel rövidebb ideig kívánja használni az épületet. Természetesen nem arról van szó, hogy a szerződés ellenzői nem szeretnék, ha felsőoktatási képzések elérhetők lennének Siófokon, de a város vagyongazdálkodásában tiszta kereteket akarnának. | Kié lesz Siófok legpatinásabb, Balaton-parti épülete? | Lengyel Róbert polgármester úgy is aláírta a Debreceni Egyetemmel kötött furcsa bérleti szerződést a város legpatinásabb épületére, hogy tudta, törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban az ügyben, és rendőrségi ügy is lett belőle. Különös kedvezmények a Fidesznek, aggodalom az elővásárlási jog miatt, az oktatás bizonytalan, az épület eladósorban maradt. A városban sokan nem értik, miért kell ezt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kie-lesz-siofok-legpatinasabb-balaton-parti-epulete-268629 | 2024-06-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Szekszárd régi uszodáját 2015-ben zárták be, az akkori fideszes polgármester 2017-re ígérte az új létesítmény elkészülését. Az építkezésnek végül 2018-ban álltak neki, de az uszoda még mindig nincs kész, holott már egy csomó közpénzt elköltöttek rá. Most egy újabb kormányközeli építőcsapat fut neki a beruházásnak, további milliárdokért.
Az első kivitelezővel szerződést bontott az önkormányzat, mert hiába fizetett a cégnek, nem haladt az építkezés. Rendőrségi nyomozás is volt az ügyben, de azt állapította meg, hogy nem történt bűncselekmény. Lázár János 2022-ben aktivizálta magát az ügyben, hogy befejezzék végre az évek óta húzódó projektet. Talán most sikerülni fog.
2022 novemberében az akkori polgármester, Ács Rezső (Fidesz) és Horváth István fideszes országgyűlési képviselő meghívására Szekszárdra látogatott Lázár János. Az építési és beruházási miniszter úgy gondolta, hogy pontot tesz egy akkor közel 7 éve húzódó történet végére.
Lázár a helyszínen azt ígérte, megbeszéli Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy a koloncként hagyott szekszárdi uszodát állami beruházásként folytassák, s akkor 2024 tavaszára el is készülhet - írta akkor a TEOL.
2015 óta ígérik az új uszodát
Szekszárd Megyei Jogú Városa rögös utat járt be az új uszodával kapcsolatban. Az 1970-es években épült, 12×33 méteres medencét tartalmazó régi létesítményt 2015-ben zárták be statikai okokból. A bezárás évében Szekszárd akkori, fideszes polgármestere, Ács Rezső arról beszélt, hogy amint megérkezik a Modern Városok Program keretében beígért 2,3 milliárd forint, kiírják a feltételes közbeszerzési eljárást és 2017-re megépülhet az új uszoda.
A 2017-ből 2018 március vége lett: ekkor tették közzé a szekszárdi sportuszoda kiviteli munkáira kiírt nyílt közbeszerzés eredményét. Az akkori kiírás szerint a feladat a meglévő strand- és élményfürdő területének dél-keleti részén, a jelenlegi főépülethez kapcsolódó sportuszoda teljes körű megvalósítása volt.
Az első tender nyertese az AQUAPLUS Kft. lett nettó 2,3 milliárd forintos ajánlattal.
Az önkormányzat és a sportközpont 2018 március elején kötötte meg a kivitelezési szerződést az AQUAPLUS Kft.-vel. Az építmény alapkövét 2018. március végén tették le, a polgármester akkori bejegyzése szerint "a kivitelező már gőzerővel dolgozik a munkaterületen".
Az AQUAPLUS Kútfúró, Építő és Termál-energetikai Kft.-t kormányközeliként szokták emlegetni, ugyanis az ügyvezetője, a többségi, 95 százalékos szavazati joggal rendelkező György Zoltán Árpád korábban közösen volt tulajdonosa az Aqua Holding Befektetési és Tanácsadó Kft.-nek Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselővel.
Az Aqua Holding Kft.-ben György Zoltán az Aquaplus Kft.-n keresztül 2002 eleje és 2005 vége között, majd magánszemélyként 2011 végéig volt tulajdonosa. Bánki Erik országgyűlési képviselő, a parlament gazdasági bizottságának elnöke 2006 augusztusától 2010 júliusáig volt az Aqua Holding Kft. tulajdonosa György Zoltánnal közösen.
A 24.hu 2020-ban arról írt, hogy a kormány 25 milliárd forint értékben támogatott Magyarországon működő építőipari cégeket, és ebből a keretből 859,7 millió forint az Aquaplus Kútfúró Kft-nél landolt. A lap párhuzamot vont Bánki Erik fideszes képviselővel, akivel a többségi tulajdonos György Zoltán korábban üzletelt.
"Nem történt bűncselekmény"
A szekszárdi önkormányzat és a cég az eredeti megállapodást több alkalommal is módosította, melynek eredményeképpen a vállalkozói díj megemelkedett és több részszámlát is benyújthatott az AQUAPLUS. A részszámlák kifizetése ellenére azonban a cég kezdeti lendülete elapadt, a munkálatok megakadtak, végül 2022 júliusában az önkormányzat szerződést bontott a kivitelezővel.
A részletekről Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő 2021-es írásbeli kérdésében olvashatunk. A képviselő leírta, hogy igazságügyi szakértőt kértek fel a beruházás kivizsgálására, aki megállapította, hogy "a kötbérmentes 62,5 százalékos készültségi fok nem teljesült" és "a véghatáridő teljesítése is lehetetlenné vált".
A Pintér Sándor belügyminiszternek címzett kérdésben Harangozó rámutatott, hogy "megalapozott annak gyanúja, hogy a vállalkozó által benyújtott számlák kifizetése - a munka készültségének viszonylatában - jogszerűtlen volt". Azonban a szekszárdi "önkormányzat részéről mégis kiadták a teljesítésigazolásokat, ráadásul I. osztályú, hibátlan minőséget igazolva, ezzel vagyoni hátrányt okozva az önkormányzatnak".
Az MSZP-s azt politikus írta, a "gyanú szerint ezzel kimerülhetett - szándékosságtól függően - a hűtlen vagy hanyag kezelés bűntettének tényállása". A képviselőnek Pintér Sándor belügyminiszter válaszolt, aki arról tájékoztatta Harangozót, hogy a szekszárdi uszoda ügyében a rendőrség nyomozást rendelt el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
A belügyminiszter március elsejei levelére nagyon gyorsan reagált a szekszárdi rendőrség, ugyanis nem sokkal később a Tolnatáj Televízió arról készített riportot, hogy megalapozatlan volt a feljelentés, és
nem történt bűncselekmény a szekszárdi uszoda építése kapcsán.
A Tolnatájban bemutatott 1700/158/2020. bü jelű rendőrségi határozat szerint "Mivel a cselekmény nem bűncselekmény", az eljárást megszüntették.
Újabb milliárdokat költenek rá
Lázár János építési miniszter 2022 novemberi látogatása óta teltek-múltak a hónapok, s közben Ács Rezső polgármestert összeférhetetlenség miatt leváltották tavaly nyáron. Majd elérkezett 2024 tavasza, és bár az uszoda még mindig nem készült el, legalább már kihirdették az újabb kivitelezési eljárás eredményét.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium által 2023 őszén kiírt közbeszerzési eljárás nyertese 2024 áprilisában
a VEMÉV-SZER Kft. és a Laterex Zrt. konzorciuma lett nettó 3,235 milliárd forintos ajánlattal.
A tenderre mások is jelentkeztek: az AKTÍV Ipari, Építőipari és Kereskedelmi Kft. nettó 3,249 milliárdért, a Dél-Konstrukt Zrt. nettó 4,2 milliárdért, a Viva Palazzo Zrt. nettó 4,4 milliárdért vállalta volna a megbízást. Vagyis a legolcsóbb ajánlat nyert. Pályázott a munkára a Denco Klímatechnikai Kft. is, ám a cég ajánlatát érvénytelennek nyilvánították, mert nem csatolt minden szükséges dokumentumot a jelentkezéséhez.
A tenderleírás meglehetősen virágnyelven fogalmaz az előző, befuccsolt építkezéssel kapcsolatban: "A kivitelezés első üteme 2022.07. 05. napján lezárult. (...) Az épület kivitelezése kb. 60 %-os készültségen állt meg, jelenlegi készültségi állapot nem ismert."
A VEMÉV-SZER Kft. és a Laterex Zrt. feladata az építmény állapotának felmérése és a beruházás befejezése. Mindezzel 480 napon, vagyis 16 hónapon belül kell elkészülniük. A tervek szerint a közel 2500 négyzetméteres, háromszintes épületben egy 25 m x 33 m-es 2,20 m vízmélységű nagymedence és egy 8 m x 16 m-es 0,8 m vízmélységű tanmedence lesz.
Régi motorosok a szakmában
Máté Péter szekszárdi fideszes politikus a napokban a TEOL hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy "a most megbízott vállalkozások (a VEMÉVSZER és a Laterex - a szerk.) komoly referenciákkal rendelkeznek hasonló beruházások terén, így biztosak lehetünk abban, hogy minőségi munkát végeznek".
Az biztos, hogy mindkét cég régi motoros nemcsak a szakmában, hanem a közbeszerzési eljárásokban is. Amint arról 2023-ban írtunk, a Veszprémben megvalósult Digitális Élményközpontra kiírt közbeszerzést is a VEMÉV-SZER nyerte el párban a SWIETELSKY Magyarország Kft.-vel nettó 9,4 milliárd forintért. A cég emellett részt vett a Gyárkert Kultúrpark és az Acticity tervezésében és kivitelezésében is ugyanitt. A veszprémi parkolót a kormányközeli WHB-val karöltve építhette meg 2,2 milliárdért.
Nem a szekszárdi az első eset, hogy uszodaépítésre állt össze a most Tolnában nyertes két cég. 2020-ban arról számoltunk be, hogy a veszprémi uszoda megvalósítására csak harmadszori nekifutásra sikerült megállapodnia a beruházó Nemzeti Sportközpontnak a kivitelező páros VEMÉV-SZER Kft.-vel és a Laterex Zrt.-vel.
A történet pikantériája pedig az volt, hogy már a kezdetekkor kiderült, hogy a tervezett 9,4 milliárd forint helyett 10,6 milliárdba fog kerülni az építkezés. Az árba ugyanis belekalkulálták azt, hogy a szintén tervbe vett Veszprémi Aréna bővítés során már kiépítik a közműrendszert, azonban az Aréna bővítése nem kezdődött el.
A Laterex Zrt. a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV partnereként is feltűnt már korábban. A Veresegyházi Katolikus Gimnáziumot például 2,3 milliárd forintért építették fel közösen, és konzorciumban voltak a kivitelezői a városban 2,1 milliárdért megépült Szentlélek templomnak is.
Arról is írtunk, hogy a Laterex Zrt. négy éve egyedül nyerte meg a gazdagréti tanuszoda közbeszerzését, igaz itt is harmadszorra lett érvényes az eljárás, amit nettó 870 millió forintért építhetett meg. A cég emellett tavaly 5,6 millió euróért (2,1 milliárd forint) újíthatta fel azt az elegáns villát, amit a magyar állam 2021-ben vásárolt Brüsszel kormányzati és diplomáciai negyedében.
A VEMÉV-SZER Kft. már leadta a 2023 évre vonatkozó mérlegét és eredménykimutatását, ebből tudhatjuk, hogy értékesítésének nettó árbevétele elképesztő növekedést mutat. 2023-ban 19,6 milliárd forint volt a forgalma, míg a megelőző 2022-es évben 16,6 milliárd.
A korábbi két évben, 2020-ban és 2021-ben ez a tétel 10 milliárd forint körül mozgott, míg 2018-ban és 2019-ben körülbelül a tavalyi negyede, 5,3 milliárd forint volt csupán. A cég a 2023-as rekordbevételből rekordnyereséget ért el: 5,5 milliárd forintot.
A Laterex Zrt. esetében egyelőre még csak a 2022-es év pénzügyi adatai nyilvánosak: a cégnek abban az évben nettó 38,3 milliárd forint volt az árbevétele. Az azt megelőző 2021-es évben 19,2 milliárd forint, 2020-ban 11,9 milliárd forint, a 2018 és 2019-es években kb. 13 milliárd forint volt a vállalkozás forgalma. A 2022-es 38 milliárdos forgalomból rekord magas, 7 milliárd forint profitot sikerült összehoznia.
Török Ágnes
Címlapkép: A szekszárdi uszoda 2024 május végén (fotó: Átlátszó/Török Ágnes) | Talán jövőre kész lesz a 9 éve beígért uszoda, de kell még hozzá 3,2 milliárd forint | Szekszárd régi uszodáját 2015-ben zárták be, az akkori fideszes polgármester 2017-re ígérte az új létesítmény elkészülését. Az építkezésnek végül 2018-ban álltak neki, de az uszoda még mindig nincs kész, holott már egy csomó közpénzt elköltöttek rá. Most egy újabb kormányközeli építőcsapat fut neki a beruházásnak, további milliárdokért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/06/12/talan-jovore-kesz-lesz-a-9-eve-beigert-uszoda-de-kell-meg-hozza-32-milliard-forint/ | 2024-06-13 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Alig avatták fel a 47 hektáros Balaton-parti Club Aliga új kikötőjét, néhány napra rá a Pécsi Törvényszék megsemmisítette a létesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyét,
osztva az Aligai Fürdőegyesület (AFE) álláspontját, miszerint azt a hatóság jogszerűtlenül adta ki.
Pontatlan volt a hatóság?
A május végi sátras avatóünnepségre ezúttal is csak a helybéli lakosokat és helyi ingatlantulajdonosokat engedték be, ott hangzott el a Narancs.hu-t tájékoztató helyiek szerint, hogy a kikötővel minden rendben, használatbavételi és vízjogi üzemeltetési engedélye is van, csak éppen mindkettő közigazgatási per alatt áll az AFE "jóvoltából". Ez a helyzet változott azóta annyiban, hogy immár vízjogi létesítési engedélye nincs, a használatbavételi engedélyről pedig várhatóan július 10-én hoz döntést a Pécsi Törvényszék. S hogy mit is kifogásolt az éppen soros Club Aliga-"fejlesztés" kapcsán a pert indító és már több hasonló pert megnyerő AFE? Bukovszki András, a civil szervezet alelnöke szerint egyebek között azt, hogy a kikötőt olyan módon "fejlesztette" a NER-üdvöske, Balázs Attila érdekeltségébe tartozó Pro-Mot Kft., hogy közben eltűnt a korábbi közterület (móló, parti sétány, horgászhely), az új kikötői felépítmény pedig a fejlesztő tulajdonába került, aki így már bármikor lezárhatja a mólót a köz elől.
Az emlegetett, eszem-iszommal zárult kikötőavatón (melyen Takács Károly azóta újraválasztott balatonvilágosi polgármester vágta át a nemzeti színű szalagot) elhangzott az is a Pro-Mot képviselőitől a lapunkat tájékoztató lakosok szerint: a kikötőingatlan továbbra is állami tulajdon, az engedélyt kiadó hatóság nem pontosan fogalmazott, mert valóban arra utal a határozata, mintha a Pro-Mot tulajdonjogot szerzett volna.
Egy, csak egy Balaton-védő
"Szerintünk meg a hatóság egyértelműen fogalmaz: a korábbi móló is állami tulajdon volt, de azt elbontották Balázs Attiláék, az új, lábakon álló móló meg már a tulajdonukba került. Ami állami tulajdonban maradt, a korábbi földterület víz alá került, a halaké, köszönjük szépen" - reagált Bukovszki András, aki, ahogyan mondta, egyedüli Balaton-védő civilként került be múlt vasárnap a balatonvilágosi képviselő-testületbe, a másik öt képviselő az újraválasztott Takács Károly polgármester csapatához tartozik. Így a Club Aliga-ügyekben eddig megszokott 4:3-as szavazati arány októbertől jó eséllyel 6:1-re módosul. (Takács 65 szavazat különbséggel győzte le azt a Hanga Lászlót, aki a jelenlegi testületben az AFE-val szavazó "hármak" egyike. Érdekességként: míg a NER ellen csatázók közül egyetlenként Bukovszki Andrást szavazták be a balatonvilágosiak az új képviselő-testületbe, vasárnap az EP-listán a Tisza Párt kapta a legtöbb szavazatot a településen, nem a Fidesz. Hasonló volt a helyzet egyébként 2022-ben is; az egyesült ellenzék Balatonvilágoson akkor is több voksot kapott, mint a kormánypártok.) De a lényeg Bukovszki szerint az, hogy nem sikerült őket elhallgattatni. "A csata folytatódik, az AFE nem adja fel. A legújabb bírósági ítélet is erőt ad ehhez, meg az a remény, hogy esély nyílt a kiemelt beruházásokról szóló kormányrendelet eltöröltetésére - fogalmazott az AFE-alelnök. - Hamarosan indulhat az országos népszavazás kiírását megelőző aláírásgyűjtés ebben a témában és megkezdődhet a versenyfutás: Balázs Attiláék át tudják-e vinni addig az akaratukat a mostani vagy a következő képviselő-testületen. Azt, hogy az önkormányzat melyik oldalon áll, jól mutatja: a polgármester nem az AFE oldalán, hanem az ellenoldalon lépett a perbe, s a polgármester által felkért jogi szakértő megírta a bíróságnak: a kormányrendelet legutóbbi módosítása az irányadó, miszerint már nem csak szállodafejlesztés, hanem mindenféle komplex ingatlanfejlesztés kiemelt beruházás lehet. A Pécsi Törvényszék a jelek szerint mégsem így látta."
A "fejlesztő" sem adta fel
A befektető is elszánt, nem adja fel az ún. fejlesztési terveit - ezt is a sátras ünnepségen hallották a helyiek a Club Aligát tulajdonló Pro-Mot embereitől (akiktől egyébként kérdezni nem lehetett a megjelent lakosság köréből), s hozzátették azt is: eredeti terveikhez képest lassabb a tempó, bekalkulálják azt is, hogy az AFE rendre bírósági perekkel akasztja meg, lassítja a különféle engedélyek kiadását. De például az Aliga II-es részen (ahol egyelőre áll még a Kádár- és a Castro-villa is), amit az addigi szabad Balaton-parti sétányt is megszüntetve partig érő telkekre parcelláztak és mintegy 7 milliárd forintért értékesítettek, megy minden a maga útján, már sorra adja ki a hatóság az építési engedélyeket a telkekre. S elmondták azt is: amint elindul a beruházás, új településrendezési szerződést kötnek a balatonvilágosi képviselő-testülettel, és miközben agóra, hotelegyüttes, magasparti társasházak és villák épülnek majd,
az ígéret szerint közcélú területek is maradnak a Club Aligában.
S éppen ez az, amit Bukovszki Andrásék hosszú távú garanciák híján fenntartásokkal fogadnak. "Nem a fejlődés ellen vagyunk, hiába állítja ezt rendre a polgármester, de helyette is ellenezzük az olyan fejlesztést, ami a Balaton-partunk elveszítésével járhat. Elzárhatják a kikötőt, lezárhatják a ma még közcélú területeket is, ha ezek az új ingatlanok felépülnek. Csak nem képzeljük, hogy a magánosítás után még évek múlva is kívánatos lesz a »pórnép« az újgazdagok között? Aliga Trianonja, a Balaton legnagyobb ingatlanbiznisze van előkészületben. Most is, mint az 50-es években, megtetszett az uraknak az aligai Balaton-partunk; Rákosiék akkor államosították, most állami és önkormányzati-polgármesteri segédlettel magánosítják, ami már örök időkre fog szólni. Ennyi a tét..."
A Narancs.hu valamennyi, Club Aliga-témában született cikke ide kattintva érhető el: | Folytatódik a harc a Club Aligáért: újabb pert nyertek a civilek | Az Aligai Fürdőegyesületnek adott igazat a bíróság a területet „fejlesztő” NER-oligarchia ellen. A csata tovább folytatódik, ígéri Bukovszki András, aki egyedüliként került be vasárnap az új testületbe az egyesület képviselőjelöltjei közül. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/folytatodik-a-harc-a-club-aligaert-ujabb-pert-nyertek-a-civilek-268707 | 2024-06-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Fidesz vasárnap végképp elvesztette Maglódot. Ugyan a kormánypárt korábban sem vezette formálisan a 12 ezres Pest megyei várost, de 2014 óta támogatta a polgármester civil szervezetét, így több politikusa is volt a képviselő-testületben.A jobboldal helyi viszályai miatt azonban úgy döntött a Fidesz, hogy lecseréli helyi szövetségesét, a Maglódi Polgári Kört (MPK). A kormánypárt márciusban beállt a Fejlődő Maglódért Egyesület (FEMA) mögé, amit az önkormányzat sajtóreferenseként dolgozó Fajka Szilvia alapított 2023-ban. Az alig féléves FEMA 2023 decemberében 4 millió forintot nyert a Miniszterelnökség Városi Civil Alap pályázatán.Bár a választási honlapon nem szerepelt Fidesz-logó a FEMA-s jelöltek mellett, a kormánypárt aktívan segítette Fajkáék kampányát. Szűcs Lajos, a körzet fideszes országgyűlési képviselője rendszeresen feltűnt a FEMA rendezvényein, de Vitályos Eszter kormányszóvivő és Szijjártó Péter külügyminiszter is fotózkodott a FEMA polgármesterjelöltjével.A várt siker ugyanakkor elmaradt. A FEMA az önkormányzati választáson megsemmisítő vereséget szenvedett a MPK-tól.Az MPK polgármesterjelöltje, Kérges László 60,61 százalékos eredménnyel győzött, Fajka csak a szavazatok 26,45 százalékát gyűjtötte be. A harmadik Papp Ildikó, a Megerősítők Egyesület civil polgármesterjelöltje lett 12,94 százalékos eredménnyel.Önkormányzati választás 2024 Feldolg.: 100%PestMaglódPolgármesterválasztásMaglódi Polgári Kör KÉRGES LÁSZLÓ60.61%FEMA FAJKA SZILVIA26.45%MEGE PAPP ILDIKÓ12.94%KépviselőtestületMaglódi Polgári Kör 7FEMA 2Független 1MEGE 1DK 0Utolsó frissítés június 11., 08:36A FEMA képviselőjelöltjei egyik egyéni körzetben sem tudtak győzni. A 8 körzetből 7-ben a MPK politikusai nyertek. Az MPK egyedül a 8. számú választókerületben, Szamoránsky Piroska körzetében nem indított jelöltet. Ott a független Kerek Tibor győzött, a FEMA színeiben induló olimpikon kézilabdázó 26,3 százalékos eredményével csak második lett.A 12 fős maglódi képviselő-testületbe így csak kompenzációs listáról tudtak bekerülni FEMA-s jelöltek. Fajkán kívül Jenei Péter jutott még be a testületbe, ahol az MPK-nak 8 képviselője lesz. | Maglódon rommá verték a 4 milliós miniszterelnökségi forrással támogatott civil szervezetet, ami mögé a Fidesz is beállt | A jobboldal helyi viszályai miatt úgy döntött a Fidesz, hogy lecseréli helyi szövetségesét. De az új sem jött be. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/11/maglodon-romma-vertek-a-4-millios-miniszterelnoksegi-forrassal-tamogatott-civil-szervezetet-ami-moge-a-fidesz-is-beallt | 2024-06-13 13:46:00 | true | null | null | 444 |
Rogán Antal és a Nagy család élete több helyen is összefonódik: a miniszter régi ismerőse egy Nagy András nevű férfi, állítólag még a Rogán-Gaál házaspárnak volt mindenes segítője-intézője. Nagy a cégeivel több ingatlan tulajdonosa, jelenleg az ő II. kerületi villájában lakik bérlőként Rogán Antal.Nagy András fia, Nagy Ádám 2012-ben Rogánék gyerekének keresztapja, majd Rogán kabinetfőnöke lett, a neve pedig Ádámként a Schadl-ügy irataiban is feltűnt, együtt emlegetve a "Tóni és Barbara" párossal. Azóta az ügyészség megerősítette, hogy a három név valóban a Rogán házaspárt és a miniszter kabinetfőnökét takarja.Ezekről is kérdeztük Rogán Antalt a csütörtökön megjelent interjúnkban, amit itt tud megnézni."Ádám ártatlan"A Schadl-Völner ügy dokumentumai között szereplő lehallgatási jegyzőkönyvek szerint Schadl György, a Végrehajtói Kar egykori elnöke sikeres vizsgákat intézett Nagy Ádámnak a Pécsi Tudományegyetemen, az pedig nem csak lehallgatásokban hangzik el, hanem tény, hogy a végrehajtói kar nem sokkal Schadl letartóztatása előtt adott el egy ingatlant Nagy Ádám cégének, első ránézésre piaci ár alatt. Ebben az ügyben nyomozás is indult.Rogán Antal ezekre azt mondta, hogy "minden ügyben megvártam, mi lesz az egyes vizsgálatok eredménye", és állítása szerint ezek a vizsgálatok megnyugtatóan zárultak."Ádám ártatlan ezekben az ügyekben",- mondta Rogán. A felsorolása szerint"A Pécsi Egyetem vizsgálatából kiderült, hogy nem úgy van, ahogy önök azt gondolják, leírták, és nem tudok róla, hogy a nyomozás állapította volna ennek ellenkezőjét".Az ingatlant Nagy cége nyílt pályázaton vásárolta meg, "ha jól tudom, nem is egyszer pályáztatták meg az ingatlant, bárki megvásárolhatta volna minden további nélkül".Rogán egy harmadik, a kérdésünkben nem szereplő ügyet is felhozott, "ha jól tudom, valamilyen autóbérléssel kapcsolatos ügyről van szó", Rogán szerint ebben is tisztázódott Nagy szerepe.A miniszter arra a nyomozati dokumentumra utal, amely szerint Schadl sofőrjének naplóbejegyzései között volt egy olyan, hogy "Nagy Ádámot hívni kocsit elvinni xxx utca". A címen lévő ingatlan tulajdonosa Nagy András. Egy másik bejegyzés szerint egy Mini Cabriót kell elvinni egy bizonyos Nagy Ádámhoz. A bejegyzésben az is szerepel, hogy "1 120 000 kesztyűtartóba". Hogy hogyan tisztázódott Nagy szerepe, azt a miniszter nem részletezi."Nincs okom azt gondolni, hogy bármi törvénytelent vagy szabálytalant követett volna el", mondta a miniszter Nagy Ádámról.Nem tud ilyen beszélgetésrőlEgy másik, de Nagy Ádámmal szintén összefüggő szála a Schadl-ügynek, hogy a lehallgatási leiratok szerint egy Grécs László nevű orvos, magánmentős vállalkozó Schadllel beszélgetve azt mondta, hogy volt "Ádámnál, Tóninál és Barbaránál is", Schadl pedig erre úgy reagál, hogy "valami nagyobb történet körvonalazódik", és hogy Ádám annyit mondott Schadlnek, hogy "a harmincöt év nem megy, de egy tíz-húsz évvel kiudvarolják ezt a történetet".A sajtó úgy rakta össze a képet, hogy valamilyen koncesszióról lehetett szó, amit Schadlék Nagy Ádámmal is egyeztetve próbáltak meg elintézni a koncessziókért felelős miniszternél, Rogánnál. Hogy pontosan miről lehetett szó, arra a Hadházy Ákos által nyilvánosságra hozott nyomozati vallomás utal: állatitetem-feldolgozásról.Rogán a 444 interjújában arra a kérdésre, hogy miért találkozott Grécs Lászlóval, azt mondta,ez nekem azóta is rejtély, megmondom őszintén, én nem tudok ilyen beszélgetésről.A miniszter azt mondta, elgondolkodott, találkozhatott-e "ezzel az emberrel ebben a formában". Szerinte mentőorvosként a covid idején esetleg találkozhatott, mert többször kért covid-tesztet, de a fényképét nem ismerte fel, aminek az is oka lehet, hogy akkor mindenki maszkban járt. "Senkivel nem folytattam ilyen típusú beszélgetést, ami ezt indokolná", mondta.Rogán szerint ezek a koncessziós eljárások "eléggé tiszta körülmények között zajlanak", mindenki láthatja, a kormány mikor mit akar előkészíteni. "Törvényi előkészítés van, komoly dolgokban csináljuk meg", mondta a koncessziókról, hozzátéve, egy kezén meg tudja számolni, hány ilyen döntés volt mindeddig."Ez az egész, amit itt felvetnek, ostobaság".- mondta. Rogán szerint amióta a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyeli, van módja látni, hányan hivatkoznak rá és másokra "Szombathelytől Nyíregyházáig olyan emberek, akikről azt sem tudom, kicsodák". Amikor kell, megtesszük a jogi lépéseket, amikor úgy gondoljuk, van olyan súlyú az ügy, hogy érdemes megtenni a jogi lépéseket, tette hozzá.Rogán azt is mondta, hogy elhangzik vádként, hogy belenyúlt az ügyészségi aktákba."Ha belenyúltam volna, maga szerint lenne benne ilyen beszélgetés?"- teszi fel a kérdést az állítólagos Grécs-találkozóra utalva.A felvetésre, hogy lehet, hogy belenyúlt, csak nem sikerült mindent kihúzatni, mert mint Varga Judit fogalmazott, "Polt nem ura a helyzetnek", Rogán azt mondta, az egész azért képtelenség, mert van egy zárt rendszere ennek. "Az iratok több helyen keletkeznek, keletkeznek a nyomozati hatóságoknál, ügyészségnél, bíróságnál, védőknél. Ha ezek között különbség van, az kimutatható", mondta."Azt tudom önnek mondani, az én lelkiismeretem e téren nyugodt".Arról, hogy magáról a Varga Judit-féle hangfelvételről mit mond Rogán Antal, itt írtunk.A kérdésre, hogy figyelmeztette-e Völner Pált a nyomozásról 2021. november 3-án, és volt-e tudomása a nyomozásról, azt mondta, "nem volt tudomásom, nem figyelmeztettem". Rogán azt mondta, aznap miniszteri értekezletet tartott, azért volt a Karmelitában Völner. A miniszter úgy érvelt, hogy "van-e értelme valakit két nappal más letartóztatása előtt figyelmeztetni?". "Ha lett volna információm, és akartam volna figyelmeztetni, akkor maga szerint miért nem hónapokkal előtte figyelmeztettem?" Rogán megismételte: nem volt információja a nyomozásról.A minisztert kérdeztük Nagy Ádám apjáról és a lakásról is, amiben Rogán lakik. "Régóta ismerem Andrást, nem véletlen, hogy az ő ingatlanjában lakom", mondta Rogán. "Amikor a válásom volt, keresnem kellett egy helyet. Hol keres magának az ember egy lakást, ha nem egy ismerősnél?". A miniszter szerint bár lett volna pénze máshol lakni, "az a normális, ha ismerősnél teszem ezt meg". "Az ingatlan, amit András felajánlott, az minden szempontból tökéletesen megfelelt", mondta. | Rogán Antal: Ha belenyúltam volna a Schadl-ügy aktáiba, akkor maga szerint lenne benne ilyen beszélgetés? | „Amikor a válásom volt, keresnem kellett egy helyet. Hol keres magának az ember egy lakást, ha nem egy ismerősnél?” - mondja a miniszter arról, hogy miért éppen kabinetfőnöke, Nagy Ádám apjának ingatlanjában lakik. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/14/rogan-antal-ha-belenyultam-volna-a-schadl-ugy-aktaiba-akkor-maga-szerint-lenne-benne-ilyen-beszelgetes | 2024-06-14 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Azok után, hogy az állam megvette a Tiborcz-Garancsi érdekeltségben megvalósuló Dürer Park túlméretezett hétemeletes fekete irodaházait (az ügylet részleteiről ebben a cikkünkben olvashat), most újabb bizniszre derült fény. A Gazdasági Versenyhivatal honlapján megjelent egy első ránézésre semmitmondó tájékoztatás, miszerint az állam energetikai cége, az MVM Zöld Generáció Zrt. 100 százalékos tulajdonrészt szerez egy, a neve alapján napelem-parkkal rendelkező társaságban, a Tatooine Solarpark Kft.-ben, amely eddig kormányhoz közel álló üzletemberek között vándorolt kézről kézre. A cég korábban azzal került be a hazai sajtóba, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tiszapüspöki külterületén mintegy 70 hektáron hajt végre gigantikus naperőmű-fejlesztést. Ez nagyjából 10 focipálya méretű területet jelent.Orbán török jó barátjától Tiborczon át vezet az út az államigAz MVM által most felvásárolt cég története 2016-ra nyúlik vissza, akkor alapította egy ma már felszámolás alatt lévő cég, majd rövid időn belül, egy évvel később már egy jól ismert üzletember, Orbán Viktor török jó barátjaként ismertté vált Adnan Polat érdekeltségi körében kötött ki. 2020 év végén aztán az ország több pontján is szolárerőműveket uraló Sájer Gábor vette át a céget, de nem sokáig volt tulajdonos ő sem. 2022 első hónapjaiban ugyanis megjelentek a cégben Tiborcz István üzlettársai, majd nem sokkal később maga Tiborcz István is.A Tatooine-nek közvetett módon, de azóta is ők a tulajdonosai. A cégkivonat szerint 50-50 százalékban birtokolja a napelem-parkot az LPBF Holding Kft., és a Green Energy Investhor Zrt. Míg utóbbi a Tiborczhoz köthető Central European Opportunity Magántőkealap tulajdona, a kft. kicsit összetettebb tulajdonosi szerkezettel bír.Az LPBF Holding tulajdonosa fele-fele részben Dr. Mag Gusztáv ügyvéd bizalmi vagyonkezelőként és a Coactor Kft., amely a 2019 óta Tiborcz üzleti köréhez sorolt Figura Ferenc tulajdonában áll egy cégbíróságra benyújtott irat szerint.Vagyis a Tatooine teljes mértékben Tiborczhoz és üzleti köréhez tartozik.Hogy pontosan mekkora teljesítményű napelem-park van a Tatooine tulajdonában, arra vonatkozóan nincsenek nyilvánosan elérhető információk, a cég beszámolójából azonban sejthető, hogy nem egy kicsi erőműről van szó. Mérlege szerint a birtokában lévő tárgyi eszközök értéke 11,8 milliárd forint volt év végén, ebből 7,4 milliárd forint az ingatlanok, 4,6 milliárd pedig a műszaki berendezések, eszközök, gépek értéke.A fejlesztéseket azonban nem tisztán saját forrásból valósítja meg, hiszen a hitelbiztosítéki nyilvántartás (és a cégkivonata) szerint hitelt vett fel a beruházásokhoz. A tavaly év végi állapot szerint összesen 11,4 milliárd forintos tartozása van, melyből 10,6 milliárd forint hosszú lejáratú kötelezettség.A hiteleket az egykori Budapest Banktól vették fel, annak átalakulása után már a Mészáros Lőrinc-féle MBH Bank felé adós a Tatooine."A naperőműpark megvalósításához kapcsolódó banki hitel fedezeteként a Tatooine Solarpark társaság üzletrészére, követeléseire, ingó vagyontárgyaira, illetve a projekt ingatlanokra (Tiszapüspöki külterület 079/1, 0125/2, 0133, 0134, 0135/1, 0135/2, 0144/5 hrsz-ek) egyetemlegesen jelzálogjog került bejegyzésre 12,079 milliárd forint értékben, illetve ehhez kapcsolódóan elidegenítési és terhelési tilalom" - olvasható a cég frissen leadott kiegészítő mellékletében.A cég könyvei szerint az MBH felé 3 milliárd forint öt éven túli hitellel adósak, míg az állami MFB felé 7,2 milliárddal. Ezek lejárata egyaránt 2040 év vége.Tavaly egyébként már kifejezetten jó évet zárt a Tatooine, hiszen bevételként már 2,5 milliárdot könyvelt el a korábbi 1,8 milliárd forint után, amiből 1,2 milliárdos tiszta profit keletkezett. Ebből osztalékot nem fizettek ki maguknak Tiborczék.A GVH buktatta le az MVM bizniszét?Az MVM május utolsó napján a MVM egy némileg szokatlan közleményt jelentetett meg a honlapján, mely szerint "május 17-én és 31-én aláírt megállapodások értelmében" napelemparkokat vásároltak. Az eset azért is kelthetett feltűnést, mert a közleményben nem tüntették fel az eladó nevét, sem a létesítmények nevét vagy lokációját. Azt azonban elárulták, hogy "a megkötött szerződésekkel összesen 249 MWp beépített teljesítményű naperőmű" kerül az MVM Csoport tulajdonába.Információink szerint ez a méret igen nagynak és értékesnek tekinthető, egy ekkora kapacitás nagyjából 400-450 hektárt foglalhat el, az ügylet értéke pedig nagyságrendileg 250 millió euró, vagyis jelenlegi árfolyamon majdnem 100 milliárd forint lehet.Nem kizárt, hogy ennek az ügyletnek a része a Tatooine Solarpark is.A hvg360 év eleji cikke szerint Magyarországon az állami energiacéget leszámítva a legtöbb engedélyezett kapacitást birtokló napelemes kiserőmű olyan magántőkealapok tulajdonában van, melyek bejegyzett címe megegyezik azzal, ahol Tiborcz István BDPST-csoportja van bejegyezve. Ezen túlmenően a német Uniper, a svájci-magyar MET-csoport, illetve kínai, spanyol, máltai és török tulajdonban vannak napelemparkok. Gyanítható, hogy ha külföldiektől szerzett volna kiserőműveket az MVM, azt a közleményükben is feltüntették volna.Visszatérve a Tatooine-ra, a korábbi híradásokból tudható, hogy a cég 70 hektárnyi területen fejleszt Tiszapüspöki határában. Ha elfogadjuk, hogy az MVM közleményében nevesített ügylet megközelítőleg 250 millió eurós értékű, része a Tatooine, és a sajtóból ismert 70 hektárral számolunk, akkor durva becsléssel élve legalább 15-18 milliárd forintos üzletről lehet szó. Könnyen elképzelhető ugyanakkor, hogy ma már nagyobb kapacitással rendelkezik a Tatooine, ami azt is jelentheti, hogy ennél nagyobb összegről szólhat a biznisz. Hogy még kik érintettek a tranzakcióban, arról nincs információ.Idén év elején egyébként kormány protekcionista reflexe a naperőműves cégeket illetően is megmutatkozott. Ha ugyanis a cégekre külföldi vevő tenne ajánlatot, akkor január közepétől elővásárlási jog terheli a cégeket. Mindez nem ok nélkül történt, hiszen az elmúlt időszakban sorra érkeztek spanyol, dán, német érdeklődők, akik Magyarországon bővítették volna az energiaportfóliójukat. Hogy ebben az esetben is történt-e hasonló érdeklődés, arról nem tudni. | Az irodaházbiznisz után újabb sokmilliárdos üzletet kötött Tiborcz és az állam | Ezúttal az MVM egy állami hitelből is fejlesztett, nyereségesen működő napelem-parkot vett meg a kormányfő vejéhez tartozó cégektől. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/14/az-irodahazbiznisz-utan-ujabb-sokmilliardos-uzletet-kotott-tiborcz-es-az-allam | 2024-06-14 14:17:00 | true | null | null | 444 |
A hat legnagyobb dohányipari szereplő 814,9 milliárd forint bevételt ért el tavaly Magyarországon, 7 százalékkal többet, mint 2022-ben, a profitjuk viszont 28,1 milliárd forint lett, ami 0,3 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest, derül ki a Portfolio elemzéséből. A bevétel jelentős részét a jövedéki adó teszi ki, az öt legnagyobb szereplőnél 477 milliárd forintot, a teljes tavalyi jövedékiadó-bevétel a dohánytermékek után a Pénzügyminisztérium jelentése szerint 505 milliárd forint volt.Az Országos Dohányboltellátó Zrt. bevétele tavaly átlépte az 1000 milliárd forintos értéket, ebből a profit 9,5 milliárd forint volt. Az Országos Dohányboltellátó Kft.-é az összes dohánybolt ellátásának monopóliuma, ennek pedig a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. és a hódmezővásárhelyi Tabán Trafik Kft. a tulajdonosa. A Tabán Trafik egyik tulajdonosa - több áttéten keresztül - Lázár János hódmezővásárhelyi ismerőse, Sánta János. A két tulajdonos tavaly 9,4 milliárd forint osztalékot vett ki a vállalatból.A legnagyobb szereplők közül a Phillip Morris Magyarország Kft. az első, 7,5 százalékkal 341,5 milliárd forintra emelte a bevételét tavaly. Az alternatív dohánytermékek is egyre népszerűbbek, az IQOS-eszközök eladásai tavalyra 21,2 százalékkal emelkedtek, ami 3,86 milliárd forintot jelent. A cég nyeresége 2,26 milliárd forint lett, ami 40 százalékkal kevesebb, mint a 2022-es érték. a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.-nek 201 milliárd forintos árbevétele volt tavaly, ez 3,2 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. Adózott eredménye minimálisan csökkent 11,1 milliárd forintra az előző évhez képest, a londoni anyacég ezt ki is vette osztalékként. a JTI Hungary Zrt.-nek 94,1 milliárdos bevétele volt, 2023-at minimális, 75,1 millió forintos veszteséggel zárta, ami az előző évi 623,5 milliós nyereséghez képest komoly hátralépés. az Imperial Tobacco Kft. 2022. október 1. és 2023. szeptember 30. között 84,1 milliárd forint bevételt termelt, ami az előző év ugyanezen szakaszához képest 6,4 százalékos növekedés. A cég 3 milliárd forintos profitot termelt, amely 4 százalékkal magasabb a korábbi eredménynél. a Continental Dohányipari Zrt. 77,2 milliárdos bevételt termelt tavaly, ez 21,1 százalékos növekedést jelent. A tavalyi 9,7 milliárdos nyereség 17,7 százalékkal több, mint az előző évi. az Alföld Tabak 17,1 milliárd forintos bevétellel zárta a tavalyi évet, és 2,2 milliárdos nyereséget termelt. Ez a legkisebb szereplő a nagyok közül a piacon. | Milliárdokat keres a dohányipar Magyarországon, az állam is nagyon jól jár vele | Az Országos Dohányboltellátó Zrt. profitja tavaly 9,5 milliárd forint volt, a tulajdonosok majdnem az egészet ki is vették osztalékként. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/06/06/dohanyipar-dohanybolt-milliardos-bevetel-magyarorszag | 2024-06-13 23:25:00 | true | null | null | Telex |
Egy éven belül már kínai mozdonyt szerelhetnek össze azokban a járműjavítókban, amelyekben eddig vagy korábban a MÁV szerelvényein dolgoztak. Legalábbis ebben bízik az egyik, neve elhallgatását kérő szereplője annak a megállapodásnak, amelyet Budapesten írt alá a legnagyobb kínai mozdony- és motorvonatgyártó, a CRRC. A ceremónia több magyarországi érdekelt jelenlétében zajlott, és a kontraktus közös gyártási kapacitás létrehozásáról szól. Ágazati szakemberek észszerűnek tartják az együttműködést, hiszen Európa - különösen annak keleti fele - vasúti járművek hiányától szenved.
Ha valaki most például a Siemenstől rendelne mozdonyt, legalább 4-5 évet kellene várnia rá, és még így is méregdrága lenne. A jellemzően olcsóbb terméket kínáló CRRC piacszerzése ráadásul nem is példa nélküli Európában, hiszen négy évvel ezelőtt komplett mozdonygyárat vett a német Vossloh AG-től Kielben. A német versenyhatóság ugyan hezitált, mivel a kínai állam bőséges támogatásokkal könnyíti meg vállalatainak expanzióját, de végül nem talált kivetnivalót a fúzióban.
Egy évvel ezelőtti cikkünk Siemens-ügyben:
A magyar szerződő partner az Acemil Zrt., amelynek a tulajdonosait egy magántőkealap fedi el, de a Direkt36 oknyomozó portál korábbi feltárása szerint a céget szoros kapcsolatok fűzik Rogán Antal miniszterhez. A HVG forrásai szerint ugyanakkor az sem vitatható el, hogy az Acemil vezetőségében helyet foglaló üzletemberek és üzletasszonyok az elmúlt évek alatt remek kapcsolatokat építettek ki Kínában, előttük minisztériumok és iparvállalatok ajtói nyílnak meg, így a magyar kormánnyal együtt nekik is érdekük, hogy működjenek ezek a bizniszek.
A vasútijármű-gyártásba az Orbán-kormány másik üdvöskéje, a Magyar Vagon is beszállhat, amely ugyancsak magántőkealapok mögé rejtve leginkább Hernádi Zsolt Mol-vezérhez kötődik. A HVG információi szerint erről az együttműködésről is folynak tárgyalások. | Orbán Viktor saját haszonszerzése érdekében árulja Magyarországot és Európát Kínának | Egy-két éven belül ezermilliárdos árbevételt hozhatnak az Orbán-kormányhoz közel álló cégeknek azok a megállapodások, amelyeket Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatásán írtak alá. Peking propagandagépezete jogsértő módszerekkel is segít Brüsszel közös elfoglalásában. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240515_hvg-orban-viktor-hszi-csin-ping-kina-bator-a-kis-agitator | 2024-05-16 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
"Az Oxygen Wellness nem más, mint »magánkézbe átjátszott luxuswellness«: kiszakítottak az I. kerületi önkormányzat sportpályájából egy nagy területet, hogy itt épülhessen fel a fitneszközpont, ami ráadásul a kerületi lakosok többsége számára elérhetetlen, »a tetőteraszán lévő bulibár« pedig hónapokig verte fel a Tabán csendjét" - így ostorozta V. Naszályi Márta 2018-ban, még a Párbeszéd ellenzéki képviselőjeként "az elit sportközpontot", amelynek létrehozása szorosan összefonódott a kerületet évtizedeken át irányító fideszes Nagy Gábor Tamás regnálásával.
A gazdasági és politikai elitnek szánt fitneszkomplexum a 2005-ös pályázati kiírástól kezdve állandó téma mint a NER egyik emblematikus biznisze. Hiszen eleve egy sajátos megállapodással gründolták: a fideszes vezetésű kerület saját, értékes önkormányzati ingatlanán engedte meg, hogy a pályázaton befutó, egyebek közt ciprusi tulajdonban lévő konzorcium felépítse a létesítményt. Az elkészült épület önkormányzati tulajdonba került, viszont a hasznosítást-üzemeltetést 25+15 évre átengedték a konzorciumnak, amelynek jogi ügyeit akkor még ügyvédként a későbbi nemzeti fejlesztési miniszter, Seszták Miklós intézte.
Nagy Gábor Tamás a kezdetektől azt hangoztatta, milyen jól járnak a kerületi lakosok, hiszen a sportkomplexum üzemeltetőinek különféle vállalásokat is tenniük kellett a közösség felé. Így "a többfunkciós sportkomplexumot úgy kellett megvalósítani, hogy az egészségmegőrzés szempontjából fontos lakossági sport, valamint a diáksport színvonalas ellátása is biztosított legyen". Ennek része volt az a vállalás is, hogy a kerületi iskolások tanmedenceként használhatják az uszodájukat, ahogy maga a polgármester ígérte, ezzel "megoldódik a kerületi kisiskolások úszásoktatása". | 125 milliót fizetett az I. kerület egy ingatlanrészért, csak éppen Mészáros Lőrinc koktélbárja van a helyén? | Létezik egy Orbán Viktor hivatalára néző, tetőteraszos közösségi rész az Oxygen Wellness fitneszközpontban, amit az I. kerületiek használhatnának? Csak éppen nem is tudják, hogy ezt 125 millió forintért „megvette” az önkormányzat? A budavári önkormányzat szerint ez a helyzet, csakhogy amikor elmentünk megkeresni ezt a köztulajdont, végül Mészáros Lőrinc Skybar nevű koktélbárjánál kötöttünk ki. A hvg360 által megszerzett bizonyítékok alapján csak az biztos, hogy az építési engedély rejtélyes módon eltűnt, a kerületi iskolásoknak ígért tanuszodából semmi nem lett, és azt a kosárlabdapályát sem találtuk sehol, amit az Oxygen Wellness üzemeltetőjének kellett (volna) építenie. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240604_oxygen-wellness-tanuszoda-onkormanyzati-koktelbar | 2024-06-04 10:00:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
3 perc
megjelent
2024.06.04. 13:10
utolsó frissítés
2024.06.04. 13:54
A 2019-es önkormányzati választások előtt még versenyben volt az ellenzéki oldal, sőt, többet költött, mint a Fidesz. Ugyanakkor az akkori és a mostani költések sehol nincsenek a 2022-es parlamenti választás előttihez képest. | A Fidesz több mint kétszer, médiája ötvenszer többet költ a választási kampányra a neten, mint öt éve | A 2019-es önkormányzati választások előtt még versenyben volt az ellenzéki oldal, sőt, többet költött, mint a Fidesz. Ugyanakkor az akkori és a mostani költések sehol nincsenek a 2022-es parlamenti választás előttihez képest. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240604_hvg-kampanykoltes-online-fidesz-ellenzek-media-valasztas-2024-2019 | 2024-06-04 15:10:00 | true | null | null | HVG360 |
A szaktárca közleménye szerint a tárgyalások a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és VINCI Airports részéről két körben zajlottak. Az üzletkötés ugyanis egy nemzetközi eladói körrel történt, amelyet az AviAlliance, a GIC és a CDPQ alkottak.
Másfelől a tranzakció zárásához a repteret finanszírozó nemzetközi hitelezői körrel is megállapodást sikerült kötni - közölte az NGM, amely szerint az adásvételi tranzakció közép-európai viszonylatban is rekordméretet képvisel. Az adásvételt megerősítette az AviAlliance is.
Mint az NGM írta, a mai megállapodásnak köszönhetően vételár arányosan a Magyar Állam 80 százalékos tulajdonrészt szerez a Budapest Airport Zrt.-ben, a francia társbefektető VINCI pedig 20 százalékot. A vételár 3,1 milliárd euró, a hitelezői konzorciummal történt sikeres megállapodással pedig a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitel került meghosszabbításra.
Az NGM azt is hangsúlyozta a közleményében, hogy "a munka a visszavásárlással nem áll meg. Sőt csak most kezdődik igazán, hiszen a magyar kormány és a francia társbefektető-üzemeltető azon fog dolgozni, hogy a budapesti reptér ne csak a régió, hanem a világ egyik legkiválóbb repterévé válhasson." Megemlítik azt is, hogy a reptér megvásárlása tovább fogja erősíteni a nyugati és keleti tőke és
csúcstechnológia Magyarországon történő összekapcsolását.
Azt is megígérték, hogy a reptér jövőbeli célkitűzéseit és üzleti tervét az NGM és a VINCI július elején, közös sajtótájékoztató keretében ismerteti.
Régóta lebegtették
A ferihegyi reptér állami visszavásárlása már fél éve zárul le "hamarosan". A tárgyalásokért felelős Nagy Márton miniszter 2023 decemberének elején azt mondta, év végéig alá szeretnék írni a szerződést. A miniszter január elején tavaszra tette a szerződéskötés időpontját, január közepén pedig "nagyon közeli" megállapodásról beszélt. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pár nappal később "legkésőbb február végi" időpontot emlegetett. Március közepén Nagy Márton annyit ígért: nyárra "biztosan" nyélbe ütik az üzletet. Április elején a miniszterelnök az Országgyűlésben azt találta mondani, hogy a reptér visszavásárlása csak napok kérdése, ám ezt Nagy Márton másnap finomította, mondván: az aláírásig két hét vagy akár egy hónap is eltelhet még. Végső határidőként ekkor a "közeljövőbent" határozta meg.
Újra nyereséges
A koronavírus-járvány és a nemzetközi turizmus visszaesése a ferihegyi reptérnek is betett, 2023-ban viszont már príma éve volt: 74 millió euró, átszámítva 28,3 milliárd forint lett a Budapest Airport nyeresége. Ez kis csökkenés az egy évvel korábbi 76,6 millió euróhoz képest, de így sincs miért panaszkodniuk a tulajdonosoknak, akik úgy döntöttek, hogy a profit kicsit több, mint felét, 42,8 millió eurót (átszámítva 16 milliárd forintot) veszik ki osztalékként. A cég sajtóközleményt is kiadott. Ebben azt írták: a tavalyi és az idei profit arra már elég volt, hogy a Covid alatt felhalmozott óriási veszteség nagy részét eltüntesse, még 47 millió euróra lesz szükség ahhoz, hogy a 2020-2021-ben összegyűlt veszteséget kiegyenlítsék.
Az árbevétel 21 százalékkal nőtt, 277-ről 337 millió euróra, azaz 129 milliárd forintra. A pénzügyi helyzet javulása természetesen összefügg a forgalom erősödésével. A statisztikai hivatal adatai szerint ötödével nőtt 2023-ban a reptér forgalma, amelyen így 14,6 millió utas fordult meg. Ez a 2020-as mélyponthoz képest 281 százalékos növekedés, a 2019-es csúcsévet azonban még így sem éri el. A teherforgalom 6,7 százalékkal, 142 762 tonnára nőtt.
Jönnek a franciák
A Budapest Airport megvásárlása régóta célja a kormányzatnak. 2021-ben nem kötelező érvényű ajánlatot tett az állam a repülőtér megvásárlására, de később a folyamatot leállították. A kormány 2023 februárjában élesztette fel az ötletet, amikor Nagy Márton gazdaságfejlesztési (immár nemzetgazdasági) minisztert bízták meg azzal, hogy tárgyalásokat folytasson a felvásárlásról.
A Budapest Airport legnagyobb részvényese 55,44 százalékkal a német AviAlliance GmbH volt. Egy ideig olyan pletykák keringtek, hogy a magyar állam katari partnert vonna be a felvásárlásba, erre Orbán Viktor miniszterelnök is célozgatott egy katari fórumon 2023 májusában. Őszre kiderült, hogy a partner a francia Vinci Airports reptérüzemeltető lesz, a magyar állam pedig akkori hírek szerint csak szűk többségi, 51 százalékos tulajdonrészt szerzett volna a Budapest Airportban.
A Corvinus egy alapítói határozata alapján 2023 elején már azt tűnt valószínűbbnek, az állami vég első körben 80 százalékos részesedést szerezne, a Vinci 20 százalékost, az állam később adna át a maga részéből 29 százalékos részesedést a harmadik befektetőnek. Erre utal az is, hogy hogy a Budapest Airport jelenlegi tulajdonosai három pakettre bontották a meglévő részvénycsomagjaikat - ezzel három vevő felé történő értékesítést készítettek elő.
Az állam sokat (el)adott a reptérért
A 2023-as piaci találgatások 4 milliárd eurós vételárról szóltak, aztán 3 milliárd eurós, sőt 2,5 milliárd eurós vételár is felmerült. Az biztos, hogy a költségvetés tulajdonképpen nem engedheti meg magának a reptérvásárlást - a 2024-es egész évre tervezett pénzforgalmi hiányt már tavasszal sikerült elérni. Azzal együtt sem, hogy a kormány már 2023-ban elkezdett pénzügyi mozgásteret csinálni magának a felvásárláshoz.
A sort az Erste Bank Hungaryben lévő 15 százalékos részesedés tavaly októberi eladása nyitotta. A 2016. augusztusban szerzett tulajdonrész vételára 38,9 milliárd forint volt, míg a kiszállási ár 87,5 milliárd. November közepén szerződést írt alá az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., valamint a Vienna Insurance Group (VIG) biztosítócsoport a magyarországi VIG-társaságokban 2022 márciusa óta meglévő 45 százalékos állami tulajdonrészek 10 százalékra csökkentéséről. December közepén a Corvinus értékesítette a Yettel Magyarországban és a Yettel Real Estate Hungaryben lévő 25 százalékát, valamint a Cetin Hungary Zrt. 20 százalékát a cseh PPF-csoporthoz tartozó TMT Hungary Holdco B.V. holland holdingtársaságnak. A három dealből összesen több mint 700 millió eurós (mintegy 270 milliárd forint) bevétel folyt be.
Az NGM mostani közleménye szerint a kormány a vételár fennmaradó részét a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. az Eximbanktól kapott fejlesztési hitelből, valamint a költségvetés által végrehajtott tőkeemelésből finanszírozta.
A büdzsé mozgásterét az is növeli, hogy egy januári kormányhatározat szerint a nemzetgazdasági tárca 450 milliárd forinttal lépheti túl az egyik idei költségvetési kiadási sorát. Az utóbbi hónapokban az állami adósságkezelő ÁKK Zrt. is aktívan vett fel devizahitelt: szeptemberben 1,75 milliárd euróhoz (5,375 százalékos kamattal), novemberben félmilliárd dollárhoz (6,125 százalékos kamat), idén január elején pedig 2,5 milliárd dollárhoz (5,5 százalékos kamat) jutott.
A végét az Orbán-kormány adta el
A Budapest Airportot a Gyurcsány-kormány privatizálta 2006-ban, egész pontosan a cég kis híján 75 százalékát adták el a brit BAA-nak 466 milliárd forintért. A céghez 75 évnyi üzemeltetési koncesszió járt, viszont a reptér területe az állam tulajdonában maradt, és ott is van mind a mai napig. A 466 milliárd forint akkoriban nagyon jó árnak számított, igaz, a BAA a szerződésben kötelezően végrehajtandó fejlesztéseket vállalt a következő évekre (amikkel aztán elcsúszott). A BAA másfél évvel később eladta a Budapest Airportot és azzal együtt a 75 évre szóló üzemeltetést a Hochtief építőipari csoport reptérüzemeltetéssel foglalkozó vállalatának és három pénzügyi partnerének.
Orbán Viktor második kormánya hevesen sajnálkozott a Budapest Airport "elherdálása" miatt, sőt több alkalommal kilátásba helyezte a visszaállamosítást. Aztán 2011-ben opciós jogát érvényesítve 36,6 milliárd forintért eladta az állam maradék, bő 25 százalékos részesedését arra hivatkozva, hogy a kisebbségi részesedés már úgysem "biztosít érdemi szerepet a Budapest Airport Zrt. stratégiai működésében". | Itt a bejelentés: újra állami kézbe került Ferihegy | Több mint egyéves intenzív tárgyalássorozatot követően 2024. június 6-án aláírták a Budapest Airport Zrt. adásvételi szerződését – jelentette be az Nemzetgazdasági Minisztérium. Az is kiderült, hogy a vételár 3,1 milliárd euró volt, és ezen felül a korábbi tulajdonosok 1,44 milliárd eurós hiteltartozását is átvállalták. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240606_budapest-airport-felvasarlas | 2024-06-06 17:40:00 | true | null | null | HVG |
2019-ben Putnik Lázár simán megnyerte a polgármester-választást Újszentivánon, botrányai miatt azonban távoznia kellett, így került a helyére Bodó Imre. A jelenlegi polgármester is próbált újrázni, rajta kívül még ketten szálltak versenybe a posztért: a független Binszki Olivér és Szűcs Melinda.
Az alig 1900 lelkes Újszentivánon végül a négy jelölt közül 39 százalékkal Putnik győzött, Bodó 28 százalékot szerzett.
A helyiek annak ellenére döntöttek így, hogy Putnikot tavaly februárban - egy év után - engedték ki a letartóztatásból. Ahogy megírtuk, két társával együtt azzal vádolják, hogy túlárazott egy jórészt állami forrásból épülő munkásszállót, a pénz egy részét saját cégének utalta át, amivel több mint 200 milliós kárt okozott az állami költségvetésnek. Az eljárás a Szeged.hu tudósítása szerint jelenleg is tart.
Putnikot korábban fiktív lakcímek létesítése miatt már elítélték, bár próbára bocsátották. Állítólag más ügyben is folyt ellene eljárás. | Egy évet volt letartóztatásban, most újra Újszentiván polgármesterévé választották | Putnik Lázárt választották polgármesterré Újszentivánon, aki korábban már vezette a települést, de le kellett mondani, miután büntetőeljárás indult ellene, amiért a helyi munkásszálló árából a saját cégének utalt át pénzt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240610_ujszentivan-putnik-lazar-polgarmester-valasztas-letartoztatas | 2024-06-10 10:19:00 | true | null | null | HVG |
A szavazatok 75,32 százalékát megszerezve győzött a vasárnapi önkormányzati választáson a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje, Tát Margit, így a Békés megyei, alig kétezer fős Méhkereket a követkő ciklusban is ő vezetheti.
Egy regnáló fideszes polgármester újrázása még nem lenne meglepő, de Tát Margit esete különleges. A Gyulai Törvényszék 2022 februárjában jogerősen bűnösnek mondta ki őt és társait 31 millió forintnyi uniós forrás elcsalása ügyében.
Tát egy év tíz hónap felfüggesztett börtönt kapott, néhány hónappal később, a 2022 júniusi időközi választáson ennek ellenére újraválasztották, és ezt a bravúrt most is meg tudta ismételni: legyőzte kihívóját, a független Kozma Mihályt.
Tát tehát annak ellenére, hogy korábban volt dolga a hatóságokkal, tavasszal elismeréseket adott át helyi rendőröknek, gratulációjával együtt (nyitóképünkön). Ebben Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára semmi kivetnivalót nem talált utóbb, mondván:
az, hogy az elismerést fizikailag ki adja át, az állománytag megbecsültségét hátrányosan nem befolyásolja. | 75 százalékkal választották újra Méhkerék csalásért felfüggesztett börtönre ítélt, fideszes polgármesterét | Volt ugyan választék polgármesterjelöltből a Békés megyei Méhkerék településen, mégis elsöprő többséggel választották újra a fideszes városvezetőt. Azt a Tát Margitot, akit korábban csalásért ítéltek felfüggesztett börtönbüntetésre. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240610_75-szazalekkal-valasztottak-ujra-mehkerek-csalasert-felfuggesztettre-itelt-fideszes-polgarmesteret | 2024-06-10 10:54:00 | true | null | null | HVG |
A magyar kormány nem osztogathat a kedvenc projektjeinek biankó felmentést a versenytörvény alól - mondta ki a Fővárosi Törvényszék. A konkrét ügy, amelyben az ítélet született, a Vodafone többségi tulajdonrészének a 4iG általi tavalyi felvásárlása. A tranzakciót a kabinet nemzetstratégiai jelentőségű ügyletté minősítette, így be sem kellett jelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH), amely így értelemszerűen nem is ellenőrizhette előzetesen. Ha vizsgálhatja, aligha hagyhatta volna szó nélkül. A 4iG-csoport tulajdonában volt ekkor már a Digi és az Invitel vezetékes hálózata, amelyhez hozzácsapva a Vodafone-ét (és a UPC-ét) olyan szereplő jött létre, amelynek országosan csak egy komoly versenytársa maradt: a Magyar Telekom. Számtalan településen pedig a 4iG szó szerint monopolhelyzetbe került.
Egész pontosan 117 településen, köztük olyan városokban, mint Dunaújváros, Vác vagy Veszprém - ezzel érvelt Ilyés Márton volt momentumos politikus, aki aztán gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanújával bejelentette az ügyet a GVH-nál, majd - miután a versenyhatóság visszadobta a bejelentést - közigazgatási pert indított.
2022-es cikkünk:
A törvényszék nem kötelezte a GVH-t versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására, arra hivatkozva, hogy nem vonhatja el a hivatal mérlegelési jogkörét. Azt azonban kikötötte, hogy amikor a GVH eldönti, indokolt-e versenyfelügyeleti eljárás lefolytatása, nem hivatkozhat a 4iG-Vodafone-fúzió nemzetstratégiai minősítésére. A bejelentési szakasz lezárására a GVH-nak két hónapja van, amit újabb két hónappal meghosszabbíthat. "Majd ennek fényében döntjük el, hogy továbbvigyük-e az ügyet az Európai Bíróságra" - mondja Ilyés Márton a HVG-nek. Ha pedig a GVH megindítja a versenyfelügyeleti eljárást, de aztán sokáig elhúzza - 8 évig tartó eljárásra is volt már példa -, akkor megfontolják, hogy uniós fórumon keressenek jogorvoslatot. | Bekavarhat a „nemzetstratégiai” ügyleteknek a Fővárosi Törvényszék ítélete a Vodafone 4iG-s felvásárlása ügyében | Hiába kebelezhette be a 4iG GVH-engedély nélkül a Vodafone-t, a versenytörvényt be kell tartania, és ezt a hatóság ellenőrizheti. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240611_hvg-4ig-vodafone-nemzetstrategiai-ugylet-gvh-fuzios-reakcio | 2024-06-11 10:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Május 24-én több mint 10 millió forintra büntette a Csepeli Hírmondó kiadóját a Csepeli Városkép Kft-t a Fővárosi Választási Bizottság - számolt be a Momentum polgármester-jelöltje, Dukán András Ferenc a Facebookon. Hozzátette, a bírságot azért kapta a lap, mert hazugságokat terjesztettek róla.
Mint írja, a kivizsgálást egy választópolgári kifogás alapján kezdték meg, az illetékes Fővárosi Választási Bizottság pedig kimondta, hogy a csepeli önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő ingyenes és nagy példányszámban terjesztett újság folytatólagosan megsértette a választási törvényt azzal, hogy írásaiban egyoldalúan negatívan, lejárató jelleggel mutatta be Dukán polgármesterjelölti tevékenységét. "De ezúttal nem csak helyreigazításra kötelezték a Csepeli Hírmondót hanem súlyos büntetésként kétszer 5 millió 336 ezer forint megfizetését is kiszabták" - írja az ellenzéki politikus.
Dukán megjegyzi, a büntetést vélhetően nem a polgármester fizeti majd ki a saját zsebéből, hanem, mint korábban már többször, "csepeli közpénzből, az itt élők adóforintjaiból" és felszólította fideszes Borbély Lénárd polgármestert, állja ő a költségeket.
Nyitóképünkön Dukán András Ferenc látható. | Tízmillió forintos büntetést kapott egy csepeli lap az ellenzéki jelölt lejáratásáért | A Momentum politikusa a polgármesterrel fizettetné ki az összeget. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240526_csepeli-hirmondo-dukan-andras-ferenc-momentum | 2024-05-26 12:10:00 | true | null | null | HVG |
Eltörölte a Kúria a Csepeli Hírmondó önkormányzati lap teljes, 10 millió forintos büntetését a Kúria - írja az Önkormányzati Sajtószolgálat. A Kúria jogerős ítéletében kimondta, hogy a lap nem sértette meg az esélyegyenlőség elvét, mivel minden jelölt programját bemutatták az önkormányzati újságban.
Mint azt megírtuk, a lap kiadóját, a Csepeli Városkép Kft-t a Fővárosi Választási Bizottság 10 millió forintra büntette, mivel az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló kiadó ingyenes és nagy példányszámban terjesztett lapja egyoldalúan negatívan, lejárató jelleggel mutatta be Dukán András Ferenc momentumos polgármesterjelölt tevékenységét. | Eltörölte a momentumos jelöltet lejárató lap büntetését a Kúria | A Csepeli Hírmondó előbb 10 millió forintos büntetést kapott a Fővárosi Választási Bizottságtól a momentumos Dukán András Ferenc lejáratásáért, ezt a Nemzeti Választási Bizottság később 1,334 millió forintra mérsékelte. A Kúria most a teljes büntetést eltörölte. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240605_csepeli-hirmondo-kuria-buntetes-dukan-andras-ferenc | 2024-06-05 20:48:00 | true | null | null | HVG |
Eladja a Danubius Hotels Zrt. a Hotel Budapestet - közismert nevén: Körszállót -, a most megkötött megállapodás szerint a vevő a Market Asset Management Zrt., írja a Turizmus.com.
Ha a vásárlót elsőre nem sikerül beazonosítani, és közben mégis ismerősen cseng a neve, az nem véletlen: az ingatlanfejlesztéssel, ingatlanvagyon-kezeléssel és ingatlanportfólió-gazdálkodással foglalkozó társaság ugyanis, bár viszonylag új szereplő a piacon, a Garancsi István-féle Market Építő Zrt. leányvállalata.
A bevásárlást kommentálva a Market Asset Management maga is rámutat, hogy "tőkeerős" a háttere, és hogy tagja a Market-csoportnak. Garancsi pedig a 100 leggazdagabb magyar listáján most épp a 9. helyet foglalja el 172 milliárd forintos vagyonával. A Market Építőre amúgy tavaly rájárt a rúd, csak 21 milliárd forint profit jött össze nekik.
A Danubius a 15 hónapig tartó, pandémia alatti üzemszünet után, 2021 szeptemberétől bérbe adta a Körszállót a Hotel & More Szállodák Zrt.-nek, mely azóta kollégiumként és nagyvállalati dolgozói szálláshelyként működteti a hotelt. A szállodát a tulajdonosváltást követően a Hotel & More továbbra is üzemelteti.
Az 1967-ben átadott szálloda teljeskörű felújításra, műszaki modernizációra szorul, amely hatalmas beruházást igényel. A Market Asset Management vezérigazgatója, Makra Sándor szavai alapján meg is lesz a felújítás, korszerűsítés: "a Körszálló épület vonatkozásában is magas hozzáadott értékű beruházást tervezünk, melynek részletei még kidolgozás alatt állnak" - kommentálta a felvásárlást. | Eladják a Körszállót, Garancsiék veszik meg | A Market leányvállalatának új szerzeménye teljeskörű felújításra, műszaki modernizációra szorul. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kkv/20240531_eladjak-a-korszallot-garancsiek-veszik-meg?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTEAAR2VcDhEEt4y4nRsuUQ7UCW1G4Cp6XDCz1oftlRWzlF-ncGipyoU3EJcQ_g_aem_AatsLbbg3GGpcgR28FK2YK8JS0ns58gg4Fy2zovTjzqBs-8nDbzxjQSpBmMc4YRg60N0VkXsgHnriothjHltop7n | 2024-05-31 15:05:00 | true | null | null | HVG |
Bár a minap Matolcsy György jegybankelnököt tiszteletbeli professzorává fogadó kínai Fudan Egyetem budapesti campusának tervét a spórolás jegyében rég lehúzta a kormány az állami beruházási listáról, és emiatt a fenntartására létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvány létjogosultsága is megkérdőjelezhető, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létezik - és ez pénzbe is kerül.
Az alapítvány tavalyi évről leadott mérlege és beszámolója alapján ugyan láthatóan igyekeztek a működésen spórolni, de ez csak felemásan sikerült. Míg 2022-ben az összes ráfordítás 224 millió forint volt, addig tavaly ezt sikerült jelentősen, 150 millió forint környékére lefaragni. Ezen belül kevesebbet költöttek fizetésekre is, hiszen a személyi jellegű ráfordítások is csökkentek 123 millióról 93 millióra.
Ezen belül a vezető tisztségviselők juttatásai már egyenlőtlenül csökkentek: az 5 kuratóriumi tag és a 3 felügyelőbizottsági tag tiszteletdíja ugyan valamelyest csökkent, mert a 2022-es 67,4 millió helyett tavaly csak 45,1-et költöttek erre, viszont az ügyvezetés juttatásai 22,3-ról 24,5 millióra nőttek. Az ügyvezetés része a főigazgató is - és ugye ezen a poszton három ember is váltotta tavaly egymást egy éven belül.
Tavaly március végéig a főigazgató az egykori Mediaworks-vezér Szabó László volt. A helyére Szilas Andrea Cecília volt pekingi nagykövet került, akinek a telefonszáma a Pegasus kémszoftverrel megcélzottak listáján is rajta volt. Ő szintén csak 8 hónapig volt hivatalban, mert decemberben Harsányi Péter, a kuratóriumi elnök Csák János kulturális és innovációs miniszter politikai tanácsadója váltotta a poszton.
Harsányi neve onnan lehet ismerős, hogy 2019-2022 között a növekedés.hu gazdasági hírportál szerzője és kutatási igazgatója volt, hírműsorokban is szerepelt szakértőként. Azonban az egyetemi szférához, felsőoktatásiintézmény-üzemeltetéshez, de még Kínához sincs sok köze. Igaz,
a Fudan-projekt 2023-as jegelése okán ezek a készségek egyelőre nélkülözhetőnek tűnnek még a főigazgatói poszton is.
A mérlegből kiderül, hogy jelentősen nőtt tavaly az alapítvány bevétele. Ez szinte kizárólagosan az államtól kapott vagyon után elkönyvelt kamatbevétel, ami tavaly 999,9 millió forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 358,1 millióval. Már eddig is ezeknek a pénzeknek köszönhette az alapítvány, hogy az első, 2021-es csonka évben elért 55 milliós veszteséget 2022-ben sikerült pluszba fordítania, és 134 milliós adózott eredményt elérnie, tavaly pedig ezt a hatszorosára tudta növelni, 849 millióra.
Az alapítvány tehát annak ellenére létezik, hogy egyetemet nem tart fenn, és a Fudan-projekt jegelése óta még előkészíteni sincs mit. Pedig Gulyás Gergely miniszter 2023-ban közölte: nem tart fenn tovább az állam olyan projektcégeket, ahol nincs érdemi munka, mert nem halad a beruházás. Azóta meg is szűnt a Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető feleségének igazgatósági tagságot adó dél-budai centrumkórházas cég. | Egymilliárdot keresett a Fudan Egyetem alapítványa az állami vagyonon, anélkül a földbe állt volna | Takarékos működésre váltott tavaly a nem létező Fudan Egyetem működtetésére fenntartott alapítvány, amely egy év alatt elfogyasztott három főigazgatót, kicsit lefaragott a kiadásokból, viszont az állami vagyonjuttatásból csaknem egymilliárdos bevétele volt. Még szerencse, hiszen enélkül masszívan veszteséges lett volna. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240531_egymilliardot-keresett-a-fudan-egyetem-alapitvanya-az-allami-vagyonon-anelkul-a-foldbe-allt-volna | 2024-05-31 17:40:00 | true | null | null | HVG |
11,5-ről 20,5 milliárd forintra növelte nyereségét a Las Vegas Casino Játékkaszinó Üzemeltető Zrt. A cég annak köszönheti az ilyen nagy profitot, hogy leányvállalata, az LVC Diamond átutalt 12 milliárd forint osztalékot. A cégcsoport öt budapesti kaszinót működtet - a Corvin, az Atlantis, az Atrium, a Sofitel és a Tropicana tartozik hozzájuk -, ezekből 51,7 milliárd forint bevétel érkezett tavaly. Ez szép szám, de azért érdemes hozzátenni, hogy mindössze 7,5 százalékos növekedés volt egy év alatt, jóval kisebb az éves inflációnál, tehát spóroltak az emberek a kaszinózáson is.
Az LVC vezetői úgy döntöttek, a profit nagyjából felét, 10,04 milliárdot utalják tovább osztalékként. Hogy még egy kanyar legyen a történetben, mielőtt a valódi tulajdonosokhoz eljutunk: a Las Vegas Casinót a Garinvest nevű cég birtokolja, ez pedig a végül 20 milliárdos profitjából (amelynek nyilván így fontos része a kaszinópénz) 8,4 milliárdos osztalékot fizetett. És itt már végre emberek nevei következnek! | Nyolcmilliárdos osztalékot hozott Garancsiéknak a kaszinóüzlet | 51 milliárd forintért kaszinóztak tavaly Budapesten, ennek a pénznek nagyjából az ötöde került át a koncesszió tulajdonosainak zsebébe. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240531_nyolcmilliardos-osztalekot-hozott-garancsieknak-a-kaszinouzlet | 2024-05-31 19:46:00 | true | null | null | HVG |
A csapból is az folyik, hogy be kell vásárolni egy Eb-meccs megnézése előtt, de tényleg igaz ez? Utánajártunk: tényleg sokkal több tévét eladnak ilyenkor, de más, a meccsnézéshez távolról köthető áruk forgalma is megnő. Megtudtuk azt is, hogy mi a helyzet a generációs törésvonallal, és hogy a nagy infláció miként alakította át az Eb alatti vásárlási szokásokat.
Milyen hatások alapján döntünk? Miért képesek egyesek meggyőzni bennünket, míg mások nem? Mi hat ránk, amikor engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet rávenni az embereket, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket korábban eszük ágában sem volt? Robert B. Cialdini szociálpszichológus, a befolyásolás világhírű szakértője évtizedek óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Kutatásai és gyakorlati tapasztalatai alapján foglalta össze a hatékony, etikus meggyőzés alapelveit és eszköztárát a Hatás című művében, amelynek bővített, átdolgozott kiadása az ismeretek frissítésén, az új kutatási eredmények bemutatásán túl rengeteg izgalmas, aktuális példával gazdagodott. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részt is bemutatunk.
A korábbiaknál is veszélyesebb kullancsfaj jelent meg nemrég Magyarországon. Aggodalomra annyira van ok, amennyire általában érdemes aggódni a vérszívók miatt. | Összeférhetetlenül lett cégvezető Kecskeméten a városháza munkatársa | Olyan jól sikerült a centralizáció a kecskeméti fideszes városházán, hogy még a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény előírása is sérült. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240520_hvg-kecskemet-osszeferhetetlenseg-onkormanyzat | 2024-05-20 13:15:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
4 perc
megjelent
2024.05.21. 10:30
utolsó frissítés
2024.05.21. 14:49
Politikai hovatartozástól függhet, hogy az állam melyik civil szervezetnek ad támogatást. Legalábbis erre lehet következtetni abból, kik részesültek a Városi Civil Alapból 2024-ben. A megyei jogú városokban 8 olyan civil szervezet pályázott sikeresen, amely indul az önkormányzati választásokon, és közülük 5 a Fidesz-KDNP partnere. Gajdos Petra írása. | Durván részrehajló az állam a választásokon induló civilek támogatásában | Politikai hovatartozástól függhet, hogy az állam melyik civil szervezetnek ad támogatást. Legalábbis erre lehet következtetni abból, kik részesültek a Városi Civil Alapból 2024-ben. A megyei jogú városokban 8 olyan civil szervezet pályázott sikeresen, amely indul az önkormányzati választásokon, és közülük 5 a Fidesz–KDNP partnere. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240521_1982597 | 2024-05-21 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az átlagember szervezetébe egy becslés szerint hetente egy bankkártyányi műanyag kerül apró részecskék formájában. A hatás egyelőre felmérhetetlen, de erősödik a gyanú, hogy egyebek mellett a nemzőképesség is kárát láthatja ennek.
A befektetési alapokba kis pénzzel is be lehet szállni, de aki megengedheti magának a portfóliókezelést, megszabadul a döntés nyűgétől. Ám a kockázatot mindig a befektető viseli.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk "kispiszkostól" a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét - mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen a Kelenvölgyben.
A politikai bizonytalanság hosszú időszaka következik, pedig úgy nézett ki, hogy attól megvéd az 5. köztársaság. Semmiképpen sem szabad megfeledkezni arról, hogy a szélsőjobb erősebb Franciaországban, mint valaha. Gyorsértékelések a választásról a francia sajtóból.
Hároméves színész- és rendezőképzést indít ősztől a Jurányi Házban Bodó Viktor színész, rendező. Többek között Máté Gábor, Mácsai Pál, Székely Kriszta és Polgár Csaba tanítja majd a hallgatókat, akik az Örkény és a Katona József Színházban, valamint külföldön szerezhetnek gyakorlatot. Bodó Viktorral Matalin Dóra beszélgetett a tervezett képzésről. | Új céget alapított Lezsák Sándorék egyik népfőiskolája | A kondorosi Fehérliliom Főiskola specialitása a gyógynövénytermesztés. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240523_hvg-feherliliom-nepfoiskola-lezsakek-uj-cege | 2024-05-23 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2024.05.24. 10:07
utolsó frissítés
2024.05.24. 10:21 | A Tiborcz cégcsoportjával egy címen bejegyzett magántőkealapé lett az ország egyik legnagyobb hulladékgazdálkodó cége | A Éltex Kft. veszélyes hulladékok kezelésével is foglalkozik, egyik megbízója a Samsung gödi akkumulátorgyára. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240524_hvg-eltex-magantokealapnal-az-egesz-akkufeldolgozo | 2024-05-24 12:07:00 | true | null | null | HVG360 |
Ahogy minden év júniusában, a kormány most is nyilvánosságra hozta a kormánytagok szja-bevallásait - pontosabban azokból néhány összesített számot, a teljes adóalapot és az az után befizetett személyi jövedelemadót. Az persze egy kicsit túlzás, hogy "nyilvánosságra hozták", mert a kormany.hu oldal címlapján ez sehol sem szerepel, és a hírek menüpontban sem, de ha az ember a közérdekű dokumentumok között hirtelen felindulásból rákeres arra, hogy "szja", előkerülnek az adatlapok.
Orbán Viktor például 70 millió forint jövedelmet vallott be, és ha visszanézi a korábbi évek adatait (2022-ben 47 millió, előtte 31, 28, illetve 26 millió), valószínűleg elégedetten konstatálhatja, hogy az infláció fölött emeli a fizetését a kormány. Érdekes, hogy névrokona és egyben politikai igazgatója, Orbán Balázs többet keresett nála tavaly, 78 millió forint volt az éves adóalapja. Persze a miniszterelnök valószínűleg hozzá van szokva, hogy a hozzá közel állók gazdagabbak nála, százmilliárdok repkednek az apja, a veje és a gyerekkori legjobb barátja körül is.
Orbán helyettese, Semjén Zsolt 54 milliót keresett tavaly, Gulyás Gergely pont ugyanennyit, Szijjártó "csak készpénz" Péter ennél kicsit többet, 57 milliót. A most leköszönő Csák János miniszter 67 milliót vallott be, plusz külön adózó jövedelemként még 8 milliót, utódja, Hankó Balázs államtitkárként jóval kevesebbet vihetett haza, 39 millió volt az adóalapja. Még ennél is kevesebbet keresett Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Pintér Sándor (37, illetve 36 millió), bár náluk azért leesett külön adózó jövedelemként még 112, illetve 11 millió. | Orbán Balázs többet keresett tavaly, mint Orbán Viktor | Ahogy minden év júniusában, a kormány most is nyilvánosságra hozta a kormánytagok szja-bevallásait – pontosabban azokból néhány összesített számot, a teljes adóalapot és az az után befizetett személyi jövedelemadót. Az persze egy kicsit túlzás, hogy „nyilvánosságra hozták”, mert a kormany.hu oldal címlapján ez sehol sem szerepel, és a hírek menüpontban sem, de ha az ember a közérdekű dokumentumok között hirtelen felindulásból rákeres arra, hogy „szja”, előkerülnek az adatlapok. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/12/orban-balazs-tobbet-keresett-tavaly-mint-orban-viktor | 2024-06-12 20:11:00 | true | null | null | Telex |
778 millió forintra nőtt a Megafon - hivatalos nevén Megafon Digitális Inkubátor Központi Nonprofit Kft. - éves profitja. A cég azután hozott össze 2023-ban ekkora nyereséget, hogy 2022-t 387 millió forintos veszteséggel zárta.
Természetesen egy ilyen cég számára nem az a legfontosabb, hogy egy éve nyereséges legyen, hanem az, hogy minél többeknek juttathassa el az üzeneteit - nem csoda, hogy a 2022-es választási évben sokkal rosszabb lett a mérlege. Így aztán a mostani nyereséget sem vették ki osztalékként, hanem az utolsó fillérig betették az eredménytartalékba, hogy például az idei kampányban elkölthessék.
Az értékesítés árbevétele 0 forint volt ezúttal is, ami nem csoda, hiszen klasszikus módon ez a cég nem ad el semmit. Annál érdekesebb az "egyéb bevételek" sor, ami most 2,7-ről 4,6 milliárd forintra nőtt. Hogy ezt a pénzt honnan szedték össze, azt nem részletezték; egy éve még leírták, hogy támogatás volt a pénz, most már nem volt erről szó a beszámolóban.
A cég egyébként 39 főt foglalkoztat (az elmúlt két évben mindig 13-13-mal nőtt az alkalmazottainak száma), vagyis egy dolgozóra átlagosan 1,8 millió forint bérköltség és járulékfizetés jutott tavaly. | 4,6 milliárd forintból gazdálkodhatott tavaly a Megafon | Nyereséggel zárta 2023-at a Megafon, így már van idén miből tolni a kormánypropagandát. Azt, hogy honnan kaptak pénzt, nem részletezték. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240531_46-milliard-forintbol-gazdalkodhatott-tavaly-a-megafon | 2024-05-31 18:02:00 | true | null | null | HVG |
Szétdobni készül számos állami hivatalt és vállalatot a fővárosban a kormány: a következő években Zuglóba és a Kopaszi-gátra költözteti őket, még fel sem épült, ám összesen máris mintegy 620 milliárd forintba kerülő irodaházmonstrumokba. Ha az érintett intézményeknek történetesen szükségük lenne új főhadiszállásra - igazából nincs -, akkor kedvükre válogathatnának a piacon elérhető, jobbnál jobb lehetőségek közül, jóval olcsóbban. Az idén ugyanis az irodák területének több mint a 13, jövőre pedig várhatóan a 15 százaléka lesz üres. A majdnem reptérnyi összeget azért kell mégis egy példátlan mutyisorozatban, a nagy állami nadrágszíjmeghúzás idején eltapsolni, mert enélkül a kormányzati kedvencek - Tiborcz István, Garancsi István, Balázs Attila vagy Hernádi Zsolt - nem extraprofittal jönnének ki a túlméretezett fővárosi építkezéseikből.
Egy tavaly áprilisi szupertitkos, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő által kiperelt szerződés szerint a Balázs érdekeltségében álló ZVK Development Kft. Bosnyák téri komplexumából 150 ezer négyzetméternyi irodaépületet 244 milliárd forintért vesz meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. A Válasz Online kutatta ki, hogy - szintén nem nyilvános egyezségek alapján - hasonló történik a Tiborcz és Garancsi érdekeltségében lévő Dürer Befektetési Kft. által fejlesztett 40 ezer négyzetméternyi irodával, amelyért 120 milliárdot fizet az állam. A Tiborcz-Garancsi-Hernádi-trió Budapart nevű, Gyöngyös méretű kisvárosnyi építkezéséről leválasztott 160 ezer négyzetméternyi irodakomplexum átvétele pedig további 255 milliárdjukba fáj az adófizetőknek. | „Mindenki érti, mi történik a háttérben” – így menti a rendszer Tiborczot és a haverokat a gigászi ingatlanbuktától | Befuccsolásgyanús beruházásoktól szabadítja meg egy speciális jogi megoldással a kegyenceit a kormány: feleslegesen megvesz tőlük 350 ezer négyzetméternyi irodát, sok száz milliárdért. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240607_hvg-ingatlan-tiborcz-balazs-garancsi-hernadi-oligarchamentes-mesterfokon | 2024-06-07 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A Tiborcz István és Garancsi István közös érdekeltségébe tartozó, a Dürer Park nevű irodakomplexumot (két irodaházat) építő Dürer Befektetési Kft. áprilisban jelezte, hogy a korábban az állammal kialkudott 100 milliárd forintos ár kevés lesz - írja a 24.hu a birtokába jutott minisztériumi előterjesztésre hivatkozva.
A nemzetgazdasági tárca előterjesztése szerint az épületek műszaki tartalma 10 milliárddal meghaladta a megállapodásban szereplő árat,
másrészt a minisztériumok és a többi beköltöző szervezet extra igényei további 10 milliárdos költséggel járnak.
Az NGM az igény alapján egy megértő hangvételű előterjesztést vitt a kormány elé. Ebben azt írták, hogy az infláció és az emelkedő építőipari árak is közrejátszottak a beruházási költségek emelkedésében, továbbá az is növelte a kiadásokat, hogy a kormányzat csak több hónapos késéssel adta át a majdani beköltözők listáját.
A Nagy Márton által jegyzett előterjesztés szerint, amennyiben nem lesz többlet forrás, és az előszerződésben nem módosítják a vételárat, akkor az eladó várhatóan felfüggeszti a fejlesztést, mert "fedezet biztosítása nélkül saját kockázatára teljesítene". A minisztérium azt is hozzátette, hogy a felfüggesztés esetén a vételárnövekmény mellett várhatóan "további költség és kártérítés igénye is felmerülne az eladó részéről", ráadásul az érintett állami szervezetek továbbra is kénytelenek lennének a jelenlegi helyükön bérleti díjakat fizetni.
A 24.hu információi szerint időközben megszületett a kormánydöntés, amelyet a korábbiakhoz hasonlóan nem hoztak nyilvánosságra: a kormány pénzhiányra hivatkozva elutasította az előterjesztést, vagyis nem ment bele az áremelésbe.
A Garancsi-féle Market és a Tiborczhoz köthető Főnix Magántőkealap által jegyzett Dürer Befektetési (DB) Kft. 2022-ben a nyilvánosság kizárásával előzetes megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (MNV) arról, hogy a régi Dürer Kert helyén fejlesszen két irodaházat, ahová állami szervezetek költözhetnek majd be. Az MNV egy kormányrendelet alapján kapott felhatalmazást az állam képviseletére, miután a kabinet úgy döntött: 110 milliárd forintos keretet biztosít a projektre. A DB akkor 100 milliárdért vállalta el a rá eső részt, az összesen közel 60 ezer négyzetméteres irodaház felépítését.
A tervek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), az MNV, a Magyar Fejlesztési Bank és még tovább 11 állami szervezet költözik majd be a Dürer Parkba. Az MNV 2023 tavasza óta hat részletben közel 80 milliárd forintot előre ki is fizetett az épülő ingatlanokért. | Tiborcz és Garancsi érdekeltsége megzsarolhatta a kormányt, de nem jött be | 20 milliárd forinttal drágult az állami intézményeknek szánt Dürer Park-projekt. Az NGM szerint ha a kormány nem fizet többet, leállhat a kivitelezés – a kormány nem fizet többet. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20240605_tiborcz-es-garancsi-megzsarolhattak-a-kormanyt-a-durer-parkkal-de-nem-jott-be | 2024-06-05 08:01:00 | true | null | null | HVG |
A kormány május 28-án, alig több mint egy héttel az európai parlamenti és önkormányzati választások előtt postázott ki egy olyan levelet a katolikus plébániáknak, melyben a kormánynak a Magyar Katolikus Egyház javára, illetve a katolikus értékrendszerbe illő intézkedéseire emlékeztette az egyházfikat.
A levélhez mellékelték a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Soltész Miklós által május végén bemutatott, "Isten, áldd meg a magyart!" című füzetet, mely "a kormány és az egyházak közös eredményeit" ismertette. Így például
a nagyszabású templomépítési és felújítási programot,
azt a jelenséget, hogy "az egyházi jelenlét mértéke mind a köznevelésben, mind a szociális és gyermekvédelmi területen a többszörösére nőtt 2010 óta",
a házasságkötések számának 2010 óta történt megduplázását, az abortuszok számának megfeleződését és a válások számának harmadával való csökkenését
Ahogy azt a levelet csütörtökön ismertető Gulyáságyú Média megjegyzi, a kormány sem a születések számának tartós csökkenésével, sem pedig a magukat katolikusnak vallók húsz év alatti megfeleződésével nem büszkélkedett.
A füzet kísérőlevelében megbújik a választási prospektusok kötelező fordulata is, miszerint "a megkezdett munkát természetesen folytatni szeretnénk". | A kormány a kampányhajrában küldött kampányszagú körlevelet a katolikus plébánosoknak | A kormány május 28-án, alig több mint egy héttel az európai parlamenti és önkormányzati választások előtt postázott ki egy olyan levelet a katolikus plébániáknak, melyben a kormánynak a Magyar Katolikus Egyház javára, illetve a katolikus értékrendszerbe illő intézkedéseire emlékeztette az egyházfikat. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/13/soltesz-miklos-katolikus-plebanos-korlevel-kampany | 2024-06-13 19:09:00 | true | null | null | Telex |
Egy budapesti főorvos 100 ezer forint kenőpénzért cserébe vizsgálat nélkül igazolta volna, hogy egy vietnámi "beteg" állapota nem engedi meg, hogy repülőgépre szálljon. Pedig vietnámi "beteg" nem létezett, mindez a Nemzeti Védelmi Szolgálat szervezett vizsgálati akciója volt, írj az MTI. Az orvos pénzbüntetést kapott.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat 2023 áprilisában megbízhatósági vizsgálatot indított egy 54 éves, főorvossal szemben, aki egy budapesti ambulancián rendelt. A szolgálat azt ellenőrizte, hogy az orvos - akár pénzt is elfogadva - hajlandó-e valós betegség nélkül igazolni, hogy valaki kezelés alatt áll. A tárgyalótiszt elment az orvos rendelésére, és azt mondta neki, hogy egy vietnámi ügyfelét ki fogják toloncolni az országból, de ezt szeretné egy olyan orvosi igazolással késleltetni, amely szerint egészségügyi okból nem utazhat repülővel. A tiszt elmondta az orvosnak, hogy a vietnámi férfinak valójában nincs semmilyen egészségügyi problémája és nem is tud megjelenni a rendelésen, de az igazolásért cserébe 100 ezer forintot tud fizetni neki.
Az orvos erre azt válaszolt, "jól hangzik", de majd később megbeszélik, mivel tart attól, hogy nyomozás indulhat ellene és börtönbe kerülhet. Majd pár nap múlva egy kezelőlapot kitöltött angolul arról, hogy a vietnámi beteg repülésre alkalmatlan állapotban van, és a látszat kedvéért még egy gyógyszert is felírt neki. Az orvos vesztegetési pénzt ugyan nem fogadott el, a kötelezettségét azonban így is megszegte.
A Budapesti VIII. Kerületi Ügyészség közfeladati helyzettel visszaélés bűntettével vádolta meg, a bíróság 600 ezer forint pénzbüntetést szabott ki rá. | Pénzért állított ki hamis igazolást egy orvos, közben a nemzetvédelmisek csapdájába szaladt bele | Egy budapesti főorvos 100 ezer forint kenőpénzért cserébe vizsgálat nélkül igazolta volna, hogy egy vietnámi „beteg” állapota nem engedi meg, hogy repülőgépre szálljon. Pedig vietnámi „beteg” nem létezett, mindez a Nemzeti Védelmi Szolgálat szervezett vizsgálati akciója volt, írj az MTI. Az orvos pénzbüntetést kapott. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/14/budapesti-orvos-vietnami-beteg-nemzeti-vedelmi-szolgalat-lefizet-igazolas | 2024-06-14 10:58:00 | true | null | null | Telex |
Tavaly szeptemberben avatták fel Felsőzsolcán a GKN Automotive Hungary Kft. gyárát. Az akkori híradások szerint az autóipari alkatrészeket előállító vállalat a BMW-t, a Mercedes-Benzt, a Suzukit és a Volkswagent fogja kiszolgálni és 1500 új munkahelyet teremt. A brit tulajdonú cég beruházásának bejelentésekor ott volt Szijjártó Péter külügyminiszter is, ez pedig azt jelenti, hogy a magyar állam is támogatást biztosít a cégnek. Szijjártó akkor nem akarta elmondani, hogy mekkora összegről van szó, arra hivatkozással, hogy csak akkor hozzák ezt nyilvánosságra, ha az Európai Bizottság is jóváhagyta az állami támogatást.
Az összeget most megtudhattuk, abból a közleményből, amelyben azonban az Európai Bizottság megtagadta a támogatás engedélyezését.
Az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Észak-Magyarországon létesített új autóipari alkatrészgyár megépítéséhez Magyarország által nyújtani tervezett támogatás nincs összhangban az uniós állami támogatási szabályokkal. Ezért Magyarország nem nyújthatja a támogatást
- jelentette ki a brüsszeli testület. Kiderült: Magyarország 43,76 millió euróval, azaz közel 16 milliárd forinttal támogatná meg a brit céget.
Részletes vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország nem bizonyította, hogy a támogatásnak mérvadó szerepe volt a kedvezményezett azon döntésében, hogy beruházását Magyarországon valósítsa meg. Vagyis: a felsőzsolcai építkezés a magyar adóforintok nélkül is megtörtént volna, ennek ellenkezőjét a magyar kormány nem tudta bebizonyítani. Pedig a szeptemberi avató ünnepségen Szijjártó még azt mondta, hogy
A beruházásért erős nemzetközi verseny volt, amelyet Magyarország nyert meg.
A brüsszeli indokolásban az szerepel, hogy mivel az állami támogatásnak nem volt valódi "ösztönző hatása", és nem ösztönözte ténylegesen a GKN Automotive Hungary Kft.-t arra, hogy Észak-Magyarország régióban ruházzon be, a támogatás összeegyeztethetetlen az uniós állami támogatási szabályokkal, "ezért Magyarország nem nyújthatja a támogatást".
Részletes vizsgálatunk feltárta, hogy a Magyarország által a GKN Automotive Hungary Kft. számára nyújtani tervezett támogatás nincs összhangban az uniós állami támogatási szabályokkal, mivel egy olyan tevékenység költségeit támogatná, amelyet a vállalat mindenesetre Magyarországon végzett volna.
- fogalmazta meg ugyanezt kicsit másképpen Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök. | Szijjártó 16 milliárdot ígért egy brit cégnek egy magyar beruházásért, de Brüsszel közbelépett | 16 milliárd forinttal támogatott volna meg a magyar kormány egy olyan autóipari beruházást, amelyik enélkül is megvalósult volna. Ezért az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítette a tranzakciót és nem engedélyezte. | null | 1 | https://hvg.hu/eurologus/20240611_szijjarto-16-milliardot-igert-egy-brit-cegnek-de-brusszel-kozbelepett | 2024-06-11 17:19:00 | true | null | null | HVG |
Olyan nagyszámú és olyan szintű problémák merültek fel, hogy nemcsak új eljárásról hoztak határozatot, de az ügyet rendkívüli módon nem is az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszékre, hanem a Szekszárdi Törvényszékre továbbítják. A Pécsi Ítélőtábla háromfős tanácsát vezető dr. Krémer László által felolvasott indoklás szerint a tényállás teljes egészében feltáratlan maradt. A bíró arra is felhívta a figyelmet, hogy az elsőfokú tárgyaláson egyes tanúk kihallgatása formális volt, a vallomások nem feleltek meg az életszerűség követelményeinek, illetve az ellentmondásokkal sem szembesítették őket.De mi is az a Volvo-gate?Korábban számos cikkben foglalkoztunk az üggyel bővebben, de röviden a pécsi buszbeszerzési botrány lényege az, hogy amikor 2015-ben lecserélték a buszflottát, a városi tömegközlekedést fenntartó Tüke Busz több százmillió forinttal többet fizetett használt Volvo buszokért, mint az eredeti ajánlatban szerepelt. Az extra költség nagy része egy közvetítő cégnél landolt, amely valójában nem végzett érdemi munkát a folyamatban. Ennek eredményeképpen Pécsnek körülbelül 700-850 millió forintos kárt okoztak). A korrupciós pénzt Hollandiában próbálták tisztára mosni.Szerkesztőségünk kiderítette, hogy Dél-Dunántúl egyik, ha nem a legnagyobb korrupciós botrányában az akkori városvezetés részéről Csizmadia Péter, a Fidesz jelenlegi, pécsi polgármesterjelöltje is jócskán benne lehetett (későbbiekben hosszan taglaljuk, hogy miért gondoljuk így). Úgy tűnik a Fidesz csak olyan polgármesterjelölteket tud a helyieknek ajánlani, akiket számos botrány vesz körül (ugyanis Vári Attila, ex-polgármesterjelölt is tele volt hasonló ügyekkel)Mint lapunkban megírtuk, a per során több befolyásos kormánypárti politikust kihallgattak tanúként, többek között Bánki Eriket. A parlament gazdasági bizottságának elnöke azt vallotta, "koncertre ment" Amszterdamba abban az időben, amikor a Pécs városára nézve előnytelen üzlet megköttetett. Szóval "véletlenül" volt ott és akkor.A Volvo-botrányról és Csizmadia Péter felelősségéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen: Csizmadia Péter felelőssége is felmerülhet Pécs legnagyobb korrupciós ügyébenEzek közül talán a legfontosabb, hogy tisztázni kell, az önkormányzat és a Tüke Busz vezetői, döntéshozói közül ki milyen információkkal rendelkezett a 3,5 milliárdos hitelfelvételről szóló közgyűlési döntés és a közbeszerzés kiírása előtt. Vizsgálni kell, volt-e köztük olyan, aki rosszhiszeműen, csalárd módon járt el a buszbeszerzés során. A bíróság szerint a több ponton problémás közbeszerzés bonyolítóinak tevékenységét is vizsgálni kell.A tények:november 25-26-án pécsi delegáció járt Hollandiában, hogy megtekintsék a Volvo Hollandia által eladásra kínált használt Volvo buszokat. A delegáció tagjai között volt P. István, a Tüke Busz akkori igazgató-helyettese és elsőrendű vádlott, aki a bírósági eljárás közben elhunyt; Á. Sándor, a Tüke Busz akkori igazgatója; Cs. András, későbbi másodrendű vádlott, aki állítása szerint akkor mint tolmács vett részt, de később 1,6 millió euró sikerdíjat kapott az ügyletből; valamint M. József Péter, a fideszes pécsi önkormányzat hivatalos gazdasági főtanácsadója és Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő közeli rokonaUgyanezen a megtekintésen részt vett Siebe P., későbbi negyedrendű vádlott, a Bus and Coach nevű holland mikrocég tulajdonos ügyvezetője, amely cég a pécsi önkormányzatnak 650 millió plusz költséget okozott. Az ítélőtábla szerint Siebe P. jelenléte teljesen indokolatlan volt, hiszen ekkor még nem született közgyűlési döntés a buszvásárláshoz szükséges hitelfelvételről, és a közbeszerzést is később írták ki. Jelenléte és a nyomozati anyagban szereplő egyéb tények (e-mailek, vallomások) arra utalnak, hogy a jelenlévők már ekkor tudták, hogy a Bus and Coach közbeiktatásával fog megvalósulni a buszvásárlás.A bíróság szerint alapvető fontosságú tisztázni, hogy a találkozó résztvevői ismerték-e a Volvo Hungária november 14-ei indikatív árajánlatát, amelyet november 18-án budapesti tárgyalás követett, amin részt vett a Tüke igazgató-helyettese, a cég más vezetői, és Cs. András is.A bírósági dokumentum szerint Piet T. és Siebe P. IV. r. vádlott már 2014. november 20-án tudta, hogy a Volvo Group The Nedherlands B. V. tulajdonában álló tömegközlekedési járművek a Bus&Coach Trade B. V. közvetítésével fognak a Tüke Busz Zrt.-hez kerülni. Nehezen képzelhető el, hogy a pécsi küldöttség tagjai, köztük P. István Péter I. r. vádlott, Cs. András II. r. vádlott, Á. Sándor vezérigazgató és dr. M. József Péter önkormányzati tanácsadó ne tudtak volna erről, hiszen Siebe P. jelenlétét semmi sem indokolta.A december 8-án írásban megismételt indikatív árajánlat lényegesen, több mint 600 millió forinttal alacsonyabb volt, mint amekkora összegű hitelfelvételt nem sokkal később megszavazott a pécsi közgyűlés a buszvásárlásra.Az ítélőtábla szerint tisztázni kell, hogy az önkormányzat különböző döntéshozói, például Páva Zsolt polgármester, vagy a hitelvetélről szóló előterjesztést készítő Girán János alpolgármester, továbbá a Tüke Busz vezetői milyen információk birtokában voltak, és ismerték-e a jóval alacsonyabb indikatív ajánlatot. | Újabb fordulat a Volvo-ügyben: Ötvenmilliót utalt a per elítéltje a fideszes Bánki Erik cégének számlájára | A Pécsi Ítélőtábla áprilisi döntése jelentős fordulatot hozott a pécsi Volvo-ügyben. A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú kaposvári ítéletet, és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot. Akkori cikkünk részletesen beszámolt a dr. Krémer László által ismertetett végzésről és annak részletes indoklásáról, amelynek írásos változatát most megtekinthettük. Az alábbiakban ennek elemeit emeljük ki, mivel vannak olyan részletek, amelyek nem hangzottak el a tárgyaláson vagy nem kerültek bele előző cikkünkbe. | null | 1 | https://pecsistop.hu/regio/ujabb-fordulat-a-volvo-ugyben-otvenmilliot-utalt-a-per-eliteltje-a-fideszes-banki-erik-cegenek-szamlajara/528241 | 2024-05-31 00:00:00 | true | null | null | Pécsi Stop |
A Szövetség önkormányzati képviselője pénteken sajtótájékoztatón számolt be egy névtelen közérdekű bejelentésről, amelyet tudomása szerint minden képviselőnek elküldtek, és amelyben az áll, hogy a Hírös Sport Nonprofit Kft. jelenlegi ügyvezetése alatt szabálytalanságok, "gazdasági csalások" történtek az önkormányzati cégnél. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a bejelentő szerint az elmúlt fél évben az ügyvezető három gazdasági vezetőnek szüntette meg a munkaviszonyát, mert nem kívántak asszisztálni a szabálytalanságokhoz.A Szövetség a Hírös Városért Egyesület csütörtök délután küldte ki meghívóját a péntek délelőtti sajtótájékoztatóra, amelyen a KecsUP-on kívül még a Rádió 1 Gong munkatársa vett részt.Király József elmondta, május 16-án egy közérdekű bejelentést kapott postai úton. Később kérdésünkre hozzátette, a képviselői irodájába, a Katona József térre címezték a levelet, de úgy tudja, a Városházára valamennyi képviselőnek elküldték ugyanezt a névtelen bejelentést. Sőt, a megszólítás alapján - "Tisztelt képviselők és egyéb tisztviselők!" - szerinte még mások is megkaphatták.A levelet Király József ugyan egy pillanatra felmutatta a sajtótájékoztatón, de nem azt olvasta fel, hanem a Kecskeméti Rendőrkapitányságon az ügyben tett feljelentését. Mint kijelentette, a levél részleteinek kivizsgálása már a nyomozóhatóság feladata.A Szövetség politikusa kifejtette: a bejelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a Hírös Sport Nonprofit Kft. "jelenlegi ügyvezetése alatt olyan szabálytalanságok - ahogy a névtelen bejelentő fogalmaz, ‘gazdasági csalások’ - történtek, melyek kivizsgálása indokolt"."A bejelentés szerint az elmúlt fél évben az ügyvezető három gazdasági vezetőnek szüntette meg a munkaviszonyát, tekintettel arra, hogy nem kívántak asszisztálni, közreműködni a szabálytalanságokban. Bejelentés alapján a fentiek alátámasztására számos terhelő bizonyíték áll rendelkezésre a levél szerint" - mondta Király József.A feljelentésben kérte a Kecskeméti Rendőrkapitányságot, hogy ha a tényállás alapján megalapozottnak találják, folytassák le a nyomozást, méghozzá soron kívül.A felügyelőbizottságot ilyen ügy miatt nem hívták összeKirály József kérdésünkre sem kívánta részletezni a névtelen bejelentés tartalmát. Arról is érdeklődtünk, hogy a Szövetség megkereste-e leírt szabálytalanságok okán a cég vezetését vagy felügyelőbizottságát, mi igaz ebből, mit reagálnak rá.A képviselő elmondta, megkérdezte a Hírös Sport felügyelőbizottságának Szövetség által delegált két tagját, tudnak-e valamit a közérdekű bejelentésben írt szabálytalanságokról, de a válaszuk nemleges volt. A felügyelőbizottságot nem hívták össze rendkívüli ügyek miatt.Az ügyhöz még annyit tett hozzá Király József, hogy az utóbbi időben az önkormányzat nem reagál megkereséseire, és azt kérik, közérdekű adatigénylést adjon be, amit képviselőként méltatlannak talál.Egyelőre válaszok nélkül maradtak kérdéseinkAz ügyben megkerestük a megyei rendőr-főkapitányság sajtóosztályát, beérkezett-e Király József feljelentése, lesz-e nyomozás. Egyelőre nem válaszoltak.Írtunk Kispál Balázsnak, a cég ügyvezetőjének, és megkérdeztük, mit szól a sajtótájékoztatón elhangzottakhoz, történtek-e szabálytalanságok, gazdasági bűncselekmények ügyvezetése alatt, valóban megszüntette-e több gazdasági vezető munkaviszonyát, és ha igen, miért került erre sor? Péntek délelőtt elküldött kérdéseinkre az ügyvezető eddig nem reagált.Szintén megkerestük emailben Nemcsik Mátyást, a Hírös Sport kommunikációs és marketing osztályvezetőt - aki egyben a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője és a mostani választáson is képviselőjelöltje a kormánypártoknak -, miként vélekedik a sajtótájékoztatón elhangzottakhoz, és van-e tudomása arról, hogy történtek-e a cégnél szabálytalanságok, gazdasági bűncselekmények? De Nemcsik Mátyás sem válaszolt.Küldtünk még megkeresést Kecskemét két, gazdasági társaságokkal foglalkozó alpolgármesterének, Gaál Józsefnek és Homoki Tamásnak, az önkormányzat tud-e a névtelen bejelentés alapján Király József által nyilvánosságra hozott, Hírös Sportnál történt szabálytalanságokról, de egyik alpolgármestertől sem kaptunk egyelőre tájékoztatást."A Fidesz hálójában vergődik" a cég Király szerintKirály József a sajtótájékoztatón azt is kijelentette, hogy a Hírös Sport Kft. megítélése szerint a "Fidesz hálójában vergődik", mert "két regnáló képviselője" is dolgozik a cégnél. Nemcsik Mátyáson kívül még Jánosi Istvánt említette - ő szintén a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője és a mostani választáson is képviselőjelöltje is, emellett sportügyekért felelős tanácsnok és a Hírös Sport Nonprofit Kft. sportszakmai vezetője is. Az is elképzelhető, hogy a kettőből három munkatárs lesz, ha a választáson Gál Zsombor, a Fidesz-KDNP jelöltje - egyben a Hírös Sport Nonprofit Kft. marketingese - is bejut a testületbe.Király József szerint "elgondolkodtató", hogy a Hírös Sport munkatársai miért nem jelezték a közgyűléseken a céggel kapcsolatos döntéshozataloknál, hogy "valamilyen módon érintettek a témában, és nem kívánnak szavazni. Erre az elmúlt időszakban soha nem került sor".A Szövetség politikusa még Nemcsik Mátyás kommunikációs és marketing munkáját is kritizálta."Nézzék meg, hogy a weblapjuk hogyan néz ki, és aztán utána el kell azon gondolkodni, hogy egyáltalán ezek az emberek érdemesek-e arra, hogy fizetést kapjanak ennél a cégnél" - mondta Király József.Megnéztük, az oldalon például a hírek valóban nem nagyon pörögnek, az idei évben összesen kettő jelent meg - két álláshirdetés, és érdekes, hogy az egyikkel mérlegképes könyvelőt keresnek.A sajtótájékoztatón Király József kitért még a Domb Beach üzemeltetőváltásának elég nagy visszhangot kiváltó ügyére, ezzel a témával külön cikkben tervezünk majd foglalkozni. | Egy névtelen közérdekű bejelentés szerint szabálytalanságok történtek a Hírös Sportnál, Király József feljelentést tett | A Szövetség önkormányzati képviselője pénteken sajtótájékoztatón számolt be egy névtelen közérdekű bejelentésről, amelyet tudomása szerint minden képviselőnek elküldtek, és amelyben az áll, hogy a Hírös Sport Nonprofit Kft. jelenlegi ügyvezetése alatt szabálytalanságok, „gazdasági csalások” történtek az önkormányzati cégnél. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a bejelentő szerint az elmúlt fél évben az ügyvezető három gazdasági vezetőnek szüntette meg a munkaviszonyát, mert nem kívántak asszisztálni a szabálytalanságokhoz. | null | 1 | https://kecsup.hu/2024/06/egy-nevtelen-kozerdeku-bejelentes-szerint-szabalytalansagok-tortentek-a-hiros-sportnal-kiraly-jozsef-feljelentest-tett-unikum | 2024-06-01 00:00:00 | true | null | null | Kecsup |
A felszámolók Tarsoly Csaba szerint elkótyavetyélték a lefoglalt ingatlanokat, beruházásokat, így közismert vállalkozók és cégeik jártak jól ezek felvásárlásával, pedig lett volna esély a teljes megtérülésre.Mi történt? Hamarosan ítélet születik az úgynevezett Quaestor-botrány ügyében. A per fővádlottja, a 77 milliárd forintos csalással vádolt Tarsoly Csaba a Blikknek azt nyilatkozta, szerinte lett volna esély a Quaestor-ügyfelek kötvénybefektetésének teljes megtérülésére.Mit mond pontosan a vádlott? Az egykori Quaestor-vezér szerint az ügyfelek kötvénybefektetésének teljes megtérülését a cég ingatlanjai, például a Győri ETO komplexuma fedezte volna."Ehelyett a felszámolók elkótyavetyélték a lefoglalt ingatlanokat, beruházásokat, így közismert vállalkozók és cégeik jártak jól ezek felvásárlásával. Sajnálatos, hogy mindezt nem vizsgálta ki a vádhatóság"- mondta Tarsoly, aki több lefoglalt ingatlant is felsorolt, amelyek szerinte messze áron alul kerültek az új tulajdonosaikhoz, miközben ő két éven át előzetes letartóztatásban volt. Úgy véli, ezekben az ügyekben akár hűtlen kezelés miatt is indulhat még eljárás.Mit lehet erről tudni? Az állami felszámoló cég 2021 utolsó napjaiban hirdette meg árverésre a Quaestor-csoport sokáig bűnügyi zár alatt tartott győri ingatlanait, az ETO-stadiont és a körülötte kiépített létesítményeket, majd összesen 10 milliárd forint kikiáltási áron el is adta azokat. Az NRN az árverésen két csomagba pakolva verte dobra az akkor még külön-külön nyilvántartott ingatlanokat. A nagyobbik csomagot, benne hat ingatlannal, 8,2 milliárdos kikiáltási áron hirdették meg. Közülük három elem volt igazán értékes:a 14 ezer férőhelyes futballstadion, 1,3 milliárdért,az ETO Park bevásárlóközpont, 4,7 milliárdért,és az ETO Hotel, 1,7 milliárdért.A kisebbik, két darabból álló csomagot 1,85 milliárd forintért hirdették, és az edzőközpont egyik kevésbé értékes része mellett egy óriási, a plázát, a hotelt és a stadiont körülölelő parkoló volt benne. Az árverést 2022 januárjában tartották meg, a csomagokra egy-egy érvényes ajánlat érkezett, egy kicsi, bevétellel nem rendelkező cégtől, a Paár Attila, Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak korábbi üzlettársa tulajdonában lévő Barlinek Kft.-től. A cég végül csak a nagyobb csomagot vette meg, ám miután papíron 8,2 milliárdos ajánlattan nyert a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. (NRN) árverésén, | Tiborcz üzlettársa járt jól a Quaestor-ügyfelek kártalanítása helyett? | A felszámolók Tarsoly Csaba szerint elkótyavetyélték a lefoglalt ingatlanokat, beruházásokat, így csak közismert vállalkozók jártak jól. | null | 1 | https://forbes.hu/uzlet/kartalanitas-tarsoly-csaba-tiborcz-istvan-paar-attila/ | 2024-06-03 00:00:00 | true | null | null | Forbes |
Ahogyan arról a Hírklikk is beszámolt, Takács államtitkár elmondása szerint a beszerzett lélegeztetőgépek különböző tudásszintűek. "Vannak olyanok, amelyek az intenzív osztályos igénybevételnek, illetve az ottani elvárásoknak megfelelnek. Ezek nagy része most is kórházaknál van, tehát a régebbi gépeket lecseréltük, a régieket leselejteztük, az újak pedig beálltak" - közölte az államtitkár, aki hozzátette, hogy "a gépek egy része kisebb tudásszintű, ezek non-invazív légzéstámogatásra alkalmas berendezések, amelyekre külön terve van a kormánynak. Ezeket most a Bay Zoltán Kutatóintézet bevonásával vizsgáljuk, hogy miként lehet úgy átalakítani, hogy 77 ezer alvási apnoés honfitársunknak természetben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő tudja odaadni." Takács szerint a kutatóintézet bevonásával a lélegeztetőgépek jelentős részét jó eséllyel át tudják alakítani az alvási apnoés betegek támogatására. (Az alvási apnoe egy potenciálisan súlyos alvászavar:a légzés alvás közben időről-időre abbamarad, majd újra elindul - a szerk.)Értelmezzük a fentieket: az évek óta raktárakban fekvő, drága pénzen tárolt és őrzött lélegeztető gépek jelentős részét át lehet alakítani oly módon, hogy azok használhatóvá váljanak. Vagyis, miután a kampány befutójában vagyunk, a kormány felelős gazdaként kíván mutatkozni, ezért bizonygatja, hogy jó gazdája az egészségügynek, szó sincs arról, hogy gondatlanul, ne adj' isten, hűtlenül kezelné és pazarolná az adófizetők pénzét.A helyzet azonban távolról sem annyira rózsás, mint amilyennek a kormányzat állítja. 2023 októberében derült ki, hogy egy gödöllői raktárban mintegy 12 ezer lélegeztetőgépet - 7414 darab invazív és 4731 darab nem invazív berendezést - tárolnak. (Csak maga a tárolás költsége havi bruttó 82 és fél millió forint.) Az idén februárban a méregdrágán - eredetileg darabonként 10 760 000 forintért vásárolt - lélegeztetőgépeket töredékáron árverésre bocsátották, ám az akció nem járt sikerrel.A történet azonban ennél is jóval szaftosabb. A Covid-járvány kitörésekor Orbán Viktor büszkén jelentette be, hogy lélegeztetőgépek beszerzése céljából "portyázókat és fürkészeket" küldtünk a világ minden tájára. A magyar állam a Covid-járvány idején összesen 300 milliárd forintot költött a foloslegesen nagyszámú és többnyire használhatatlan berendezésekre. Ebből az összegből mintegy 176 milliárd forint a Vinod Sekhar maláj üzletember tulajdonában lévő GR Technologies nevű cégnél landolt.Vinod Sekhar egy időben sokat szerepelt a nemzetközi médiában, mégpedig azért, mert a korabeli sajtóhírek szerint lenyúlta az ismert filmsztár, Bruce Willis kétmillió dolláros befektetésének mintegy felét. Ez a csúnya folt azonban nem tántorította el a Szijjártó Péter vezette, s a magyar érdekeket minden másnál előbbre valónak tartó Külügyminisztériumot, hogy üzletet kössön ezzel a nem teljesen makulátlan előéletű személlyel. Nem kizárt, hogy azért döntöttek Vinod Sekhar mellett, mert abból indultak ki, hogy bár a maláj úr csúnyán átverte ugyan Bruce Willist, ám mindenkinek jár egy újabb esély, hogy bizonyíthassa, jó útra tért.Vinod Sekhar egyébként a magyar kormánnyal szemben korrektül járt el, amit megígért, azt teljesítette: a vállalt határidőre és az előre kialkudott - a világpiaci árnál magasabb - áron leszállította a lélegeztetőgépeket. Az pedig már tényleg nem az ő sara, hogy ezen gépek nagy többségére szerencsére nem volt szükség. (A járvány elmúltával - leszámítva azt a néhány tucatot, amelyet sikerült baráti országoknak elajándékozni - a berendezések nagy része raktárba került.)Nem tudni, hogy a maláj üzletembernek mekkora volt a haszna az ügyleten - az ilyen adatok az üzleti titkok világába tartoznak -, ami biztos, hogy nem sokkal az üzlet nyélbe ütése után Sekhar úr egy luxusjachtot és egy Bombardier magánrepülőgépet vásárolt. A Transparency International már akkor kérte, hogy a minisztérium hozza nyilvánosságra a magyar állam számára nem igazán előnyös, ám Sekhar úr cége számára tisztes hasznot hozó szerződés részleteit, de erre csak később, a Kúria döntése után nyílt lehetőség.Orbán Viktor kormánya, mint számos más alkalommal, ezúttal is a választópolgárok szelektív memóriájában bízik. Abban, hogy csak a szépre emlékeznek, vagyis arra, hogy annyi eltékozolt év és pénz után véget érni látszik a portyázók és fürkészek által a világpiaci árnál drágábban vásárolt lélegeztetőgépek kálváriája. | Véget érhetnek a raktárakban porosodó lélegeztetőgépek hányattatásai | Finisbe fordult a választási kampány, amit onnan is lehet tudni, hogy Dunát lehetne rekeszteni a kormányzat által közölt jó hírekkel. Most például Takács Péter, egészségügyért felelős államtitkár örvendeztette meg a raktárakban porosodó lélegeztetőgépekért aggódó embereket azzal, hogy eldőlt a Covid-járvány idején mintegy 300 milliárd forintért vásárolt berendezések sorsa. | null | 1 | https://pecsistop.hu/kozelet/veget-erhetnek-a-raktarakban-porosodo-lelegeztetogepek-hanyattatasai/528270 | 2024-06-03 00:00:00 | true | null | null | Pécsi Stop |
Válaszolt megkeresésünkre a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Király József által múlt héten a Hírös Sport Nonprofit Kft. ügyében tett feljelentéssel kapcsolatban. Mint megírtuk, a Szövetség önkormányzati képviselője egy névtelen közérdekű bejelentésről számolt be, amelyben az áll, hogy a Hírös Sport jelenlegi ügyvezetése alatt szabálytalanságok, "gazdasági csalások" történtek az önkormányzati cégnél.A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a bejelentő szerint az elmúlt fél évben az ügyvezető három gazdasági vezetőnek szüntette meg a munkaviszonyát, mert nem kívántak asszisztálni a szabálytalanságokhoz.Király József elmondta, múlt hét csütörtökön, azaz május 30-án feljelentést tett, és kérte a Kecskeméti Rendőrkapitányságot, hogy ha a tényállás alapján megalapozottnak találják, folytassák le a nyomozást, méghozzá soron kívül.Azt is hozzátette a Szövetség képviselője, hogy tudomása szerint a névtelen közérdekű bejelentést minden helyi képviselőnek elküldték.Az ügyben még pénteken megkerestük a megyei rendőr-főkapitányság sajtóosztályát, beérkezett-e Király József feljelentése, lesz-e nyomozás. Hétfőn kaptunk választ, eszerint valóban május 30-án érkezett be a feljelentés, "melyet a rendőrség büntetőeljárás keretében vizsgál".A Hírös Sporttól azóta sem kaptunk válaszokat kérdéseinkre.Egy névtelen közérdekű bejelentés szerint szabálytalanságok történtek a Hírös Sportnál, Király József feljelentést tett | Vizsgálja a feljelentést a rendőrség a Hírös Sport ügyében | Válaszolt megkeresésünkre a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Király József által múlt héten a Hírös Sport Nonprofit Kft. ügyében tett feljelentéssel kapcsolatban. Mint megírtuk, a Szövetség önkormányzati képviselője egy névtelen közérdekű bejelentésről számolt be, amelyben az áll, hogy a Hírös Sport jelenlegi ügyvezetése alatt szabálytalanságok, „gazdasági csalások” történtek az önkormányzati cégnél. | null | 1 | https://kecsup.hu/2024/06/vizsgalja-a-feljelentest-a-rendorseg-a-hiros-sport-ugyeben-unikum/ | 2024-06-03 00:00:00 | true | null | null | Kecsup |
Két példán keresztül mutatjuk be, miként működik az állam, hogyan pazarolja az adófizetői pénzt pereskedésre, és hogyan titkolózik védhetetlen ügyekben.
"Március elsejével a magyar közlekedés ügyében új időszámítás kezdődik. Olcsó szolgáltatás, mindenki számára egyenlő és egységes hozzáférés, és természetesen jó minőségű szolgáltatásokra való törekvés. Van Magyarországon 700 ezer olyan gyerek, aki 6 és 14 év közötti, akiknek díjmentes lesz az utazás" - március elsejével alakultak át a közösségi közlekedés tarifái, ezt az Építési és Közlekedési Minisztérium minisztere, Lázár János jelentette be videójában. Lázár felváltva használja a kedvezmények kapcsán a díjmentes és ingyenes szavakat, ami valójában annyit jelent: az utazó helyett más fizet.
Márpedig fizetni kell, mert sem a vasutas, sem a buszvezető nem dolgozik ingyen, a járműveket tankolni kell, karbantartani. Ehhez pénzre van szükség, vagyis, ha a kormány díjmentességről, ingyenes utazásról beszél, akkor annyit tesz: kevesebb bevétele lesz a jegyekből, bérletekből a MÁV-nak, vagy éppen a Volánnak. Az, hogy a lakosságnak jó, hogy a szolgáltatásért nem kell fizetni, nem vitás, hiszen ki ne örülne az ingyen fagyinak. Legfeljebb másképp szedik be az árát, erről többször írtuk a rezsicsökkentésnek nevezett árbefagyasztás kapcsán.
Nem tudja a minisztérium, de ha a bíróság kéri, mégiscsak tudja
Hogy mégis mibe kerül az adófizetőknek a kormány új tarifarendszere, ezt akartuk megtudni az Építési és Közlekedési Minisztériumtól. Azért Lázárék minisztériumától, mert ők bocsátották társadalmi egyeztetésre az ezzel kapcsolatos dokumentumokat. A közadatigénylésünk mégsem volt sikeres, mert az ÉKM szerint "az Építési és Közlekedési Minisztérium nem tekinthető az Infotv. 3. § 9. pontja szerinti adatkezelő szervnek."
Vagyis nekik nincs az új közösségi közlekedési tarifarendszer kapcsán keletkezett előkészítő iratuk, nincs semmi a bevételek tervezéséről, valamint arról sem tudnak mit mondani, hogy a tarifarendszer okozta változásokra milyen tervet készítettek, kell-e többlet állami finanszírozás.
Ugye, hihetetlen, hogy pont a minisztériumnál ne tudnának ezekről? Mi sem hittük el, bepereltük őket. A mindössze egykörös tárgyalás egyezséggel végződött, mindent ki kell adniuk. Néhány részletet azért bemutatunk, hogyan zajlik egy ilyen tárgyalás. Merthogy kiderült, a minisztérium mégiscsak adatkezelő.
De mielőtt erre rátérünk, idézzük fel a CÖF-CÖKA egyik sajtótájékoztatóját. A közpénzzel kitömött álcivil szervezet vezetője azt sérelmezte, hogy "Az Átlátszó ugyanis több mint 24 ezer adatigénylést valósított meg, és tette böngészhetővé az adatokat bárki számára, így azok külföldi érdekeket is szolgálhatnak".
Csizmadia László szerint az adatok kikérése "nem olcsó mulatság az adófizetőknek, ráadásul mindez legtöbbször ellenzéki pártérdekeket szolgál". Továbbá "a közérdekű adatokat nem kell eltitkolni, de kijelentjük, hogy azok nyílt átadása külföldi érdekeltségeknek megkérdőjelezhetik az adatkikérés igazolhatóságát" - mondta Csizmadia László, hozzátéve: a több tízezres adatigénylést közpénz-pazarlásnak tartják, "főleg akkor, ha az eredményessége erősen vitatott."
Azt, hogy a közadat megismerhető, törvény biztosítja. A kormány az uniós pénzekért cserébe az Európai Bizottság kérésének megfelelően könnyített a közérdekű adatok megismerhetőségén. "Az összes állami szerv szerződését egy közös felületre töltik majd fel, a közérdekű adat kiadása iránti pereket pedig felgyorsítják." A feltöltés meglehetősen szellős.
Annak is egyszerű oka van, hogy közadatot kérünk, mivel a minisztériumok nem válaszolnak újságírói megkeresésre. A CÖF-CÖKA állításával szemben nem a közadat kiadása, hanem annak eltitkolása kerül adófizetői pénzbe, ezt mutatja a perünk is.
Az ÉKM ellen indított ügyben a bíróság nem hitte el, hogy a minisztérium nem rendelkezik az adatokkal. A mindössze 1 óra 45 perces tárgyaláson a minisztérium jogtanácsosa úgy fogalmazott, "Amennyiben a Tisztelt Bíróság kitágító módon értelmezi az adatkérést, úgy a rendelkezésre álló valamennyi iratot megkereshetjük és ki tudjuk adni".
Vagyis a minisztérium messze nem jóhiszeműen járt el. A jogtanácsos foglalkoztatása szintén pénzbe kerül, amit az adófizetők állnak. Ugyanúgy az adófizetők állták azt is, amikor Lázárék a tram-train megvalósíthatósági tanulmányát akarták eltitkolni, azt a pert is megnyertük.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda gyakorlata évek óta probléma
És nem csak az ÉKM jogsértő. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda sem szereti bemutatni, mire megy el a pénz. Csak betekintést engedtek azokba a Balásy Gyula-féle szerződésekbe, melyekből kiderült, rövid idő alatt 16,6 milliárd forint közpénz vándorolt a kormánymédiához társadalmi célú reklámként.
Mivel ott sem adták ki az adatokat és csak az iratokba való betekintésre adtak lehetőséget, így a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk. A Péterfalvy Attila vezette szervezet állásfoglalásában leírta, "korábban hasonló tárgyban már született egy állásfoglalás, amelyben a Hatóság felszólította a Kabinetirodát, hogy változtasson gyakorlatán az adatigénylések teljesítésének módjával, illetve a betekintési jegyzőkönyvekben kezelt személyes adatokkal kapcsolatban."
Majd megállapította, hogy
"a Hatóság rendelkezésére bocsátott adatok alapján az információszabadság aránytalan korlátozását jelenti, ha közérdekű adatigénylésre válaszul jogszerű hivatkozási alap és az Infotv. szerinti jogalapot figyelmen kívül hagyva kizárólag betekintési lehetőséget biztosít az Ön számára a Miniszterelnöki Kabinetiroda".
Majd a többszöri állásfoglalás után mit tesz a kabinetiroda? Újabb adatigénylésünkre korlátozó módon ismét csak betekintést enged. Ez egyébként megint csak adófizetői pénzpazarlás, hiszen az iratokat - melyek elektronikusan is megvannak - kinyomtatva egy irodába cipelik, ott két állami tisztviselő órákon át azt nézi, ahogy mi jegyzetelünk, mert sem fotózni, sem más módon nem engedik az adatokat rögzíteni. Utána persze minden megy vissza az irattárba, az önök pénzén.
Magyar Nemzet: "A közérdekű adatigénylésünkre megküldött adatokból", "közérdekű adatigényléssel fordultunk a budavári önkormányzathoz", "Simó Károly emlékeztetett arra, hogy hónapokkal ezelőtt fordult közérdekű adatigényléssel Érd baloldali polgármesteréhez". Három cím, ami közérdekű adatigénylésről szól a kormánypárti lapban. Vagyis az adatok éppúgy közérdekűek a kormánypártnak, mint az attól független újságíróknak.
Vagyis a CÖF-CÖKA állításával szemben nem az adatok kikérése kerül sokba, hanem azok eltitkolása. A két esettel kapcsolatban megkerestük Csizmadia Lászlót. Megkérdeztük:
A CÖF-CÖKA véleménye szerint melyik a drágább: az adatokat kiadni, vagy ügyvédi irodákat fizetni és a vesztes pernél a perköltséget adóforintokból kifizetni?
Ha önök szerint nem kell az adatokat titkolni, mit gondolnak az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint a Miniszterelnöki Kabinetiroda gyakorlatáról? Tervezik-e, hogy felszólítják az állami adatkezelőket, hogy jogszerűen működjenek?
Továbbá a Magyar Nemzet cikkei kapcsán megkérdeztük azt is, hogy vajon a kormánylap közérdekű adatigénylései szolgálhatnak-e külföldi érdekeket. De nem válaszoltak.
Segesvári Csaba
Címlapkép: Átlátszó montázs | A közadatigénylések valósága: jogsértő Lázár-minisztérium és az adatvédelmi hatóságra magasról tojó Rogán-kabinetiroda | Két példán keresztül mutatjuk be, miként működik az állam, hogyan pazarolja az adófizetői pénzt pereskedésre, és hogyan titkolózik védhetetlen ügyekben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/05/27/a-kozadatigenylesek-valosaga-jogserto-lazar-miniszterium-es-az-adatvedelmi-hatosagra-magasrol-tojo-rogan-kabinetiroda/ | 2024-05-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2022-ben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy 2021-ben egyszer adtak pénzt a CÖF mögött álló alapítványnak. Az idei hasonló adatigénylésünkre viszont már nem egy, hanem két támogatás adatait mutatták meg. Korábban direkt eltitkolták a másikat? Vagy csak elfelejtették? Netán van még több is, amit eddig nem mutattak meg? Az biztos, hogy felmerülhet a közérdekű adattal való visszaélés gyanúja.
Az állam 100%-os tulajdonában lévő Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) felett az állam tulajdonosi jogait a nemzetpolitikáért felelős miniszter gyakorolja. Ezt a tisztséget 2010 óta Semjén Zsolt tölti be a kormányban, vagyis közvetlenül ő felügyeli a BGA-t, ami a Fideszhez közeli álcivil szervezeteket támogatja.
A közpénzből gazdálkodó szervezeteket az Infotörvény kötelezi arra, hogy közzétegyék a működésükkel összefüggő alapvető adatokat. Például az általuk meghozott döntéseket, a vezetők elérhetőségét és fizetését, valamint az 5 millió forintot elérő szerződéseik listáját. Ha pedig valaki olyan közérdekű adatot kér tőlük, ami nincs fent a honlapjukon, akkor ugyanezen törvény értelmében kötelesek válaszolni neki.
Megéri betartani az erről szóló jogszabályt, ugyanis aki közérdekű adatot eltitkol vagy meghamisít, az a Büntető Törvénykönyv 220. § (1) értelmében 2 év börtönt is kaphat. Nem is nagyon szokták ezt kockáztatni az adatgazdák, vagy legalábbis még nem nagyon sikerült őket rajtakapni ilyesmin. Egészen mostanáig.
2022-ben egyszeri támogatásról számoltak be
Nagyjából pont két évvel ezelőtt számoltunk be arról, hogy közadatigénylésben kérdeztük a Miniszterelnökséget és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-t (BGA) arról, hogy mennyi támogatást adtak 2021 eleje óta a CÖF alapítványának (Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány, CÖKA) és pontosan mikor, illetve mire.
Adatigénylésünk apropója egy 2022. februári CÖF-ös rendezvény (pódiumbeszélgetés Európa civil ereje - az Európai Unió civiljei címmel) volt, amelynek a meghívóján a Miniszterelnökség és a BGA logója szerepelt alul, ahol a támogatókat szokás feltüntetni.
Akkor a BGA azt közölte, hogy egy alkalommal 3 millió forintos támogatást adott a CÖF alapítványának 2021-ben.
Méghozzá egy 2021. december 31. napján kiadott támogatói okirat alapján "az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozathoz kapcsolódó rendezvények támogatása céljából". Az állami cég mellékletben elküldte a támogatói okiratot, valamint az annak mellékletét képező költségtervet és szakmai programot is. Az okirat szerint a CÖKA támogatási kérelmet nyújtott be a BGA Zrt.-hez, az pedig jóváhagyta a kérvényt.
Most már kétszeri támogatást mutattak 2021-ből
Mivel a CÖF mostanság minden korábbinál jobban egy önkéntes rendőrbe oltott adó- és pénzügyi ellenőrnek képzelve magát "vizsgálja" és fenyegeti a neki meg a kormánynak nem kedves civil szervezeteket, ismét elkezdtünk foglalkozni a pénzügyeivel.
Ennek keretében több állami szerv és cég közérdekű adatait átnéztük, hisz a korábbi években többen is finanszírozták már közpénzből a Fidesz-kormányt felvonulásokkal, előadásokkal, nyilatkozatokkal, plakátokkal és minden más módon nyíltan támogató Civil Összefogás Fórum (CÖF) háttérszervezetét, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt (CÖKA).
2016-ban az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek tolta meg 508 millió forint közpénzzel a CÖF-CÖKA kormánypárti munkáját, majd 2020-ban 170 milliót kaptak az állami tulajdonú lottóvállalat, a Szerencsejáték Zrt. leánycégétől. 2021-ben 25 millió forintot adott nekik a szintén állami Magyar Fejlesztési Bank és még 40 milliót a Szerencsejáték leánycége, ami 2022-ben is támogatta őket 70 millióval.
A BGA honlapján nem túl sok közérdekű adat van, ezért az állami cégnek közadatigénylést adtunk be, amiben majdnem ugyanazt kérdeztük, mint két éve: mennyi támogatást adtak a CÖF alapítványának 2019-től mostanáig.
A korábbi adatigényléssel ellentétben a BGA most nem küldött semmit, hanem 15 nap hosszabbítás után azt közölte, hogy személyesen, iratbetekintés során tudják megmutatni a kért támogatások listáját és a kapcsolódó dokumentumokat. A 2024. április 17-én beadott adatigénylésből így csak bő 1 hónappal később lett valami: május 21-re sikerült legyeztetnünk az iratbetekintést.
Ott pedig egyértelművé vált, hogy valami nem stimmel a BGA Zrt.-nél. A pünkösd utáni kedd délutánjára megbeszélt találkozón az állami cég I. kerületi székházában ugyanis csupán pár oldalnyi dokumentumot mutattak be. Ezeket nyilvánvalóan el tudták volna küldeni e-mailben is, de inkább húzták az időt. A helyszínen sem adták oda őket, és nem is fotózhattuk le a papírokat, csak jegyzetelhettünk róluk.
A most látott iratok szerint a BGA két alkalommal nyújtott támogatást 2021-ben a CÖF alapítványának, 2, továbbá 3 millió forint értékben.
A 3 millió forintos megegyezik azzal, amit két éve adtak ki az adatigénylésünkre, és amiről akkor beszámoltunk. A másik, a 2 millió forintos a 3 milliósnál kicsivel előbb született: a 2021. december 8-án kelt támogatói okirat szerint a CÖKA az EuCET lebonyolítására kért és kapott közpénzt a BGA Zrt.-től.
Felmerül a kérdés, hogy ezt a 2 millió forintos támogatást miért nem mutatta meg a BGA két évvel ezelőtt, amikor a CÖKA részére 2021-ben adott támogatásokról kérdeztük. Direkt eltitkolták? Az bizony közérdekű adattal való visszaélés lenne, amiért 2 év börtön is járhat a Btk. szerint. Vagy csak elfelejtették? De hogy lehet elfelejteni 2 millió forint közpénzt? Vagy elkeveredett a papír az irattárban, és csak most találták meg? Akkor viszont nem bánnak túl felelősen a rájuk bízott közpénzzel.
Esetleg még további támogatásokat is adtak a CÖF-nek, csak azok az iratok még mindig nem kerültek elő?
Az pedig már csak hab a tortán, hogy az Infotörvény szerint csakis akkor lehetne meghosszabbítani az adatigénylés normál 15 napos válaszadási határidejét + 15 nappal, ha "az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár". Erről itt nyilvánvalóan szó sem volt, hiszen csak néhány oldalnyi dokumentumot mutattak meg.
Átláthatatlanok a CÖF pénzügyei
Sajnos a mások zsebében előszeretettel turkáló, idén június elsejére újabb Orbán Viktor melletti Békemenetet szervező CÖF/CÖKA pénzügyei egyáltalán nem átláthatók. A honlapjukon mindössze három pénzügyi beszámolójuk elérhető, a 2020-as, a 2021-es és a 2022-es. Ráadásul mindegyiknek hiányzik a legfontosabb része: a kiegészítő melléklet, az a szöveges beszámoló, amiben azt kellene részletezniük, hogy pontosan honnan mennyi támogatást kaptak.
Márpedig sokat kapnak: a 2022-es mérlegükben
2021-re vonatkozóan 489 millió, 2022-re pedig 582 millió forint támogatás és adomány szerepel, de az adományozókról megint semmi.
Ugyanez a helyzet a bíróság által működtetett hivatalos adatbázisban is: ott ugyan elérhetők a CÖKA pénzügyi beszámolói, de oda sem töltötték fel a kiegészítő mellékleteket, amelyekben a támogatókról és adományozókról kellene beszámolniuk. Mivel a CÖF alapítványát Kecskeméten jegyezték be, kollégánk elment az ottani cégbíróságra is, de így sem jártunk sikerrel, mert ott sem fellelhetőek a CÖKA beszámolóinak az adományok és a támogatások forrásairól beszámoló kiegészítő mellékletei.
Elég szomorú ez annak fényében, hogy a CÖF éppen a finanszírozók átláthatóságát biztosító kiegészítő mellékletek tartalmából kiindulva vegzálja a kormánynak nem tetsző civil szervezeteket, miközben a saját pénzügyeiben titkolózik, és semmit nem hoz nyilvánosságra abból, hogy ő maga miből gazdálkodik, honnan származnak a kormánypropagandára költött százmilliók.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: A CÖF Békemenet-reklámja (forrás: Facebook) és a BGA Zrt. székhelye (a szerző fotója) | Elhallgatta a CÖF-nek adott támogatást egy állami cég, de most lebuktak | 2022-ben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy 2021-ben egyszer adtak pénzt a CÖF mögött álló alapítványnak. Az idei hasonló adatigénylésünkre viszont már nem egy, hanem két támogatás adatait mutatták meg. Korábban direkt eltitkolták a másikat? Vagy csak elfelejtették? Netán van még több is, amit eddig nem mutattak meg? Az biztos, hogy felmerülhet a közérdekű adattal való visszaélés gyanúja. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/05/28/elhallgatta-a-cof-nek-adott-tamogatast-egy-allami-ceg-de-most-lebuktak/ | 2024-05-28 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Riasztó állapotokról készültek felvételek ezúttal egy hajdúhadházi telephelyen, ahol nagy mennyiségben tárolnak akkumulátor-hulladékot is. Az Átlátszóhoz eljuttatott fotók és videók szerint a szabadban tárolt hulladékból a talajra folyik a szennyező anyag. A telephelyen évente közel 25 ezer tonna veszélyes, valamint nem veszélyes műanyag-, fém-, üveg-, valamint akku-hulladékot kezelhet az Éltex.
Hajdúhadház jegyzőjétől 2017-ben kapott engedélyt az Éltex Kft. a Sámsoni u. 2. szám alatt lévő telephelyén nem-veszélyes hulladék tárolására és kezelésére. A telephely környékén jelenleg erős bűz tapasztalható, és a helyszínen készült fotódokumentumok szerint szabálytalanul tárolhatnak ott anyagokat.
A telephelyen kezelhető hulladékmennyiség az elmúlt években jelentősen megnőtt. Az Éltex honlapján fellelhető hatósági engedélyek szerint a cég Hajdúhadházon 2022 óta évente 3000 tonna veszélyes, valamint 21 650 tonna nem veszélyes hulladékot kezelhet.
Bűz és szennyezés
A selejtes akku-cellákból - amik a jelenlegi hulladék-besorolás szerint nem számítanak veszélyesnek - az Átlátszónak eljuttatott fotók szerint jelentős mennyiség van a telephelyen. A csomagoláson a lengyelországi LG akkumulátorgyár neve, illetve a Made in China to Poland felirat olvasható.
Az igazán riasztó felvételek azonban a szabadban tárolt hulladékok szabálytalan, vélhetően környezetszennyező kezeléséről készültek.
A rosszul zárt csomagokból - melyeket nyitott konténerbe pakolnak -"színes" folyadék ömlik ki a láthatóan betonaljzat nélküli talajra,
és ott nagy tócsákban gyűlik össze.
Az Országos Környezetvédelmi és Információs Rendszer (OKIR) adatai szerint a hajdúhadházi telephelyre a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal 2023-ban zajhatárértéket állapított meg, 2024-ben pedig jóváhagyta az üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatát. Az OKIR-ból azonban sem ezek az újabb határozatok, sem a korábbiak nem tölthetők le.
Ezért közadatigénylést küldtünk a környezetvédelmi és katasztrófavédelmi hatóságnak. Ezekben nemcsak az új engedélyeket, hanem a hatósági ellenőrzések dokumentumainak megküldését is kértük. Szintén adatot kértünk a hajdúhadházi polgármesteri hivataltól, mert a település honlapján nem található újabb telepengedély a veszélyes anyagok kezelésére. Válaszokat azonban egyelőre nem kaptunk.
Környezetvédelmi engedély nélkül működhet
Az viszont az OKIR adatokból kiderül, hogy a jelenleg hatályos két hulladékgazdálkodási engedélyen kívül - melyek összesen évi 25 ezer tonna hulladék kezelését engedélyezik - a hajdúhadházi telephely számára környezetvédelmi és katasztrófavédelmi engedélyt nem írtak elő. A veszélyes hulladékok között sók és oldatai, nehézfémek, valamint elemekből és akkumulátorokból származó elektrolit is megtalálhatók.
A szakhatóságok ugyanakkor számos feltételt írtak elő a cég számára a hulladékgazdálkodási engedélyekben. Többek közt leírják: "A tevékenység végzése során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti szennyező anyagot tartalmazó anyag ne jusson a földtani közegbe. (...) folyamatosan biztosítani kell, hogy a hulladéktároló helyhez vezető és a hulladéktároló hely alapjául szolgáló telephely területén belül kialakított közlekedési útvonal és a tárolótér, valamint az előkezelés helyének burkolata egységes és egybefüggő legyen és maradjon. Fedetlen, a csapadékvíztől biztonságosan nem védett tárolótéren, illetve megfelelő műszaki védelmet biztosító tárolóeszköz (pl. zárt konténer) igénybevétele nélkül
tilos olyan hulladék tárolása, amelyből, vagy amelyről a csapadékvíz szennyezőanyagokat oldhat ki, vagy moshat le.
(...) meg kell akadályozni, hogy bűzkibocsátás történjen a környezeti levegőbe."
A sóoldatot az akkucellák semlegesítésére használják, és a feltételek között az is szerepel, hogy ebből a veszélyes folyadékból semmi nem kerülhet ki a környezetbe. A telephelyen monitoring kutak létesítését nem írták elő.
A hulladékkezelés azonban láthatóan nem az előírt feltételek szerint történik, s a telep környezetében erős bűz is tapasztalható. Az esetleges környezetszennyezés pedig Hajdúhadházon kívül érintheti akár a szomszédos Hajdúsámson települést is, ahonnan a telephely legkönnyebben megközelíthető.
Az Éltex Kft. hulladékgazdákodási szabálytalanságairól már több cikkben beszámoltunk. A salgótarjáni telephely kapcsán legutóbb megírtuk, hogy - a cég állításával ellentétben - a telepen jelenleg is tárolnak akku-feliratú hulladékot a szabadban.
Szintén megírtuk, hogy a telephely melletti Salgó-patakban március közepén a Greenpeace által igazolt és bejelentett vízszennyezés történt, de az illetékes vízügyi hatóság az elmúlt két hónapban semmilyen vizsgálati eredményről szóló tájékoztatást nem tett közzé. A katasztrófavédelmi hatóságtól szintén nem kaptunk egyelőre választ - a nekik küldött, a telephely ellenőrzésére vonatkozó adatigénylésünk válaszadási határidejét a hatóság 30 napra meghosszabbította.
Az Éltex Kft. Magyarország egyik legnagyobb hulladékgazdálkodó cége; éves cégbevallása szerint 2023-ban 34,3 milliárdos forgalom mellett 902 millió forint adózott eredményt ért el.
Azt pedig a hvg.hu írta meg a minap, hogy az Éltex a Global Refuse Holdingon keresztül a Central European Opportunity Magántőkealapé lett. A tőkealap ugyanis, amely már 2022-ben megjelent a cégben, most a maradék 30 százaléknyi üzletrészt is megvette. A tőkealapról csak azt lehet tudni, írja a hvg.hu, hogy az Equilos Alapkezelő Zrt. igazgatja, mely ugyanazon a címen működik, mint Tiborcz István cégcsoportja, a BDPST Group. A Magyar Narancs áprilisban kereste a miniszterelnöki vő cégcsoportját az Éltex kapcsán, de akkor azt a választ kapta, hogy a BDPST Groupnak nincs tulajdonosi érdekeltsége az Éltexben.
Bodnár Zsuzsa | Ömlik a szenny az Éltex hajdúhadházi akkus hulladéktelepén, a környéken bűz terjeng | Riasztó állapotokról készültek felvételek ezúttal egy hajdúhadházi telephelyen, ahol nagy mennyiségben tárolnak akkumulátor-hulladékot is. Az Átlátszóhoz eljuttatott fotók és videók szerint a szabadban tárolt hulladékból a talajra folyik a szennyező anyag. A telephelyen évente közel 25 ezer tonna veszélyes, valamint nem veszélyes műanyag-, fém-, üveg-, valamint akku-hulladékot kezelhet az Éltex. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/05/29/omlik-a-szenny-az-eltex-hajduhadhazi-akkus-hulladektelepen-a-kornyeken-buz-terjeng/ | 2024-05-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Első fokon nekünk adott igazat a Fővárosi Törvényszék, így a Diákhitel Központnak ki kell adnia azokat a dokumentumokat - köztük az árlistákat is -, amelyek alapján bizonyítható vagy cáfolható lenne Magyar Péter kijelentése. A Tisza Párt alelnöke, aki egykor az állami intézmény igazgatója volt, azt állította ugyanis, hogy túlárazott szerződéseket kötöttek a kormányközeli Balásy-cégekkel. A bíróság nem fogadta el az érvelést, hogy az árlista üzleti titok lenne, vagy hogy ne minősülne közadatnak.
Az azóta pártot alapított Magyar Péter, a Diákhitel Központ volt vezetője február elején a Partizánnak adott első interjújában többek között azt mondta, azután távozott 2022-ben a Diákhitel Központ Zrt. éléről, hogy szóvá tette, a kormányzati kommunikációt végző Balásy Gyula-féle cégek, a Lounge Design illetve a New Land Media "a piaci árnál háromszor, olykor hatszor drágábban" dolgozott a Zrt.-nek - és azt sem jó minőségben. Ennek az állításnak a bizonyítékait (vagy cáfolatait) próbáltuk megszerezni.
Ezért közadatigénylést nyújtottunk be a Diákhitel Központhoz, kérve, hogy küldjék meg számunkra azokat az iratokat, amelyekből kiderülnek a megbízásokkal kapcsolatos részletek. Miután azonban hosszú időhúzás után egyértelművé vált, hogy nem fogják kiadni a Balásy-cégek árlistáit, bepereltük az állami céget az adatokért.
A napokban első fokon megnyertük a pert.
Három tárgyalási napot követően meghozott ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a Diákhitel Központot, hogy 45 napon belül küldjék el a Lounge Design Kft., a New Land Media Kft., illetve a Diákhitel Központ Zrt. által 2018. január 1. - 2022. december 31. között kötött szerződések mellékleteit.
Továbbá ugyanezen időszakra vonatkozóan minden olyan iratot is megismerhetünk az elsőfokú ítélet szerint, amelyek az említett cégekkel kapcsolatos szerződések megkötése során keletkeztek, vagy a megbízások teljesítésére vonatkoznak.
A Diákhitel Központ a per során többek között azzal védekezett, hogy az adatperünk elkésett, és hogy az általunk kért árlisták üzleti titkot képeznek. Sőt, a szerződés mellékletében rögzített árak még csak nem is tekinthetők közadatnak.
Csakhogy a Diákhitel Központ a Magyar Állam száz százalékos tulajdonában és kizárólagos befolyása alatt álló gazdasági társaság, közpénzből jött létre és azzal gazdálkodik. Az adatigénylésünkben kiadni kért kommunikációs megbízásokat is közpénzből fizették ki.
A törvény szerint pedig minden közpénzzel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a gazdálkodásával.
Az állami cég azon érvelése sem állt meg a Fővárosi Törvényszék szerint, hogy az árlisták üzleti titoknak minősülnek. Egyrészt a közpénzzel kapcsolatos adatok kapcsán nagyon szűk kivételtől eltekintve üzleti titokra nem lehet hivatkozni.
Másrészt a közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő által üzleti titokká minősített adatok nyilvánosságra hozatalának megtiltása a közbeszerzésben részt vevő további ajánlatkérők iratbetekintési jogát hivatott korlátozni. Gazdasági szereplő önhatalmúlag nem nyilváníthatja üzleti titoknak a közérdekből nyilvános adatokat.
Főként annak fényében, hogy az említett árak évekkel ezelőttiek - a legfrissebb is 2022-es, így azok ma már nem minősülnek üzleti titoknak.
A Diákhitel Központnak 15 napja van, hogy fellebbezzen a döntés ellen.
Katus Eszter
Nyitókép: Magyar Péter/Google Maps/Átlátszó montázs | A Diákhitel Központnak ki kell adnia a Magyar Péter szerint túlárazott megbízások árlistáit | Első fokon nekünk adott igazat a Fővárosi Törvényszék, így a Diákhitel Központnak ki kell adnia azokat a dokumentumokat – köztük az árlistákat is –, amelyek alapján bizonyítható vagy cáfolható lenne Magyar Péter kijelentése. A Tisza Párt alelnöke, aki egykor az állami intézmény igazgatója volt, azt állította ugyanis, hogy túlárazott szerződéseket kötöttek a kormányközeli Balásy-cégekkel. A bíróság nem fogadta el az érvelést, hogy az árlista üzleti titok lenne, vagy hogy ne minősülne közadatnak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/05/29/a-diakhitel-kozpontnak-ki-kell-adnia-a-magyar-peter-szerint-tularazott-megbizasok-arlistait/ | 2024-05-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Cikkünkben nem csak az Orbán-kormányok időszakát szerettük volna megvizsgálni abban a tekintetben, hogy a jogszabályokat alkalmazó fegyveres, büntetőjogi, titkosszolgálati szervek hány dolgozója követett el bűncselekményt, azon belül korrupciós jellegű dolgot, illetve közülük hányat ítélték el emiatt. De a vádhatóság csak 2010 óta, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) pedig 2011 óta tart nyilván ilyen adatokat. Ráadásul az ügyészség csak 2018 óta követi, hogy az elkövető hivatalos személy (bíró, ügyész, rendőr) a foglalkozásával összefüggésben került-e eljárás alá; az NVSZ pedig csak azt adta meg, hogy hány ilyen feljelentés történt a jellemzően hivatali visszaélés, illetve vesztegetés miatt indult ügyekben rendőrségi és titkosszolgálati dolgozók ellen. Az Országos Bírósági Hivatal pedig egyáltalán nem vezet ilyen statisztikát. Tehát abból tudunk következtetéseket levonni, amit az érintett hatóságok megadtak.
Megkerestük a Legfőbb Ügyészséget, arról érdeklődve, hány hivatalos személyt mint elkövetőt érintő bűncselekmény történt 1990 óta. Ám a vádhatóság csak két, a 2010-2022 közötti évekre vonatkozó táblázatos adatsort küldött, hozzátéve: "Ezen időszakon túli adatok megadása nem áll módunkban." Így a rendszerváltás utáni két évtized, valamint a NER-korszak mutatóit nem tudjuk összevetni, ráadásul az ezt követő időszak két szakaszának adatai sem vethetők össze.
Ugyanis a két táblázat közül az egyik "2010-2018/I. félév között a vádemeléssel érintett regisztrált elkövetők számát tartalmazza, foglalkozás és bűncselekmény szerinti bontásban". Viszont "ebben az időszakban egy elkövetőnek csak egy, jellemző bűncselekménye került rögzítésre a statisztikában, tehát minden elkövető egyszer jelenik meg a táblázatban" - szól az ügyészség válasza.
A másik táblázat "a 2018/II. félév - 2022 között a vádemeléssel érintett regisztrált elkövetők számát tartalmazza, foglalkozás és bűncselekmény szerinti bontásban". Ugyanakkor itt már "az elkövető valamennyi bűncselekménye rögzítésre került, így egy elkövető többször is szerepelhet a táblázatban, emiatt az 1/1. táblázat és az 1/2. táblázat adatai nem összevethetők" - mutat rá az ügyészség.
Már csak azért sem, mivel 2018 júniusáig nem volt külön vádhatósági statisztika a foglalkozás körében elkövetett bűncselekményekről, viszont "2018. II. félévtől az ügyészségi statisztika az elkövető foglalkozásával összefüggésben történő elkövetésre is gyűjt, így az 1/2. táblázatnál külön bontásban szerepel a foglalkozással nem, illetve azzal összefüggő elkövetés" - válaszolta az ügyészség.
2022-ben 6, ügyész által elkövetett bűncselekmény történt. Ezek közül foglalkozásával összefüggésben elkövetett cselekmények (szám szerint 5) között van hivatali vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés, illetve befolyással üzérkedés is. Tavalyelőtt bűnpártolás 4, hivatali vesztegetés elfogadása bűncselekmény 5 esetben merült fel a rendőröknél. 2022 ebből a szempontból jó év volt, ugyanis
2021-ben 36 hivatali vesztegetés történt a rendőrségen az ügyészség szerint, ami rekordgyanús szám.
2022-ben rendőröket érintően 148 bűncselekmény történt, ebből 110-et követtek el rendőrök a foglalkozásuk gyakorlásával összefüggésben. A legutóbbi publikus statisztikai évben, 2022-ben történt még egy bíró által elkövetett hivatali vesztegetés is, de az nem a foglalkozásával összefüggésben.
"A bírósági tevékenységet érintő kérdései kapcsán (hány esetben született felmentő, elmarasztaló, bűnösséget kimondó ítélet) az Országos Bírósági Hivatal megkeresését javaslom" - írta válaszában az ügyészség, de az OBH válaszából sem tudtunk meg többet, mert mint kiderült: "az Országos Bírósági Hivatal nem gyűjt adatot arra vonatkozóan, hogy a bűncselekményt a vádlott mely állami szerv foglalkoztatottjaként követte el".
A rendőrség és a titkosszolgálat belső elhárításaként működő Nemzeti Védelmi Szolgálatnak is feltettük kérdéseinket. Az általuk küldött táblázatból kiderül: a legtöbb, rendőrségi állományhoz tartozó személyt (194-et) a 2011. január 1. óta vezetett statisztika szerint 2015-ben jelentett fel az NVSZ.
2023-ban 56 rendőr ellen történt feljelentés. 2024-ben időarányosan nőtt a gyanú szerint rossz útra tért zsaruk száma: idén március 31-ig 25 feljelentés történt, s ha marad a növekedési trend, akkor ez a szám az év végére 100 körül is lehet.
Bűncselekményen rajtakapott titkosszolga jóval kevesebb van: utoljára 2022-ben jelentettek fel egy személyt. 2012 rekordév volt: 10 titkosszolgálati dolgozó bukott meg. Viszont ebből a statisztikából pontosan nem derül ki, milyen bűncselekmények miatt lettek az illetők feljelentve, bár az NVSZ a válaszában leírja:
"jellemzően hivatali visszaélés, illetve vesztegetés bűncselekmény elkövetése miatt" történtek a feljelentések.
Az 1990-es éveket tekintve még inkább sötétben tapogatózunk: a 2000-ben működő olajbizottsághoz 00753/2000. iktatószámon a BM Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (a Nemzeti Védelmi Szolgálat jogelődje) által megküldték az Összefoglaló jelentések 1992-1999. években című, szigorúan titkos minősítésű dokumentumot.
Megkérdeztük Pintér Sándortól: ezek az iratok ma is titkosítva, minősítve vannak-e? Mivel nem jött válasz a belügyminisztertől, feltételezhető, hogy ezen (jó eséllyel a rendőri korrupcióra vonatkozó adatokat is tartalmazó) iratok kutatásához a tárca nem akar hozzájárulni.
Szöveg: Papp László Tamás - Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Címlapkép: A volt rendőri vezetők és társaik 2006 őszi eseményekkel összefüggő büntetőperének tárgyalása a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épületében 2015. március 3-án. ( | Hány korrupt rendőr, ügyész, bíró és titkosszolga bukott le a NER-korszakban? | Cikkünkben nem csak az Orbán-kormányok időszakát szerettük volna megvizsgálni abban a tekintetben, hogy a jogszabályokat alkalmazó fegyveres, büntetőjogi, titkosszolgálati szervek hány dolgozója követett el bűncselekményt, azon belül korrupciós jellegű dolgot, illetve közülük hányat ítélték el emiatt. De a vádhatóság csak 2010 óta, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) pedig 2011 óta tart nyilván ilyen adatokat. Ráadásul az ügyészség csak 2018 óta követi, hogy az elkövető hivatalos személy (bíró, ügyész, rendőr) a foglalkozásával összefüggésben került-e eljárás alá; az NVSZ pedig csak azt adta meg, hogy hány ilyen feljelentés történt a jellemzően hivatali visszaélés, illetve vesztegetés miatt indult ügyekben rendőrségi és titkosszolgálati dolgozók ellen. Az Országos Bírósági Hivatal pedig egyáltalán nem vezet ilyen statisztikát. Tehát abból tudunk következtetéseket levonni, amit az érintett hatóságok megadtak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2024/05/29/hany-korrupt-rendor-ugyesz-biro-es-titkosszolga-bukott-le-a-ner-korszakban/ | 2024-05-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy volt adónyomozó szerint politikailag bekötött szereplők intézték el, hogy a Gattyán György cégcsoportja elleni nyomozást leállítsák.Ma reggel jelent meg a Partizánon az az interjú, amiben egy volt adónyomozó arról beszél, hogy szerinte politikai nyomásra zárták le Gattyán György cégbirodalma ellen az akkor zajló, 20 milliárd forintos adóelkerülési ügyet.A Forbes.hu 2021 decemberében készített interjút a milliárdossal, aki akkor jelentette be, hogy indul a 2022-es választásokon. Mint a Partizán adásából is kiderül, Gattyánék már szeptemberben elindították a Megoldás Mozgalom nevű párt bejegyzését. Mozgalmas volt az ősz, hiszen akkor dőlt el az is, hogy nem folytatják a nyomozást ellenük, és Gattyán akkor döntött arról is, hogy elindul a választásokon.A mából visszanézve is érdekes, amit akkor válaszolt, amikor az interjúban a Forbes.hu arra kérdezett rá, nem a Fidesznek tett gesztus-e, hogy pártot alapít (a magyar választási rendszerben kedvez a kormánypártoknak, ha az ellenzéki térfélen minél többen vannak).Nézzük, mit mondott erre 2021-ben Gattyán.Forbes.hu: Ki akar egyezni Gattyán a hatalommal? A lehetséges politikai szerepvállalásod mögött sokan ezt sejtik, a választási rendszer logikája miatt minden új induló Orbánnak kedvez.Gattyán György 2021-ben: Mi ezt a NAV-dolgot kipörgetjük, az elévülések miatt amúgy is egyre kevesebb dolgot tudnak vizsgálni. Nem hiszem, hogy ez a folyamat megállítható, ezt végig kell vinni - és végig is visszük.De vajon honnan jön az az ötlet, hogy engem megvett vagy zsarol a Fidesz? Minden ember saját magából indul ki. Akinek ez az ellenzéki oldalon eszébe jut, ki tudja, vajon azt ki finanszírozza? Százmilliók valahonnan elmentek Facebook-kampányokra. Próbáltam megérteni, hogyan juthat ilyen valakinek az eszébe - lehet, hogy valaki irányítja és azt vetíti ki rám. | Gattyán 2021-ben: Vajon honnan jön az ötlet, hogy engem megvett vagy zsarol a Fidesz? | 2021-ben kérdeztük arról Gattyán Györgyöt, vajon a pártalapítással nem a Fidesznek akar-e gesztust tenni. | null | 1 | https://forbes.hu/tarsadalom/gattyan-fidesz-nav/ | 2024-06-17 00:00:00 | true | null | null | Forbes |
A Fidesz-kormányt Békemenetekkel, gyurcsányozós kampányokkal és minden egyébbel segítő CÖF gazdálkodása sajnos nem átlátható, mert az alapítványuk évek óta nem teszi közzé azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderülne, kik a CÖF támogatói. Szerencsére azonban a Fidesz pártalapítványa példásan elszámol a pénzügyeivel a nyilvánosság előtt, így azt is közzétette, hogy minden évben 60-70 millió forinttal támogatja a CÖF-öt. Mivel a pártalapítvány főként állami támogatásból működik, a támogatásokkal így is közpénzt csatornáz át a Fidesz a kedvenc álcivil szervezetéhez.
"Civil Összefogás Fórum" a hivatalos neve a röviden csak CÖF-ként ismert kormánypárti csapatnak, amely Csizmadia László vezetésével mindig teljes mellszélességgel kiáll a kormány és Orbán Viktor mellett. Időnként Békemenetet szerveznek, máskor az ellenzéket lejárató plakátokat és hirdetéseket tesznek közzé, valamint rendszeresen vegzálják a Fidesznek nem tetsző, a kormánnyal kritikus, valódi civil szervezeteket.
Rendszeresen tart a CÖF különböző rendezvényeket is "Civil Akadémia" címmel, de ezeknek az eseményeknek és úgy általában az egész szervezetnek a "civilségét" jól jelzi, hogy ezeken legtöbbször egy kormánypárti politikus vagy megmondóember a meghívott vendég, aki a Fidesz épp aktuális kampányszövegét mondja fel a színpadon.
A legnagyobb CÖF-ös rendezvény pedig a Békemenet, ahol a résztvevők molinókkal vonulva biztosítják szeretetükről és támogatásukról Orbán Viktor miniszterelnököt és a Fideszt. Idén június 1-jén lesz Békemenet, és Orbán is felszólal rajta.
Ennyi aktivitás persze pénzbe kerül, leginkább az adófizetőknek. A CÖF háttérszervezetét, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt (CÖKA) ugyanis rendszeresen támogatják állami cégek. 2016-ban az MVM-től kaptak 508 millió forint közpénzt, 2020-ban 170 milliót a Szerencsejáték Zrt. leánycégétől, 2021-ben 25 milliót a Magyar Fejlesztési Banktól és még 40 milliót a Szerencsejáték-cégtől, ami 2022-ben is támogatta őket 70 millióval. És ezek csak azok a támogatások, amiket sikerült kiderítenünk.
Átláthatatlan a CÖF gazdálkodása
A közpénzekkel vastagon kitömött CÖF előszeretettel böngészi a kormánynak nem tetsző civil szervezetek (újságok, korrupcióellenes és emberi jogi szervezetek) pénzügyi beszámolóit, amelyeket azok a törvényeket betartva nyilvánosságra hoznak.
A beszámolók legfontosabb része a kiegészítő melléklet: egy szöveges beszámoló, amiben azt részletezik, hogy pontosan honnan mennyi támogatást kaptak. A CÖF ezen nyilvánosan elérhető dokumentumok alapján, az azokban közzétett külföldi pályázati támogatások kapcsán hazaárulózza a kipécézett, kormánnyal kritikus szervezeteket.
De miközben a CÖF ezzel támad másokat, a saját alapítványa, a CÖKA a pénzügyi beszámolóihoz nem tölti fel a kiegészítő mellékleteket, vagyis nem hozza nyilvánosságra azt, hogy kik mennyivel támogatják. Márpedig sokat kapnak: a CÖKA 2022-es mérlegében 2021-re vonatkozóan 489 millió, 2022-re pedig 582 millió forint támogatás és adomány szerepel, de az adományozókról - a kiegészítő melléklet hiányában - semmi.
A Fidesz pártalapítványa pénzeli
Szerencsére azonban a kormánypárt hivatalos háttérszervezete, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) nagyon precízen nyilvánosságra hozza a pénzügyi adatait. Természetesen erre a törvény is kötelezi, hiszen - mint minden, az országgyűlési választáson 1% feletti eredményt elérő párt alapítványa - jelentős összegű költségvetési támogatást, vagyis közpénzt kap.
A pártalapítványok állami támogatásának mértéke a pártjuk választási eredményétől függ, így a legtöbb szavazatot szerzett Fidesz alapítványa kapja a legtöbb közpénzt az államkasszából. Csak az elmúlt pár év adatai a PMA pénzügyi beszámolóiból: a dokumentumok szerint 2023-ban 1,59 milliárd forintot, 2022-ben 1,53 milliárd forintot, 2021-ben és 2020-ban, illetve 2019-ben pedig évi 1,46 milliárd forintot kapott az államtól.
A Fidesz pártalapítványa azt is közzéteszi, hogy kiknek mekkora összegű támogatást nyújtott. A PMA honlapján olvasható iratok szerint rendszeresen pénzelik a CÖF-öt:
2019 márciusában 60 millió forintot,
2020 tavaszán ismét 60 milliót,
2021 májusában megint 60 milliót,
2022 márciusában 65 millió forintot,
2023 februárjában már 70 milliót,
idén tavasszal pedig 75 millió forintot
adtak a CÖF alapítványának, ami összesen 390 millió forint 6 év alatt. A támogatás célja minden évben ugyanaz volt: a CÖKA azévi "működési költségeinek és programjainak szervezési és lebonyolítási költségeinek támogatása".
Vagyis a CÖF előadásait, ellenzékszidó reklámjait, a valódi civil szervezeteket vegzáló ügyködését és a Békemenet lebonyolítását támogatja a Fidesz a pártalapítványon keresztül - méghozzá közpénzből, hiszen a PMA nagyrészt abból működik.
A teljes keret jelentős részét kapja a CÖKA
Persze ahhoz képest, hogy a PMA évi 1,5 milliárd forint körüli összeget kap a központi költségvetésből, nem tűnik soknak a CÖF alapítványához ebből évente juttatott 60-70 millió forint. Viszont a Fidesz pártalapítványának beszámolóit átnézve kiderül, hogy "külső szervezetek támogatására" évente csupán minimális összeget költenek, de annak mindig jelentős része landol a CÖF alapítványánál.
2019-ben közel 235 millió forintot osztott szét a PMA, ebből kapott 60 milliót a CÖKA, vagyis a teljes keret majdnem negyedét. 2020-ban a Fidesz pártalapítványa külsős szervezeteknek 155 milliót adott, aminek több mint harmada (60 millió) landolt a CÖF/CÖKA zsebében.
A 2021-ben szétosztott 197 millió forint közel egy harmadát (60 millió), a 2022-ben külsősöknek adott 380 millió majdnem hatodát (65 millió), a 2023-ban elosztott 331 millió forintnak pedig közel az ötödét kapta a CÖKA a Fidesz pártalapítványától.
Kölcsönös megbecsülés és kitüntetések
A Fidesz pártalapítványát, a (Szövetség a) Polgári Magyarországért Alapítványt (PMA) 2003-ban hozta létre a párt annak érdekében, hogy a segítségére legyen és "a politikai kultúra fejlesztése érdekében az állampolgári tájékoztatást szélesítse, és politikai képzést valósítson meg".
A PMA vezetője az alapításától kezdve, 17 éven át Balog Zoltán volt egészen 2021 januárjáig, amikor református püspökké választása miatt lemondott a kuratórium éléről. Utóda az alapítvány addigi főigazgatója, Kavecsánszki Ádám lett. Rajta kívül még ketten vannak az összesen három tagú kuratóriumban: Kövér László, az Országgyűlés elnöke, és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A Fidesz pártalapítványa és a CÖF közötti régi, szoros együttműködést jól jelzik a kölcsönös kitüntetések is.
A PMA minden évben kiosztja a Polgári Magyarországért Díjat "egy olyan személynek vagy közösségnek, aki/amely tudományos, közéleti, művészeti, karitatív tevékenységével maradandó szellemi, emberi értékeket hozott létre, mellyel Magyarországot, a magyarságot, annak valamely közösségét gazdagította, megerősödését az európai közösségen belül hitelesen, szakszerűen és hatásosan elősegítette, és tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget".
2012 decemberében az elismerést a Békemenet kapta, amelyet abban az évben rendezett meg először, de rögtön három alkalommal - januárban, márciusban és októberben is - a CÖF. A díjat a CÖF/CÖKA vezetőjének, Csizmadia Lászlónak a PMA kuratóriumának elnöke, Balog Zoltán adta át, aki akkor néhány hónapja már az emberi erőforrások minisztere volt a kormányban.
A díjátadón Kövér László azt mondta, hogy a Békemenetekkel "a polgári Magyarország meg tudta védeni kormányát, az egész országot és a demokráciát", illetve azt az elvet, hogy "a nép akaratát nem írhatják felül magukat felvilágosult médiaértelmiséginek gondoló zsoldosok, és nem írhatják felül az üzleti hasznot az egyetlen értéknek gondoló oligarchák sem".
Néhány évvel később, 2016 áprilisában az akkor már negyedik éve miniszterkedő Balog Zoltán kinevezte a CÖF/CÖKA vezetőjét, Csizmadia Lászlót a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) tanácsának elnökévé. A NEA egy állami program, ami költségvetési forrásból támogatja a civil szervezeteket - a Városi Civil Alaphoz hasonlóan főleg a kormányközelieket.
Balog Zoltán hat évnyi miniszterség után 2018-ban visszavonult a politikától, de csak részben, mert a Fidesz pártalapítványának ezután is ő maradt a vezetője. 2020 november elején a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspökévé választották, ami talán nem véletlen annak fényében, hogy az ő elnökletével működő Fidesz-alapítvány rendszeresen pénzelte ezt az egyházkerületet és más református szervezeteket is.
Balog Zoltán végül 2021 januárjában mondott le a pártalapítvány éléről, amikor beiktatták a püspöki hivatalba. Egy hónappal később, 2021 februárjában pedig a volt EMMI-minisztert választotta a Magyarországi Református Egyház új összetételű zsinata a testület lelkészi elnökévé, vagyis az egyház vezetőjévé.
Ezután érezte úgy a CÖF, hogy eljött a viszonzás ideje és Balog méltó az elismerésükre: 2021 júniusában Szellemi Honvédő díjat adtak a fideszes miniszterből püspökké avanzsált Balognak. A díjat Csizmadia László nyújtotta át részére (címlapképünkön - a szerk.), előtte pedig ifj. Lomniczi Zoltán, a CÖF jogásza méltatta:
"Főtisztelendő Püspök úr eddigi élete azt az üzenetet hordozza számunkra, hogy igenis lehet egyszerre kereszténynek és felvilágosultnak, valamint magyarnak és hagyománytisztelő hazafinak lennünk, hogy a nemzeti sajátosságaink felvállalásával, és a haza érdekét végig oltalmazón is büszkén találhatjuk meg, s foglalhatjuk el helyünket az erős nemzetek Európájában. De Püspök úr eddig beteljesült hivatáspályája azt is sugallja nekünk, hogy lehet egyszerre az egyént, és a nagyobb közösséget is szolgálni; mert igen, ez a nemes pálya, amely mindvégig a szűkebb és tágabb közösséget, azaz együvé tartozásunkat segítette, és segíti továbbra is kötelességgel, egy alázattal teli szolgálat."
A Civil Összefogás Fórum nevű szervezet kormánypárti kötődésének nemcsak az egykori fideszes EMMI-miniszter kitüntetése az ékes bizonyítéka, hanem az is, hogy a rendezvényen ott volt Varga Judit akkori igazságügyi miniszter is. Varga szerint "soha nem volt még akkora szükség a szellemi honvédelemre, mint napjainkban!".
A miniszter asszony egyébként a Facebook-oldalán más kormánypárti politikusokhoz hasonlóan rendszeresen megosztotta a Békemenet felhívásait is, ami szintén jól mutatja azt, hogy a CÖF csak a nevében civil. Mindenesetre vígan működik tovább a különböző állami támogatásokból és a rejtélyes ismeretlen adományokból, miközben Varga és Balog idén év elején Novák Katalin köztársasági elnökkel belebukott a pedofilos kegyelmi botrányba.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Csizmadia László, a CÖF-CÖKA-CET elnöke (j) átadja a Szellemi Honvédő díjat Balog Zoltánnak, a Polgári Magyarországért Alapítvány korábbi elnökének az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2021. június 11-én. (fotó: MTI/Máthé Zoltán) | A Fidesz pártalapítványa évi 60-70 millió forinttal támogatja a CÖF-öt | A Fidesz-kormányt Békemenetekkel, gyurcsányozós kampányokkal és minden egyébbel segítő CÖF gazdálkodása sajnos nem átlátható, mert az alapítványuk évek óta nem teszi közzé azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderülne, kik a CÖF támogatói. Szerencsére azonban a Fidesz pártalapítványa példásan elszámol a pénzügyeivel a nyilvánosság előtt, így azt is közzétette, hogy minden évben 60-70 millió forinttal támogatja a CÖF-öt. Mivel a pártalapítvány főként állami támogatásból működik, a támogatásokkal így is közpénzt csatornáz át a Fidesz a kedvenc álcivil szervezetéhez. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/05/31/a-fidesz-partalapitvanya-evi-60-70-millio-forinttal-tamogatja-a-cof-ot/ | 2024-05-31 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A "Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében" című projekt 970 millió forint európai uniós támogatást kapott a Fidesz-kormány jóvoltából. A támogatás iratait azonban a Államkincstár nem volt hajlandó kiadni, ezért pert indítottunk. A bíróság elsőfokon a javunkra ítélt és kötelezte az Államkincstárt a dokumentumok kiadására. Az ítélet szerint "a közpénzek felhasználásának átláthatósága kiemelt közérdek".
Idén februárban a kormány váratlanul - és több termék közül egyedüliként - eltörölte az ukrán mézre tavaly bevezetett importtilalmat. Az Agrárminisztérium szerint erre az exportra dolgozó magyar mézfeldolgozók érdekében volt szükség. Az egyik legnagyobb ilyen cég az Aranynektár Kft., amelynél korábban (politikusi karrierje előtt) Nagy István agrárminiszter dolgozott. Az Aranynektár mellett működik a tulajdonos német cégének hazai fióktelepe is, aminek a kormány közel 1 milliárd forint EU-s támogatást adott 2022-ben.
Februárban cikksorozatban foglalkoztunk az ukrán méz behozatali tilalmának eltörlésével: írtunk a méhészek csalódottságáról, valamint Nagy István agrárminiszter és az Aranynektár Kft. régi kapcsolatáról, lehoztuk a cég tulajdonosának és a Mézkiszerelők Egyesületének véleményét a témáról, továbbá átböngésztük a magyar és az EU-s statisztikákat is.
Titkolják a támogatás iratait
Az Aranynektár Kft. tulajdonosa Fulmer/Takács Ferenc, és a cég dunavarsányi székhelye mellett működik a férfi németországi vállalkozásának, a Fulmer GmbH-nak a telephelye is. Az egyik cikkben beszámoltunk arról, hogy 2022-ben a kormány 970 millió forint európai uniós támogatást adott a "Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében" című projektre.
A kormányzati honlapon azonban semmiféle tájékoztatás nincs arról, hogy pontosan milyen beruházásra kapta a cég ezt a közel 1 milliárd forintot. Ezért annak érdekében, hogy többet tudjunk meg a támogatott projektről, közadatigénylésben kértük ki az ügyben illetékes Magyar Államkincstártól (MÁK)
a Fulmer GmbH Magyarországi Fióktelepe által benyújtott támogatási kérelmet,
a projekt támogatásáról szóló döntést,
és a projekt támogatói okiratát.
Adatigénylésünkre azonban a MÁK nem adta ki a kért iratokat a Fulmer GmbH hazai fióktelepének adott uniós támogatással kapcsolatban. Azt írták, hogy a dokumentumok "nem nyilvános" támogatási adatnak minősülnek, amiket nem lehet csak úgy kiadni egy sima adatigénylésre bárkinek.
Nyertünk a bíróságon
Nem értettük egyet ezzel az elutasítással, hiszen közpénzes támogatásról van szó, ezért pert indítottunk a papírokért. Május elején volt a tárgyalás Budapesten.
A MÁK az ellenkérelmében is hivatkozott arra, hogy a Fulmer GmbH-nak adott közel 1 milliárd forintos támogatással kapcsolatos dokumentumok "nem nyilvános" támogatási adatok, márpedig "egy adat nem lehet egyszerre közérdekű és nem nyilvános".
Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék azonban nem osztotta ezt az álláspontot, és a kért iratok kiadására kötelezte az Államkincstárt. A bíróság szerint a közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozó Infotörvény értelmében az általunk kért támogatási adatok közérdekű adatnak minősülnek.
Az ítélet szerint:
"A közpénzek felhasználásának átláthatósága kiemelt közérdek. "
A bíróság kitért arra is, hogy az Alaptörvény szerint "a közpénzek felhasználásának átláthatóságát biztosítani kell", illetve az Alkotmánybíróság is megerősítette egy határozatban, hogy "a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog kitüntetett alkotmányos védelemben részesül a véleménynyilvánítás részeként".
Az ítélet szerint: "A támogatásra vonatkozó adatok átláthatóságát az uniós rendelet is előírja, és maga a támogatási összeg és a jogosult neve is közérdekből nyilvános adat. A támogatás igénybevevőjének a közpénz felhasználása során számolnia kell a nyilvánosság általi ellenőrzéssel."
Azt is hozzátette a bíróság, hogy "Az alperes (az Államkincstár - a szerk.) a perben nem bizonyított semmilyen olyan körülményt, amely alapján a kérelemmel érintett társaságnak, vagy az alperesnek méltányolható érdeke fűződhetne ahhoz, hogy a kért adatok titokban maradjanak." Most tehát izgatottan várjuk a Fulmer GmbH-nak adott közel 1 milliárd forintos támogatás iratait, hogy beszámolhassunk a tartalmukról.
Erdélyi Katalin | Pert nyertünk a dunavarsányi mézüzem 970 milliós uniós támogatásának ügyében | A „Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében” című projekt 970 millió forint európai uniós támogatást kapott a Fidesz-kormány jóvoltából. A támogatás iratait azonban a Államkincstár nem volt hajlandó kiadni, ezért pert indítottunk. A bíróság elsőfokon a javunkra ítélt és kötelezte az Államkincstárt a dokumentumok kiadására. Az ítélet szerint „a közpénzek felhasználásának átláthatósága kiemelt közérdek”. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/06/03/pert-nyertunk-a-dunavarsanyi-mezuzem-970-millios-unios-tamogatasanak-ugyeben/ | 2024-06-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Komoly gondok vannak Paks II környezetvédelmi engedélyével, amelyeket előző cikkeinkben részletesen bemutattunk. A tartalmi hiányosságok mellett azonban kérdéses az is, egyáltalán érvényes-e még a 2016-ban kiadott engedély, amit akkor öt évre adtak.
Paks II környezetvédelmi engedélye szerint, amennyiben a jogerőre emelkedését követő öt évben nem kezdi meg a tevékenységet illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat a Paks II Zrt, akkor a hatóság visszavonja az engedélyt. A környezetvédelmi engedély 2017. május 4-én vált jogerőssé, vagyis innentől számít az öt év. Ez már lejárt, azonban a mai napig nincsenek még meg a szükséges érvényes engedélyek, amelyek hivatalosan is lehetővé tennék az építkezés megkezdését.
Ilyen például a létesítési engedély: ezt 2019-ben kérelmezte a Paks II Atomerőmű Zrt, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) pedig 2022 augusztusában feltételesen, visszatartási pontok mellett adta ki. Ez azt jelenti, hogy majd csak akkor válik érvényessé, ha a Paks II Atomerőmű Zrt. átdolgozza és újra benyújtja az ún. Előzetes Biztonsági Jelentést, és azt az OAH elfogadja. Ez azonban még nem történt meg.
Emellett az atomerőmű építéséhez például vízjogi létesítési engedélyre is szükség lenne, elsősorban a hűtővízrendszerek, vízi létesítmények építése miatt. Adatkérésünkre az ügyben illetékes hatóság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága arról tájékoztatott minket, hogy a vízjogi engedélyezési eljárás még nem indult meg, vagyis a vízjogi létesítési engedély még a fasorban sincs.
Érvényes és hatályos vízjogi engedély és létesítési engedély nélkül nehezen lehetne jogszerűen megkezdeni a tevékenységet. Érdekes kérdés emellett az is, hogyan értendő a környezetvédelmi engedély másik kitétele, az "építési előkészítési munkák megkezdése".
A jelek szerint ezt maga az engedélyt kiadó hatóság sem tudja
A környezetvédelmi engedélyt a Baranya megyei Kormányhivatal adta ki, ezért tőlük kértünk tájékoztatást az engedéllyel kapcsolatos kérdésekről. A hivatal válasza szerint "A Paks II. Atomerőmű Zrt. (...) az Országos Atomenergia Hivatalnál, mint építésügyi hatóságnál megkezdte a szükséges építési előkészítési munkálatokat."
Ezután visszakérdeztünk, hogy pontosan mit tekintenek a tevékenység illetve az építési előkészítés jogszerű megkezdésének és mi ennek a jogszabályi alapja. A következő "válasz" érkezett a Kormányhivataltól:
A Paks II. Atomerőmű Zrt. - a 78-140/2016. ügyiratszámú környezetvédelmi engedély III. szakasz 3. pontjában foglaltaknak eleget téve - megkezdte a szükséges építési előkészítési munkálatokat, és ezeket igazolta. Az építési előkészítésbe nemcsak az építési tevékenység, hanem a környezetvédelmi vagy más hatóságok által előírt előkészítő munkák is beletartoznak.
Ezután közérdekű adatkérésben kértük, hogy küldjék meg részünkre azokat a dokumentumokat, amelyekkel a Paks II. Atomerőmű Zrt. igazolta az építési előkészítési munkálatok megkezdését. A hivatal válaszából megtudhattuk, hogy a környezetvédelmi törvény nem definiálja az "építési előkészítési munkák", illetve azok megkezdésének fogalmát, és ezt az építési törvény és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet sem tartalmazza pontosan.
Az építési törvény mindössze az ún. "építőipari kivitelezési tevékenység" fogalmára utal, amely alatt az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összességét érti. Mindezekre való tekintettel "a Kormányhivatal az "építési előkészítési munkák" fogalom illetve az építési előkészítés jogszerű megkezdése alatt minden olyan munkálatot ért, amely az engedélyben előírt, a beruházás megvalósításához vagy annak előkészítéséhez szükséges kötelezettségek teljesítésére, vagy az egyéb hatóságok hatáskörébe tartozó létesítést megalapozó munkálatok elkezdésére vagy elvégzésre irányulnak."
Vagyis a Baranya megyei kormányhivatalnak sikerült olyan feltételhez kötnie a saját maguk által kiadott engedély érvényességét, amelynek nincsen jogszabályi alapja.
Azaz nem létezik olyan jogszabály, amely alapján egyértelműen meg lehetne mondani, mikor kezdi vagy kezdte meg a Paks II Zrt. a tevékenységhez szükséges építési előkészítési munkákat.
A Baranya Megyei Kormányhivatal egyébként nem adta ki az általunk kért igazolásokat, mert szerintük ez nemzetbiztonsági érdeket vagy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sértene. Arra kértek bennünket, hogy esetleges újabb kérdéseinkkel inkább a Paks II. Atomerőmű Zrt.-t keressük a továbbiakban.
Fülöp Orsolya
Nyitókép: Átlátszó | Lejárt, mégis érvényes a Paks II beruházás környezetvédelmi engedélye | Komoly gondok vannak Paks II környezetvédelmi engedélyével, amelyeket előző cikkeinkben részletesen bemutattunk. A tartalmi hiányosságok mellett azonban kérdéses az is, egyáltalán érvényes-e még a 2016-ban kiadott engedély, amit akkor öt évre adtak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/06/03/__trashed-4/ | 2024-06-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Újabb állami tendert nyert a Mészáros M1 csoport egyik tagja. Ezúttal a Magyar Közút Zrt. félmilliárdos közbeszerzési eljárását húzták be. A dolog pikantériája, hogy nem egyedül, hanem az egyik nagy versenytársukkal, a Mercarius Flottakezelő Kft.-vel együtt. Vagyis, miközben a kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások látszólag nagy csatákat vívnak egymással, ez nem akadályozza meg őket abban, hogy néha együtt is induljanak egy-egy megbízásért. Az elmúlt években összesen négyszer fogtak össze - így nyerték el többek között a közútkezelő év elejei, 10 milliárdos megbízását is. Néha felbukkan az egyenletben a Porsche Hungária is, amely nemrég látványosan kapitulált Mészárosék elől, majd beszállítóként bukkant fel ugyanott.
Két részből álló keretszerződést kötött a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a Mercarius Flottakezelő Kft. és a Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. párosával a napokban. A két cég feladata lesz az állami cég tulajdonában álló, összesen 899 db személy- és kistehergépjármű autóelektronikai- és karosszériajavítása, fényezése, szervizelése és vizsgáztatása. A keretszerződés 12+12 hónapról és nettó 480 millió forintról szól. A megbízásért senki más nem jelentkezett. A közel félmilliárd forint értékű tender azonban csak hab a tortán.
Magyar Közút Zrt. tavaly nyáron összesen 480 darab, 3,5 tonna alatti könnyűteher és speciális könnyűteher gépjárműre írt ki közbeszerzési eljárást. A tendernek január végén lett eredménye. A befutó akkor a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. és a Mercarius lett közös, nettó 9,9 milliárdos árajánlatukkal. A két cégnek brigádszállító, művezetői és zárt dobozos gépjárműveket kell leszállítaniuk. A megbízások összege együtt meghaladja a nettó 10 milliárd forintot.
A két vállalkozás összefogása azonban némileg meglepő. Az elmúlt években ugyanis számos olyan tenderen indultak el, amelyeken más csak elvétve, és amiket aztán
felváltva nyertek el összesen nettó 37,8 milliárd forint értékben.
És bár nem példa nélküli, hogy egyes piaci szereplők hol versenyezve, hol egymást támogatva jelennek meg a közbeszerzéseken, nehéz elképzelni, hogy az olykor közösen induló cégek az adott tenderen kívül soha nem egyeztetnek vagy beszélnek egymással.
Így viszont felmerül a kérdés, hogy mi garantálja a verseny tisztaságát, vagyis azt, hogy a felek nem "meccselik le" előre a közbeszerzéseket, és nem egyeztetnek az eljárások előtt vagy alatt a megajánlott árakról.
Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint egy ilyen sokszereplős piacon a megoldás az lenne, ha biztosítanák, hogy minél több cég induljon el az egyes tendereken. Ezáltal ugyanis hatástalan lenne az, hogy egyes szereplők egyeztetik az indulásaikat. "A gépjárműértékesítési szegmens jelentős részében mégis csak a jelen cikkben vizsgált cégek jelennek meg pályázóként, ami nagy valószínűséggel a számos tender esetében alkalmazott extrém alacsony szállítási határidőkkel manipulált értékelési szempontrendszernek is köszönhető" - tette hozzá. Erről a módszerről lapunk már korábban is írt.
Önként kapitulált, majd beszállítóként bukkant fel a Porsche
Hogy a kérdésekre valamilyen választ kapjunk, megvizsgáltunk néhány flottatendert az elmúlt évekből, és furcsa dolgokat találtunk.
A közútkezelő már említett 9,9 milliárdos tenderén a Mészáros M1 és a Mercarius párosa mellett indult még a Duna Autó Zrt. (a közadatigénylésünk szerint 10,5 milliárdos ajánlattal), ám a céget kizárták, miután valamiért nem adott be igazolást arról, hogy befizette az ajánlati biztosítékot.
Egy hasonló jelenséget tapasztaltunk egy másik tender esetén is január közepén, ahol viszont a Porschét zárták ki hasonló okok miatt.
Akkor a Magyar Közút személygépjármű flotta beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást. Ott a Mészáros M1 és a Mercarius mellett a Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. adott be ajánlatot - méghozzá, ahogy azt kiderítettük, a legolcsóbbat.
A közútkezelő azonban kizárta a Porschét versenyből, miután a cég valamiért nem nyújtotta be a - nagyjából 1-2 órás munkával járó - hiánypótlást. Így a második legolcsóbb árat megajánló Mészáros M1 lett a nyertes.
Vagyis úgy tűnt, mintha a Porsche önként mondott volna le a közutas megbízásról.
Megkeresésünkre a Porsche akkor nem reagált, így nem derült ki, mi állt a döntésük mögött. Nemsokára azonban a Porsche Hungária budaörsi telephelyén közutas logóval ellátott, új brigádszállító autók sorát fedeztük fel. Mivel a könnyűteher-gépjárműveket érintő tenderre a Porsche nem jelentkezett, rákérdeztünk a cégnél, milyen szerződés alapján szállítja/szállította le a Magyar Közútnak a telephelyükön látható autókat. A Porsche erre sem válaszolt, azonban a megkeresésünk után pár nappal az autók már nem voltak a telephelyen.
Ezután írtunk a Magyar Közútnak is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy "a gépjárművek szállítására vonatkozóan nem áll - és nem is állt - szerződéses jogviszonyban a Porsche cégcsoportba tartozó társaságokkal."
Ez viszont azt jelenti, hogy
a Porsche egy másik cégnek szállította le az autókat, amely aztán teljesített a közútkezelő felé.
Ez a másik cég pedig nagy valószínűséggel Mészáros Lőrincék vállalkozása volt.
Ahogyan ugyanis a mostani, úgy az állami cég előző - könnyűteher-gépjárművekre vonatkozó, több évre szóló - tenderét is a Mészáros M1 nyerte 3,8 milliárdért. Vagyis: akár a mostani, akár az előző megbízásról van szó, szinte biztosan Mészárosék cégének szállította le a Porsche a telephelyén látott brigádszállítókat.
Ez pedig két kérdést is felvethet:
van-e összefüggés a Porsche furcsa visszalépése és a másik eljárásból fakadó megbízás között?
Mennyire bízhatunk abban, hogy valódi verseny zajlik a cégek között, ha közben egymás partnerei/beszállítói is?
Megkérdeztük erről az érintett cégeket is, azonban cikkünk megjelenéséig a Mészáros M1, a Mercarius és a Porsche Lízing sem válaszolt.
Felváltva nyerik a megbízásokat
A két közutas tender mellett további állami cégek is lebonyolítottak egy-egy gépjárművekkel kapcsolatos eljárást az elmúlt időszakban. És érdekesen módon olyan kép rajzolódott ki, mintha a Mercarius és a Mészáros M1 felváltva asszisztálnának egymás győzelmeihez.
A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. 3 részből álló, gépjárműbérletre és flottakezelésre vonatkozó kiírására csak a Mészáros M1 és a Mercarius jelentkezett. Mindhárom rész esetében a Mészáros M1 adta az olcsóbb ajánlatot, elnyerve ezzel a 159 millió forintnyi megbízást.
A Magyar Turisztikai Ügynökség gépjárműbérleti és flottakezelési tenderénél viszont pont fordítva történt minden. Itt ugyanis a Mercarius nyerte el a 680 milliós keretmegállapodást 36 hónapra. De csak azután, hogy a Mészáros M1 Kft.-t kizárták, mivel nem nyújtotta be a hiánypótlást, így az ajánlata érvénytelen lett. Más cég erre a felhívásra sem jelentkezett.
Szintén a Mercarius és Mészáros M1 között dőlt el a HUMDA Zrt. flottatendere, amelynek eredményét március 11-én publikálták. Eszerint a Mercarius adta az olcsóbb ajánlatot, és ő kapta a megbízást.
A felsorolt aktuális tendereken túl számos más esetben játszódott le ugyanez. Az OPTESZ Opus két flottatenderét például a Mészáros M1 nyerte úgy, hogy a Mercarius volt az egyetlen versenytárs. Az OPTESZ tavaly nyári felhívására nem is jelentkezett más, csak ők, míg az idei, meghívásos tendernél ugyan próbálkozott még a MOL Fleet is, de kizárták. Így ismét maradt a Mészáros M1 és a Mercarius, végül előbbi nyert.
Összesen 41 olyan közbeszerzési eljárást találtunk az ekr.gov.hu-n, amelyen a Mercarius és a Mészáros M1 csoport valamelyik tagja is indult. Ebből 13-at Mészáros cég nyert, 18-at a Mercarius, kettőt közösen, 1 esetben mind a ketten nyertek (külön részeket), hármat más cégek vittek el, 4 pedig eredménytelen lett. A Mercarius és a Mészáros M1 összesen 4 esetben indult együtt.
A két társaság egyébként nemcsak egymással, de látszólag a kormánnyal is jóban vannak.
A MOL-csoporthoz köthető tőkealapok jelentek meg a cég mögött
A Mercarius Flottakezelő Kft.-t 1996-ban alapították eredetileg ÁGO-STONE Szolgáltató Betéti Társaság néven. A budapesti székhelyű cég az Opten cégadatbázisa szerint 2007-ben nyerte első közbeszerzését, majd - ahogy azt a Direkt36 megírta - 2008-tól kezdve Rogán Antal és akkor felesége több olyan nagy értékű autót is használt, amelyek üzembentartója a Mercarius Flottakezelő Kft. volt.
De más kormányközeli emberek is használták a Mercarius autóit.
A lap 2019-es cikke szerint "a cégtől bérelt Audi S3-assal járt Puskás András, Rogán korábbi alpolgármestere is. A miniszterelnök Facebook-oldalának kezelőjeként ismertté vált Kaminski Fanny, - aki korábban Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó felesége volt - szintén egy Mercariustól bérelt autót, egy Lexus luxusterepjárót használt".
A Mercarius 2015-től egyre sikeresebb lett, és többek között a MÁV-tól, a GYSEV-től és a Paks II. Zrt-től is kapott megbízásokat. A társaság éves bevétele 7,8 milliárdról 22 milliárdra nőtt 2018 és 2023 között. A tavalyi bevételből a cég tulajdonosai 800 millió forint osztalékot vettek ki.
A Mercarius egyébként e téren mozgalmas időszakon van túl. Az elmúlt hónapokban ugyanis kétszer is átalakult a cég tulajdonosi köre. Először az Apelso Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. és a tulajdonában álló XTend Capital Kft. szerzett részesedést a cégben, majd a helyükre érkezett az Enter Tomorrow Kockázati Tőkealap és a Voyager Magántőkealap Voyager ONE Részalapja.
A HVG szerint előbbit az állami Eximbank indította el, utóbbi pedig a MOL-csoporthoz kötődik,
és jelenleg mindkét tőkealapot a MOL Vagyonkezelő tulajdonában lévő Lead Ventures kezeli.
A cégben emellett továbbra is tulajdonos maradt Koleszár Róbert. Érdekesség, hogy a társaságban zálogjoga volt a Sberbank Magyarország Zrt-nek, amit a Mészáros Lőrinc féle MBH Bank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság vett át.
Egyilliárd fölé kúszott a nyereség
A nagy "ellenlábas" felcsúti Mészáros M1 Autókereskedő Korlátolt Felelősségű Társaságot 2016-ban alapították. Fióktelepe egy van, Budaörsön, a Keleti utca 1. szám alatt.
A cég főtevékenysége a személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem, valamint a személygépjármű kölcsönzése. A társaság éves bevétele 2017-ben nettó 504 millió forint volt, tavaly viszont már 11,9 milliárd. A nyereség pedig átlépte az egymilliárd forintot.
A kft. ügyvezetője Urfi Beatrix, a tulajdonosa pedig a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. és az MKB tőkealap. Mindkettő Orbán Viktor miniszterelnök gyerekkori barátjának, a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrincnek érdekeltsége. A cég létszáma 2018 decemberében ugrott meg 3 főről 54-re, majd 2020-ban, a pandémia alatt lement 68-ról 36-ra. Most 104 dolgozójuk van. A társaság 2021 óta nyer közbeszerzéseket.
Katus Eszter | Bábszínház a flottatenderekben: egymás ellen vagy együtt nyerik a tendereket a kormányközeli cégek | Újabb állami tendert nyert a Mészáros M1 csoport egyik tagja. Ezúttal a Magyar Közút Zrt. félmilliárdos közbeszerzési eljárását húzták be. A dolog pikantériája, hogy nem egyedül, hanem az egyik nagy versenytársukkal, a Mercarius Flottakezelő Kft.-vel együtt. Vagyis, miközben a kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások látszólag nagy csatákat vívnak egymással, ez nem akadályozza meg őket abban, hogy néha együtt is induljanak egy-egy megbízásért. Az elmúlt években összesen négyszer fogtak össze – így nyerték el többek között a közútkezelő év elejei, 10 milliárdos megbízását is. Néha felbukkan az egyenletben a Porsche Hungária is, amely nemrég látványosan kapitulált Mészárosék elől, majd beszállítóként bukkant fel ugyanott. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/06/05/babszinhaz-a-flottatenderekben-egymas-ellen-vagy-egyutt-nyerik-a-tendereket-a-kormanykozeli-cegek/ | 2024-06-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Így úszhatta meg Gattyán György: a húszmilliárdos adócsalás, amit eltussoltattak NAV-val | A NAV volt nyomozó őrnagya, Tiszolczi Lajos végignézte, hogy a munkahelyét és a munkáját tönkreteszi a legmagasabb szintű politikai beavatkozás. Mindezt egy olyan történet fordulatai mentén mesélte el a Partizánnak, melynek néhány részlete eddig is ismert volt, csak épp az érintetteken kívül senki nem tudta, hogy összefüggnek. Pláne, hogy egy ennyire sötét ügy áll a háttérben. | null | 1 | https://www.youtube.com/watch?v=eU2eWHna26I | 2024-06-17 00:00:00 | true | null | null | Partizán |
|
A Kerekegyháza U14-es csapatának a megyei futballbajnokság északi csoportjának utolsó fordulójában 42 góllal kellett győznie ahhoz, hogy jobb gólaránnyal megelőzze azt a Kunszentmiklóst, amelyet a bajnokságban nem tudott legyőzni (egy döntetlen, egy vereség). Mit tesz isten, a Kerekegyháza 43-1-re nyert a Pálmonostora ellen.A meccset május végén játszották, mi is írtunk róla, de bejárta a világsajtót is, alább például az indiai Sports Today élcelődik a történteken:ForrásA megyében különféle pletykák keringenek arról, mennyi is volt a valós eredmény, milyen állásnál állt le a digitális eredményjelző, kit és miért hívott a játékvezető vagy az asszisztense a meccs után. Sokan úgy gondolják, ennyi gólt egy kétszer 40 percig tartó meccsen fizikai képtelenség lőni. Ha egy középkezdésre 20 másodpercet számolunk, máris lejön a meccsből 15 perc, marad 65 az összesen 44 gólra. Vagyis majdnem percenként kellett betalálni a kapuba.Az ügyet az MLSZ Bács-Kiskun vármegyei igazgatósága hivatalból vizsgálja. Amúgy a második helyre szorult Kunszentmiklós meg akarta óvni a meccset, csakhogy kiderült, harmadik csapatnak nincs erre lehetősége, a vonatkozó passzust már korábban kivették a versenykiírásból.Kerestük Losonczy László igazgatót, aki elmondta, az ügyben a vizsgálat lezárultáig nyilatkozatstop van, de arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy mikor zárul le a vizsgálat. „Ilyen eset nem szokott lenni, az elmúlt 30 évben biztos nem volt ilyen” – mondta. A személyes véleményére is kíváncsiak voltunk, de azt mondta, az nincs neki.A meccs után felmerült, hogy a játékvezetőnek komolytalan játék miatt – túl nagy volt a különbség a Kerekegyháza és a Pálmonostora között – le kellett volna fújni a meccset. Losonczy Lászlótól megtudtuk, ilyen szabály már nincs, az eredménytől függetlenül végig kell játszani a mérkőzést. (2015-ben az olasz Ponte Ronca–Persiceto 85 U14-es bolognai tartományi meccset 31-0-s állásnál a játékvezető komolytalan játék miatt lefújta, noha lett volna még játékidő. A játékvezetőt a szövetség felfüggesztette, és elrendelte a meccs újrajátszását.)A nyilatkozatstop ellenére azonban nem kell teljesen a sötétben tapogatóznunk. A szövetség hétről hétre kiadja hivatalos értesítőit a fegyelmi bizottság határozataival, így sejthető, milyen irányba tart a vizsgálat.A rettegett 36. paragrafusMájus 31-én Kis Balázzsal (ő volt a játékvezető asszisztense, ezen a szinten csak egy asszisztens van) szemben fegyelmi eljárást rendeltek el az MLSZ Fegyelmi Szabályzatának 36. paragrafusának első bekezdésébe ütköző fegyelmi vétség gyanúja miatt, és beidézték meghallgatására. A 36. paragrafus a mérkőzés eredményének jogellenes befolyásolásáról, a játékvezető megvesztegetéséről szól, és akár minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől való végleges eltiltással járhat.„Az a sportszervezet, labdarúgó vagy sportszakember, aki tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett, a mérkőzés eredményének és egyéb lényeges történéseinek jogellenes befolyásolására irányuló cselekményt követtek el, vagy vele közölték, és erről a versenyrendező MLSZ vagy megyei (budapesti) igazgatóságnak, vagy a szövetség erre kijelölt hivatalos szervének haladéktalanul – de legkésőbb 24 órán belül – nem tesz bejelentést, fegyelmi vétséget követ el” – olvasható a fegyelmi szabályzatban.A Pálmonostora edzőjét is beidéztékA június 7-ei közlöny szerint Kis Balázst ismét beidézték meghallgatásra. Azt nem tudni, hogy azért, mert az előzőre nem ment el, vagy szükség volt egy újabb körre. Beidézték Laczkó Gábort, a Pálmonostora edzőjét is, őt a 24. paragrafus második bekezdésébe ütköző fegyelmi vétség gyanúja miatt.Ez jóval kisebb súlyú esetet jelöl, erről a Fegyelmi Szabályzat ezt írja: „Az a sportszakember, aki az MLSZ Alapszabályát, a labdarúgással kapcsolatos szabályzatait, határozatait megszegi, fegyelmi vétséget követ el.” A büntetési tétel is jóval alacsonyabb, legfeljebb egy év lehet.A pálmonostorai klub egyik név nélkül nyilatkozó vezetője előző cikkünkben azt mondta, az 1600 lelkes falu klubjának a lehetőségeit össze sem lehet hasonlítani a 6-8-10-ezres települések csapataikéval. A nagy különbségű vereség oka szerinte az volt, hogy a Kerekegyházánál többen is visszajátszottak az U16-os csapatból. Erre a szabályok megadják a lehetőséget. A Pálmonostoránál három és félszer nagyobb Kerekegyháza csapatában játszó gyerekek szülei se voltak éppen a legsportszerűbbek. Olyanokat kiabáltak be, hogy csak az idő az egyetlen ellenfeletek. El lehet képzelni, hogy a pálmonostorai gyerekek ezek után mekkora kedvvel mennek edzésre, folytatják-e egyáltalán a futballt.Mér megint a 36-osA június 13-ai közlöny szerint Kis Balázs újabb idézést kapott, és ugyanarra a napra Laczkó Gábor mellett a meccs egy újabb szereplőjét is behívták: Juhász László játékvezetőt (ő az NB III.-as felnőtt asszisztenskeret tagja is), akit szintén a 36. paragrafus – magyarán bundagyanú – miatt idéztek be.Ugyanezen a napon kapott 100 ezer forint büntetést a Pálmonostora U14-es csapata. Hogy pontosan miért, azt nem sikerült kideríteni, de úgy tudjuk, nem a 43-1-es meccs miatt.A miklósi szülőket jobban zavartaBeszéltünk a kárvallott klubbal, a Miklósi GYFE alelnökével, Nagy Péterrel. A Kunszentmiklós az a csapat, amelyik eggyel rosszabb gólaránnyal lett második a bajnokságban.Ő örül a vizsgálatnak, szerinte a jó szándékon múlik, hogy jutnak-e valamire. „Rengeteg pletyka, feltételezés van, de utólag bizonyítani ezeket már senki sem tudja.”A legfontosabb kérdés azonban az, hogy mit szóltak ahhoz a kunszentmiklósi gyerekek, hogy ilyen, teljesen valószerűtlen körülmények között veszítik el a bajnokságot. „Őszintén? Teljesen jól vették. A szülők igazságérzetét jobban sérti. A gyerekek a bajnokságban a Kerekegyházát megverték, ennél többet mit tehettek volna? Ugyanolyan szívesen járnak edzésre, mint korábban, mi viszont szerettük volna, hogy ne 12-13 évesen találkozzanak a magyar valósággal.” | Világhírű lett a 43-1-re végződött U14-es meccs, de bundagyanú miatt vizsgálják a történteket | A Kerekegyháza U14-es csapatának a megyei futballbajnokság északi csoportjának utolsó fordulójában 42 góllal kellett győznie ahhoz, hogy jobb gólaránnyal megelőzze azt a Kunszentmiklóst, amelyet a bajnokságban nem tudott legyőzni (egy döntetlen, egy vereség). Mit tesz isten, a Kerekegyháza 43-1-re nyert a Pálmonostora ellen. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/17/vilaghiru-lett-a-43-1-re-vegzodott-u14-es-meccs-de-bundagyanu-miatt-vizsgaljak-a-tortenteket | 2024-06-17 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az ügyvédi kamarától nem sikerült beleegyezést kicsikarnia, de több intézménnyel sikeresen állapodott meg az együttműködésük kereteiről a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A Lánczi Tamás vezette intézménytől közérdekű adatigénylésben kértük a megállapodásokat és az ezeket megelőző levelezéseket. A hivatal az adatigénylést megtagadta, amiért bepereljük.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megtagadta, hogy teljesítse közérdekű adatigénylésünket, amelyben a más szervezetekkel kötött megállapodásaikat kértük. Az adatigénylés teljesítéséért perre megyünk a hivatallal.
Május közepén került nyilvánosságra, hogy az év elején létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) az ügyvédi kamara asszisztálását kérte ahhoz, hogy besúgóhálózatot építhessen ügyvédekből. Az SZH elnöke Lánczi Tamás áprilisban levélben kereste meg a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét Havasi Dezsőt.
Lánczi a levélben arra kérte a kamarai elnököt, hogy alakítsanak ki együttműködést, ami egyebek mellett létrehozza egy protokollt arra, hogy "az ügyvédi tevékenység során tapasztalt, a szuverenitásvédelmi törvénybe ütköző magatartás hogyan jusson a Hivatal tudomására". Lánczi kérései között szerepelt, hogy a kamara bocsásson ki állásfoglalást az ügyvédeknek "az információk bejelentésére vonatkozóan", egészítse ki a szabályzatát a "szuverenitásvédelemmel kapcsolatos ügyvédi feladatokról és felelősségekről" szóló új regulákkal, és hogy a Hivatal kapjon közvetlen kapcsolattartót minden vármegyei vagy városi ügyvédi kamaránál.
Havasi a megkeresést levélben utasította vissza, amelyben jelezte, hogy Lánczi elképzelése nem egyeztethető össze az ügyvédi titoktartás törvényben rögzített követelményével. A levélváltásról szóló beszámoló előbb az ügyvédi kamara hírlevelében jelent meg, majd a média is beszámolt róla.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal ezután a saját Facebook-oldalán közölte: a hivatal "közvetlenül működésének megkezdése után számos állami intézménnyel és köztestülettel vette fel a kapcsolatot azzal a céllal, hogy együttműködést kezdeményezzen a magyar szuverenitás védelme érdekében". A posztban az áll, hogy "a megkeresett szervezetektől egytől egyig pozitív választ" kaptak, és az együttműködést ezekkel szereplőkkel megkezdték. A bejegyzés mellékleteként közölték az ügyvédi kamarával folytatott üzenetváltást is, a szöveg szerint a "tisztánlátás" érdekében.
A Szuverenitásvédelmi Hivataltól közérdekű adatigénylésben kértük, hogy adja ki mindezeket a megállapodásokat. Azt is kértük, hogy bocsássák rendelkezésünkre a megállapodásokat megelőző levelezéseket. A Szuverenitásvédelmi Hivatal az adatigénylést megtagadta arra hivatkozva, hogy ezek döntéselőkészítő adatnak számítanak. Álláspontjukkal nem értünk egyet és a bíróságon keresztül próbáljuk meg elérni az adatok kiadását.
Nemrégiben Tóth Bertalan szocialista párti országgyűlési képviselő úgynevezett parlamenti kérdéssel próbálta megtudni, hogy kiket keresett meg az SZH az ügyvédi kamarán kívül; a kormány képviselője azzal pattintotta le, hogy a hivatal független államigazgatási szervként, nem a kormány alárendeltjeként működik.
Sarkadi Nagy Márton
Címlapfotó: Szuverenitásvédelmi Hivatal / FB | Perelünk a Szuverenitásvédelmi Hivatallal kollaboráló intézmények szerződéseiért | Az ügyvédi kamarától nem sikerült beleegyezést kicsikarnia, de több intézménnyel sikeresen állapodott meg az együttműködésük kereteiről a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A Lánczi Tamás vezette intézménytől közérdekű adatigénylésben kértük a megállapodásokat és az ezeket megelőző levelezéseket. A hivatal az adatigénylést megtagadta, amiért bepereljük. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/06/05/perelunk-a-szuverenitasvedelmi-hivatallal-kollaboralo-intezmenyek-szerzodeseiert/ | 2024-06-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Fidesz választási sikereinek egyik oka az országos hálózata, amely az országos kampányok mellett helyi szinten is tud mozgósítani. Ez a hálózat nagyrészt közpénzből működik, gerincét azok az álcivil szervezetek alkotják, amelyek például a Városi Civil Alapból kapnak állami támogatást.
Mindenki hallott már a CÖF-ről, a civilnek nevezett, valójában a kormánypártok irányítása alatt álló, azok kampányait segítő szervezetről, amely ennek ellenére több milliárd forint közpénzt kap. Kevesebben tudják, hogy rajtuk kívül még az ország minden táján találhatók hasonló, kisebb álcivil szervezetek, amelyek a Fidesz önkormányzati kampányába segítenek be, szintén közpénzből.
A Városi Civil Alapot eredetileg a Norvég Alap pótlására hozta létre a kormány, azzal az ürüggyel, hogy a Norvég Alap forrásait politikailag elfogult módon osztották szét.
A Városi Civil Alap legnagyobb támogatásait azonban az elmúlt években rendre olyan szervezetek nyerték el, amelyek szorosan kötődnek kormánypárti politikusokhoz.
A mostani kampány alatt a VCA-n keresztül állami pénzel támogatott szervezetek látványosan beszálltak a fideszes jelöltek kampányaiba: Hatvanban megafonos haknikat szerveztek, Újbudán a polgármesterjelölttel közösen osztogattak ajándékokat. A VCA-n keresztül olyan szervezetek is kaptak közpénzt, amelyek hivatalosan is jelölteket indítottak a választásokon. Ez utóbbit elvileg tiltja a Bethlen Alapról szóló törvény, de egy jogi kiskapuval mégis legális lett a finanszírozásuk.
Kisfilmünkben Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója úgy fogalmaz, hogy "igazából itt azt történhetett, hogy körbenézett a hatalom, hogy milyen hálózattal rendelkeznek helyben. Nyilván nem a Városi Civil Alap kedvéért alakultak meg ezek a helyi alapítványok, egyesületek, és rájöttek, hogy ezen a módon pénzt lehet dobni a járási, települési szintű hátország megerősítéséhez. A törvények, amelyek a kampánytevékenységet és a kampányok a pénzügyi háttereit lennének hivatottak szabályozni, szándékosan pocsékak. Úgy tervezte meg és úgy hozta létre őket a hatalom, hogy azok mindent megengednek, illetve semmit nem tiltanak."
Az idei választások előtt is aktivizálódott a Fidesz álcivil hálózata
A Városi Civil Alapról szóló cikksorozatunk korábbi részeiben bemutattuk, hogy több településen is felkerülnek a szavazólapokra - általában Fidesz-KDNP-s polgármester-jelölteket támogatva - olyan egyesületek, amelyek korábban civil szervezeti támogatás keretében kaptak közpénzt. Diósdon például egy olyan szervezet indítja a kormánypárti jelöltet, ami három helyről is kapott állami pénzt, például "előadó-művészeti szervezetként" is kapott támogatást:
Több százmillió forint közpénzből épült fel Újbudán is egy civilszervezet-hálózat a fideszes polgármester-aspiráns, Király Nóra körül: a FICSAK, a Zöld Követ és más szervezetek a Városi Civil Alaptól kaptak pénzt, de EU-s forrásokat is lehívhattak, majd Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodájának köszönhetően is milliókhoz jutottak:
Egy pesti sportegyesület a profiljának drasztikus átplasztikázása után nem sokkal kilencmillió forint támogatást nyert el a Városi Civil Alaptól. Az Érdre költöztetett egyesület új elnöke a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke is egyben, aki a kormánypártok jelöltjeként indul a választáson:
Frissen alapított, korábban semmilyen látható tevékenységet nem végző, viszont fideszes és fidelitasos vezetésű ifjúsági szervezetek is milliós közpénztámogatást kaptak a Városi Civil Alap program tavalyi keretéből:
Szöveg: Zubor Zalán — Videó: Bodoky Bence
Címlapkép: Átlátszó montázs | Videó: Sok kis CÖF – civilruhás választási Fidesz-kampány állami pénzből | A Fidesz választási sikereinek egyik oka az országos hálózata, amely az országos kampányok mellett helyi szinten is tud mozgósítani. Ez a hálózat nagyrészt közpénzből működik, gerincét azok az álcivil szervezetek alkotják, amelyek például a Városi Civil Alapból kapnak állami támogatást. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/06/06/video-sok-kis-cof-civilruhas-valasztasi-fidesz-kampany-allami-penzbol/ | 2024-06-06 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A DK-s Niedermüller Péter polgármester vezetésével működő VII. kerületi önkormányzat több szerződést is kötött a polgármester vejéhez köthető cégekkel. A Weber und Mill Kft.-től vezetői stratégiákat rendelt a kerület összesen nettó 32 millió forintért, a Republikon Intézet Kft.-től pedig egy lakhatási közvéleménykutatást nettó 5 millióért. Garai Dóra, az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület önkormányzati képviselője közadatigénylésben kérte ki a cégek által készített dokumentumokat, de azt a választ kapta a jegyzőtől, hogy azok 10 évig nem nyilvánosak.
Az erzsébetvárosi önkormányzattal szerződő két vállalkozás közös pontja Horn Gábor volt SZDSZ-es politikus, aki Niedermüller Péter DK-s polgármester veje. Horn ugyanis a Republikon Intézethez tartozó Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke, a szervezethez kapcsolódó Republikon Intézet ügyvezetője pedig tavalyig márciusig Hann Péter volt, aki korábban a Weber und Mill Kft.-t is igazgatta.
Idén április végén egy azóta megszűnt Facebook-oldal, a Budapesti Prókátor (utalás a pedofil kegyelmi ügyet kirobbantó Vidéki Prókátorra - a szerk.) alapján írt arról a Magyar Nemzet, hogy "Gyurcsány polgármestere saját SZDSZ-es vejének köreit látta el több tíz milliós értékű szerződésekkel".
Ezzel arra céloztak, hogy a Weber und Mill Kft. több tízmillió forint értékben kapott megbízásokat az erzsébetvárosi önkormányzattól, és a céget 2011 januárjától 2019 szeptemberéig Hann Péter vezette, aki Horn Gábor volt SZDSZ-es politikus barátja. Horn pedig nem más, mint a VII. kerületi polgármester, a DK-s Niedermüller Péter veje.
Nagyjából egy héttel az előző bejegyzése után a Budapesti Prókátor és annak nyomán a kormánypárti napilap újabb infókkal jelentkezett. Eszerint az erzsébetvárosi önkormányzat "nemcsak Horn körét, hanem Horn cégét is milliós megbízással látta el". A polgármester veje ugyanis a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke, és a szervezethez kapcsolódó Republikon Intézet Kft.-t bízta meg a VII. kerület egy lakhatási közvéleménykutatás elkészítésével.
Stratégiai tanácsadás bő 32 millióért
Bár az anonim (és azóta megszűnt) Facebook-oldal, valamint a kormánysajtó lehozta a megbízások részleteit, Garai Dóra, az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület önkormányzati képviselője és polgármesterjelöltje közadatigénylésben kérte ki a VII. kerülettől a Horn Gáborhoz köthető cégekkel 2019 óta kötött szerződéseket.
A dokumentumok szerint Erzsébetváros a Weber und Mill Kft.-vel négy szerződést kötött összesen nettó 32,45 millió forint értékben.
2020-ban 7 hónapon keresztül havi nettó 750 ezer Ft (nettó 5,25 millió),
2021-ben 8 hónapon át havi nettó 850 ezer Ft (nettó 6,8 milló),
2022-ben 12 hónapig havi nettó 750 ezret (nettó 9 millió),
2023-ban 12 hónapon át havi nettó 950 ezer Ft (nettó 11,4 millió) volt a megbízási díj.
A cég feladata minden esetben ugyanaz volt, stratégiai tanácsadás. Kicsit részletesebben: "elkészíti az önkormányzat következő évekre vonatkozó stratégiáját, valamint a polgármester személyes profilját. Ezek együttese kijelöli a prioritásokat és kommunikációs alapokat is javasol."
A Weber und Mill Kft. vállalta továbbá azt is, hogy rendszeres megbeszéléseken "igyekszik a kijelölt irányt menedzselni" és stratégiai, valamint kommunikációs javaslatokat tesz, ilyen anyagokat, valamint havi beszámolókat készít.
A cég forgalma 2019 óta évi nettó 17 és 31 millió forint között mozgott, vagyis éves bevételének jelentős része származott az erzsébetvárosi önkormányzattól.
A Weber und Mill Kommunikációs, Oktatási és Tanácsadó Kft. egyedüli tulajdonosa 2019 szeptembere óta Koltai Péter, aki a Telex szerint a Gyurcsány-kormány idején a Magyar Bálint vezette oktatási tárca informatikai biztosa volt. A lap megírta azt is, hogy a céggel szerződést kötött korábban a Párbeszéd frakciója, mi pedig arról számoltunk be korábban, hogy ez a vállalkozás Horváth Csaba (MSZP) polgármester imázsának építésére havi 800 ezer forint közpénzt kapott a zuglói önkormányzattól.
Lakhatási közvéleménykutatás 5 millióért
A DK-s polgármester vejéhez, Horn Gáborhoz köthető másik vállalkozásnak, a Republikon Intézet Kft.-nek egy megbízást adott a VII. kerület 2019 óta.
A Garai Dóra képviselő által kikért és megkapott szerződés értelmében a céget az "erzsébetvárosi lakhatást érintő közvéleménykutatással" bízták meg "a kerületi lakáspolitikai koncepció érdekében", mert ezzel akarják/ták "megalapozni az önkormányzati döntések meghozatalát".
A Republikon Intézettel 2021. szeptember végén kötött szerződést Erzsébetváros nettó 4,9 millió forint értékben. A pénzért cserében a cég vállalta, hogy 1 hónap alatt, 2021. október végéig elkészít egy két részmintából álló közvéleménykutatást:
önkormányzati bérlakásban élők körében 700 fővel,
nem önkormányzati bérlakásban élők körében 1000 fővel.
A megállapodás értelmében a Republikon a kutatás eredményét egy »Tanulmány« néven említett írásos összefoglalóban, méghozzá "eredeti példányban" bocsátja az önkormányzat részére.
10 évig titkosak
Garai Dóra nem csak a Horn Gáborhoz köthető cégekkel kötött szerződéseket, hanem a megbízások keretében készült produktumokat - stratégiák és lakhatási kutatás - is kikérte az önkormányzattól. A képviselő azonban adatigénylésének ezen részére elutasító választ kapott.
"A megbízásokkal összefüggésben készült tanulmányok olyan döntés megalapozását szolgáló adatokat tartalmaznak, amelyek további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, ezért ezen adatok a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvánosak." - írta a jegyző Garainak.
Az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület képviselője és polgármesterjelöltje az Átlátszó megkeresésére a következőket mondta az üggyel kapcsolatban:
"A Republikonos és Weber & Mill tanácsadási szerződések eleve gyanúsak voltak, hiszen nem igazán lehetett azokat az önkormányzati honlapon az un. üvegzseben megtalálni. Végül az is kiderült, miért titkolják a szerződéseket: a polgármester veje, Horn Gábor miatt. Úgy gondolom, morálisan elfogadhatatlan, súlyosan etikátlan, hogy valaki közpénzből, tehát nem a saját pénzéből gyakorlatilag a saját rokonával köt szerződést.
A gyanúnkat, hogy itt sumákolás van, nincs valós teljesítés, az is alátámasztja, hogy a jegyző a közérdekű adatkérésünkre azt válaszolta, a készült anyagokat 10 évre titkosították. De hát ezek nem katonai helikopter-beszerzések, hanem imidzsépítési tanácsok... és hát miért is kéne az erzébetvárosiak közpénzéből Niedermüller úr személyes imidzsét építenünk? Sajnos kénytelenek leszünk kiperelni az anyagokat."
A Republikon Intézettel, valamint a Weber und Mill Kft.-vel kötött szerződések ügye a május 15-i képviselőtestületi ülésen is előkerült, akkor maga Niedermüller Péter polgármester hárította el a témát, méghozzá DK-s létére meglehetősen fideszes stílusban.
Benedek Zsolt fideszes képviselő ugyanis felvetette, hogy teljesen jogosan merül fel a kérdés, hogy "kamu megállapodásokról volt-e szó, és volt-e egyáltalán tényleges teljesítés a megállapodások mögött". Benedek szerint az ügyben már a rendőrség is nyomoz, és felszólította a polgármestert, hogy számoljon el az erzsébetvárosiak pénzével.
Niedermüller erre azt válaszolta, hogy ha a fideszes képviselő tud korrupciós ügyről, akkor tegyen feljelentést. Ha pedig már megtette, az nagyon jó, mert "akkor majd az ügyészség meg a rendőrség kivizsgálja, és akkor nincs szükség ilyen kampányon belüli politikai cirkuszokra".
Erdélyi Katalin | Erzsébetváros tíz évre titkosította a polgármester vejének köreitől rendelt tanulmányokat | A DK-s Niedermüller Péter polgármester vezetésével működő VII. kerületi önkormányzat több szerződést is kötött a polgármester vejéhez köthető cégekkel. A Weber und Mill Kft.-től vezetői stratégiákat rendelt a kerület összesen nettó 32 millió forintért, a Republikon Intézet Kft.-től pedig egy lakhatási közvéleménykutatást nettó 5 millióért. Garai Dóra, az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület önkormányzati képviselője közadatigénylésben kérte ki a cégek által készített dokumentumokat, de azt a választ kapta a jegyzőtől, hogy azok 10 évig nem nyilvánosak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/06/06/erzsebetvaros-tiz-evre-titkositotta-a-polgarmester-vejenek-koreitol-rendelt-tanulmanyokat/ | 2024-06-06 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Európa-szerte terjesztenek álhíreket a TikTokon orosz hátterű dezinformációs hálózatok, ebben sokszor partnerre lelve a helyi radikális mozgalmakban és az összeesküvés-elméletekben utazó alternatív médiában. Magyarországon más a helyzet: itt a Kremlnek nem érdemes ügynökhálózatot fenntartania, mert ugyanezek a narratívák a kormányzati médiából jutnak el a közösségi platformokra.
A Global Witness nevű civil, tényellenőrző szervezet a héten adott ki jelentést arról, hogy a nagy közösségimédia-platformok közül a TikTok teszi a legkevesebbet a dezinformáció kiszűrése ellen. A csoport az X-nek (Twitternek), a TikTok-nak és a YouTube-nak is beküldte ugyanazt a 16, az európai választásokkal kapcsolatban teljes egészében félrevezető információkat és hamis adatokat tartalmazó videót. Ilyen választási dezinformációt elvileg egyik platform szabályzata sem engedélyez.
A teszten a Twitter vizsgázott a legjobban, amely mindegyik hirdetés feladását elutasította, míg a YouTube kettőt átengedett. A kínai tulajdonú TikTok ezzel szemben valamennyi hirdetést jóváhagyta.
Csak három álhírvideó volt a magyar TikTokon?
A hirdetések (amiket a teszt készítői a hirdetések elfogadása után egyből töröltek, így azok valójában nem jutottak el a közönséghez) többek között ilyen hamis állításokat tartalmazták:
"Ne szavazzon személyesen ezen az EU-választáson! Új híradások szerint a szavazólapokat a választási dolgozók módosítják. Szavazz inkább a 05505-ös sms-ben", vagy "Az új szabályok megváltoztatják a 2024-es választások személyi igazolványokra vonatkozó követelményét. Ha nincs érvényes jogosítványa, nem szavazhat ezen a választási napon".
Az elmúlt években a TikTok az egyik legbefolyásosabb közösségi média platformmá vált világszerte, mostanra mintegy egymilliárd aktív felhasználóval büszkélkedhet. Magyarországon a Similarweb statisztikája szerint a TikTok messze a legtöbbet letöltött mobilos közösségimédia-alkalmazás, az összes alkalmazás között az 5. helyen áll.
Több jelentés is arra utal, hogy a TikTok a dezinformáció, a kiskorúak védelme, a hirdetések átláthatósága szempontjából a korábbi platformoknál is kevésbé megbízható. 2022-ben például a platform Magyarországon összesen 202 videót törölt közösségi alapelvek megsértése miatt, ám ezeket a törlésig még 5 millióan megnézték. A törölt videók nagy része egyébként egyéb alapelvek megsértése miatt akadt fent a szűrőn (ez lehetett például meztelenség, vagy erőszakos tartalom). Tényellenőrzésnek Magyarországon mindössze 5 videót vetettek alá, és ezek közül 3-at töröltek azért, mert valamilyen dezinformációt tartalmaztak.
Dezinfó jobb- és balszélről
A platform így ideális terep a dezinformációs kampányoknak, amelyek hátterében Európában gyakran az orosz szervezetek állnak. Az Átlátszón több alkalommal írtunk arról, hogyan terjednek a közösségi médiában a hírtartalomnak álcázott, valójában állami propagandatartalmak, mint például a Newsfront nevű orosz dezinformációs hálózat anyagai.
Tavaly írtunk arról, hogy az orosz különleges szolgálatokhoz köthető szereplők többek között a TikTokon terjesztettek olyan videókat, amelyekben úgymond leleplezték, hogy az ukrán hadsereg megrendezett videókat gyártva próbálja jobb színben feltüntetni magát és a hadi helyzetet. A felvételek, amiket bemutattak, valójában egy Lettországban készülő játékfilm werkfilmjéből származtak. Más esetekben európai városokban tartó tüntetéseket próbáltak oroszpárti megmozdulásoknak bemutatni.
A korábbi tapasztalatok alapján, Európa nagy részében az orosz dezinformációt jellemzően a mainstreamen kívüli média- és politikai szereplők terjesztik. Ezek lehetnek közvetlenül Oroszországból irányított csatornák, mint az említett NewFront, vagy a Voice of Europe, amelynek magyar munkatársa is volt. Az orosz dezinformáció másodlagos terjesztői az egyes országok saját aktorai, akik valamilyen okból hajlandók átvenni a Kreml narratíváit. Ezek lehetnek "alternatív" hírforrások, vagy politikai pártok, mozgalmak és személyiségek.
Az orosz narratívákra Európában tipikusan a szélsőjobboldalon van fogadókészség, de a szélsőbaloldalon is létezik egy jelentős oroszpárti vonal.
Az említett Voice of Europe dezinformációs hálózat építésében például a német szélsőjobboldali AfD párt két tagja vett részt, akik ellen jelenleg pénzmosás miatt folyik eljárás. Szintén Németországban májusban, az oroszoknak való kémkedésért letartóztatták a hadsereg egyik, egyébként szintén AfD-tag tisztjét, akinek ügyvédje arra hivatkozott, hogy védence a TikTok-on fogyasztott orosz propaganda hatása alatt cselekedett.
Lehagyja az internet a klasszikus nemzeti radikálisokat
Az Euronews márciusban írt arról, hogy a szélsőjobboldal Európa-szerte profin használja a TikTokot, ami jelentős hatással lehet az EP-választásokra, mivel így megszólíthatják a hagyományos pártokból kiábrándult fiatalabb generációt.
Belgiumban például a Flamand Érdek párt hatalmas összegeket költ arra, hogy megpróbálja megnyerni a fiatal szavazókat, csakúgy, mint Matteo Salvini, az olasz Liga párt vezetője (akinek pártja hivatalos szövetséget is kötött Putyin Egységes Oroszország Pártjával), a portugál André Ventura, a Chega párt vezetője, vagy a francia Jordan Bardella, aki a Nemzeti Összefogás elnöke.
A TikTok algoritmusát úgy tervezték, hogy a lehető legtovább a képernyő előtt tartsa a felhasználót azzal, hogy az érdeklődési köréhez egyre inkább igazodó tartalmakat mutat - a politikai tartalmak esetében ez azonban gyakran azt jelenti, hogy az algoritmus az egyre radikálisabb nézetek felé tereli a felhasználót, így a "neked" streambe hamar bekerülhetnek a mainstreamen kívüli, szélsőséges üzeneteket, vagy összeesküvés-elméleteket terjesztő videók.
De mi a helyzet a magyar TikTokon? Ahogy fentebb láthattuk, Európa nagy részén az orosz dezinformációt vagy közvetlenül a moszkvai trollgyárak, vagy a politikai paletta széléről érkező szereplők terjesztik.
Magyarországon ez egy kicsit másképp van: ugyan a magyar online szélsőjobboldal nagy múltra tekint vissza (gondoljunk csak a Kurucinfóra és hasonló oldalakra), a modern közösségimédia-környezetben a klasszikus "nemzeti radikális" szubkultúra egyre kevésbé releváns. A TikTokon megtalálhatók például olyan klasszikus szélsőjobboldali szervezetek, mint a Hatvannégy Vármegye, a Betyársereg vagy a Magyar Önvédelmi Mozgalom, vagy olyan véleményvezérek, mint Drábik János. Ám az ő videóik ritkán érnek el néhány ezresnél nagyobb nézettséget. Tartalmaikat rendszertelenül posztolják, videóik sokszor hosszúak, nem követik az aktuális trendeket.
Balos témákkal hasít Toroczkai
Ugyanez igaz a politikai szereplők nagy részére is, igaz, itt meg kell jelezni, hogy a magyar politikusok és pártok általánosságban igen hiányosan vannak jelen a TikTokon: igazán látható jelenléte leginkább csak a Fidesznek, a Momentumnak és a Mi Hazánknak van. A politikusok közül Orbán Viktor, Karácsony Gergely, Magyar Péter, Szentkirályi Alexandra és Toroczkai László rendelkezik erős TikTok-jelenléttel, de például Dobrev Klára, Ungár Péter vagy például a fideszes EP-listavezető, Deutsch Tamás egyáltalán nincs fent a platformon.
Szintén csekélynek mondható a kétes, gyaníthatóan oroszországi hátterű, magyar nyelvű dezinformációs csatornák elérése. Az orosz propaganda zászlóshajójának nevezett Orosz Hírek 17 ezer feliratkozóval rendelkezik, videói ritkán lépik át a 10 ezres megtekintést: van azonban néhány feltűnő kivétel, például két Putyin-beszéd felvétele, amelyek százezres nagyságrendű megtekintésnél járnak, ami fizetett hirdetések eredménye lehet.
A magyar szélsőjobbolali szereplők közül kivételt jelent Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, aki nemcsak a politikusokhoz képest, de más csatornák viszonylatában is rendkívül népszerű a magyar TikTokon, legnézettebb videója már egymillió megtekintés felett jár. Érdekesség, hogy
Toroczkai sokszor nem a klasszikus szélsőjobboldali témákkal tud nagy nézettséget szerezni, hanem sokszor olyan ügyek felkarolásával, amelyek más országokban a baloldal témái lennének.
Legnézettebb videója arról szól, hogy feljelenti a MOL-t, amiért szerinte illegális módon manipulálja a fogyasztói árakat az olajtársaság. Egy másik mintegy félmilliós nézettségű videója az autópálya-díjakról, egy harmadik a magyar piacot elárasztó rossz minőségű importméz problémájáról szól.
Moszkva magyar hangja
A magyar TikTok sajátossága, hogy az orosz dezinformációs tartalmakat nem a marginális, hanem a mainstream, gyakran állami hátterű források terjesztik a leghatékonyabban. A tipikus orosz narratívát közvetítő TikTok-videó nem más, mint a fősodratú médiából kivágott videórészlet.
Ennek ékes példáit mutatja Ferkó Dániel Hír TV-s műsorvezető csatornája.
A csatorna olyan, több tízezres elérésű videót tartalmaz, amelyek a Kreml narratíváját közvetítik kritikátlanul. Februárban például kampányszerűen tett közzé olyan, soktízezres elérésű videót, amelyek szerint a 2024-es moszkvai terrortámadást ukránok szervezték meg.
Hasonló elérést generálnak a közmédia kedvenc, rendszeresen az orosz narratívát terjesztő biztonságpolitikai szakértőinek (Georg Spöttle, Robert Castel) csatornái, vagy az őket megszólaltató műsorokból kivágott részletek - ebben a műfajban jelentős például a Hit Gyülekezetéhez közel álló Ultrahang.tv (és kevésbé sikeres a Hetek.hu csatornája).
Egy sajátos műfaj a magyar TikTokon az olyan csatorna, ami saját tartalmat nem gyárt, hanem magyar tévéadók műsoraiból közöl részleteket, valószínűleg azok engedélye nélkül. Több mint 125 ezren követik például az M1-Híradó nevű csatornát, ami neve ellenére nem a köztévés hírműsor hivatalos TikTokja, de az MTVA-s híradókból tesz közzé részleteket. Közel 50 ezren követik a hasonló, "VILÁGHÍRADÓ ROLI OLDALA" nevű csatornát, ami látszólag véletlenszerűen közöl újra hírműsor-részleteket és politikai tartalmakat. A csatornán találkozunk köztévés Híradó-részletekkel, ATV-s műsorrészletekkel, de Magyar Péter és Jakab Péter videóival is.
A TikTokra feltöltött, a kormánymédiából kivágott videórészletekkel (függetlenül attól, mi volt a feltöltő célja), hatékonyan terjednek a magyar TikTokon a Kreml narratívái. Az oldal lenyomata annak a magyarországi médiakörnyezetnek, ahol Moszkvának valójában nem kell dezinformációs kampányokra költeni, hiszen ezeket hazai pénzből folytatják a kormányhoz köthető szereplők.
Zubor Zalán
Címlapkép: Firehose projekt | A kormánymédia felől folyik a TikTokra az orosz propaganda | Európa-szerte terjesztenek álhíreket a TikTokon orosz hátterű dezinformációs hálózatok, ebben sokszor partnerre lelve a helyi radikális mozgalmakban és az összeesküvés-elméletekben utazó alternatív médiában. Magyarországon más a helyzet: itt a Kremlnek nem érdemes ügynökhálózatot fenntartania, mert ugyanezek a narratívák a kormányzati médiából jutnak el a közösségi platformokra. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2024/06/11/a-kormanymedia-felol-folyik-a-tiktokra-az-orosz-propaganda/ | 2024-06-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A magyar közmédia több kínai állami szereplővel írt alá megállapodást májusban. A kínai megállapodásokat kérve közérdekű adatigényléssel fordultunk a közmédiához. A közmédia az adatigénylést megtagadta, ezért perre megyünk.
Megtagadta a közmédia azt a közérdekű adatigénylésünket, amelyben a 2020 - 2024 közötti időszakban bármilyen, Kínában honos szervezettel kötött szerződését kértük ki. Az adatigénylés teljesítéséért bírósághoz fordulunk.
Hszi Csin-Ping kínai elnök májusi budapesti látogatását követően a Xinhua kínai állami hírügynökség angol nyelvű kiadása közölt egy tizennyolc tételből álló pontos listát a vizit eredményeként különféle szervezetek között megkötött magyar-kínai megállapodásokról. A listán három olyan megállapodás is szerepel, amelynek egyik résztvevője a magyar közmédiát üzemeltető Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA).
Ezek a következők:
hírcsere- és együttműködési megállapodás a Xinhua Hírügynökség és az MTVA, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. között,
memorandum az együttműködés elmélyítéséről a China Media Group és az MTVA között,
együttműködési megállapodás a Zsenmin Zsipao és az MTVA, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. között.
A kínai oldalról a megállapodásokat jegyző három médiaszervezet közül a Xinhua hivatalos, több nyelven szolgáltató állami hírügynökségként, a Kínai Népköztársaság államtanácsa alá rendelve működik, a kínai kommunista párt irányítása alatt álló China Media Group különböző, részben nemzetközi rádió-és televíziócsatornákat ad ki, a Zsenmin Zsipao pedig a párt hivatalos, szintén többnyelvű napilapja.
A közmédiához tartozó hirado.hu beszámolója szerint a China Media Grouppal már 2023 óta együttműködik a magyar közmédia. Az MTVA más kínai médiaszolgáltatóval is kötött megállapodást korábban: 2023-ban a Hunan Broadcasting Systemmel szerződött műsorcserére és jövőbeni koprodukcióra a magyar közmédia. 2015-ben egy közérdekű adatigénylés segítségével arról tudtunk az Átlátszón beszámolni, hogy a Játék határok nélkül című vetélkedősorozat aktuális évadát Kínában gyártatta le az MTVA.
Mostani adatigénylésünket az MTVA arra hivatkozva tagadta meg, hogy nem kötelezhetőek új adat előállítására; magyarán, hogy nem hajlandóak kiválogatni a szerződéseik közül azokat, amelyeket kínai féllel kötöttek. Álláspontjukat vitatjuk, és peres úton kísérlünk meg hozzájutni az iratokhoz.
Sarkadi Nagy Márton
Címlapkép: Beregi Balázs MTVA-tudósító a kínai CTGN televízió adásában (CTGN / Youtube) | Perelünk a közmédia eltitkolt kínai megállapodásaiért | A magyar közmédia több kínai állami szereplővel írt alá megállapodást májusban. A kínai megállapodásokat kérve közérdekű adatigényléssel fordultunk a közmédiához. A közmédia az adatigénylést megtagadta, ezért perre megyünk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/06/11/perelunk-a-kozmedia-eltitkolt-kinai-megallapodasaiert/ | 2024-06-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
"Magyarország Kormánya a jövő nemzedékét a digitális világ kihívásaira is fel akarja készíteni" - ezzel a mondattal kezdődik a miniszterelnök levele, amelyet az iskolásoknak május-júniusban kiosztott notebookokhoz csomagoltak. Egy szó sincs benne viszont az Európai Unióról, pedig az eszközöket egy uniós projekt keretében vette a kormány.
A tanulóknak és pedagógusoknak szánt notebookok beszerzését a kormány Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervébe tette bele, és azt az EU jóvá is hagyta. Négy év alatt 200 milliárd forint értékben vásárolnak nagyjából 600 ezer készüléket, amelyeket 2022-ben kezdtek kiosztani - akkor is a választás előtt, mint most.
Hosszas tárgyalások után az Európai Unió 2022 végén jóváhagyta a magyar kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét (HET). Ezzel Magyarország hozzájuthat olyan uniós forrásokhoz (RRF), amelyeket az EU kimondottan a koronavírus-járvány okozta károk enyhítésére, a gazdaság ellenállóságának növelésére, valamint zöld- és digitális fejlesztésekre különített el a tagállamok részére.
A magyar HET-et többször visszadobta az EU, mert nem volt vele megelégedve. A végső, jóváhagyott verzió szerint 2026-ig összesen 2300 milliárd forintot ad hazánknak "Brüsszel".
A célok között szerepel a 21. századi minőségi oktatás biztosítása, a hátrányosabb helyzetű települések és régiók fejlesztése, a gyermekvállalás támogatása, a felszíni és felszín alatti vízkészletek védelme, a klímaváltozás negatív hatásainak ellensúlyozása, az energiafüggetlenség és önállóság növelése, a körforgásos gazdaságra történő átállás biztosítása, a korszerű digitális technológiák alkalmazása és fejlesztése, valamint az egészségügyi szolgáltatások színvonalának növelése - összegezte az Index korábban.
Választás előtti osztogatás
A tanári és tanulói notebookok beszerzését is ebbe suvasztotta bele a kormány: a projekt címe hivatalosan »Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára«, és a száma (RRF-1.2.1-2021-2021-00001) is jelzi az uniós finanszírozást.
Erre a célra a közoktatást irányító Klebersberg Központnak, valamint a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.-nek összesen közel 159 milliárd forint támogatást ítélt meg az Európai Unió.
Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter 2022 februárjában azt mondta, hogy a kormány a következő négy évben mintegy
200 milliárd forint értékben vásárol 560 ezer tanulói és 55 ezer tanári notebookot a projekt keretében.
Az első 120 ezer eszközt 2022 tavaszán, napokkal-hetekkel az országgyűlési választás előtt osztották ki a 9. osztályosoknak - sokszor a kormánypárt politikusainak részvételével, egyfajta kampányfogásként. A notebookok az állam tulajdonában maradnak, de a tanárok és gyerekek hazavihetik őket, és addig használhatják, amíg abban az iskolában tanulnak/tanítanak, ahol megkapták.
A második ütemben 140 ezer notebookot osztottak ki 7. és 11. évfolyamos tanulóknak tavaly novemberben és decemberben. A harmadik adagra pedig az 5., 6. és 9. osztályos tanulók (szülei) regisztrálhattak 2023 őszén. Aztán hónapokig nem történt semmi. Egészen 2024 április végéig, amikor a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára bejelentette, hogy "újabb, csaknem kétszázezer notebookot oszt ki a kormány". Egész pontosan 193 ezer darabot.
EU-s projekt, csak még nem jött rá pénz Brüsszelből
A Klebelsberg Központ honlapján megjelent tudósítás szerint a politikus úgy fogalmazott: "míg 2010 előtt a családoknak azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz".
Rétvári beszédében említette a pedagógusok béremelését is, majd kiemelte, hogy ahhoz és a tanulói notebookok kiosztásához "Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett". Viszont mindenkit megnyugtatott, hogy nincs ok aggodalomra, kifizet a kormány mindent az államkasszából.
"A magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent" - hangsúlyozta Rétvári.
Rétvári Bence igazat is mondott, meg nem is - mondhatni, nem fejtette ki az igazság minden részletét. A notebook-beszerzésre valóban nem küldött MÉG pénzt "Brüsszel", de ez nem jelenti, hogy nem is fog. Az ugyanis a Rétváriék háta mögött látható molinón is egyértelműen látható, hogy az eszközök vásárlása az Európai Unió finanszírozásával valósul meg, ezt szöveg és az uniós zászló is jelzi.
Jelenleg ugyan a Magyarországnak járó uniós források nagy részét visszatartja az EU jogállamisági és korrupciós aggályok, problémák miatt. Azonban ha a magyar kormány teljesíti a szükséges elvárásokat, vagyis lépéseket tesz annak érdekében, hogy ne legyenek szétlopva az uniós pénzek, meg fog érkezni "Brüsszelből" a sok-sok milliárd forint kohéziós, RRF- és egyéb támogatás.
Ott van például a pedagógusok béremelése, amit Rétvári Bence az április 22-i beszédében említett: bő egy hónappal később, május 29-én Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette be, hogy "184 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra a tanárok és óvónők fizetésemeléséhez", amelyet januárban indított el a kormány.
Tehát amíg nem jön az uniós pénz, addig a kormány a magyar költségvetésből előlegezi meg a kifizetéseket, ami egyébként viszonylag megszokott dolog nálunk (és más országokban is): így volt az előző két EU-s pénzügyi ciklus elején is. A magyar állam előfinanszírozza a projekteket, aztán bemutatja a számlákat "Brüsszelnek" és megkapja az EU-s pénzt.
2022 nyarán például, amikor a magyar Helyreállítási Tervet még el sem fogadta az EU, a magyar kormány már kiutalt annak keretében 13 milliárd forintot Mészáros Lőrinc áramcégének és másoknak is. A pénzt a magyar államkasszából fizették ki, és ha sikerül megállapodniuk az Unióval, majd megkapják RRF-támogatásként. Ugyanez lesz a notebookokkal is, de ezt valamiért nem mondta el Rétvári a kampányszagú sajtótájékoztatón.
Orbán Viktor köszöntőlevele
Vélhetően a június 9-én tartott önkormányzati és EP-választás miatt hangsúlyozta az államtitkár és az összes többi kormánypárti politikus, hogy "ők" vették a diákoknak és tanároknak a notebookokat, nem pedig "Brüsszel". Kirakták ugyan a sajtótájékoztatókra az uniós projekt kötelező tábláját, amin szerepel, hogy a programot az EU finanszírozza, de közben ennek ellenkezőjét mondták.
Az 5., 6. és 9. osztályos tanulók (szülei) által igényelt gépeket Rétvári Bence beszéde után, április végétől kezdték el kiosztani, ami pont jól jött a Fidesz-KDNP kampányához. Az átadókon megjelenő kormánypárti politikusok hangsúlyozhatták, hogy ezeket nekik köszönhetik a pedagógusok és a gyerekek.
A biztonság kedvéért minden eszköz dobozába a kötelező tájékoztatószöveg mellé becsomagolták Orbán Viktor levelét is. Ebben a miniszterelnök arról tájékoztatja a tisztelt szülőket, hogy "Magyarország Kormánya a jövő nemzedékét a digitális világ kihívásaira is fel akarja készíteni", és "a sikeres tanuláshoz nem csak digitális tudásra, hanem eszközökre is szükség van, ezért idén folytatjuk a laptopprogramot". Orbán megírta a konkrétumokat is:
"190 ezer diáknak biztosítunk ingyen használható digitális eszközt, köztük az Ön gyermekének is".
Majd az alábbi mondattal zárta a levelét: "Eredményes tanulást és sok újszerű, digitális tanulási élményt kívánok az Ön gyermekének!" Azt ugyan nem tette hozzá, hogy "szavazzon ránk", de vélhetően valami ilyesmi volt a célja a levélnek és a kampányidőszakban történt géposztásnak is.
Pazarló és logikátlan program
Azt nem tudni, hogy hány szavazatot hozott a Fidesznek a notebook-osztogatás, de szakértők szerint a programmal több probléma is van. A Hvg.hu-nak nyilatkozók szerint az egyik például az, hogy nem észszerű a gépek kiosztása: "Ha csak a rászorulók kapnák, akiknek nincs ilyen eszközük, és nem gyakorlatilag automatikusan mindenki egy évfolyamon, akkor több évfolyamot is elláthatna az állam laptoppal. Így ez egy pazarló rendszer, sok olyan gyerek is kap gépet, akinek már van."
A 24.hu által megszólaltatott szakember pedig arról beszélt, hogy a notebookok kiosztása önmagában kevés: "Ez az egész a légüres térbe jött: nincsen digitális tananyag, nem állt át az oktatási rendszer a digitális oktatásra, nem épült be a tanárok és diákok mindennapjaiba, hogy digitálisan adják és kapják a tananyagot. Ugyanúgy tankönyvekből tanulnak, füzetekbe írnak a diákok, így egyelőre elhanyagolható a notebook szerepe az iskolában.
Nem készültek fel erre sem a tanárok, de a szülők sem, sőt a szülők és a diákok semmiféle tájékoztatást nem kaptak arról, hogy mikor és mire lesz hasznos ez a notebook a tanulás során. Nem véletlen, hogy csak néhány gyerek viszi be az osztályból a notebookját, és többnyire önszorgalomból használja tanulásra."
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Az 5., 6. és 9. évfolyamon tanuló diákoknak, valamint a köznevelési intézményeknek szánt notebookok kiosztása a szolnoki Széchenyi Körúti Sportiskolai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában 2024. április 29-én. (fotó: MTI/Mészáros János, montázs: Átlátszó) | Orbán Viktor levelével osztottak notebookot a gyerekeknek a választás előtt | „Magyarország Kormánya a jövő nemzedékét a digitális világ kihívásaira is fel akarja készíteni” – ezzel a mondattal kezdődik a miniszterelnök levele, amelyet az iskolásoknak május-júniusban kiosztott notebookokhoz csomagoltak. Egy szó sincs benne viszont az Európai Unióról, pedig az eszközöket egy uniós projekt keretében vette a kormány. | null | 1 | https://atlatszo.hu/oktatas/2024/06/13/orban-viktor-levelevel-osztottak-notebookot-a-gyerekeknek-a-valasztas-elott/ | 2024-06-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A forgalom már régóta túlnőtte az Arad és Nagyvárad közötti 79-es főutat, ezért keresett forrást a két szomszédvár megyei tanácsa egy gyorsforgalmi út megépítésére, amely végre elkerülné a városokat és a nagyobb falvakat. A tervek elkészültek, megindult a három szakaszból álló közbeszerzés.
Az első, Nagyvárad és Nagyszalonta közötti, 33,7 kilométeres szakasz kivitelezésére nem kevesebb mint hét konzorciumi cég jelentkezett. Az érdeklődés ilyen foka még a megrendelő két önkormányzatot is meglepte azzal együtt, hogy természetesen komoly megrendelésről van szó:
a beruházás értéke mintegy 600 millió euró áfával, azaz közel 240 milliárd forint.
Ebből az összegből ezen a szakaszon 32 kisebb híd és felüljáró épül, valamint egy 5,3 kilométeres leágazás Nagyszalontánál - ez köti majd össze Arany János szülővárosát, pontosabban a meglévő 79-es főutat az új gyorsforgalmival.
Az említett hét ajánlattevő közül
két román,
három török,
valamint egy ukrán-román formáció mellett
egy magyar-román konzorcium is ajánlkozik a sztrádaépítésre.
Ez pedig a Duna Group Europa Kft./Duna NRG/Duna Construcţii RO SRL/He-Do Útépítő Kft./ING Service SRL vállalkozói összeborulás.
A konzorcium cégeinek többsége Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László tiszakécskei vállalkozó Duna Aszfalt köré épült csoportjába tartozik. Nézzük a konzorciumi tagokat közelebbről:
A Duna NRG Zrt.-t korábban Közgép Zrt.-ként ismertük, az egykori Simicska-céget a főoligarcha bukása után vette át Szíjj László, és tavaly novemberben át is nevezték. Az egykor mindent vivő Közgép egyelőre árnyéka önmagának, tavaly valamivel 21 milliárd forint alatt maradt a forgalma, az adózott eredménye pedig nem érte el az egymilliárdot.
Régi cég a Duna Group Europa Kft. is, még 1992-ben alapították, de Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft.-ként, és egészen tavalyig ezen a néven futott. A cég az elmúlt évben ugyan csupán 6 milliárd forint árbevételig jutott, de a korábbi években röpködtek a tízmilliárdok körülötte, 2019-ben például 58 milliárd forint forgalmat mutattak ki, és az adózott eredmény meghaladta a 6 milliárdot.
Sokkal fiatalabb tagja a csoportnak a Duna Construcţii RO (DCRO), amelyet Szatmárnémetiben 2022. október 12-én jegyeztek be utak, autópályák építésére. A cég eddig nem sok aszfaltot terített Romániában, legalábbis a 2023-as esztendőben egyetlen alkalmazottal és nulla árbevétellel működött, miközben mintegy 10 millió forint adósságot hozott össze. Viszont a DCRO-t eddig több más magyar konzorciumba is bevették, 2023-ban például a Marosvásárhely-Nyárádszereda közötti, 22 kilométeres autópálya-szakasz megépítésére a Duna Group International Kft., az A-Híd Zrt. és az ING Service SRL társaságában.
Az Arad-Nagyvárad gyorsforgalmi út első szakaszának megépítésére összerakott magyar-román konzorcium tagja, a 2006-ban Csíkszeredában bejegyzett ING Service SRL valóban épít és aszfaltoz, a profitjukat, megrendeléseiket évről évre növelték, a 2023-as esztendőt 24,3 millió lejes (közel ötmillió eurós) nyereséggel zárták, és 172 alkalmazottat foglalkoztatnak. Nem egészen ismeretlenek Magyarországon sem, legalábbis az Átlátszó oknyomozó portál képet közölt a csíkszeredai vállalkozókról azzal, hogy Szíjj László társaságában utasai lehettek annak a luxusrepülőnek, amelyet a magyar kormány politikusai, valamint a NER-hez közel álló vállalkozók szoktak használni.
A konzorcium magyar tagja még a He-Do Útépítő Kft., amelyet a helyi útépítő sikerei miatt valamikor Heves és Nógrád vármegye kis-Közgépeként emlegettek. Dobróka Tamás családi cégének árbevétele ugyan nem mérhető a mélyépítő gigászok 100 milliárdjaihoz, de figyelemreméltó, hogy bő 20 milliárdos forgalomból 3,8 milliárd forint adózott eredményt tudtak kihozni a múlt évben. Nem először állnak össze egyébként a Duna Aszfalttal, emlékezetes közös alakításuk volt a 37-es út bővítése nettó 21 milliárd forintért, amit megdobtak még 42,5 millióval, hogy az egyik szakaszt zenélővé alakítsák, és az Érik a szőlő népdalt játssza.
A hét pályázóból bármelyik is nyeri el az uniós forrásokból finanszírozott beruházást, annak 24 hónap alatt át kell adnia az első szakaszt. A 120 kilométeres gyorsforgalmi útnak lesz egy nagyjából 10 kilométeres leágazása Békéscsaba irányába is, így a békési vármegyeszékhelyről könnyen rá lehet majd kapcsolódni az erdélyi-romániai autópályákra Nagyvárad vagy Arad irányában. | 200 milliárdos romániai sztrádaépítéssel próbálkozik Mészáros Lőrinc üzlettársa | A jachtos milliárdos Szíjj László érdekeltsége is rástartolt a Romániában tervezett nagy útépítésre. Ha sikerrel jár, mégiscsak csurran-cseppen uniós pénz a magyar útépítőknek. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/17/romania-sztradaepites-szijj-laszlo-unios-tamogatas-duna-aszfalt-he-do-luxusjacht/ | 2024-06-17 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyta az MVM Zöld Generáció Zrt. és a Tatooine Solarpark Kft. összefonódását hétfőn, a döntés értelmében az állami energetikai óriás leányvállalata közvetlen és kizárólagos irányítást szerez a Tatooine felett.
A felek június 10-én nyújtották be a bejelentést a versenyhivatal felé, a Tatooine eddig kormányhoz közel álló üzletemberek között vándorolt kézről kézre, írta akkor a 444. A céget Adnan Polat alapította még 2016-ban, akire Orbán Viktor jó barátjaként szoktak hivatkozni, a török üzletember és családja ott volt a miniszterelnök 2018-as parlamenti beiktatási beszédén is, ahol Orbán Ráhel társaságában fotózták le őket, de Felcsúton is vendégeskedtek már náluk. 2020 végén Sájer Gábor szerezte meg a céget, aki országszerte többfelé is naperőművekben utazik, 2022 első hónapjaiban pedig Tiborcz István üzlettársai jelentek meg a vállalkozás körül, majd egy, a miniszterelnök vejéhez köthető magántőkealap is beszállt az üzletbe.
A cégkivonat alapján jelen állás szerint a napelemparkot 50-50 százalékban tulajdonolja az LPBF Holding Kft. és a Green Energy Investhor Zrt. Utóbbi a Tiborcz Istvánhoz köthető Central European Opportunity Magántőkealap tulajdona, míg az előbbit fele részben a Coactor Kft. birtokolja, ami Figura Ferenc, egy 2019 óta Tiborcz üzleti köréhez sorolt szereplő tulajdonában áll.
Azt nem lehet tudni, hogy pontosan mennyit érhet a napelempark, a mérlege alapján a tárgyi eszközök értéke 11,8 milliárd forint volt, ebből 7,4 milliárdot az ingatlanok tettek ki tavaly év végén. A cég 2023-as árbevétele 2,5 milliárd forint volt, adózott eredménye pedig 1,2 milliárd.
A Tatooineról azzal kapcsolatban lehetett hallani a nyilvánosságban, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszapüspök szélén gigantikus naperőmű-fejlesztést végeznek. A cég feltételezhetően a Csillagok háborúja sivatagos és több nappal rendelkező bolygója, a Tatooine után kapta a nevét. | A GVH engedélyezte, Tiborcz-közeli napelemparkot vesz az MVM leányvállalata | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyta az MVM Zöld Generáció Zrt. és a Tatooine Solarpark Kft. összefonódását hétfőn, a döntés értelmében az állami energetikai óriás leányvállalata közvetlen és kizárólagos irányítást szerez a Tatooine felett. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/18/gvh-tiborcz-napelempark-mvm/ | 2024-06-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A 24.hu írta meg a múlt héten, hogy a Market és a Főnix Magántőkealap által jegyzett Dürer Befektetési (DB) Kft. 2022-ben a nyilvánosság kizárásával előzetes megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (MNV) arról, hogy a régi Dürer Kert helyén fejlesszen két irodaházat, ahová állami szervezetek költözhetnek majd be. Az MNV egy kormányrendelet alapján kapott felhatalmazást az állam képviseletére, miután a kabinet úgy döntött: 110 milliárd forintos keretet biztosít a projektre. A DB akkor 100 milliárdért vállalta el a rá eső részt, az összesen közel 60 ezer négyzetméteres irodaház felépítését.
A tervek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), az MNV, a Magyar Fejlesztési Bank és még tovább 11 állami szervezet költözik majd be a Dürer Parkba. Az MNV 2023 tavasza óta hat részletben közel 80 milliárd forintot előre ki is fizetett az épülő ingatlanokért. Ugyanakkor a 24.hu birtokába került egy NGM-előterjesztés, amely szerint az idén tavasszal a DB jelezte, hogy
az épületek műszaki tartalma 10 milliárddal meghaladta a megállapodásban szereplő árat,
másrészt a minisztériumok és a többi beköltöző szervezet extra igényei további 10 milliárdos költséggel járnak.
Az NGM az igény alapján egy megértő hangvételű előterjesztést vitt a kormány elé. Ebben azt írták, hogy az infláció és az emelkedő építőipari árak is közrejátszottak a beruházási költségek emelkedésében, továbbá az is növelte a kiadásokat, hogy a kormányzat csak több hónapos késéssel adta át a majdani beköltözők listáját.
A Nagy Márton által jegyzett előterjesztés szerint, amennyiben nem lesz többlet forrás, és az előszerződésben nem módosítják a vételárat, akkor
az eladó várhatóan felfüggeszti a fejlesztést,
mert "fedezet biztosítása nélkül saját kockázatára teljesítene." A minisztérium azt is hozzátette, hogy a felfüggesztés esetén a vételárnövekmény mellett várhatóan "további költség és kártérítés igénye is felmerülne az eladó részéről", ráadásul az érintett állami szervezetek továbbra is kénytelenek lennének a jelenlegi helyükön bérleti díjakat fizetni.
Úgy tudjuk, az ügyben időközben megszületett a kormánydöntés, amelyet a korábbiakhoz hasonlóan nem hoztak nyilvánosságra. Forrásaink szerint azonban a kormány pénzhiányra hivatkozva elutasította az előterjesztést.
Előző írásunk megjelenése után az NGM közleményben ismerte el, hogy a tervek szerint 2025 elején a tárca a hozzá kapcsolódó szervezetekkel együtt beköltözik az új irodakomplexumba. A minisztérium azzal indokolta az ingatlanvásárlást, hogy az új helyen hatékonyabban és olcsóbban működhetnek majd az állami intézmények. A közlemény arra viszont nem tért ki, hogy milyen álláspontra jutott a kormány a vételárral kapcsolatban, és arról sem tesz említést, hogy a vitatott milliárdok késleltethetik-e a költözést. Ezekkel a kérdésekkel újra megkerestük Nagy Márton tárcáját - várjuk válaszukat. A DB Kft.-nél is érdeklődtünk, hogy komolyan gondolták-e a fenyegetést, és valóban leállítják-e az épületbelsők kialakítási munkáit, amennyiben nem kapják meg a plusz pénzt, de a cég sem reagált.
Túl nagyot akartak harapni a zsemléből
Likviditáshiány, a csődhelyzet megelőzése - ezzel magyarázta lapunknak egy pénzügyi vállalkozó a brutális méretű, a Dürer Parkon kívül két másik irodakomplexumot is érintő állami "mentőakciót". Összesen 350 ezer négyzetméterről és csaknem 600 milliárd forintos állami irodavásárlásról van szó, körülbelül ennyit tesz ki a Bosnyák téren, illetve a Kopaszi-gátnál tervezett irodakomplexum, valamint a Dürer Parkban már majdnem teljesen kész két irodaépület vételára - ezekről az állam megbízottja állapodott meg a magánbefektetőkkel. Forrásunk értelmezésében ez nem más, mint
mentőakció egy egészen szűk, kormányközeli építőipari körre szabva.
A költségvetés súlyos állapotában - amikor a deficit négy hónap alatt elérte az egész évre tervezettet - nehéz amellett érvelni, miért vált mindennél fontosabbá kormányzati szervezetek új irodákba költöztetése. Összehasonlításképpen: a 600 milliárd forintos költség vetekszik a kínai koprodukcióban készülő Budapest-Belgrád vasútvonal építésére szánt összeggel, de említhetnénk azt is, hogy ennyi pénzt öntöttek kilenc év alatt az energiaellátás szempontjából legfontosabb projektnek tartott Paks II. építésébe.
Forrásunk szerint úgy fest a dolog, mintha a beruházónak gondot jelentene az önrész előteremtése, és a kormány lényegében átvállalta a projektek finanszírozását. Normál esetben a beruházó invesztál, hitelt vesz fel, előfinanszírozza az építkezést, ám ez esetben közbelépett az állam, és már a kivitelezés közben fizette a részleteket - utalt a Dürer Park esetére, ahol a teljes, 100 milliárd forintos vételárból 80 milliárdot már leszurkolt az állam. "Nonszensz, hogy évekkel a beköltözés előtt fizet a megrendelő" - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy
pang az irodapiac,
a piaci szereplők jellemzően bérelni szoktak irodát, nem vásárolni,
nem akármilyen ingatlanfejlesztőket talált meg a biztos állami megrendelés: a miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt és barátját, Garancsi Istvánt az utóbbi években a hulladékgazdálkodással bezárólag számos kormányzati terv végrehajtásában partner Mol Nyrt. vezérét, Hernádi Zsoltot és az építőipar új "Mészáros Lőrincét", a Bayer Construct tulajdonosát, Balázs Attilát.
Tény, hogy a piacon ők most a legnagyobb játékosok. A Kopaszi Gát Kft.-vel 255 milliárd forintos állami megrendeléshez jutó Garancsi - aki az ingatlanpiacon úgy összenőtt Hernádi Zsolttal, mint a mélyépítésben Mészáros Lőrinc Szíjj Lászlóval - a legutóbbi gazdaglistához mellékelt szöveg szerint a BudaPart projektben a Mol-székház mellett 26 épületet húz fel. A 2026-27-ben záruló óriásberuházás végösszege várhatóan meghaladja a 600 milliárd forintot. "Nagyot akart harapni a zsemléből, csak közben a recesszió lehűtötte az ingatlanpiaci keresletet" - kommentált az általunk megkérdezett vállalkozó arra emlékeztetve, hogy a projekt elindítását még a kormány bankja, az Eximbank hitelezte meg 52 millió euróval.
A Bayer Construct és tulajdonosa, Balázs Attila ugyancsak óriásit harapott, hiszen a Bosnyák téri irodakomplexumot 244 milliárdra árazta be az állami vevő.
"Egyre nehezebben fizet Mészáros Lőrinc és köre. És ez nemcsak rá, hanem az összes, kormányközeliként emlegetett építőipari nagyvállalkozó érdekeltségére igaz" - számolt be egy másik forrásunk az alvállalkozói tárgyalásokon szerzett tapasztalatairól. Úgy fogalmazott:
Nincs pénz, és ebből már nem is csinálnak titkot a kormányközeli építőipari mogulok.
Korábban például Mészáros úgy járt el a bedolgozókkal, mint egy vidéki könyvelő, azaz rendesen fizetett, de egy ideje húzódnak a kifizetések, rágódnak a számlákon, késve-lealkudva kapjuk meg a pénzeket. Likviditási gond érezhető a piacon" - mondta. Hozzáfűzte: nem egy-egy projekt 10-20 milliárdos problémájáról van szó, az egész ágazatban érződik az uniós pénzcsapok elzárása, láthatóan gondban vannak a nagy, kormányközeli építőipari cégek.
"Nem működik az a forgatókönyv, hogy a túlárazott uniós projekten megfogott pénzből finanszírozom a következő építkezés önrészét" - magyarázta. Szerinte komoly gondot okoz a NER-nek, hogy az Európai Unió támogatási forrásából nem érkeznek menetrendszerűen az eurómilliárdok. A negatív hatás azonban nem áll meg itt, hanem továbbgyűrűzik: az eddig uniós pénzekkel jól tartott NER-es építőipari bizniszeket a felborult állami költségvetés menekíti, vagyis az adófizetők pénzéből finanszírozzák. Az óriásprojektek, illetve a néhány, az ágazatot uraló, mesterségesen nagyra pumpált építőipari vállalkozás esetleges bedőlése az egész gazdaságot megrengetné - villantotta fel az egészségtelen felállásból fakadó zsarolási potenciált. | A munkák leállításával fenyegette meg a kormányt a Dürer Park eladója Nagy Mártonék szerint | Nagy Márton tárcájának előterjesztése szerint a munkálatok felfüggesztésével fenyegette meg a kormányt a Dürer Parkot építtető NER-es cég, hogy 20 milliárd forinttal több pénzt kapjon a Városliget mellett felhúzott, kormányzati célokra szánt irodaházaiért. A Tiborcz István és Garancsi István közös érdekeltségébe tartozó Dürer Befektetési Kft. áprilisban állt elő azzal az igénnyel, hogy emeljék meg a korábban kialkudott 100 milliárd forintos vételárat. Információink szerint a szűkös források miatt még az illusztris háttér sem volt elég az igény elfogadtatásához, a kormány ugyanis úgy döntött, hogy nem változtat az eredeti összegen. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/05/durer-irodakomplexum-ngm-kormany-koltozes-felfuggesztes/ | 2024-06-05 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A hatóságok őrizetbe vették Óbuda alpolgármesterét, a baloldali összefogás politikusát, Czeglédy Gergő - tudta meg a Magyar Nemzet.Az őrizetbe vétel egyenes folyománya annak a ma délelőtti házkutatásnak, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) végzett az óbudai városházán a vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozása során.A nyomozó főügyészség azt közölte az MTI-vel az ügy kapcsán, hogy korrupciós bűncselekmények miatt folytatnak nyomozást, és kedd délelőtt több helyszínen - köztük a III. kerületi önkormányzatnál - folynak vagy folytak eljárási cselekmények. A hatóság várhatóan szerdán ad részletesebb tájékoztatást az ügyről, lapunk azonban kérdéseket küldött a KNYF-nek. Amint válaszolni, cikkünket frissítjük.Márciusban is volt egy hasonló akció Óbudán, ekkor négy embert vettek őrizetbe, lapunk tudomása szerint köztük van P. Gábor, Gajda Péter kispesti polgármester egykori kabinetfőnöke és bizalmasa, aki 2020-től a Demokratikus Koalíció által vezetett kerületekben kezdett üzletelni. Óbudán a helyi újság kiadásának feladatait vette át cégével.A megalapozott gyanú szerint - tudomásunk alapján P. Gábor, ám az ügyészség nem nevezte meg őt a közleményeiben - a cégén keresztül 2021-ben szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött az óbudai önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított társa által kijelölt két gazdasági társasággal. A gyanúsítottak a fiktív szerződések ellenértékeként beérkezett pénzösszegeket készpénzben felvették és korrupciós célokra fordították.A III. kerületi önkormányzat akkor azt közölte, hogy sem hivatali, sem önkormányzati, sem az intézményrendszerben dolgozó munkatársat nem érint az az eljárás, amellyel kapcsolatban dokumentumokat és iratokat kért be a Központi Nyomozó Főügyészség az önkormányzattól. Mostanra azonban úgy tűnik: fordult a kocka. | Őrizetbe vették Óbuda baloldali alpolgármesterét | A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a hatóságok a ma reggeli házkutatások során őrizetbe vették Czeglédy Gergő óbudai alpolgármestert, a baloldali összefogás politikusát. A Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények kapcsán folytatott nyomozást. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/06/orizetbe-vettek-obuda-baloldali-alpolgarmesteret | 2024-06-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az Index ostromának színfalak mögötti története
Fekete-Szalóky Zoltán, a kollégái által csak Fezónak hívott Index-főszerkesztő egyszerre hangzott feszültnek és fásultnak. 2021 tavaszán, egy hosszú munkanap végén, az esti órákban beszélt telefonon egy újságíróval, akit felháborított az, hogy Fekete-Szalóky aznap átírta egy cikkét, és kivette belőle a kormány számára kényes részeket. Az újságíró jelezte, hogy neki erkölcsi aggályai vannak ezzel, és emellett kifogásolta azt is, hogy a főszerkesztő nem is szólt neki arról, hogy belenyúl a cikkbe.
Fekete-Szalóky előbb ingerült hangon közölte az újságíróval, hogy ha neki problémát okoznak a történtek, akkor nyugodtan adja be a felmondását. Később azonban már barátságosabb stílusra váltva arról beszélt, hogy azért személyesen nyúlt bele az újságíró cikkébe, mert belefáradt abba, hogy mindig személyesen mondja meg a munkatársaknak, hogy mit kell átírni az anyagokban. "Fogom magam, szépen leülök, kijavítom, megkapom a lebaszást onnan, ahonnan meg kell kapnom a lebaszást, és csöndben megyünk tovább" - mondta rezignáltan, azt nem részletezve, hogy kitől kap kritikát a problémás cikkek miatt.
A Direkt36 birtokába került felvétel szerint Fekete-Szalóky a telefonhívásban beszélt az Index körüli politikai és gazdasági környezetről is. Például arról, hogy a szerinte nehéz piaci helyzetben lévő Index számára pénzügyi segítséget nyújtott Mészáros Lőrinc kormányközeli milliárdos. "Egyetlen ember volt Magyarországon az elmúlt hét hónapban, aki az Indexbe pénzt tudott adni, vagy pénzt adott. Azt Mészáros Lőrincnek hívják" - jelentette ki a főszerkesztő, aki a pénzügyi tranzakcióról részleteket nem árult el, de egy ponton a "kölcsön" szóval utalt az Orbán Viktorral baráti kapcsolatot ápoló milliárdostól érkező pénzre.
Fekete-Szalóky figyelmeztetette az újságírót, hogy emiatt körültekintően kell eljárni a Mészárosról szóló hírekkel. "Ha mi minden alkalommal belemászunk Mészáros Lőrincbe és Várkonyi Andreába, akkor nem lesz, aki pénzt ad bele. Ennyi volt a történet" - mondta Fekete-Szalóky. A kormánypártot esetleg negatívan érintő hírek elhelyezésénél érvényesülő speciális szempontokat is szóba hozta.
"Nyugodtan írjunk meg minden fideszezést, szájerezést, legfeljebb ne húzzuk fel hármasra, hanem toljuk ki ötösre" - mondta, utalva arra, hogy az "ötös" kategóriájú hírek a címlap alsó részén, kevésbé szembetűnő helyen találhatók.
Ez a felvétel egy minden korábbinál egyértelműbb bizonyítéka annak, hogy az Indexen, Magyarország egyik legnagyobb - és korábban sokáig piacvezető - hírportálján megjelenő cikkeknél kormányzati befolyás érvényesül. Bár ez viszonylag új jelenség, az Index már jóval korábban a hatalom szorításába került. Több mint tíz éven át volt politikai befolyással is rendelkező gazdasági szereplők játszmáinak tárgya, aminek eredményeként a szerkesztőség változó intenzitású, de szinte folyamatos nyomás alatt állt.
A Direkt36 több hónapon át kutatta a magyar nyilvánosságban sokáig egyedülállóan fontos szerepet betöltő, az elmúlt húsz évben az egyik legfontosabb hírforrásnak számító Index kormányzati kontroll alá kerülésének történetét. Közel 50 olyan emberrel készítettünk interjúkat, akik részesei voltak az eseményeknek vagy közeli kapcsolatban voltak azok szereplőivel. A többségük azzal a feltétellel adott információkat, ha névtelenséget biztosítunk nekik, de emellett megszereztünk belső dokumentumokat és hangfelvételeket is. Ezek segítségével feltártunk számos korábban nem ismert részletet, valamint aprólékosan rekonstruálni tudtuk azt, hogyan került lépésről lépésre egyre szorosabb kormányzati ellenőrzés alá a hírportál.
A megszerzett felvételek között van olyan is, amelyen az Index előző szerkesztőségének 2020 nyári távozásához vezető átalakítási terv egyik kulcsszereplője Rogán Antalt emlegetve beszélt arról, hogy politikai okok is álltak a tervezett változtatások mögött.
A történet megértéséhez azonban vissza kell menni több mint egy évtizeddel korábbra. Az akkori fejlemények eredményeként került rá az Index egy olyan pályára, amibe szinte bele voltak kódolva a későbbi történések.
I. A BANKÁR
Számára nagyrészt ismeretlen közönség elé lépett Spéder Zoltán 2009. május 22-én este. Aznap ünnepelték az Index tizedik születésnapját az A38 koncerthajón, és a milliárdos bankár itt mondott egy bemutatkozó beszédet a tulajdonában lévő hírportál szerkesztőségének.
Bár egy lelkesítőnek hangzó szöveget mondott arról, hogy mennyire jó az Index és milyen nagyszerű munkát végeznek az újságírók, a közönség részéről - amelynek számos tagja ekkor már némileg ittas volt - erre nem volt fogadókészség. Spéder öltözködésében és a beszédstílusában is próbált lazának tűnni, de az újságírók közül ezt többen is mesterkéltnek érezték. A kínos és feszengő helyzet akkor érte el a csúcspontját, amikor Spéder elkurjantotta magát a színpadról, hogy melyik a legnagyobb hírportál. Erre a gunyoros humoráról ismert újság munkatársai közül többen azt kiabálták vissza, hogy "az Origo". Többen is úgy emlékeznek, hogy Spéder nem kapott tapsot sem a beszéd végén.
Az első találkozás tehát nem alakult túl barátian, és a viszony később sem vált szívélyesebbé. Az Indexben már eleve gyanakodva fogadták a korábban médiapiaci befektetésekkel nem rendelkező, pályája nagy részét az OTP egyik csúcsvezetőjeként töltő és kiterjedt politikai kapcsolatrendszerrel rendelkező bankárt. Nem segítette a bizalom kiépülését az sem, hogy Spéder nehéz ember hírében állt, és ugyan az A38-as bulin még baráti hangon szólt az Index szerkesztőségéhez, hamarosan ők is megismerték a kevésbé kedves arcát is.
Egyszer például az Index egyik munkatársa az üzletemberrel együtt próbált belépni a cég egyik olyan részlegébe, ahova csak belépőkártyával lehetett bejutni, de az ajtót épp szerelték, így a kártyák nem működtek. "Spéder először kedvesen kérdezte a szerelőtől, hogy nem lehetne-e az, hogy beenged minket most, és utána folytatja a szerelést, de a szerelő mondta, hogy ez nem lehetséges. Spéder ekkor elkezdte ütni az ajtót, és üvöltözött, hogy őt mégis be kell engedni" - idézte fel a munkatárs, hozzátéve, hogy a szerelőt nem hatotta meg a kiabálás, és folytatta a munkát.
Spéder gyakran felemelte a hangját a beosztottjaival folytatott megbeszéléseken is, bár többen megjegyezték, hogy ez nála egy tudatos taktika volt.
"Jellemző volt rá, hogy egyik pillanatban vörös volt a feje az üvöltéstől, majd odafordult hozzád, és elkezdett kedvesen beszélgetni veled" - mondta egy korábbi munkatársa.
Ahogy egy másik forrás fogalmazott, Spéder "mindig azt kereste, hogy mi működik", és ha a konfrontáció nem vált be, akkor váltott.
A beosztottjai közül sokan tartottak Spédertől, de közben csodálták is az intellektusáért. "Zseni a csávó. A memóriája, a struktúrában gondolkodása kiemelkedő" - mondta egy volt beosztottja. Más azt emelte ki, hogy Spéder "mindig megcsinálta a házi feladatot", és "ha leült veled beszélgetni, akkor mindig mindent tudott, minden elérhető információt összegyűjtött előtte". Egy volt alkalmazottja szerint reggel 8-tól estig tízpercenként mentek be hozzá az emberek, "és abban a tíz percben, amíg te ott voltál, tűpontos volt".
A lenyűgöző szellemi képességek nagyfokú bizalmatlansággal párosultak. A saját vállalatainak az informatikai rendszerében sem bízott, ezért céges emailt csak nagyon ritkán használt, és szinte minden ügyről személyes megbeszéléseket tartott, az írott anyagokat pedig pendrive-okon kellett neki továbbítani. Az értekezletekre nem vihette be a telefonját senki, hanem az irodák előterében minden résztvevőnek le kellett tenni a készülékét. Még akkor is kikapcsoltatta az indexes szerkesztők mobiljait, amikor egy étteremben beszélgetett velük a hétvégi ügyeleti munkáért járó pluszpénzről.
Bár Spéder hamar kiismerte magát a médiapiacon, sokkal nagyobb ambíciói voltak annál, mint hogy újságtulajdonos legyen. Korábban azzal szerzett magának hírnevet az üzleti életben, hogy az OTP második embereként meghatározó szerepet játszott a régi nagy szocialista pénzintézet modernizálásában. Az ismerősei szerint az igazán fontos cél az volt számára, hogy bebizonyítsa: önállóan, Csányi Sándor nélkül is képes felépíteni egy bankóriást.
"Zoli úgy élte meg, hogy együtt csinálták az OTP-t a Sándorral, de ő csak a második lett. Kisebbségi komplexusa volt vele szemben" - idézte fel egy korábbi üzlettársa.
Az OTP-től való 2007-es távozása után Spéder meghatározó tulajdonrészt szerzett az akkor még kisebb pénzintézetnek számító FHB-ban, és ideje nagy részét ennek fellendítésére fordította.
Ez az időszak azonban nem kedvezett a banki üzletágnak. A 2008-as globális pénzügyi válság nagyon komoly kihívást jelentett a magyar bankoknak is, és ezen belül különösen rosszul jött a jelzáloghitelezésben vastagon érintett FHB Banknak. Spéder bankja így többször is állami segítségre szorult, előbb még 2009-ben a szocialista kormányzás alatt, majd később sajtóhírek szerint már az Orbán-kormány idején is.
Ebben az időben - különösen a 2010-es kormányváltás után - erősödött fel a politikai jellegű nyomás Spéder részéről az Indexen. Uj Péter alapító-főszerkesztő egy évekkel későbbi podcastinterjúban beszélt például arról, hogy amikor megjelent egy cikk az újdonsült miniszterelnök sikertelen európai uniós tárgyalásairól azzal a címmel, hogy "Orbán pofonért utazott Brüsszelbe", akkor abból "óriási balhé volt", és felmerült, hogy ki kell rúgni a cikk szerzőjét, valamint fel kell állítani egy rendszert, hogy az ilyen címekbe azonnal bele lehessen nyúlni. (Uj a Direkt36-nak most azt mondta, hogy a Spéder által szorgalmazott rendszer nem valósult meg.) A Spéder-féle nyomásgyakorlás jellemzésére Uj a podcast-interjúban megjegyezte azt is, hogy előfordult, hogy épp szabadságon volt, de egyik éjszaka hajnali három órakor volt 47 nem fogadott hívása a tulajdonostól.
Uj csak kevés emberrel osztotta meg akkor ezeket az élményeket a szerkesztőségben, de az egyik akkori újságíró emlékei szerint azzal is jelezte a szerkesztőségnek, hogy nyomás alatt áll, hogy "hetente eljátszotta, hogy kijött az irodájából, és rezegtette a tálcáján a teáscsészét, ezzel is rájátszva arra, hogy mennyire ki van készülve".
2011 őszén Uj távozott az Indextől, és ugyan újságírói körökben ekkor már terjedtek híresztelések arról, hogy a hírportál politikai nyomás alatt áll, erről akkor sem ő, sem az utódai - előbb Mészáros Zsófia, majd Dudás Gergely - nem beszéltek nyilvánosan. Dudás 2013 áprilisában a Kreatívnak azt mondta, "nem hiszem, hogy van ember, aki komolyan gondolhatja, hogy az elmúlt években bármiféle nyomás érezhető volt az Indexen". Az interjúban feltették neki azt a kérdést is, hogy "mik azok az ügyek, amikről nem írhat az Index", amire ő azt válaszolta, hogy "nincsenek ilyen ügyek".
Dudás főszerkesztősége alatt az Index valóban feltárt számos, a kormány számára kínos ügyet (az egyik legemlékezetesebb a Kiss Szilárd körüli botrány volt), közben azonban egyre több jele volt annak is, hogy a szerkesztőség szakmai függetlensége nem volt teljes. A beavatkozásra utaló esetek olyannyira elszaporodtak, hogy a szerkesztőség néhány tagja elkezdte gyűjteni ezeket, majd 2016 márciusában egy belső körlevélben beszámoltak róla a portál összes újságírójának.
"Az utóbbi időben sajnos több, a szerkesztett tartalmat érintő, az Index önszabályozó etikai irányelveibe, a tartalomszolgáltatók etikai kódexébe és a média-jogszabályokba ütköző beavatkozásról érkezett jelzés a szerkesztőségen belül" - szólt a levél, amely szerint 21 ilyen ügyről szereztek tudomást. A 2014-es és 2015-ös eseteket soroló listán szerepelnek olyanok, amelyek mögött inkább kereskedelmi szempontok voltak (a hirdetési osztály kérésére gyengén olvasott cikkeket hagytak a címlapon indokolatlanul sokáig), de voltak olyanok is, amelyek politikai témákat érintettek.
A Direkt36 birtokába került összesítés szerint például csak a 2014-es önkormányzati választás után jelenhetett meg egy amúgy már régóta kész cikk, amely Szijjártó Péter apjának kartellügyével foglalkozott. Egy 2015-ös videóból ki kellett vágni egy részt, amely azt mutatta, hogy Orbán idegesen magyaráz a miskolci polgármesternek. Nem készülhetett interjú Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak az üzlettársaival, pedig ők maguk jelentkeztek az újságnál, hogy beszéljenek az Elios nevű cégről, amely akkoriban sokat szerepelt a hírekben az ügyletei miatt folyó uniós és magyar vizsgálatok miatt. Az Elios-ügyről szóló egyik cikk címéből kivették az utalást Orbán vejére, és helyette csak a cégnevet írták bele.
Dudás válasza az volt a levélre, hogy a "listán vannak félreértésből és rossz kommunikációból fakadó ügyek, de kétségkívül olyanok is, amiket nem lehet megvédeni". Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy "ezek jellemzően kisebb jelentőségű ügyek, kisebb súlyú módosítások, és nem befolyásolják azt, hogy a szerkesztőség szabadon és bármit megírhat, ahogy eddig is."
A levélváltásból és a listából nem derül ki, hogy pontosan ki, hogyan és miért gyakorolt nyomást a szerkesztőségre a felsorolt ügyekben. Dudás most azt mondta, hogy Spéder általában olyan érvekkel próbált hatni rá, hogy a hatalom el fogja taposni őket, ha nem tesznek engedményeket bizonyos esetekben. Spéder tett olyan megjegyzéseket is Dudásnak, hogy az Orbán családdal óvatosan kell bánni. Ez nem volt ugyanakkor egyértelmű tiltás, a tulajdonos részéről érkező iránymutatás inkább úgy nézett ki, hogy "indokolt esetben" lehet velük is foglalkozni, csak "legyünk okosak". (Spéder nem reagált a megkeresésünkre.)
A beavatkozásokat gyűjtő egyik szerkesztő, Miklósi Gábor szerint Dudás "baromi rosszul vette", hogy szembesítették beavatkozásról szóló ügyekkel, de aztán "felkeményedett, és belátta, hogy ez így nem megy". Megritkultak a külső nyomásra utaló szerkesztői döntések, de közben a politikai helyzet is nagyon megváltozott az Index körül.
2016 közepére ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy Spéder kegyvesztett lett a hatalomnál. A Fidesz meghatározó politikusait - beleértve Orbán Viktort - már a rendszerváltás idejéből jól ismerő bankárnak előtte központi szerepe volt a kormány által támogatott nagy takarékszövetkezeti átalakításban, erre a pontra azonban látványosan elfogyott iránta a bizalom. Lejárató hadjáratot indított ellene a kormánypropaganda, és több nyomozás is indult az érdekeltségeinél történt ügyletek miatt.
Ezek az eljárások az Indexet ugyan nem érintették közvetlenül, de történt egy olyan fejlemény is, amely nagyon is komoly hatással volt a hírportálra. Kiderült, hogy igaz az a régóta terjedő pletyka, hogy Simicska Lajosnak, az Orbán Viktorral szembefordult oligarchának köze van a hírportálhoz.
II. AZ OPCIÓ
Komoly arccal érkezett meg Simicska Lajos 2016. június 20-án a budai Radóc utcában található irodájába, a médiacégeinek szokásos hétfő reggeli vezetői értekezletére. Az oligarcha kivételesen nem azzal indította a megbeszélést, hogy értékeljék az egyes cégek ügyeit, hanem az Indexről kezdett beszélni. Az Orbán Viktorral ekkor már több mint egy éve nyílt háborút folytató Simicska azt mondta, hogy egy fideszes vezetői ülésről szivárgott ki hozzá egy olyan információ, hogy a miniszterelnök úgy döntött, kormányközeli kontroll alá fogják venni az Indexet.
Erről többet nem árult el, de közölte, hogy neki van egy opciós szerződése, vagyis vételi joga az újságra, és ezzel meg tudja akadályozni ezt a lépést. Már akkor fel is vázolta azt a később megvalósult forgatókönyvet, hogy az opció lehívása után egyből át is fogja tenni a hírportált egy alapítványba. Tisztában volt vele ugyanis, hogy az Index szerkesztőségében valószínűleg heves tiltakozással fogadnák, ha ő bevonulna a cégbe tulajdonosként.
"Mondta, hogy ha a nevén hagyná, akkor az indexes gyerekek elszaladnának, pedig nem az a cél, hanem az, hogy azt csinálják, amit eddig" - idézte fel a megbeszélés egyik résztvevője.
Simicska az értekezleten közölte azt is, hogy ki fog adni egy közleményt az ügyben. Másnap a tulajdonában lévő Magyar Nemzet honlapján megjelent egy cikk, amelyben az állt, hogy "tegnap Simicska Lajos egy zártkörű vezetői értekezleten kijelentette: nem engedhető meg az, hogy az ország egyik vezető internetes médiája az Orbán-Habony páros irányítása alá kerüljön".
Simicska akkor még nyilvánosan nem tett semmiféle utalást arra, hogy neki opciója van az Indexre, és hogy élni is akar vele. Egy közvetítőn keresztül azonban felvette a kapcsolatot az Index szerkesztőségével, hogy megosszon velük néhány részletet a helyzetről és a szándékairól. Egyik bizalmasát, Csintalan Sándor egykori szocialista politikust, a médiabirodalmához tartozó Hír TV műsorvezetőjét kérte fel erre a közvetítő szerepre.
Csintalan a Magyar Nemzet-cikk megjelenése körüli napokban felhívta telefonon egyik régi indexes újságíró ismerősét, Dezső Andrást, és közölte vele, Simicskának opciója van a hírportálra, amellyel élni is fog. Emellett azt is elmondta, hogy Simicska valami olyan megoldást fog keresni, amellyel távol tudja magát tartani az újságtól, mert "nem olyan hülye, hogy a nevére vegye az Indexet".
Dezső még aznap este felhívta Dudást, és megosztotta vele, amit Csintalantól hallott. Dezső másnap a szerkesztőségben személyesen is beszélt Dudással, aki azt mondta neki, hogy Spéder elismerte, hogy Simicskának tényleg van opciója. A főszerkesztő a cégvezetéstől olyan információkat is kapott, hogy már akár a rákövetkező hét elején be is jelenthetik az opció lehívását, ezért vasárnapra, június 26-ikára összehívott egy megbeszélést a szerkesztőségi vezetőknek és a politikával foglalkozó újságíróknak.
Az újlipótvárosi Szent István Park bejáratánál találkoztak, majd egy közeli kávézóba ültek be, hogy átbeszéljék a helyzetet. Dudás itt elmondta, hogy várható egy bejelentés az opcióról és annak lehívásáról, de kért mindenkit, hogy ezt egyelőre ne tekintsék hivatalos információnak, mert még bármi változhat. A beszélgetés során végül arra jutottak, hogy ha meg is történik a bejelentés, akkor sem fognak azonnal felállni, hanem követelni fogják a tulajdonosoktól, hogy tegyenek lépéseket a függetlenségük megőrzésére.
Végül aztán tényleg nem történt semmi se hétfőn, se az utána következő napokban, és nem érkezett semmilyen bejelentés egyelőre sem Simicskától, sem Spédertől. Simicska egyik akkori munkatársa szerint ennek egyik oka az volt, hogy az oligarchának sok részletet meg kellett volna tárgyalnia Spéderrel, de nem tudta elérni ebben az időszakban.
"Simicska röhögve beszélt nekünk arról, hogy Spéder mennyire be van szarva" - idézte fel a forrás, hozzátéve, hogy a megbeszélés résztvevői azon viccelődtek, hogy Spéder "már biztos az ágyneműtartóban elbújva várja, hogy jöjjenek érte".
Az ellene folyó hatósági eljárások és a kormánymédia támadásai valóban nagyon megviselték Spédert. Több beosztottjának is arról beszélt például akkoriban, hogy veszélyben érzi az életét. Bár a cégcsoportjának egyik akkori menedzsere szerint Spéder egy darabig még ekkor is azt hitte, hogy "munkával vagy átszervezéssel" sikerül megmentenie a cégbirodalmát, 2016 őszére szinte minden nagyobb vállalatát elveszítette. Kiszállt az FHB-ból és a hazai ingatlanpiac egyik meghatározó szereplőjének számító BIF-ből, a helyét pedig zömében kormányközeli emberek vették át. Ez után lényegében csak a médiacsoportja maradt meg neki az egykori birodalom nagyobb vállalatai közül.
Miközben Spéder az ellene folyó támadásokkal és a gazdasági visszavonulással volt elfoglalva, Dudás tett néhány kísérletet arra, hogy kimenekítse az Indexet a szorult helyzetből. Megkeresett kormánytól független magyar milliárdosokat azzal, hogy tennének-e vételi ajánlatot az Indexre, vagy beállnának-e a szerkesztőség mögé, ha bedől a hírportál. Emellett próbálta rábírni Spédert, hogy adja el az Indexet valamilyen külföldi szakmai befektetőnek.
Ezek a próbálkozások nem vezettek sikerre. 2017. április 20-án bejelentették, hogy Simicska Lajos érvényesítette az Indexre vonatkozó opcióját, majd a hírportált azonnal át is adta a Magyar Fejlődésért Alapítványnak. Az akkor kiadott közlemény szerint azért volt szükség az alapítvány közbeiktatására, hogy a "továbbiakban is biztosított legyen" az Index "függetlensége". Simicskának így közvetlenül nem volt tulajdonrésze az újságban, bár nem vette le róla teljesen a kezét. Az Indexet kiadó cég, az Index.hu Zrt. igazgatóságában feltűnt egyik bizalmasa, Nagy Ajtony Csaba ügyvéd, és az újságot tulajdonló alapítványt létrehozó cég, a Nanga Parbat 17 Zrt. vezérigazgatója is az egyik régi munkatársa, Tóth Marianna volt.
Az új tulajdonosi konstrukcióban a látszólag legfontosabb pozíciókat egy olyan ember foglalta el, aki nem Simicskához, hanem inkább az Indexhez kötődött. Bodolai László volt az alapítványt létrehozó cég tulajdonosa, ő volt az alapítvány kurátora, és aztán a bejelentés után ő lett az Index.hu Zrt. igazgatóságának az elnöke is.
Bodolai ekkor már több mint másfél évtizede volt az Index jogásza, így mindenki jól ismerte a cégnél és a szerkesztőségben is. Ő képviselte a szerkesztőséget a cikkek miatt indult sajtóperekben, és ezt a munkát többek szerint is hatékonyan látta el. A barátai és kollégái által csak Bodinak hívott jogász maga is érdeklődött az újságírás iránt, rendszeresen publikált különböző lapokban, és műsora volt a Tilos Rádión. Az Indexnél is kereste az újságírók társaságát, és előfordult, hogy saját maga által fogott pisztránggal vagy általa lelőtt fácánnal kedveskedett nekik.
Bár hebegős-habogós beszédstílusa miatt sokakban egy félszeg figura benyomását keltette, életének voltak kalandos oldalai is, amit gyakran megvillantott másoknak. Nemcsak a horgászati és vadászati élményeiről számolt be rendszeresen, hanem repülőpilótai tapasztalatairól is, és időnként tett utalásokat arra is, hogy a pályája elején a kémelhárításért felelős titkosszolgálatnál, a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (ma már Alkotmányvédelmi Hivatal) dolgozott. Az önéletrajza szerint ez egy rövid ideig tartó jogászi munka volt 1994-ben, de évekkel később is előfordult, hogy azzal dicsekedett az Indexben, hogy épp valamilyen titkosszolgálati tisztnek az esküvőjén járt, máskor pedig egy újságírónak beszélt arról, hogy milyen információkat hallott egy AH-nál dolgozó ismerősétől.
Ez a szerkesztőségben sokak által kedvelt, de korábban semmiféle vezérszerepet nem játszó ember került tehát kulcsfontosságú pozícióba az Indexnél 2017-ben. "Az újságírók függetlenségére [...] a személyem lesz a biztosíték" - nyilatkozta Bodolai akkor a Magyar Narancsnak.
Valójában azonban az Index önállósága már akkor is erősen korlátozott volt. Mint kiderült, Simicskának magára az Index hírportált megjelentető cégre, a szerkesztőséget foglalkoztató Index.hu Zrt.-re volt opciója, és csak ez került át hozzá, illetve aztán egy gyors manőverrel a Bodolai vezetésével működő alapítványhoz. Egy médiacégnek azonban az újságírók mellett szüksége van még egy csomó más szakemberre a működéshez: informatikai fejlesztőkre, hirdetésszervezőkre, pénzügyesekre és másokra. Ezek a kapacitások azonban mind ott maradtak a továbbra is Spéder tulajdonában álló, akkor még CEMP-nek hívott vállalatnál.
Így a CEMP értékesítette az Index hirdetési felületeit is, vagyis a hírportál tőlük kapta meg az oldalon futó reklámokért járó pénzt. Ennek a jelentős részét azonban vissza is fizette a CEMP-nek az Index.hu Zrt. például az informatikai vagy a pénzügyi háttér biztosításáért. A hírportál úgy vágott tehát bele ebbe az új időszakba, hogy a szerkesztőség tartalmi függetlensége elvileg biztosított volt, de a cég üzleti szabadsága egyáltalán nem. Ebben a tekintetben a hatalom - egyelőre legalábbis - továbbra is Spéder Zoltán kezében volt.
III. AZ ÁTMENET
Az Index szerkesztősége éveken át az Árpád híd budai lábánál, a forgalmas 11-es út mellett álló egyik irodaházban működött. 2017 őszének egyik napján ennek az épületnek a bejáratánál találkozott Tóth-Szenesi Attila, a hírportál nem sokkal korábban kinevezett főszerkesztője és Spéder Zoltán. Az egykori bankár nem akart irodában vagy bármilyen belső helyen beszélgetni, ezért a környéken elterülő lakótelep házai között sétálgattak.
A kollégái által csak TSZA-ként emlegetett Tóth-Szenesi az Index egyik veterán politikai újságírójaként és szerkesztőjeként vette át a lap vezetését az után, hogy Dudás Gergely májusban, nem sokkal a Simicska-féle ügyletet követően (de akkori nyilatkozata szerint ettől függetlenül) távozott az újságtól. Tóth-Szenesi vonakodva vállalta el a posztot, és egyértelművé tette, hogy nem a céges ügyekre, hanem az újságkészítésre akar koncentrálni. Az Index.hu Zrt. elnöki posztját betöltő Bodolainak elmondta azt is, hogy az Indexszel szoros szerződéses viszonyban lévő CEMP mögött álló Spéderrel sem akar kapcsolatot tartani, de a jogász közbenjárására végül 2017 őszén mégis összejött közöttük egy találkozó.
Az óbudai lakótelep épületei között sétálgatva Spéder egyértelművé tette, hogy valójában továbbra is az ő kontrollja alatt van a hírportál. Tóth-Szenesi később másoknak úgy mesélt a beszélgetésről, hogy Spéder ki is jelentette, hogy valójában nem az alapítvány, hanem ő a tulajdonosa az Indexnek, bár az üzletember azt nem részletezte neki, hogy ha ez igaz, akkor milyen konstrukció révén rendelkezik tulajdonjoggal. Az ugyanakkor kiderült a találkozón, hogy elég mélyrehatóan ismeri a hírportál belső ügyeit. A beszélgetés egy pontján Spéder előhúzott egy papírlapot, rajta az Index külsős szerzőinek neveivel és mellettük a néhány tízezer forintos honoráriumokkal. Kérdezgette Tóth-Szenesit, hogy kik ezek az emberek, majd elmondta, hogy nincs pénz, ezért vissza kell fogni az ilyen típusú költéseket is.
Az anyagi nehézségekkel a főszerkesztő már a találkozó előtt is tisztában volt. Lényegében a Spéder tulajdonában lévő CEMP-től függött, hogy mennyi pénzből gazdálkodhat az Index, és ebben az időben a korábbiakhoz képest szűkösebbé vált a keret.
"Hirtelen nem volt pénz semmire, például távozó emberek pótlására, beígért fizetésemelésekre, vagy olyan riportutakra, mint amilyenek voltak korábban" - idézte fel Tóth-Szenesi Attila.
Az újságírói függetlenség - főleg a néhány évvel korábbi helyzethez képest - teljesebb volt, azonban voltak így is konfliktusaik a hatalomhoz közel álló emberekkel, például Schmidt Mária kormányközeli történésszel. Bodolai már akkoriban panaszkodott arról indexes vezetőknek egy belső emailben, hogy "heti szintű fenyegetéseket" kapott Schmidttől, majd azóta egy nyilvános interjúban is beszélt arról, hogy a történész azt üzente neki, hogy "felmossa velem az Indexet".
Schmidt a Direkt36-tal most azt közölte, soha nem üzent Bodolainak, és nem is ismeri őt. A történész ugyanakkor egy hozzá közel álló forrás szerint régóta utálta az általa túl liberálisnak tartott Indexet, bár azt örömmel vette, amikor Szily László még 2007-ben cikket írt az Index politikai blogjában arról, hogy Schmidtnek milyen formás lábai vannak.
Schmidt és az Index kapcsolata azért is volt különleges, mert ebben az időben a szerkesztőség egy olyan épületben működött, amely a történész családjának érdekeltségébe tartozó ingatlancég, a BIF tulajdonában állt. A szerkesztőség Schmidtnek az Indexszel szembeni ellenérzését gyanította amögött is, amikor 2018-ban kikapcsolták az irodáikban a légkondicionálást és elzárták a vizet is. A gyanújukat az is táplálta, hogy Index egyik akkori vezetője szerint a karbantartók azt mondták nekik, hogy csak az ő szintjükön van ilyen lezárás. A BIF ugyanakkor állítja, hogy nem a szerkesztőségnek szóló üzenet volt a leállás. "A légkondicionáló karbantartása egy előre betervezett szokásos és rendszeres üzemeltetési tevékenység, sajnálatos módon egybeesett a WC meghibásodásával, amit a lehető legrövidebb időn belül javítottunk" - írta a cég most a Direkt36-nak.
2018 nyarán egy Spédert érintő cikk körül is kialakult egy olyan konfliktus, amelyet a szerkesztőség vezetése külső nyomásgyakorlásként élt meg. Július végén jelent meg egy elemző írás, amely olyan üzleti szereplőkről szólt, akik korábban jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkeztek, de aztán kiestek a hatalom kegyeiből. A cikk apropója az volt, hogy egy adócsalási ügyben meggyanúsították Kuna Tibort, akinek kommunikációs cége korábban számos nagyértékű állami megbízást nyert el, de a bevezetőben megemlítették Spédert is mint egy másik példát arra, hogy "igazán nagyot bukni csak magasról lehet". Az egykori bankár neve szerepelt a cikk tetején lévő címkék között is, többek között a "korrupció" és a "NER" társaságában.
Ez nem tetszett Spédernek, és jogi lépéseket helyezett kilátásba. A Direkt36 birtokába került egy levélváltás, amely szerint az Index.hu Zrt. vezetői - Bodolai László elnök és Andacs Botond vezérigazgató -, azt akarták, hogy a szerkesztőség tegyen eleget annak a felszólításnak, hogy Spéder neve kerüljön ki a cikkből. A szerkesztők erre először nemet mondtak arra hivatkozva, hogy máskor ennél komolyabb jogi kockázatokat is bevállaltak, és szerintük a cégvezetés csak azért keménykedik annyira, mert Spéderről van szó.
Végül több mint két hét után az a megoldás született, hogy kivették Spéder nevét a cikkből, de az elején elhelyeztek egy figyelmeztetést, hogy az írás megváltozott. Az olvasók itt egy linkre kattintva megtudhatták, hogy a cikkben korábban Spéder is szerepelt, de eltávolították a nevét, mert nem akarták azt a "hamis látszatot" kelteni, hogy neki is köze van az írásban részletezett korrupciós módszerekhez.
Spédernek ekkor azonban már nem sok ideje volt hátra az Index közelében. 2018 szeptemberében érkezett a bejelentés, amely szerint kiszállt a CEMP-X Online Zrt.-ből. Ez azt jelentette, hogy megvált a teljes médiabirodalmától, beleértve azokat a cégeket is, amelyek kizárólagos szerződéssel rendelkeztek az Index hirdetésszervezési és egyéb háttérmunkáira.
A lépés nem volt váratlan. A 2018-as parlamenti választásokat a Fidesz hatalmas fölénnyel megnyerte, és az Index körül egy évvel korábban kialakított alapítványi konstrukció másik szereplője, Simicska Lajos már hónapokkal korábban visszavonulót fújt: médiaérdekeltségeinek egy részét bezárta, a többit pedig átadta kormányközeli embereknek. Ezek után várható volt, hogy a kormány által már korábban is keményen támadott Spéder sem sokáig fogja megőrizni a pozícióját ebben a szektorban.
A CEMP-birodalomnak két vevője volt: Ziegler Gábor, aki régóta a cégcsoportnál dolgozott értékesítési vezetőként, valamint Oltyán József, aki évek óta dolgozott a kommunikációs piacon. Érkezésüket gyanakvás övezte az Indexen belül részben azért, mert egyikük sem rendelkezett olyan komoly gazdasági háttérrel, ami magyarázta volna, hogy miből tudták megvásárolni az évi többmilliárdos forgalmú és stabilan nyereséges vállalatot. Oltyán esetében azonnal felmerült a politikai kötődés is, miután az ügyletről szóló közleményben is szerepelt, hogy a KDNP Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja. Ezt a kapcsolatot akkoriban sokat emlegette a sajtó, Oltyán esetében azonban volt egy másik, kevésbé látható, de jelentősnek tűnő kötődés a kormányközeli körökhöz.
Oltyán ugyanis régóta szoros kapcsolatot ápolt befolyásos kormányközeli építőipari szereplőkkel. Erre utaló jel volt, hogy Oltyán már a médiaüzletei révén korábban is kapcsolatban állt az Index kiadójának hirdetési részlegével, és ott hivatkozott az ismeretségére Szijj Lászlóval, akinek Duna Aszfalt nevű cége számos nagy állami megbízást kapott az elmúlt években, és sok esetben Orbán Viktor barátjának, Mészáros Lőrincnek az érdekeltségeivel dolgozott együtt. Oltyán üzent az Index vezetőségének akkor is, amikor egy cikkbe úgy került bele véletlenül Szijj fotója, hogy az írás nem is róla szólt.
Oltyán nem akart nyilatkozni, de amikor még tavaly egy rövid telefonbeszélgetésben rákérdeztünk, hogy ismeri-e Szijj Lászlót, beszélt arról, hogy egy építőipari szaklap kiadójaként "széles a köre a személyi ismeretségemnek a magyar építőiparban, de ezek üzleti alapúak". (Szijj László nem reagált a megkeresésünkre.)
Bár a tulajdonosváltáskor kiadott közleményben a CEMP hangsúlyozta, hogy a tranzakció nem érinti az Index szerkesztőségének működését, valójában történt egy olyan lépés is, amely még tovább gyengítette a hírportál amúgy is veszélyben lévő függetlenségét. Ziegler és Oltyán ugyanis nemcsak Spéder érdekeltségeit vásárolta meg, hanem megvették Bodolaitól azt a Nanga Parbat Zrt. nevű céget is, amely egy évvel korábban létrehozta az Index tulajdonosává vált Magyar Fejlődésért Alapítványt.
Mint Bodolai később a Partizánnak elmondta, ő csak papíron volt a tulajdonosa a cégnek, a társasághoz ugyanis valójában Spéder adta a pénzt. Bodolai szerint a "deal része volt", hogy Zieglerék megkapják a Nanga Parbatot is, hogy az "Indexre is valamilyen ráhatásuk" legyen.
Oltyánék megjelenésével felerősödtek a találgatások arról, hogy ez esetleg már egy közvetlen előjele az Index kormányzati ellenőrzés alá vonásának. Aggódtak a hírportál újságírói is, és 2018. október 1-én egy támogatói kampányt indítottak azzal a felhívással, hogy
"pénzt kérünk a kivéreztetett Indexre, hogy minél kevésbé függjünk a ki tudja, milyen pénzből megvásárolt CEMP-től."
A felhívásban azt is írták, hogy nem mernek hosszú távra tervezni, "mert az ember soha nem tudhatja, mikor lehetetlenítik el". Ekkor azonban még kapott egy kis időt az Index, kormányzati körökben ugyanis csak közel egy évvel később látták elérkezettnek az időt arra, hogy lépjenek.
IV. A VIHAR ELŐTT
A 2019-es önkormányzati választási kampány utolsó heteiben megszaporodtak az olyan elégedetlenkedő üzenetek, amelyeket fideszes politikusok küldtek az Index újságíróinak. A panaszok arról szóltak, hogy a hírportál nagyon hangsúlyosan számol be a Borkai Zsolt szexvideója körül kialakult botrányról, de az állítólag kokainozó és korrupcióról beszélgető kispesti szocialistákról szóló videófelvételről hallgatnak. Az újságírók a címlapról készített fotókkal próbálták bizonyítani nekik, hogy ez nem igaz, és a kispesti ügyről is ugyanúgy beszámoltak, de ez nem hatotta meg a kormánypárti politikusokat.
Fideszes források szerint a választás után a párt vezetői körében uralkodóvá vált az a vélemény, hogy a kormánytól független média volt okolható az ellenzék sikereiért a 2019-es önkormányzati választáson.
"Az Index kitüntetett módon is szóba került ezekben a kritikákban" - idézte fel egy forrás.
Ezek után nem volt meglepő, hogy a választást követően megszületett az a döntés, hogy szorosabb kormányzati ellenőrzés alá vonják az Indexet.
Ez a szándék már korábban is többször napirendre került a Fidesz legmagasabb szintjein. Simicska például ugyan később az éppen aktuális politikai érdekeinek megfelelően védeni próbálta az Index kormánytól való függetlenségét, de az opciós jogot még az előtt szerezte meg a hírportálra, hogy szembefordult volna Orbánnal. Az ügylet hátterét ismerő források szerint azzal a lépéssel épp az volt a cél, hogy a banki üzletei miatt amúgy is szoros kormányzati függésben lévő Spéder kezéből bármikor ki lehessen csavarni a hírportált. Mint azt a Direkt36 egy korábbi cikkben feltárta, az Orbán és Simicska szakítása előtt köztük lezajlott egyik utolsó beszélgetésen is téma volt az Index. Ez 2014 áprilisában, a Fidesz újabb választási győzelme után történt, és a miniszterelnök akkor többek között azt kérte az oligarchától, hogy zárja be az Indexet.
A nem sokkal később Orbánnal nyílt háborúskodásba kezdő Simicska nem volt hajlandó lemondani az egyik legfontosabb médiaérdekeltségéről, 2019 őszére azonban nagyon megváltozott a helyzet. Simicska addigra minden cégét átadta kormányközeli érdekeltségeknek, és Spéder is kiszállt az Indexhez kötődő cégeiből. A hírportál felett pénzügyi kontrollt ellátó cégcsoport (amelyet időközben CEMP-ről Indamediára kereszteltek) az egyik tulajdonos, Oltyán József révén több szálon is kötődött a kormányzati körökhöz.
Így már nem volt akadálya a szorosabb politikai kontroll alá vételnek, és lényegében csak a megfelelő időpontra vártak. Az Indexről szóló politikai döntés pontos forgatókönyve nem ismert, de médiaügyekben eljáró befolyásos kormányzati szereplőkkel kapcsolatban álló források szerint taktikai megfontolások álltak amögött, hogy a 2019-es önkormányzati választás után indították el a folyamatot. A kormányon belül ugyanis úgy látták, még ha botrány is lesz belőle, akkor az a 2022-es kampányra már le fog csillapodni, és - ahogy az egyik forrás fogalmazott - nem a választás előtt "lesz balhé".
A 2019 őszi választás utáni hónapokban már volt is néhány olyan történés, amely érzékeltette a szerkesztőséggel, hogy valami megváltozott körülöttük.
A portál évvégi karácsonyi partiján Bodolai arról beszélt néhány szerkesztőségi vezetőnek, hogy nem biztos, hogy sokáig fogja bírni, mert komoly erők nehezednek rá. Részleteket nem mondott erről, de baljós jel volt az is, hogy a korábbinál több és erőteljesebb kifogás érkezett a miniszterelnökkel baráti viszonyt ápoló Mészáros Lőrinc cégbirodalmától a róluk szóló cikkek miatt. Ezek néha egészen furcsa körülmények között futottak be. 2019 őszén előfordult például az, hogy Mészárosék panaszt emeltek a gazdaság rovat egyik olyan, még csak készülő cikkével kapcsolatban, amelynek ügyében az újságírók még meg sem keresték őket. Az különösen szokatlan volt, hogy egy konkrét megfogalmazás zavarta őket, amelyről azonban csak akkor tudhattak, ha hozzáfértek a szerkesztőségi rendszerben lévő szöveghez.
Más epizódok is utaltak arra, hogy illetéktelenek kívülről hozzáférhetnek az Index cikkeihez. A szintén a gazdasági rovatban dolgozó Szalai Bálinttal történt meg az, hogy 2020 március elején elment egy házibuliba, ahol jelen volt a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak több tagja is, akiket már korábbról is ismert, és amikor az egyikük észrevette, hogy Szalai is ott van, akkor elkezdett felolvasni a telefonjáról egy Index-cikket. Ez a cikk szintén nem jelent még meg akkor, és csak a szerkesztőségi rendszerben volt elérhető. Az nem derült ki, hogy a buli résztvevője miként fért hozzá az íráshoz, de Szalai és kollégái ez után úgy döntöttek, hogy nem raknak be előre cikket az indexes belső rendszerbe, és egymással sem a céges emailen, hanem más csatornákon kezdtek el kommunikálni.
Közben tovább nőtt a feszültség a Mészárosékról szóló cikkek körül. Különösen érzékeny téma volt a Mátrai Erőmű ügye, amelyet Mészáros cégbirodalma és partnerei 2018-ban vásároltak meg a külföldi tulajdonosoktól, nem sokkal később azonban már lépéseket tettek arra, hogy a veszteségessé vált erőművet tovább adják a magyar államnak. A témával foglalkozó újságírók lapvezetéstől azt a kérést kapták, hogy az erőműről szóló cikkeknél fokozott figyelemmel kell eljárni, és mindig meg kell nézetni az anyagokat jogászokkal.
Az óvatosság ugyanakkor néha már szinte bénítóan hatott a szerkesztőség munkájára. Amikor 2020. március 26-án a kormány bejelentette, hogy az állam mekkora összegért veszi meg Mészároséktól az erőművet, akkor az Index gazdasági rovatánál készült egy gyors elemző cikk az állam számára hátrányosnak tűnő ügylet hátteréről és üzleti jelentőségéről. Jenei Miklós rovatvezető még aznap ki akarta tenni ezt az anyagot, hogy az olvasók ne csak a száraz alaphírrel találkozzanak, hanem átfogó képet kaphassanak a történésről.
Ehelyett azonban egy hosszas levelezés kezdődött a lapvezetés tagjai között arról, hogy meg kell-e kérdezni Mészárosékat, és ha igen, akkor mit kell tőlük kérdezni, illetve meddig kell várni a válaszukra. Volt, aki nem értette, hogy miért kellene hosszan várniuk reakcióra, hiszen az elkészült cikk nem új információkat közölt, hanem egy megjelent hírnek az értelmezése volt korábban is ismert információk alapján. Mások azt mondták, hogy ha várható tőlük válasz, akkor azt azért meg kellene várni. A cikk végül egy nap késéssel jelent meg, és kiderült, hogy Mészárosékra hiába vártak.
Ők ugyanis annyit reagáltak csak, hogy nem is jogosultak nyilatkozni az ügyben, valamint felszólították az Indexet, hogy a készülő cikkben mellőzzék a "sértő jelzők" használatát.
Ebben az időben már Dull Szabolcs volt a főszerkesztő, aki 2019 decembere óta töltötte be a posztot. A korábban évekig politikai témákon dolgozó újságíró egy régóta tervezett váltás eredményeként került az Index élére. Az előző főszerkesztő, Tóth-Szenesi Attila eleve vonakodva vállalta csak el az újság vezetését 2017 tavaszán, és az azóta eltelt időben még inkább belefáradt ebbe a munkába. A korábban főként cikkeket író, de később a sportrovat vezetőjeként is tapasztalatot szerzett Dullt szemelte ki lehetséges utódnak, majd 2019 végén meg is történt a váltás. Dull az után foglalta el a főszerkesztői posztot, hogy a szerkesztőség is bizalmat szavazott neki.
Az új főszerkesztőt az elődjével ellentétben kifejezetten érdekelte az újságkészítés mellett az is, hogy mi történik az Index körül üzletileg. Nagyon hamar szembesült is egy ilyen jellegű változással. Márciusban kiderült, hogy Oltyán József távozik az Index felett szoros kontrollal rendelkező Indamédiából, és a helyét tulajdonosként Vaszily Miklós foglalta el.
Ezt sokan aggasztó jelként értékelték nemcsak az Indexnél, hanem a kormánytól független média szélesebb köreiben is. Bár Oltyánnak is voltak kormányzati kötődései, ő közel sem volt olyan fajsúlyos figura ebben a közegben, mint Vaszily, aki több médiacég vezetőjeként meghatározó szerepet játszott az Orbán-kormány propagandagépezetének felépítésében. A médiában sokan már csak azért is rossz szemmel nézték ezirányú tevékenységét, mert korábban kifejezetten jó híre volt a szakmában. Részt vett az egyik legsikeresebb online üzleti újság, a Portfolió felépítésében, majd később az Index kiadójának vezérigazgatója lett, ahonnan a Spéderrel való konfliktusai után 2009-ben távozott, és néhány hónappal később már a másik nagy hírportál, az Origo kiadójának vezetőjeként dolgozott tovább.
A pályájában és megítélésében az okozott nagy törést, amikor az ő irányítása alatt került politikai jellegű nyomás alá az Origo, és emiatt távozott 2014 nyarán a szerkesztőség egy jelentős része (köztük ennek a cikknek a szerzője és a Direkt36 több munkatársa). Ismerősei szerint nagyon rosszul élte meg azt, amikor a kormánytól független médiában őt állították be a történtek egyik fő felelőseként. Vaszily ebben az időben fizikailag is összetörtnek tűnt, és többször elsírta magát, amikor a történtekről beszélt ismerőseinek. Egy régi kollégája szerint azt főleg nehezen viselte, hogy "ellene fordult az a közeg, amelyben korábban benne volt".
Vaszily azóta keményebbé vált. "Miklós már csak röhög azon, amikor őt támadják a sajtóban" - mondta egy régi ismerőse, aki jelenleg is kapcsolatban áll vele. A forrás szerint Vaszily egyszer kapott olyan tanácsot, hogy bízzon meg egy PR-szakembert az imázsa javításával, de ezt ő elhessegette azzal, hogy "minek, ha el se olvasom, amit írnak rólam". Eközben a kormányzati körökben láthatóan megbecsülik a szakértelmét. Előbb az állami médiát irányító cégnél, az MTVA-nál kapott topmenedzseri megbízatást, majd ő lett a kormányközeli kézbe került TV2 elnöke, és emellett feltűnt számos más Fideszhez köthető médiavállalkozásnál. Az őt ismerők szerint rendszeres kapcsolatban áll a kormányon belül a médiaügyek felelőseként eljáró Rogán Antallal és bejáratos Orbán Viktorhoz is.
Vaszily érkezését így komoly aggodalmakkal fogadták az Indexnél.
"Mégis mi a faszt keres a TV2 elnöke, az MTVA ex-vezére az Index közvetlen közelében" - írta ezekben a napokban egy belső levelezésben a szerkesztőség egyik vezető tagja.
Az újságírók közül többen felvetették azt, hogy át kellene állítani a függetlenségi barométer mutatóját azon az oldalon, amelyet még 2018-ban, Oltyánék megjelenésekor hoztak létre. Dull és mások ugyanakkor azt mondták, hogy ezt még korai lenne megtenni. Azzal érveltek, hogy amíg nincs beleszólás abba, hogy miről írnak és kik dolgoznak a szerkesztőségben, addig nincs ok a mutató átállítására.
"Egyszer lehet csak mutatózni, tehát jól át kell gondolni, hogy az mikor legyen" - mondta a főszerkesztő a kollégáinak. Csak pár hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy úgy érezzék, eljött az ideje annak, hogy hozzányúljanak a barométerhez.
V. A MUTATÓ
2020. június 21-én vasárnap délután Dull Szabolcs főszerkesztő egy új Facebook-csoportot hozott létre Index Staff 2.0 néven, ahova felvette a szerkesztőség minden tagját. Ebben közzétett egy posztot, amelyben leírta, hogy azért ebben a csoportban kommunikál, mert az Index belső levelezőlistájában már nem bízik, és egyúttal kijelentette, hogy a portál helyzete "sajnos, minden ellenlépésünk és óvintézkedésünk ellenére, végzetessé vált".
Dull azt írta, hogy néhány nappal korábban az Index.hu Zrt. igazgatóságának ülésén egy "vérfagyasztó koncepció hangzott el az Index jövőjéről". A főszerkesztő egy olyan tervre utalt, amelynek értelmében az Index egyes rovatait kiszerveznék különböző gazdasági társaságokba, és az újságírók így lényegében az Index külső beszállítóivá válnának.
"A koncepció, bárhogy szépítjük, az Index szerkesztőségének megszűnését jelentené. Hisz nem lennénk többé egy szerkesztőség" - írta Dull.
Az elképzelés Gerényi Gábor médiavállalkozótól származott, aki pár hónappal korábban tűnt fel a hírportál körül. A szakmai körökben csak GG-ként emlegetett Gerényi az Index egyik alapítója volt, de idővel háttérbe szorult, majd 2012 elején elhagyta a céget, és saját médiavállalkozásaira, előbb a Mandinerre, majd a Schmidt Mária fiával, Ungár Péter LMP-s politikussal közösen tulajdonolt Azonnalira fókuszált. Az Index azonban továbbra is kitüntetett szerepet töltött be az életében, amit az is mutatott, hogy a blogján egy 20 részes, könyvterjedelmű beszámolót közölt arról, hogy ő miként látta a portál történetét.
Az Indexnél töltött időszakából jól ismerte Vaszilyt, és amikor ő 2020 márciusában tulajdonos lett az Indamediában, Gerényi előtt is megnyílt a lehetőség arra, hogy újra szerepet kapjon a portál életében. Az Indamediától kapott felkérést régi ismerősével, a Superman becenéven ismert Erdélyi Zsolt reklámszakemberrel együtt, hogy adjanak tanácsokat az Indexnek.
Bodolai áprilisban szólt Dullnak Gerényiék tanácsadói megbízatásáról. Ezt ellenérzéssel fogadták a portálnál, nem értették ugyanis, hogy az Indexhez miért egy másik cég küld tanácsadókat. Azt is problémásnak tartották, hogy egy konkurens újság, az Azonnali tulajdonosát kérték fel erre a szerepre.
Hamar kiderült, hogy a két oldal nem találja meg egymással a hangot. A szerkesztőségi vezetők úgy érezték, hogy Gerényiék kioktatóan bánnak velük, a tanácsadókat viszont az zavarta, hogy szerintük az indexesek nem voltak nyitottak az új ötletekre. A megbeszélések hangulatára jellemző volt, hogy előfordult, hogy Erdélyi rászólt Dullra, hogy ne grimaszoljon. Az egyik értekezleten Erdélyi összeugrott az Index stratégiai igazgatójával, Szabó Zoltánnal is, mert nézetkülönbségeik voltak a portál támogatására kitalált, "Nincs másik" szlogennel futó kampány hatékonyságáról.
Azt az Index vezetése is tudta, hogy a hírportál megújulásra szorul. Szabó már 2017-ben megosztott a szerkesztőség vezetőivel egy összefoglalót egy általa szervezett találkozóról, amelyen befolyásos médiapiaci szereplők beszéltek neki arról, hogy az Index "régi fénye megkopott", és eltűnt az oldal "markáns hangja". Később az is figyelmeztető jel volt, amikor a 2019-es önkormányzati választás napján az Index elveszítette a látogatottsági versenyt a szavazási eredményeket profibban tálaló 24.hu-val szemben.
Részben ezekre a problémákra válaszul készített el Szabó 2019 végére egy hosszútávra szóló, 125 oldalas stratégiai tervet, amely nemcsak az Index piaci pozíciójának erősítéséről, hanem az ehhez szükséges belső szervezeti átalakításokról is szólt. Közben az Index visszanyerte egyértelmű piacvezető pozícióját is: a koronavírus járvány berobbanásával a portál még tovább növelte előnyét a versenytársaihoz képest. 2020 márciusában látogatottsági rekordot döntött az Index azzal, hogy volt olyan nap, amikor több mint 1,7 millióan keresték fel az oldalt, és ezzel kimagaslott a többi hírportálhoz képest.
Gerényiék szerint azonban ez kevés volt, és ragaszkodtak a saját elképzeléseikhez. Bár voltak tartalmi ötleteik is (például, hogy a portál adjon ingyenes megjelenési lehetőséget kulturális projekteknek), a konfliktus egy olyan elképzelésen éleződött ki, amely az Index szervezetét érintette volna. Ez volt a később Gerényi-tervként elhíresült, a rovatok kiszervezéséről szóló javaslat. Ennek lényege az volt, hogy az Index szerkesztősége csak egy szűkebb címlapszerkesztői csapatból álljon, a tartalmat pedig külső beszállítók adják.
A terv szerint a címlaposok versenyeztették volna a beszállítókat, és akár más újságoktól is vásárolhattak volna anyagokat. Gerényi szerint ezzel egyrészt költséghatékonyabbá lehetett volna tenni a működést, másrészt minőségi javuláshoz is vezethetett volna. Gerényi nem rejtette véka alá, hogy szerette volna, ha a tulajdonában lévő Azonnali is felülethez juthatott volna az Indexen ennek az átalakításnak a részeként.
A terv első lépését sikerült végrehajtani. Május végén átírták mintegy 20 dolgozónak a szerződését úgy, hogy bekerült egy új címlaposi feladat a munkaköri leírásukba. Ők lettek volna azok, akik a terv végrehajtása esetén az Index szűk magját alkották volna, de ezt akkor senki nem mondta el nekik. Így akkor még csak annyi történt, hogy többen értetlenkedve fogadták a szerződések átírását, de ez a lépés önmagában még nem váltott ki nagyobb felhördülést a szerkesztőségben. Nem sokkal később azonban nyilvánvalóvá vált a terv maradék része, és ez már robbanásközeli helyzethez vezetett.
Június 18-án, egy csütörtöki napon tartották az Index.hu Zrt. igazgatóságának ülését, amelyen napirendre került a kiszervezési terv. A testületnek Dull mellett tagja volt Pusztay András vezérigazgató is, és ők már korábban egyértelművé tették az igazgatóság elnöki posztját betöltő Bodolainak, hogy nem értenek egyet a kiszervezés ötletével. Az igazgatóságnak ugyanakkor tagja volt még rajtuk kívül az Indamedia egyik tulajdonosa, Ziegler Gábor és a cég gazdasági igazgatója, a korábban az Index.hu vezérigazgatói posztját is betöltő Andacs Botond. Így várható volt, hogy az indexes vezetők tiltakozása ellenére nem lehet olyan könnyen lesöpörni a tervet az asztalról.
Az ülésen Gerényi személyesen adta elő a tervét, és Pusztay is beszámolt arról, hogy ő milyen takarékossági intézkedésekkel tenné költséghatékonyabbá az Index működését. Végül a testület az indamediás tagok és Bodolai támogatásával elfogadott egy olyan határozatot, amely elodázta a döntést. A határozat értelmében felkérték Pusztayt, hogy az igazgatóság következő, egy hét múlva esedékes ülésére Dull-lal együtt dolgozzanak ki egy "működési koncepciót", és ehhez Pusztay saját javaslatai mellett vizsgálják meg Gerényi tervét is.
Amikor pár nappal később a szerkesztőség átállította a függetlenségi mutatót, és a sajtóban is megjelentek a hírek az Indexet fenyegető állítólagos veszélyről, akkor Bodolai épp a határozatnak ezzel a felemás jellegével próbálta csillapítani a feszültséget a szerkesztőségben és a más újságoknak adott nyilatkozataiban. Hangsúlyozta, hogy ez a határozat csak annyit mondott ki, hogy Pusztayéknak meg kell vizsgálniuk Gerényi tervének elemeit, de nem volt benne szó arról, hogy mindenképp fel is kell azt használni.
A megelőző napokban azonban történtek olyan fejlemények, amelyek alapján Dull és Pusztay számára úgy tűnt, hogy a terv mögött erős hatalmi érdekek állnak, és ezért komolyan kell vele számolni.
Szerdán, az igazgatósági ülés előtti napon Dull és Gerényi leültek egy budapesti kávézóban, hogy beszéljenek a kiszervezési tervről. A Direkt36 birtokába került egy hangfelvétel a találkozóról, és ebből az derül ki, hogy Gerényi nyíltan beszélt arról, hogy politikai szempontok is állnak az Index átalakításáról szóló tervek mögött.
A beszélgetés során visszatérően emlegette azt, hogy az Index újságírói teljesítménye gyenge, és a találkozót is azzal indította, hogy az a "percepció" alakult ki, hogy "munkamódszer hiányosságok" vannak a hírportálnál. Itt még nem említett konkrét politikai szereplőket, de amikor Dull visszakérdezett, hogy mégis kinek a percepciójáról van szó, hiszen a Fideszen belül is különböző nézetek vannak, akkor Gerényi válasza az volt, hogy "a legesleg központnak". Azt nem részletezte, hogy kit ért ez alatt, de kijelentette, hogy "én meggyőztem mindenkit arról, hogy ez pusztán szervezeti és munkamódszerbeli kérdés", és azért hozta elő az általa egyébként már 2010-ben kidolgozott kiszervezési tervet, "hogy hajtsuk végre, legyen sokkal jobb, és akkor van túlélés".
Amikor Dull rákérdezett arra, hogy miért annyira sürgős a kiszervezési terv végrehajtása, hogy már egy hónapon belül el kell kezdeni megvalósítani, akkor arra Gerényi azt mondta:
"Ez a része politika. Kurva nagy a türelmetlenség, mert nagyon-nagyon sok rossz fát tett az Index a tűzre."
Hozzátette, hogy ez alatt azt érti, hogy szerinte sok szakmai hibát követ el az Index, amelyek szerinte "egy irányba húznak" és jellemzően a kormányoldalnak ártanak. Példaként mondta, hogy Karácsony Gergely és Fürjes Balázs egyik akkori vitájában az Index szerinte nagyobb teret adott Karácsony álláspontjának. Dull elismerte, hogy előfordulnak hibák, de hangsúlyozta, hogy az Indexen napi 140-150 cikk jelenik meg, és ekkora mennyiségnél óhatatlanul becsúszhatnak tévedések.
A főszerkesztő később a kiszervezésre visszatérve konkrétan rákérdezett arra is, hogy Rogán Antalnak "az miért jó, ha az Index nyolc cégben van", vagyis miért áll érdekében ez az átalakítás. Gerényi erre ezt válaszolta: "A Rogánnak nem az jó. A Rogánnak az a jó, hogy én elmondtam, hogy az a szerkezeti váltás, ami nekem már készen volt tíz évvel ezelőtt, az az Index minőségére garancia lesz. És ő elfogadta."
Dull megkérdezte, hogy mi lesz, ha nem hajtják végre a kiszervezési tervet, mire Gerényi közölte, hogy szerinte végre fogja hajtani a cég, de "ha nem, akkor nem lesz". (Gerényinek több kérdést is feltettünk például arról, hogy mit értett "legesleg központ" alatt, és hogy honnan tudta, hogy Rogánnak mik voltak az érdekei, de ezekre nem adott érdemi válaszokat. Rogán sem reagált a kérdéseinkre.)
Nemcsak Dull kapott olyan jelzéseket ezekben a napokban, hogy a kiszervezési tervet komolyan kell venni, hanem Pusztay is. Az igazgatósági ülés után következő nap, pénteken délelőtt volt egy találkozó Vaszily Miklósnál, az ő TV2-nél lévő irodájában, ahol szintén a kiszervezés volt a téma. Ezen az Index.hu Zrt. részéről Pusztay mellett Bodolai vett részt, az Indamedia részéről pedig Vaszily mellett a másik tulajdonos, Ziegler Gábor volt még jelen. Az összejövetelen rajtuk kívül ott volt még Gerényi, a kiszervezési terv ötletgazdája is.
A találkozó részleteit ismerő források szerint Pusztay és Gerényi között emelt hangú vita alakult ki a portálra vonatkozó elképzeléseikről, majd egy ponton megszólalt Vaszily is. Ő is kemény hangot ütött meg, és jelezte Pusztaynak, hogy azt szeretné, hogy már hétfőre dolgozza ki azt a tervet, amelyet az igazgatóság határozata alapján csak csütörtökre kellett volna elkészítenie. Pusztay erre már nem adott egyértelmű választ, hanem feldúltan távozott a találkozóról. Dull-lal ugyanakkor megosztotta, hogy mivel állt elő Vaszily, így a főszerkesztő is tudott arról, hogy az Indamedia részéről tovább növekedett a rájuk nehezedő nyomás.
Bodolai eközben egymásnak ellentmondó üzeneteket küldött a szerkesztőség vezetőinek a dolgok állásáról. Bár volt, akit azzal hívott fel, hogy sikerült lesöpörni a Gerényi-tervet az asztalról, közben arról is beszélt, hogy legalább a kultúra rovatot ki lehetne szervezni. Dullnak még pénteken, tehát az igazgatósági ülés után is arról beszélt, hogy valamilyen alkut el kell fogadni a kiszervezésről.
Ismerősei szerint jellemző Bodolaira ez a kissé nehezen követhető viselkedés a nehéz helyzetekben. Egyikük szerint Bodolai szava járása az, hogy az ilyen szituációkat "majd kimozogjuk", és ezekben a napokban is igyekezett úgy beállítani a dolgokat a szerkesztőség felé, hogy a megfelelő manőverekkel el lehet hárítani az Index átszervezésére vonatkozó terveket.
A háttérben azonban ő maga is tett olyan, kétségbeesettnek tűnő lépéseket, amelyek azt mutatták, hogy valójában sokkal sötétebben látta a helyzetet.
VI. AZ ÖSSZEOMLÁS
Néhány héttel a június 18-i igazgatósági ülés előtt Bodolai beszélt egy jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező régi ismerősével. Elmondott neki részleteket arról, hogy milyen kiszolgáltatott pozícióban van az Index az Indamediával szemben, és beszéltek arról is, hogy miként lehetne nemzetközi segítséget szerezni a hírportál függetlenségének biztosításához. Bodolai ismerőse bevont az egyeztetésekbe egy médiaügyekben jártas magyar egyetemi kutatót, akinek szintén voltak nemzetközi kapcsolatai.
Az igazgatósági ülés előtti napokban ők hárman egyeztettek arról, hogy milyen lehetőségeik vannak az Index megmentésére. A kutató szerint Bodolai ezek során világossá tette, hogy valamilyen nagypolitikai megoldásban reménykedik, ugyanis végig azt hajtogatta, hogy
"a németektől kérjünk segítséget", mert úgy gondolta, hogy a németek tudnak hatni az Orbán-kormányra, "tehát próbáljuk meg őket rábeszélni".
A kutató benyomása az volt, hogy a szétesetten beszélő és láthatóan pánikban lévő Bodolai ezt nem gondolta végig, hanem egyszerűen a híreket olvasva azt szűrte le magában, hogy egyedül a német politikai és gazdasági elit tud hatni a magyar kormányra.
Bodolai beszélt a két segítőjének arról, hogy június 18-án lesz egy fontos igazgatósági ülés. Azt kérte tőlük, hogy addig ne szóljanak senkinek, amíg az nem ér véget. Bár később a szerkesztőség számára úgy igyekezett beállítani az igazgatósági ülést, mint amelyen sikerült elhárítani az Indexet fenyegető veszélyt, aznap az ismerősének és a kutatónak ezzel ellentétes üzenetet küldött.
Közölte velük, hogy a veszély továbbra is fennáll, amit a segítői úgy értelmeztek, hogy ezzel zöld utat kaptak arra, hogy megkeressék nemzetközi kapcsolataikat. Még aznap este kiment több nyugat-európai diplomatának és politikusnak egy előre bekészített összefoglaló írás, amelyben szó volt az Indexre nehezedő nyomásról és a portálnak a magyar nyilvánosságban betöltött kitüntetett szerepéről. (A Direkt36-nak mindkét segítő egybehangzóan és részletesen elmesélte a történteket, de Bodolai állítja, hogy ő másként emlékszik bizonyos részletekre. Szerinte ő például nem mondott olyat, hogy a németektől kellene segítséget kérni, bár hozzátette azt is, hogy a beszélgetések minden szavát nem tudja felidézni.)
A Bodolai segítői által június 18-án este kiküldött megkeresésre szinte azonnal érkeztek is reakciók, a nemzetközi mentőakció azonban ezzel lényegében véget is ért. Bodolai ismerőse előzőleg úgy számolt, hogy legalább több hónapra lenne szükség egy diplomáciai lobbiművelet megszervezésére vagy akár arra, hogy külföldi befektetői segítséggel próbálják megteremteni az Index pénzügyi függetlenségét. Miután azonban vasárnap a szerkesztőség átállította a függetlenségi barométert arra, hogy az Index "veszélyben" van, és a sajtó tele lett az erről szóló hírekkel, felgyorsultak az események.
A mutató átállítását követő napon, hétfőn délelőtt állománygyűlést tartottak az Index szerkesztőségében, ahol Bodolai a Direkt36 birtokába került f | Az Index ostromának színfalak mögötti története | Fekete-Szalóky Zoltán, a kollégái által csak Fezónak hívott Index-főszerkesztő egyszerre hangzott feszültnek és fásultnak. 2021 tavaszán, egy hosszú munkanap végén, az esti órákban beszélt telefonon egy újságíróval, akit felháborított az, hogy Fekete-Szalóky aznap átírta egy cikkét, és kivette belőle a kormány számára kényes részeket. Az újságíró jelezte, hogy neki erkölcsi aggályai vannak ezzel, és emellett kifogásolta azt is, hogy a főszerkesztő nem is szólt neki arról, hogy belenyúl a cikkbe. | null | 1 | https://www.direkt36.hu/az-index-ostromanak-szinfalak-mogotti-tortenete/ | 2022-03-18 00:00:00 | true | null | null | Direkt36 |
Rendőrségi feljelentést tesz hűtlen kezelés gyanújával a Demokratikus Koalíció a májusban megrendezett Budapest Influencer Trip miatt, amelyet a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szervezett.
A DK nevében nyilatkozó Sebián-Petrovszki László országgyűlési képviselő kiemelte, "az Orbán Ráhel befolyása alatt lévő állami ügynökség hiába fizetett gigantikus összegeket a külföldi tartalomgyártóknak a budapesti látogatásukért, azok még azt sem közölték posztjaikban, hogy Budapesten jártak".
Az MTÜ úgy döntött, programot szervez a közösségi felületeken ismert utazó bloggereknek, mert ez jó reklám Budapest, Magyarország számára. A Telex a rendezvénnyel kapcsolatban emlékeztetett, hogy akik a turizmussal hivatásszerűen foglalkoznak, a legénybúcsúk résztvevői helyett gazdagabb turistákat szeretnének Magyarországra csábítani, mert ők több időt töltenének és több pénzt is költenének el. Az influenszertalálkozó rendezését azonban most azzal indokolta az ügynökség, hogy a 25-40 éves korosztályt ilyen kampányok révén lehet megszólítani.
Azt, hogy Orbán Ráhelnek a programhoz köze volt, többek között az jelzi, hogy a résztvevők neki mondtak köszönetet a vendéglátásért.
A DK-nak erről az a véleménye, hogy "Orbán Viktor és családja nemcsak tönkreteszik a magyar turizmust, hanem újabb és újabb milliárdokat lopnak el a turizmusra fordítható állami forrásokból. A becsődölt influenszer-parti csak egy újabb példa az ipari méretű közpénzlopásra, amely miatt a tisztességes magyar vállalkozások esnek el az állami támogatásoktól, ami alacsony fizetésekhez és elbocsátásokhoz vezet."
A DK azt ígéri, ezt nem fogja hagyni. A párt közleménye nem fejti ki bővebben, mit tud tenni a kifogásolt jelenség ellen a feljelentésen kívül. | Feljelentést tesz a DK az influenszerparti miatt | Az ellenzéki párt szerint bűn volt így elkölteni több mint egymilliárdot. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/feljelentest-tesz-a-dk-az-influenszerparti-miatt-268884 | 2024-06-19 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Még az elmúlt héten több, egymástól független nem hivatalos, mezőgyáni forrásból arról értesültünk, hogy a megelőző napokban állítólagosan rendőrök és nyomozók jártak a Mezőgyáni Református Egyházközségnél, ahol iratokat foglaltak le és vittek el. Az első hírek sikkasztás gyanújáról szóltak. A kép azt követően kezdett tisztulni, hogy előbb a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitánysághoz, majd a debreceni székhelyű Tiszántúli Református Egyházkerülethez és a Békési Református Egyházmegye Esperesi Hivatalához fordultunk kérdéseinkkel.
A rendőrség múlt pénteken ismerte el, hogy az ügyben hűtlen kezelés gyanúja miatt büntetőeljárást indítottak, ám az ilyenkor szokásos formulaként hozzátették, az ügy részleteiről bővebb tájékoztatást nem adhatnak. Annyit azonban megtudtunk, hogy az előző napokban nem rendőrök jártak a mezőgyáni lelkészi hivatalban. Sőt, amikor az elmúlt hét csütörtökön a rendőrséghez fordultunk, megtudtuk, hogy éppen azokban az órákban tették meg az ügyben a feljelentést a Sarkadi Rendőrkapitányságon. Ezt minden bizonnyal az esperesi hivatal képviselője tette meg.
Demeter Ottó esperes válaszából megtudtuk, hogy Kovács László mezőgyáni lelkész május 24-én közölte vele, egyes pályázati támogatások elszámolási kötelezettségét nem tudja teljesíteni. Ezért az egyházmegye elnöksége Kovács Lászlót lelkészi szolgálatából azonnali hatállyal felfüggesztette, majd haladéktalanul, mindenben az egyházi törvényeknek megfelelően intézkedett, elvégezte a rendkívüli számvizsgálatot, és kezdeményezte a világi büntetőeljárás megindítását. Ez azt bizonyítja, hogy az esperesi hivatal munkatársai jártak a múlt hét elején a mezőgyáni lelkészi hivatalban, s foglaltak le, vittek el hivatalos iratokat és dokumentumokat.
Némi gondolkodási idő után, egészen pontosan két héttel később a Békési Református Egyházmegye Esperesi Hivatalához Kovács László benyújtotta a tisztségéről és szolgálatáról szóló lemondását. Így világos, hogy ügyében egyházi bíróság nem járhat el.
"Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke május 25-én értesült arról, hogy a Békési Református Egyházmegye elnöksége Kovács Lászlót lelkészi szolgálatából felfüggesztette, és világi hatósági eljárást fog kezdeményezni vele szemben hűtlen kezelés gyanújával. Fekete Károly Mezőgyánban ezzel az üggyel kapcsolatban sem az eljárás kezdete előtt, sem utána nem járt" - válaszolt érdeklődésünkre a Tiszántúli Református Egyházkerület Sajtószolgálata. Egyben megerősítették, hogy Kovács László június 8-án jelentette be a Békési Református Egyházmegye elnökségének, hogy lemondott lelkészi állásáról, így a lelkészi szolgálati kötelékből is kilépett.
Az utóbbi években a Mezőgyáni Református Egyházközség két pályázatot nyert el, ez pedig közelebb vihet ahhoz, hogy megtudjuk, milyen pénzekkel nem tud elszámolni Kovács László. Az egyik egy TOP-tender volt, amely szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztéséről szólt 5,5 milliós összegben, míg a másik egy EFOP-pályázat, amely a helyi foglalkoztatási esélyek növelését célozta meg, összességében több mint 18 millió forint értékben. Mindkét projektet még 2017-ben nyerték el a mezőgyáni reformátusok az elszámolás legvégső határideje 2023. december 31-e lett volna. Az utóbbi esetében szabálytalanságok miatt, már valamivel több, mint 2 millió forintot követelt vissza az Irányító Hatóság.
Nem tartozik szorosan az ügyhöz, de Kovács László és felesége négy, korábban állami gondozott gyermek nevelőszülője. Nagy kérdés, hogy mi lesz az ő sorsuk, ha a büntetőeljárás végén letöltendő szabadságvesztésre ítélik a volt lelkészt. Helyi forrásaink szerint az utóbbi hetekben a gyermekek közül három sokat hiányzott az iskolából, mert Kovács lelki békét keresve visszavonult és elutazott úgy, hogy neveltjeit is magával vitte. Ezzel viszont nevelőszülői kötelességének nem tett eleget, ugyanis a gyerekek iskolába járatása nem fakultatívan választható feladat.
Egy érdekesség a végére. Kovács László részt vett azon a május 23-i botrányosra sikeredett mezőgyáni választási fórumon, amelyet Dani Attila (Fidesz-KDNP) polgármester tartott. Ezen az eseményen gyakorlatilag a kérdezni és hozzászólni kívánó másik polgármesteraspiránsba, Gyöngyösi Istvánba fojtották a szót. Ha időrendben összerakjuk az azóta történteket, akkor kiderült, hogy az akkor még lelkész Kovács másnap, május 24-én közölte az esperesével, hogy az általa elnyert pályázatokkal baj van. Minderről a következő napon, május 25-én értesült Fekete Károly református püspök, majd két héttel később, június 8-án nyújtotta be tisztségéről és hivataláról szóló lemondását Demeter Ottó Békés megyei esperesnek.
Kovács Lászlóval és ügyeivel nem először foglalkozik lapunk. Három évvel ezelőtt annak kapcsán írtunk a lelkészről és a mezőgyáni református templomról, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től 2020-ban "román nemzetiségi" címszó alatt nyertek pályázók milliókat, esetenként tízmilliókat honi református és katolikus templomok felújítására. Ennek egyik kedvezményezettje a mezőgyáni református gyülekezet volt, holott a korábbi népszámlálás alkalmával senki nem vallotta magát románnak az alig ezer fős településen. | Hűtlen kezelés gyanúja miatt büntetőeljárás indult a volt mezőgyáni református lelkész ellen | A Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság lapunknak elismerte, hogy eljárást indított hűtlen kezelés gyanúja miatt a Mezőgyáni Református Egyházközség ügyeivel összefüggésben. A Tiszántúli Református Egyházkerület és a Békési Református Egyházmegye Esperesi Hivatala megerősítette portálunknak, hogy a büntetőeljárás középpontjában Kovács László mezőgyáni lelkész áll. Megtudtuk, a református lelkész pályázati pénzekkel nem tud elszámolni, a rendőrség még nem hallgatta ki. Kovácsot előbb azonnali hatállyal felmentették a lelkészi tisztségéből, majd maga nyújtotta be a tisztségéről és a szolgálatáról szóló lemondását | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/hutlen-kezeles-gyanuja-miatt-buntetoeljaras-indult-a-volt-mezogyani-reformatus-lelkesz-ellen-268882 | 2024-06-19 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A hazai sajtóban három hónappal ezelőtt elsőként számoltunk be arról, hogy meghívásos közbeszerzési eljárásban hirdette meg a Szeged-Csanádi Egyházmegye azt a fejlesztést, amelynek keretében élménymedencét és hozzá tartozó vízkezelő berendezéseket kell a kivitelezőnek építeni Kiss-Rigó László püspök futballarénájában, a szegedi Szent Gellért Fórumban.
A meghívásos közbeszerzési eljárás a szegedi futballstadion fejlesztéséről, míg a vállalkozási szerződés a Szent Gellért Fórum fejlesztéséhez szükséges tervezési és kivitelezései feladatok ellátásáról szólt. Mindez egy élménymedence kialakítását, vízkezelő berendezés telepítését, valamint további szakipari kivitelezési feladatok ellátásának kiépítését jelenti a sportkomplexumon belül. Az erre kiírt közbeszerzés annyira friss volt első híradásunk idejében, március közepén, hogy az ajánlattételi határidő csak ezt követően, március 27-én zárult le.
Cikkünkben jeleztük, hogy a közbeszerzési felhívásban nem szerepelt a megvalósítás várható összege. Az azonban mégis sokatmondó volt, hogy ún. 115-ös eljárásban bonyolították le a közbeszerzést, ami azt jelenti, hogy a bekerülés költsége nem haladja meg a 300 millió forintot, és nem EU-s forrásból valósul meg. Ettől még kérdés maradt, hogy a másodosztályú klub futballstadionján belül miért feltétlenül szükséges élményfürdő megvalósítása, s az is, hogy honnan van erre forrás.
A meghívásos pályázatra öt céget invitált a kiíró egyházmegye, s ezek közül, ha többszörösen meghosszabbított határidő mellett is, de négyen adtak be értékelhető ajánlatot. A tenderbontás után ez a kép bontakozik ki: a szegedi székhelyű Batki és Társa Építőipari Kft. 162, a debreceni KEVIÉP Kft. 160,2, a hajósi AKTÍV Ipari és Építőipari Kft. 155,5, míg a szegedi Ferroép Zrt. 149,6 millió forintért vállalta, hogy két év alatt megépíti a Tisza-parti város közel 9 ezres stadionjában az élménymedencét. Bár még nem hirdettek végeredményt, de nagy eséllyel kijelenthető, hogy ezt a meghívásos közbeszerzést a Nemesi Pál tulajdonolta Ferroép Zrt. nyerte. Egy neve mellőzését kérő közbeszerzési szakember a Narancs-hu-nak a bontási jegyzőkönyvet és az ajánlattételi árakat látva azt mondta: a Ferroép Zrt. vetélytársai "udvariasan fölé lőttek" a Nemesi-féle cég pénzügyi vállalásának.
Nemesi Pál egészen közel áll a Fidesz-KDNP-hez és a NER-hez, valamint a Kiss-Rigó László püspök vezette Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez és ez a Dél-Alföldön köztudomású. 2019-ben a Fidesz-KDNP támogatásával, de "független" jelöltként indult a szegedi polgármesteri posztért Botka Lászlóval szemben, ám simán alulmaradt. Nem sokkal később, 2020 szeptemberében kinevezték a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosává, de hogy ebbéli minőségében milyen érdemi eredményeket tudott felmutatni, arról vajmi keveset tudni. Később Bányai Gábor váltotta ezen a poszton egy 2022. május végi bejelentés szerint. | A volt kormánybiztos cége építheti a katolikus püspök stadionjának élménymedencéjét | Bár többször elhalasztották a beadási határidőt, a tenderbontás után a legolcsóbb ajánlatot adó kivitelező vállalkozás neve nem okozott meglepetést: a Ferroép Zrt. nyerheti a szegedi Szent Gellért Fórum, azaz a katolikus egyházmegye létesítményébe megálmodott élménymedence építését. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-volt-kormanybiztos-cege-epitheti-a-katolikus-puspok-stadionjanak-elmenymedencejet-268862 | 2024-06-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egy állampolgár 2023 júliusában próbálta a szegedi önkormányzattól megtudni, merre járt Kínában Nagy Sándor alpolgármester és miért utazott oda. Az önkormányzat ezt titkolta, ezért az adatigénylő bíróságra ment. Elsőfokon ő nyert, a másodfok szerint viszont semmi köze ahhoz, hogy az alpolgármester hova utazott közpénzből munkaidőben. A lakos fellebbezett a TASZ segítségével, és a Kúria kimondta, hogy ez mind közadat. Azóta már tudjuk, hogy Nagy a BYD miatt járt Kínában. A szegedi önkormányzat pedig most azt közölte, hogy végrehajtja a Kúria rendelkezését.
Szíjjártó Péter külügyminiszter 2023 decemberében jelentette be hivatalosan, hogy Szegeden épít gyárat a kínai autóipari óriás, a BYD. A helyiek azonban már sokkal korábban sejtették, hogy készül valami a város határában, mert hatalmas fejlesztések zajlottak a területen. Az önkormányzat azonban nem közölt semmit, az alpolgármester egy "titoktartási nyilatkozat köt" szöveggel rázta le a kérdezősködőket.
"Minden jel arra mutat, hogy egy soha nem látott méretű ipari nagyberuházás érkezik hamarosan Szegedre, az M43-as autópálya és Béketelep közé, szinte teljesen kitöltve az 5-ös út és a Sándorfalvi út közötti - jelenleg még mezőgazdasági - területet, ezzel közel megduplázva Szeged-Iparváros hasonló jellegű területét" - ezt még 2023 júniusában posztolta a 6792 Másik oldal nevű Facebook-oldal.
A terület ugyanis egy hatalmas transzformátor-állomást és új vízelvezetési rendszert kapott, Orbán Viktor miniszterelnök háromszorosára növelte az ipari övezet méretét, és vasúti fejlesztéseket is beígértek a helyszínre.
Egy helyi lakos - aki a 6792 Másik oldalt írja és üzemelteti -, Kármán Kolos 2023 május elején beadott egy kérdéssort Szeged Város Önkormányzatához, "hogy legalább azt meg lehessen tudni, mégis milyen iparági szereplő, vagy szereplők számára futnak azok az összességében 100 milliárdos nagyságrendű fejlesztések, mely fejlesztések mind erre a területre mutatnak".
A férfi szerint ugyanis "Nagy Sándor alpolgármester sajtóban tett nyilatkozatai alapján vélhetően pontosan tudja mi lesz a területtel, de a sajtó kérdéseit »titoktartási nyilatkozat köt« szöveggel le tudja szerelni".
Ma már tudjuk, hogy a kínai autógyártó BYD érkezik Szegedre, és azt is, hogy a sok tízmilliárd forint állami pénzzel megtámogatott beruházásnál meglehetősen szűkmarkúan bánnak a földjeiktől megfosztott gazdákkal.
Első fok: közadat, amit közpénzből munkaidőben csinál az alpolgármester
Kármán Kolos 2023-ban nem kapott választ a kérdéseire, ezért közérdekű adatpert indított az önkormányzattal szemben. Keresetében azt kérte, hogy adják ki, mi volt Nagy Sándor (Momentum) városfejlesztési alpolgármester 2023. június 25-29. közötti külföldi kiküldetésének úti célja, a település megjelölésével. Valamint kérte annak közlését is, hogy Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester útját a Külgazdasági és Külügyminisztérium és/vagy a minisztérium irányítása alatt működő szervezet szervezte-e.
Az önkormányzat valamennyi kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú eljárás során
Szeged azt állította, hogy "az úti cél megjelölése üzleti titoknak minősül", de a bíróság szerint nem lehet az.
Az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság úgy látta, hogy "az alpolgármester üzleti útjára vonatkozó információ, ismeret az alperesnél a közfeladatot ellátó tevékenysége körében, a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett. Az alperes önkormányzat ugyanis azt nyilatkozta, hogy az alpolgármester a feladatainak tett eleget a "partneri kapcsolatok kiépítése" körében, ezért az ezzel kapcsolatos adat közérdekű adat. Az alperes pedig egyértelműen adatkezelő is.
Másodfok: nem közadat a közpénzből utazó alpolgármester útja
"A közérdekű adatok nyilvánosságához való jog alkotmányos alapjognak minősül, ugyanakkor nem minden, az önkormányzat működésével kapcsolatos adat minősül közérdekű adatnak" - ezt már az önkormányzat fellebbezése után a másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék állapította meg. Majd úgy döntöttek, hogy "egy üzleti tárgyalás nem minősül önkormányzati feladatnak", vagyis annak célja nem közadat.
Azt is kimondta Törvényszék, hogy "a keresetben megjelölt adatok közérdekű minőségét közpénz felhasználása sem alapozza meg, mivel nem merült fel adat arra nézve, hogy az alperes az alpolgármester külföldi kiküldetésével kapcsolatban bármilyen módon részt vett az utazás finanszírozásában, azaz saját közpénzét használta fel".
Vagyis az alpolgármester mint közpénzből fizetett hivatalnok utazott, de ez mégsem közadat a másodfokú bíróság szerint,
mert nincs rá bizonyíték, hogy az önkormányzat fizette az útiköltségét.
Kármán azonban nem adta fel: a másodfokú ítélet miatt Kúriához fordult a TASZ jogsegély-szolgálatának segítségével. Időközben, 2023. december 22-én bejelentették a BYD szegedi beruházását, vagyis a férfinak jó volt a megérzése, de az információkat az önkormányzat titkolta.
A Kúria szerint közadat az alpolgármester útja
A napokban megszületett a Kúria döntése. Ez kimondja, hogy "az alpolgármester önkormányzati feladatokat végez. A polgármester jogi státusza az alpolgármesterekre is vonatkoztatható, az alpolgármester kiküldetése a településen kívüli munkavégzést jelenti. Mivel az alpolgármester közszolgálati jogviszonyban áll, az alpolgármester a kiküldetése során is közfeladatot lát el, az önkormányzat közfeladatával kapcsolatos tevékenységet végez".
A Kúria szerint ezt az első fokú bíróság is jól látta. Az ítélet szerint az alperes nem bizonyította azt, hogy az üzleti út célja üzleti titoknak minősül. A legfelsőbb bírói szerv ebben a körben hivatkozott egy saját korábbi ítéletére, amely szerint
"egy külföldi utazás kapcsán még a szálloda neve is közérdekű adat."
Vagyis minden Kármán Kolos által kért adatot ki kell adni, az önkormányzat jogsértően járt el. "Én csak annyit tudok ehhez már hozzátenni, hogy végig nyomon voltam, hogy valami titkos nagyberuházás jön Szegedre, csak a »transzparens« városvezetés minden eszközzel akadályozott a közérdekű adatok megismerésében" - kommentálta az ítéletet az Átlátszónak Kármán Kolos.
Az önkormányzat azt írta az Átlátószónak, hogy "Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az elmúlt másfél évben közel ötven közérdekű adatigénylést kapott, amelyeket - amennyiben az önkormányzat volt az adat kezelője - teljesített. Néhány esetben jogvitára is sor került a kiadandó adatok körét, rendelkezésre állását illetően, amelyekben eddig a jogerős döntések kivétel nélkül az önkormányzatnak adtak igazat. A hivatkozott ügyben a Kúria a Szegedi Törvényszék jogerős ítéletét részben helyezte hatályon kívül, természetesen az önkormányzat végrehajtja a rendelkezést."
Segesvári Csaba
Címlapkép: Botka László, Szeged polgármestere beszédet mond a BYD bejelentésén a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. január 30-án. (fotó: MTI/Máthé Zoltán) | A Kúria elmeszelte a BYD kapcsán titkolózó szegedi önkormányzatot | Egy állampolgár 2023 júliusában próbálta a szegedi önkormányzattól megtudni, merre járt Kínában Nagy Sándor alpolgármester és miért utazott oda. Az önkormányzat ezt titkolta, ezért az adatigénylő bíróságra ment. Elsőfokon ő nyert, a másodfok szerint viszont semmi köze ahhoz, hogy az alpolgármester hova utazott közpénzből munkaidőben. A lakos fellebbezett a TASZ segítségével, és a Kúria kimondta, hogy ez mind közadat. Azóta már tudjuk, hogy Nagy a BYD miatt járt Kínában. A szegedi önkormányzat pedig most azt közölte, hogy végrehajtja a Kúria rendelkezését. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/06/17/a-kuria-elmeszelte-a-byd-kapcsan-titkolozo-szegedi-onkormanyzatot/ | 2024-06-17 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A 2022 végén állami tulajdonba került két bányacég, az Ormosszén Zrt., valamint a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft. nemrég közzétette a 2023-as évre vonatkozó pénzügyi beszámolóját. A dokumentumokból kiderül, hogy az előző évhez képest az Ormosszénnek tavaly közel 100 millió forinttal csökkent a bevétele, a vesztesége pedig majdnem félmilliárd forint lett. A Meliorációs Kft. forgalma is csökkent, de azért minimális, 4 millió forintnyi nyereséget termelt. A vállalatokban közös, hogy korábban a kormánymédia által "a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójaként" emlegetett Leisztinger Tamás is feltűnt a hátterükben.
"Az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók" okozta energiaválság miatt 2022-ben a Fidesz-kormány hétpontos energia-veszélyhelyzeti csomagról döntött, amelynek része volt a szénbányászat- és lignitkitermelés fokozása is. Emellett barnakőszén-program is indult, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a Belügyminisztérium alá rendelt két szénbányászattal foglalkozó céget - Ormosszén Zrt., Meliorációs Kft. - is.
Tavaly közérdekű adatigénylésben kérdeztük az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV) az Ormosszén állami tulajdonba kerülésének részleteiről. Az MNV válaszában azt írta, hogy az általunk kért szerződés üzleti titkot képez, ezért nem áll módjukban rendelkezésünkre bocsátani.
Az MNV álláspontjával nem értettünk egyet, hiszen az Ormosszén Zrt.-t az állam közpénzből vette meg, ezért pert indítottunk. A bíróság kötelezte az MNV-t arra, hogy küldjék el részünkre az Ormosszén megvásárlása kapcsán kötött adásvételi szerződést. De nem teljes egészében, hanem azon adatok kitakarásával, amelyek egy bizonyos "Társaság2" megnevezésű céggel kapcsolatos jogügyletről szólnak.
Idén március elején végül elküldték a szerződést (PDF-ben itt érhető el), amiből kiderül, hogy az állam 3,958 milliárdért vásárolta meg az Ormosszén Zrt.-t.
A teljes összeg, amelyet az állam az adásvétel során kifizetett, ugyanakkor ennél magasabb, mivel a szerződésben szereplő "Vételár4"-et nem ismerjük. Mint azt áprilisi cikkünkben megírtuk, ez az a pénz, amiért a másik, meg nem nevezett vállalkozást vásárolta meg az állam.
A"Társaság2" elnevezés valószínűleg a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft.-t takarja, ugyanis ez a cég is pont ugyanakkor került állami tulajdonba, mint az Ormosszén. A főtevékenysége szerint szintén barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó vállalat ügyvezetője az Ormosszén élén is álló Huszti Béla, ráadásul a kft.-nek is ugyanaz a miskolci cím a székhelye, mint az Ormosszén Zrt.-nek.
Hogy kiderüljön, valóban ez a cég szerepel-e az adásvételi szerződésben, és egyáltalán, mennyit fizetett érte az állam, újabb közérdekű adatigénylést adtunk be az MNV részére, amelyben a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft. állami tulajdonba kerülése kapcsán kötött szerződést és a vételárat kértük ki.
Az MNV azonban ezúttal sem adta ki a kért adatokat, ismét üzleti titokra hivatkozva.
A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Veszteséges az Ormosszén
Bár azt nem sikerült eddig megtudnunk, mennyit fizetett összesen az állam a két bányászattal foglalkozó cégért, azt lehet látni, hogy futott a szekerük az elmúlt évben. Idén május végéig kellett ugyanis leadnia a cégeknek a tavalyi évre vonatkozó beszámolójukat.
Az Ormosszén esetében 2023-ban a nettó árbevétel közel 100 millió forinttal csökkent: 1,24 milliárd forintról 1,14 milliárdra. Ennek jelentős részét szén értékesítéséből szerezték meg, ami több mint 990 millió forintot tett ki.
Az adózott eredmény (azaz a profit) sem érte el a korábbi év számait: 2021-ben még 61,2 milliós nyereséget könyvelhetett el a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cég, 2022 óta azonban stabilan veszteséges a működése.
Két éve 104 milliós, tavaly pedig 415 milliós veszteséget könyvelt el az Ormosszén.
Mint írják a 2023-as évre vonatkozó kiegészítő mellékletben, ez "az előkészítés jelentős költségvonzatának és a csapadékos időjárás következményeként alakult ki", emellett említi a szöveg a kapott támogatás kamatainak elszámolását is.
Ugyanis mint azt tavaly ilyenkor megírtuk, nem sokkal állami tulajdonba kerülése után az Ormosszén 1,45 milliárd forintos visszatérítendő támogatást is kapott az államtól. Ezt a pénzt az állam tulajdonosi jogának gyakorlója, azaz a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) adta a cégnek a barnaszén termelésének fokozása céljából.
A másik cégnél minimális nyereség
A másik bányacégnek, a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft.-nek az állami tulajdonba kerülése évében, 2022-ben 11 millió volt a nettó árbevétele. Az adózott eredménye pedig akkor az Ormosszénhez hasonlóan veszteséges működést mutatott, hiszen -7 millió forint volt.
Tavaly ez megváltozott: a cég bevétele több mint felére, csupán 4,5 millió forintra csökkent, de abból
majdnem 4,4 millió forintot már nyereségként tudtak elkönyvelni.
A 2023-as kiegészítő melléklet arról ír, hogy a nettó árbevétel a Felsőnyárád III. bányatelek bérlésével kapcsolatban keletkezett, az ugyanis a cég tulajdonában van, ám az Ormosszén üzemelteti, bérleti konstrukcióban.
A cégek az állami tulajdonba kerülésük előtt sem működtek túl fényesen, de azért érezhető egy romló tendencia. Az Ormosszén forgalma korábban 600 millió és 1 milliárd forint között mozgott (akárcsak 2022-ben és 2023-ban), de minden évben nyereséges volt, és 20-60 millió forint közötti hasznot termelt.
A Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft.-nek sosem volt eget verő bevétele, de mindig 10-30 millió forint között mozgott a forgalma az elmúlt években, így a 2023-as 4 millió példátlanul alacsony. A cég tavalyi 4 milliós profit egyfajta középértéknek tekinthető, mert termelt már 6-8 millió hasznot és 6-8 milliós veszteséget is az elmúlt években.
Sok a probléma a vadnai bányával
Az Ormosszén Zrt. több borsodi településen is működtet bányát, telephelyei vannak Szuhakállón, Felsőnyárádon, Sajókazán és Vadnán is.
A megyeszékhelytől, Miskolctól nagyjából 30 kilométerre található, Natura 2000 területen működő vadnai szén- és kavicsbányáról tavaly májusban írtunk az Átlátszón, és a témáról videóriportot is készítettünk. A bánya a lakóházaktól kevesebb mint 100 méterre helyezkedik el, a helyi lakosok porra és zajra, valamint az ingatlanok elértéktelenedésére panaszkodtak.
Cikkünkben bemutattuk, hogy az üzemeltető Ormosszén Zrt. a Vadna bányaüzemmel összefüggésben másfél év alatt közel 2,5 milliós bírságot kapott, többek között légszennyezésért és zajszennyezésért, de természetvédelmi bírságot is kellett fizetniük.
Az Ormosszén tavalyi évre vonatkozó kiegészítő mellékletében 1,7 millió forintos tétel van felsorolva a bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok sorában.
A baloldal vörösbárója a korábbi tulajdonos
A közelmúltban állami kézbe került Ormosszénben korábban Leisztinger Tamás volt a többségi tulajdonos (az A2 IT ARAGO Zrt.-n keresztül). Leisztinger Magyarország egyik leggazdagabb embere. A kormánymédia által a "baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának" nevezett milliárdos korábban a szocialistákkal ápolt jó kapcsolatokat, az elmúlt tíz évben azonban számos alkalommal együttműködött az Orbán-kormánnyal.
Legutóbb a szociális tüzelő program kapcsán, amiről 2020-ban azt írtuk, hogy a lakosság és több önkormányzat is panaszkodik a minőségre - sőt, egy vizsgálat szerint rákkeltő anyagokban dús lignit is juthatott a legszegényebbeknek.
Ciprusi offshore-cég a háttérben
A cégbírósági dokumentumok között elérhető, 2022 júliusi tagjegyzék alapján a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft. állami tulajdonba kerülése előtt nagyjából fél éven keresztül az Ormosszén Zrt. kapcsán is említett A2 IT ARAGO Zrt.-hez tartozott, amelynek tulajdonosa Leisztinger Tamás.
A 2022-es évre vonatkozó beszámolójuk kiegészítő mellékletében a korábbi tagok között a CRATIS Ingatlanbefektető és Szolgáltató Zrt. és a Nógrádszén Kft. is szerepelt. Előbbi cég neve az Mfor cikkében tűnt fel: 2020-ban arról írt a lap, hogy a BKV buszbérlési tenderén nyertes zrt.-t három vállalat alapította, köztük a budapesti székhelyű Cratis Ingatlanbefektető Zrt. is, ami egy ciprusi székhellyel bíró offshore-céghez, az Agrina Holdingshoz kötődik.
Ennek tulajdonosi hátterében a lap beszámolója szerint Leisztinger Tamás cégbirodalmához szorosan kötődő személyek is megtalálhatóak.
A Nógrádszén többségi tulajdonosa szintén a ciprusi Agrina Holdings, 2022 közepéig pedig a pár hónappal később állami tulajdonba került Ormosszén Zrt. is a tagjai között volt.
Szopkó Zita
Címlapkép: Szénosztályozó a felsőnyárádi barnakőszénbányában 2023. február 7-én. (fotó: MTI/Vajda János) | Csökkenő bevételek a Leisztinger Tamástól vásárolt állami bányacégeknél | A 2022 végén állami tulajdonba került két bányacég, az Ormosszén Zrt., valamint a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft. nemrég közzétette a 2023-as évre vonatkozó pénzügyi beszámolóját. A dokumentumokból kiderül, hogy az előző évhez képest az Ormosszénnek tavaly közel 100 millió forinttal csökkent a bevétele, a vesztesége pedig majdnem félmilliárd forint lett. A Meliorációs Kft. forgalma is csökkent, de azért minimális, 4 millió forintnyi nyereséget termelt. A vállalatokban közös, hogy korábban a kormánymédia által „a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás is feltűnt a hátterükben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/06/19/csokkeno-bevetelek-a-leisztinger-tamastol-vasarolt-allami-banyacegeknel/ | 2024-06-19 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Az Index információi szerint az óbudai korrupciós ügy nyomozása keretében Óbuda-Békásmegyer alpolgármestere, Czeglédy Gergő őrizetbe vétele mellett az öt újabb kihallgatott gyanúsított között van a Békásmegyeri Piac vezető tisztségviselője is, akit szintén őrizetbe vett tegnap a Központi Nyomozó Főügyészség. Óbuda korábbi polgármestere szerint Krébesz Dánielről van szó. A 72 órás fogva tartás idején, azaz ezekben az órákban tehet indítványt a Központi Nyomozó Főügyészség letartóztatásuk kezdeményezéséről a Fővárosi Törvényszék felé.
A korrupciós bűncselekmények miatt folytatott nyomozásában minősített vesztegetés történhetett. A megalapozott gyanú szerint egy férfi - két, reklámtevékenységet folytató gazdasági társaság ügyvezetőjeként - cégei felhasználásával
azért, hogy hivatali helyzetét felhasználva közbenjárjon a reklámberendezések fennmaradásához, további reklámcélú használatához, illetve hasznosításához szükséges engedélyek és hozzájárulás megadása érdekében.
A vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezése érdekében a reklámtevékenységet folytató cégek ügyvezetője fiktív szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal. A cégek a színlelt szerződésekben írt szolgáltatást a valóságban nem teljesítették, azzal kapcsolatban nem végeztek semmilyen tevékenységet, az már a szerződések megkötésekor sem állt a felek szándékában.
A nyomozó ügyészség a most kihallgatott öt személlyel vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének gyanúját közölte. Ez azt jelenti, hogy az alpolgármester a tettes, a többi gyanúsított - akik a strómancégek ügyvezetői voltak - pedig a bűnsegédek lehettek.
A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője nem cáfolta, de nem is erősítette meg, hogy Kiss László polgármestert is meghallgatták az ügyben.
korábban pedig a Párbeszéd óbudai országgyűlési képviselőjének 2022-es kampányában is fontos szerepet vállalt.
Jelenleg a BKK törvényes működésének felügyeletét a börtönből végzi Czeglédy Gergő, akit a fővárosi cég felügyelőbizottsági székébe az MSZP delegált, személyéről a döntést a Fővárosi Közgyűlés hozta meg. Visszahívása is e testület kompetenciája, de Karácsony Gergely főpolgármester korábban azt jelezte, hogy rendes testületi ülést nem tervez összehívni október 1-je előtt.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index) | Óbudai korrupciós botrány: az alpolgármester mellett a Békásmegyeri Piac vezető tisztviselőjét is őrizetbe vették | Az óbudai korrupciós botrányban hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének alapos gyanúja merült fel. Az ügyben újabb öt személyt gyanúsítottak meg, közülük kettőt őrizetbe vettek. 100 milliós összegről van szó. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/06/19/obuda-bekasmegyer-korrupcio-alpolgarmester-igazgato-orizetbevetel/?token=ff0906d34120db18de690c827353d180 | 2024-06-19 12:14:00 | true | null | null | Index |
Iratismertetéssel, majd vádbeszéddel folytatódott a hivatali vesztegetéssel és közokirat-hamisítással vádolt egykori helyettes államtitkár, Nagy János és társainak tárgyalása. A Budapest Környéki Törvényszéken kezdetben a bírónő olvasta fel a vádlottak beadványait, amelyekben részletesen igyekeztek bizonyítani, hogy nem történtek korrupciós ügyletek az államtitkárságon.
Hosszabban csupán a harmadrendű vádlott nyilatkozott, amikor is kiemelte, hogy több gyermek eltartásáért felelős, valamint részletesen elmondta, hogy az ügy kirobbanásáig milyen módon segítette Magyarország vízellátását, és ezzel kapcsolatban milyen előadásokat tartott és tanácsokat adott.
Hozzátette, a média valótlanul állította, hogy a helyettes államtitkári szerepe azért szűnt volna meg, mert a korrupciós ügy gyanúsítottja lett, ugyanis az egész titkárságot átszervezték akkor.
Azt még hetekkel korábban, egy állománygyűlésen közölte a miniszter úr.
A nap további részében a vádhatóság képviselője olvasta fel a perbeszédét, amit rögtön erős kijelentéssel indított: "Az agrártárca egykori vezető tisztviselői nem méltóak arra, hogy ilyen pozíciót töltsenek be, miután visszaéltek a beléjük vetett bizalommal."
A több órán át tartó vádbeszéd után kitért a büntetési tételekre, amelyben súlyosabb indítványt kért Nagy Jánosra. E szerint:
Ez legalább négy évvel több, mint az előkészítő ülésen tett ajánlata volt. Az ügyész álláspontja szerint a megbánást nem mutató egykori helyettes államtitkár a büntetésének kétharmadánál feltételesen szabadulhatna, emellett több milliós pénzbüntetést róna ki rá, valamint vagyonelkobzásra is tett indítványt.
Nagy János és társai esetében idén októberben hoz döntést első fokon a törvényszék, addig még egy ülést tartanak, ahol a védők mondhatják el a beszédeiket, majd a vádlottak felszólalása következik az utolsó szó jogán.
Börtönt és milliós büntetést ajánlott az ügyész
Nagy János 2020-ig volt az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára, majd két évvel később menesztették pozíciójából. Korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették, majd letartóztatták, végül bűnügyi felügyelet alá helyezték.
Az ügyészség Nagy ellen vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat. A volt helyettes államtitkárra hat év letöltendő börtönbüntetést és 5,2 millió forintos pénzbüntetést indítványoztak a 2022. áprilisi előkészítő ülésen. Nagy azonban ezt nem fogadta el, majd a novemberi bírósági meghallgatáson is tagadta a vádakat.
Az első vádpont szerint
Mindezért cserébe ötszázalékos tulajdonrészt kapott az egyik érintett cégben, így ő is érdekeltté vált, hogy összejöjjön a beruházás. Azzal is vádolták továbbá, hogy állami földek megvásárlásában is segítette üzlettársát, az ügy másodrendű vádlottját.
A másik vádpont szerint a harmadrendű vádlott még osztályvezetőként összejátszott az akkori főnökével, Nagy Jánossal, és egy vállalkozóval, hogy "lezsírozzanak" egy minisztériumi pályázatot. Az öntözésfejlesztési tanulmány elkészítésére kiírt pályázatot a megállapodásuk szerint nem az előre meghatározott nyertes cég készítette volna el, hanem az osztályvezető. A befolyó tízmilliós pályázati pénzt pedig hármuk között tervezték elosztani. A szerződést azonban nem tudták megkötni végül, mert a kiírt pályázatot a keretösszeg hiányára való hivatkozással visszavonták.
Az ügyészség az elsőrendű terheltet, Nagy Jánost vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, a harmadrendű terhelttel együtt pedig társtettesként vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettével, a másod- és harmadrendű terhelteket pedig hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével vádolja.
Nagy a tárgyaláson azt állította, hogy nem volt befolyása a pályázatokra, nem élt vissza a hivatali helyzetével, és a földvásárlás előkészítésében törvényesen járt el. Mint ahogy szerinte az sem igaz, hogy ingyen kapta volna az ötszázalékos tulajdonrészt a Taby-Agro Kft.-ben.
Folyamatban van egy másik ügy is
Tavaly márciusban előkészítő üléssel kezdődött meg a Székesfehérvári Törvényszéken az egykori helyettes államtitkár másik korrupciós pere, amelyben hűtlen kezeléssel vádolják. A vádirat szerint 2019 első felében Nagy János utasítására a minisztérium háttérintézménye megbízási szerződéseket kötött ügyvédi irodákkal és más cégekkel. Ennek keretében több mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki, csakhogy a vizsgálatok alapján ezekre a szerződésekre a tárcának semmi szüksége nem volt.
A nyomozás kiderítette, hogy a volt helyettes államtitkár utasítására szerződtek egy céggel, de a szerződésben foglaltak elvégzésére sosem került sor. Ezenfelül Nagy a minisztérium háttérintézménye által kiírt közbeszerzési eljárásban nyomást gyakorolt annak érdekében, hogy az általa kiválasztott több tíz millió forinttal drágább ajánlatot adó gazdasági társaság nyerje el a pályázatokat. A vádiratból az is kiderült, hogy az egykori helyettes államtitkár köréhez tartozó személyek úgy kötöttek adatvédelmi szerződéseket egy fővárosi önkormányzattal, hogy ott az ilyen jellegű feladatokat egy főállású munkatárs végezte. Ezzel 2019 és 2021 között mintegy 24 milliós kárt okoztak az önkormányzatnak.
Nagy tagadta a bűnösségét, nem tett beismerő nyilatkozatot, így az ügy tárgyalással folytatódott. | Legalább 10 év börtönnel büntetné az ügyészség Nagy Jánost | Jóval súlyosabb büntetést kért a volt helyettes államtitkárra az ügyészség, mint korábban. Nagy János 2020-ig az agrártárcánál végezte a munkáját, ám korrupciós ügybe keveredett, és menesztették a pozíciójából. Az előkészítő ülésen még hat évet ajánlottak az egykori politikusnak, ami legalább 10 évre nőtt a tárgyalás végére. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/06/17/nagy-janos-hivatali-vesztegetes-korrupcio-budapest-kornyeki-torvenyszek/ | 2024-06-17 15:45:00 | true | null | null | Index |
Letartóztatták a Czeglédy Gergőt, Óbuda alpolgármesterét, a baloldali összefogás politikusát, valamint azt az önkormányzati cégvezetőt, aki szintén érintett az óbudai korrupciós botrányban. A két letartóztatott korábban már őrizetben volt.A Magyar Nemzet korábban már többször is beszámolt a III. kerületi városházán zajló korrupciós ügyről. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a folyamatban lévő nyomozásában eddig tíz embert gyanúsítottak meg minősített vesztegetés elkövetésével és több helyszínen, köztük Budapest III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának épületében végeztek kutatást és lefoglalást, valamint hallgattak ki több személyt gyanúsítottként. A kihallgatott gyanúsítottak között volt a III. kerületi alpolgármester, Czeglédy Gergő és egy önkormányzati cég vezetője, akiket őrizetbe is vettek.A Magyar Nemzet megkeresésére a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője azt válaszolta, hogy - a KNYF indítványára - a bíróság 30 napra elrendelte mindkét őrizetben lévő gyanúsítottnak a letartóztatását.Czeglédy egyébként a Demszky-érában a számos korrupciós botrányba keveredett Hagyó Miklós embere volt. Gyanús gazdagodását pedig a kampány alatt is szóvá tette többek között Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje.A megalapozott gyanú szerint egy férfi - két reklámtevékenységet folytató gazdasági társaság ügyvezetőjeként - cégei felhasználásával több mint százmillió forintot fizetett az alpolgármesternek azért, hogy hivatali helyzetét felhasználva közbenjárjon a reklámberendezések fennmaradásához, további reklámcélú használatához, illetve hasznosításához szükséges engedélyek és hozzájárulás megadása érdekében.A vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezése érdekében a reklámtevékenységet folytató cégek ügyvezetője fiktív szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal. A cégek a színlelt szerződésekben írt szolgáltatást a valóságban nem teljesítették, azzal kapcsolatban nem végeztek semmilyen tevékenységet, az már a szerződések megkötésekor sem állt a felek szándékában. | Letartóztatták a korrupciós botrányba keveredett Czeglédy Gergőt, Óbuda baloldali alpolgármesterét | Letartóztatták a Czeglédy Gergőt, Óbuda alpolgármesterét, a baloldali összefogás politikusát, valamint azt az önkormányzati cégvezetőt, aki szintén érintett az óbudai korrupciós botrányban. A két letartóztatott korábban már őrizetben volt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/06/letartoztattak-a-korrupcios-botranyba-keveredett-czegledy-gergot-obuda-baloldali-alpolgarmesteret | 2024-06-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) minden igazságügyi ajánlását nyomozás követi Magyarországon - közölte a Legfőbb Ügyészség. Az OLAF 2023-as jelentése megállapította, hogy 2019 és 2023 között azokban az ügyekben, amelyekben a szervezet igazságügyi ajánlást tett, két esetben vádemelés történt, egy esetben pedig megszüntették a nyomozást. Ez 67 százalékos vádemelési arányt jelent, ami kimagasló, ugyanis az uniós vádemelési arány 37 százalék.Tizenöt esetben a nyomozás folyamatban van, a nyomozást lezáró döntés még nem született meg - ez az úgynevezett függő döntés.A magyar ügyészség - bár erre nincs törvényi kötelezettsége - Polt Péter legfőbb ügyész rendelkezése alapján az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendeli a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolja, és abban értékelik.A jelentésben függő döntésként értékelt igazságügyi ajánlások esetében Magyarországon minden esetben nyomozás van folyamatban- emelték ki.Félrevezetett a baloldali sajtóA függő döntés - egyes sajtóorgánumok értelmezésével szemben - nem arra vonatkozik, hogy az igazságügyi ajánlásról magáról nem született döntés, hanem arra, hogy az igazságügyi ajánlással érintett nyomozásban még nem hozták meg a végső döntést.Az OLAF jelentése ennek megfelelően tér ki arra, hogy azokban az ügyekben, ahol az igazságügyi hatóság döntött, mennyi volt a megszüntetés és mennyi a vádemelés.Az OLAF 2023-ban két igazságügyi ajánlást tett a magyar ügyészi szervezetnek, az egyik ajánlás alapján a nyomozást elrendelték a magyar hatóságok, a másik ajánlást a már folyamatban lévő nyomozásban használták fel és értékelték. Tavaly három ügyben - amelyekben korábban vádemelés történt - a bíróságok jogerős, vád szerinti marasztaló ítéleteket hoztak.A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók. Az OLAF és a magyar ügyészség az eddigi kiváló együttműködését 2022 februárjában munkamegállapodás formájában is rögzítette - emlékeztetett a Legfőbb Ügyészség. | Csaknem kétszer annyi eljárás indul nálunk az OLAF ajánlására, mint más uniós országokban | Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) minden igazságügyi ajánlását nyomozás követi Magyarországon - közölte a Legfőbb Ügyészség. Az OLAF 2023-as jelentése megállapította, hogy 2019 és 2023 között azokban az ügyekben, amelyekben a szervezet igazságügyi ajánlást tett, két esetben vádemelés történt, egy esetben pedig megszüntették a nyomozást. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/06/csaknem-ketszer-annyi-eljaras-indul-nalunk-az-olaf-ajanlasara-mint-mas-unios-orszagokban | 2024-06-19 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az ügyészség megszüntette a Magyar Péter-féle hangfelvétel miatt elrendelt nyomozást, az erről szóló csaknem ötvenoldalas határozatot csütörtökön közzé is tették a vádhatóság honlapján (a nyomozás lezárásáról szóló sajtótájékoztatót itt követtük, Magyar Péter tájékoztató közben posztolt reakciójáról itt írtunk). Az eljárás egyik legérdekesebb része, hogy tanúként kihallgatták Rogán Antalt is, aki sokáig leginkább azért volt ismert név az ügyben, mert a lehallgatott telefonbeszélgetésekben legendássá vált "Tóni, Barbara, Ádám" részében rá is hivatkoztak.A most publikált ügyészségi határozatban több részletet ismertetnek Rogán tanúvallomásából, illetve a dokumentum jelentős terjedelemben foglalkozik egy 2021. november 2-ai esettel, amikor a miniszter előbb telefonon beszélt Völnerrel, majd az akkor még Varga Judit igazságügyi miniszter államtitkáraként dolgozó Völner az esti órákban járt is a Karmelitában. Ami azért érdekes, mert vele szemben másnap rendelték el a rejtett figyelést.És azért is, mert Magyar Péter korábban többször beszélt arról - ez volt a nyomozás által vizsgált állításai egyike is -, hogy Völner Pált menet közben figyelmeztették a folyamatban lévő eljárásról.A közzétett határozatban több tanúvallomás is foglalkozik a témával. A dokumentumban "Ügyész 1. osztályvezető ügyész"-ként emlegetett tanú azt mondja vallomásában: "volt olyan verziónk a nyomozás kezdeti szakaszában, hogy dr. Völner Pált valaki tájékoztatta arról, hogy szakítsa meg a kapcsolatát dr. Schadl Györggyel, erre utaltak az ügyben beszerzett adatok, azonban ezzel kapcsolatosan nem keletkezett olyan adat, mely alapján azt tényállásszerűen meg lehetett volna állapítani".Az Ügyész 2.-ként említett tanú ugyanerről ezt mondja: "Készültünk tehát a szerdai [november 3-ai] elfogásra, amikor is a leplezett eszköz alkalmazása során a feldolgozást végző NVSZ-es munkatárs arról tájékoztatott minket, hogy azt észlelte Völner Pál kommunikációja kapcsán, hogy az kimértebb és távolságtartóbb lett Schadl Györggyel." Később azt is mondja: "Nem zárható ki, ahogy az sem, hogy bárki más 2021. október 29. napja és 2023. november 03. napjának 5:44 órájáig figyelmeztette őt". A vallomásában szerepel az is, hogy:"Feldolgozó egyébként is azt mondta, hogy ebben az időszakban azt tapasztalta Völner Pál másokkal történt beszélgetései alapján, hogy Völner Pál idegesebb, mint általában. Ezen körülmények alapján merült fel az, hogy nem zárható ki, hogy Völner Pál attól tart, hogy a korrupciós bűncselekményei a hatóság tudomására jutottak, akár úgy, hogy őt ezzel kapcsolatban figyelmeztették."Amit ezekről a napokról tudni lehet:Október 29.: Völner és Schadl telefonon megbeszéli, hogy november 3-án délután találkoznak. Völner Pálnak aznap az Országos Bírói Tanács ülésén kell részt vennie, a programja a tervek szerint 17 óráig tart, a találkozót ez utánra tervezik.November 2., 18:14: Völner Pál telefonhívást kap dr. Senyei Györgytől, az Országos Bírósági Hivatal elnökétől, 169 másodpercet beszélnek.November 2., 18:25: Völner Pál telefonhívást kap Rogán Antaltól, 30 másodpercet beszélnek.November 2., valamikor este: Völner Pál bent járt a Karmelitában.November 3., 9:00: A Központi Nyomozó Főügyészség rejtett figyelést rendel el Völner Pállal és Schadl Györggyel szemben, ennek végrehajtásába bevonta a Nemzeti Védelmi Szolgálatot és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot is.November 3., 15:10: Völner Pál idő előtt távozik az OBT üléséről. "A következő napirendi pont az ő tárcáját is érintette, de azt nem várta meg."November 3., 16:43: Völner Pál SMS-t kap Schadl Györgytől "Szia! Látod már a végét?" szöveggel. Az ügyészségi dokumentum szerint "dr. Völner Pál az SMS-re nem válaszolt, amely szokatlan volt a közöttük lévő kapcsolatban".November 3., 17:28: Völner hazaérkezik, nem keresi Schadlt.November 3., 17:44: Schadl felhívja Völnert, aki úgy veszi fel, hogy ne legyen jele annak, hogy aznap találkozni akartak (így kezd: "Szervusz! Akkor holnap találkozunk az értekez... vagy megbeszélésen, jó?")A vádhatóság szerint bizonyíték nincs arra, hogy Völnert figyelmeztették volna, de az eseményeket időrendbe állítva feltűnő, hogy november 2. után változik meg Völner viselkedése. Ezért is érdekes, hogy mit mond erről az esetről a tanúvallomásában Rogán Antal. A nyilvánosan közzétett határozatban szereplő részlet szerint így emlékezett vissza arra a napra:"(...) nekem nem volt tudomásom arról, hogy Völner Pállal szemben bármilyen eljárás vagy megfigyelés folyamatban van, ezért őt ilyenről értelemszerűen nem is tájékoztathattam, nem is figyelmeztethettem. Nincs arról tudomásom, hogy egyébként bárki más figyelmeztette volna őt."Azt mondta, hogy "(...) amikor ő még államtitkár volt, akkor viszont rendszeresen, heti gyakorisággal személyesen is találkoztunk, és amikor indokolt volt, akkor telefonon is tartottuk a kapcsolatot. Ennek oka, hogy a miniszterhelyetteseket hetente egyszer egy összevont értekezleten meghallgattam, megbeszéltük a következő hét feladatait. Ezekre az összevont értekezletekre 2018-2022 időszakban szerdánként került sor. Ilyenkor először volt egy egy-másfél órás összevont értekezlet, majd később még ugyanezen a napon előfordult, hogy visszahívtam egy-egy miniszterhelyettest (...) másik eset, amiért ezeken a szerdai napokon miniszterhelyettest külön is behívtam a hivatalomba, az akkor fordult elő, ha a miniszterhelyettes nem jelent meg a reggeli összevont értekezleten."Völner azért járhatott bent nála szerda helyett kedd este, mert köztudott volt, hogy az államtitkárnak másnap egész napos elfoglaltsága van az OBT ülésén. Rogán nem emlékezett a konkrét esetre:"Ahogy mondtam, konkrétan a találkozó tényére sem emlékszem, így arra sem, hogy miről beszéltünk, vagy miről nem. Ha jól értem, akkor ez a nap Schadl György elfogását megelőzően volt, mivel ekkoriban még a büntetőeljárásról tudomásom nem volt, így kizártnak tartom egyébként, hogy erről beszéltem volna dr. Völner Pállal."Arra az ügyészi kérdésre, miszerint elképzelhető-e, hogy egy miniszterhelyettest vagy akár dr. Völner Pált az esti órákban hívta vissza a Karmelita kolostorba, azt mondta: "Igen, lehetséges. Ahogy mondtam, a kormányüléseket követően ha a miniszterhelyettesnek az ülés alapján valami feladata volt, akkor mindig visszahívtam."Rogán vallomását alátámasztotta Gulyás Gergely is, akit tanúként szintén kihallgattak. "Mivel a miniszterelnök akaratának közvetítője a legtöbbször a tárcák felé vagy Rogán Antal, vagy én vagyok, így előfordul, hogy miniszterhelyettessel még későn is kell beszélnünk. Hozzáteszem, hogy a munkaidő is gyakran kitolódik, akár este 19-20:00 óráig" - mondta az ügyészségi dokumentum szerint.A Völnert a Karmelitába berendelő rövid telefonhívásról Ügyész 2. azt mondta: "Ez egy egymondatos közlés volt. Nem hangzott el az, hogy miért és kihez kell Völner Pálnak mennie, vagy hogy kit keressen. Völner Pál sem kérdezősködött, a hangvétel is teljesen átlagos volt. Itt kell megjegyezni azt is, hogy Völner Pál lehallgatása ekkor még csak egy hónapja zajlott, így igazából nem tudtuk biztosra, hogy ebben van-e bármi szokatlan vagy nincs. | "Völner Pál idegesebb, távolságtartóbb" - az ügyészek nem tudták kizárni, hogy valaki figyelmeztette a volt államtitkárt | A vádhatóságnak volt olyan verziója, hogy valaki tájékoztatta a volt államtitkárt. A rejtett megfigyelése elrendelése előtti estén Rogán Antalnál járt – ezt Rogán is megerősítette a tanúvallomásában –, de ez az ügyészek szerint nem bizonyít semmit. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/20/rogan-antal-volner-pal-schadl-gyorgy-telefonhivas-2021-november-2 | 2024-06-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Cikkünk frissül.Csütörtökön sajtótájékoztatót tart az ügyészség a Magyar Péter által a vádhatóságnak átadott hangfelvétel ügyében. A tájékoztatót élőben, frissülő cikkben közvetítjük.Az eljárás két Facebook-bejegyzés nyomán született. Az ügyészség feljelentés alapján indított vizsgálatot - mondta Fürcht Pál főügyész.Az ügyészség szerint 9 tanút hallgattak meg, széleskörű nyomozást folytattak, amiben 17 ezer oldalnyi irat született. Az első tanúvallomást Magyar Péter tette, akinek három állítása volt:Schadl György Rogán Antal embere volt;Rogán emberei manipulálták az eljárás ügyiratait;2021 tavaszán értesítették Völner Pált a kormány egy tagjai, hogy titkos megfigyelés zajlik, legyen óvatos. | Ügyészség: Rogán és Schadl között nem volt feltárható kapcsolat | Sajtótájékoztatót tart a vádhatóság Magyar Péter hangfelvételének ügyében. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/20/ugyeszseg-magyar-peter-hangfelvetel | 2024-06-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Délelőtt nyolcezer forintot fizettek a szavazatokért a borsodi Szendrőn, délután már csak hatezret értek az ikszek - állítja Szaniszló János. A város polgármestere szerint az önkormányzati választáson egyik ellenfele összesen hatmillió forintot költött a voksokra. A fideszes politikus úgy tudja: délután azért adtak kevesebbet, mert ellenfele azt gondolta, hogy fölényes győzelmet aratott. Nem így lett. Az ukrán határ menti Kispaládon annak a korábbi fideszes polgármester asszonynak a fia nyerte a választást, akit néhány éve százrendbeli közokirat-hamisítás és költségvetési csalás miatt ítéltek el. Az asszony polgármesterként több száz frissen honosított ukrán-magyar állampolgárt jelentett be a falubeliek házaiba.A B.-A.-Z. vármegyei Szendrőn még múlt hét pénteken is állt a bál az önkormányzati választások miatt. Összesen hárman versenyeztek a polgármesteri székért, amelyet végül a 2020 óta regnáló, Fidesz-KDNP-s Szaniszló János nyert meg. Ám a választások utózöngéi miatt a helyi választási irodának még múlt hét végén is volt dolga, mert az egyik vesztes nem tudott megbékélni azzal, hogy nem ő nyert, és panasszal élt. Úgy tudjuk: az eredmény miatt forrt a hangulat a városban."Köszönöm az Edelényi Rendőrkapitányság és a szendrői rendőrőrs vezetőinek és dolgozóinak a szavazókörök és a helyi választási iroda őrzését, a rend fenntartásáért végzett munkájukat!"- írta közleményében dr. Istenes Ibolya, a helyi választási iroda vezetője.Június 10-én már Szaniszló Ferenc, a régi-új polgármester a város hivatalos Facebook-oldalán írt köszönőlevelet. De azt is leírta:"Mélyen megvetem azonban azt, aki saját közösségének rászoruló embertársait lenézve, becsapva, pénzzel vásárolta meg azok szavazatait, megcsúfolva ezzel a demokrácia írott és íratlan szabályait. Szendrőben tegnap nyolcezer forint volt a becsület! Szégyellje magát, Dolányi János! Ilyen emberre nincs szüksége sem a közösségnek, sem a városnak!"Délelőtt nyolc, estefelé már csak a feleSzaniszló Jánosnak a szavazatok 51 százalékát, vagyis 968 voksot sikerült megszereznie, míg a függetlenként induló Dolányi Jánosra 826-an ikszeltek, a szintén független Lakatos Gusztáv pedig 103-at kapott. A győztes polgármester azt mondta a Szabad Európának: a szavazás napján direkt nem volt Szendrőn, de már reggel óta folyamatosan kapta a bizonyítékokat arról, hogy nem mindenki játszik tisztán. Ennek ellenére nem élt panasszal."Ami nagyon borzolta a lakosság kedélyét, az a Dolányiék részéről történő nagymértékű szállítás és pénzosztás volt. Nagyon sok felvételt és fotót csináltak a lakosok, amikor gyakorlatilag félreérthetetlen módon látszanak események. Közszájon forgott a dolog, hogy nyolcezer forint volt egy szavazat, de déltől már csak hatezer meg négyezer, mert úgy gondolták, hogy akkorra már megvan a többségük"- mesélte a polgármester, aki állítása szerint azt is tudja bizonyítani, hogy ellenfele hogyan szállíttatta a szavazókat az urnákhoz."Százszázalékosan biztosak voltak abban, hogy meg fogják tudni vásárolni ezt a szavazást. Hihetetlen módon fel volt építve, harminc autóval szállították az embereket, de azt is tudjuk fotódokumentációval bizonyítani, hogy volt olyan autó, amelyik huszonegyszer fordult meg egy választókörzetben"- tette hozzá.Bevett szokásA négyezer fős borsodi Szendrőn Dolányi János korábban már volt polgármester. Az építkezési vállalkozó a 2019-es választásokon indult és nyert. Biztosra ment: a szavazás előtt néhány nappal egy furgonból osztott élelmiszercsomagot a városban. Ráadásul mindezt élőben, videón közvetítette a Facebookon. Elhangzott az is, hogy Dolányi János neve mellé kell tenni az ikszet a szavazólapon. Akkor 41 százalékkal nyert, de egy évvel később lemondott posztjáról. Az időközi választást Szaniszló János nyerte.Az élelmiszercsomagok osztása a voksok ellenében választási csalásnak minősül, de mindmáig nehezen kopik ki a gyakorlatból. Nemrég a 444.hu írta meg, hogy Nemesdéden meg kell ismételni a választást, mert az egyik polgármesterjelölt és társa az ajándékokért cserébe ikszet várt.Szendrő kisváros, ahol gyorsan híre megy a dolgoknak - mondja a polgármester, aki úgy tudja: ellenfele, Dolányi János összesen hatmillió forintot invesztált abba, hogy megnyerje a választást. Kérdésünkre, hogy miért éri meg milliókat elégetni azért, hogy egy négyezer fős kisváros polgármestere lehessen valaki, Szaniszló János csak találgatni tudott."Szerintem ezeknek a fiúknak szent meggyőződésük, hogy ez a polgármesteri pozíció valami Kánaán lehet. Azt gondolják, hogy itt pályázatok jönnek, pályázatok mennek. Valóban jönnek-mennek, de ezért meg kell dolgozni. Durván egymilliárd körüli beruházásunk lesz az elkövetkezendő egy évben. Ők azt gondolják, hogy ez úgy működik, hogy odamegyek egy vállalkozóhoz, és megmondom neki, hogy oké, ezt te fogod nyerni. Arra nem is gondolnak, hogy milyen szigorú szabályai vannak egy közbeszerzési eljárásnak. Szerintem valami jó biznisznek hiszik a polgármesterséget és a város irányítását"- mondta.Szerettük volna az ügyben megkérdezni Dolányi Jánost, ám a vesztes, független polgármesterjelölt nem reagált megkereséseinkre.Família Kft.Kispalád egy ukrán határ menti falu, ahol az elmúlt tizennégy évben furcsa dolgok történtek. Azt, hogy 2010 után hogyan duplázódott meg a lakosságszám, és miért, először a Hír TV Célpont című oknyomozó műsora mutatta be még 2017 decemberében. Miután a Fidesz 2010 májusában átütő többséggel vitte át a parlamentben a honosításra vonatkozó törvényjavaslatát, Kispaládon is robbanásszerűen megnőtt a lélekszám. 2011-ben csak 536-an éltek itt, ám miután felpörgött a lakcím-, szociálisellátás- és nyugdíjbiznisz 2015-ben, már 963-an lakták a falut, de a népességmutató 2017-ben akadt ki: akkor 1347-en voltak. Az új betelepülők nagy részét soha senki nem látta.Kispalád statisztikai felemelkedése nem új keletű a keleti országrészben. Az elmúlt tizennégy évben az ukrán-magyar határ menti - egyébként szemmel láthatóan elnéptelenedő - falvak sokaságát tuningolták fel ukrán fantomlakosokkal. Az új magyarok a fiktív lakcímekkel már szociális juttatásokat is igényelhettek, a kis- és nagypolitika pedig általában cserébe szavazatokat várt.Kispaládon a fideszes Magyar Sándorné 1998-2019-ig volt polgármester. Azért csak addig, mert már 2019-ben is nyomoztak ellene. Végül 2021-ben százrendbeli közokirat-hamisításért, valamint költségvetési csalásért ítélték el. 18 hónap börtönt kapott két évre felfüggesztve, valamint 120 ezer forint pénzbírságot, amiért több száz ukránt jelentett be a település házaiba.Sankó József korábban elmondta, hogyan lett száz négyzetméteres kispaládi háza csaknem 120 ukrán lakhelye."Még a 2014-es önkormányzati választások előtt a polgármester asszony, Magyar Sándorné azt mondta, hogy a rendőrök szerint be lehet jelenteni ukránokat. Mondtam neki, hogy akkor megcsinálom én is, a polgármester meg azt mondta, hogy cserébe bejutok képviselőként a hivatalba. Ő újra polgármester lett, de az ukránoknak meg elfelejtették megmondani, hogy rám is húzni kell egy ikszet"- mesélte a Célpontnak. Az interjú után a rendőrség nyomozni kezdett a család fiktív ukránjai után. Végül 2021-ben nemcsak a polgármestert, hanem több olyan családot is elítélt a bíróság, akik tömegével jelentettek be a házukba fiktív ukrán lakosokat. A Sankó család pénzbüntetést és három év felfüggesztettet kapott - mondta el lapunknak Sankó Ádám."Mivel segédkeztünk a polgármester asszonynak ebben, kaptunk három év felfüggesztettet. Magyar Sándorné azt mondta, hogy megint meg akarja nyerni a választást, ezért bejelentette hozzánk az embereket. Nekünk csak utólag kellett aláírni. Aláírtuk. De nem csak mi, hanem nagyon sokan a faluban, mert rengeteg embert kényszerített erre a polgármester. Az ukránokért közmunkát ígért. De mi még azt sem kaptunk tőle"- tette hozzá.2019-ben a fideszes Magyar Sándornét fia, a szintén fideszes Magyar Barnabás váltotta a polgármesteri székben. Simán nyerte a kispaládi választást."Olyan ez az egész, mint valami családi biznisz. Az anya 21 év után átadja a fiának a falut, gondolom, majd ő is át fogja adni a polgármesteri széket húsz év után a fiának"- mondta Sankó Ádám, aki 2019-ben elindult függetlenként önkormányzati képviselőnek a választáson. Akkor nem jutott be, de idén június 9-én már igen. Szerinte az ügyészség nyolcvan százalékban jó munkát végzett, mert a 2010 óta folyamatosan betelepülő fiktív lakosok közül csak pártucatnyi lehet Kispaládra bejelentve. Szerinte most hatszáz lakosa van Kispaládnak, közülük 140-en közmunkán vannak, velük még lehet trükközni a választásokon. | Polgármester: "Harminc autóval szállították az embereket, volt, amelyik huszonegyszer fordult egy választókörzetben" | Délelőtt nyolcezer forintot fizettek a szavazatokért a borsodi Szendrőn, délután már csak hatezret értek az ikszek – állítja Szaniszló János. A város polgármestere szerint az önkormányzati választáson egyik ellenfele összesen hatmillió forintot költött a szavazatokra. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/harminc-autoval-szallitottak-az-embereket-volt-amelyik-21-szer-fordult-egy-valasztokorzetben-szendro-kispalad/32997932.html | 2024-06-20 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A magyar politika legmagasabb szintjéről sikálták el 2021-ben Gattyán György milliárdos vállalkozó rendkívül nagy értékű, 19,4 milliárd forintos adócsalási ügyét - állította a Partizán hétfő reggel publikált videójában Tiszolczi Lajos, az ügy korábbi NAV-os nyomozója. Az adóhivatal tagadja, hogy ilyesmi történt volna. Magáról az ügyről itt írtunk bővebben.
A NAV 2021 szeptemberében - Tiszolczi állítása szerint három rendkívül jó politikai kapcsolattal rendelkező külső szereplő közbenjárásával - lezárta a Gattyán György ellen évek óta folytatott eljárásokat. Épp azokban a napokban történt ez, amikor a LiveJasmin (ma Jasmin) nevű szexkamerás oldallal elhíresült üzletember közéleti szerepvállalása először felmerült a nyilvánosságban. Nem sokkal később kiderült: Gattyán a frissen létrehozott pártjával, a Megoldás Mozgalommal (Memo) elindul a 2022-es választáson, ami ellenzéki vélemények szerint a Fidesznek kedvezhetett, hiszen megbontotta az ellenzéki szavazótábort.
A Memo az idei választásokon is elindult, és bár helyi szinten néhol ért el értékelhető eredményeket, az EP-választáson utolsó lett, és a hírek a párt elnökének távozásáról szólnak.
Digitalizációs tudásközpontból párt lett
Kevesebb mint fél évvel a legutóbbi országgyűlési választás előtt két videó kezdett el terjedni az interneten. Az egyik felvételen Gattyán hosszasan magyarázta, hogy Magyarországon előre kell lépni a digitalizáció területén.
"Szükség van egy tudásközpontra, ezért állást kínálok 106 képviselőnek az ország 106 körzetében. Hidat szeretnék építeni az állam és a közjó közé"
- fogalmazott Gattyán, és a Legnagyobb vállalkozás néven digitalizációs tudásközpontot hozott létre.
Itt már gyanús lehetett, hogy az üzletember digitalizációs szakemberek helyett valójában parlamenti képviselőjelölteket keres, hiszen az országgyűlési választáson pont 106 egyéni választókerület van. A közlemény szerint a tudásközpont célkitűzése az volt, hogy 2022 nyarára felmérje a magyar lakosság véleményét és igényeit az állami szolgáltatások digitalizációjáról.
Egy másik videóban, Friderikusz Sándor podcastjának beharangozójában már azt mondta Gattyán, hogy mozgalomból párttá szerveződve elindulnának a következő évi választásokon. A közvélemény-kutatásuk ugyanis azt az eredményt hozta, hogy a választók nem "a két múlt" közül szeretnének választani, azaz "papírforma szerint akár nyerni is lehet". Magában a podcastban aztán semmi további konkrétum nem hangzott el, a milliárdos üzletember arról beszélt, hogy elege van abból, ami zajlik az országban.
Hetekkel később Gattyán György óriásplakátjai lepték el az országot. "Nyomja meg a gombot" felhívással népszerűsítette az üzletember a digitalizációs tudásközpontot, a plakátokon az ő fotója szerepelt. A valódi cél azonban - mint aztán kiderült - az lehetett, hogy az egész ország felfigyeljen, és megismerje a politikát korábban kerülő magyar milliárdost.
"Hivatalosan is bejelentem, hogy úgy döntöttünk, aktivizáljuk pártunkat, és elindulunk a 2022-es országgyűlési választáson"
- jelentette be 2021. december 17-én Gattyán György. Azt is mondta, hogy nem célja a miniszterelnöki poszt, de ha úgy alakul, elvállalja a lehető legrövidebb időre.
Egy héttel később, december 24-én hivatalosan is bejegyezte a bíróság a Megoldás Mozgalmat. A párt elnöke Gattyán György lett, a szervezet három alelnöke pedig Bajusz Kriszta, Huszár Viktor és Borsányi Gábor, akik a pornómilliárdos közvetlen munkatársai voltak a többi vállalkozásában.
Détári Lajos és VV Tommiboy sem volt elég a kormányváltáshoz
Mindenkit az a kérdés foglalkoztatott, hogy vajon miért lépett be a közéletbe a választás előtt pár hónappal Gattyán, a pártalapítással mi a valós célja. Meglepő döntés volt a sikeres üzletembertől, hogy teljesen esélytelenül belevág ebbe a projektbe.
Az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy a Fidesz állhat Gattyán mögött, és a cél az, hogy az új párttal megosszák az ellenzéki szavazótábort. Karácsony Gergely pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy "Rogán Antal dolgozószobájában találták ki, hogy Gattyán György induljon a választáson".
"Mindenkinek a maga szintjén kell akár anyagilag, akár az elvégzett munkával társadalmi felelősséget vállalnia. Én személyesen is eljutottam abba a korba és mostanra egy olyan pozícióba, hogy ez a felelősségem egyre erőteljesebbé vált" - így indokolta a közéleti szerepvállalását maga Gattyán a Telexnek adott interjúban 2022 januárjában.
Állította, hogy semmi kapcsolata a Fidesszel, és nincs köze a kormánypártoknak ahhoz, hogy úgy döntött: elindul az országgyűlési választáson.
Amikor arról kérdeztük, hogy azért lép-e be a politikába, mert abban bízik, hogy a NAV majd kedvezőbben bírálja el az adóügyeit, úgy reagált: öt országban vannak a cégcsoportjának irodái, és a magyar adóhatóságnak a külföldi adóhatóságokkal is együtt kell dolgoznia. "Ez azt jelenti, hogy bármit is dönt a magyar adóhatóság, az a mi esetünkben valamelyik nemzetközi bíróságon fog kikötni." Emiatt nem állja meg a helyét szerinte az a pletyka, hogy a NAV-os eljárás miatt alapított pártot.
Érdekes egybeesés ugyanakkor, hogy alig pár nappal azelőtt, hogy a milliárdos üzletember bejelentette az új pártját, 2021. december 7-én a NAV feloldotta a zárlatot a Gattyán-birodalom legértékesebb Andrássy úti ingatlanán, amiben egykor az Il Bacio di Stile luxusáruház működött. "Gattyán György politikai szerepvállalásának semmi köze nincsen az üzleti tevékenységével kapcsolatos hatósági eljárásokhoz, illetve azok egyes stádiumaihoz" - reagált később a Telexnek a Megoldás Mozgalom, hozzátéve: a pártelnök tíz éve szakadatlanul védelmezi álláspontját, és még egy eljárásban sem marasztalták el ténylegesen véglegessé vált határozattal. Azt is írták, hogy az Andrássy úti palota pedig az elmúlt években többször volt zár alatt.
Gattyán 2022 elején egymás után adta az interjúkat, amelyekben azt bizonygatta: semmi köze a Fideszhez, és tényleg a digitalizáció ígéretével akar választást nyerni. Többször is arról beszélt, hogy az általa vezetett listával kétmillió választót és akár kétharmados többséget is el lehet érni. A párt egyéni képviselőjelöltjei közé olyan celebeket is sikerült leigazolni, mint Détári Lajos vagy VV Tommiboy (a jelöltekről itt és itt írtunk bővebben). Az átütő sikerhez azonban ez sem volt elég.
A Megoldás Mozgalom országos listájára mindössze 59 ezren, a választók 1,04 százaléka szavazott 2022 áprilisában.
"Mivel a versenyszférából érkezünk, ahol a teljesítmény, a befektetett munka utáni eredmény számít, ezért nyilván a jelenleginél jobb eredményre számítottunk" - értékelte az eredményt később a Megoldás Mozgalom.
Ha a parlamenti küszöbtől messze is voltak, az 1 százalék feletti eredménnyel a párt jogosulttá vált éves állami támogatásra. 2022-ben 1,6 milliárd forintos bevétele volt a Megoldás Mozgalomnak, amivel egyetlen ellenzéki párt sem tudja felvenni a versenyt. Csak hogy lássuk az erőviszonyokat: az akkori legnagyobb ellenzéki pártnak, a DK-nak 908,8 millió forint bevétele volt abban az évben. Ehhez képest csak Gattyán 912,5 millió forinttal támogatta a Memót, és további 715,8 millió forint jutott a pártnak a központi költségvetésből.
0,37 százalék és három polgármester
Az elmúlt két évben alig lehetett hallani a Memóról, amelyből időközben távozott Gattyán, és az új elnök a közeli munkatársa, Huszár Viktor lett. Úgy tűnt, Gattyánnak elege lett a politikából, pártja pár időközi önkormányzati választáson és néhány furcsa akcióval adott életjelet időnként magáról, például amikor luxuskabriókkal tüntettek az alulfizetett tanárokért.
Az idén júniusi EP- és önkormányzati választáson ismét rajthoz álltak. A párt új elnöke és listavezetője arról beszélt az ATV-ben, hogy az elmúlt időszakban ők nem a sárdobálással voltak elfoglalva, hanem csendben, halkan csinálták a dolgukat.
A kampányban ismét lehetett találkozni a Megoldás Mozgalommal: a 444 cikke szerint egymilliárd forintot hurcoltak körbe ezresekben egy buszon, és nyereményjátékon sorsoltak ki egymillió forintokat a nagyobb köztereken található piros "Mistery Boxoknál". Ezenkívül azt ígérték, hogy egymilliárd forintos pályázati alapból egy mintatelepülést építenek fel a jövőben.
Hiába a pénzszórás, az EP-választáson rosszabb eredményt értek el, mint két éve az országgyűlésin: 16 ezer szavazattal (0,37 százalék) az utolsó helyen végeztek. Az önkormányzati választáson azonban fel tudtak mutatni sikereket is: három településen: Mátraballán, Szamossályiban és Drávapiskiben a Megoldás Mozgalom polgármesterjelöltje nyert, és országosan összesen hét önkormányzati képviselőjük kezdheti meg a munkát októbertől. A Baranya vármegyei Drávapiskiben a polgármester és a teljes képviselő-testület a Megoldás Mozgalom színeiben győzött. | A milliárdos Gattyán György igen furcsa pártja, aminek már van három polgármestere | A magyar politika legmagasabb szintjéről sikálták el 2021-ben Gattyán György milliárdos vállalkozó rendkívül nagy értékű, 19,4 milliárd forintos adócsalási ügyét – állította a Partizán hétfő reggel publikált videójában Tiszolczi Lajos, az ügy korábbi NAV-os nyomozója. Az adóhivatal tagadja, hogy ilyesmi történt volna. Magáról az ügyről itt írtunk bővebben. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/17/megoldas-mozgalom-gattyan-gyorgy-politika | 2024-06-17 20:56:00 | true | null | null | Telex |
Egy baljós hangvételű feljegyzés készült Varga Mihály pénzügyminiszter számára 2020 első felében. A három és fél oldalas, Rákossy Balázs államtitkár által jegyzett anyag tárgya az akkoriban a Pénzügyminisztérium alá tartozó, akkor még Széchenyi Tőkealap-kezelőnek (SZTA) hívott cég volt, amely sürgős pénzügyi segítséget kért.
Az állami tulajdonú alapkezelő ugyanis elbukott közel hétmilliárd forintot, amivel veszélybe került a további működése.
A ma már egyszerűen Széchenyi Alapoknak nevezett cég azért került bajba, mert 2018-ban a rábízott adófizetői pénzek egy jelentős részét bankbetétként helyezte el a Növekedési Hitel Bankban (NHB). Ez az a pénzintézet, amely Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozott, és különböző kormányközeli üzleti körök hitelezése, majd egy sor likviditási probléma után 2019-ben felszámolás alá került.
Az SZTA közel hétmilliárd forintnyi betétje is benn ragadt a bankban, amelynek még mindig zajlik a felszámolása. A 24.hu már 2019-ben megírta azt, hogy az állami alapkezelő az egyik károsultja az NHB bedőlésének, a Direkt36 azonban hozzájutott olyan belső iratokhoz, amelyekből minden korábbinál részletesebben kiderülnek az államnak - és így az adófizető állampolgároknak - súlyos veszteséget okozó történet részletei:
A dokumentumok szerint az SZTA azután helyezett el milliárdokat az NHB-nál, hogy a bankot sorozatban megbüntették és figyelmeztetésben részesítették a hatóságok.
A későbbi belső vizsgálatok arra jutottak, hogy az SZTA vezetője, a jelenleg Matolcsy György tanácsadójaként dolgozó Csuhaj V. Imre a belső szabályokat megszegve döntött ezekről az ügyletekről.
Csuhaj már az ügyletek idején is kötődött a Matolcsy-körhöz, tisztséget viselt ugyanis több MNB-hez kapcsolódó szervezetben, illetve cégben.
Az SZTA bajba kerülésével a legmagasabb szinten foglalkoztak a Pénzügyminisztériumban, az ügy rendezésébe bevonták Varga Mihály pénzügyminisztert is. A PM végül az adófizetők pénzéből 20 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a cégnél, így el lehetett kerülni, hogy az SZTA-nál jogsértő helyzet alakuljon ki.
A beragadt milliárdok miatt az SZTA feljelentést tett, de az évek óta tartó rendőrségi nyomozás során még nem jutottak el oda, hogy bárkit gyanúsítottként hallgattak volna ki.
Ezzel a történettel még teljesebb képet kaphatunk a ma már az Óbudai Egyetemet fenntartó alapítványnak átadott SZTA működéséről, amely ugyan sokáig a kevésbé ismert állami cégek közé tartozott, de közben - ahogy azt a Direkt36 feltárta - részt vett több, az Orbán-kormány számára kulcsfontosságú projekt finanszírozásában. Tavaly ősszel írtuk meg, hogy az alapkezelő titokban több mint 70 milliárd forinttal járult hozzá áttételes módon a 4iG nevű kormányközeli cég tőkeemeléséhez. Idén áprilisban pedig azt tártuk fel, hogy az SZTA jelentős forrásokat biztosított az Euronews nevű nemzetközi televízió csatorna megvásárlásához egy olyan portugál üzletembernek, akinek apja évtizedes baráti viszonyt ápol Orbán Viktorral.
Az SZTA közölte, hogy "társaságunk minden jogszabály által megengedett lépést megtett annak érdekében, hogy a betétként elhelyezett pénzét visszakapja". Hozzátették, hogy ennek "eredményeként mára jelentős megtérülést értünk el", de arra a kérdésre már nem válaszoltak, hogy ez konkrétan mit jelent. Az ugyanakkor kiderült a válaszukból, hogy még mindig futnak a pénz egy része után. "Az ügyhöz kapcsolódó igényeink érvényesítése érdekében társaságunk további polgári pereket is indított, melyek jelenleg is folyamatban vannak és ezen perek lezárultát követően megtérülésünk teljes lehet" - írta a cég.
Bár Csuhaj V. Imrét több alkalommal is kerestük a cikk megjelenése előtt, és részletes kérdéssort küldtünk neki, ő csak az írás megjelenése után küldött reakciót. Ebben hangsúlyozta, hogy valótlan minden olyan állítás, amely szerint ő bármilyen jogszabályt vagy belső előírást megsértett volna a betétek elhelyezésekor.
A felelős
A történet egy hangzatos tervvel indult. 2018 nyarán jelentette be az SZTA, hogy elindult a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap azzal a céllal, hogy elősegítse kis és közepes cégek tőzsdén való megjelenését. Az alap 13 milliárd forintos kerettel rendelkezett, amelyet a Pénzügyminisztérium biztosított az SZTA számára. Az SZTA dolga alapkezelőként az volt, hogy ezt a pénzt befektesse úgy, hogy az megfeleljen az alap célkitűzéseinek (vagyis segítse cégek tőzsdére menetelét), és hogy hozamot termeljen a tulajdonosnak, vagyis végső soron a magyar adófizetőknek.
"Előreláthatólag az alap már idén aktív közreműködője lesz a vállalatok tőzsdei megjelenésének" - írta az SZTA egy 2018. nyári blogbejegyzésben, amelyben többek között az alap "vonzó" tulajdonságait ecsetelték.
Sikertörténet helyett azonban nagyon hamar óriási kudarc lett a projektből. Már az alap indulása utáni hónapokban megszületett ugyanis egy sor olyan döntés, amely végül milliárdok elúszásához vezetett.
A Direkt36 birtokába került belső iratok szerint a PM-től az alapra kapott 13 milliárd forint először teljes egészében az SZTA-nak az OTP-nél vezetett számlájára került 2018 júniusában. Az alapkezelő azonban néhány héttel később, augusztus elején úgy döntött, hogy a pénz felét, 6,5 milliárd forintot átutal a Növekedési Hitel Bankhoz, amelyet aztán különböző futamidőkre lekötöttek. Vagyis vállalták, hogy bizonyos ideig nem nyúlnak hozzá a pénzhez, hanem hagyják, hogy a bank megforgassa azt.
Hamarosan azonban úgy döntöttek, hogy még több pénzt visznek át az NHB-hoz. Augusztus 17-én felszabadították az OTP-nél maradt és ott lekötött 6 milliárd forintot, majd ebből később újabb betéteket helyeztek el az NHB-nál.
Az SZTA annak ellenére vitt át folyamatosan egyre nagyobb összegeket az NHB-hoz, hogy mindenki számára nyilvánvaló lehetett, hogy nincs minden rendben a pénzintézetnél. A Magyar Nemzeti Bank már 2018. július 25-én, tehát két héttel az első betétlekötés előtt 3,9 millió forint bírságot szabott ki az NHB-ra adatszolgáltatási kötelezettségük mulasztása miatt.
Néhány héttel később világos lett, hogy nemcsak az adatok szolgáltatásával voltak gondok a banknál. Augusztus 14-én az MNB kiadott egy határozatot, amelyben már 19 milliós bírságot szabtak ki az NHB-ra különböző hiányosságok miatt. A határozatban öt oldalon keresztül sorolták, hogy mi mindent kellene helyrehoznia a pénzintézetnek a szabályos működés érdekében.
Ezek a figyelmeztetések és bírságok nem tántorították el az SZTA-t attól, hogy még szorosabban elkötelezzék magukat az NHB mellett. A kiszivárgott iratok szerint 2018 szeptemberében, októberében és novemberében összesen mintegy 5 milliárd forintot kötöttek le betétként a bankban.
Közben az NHB-nál a bírságok és figyelmeztetések dacára sem jöttek rendbe a dolgok. Az MNB annyira súlyosnak találta a helyzetet, hogy 2018 decemberében úgynevezett felügyeleti biztost rendelt ki a bankhoz, és 7 millió forintban korlátozta a harminc napon belül kivehető betétekből történő kifizetést. Ez azt jelentette, hogy ennél nagyobb összeget nem lehetett kivenni az NHB-ból, és így benn ragadtak az SZTA által kezelt adófizetői milliárdok is.
Rokonok üzletei
A banknál elrendelt felügyeleti intézkedések nagy visszhangot váltottak ki akkoriban, az NHB ugyanis erős politikai kötődésekkel rendelkezett.
A pénzintézet 2013 óta Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök unokatestvérének, Szemerey Tamás Bélának érdekeltségében volt, és éveken keresztül bonyolított a Matolcsy-családhoz és az MNB-hez kötődő üzleteket. 2014-ben az MNB által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok a hozzájuk került állami milliárdok nagy részét az NHB-nál kötötték le betétként (a Népszava korábbi cikke szerint igen kedvezőtlen feltételek mellett).
A 444 2016-ban arról számolt be, hogy az NHB részese volt a jegybank úgynevezett növekedési hitelprogramjának. Ez azt jelentette, hogy a jegybank előbb bankoknak hitelezett, amelyek ezután továbbadták a hitelt a vállalkozásoknak. A lap szerint az NHB a program keretében főleg a tulajdonos Szemereyhez és a rokonságához kötődő cégeket finanszírozott.
A Matolcsy család is többször igénybe vette a rokonuk bankjának pénzügyi segítségét. A jegybankelnök egyik fia, Matolcsy Ádám 2015-ben NHB-s hitelből vette meg a Balaton Bútorgyárat, és a 24 korábbi cikkei szerint ahhoz a II. kerületi luxusvillához is az NHB adott 280 millió forintos jelzáloghitelt, amelyben ő és apja, Matolcsy György is lakott. A 24.hu 2018-as cikke szerint az ingatlan szomszédságában lévő Kondor úti villát pedig 90 millió forint NHB-s jelzáloghitel segítségével vásárolta Matolcsy másik, Máté nevű fia.
Vezérigazgató a Matolcsy-körből
Mint az MNB későbbi határozataiból kiderül, eközben az NHB szabálytalanul működött, és így nem a pénzintézetektől elvárható gondossággal kezelte az ott elhelyezett pénzeket. A Matolcsy-körhöz kötődő bank egyik legnagyobb betétese az SZTA volt, amelynek akkori vezérigazgatója, Csuhaj V. Imre szintén több szálon kötődött Matolcsy Györgyhöz és környezetéhez.
Csuhaj kuratóriumi tag lett az MNB által már Matolcsy elnöksége alatt alapított, hatalmas vagyonnal felruházott több Pallas Athéné-alapítványban. Emellett 2015 óta részt vett az MNB-vel szorosan együttműködő, Matolcsy kezdeményezésére létrejött kecskeméti Neumann János Egyetem fejlesztésére létrehozott Kecskeméti Duális Oktatási Központ (KEDO) Zrt. vezetésében.
A jelenleg Matolcsy elnöki főtanácsadójaként az MNB-ben dolgozó Csuhajt több alkalommal is kerestük, de közölte, hogy nem akar válaszolni a kérdéseinkre. Így nem reagált arra sem, hogy miért döntött az NHB-ban történt betételhelyezésekről, és hogy abban szerepet játszott-e Matolcsyhoz fűződő kapcsolata.
A Direkt36 birtokába került belső iratok között ugyanakkor szerepel egy olyan dokumentum, amelyből megismerhető Csuhaj verziója a történtekről. Egy 2019 márciusi, Csuhaj által készített igazgatósági előterjesztésből az derült ki, hogy az NHB-val azért kerültek kapcsolatba, mert az alapkezelőnél törekedtek arra, hogy "a kormány stratégiájának megfelelően a magyar többségi tulajdonú bankokat támogassák". Ezért korábban az OTP-vel, az MKB-val és a Gránit Bankkal működtek együtt, majd bevonták ebbe a körbe az NHB-t is.
Az előterjesztés szerint többek között azért nem érezték kockázatosnak az NHB-hoz vinni a pénzt, mert a bank nem jelezte nekik, hogy gondok lehetnek a visszafizetéssel.
"A Bank szolgáltatásnyújtása kapcsán kifogás nem merült fel, s a szakmai kapcsolattartók sem jelezték, hogy bármilyen gond adódhat az elhelyezett források később tervezett átcsoportosításával"
- áll a dokumentumban, amely szerint "az NHB Bank Zrt. által kínált kamatfeltételek előnyösek voltak, de nem kiugróak a piachoz képest".
Csuhaj leírta azt is, miért nem zavarta őket az, hogy az MNB 2018 augusztusában megbüntette az NHB-t különböző szabálytalanságok miatt. "Ez önmagában nem volt rendkívüli jelenség, mivel ezidőtájt - nyilvános információk alapján - más bankokat is megbüntettek hasonló nagyságrendben" - áll az előterjesztésben, amely hangsúlyozta, hogy az MNB közleményében szerepelt az is, hogy "a feltárt jogsértések nem hordoznak rendszerkockázatot és nem veszélyeztetik a bank megbízható működését". (A jegybank sajtóközleményében valóban szerepelt ez a mondat, de emellett többek között azt is tartalmazta, hogy "a jegybank súlyosító körülményként vette figyelembe a feltárt számos jogsértés magas vagy jelentős kockázati besorolását".)
Csuhaj az előterjesztésben nem részletezte azt, hogy miért kötöttek le újabb összegeket az NHB-nál a bírság bejelentése után is. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy 2018 végén igyekeztek csökkenteni a kitettségüket a banknál. Közölte, hogy 2018. december 7-én 1,4 milliárd forintot "átcsoportosítottunk, mely az OTP Bank Nyrt-nél került elhelyezésre", vagyis lényegében visszavitték ugyanahhoz a bankhoz, ahol eredetileg is tartották ezt a pénzt.
Az előterjesztés szerint az volt a terv, hogy folytatják a pénz kimentését, azonban erre már nem volt lehetőségük. December 18-án jött ugyanis az MNB bejelentése a felügyeleti biztos kirendeléséről és arról, hogy a betétesek 30 naponta legfeljebb 7 millió forintot vehetnek ki a bankból.
Ez nagyon súlyosan érintette az SZTA-t. Mivel az MNB által bejelentett korlátozás csak a betétekre vonatkozott, így az értékpapírokban tartott 2 milliárd forintot át tudták vinni az OTP-hez, de így is benn ragadt 6,8 milliárd forint abból a pénzből, ami le volt kötve betétként. (Az összképen nem sokat segített az, hogy - amint azt Csuhaj az előterjesztésben hangsúlyozta - éltek a lehetőséggel, és még decemberben kivettek 7 millió forintot az NHB-ból.)
Csuhaj a 2019 március elején írt dokumentumban még arról értekezett, hogy a tervek szerint milyen ütemezéssel fogják majd kivonni a többi pénzt. Hamarosan kiderült azonban, hogy erre nem lesz lehetőség. Március 14-én ugyanis az MNB bejelentette, hogy visszavonja az NHB engedélyeit és elrendeli a végelszámolását. Ez azt jelentette, hogy majd ezen eljárás során dől el, a betétesek mikor és milyen mértékben juthatnak hozzá a pénzükhöz.
A jelenleg Matolcsy elnöki főtanácsadójaként az MNB-ben dolgozó Csuhajt több alkalommal is kerestük a cikk megjelenése előtt, de közölte, hogy nem akar válaszolni a kérdéseinkre. Így nem reagált arra sem, hogy miért döntött az NHB-ban történt betételhelyezésekről, és hogy abban szerepet játszott-e Matolcsyhoz fűződő kapcsolata.
A cikk megjelenése után ugyanakkor küldött egy írásos reakciót, amelyben közölte többek között azt, hogy még a végelszámolás elrendelése előtt, 2019. március 8-án született egy megállapodás az NHB-vel a betétek átstrukturálásáról. Ennek lényege Csuhaj szerint az volt, hogy az SZTA által kezelt alap 5,5 Mrd forint betétet leköt 2019. december 31-ig, és a volt vezető szerint ennek megkötéséről a PM tudott és ezt jóvá is hagyta.
Vezetői felelősség
Csuhaj nem is maradt sokáig a cég élén, áprilisban megszűnt a vezérigazgatói megbízatása. Az SZTA későbbi vezetése ezután tovább kutatta az eltűnt milliárdok körülményeit, és az ennek során készült vizsgálatokból az derült ki, hogy Csuhaj felelőssége nagyobb volt annál, mint ahogy azt ő beállította a saját előterjesztésében.
A Direkt36 birtokába került dokumentumok között van egy olyan feljegyzés, amelyet az Oppenheim Ügyvédi Iroda az SZTA megbízásából készített az NHB-ügyről. Az iroda azt vizsgálta, milyen lehetséges jogi igényeket lehet érvényesíteni, és arra jutottak, hogy többek között Csuhajjal szemben is indokolt lehet fellépni.
Az SZTA elnök-vezérigazgatójával "szemben a vezető tisztségviselői kötelezettségek megszegésére alapított igényt alaposnak tekintjük" - áll az ügyvédi feljegyzésben, amely szerint a kötelezettségek megszegése különösen felmerül azoknak a pénzösszegeknek az esetében, amelyet az SZTA az után kötött le az NHB-nál, hogy megjelent az MNB határozata a banknál megállapított problémákról.
Az ügyvédi iroda vizsgálata szerint Csuhaj már akkor is megszegte a kötelezettségeit, amikor az ország legnagyobb bankjától, az OTP-től a jóval kisebb mérlegfőösszegű NHB-hoz vitte át a nagy összegű betéteket némi kamatelőnyért cserébe.
"Álláspontunk szerint valamennyi, az NHB-ban történt betételhelyezés a vezető tisztségviselői jogviszonyból fakadó kötelezettségek megsértését jelenti, függetlenül az MNB határozattól" - írják a feljegyzésben.
Az ügyvédi iroda megvizsgálta ugyanis az alapkezelő belső szabályait, és ennek alapján megállapították, hogy Csuhajnak nem volt hatásköre az ügyben egyedül dönteni, a döntés az igazgatóság hatáskörébe tartozott. "Az Igazgatóság többi tagja ugyanakkor erről nem bírt tudomással és a döntés meghozatalában semmilyen módon nem vett részt. Ezért a döntés megfelelőségének hiánya kizárólagosan az elnök-vezérigazgató vezető tisztségviselői felelősségét veti fel" - áll az anyagban.
Csuhaj a Direkt36-nak a cikk megjelenése után küldött reakciójában tagadta, hogy megsértett volna bármilyen szabályt. "Mint az Alapkezelő elnök-vezérigazgatója, a betétek elhelyezésekor minden jogszabályt és valamennyi belső szabályzatot betartottam. Ezt több ellenőri vizsgálat, illetve az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság utólagos döntései is igazolták. Minden ezzel ellentétes tényállítás és feltételezés, hamis színben tünteti fel a valós tényeket és alapot adhat jogi eljárás elindítására" - írta Csuhaj.
Az ügyvédi feljegyzés kitér arra is, hogy az alapkezelő 2020. február 17-én hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Fővárosi Ügyészségen. "Nincs tudomásunk arról, hogy a büntetőeljárás során az elnök-vezérigazgató tanúként vagy gyanúsítottként való kihallgatására sor került volna" - írták a dokumentumban. Mint kiderült, azóta sem történt ebben komolyabb fejlemény. Az ügyben nyomozó Budapesti Rendőr-főkapitányság ugyanis most annyit közölt a Direkt36-tal, hogy "az ügy továbbra is folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt".
A miniszter közbelép
A belső dokumentumokból kiderül az is, hogy a helyzet súlyosbodásával egyre aktívabbá vált az SZTA tulajdonosi jogait ellátó, az elbukott pénzt eredetileg a cégre rábízó Pénzügyminisztérium is.
Csuhaj előterjesztése szerint ő már az NHB-val szemben hozott jegybanki korlátozások másnapján, 2018. december 19-én tájékoztatta a PM vezetését a kialakult helyzetről. Ahogy Csuhaj fogalmazott, "Rákossy Balázs államtitkár urat szóban, Varga Mihály miniszter urat pedig dr. Havasi Csaba kabinetfőnök úron keresztül írásban" informálta a fejleményekről.
Csuhaj ezután tárgyalást folytatott az NHB vezetésével, amely kérte, hogy ha lehetővé válik majd újra nagyobb összegeket kivenni a bankból, akkor az SZTA ezt hosszabb időre ütemezve tegye meg. Az előterjesztés szerint mivel az SZTA által kezelt alap "a legnagyobb betételhelyező, a bank jövője jelentős mértékben az ő cselekvésén múlik". Vagyis az NHB attól tartott, hogy ha az SZTA gyorsan kivonja a pénzét, akkor még nehezebb helyzetbe kerül a bank.
Csuhaj ezekről a tárgyalásokról tájékoztatta a PM-et, ahonnan az előterjesztés szerint az a reakció jött vissza, hogy a minisztérium vezetése nélkül ne kössenek semmilyen egyezséget az NHB-val.
"Január 17-én dr. Rákossy Balázs államtitkár úr jelezte, hogy az NHB Bankkal kötendő bármilyen megállapodással Miniszter úr döntését meg kell várni" - áll a Csuhaj által jegyzett előterjesztésben.
Az iratokból úgy tűnik, hogy a PM együttérzően állt hozzá az NHB-hoz. Az SZTA kidolgozott ugyanis egy tervet arra, hogy milyen ütemezéssel vonná ki a pénzét a bankból. Ez arról szólt, hogy legfeljebb két évig tartanák még benn a pénzüket a banknál. A Csuhaj-féle előterjesztés szerint ugyanakkor "Rákossy Balázs államtitkár úr felkérésére az Alapkezelő a korábbihoz képest egy hosszabb futamidőre szóló" ütemezést is kidolgozott. Ez a terv már arról szólt, hogy több mint két évig, 2021 júliusáig tartson a visszafizetés.
Az előterjesztésben az is szerepelt, hogy Rákossy ismét kikötötte azt, hogy "bármilyen megállapodás aláírása csak akkor lehetséges, ha ezt Ő - Miniszter úr döntésére - engedélyezi". Ilyen megállapodásra azonban végül nem volt szükség, mert miután az MNB 2019. március 14-én meghozta a döntést az NHB végelszámolásáról, így ezzel bármilyen egyezség okafogyottá vált.
Innentől kezdve már csak abban reménykedhetett az SZTA és a PM is, hogy ennek a végelszámolási eljárásnak a során visszakapják a pénzüket. Közben azonban a végelszámolás úgynevezett felszámolássá változott, ami azt jelezte, hogy a banknál nincs elég pénz arra, hogy kifizessen mindenkit, akinek tartozik. (Ez a folyamat a cégnyilvántartás szerint még most is tart. Megkerestük a felszámolást végző céget, de az konkrétumokat nem árult el arról, hogy jelenleg hogyan áll az eljárás. Csuhaj azt állítja, hogy az SZTA által kezelt alap jogutódja "a felszámolótól már milliárdos nagyságrendben kapott megtérülést", de azt nem részletezte, hogy honnan származnak ezek az információi.)
A PM számára ez után már az okozott fejtörést, hogy miként pótolja az SZTA által elbukott pénzt, amelyet a minisztérium azzal a feltétellel adott eredetileg az alapkezelőnek, hogy az visszafizeti majd. Erről készítette Rákossy Balázs azt a vészjósló hangvételű feljegyzést Varga Mihály miniszter számára, amelyben leírta, hogy ha nem találnak valamilyen megoldást, akkor jogsértő helyzet fog kialakulni. Ha ugyanis az SZTA-nál nem jut forráshoz, akkor - figyelmeztetett Rákossy - "a saját tőke a jegyzett tőke alá csökken, amely nem felel meg a törvényi előírásoknak".
A kiszivárgott iratok szerint hosszas egyeztetés zajlott arról, hogy milyen megoldást találjanak erre. Az már az SZTA nyilvánosan elérhető 2020-as beszámolójából derül ki, hogy végül is mire jutott a PM. A dokumentumban az NHB-befektetések ügyének és a károknak az összefoglalása után megjegyzik, hogy "a társaság alapítója a mérleg fordulónapja után jelentős tőkeemelésről döntött 2020. augusztusában összesen 20 milliárd forint értékben".
Vagyis az SZTA által egyelőre elbukott közel 7 milliárd forint által jelentett problémára az lett a megoldás, hogy a cég kapott további 20 milliárdot az adófizetők pénzéből. A PM-nek részletes kérdéssort küldtünk az ügyről, de ők érdemi válasz helyett annyit írtak, hogy "a Pénzügyminisztérium minden esetben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően jár el".
Ez a cikk 2024. június 19-én frissült Csuhaj V. Imre reakciójával, amelyet a cikk megjelenése után küldött el.
Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre. | Ennyire részletesen ritkán derül ki, hogy milyen meghökkentő módon úszhatnak el adófizetői milliárdok | Egy baljós hangvételű feljegyzés készült Varga Mihály pénzügyminiszter számára 2020 első felében. A három és fél oldalas, Rákossy Balázs államtitkár által jegyzett anyag tárgya az akkoriban a Pénzügyminisztérium alá tartozó, akkor még Széchenyi Tőkealap-kezelőnek (SZTA) hívott cég volt, amely sürgős pénzügyi segítséget kért. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2024/06/18/ennyire-reszletesen-ritkan-derul-ki-hogy-milyen-meghokkento-modon-uszhatnak-el-adofizetoi-milliardok | 2024-06-18 07:04:00 | true | null | null | Telex |
Helyi sajtóértesülések szerint Magyarországtól készül egymilliárd eurós, kedvezményes kamatozású hitelt felvenni a még be sem iktatott észak-macedón kormány azután, hogy a májusi választásokon újra hatalomra jutott a Fidesz szövetségesének számító VMRO.Az általában megbízhatónak számító macedón lap, a Fokus név nélkül több forrásból alátámasztott információját hivatalosan nem erősítették meg, azt azonban a VMRO alelnöke elárulta, hogy nem kínai kölcsönről van szó, hanem várhatóan egy EU- és NATO-tag lesz a hitelező.Ennek alapján Magyarország tűnik esélyesnek: a magyar külpolitika Balkán-fókusza, az idáig a NER-es cégeket helyzetbe hozni próbáló magyar „kifektetések” politikájának meghirdetése, a balkáni politikai szövetségesek felé tett gesztusok és eddigi támogatások mind arra mutatnak, hogy Magyarország, közelebbről valószínűleg az Eximbank lesz a hitelező.Ha így történik, ez lesz a rendszerváltás óta a legnagyobb összegű magyar hitelkihelyezés külföldre, ám az nem világos, hogy ez miért érné meg Magyarországnak.Gruevszki pártja visszatérÉszak-Macedóniában a májusi elnök- és parlamenti választásokon kiütéses győzelmet aratott a jobboldali ellenzék: a VMRO-DPMNE 45 százalékot szerezve agyonverte a hét éve kormányzó, gazdasági bénultság és korrupciós ügyek tépázta szociáldemokratákat.A VMRO a Fidesz macedón szövetségese, az ő miniszterelnökük volt tíz évig Nikola Gruevszki, akit az ellene folyó eljárások elől magyar diplomataautókkal menekítettek ki 2018-ban az országból. Gruevszki azóta menekültként él Magyarországon. Távollétében kilenc év börtönre ítélték, de a magyar kormány most már rutinszerűen tagadja meg rendre a kiadatását. Az elmúlt években Habony Árpádnak is voltak VMRO-közeli médiabefektetései Macedóniában, a gyanú szerint Magyarországról irányított reklámköltésekkel járultak hozzá a jobbos párt anyagi bázisához.Most, hogy Gruevszki pártja visszatér a hatalomba, nem lehetetlen, hogy a volt miniszterelnök hazatérése is napirendre kerülhet, igaz, ezt akadályozhatja, hogy a volt miniszterelnök és a volt pártja jelenlegi vezetése között az elmúlt hónapokban kiéleződtek a konfliktusok.Ez viszont nincs látható hatással a Fidesz és a VMRO közötti jó kapcsolatokra. Más térségi szövetségeseihez, Alekszandar Vučić szerb elnökhöz, Milorad Dodik boszniai szerb vezetőhöz és Janez Jansa volt szlovén miniszterelnökhöz hasonlóan Orbán Viktor rendszeresen találkozik Hrisztijan Mickoszkival, a VMRO elnökével, a következő macedón miniszterelnökkel is. A a Fidesz szakpolitikai segítséget is ígért „az észak-macedón testvérpárt jelöltjeinek a kormányzati munkára való felkészüléséhez”.Soha nem látott beruházások ígéreteMickoszki a választási kampányban nagyívű gazdasági ígéreteket tett, többek között két nagy energetikai beruházásról beszélt. A kampány egyik fókuszpontja a magas energiaárak voltak. A győztes azt ígéri, jövő évtől csökkenti a lakossági energiaárakat, ezzel összefüggésben belengetett két olyan volemenű beruházást, amiről sok részletet nem árult el, de azt állította, hogy az országban korábban példa nélküli léptékű projektről van szó.A hírek szerint az egyik beruházás egy 450 millió eurós költségvetésű szélerőműpark létesítése lehet, amely a macedón áramszükséglet ötödét lesz képes kielégíteni. További megújulóenergia-beruházások mellett egy Görögországgal való összeköttetést biztosító új gázinterkonnektor létesítése is napirenden van.A beruházásokat külföldi hitelből kívánják megvalósítani, jó eséllyel ez lehet az, amit Magyarországtól szeretnének felvenni. A Magyar Narancs már májusban arról írt, hogy az állami Eximbank lehet a hitelező, de ezt nem erősítették meg számukra.Politikai projektek állami banktólAz állami tulajdonú Eximbank – azon túl, hogy fontos szerepe volt a Fidesz hátországának feltőkésítésében – látja el a külkereskedelmi cégek finanszírozását is, de ő adta például azt a 45 milliárd forintos, kedvezményes hitelt az oroszbarát, szeparatista Milorad Dodik vezette Boszniai Szerb Köztársaságnak is, ami segített megerősíteni a szerb entitásban Dodik klientúrarendszerét.A macedón Fokus című hetilap csütörtöki számának vezető anyaga szerint Észak-Macedónia egy állami kézben lévő magyar banktól, feltehetően tehát az Eximbanktól veszi fel az egymilliárd eurós kedvezményes hitelt a tervezett kormányzati beruházásokra.A lapnak ezt a kormányalakítás előtt álló VMRO több politikusa is megerősítette. Elmondásuk szerint Mickoszki, a leendő miniszterelnök már a koalíciós tárgyalásokon arról beszélt, hogy a magyar államtól fogják felvenni a hitelt. Bár ezt hivatalosan azóta sem erősítették meg Szkopjéban, Alekszandar Nikolovszki, a VMRO második embere egy tévéinterjúban elismerte, nem a korábban a találgatások között szereplő Kínától, hanem egy EU- és NATO-tagtól veszik fel a kölcsönt. Mint mondta, a Világbanktól vagy a Nemzetközi Valutaalaptól csak ötszázalékos kamatszint felett tudtak volna hitelt felvenni, de ennél jóval kedvezőbb, három százalék körüli kamatot szeretnének, amire a meg nem nevezett ország jóvoltából esély mutatkozik.Bár a macedón politikus azt mondta, még nincs végleges megállapodás, a tárgyalások folyamatban vannak, a háromszázalékos kamat macedón szempontból mindenképpen előnyös lenne, ilyennel a piacról nem tudnának forráshoz jutni. A legutóbbi állampapír-aukción az ötéves macedón papírok 4,2, a 15 évesek 5,6 százalékon keltek el.Ha tehát a magyar állam az Eximbankon keresztül valóban három százalék körüli, fix kamattal nyújt egymilliárd eurós hitelt a baráti Észak-Macedóniának, azzal a macedónok egy kínai és egy világbankos hitelhez és államkötvény-kibocsátáshoz képest is jól járnának.Homályos magyar érdekAz, hogy Magyarország számára ez miért érné meg, már kevésbé látszik elsőre. A Magyar Narancs azt írta, az Eximbank a legutóbbi beszámolója szerint a magyar vállalatok felé 1500 milliárd forintot, külföldre összesen 440 milliárd forintot helyezett ki az utolsó pénzügyi évben. Ehhez képest az egymilliárd eurónak megfelelő közel 400 milliárd forint jelentős tétel, ehhez a banknak minden bizonnyal piaci forrást kell bevonnia.A kormány, illetve a kormánypárt szempontjából ugyanakkor kétféle járulékos haszon is elképzelhető. Ezek közül a külpolitikai megfontolás a fontosabb: a magyar kormány a Nyugat-Balkánon alapvetően a gesztuspolitika eszközeivel és politikai beruházásokkal igyekszik erősíteni a befolyását és szövetségi rendszerét. Ennek elsősorban Vučić, Dodik és Jansa volt idáig a kedvezményezettje, egy ekkora hitelcsomaggal azonban Észak-Macedónia, illetve a VMRO még szorosabb lekötelezettje lehet a magyar kormánypártnak.Az eximbankos külföldi hitelkihelyezések emellett együtt szoktak járni azzal is, hogy megpróbálják helyzetbe hozni az orbáni útmutatásoknak megfelelően „kifektetni” akaró, vagyis regionális terjeszkedéssel próbálkozó magyar, jellemzően NER-es vállalatokat. Márpedig a Balkán az a régió, ahol a magyar külpolitika ezt leginkább ambicionálja és reálisnak tartja.A tervezett macedón energiaprojektekről nem tudni részeteket, legfeljebb csak találgatni lehet, hogy ez kiket érinthet. A szélenergia területén a magyar vállalatok az évtizedes beruházásstop után nem nagyon rúgnak labdába. Bár a tiltást a közelmúltban feloldották, a magyar energiamixen belül nagyon alacsony a szélenergia részesedése, és ez nem is fog gyorsan változni.A megújuló energiaforrások között viszont a napelemparkokra nagyon ráment a NER-es befektetői és vállalati kör. Az egyik legnagyobb fejlesztést éppen most vette át az MVM a Tiborcz-érdekeltségektől. Az MVM-nek egyébként is deklarált célja a balkáni terjeszkedés, részben a megújulók területén. Szerbiában a gázkereskedelemben is aktívan jelen vannak, ha Észak-Macedónia új interkonnektort épít Görögország és Szerbia felé, nem lenne nagy meglepetés, ha az MVM ott is megjelenne a színen. | Milliárd eurós hitelt adhat Magyarország Észak-Macedóniának azután, hogy Orbán szövetségese visszatért a hatalomba | Helyi sajtóértesülések szerint Magyarországtól készül egymilliárd eurós, kedvezményes kamatozású hitelt felvenni a még be sem iktatott észak-macedón kormány azután, hogy a májusi választásokon újra hatalomra jutott a Fidesz szövetségesének számító VMRO. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/21/milliard-euros-hitelt-adhat-magyarorszag-eszak-macedonianak-azutan-hogy-orban-szovetsegese-visszatert-a-hatalomba | 2024-06-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Közleménye szerint több helyszínen is "összehangolt nyomozási cselekményeket" hajt végre a Központi Nyomozó Főügyészség, amely vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoz.
Az egyik ilyen helyszín Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata.
Az akcióban közel 40 hivatalos személy vesz részt, köztük az ügyészség felkérésére a Készenléti Rendőrség állománya is.
Az ügyészség ígérete szerint szerdán ad részletesebb tájékoztatást az ügyről, amely márciusban kezdődött, amikor négy személyt is őrizetbe vettek. Akkor azt közölték, hogy a megalapozott gyanú szerint egy férfi a kft.-jén keresztül 2021-ben szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött a III. kerületi önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított-társa által kijelölt két gazdasági társasággal.
A gyanúsítottak a fiktív szerződések ellenértékeként beérkezett pénzösszegeket készpénzben felvették, és korrupciós célokra fordították.
Kiss László polgármester (címlapképünkön) az ügy kirobbanásakor úgy nyilatkozott: önkormányzatuk mindenben együttműködött, "az eljárás hivatali dolgozót, önkormányzati tisztségviselőt, illetve az intézményrendszerükben dolgozó munkatársunkat nem érint".
Hozzátette: az ügy "illeszkedik abba a sorozatba, amivel hivatalban lévő ellenzéki politikusokat, illetve önkormányzatokat akarnak kormányközeli eszközökkel ellehetetleníteni".
Később a velük kapcsolatos nyomozás dokumentumait is közzétették.
Az óbudai önkormányzat cikkünk megjelenése után közölte, hogy a nyomozók a kutatás során iratok szkennelését kérték. "A Hivatal munkatársai az ügyészséggel mindenben együttműködtek, a kért iratokat hiánytalanul átadták" - tették hozzá.
"Az ügyészségi tájékoztatás szerint a nyomozati cselekmény ugyanabban az ügyben zajlik, amely kapcsán márciusban már kértek be iratokat az önkormányzattól. Habár a közleményükben azt írják, hogy az akcióban 40 hivatalos személy, köztük a Készenléti Rendőrség állományának tagjai vesznek részt, az önkormányzat épületében mindössze öt fő hivatalos személy tartózkodott" - áll a közleményben.
Az önkormányzat ismét azt írta, hogy minden szerződésük szabályos, valós teljesítésen alapul, "ez kizárja a jogszerűtlenséget és a fiktivitást. Az erre vonatkozó bizonyítékok rendelkezésre állnak, és ismételten nyilvánosságra fogjuk hozni azokat". | Nyomozók lepték el az óbudai önkormányzatot egy korábbi korrupciós ügy miatt | Márciusban vettek őrizetbe négy embert fiktív szerződések miatt, de a III. kerületi polgármester már akkor közölte, hogy hivatali dolgozó nem érintett, és a választások elé időzített lejáratásnak tartja az ügyet. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240618_nyomozok-leptek-el-az-obudai-onkormanyzatot-egy-korabbi-korrupcios-ugy-miatt | 2024-06-18 10:55:00 | true | null | null | HVG |
Önök dolgoztak már 346 399 soros Excel-táblával? A Corruption Research Center Budapest egy ekkora gigantikus adatbázissal lepte meg azokat, akik az önkormányzati korrupcióról szóló tanulmányuk csatolt részeit tanulmányozzák (aki rajong a közbeszerzési adatokért, innen letöltheti). Már ez is mutatja, tényleg nem aprózták el a vizsgálatot: a főváros, a kerületek és a megyei jogú városok összesen közel 32 ezer közbeszerzésének adatait elemezték 1999 és 2023 közöttről, vagyis azt is bemutatták, milyen volt a helyzet az első Orbán-kormány alatt, az utána jövő MSZP-SZDSZ-es "elmúltnyolcévben" és persze aztán a teljes NER-időszak alatt.
Az elemzés szerint a 25 megvizsgált év közül
12-ben szignifikánsan nagyobb volt a korrupciós kockázat a Fidesz vezette önkormányzatokban,
13-ban statisztikailag elhanyagolható volt a különbség a fideszes és a más pártok vezette önkormányzatok között (ebből 7-szer a Fidesz, 6-szor a többi párt által vezetett városokban volt egy kicsit nagyobb a kockázat),
olyan év pedig egyetlen sem volt az elmúlt huszonötből, amikor a nem fideszes városokban lett volna szignifikánsan nagyobb a korrupció kockázata.
Nagyon fontos megállapítás az, hogy miután 1999 és 2008 között nem volt érdemi különbség a két politikai oldal vezette városok között - néha az egyik volt egy kicsit korruptabb, néha a másik, függetlenül attól, hogy épp ki volt kormányon -, ez 2009-ben megváltozott, a fideszes városokban már akkor, egy évvel a NER kezdete előtt is szignifikánsan nagyobbra nőtt a kockázat. Az elemzés szerzői elég kevés politikai kiszólást engedtek meg maguknak, de itt volt egy kivétel:
azt írták, hogy a nagy korrupciós kockázatú tranzakcióknak is szerepük lehetett a Fidesz 2010-es győztes kampányainak finanszírozásában.
Persze itt rendkívül fontos feltételes módban maradni, hiszen a szerzők itt a kockázatokat tudták csak azonosítani. Ugyanígy feltételezésként írhatták le azt, hogy mivel a választások előtti években és a választások éveiben a fideszes vezetésű helyeken jócskán megnőtt a nagy korrupciós kockázatot jelentő közbeszerzések aránya, potenciálisan lehetővé teheti azt, hogy ez is segítse a kampányfinanszírozást.
Azért akármi is történt 2010 előtt, igazán durván csak ez után nőtt meg a különbség. | Tényleg korruptabb egy önkormányzat, ha fideszes? 25 év közbeszerzési adatait nézték át egy új kutatásban | Nagyobb-e a korrupció veszélye a fideszes önkormányzatok közbeszerzéseinél, mint az ellenzékieknél? Történt-e az elmúlt öt évben változás ott, ahol 2019-ben leváltották a polgármestert? És mennyire más a helyzet most, mint a NER előtt volt? Erre kereste a választ a Corruption Research Center Budapest. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240529_korrupcio-crcb-onkormanyzatok-varosok-keruletek-fidesz-ellenzek | 2024-05-29 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Hiánypótló, az októberi voksolás előtt rendkívül aktuális adatbázist hozott nyilvánosságra a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB), amiben a magyar önkormányzatok 2005 és 2018 közötti közbeszerzéseit összesítették. Az adatbázis összeállításával az volt a kutatók célja, hogy ne szóbeszéd vagy akár politikai álláspontok, hanem adatok és számítások alapján lehessen beszélni az önkormányzatok közbeszerzési gyakorlatáról - mondja Tóth István János közgazdász, a CRCB igazgatója. A helyhatóságok tendereztetési adatait elemezve nemcsak az látszik egyértelműen, hogy nagy különbségek vannak közöttük, de az is, hogy e különbségeket nem lehet egyszerűen a vezetés párthovatartozásával magyarázni. A fideszes irányítású Hódmezővásárhely közbeszerzési gyakorlata például magas korrupciós kockázatokat mutatott, míg a szintén fideszes vezetésű Soproné nagyon alacsonyakat. | Hiánypótló adatbázis alapján lehet iskolapélda Hódmezővásárhely a korrupciós kockázatokra | Rendezett, a korrupciós kockázatokat mutató adatbázis készült az önkormányzatok közbeszerzéseiből. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20190925_Lazar_Janos_idejeben_meg_nepszeru_volt_Simicska_Hodmezovasarhelyen?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTEAAR1iORUI44-JE6brVN-mEJuZYCyu7PL1XVTmRuBXjOHiFmYn4RZThkmcyv0_aem_ARUmZJMlJPi__j7w2LPh6pK4rKHZBMobGfj_sGVrP30ezUZ8UrCnEX5bZ8GR0qQX_WQSQycYOl0RTaDez1-rEjbf | 2019-09-25 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Magyar Péter a választások óta több interjújában elmondta, hogy a Tisza Párt úgy közelítette meg a kormánypártokat az EP-listán, hogy szinte semmit nem költött politikai hirdetésekre, míg a Fidesz milliárdokkal tolta meg a Deutsch Tamás által vezetett listát. Az európai parlamenti választáson úgy tűnik tehát, nem alakult egyszerűen szavazatokká a kampányra költött pénz. A Facebook Ad Library adatait vizsgálva megnéztük, mennyire igaz ez az önkormányzati választáson két legszorosabb befutót hozó nagyváros, Budapest és Győr esetében.
Hogy jól összehasonlíthatóak legyenek az adatok, csak azokat az hirdetéseket vizsgáltuk minden jelölt esetében, amelyeket vagy az adott jelölt, vagy az őt támogató szervezet (helyi egyesület, párt vagy párt helyi szervezete) tett közzé, és csak a kampány 50 napját, azaz az április 20. és június 9. közötti időszakot vizsgáltuk. Mivel az Ad Library nem a hirdetések pontos összegét, hanem intervallumot ad meg (például 2000-2500 Ft), ezért minden esetben a megadott intervallum közepére lőttük be a hirdetés összegét.
Budapest
A főpolgármester-jelöltek közül messze az a Szentkirályi Alexandra költötte a legtöbbet Facebook-hirdetésekre, aki végül a választás előtt két nappal behúzta a kéziféket, és bejelentette, hogy Vitézy Dávid javára visszalép a választástól. Szentkirályi összesen 125,76 millió forintot szórt ki 686 hirdetésre a Meta platformjain, igaz, kampányköltései nem mentek teljesen pocsékba, hiszen a Fidesz fővárosi listájának az élén azért megtalálhatták a választók június 9-én, itt 227 285 iksz érkezett a neve mellé.
A két végig versenyben maradó és a győzelemre is esélyes jelölt egyaránt aktívan próbált kampányolni a közösségi médiában, Karácsony Gergely csapata 339 hirdetést tett közzé, míg Vitézy Dávidék 269 hirdetésben próbálták meggyőzni a választókat, hogy az LMP által támogatott jelöltre szavazzanak. A hirdetésekre fordított összeget tekintve azonban már messze felülmúlta a korábbi BKK-vezér az őt végül (az újraszámolás előtti adatok szerint) pár száz szavazattal megelőző főpolgármestert.
Vitézy és csapata 49,95 millió forintot költött el a Meta felületein, 2,7-szer többet, mint a hivatalban lévő Karácsony. Pedig Vitézy sem a teljes ismeretlenségből robbant be a fővárosi köztudatba, hiszen a BKK vezetése mellett államtitkárként is találkozhattak már vele a budapesti választópolgárok. Vitézy így kapott szavazatonként 134,59 forintot költött hirdetésekre. (Sőt valószínűleg többet, az 1 millió feletti hirdetéseknél ugyanis a Meta nem tünteti fel az intervallum felső határát, így az utolsó megadott intervallum - 900 ezer-1 millió forint - terjedelmével számoltunk.)
Karácsony Gergely jóval visszafogottabb költés mellett ért el valamivel jobb eredményt, mint Vitézy, a főpolgármester 18,5 millió forintot fordított hirdetésekre a kampányidőszak alatt, szavazatonként pedig 49,79 forint. Kérdés persze, hogy a kampányköltések mekkora része ment el a városszerte kihelyezett plakátokra, de a digitális tér hirdetései alapján úgy látszik, nem elég a sokszoros erőforrásbeli előny a főpolgármesteri cím megszerzéséhez.
Szentkirályi Alexandra esetében a szavazatarányos költségek kiszámítását némileg akadályozza, hogy végül egy érvényes szavazat se érkezett a Fidesz jelöltjére, de a Fidesz fővárosi listájára érkezett voksokkal számolva 553,31 forintos értéket kapunk. Ez több mint tízszerese annak, amit Karácsony költött szavazatonként, de még ha a főpolgármester esetében is inkább az általa vezetett lista szavazataival számolunk (131 696), akkor is háromszor többet költött egy-egy voksért a kormánypárti jelölt.
A főpolgármester-jelöltek közül a Mi Hazánk jelöltje indulhatott az esélytelenek nyugalmával, és a párt nem is vitte túlzásba Grundtner András kampányát, legalábbis ami a közösségi médiában közzétett hirdetéseket illeti, a vizsgált időszakban mindössze egy hirdetést adtak fel, ezért a Meta adatai szerint 100 ezer és 125 ezer forint közötti összeget fizettek. Szavazatarányosan így Grundtner kampánya volt a legolcsóbb, hiszen átlagosan mindössze 2,89 forintot költött a kapott közel 39 ezer szavazatért.
Győr
Győrben a kampányköltések bajnoka a Meta közösségi felületein Dézsi Csaba András volt, aki 675 ezer forint értékben hirdetett a kampány alatt, összesen 28 hirdetést tett közzé. Dézsi első helye nem meglepő, hiszen a kormánypártok erőforrásai messze felülmúlják a többi párt lehetőségeit, ugyanakkor hivatalban lévő polgármesterként joggal feltételezhetnénk, hogy ismertebb, mint fő kihívója, a korábban újságíróként tevékenykedő Pintér Bence. Dézsi így szavazatonként átlagosan 37,80 forintot költött a Facebook-hirdetésekre.
A polgármesterré választott Pintér Bence 514 ezer forintot hirdetett el a kampányidőszakban, mintegy 160 ezerrel kevesebbet, mint Dézsi, de ez is elég volt ahhoz, hogy a politikában új szereplőként több szavazót győzzön meg támogatásáról, mint a jelenlegi polgármester. Pintérnek egy szavazó átlagosan 28,08 forintjába került a Facebook-hirdetések alapján.
Borkai Zsolt a várost korábban három cikluson át vezető polgármesterként valószínűleg nem szorult rá, hogy bemutatkozzon a győri választóknak, szexbotránya azonban nyomott hagyott megítélésén, ezért is gondolhatta úgy, hogy érdemes 429 ezer forintot fordítania Facebook-hirdetésekre párttámogatás nélkül is. Borkai hirdetései hasonló hatékonysággal működtek, mint Pintér esetében, szavazatonként 27,05 forintot költött, így lett némileg lemaradva harmadik a polgármesteri címért folytatott versenyben.
A DK-s Glázer Tímea végül nem tudott beleszólni érdemben a küzdelembe, mindössze a szavazatok 3,45 százalékát szerezte meg. Glázer és pártja már a kampány alatt is észlelhették, hogy a hirdetésekre költött forintok nem fognak megtérülni számukra, végül 144 ezer forint értékben adtak fel politikai reklámokat a kampányidőszak alatt, de még így is jóval túlköltekezték vetélytársaikat szavazatarányosan, egy voks 70,73 forintjába került a DK-s jelöltnek.
Nem Glázer volt a legnagyobb pazarló a győri kampányban, a még nála is kevesebb szavazatot szerző Kovács László, a Civilek Győrért jelöltje 358 ezer forintot költött, de csak 1669 szavazatot kapott, ami 2,84 százaléka az összes leadott voksnak. Így szavazatonként 214,31 forintot fordított hirdetésekre. A Mi Hazánk jelöltje, Koródi Attila nem hirdetett a kampányidőszakban, de így is megkapta a szavazatok 3,01 százalékát, míg az Összefogás Győrért Balla Jenője 31 ezer forintját 1258 szavazatra váltotta, 24,56 forintos szavazatonkénti átlaga Koródi után a második legalacsonyabb a győri mezőnyben. | Szentkirályi 125 millió forintot dobott ki a Facebookon a kampányára, Vitézy háromszor annyit költött, mint Karácsony | Győrben Dézsi Csaba András, Budapesten Vitézy Dávid kapott ki úgy, hogy többet költött ellenfelénél, de a szavazólapról egyenesen lehúzott Szentkirályi Alexandra utóbbit is bőven felülmúlta. A két legkiélezettebb versenyt hozó nagyváros közösségi médiás hirdetéseinek adatait vizsgáltuk. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240616_kampany-hirdetes-facebook-karacsony-gergely-vitezy-david-pinter-bence-dezsi-csaba-andras | 2024-06-16 15:00:00 | true | null | null | HVG |
Ötszázmillió forint osztalékot szavazott meg magának a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti (Padme) alapítványa saját vagyonkezelőjétől, az Optima Zrt.-től. Ez nem igazán látványos summa, ha azt vesszük, hogy a 2023-as évet az Optima 4,3 milliárd forintos profittal zárta.
A Padme tavaly 3,4 milliárd forintnyi bevételből gazdálkodott, amiből kétmilliárdot áldozott deklarált támogatási céljaira, például egyetemi programokra. (Egy évvel korábban 3,9 milliárdnyi bevételéből 2,4 milliárdot osztott ki.)
Az alapítvány csak a jegybanktól 2014-ben kapott 266 milliárd forintos vagyon hozamaiból jótékonykodhat, a tőkéhez nem nyúlhat. Profi vagyonforgatást feltételezve tíz év alatt a vagyonnak minimum a duplájára kellett volna híznia, ebből pedig évi pár milliárdnál sokkal több juthatott volna a támogatásokra. Ám még | Így kerülnek az MNB átláthatatlan milliárdjai az adófizetőktől a Matolcsy-körhöz | Az MNB alapítványi vagyonát úgy kezelik, mintha valóban elvesztette volna közpénz jellegét. Nem tudni, pontosan mennyit gyarapodott, de a pénzszivattyú-hálózat feltérképezhető. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240617_hvg-mnb-alapitvany-atlathatatlan-milliardok-kozpenz-matolcsy-adam | 2024-06-17 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |