Datasets:

K-Monitor

/

kmdb_classification

like 0

Follow

K-Monitor Egyesület 2

Bár elvileg 2026 augusztus végéig még igényelhető pénz az uniós helyreállítási alapból, az óra egyre jobban ketyeg Magyarország számára, amely az EU-ban egyedüliként nem kezdte meg még a terv végrehajtását - közölték lapunkkal EU-források abból az alkalomból, hogy Brüsszelben közzétették az RRF-források felhasználásáról szóló éves jelentést.A rendelkezésre álló keret 41 százalékát, 265,4 milliárd eurót tudtak lehívni augusztus végéig az EU tagállamai a még 2021-ben a koronavírus-válság hatásainak ellensúlyozására létrehozott helyreállítási és stressztűrőképességi eszközből (RRF), és ha nem törik meg a lendület, év végén háromszázmilliárd euró fölött járhat a számláló.Idén felgyorsult a helyreállítási források lehívása a tagállamokbanA kifizetések gyorsuló tempójára mutat rá többek között az Európai Bizottság által csütörtökön bemutatott éves jelentés, amely különösen a vissza nem térítendő támogatások folyósítása terén mutat gyors előrehaladást (48 százalékát a keretnek már átutalták a tagállamoknak), az eszköz kölcsönrészének lehívása ugyanakkor meglehetősen komótosan megy, alig haladja meg a harminc százalékot. A koronaválság miatt létrehozott, az EU történetében először közös adósságkibocsátáson alapuló eszköz eredetileg több mint nyolcszázmilliárd eurós vissza nem térítendő támogatásból és hitelből állt, de mivel a kölcsönökre viszonylag mérsékelt volt az igény, végül 650 milliárd eurós keretben állapodtak meg.Az egyes tagállamokra az RRF-ből kiszámolt összeget legkésőbb 2026 végéig kell felhasználni, és hacsak a kormányok időközben nem hosszabbítják meg a határidőt, több ország esetében is fennáll a veszélye annak, hogy a források egy része bennragad. Ez különösen érvényes arra a Magyarországra, amelynek van ugyan jóváhagyott nemzeti helyreállítási terve, de egészen addig még hozzá sem kezdhet a végrehajtásához, amíg nem teljesíti maradéktalanul az úgynevezett 27 kiemelt célt, uniós zsargonban szupermérföldkövet. Ennek szükséges, ám nem elégséges feltétele az uniós forrásokat övező magyar korrupciós veszély miatt 2022 decemberében megindított jogállami feltételességi eljárás lezárása.Ehhez kapcsolódóan: Csihi-puhi helyett politikai leszámolás Orbán és Von der Leyen közöttVészesen fogy az időMivel a kormány az Európai Bizottság szerint továbbra is adós egy sor, az uniós pénzek biztonságát garantáló intézkedés elfogadásával és főleg végrehajtásával, vészesen fogy az idő az ablakba kitett helyreállítási források felhasználására. A Szabad Európának nyilatkozó források szerint az óra egyre hangosabban ketyeg. Az utolsó fizetési kérelmeket 2026. augusztus 31-ig lehet benyújtani. Elméletileg ugyan elképzelhető, hogy a magyar kormány az utolsó pillanatban egyszerre nyújt be minden számlát (aminek előfeltétele az eljárás lezárása), a teljes keret kifizetése azonban szakemberek szerint gyakorlatilag szinte kivitelezhetetlen. A tagállamok évente két-két kifizetési kérelmet nyújthatnak be a támogatásra és a kölcsönre, de mindegyikhez több tucat mérföldkőnek és célnak kell eleget tenniük. Zömében gazdasági és adminisztratív reformokról van szó, a reformokért a beruházások logikájából kiindulva.Márpedig a helyreállítási pénzek viszonylag lassú tagállami lehívásának éppen az az egyik oka, hogy a benyújtott kérelmek elbírálása - ami aprólékos ellenőrzést von maga után - gyakran hónapokat vesz igénybe. A magyar kormánynak tehát intézményi források szerint jól felfogott érdeke volna, hogy minél előbb megteremtse az 5,8 milliárd vissza nem térítendő támogatásból és 4,6 milliárd euró kölcsönből álló pénzügyi keret lehívásának feltételeit, ellenkező esetben egyre jobban egymásra csúsznak a mérföldkövek és egyre csökken a remény az ablakba kirakott pénz felhasználására.A hazai egészségügy lehet az egyik nagy vesztes, ha elbukjuk a pénztA helyreállítási forrásokat is figyelembe véve Magyarország jelenleg nagyjából 20-21 milliárd euró elkülönített uniós forráshoz nem jut hozzá különböző okok miatt. Bár az igazságszolgáltatási reformok folyományaként az EU tavaly több mint tízmilliárd euró kohéziós politikai támogatást felszabadított (pontosan fogalmazva elérhetővé tett a pénzügyi időszak végéig), információink szerint abból mostanáig csak nagyjából 1,1 milliárd eurónyi, a kormány által benyújtott számlát térítettek vissza. Ráadásul év végén szinte bizonyosra vehető egy 1,04 milliárd euró összegű forrásvesztés amiatt, hogy és ha Magyarországnak nem sikerül elérnie december közepe előtt a jogállami feltételességi eljárás lezárását. Ez az összeg az EU által az eljárás keretében zárolt 6,3 milliárd eurós kohéziós politikai pénzügyi kötelezettségvállalás arányos (egyhatod) része.Az RRF-források elérhetetlensége nyilatkozóink szerint komoly nehézségeket okoz néhány területen, mint például az egészségügy, ahol a kormány a kohéziós politikai operatív programok helyett a helyreállítási tervbe (RRP) pakolta be a kórházfejlesztések finanszírozását. Bár elvileg itt is megelőlegezhetné a forrásokat (a későbbi visszatérítésben bízva), de megfigyelők szerint a költségvetési források hiánya miatt nem indultak el a közbeszerzések.Az EU-tagállamok közül mostanáig Magyarország egyedüliként nem tudta megkezdeni az elfogadott helyreállítási terv végrehajtását. Formailag azért, mert nem született meg az úgynevezett operatív megállapodás a bizottsággal, de a tényleges ok a feltételességi eljárásban kikötött kulcsfeltételek teljesítésének elmulasztása. Magyarország mellett Svédország sem nyújtott be fizetési kérelmet az RRF-forrásokra, négy tagállam vár az első kifizetésre: Belgium, Hollandia, Magyarország és Svédország.

Ketyeg az óra Magyarországnak a helyreállítási források felhasználásánál

Bár elvileg 2026 augusztus végéig még igényelhető pénz az uniós helyreállítási alapból, az óra egyre jobban ketyeg Magyarország számára, amely az EU-ban egyedüliként nem kezdte meg még a terv végrehajtását – közölték lapunkkal EU-források.

https://www.szabadeuropa.hu/a/ketyeg-az-ora-magyarorszagnak-a-helyreallitasi-forrasok-felhasznalasanal/33153773.html

2024-10-10 17:30:00

Szabad Európa

A Törvényszék a határozatot megsemmisítette, számos tekintetben elfogadva a felperesek érveit, így például figyelmen kívül hagyta a társaság korábbi forgalmazójához, a KITE Zrt-hez köthető tanúk ellentmondásos nyilatkozatait.Az ítélet alapján a Gazdasági Versenyhivatalnak újra kell értékelnie a bizonyítékokat, és a határozatban foglaltnál lényegesen szűkebb és enyhébb korlátozást állapíthat majd meg. A per befejezésével, illetve a perorvoslatot követően a már befizetett bírságot vissza kell fizetnie.Az ítélet jogerős. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye, de vele szemben felülvizsgálati kérelemmel lehet élni a Kúriához. A társaság még nem döntött a további lépésekről.A társaság és a KITE Zrt. között 2014 óta polgári peres eljárás van folyamatban a versenyfelügyeleti eljárás által is érintett stratégiai keretszerződés megsértése miatt a KITE Zrt. által fizetendő kötbér tárgyában. Ez a polgári per fel van függesztve a versenyfelügyeleti eljárás végleges befejezéséig."Számunkra megnyugtató ítélet született, hiszen a bizonyítékok újraértékelése és egy hatás alapú vizsgálat feltárhatja a valós történteket. Ellentmondásos és ellenérdekelt tanúvallomásokon nem alapulhat egy ilyen súlyos határozat" - nyilatkozta Bige Zoltán, a társaság stratégiai igazgatója. Hozzátette ugyanakkor: "Beárnyékolja a hírt, hogy szerepünket nem tudja a kormány megfelelően értékelni és további adókkal nehezítik működésünket egy egyébként is rendkívül bizonytalan gazdasági környezetben".

Nem bírt a GVH a Nitrogénművekkel, pert nyert Bige László

A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a Gazdasági Versenyhivatal Nitrogénművek Zrt.-t a Vj/41/2017. sz. ügyben hozott marasztaló határozatát. Az ítélet jogerős – írta a Nitrogénművek Zrt./Bige Csoport közleményében a Gazdasági Versenyhivatal 2021-es határozata tárgyában folyó közigazgatási per ítéletével kapcsolatban.

https://www.economx.hu/gazdasag/nem-birt-a-gvh-a-nitrogenmuvekkel-pert-nyert-bige.797758.html

2024-10-10 16:23:00

economx.hu (napi.hu)

Csütörtöki cikkünkben gyűjtöttük össze, hogy mekkora keretértékben kaptak megbízásokat Balásy Gyula cégei a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivataltól azóta, hogy április 3-án Polt Péter legfőbb ügyész arról tájékoztatta Vadai Ágnes DK-s képviselőt, hogy nyomozást rendeltek el hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt Balásy Gyula egyes, túlárazottnak tűnő szerződései miatt. Az azóta eltelt időszakban 102 megrendelés érkezett a birodalom cégeihez, ezek összértéke meghaladja a bruttó 100 milliárd forintot:Cikkünkhöz többször is megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot arról érdeklődve, hogy tart-e még a nyomozás, ha igen, milyen szakban van és történt-e gyanúsítotti kihallgatás. Polt Péter április 3-ai válaszában még kitért arra, hogy nem volt kihallgatás. Leveleinkre csütörtökön a rendőrség annyit közölt, hogy"a büntetőeljárás továbbra is folyamatban van a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál, azonban a nyomozás érdekére tekintettel arról további információt nem áll módunkban közölni."

Balásy-botrány: hallgat a rendőrség a gyanúsítotti kihallgatásról

Még mindig folyik a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozása Balásy Gyula egyes, túlárazottnak tűnő munkáinak ügyében. A lényegről azonban a rendőrség nem ad információt.

https://mfor.hu/cikkek/kozelet/balasy-gyula-nyomozas-kihallgatas.html

2024-10-10 12:12:00

mfor.hu

Nagy János elsőrendű vádlottra, az agrártárca korábbi helyettes államtitkárára legalább 10 év börtönbüntetést kért az ügyészség, amiért az egykori politikus korrupciós ügyletbe keveredett. Még a nyáron a vádhatóság képviselőjének álláspontja szerint a megbánást nem mutató egykori helyettes államtitkár a büntetésének kétharmadánál feltételesen szabadulhatna, emellett több milliós pénzbüntetést róna ki rá, valamint vagyonelkobzásra is tett indítványt. A mostani indítvány szerint legalább négy évvel lett magasabb a büntetése az előkészítő ülésen elhangzotthoz képest.Most a védőkön volt a sor, hogy beszédükben a vádlottak mellett és a vádirat ellen érveljenek. Nagy János és társai csak a hónap végén szólalhatnak fel az utolsó szó jogán, döntés az ügyükben pedig könnyen lehet, hogy az újévben fog csak megszületni.Felcserélt cégnevekNagy János ügyvédje, Csóka Velmira már a védői beszéde elején indítványozta, hogy az egykori politikust mentse fel a vádak alól a törvényszék, vagy előzetes mentesítésében részesítse egy felfüggesztett börtönbüntetés esetén. Ez azzal járna, hogy a vádlott továbbra is büntetlen előéletű maradna, még akkor is, ha az ítéletben kimondják a bűnösségét. A védő koncepciós eljárásnak nevezte a pert, majd vádpontokként igyekezte megcáfolni a vádiratot, amiben több kérdés is megválaszolatlan maradt, köztük:nem derült ki, hogy miért nem lehetett egyesíteni az eljárást a Székesfehérváron zajló büntetőüggyel;a lehallgatási anyagot az ügyészség nem használhatta volna fel bizonyítékként, mert jogellenesen lettek beszerezve;két cégnevet is felcserélt az ügyészség a vádiratban;a mintagazdaságnak tervezett cég vezetője, az ügy másodrendű vádlottja Nagy Jánosnál magasabb szinteken tárgyalt korábban, így az államtitkárra nem lett volna szüksége;a másodrendű vádlott cégei kiemelt ügyfélként voltak kezelve, amiért ekkor birtokkal rendelkeztek, már azelőtt, hogy Nagy Jánost kinevezték volna;Nagy János nem a pályázati pénzekért cserébe kapott öt százaléknyi részesedést az egyik cégből, hanem ő maga szállt bele anyagilag;nem tiltja jogszabály, hogy egy államtitkárnak tulajdona legyen bármelyik gazdasági társaságnál;Nagy az Agráregyetem kuratóriuma előtt nem vázolhatta a Heves megyei telkek felhasználásáról szóló ötletét, mert ekkor még nem történt meg a modellváltás, így kuratórium sem volt;az ügyész társadalomra veszélyesnek nevezte Nagyot, mire védője válaszul felsorolta a földügyek terén elvégzett munkáit és érdemeit.Nagy János 2020-ig volt az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára, majd két évvel később menesztették pozíciójából. Korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették, majd letartóztatták, végül bűnügyi felügyelet alá helyezték. Az ügyészség Nagy ellen vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat.Az első vádpont szerintMindezért cserébe ötszázalékos tulajdonrészt kapott az egyik érintett cégben, így ő is érdekeltté vált, hogy összejöjjön a beruházás. Azzal is vádolták továbbá, hogy állami földek megvásárlásában is segítette üzlettársát, az ügy másodrendű vádlottját.A másik vádpont szerint a harmadrendű vádlott még osztályvezetőként összejátszott az akkori főnökével, Nagy Jánossal, és egy vállalkozóval, hogy "lezsírozzanak" egy minisztériumi pályázatot. Az öntözésfejlesztési tanulmány elkészítésére kiírt pályázatot a megállapodásuk szerint nem az előre meghatározott nyertes cég készítette volna el, hanem az osztályvezető. A befolyó tízmilliós pályázati pénzt pedig hármuk között tervezték elosztani. A szerződést azonban nem tudták megkötni végül, mert a kiírt pályázatot a keretösszeg hiányára való hivatkozással visszavonták.Az ügyészség az elsőrendű terheltet, Nagy Jánost vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, a harmadrendű terhelttel együtt pedig társtettesként vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettével, a másod- és harmadrendű terhelteket pedig hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével vádolja.A tárgyalóba beférkőző féregA harmadrendű vádlott, az egykori osztályvezetőként dolgozó nő védője, Papp Gábor kimerítően foglalkozott azzal, hogy nagyon súlyos a büntetési tétel az ügyben, pedig az köszönőviszonyban sincs a társadalomra mért veszélyességével.A politika olyan féreg, ami mindig megpróbál befurakodni a tárgyalóterembe- jegyezte meg Papp, aki Völner Pál védője egy másik ismert korrupciós perben.Az ügyvéd kiemelte, hogy egyedül a harmadrendű vádlott ismerte el a felelősségét az ügyben, valamint tanúsított megbánást a tettével kapcsolatban. Azonban a vádirat meglátása szerint ígyis tartalmazott valótlanságokat a nővel szemben, többek között azt, hogy nem volt vezető beosztásban, a szerződéseken is csupán ügyintézőként szerepelt, valós döntést ő nem hozott. Nem látott politikai előremenetelt a plusz munkáért cserébe, csupán szakmai feladatokat látott el, amire apró félresiklásként tekint és azóta is próbálja helyesen élni az életét.Az ő esetében, valamint a negyedrendű ügyében is felmentést, majd mentességet indítványoztak a védők.(Borítókép: A Budapest Környéki Törvényszék és Budakörnyéki járásbíróság bejárata a XIV. kerületben 2020. november 21-én.

Nemsokára döntés születhet a korrupciós üggyel vádolt államtitkár perében

Nemsokára döntés születhet a korrupciós üggyel vádolt államtitkár perében - Az ügyészség szerint több száz milliós támogatással segített volna egy céget.

https://index.hu/belfold/2024/10/09/hivatali-vesztegetes-korrupcio-agrarminiszterium-budapets-kornyeki-torvenyszek-nagy-janos

2024-10-09 19:39:00

Index

Két kormányközeli cég építette fel a Dunakeszi Diáknegyedet nettó 37 milliárd forintból. A létesítményben egy 20 tantermes gimnázium, illetve egy 26 tantermes technikum és szakképző iskola található két külön tornacsarnokkal, egy közös étteremmel/konyhával, valamint egy uszodával. A Diáknegyedet idén augusztus végén a Nemzeti Tanévnyitóval avatták fel, sok gyerek már ott kezdte az idei tanévet. A technikumi tanulók oktatásához szükséges gépeket és szerszámokat azonban még nem vették meg, mert közel 2 milliárd forintba kerülnének, de csak 900 millió forint van erre a célra.A Nemzeti Tanévnyitón Dióssi Csaba polgármester mellett részt vett Tuzson Bence igazságügyi miniszter, a térség országgyűlési képviselője, továbbá Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, valamint a Dunakeszin élő Szijjártó Péter külügyminiszter is. Hankó az eseményen elmondta: "Célunk, hogy a megújult szakképzés, a magyar modell a teljes Kárpát-medence magyarságát szolgálja". A technikumi tanulóknak azonban egyelőre várniuk kell az eszterga-, fúró-csavarozó, csiszoló- és köszörűgépekre.Majdnem 40 milliárdba kerültA kormány 2021. augusztus elején írt ki közbeszerzést a Dunakeszi IV. Béla Király Gimnázium és VSZC Lányi Ferenc Technikum és Szakképző Iskola és Kárpáti György Uszoda Kialakítása tárggyal. Az összefoglaló néven Diáknegyedként futó projektre ketten jelentkeztek: a VEMÉV-SZER Kft., valamint a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Laterex Zrt. kettőse. A tendert 2022 elején a WHB-Laterex páros nyerte nettó 37,2 milliárd forintos ajánlattal.A hivatalos dokumentumok szerint a kivitelezőknek az alábbi, összesen nettó 32 ezer négyzetméter hasznos alapterületű épületeket kellett megépítenie:- 26.568,87 m2 nettó alapterületű 20 tantermes gimnázium,- 26 tantermes szakképző iskola,- mindkettőhöz egy-egy tornacsarnok,- egy közös étterem-konyha (1.784,16 m2),- továbbá 5.518,59 m2 nettó alapterületű városi uszoda.A feladat ezek kivitelezése volt "teljes körű, kulcsrakész kivitelben, a kapcsolódó sporttechnológiával, uszodatechnológiával, konyhatechnológiával, közművekkel, útépítéssel és környezetrendezéssel, a kapcsolódó uszodatechnológiai, környezetrendezési, infrastruktúraépítési munkákkal".A szerződést többször módosították, legutóbb idén júniusban. Akkor a végösszeget nettó 37,335 milliárd forintra növelték, vagyis a projekt 135 millió forinttal drágult - ez a többi hasonló NER-es építkezéshez képest elenyésző áremelés.Szerszámokra nincs 2 milliárdA Diáknegyed idén augusztus elején elkészült. A hatalmas komplexum összesen 1500 diákot tud fogadni két iskolában: a IV. Béla Gimnázium a dunakeszi Radnóti Gimnázium tagintézménye, a Lányi Ferenc Technikum pedig a Váci Szakképzési Centrumé.A beruházásért felelős Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) június végén írt ki közbeszerzést a szakmai képzésekhez szükséges eszközök megvásárlására. Az alábbi gépeket, szerszámokat és egyebeket szerették volna megvenni:- CNC megmunkáló és esztergagépek, CNC lemez megmunkálógépek és munkaállomások, CNC megmunkálóközpontok, programozható ipari robot: 71 db- Tanulói szerszámkészletek, finommechanikai szerszámkészletek: 691 db- Mérőgépek, mérőeszközök, mérőrendszerek, műszerek, analóg és digitális multiméter műszerek: 713 db- Csiszológép, köszörűgép, ütésmérő pad, prizmás hajlító, fúró-csavarozó gép: 73 db- Egyéb eszközök: 2144 dbAz eljárás nyílt volt, és összesen négy cég jelentkezett rá, mégis eredménytelenül zárult szeptember végén. A kormány ugyanis nettó 943,5 millió forintot biztosított az ÉKM-nek erre a beszerzésre, ám a legkedvezőbb ajánlat is ennek duplája, nettó 1,8 milliárd forint volt. A tenderösszegző dokumentum szerint ennyi pénz később sem lesz erre a célra:"A szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet teljes körűen nem áll rendelkezésre, valamint a forrás biztosítására a második legkedvezőbb ajánlati árnak megfelelő összegben nem kerül sor a jövőben sem."Mivel a minisztérium eleve az eljárás eredményességének feltételeként szabta a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet teljes körű rendelkezésre állását (vagy a szerződés megkötését követő rendelkezésre állíthatóságát), fedezet hiányában eredménytelen lett a tender.A nettó 1,8 milliárd forintos ajánlatot egyébként a Balázs-Diák Kft. tette, és ez csak a második legkedvezőbb volt a négy beérkezett ajánlat közül. A legolcsóbbat a TTR Invest Beruházó Kft. nyújtotta be, de az ajánlatát érvénytelennek nyilvánították, mert a cég nem mellékelt hozzá egy szükséges dokumentumot. Azt viszont nem tüntették fel, hogy a TTR mennyiért vállalta volna a gépek és szerszámok beszerzését."A legmagasabb szintű oktatás és a legmodernebb technológia"Augusztus 31-én egyébként itt, a Dunakeszi Diáknegyedben tartották a Nemzeti Tanévnyitót, ez volt egyúttal a létesítmény avatóünnepsége is.A rendezvényen részt vett Dióssi Csaba polgármester (Fidesz) mellett minden olyan fideszes politikus, aki egy kicsit is érintett a projektben. Ott volt Tuzson Bence igazságügyi miniszter (a térség országgyűlési képviselője), Szijjártó Péter külügyminiszter (Dunakeszin lakik), Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter (szakképzés), valamint Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár (közoktatás) is.Hankó a kormányzati honlapon elérhető tudósítás szerint az ünnepségen kijelentette: "Célunk, hogy a megújult szakképzés, a magyar modell a teljes Kárpát-medence magyarságát szolgálja". Rétvári azt mondta: "a kormány célja, hogy a magyar diákok egy nagyon kemény nemzetközi versenyben is világszínvonalúak legyenek".Tuzson "közölte, hogy az ország legnagyobb oktatási beruházása elkészült, nincs más hátra, mint élettel megtölteni azt". Szijjártó pedig arról beszélt: "Fejlődés csak akkor és ott lehet, ahol a legmagasabb szintű oktatás és a legmodernebb technológia kiegészíti egymást".Erdélyi KatalinCímlapkép: Szijjártó Péter külügyminiszter a Dunakeszi Diáknegyed avatóünnepségén 2024. augusztus 31-én (fotó: Tuzson Bence/Facebook)

Nincs pénz szerszámokra a tanulóknak a 37 milliárd forintból épült Diáknegyedben

A dunakeszi intézményben gimnázium és szakképzés is lesz, de a technikumi tanulóknak szükséges eszterga- és egyéb gépeket egyelőre nem tudták megvenni.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/03/nincs-penz-szerszamokra-a-tanuloknak-a-37-milliard-forintbol-epult-diaknegyedben/

2024-10-11 09:21:00

orszagszerte.atlatszo.hu

A Pécsi Egyházmegye közpénzből újíthatja fel a Paksi Balogh Antal Katolikus Általános Iskolát. Első körben nettó 724 millió, a második körben nettó 1,88 milliárd forintot fordítanak a munkálatokra. A szükséges források biztosításáról a kormány még 2021-ben döntött, amikor 2,6 milliárd forintot irányzott elő a célra. De miközben az egyházi iskolára jut (köz)pénz, addig a paksi önkormányzatnak le kellett állítania többek között a strandberuházást, visszamondani egy buszbeszerzést, és a sportegyesületek támogatását is fel kellett függesztenie. Mindezt azért, mert a kormány elvonta a várostól azt a több milliárd forintot, amit az atomerőműtől kapna iparűzési és ingatlanadóként.A Paksi Balogh Antal Katolikus Általános Iskola átalakításának és bővítésének II. ütemére írt ki hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a Pécsi Egyházmegye. A megbízásért nem volt verseny, mivel az egyház egyetlen gazdasági szereplőt kívánt csak felkérni a munkálatokra. Méghozzá azt a céget, amelyik az I. ütem feladatait is elvégezte: a Pécsi Építő és Tatarozó Zrt.-t. Ezt azzal indokolták, hogy a két beruházás valójában egy, csak két részre lett bontva, de műszakilag és pénzügyileg is szorosan összetartozik (pl. mindkettőre ugyanaz az építési engedély vonatkozik).A cég feladata most az új "A" jelű épület (tornacsarnok és oktatási szárny) megépítése, és a meglévő "B" jelű épület felújítása lesz. De a feladat részét képezi az iskola udvarának és sportpályájának felújítása, a külső közművek részleges átépítése (kiváltása) és az iskola Templom utca felőli bejáratának átépítése is. A megbízás értéke 1,88 milliárd forint.Az első ütemben a meglevő "C" jelű épület bővítését és a "D" szárny építését, valamint a meglevő konyha bontását, a külső közművek és a meglevő Templom téri útszakasz átépítését végezhette el a cég, miután a legolcsóbb, nettó 724,7 millió forintos ajánlatot adta egy nyílt eljárás során.A felújítás teljes költsége így nettó 2,6 milliárd forint, amit állami támogatásból fedezhet az egyház.A fedezetet a 1475/2021. (VII. 15.) határozatban biztosította a kormány a Gazdaság-újraindítási Alap terhére.Mindez annak fényében hat furcsán, hogy miközben az egyházi iskolákra az állam mindig talál (köz)pénzt (így például Debrecenben, Körömben vagy Tatabányán), addig új állami intézmények építésére vagy a régiek felújítására egyre ritkábban. Inkább konténeriskolákat húzatnak fel országszerte (legutóbb 18 településen), hogy orvosolják a problémákat.De Paks esetében egyéb szempontból is pikáns az eset.Milliárdokat vontak el PakstólAugusztus 14-én lépett hatályba ugyanis az a kormányrendelet, amelyben különleges gazdasági övezetet jelölt ki a város közigazgatási területén, a Paksi Atomerőműnél. A különleges gazdasági övezet helyi adókötelezettségéből származó bevétel 62,5%-a ezután Tolna Vármegye Önkormányzatát illeti, a fennmaradó 37,5% pedig Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatát. Ezzel a döntéssel a kormány kivett a település 19 milliárdos költségvetésből több milliárdot, amit Paks az atomerőműtől kapott volna.Ez annyira megviselte a várost, hogy az idei költségvetési rendeletét módosítania kellett, hogy az önkormányzat gazdálkodásbiztonsága megmaradjon:közel 1,4 milliárd forinttal kellett csökkenteni a költségvetési főösszeget.Ennek eredményeként a paksi önkormányzatnak le kellett állítania többek között a strandberuházást, vissza kellett mondania egy buszbeszerzést, és a sportegyesületek támogatását is fel kellett függesztenie.A különleges gazdasági övezet kialakítását sokan bosszúnak tartják az Orbán-kormány részéről, miután a településen ellenzéki polgármesterjelölt nyerte az idei önkormányzati választást.Katus Eszter

A kormány kivérezteti Paksot, de az egyházi iskolára azért ad 2,6 milliárd forintot

A kormány egy rendelettel elvette Paks adóbevételeinek jelentős részét, a katolikus egyház viszont közpénzből építkezhet a városban.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/09/30/a-kormany-kiverezteti-paksot-de-az-egyhazi-iskolara-azert-ad-26-milliard-forintot/

2024-10-11 09:20:31

orszagszerte.atlatszo.hu

Tavaly szavazta meg a parlament azt a törvényt, amelynek értelmében 2024 novemberétől már csak állami tulajdonú gépeken történhetnek CT- és MR-vizsgálatok az egészségbiztosítás terhére. Miniszteri engedéllyel viszont a magáncégek egy évvel tovább, vagyis 2025 november elejéig is végezhetnek közfinanszírozott vizsgálatokat, mert az új állami CT- és MR-készülékeket még meg sem vette a kormány. A tervekben 30 új CT- és 14 új MR-készülék megvásárlása szerepel, de az átállás részleteiről egy "nem nyilvános", vagyis gyakorlatilag titkos kormányhatározat rendelkezik.Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) összesen 30 db új CT- és 14 db új MR-készüléket tervez vásárolni, hogy ki tudja váltani a magáncégek berendezéseit. A beszerzések jelenleg még folyamatban vannak, vagyis még nem dőlt el, hogy kitől, mennyiért és milyen gépeket vesznek. Ráadásul a készülékek elhelyezésén is dolgozni kell még: van, ahol teljes, máshol részleges átalakítást kell elvégezni. De ennek sem álltak még neki: az OKFŐ még csak most keresi azt a vállalkozást, ami elkészítené a szükséges munkálatok terveit.44 új készüléket vesznek"Jelenleg a CT- és MRI-vizsgálatok egyharmadát végzik magáncégek, vagy úgy, hogy a kórházakban, szakrendelőkben saját, erre kialakított részlegük van, ahova az állam beutalja a betegeket, vagy úgy, hogy kórházon kívüli magánrendelőket működtetnek, és oda utalja be a pácienseket az állami egészségügy" - olvasható az Országos Kórházi Főigazgatóság által közzétett közbeszerzési felhívásban.A folytatásból kiderül az is, hogy országosan 44 helyszínre vásárolnak új készülékeket, hogy kiváltsák a magáncégek gépeivel végzett közfinanszírozott vizsgálatokat."Közfinanszírozott, nagy értékű képalkotó diagnosztikai szolgáltatásokat, vagyis MRI- és CT-vizsgálatokat 2025 novemberétől csak állami intézmény végezhet, vagyis legkésőbb a megadott időpontig meg kell valósulnia a magánszolgáltatók kiváltásának. Ennek érdekében indult el a CT- és MR-berendezések cseréjére vonatkozó program, melynek keretébenaz OKFŐ országos szinten 30 db új CT- és 14 db új MR-készüléket szerez be.A kapcsolódó eszközbeszerzések jelenleg folyamatban vannak. A szerződéskötéstől a beszállítóknak 150-180 napja lesz az adott berendezés leszállítására."Egy általunk megkérdezett radiológiai szakértő szerint ennyi új állami CT- és MR-berendezéssel a megszűnő magántulajdonú vizsgálati kapacitást kényelmesen le lehet cserélni, hiszen "jelenleg 15 CT és 11 MR berendezés az, amelyen állami finanszírozású vizsgálatot végeznek, de ilyen-olyan-amolyan magántulajdonban van".Szerinte azonban sokkal fontosabb az, hogy ezeket az új berendezéseket országszerte úgy osszák el, hogy ha már ekkora fejlesztés történik, annak eredményeként minden sürgősségi osztályt (SBO-t) üzemeltető kórházban legyen mind CT-, mind MR-berendezés.Még a tervek sincsenek megAz Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) tenderfelhívásából azonban az is kiderül, hogy nem csak nem vásárolták még meg az új gépeket, de nem is lesz egyszerű őket bevonni az állami ellátásba. Ugyanis nem csak meg kell őket venni és betenni őket egy kórházba vagy rendelőintézetbe, hanem előtte még át/ki kell alakítani a helyüket."A berendezések cseréjéhez a jelenleg rendelkezésre álló területek részbeni vagy teljes átalakítására van szükség,tekintettel arra, hogy a meglévő helyszínek a jogszabályban foglalt minimumfeltételeket nem elégítik ki,illetve a területek (60-100 m2 nagyságú) meglévő hűtési/szellőzési rendszereit autonóm rendszerekre kell átépíteni, melynek kivitelezését az eszközbeszerzéstől függetlenül fogja az OKFŐ elvégeztetni" - olvasható a szövegben.Viszont még ezeket az átalakításokat sem kezdték el, sőt: még csak most keresik azt a vállalkozást, ami elkészíti majd a munkálatok terveit: "A kivitelezési eljárás kiírásához kiviteli tervek szükségesek, melyeket az OKFŐ jelen közbeszerzési eljárás keretében kívánja beszerezni és elkészíttetni."A tendert 2024 október elején írták ki, az ajánlatokat október 17-ig várják. Utána választják ki a nyertes tervezőt, és "a kiviteli terveknek legkésőbb 2025 januárjáig rendelkezésre kell állniuk", hogy a szükséges átalakítások megtörténhessenek 2025. november 1-ig.Titkos kormányhatározat alapján zajlik az átállásA tenderkiírásban szerepelnek magasztos célok is: "Magyarország kormányának kiemelten fontos célja, hogy a közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszerben, a radiológiai diagnosztikához korszerű eszközök álljanak rendelkezésre, annak érdekében, hogy az országos egészségügyi ellátás magasabb színvonalon történő biztosítása megvalósulhasson."Viszont ami igazán érdekes, az az, hogy a szövegből fény derül egy olyan kormánydöntésre, amiről eddig nem volt semmilyen nyilvános információ."Az OKFŐ a 2217/2023 Korm.hat.-ban foglaltaknak megfelelően, ütemezetten valósítja meg a CT és MR berendezések eszközparkjának megújítását, valamint a magánszolgáltatók által nyújtott szolgáltatások kiváltását."- olvasható a tenderkiírásban. Vagyis létezik egy kormányhatározat, ami a CT- és MR-vizsgálatok államosítását szabályozza. Csakhogy nem tudni róla semmit.A 2-es sorszámmal kezdődő ("kétezres") kormányhatározatokat ugyanis nem jelentetik meg a Magyar Közlönyben, mint a többit, vagyis nem kerülnek nyilvánosságra. Elvileg tehát nem titkosak, de mégis, hiszen a bennük szereplő döntés csak az érintettek szűk köréhez jut el - ebben az esetben például az OKFŐ-höz. Az Orbán-kormány rendszeresen alkalmazza ezt a megoldást, ha azt szeretné, hogy egy-egy döntése ne kerüljön nyilvánosságra.Még egy évük van az átállásraAhogy azt tavaly ilyenkor megírtuk, egy 2023 nyarán elfogadott törvénymódosítás értelmében nemsokára már csak állami intézmények végezhetnek CT- és MR-vizsgálatokat, a magánszolgáltatókkal kötött szerződéseket megszüntetik.A jogszabály szerint az átállás idén, 2024. november 1-jén történt volna meg, de volt egy kiskapu is a szövegben: eszerint "ellátási érdekből", kérelem alapján az egészségügyért felelős miniszter (jelenleg Pintér Sándor belügyminiszter) engedélyezhet plusz egy évet. Vagyis ha másképp nem lehet megoldani, akkor még 2025. november 1-ig végezhet egy-egy magáncég államilag finanszírozott képalkotó vizsgálatokat.Idén tavasszal kicsit csavartak a szabályokon. A tavalyi törvénymódosításban ugyanis az szerepelt, hogy az egyedi kérelmeket 2024. május 1-ig kell benyújtani a belügyminiszterhez, aki július 1-ig dönt róluk.A határidő közeledtével, 2024. április elején viszont felkerült a kormányzati honlapra egy kormányrendelet tervezete, miszerint "amíg nem áll rendelkezésre elégséges állami kapacitás", egyedi engedélyekkel szerződhessen az állam magáncégekkel CT/MR-vizsgálatokra. A tervezetben nem volt határidő, tehát elvileg bármeddig meghosszabbíthatták volna a magáncégekkel a szerződéseket, csak a mellékelt hatásvizsgálati lapon szerepelt, hogy a 2024. november 1. és 2025. november 1. közötti időszakra gondoltak.Ezt akkor sok hírportál úgy értelmezte, hogy a kormány elhalasztja az átállást egy évvel, pedig a 2025 novemberéig történő hosszabbítás lehetősége már eredetileg is benne volt a jogszabályban. Csupán annyi történt tavasszal, hogy a tavalyi törvényszövegben szereplő kivételt főszabállyá tették volna egy alacsonyabb rendű jogszabállyal. Végül azonban ez a rendelet tervezet maradt, nem lépett érvénybe.Május elején azonban megjelent egy másik kormányrendelet, miszerint az egyedi kérelmeket 2024. május 1. helyett július 1-ig kell benyújtani a belügyminiszterhez, aki július 1. helyett augusztus 31-ig dönt róluk. Az indoklás szerint azért tolták ki ezeket a határidőket, hogy"a közfinanszírozott ellátás folyamatossága a jogalkotó eredeti szándékának megfelelően megvalósulhasson".Jelenleg tehát itt tartunk. Idén augusztus 31-ig eldöntötte a kormány, hogy 2024. november 1. után mely magánszolgáltatókkal hosszabbít szerződést CT- és MR-vizsgálatokra 2025. november 1-ig. Vélhetően mindegyikkel, hiszen az új állami gépeket még nem vették meg. A magáncégek berendezéseit kiváltó állami készülékek beszerzése jelenleg folyamatban van, az Országos Kórházi Főigazgatóság pedig keresi azt a tervezőt, aki az új gépek elhelyezéséhez szükséges átalakítások terveit elkészíti 2025 januárjáig.Utána kell majd keresni kivitelezőket, akik elvégzik a munkálatokat 2025. november 1-ig. Ha közben rendben megérkeznek az új állami gépek, akkor meg is történhet az átállás, és utána már nem fognak magáncégek végezni közfinanszírozott CT- és MR-vizsgálatokat.Tovább nőhetnek a várólistákAhogy az idén májusi kormányrendeletben szerepel: "az állami egészségügyért az állam folyamatosan helytáll, ezért az állam a jövőben maga biztosítja a közfinanszírozás alá eső ellátásokat." Tavaly októberben írtunk arról részletesen, hogy az egészségügyi szakemberek úgy vélik, hogy a magáncégek kiebrudalása a rendszerből a várólisták növekedésével fog járni, ezáltal a Magyar Orvosi Kamara közleménye szerint "rontja a daganatos, a mozgásszervi, valamint a szív- érrendszeri betegek gyógyulási esélyeit."Az állami egészségügyben pedig már most is hónapokat kell várni egy CT- vagy MR-vizsgálatra. Emiatt aki teheti, elmegy inkább a magánellátásba, ahol a felmérni kívánt testrésztől függően egy CT-vizsgálat ára 25 és 100 ezer forint között, egy MR-vizsgálaté pedig 45-150 ezer forint között mozog. Aki ezt nem tudja kifizetni, az kénytelen kivárni a sorát az állami kórházakban.Erdélyi KatalinCímlapkép: Új MR-készülék az átadása napján a Debreceni Egyetem MR Diagnosztika épületében, Debrecenben 2023. október 18-án. (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Titkos kormányhatározat szabályozza a CT- és MR-vizsgálatok államosítását

30 új CT- és 14 új MR-készüléket vesz az állam a magáncégek gépeinek kiváltására, de az átállás részleteit egy titkos kormányhatározat tartalmazza.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/10/titkos-kormanyhatarozat-szabalyozza-a-ct-es-mr-vizsgalatok-allamositasat/

2024-10-11 09:46:47

orszagszerte.atlatszo.hu

Magyar Péter és testvére, Magyar Márton szinte egyidőben dolgozott a Volánbusz Zrt.-nek - adta hírül csütörtökön aPropeller. Hozzátették azt is, Magyar Márton 2023. február 1. és 2023. december 31. között állt jogviszonyban aVolánnal.A Magyar Nemzet megtudta, mire vették fel és mennyiért alkalmazták Magyar Péter testvérét az állami vállalatnál.Magyar Mártonnal kommunikációs tanácsadói szerződést kötött a cég, a megállapodás havi 750 ezer forintról szólt.Magyar Márton tehát úgynevezett külső kommunikációs munkatársként több mint nyolcmillió forintra tehetett szert tizenegy hónap alatt. Úgy tudjuk, Magyar Mártont az akkori vezérigazgató vette fel a társasághoz.Fontos egybeesés, hogy a két testvér lényegében éppen egy időben kapott állást a Volánnál: Magyar Mártonnal 2023 februárjával kötöttek szerződést, Magyar Pétert pedig márciusban nevezték ki a cég igazgatósági tagjává. Nagyjából egyszerre is távoztak: előbbi az év végével, utóbbi november 30-án. További sajátos hasonlóság, hogy a Volánbusznál - kevesebb, mint egy év alatt - Magyar Márton nagyjából 8,2 milliót szerezhetett meg, Magyar Péter majdnem ugyanennyit, 7,7 millió forintot.Azt egyelőre homály fedi, hogy Magyar Márton a havi 750 ezer forintért pontosan milyen munkát végzett, ellenben az már tudható, hogy Magyar Péter hogyan dolgozott a Volánnál a maga havi 945 400 forintjáért.A Magyar Nemzet ugyanis megismerte az igazgatósági ülésekjegyzőkönyveit, ezek pedig arról árulkodnak, hogy a tagságának időszakára eső 12 döntés harmadán Magyar Péter nem működött közre az igazgatóság munkájában. Alig szólt hozzá a témákhoz, szinte mindent megszavazott, miközben akadtak megrázó felvetései. Egy alkalommal lényegében a jegyárak emelése, máskor pedig a vonalbezárások mellett érvelt.Nem a Volánbusz Zrt. volt az egyetlen állami tulajdonú cég, ahol a Magyar-testvérek útja keresztezte egymást.Ahogy korábban a Magyar Nemzet isbeszámoltróla, a napokban az Átlátszó nyilvánosságra hozta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatát, amelyben a Magyar Péter vezette Diákhitel Központ szerződéseit tekintették át.A 2021-es vizsgálat többszörösen túlárazott megállapodásokra, kamu megbízásokra és ajánlatkérésekre, eleve borítékolható győztesekre bukkant.A jelentésből kiderült, hogy a Diákhitel Központ akkori beszállítója volt a PlanB Magyarország Kft. is, amelyről aMédia1írta meg, hogy akkoriban éppen a cég munkatársa volt Magyar Péter öccse. A Tisza Párt mai vezetője 2019 júniusában vette át a Diákhitel Központ vezérigazgatói posztját, nem sokkal később, 2019. augusztus elsejétől testvére a PlanB alkalmazottja lett. Az is kiderült, hogy a kft. mintegy hat hónapon át foglalkoztatta Magyar Mártont projektmenedzserként, és ezért havi 300 ezer forint fizetést kapott. Magyar Péter testvére - a Tisza Párt tájékoztatása szerint - 2020 februárjában maga mondott fel, de azt nem írták meg, miért döntött így.Ezek szerint a Diákhitel Központnál ugyanaz történt, mint utóbb a Volánnál: ahol Magyar Péter vezető volt, onnan a testvére, Magyar Márton, ha áttételesen is, de pénzhez jutott.A Kehi által nyilvánosságra hozott szerződések között van több PlanB Kft.-vel kötött megbízás 2019 decembere és 2020 decembere közötti időszakra vonatkozóan. A hivatal szerint a cég rendkívül drágán dolgozott, így például írtak egy 40 oldalas - kétes minőségű - tanulmányt a Z-generációról négymillió forintért, ami százezer forintos díjat jelent oldalanként.Egy másik esetben 4,4 millió forintot kaptak a Diákhitel Központtól egy 18 diából álló előadásért.A Kehi tájékoztatása szerint egy faültetéssel kapcsolatos projektet is 14,8 millióért végzett el nagyjából 500 ezer forint helyett az a vállalkozás, amely Magyar Péter öccsének ismunkát adottjórészt abban az időszakban.A Diákhitel Központ kétes szerződései miatt a rendőrség hűtlen kezelés gyanújával február ótanyomoz.

Havi 750 ezret kapott a Volánbusztól Magyar Péter öccse, amikor Magyar Péter a cég igazgatóságában ült

Havi 750 ezer forintért végzett kommunikációs tanácsadói feladatokat a Volánbusznál Magyar Péter öccse. Magyar Márton ugyanabban az évben dolgozott az állami vállalatnak, amikor Magyar Péter a cég igazgatóságában ült, s mindketten összesen nagyjából nyolcmillió forintot markolhattak fel. De nem a Volán az egyetlen köztulajdonban álló cég, ahonnan mindketten adott esetben nem is kis summához jutottak: miközben Magyar Péter a Diákhitel Központot vezette, testvére az egyik olyan beszállítónál dolgozott, amelynél vaskos túlárazást állapított meg az állami ellenőrzés.

https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/havi-750-ezret-kapott-a-volanbusztol-magyar-peter-occse-amikor-magyar-peter-a-ceg-igazgatosagaban-ult

2024-10-11 07:00:32

Magyar Nemzet (MNO)

Számlázási láncokat működtető bűnszervezet tevékenységét szakította meg a napokban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága, közölte a hatóság a Szegederrel. A költségvetésnek okozott közel 2 és fél milliárd forintos vagyoni hátrány a nyomozóknak köszönhetően teljes egészében megtérült.A bűnszervezet irányítói több, összehangoltan működő számlázási láncot hoztak létre, amelybe még rokonaikat is bevonták. A felszámolt céghálózat a haszonhúzókat anyagi ellenszolgáltatásért cserébe fiktív költségszámlákkal látta el, amelyekkel csökkentették adófizetési kötelezettségüket.A bűnözői csoport tagjai megosztották egymás között a feladatokat. Egyesek az ügyvezetők beszervezésében vettek részt, mások fiktív számlákat állítottak ki, de volt, aki a banki tranzakciókat hajtotta végre, a "visszajáró" pénzösszegeket osztotta ki, vagy egyéb adminisztrációs tevékenységet látott el. A bűncselekmény elkövetésében két könyvelő és egy okiratszerkesztő ügyvéd is közreműködött.A hatóság hárommilliárd forintot meghaladó összegben zárolt bankszámlákat, gépjárműveket, mezőgazdasági gépeket és ingatlanokat, köztük egy 600 millió forintra becsült luxusvillát is. A kutatások során több mint 80 millió forint értékű készpénz is előkerült, amit a nyomozók lefoglaltak.A dél-alföldi pénzügyi nyomozók 24 embert hallgattak ki gyanúsítottként, 8 főt - köztük két könyvelőt is - őrizetbe vettek, a bíróság pedig kivétel nélkül elrendelte letartóztatásukat. A nyomozás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt folyik. Az ügynek még nincs vége, további gyanúsítások várhatók.

Milliárdos adócsaló hálózatot számolt fel a NAV, lefoglaltak egy 600 milliós luxusvillát is

Nyolc főt őrizetbe vettek a fiktív számlás csalás miatt, de az ügynek még nincs vége, további gyanúsítások várhatók.

https://szegeder.hu/megye/2024-10-11/milliardos-adocsalo-halozatot-szamolt-fel-a-nav-lefoglaltak-egy-600-millios-luxusvillat-is/6708d33047d3c037265dd616

2024-10-11 11:39:42

szegeder.hu

Lejár november 20-ával a bérleti szerződése a parkolási rendszert adó szoftvernek a XII. kerületben. Októbertől a Kétfarkú Kutya Párt elnöke vezeti a kerületet,Kovács Gergelyeldöntötte: új szerződéseket köt új partnerekkel, továbbá "lecseréli a fél városházát".Ennek az átgondolatlan ámokfutásnak esik áldozatául az eddig bevált, kényelmi szolgáltatásokkal kiegészített parkolási rendszer. A hegyvidéki önkormányzat közlése szerint a leendő polgármester alaptalan vádaskodásai meghiúsították azt a közbeszerzést, ami a biztonságos, szünet nélküli folytatást biztosította volna.A városüzemeltetéssel foglalkozó önkormányzati Fáber Kft. szeptemberben tárgyalásos közbeszerzést készített elő, ügyelve arra, hogy az új vezetést ne korlátozza ajánlati kötöttség, és a szerződés minden érdemi paraméterét, a műszaki tartalmat, az időtartamot is az új vezetés határozhassa meg. A Fáber Kft. tárgyalásos közbeszerzési eljárása szerint az ajánlatkérő, azaz október 1. után az önkormányzat új vezetése szabadon módosíthatja a kiírási feltételeket, a műszaki tartalmat és a határidőt is.Az ajánlati kötöttség csak a tárgyalási szakasz lezárása után bekért végső ajánlat benyújtásával áll be, bőven az új ciklusban.Az új vezetésnek lehetősége van két és fél év helyett egy évre, hat hónapra vagy akár három hónapra rövidíteni a szerződés időtartamát. Amennyiben ezt nem teszik meg, leáll a parkolási rendszer. Ez a mozgástér azonban nem volt elégKovács Gergelynek, a megválasztott polgármester megtámadta a kiírt közbeszerzést, ami helyett nyílt pályáztatást ígért - ám ennek már a győztesét is előre bejelentette a sajtóban. A megnevezett cég a IX. kerületben működteti a parkolást, ott, ahol Kovács élet- és párttársa az alpolgármester.Kovács Gergely a közbeszerzés meghiúsulásával napi hétmillió forint parkolási bevételt veszélyeztet.A Jófej Közteres szolgáltatás is hiányozni fog a helyieknek, ami számos büntetést spórolt meg. Aki megkapta az sms-t és a megadott türelmi időn belül megszüntette a szabálytalanságot, arra nem rótták ki a bírságot a kerületi közterület felügyelők. Nem csak ezért fájhat a hegyvidékiek feje, Kovács korábban megszellőztette: drasztikusan megemeli a kerületi lakosok parkolás díját, ami jelenleg évi 2000 forint. Kovácstízszeresemelésről beszélt.

Sokba kerülhet a kutyapárti polgármester a Hegyvidéken

Napi hétmillió forint parkolási bevételtől eshet el a XII. kerület. Kovács Gergely leendő polgármester, ugyanis meghiúsította azt a közbeszerzést, amely a parkolási rendszer folyamatos, biztonságos működését biztosíthatta volna. A parkolási számítógépes program bérléséről szóló szerződés ugyanis hamarosan lejár. Ha nincs időben új szerződés, akkor leáll a teljes parkolási rendszer Hegyvidéken.

https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/sokba-kerulhet-a-kutyaparti-polgarmester-a-hegyvideken

2024-09-27 04:50:00

Magyar Nemzet (MNO)

A szeptember 19-én megjelent Magyar Közlönyben szerepel az a kormányrendelet, ami 130 pontban listázza azokat a projekteket, beruházásokat, amelyektől a kormány visszavonja a korábban odaígért támogatásokat vagy többletforrásokat.A rendelet hatályon kívül helyezi azt a 2018-as határozatot is, amely a Sorsok Háza Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye - Európai Oktatási Központ megnyitásához szükséges intézkedésekről szól.A kormány 2013-ban döntött a holokauszt áldozatainak emlékét megőrző új központ, a Sorsok Háza létrehozásáról a volt Józsefvárosi pályaudvar helyén. Megnyitóját eredetileg 2014. április 16-ra, a holokauszt magyarországi emléknapjára, a vészkorszak hetvenedik évfordulóra tervezték. A szűkös határidő miatt a megvalósítás már akkor is kétesnek tűnt.Az épületet végül 2015-re húzták fel, a megépítés költsége 7,5 milliárd forint volt.Józsefváros akkori polgármestere, Kocsis Máté el is látogatott akkor az elkészült Sorsok Házába, és úgy nyilatkozott: "Építészetileg is és tartalmában is, koncepciójában is egy olyan figyelemfelkeltő, egy olyan megdöbbentő alkotás lett, ami kifejezetten Józsefváros büszkeségévé válhat abban az értelemben, hogy valóban egy olyan tudást ad át, amely tudás nélkülözhetetlen a mai fiatalok számára is."A projektért felelős Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és más zsidó szervezetek között szakmai és politikai vita támadt a kiállítási koncepció miatt. Mivel nem jutottak megegyezésre, a nyitás elmaradt.2018-ban szeptemberében döntött a kormány arról, hogy a Sorsok Házát az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába helyezi, működtetőjének és üzemeltetőjének is a hitközséget jelölte ki. Kétmilliárd forint támogatást ítélt oda az építtetési munkák befejezéséhez, valamint a kiállítási és tartalomfejlesztési koncepció megvalósítására. A mára visszavont határozatban a kormány 2019. végéig adott határidőt az emlékhely megnyitására.A 2018-as döntés után azonban a projekt felelőse, Köves Slomó, az EMIH vezetője időről időre arról tájékoztatott, hogy a megnyitás tolódik, mert a koncepció kivitelezéséhez szükséges anyagi források nem állnak rendelkezésre.A részletes kiállításkoncepciót 2021-re elkészítették, ami teljes terjedelmében elérhető azóta a Holokauszt Múzeum honlapján - nyilatkozta Köves Slomó a Klubrádiónak a napokban. Kiderült, a Sorsok Házáról a 2022-es választás előtt egyeztetett utoljára a kormánnyal, a mostani döntésről nem értesítették sem megelőzőleg, sem utóbb.Szerinte a kormányzat azért vonta vissza a Sorsok Házát érintő határozatot, mert a "kormány ebben a kifeszített költségvetési helyzetben úgy gondolta, talán vannak ennél fontosabb dolgok is". Ettől függetlenül úgy véli "ez egy nagyon fontos ügy. Ez az oka annak, hogy másfél-két éve azt is felajánlottuk a kormánynak, hogy ha erre nincs költségvetési forrás, akkor külföldi támogatóink bevonásával és saját forrásból is megcsinálnánk, ha már ennyi munkát beletettünk."A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, Grósz Andor korábban azt javasolta a kormánynak, hogy a Sorsok Háza a Páva utcai Holokauszt Emlékközponttal egybevonva valósuljon meg. Köves Slomó szerint, ha ez a megoldás, akkor legyen ez, ugyanis őket nem az intézményi keretek érdeklik, hanem az, hogy érték szülessen. "Ha ehhez bárki bármit hozzá tud tenni, akár tartalmilag, akár forrásilag, ahhoz teljes nyitottsággal állunk."Józsefváros polgármestere, Pikó András szerint a most elkaszált Sorsok Háza-beruházás a szakszerűtlen, inkompetens, de mindig nagyravágyó kormány működésének tökéletes szimbóluma. "Mi jól ismerjük a végiggondolatlan, másokra oktrojált állami beruházásokat a kerületben - pedig lehetne központi beruházásokat értelmesen, végiggondoltan és hozzáértő módon is elvégezni: az érdekelt csoportok bevonásával, a helyiekkel való egyeztetéssel, a célok pontos meghatározásával. Ehelyett vagy durva és agresszív beavatkozások, vagy elfelejtett szellemprojektek kísérik az állam útját, amerre látunk a kerületben."Pikó úgy véli, a Sorsok Háza kudarca azonban ennél többről szól: "a Fidesz tökéletes emlékezetpolitikai meghasonulásáról. A nemzeti kultúrpolitika célja számukra nem más, mint megnyerni a történelmet: ez pedig mindig megbosszulja magát."Fotók: Karancsi-Albert Rudolf

Meg sem nyitott, de lehúzták a rolót: eldőlt a Sorsok Háza sorsa

A Sorsok Háza a holokauszt gyermekáldozatainak emlékhelyéül és oktatási központként szolgált volna.

https://jozsefvarosujsag.hu/meg-sem-nyitott-de-lehuztak-a-rolot-eldolt-a-sorsok-haza-sorsa/

2024-09-29 15:13:10

Józsefváros újság

Néhány hete ismét megjelentek és házkutatást tartottak a 99 Mozgalom ügyében vizsgálódó nyomozó hatóság munkatársai a főpolgármester jogi főtanácsadójának, Tordai Csabának a belvárosi ügyvédi irodájában - értesült a Magyar Nemzet. Tordaihoz korábban már kétszer is kiszállt a hatóság, elsőként tavaly novemberben, amikor forrásaink szerint okirat-hamisítás gyanúját erősítő bizonyítékokatfoglaltak le.Az ügyben érdeklődtünk az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészségnél, tőlük a következő választ kaptuk:"a kérdezett, költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő bűnügyben az eljárás érdekeire is figyelemmel arról áll módunkban tájékoztatni, hogy a nyomozó hatóság - ügyészi indítványra beszerzett - bírói engedély birtokában 2024. szeptemberében ismét kutatást tartott egy ügyvédi irodában.A Karácsony Gergely alapította és a 2021-es előválasztási kampányát, illetve miniszterelnökké választását elősegíteni hivatott 99 Mozgalom bűncselekménygyanús adománygyűjtése miatti botrány azt követően robbant ki, hogy feloldották a titkosítás alól a Nemzeti Információs Központ (NIK) jelentését, amelyet a 2022-es országgyűlési választások külföldi befolyásolásáról készítettek.A beszámolóból egyebek mellett kiderült, hogy a mozgalom pénzügyeit intéző Perjés Gábor 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között összesen tizenkilenc alkalommal készpénzben fizette be 506 millió forintnyi összeget a szervezet számlájára, döntően euróban és angol fontban. A jelentés szerint "összesen 917 695 euró és 3900 angol fontkészpénzbefizetés valósult mega számlán a vizsgált időszakban".Karácsony Gergely a jelentés után kis, majd nagy ládikákban gyűjtött "mikroadományokról" kezdett beszélni. Az ügyben - amelyben a 99 Mozgalom számlavezetője, az OTP is feljelentést tett - költségvetési csalás, pénzmosás és hamis magánokirat felhasználása gyanújával zajlik nyomozás az adóhatóságnál. Perjést mindezek miatt hónapokkal ezelőtt okirathamisítással gyanúsították meg.A bank feljelentését egyébként egy belső vizsgálat előzte meg. A pénzintézet vizsgálata lényegében megállapította, hogy az adományládákba nem is férhetett bele annyi pénz, amennyi a Perjés által bemutatott jegyzőkönyveken szerepelt.Kiderült az is, hogy a nagyrészt euróban és fontban lévő bankjegyek újak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak voltak. A bank által feltárt adatokból arra lehet következtetni, hogy "mikroadományokról"szó sem lehetett.

Házkutatást tartottak Karácsony bizalmasának ügyvédi irodájában

Újabb házkutatást tartottak a közelmúltban Karácsony Gergely jogi főtanácsadójának, Tordai Csabának ügyvédi irodájában – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, ez a hatósági intézkedés is a „mikroadományok“ meséjéről elhíresült 99 Mozgalom ügyében költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával zajló nyomozással összefüggésben történt.

https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/hazkutatast-tartottak-karacsony-bizalmasanak-ugyvedi-irodajaban

2024-10-02 13:58:54

Magyar Nemzet (MNO)

Bontani kezdte a beruházó a Szilassy úton álló Preisich Szanatórium, az egykori Tündérhegyi Pszichiátria elővédelem alatt álló épületét. Erről Kovács Gergely a XII. kerület MKKP-s polgármestere számolt be egy Facebook-posztban. Mint írta,az épület elővédelem alatt áll, zajlik az értékvizsgálati folyamat 2026-os határidővel, aminek lezárultáig nem lenne szabad hozzányúlnia a tulajdonosnak az épülethez.Ehhez képest, bár korábban a tulajdonos képviselője azt írta neki, hogy "veszélytelenítés keretében romok és veszélyes hulladékok eltakarítása és elszállítása, valamint tereprendezés, minimális földmunka zajlik", a polgármester a helyszínen arról értesült, hogy már az épület bontásának is nekiláttak.Kovács Gergely közölte, "A Kormányhivatal bevonásával mindent megteszünk, hogy a bontást állítsák le. Ha ezt nem sikerül elérni, akkor változtatási tilalom alkalmazásával legalább az újabb lakópark megépülését meg fogjuk akadályozni."Az ingatlan jelenleg a Tündérhegy 2023 Kft. tulajdonában van, amely mögött a Hearts Vagyonkezelő Alapítvány és a HoldOn Investment Kft. áll. Előbbi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezetője, Szivek Norbert családjának érdekeltsége. A csoport ezenkívül további lakóparkos projektekben is érdekelt, így például a Szent János Kórház felett, illetve a II. kerületi Apáthy-szikla mellett.

Gazdaság: 2026-ig nem tehetnék, mégis bontani kezdték a legendás pszichiátria festői épületét a Hegyvidéken | hvg.hu

Elővédelem alatt áll, mégis bontani kezdték a Tündérhegyi Pszichiátria épületét a XII. kerület polgármestere szerint.

https://hvg.hu/gazdasag/20241011_tunderhegyi-pszichiatria-preisich-szanatorium-ingetlan-illegalis-bontas-xii-kerulet-kovacs-gergely-szivek-norbert

2024-10-11 13:04:00

HVG

Miközben Magyarország még sok-sok évre van attól, hogy nettóbefizetővé váljon az Európai Unióban, s életszínvonal tekintetében csigatempóban közelít a nyugatihoz, Orbán Viktor nemzetközi terjeszkedése nagyon is sokba kerül a magyar adófizetőknek. A Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoportjának nyári megalakulása mögött sem feltétlenül csak a "szuverenitás" miatti közös aggodalmat, vagy Európa keresztény értékeinek megvédésére való törekvést kell keresni.2022-ben derült ki, hogy Marine Le Pen, aki 2017-ben és 2022-ben is megmérkőzött az elnökválasztáson Emmanuel Macronnal, 2021 októberében, budapesti látogatásán Orbán Viktorral megállapodhatott arról, hogy a budapesti pénzből támogatják a kampányát. A Mészáros Lőrinchez köthető pénzintézet, az akkori MKB 10,6 millió eurós hitelt folyósított az elnökválasztási kampányához. Le Pen, aki már nem a francia szélsőjobboldali párt, a Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke, hanem a frakcióvezetője, évekkel korábban egy orosz banktól kapott pénzügyi támogatást. E két hitel forrása jelzi, mely országok, politikusok érdekében állt a francia szélsőjobb megerősítése. A politikus ellen vizsgálat indult a 2022-es kampányköltései miatt, és azóta nincs már rászorulva a nemzetközi hitelre, pártja 126 mandátumot szerzett a képviselőházban a júniusi-júliusi választáson, és jelentős állami támogatásban részesül. A RN ugyan jóval enyhített oroszbarát álláspontján az Ukrajna elleni agresszió és azóta, hogy Jordan Bardella került a párt élére, de ezek alapján végképp nem meglepő, hogy a többi között a Fidesz által fémjelzett PFE-hez csatlakozott az EP-ben.Vizsgálat indult Marine Le Pen 2022-es kampányköltései miatt, amelyekhez a Mészáros-féle banktól kapott hiteltItt a bizonyíték, Mészáros Lőrinc bankjától kapott 10,6 millió eurós hitelt a francia szélsőjobboldali Marine Le PenEgy másik "patrióta" párt, a spanyol Vox is elismerte, Mészáros Lőrinc bankja, az MBH két részletben folyósított nekik először 6,7 milliós, majd 2,6 millió eurós, összesen 9,3 millió eurós hitelt a tavalyi önkormányzati és általános választások finanszírozására. Pepa Millán, a szélsőjobboldali párt szóvivője azzal indokolta a hitelkérelmet, hogy Spanyolországban lehetetlen finanszírozáshoz jutni. "Nem tudom, hogy ez a bank közel áll-e Orbánhoz vagy sem, azt tudom, hogy magyar bank" - mondta. Hogy tényleg nem tudta-e, ez azért nagy kérdés. Millán ugyanis nagyon is jól ismeri a magyar kormány politikáját, személyesen ő maga büszkélkedett ezzel. Idén márciusban, amikor a Fidesz-közeli, civilnek álcázott szervezetek zászlóshajója, az Alapjogokért Központ megnyitotta első Magyarországon kívüli irodáját Madridban, az eseményen felszólaló Millán lelkesen dicsérte a magyar kormány politikáját, s annak "importját" szorgalmazta az abortusz kérdésében.A spanyol Vox elismerte, hogy 3,6 milliárd forintnyi kölcsönt kapott a Mészáros Lőrinc-féle szuperbanktólA Vox eddig eltitkolta, mely pénzintézettől kapott támogatást, megsértve ezzel a spanyol politikai pártok finanszírozásáról szóló törvényt. Amikor az El País napilap ennek miértjére kereste a választ, a párt szóvivője azt válaszolta, nem akar "hozzájárulni bizonyos bankok démonizálásához", ami azt sugallja: valami fogalma mégiscsak volt arról, mely körökhöz köthető a pártját támogató pénzintézet.A támogatás nyilvánosságra kerülése más megvilágításba helyezi a Vox júliusi kilépését a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vezette Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportból, s átlépését a Patriótákhoz. Egyre nyilvánvalóbb, mi állhatott e lépés mögött. Akkor a spanyol párt bejelentése meglepetést is keltett, mert már az ECR képviselőcsoportjának döntése után közölte a döntést, ráadásul még alelnöki tisztséget is kapott. Másrészt a Vox sosem volt oroszbarát párt, sőt Santiago Abascal korábban bírálta is a Vlagyimir Putyinhoz kötődő erőket az emigrációban élő katalán szeparatista politikus, Carles Puigdemont támogatása miatt. A Vox átlépése nélkül Giorgia Meloni frakciója lenne a harmadik legerősebb az EP-ben, nem a Patrióták.A spanyol parlamentben már korábban is téma volt a Vox és Orbán Viktor szoros kapcsolata. Pedro Sánchez miniszterelnök áprilisban így csattant fel a törvényhozásban a Vox-elnök felé fordulva: - Melletted áll a szélsőjobboldali internacionálé, amelynek élén Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll. Sanchez bírálta a Vox elnökét amiatt is, amiért Abascal egy rossz szót sem volt hajlandó mondani a magyar kormányfőről, aki - mint fogalmazott - "az Európai Unió Vlagyimir Putyin elleni intézkedéseinek fő akadálya". Juan García-Gallardo, a Vox alelnöke tavaly januárban "Spanyolország ostrom alatt: konzervatív válaszok az államcsínyre" címmel tartott konferenciát az MCC budapesti székházában, amelyben Pedro Sánchezt "a brüsszeli bürokraták kezében lévő bábnak" nevezte. García-Gallardoval egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt a spanyol Rodrigo Ballester, az Európai Bizottság korábbi tisztviselője és az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője, akit Csák János volt oktatási miniszter idén márciusban nevezett ki két évre a "magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős" miniszteri biztosának.Egyelőre teljes bizonyossággal nem lehet állítani, hogy más, az PfE-hez tartozó pártról nem derül ki valamiféle magyar finanszírozás. A Chega szélsőjobb portugál párt elsők között jelentette be csatlakozását a "hazafiakhoz", amely összesen 12 tagpárttal rendelkezik.Célkeresztben a Balkán és már CsádMiközben a magyar kormány illetékesei rendre azzal vádolták a külföldi országokat, hogy sértik a szuverenitásunkat, a magyar kormány nem csak szavakkal, pénzügyi támogatásokkal is jelezte: minden további nélkül beleszól más országok belügyeibe.Az Orbán-kormány folyamatosan nyújt pénzügyi támogatást a boszniai Szerb Köztársaságnak. A magyar miniszterelnök rendszeresen találkozik Milorad Dodikkal, a köztársaság szeparatista vezetőjével. Legutóbb szeptember 12-én fogadta, amikor további 26,5 millió eurónyi támogatás folyósítását jelentették be. Tavaly augusztusban 118 millió eurós támogatásról állapodtak meg. Ebből 70 millióval azt a kiesett pénzt pótolják, amit Németország épp Dodik szeparatista politikája miatt nem folyósított.Kezd kínos lenni, már otthon sem kedvelik Orbán Viktor szerb barátjátSzeptember közepén fogadta el a szkopjei parlament azt a törvényjavaslatot, amely szerint Észak-Macedónia 500 millió eurós hitelt vesz fel Magyarországtól. A Magyar Export-Import Bank által nyújtott kölcsönt 15 év alatt kell visszafizetni 3,25 százalékos kamattal. A balkáni állam a májusi választás után lett újra a magyar kormány nagy barátja. A voksolást azon pártszövetség nyerte meg, amelynek legnagyobb politikai ereje a nacionalista VMRO-DPMNE. Ez a 2018-ban Magyarországra menekült volt kormányfő, a hazájában távollétében hét éves börtönnel sújtott Nikola Gruevszki pártja.Egymilliárd eurós hitelt adhat Magyarország Észak-Macedóniának, miután a Gruevszki-féle párt került hatalomraSzerbiában is számos magyar érdekeltség van, immár a magyar kormányfő veje, Tiborc István mondhatja magáénak a belgrádi irodapiac tíz százalékát. A magyar kormányközeli befektetések kedvelt célpontja Szlovénia is: 2022-es adat szerint 1,5 milliárd eurót fektettek be a szomszédos országban. Ez több szektort érintett. A magyar TV2 tulajdonosa például 5 millió eurót fizetett a Planet TV-ért, a részben magyar állami tulajdonú Mol pedig 301 millió eurót az ÖMV benzinkút hálózatáért. Orbán Viktor Janez Jansa volt kormányfő pozícióit próbálta erősíteni.Idén februárban jelentették be, hogy Magyarország 200 millió eurós hitelszerződést kötött Csáddal, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy magyar katonákat küldenek az afrikai országba.Szijjártó Péter: 200 millió euró értékű kötött segélyhitel-programot indít Magyarország CsádbanOrbán Viktor fogadta Csád elnökét, közös műveletek lehetőségéről is tárgyalnakA magyar kormány hibrid megoldásokkal is segít azoknak, akik hasonló autoriter, nacionalista, euroszkeptikus irányvonalat követnek: a tavaly szeptemberi szlovák választás előtt feltűnően megnőtt a menekültek száma a magyar-szlovák határon. A menekültektől való félelem gerjesztése is hozzájárult az Orbánnal jó kapcsolatokat ápoló Robert Fico pártja, a Smer győzelméhez.

Az Orbán-kormány segít, magyar adófizetői pénzből terjeszkedhet az európai szélsőjobb

A Patrióták Európáért (PfE) EP-frakció már két pártjának politikusairól derült ki, hogy a budapesti kabinet közvetítésével kaptak támogatást. S az sem kizárt, hogy a lista még nem teljes.

https://nepszava.hu/3252166_orban-kormany-tamogatas-szelsojobb-franciaorszag-spanyolorszag-patriotak-europaert

2024-10-02 19:45:00

Népszava

Újabb induló a "Ki a legpofátlanabb polgi" versenyen: Verőce polgármesterét ugyan újraválasztották, az előző ciklus utolsó rendkívüli - szeptember 27-i - ülésén azonban megszavaztatott magának háromhavi végkielégítést, és a ki nem vett szabadságok megváltását, összesen mintegy három millió forintot - írja csütörtöki Facebook-posztjában Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő néhány részletet is közöl Oroszi Beáta jegyzőnek a polgármestert magasztaló előterjesztéséből.A település önkormányzatának honlapján olvasható előterjesztés eredetileg A polgármester jogviszonyával kapcsolatos tájékoztatás címet viselte, de szerzője valójában hosszasan próbálja alátámasztani a juttatásokat. - Grauszmann György polgármester 10 éve Verőce község első embere - tudatja a dokumentum, aláhúzva: "Újraválasztásai mögött nyilvánvalóan településvezetői munkája elismerése áll, nem is célja jelen előterjesztésnek ezen eredmények felsorolása".- Polgármesterként a település folyamatos fejlesztése áll munkájának középpontjában, a pályázati lehetőségek maximális kihasználása mellett. A pályázati anyagok összeállítása, tervezések, engedélyeztetések lebonyolítása sok munkát és szervezést, egyeztetést igényelnek. A beruházásokon túlmenően az egyéb önkormányzati feladatokban is hathatósan vállal szerepet, koordinálja és irányítja az önkormányzati munkavállalókat, közfoglalkoztatottakat. Kiváló kapcsolatot tart fenn a környező települések polgármestereivel, szakhatóságokkal, állami szervek képviselőivel. Nem ritka, amikor munkakörébe nem tartozó feladatokat végez, például traktort vezet az éjjeli órákban, hogy reggelre a főbb utak hómentesek legyenek, vagy éppen iskolai versenyre szállít diákokat - sorolta a jegyző, kiemelve, hogy "Grauszmann György polgármester szabadidejét sem kímélve, a község érdekeit szem előtt tartva végzi munkáját".Az előterjesztésből az is kiderült, hogy a település vezetőjének 37 nap ki nem vett szabadságát fizetik ki 780 ezer forintos havi fizetése alapján, emellett háromhavi végkielégítés jár neki Oroszi Beáta szerint az önkormányzati törvény alapján, s az előterjesztésben van egy rejtélyes utalás is, arra, hogy bizony még jutalmat is javasolnak a polgármesternek újraválasztása alkalmából. Azt egyelőre nem tudni, hogy végül hogyan döntött a képviselő-testület, de a jegyző arra felhívta a képviselők figyelmét, hogy "a jutalom évi mértéke nem haladhatja meg a polgármestert megillető illetmény vagy tiszteletdíj hat havi összegét".Paks bukott fideszes polgármestere 63 milliós végkielégítést adott a főjegyzőnek, már a párttársai is besokalltakBúcsúzóul még ki is semmiznék a státusztörvény miatt távozó tanárokat, van, akinek 30 év munkaviszony után egyhavi végkielégítést adnakHathavi jutalmat szavazott meg a fideszes önkormányzat Sárospatak leváltott polgármesterének

Hadházy Ákos: Pofátlan végkielégítést szavaztatott meg magának Verőce újraválasztott polgármestere

A jegyzői előterjesztés alapján legalább hárommillió forint ütötte a markát a független Grauszmann Györgynek, aki – amint arra a javaslat is felhívta a figyelmet –, képes volt éjjel traktort vezetni a hómentes utakért, ráadásul sofőrként még a diákokat is furikázta az iskolai versenyre.

https://nepszava.hu/3252456_veroce-polgarmester-vegkielegites-szabadsagmegvaltas-kozpenzmilliok

2024-10-03 15:35:00

Népszava

A lázálom vége: ezért számolják fel a Pázmányt PiliscsabánÉvekig tagadta a fenntartó egyetem, hogy megválik az ikonikus piliscsabai campustól, mégis ez lett a történet vége: év végéig teljesen kiürítik az épületeket. Hogy mi lesz a további sorsuk, egyelőre nem lehet tudni, azt viszont igen, hogy most racionális döntés született - ellentétben az alapítással. Elemzésünkben külföldi kihelyezett campusok példái nyomán bemutatjuk: a Pázmány bölcsészkarának kiköltöztetése eleve katasztrofális ötlet volt. Mégis kellett hozzá negyedszázad és sok milliárd forint elköltött közpénz, hogy ezt mindenki belássa. Az egykori dékán és ötletgazda, Maróth Miklós ma is tevékeny: az akadémiai kutatóintézeteket tömörítő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője.Lackfi János író, aki tizenhét évig tanított a Pázmány bölcsészkarán és egy időben kint is lakott családjával a campuson egy tanári lakásban, búcsúposztjában "Makovecz-féle hungaro-Disneyland"-nek nevezte az épületegyüttest, bár a "hangulatos" jelzővel valamelyest tompította ennek élét.A nyálkás, szürke decemberi időben hungaro-Disneyland nem is különösebben hangulatos, inkább egy disztópikus film díszletére emlékeztet. Pedig még nem teljes az elhagyatottság, zajlik a költözés. Az épületeken azonban már látszik az elhanyagoltság, itt-ott hullik a vakolat, rohadnak a fabetétek, a kert távolabbi zugaiban már senki nem nyírja a füvet. A dombtetőn álló étterem évek óta üres, a teraszon gyom nő a kőlapok réseiből. A Marillac Szent Lujzáról elnevezett kollégium belső udvara kihányt bútorokkal van teli, a Stephaneum előtt a teraszon egy kazal oktatási dokumentum és néhány floppylemez várja, hogy konténerbe kerüljön. Makovecz Imre főműve, a hatalmas, ferdén dülöngélő főépület, amelynek a megítélése annyira megosztotta az építészet iránt érdeklődőket és a használókat is, már zárva van. A jövőről egyelőre csak annyit lehet biztosan tudni, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megígérte: a parkon átvezető sétányt nem zárják le, mert a falu csak ezen keresztül tudja gyalogosan megközelíteni az Aldi áruházat. A 10-es főút mellett ugyanis nincs járda.Ha a január 1-től az épületegyüttest átvevő állam tényleg kezdeni akar valamit az egykori Pázmáneummal, mindent alaposan fel kell újítania, és át is kell építenie, mivel más funkcióra az egyetemi épületek nem használhatók. Persze egyetemnek se, ahogy az mostanra kiderült.Másodszor fizetnének ezzel ki súlyos milliárdokat az egykori alapító dékán, Maróth Miklós álmára, aki a rendszerváltás után kitalálta, hogy a katolikus egyetem bölcsészoktatásának a várostól távol, Piliscsabán kell zajlania. Az elképzelést támogatták az akkori egyházi vezetők, dr. Gál Ferenc, az első rektor, Csíky Gábor egyetemi főépítész, az Antall-kormány és a Makovecz Imre által vezetett Makona építészközösség, de az építkezés motorja Maróth volt. Akkoriban adott interjúkban büszkén emlegette, hogy a piliscsabai campus létrehozása és az építkezést finanszírozó állami források kilobbizása elsősorban az ő érdeme."A zajos világvárosból való kiszakadás a tanulmányok örömén túl sokkal több élményt rejt a »természet lágy ölén«. Szerintem lassan mindenki belátja, hogy ez inkább előny, mint hátrány" - foglalta össze a kiköltözés filozófiáját az Új Embernek 1997-ben. Az ingázás gyakorlati problémáját mellékesnek látta, mivel a campusnak saját vonat-, illetve buszmegállója van, a "járatok sűrűsödtek, a magyar közlekedési viszonyokkal reálisan számolva lehet megtenni a 25 km-es távolságot."A piliscsabai táborozásra nem a körülmények kényszerítették az egyetemet, hanem filozófia rejlett mögötte: az egyetem alkosson saját világot, amely védelmező burokként veszi körül a hallgatókat, akik ideális esetben a campushoz tartozó, apácarendek által fenntartott kollégiumokban töltik diákéveiket, sőt az oktatók egy része is a telek legtávolabbi zugában felépült három tanári házban él. Nyüzsgés helyett elmélyülés, nagyváros helyett természet, és díszletként az organikus építészet művelői által megálmodott különös épületcsoda a maga tornyaival, kupoláival és diadaloszlopaival. Egy hely, ahol minden épületnek ősi alapítást sejtető latin neve van: Augustineum, Catharineum, Iustineum, Abrosianum, sőt a Tanulmányi Osztály is Quaestura, a menza pedig Refectorium.Ezek a középkorias nevek azonban mind frissen épült, vagy az egykori szovjet laktanya blokkjaiból frissen átalakított házakhoz tartoztak. Az építkezés története jól nyomon követhető a házakon elhelyezett emléktáblákon:A campus zöme az 1990-es évek második felében épült, csak a főépület, az Auditorium Maximumot magában foglaló monumentális Stephaneum kivitelezése húzódott át a következő évtizedre, mivel méretei próbára tették az egyház és az egyetem lehetőségeit. Mire 2001-ben átadták, az alapítók közül már senki nem volt hivatalban, és az egyetem Gál Ferencet követő rektora, Erdő Péter egyáltalán nem lelkesedett sem Makoveczért, sem a projektért. Mégis kénytelen volt befejezni, mert már annyi pénzt költöttek rá (akkori áron 1,3 milliárdot), hogy nem maradhatott félbe.Ez általában is igaz a piliscsabai egyetemi kísérletre:hiába vált az idő múlásával nyilvánvalóvá, hogy az egész alapvetően elhibázott, a beleöntött pénz és beton mennyisége miatt senki nem vállalhatta fel, hogy a kudarcot elismerje.A Pázmány alapítása valódi rendszerváltó vállalkozás volt. A szervezkedés 1989 végén kezdődött, 1990-ben katolikus értelmiségiek (köztük Erdő Péter teológus, a jelenlegi esztergomi érsek) egyetemi alapítványt hoztak létre, és 1991-ben a régóta működő Hittudományi Akadémia keretei között bölcsészoktatást indítottak. A következő évben került sor a bölcsészkar megalapítására. Az oktatás a Ménesi úton indult el egy volt zárdaépületben, de a Piliscsabán felhagyott szovjet laktanya 19 hektáros területét az alapítvány már 1991 májusában ingyenesen megkapta a kormánytól.A Pázmány állami támogatással építkezni kezdett, és az 1994-es tanévet már Piliscsabán kezdték. Akkor még csak négy szak volt: magyar, történelem, szlovák és latin, de a következő években az épületegyüttes bővülésével együtt gyorsan gyarapodott a képzések száma is. Az 1990-es évek vége és a 2000-es évek első fele az expanzív növekedés időszaka volt a magyar felsőoktatásban. Mindenki egyetemre akart járni, és a kapuk szélesre nyitásával erre lehetőséget is kaptak a fiatalok. Az addig elitképzésnek számító felsőoktatásból tömegoktatás lett, és ahogy akkoriban mondták, a diploma lett az új érettségi.A Pázmány bölcsészkara eredetileg nem erre a modellre jött létre, hanem klasszikus műveltséget nyújtó, katolikus elitintézménynek szánták, de a tömegesedés segítette a megkapaszkodást, és el is fedte a helyszínválasztásban rejtő problémákat. A folyamatosan bővülő diáklétszám igazolta az egyetem létét, és erre hivatkozva mindig lehetett forrást szerezni a nagy építkezésekre. Bajától Gyöngyösig sok más intézmény is egyfajta Gründerzeit-, vagyis alapítási lázban égett, ami új campusokban öltött testet.A PPKE-BTK körülbelül 700 hallgatóval indult el 1994-ben, de 1998-ban már kétezer diák volt Piliscsabán, 2001-ben pedig háromezer. A növekedés látszólag igazolta a tíz évvel korábbi döntést, a kar és a campus életképesnek tűnt. A baj akkor következett be, amikor az évtized második felétől a kibővült felsőoktatási kínálat és a demográfiai hullámvölgy együttes hatása miatt a diákok már válogathattak, hogy melyik intézményt válasszák. És egyre többen meggondolták, hogy megéri-e csak azért órákat utazni minden nap, hogy szép természeti környezetben tanuljanak, vagy kiköltözni egy faluba (noha Piliscsaba 2013 óta város), ahol az egyetemen kívül nincs semmilyen szórakozási lehetőség és közösségi tér. És ahol előfordul, hogy este 10 órakor a kollégiumot fenntartó apácarend egyik tagja végigmegy a szobákon és ráoltja a lámpát felnőtt, huszonéves fiatalokra.Készítettünk egy grafikont a felvi.hu adatai alapján a kar népszerűségének alakulásáról 2001-től kezdve:A felső vonal a jelentkezők számát mutatja 2001-től kezdve máig, az alsó pedig az első helyes jelentkezőkét, ez utóbbi azért különösen fontos, mert azt mutatja, hányan voltak azok, akik igazán a Pázmány bölcsészkarán akartak tanulni, és nemcsak B vagy C opcióként kényszerültek az egyetemre. Jól látszik, hogy a kar története három szakaszra osztható. Nagyjából 2005-ig tart a lendületes bővülés időszaka, amit azonban erős visszaesés követ. Ebben a középső szakaszban 2008-tól ugyan elindul egy lassú felívelés, de 2013-ban megtörik: ez az a sorsdöntő év, amikor az akkori dékán, Botos Máté meggyőzi az egyetem vezetését, hogy muszáj elindítani a beköltözést Budapestre. A kar népszerűsége ezután gyorsan helyreáll, és azóta is stabilan magas.A statisztikát látva teljesen érthető, miért döntöttek úgy, hogy lépni kell: a Pázmány bölcsészkara az első tíz év dinamikus fejlődése után elvesztette korábbi vonzerejét, a kínlódás akkor már nyolc éve tartott, és úgy tűnt, hogy végleg beszorul a másodvonalbeli intézmények közé. Az első helyes jelentkezők alacsony száma egyben azt is jelezte, hogy a legtehetségesebb diákok szívesebben választanak más intézményeket. A Pázmányt különösen zavarhatta a később induló és sokáig jóval gyengébb, viszont a fővárosban működő versenytárs, a református Károli megerősödése.Ráadásul megváltozott a diákok életmódja, egyre jellemzőbb lett, hogy dolgoznak egyetem mellett: a munkát vállaló hallgatók aránya 2013-ban már 40 százalék körül járt. Számukra nem kényelmi kérdés volt, hanem egyszerűen megoldhatatlan akadályt jelentett a rendszeres ingázás. Fizetős szakot Piliscsabán már egyáltalán nem lehetett indítani, pedig nyilvánvaló volt, hogy Budapesten erre is lenne igény.Úgy értékelték a helyzetet, hogy a kar a campus foglya lett, és valahogy ki kell szabadítani.A fenti statisztika a konkrét jelentkezői számokat mutatja, de ugyanez a tendencia látszik, ha a karnak a felsőoktatási intézmények között elfoglalt pozícióját nézzük. A PPKE-BTK első helyes jelentkezések száma szerinti helyezése az intézményi rangsorban így festett:2001: 65. 2004: 28. 2008: 55. 2013: 32. 2016: 16. 2020: 11.Ez még jobban mutatja, hogy a 2013-ban megkezdett elköltözést Piliscsabáról mennyire visszaigazolta az élet.De miért nem működött Maróthék koncepciója?A piliscsabai campus életképességéről szóló vitában gyakran felvetődött az építészet szerepe. Miután kiderült, hogy a Pázmány részben beköltözik, a Makovecz-tanítvány Őrfi József 2014 elején arról írt, hogy az épületegyüttes funkcionális gyengeségei okozhatták a kísérlet kudarcát:"Ezek a házak használati értéküket tekintve valószínűleg nem tudnak naprakész választ adni egy mai egyetem számára. Az egymástól elszórtan telepített, külön épületek a lehető legkedvezőtlenebbek hőtechnikai szempontból. Ha sok a lehűlő felület, drága a fűtés, gazdaságtalan a működtetés. A rendszerváltás után épült házak feltehetően nincsenek túlzottan hőszigetelve."A használók rengeteget panaszkodtak az épületek különféle hibáira, amelyek részben a sajátos építészeti formákból fakadtak, mint az előadótermek rossz akusztikája, vagy az állandó beázás, részben pedig abból, hogy a tervezők mintha elhanyagolták volna a használati szempontokat a szimbolikus utalások sokasága mellett. Hiányoznak a kellemes közösségi terek, szűkösek a közlekedők, soha nem épült meg az egyetemi sportközpont, a dombon elszigetelten álló étterem 2012-ben végleg tönkrement, utána már csak egy kismenza maradt, ahova a helyi kifőzdéből hozták az ételt.Az egyetem vezetését nyomasztotta a magas, évi 250 millió körüli rezsiköltség, mivel hatalmas fölösleges tereket kellett kifűteni. A Stephaneum belső terét látva eszükbe juthatott a mondás: "Mindegy, Makovecz mit tervez, a végén úgyis templom lesz belőle."Ráadásul az olcsó anyagokból kapkodva kivitelezett, viszont részletgazdag épületek már húsz év alatt eljutottak odáig, hogy esedékes lett volna az első nagy felújítás, ahol újabb milliárdokért kellett volna megoldani a technológiai korszerűsítést és kiküszöbölni az eredeti hiányosságokat.Mégsem ez a kudarc fő oka. Ha ugyanez az épületegyüttes Lágymányoson áll, soha nem hagyják sorsára. És ha a világ legjobban funkcionáló, legtakarékosabb egyeteme épül Piliscsabán, akkor is könnyen lehet, hogy ugyanez a vége.Az egyetem ugyanis városi műfaj.A piliscsabai kísérlet védelmezői előszeretettel emlegetik a nagy parkokba ágyazott, történelmi hangulatú brit és amerikai egyetemi campusokat. Ez azonban félreértés. A legendás brit és amerikai egyetemek valóban zöld campusokban működnek, de azokat eleven egyetemi városok veszik körül.Ha kilépünk a Harvard Egyetem kapuján, ez a környezet fogad:Ez a jelentősnek igazán nem mondható Princeton városka:És talán nem fair, mert ilyen gyönyörű hely valóban kevés van a világon, de mutassuk meg, mit látnak az oxfordi diákok, ha elhagyják a campusukat:Ehhez képest a piliscsabai campus portáján kilépve ebbe az inspiráló környezetbe érkezünk:A három fotó önmagában is elég magyarázat arra, miért volt ez az ötlet reménytelenül elhibázott az elejétől fogva.A világ leghíresebb egyetemei közül tényleg több olyan van, ami nem nagyvárosban működik, de ezek a civilizált és vonzó egyetemi városok valójában Pécshez vagy Veszprémhez hasonlítanak szolgáltatásaikat és hangulatukat tekintve, nem Piliscsabához. Olyan helyek, ahol egy diák két óra között az üres idejében elmehet kávézni, pizzázni, ruhát, könyvet, telefont venni, ahol délután talál egy jó kiállítást, este egy koncertet, éjszaka egy bulit.Piliscsaba nem ilyen hely, ráadásul a Pázmáneum ténylegesen nem is Piliscsabán van.A telek, ahol a campust építették, kivételesen alkalmatlan egyetem céljára. Nemcsak az a baj vele, hogy nincs Budapesten, hanem az is, hogy elszigetelt még a községtől is. Amikor a Pázmány Piliscsabát választotta, optimista cikkek jelentek meg arról, hogy egyetemfalu születik. Az 1990-es évek elején az akkori polgármester, Kasza Péter egész községközpontot terveztetett Makoveczékkel. Az akkori nyilatkozatok szerint azt remélték, hogy a falu és az egyetem szoros szimbiózisban lesz, mivel a kollégiumokban lakó vagy magánházaknál szobát bérlő fiatalok felélénkítik a község életét, új szolgáltatások épülnek ki miattuk, az egyetemi oktatók házakat vesznek - ebben bízva álmodott piacteret, vendéglősort, fogadót, bevásárlóközpontot a faluvezető. A diákok "tudvalevőleg inkább az órákon pihennek, egyébként majd a községgel ismerkednek és élik a boldog diákéletet" - jósolta az Új Magyarország 1992-ben, az egyetemalapítás táján.Mindebből semmi nem lett, az egyetem és a falu között nem alakult ki szorosabb kapcsolat, és az első évekre még jellemző szobabérlések is megszűntek. Nem csoda. A campusról nincs kedve az embernek Piliscsaba központjába begyalogolni. A 10-es út mentén fizikailag is lehetetlen, az Egyetem utcán nem az, de 22 perc séta egy kopár, végtelen kertvárosi utcán az első kávézóig. Miért menne így a faluba bárki?A Pázmáneum telke száz évig katonai tábor volt, teljesen zárványszerű, elszigetelt hely, amelyet két oldalról erdős dombok, délről pedig a barátságtalan 10-es út határol. Az út túloldalán lévő Aldi és a benzinkút van csak a kerítésen túl elérhető közelségben.Valójában a projekten az első repedés nem sokkal az alapítás után megjelent. Az természetes, hogy a Hittudományi Kar nem költözött ki a pesti belvárosból, ahol 1805 óta működik a Papnevelde épületében. De amikor 1995-ben létrejött harmadikként az Állam- és Jogtudományi Kar, ők is Budapesten rendezkedtek be a Szentkirályi utcában, noha eredetileg az volt a terv, hogy a fokozatosan bővülő egyetem mindegyik új kara Piliscsabára kerül. Természetesen a campus még épülőfélben volt, így a jogászoknak volt kényelmes hivatkozási alapjuk: nem is fértek volna el kint.Makovecz azonban észrevette, hogy ezzel máris jelentősen csorbult az eredeti koncepció. Az építésznek az ezredfordulóra súlyosan megromlott a viszonya az egyetem Maróthot váltó vezetésével, mindenekelőtt Fröhlich Ida dékánnal és Erdő Péter rektorral, aki évekre leállította a Stephaneum építését a pénzhiány miatt, törölte az egyetemi templom tervét és egyébként is fenntartásai voltak Makovecz antropozófiai eredetű jelképvilágával szemben. Az építész 2003-ban dühös cikket írt a Magyar Demokratába, amiben többek között felrója a jogi kar dékánjának, hogy "azt a furcsa elvet vallotta, hogy az egyetem teljesen önálló karokból áll, és így minden ésszerű központosítási elképzelést csírájában elvetett." Még jobban nehezményezte, hogy az 1998-ban alapított Információs Technológiai Kar (ITK) sem volt hajlandó Csabára menni. "Az egyetem szégyenletes tárgyalássorozat után az ITK-t kivonta Piliscsabáról, és budapesti helyszínt keresve számára végképp nem kívánta a Stephaneum épületére fordítani anyagi forrásait."Az ITK végül a Práter utcában rendezkedett be. A 2002-2004-ben Balázs Mihály tervei szerint elkészült minimalista, kortárs stílusú épület mintha a piliscsabai mesevilág tagadása lenne, de ennél lényegesebb, hogy a Pázmány most már több helyszínen működött széttagoltan. Idővel maga a BTK sem maradt egységes: 2008-ban beleolvadt az esztergomi pedagógusképző főiskola, és amikor 2012-ben létrejött a régészeti tanszék, az is Esztergomba került.Mindez precedenst jelentett, amikor 2013-ban döntés született a bölcsészkar fokozatos beköltöztetéséről Budapestre. Valószínű, hogy már ekkor tudták: ez középtávon Piliscsaba felszámolását jelenti. Az egyetem vezetői nyilvánosan viszont tagadták, hogy erről van szó."A PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Budapestre történő költözésével kapcsolatosan az utóbbi időben több helyen megjelent találgatások alapvetően tévesek. A PPKE nem kívánja feladni a piliscsabai kampusz működtetését és az ott folyó képzést" - nyilatkozta Szuromi Szabolcs rektor 2013 decemberében a Népszabadságnak.Hivatalosan csak a "budapesti jelenlétet erősítették" azzal, hogy néhány nagyon népszerű szakot fővárosi képzési hellyel hirdettek meg: a pszichológiát, szociológiát, a nemzetközi tanulmányokat és a politológiát. A lehetőséget az adta, hogy 2010-ben megüresedett a Sophianum hatalmas épülete a Mikszáth téren, amit a tulajdonos Szent Szív nővérek nem tudtak hasznosítani, az egyetem viszont megvett, és elkezdett lépésről lépésre felújítani. 2014 elején már bölcsészhallgatók 35 százaléka Budapesten tanult.Attól kezdve, hogy Piliscsaba a józsefvárosi Palotanegyedben kiépülő új campusszal versengett, a sorsa meg volt pecsételve, mert minden szak be akart jönni. A tanészékvezetők pontosan tudták, hogy az általuk vezetett képzés akkor marad versenyképes és lesz vonzó a jobb minőségű diákok számára, ha bent hirdetik meg, ezért mind azért lobbiztak, hogy valahogy beférjenek a Mikszáth térre, illetve a Tárogató úton bérelt másik oktatási épületbe. Piliscsaba az elmúlt hét évben csendben fogyott el.Ha volt is eredetileg komoly szándék a campus megtartására, ezt kiölte az egyetem vezetőiből minden idők leghosszabb vasútfelújítása. A Pázmáneum bedőlését nem lehet pusztán az esztergomi vonal végtelen építési munkálataival megmagyarázni, de kétségtelen, hogy a 2012-ben elindított, és rengeteg csúszással csak 2018-ra lezárult projekt megadta a kegyelemdöfést. Pont egy olyan időszakban vált nagyon nehézkessé a campus megközelítése Budapestről az elviselhetetlenül nyűgös pótlóbuszozás miatt, amikor egyébként is csökkent a jelentkező diákok hajlandósága az ingázásra és a kiköltözésre."A budapesti képzési helyszínek megnyitásával a piliscsabai campus hallgatói létszáma az elmúlt években fokozatosan csökkent. Míg 2015 őszén csaknem ezer hallgató folytatott a campuson tanulmányokat, addig a jelenlegi költözés már csak alig több mint kétszázötven hallgatót érint" - válaszolta a Válasz Online kérdésére az egyetem kommunikációs vezetője.2018 áprilisában kormányhatározat született a Pázmány "széttagoltságának megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről", ami kimondta, hogy az állam ingyenesen átadja a Magyar Rádió egykori épületegyüttesét (Pollack Mihály tér 4-6. alatti volt Esterházy-palota, 8. és 10. alatti volt Károlyi-palota, a Bródy Sándor utca 5-7. és a Szentkirályi utca 25/A, 25/B és 27. szám alatti épületeket) a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának.Ennek ellenére a rektori hivatal még 2019 nyarán is azt mondta a Népszavának, hogy "az Egyetemnek nincs olyan terve, hogy megválik a piliscsabai campustól.", sőt azt mondták, hogy a szakok ottani meghirdetése többéves elköteleződést jelent. Közben a karaván haladt tovább, idén tavasszal az Országgyűlés elfogadta a 2020. évi XVI. törvényt, ami tényleg átadta a Rádió épületeit az egyháznak, de már azt is tartalmazta, hogy az év végével a piliscsabai campus ingatlan cserébe állami tulajdonba kerül.A költözés most már annyira sürgős lett, hogy az egyetem meg sem várta, hogy a Rádió helyén megépüljön az új campus, 2019 nyarán bejelentették, hogy bérbe veszik a Műegyetem Z épületét a BME-től.Mi történhetett? Valószínűleg csak annyi, hogy közben történt egy újabb vezetőváltás, és távoztak az egyetem éléről azok az emberek, akiket kötöttek a korábbi kijelentéseik Piliscsaba megtartásáról.Az egyetemnek új rektora és új nagykancellárja van, a piliscsabai campus egykori megalapításában egyikük sem vett részt: érzelemmentesen meghozhattak egy racionális stratégiai döntést a széttagoltság megszüntetéséről. Szerencsés a pillanat, mivel a kormány hajlandó kifizetni még egy nagyszabású egyetemi fejlesztést. A Palotanegyedben egy kivételesen jó adottságú, elegáns belvárosi épületegyüttes került a Pázmány birtokába, ahol a következő években történelmi környezetű, de modern campust építhet ki Budapest formálódó egyetemi negyede kellős közepén, egy-két perc sétára az ELTE BTK, a Károli és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár épületeitől. Új történet kezdődik, amit a lassanként málladozó, üres "kolonccá" vált Piliscsaba csak akadályozott volna.Nyitókép: A Stephaneum épületegyüttese 2020. december 10-én.

A lázálom vége: ezért számolják fel a Pázmányt Piliscsabán

A lázálom vége: ezért számolják fel a Pázmányt Piliscsabán

https://www.valaszonline.hu/2020/12/15/pazmaneum-maroth-makovecz-campus-elemzes/

2020-12-15 00:00:00

valaszonline.hu

Az utasvárókkal is jól járhat Mészáros Lőrinc plakátcége Kecskeméten. A korábban Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. a buszmegállókban kialakított és a közterületi citylight reklámhordozó felületeket értékesíti. A Mészáros-érdekeltség Budapesten és több vidéki városban is hasonló szerződéseket kötött az elmúlt években.Versenytárs nélkül uralja 2034-ig a kecskeméti buszvárók hirdetési felületeit a Mészáros Lőrinc cégbirodalmához tartozó hirdetésszervező és hirdetésifelület-kezelő Publimont Kft. A plakátcégnek nemcsak a buszmegállókban kialakított reklámhordozó felület értékesítéséből és a közterületen tucatszám található citylight reklámberendezésekből származik haszna, de még az üzemeltetési feladatokért havi átalánydíjat is fizet részére a városi tulajdonú busztársaság.Ráadásul a hirdetési cég által használatba vett több mint 300 négyzetméter reklámfelület után az önkormányzatnak évente fizetett - kevesebb mint 5 millió forint - közterület-használati díj az áfakörön kívüli. A városvezetés érve szerint a szerződés előnye az, hogy a cég a régi buszvárók helyett újakat telepít - szeptember elején 18-nak végezték el a cseréjét. Nem egyedi kecskeméti sajátosságról van szó, a fővárosban és számos vidéki városban is ehhez hasonló szerződéseket kötöttek az elmúlt években. Mondhatni, a kecskeméti önkormányzat csak lemásolta a már "működő" modellt.Nem verték nagydobraAz önkormányzat nem verte nagydobra az utasvárókról szóló és a reklámgazda-szerződést, ami nem került a bizottság elé - ezt tette szóvá Király József ellenzéki képviselő még a februári városüzemeltetési szakbizottság ülésén. Hári Ernő, a Kecskeméti Közlekedési Központ (KEKO) ügyvezető igazgatója szerint "a szerződés azért nem került csatolásra, mert az nem volt feladat".Kecskeméten az utasvarók három nagy körbe sorolhatók:a Publimont Hirdetésszervező Kft. tulajdonában jelenleg 44 buszmegálló van, a szerződés értelmében a cég elvégzi a karbantartási és üzemeltetési feladatokat;az önkormányzat 131 utasváró birtokosa, ezek között mintegy 75 régi típusú, lemez oldalfalú építmény található;használatban vannak átlátszó üvegből vagy karbonból készült várók, amelyek már nem hatályos megállapodások alapján épültek, elsősorban reklámozási célból.Nem hirdetnek közbeszerzéstAz egykor még Simicska Lajos, majd a Fidesszel történt szakítása után Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. egyre több budapesti kerület és vidéki város utasváróját és ezek reklámfelületét tulajdonolja. Olyannyira csak ez a cég létezik a vidéki városok buszmegálló- és közterületi piacán, hogy az önkormányzatok az utasvárók telepítésére általában nem is hirdetnek közbeszerzést, csupán fogadják a Publimont ajánlatát.Csepel, Budafok-Tétény, Belváros-Lipótváros, XVI. kerület, Érd, Békéscsaba, Kaposvár, Kecskemét... csak néhány azon fővárosi kerületek és vidéki városok közül, amelyek hosszú távú - 10, vagy mint a gyulai, amely 15 éves - reklámgazda-szerződést kötöttek a kormányközeli plakátcéggel. A recept szerint a kft. saját költségén új buszvárókat épít, cserébe az itt található reklámfelületeket értékesíti. A tarifatáblázata szerint - méretétől függően - egy citylight felület 160 és 400 ezer forintért, átlagosan havonta 300 ezer forintért bérelhető. Ilyenből Kecskeméten csaknem 140 található.Gyors megtérülésA felépítmények hamar megtérülnek a Mészáros-féle cégnek három okból kifolyólag is.Az óriásplakátok tudatos szabályozása egyre inkább felértékelte a kisebb citylight felületeket.Mivel a Publimont nem egyesével, hanem országos projekt keretében tömegével gyártatja a buszmegállókat, így ez is jelentős költségcsökkentő tényező.A hirdetők köre is jól meghatározható. Ha éppen nem valamelyik élelmiszerbolt hirdeti a legújabb akciós termékét, akkor a szinte folyamatos kampányüzemmód ad lehetőséget kormányhirdetések és propagandaüzenetek kihelyezésére. A hirdetésszervező természetesen a 2024. évi európai parlamenti és önkormányzati választásokkor is értékesítette a felületeit. Ám akkor igen alacsony árat kért a pártoktól: egy citylight május hónapra már 12.500 forint + áfáért volt bérbe vehető - a lehetőséggel főként a kormánypártok élhettek.320 négyzetméterért évente 4,3 millió forintMára a Publimont Kft. országszerte megkerülhetetlenné vált a nagyvárosok és a tömegközlekedési vonalak frekventált helyein - Kecskeméten is számtalan kereszteződésben, buszvárókban és forgalmas közterületi pontokon találkozunk reklámhordozó berendezéseivel. Orosházával ellentétben a kecskeméti önkormányzat legalább nem mondott le a közterület-használati díj megfizettetéséről - ennek összege havonta négyzetméterenként 2250 forint. A KecsUP közérdekű adatigénylésére adott válaszból kiderül: a Publimont mintegy 320 négyzetméterért 4,3 millió forintot fizet évente.Mészáros Lőrinc plakátcége minden bizonnyal jól jár Kecskeméten is. De csak abban az esetben mérhető össze a hirdetésekből származó bevétel és az önkormányzat által megállapított közterület-használati díj közötti különbség, ha majd a Publimont Kft. nyilatkozik a reklámbevételeiről.A közterületi reklámpiac legmeghatározóbb szereplője, a Publimont Kft. jó évet zárt 2022-ben: 11,8 milliárd forint árbevételt ért el. A gazdasági válság ellenére 2023-ban pedig még növelte is, 12,8 milliárd forintos forgalmat bonyolított le.Az önkormányzat fizet a plakátcégnekMég a februári szakbizottsági ülésen számolt be arról a kecskeméti közlekedési társaság vezetője, hogy a jogszabályi változások miatt fokozatosan "egységes szolgáltatási színvonalat kell nyújtani az utazóközönségnek" - és ennek első lépcsőfoka a Publimont Hirdetésszervező Kft. tulajdonában lévő utasvárókra 2023. december 18-án életbe lépett szerződés.A szocialista Király József arra várt választ, hogy mi vonatkozik az utasvárók üzemeltetésére. A képviselő furcsállta, hogy a város közlekedési cége fizet a Publimontnak az üzemeltetési feladatokért. Kiemelte: jó lenne körülbelül látni, mekkora a reklámbevétele a cégnek; ha ez az összeg az önkormányzathoz folyna be ugyanis, lehetséges, hogy a Városüzemeltetési Kft. is ki tudná helyezni az új buszvárókat.Egyes buszvárók üzemeltetésére és karbantartásukra azért szerződtek, mert a kihelyezett áttetsző falú, polikarbonát felületű buszmegállókat korábban "senki nem takarította" - tájékoztatta a bizottságot Hári Ernő. A városháza jogi osztályával közösen előbb felmérték a buszvárók tulajdoni helyzetét, majd miután az első 44 várónak látszott, hogy rendezett a tulajdoni viszonya, üzemeltetési szerződést kötöttek - olvasható a bizottság jegyzőkönyvében a város honlapján. Ennek értelmében a KEKO havi átalánydíjat fizet az üzemeltetési feladatok ellátásáért a hirdetésszervezőnek, de erre vonatkozóan nyilvánosan elérhető szerződést nem találtunk.Ki takarítja a buszvárókat?Az önkormányzati mérnöki iroda vezetője vázolta, a telepítést képviselői és lakossági kérés alapján teljesíti az önkormányzat, amit a műszaki-technikai feltételek, közterület-rendezés (járdaszélesítés, -megközelítés biztosítása) és az utasforgalom nagysága befolyásol. Emellett városképi szabályok vonatkoznak arra, hogy hová milyen kialakítású buszvárót helyeznek. Az egyik szerződés szerint a KEKO felel az utasváró felépítményéért és állapotáért, egy másik szerint a reklámozó cégnek telepítési, fenntartási és elbontási feladata van. "Az önkormányzat szempontjából a felépítmény fenntartása a KEKO kezelésébe kerül feladatként. A felszín, a felület köztisztasági feladatai, a csikktartók ürítése pedig marad a Kecskemét Városüzemeltetési Kft.-nél (KVÜ). Ez lett ketté bontva a buszmegállók tekintetében" - derül ki a jegyzőkönyvből.A fideszes Sipos László szerint viszont a járófelület és a felépítmény egy egységet képez, ez ugyanis egyetlen buszváró, amit legalább havonta egyszer ki kell takarítani. A Közszolgáltatás-szervezési Osztály vezetője kijelentette: az önkormányzati tulajdonú utasvárók fenntartási feladatait továbbra is a városüzemeltetés látja el, de a városüzemeltetés kapacitásaira tekintettel az egyes feladatokat megosztották.Határozatba foglalták, hogy legyen szó üveg/polikarbonát falú utasváróról vagy lemezfalúról, a KVÜ üríti ki a csikkbedobó és kommunális gyűjtőedényeket, végzi a burkolat takarítását, az eltört padok faelemeinek cseréjét és az autóbusz-megálló környezetében a fűnyírási feladatokat.Sipos László szerint a városüzemeltetés nagymértékben leterhelt, és nincs munkaerő. A Fidesz politikusa a munkaerő hiányáról a 2019-2024-es ciklus utolsó közgyűlésén is beszélt szeptemberben; akkor azt vetette fel, ezekért a fizetésekért nehéz szakembereket találni a kecskeméti városüzemeltetésre - számolt be róla a Kecsup.hu.Falusi Norbert írása

Versenytárs nélkül uralja 2034-ig a kecskeméti buszvárók hirdetési felületeit Mészáros Lőrinc érdekeltsége

Mészáros Lőrinc cége versenytárs nélkül uralja 2034-ig a buszvárók hirdetési felületeit Kecskeméten. A vállalkozás a buszmegállók és a közterületi citylight reklámhordozó felületeit értékesíti. A Publimon Kft. Budapesten és több vidéki városban is hasonló szerződéseket kötött az elmúlt években.

https://www.szabadeuropa.hu/a/versenytars-nelkul-uralja-2034-ig-a-kecskemeti-buszvarvarok-hirdetesi-feluleteit-meszaros-lorinc-erdekeltsege/33144653.html

2024-10-03 17:30:00

Szabad Európa

A pert eredetileg az önkormányzat, az érintett Szentkirályi utcai házak és egy helyi lakos, Márkus Ferenc indította, a három felperesi keresetet egy üggyé egyesítette a bíróság. Bár a felperesek korábban kérték a bontás leállítását, és azonnali jogvédelemért fordultak, ezt az Ítélőtábla korábban elutasította, így a munkálatok a per lezárása előtt megkezdődhettek. A bíróság a csütörtöki tárgyalástA helyzet összetettségét mutatja, hogy miközben folytatódik az eljárás, a bontási munkálatok már javában zajlanak, ami érdekes jogi helyzetet teremt, ha esetleg a felperes javára ítél a bíróság.Az ítélet elhalasztása azzal jár, hogy a bontás valószínűleg folytatódik tovább. A bontáshoz egy hete már nekikezdtek, eltűnt a legendás és világhírű 6-os stúdió, melyet a Nobel-díjas Békési György tervei alapján építettek, s most sitthalom. A civil aktivisták, bár elismerik, hogy egyes épületeket már végleg elvesztettek, továbbra is küzdenek több épület megmentéséért. Ezek közé tartozik a Stúdiópalota, néhány Szentkirályi utcai épület és a 22-es stúdió. Hangsúlyozzák, hogy az irodaház egyes részei, például a bunkerstúdió, még megőrizhetők lennének.A bírósági ítélet elnapolása tehát azért is probléma, mert a munkagépek nem fognak megállni - eddig sem nagyon zavarta a beruházó WHB Kft.-t, hogy ha végül visszavonják az érvényes bontási engedélyt, akkor bizony nem lenne egyszerű visszaépíteni mindazt, amit ledózeroltak.A csütörtöki tárgyalás után azt nyilatkozta a bíróság, hogy visszavonulnak az ügyről dönteni, és kiértesítik a feleket írásban. Elképzelhető, hogy szakértőt rendelnek ki - bár nem teljesen világos, hogy ezt miért nem tudták megtenni az előző tárgyalási nap után. Ha szakértőt rendelnek ki, akkor még tovább halasztódhat a tárgyalás; ha nem, akkor viszont várhatóan ítéletnek kell születni november 7-én, Józsefváros születésnapján.A civilek a romboláson túl aggódnak az azbeszt jelenléte, a bontással járó por egészségügyi hatásai miatt is. Külön problémát jelent, hogy az egyik bontandó épület fala közös egy lakott házzal. Az azbesztről egyébként tudható, ha nem bolygatják, nem veszélyes, de amikor megbontják az azbeszttartalmú anyagokat, akkor a levegőbe kerülhet rengeteg rákkeltő anyag, amit belélegezhetünk.A bontási munkálatok megkezdése után tüntetések zajlottak, sőt egy alkalommal a tiltakozók és egy kamionsofőr között is konfliktus alakult ki. Lázár János építési és közlekedési miniszter váratlanul meglátogatta a tiltakozókat, de érdemi megegyezés nem született köztük.A bontási munkálatok komoly problémákat okoznak a környéken élőknek: jelentős zaj- és porterheléssel jár, a lakók a házaik rezgésére és szerkezeti károkra panaszkodnak.Egy esetben egy szomszédos ház kertjébe több köbméter tégla is átzúdult. A projekt örökségvédelmi kérdéseket is felvet, hiszen a bontásra ítélt épületek között vannak olyanok, amely jelentős történelmi és kulturális értéket képvisel.A megnövekedett teherforgalom nemcsak a közvetlen környezetre, de tágabb értelemben Budapest úthálózatára is terhelést jelent. Az önkormányzat szerint nem kapnak megfelelő tájékoztatást a munkálatokról, információikat gyakran közvetett forrásokból szerzik. Pikó András, Józsefváros polgármestere politikai dimenzióba helyezi a kérdést, szerinte a projekt a Fidesz és a katolikus egyház erőltetett akaratának eredménye, amely figyelmen kívül hagyja a helyi érdekeket.A helyi civilek és az önkormányzat rendszeresen dokumentálják és nyilvánosságra hozzák a munkálatok menetét és azok hatásait. Bár a minisztérium állítja, hogy minden szükséges engedéllyel rendelkeznek és nyitottak a párbeszédre, a helyi közösség egy része továbbra is ellenzi a projektet.

Novemberre halasztották a Magyar Rádió egykori épületeinek bontásáról szóló tárgyalást

A Magyar Rádió korábbi józsefvárosi épületeinek bontása körül komoly vita alakult ki a Palotanegyedben. Bár a helyiek és civil szervezetek többször is tiltakoztak, szeptember elején megkezdődött egyes épületek bontása. A helyzetet bonyolítja, hogy folyamatban van egy közigazgatási per a bontási engedély ellen, amelynek legutóbbi tárgyalása október 10-én csütörtökön zajlott a Fővárosi Törvényszéken.

https://jozsefvarosujsag.hu/novemberre-halasztottak-a-magyar-radio-egykori-epuleteinek-bontasarol-szolo-targyalast/

2024-10-11 13:11:24

Józsefváros újság

Rózsa András, Zugló új momentumos polgármestere, a képviselő-testület alakuló ülésén kijelentette, hogy véget vet a kerületet korábban terhelő üzleti és politikai körök nyerészkedésének.Az Egyenes Beszéd vendége Rózsa András, Zugló polgármestere.

"A nyerészkedésnek vége" - megkezdte a munkát Zugló új polgármestere

Rózsa András, Zugló új momentumos polgármestere, a képviselő-testület alakuló ülésén kijelentette, hogy véget vet a kerületet korábban terhelő üzleti és politikai körök nyerészkedésének.Az Egyenes Beszéd vendége Rózsa András, Zugló polgármestere.

https://www.atv.hu/videok/20241008/a-nyereszkedesnek-vege-megkezdte-a-munkat-zuglo-uj-polgarmestere

2024-10-12 18:52:18

ATV

"Egy Fejér vármegyei férfi irányította azt a hierarchikusan felépített bűnszervezetet, amelynek tagjai nagyfokú szervezettséggel, egymással titkos kommunikációs csatornákon érintkezve működtettek valós gazdasági tevékenységet nem folytató társaságokat. Az elkövetők a cégek élére stróman személyeket ültettek; kizárólagos céljuk az volt, hogy tényleges gazdasági tevékenység nélkül kiállított számlákat biztosítsanak a haszonhúzó társaságoknak. A cégek a fiktív számlák áfatartalmát jogosulatlanul levonásba helyezték, ezzel különösen jelentős vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek" - állt az adóhatóság közleményében.Úgy tudjuk, az ügyben a válogatott jégkorongozó mellett más területen dolgozó, sikeresnek tartott üzletemberek is érintettek. A gyanú szerint a periodikusan változó vállalkozásokból felépített több szintű cégláncolat ügye kapcsán az országos akcióban 49 (!) helyszínen kutattak, 29 gyanúsítottat hallgattak ki és 5 embert vettek őrizetbe. A NAV nyomozói, IT-szakemberek, revizorok, járőrök ingatlanokat, bankszámlákat zároltak, nagy értékű gépkocsikat és készpénzt foglaltak le több mint másfél milliárd forint értékben. A cégek a fiktív számlák áfatartalmát jogosulatlanul levonásba helyezték, ezzel különösen jelentős vagyoni hátrányt okoztak.- A fiktív számlák kiállítása és az áfacsalások a '90-es évek elején jöttek divatba - kezdte a Blikknek egy bennfentes. - Azóta rendkívüli módon megszigorodtak a szabályok, mindent elektronikusan ellenőriz a NAV, megnehezítve ezzel a bűn elkövetők dolgát, már csak ezért is érdekes, hogyan próbálták meg kikerülni a szabályokat. Az áfacsalás összegéből kiindulva, az ügyben érintett összeg nagyságrendileg akár 8-10 milliárd forintra is rúghat.A tét komoly, hiszen súlyos büntetéseket is kiszabhatnak az elkövetőkre, ha bűnösnek találják őket. Bár úgy tudjuk, a hokis nem tartozott a legfelső körökhöz, de így is aggódnia kell.- A bűnszervezet miatt a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik, így öttől húsz évig terjedő szabadságvesztésről beszélhetünk milliárdos vagyoni hátrány esetén - mondta lapunknak Borbély Zoltán ügyvéd.Az ügyben kerestük a NAV-ot, hogy még több részletet megtudjunk, de lapzártáig nem érkezett válasz írásban elküldött kérdéseinkre, mint ahogy az egykori válogatott hokis sem vette fel a telefont. Beszéltünk a sportág berkeiből másokkal, de nem kívántak nyilatkozni, annyit fűztek hozzá, mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, remélik, végül kiderül az egykori válogatott játékos ártatlansága.

Válogatott hokisztár is érintett a milliárdos csalásban - Bedőlt a számlagyár

Egy korábbi sokszoros válogatott jégkorongozó is érintettje a Nemzeti Adó- és Vámhivatal indított nyomozásnak, amely bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt indult el. A NAV közleményei szerint az elkövetők több mint kétmilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. A hatóságok komoly erőket vonultattak fel, hogy leleplezzék a csalókat, és a tét nem csak milliárdokban, hanem hosszú években fejezhető ki – a rácsok mögött.

https://www.blikk.hu/sport/milliardos-csalas-valogatott-hokis/exg7lsj

2024-10-12 04:55:00

Blikk

Több olyan céget is találtunk, amelyik az utóbbi években csak a Diákhitel Központtól kapott jelentősebb megbízást - az adott évben ez volt gyakorlatilag az egyetlen jövedelme. Volt olyan cég, amelyik a szerződés aláírása napján már rendelkezett azzal a kérdőívvel, amelyet ki kellett dolgoznia. Felbukkan az aláírók között NER-közeli szereplő is.Gyakorlatilag a Magyar Péter vezette Diákhitel Központtal kötött szerződés volt az egyetlen bevételi forrása 2022-ben a Troia Média Kft.-nek. A cég - mint először a Magyar Nemzet megírta - Trentin Balázs Lajos tulajdona. A Diákhitel Központ Magyar Péter által aláírt szerződéseit Hadházy Ákos független parlamenti képviselő kérte ki. Mint közösségi oldalán megjelent posztjában írta: azután kért betekintést a megállapodásokba, hogy Magyar Péter maga mondta el: Rogán Antalék több alkalommal "felesleges és túlárazott szerződések" aláírására utasították, emiatt is mondott fel a cégnél, mert nem akart megfelelni az elvárásoknak.Hadházy Ákos szerint ugyanakkor bőven találni olyan szerződéseket, amelyeket Magyar Péter valószínűleg nem kényszer vagy utasítás hatására köthetett meg; ezek ugyanolyan fölöslegesnek és túlárazottnak tűnnek. Ráadásul személyi összefonódás is kimutatható, például éppen az említett Troia Kft. esetében. Trentin Balázs Lajosról azt írta, hogy "a tulajdonos Facebook-aktivitása alapján pedig jelenleg a Tisza Pártnak dolgozik - ezt Magyar Péter is megerősítette".Szűk esztendőkA Szabad Európához eljutott képernyőfelvételek alapján Trentin Balázs tavasszal és nyáron több alkalommal adott instrukciót a Tisza Párt aktivistáinak, támogatóinak egy Facebook-csoportban utcai kitelepüléssel vagy a párt kampányvideóinak megosztásával kapcsolatban.A cégének nem megy túl jól az utóbbi években: bár 2019-ben még fel tudott mutatni 19,65 millió forint bevételt az Opten céginformációs rendszer adatai szerint, egy évvel később már csak 4,48 millió volt a bevétele, aminek eredményeként 3,9 millió forint veszteséggel zárta az évet. 2021-ben csak 2,8 millió forint volt a bevétele (1,95 milliós mínusszal év végén), de év végén sikerült megállapodniuk 13,34 millió forint plusz áfa (16,94 millió forint) értékben a Diákhitel Központtal.Ezért 2022-ben (nyilván ekkor fizették ki a cégnek a szolgáltatás ellenértékét) 13,42 forint értékesítésből származó bevétel szerepel a Troia Kft. mérlegében - vagyis szinte pont annyi, mint a szerződés nettó összege. (Ezen kívül 2,3 millió forint egyéb bevétele volt a cégnek.) Így sikerült az évet 2,95 millió forint adózott eredménnyel zárniuk - hogy aztán tavaly ismét csak 4,3 millió forint értékesítésből származó és kilencezer forintnyi egyéb bevételt tüntessenek fel. Nem is csoda, hogy 51 ezer forint adózás utáni veszteséggel zártak.Ehhez kapcsolódóan: Hadházy Ákos kérdése nyomán vizsgálja a hatóság a rosszul sikerült egészségügyiszoftver-fejlesztéseket, amelyekről a Szabad Európa írt előszörA Diákhitel Központtal kötött szerződés tárgya a diákhitel "valószínűsíthető hatása a nemzetgazdaságra", valamint egy előrejelzés "a hallgatói hiteltermékek várható gazdasági hatásairól". A Troia Kft.-nek ennek érdekében egy negyven-ötven oldalas tanulmányt, valamint egy vezetői prezentációt kellett készítenie. Lapunk az elkészült tanulmány tartalomjegyzékét ismerhette meg, e szerint a terjedelem jelentős részét (23 oldalt) az általános módszertani bevezetés teszi ki. A tanulmány készítőinek a szerződés szerint egyrészt a KSH vonatkozó publikus adataiból, valamint a Diákhitel Központ rendelkezésükre bocsátott saját vonatkozó adatsoraiból kellett dolgozniuk. A szerződést 2021. december 1-jén írták alá, december 30-ig kellett teljesíteni a vállaltakat.Tanácsot adtak, majd tönkrementekA Troia Kft.-hez hasonlóan a Magyar Péterrel kötött szerződés volt az utolsó komolyabb bevétele az AC Humán Kft.-nek is. Velük azért szerződött a Diákhitel Központ 2020. december 15-én, mert 2021-re hiteltermékprofil-bővítést terveztek, ez pedig a dolgozók létszámának emelkedésével járt, és külső szakértőre volt szükség "az új munkatársak toborzására, kiválasztására, majd betanításukra és szervezetbe integrálásukra".Az AC Humán a mérlegei szerint 2018-ban 3,7 millió forint értékesítésből származó és 184 ezer forint egyéb bevétel mellett 1,4 millió forint adózott eredményt ért el. Egy évvel később 4,2 milliós bevételhez 1,3 millió adózott eredmény társul, majd jön 2020 14,5 millió forint értékesítésből származó bevétellel (mellette háromezer forint extra bevételt is feltüntettek) és 1,75 milliós adózás utáni profittal. 2021-ben ismét csak 3,1 millió forint bevétel áll szemben egymilliós veszteséggel, míg 2022-ben nullaforintos bevételhez jön 58 ezer forint mínusz, aztán a cég felszámolás alá kerül.Ehhez kapcsolódóan: Elemző: Magyar Péter nem unikálisat csinál, csak azt, ami egy ellenzéki politikus dolgaAz AC Humánnal nettó 14,7 millió forintra (bruttó 18,66 millióra) szerződött a Diákhitel Központ 2020. december 15-én - vagyis a cég működésének utolsó éveiben itt is ez volt az egyetlen jelentősebb bevétel. A megbízás értelmében a társaságnak egy "vezetői és munkatársi kompetenciamodellt" kellett kidolgoznia december 31-ig, illetve 2021. január 31-ig workshopokat tartania a központ munkatársainak.CéghálóMegnéztünk más szerződéseket is azok közül, amelyeket Hadházy Ákos fotók formájában nyilvánosságra hozott, és még több érdekességet találtunk. A Varius Consulting Kft. 2013-ban alakult, üzletviteli és egyéb vezetői tanácsadás a fő tevékenységi köre. Magyar Péterrel A Diákhitel Központ Zrt. hitelnyújtási tevékenységnek, mint alaptevékenységnek az újra gondolása egy üzletfejlesztési stratégia és akcióterv tanulmány keretein belül (sic.) témában szerződtek. Ennek keretében 2019. október 1. és december 16. között egy minimum kétszáz oldalas tanulmányt kellett készíteniük, amely legalábbis nagyon feszes munkatempót igényelt, bár a cég létszáma ekkor még 22 fő volt.A Variusnál egyébként nem számított nagy tételnek a Diákhitel Központtól kapott 46,78 millió forint. Az Opten céginformációs rendszer szerinti eredménykimutatásukban több mint másfél milliárd forintos bevétel szerepel 2019-ben 97,6 milliós adózás utáni nyereséggel. Ezután azonban nagyon gyors lejtmenet következett: 2020-ban 668,9 milliós bevételhez már nyolcvanmilliós veszteség társul, egy évre rá már csak 14,5 millió forint a cég bevétele, és 98,5 millióra nő a veszteség - ezután pedig "átalakulás révén" megszűnik a vállalkozás.A tulajdonos Ádám Lajos közvetlenül vagy közvetve összesen 19 gazdasági társaságban érdekelt, ezek közül mára hármat töröltek, további háromról írja az Opten, hogy negatív információ is fellelhető a cégről. (Ez jelenthet csődeljárást, lejárt tartozást, de akár azt is, hogy csak késbe nyújtottak be valamilyen dokumentumot egy hatóságnak.) (A cikk eredeti változatában egy névazonosság miatt itt téves információ szerepelt, amit az érintett kérésére utólag töröltünk.)A NER ügyvédjeMagyar Péter távozása óta is kötnek érdekes szerződéseket a Diákhitel Központban. A BPP Best Practice 2023 májusában például pályáztatásra szerződött a Diákhitel Központtal két évre, hetvenmillió forint értékben. (A szerződést a központ marketingigazgatója írta alá.) Egy egyfordulós közbeszerzést 3-3,6 millió forintért végeznek el, egy uniós eljárás díja már 4,2-6 millió forint. Egy "versenypárbeszéd lebonyolításáért" ötmilliót, "innovációs partnerség létrehozásáért" szintén ötmilliót számlázhat a cég, amely "egyéb szerződéses feladatait" 35 ezer forintos óradíjjal végzi. A BPP Best Practice vezetője és fő tulajdonosa Pete Judit. Róla a 24.hu írt korábban. E szerint "aznap, amikor 2022 májusában Nagy Márton miniszteri esküt tett, a testvére, Nagy Szilárd kiszállt az addig közpénzszázmilliókat kasszírozó ügyvédi irodájából", amelyet Pete Judit vett át, "amellyel azóta is százmilliós szerződéseket kötöttek a Nagy Márton felügyelete alá tartozó állami cégek". Pete korábban a lap szerint 35 millió forintot vett fel a Híd a munka világába program tanácsadójaként. Az Országos Roma Önkormányzat botrányos programsorozatának keretében akár 1,6 milliárd forint kár is érhette az államot. Nagy Márton később a Közbeszerzési Hatóság keretében működő tanács tagjának delegálta Pete Juditot, kérdés, hogy ez a tisztség és a tény, hogy eközben cége közpénzes megbízást nyer el, nem jelent-e összeférhetetlenséget.A NER társadalomkutatójaMagyar Péter szerződött a Mestint Kft.-vel is, amelynek tulajdonosa Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. A Neumann János Egyetem stratégiai rektorhelyettese a kormánymédia rendszeres megszólalója, 2021 tavaszán például az Origo közölte a cikkét Félrevihet a COVID-halálozás statisztikája címmel a magas magyar halálozási mutatókkal kapcsolatban.Ehhez kapcsolódóan: A lassú magyar bürokráciát szidta Orbán Kötcsén, és elismerte, hogy Magyar Péter miatt stratégiát kell váltania 2026-raUgyanebben az évben októberben a Pesti Srácok beszámolt egy konferenciáról, ahol Bozsonyi Károly arról beszélt, hogy az Alapjogokért Központban készítettek egy kutatást, amely alapján a magyar választók éppen olyan miniszterelnököt szeretnének (migrációkritikus, kormányzati tapasztalattal bíró, angolul jól beszélő), mint Orbán Viktor.A Mestint Kft.-nek a szerződés szerint azt kellett megvizsgálnia, milyen hatással volt a középiskolások és egyetemisták élethelyzetére a Covid-járvány. A szerződést 2020. december 2-án írták alá, december 29. volt a teljesítési határidő. Az elkészült tanulmányból többek között megtudhatjuk, hogy a koronavírus a megkérdezettek több mint hetven százalékát "hátráltatta a mindennapi életében". (Az mondjuk valóban érdekes lehetett a Diákhitel Központ vezetésének, hogy a megkérdezettek 54 százaléka azt mondta, hogy nincs diákhitele és nem is akar felvenni, további 7,5 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy ugyan korábban felvette, de a jövőben nem tervezi.)A szerződésben az szerepel, hogy "egy minimum húszoldalas tanulmányt" kell a tárgyban készíteni; a Hadházy Ákos által kifényképezett és közzétett oldalak száma 22. Arról nincs szó a szerződésben, hogy hány fős mintán kell vizsgálni a Covid hatásait az egyetemi hallgatókra és a középiskolásokra, ilyen adatot a közzétett fotókon sem találni.Felmérés hétvégénÉrdekes szerződéseket kötött Magyar Péter a First Voice Kft.-vel is. A fő tevékenysége szerint számítógépes programozással foglalkozó céggel reprezentatív kutatás elvégzésére szerződtek a szak- és felnőttképzésben érdekeltek körében egy új képzési hitellel kapcsolatban. A szerződést 2020. december 2-án írta alá Magyar Péter és a First Voice egyik vezetője, de a megállapodás második fejezete szerint erre a napra a cégnek már össze kellett állítania a kérdőívet, és leegyeztetnie a Diákhitel Központ vezetőivel.Ezt követően december 29-ig egy ötszáz fős általános lakossági mintán, valamint egy ötszáz fős, szakképzésben és felnőttképzésben tanulók részvételével zajló felmérést kellett elvégezni és kielemezni, illetve kétszáz középiskolást is megkérdezni a tárgyban. 2020-ban december 18-án kezdődött a téli szünet. Ezért a munkáért a First Voice nettó 12 millió forintot kapott.Ehhez kapcsolódóan: Magyar Péter: számonkérhető programot fogunk kidolgozniA First Voice Kft.-vel aláírt egy másik megbízást is Magyar Péter, ez egy ezerfős, online kutatáson alapuló, minimum 75 oldalas tanulmányról szól, amely azt elemzi, hogy az elmúlt húsz évben "jelentett-e segítséget a diákhitel a magyar egyetemi hallgatók számára", illetve "hogyan változott a hitelt felvevők munkaerőpiaci helyzete a hitel hatására". A szerződést 2021. december 3-án írták alá, ehhez képest december 6-ig már el kellett végezni az adatfelvételt, és december 10-ig leadni a tanulmány vázlatát. 2021. december 3-a péntek volt, így a First Voice-nak a következő szombat-vasárnap kellett elvégeznie az ezerfős felmérést. Mindezért a cég nettó 13,9 millió forintot kapott.SzócsataMagyar Péter a Facebookon reagált Hadházy Ákos bejegyzésére. Azt írta: "A sejtetés és más felesleges besározása káros dolog, főleg, ha egy konkurens ellenzéki pártról van szó, amely - szemben önökkel - 14 év után először valóban képes legyőzni a maffiakormányt, és nem csak arról beszél (mint például ön), hogy ilyen szabályok mellett mit miért nem lehet. Képviselő úr, ne FB-posztokat írogasson, hanem tegyen feljelentést, ha ön szerint valami jogszabályokba ütközik. Nekem tiszta a lelkiismeretem."Hadházy Ákos úgy válaszolt: "Ha Ön úgy gondolja, hogy egy büntetőeljárás a megfelelő módszer ezek kivizsgálására, és a nyitva maradt kérdésekre nem kíván nekem válaszolni, akkor természetesen megteszem a feljelentést, ahogy megtettem Tóth Csaba, Horváth Csaba, Gajda Péter és Czeglédi Gergő ügyében is (valószínűleg a sor folytatódik majd még, és lesz DK-s szereplő is a listán)."Az ügyben mi is kerestük a Tisza Pártot és a sajtóosztályon keresztül Magyar Pétert, amennyiben válaszolnak, közölni fogjuk. Kerestük a First Voice Kft.-t is, az ő válaszaikat is közölni fogjuk.

Lélegeztetőgépen tartott cégek, NER-es kutató, irreális határidők - megnéztük Magyar Péter szerződéseit

Több olyan céget is találtunk, amelyik az utóbbi években csak a Diákhitel Központtól kapott jelentősebb megbízást – az adott évben ez volt szinte az egyetlen jövedelme. Volt olyan társaság, amelyik a szerződés aláírása napján már rendelkezett azzal a kérdőívvel, amelyet ki kellett dolgoznia.

https://www.szabadeuropa.hu/a/lelegeztetogepen-tartott-cegek-ner-es-ugyved-es-kutato-irreralis-hataridok-megneztuk-magyar-peter-szerzodeseit/33123250.html

2024-10-03 18:11:00

Szabad Európa

A magyar politikus a vád szerint 2012-2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat, hogy bomlassza az Európai Unió intézményeit, illetve segítse az orosz érdekek érvényesülését.A KGBéla néven elhíresült jobbikos politikust a Meduza a heti hírösszefoglalójában említette meg pénteken: az Ukraina.ru című orosz propagandalap által szervezett, "Oroszországban akarok élni" című fórumon szólalt fel nyilvánosan az eddig ismeretlen helyen tartózkodó Kovács Béla.Kovács Béla a felszólalásában arra kérte az oroszokat, hogy ne vegyék zokon a honfitársainak az országukról alkotott véleményét, mondván, nagyban megtéveszti őket a nyugati média - áll a beszámolóban.A felszólalók között volt egyébként Marja Butina orosz parlamenti képviselő, aki az oroszországi "ideológiai bevándorlást" egy régi hagyomány részeként értelmezte, amely a vallási háborúk elől az Orosz Birodalomba menekülő német telepesekig nyúlik vissza - közölte az Ukraina.ru. A rendezvényen a lap szerint elhangzott, hogy a legtöbb leendő migráns - akiknek a bevándorlását Putyin nemrég hozott rendelete megkönnyítette - állítólag az egész családjával tervez Oroszországba költözni, a számuk pedig hamarosan elérheti "több ezer főt".Kovács Béla ellen Magyarországon tavaly adtak ki újabb elfogatóparancsot, egyelőre sikertelenül. Arról már korábban is hallani lehetett, hogy valószínűleg Oroszországba menekült, miután nem fizette be a költségvetési csalás miatt rá kiszabott 1,2 milliós büntetést sem.

A kémkedésért elítélt, szökésben lévő KGBéla Oroszországban bukkant fel

Kovács Béla, a Jobbik egykori európai parlamenti képviselője, akit 2022-ben a Kúria jogerősen 5 év fegyházra ítélt – ám azóta bujkál – némileg váratlanul Oroszországban bukkant fel.

https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/kemkedes-elitelt-szokesben-bujkalo-kgbela-oroszorszag/j254nr3

2024-10-12 20:56:00

Blikk

A korábbi tanúvallomások felolvasásával folytatódott hétfőn a Szegedi Törvényszéken az újszentiváni polgármester büntetőpere. Putnik Lázár tárgyalássorozata nehezen indult, mert a vádlott több előkészítő ülésen sem jelent meg. Amikor végre idén nyáron ki tudták hallgatni, nem tett vallomást, és tagadta bűnösségét. Grósz Tamásügyész arra az esetre, ha a politikus beismeri bűnösségét és lemond a tárgyalás jogáról hét év szabadságvesztés, valamint 7,5 millió forint pénzbüntetés kiszabását kérte a férfira, és indítványozta, hogy hét évre tiltsák el a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól.Putnik Lázárt költségvetési csalással vádolják. Még 2017. júliusában támogatási kérelmet nyújtott be a Csongrád Megyei Kormányhivatalhoz nyolcvan fős munkásszállás megépítésére és annak fenntartására. A pályázat alapján az önkormányzat 222 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült, utólagos elszámolás mellett. A vádirat szerint a vádlottak már a pályázat benyújtásakor tudták, hogy a pályázatban megjelölt összköltségnél jóval alacsonyabb áron kivitelezhető a beruházás, ezért a közbeszerzésen egy olyan fővárosi székhelyű cég nyert generálkivitelezőként, amelyet ténylegesen a polgármester irányított, és amelyet csak a valós költségekhez képest jóval nagyobb összegű számlák kiállítása végett vontak be. A túlárazás mértéke több, mint százmillió forint volt.

Nem vall Putnik Lázár

Folytatódott a Szegedi Törvényszéken Putnik Lázár pere. Mosta abyíróság a korábbi tanúvallomásokat ismertette.

https://www.delmagyar.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/putnik-lazar-birosag-buntetoper

2024-10-14 11:10:00

délmagyar

Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő írásbeli kérdéssel fordult Polt Péterhez, arra volt kíváncsi, hogy a legfőbb ügyészségenvizsgálják-e a Magyar Atlétikai Szövetség és a Magyar Atlétikai Szövetség vezérigazgatója, illetve fiának résztulajdonában lévő Track and Race Kft. között kötött szerződéseket.Az ellenzéki politikus a Telex egy korábbi cikkére hivatkozik, amelyben arról írnak, hogy kiperelték egy milliárdos atlétikai program szerződéseit, és megállapították, hogy "az igazgató fia 360 milliót kapott versenyrendezésre".Vadai Ágnes több bekezdést is idézett a Polt Péternek írt levelében például, hogy "a Zsivótzky Program szerződéseiből kiderült, hogy mindjárt 2020. október 1-jén felvettek valakit 2023. december 31-ig tartó megbízással, akinek a nevét a kiadott iratokban gondosan kitakarták. Ez még nem is lenne meglepő, mert a sportoló, szakember vagy versenybíró nem közszereplő, ezért nem kell nyilvánosságra hozni a nevét. Az már sokkal inkább érthetetlen, hogy azt is kihúzták a szerződésből, hogy ezzel a szakemberrel mire szerződtek havi bruttó 900 ezer forintért. Rejtély maradt, milyen megbízásokat kellett teljesítenie, milyen feladatkörei voltak. Azon már igazán meg sem lepődtünk, hogy az augusztusi vb után még négy hónapig szólt a megbízatása".A cikkből egyébként az is kiderül, hogy "ezek szervezésével azt a Track and Race Kft.-t bízták meg, aminek az ügyvezetője Deutsch Balázs, azaz Deutsch Péter fia. A cég honlapja kifejezetten tanulságos, mert legalább van, cserébe semmi sincs rajta, csak egy emailcím. Mintha nem igazán lennének büszkék a referenciáikra. A cég 2021-ben 185 millió forint plusz áfát kapott a MASZ-tól, majd két évvel később, szintén két versenyre 181,5 millió plusz áfát. Mindkét szerződést Gyulai Miklós és Deutsch Balázs írta alá. A céget egyébként 2015-ben alapították, jelenleg 50 százalékban tulajdonosa Deutsch Balázs, aki egyben az ügyvezető is, de egy másik cégén keresztül, cégtársával együtt tulajdonos Deutsch Péter is. 2021-ben már 46 millió forint osztalékot is ki tudtak venni, a 2023-as árbevétel pedig 759 millió volt, amivel túlszárnyalták az előző évi 638 millió forintot az Opten cégadatbázis adatai szerint. Tavaly 290 millió forintos adózott eredményt értek".A Legfőbb Ügyész a kérdést tartalmilag feljelentésként értékelte, és az ügyet a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatójának továbbította. A feljelentés eredményéről a nyomozóhatóság fog tájékoztatást adni.

Polt Péter most a Magyar Atlétikai Szövetséget fejeztetné le?

A Legfőbb Ügyész a sportági szövetséggel kapcsolatos ügyet küldött el a Nemzeti Nyomozó Irodához. Szerinte a sztori megér egy feljelentést. Alig néhány hete a vízilabda szövetségben kezdett tisztogatásba gyanús pénzügyek miatt.

https://www.economx.hu/belfold/polt-peter-atletika-legfobb-ugyesz-masz-feljelentes.797898.html

2024-10-14 11:21:00

economx.hu (napi.hu)

- Kiderült, hogy szeptember végén, az önkormányzati ciklus utolsó napjaiban 71 millió forintot csoportosított át polgármester asszony, amit később az ő közvetlen munkatársainak különböző jogcímeken kifizetett - mondta el egy sajtótájékoztató keretein belül Böröcz László, az I. kerület polgármestere.Szeptember 25-én délután indították el azt a folyamatot, szeptember 26-án, egy nappal később, az első kerületi önkormányzat testületi ülésén V. Naszályi Márta pedig konkrétan letagadta, hogy bármilyen jutalmat kifizettek volna a szeptemberi hónapban- emelte ki Böröcz, majd hozzátette, ennek a 71 millió forintnak a nagy részét jutalomként osztották szét azok között a munkatársak között, akik alig másfél-két éve dolgoztak a kerületi önkormányzatnál.A jegyző asszony, Czukkerné Dr. Pintér Erzsébet 18 hónapot töltött el az önkormányzatnál, ezalatt az idő alatt pedig 13 havi jutalmat vitt haza, ez körülbelül 25 millió forintnak felel meg. Az ilyen és ehhez hasonló jutalmazásokat mi nem tartjuk jogosnak, ezért egy nagy átfogó vizsgálatot fogunk kezdeményezni az önkormányzatnál- tette hozzá a polgármester, aki rámutatott, hogy a jegyző fizetése kétmillió forint fölött volt.A jegyző asszony szeptember 24-én megváltoztatta az informatikai belső szabályzatot, majd 25-én írásban utasította az önkormányzat informatikusát, hogy törölje az összes biztonsági mentést a levelezésekről- emelte ki Böröcz, majd hozzátette, ez szerencsére csak részlegesen történt meg, mert a jegyző asszony már felmentési idejét töltötte, eztért ezt az utasítást felülbírálta az önkormányzat aljegyzője.A polgármester kiemelte azonban, hogy ennél súlyosabb visszaélések is történtek az önkormányzatban, ugyanis bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy jegyző visszadátumozott iratokat, ami alapján ezeket a kifizetéseket megtette.Amint minden információt összegyűjtünk az ügyben, feljelentést fogunk tenni, ugyanis a visszadátumozás az közokirat-hamisításnak minősül- zárta a sajtótájékoztatót Böröcz László.

Közokirat-hamisítással koronázhatta meg ciklusát a leköszönt baloldali önkormányzat az I. kerületben

- Kiderült, hogy szeptember végén, az önkormányzati ciklus utolsó napjaiban 71 millió forintot csoportosított át polgármester asszony, amit később az ő közvetlen munkatársainak különböző jogcímeken kifizetett - mondta el egy sajtótájékoztató keretein belül Böröcz László, az I. kerület polgármestere.

https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/kozokirat-hamisitassal-koronazhatta-meg-ciklusat-a-lekoszont-baloldali-onkormanyzat-az-i-keruletben

2024-10-10 13:03:47

Magyar Nemzet (MNO)

Ahogy közeledett 2023 nyara, Matolcsy György jegybankelnök igyekezett megnyugtatni az infláció miatt aggódó magyar lakosságot, hogy lassan vége lesz az árak emelkedésének. Május 23-án sajtótájékoztatót tartott, ahol beszámolt biztató fejleményekről, de kijelentette, hogy "továbbra is elsőszámú célunk az infláció elleni harc".Fiának, Matolcsy Ádámnak eközben a jelek szerint nem kellett szorongania a magyar drágulás miatt. Június második felében - alig néhány héttel apja sajtótájékoztatója után - ugyanis egyéves bérleti szerződést kötött egy 3,5 milliárd forint értékű, 5 szobás, kétszintes luxusvillára, amely Magyarországtól távol, az Egyesült Arab Emirátusokban, Dubaj pálmafa alakú szigetének egyik ágán épült.Ez egy, a Direkt36 által megszerzett hivatalos dubaji dokumentumból derül ki, amely szerint az ingatlan bérleti díja egy évre 56 millió forintnak megfelelő dirham volt. Az Egyesült Arab Emirátusok egyik ismert ingatlan-oldala, a Bayut.com adatai szerint a szigetnek ezen a részén az ilyen típusú villák mindegyikéhez tartozik legalább 8 fürdőszoba, medence és saját tengerpart-szakasz is.A villabérlés újabb bizonyíték arra a rendkívüli luxusra, amelyben Matolcsy Ádám él. Korábban több újság - köztük a Direkt36 is - isbeszámoltarról, hogy a jegybankelnök fia és az ő környezete drága autókat és ingatlanokat használ.Nem ez az első olyan eset, amikor az MNB-elnök fiaösszefüggésbe kerüldubaji ingatlanokkal. A Direkt36 májusban egy nemzetközi tényfeltáró projekt keretében derítette ki, hogy a Matolcsy Ádám köréhez köthető, Future Holding nevű cég több értékes ingatlant is vásárolt Dubajban. Ez a cég előkerül a villa esetében is. A birtokunkba került dokumentum szerint ugyanis Matolcsy a Future Holdingtól bérelte a villát, tehát ez az ingatlan is ennek a cégnek a tulajdonában volt a bérleti szerződés idején.Az nem világos, hogy Matolcsy jelenleg is bérli-e az ingatlant, ahogy az sem, hogy az most pontosan kinek a tulajdonában van. Matolcsy Ádám a kérdéseinkre érdemben nem válaszolt, de annyit közölt, hogy 2021-ben elköltözött Magyarországról, "és az életemet főként külföldi érdekeltségeimből és megbízásaimból fedezem, aminek nincsen köze se magyar se külföldi államnak".Ahogyan azt korábban több részletes cikkbenbemutattuk, Matolcsy Ádám üzleti sikereit jelentős részben az édesapja által irányított Magyar Nemzeti Banknak, az ugyancsak családi kötődéssel rendelkező NHB banknak és más állami intézményeknek köszönheti. A családi segítség révén Matolcsy és egyhozzá kötődő üzleti körnéhány év alatt jelentős vagyont tudott felhalmozni.Megkerestük Matolcsy Györgyöt is, de az MNB kommunikációs osztálya csak annyit válaszolt, hogy a "jegybankelnök a felnőtt fiának üzleti ügyeivel nem foglalkozik".A Palm Jumeirahaz űrből is látszik. A mesterségesen létrehozott, pálmafa alakú sziget Dubaj ikonikus, világszerte ismert szimbóluma. A pálma ágain sorakozó, fényűző luxusingatlanok tulajdonosai azonban nem látják szívesen a hívatlan vendégeket a környéken. Ahogy arról egy, a várost ismerő, neve elhallgatását kérő forrás a Direkt36-nak beszámolt, az ágak bejáratait kamerák figyelik és sorompók, valamint egyenruhás őrök zárják el az illetéktelenek elől. Az itt őrködő egyenruhások nem engednek be akárkit."Ha nem itt laksz, akkor előre egyeztetett időponttal kell rendelkezned, hogy bejuss"- magyarázta a forrás, hozzátéve, hogy a lakónak igazolnia kell a biztonságiak felé, hogy hozzá érkeztél.Ebben a kíváncsi szemek elől védett, zárt világban bérelt ki egy fényűző luxusvillát 2023 nyarán a Magyar Nemzeti Bank elnökének fia, Matolcsy Ádám. Egy a Direkt36 birtokába került hivatalos, bérleti jogviszonyt igazoló dokumentum szerint a jegybankelnök fia egy évre, 2024 júniusáig bérelte ki az ingatlant. Egy másik, általunk megszerzett irat részletezi a nagyjából 56 millió forintos bérleti díj mellett a villához tartozó egyéb költségeket, például a takarítás, a szemétszállítás vagy az informatikai szolgáltatások díját. A dokumentum szerint ezek 2023-ban összesen 1,5 millió forintba kerültek.Az iratok magáról a bérleményről is közölnek adatokat, például azt, hogy 5 hálószobával rendelkezik, és hogy az alapterülete 1242 négyzetméter. A Matolcsy által választott kétszintes rezidencia egyike a sziget "Signature Villa" névre keresztelt ingatlanjainak. Az ilyen típusú villák legalább 5 hálószobával és 8 fürdőszobával rendelkeznek. Jár hozzájuk medence és 4 gépkocsi-beálló is, csakúgy, mint a személyzet tagjainak kialakított, külön helyiségek. Mindemellett a Palm Jumeirah lakói számára biztosított a külön bejáratú, privát tengerpart-szakasz is.A bérleti jogviszonyt igazoló dokumentum szerint Matolcsy Ádám 2023. június 21-étől vehette birtokba a fényűző ingatlant. A villa mindössze öt nappal korábban került a Future Holding tulajdonába, amelyért a Bayut.com tranzakciós adatai alapján 38,5 millió dirhamot, vagyis több mint 3,5 milliárd forintot fizetett.Ahogy azt a Direkt36 korábban az OCCRP tényfeltáró hálózat és az E24 norvég újság által vezetett tényfeltáró projekt keretében bemutatta, a Future Holding Limited több szálon kötődött Matolcsy Ádámhoz, illetve köréhez.A cég kapcsolattartói adatainál ugyanis a jegybankelnök fiához szorosan kötődő személyek elérhetősége volt megadva. A cégnél rögzített egyik email-cím például egy korábban Matolcsy Ádám tulajdonában álló céghez, illetve Matolcsy korábbi feleségéhez volt köthető.A Future Holding neve mellett rögzített másik email-cím pedig R. Eszterre, Matolcsy Ádám régi ismerősére utalt, aki szoros személyes és üzleti szálakon is kötődik az MNB-elnök fiához. Koszorúslány volt az esküvőjén, de üzleti kapcsolat is volt közöttük, R. ugyanis korábban Matolcsy Ádám egyik cégénél isdolgozott.R. Eszter mint a Matolcsy-kör egyik tagja akkor szerepelt először a hírekben, amikor a nevét a 444 egy amerikai bejegyzésű céghez, az MN A18 LLC-hez kötötte. A lapcikkéből az derült ki, hogy a cég megvásárolt egy fényűző, 350 négyzetméteres, 3 hálószobás luxusapartmant Manhattan egyik legdrágább környékén, a Crown Building 18. emeletén.A Future Holding a kétszintes villa mellett több más dubaji ingatlant is megvásárolt.2018 őszén, akkori árfolyamon nagyjából 1,1 milliárd forintért vett meg egy, a One at Palm Jumeirah nevű épület kilencedik emeletén található luxusingatlant. A fényűző rezidenciát korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk. Ahogy akkor feltártuk, a tengerre néző, 286 négyzetméteres, 3 hálószobás luxusapartmanhoz nemcsak a padlótól a plafonig érő, tengerre néző ablakok, és lakószobának is beillő gardrób tartozik, hanem összesen 50 négyzetméternyi terasz és erkély is.A Direkt36 egy Matolcsy Ádám nevével ellátott, nyilvános Pinterest-fiókon keresztül rátalált több olyan fotóra is, amelyek minden valószínűség szerint ebben a luxusingatlanban készültek, és egy Matolcsyhoz hasonlító férfit ábrázolnak.Emellett találtunk három további ingatlant is, amelyeket a Future Holding Dubajban vásárolt, összesen nagyjából 1,3 milliárd forintért. A három tranzakcióból kettőnél ugyanakkor a cég neve mellett nem szerepelnek kapcsolattartási adatok. Így ezek a vásárlások nem köthetők egyértelműen a Matolcsy-körhöz.Ahogyan arról több korábbicikkünkben részletesen írtunk, Matolcsy Ádám üzleti sikereiben komoly szerepet játszottak állami források.Matolcsy 2015-ben egy cégén keresztül, a Szemerey Tamáshoz, Matolcsy György unokatestvéréhez köthető NHB hitelével jutott hozzá a nagy múltú Balaton Bútor nevű veszprémi bútorgyárhoz. A vételár eredeti forrása az MNB és annak Növekedési Hitelprogramja volt. Később a Népszava írta meg, hogy a Balaton Bútor 2021 tavaszán rakományt szállított a jegybank tulajdonolta Posta Palotába. Matolcsy Ádám a lapnak nem tagadta a beszállítást, a Direkt36-nak pedig azt mondta, cége piaci árversenyben nyerte el a bútorozási megbízás kb. 5 százalékát a beruházás egyik al-alvállalkozójától.A Balaton Bútor 2018-ban a Testnevelési Egyetem pályázatán is elnyert egy több mint 220 millió forintos megbízást, 2020-ban pedig bekerült azon cégek közé, amelyek 2020 decemberétől 3 éven keresztül, összesen 20 milliárd forint értékben biztosíthatták az állami intézmények bútorellátását. A Balaton Bútor legalább 600 millió forint vissza nem térítendő EU-s támogatásban is részesült 2015 óta. Matolcsy érkezését megelőzően a cég éves bevételei 700-800 millió forint körül mozogtak. 2018 és 2020 között ez a szám 1,7 milliárd forint körül alakult, 2021-ben és 2022-ben pedig jelentősen emelkedett, 3,5 milliárd környékére ugrott.Matolcsy Ádám 2018 decemberében tagja volt annak a szűk vállalkozói csoportnak is, amelynek tagjai még épp időben vették ki a pénzüket a nehéz pénzügyi helyzetbe került NHB-ból. A pénzintézetet alig néhány héttel később jegybanki korlátozások alá vonták, majd 2019 márciusára a végelszámolását is elrendelték.Ezzel a hátszéllel Matolcsy Ádám és a hozzá köthető üzleti kör jelentős vagyont halmozott fel. Fényűző életmódjukkal kiemelkednek a luxust kedvelő, kormányhoz köthető szereplők közül is. A hírekben rendszeresen jelennek meg a hozzájuk köthető sportautók, méregdrága karórák, és egyre drágább ingatlanok is.Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit,iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.

Milliárdos luxusvillát bérelt Dubajban Matolcsy Ádám, az MNB-elnök fia

A Direkt36 megszerzett egy hivatalos iratot, amely szerint az állami források segítségével is meggazdagodott Matolcsy Ádám egy 3,5 milliárd forintos villát bérelt Dubajban. Ez egy olyan ingatlan, amelyet úgy hirdetnek, hogy legalább nyolc fürdőszobája van, és privát tengerpart is jár hozzá.

https://telex.hu/direkt36/2024/10/03/milliardos-luxusvillat-berelt-dubajban-matolcsy-adam-az-mnb-elnok-fia

2024-10-03 00:00:00

Telex

Opus-Sat Tanácsadó Zrt. néven új cége lett Mészáros Lőrincnek. A vállalat a felcsúti milliárdoshoz tartozó Csabatáj Zrt.-ből vált ki, megalakulása után azonban a szintén hozzá tartozó Opus Global Nyrt. 75,26 százalékos tulajdonába került - írja a BÉT honlapján megjelent tőzsdei tájékoztatásra hivatkozva azMfor.hu.Az Opus-Sat Tanácsadó Zrt. június 28-án alakult meg, de hivatalosan csak október 8-án jegyeztették be. A cégnek elég magas, 117 millió forintos jegyzett tőkéje van, ami arra utal, hogy az alapítóknak komoly terveik vannak vele. A hivatalos dokumentumok szerint főtevékenysége "üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás" lesz.Az Opus-Sat többségi tulajdonosa az Opus Global, Mészáros Lőrinc ezenkívül a Talentis Agro Zrt.-n keresztül is tulajdonos lesz. Rajta kívül hat békéscsabai vállalkozónak van minimális részesedése a cégben, valószínűleg azért, mert az a Csabatáj Zrt.-ből vált ki.Az Mfor.hu kiemeli, hogy a Csabatáj az Opus Csoport egyik legfontosabb mezőgazdasági vállalata, amely a Dél-Alföld egyik legfontosabb tojástermelője. Jelenleg 150 ezer saját nevelésű tojótyúkjuk van, amelyek évente 40 millió tojást tojnak.

Már tanácsadó cége is van Mészáros Lőrincnek

Opus-Sat Tanácsadó Zrt. néven jegyeztették be.

https://telex.hu/gazdasag/2024/10/14/meszaros-lorinc-opus-sat-tanacsado-ceg

2024-10-14 10:44:59

Telex

Hódmezővásárhely önkormányzata kikérte a Wenckheim-kastély pályázati csomagját,írta Márki-Zay Péterpolgármester pénteken. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzathoz kerülne a Békés vármegyei Szabadkígyóson található kastély tulajdonjoga, ezt anemrég elfogadott kastélytörvénytenné lehetővé.A polgármester a hódmezővásárhelyi Promenad24cikkéreis reagált bejegyzésében, a lap szerint Márki-Zay nemrég Szabadkígyósra utazott, hogy szemügyre vegye az ott található Wenckheim-kastélyt, amelyet szerintük akár magántulajdonává is tehet a jövőben. Márki-Zay cáfolta a cikk állításait, amelyeket a lap egyébként "megbízható forrásokra" hivatkozva tett, azt azonban megerősítette, hogy Hódmezővásárhely önkormányzata igényt tart a kastélyra.Márki-Zay ezzel azt szeretné elérni, hogy az állami milliárdokból felújított ingatlan továbbra is közösségi tulajdonban maradjon. Azt írta, "ha Lázár Jánosnak vagy Tiborcz Istvánnak éppen ott támad kedve vadászni, (...), akkor fizessék meg a köznek ennek az árát, mégpedig tisztességesen megkeresett és nem tőlünk ellopott pénzből". Márki-Zay más polgármestereket is arra buzdít, hogy vegyenek részt a közvagyon megmentésében, hogy azok ne kerülhessenek magánkézbe.

Márki-Zay önkormányzati tulajdonba venné a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt

A polgármester meg szeretné menteni a közvagyont, és el akarja kerülni, hogy az állami milliárdokból felújított épület magánkézbe kerüljön.

https://telex.hu/belfold/2024/10/11/szabadkigyos-hodmezovasarhely-marki-zay-peter-kastely

2024-10-11 17:21:40

Telex

A korábbi évekhez hasonlóan ismét nőtt a szabálytalanul elköltött uniós források aránya az Európai Számvevőszék csütörtökön közzétettéves jelentésealapján. Az uniós pénzek őrének kijelölt szervezet szerint a becsült arány a 2021-es három százalékról 5,6-ra nőtt tavaly, ezért elutasító véleményt adtak a 2023-as uniós kiadásokra. A számvevők arra figyelmeztettek, hogy az infláció, Ukrajna támogatása és a közös kölcsönfelvétel is növeli a nyomást a költségvetésen. (Utóbbinál az eddigi adósság mellénemrég újabb hiteltervet lengettek be.)A becsült hibaszint azt saccolja meg, hogy mennyi pénzt használtak fel az uniós vagy a nemzeti jogszabályokat megszegve. Nem jelent csalást, a hatékonyság hiányát vagy a források pazarlását.Ateljes dokumentumtöbb tagállami, köztük magyar esetet is említ. A testület négy országban, köztük Magyarországon talált nem támogatható projektet. Hazánk abban a négyesben is szerepelt, ahol az uniós vagy nemzeti közbeszerzési szabályokat figyelmen kívül hagyó esetet találtak, és a három tagállam közé is bekerült, ahol legalább egy esetben "csak" súlyosan megsértették az ilyen előírásokat."Mindezek a szabálytalanságok vagy elkerülték az ellenőrző hatóságok figyelmét, holott ugyanazokat a tranzakciókat ők is megvizsgálták, vagy pedig feltárták ugyan, de nem korrigálták megfelelően azokat." Utóbbira zárójelben egyetlen példát sorolnak fel: Magyarországot.Az indokolatlanul odaítélt támogatásokra egy konkrét magyar példát is hoznak, ahol egy közbeszerzési eljárás sok kicsire bontásával trükköztek. Magyarországon egy három cégből álló konzorcium vissza nem térítendő támogatást kapott arra, hogy ingyenes jogi segítséget nyújtson munkavállalóknak és munkáltatóknak. Először nyílt közbeszerzési eljárás indult, mert az érintett összeg meghaladta az uniós értékhatárt. A nemzeti ellenőrző szerv azonban arra jutott, hogy az ajánlattevők magatartása jogellenesen torzíthatta a versenyt, ezért kedvezőtlen véleményt adott az eljárásról."Ezt követően a kedvezményezett az eredeti szerződést több alacsonyabb értékű szerződésre osztotta fel. Az egyes szerződések külön-külön nem érték el az uniós közbeszerzési irányelvben meghatározott küszöbértéket, ezért azokat közvetlen odaítélési eljárások keretében, nem pedig nyílt pályázat útján kötötték meg.A kedvezményezett e szerződések egyikét egy, az eredeti pályázati eljárás kapcsán feltételezett összejátszásban részt vevő ajánlattevőnek ítélte oda. Megítélésünk szerint az ezekhez a szerződésekhez kapcsolódó kiadások az uniós közbeszerzési irányelvnek megfelelő közbeszerzési eljárás hiánya miatt nemtámogathatóak."A jelentés egy olyan magyar esetet is felhoz, ahol a polgármester egyszerre járt el az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő nevében. Egy önkormányzat közbeszerzési eljárást indított a bölcsődéje felújítására, mert a beruházás értéke meghaladta a nemzeti küszöbértéket, de nem tett közzé az eljárást megindító hirdetményt. A magyar hatóságok kiszúrták, hogy "az önkormányzat polgármestere részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében és a döntéshozatali eljárásban, ugyanakkor egy teljes egészében az önkormányzat tulajdonában lévő vállalat nevében is eljárt és a nyertes vállalat felett tulajdonosi jogokat gyakorolt. Így mind az ajánlatkérő, mind a nyertes ajánlattevő nevében eljárt, anélkül, hogy megfelelő intézkedéseket tett volna az összeférhetetlenség enyhítésére."A történetnek mégsem ez a vége, és innentől már nem csak az önkormányzatnál lát gondot a jelentés. Hiába vette észre az ellenőrző hatóság, miben sántikál a polgármester, a teljes támogatás korrekciója helyett - amit alkalmazni kellett volna - megelégedett a pénz tizedével. (A korrekció azt jelenti, hogy az érintett összeget nem fizethetik ki uniós forrásból.)"A bizottsági iránymutatásokban meghatározott 100%-os pénzügyi korrekció alkalmazása helyett" az "ellenőrző hatóság csak 10%-os korrekciót alkalmazott a szabálytalanság által érintett költségekre. Véleményünk szerint az ellenőrző hatóság helytelenül járt el,amikor enyhítő körülményekkel indokolta az összeférhetetlenség kapcsán alkalmazott elégtelen mértékű korrekciót."Az ellenőrzések hiányosságainál nem csak a magyar hatóságok felelősségét firtatja a dokumentum. Négy olyan magyar közbeszerzési eljárást is megnéztek, amelyekre tíz százalékos átalánykorrekciót alkalmaztak. Ezekre azért volt szükség, mert maga az EU kvázikormánya, az Európai Bizottság talált hiányosságokat az irányítási és kontrollrendszerben. Az uniós testület viszont "azt ajánlotta az ellenőrző hatóságnak,hogy ne ellenőrizze az átalánykorrekció tárgyát képező eredeti szerződéseket, hanem ellenőrzéseinek hatókörét e szerződések későbbi módosításaira korlátozza. Ezzel a megközelítéssel nem valószínű, hogy sikerülne feltárniuk az eredeti szerződésekkel kapcsolatos esetleges csalásokat és összeférhetetlenségeket." A jelentés szerint az uniós számvevőszék is megvizsgálta az eljárásokat, és a szervezet tíz százaléknál nagyobb arányú hibákat talált - vagyis kevesebb pénzre szabtak ki korrekciót, mint amennyit szabálytalanul költöttek el."Általában véve fennáll annak a kockázata, hogy a 10%-os korrekció nem elegendő, és csalárd esetek észrevétlenek maradhattak, ami kockázatot jelent az Unió pénzügyi érdekeire nézve."A dokumentumhoz az Európai Bizottság magyarázatát is mellékelték, amiben igyekezett megvédeni ezt az átalánykorrekciót. A testület szerint arendeletben előírt tíz százalék a saját ellenőrzési eredményei alapján megfelelőnek bizonyult, és több mint egymilliárd eurós korrekcióhoz vezetett.A jelentés egy olyan magyar esetet is részletez, ahol a hatóságok nem végeztek ellenőrzést. "Magyarországon egyik ellenőrzésünk feltárta, hogy az ellenőrző hatóság nem vizsgálta meg a személyi költségek bizonyos vonatkozásait. A probléma aszemélyzet képesítésével, a fizetésemelésekkel és a vezetők által ledolgozottórákkal kapcsolatos szempontokat érintett." Itt "a nemzeti hatóságok egy bizottságiellenőrzés eredményei alapján átalánykorrekciót alkalmaztak", de "ettől függetlenülellenőrizniük kell, hogy a költségek jogszerűek és elszámolhatók voltak-e". A jelentés megállapítja: "az ellenőrzés és visszafizettetés elmulasztása hátráltatja annak megelőzését, hogy a kedvezményezettek ismét megsértsék az alkalmazandó jogszabályokat.Az ellenőrző hatóság személyi költségekkel kapcsolatos ellenőrzési munkájának hiányát ezért jelentős rendszerhiányosságnak minősítjük."Ebben az esetben az Európai Bizottság hozzáfűzött magyarázata viszont amellett érvel, hogy "az ellenőrző hatóság megfelelően kezelte az érintett kiadásokat érintő kockázatokat".Az ellenőrző hatóságok szintjén feltárt hiányosságokat három típusra osztotta a számvevőszék. A magyar intézményeknél mindháromban, az ellenőrzések tervezésénél, minőségénél és dokumentálásánál is akadtak gondok.Találtak egy olyan egymillió eurós, száz százalékban uniós társfinanszírozású projektet is, amivel a Schengeni Információs Rendszert korszerűsítették Magyarországon. (Ezen keresztül figyelmeztethetik egymást a tagállamok, ha például valakit kitiltottak a belső határellenőrzés nélküli övezetből, nehogy egy másik országon keresztül be tudjon jönni.) "E projekt esetében megállapítottuk, hogy a kifizetési kérelem nem volt összhangban a Bizottság korábbi ajánlásunk nyomán kiadott iránymutatásával, miszerint az uniós társfinanszírozás nem haladhatja meg az összes elszámolható kiadás" áfa nélküli összegét. Azért nem, merta felszámított áfa "automatikusan a nemzeti költségvetésbe kerül, ez költségvetési többletbevételt eredményez a tagállamok számára.""A közjogi szerv által bejelentett összeg azonban ebben az esetben meghaladta a projekt" áfa nélküli összköltségét. Magyarul egy állami intézmény úgy kért támogatást, hogy azzal az állam többletbevételhez jutott. A jelentés megjegyzi, hogy már sokadszor találtak hasonló esetet, de arról nem ír a dokumentum, hogy csak Magyarországról-e.A projektet a magyar hatóságokkal megosztva irányította az Európai Bizottság belügyi főigazgatósága. A testület azt a megjegyzést fűzte az esethez, hogy a bevallott áfa támogathatósága "nem kérdőjelezhető meg", a magyar hatóságok pedig úgy ítélték meg, hogy "mind az uniós, mind a nemzeti jogszabályokat helyesenalkalmazzák".A jelentésből az is kiderül, hogy - januári állapot szerint - Magyarország használta fel a második legnagyobb arányban, 98 százalékban az uniós strukturális és befektetési támogatásokat az előző, 2014-2020-as időszakban. A 2021 óta elérhető, kormányon keresztül lehívható pénzek felhasználásával is kiválóan állt az idei év elején. 5,3 százalékot fizettek ki januárig, így Luxemburgot leszámítva magunk mögé utasítottuk az összes többi tagállamot. (Az ilyen források miattjelentette ki KötcsénOrbán Viktor, hogy nincs uniós pénzhiányunk. Arról, hogy miért állíthatta ezt a forráskifizetések részleges felfüggesztése ellenére és hogy valójában miért riasztó a teljes kép,itt írtunk.)A dokumentum azt is megjegyzi: az infláció miatt fennáll a kockázat, hogy az uniós alapok nem képesek ugyanannyira elérni a célkitűzéseiket, mint korábban. Ez a számvevők szerint nem érintett minden tagállamot ugyanannyira, de utána mellékeltek egy grafikont az éves adatokkal, köztük Magyarország messze kiugró EU-rekorder 17 százalékával.Az Európai Számvevőszékben minden uniós országból van egy-egy tag. A magyar kormány 2017-ben Pelczné Gáll Ildikó volt fideszes európai parlamenti (EP-)képviselőtküldtehat évre. 2023-ban ugyan az EP illetékes szakbizottsága elutasította, hogy újabb hat évre meghosszabbítsák a magyar számvevő megbízatását, de a teljes testület végül kis többséggelmegszavazta ezt.

Háromból háromféle bajt lát a magyar ellenőrző hatóságoknál az EU számvevőszéke

Az uniós pénzek felett őrködő testület éves jelentése több magyar példát is hoz arra, amikor szabálytalanul költöttek uniós támogatásokat.

https://telex.hu/gazdasag/2024/10/11/eu-europai-szamvevoszek-2024-jelentes-tamogatas-szabalytalansag-korrupcio

2024-10-11 13:16:35

Telex

Szeptember elején megérkeztek az első munkagépek a Magyar Rádió korábbi épületeihez Józsefvárosban. A helyiek és a civil szervezetek hiába küzdöttek Lázár János építési minisztériuma és a projektet megrendelő Pázmány Péter Katolikus Egyetem ellen, az épületek egy részét már javában bontják. Mindezt úgy, hogy a bontással kapcsolatban jelenleg is folyamatban van egy közigazgatási per, aminek újabb fordulója csütörtökön zajlott a Fővárosi Törvényszéken.A tárgyalásról a Telexnek a civileket képviselő Kalota Ágnes ügyvéd elmondta, hogy nyáron a bontás leállítását célzó azonnali jogvédelem iránti kérelmet az Ítélőtábla jogerősen elutasította, így indulhatott meg szeptemberben az épületegyüttes bontása annak ellenére, hogy a bontási engedély jogszabálysértő voltáról még nincs végleges döntés. A csütörtöki tárgyaláson a bontást bonyolító Építési és Közlekedési Minisztérium jogi képviselője kijelentette: abban a reményben érkezett, hogy ma döntés születik, a bíróság azonban a tárgyalást november 7-re halasztotta.A civilek ügyvédje közölte: az eljárás dokumentációjából ismert, hogy a bontandó épületekben vannak azbeszttartalmú elemek, ezek részletes felmérése azonban nem történt meg. A tárgyaláson is elhangzott, hogy a folyamatban lévő bontás óriási porral jár, amely az ott tartózkodók egészséges környezethez való jogát akkor is súlyosan sérti, ha nincs benne kifejezetten egészségre ártalmas anyag (pl. azbeszt). Külön kérdésként vizsgálandó az is, hogy az egyik bontandó Szentkirályi utcai épület fala szerkezetileg közös egy megtartandó, jelenleg is lakott házzal.A csütörtöki tárgyalás után Márkus Ferenc, a Zöld Palotanegyedért civil aktivistája elmondta: azért küzdenek annak ellenére is, hogy már elkezdődött a bontás, mert az engedély sok épületről szól. A hatos stúdiót már elkönyvelték veszteségnek, ahogy a központi irodaházat is elbontják majd. Hozzátette: az irodaháznak még mindig van fontos megőrizhető része, ilyen például a bunker stúdió. Szerintük több épület továbbra is megtartható lenne, így a Stúdiópalota, több Szentkirályi utcai épület és a 22-es stúdió is. Szerkezetileg pedig fontosnak tartják a Szentkirályi utca 29-31-gyel szomszédos épületet is, mivel annak közös fala van a szomszédos lakóházzal.Rádai Dániel kerületi alpolgármester a perről korábban azt mondta aJózsefvárosi Újságnak: példa nélküli, hogy annak eldöntése előtt elkezdenek egy ilyen munkát. Szerinte kis túlzással, de a per elvesztése azt jelentené a minisztériumnak, hogy vissza kell építeniük a lebontott részeket. Az eljárást egyébként a józsefvárosi önkormányzat tavalydecemberben kezdeményezte, miután a Magyar Közlönyben megjelent egy kormányrendelet, amivel Pikó András polgármester szerint az volt a cél, hogy az örökségvédelmet élvező Magyar Rádió épületeit lebonthassák. A kormány azután sorolta a kiemelt beruházások közé a projektet, miután a kerület az érintett ingatlanokra változtatási tilalmat rendelt el. A kormány gyakorlatilag ezt kerülte ki a rendeletével, sőt a közútkezelői jogköröket is elvették az önkormányzattól. Decemberben az önkormányzat mellett a Zöld Palotanegyedért és a Szentkirályi út 29-31. szám alatti társasház lakói is pert indítottak, ezt vonták össze a bíróságon.A szeptember elején indult bontás első napjai mozgalmasan alakultak, egyik reggel abszurd jelenetek játszódtak le:ordibálós balhé alakult ki, amikor egy kamionsofőr megpróbálta eltolni az útból az ottani épületek bontása és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusának építése ellen tiltakozókat. A rendőrség közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miattszabálysértési eljárást is indított. Egy másik nap pedig az építési és közlekedési miniszter látogatott ki az épületek elé a rendszeresen tüntetéseket, nyilvános előadásokat szervező civilekhez.Lázár János teljesen váratlanul ment oda, de a közel egyórás látogatás alatt nem igazán közeledtek az álláspontok.A miniszter elismerte, hogy maga az építkezés rossz, de valami újnak a felépülése viszont jó. Lázár arról írt a találkozó után, hogy a dolgokat megbeszélték, igyekeznek megoldásokat találni. A civilek viszont nem voltak ennyire elégedettek a miniszterrel való kávézás és beszélgetés után. "Értelmes beszélgetést folytatva próbáltuk az érveinket újra elmondani, de úgy látjuk a 10 000 diák belvárosi igényei és a katolikus egyház kiszolgálása fontosabbak neki, mint a választópolgárok!" - írták.A bontási munkálatok a miniszteri látogatás után sem álltak le. Szeptember végén eltávolították az egyik épület tetejérőla rádió 30 méteres antennáját, majd elkezdték elszállítani a területről a keletkezett építési törmeléket. A minisztérium ekkor azt írta, hogy szerintük az építkezés minden szükség engedéllyel rendelkezik, az egyetemépítés ellen tiltakozók viszont "próbálják lassítani vagy gátolni a munkát". Az ÉKM megismételte, hogy ők még mindig várják az önkormányzat és a lakosság véleményét a beruházással kapcsolatban.Az építkezésről és annak nehézségeiről nem csak a minisztérium, hanem a tiltakozó civilek és az önkormányzat, illetve Pikó András kerületi polgármester is rendszeresen ír. A Zöld Palotanegyedért beszámolt arról, amikor a területen szeptember végén elkezdték a gépi bontást is. Ekkor a lakók arról panaszkodtak, hogy a munkálatok miatt remeg az egész házuk, aJózsefvárosi Újságpedig bemutatta, hogy volt olyan lakóház, aminek a kertjébe több köbméter tégla zúdult át.Az ott élők már a bontás első napjaiban szembesültek a nehézségekkel, pedig ekkor még csak az egyik lakóházzal határos műhelyépületet bontották. A bontással szomszédos házban egyébként két statikai vizsgálat is folyt, az egyiket az önkormányzat, a másik pedig a bontással megbízott cég végezte. Időközben egyébként nekiálltak a bizonyos szempontból legendásnak számító hatos stúdió bontásának is.Rákosi, Kodály és Hofi után a buldózereket várja a világ első rádiópalotája- mutattuk be az 1928-tól a rendszerváltásig tartó időszak épületegyütteshez köthető rádiós életképeit.A civilek és a környéken élők kitartó tiltakozása ellenére a régi, bontásra ítélt épületek eltakarítása továbbra is zajlik. A Zöld Palotanegyedértvideóján látható, hogy mindez olykor nem kevés porral és zajjal jár. A munkálatokról időre időre beszámol Józsefváros polgármestere is. Pikó András szeptemberben közölte, hogy bár őket nem tájékoztatták, a Pázmány leveléből kiderült: a munkát folytatják, de néhány, a kerületnekkedvező változást sikerült elérnia tervekben.Ahogy arról Pikó is adott hírt, hogy közútkezelői engedélyek érkeztek a Rádió épületeinek elbontása miatt. Szerinte a kijelölt útvonalon a teherautók olyan környezeti, forgalmi, zajterhelést okoznak, ami nemcsak a Palotanegyed, nemcsak a Józsefváros, hanem Budapest lakosainak életét is befolyásolja.A polgármester szerint az egyébként is terhelt Rákóczi úton, majd a Kerepesi úton, nem beszélve az egyéb utakról, mindenki meg fogja érezni, mit jelent, ha "a Fidesz és a katolikus egyház tűzön-vízen keresztül akar valamit".Korábbi cikkünkben részletesen is bemutattuk, hogyan jutott el a lakossági fórumok, a tiltakozások és az egyeztetések utána bontásig a projekt.

A Rádió bontási engedélyét támadó közigazgatási per még zajlik, közben sorra tűnnek el az épületek

Csütörtökön újabb tárgyalást tartottak, de ítélet nem született, a tárgyalást novemberre halasztották. A helyi civilek kitartanak, bíznak abban, hogy az eddig le nem bontott épületeket meg tudják menteni.

https://telex.hu/belfold/2024/10/10/pazmany-campus-palotanegyed-jozsefvaros-kozigazgatasi-per

2024-10-10 16:11:07

Telex

Lázár János először kijárta több tucat magyarországi kastély felújítását, aztán rájött, hogy az állam nem jó gazdája ezeknek, ezért most "örökbe adja" a milliárdokból rendbetett műemlékeket. A kastélyok privtizációjáról szeptemberben írtunkrészletesen, de szerettünk volna többet tudni az első körben pályázható nyolc műemlékről, ezért közadatigényléssel fordultunk a fenntartó NÖF-höz.Jelenleg nyolc kastélyra lehet pályázni:a bajnai Sándor-Metternich-kastélyra,a füzérradványi Károlyi-kastélyra,a nádasdladányi Nádasdy-kastélyra,a sümegi püspöki palotára,a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra,a tatai Esterházy-kastélyra,a dégi Festetics-kastélyra, valaminta majki kamalduli remeteségre és a hozzá kapcsolódó Esterházy-kastélyra.Mind felújított, látogatható intézmény, kávézóval, múzeumbolttal, első ránézésre nem tűnik logikusnak, miért válna meg az állam ezektől a jó állapotú helyszínektől, ezért a fenntartási költségekről és a bevételekről kérdeztük a fenntartó állami céget.A NÖF a 15 napos határidőt további 15 nappal meghosszabbította, végül a közérdekű adatigénylésre adott hivatalos válasz szerda délelőtt 10 óra 10 perckor érkezett meg.A válasz pedig egy, a Mandineren 9 óra 59 perckor megjelentcikklinkje volt.Az állami tulajdonban lévő NÖF tehát a közadatigénylésünk után az adatokat inkább elküldte egy kormánypárti oldalnak. A Mandinernek lediktált írás nem győzi hangsúlyozni, hogy "a kastélyok fenntartása nem csak játék és mese", sőt a szerző hosszasan értetlenkedik, miért kell ezen egyáltalán "csámcsogni".A jelenleg megpályázható kastélyokra 22 milliárdnyi közpénzt költöttünk, ezért talán nem teljesen indokolatlan a kíváncsiság, sőt mivel szintén milliárdos tételben ment el a felújításokra EU-s támogatás is, ezért már az Unió csalás elleni hivatala, az OLAF isvizsgálnáa kastélytörvény ügyét.Lázár János többször is elmondta, hogy a pályázóknak szigorú feltételeket kell teljesíteniük, hogy átvehessék a kastélyokat, a felújítások egyik helyszínnél sem teljeskörűek, ezért az "örökbefogadóknak" még milliárdokat kell költeniük az épületekre. Lázár keretezésében tehát nem is a profit reményében fognak jelentkezni magánbefektetők, hanem inkább az örökségvédelem iránt érzett elköteleződésből.A most megismert bevételekből az látszik, hogy a saját rezsiköltségét a legtöbb kastély bőven kitermeli. Szépen hoznak a jegyeladások és a filmes helyszínként történő bérbeadás, de kevésbé pörögnek a rendezvények.A NÖK által kiadott táblázatban azonban szerepel még egy "költségek" sor minden kastélynál. Hogy ebben milyen tételek szerepelnek, azt azonban nem részletezték, ezért az sem egyértelmű, hogy esetleg átfednek-e ezek a költések a már korábban megismert, felújításokra költött összegekkel.Emiatt további részleteket kérünk a fenntartótól, így még az is előfordulhat, hogy 30 nap múlva újra lesz értelme Mandinert olvasni.

A privatizációra szánt kastélyokról kértünk adatokat, de a Mandinernek küldték el inkább, aztán átdobták a cikk linkjét

Nyolc kastély gazdálkodásáról szerettünk volna többet tudni, közadatigénylésünk után azonban az adatokat nem mi, hanem a kormány narratíváját elkötelezetten képviselő portál kapta meg. Pedig ők nem is értik, miért kell ezen „csámcsogni”.

https://telex.hu/belfold/2024/10/09/kastelyprivatizacio-katelytorveny-nof-kozadatigenyles-lazar-mandiner

2024-10-09 20:08:12

Telex

Szerdán perbeszédekkel folytatódott Nagy János egyik korrupciós pere. Az Agrárminisztérium korábbi helyettes államtitkárának védője a Budapest Környéki Törvényszék épületében felmentést kért védencére. Koncepciós perként festette le a védence elleni büntetőeljárást, perbeszéde több pontján is kritizálta az ügyészséget.A korábbi helyettes államtitkárt az ügyészség azzal vádolja, hogy felajánlotta a vegyes gazdálkodással foglalkozó B. Szilárdnak, hogy "hivatali helyzetével visszaélve" segít neki egypályázat elnyerésében. Segítségéért cserébe Nagy János öt százalékos tulajdonrészt kért az érintett cégben, legalábbis a vád szerint. Júniusban az ügyészlegalább 10 évbörtönbüntetést kért a korábbi helyettes államtitkárra.Az ügy februári tárgyalásán Nagy azt állította, korábban is megkörnyékezték, de mivel akkor sem volt korrupt, ezért most sem lehet az. Hangfelvételeket is bemutattak ekkor, amelyek Nagy szerint az ő ártatlanságát bizonyították. Az egyik hangfelvételen egy Nagy és a másodrendű vádlott B. Szilárd közötti beszélgetés volt hallható. Utóbbi arról kérdezte Nagyot, tudnak-e kezdeni valamit egy földüggyel, ahol ugyan egy ismerősük vásárolta meg a földet, a szomszéd élt az elővásárlási jogával. Nagy válasza erre a következő volt:"Ha a szomszéd joga előrébb volt, akkor baszhatja a kamara, baszhatja az eredeti vevő, az eladónak tök mindegy kitől kapja meg a pénzt".A beszélgetés egy későbbi pontján B. Szilárd azt az ötletet is bedobta Nagynak, hogy szálljon be befektetőként egy vágóhidas projektbe. Ezt a felajánlást a korábbi államtitkár nem utasította vissza, úgy fogalmazott, hogy "szerintem igen, csak lássuk a matekot. De hogy ez tízmillió forint, vagy kétszáz, az kurvára nem mindegy".A szerdai tárgyaláson Nagy ügyvédje hevesen kritizálta a védence elleni vádat:"Az ügyészség nem ismeri, és nem jól hivatkozik az Agrárminisztérium működésére"- mondta a védő, aki szerint ténybeli tévedések vannak a vádiratban, maga az ügy igazából egy "ügyészség által kreált koncepció". Általánosabb kritikát is kapott a vádhatóság az védőtől, szerinte "alapvető fogalmakkal nincs tisztában" ."Olyan váddal szemben kellett védekezni, amely nélkülözi a konkrétumokat"- jegyezte meg Nagy védője. A korábbi tárgyaláson bemutatott hangfelvételekről azt mondta, hogy azokat nem is szabadott volna felhasználnia az ügyészségnek. Szerinte ugyanis abban az időpontban, amikor azok elkészültek, nem volt engedélye a hatóságoknak arra, hogy lehallgassák az Agrárminisztérium korábbi helyettes államtitkárát. Ezért egyébként a védő indítványozta is, hogy rekesszék ki a bizonyítékok közül a korábban bemutatott hangfelvételeket.Az ügy egyik kulcskérdése az, hogy valóban azért kapott-e Nagy János öt százalékos tulajdonrészt a másodrendű vádlott cégében, mert a korábbi helyettes államtitkár segített neki elnyerni egy pályázatot. Nagy védője szerint tudatosan, félrevezetően írta le az ügyészség sajtóközleményekben, hogy valóban a hivatalával visszaélve jutott hozzá a tulajdonrészhez a védence.Ezzel szemben a védő szerdán azt állította perbeszédében, hogy a korábbi helyettes államtitkár ellenérték fejében kapott tulajdonrészt. Ebből arra lehet következtetni, hogy Nagy valóban pénzzel, nem pedig egy pályázat elnyerésének elintézésével fizetett azért, hogy 5 százalékot kapjon az érintett cégben.Az ügy tárgyalása október 29-én folytatódik. Nagy János megkérdezte a bírótól, várható-e ekkor már határozathirdetés, de erre azt a választ kapta, hogy "lehetséges, de az is, hogy nem".A korábbi államtitkár ellen egy másik büntetőeljárás is folyamatban van. 2023 márciusában azért kellett aSzékesfehérvári Törvényszék eléállnia, mert2,2 milliárd forinthűtlen kezeléssel, valamint okirat-hamisítással is vádolják. A vád szerint 2019-ben Nagy közreműködésével fizetett ki az Agrárminisztérium 2,2 milliárd forintot két ügyvédi irodának. Az ügyészség úgy gondolja, hogy az irodák ezért cserébe nem végeztek semmilyen érdemi munkát. Nagy ebben az ügyben istagadta bűnösségét.Az iratok szerint az érintett ügyvédi irodák egy budapesti cégen keresztül utaltak jelentős összegeket egy svájci bankszámlára. Ez a bankszámla egyébként egy offshore cég tulajdonában volt, a cég pedig egy magyar milliárdos üzletemberhez,Nobilis Kristófhozköthető.

Védője szerint koncepciós per áldozata a korrupcióval vádolt korábbi helyettes államtitkár

Nagy János védője szerint az ügyészség nem jól hivatkozik az Agrárminisztérium működésére sem.

https://telex.hu/belfold/2024/10/09/nagy-janos-helyettes-allamtitkar-korrupcio-targyalas-perbeszed

2024-10-09 17:12:31

Telex

A Kereszténydemokrata Est című pódiumbeszélgetésen vett részt hétfőn Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, ahol többek között az Erasmus pótlására indított Pannónia Ösztöndíjprogramot is méltatta - írja az MTI.2022 decemberében az EU tagállamainak minisztereiből álló Tanácsa európai bizottsági úgy döntött, hogy kizárja minden kötelezettségvállalásból a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és az ilyen fenntartású intézményeket, így a modellváltó egyetemeket is. A tanácsihatározatszerint az alapítványok nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, és a magyar kormány nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat. Az EU és a kormány között azóta ismegy a vita és az egyezkedés.Közben a kormánybejelentettea saját forrásból finanszírozott Pannónia Programot. Hankó Balázs akkor még felsőoktatási államtitkárként akkoriban még azt állította, hogy ez nem az Erasmus+ pótléka lesz, mert továbbra is megegyezésre törekednek, és egyébként is szerettek volna egy új nemzetköziesítési programot elindítani. Arról, hogy hogyan jutottunk el idáig,itt olvashatnak részletesebben.Bár Hankó Balázs már idén szeptemberben - amikor akizárásról először beszélt- is úgy fogalmazott, hogy a magyar egyetemeket zárták ki az Erasmusból, valójában a modellváltó egyetemek hallgatóit érinti a korlátozás. Ez a csúsztatás azóta is gyakran visszaköszön, az MTI mostani beszámolójában is olvasható olyan megfogalmazás, hogy az Erasmus és a Horizon ösztöndíjprogramokból "ki lettek szorítva a magyar fiatalok", bár utána kitér a miniszter a modellváltó egyetemekre, illetve arra, hogy a felsőoktatás nemzeti hatáskör, "ezért az EU-nak semmi köze hozzá".Hankó mindenesetre most azt mondta, hogy a Pannónia Program "nem pótlék, nem alternatíva, hanem jobb", mert tágabb lehetőségeket nyújt, mint az Erasmus, és a tervek szerint több magyar diáknak ad majd lehetőséget. Értékelése szerint "jobbat csináltunk, eközben szuverenitási kérdésben nem kötöttünk alkut".Egyelőreannyit tudni a Pannónia Program sikeréről, hogy idén augusztusban több mint kétszáz, szeptemberben pedig több mint ötszáz magyar egyetemi hallgató ment külföldre tanulni ennek keretében, azaz összesen több mint hétszázan. Összehasonlításképpen: az Erasmus+ programban tavaly még mintegy tízezer magyar hallgató vett részt (nem csak a modellváltó, hanem az összes egyetemről és főiskoláról, és a teljes évet tekintve).Aminisztériumot július óta irányító Hankóarról is beszélt a hétfői rendezvényen, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium "a mindennapi patriotizmus minisztériuma", és minden intézkedésüknek ez kell legyen a zsinórmértéke. Szóba került még az MTI beszámolója szerint többek között:Ursula von der Leyen és Manfred Weber uniós politikusok "hungarofóbiája";hogy már 15magyar egyetemvan a világ legjobb 5 százalékában, és van olyan képzési területünk, amely a 8. leghivatkozottabb a világon, ezeket az eredményeket nem elismerni pedig a miniszter szerint nemzetárulás;a szülőképes nők jelenlegi alacsony számához Hankó szerint a Bokros-csomag is hozzájárult;a kormány ráadásul a családi adókedvezmény duplázására készül, a családpolitikai támogatások fenntartására mindig lesz pénz;2010 óta megduplázták a kutatók számát, az elmúlt 5 évben pedig a doktoranduszok számát, Magyarország pedig innovációs teljesítménye alapján a 33. helyen áll a világban.Hankó szeret erősen fogalmazni, beszélt már arról, hogya világ legjobb dolga magyarnak lenni, illetve hogy aliberalizmus ideológiája agresszívan nyomul előre, belső gondolatrendőrséget alakít ki. Szeptember végén azzal került a hírekbe, hogyszemélyesen gondoskodott arról, hogy a Pintér Béla és több más független színházi társulat ne kapjon állami támogatást - ezt követően az NKA Színházművészet Kollégiumának két tagja le is mondott.

A kulturális miniszter szerint a Pannónia Program jobb, mint az Erasmus

„Jobbat csináltunk, eközben szuverenitási kérdésben nem kötöttünk alkut” – mondta Hankó Balázs a programról, amelyet azután indítottak, hogy a modellváltó egyetemeket kizárták az Erasmusból.

https://telex.hu/belfold/2024/10/14/hanko-balazs-kulturaert-es-innovacioert-felelos-miniszter-erasmus-pannonia-program-felsooktatas

2024-10-14 22:20:31

Telex

Vagyon visszaszerzési eljárást folytatott a Készenléti Rendőrség hivatala Schadl György kisrepülőjéért és kishajójáért, derül ki Rétvári Bence belügyi államtitkár Vadai Ágnes DK-s képviselő írásbeli kérdésre adottválaszából. Vadai Ágnes még szeptember 18-án adott beírásbeli kérdéstPintér Sándor belügyminiszternek azután, hogy megjelent aTelex cikkea Schadl-Völner-ügy nyári ítélkezési szünet utáni első bírósági tárgyalásáról. Vadai kérdése ez volt:"Keresi a rendőrség Schadl György kisrepülőjét és kishajóját?"A szeptember 10-itárgyalásugyanis egy kis közjátékkal kezdődött: a bíró szólt Schadlnak, hogy hiába kérték tőle az elmúlt hónapokban többször is, nem árulta el, hol hagyta azokat az autókat, kisrepülőt és kishajót, amiket le akarnak tőle foglalni. A korrupciós per fővádlottja, Schadl Györgysokáig azt állította, hogy nem tudja hol van a kisrepülő és a hajó, aztán Schadl védőjearról értesítette a bíróságot, hogy a repülőgép előkerült."Tájékoztatom, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség felkérésére a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyonvisszaszerzési Hivatal a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 353. §-a alapján folytatott vagyonvisszaszerzési eljárást"- válaszolta a belügyminiszter helyett Rétvári Bence a DK-s képviselő kérdésére.A Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke tíz éve ötmillió forintért vette a 47 éves Piper PA-28 Cherokee típusú egymotoros, négyüléses kisrepülőt, amitmi is lefotóztukaz Esztergom mellett működő repülőtéren. Azóta az is kiderült, hogy körülbelül 5 éve szállt le vele egy pilóta, azóta viszont mozdulatlanul áll és a helyiek félre is tolták, mert útban volt. A gépnek azóta a felszálláshoz szükséges műszaki engedélye is lejárt, és a látottak alapján alapos karbantartásra szorul, hogy ismét repképessé váljon.Schadl egyébként szerette volna megtanulni a Piper vezetését, mert korábban vezetett már sárkányrepülőt, és ez a típus lett volna a következő lépés. Azt mondta, eleve azért vette a hivatalosan bírósági zár alá vett példányt, mert azt remélte, hogy fel tudja újítani, mielőtt megszerezte volna a használatához szükséges vezetői engedélyt.ASchadl-Völner-ügylényege a vádirat szerint, hogy Schadl korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pál volt igazságügyi államtitkárral, aki rendszeresen 2-5 millió forintot kapott tőle - összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket.Az ügyészség szerint Schadl lényegében "fizetésként" adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. A végrehajtói kar elnöke pedig ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint.

Vagyon visszaszerzési eljárásban kereste a rendőrség Schadl kisrepülőjét és kishajóját

A belügyi államtitkár a DK-s Vadai Ágnes kérdésére válaszolta ezt, a Telex cikke után.

https://telex.hu/belfold/2024/10/04/schadl-gyorgy-kisrepulo-kishajo-vagyonvisszaszerzesi-eljaras-keszenleti-rendorseg

2024-10-04 11:47:51

Telex

"Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg"- sok más, meghökkentően erős mondat mellett ez is elhangzik azon a hangfelvételen, amelyet szeptember 27-én tett közzé a Kuruc.info nevű szélsőjobboldali portál.Több forrásból származó információink szerint a hangfelvételen Orbán Viktor öccse, Orbán Áron és a Miniszterelnöki Kabinetirodán dolgozó Héjj Dávid beszélgetése hallható. Az ügyben minden érintettet napokkal ezelőtt megkerestünk. Lehetőséget adtunk mind Orbán Áronnak, mind Héjj Dávidnak a válaszadásra, de tőlük sem cáfolat, sem megerősítés nem érkezett. Mi ugyanakkor több olyan emberrel beszéltünk, akik ismerik mindkét szereplőt, meg is hallgatták a felvételt, és ez alapján biztosak benne, hogy ők hallhatók az amatőr módon rögzített anyagon.Forrásaink megerősítették: a fent idézett mondat Orbán Áron szájából hangzik el, amikor a látogatása célját magyarázza. A felvételt kiszivárogtató Kuruc.info szerint Orbán Áron egy jogász társaságában érkezett, de a beszélgetés alatt utóbbi hangja nem hallatszik. A hangfelvétel alapján valószínűsíthető, hogy az ott elhangzottakat nem Héjj rögzítette titokban, hanem Orbán Áron. Ez abból is kikövetkeztethető, hogy a felvétel már a találkozóra való megérkezésük előtt is megy, és az ő hangja hallható a legtisztábban. Orbán Áront ismerő források állítják, hogy eredeti a felvétel, és valóban sor került a találkozóra.A felvételen Orbán Áron azzal indokolja a látogatását, hogy "Viktor" küldte Héjj Dávidhoz, aki következetesen "főnökként" hivatkozik a miniszterelnökre. Héjj Dávid - akit a legtöbben a kormányfő egyik intézőembereként ismernek - már régi motoros a politikában. A 2010-es kormányzati ciklus első felében az akkor Fidesz-frakcióvezető, Lázár János kabinetfőnökeként tevékenykedett, rá két évre már a Miniszterelnökség koordinációs ügyekért felelős vezetőjeként dolgozott. Aztán 2018 nyarán Orbán előbb miniszterelnöki biztossá nevezte ki, majd 2022-től a kormányzati egyeztetések koordinálásáért, valamint az Országos Beruházás Monitoring rendszer működtetéséért felelőskormánybiztossá.Orbán Áron hallhatóan zokon veszi, hogy noha korábban már járt Héjjnál, utóbbi szerinte ezt a testvérénél letagadta. Ugyanakkor a beszélgetés atmoszférájában az érződik, hogy Héjj azért beszélget vele tisztelettudóan, mert az Orbán-család tagja és mert a problémájára valahogyan reagálni illik. Ennek ellenére még a felvételen keresztül is átjön, hogy a kormánybiztos és Orbán Viktor öccse nincsen egy súlycsoportban a politika világában. Olyannyira, hogy Orbán Áron a beszélgetés alatt gyakran kever neveket, pozíciókat, igaz, ő is hangsúlyozza, némiképp mentegetőzve, hogy a politikához nem ért.Jóllehet a beszélgetés tartalma nem teljesen koherens és a Héjj által mondottak közül sok mindent nem lehet érthetően hallani, az elhangzottak alapján nagyjából össze lehet rakni, mi is Orbán Áron panaszának a lényege.Eszerint Orbán Viktor testvérének meggyőződése, hogy egy általa ellenlábasnak nevezett üzletasszony, B. Radosztina el akarja lehetetleníteni. Mindezt Orbán öccse arra alapozza, hogy állítása szerint a nő megfenyegette őt. Másrészt pedig azért gondolja így, mert állítása szerint a Külgazdasági- és Külügyminisztériumhoz tartozó konzulok "blokkolják" a C típusú vízumkérelmeit, amelyek rövidebb idejű, legfeljebb 90 napos tartózkodásra jogosítják tulajdonosaikat a schengeni térségben. Márpedig Orbán Áron meggyőződése, hogy B. Radosztina irányítja a vízumokat intéző konzulokat, sőt, az egész külügyminisztériumot is - legalábbis ezt fejtegeti Héjjnak."Van még egy konzul, aki viszont most már mellénk állt és nem blokkol"- jegyezte meg egy ponton Orbán Áron, némileg ellentmondva saját magának.Erre reagálva Héjj arról kezd el beszélni, hogy B. Radosztina nevét először Orbán Árontól hallotta, korábban azt sem tudta, kicsoda ő. Majd azt mondta Orbán öccsének, hogy a C vízumokat leállították a kampányban. (Héjj feltehetőleg az önkormányzati- és EP-választás kampányára utalt, mivel a felvétel a szivárogtatók szerint 2024 májusában, tehát a kampány hajrájában készült.)Érdekes, de nehezen érthető része a felvételnek, amikor Héjj arról beszél, hogy valahol Európában egy olyan vietnámi állampolgárnál, aki Orbán Áronék segítségével kapott vízumot, megtalálták azt a papírt, ami alapján kiderült, kinek köszönhetően juthatott be a schengeni övezetbe."Te küldtél neki egy meghívólevelet, vagy nem tudom, mit küldötök (...) Ez egy olyan levél volt, mintha leírnám, hogy Tisztelt Orbán Áron! Nagy szeretettel látom Magyarországon, a szombathelyi egyetemen ilyen és ilyen képzésre, aláírás, cég, pecsét"- mondta a felvételen Héjj, mire Orbán Áron bőszen helyeselt. Héjj szerint ilyen dokumentumot találhattak meg valahol valakik a vietnáminál.A beszélgetésből kiderül, hogy Héjj korábban beszélt egy Garai (vagy Garay) nevű férfival, aki Orbán Áron társa lehet a vízumügyekben. Héjj szerint ez a férfi azt mondta neki, hogy azoknak a külföldieknek az esetében, akik rajtuk keresztül érkeztek, papírral tudják igazolni, hogy elhagyták az Európai Unió területét. Héjj szerint tehát az, amit Orbán Áronék csinálnak, legális. De a kormánybiztos szavai szerint valami "papírfecni" lehetett a vietnáminál, amivel be akarták Orbán Áronékat mószerolni. Az nem derül ki a szövegből, hogy kik és miért akarták volna bemószerolni. És az sem állítható, hogy történt ilyen, vagy csak Héjj figyelmezteti Orbán öccsét arra, milyen veszélyeket rejthet ez a tevékenység.Orbán Áron ekkor elkezdi magyarázni Héjjnak, hogy azoknak a vietnámiaknak, akik magyar vízumhoz szeretnének jutni, először nem a konzulátushoz, hanem egy vietnámi céghez kell fordulniuk, majd miután a cég jóváhagyta a kérelmüket, utána mehetnek be a konzulhoz. Tehát Orbán Áron szerint ha a kinti cég Vietnámban jóváhagyja a kérelmet, akkor a nemzetközi elbíráláson átmennek a vietnámiak, ennek ellenére a konzul - saját hatáskörében - elutasította ezeket a kérelmeket. Tehát Orbán Áron azt kifogásolta, hogy olyan vietnámiaknak dobták vissza a kérelmeiket, akiknek a kinti cég előzőleg már jóváhagyta azt. Orbán meg is nevezte ezt a külső vietnámi céget: a TLS-t.Valóban létezik a TLS nevű cég, teljes nevénTLScontact. Ez a cég egyike a világ nagy vízumszolgáltató cégeinek. Bár Vietnámban is működik, nem vietnámi, hanem nemzetközi vállalat. Az is igaz, hogy a hangfelvétel készültekor még a TLScontact intézte Vietnámban is a magyar vízumokat, csakhogy éppen most van váltás: október 7-től már egy másik globális vízumszolgáltató, a VFS Global lesz a magyar külügy partnere ebben.Orbán Áron tehát arra a következtetésre jutott, hogy mivel szerinte B. Radosztina fenyegette meg, ezért biztosan ő áll a vízumkérelmek blokkolása mögött. Azt is elmondta, hogy Orbán Viktor neki azt mondta: "a Rogán és a Radosztina nem dolgozhat együtt", de Orbán Áron ennek ellenére úgy véli, hogy valószínűleg együtt dolgoznak. Igaz, azt, hogy valójában ki áll Radosztina mögött, Orbán Áron sem tudja, mert - ahogy ő fogalmaz - "még nem ért el odáig".Héjj erre reagálva azt mondta neki, hogy szerinte B. Radosztina nem dolgozik Rogánnal, és ha valakinek, akkor a bevándorlásiaknak dolgozhat, az viszont a Belügyminisztérium alá tartozik. Ezzel viszont Orbán Áron azért nem értett egyet, merthogy állítása szerint a D vízumot továbbra is megkapják. A D vízum annyiban más, mint a C, hogy utóbbi gyakorlatilag egy sima turistavízum és Schengenre szól, míg a D-t az adott állam bocsátja ki (ezért is dönt róla az adott állam idegenrendészete), hosszabb távra szól, így például a Magyarországon munkát vállaló külföldieknek ez utóbbira van szükségük.A beszélgetésnek ez a része azért érdekes, mert Héjj ekkor arról kezdett el beszélni, hogy a D vízumoknál bevezettek egy új rendszert, "ott volt egy leállás", és "bizonyos cégeket hamarabb oldottak fel a leállásból", bizonyos cégeket, "inkluzíve téged", később. Héjj azt is mondta, hogy viszont a C vízumok kiadását leállították, Orbán Viktorral pedig azt beszélte meg (és ezt Szijjártó Péterrel is megbeszéli majd), hogy a C típusú vízumok a választások után elindulnak majd.A C vízumok megszerzése egyébként nem egyszerű,kifejezetten bürokratikus eljárás, egy sor dokumentumot kell benyújtani hozzá. Vietnámi állampolgárok esetében például - ha az utazás célja látogatás - a meghívó fél okmányainak másolatát is.A meghívólevélnek tartalmaznia kell a meghívó fél és a meghívott személyes adatait, azt, hogy ki hív meg kit és milyen céllal, hány napra és milyen időtartamra szól a meghívás, hova szól a meghívás, stb. Lényeges, hogy a kérelmeket legfeljebb hat hónappal, legalább 15 naptári nappal a tervezett utazás megkezdése előtt kell benyújtani. Indokolt, sürgős, különösen méltányolható egyedi esetekben a külképviselet lehetőséget adhat rá, hogy a kérelmeket a tervezett utazás megkezdése előtti 15 naptári napos határidőn belül is be lehessen nyújtani. Az elbírálás akár 45 napig is elnyúlhat, de természetesen lehet rövidebb idő is. Attól függően, milyen gyorsan dolgozik a bürokrácia. Vagy éppen milyen lassan. És elméletileg itt jöhet képbe az, hogy kinek milyen kapcsolata van.A Héjjal folytatott beszélgetésből tehát egyértelműen kiderül, hogy Orbán Áron olyan ügyletekben érdekelt, amelyeknél fontos, hogy harmadik országból érkező állampolgárok C vízumhoz jussanak, ám ezt a tevékenységét a külügy szerinte blokkolja.Az is kiderül a párbeszédből, hogy nem egyszeri esetről van szó, hanem valamiről, ami folyamatos, de legalábbis egynél jóval több vízumra vonatkozik. És Orbán Ároncégrőltesz említést, ami az őcége. Ugyanezt mondja Héjj is, amikor bizonyos cégekről beszél, hozzátéve, hogy "inkluzíve téged" - azaz beleértve Orbán Áronék cégét.Utóbbi azért lényeges, mert a nyilvánosan elérhető cégregiszter szerint a miniszterelnök testvére sem nem tulajdonos, sem nem vezető tisztségviselő olyan cégben, amely abban lenne érdekelt, hogy vietnámi állampolgároknak magyarországi vagy schengeni vízumot szerezzen, esetleg harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-közvetítésére legyen jogosult.Ettől persze még bárki legálisan hívhat meg harmadik országbeli állampolgárokat Magyarországra látogatás céljából, ebben semmilyen törvénytelen nincsen. De nyilván nem mindegy, hogy milyen számban érkeznek olyan kérelmek egy konzulátusra, amely egy adott személyhez vagy céghez, esetleg egy jól behatárolható körhöz köthetőek - főleg akkor, ha csak látogatásról van szó papíron.Szerettük volna megtudni a Külgazdasági- és Külügyminisztériumtól, hogy Orbán Áron vagy Orbán Áron nevében jártak-e közben bármelyik magyar külképviseleten külföldiek nagy számú vízumkérelmében, de egyelőre a tárca nem reagált a kérdésünkre.Az ugyanakkor szintén érdekes elem a beszélgetésben, hogy Orbán Áron szerint a D vízumra vonatkozó kérelmeiket nem blokkolják. A kormány először 2016-ban nyitotta ki a kapukat két EU-n kívüli ország, Ukrajna és Szerbia munkavállalói előtt, majd 2022 nyarán a lista 9 újabb országgal bővült, ezek között volt Vietnám is. Ezekből az országokból azonban csak minősítési eljáráson átesett munkaerő-kölcsönzők hozhatnak be gyorsított eljárással munkavállalókat legfeljebb két éves szerződéssel. De ezek a cégek nem C, hanem D vízumot igényelnek, ráadásul most már sokkal szigorúbb állami kontroll alatt vannak, mint korábban.A hangfelvételen Orbán Áron vissza-visszatér ahhoz, hogy szerinte B. Radosztina áll az ellehetetlenítése mögött. Még egy meglehetősen vad teóriát is felvázol arról, hogy szerinte a Rogán Antal irányítása alatt álló titkosszolgálat Magyar Péternek szivárogtat ki titkos anyagokat. Sőt, Orbán Áron Rogánékat sejti Novák Katalin "kiütése" mögött, majd egy gyors eszmefuttatás végén oda lyukad ki, hogy Szijjártó Péter lesz a következő, akit kicsinál ez a "csapat". Héjj ezt az eszmefuttatását már nem is igazán érti, mondván: ha Rogán és B. Radosztina egy brancs, és ebben a csoportban van benne Orbán Áron szerint Szijjártó helyettese, Magyar Levente is, akkor mégis miért lenne érdeke Magyar Leventének kicsinálnia a főnökét?Az sem derül ki a beszélgetésből, hogy Orbán Áron vagy a társai mégis miért kerültek konfliktusba B. Radosztinával, ha egyáltalán konfliktusba kerültek vele.B. Radosztina korábban azt az Arton Capital nevű céget vezette amelyik a letelepedési kötvény egyik fontos szereplője volt a piacon. 2017 áprilisában azonban ismeretlenek betörtek az Arton belvárosi irodájába, ahonnan több százmillió forint értékű eurót, valamint rengeteg fontos iratot vittek el. A különös körülmények között elkövetett betörésről évekkel ezelőttrészletesen írtunk a régi Indexen. A rendőrség a mai napig nyomoz az ügyben, gyanúsított még nincsen, pedig rengeteg tanút kihallgattak annak idején.A Telex megkeresésére B. Radosztina azt állította, hogy semmi nem igaz abból, ami a hangfelvételen vele kapcsolatban elhangzik. De mivel az ügyben nem kívánt nyilatkozni, így azt sem tudtuk meg, találkozott-e valaha Orbán Áronnal vagy sem. Az Orbán Áron által elmondottak alapján azonban úgy tűnik, hogy talán találkozhattak párszor.A Telex a hangfelvétel megjelenése után azt próbálta meg kideríteni: ha Orbán Áronnak nincs olyan cége, ami indokolná ezeknek a vízumoknak a szükségességét - legyenek azok akár C, akár D vízumok -, akkor mégis mi az oka annak, hogy a miniszterelnök testvére egészen magas szinten próbál lobbizni a vízumok blokkolása ellen? Azért, hogy tisztán lássunk, természetesen megkeresést küldtünk Orbán Áronnak, Héjj Dávidnak, Orbán Viktornak, a külügynek, B. Radosztinának, de egyelőre csak utóbbitól kaptunk választ, noha rengeteg kérdés felmerül a hangfelvétellel kapcsolatban. A kérdéseinket napokkal ezelőtt küldtük el. Egyik érintettől sem érkezett olyan válasz, ami azt állítaná, hogy a kiszivárgott hangfelvétel hamis.Noha Orbán Áron korábban fenntartott egy Facebook-fiókot, az jelenleg elérhetetlen. A korábban még feltérképezhető kapcsolati hálóján keresztül azonban eljutottunk olyan körökhöz, akik tudtak információval szolgálni róla. Eszerint Orbán Áronnak ugyan nincsen olyan cég a nevén, amely külföldi munkaerő-közvetítéssel foglalkozik, de egy ideje olyan vállalkozók mögött bukkant fel, akik érdekeltek a külföldi munkaerő behozatalában. Persze ez csak a D vízumok iránti lobbizására magyarázat, a C-re nem.Több, egymástól független forrásból is úgy tudjuk, hogy Orbán Áron legalább egy-másfél éve személyesen lobbizott a külképviseleti dolgozóknál azért, hogy a benyújtott vízumkérelmeket pozitívan bírálják el. Ezek az igények a C vízumokra vonatkoztak, amelyekkel munkát ugyan nem lehet vállalni, de a schengeni zónába be lehet velük jutni. Információnk szerint vietnámi és indiai állampolgárok kérelmeinél merült fel a neve.Azt, hogy ilyen típusú ügyekben intézkedett Orbán Áron, egy külügyes forrás is megerősítette lapunknak. Ugyanakkor a forrás azt állította: éppen a kiszivárgott hangfelvétel bizonyítja, hogy Orbán Áron - hiába a kormányfő testvére - kudarcot vallott, mert falakba ütközött, a konzulok a jogszabályoknak megfelelően járhattak el. Azaz Orbán Áron, ha számított is kivételezésre, nem kapott protekciót vagy más elbánást.Az Orbán Áronhoz közel álló és a vízumügyletekben érintett üzleti körből származó információnk szerint azonban kezdetben a miniszterelnök testvére sikerrel járt, és ezt valószínűleg tényleg a nevének köszönheti. Ráadásul a kiszivárgott hangfelvételen maga is azt mondja Héjjnak, hogy van még olyan konzul, aki nem blokkolja a kérelmeiket. (A felvétel tavasszal készült, így ez a helyzet azóta változhatott is, főleg a hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után.)Azt más, köztük fideszes források is elismerték, hogy azért is kellemetlen kikosarazni Orbán Áront, mert nehezen lehet figyelmen kívül hagyni, kinek a testvére. Ugyanakkor azt a hozzá közel állók is elismerik, hogy az a vállalkozói kör, amelyik kezdetben nagy reményeket fűzött hozzá, idővel csalódott benne, mert az igyekezete ellenére a lobbitevékenysége sikertelen volt.A kormányfő testvérének kapcsolati hálójában találtunk olyan üzletembert, aki egy minősített foglalkoztató cég tulajdonosa, és akiről úgy tudjuk, hogy annak a körnek az egyik embere, amelyik valamiféle hasznot remélt a kapcsolatból. A minősített foglalkoztató cégek elvileg szigorú átvilágításon esnek át és lehetőségük nyílik arra, hogy számos harmadik országból származó állampolgárt egyszerűbb engedélyezési eljárás keretében foglalkoztassanak Magyarországon.Az ominózus cég, amelyikre rátaláltunk, kifejezetten vietnámi, indiai és ukrán munkaerőt közvetít. Megkeresésünkre az érintett cég tulajdonosa nem kívánt nyilatkozni. Azt azonban elismerte, hogy személyesen ismeri Orbán Áront. Azt állította viszont, hogy semmiféle hangfelvételről nincs tudomása, noha amikor felhívtuk, már napok óta elérhető volt a felvétel az interneten. Szerinte a D vízumot az idegenrendészet bírálja el, így értelmetlen lenne a konzuloknál lobbizni miatta. Mivel elzárkózott attól, hogy névvel nyilatkozzon, így további információkat nem tudtunk meg tőle, több kérdésre nem akart válaszolni.Ugyanakkor az Orbán Áronnal kapcsolatban álló üzleti körből jutottunk olyan információhoz, hogy a miniszterelnök öccse mögött állók közül többen eleve rossz ötletnek tartották a hangfelvétel készítését, pláne a kiszivárogtatását, mert így könnyen a hatóságok látókörébe kerülhetnek.Főleg azért keltett feszültséget ebben a körben a felvétel nyilvánosságra kerülése, mert nem mindegyik vállalkozónak kristálytiszta a múltja: a már említett, a Telexnek nyilatkozó cégtulajdonos kapcsolati hálójában például találtunk egy olyan figurát, aki korábban egy áfacsalásra szakosodott cégháló irányítójának bizalmi embere volt, és információnk szerint érintett vízumos ügyletekben is.Akárcsak a hangfelvételen "Garaiként" emlegetett férfi, akivel Orbán Áron korábban Héjj Dávidot felkereste. Érdekes és egyben árulkodó a Héjj és Orbán között kiszivárgott beszélgetésnek az a momentuma, amikor a kormánybiztos finoman megkérdezi Orbán Árontól, hogy "száz százalékig megbízik-e abban az emberben, akivel vele együtt korábban nála járt". Héjj ezen a ponton minden bizonnyal a titokzatos Garayra vagy Garaira utal, és arra, hogy nem ártana, ha Orbán Áron odafigyelne arra, kikkel áll össze. Orbán Áron azonban azt válaszolta, hogy száz százalékig megbízik benne, mert ő "ért hozzá". Héjj mindenesetre nem titkolta gyanakvását.Orbán Áron ugyan érezhetően nem érti, mi állhat a vízumkérelmeik blokkolása mögött, a miniszterelnök testvéréhez közel álló körök szerint könnyen elképzelhető, hogy a hatóságok (és a család) környékén kellene a kérdésre a választ keresni.Több, Orbán Áront ismerő forrás azt magyarázta a Telexnek: az, hogy egyáltalán elkészült titokban a később kiszivárgott hangfelvétel, utólag is igazolja, hogy a miniszterelnök öccse kockázatot jelent a családra és közvetetten a Fideszre nézve. Ezért is tartják sokan valószínűnek azt, hogy Orbán Áron vízumügyleteit valójában a hatóságok akadályozták meg a háttérből - és ha ez igaz, akkor ehhez Orbán Viktor hallgatólagos jóváhagyására is szükség lehetett.A miniszterelnök 47 éves testvére egyébként már évekkel ezelőtt panaszkodott ismerőseinek arra, hogy miközben sokan folytathatnak komoly üzleti tevékenységet a család tagjai közül, neki erre nincs lehetősége, nem rúghat labdába. Volt, akinek arra is tett utalást, hogy nem is engedik neki a saját céget.Utóbbit támasztja alá, hogy Orbán Áronnak valóban nincs számottevő üzleti tevékenysége.A fegyverek iránt rajongó férfiugyan a szécsénkei lőteret tulajdonló Multi Shoot Zrt. ügyvezető igazgatója lett néhány éve, de nem tulajdonos a cégben. Egyetlen cégben, a Circle of Devils néven futó kft.-ben tulajdonos. Csakhogy ez a cég még 1993-ban alakult, és az elmúlt években alig folytatott érdemi tevékenységet.

Vízumügyekben lobbizhatott Orbán Viktor öccse egy kiszivárgott hangfelvétel szerint, de falakba ütközött

A felvétel alapján Orbán Áron arról panaszkodhatott a miniszterelnök egyik intézőjének, hogy a konzulok blokkolják a cége vízumügyeit. Csakhogy neki papíron nincs olyan cége, ami vízumügyekben járna el. Egy vállalkozói körben lehetett csendestárs.

https://telex.hu/belfold/2024/10/04/orban-aron-hangfelvetel-hejj-david-vizumok

2024-10-04 06:58:44

Telex

Az óbudai polgármester augusztus óta van rács mögött. Mint korábban írtuk, az elsőfokú bíróság decemberig hosszabbította meg Kiss László letartóztatását.A Magyar Nemzet most azt megtudta a Fővárosi Törvényszéktől, hogy a másodfokon eljáró bíróság is megerősítette a döntést, ígyA korrupciós ügyben az első gyanúsítottakat március elején fogták el, de az érintettek köre idővel tizenhat főre bővült. A gyanúsítások túlárazott és fiktív szerződésekről, százmilliós kenőpénzek visszaosztásáról szólnak.Előzőleg K. János, az óbudai korrupciós botrány koronatanúja büntetlenséget kapott az ügyészségi nyomozókkal való együttműködésért. A vállalkozó szerint Budapesten, a Határ úton található autómosóból lopták el a pendrive-ját, amelyen egy utóbb kiszivárogtatott felvétel volt látható a bűnüggyel kapcsolatban.

Újabb fejlemény az óbudai korrupciós botrányban: hónapokig börtönben marad a polgármester

Újabb fejlemény az óbudai korrupciós botrányban: hónapokig börtönben marad a polgármester - Kiss László pár napja tette le az esküt a kerület vezetőjeként.

https://index.hu/belfold/2024/10/14/budapest-obuda-korrupcios-botrany-birosagi-dontes-kiss-laszlo-polgarmester-bortonben-marad

2024-10-14 17:44:00

Index

Október elején jelentette be a BDPST Zrt., hogy a Botaniq hotelt üzemeltető leányvállalatánál zajlik "az üzleti modell finomhangolása", ami praktikusan azt jelenti, hogy a pest megyei Turán álló kastély ezentúl csak rendezvényhelyszínként üzemel. Még praktikusabban pedig azt, hogy az itt korábban működő szállodának vége, az alkalmazottak jó részét pedig elbocsátják. Ezzel a bejelentéssel hivatalosan lezárult egy fejezet a magyar idegenforgalom és főnemesi jelmezbál történetében. A még Ferenc József által bárói rangra emelt zsidó Schossberger család által a 19. század végén épített kastélyt 2015-ben vette meg valaki, aki nagyon közel állt Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz. Mire a Botaniq 2020-ban megnyílt, már nem is rejtegették, hogy mit ad isten, tényleg Tiborcz a tulaj, bár a cégháló szövögetése közben olyan figurák is felbukkantak, mint a rejtélyes halált halt szaúdi "üzletember" Ghaith Pharaon.A BDPST csoportnak, amelynek kreatív igazgatója maga a miniszterelnök legidősebb gyermeke, Orbán Ráhel, nem a Botaniq az egyetlen ötcsillagos szállodája az országban. Ezekről az utóbbi években alapvetően akkor hallhattunk, amikor újabb és újabb állami milliárdokat nyeltek el, valamint amikor az éves beszámolókból kiderült, hogy ezek a szállodák mennyi veszteséget termelnek.A turai Botaniq kastélyszálló teljes pompájábanSenkit sem érhetett meglepetésként, hogy a Botaniq pont abban az évben fuccsolt be, amikor a magyar költségvetést gyakorlatilag havonta kell újraírni, és már tényleg csak arra jut pénz, amire muszáj. Muszáj alatt azt értve, amire szükség van Orbán Viktor rajongóinak megőrzéséhez és a 2026-os választási győzelemhez. A Botaniq nyilvánvalóan nem ilyen projekt, bár a most elbocsátott alkalmazottak nem biztos, hogy másfél év múlva a Fideszre fognak szavazni. A turai kastély befuccsolása annak a szimbóluma, hogy ezek az emberek akkor sem tudnak valamit jól megcsinálni és üzemeltetni, ha közben folyamatosan támogatják magukat más pénzével. A kárörvendéstől azért mindenkit óvnék, mert ahogy legutóbb a szintén Tiborcz Istvánhoz köthető irodakomplexumok esetében kiderült, a végén úgyis az adófizetőknek kell a zsebükbe nyúlniuk. Ha 600 milliárd kell, akkor annyi kell. De az irodaházak története is csak erősíti az érzést, hogy ezek a más zsebéből gazdagodó emberek képtelenek vigyázni a pénzre, nemhogy még fialtatni is. Az ország egyik leggazdagabb embere, Tiborcz István, valamint a vendéglátóipart Svájcban kitanuló Orbán Ráhel közösen sem voltak képesek valami értelmeset kihozni a gyakorlatilag nekik ajándékozott, egyébként kifejezetten jó adottságú kastélyból. Amivel át is térhetünk arra, hogy ez a befuccs nemcsak a NER, hanem egyúttal a NER által teljesen eltorzított magyar idegenforgalom és a NER szíve csücske, a Nemzeti Kastélyprogram teljes kudarcát is jelzi. Az idegenforgalom különböző leágazásai az utóbbi 14 évben a NER klientúraetetésének fő eszközei lettek. A legendás lombkoronasétánytól a nevetséges sátoraljahelyi függőhídig a legvérlázítóbb pénzszivattyúk közül számtalan épült idegenforgalmi célokat behazudva. Ugyanez a helyzet az EU-s pályázatokból épült, magánvillaként használt „falusi szálláshelyekkel” és az elnyert pénzekből meg sem épülő nevezetességekkel, mint például a „palóc hagyományokat interaktívan bemutató” akármi. A híres-neves Le Til Kúria is „az EMVA 6.355.01.01 turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez a LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2013-ban nyújtandó támogatás keretében a Közös Kincs Oktatási Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. (4235 Biri, Fő út 50.) 34.495.898 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült. A fejlesztés fő célja egy 30 férőhelyes ifjúsági szálláshely kialakítása, amelyben egész évben lehetőség nyílik a diákok, szervezett csoportok és egyéni látogatók (csereprogramban résztvevő diákok, képzésre érkezők) kulturált elszállásolására, illetve egyéb rendezvények megtartására.” És ezek még csak a kis halak, az igazán nagyok az Orbán Ráhel-közeli Magyar Turisztikai Ügynökség körül bukkannak fel. Emlékezetes eset volt például, amikor a covid által sújtott szektor megsegítésére szánt pénzeket Balaton-környéki vállalkozók gyakorlatilag maguknak osztották ki.Ezek többnyire a lopás klasszikus, tankönyvi esetei. A kastélyok ügye ennél egy fokkal bonyolultabb. A 2016-ban elindított Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében ugyanis nagyon-nagyon sok pénzből kastélyok és várak újultak meg országszerte. A történészek, műemlékvédelmi szakemberek bevonásával zajló munka hol jól, hol kevésbé jól sikerült, azt viszont mintha nem gondolták volna végig előzetesen, hogy mi lesz ezekkel, amikor levonul az utolsó munkagép.A turai kastély építési területe 2018-banA turai kastély építési területe 2018-ban Fotó: Botos TamásAz értékmentés, a közös múlt megőrzése persze jól hangzik, de hogy ezekre az épületekre valójában kinek van szüksége és pénze, soha nem derült ki. Mintha az eredeti terv az lett volna, hogy „majd jönnek a turisták” – de ez nem ilyen egyszerű. A turisták – hazaiak és külföldiek egyaránt – eleve egészen más dolgok iránt érdeklődnek már, mint néhány évtizede. Ha a most felújított épületek igazán nagy dobások lennének, talán tényleg vonzanák a tömegeket, de sajnos a várak esetében többnyire a romos alapoktól újjáépített vadonatúj konstrukciókról van szó, a kastélyok esetében pedig európai mércével mérve se nem nagy, se nem régi, se nem különösebben látványos épületekről. Amiknek ráadásul a 20. század pusztításai során teljesen eltűnt a berendezése, és ezért például hologramokkal és egyéb vészmegoldásokkal kénytelenek azokat pótolni, hogy a látogatók ne csak a puszta falakat bámulják odabent.Az utóbbi években a szabadkígyósi Wenckheim-kastélytól a dégi Festetics-kastélyon át a Majki Kamalduli Remeteségig sok felújított kastélyban jártam. Ezeket az ország különböző szegleteiben álló épületeket összeköti, hogy valamennyi a Nemzeti Kastélyprogram keretében újult meg, most, amikor még nem hullik a vakolat, egészen szépek, és egyikben sem tolonganak a turisták. Valamint hogy a magyar állam a privatizálásukra készül.Lázár János építési és közlekedési miniszter az ügy érdekében még az utolsó hivatalban töltött heteit élő Novák Katalin köztársasági elnököt is legyávázta és -kommunistázta, amiért nem írta alá, hanem inkább az Alkotmánybírósághoz továbbította a kastélyprogramban felújított kastélyok magánkézbe adásáról szóló jogszabályt, amit a parlament korábban elfogadott. Az AB a törvény egy részét alkotmányellenesnek találta, vizsgálódik az ügyben az Európai Csalás Elleni Hivatal is, ilyen apróságok azonban természetesen nem állíthatják meg a magyar kormány úthengerét.Lázár minisztériuma augusztusban tette közzé azoknak a kastélyoknak a listáját, amiket igenis magánkézbe adnának, és amiknek a dokumentációját megtekinteni kívánó pályázók először is kötelesek tízmillió forintot befizetni az államkasszába. A kirívóan magas összeg elég egyértelműen jelezte, hogy azért ez nem úgy lesz, hogy bárki kérhet egyet a közpénzmilliárdokból felújított kastélyokból.Ahogy a Válasz Online 2023. decemberi cikkében szépen bemutatta, a kormányzati cél az, hogy ezeket a kastélyokat a legnagyobb magyar cégek vegyék át az MBH-tól a MOL-ig. Mivel ezek a nagyvállalatok erős állami kontroll alatt állnak, nyilvánvaló, hogy ha azt mondják nekik, hogy kell nekik egy kastély, akkor pályázni is fognak ezekért. Ami, ahogy a Válasz bemutatja, gyakorlatilag a rendszerváltás előtti modell, amikor szinte ugyanezeket a kastélyokat szórta ki az akkori állam az akkori cégeinek a Taurus Gumiipari Vállalattól a Kőolaj és Gázipari Trösztig. Mivel a kastélyok azoknak a cégeknek is csak terhet jelentettek, hagyták ezeket úgy lerohadni, hogy aztán a Nemzeti Kastélyprogram keretében kellett mindet felújítani.Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy belássuk, a mostani „privatizáció” is hasonló irányba megy majd, hiszen sem a 4IG-nak, sem az OTP-nek nincs szüksége kastélyra, amit ráadásul a törvény előírásainak köszönhetően nem is hasznosíthat saját céljaira, hanem az év nagy részében nyitva kell tartania a nagyközönség előtt.Magától Lázár Jánostól tudjuk, hogy ezeknek a kastélyoknak a fenntartása bizony olyan sok pénzbe kerül, hogy az még a legnagyobb magyar vállalatoknak is fájhat. A miniszter 2024 szeptemberében arról beszélt, hogy a tiszadobi Andrássy-kastély fenntartása évente 350-400 millió forintba kerül, aminek nagyjából a felét tudja kitermelni az épület és kastélypark jegybevételből, rendezvényekből. Mármint olyan években, amikor az ég világon semmit sem kell költeni, de, tette hozzá Lázár, 2024-ben „az aszály és a befejezetlenség miatt” csak a tiszadobi parkra még sok százmillió ment el. És mindezt egy olyan ember mondja egy nem is különösebben nagy épületről, aki éppen kastélyokat próbál rátukmálni nagyvállalatokra, úgyhogy nyugodtan számoljunk inkább évente milliárdokkal.Amivel vissza is kanyarodhatunk a Botaniq csődjéhez. A NER-ben érezhetően sokakban van egyfajta vágy a II. világháború után megszűnt arisztokratikus hagyományok feltámasztására, ami magyarázza a vonzalmat a jellemzően főnemesi családok által emelt kastélyokhoz. Sajnos ez a jelmezbál nem egészen korhű, a magát nyalka huszártisztnek képzelő, valójában Putyin köreivel összeálló Szalay-Bobrovniczky Kristóftól addig a Lázár Jánosig, aki hiába próbálja magát rendre úrként előadni drága öltönyeiben, sajnálatosan gyakran bukik ki belőle a kapanyél olyan alpári buzizás és zsidózás kíséretében, amilyet magyar arisztokraták már akkor sem nagyon engedtek maguknak, amikor ezek a kastélyok többsége a 19. században felépült.A turai kastély 2014-ben, a Tiborcz István előtti időkbenA turai kastély 2014-ben, a Tiborcz István előtti időkben. Fotó: Botos TamásBár Magyarországon a jobbágyfelszabadítás 1853-ban megtörtént, a valóságban még jó ideig nem sok minden változott. Ha változott volna, ezeket a kastélyokat nem lehetett volna se megépíteni, se üzemeltetni. Ehhez olyan kiváltságok, olyan környezet kellettek, amiket a kifejezés mai értelmében vett piaci viszonyok nem bolygathattak meg. A NER azonban minden hibájával együtt sem feudális rendszer, ezért ezeket az épületeket a 21. századi Magyarországon kizárólag úgy lehet üzemeltetni, ha valaki hajlandó benyelni a súlyos veszteségeket.A kastélyprivatizációval Lázárék azt akarják elérni, hogy ezeket a veszteségeket ne az „adófizetők” hanem a „vállalatok” állják. A Botaniq is azért zárt be, mert Tiborcz István nagyherceg nem akarta tovább finanszírozni a veszteséget egy olyan évben, amikor az állam is kénytelen meghúzni a nadrágszíjat. Ha Magyarországon olyan nagy biznisz lenne kastélyszállót üzemeltetni, ezeket már régen a legnagyobb globális hotelláncok üzemeltetnék. Ezek azonban az országban gyakorlatilag csak Budapesten vannak jelen, az egyetlen helyen, ahol ilyen beruházások jó eséllyel hasznot tudnak hozni.Sikeres, évtizedek óta üzemelő négy-öt csillagos kastélyszálló eleve nagyon-nagyon kevés van az országban, azok is jellemzően a nyugati határ mentén, osztrák és német vendégekre alapozva. Még a Budapestről fél óra alatt elérhető Turán sincs ilyesminek értelme, mert egyszerűen nincs rá kereslet. Mindezt a kastélyok egy részének kijátszása, a maradékuk felújítása, majd szintén kijátszása előtt lett volna érdemes alaposabban végiggondolni.

A főnemesi jelmezbál vége

Éppen akkor zár be a Tiborcz István kastélya szállodaként, amikor a magyar államnak már nincs pénze minden őrültségre. Az értelmes üzemeltetési terv nélkül felújított kastélyokat eközben államközeli vállalatokra sóznák rá.

https://444.hu/2024/10/15/a-fonemesi-jelmezbal-vege

2024-10-15 06:02:07

444

Olaszország, Németország és Hollandia a jelöltek rövid listáján szerepel az EU új pénzmosás-ellenes hatóságának vezetői posztjára, több tisztségviselő szerint.Az Anti-Money Laundering Authority (AMLA) élére a következő három jelölt pályázik: Bruna Szego (Olaszország), Marcus Pleyer (Németország) és Jan Reinder De Carpentier (Hollandia). Az AMLA feladata a határokon átnyúló pénzügyi cégek felügyelete lesz, amelyek nagy kockázatot jelentenek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása szempontjából – írja a Politico.A hivatal Frankfurtban nyílik meg 2025 elején, és teljes mértékben működőképes lesz 2028-ra.A megbízatás négy évre szól, ami egyszer meghosszabbítható, évente 250 ezer euró feletti adómentes jövedelemmel. A jelöltek már átestek az EU pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztosa, Mairead McGuinness által tartott interjúkon, a három legjobb jelölt ezután zárt ajtók mögötti meghallgatásokon vesz részt az Európai Parlamentben.Pleyer jelöltsége különösen vitatott lehet, mivel Németország nemrégiben meglepetésre megnyerte az AMLA központjának helyszínét, ami feszültségeket okozhat más tagállamok, például Franciaország, Spanyolország és Írország körében, amelyek szintén pályáztak a székhelyre, de nem jártak sikerrel. A végső döntést követően az Európai Bizottság bemutatja a legjobbnak ítélt jelöltet az EU tagállamainak, akiknek jóvá kell hagyniuk a választást.

Komoly verseny indult az EU-s pénzmosási irodáért

Holland, olasz és német jelölt is van a listán.

https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20241015/komoly-verseny-indult-az-eu-s-penzmosasi-irodaert-716755

2024-10-15 13:17:00

Portfolio

Lemondta keddre és szerdára tervezett magyarországi látogatását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vesztegetés elleni munkacsoportja - írja az OECD közleményében. A döntést azzal indokolták, hogy "a magyar kormány nem biztosította miniszterek és magas rangú tisztviselők megfelelő képviseletét" a találkozóra. Ez az első alkalom, hogy egy ilyen missziót töröltek.- A magyar kormány már hosszú ideje nem tett kézzelfogható lépéseket a korábbi ajánlások teljesítésére, a nemzetközi szervezet vesztegetési munkacsoportja ezért döntött úgy még 2023 decemberében, hogy magas szintű delegációt küld Magyarországra - közölte a Reuters szerint az OECD. Ezek között nagyon régóta húzódók is vannak, köztük olyan, amely közel egy évtizede aktuális lenne. A tagországokban lévő korrupció visszaszorításán dolgozó munkacsoport továbbra is komolyan aggódik amiatt, hogy Magyarországon a külföldi vesztegetés elleni jogérvényesítés "alacsony szintű". A munkacsoport a következő plenáris ülésén folytatja a magyarországi helyzet értékelését.

Lemondta magyarországi látogatását az OECD vesztegetés elleni munkacsoportja

A magyar kormány „nem biztosította miniszterek és magas rangú tisztviselők megfelelő képviseletét” a találkozóra.

https://hang.hu/kulfold/lemondta-magyarorszagi-latogatasat-az-oecd-vesztegetes-elleni-munkacsoportja-168535

2024-10-15 13:28:00

Magyar Hang

A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélt egy orvost, aki éveken át vesztegetési pénzt fogadott el - közölte a Győri Fellebbviteli Főügyészség.Azt írták, a jogerős ítélet szerint a vádlott egy Vas megyei kórházban dolgozott főorvosként, és 2013 márciusától 2022 októberéig egyes betegek hozzátartozóitól a kórháznak hivatalosan fizetett ápolási díjon felül pénzt kért azért, hogy az állandó ellátásra szoruló beteg tovább maradhasson az osztályán.A vádlott a rokonoktól összesen több mint négymillió forintot kapott.A Szombathelyi Törvényszék a vádlottat első fokon vesztegetés elfogadásának 23 rendbeli bűntette miatt 4 év börtönbüntetésre ítélte, 6 évre eltiltotta az orvosi foglalkozástól, és 3 millió forint pénzbüntetéssel sújtotta, emellett a kapott jogtalan előnyre vagyonelkobzást rendelt el.Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

Négy év börtönre ítéltek egy orvost, aki éveken át kenőpénzt fogadott el

Az ítélet szerit több mint 4 millió forintot szedett be jogtalanul, hogy az állandó ellátásra szoruló betegek tovább maradhassanak az osztályán.

https://444.hu/2024/10/15/negy-ev-bortonre-iteltek-egy-orvost-aki-eveken-at-kenopenzt-fogadott-el

2024-10-15 14:22:11

444

Az 1 év 10 hónap felfüggesztett börtönre ítélt szintén jogász végzettségű férfit az ügyészség többekkel együtt azzal vádolta meg, hogy végrehajtóként fizetett a kinevezésért a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar akkori elnökének, Schadl Györgynek.A tárgyaláson N. Gábor felidézte, hogy a végrehajtói kar rendelte ki mentorként mellé Schadlt, aki akkor is jelen volt, amikor a tanúként meghallgatott férfi átvette a fonyódi irodát.Annak fenntartása egyébként meglehetősen sokba került, havi 6-8 millió forint működési költség keletkezett, miközben N. Gábor saját elmondása szerint alig nettó 300 ezer forint fizetést vett fel.A bíró lényegi kérdéseire azonban, amik például a kölcsöneire, az irodából kivett pénzre, vagy arra vonatkozott, hogyan nyerte el a kinevezést, visszautasította a válaszadást.A bíró ezt követően felolvasta N. Gábor korábban tett vallomásait, amelyekből egyebek mellett kiderült, hogy számos alkalommal kapott kölcsönt Schadltól, hogy be tudja indítani a végrehajtói praxisát.

Tanúmeghallgatással folytatódott a Schadl-ügy kedd délelőtt

Tanúmeghallgatással folytatódott a Schadl-ügy kedd délelőtt a Fővárosi Törvényszéken. A bíróság N. Gábort hallgatta meg, aki korábban az ügy 11. rendű vádlottja volt, de már az előkészítő ülésen beismerte bűnösségét, amivel lemondott a tárgyalásról.

https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/schadl-jogasz-vadlott-kolcson-lefizetes/fn1814v

2024-10-15 14:35:11

Blikk

Buda és Kelet-Dunántúl egészségügyi helyzetén kívánt volna lényegesen javítani a város határába álmodott Dél-budai Centrumkórház. A szuperkórház végül csak a tervekig jutott, története hamar félbeszakadt, ennek a morzsáit próbáljuk összeszedni. Bán Dávid írása."Az elmúlt száz év legnagyobb zöldmezős egészségügyi beruházása a dél-budai centrumkórház, amely 1,2 millió ember ellátását szolgálja majd - mondta Bedros Róbert miniszterelnöki megbízott az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában. Egy 1200 ágyas modern tömbkórházat terveznek létrehozni, ahol a tudomány jelenlegi állásának megfelelően lehet gyógyítani a legkülönbözőbb betegségeket - tette hozzá. A fővárosban az elmúlt harminc évben nem építettek új kórházat, csak a meglevő épületeket újították fel, ezért is van szüksége Budapestnek egy új, modern intézményre - mondta el.A miniszterelnöki megbízott arra is kitért, hogy projekt gyors és hatékony megvalósítása érdekében alakult egy száz százalékig állami tulajdonú projektcég, amely az Emmi fennhatósága alá tartozik."Így harangozta be 2018-ban az akkor már pár éve belengetett szuperkórház-projekt valódi elrajtolását a sajtó. Tavaly szeptemberben azonban a kormány egy tollvonással eltörölte az addig kidolgozott terveket és előkészítő munkákat, pedig az erre létrehozott projektcég alsó hangon nyolcmilliárd forintot elköltött addigra. Sorozatunkban ritkán mutatunk be olyan projektet, amely előzmény nélküli és nem jutott el az első kapavágásig, így nem is igazán látható, mesélni is kevésbé tud. Most mégis megkíséreljük ezt a láthatatlan, mégis nagyreményű, és idáig is igen sok közpénzt elégetett projektet nyomon követni.A hazai egészségügy helyzete állandóan szenvedélyes viták tárgya. A felmérések szerint az életnek ez a területe okozza számunkra lassacskán a legnagyobb aggodalmakat. Természetesen nem szerepünk és nem is vállalkozunk semmilyen átfogó helyzetértékelésre, kizárólag az ágazat építészetre vonatkozó oldalával kívánunk foglalkozni, azon belül is a meg nem épült Dél-budai Centrumkórház hamar félbeszakadt történetével. Nem kérdéses, hogy az egészségügy területen még jócskán van fejleszteni való, s noha az elmúlt évtizedekben történtek kórházi modernizációk, ezek országos elosztása egyenletlen, a főváros pedig szinte teljesen kimaradt a folyamatból. Ritka kivétel a Kútvölgyi Kórház története, amelynek félbemaradt felújítása évekig borzolta a lecsupaszított falak között gyógyulni vágyó betegek és az egészségügyi dolgozók kedélyét - a kálváriáról az Építészfórumon is beszámoltunk -, majd pozitív fordulatot véve, az eredetileg előirányzott költségvetés többszöröséért mégis megújulhatott a budai hegyvidék ikonikus kórháztömbje.Budapest és a környező agglomeráció azonban hatalmas terhet jelent az elöregedett fővárosi kórházi állományra; a meglévő épületek nagy része elavult, felújításra szorul, ugyanakkor a legtöbbjük keletkezése óta is jelentős szemléletváltás is történt. Épp ezért született rendelet arról, hogy három területen koncentrált fejlesztéssel új centrumkórházak jöjjenek létre. Az Egészéges Budapest Program keretében 2018-ban megjelent, és az Építészfórumon is bemutatott építészeti tervpályázat három célterületet jelöl meg: az Észak-pesti Centrumkórház a Honvédkórház fejlesztésével, a dél-pesti a Szent István és Szent László Kórház egyesítésével, újragondolásával jönne létre, a dél-budai egység pedig egy zöldmezős beruházásban, a városhatárban valósulna meg.Az elképzelt három centrumkórház hatékonyan működve a legkorszerűbb ellátást lenne hivatott végezni; mindegyikben 24 órás sürgősségi központokat biztosítanának és nemcsak a fővárost, hanem a környező településeket is kiszolgálnák, és több országos hatáskörű feladatot is vállalnának. A program keretében a Honvéd Kórház II. telephelyét integrálnák a már meglévő tömbökbe, a Szent István Kórház területén egy teljesen új, több mint 1100 ágyas tömb épülne, valamint létrejönne az úgynevezett budai szuperkórház a főváros nyugati határában levő Dobogón. A terv előkészítői úgy gondolták, hogy a Buda lakosainak nagy részét és a környező agglomerációt kiszolgáló Szent János Kórház a jövőben nem lesz képes központi feladatait megfelelően ellátni, ezért ott idővel az egészségügyi ellátás megszűnne.A fejlesztésre kiszemelt terület ma erdősávval, autópályával, főúttal, keleten pedig családi házakkal, kiskertekkel határolt füves puszta. "A XI. kerület szűzföldjének az utolsó népszámlálási adatok szerint négy lakosa volt. Az 1847-es dűlőkeresztelő során kapta a terület a Dobogó nevet az addigi német Galgenberg (Akasztó-hegy) helyett."Mivel a térség északi oldalán fut az M1-M7-es autópálya bevezető szakasza, ezért nem jelent túlzott vonzerőt a lakóövezetként való beépítésre. A 20. század első felében még számos kertre parcellázott Dobogó mellett kisebb vízfolyások csobogtak végig, nyugati oldalában pedig oly nagyüzemben ment a keserűvíz-források kitermelése, hogy a szállítás megkönnyítésére még ipari vágányokat is húztak: a Kelenföld-Hunyadi János-forrás ipari vasutat. A Saxlehner András által 1862-ben beazonosított keserű gyógyvízről ugyanis hamar kiderült, hogy összetételében egyedülállóan hatásos hashajtónak bizonyult. Saxlehner piacra dobta a Hunyadi János gyógyvizet, ami fogalommá vált, és az elmondások alapján még a tengeren túlra is szállítottak belőle. Az időszak emlékét őrzi a környék néhány utcaneve: Keserűvíz utca, Gyógyvíz utca.A századforduló után sem nagyon pezsdült fel a terület élete, bár a határában húzódó meglévő szekérút vonalát szerették volna balatoni műúttá fejleszteni az 1930-as években, amikor már egyértelműnek látszott a motorizáció kibontakozása. Az útvonal végül csak a második világháború idején készült el, amiről később Budaörs felé újabb autóút ágazott el. A két út elágazásának és a környék általuk katalizált robbanásszerű fejlődésének történetét korábbi cikkünkben meséltük el. A Dobogóval határos Őrmező lassal elkezdett beépülni, először kertes házakkal, majd lakótelepi tömbökkel. Dobogó azonban megmaradt egyfajta senkiföldjének, zöld területét sem rekreációs célra - bár déli oldalán kalandpálya, kutyaiskola és bobpálya üzemel - sem beépítésre nem hasznosították.Amikor megindult a helykeresés a dél-budai szuperkórház telepítésére, felmerült a dobogói telek, amely jól kötődik a kiemelt országos útvonalakhoz, az M1-M7-es autópályához és a 7-es számú főúthoz. Az elképzelt és tervezett további infrastrukturális fejlesztésekkel, a Galvani híd megépítésével, vagy a szintén igen bizonytalan sorsú észak-nyugati autópálya körgyűrűvel az intézmény vonzáskörzete még jobb közúti kapcsolatot kapott volna. A telepítés adottságából kifolyólag a tervezők 1,2 millió főt számoló ellátási körzettel és az ehhez szükséges 1200 ággyal számoltak.Az autópályák közvetlen szomszédságában elhelyezkedő tervezési területre benyújtott pályázatok közül két munkát választott ki a zsűri, majd a közbeszerzési fordulóban már egyértelműen a Noll Tamás és Madzin Attila (M-Teampannon Kft.) nevével jegyzett munka mellé tette le a voksát Rutkai Pál András elképzelésével szemben. A pályáztatás és annak eredményhirdetése azonban igen komoly hullámokat vert az építészszakmán belül: "nyílt titok volt az építészszakmában, kik nyerik majd a három budapesti centrumkórházra kiírt pályázatot. A nyertesek valószínűleg behozhatatlan versenyelőnyt szereztek azzal, hogy — egyébként a közbeszerzési törvény előírásaival ellentétesen — a pályázat előkészítésében is részt vettek." - mutatott rá az anomáliákra az Építészfórum 2018 utolsó napjaiban megjelent írása.A nyertes pályázat egy semleges, alapvetően a funkcionalitásra törekvő térstruktúrát képzel el, ahol a kórházakra jellemző térelemek, az ápolási funkciójú, a kórháztechnológiai-gyógyászati és a kiszolgáló területek jól elkülönülnek egymástól. A hosszanti lepényépületen nyugvó két hasonló, íves megformálású, valamint a harmadik, csillag alakzatban kitárulkozó tömb alkotta méretes és impozáns centrumkórház "építészeti filozófiája az áramlásra épül, amely nem csak a belső térszervezésben, de a külső tömegformálásban is markánsan megjelenik. Az áramlást jelzik a szilvamag alakú ápolási épülettömbök és az amőba alakú gyermekápolási épület. Ezek az épületrészek a visszahúzott gépészeti szint közbeiktatásával szinte lebegnek a kétszintes kórházépület felett."Emellett kiemelt szerepet kapott a fény útvonala: a cél, hogy még a legbelsőbb terek is minél több természetes fényhez juthassanak. Ezt belső télikertek és klímaudvarok sorozatával kívánták elérni, amelyek szintben és mélyégben is változatosságot nyújtanának. Az épületegyüttest teljes egészében zöldtető borítaná, egyik végében pedig helikopter-leszállópályát alakítanának ki.Mikor 2018 végén a terveket a 100 százalékos állami tulajdonban lévő, erre a célra alapított DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt. koordináló projektcég bemutatta, az átadást 2023-re tűzték ki. Az előkészítés elnyúlásával, nem sokkal később már csak 2022-es projektkezdéssel és legkorábban 2025-ös, de a legutolsó hivatalos közlemény szerint egy évvel későbbi átadással számoltak. A 2026-ra prognosztizált megnyitó volt az utolsó konkrét időpont a szuperkórház megszületését illetően. Hozzá kell tenni azt is, hogy egy ekkora volumenű és komplexitású egészségügyi intézmény tervezése és kivitelezése lényegesen több időt igényel, mint az eredetileg elképzelt 4-5 év. Az építkezést jelentős infrastrukturális, közlekedési fejlesztésnek kellett volna megelőznie, majd kísérnie, hiszen már magának az építési forgalomnak új útvonalakat, az autópályáról leágazást kellett volna biztosítani. A Nemzeti Közlekedési Központ a terület megközelítésére egy külön szintben megépülő autópálya lehajtót és a 7-es főúton egy új csomópontot képzelt el, az erre szánt forrásokat azonban a tavalyi év folyamán a kormány visszavonta, ezzel ténylegesen parkolópályára téve az egész projektet.A közúti kapcsolatok mellett a kötött pályás megközelítési lehetőséget is ki kellene építeni egy ekkora, napi szinten hatalmas tömegeket vonzó intézményhez. A Kelenföldi vasútállomásig eljutó M4-es metróvonal bármilyen irányú meghosszabbítása sajnálatosan régóta lekerült napirendről. Épp ezért a tervezők a villamoskapcsolat kiépítésében gondolkoztak, amelynek legnagyobb gátja a terület korábbi fejlődését is sokszor akadályozó vasútvonal. Hiszen a térségben megjelenő összes villamosvonal a nagyforgalmú vasútvonal túloldalán fut, azok átjuttatása a vágányok alatt vagy felett problematikus, igen költséges megoldás lenne. A vizsgált kapcsolatok között a leginkább célravezető az lenne, ha a Kelenföldi vasútállomás már meglévő komplex csomópontjából tovább vezetik vagy az 1-es, vagy a 19-49-es villamosok vonalát a vasút valamilyen módon történő áthidalásával egészen a kórházig. Felmerült a 41-es villamos vonalának a Kamaraerdő végállomásból kiinduló meghosszabbítása, de ez hatalmas kitérőt jelentene az utazóknak.A szuperkórháznak szánt telket az állam az elérhető információk szerint 4,4 milliárd forintért vásárolta meg, amelyen csak némi régészeti előkészítő munkák kezdődtek el, különösebb eredmények nélkül. Az épületegyüttes tervét 8,3 milliárd forintért készíttette el a beruházó, majd az akkori Budapesti Fejlesztési Központ felvázolta a közlekedési fejlesztések terveit. Ez utóbbi leállítását döntötte el a Lázár János vezette szakminisztérium a 2023-as év elején, számos egyéb előkészítés vagy éppen kivitelezés alatt álló, leginkább a fővárost és az agglomerációt érintő projekttel együtt. A közlekedési infrastruktúra kiépítésének hiánya alapjában torpedózza meg egy működőképes kórház létrejöttét. S noha kimondatlanul, de minden jel arra mutat, hogy a szuperkórház megvalósulásának lehetősége most az ismeretlen jövőbe vész.

Úgy maradt... a budai szuperkórház még el sem kezdődött története

Buda és Kelet-Dunántúl egészségügyi helyzetén kívánt volna lényegesen javítani a város határába álmodott Dél-budai Centrumkórház. A szuperkórház végül csak a tervekig jutott, története hamar félbeszakadt, ennek a morzsáit próbáljuk összeszedni. Bán Dávid írása.

https://epiteszforum.hu/ugy-maradt-a-budai-szuperkorhaz-meg-el-sem-kezdodott-tortenete

2024-10-13 15:26:27

építészfórum

A lengyel ügyészség ismét szervezett bűnözői csoportban való részvétellel gyanúsította meg Marcin Romanowski volt igazságügyi miniszterhelyettest, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) képviselőjét, aki a lengyel lapok szerint Magyarországra utazott ahelyett, hogy megjelent volna az előző meghallgatásán. A keddi ügyészségi kihallgatásra azután idézték be Romanowskit, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) október 2-án a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről döntött.Romanowskit júliusban egyszer már kihallgatták ugyanebben az ügyben. Akkor őrizetbe is vették, másnap azonban a bíróság szabadon bocsátotta, mivel Romanowski a PACE lengyel küldöttségének tagjaként még mentelmi jogot élvezett.Przemyslaw Nowak, a lengyel államügyészség szóvivője keddi sajtóértekezletén közölte: Romanowskit ismét 11 rendbeli bűncselekmény elkövetésével, ezen belül az állami vagyonban kárt okozó szervezett bűnözői csoportban való részvétellel gyanúsították meg az előző kormány idején az igazságügyi tárca kötelékében működő Igazságosság Alap ügyében. A gyanúsítottal szemben ezúttal nem alkalmaztak megelőző intézkedést, de az ügyészség nem zárja ki, hogy erre a jövőben sor kerül.Romanowski jogtalannak nevezte az ellene folytatott ügyészségi eljárást. Törvénysértőnek találta, hogy ugyanazon bűncselekményekkel gyanúsították meg őt, mint a szabadon bocsátását elrendelő júliusi bírósági ítélet előtt. Azt is bírálta, hogy az ügyészség bővítette az ellene megfogalmazott gyanút.Romanowski emellett érvénytelennek nevezte a lengyel parlamenti alsóház (szejm) júliusi, az ő mentelmi joga megvonásáról szóló döntését. Azzal érvelt, hogy a szejm Dariusz Korneluk államügyész kezdeményezésére hozta meg a döntést, miközben a lengyel legfelsőbb bíróság szeptember végén továbbra is érvényesnek ismerte el Korneluk elődje, Dariusz Barski megbízatását. A lengyel ellenzék és Andrzej Duda elnök nem ismeri el Kornelukot államügyészként.A jogi kifogások miatt Romanowski nem írta alá a kihallgatási jegyzőkönyvet, és nem ismerte el bűnösségét. Az Igazságosság Alap ügyében március óta vizsgálati fogságban tartják Michal Olszewski katolikus papot és az igazságügyi minisztérium két hivatalnokát.Az Igazságosság Alap ügyében eddig összesen 11 emberrel szemben fogalmaztak meg gyanút. Márciusban a lengyel nyomozó szervek az onkológiai kezelés alatt álló Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszternél is végeztek emiatt házkutatást. (MTI)

Visszament a kihallgatására a Magyarországra meglépett lengyel képviselő

Marcin Romanowskit azzal gyanúsítják, hogy az előző kormány alatt az állami vagyonban kárt okozó szervezett bűnözői csoportban vett részt.

https://444.hu/2024/10/15/visszament-a-kihallgatasara-a-magyarorszagra-meglepett-lengyel-kepviselo

2024-10-15 18:53:36

444

A Pécsi Ítélőtábla a hatósági állatorvosok megvesztegetése miatt indult büntetőügyben az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét az ügyészi fellebbezés alapján megállapította hivatali vesztegetés bűntettében.A pécsi és szigetvári hatósági állatorvosok feladata volt a nemzetközi forgalomba kerülőállatok jogszabályban előírt ellenőrzése és a kivitelhez szükséges állategészségügyibizonyítványok kiállítása.Az állatnagykereskedő vádlottak a tenyésztőktől felvásárolt kutyakölyköket szállíttatták több európai országba, amely ügyletek lebonyolításához a szükséges bizonyítványokat az állatorvosok állították ki úgy, hogy azokban a személyes helyszíni vizsgálat tényét igazolták akkor is, ha arra egyébként nem került sor.A bizonyítványokat pénzfizetés ellenében, ellenőrzés nélkül, a társaik által előadottadatokkal állították ki. A tarifa alkalmanként 10-20.000,- Ft, illetve alkohol és vadhús volt.Az első fokon eljárt Pécsi Törvényszék korábban az I. és II.r. vádlottat folytatólagosanelkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében és hivatalos személy általelkövetett közokirat-hamisítás bűntettében mondta bűnösnek, ezért 3 év 6 hónap, illetve 2 év szabadságvesztésre, 5 és 3 év közügyektől eltiltásra, valamint 5 és 3 év hatósági állatorvosi foglalkozástól eltiltásra és pénzbüntetésre ítélte; a III., és V.r. vádlottakat folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek, amelyért próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbüntetésre ítélte, míg VI.r. vádlottat felmentette.Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére részben a bűnösség megállapításáért,részben súlyosításért, míg a vádlottak és védőik felmentés és enyhítés végett jelentettek be fellebbezést.Időközben az I.r. vádlott súlyos egészségi állapota miatt az ítélőtábla vele szembenfelfüggesztette az eljárást.A Pécsi Ítélőtábla a mai napon kihirdetett határozatával a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség indítványának megfelelően VI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés bűntettében, ezért őt pénzbüntetésre ítélte. II.r., III.r. és V.r. vádlottak vonatkozásában ugyanakkor az elsőfokú ítéletet helyben hagyta.

Újabb vádlottat ítéltek el a baranyai állatorvosok perében

A Pécsi Ítélőtábla a hatósági állatorvosok megvesztegetése miatt indult büntetőügyben az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét az ügyészi fellebbezés alapján megállapította hivatali vesztegetés bűntettében. A pécsi és szigetvári hatósági állatorvosok feladata volt a nemzetközi forgalomba...

https://www.pecsiujsag.hu/pecs/hir/helyi-hireink/ujabb-vadlottat-iteltek-el-a-baranyai-allatorvosok-pereben

2024-10-15 18:00:01

Pécsi Újság

"A sport a közös nyelvünk, összeköt minket. A magyar kormány ezért támogatni fogja az akadémiák létrehozását az egész Kárpát-medencében". (Orbán Viktor a DAC Academy megnyitóján még 2018 novemberében.)A határon túli labdarúgás egy eddig nem ismert, és nem is nyilvános finanszírozási formáját fedeztük fel. A 444-hez eljutott dokumentumokból látszik, hogy az elmúlt években az eddig nyilvános összegnél több mint tízmilliárd forinttal több, részben közpénz jutott külhoni egyesületeknek. A kedvezményezettek között feltűnnek Mészáros Lőrinchez, Végh Gáborhoz és az Orbánnal egyre jobb viszonyt ápoló újvidéki vállalkozóhoz, Zsemberi Jánoshoz köthető csapatok. Orbán Viktor 2010-től egyre hatalmasabb méreteket öltött focimániája nem állt meg a határoknál. Tény, komoly üzletről is szól ez itthon, a NER-es figurák, a számtalan stadiont felhúzó baráti vállalkozók jelentős anyagi haszonra is szert tesznek, aminek egy kis részét vissza is kell forgatniuk a fociba. A sztori azonban ennél is többről szól. Mára a magyar labdarúgást teljesen átszőtte a politika, legyen szó tulajdonosokról, szponzorokról vagy sok esetben a nagyobb meccsekre a VIP-páholyokba kilátogatókról: érdekek és helyezkedés, az elköteleződés szimbóluma. Most a sportág szakmai fejlődéséről, illetve szakmai hiányosságokról szándékosan nem ejtünk szót, túlfeszítené a cikkünk témáját. Bár eleinte még csak óvatosan, de Orbán Viktor a határainkon túlra is kacsintgatni kezdett. Egészen pontosan 2013-ban indult el a külhoni klubok állami finanszírozása az Átlátszó szerint. Ekkor ugyanis a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon belül működő nemzetpolitikai államtitkárság levelet kapott Szondy Zoltántól, az FK Csíkszereda elnökétől, aki támogatást kért egy Székelyföldön működő fociakadémiára. Mára pedig szinte már az összes környező országban van olyan akadémia, amelynek rendíthetetlen támogatója a magyar állam. Vagyis a magyar adófizetők.A focirajongó miniszterelnök mindent megtesz a sikerért.Eleinte még csak közvetlenül a költségvetésből mentek állami adóforintok a határainkon túl működő akadémiákhoz, majd a finanszírozást átvette a Bethlen Gábor Alap, amely egyedi döntésekkel jelentős összegekhez juttatja a baráti külhoni akadémiákat. Ezek a következők: a Sepsi OSK (Románia), a Csíkszeredai Futball Akadémia (Románia), az FC Kosice (Szlovákia), az FC Komárno (Szlovákia), az NK Osijek (Horvátország.), az FC Lendva (Szlovénia), a TSC Labdarúgó Klub (Szerbia), az FC STK 1914 (Szlovákia) és a Várda SE - Munkács Futball Akadémia (Ukrajna). Hogy egészen pontosan mennyi támogatás is vándorolt ezekhez az akadémiákhoz az elmúlt években, azt meglehetősen nehéz összesíteni. A költségvetési rész valamivel egyszerűbb a zárszámadások miatt, így ezekből az tudható, hogy 2016-2017-ben közel 20 milliárd forintot adott a kormány. A rendeleti kormányzás óta azonban már nehezebb feladat megtalálni ezeket a tételeket. Például 2020 végén a szokásos év végi pénzosztáskor a költségvetésből jelentős forrást csoportosítottak át a Bethlen Gábor Alapba (BGA) a hvg360 cikke szerint. Az viszont csak a BGA-bizottság december 27-i határozatából derül ki, mire is szánták a friss forrásokat. Négy határon túli akadémia (a Sepsi, az Eszék, a Topolya és a Lendva) összesen 18 milliárd forintnyi költségvetési támogatásban részesült. A Bethlen Gábor Alap támogatásai nem könnyen átláthatóak és követhetőek, nagyon nehéz célzottan rátalálni a kívánt adatokra. Annyi biztosan tudható azonban a Magyar Hang korábbi összesítéséből, hogy 2023-ban 3,85 milliárd forinton osztozott hét külhoni fociklub, közülük a szlovákiai DAC és a szerb Topolya kapta a legtöbbet, egyaránt 900-900 millió forintot. Arra azonban csak most derült fény a birtokunkba jutott dokumentumoknak köszönhetően, hogy már nemcsak a Bethlen Gábor Alaptól érkezett pénz a határon túli fociba, hanem egy másik, félig állami szervezet is milliárdokat csatornáz erre a területre.Új szereplő bukkant fel a külhoni foci finanszírozásábanA 2021-ben, a magyar állam és a Mol által közösen alapított Mol - Új Európa Alapítvány rengeteg pénzt osztott szét az elmúlt években a határon túli klubok között az általunk megismert dokumentumok szerint. Sőt az adatokat és a beszámolókat végignézve különösen nagy fókuszt is helyeznek nemcsak általában a sport, hanem a labdarúgás finanszírozására a határainkon túl. Az alapítvány a kezdeti 600 millió után ma már több mint 80 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik, fő feladata pedig a közérdekű célok megvalósítása, ezen belül pedig állításuk szerint kiemelten a sport, kultúra, egészségügy és környezetvédelem területén. A támogatásokról egy ötfős kuratórium dönt, amiben ismert, Fidesz-közeli emberek ülnek. A kuratórium elnöke Miklósa Erika operaénekes, Orbán Viktor évértékelőinek rendszeres vendége, tag még továbbá:Világi Oszkár szlovákiai magyar vállalkozó, a MOL vezérigazgató-helyettese, a Csíki Sör új tulajdonosa, a dunaszerdahelyi FC DAC 1904 fociklub 90 százalékos tulajdonosa. Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója és a spanyol szupervonatgyártót, a Talgót sikertelenül felvásárolni próbáló Magyar Vagon igazgatósági tagja, Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke, a kulturális élet legbefolyásosabb embere, és Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza főigazgatója. A felügyelő bizottság elnöke Kemény Dénes, a férfi vízilabda-válogatott háromszoros olimpiai bajnok szövetségi kapitánya, rajta kívül Szollár Domokos, a Bajnai-kormány szóvivője, a MOL-csoport mostani kabinetfőnöke és Janó Márk, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára ül a testületben. Az ügyvezető Lávich Erzsébet, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egykori vezetője és a Matolcsy-féle Pallasz Athéné vagyonkezelő alapítványnak volt kurátora.Az alapítvány beszámolója szerint a vezető tisztviselőknek jár illetmény. Tavaly az öt kuratóriumi tag összesen 73 millió forintot kapott - fejenként tehát körülbelül 14,5 milliót -, az FB tagok pedig együtt 28 milliót.Három év, 11,1 milliárd forintÖsszesen kilenc határon túli fociakadémiát támogat az alapítvány, közülük is három szervezet kapta a legtöbbet 2021-től: a Sepsiszentgyörgy jelenleg árfolyamon átszámítva 3,1 milliárd forintot (a klub 8200 fős új stadiont kapott, ahol Orbán is többször járt már, sőt még a Nélküledet is énekelte a szurkolókkal.) a Csíkszereda és az Eszék pedig egyaránt 2,4-2,4 milliárd forintot.A Csíkszereda a román másodosztályban játszik, az Eszéket pedig nem kell túlzottan bemutatni. Eleinte Mészáros Lőrinc tulajdonában volt a klub, majd miután a Puskás Akadémia is kilépett az európai kupaporondra, a felcsúti milliárdosnak összeférhetetlenség miatt papíron háttérbe kellett vonulnia, de továbbra is kiemelt figyelemmel kezelik a klubnál. Az NK Osijek főszponzora a Mészáros és Mészáros Zrt., a V-Híd Zrt., a Mészáros többségi tulajdonában lévő Opus Global pedig a stadion névadója. A csapat Mészáros cégének a mezeiben, 2rule-ban játszik.Az összegek nagyságát jól érzékelteti, hogy bár a külhoni akadémiák esetében ezek három év alatt jöttek össze, mégis egy-egy kisebb NB I.-es focicsapat egész éves költségvetésének felelnek meg. Másként fogalmazva, mintha mondjuk a Paks költségvetésének a harmadát az állam-Mol tulajdonú alapítvány adná oda.És bár kilenc akadémia kapott pénzt a Mol - Új Európa Alapítványtól, összesen 11,1 milliárd forintot, ennek 71,1 százaléka ment a fent említett három akadémiához.A már említett akadémiák mellett 1,2 milliárd forintnak megfelelő eurót kapott támogatásként a Topolya SC, amely a Vajdaság egyik leggazdagabb vállalkozója, Zsemberi János tulajdona. Sajtóhírek szerint az elmúlt években egyre szorosabb kapcsolat alakult ki közte és Orbán Viktor között.Félmilliárdnál valamivel több támogatást kapott a Kassa, a Komárom és Lendva. Utóbbi elnöke az a Végh Gábor, aki szoros kapcsolatban áll Mészáros Lőrinccel, és nem mellesleg ő a közbeszerzéseken sűrűn győztes Pharos '95, valamint a zalaegerszegi labdarúgócsapat tulajdonosa. De Végh adományozta az Orbán alapította Puskás Akadémiának a névadó Puskás Ferenc egész alakos szobrát is.140, illetve 80 millió forintban részesült a Somorja és a Várda Sport Egyesület - Munkács Labdarúgó Akadémiája.A kurátor Világ Oszkár 90 százalékos tulajdonában lévő Dunaszerdahely a MOL alapítványától ugyan nem kapott támogatást, de a Bethlen Alaptól igen.Egy mondat erejéig érdemes egy összegzést végezni: minden ismert és nyilvános adat figyelembe vételével már több tízmilliárd forinttal támogatta a magyar kormány a határon túli focit különböző csatornákon keresztül.Vannak, akik nem ennyire szerencsésekMivel ezeket a támogatásokat egyedi döntések révén ítélik meg, akadnak olyan egyesületek, amelyek nem voltak túl szerencsések, az állam és a Mol alapítványa elutasította őket. Az Országos Mini-Futball Szövetség 8740 eurót, jelenlegi árfolyamon közel 3,5 millió forintot szeretett volna, de elutasították a kérelmüket. Ugyanúgy ahogy a Szendehelyi Futball Clubét is, amely két alkalommal szeretett volna 6,4-6,4 milliós támogatásban részesülni. Azt nem tudni, hogy milyen összeget szeretett volna, de a Vasútbarát Labdarúgók Sportegyesülete sem volt szerencsés.Mind közül azonban a Fehérvár FC támogatási kérelme a legpikánsabb. Két részletben összesen 1,91 milliárd forintot szerettek volna, az első, 800 millió forintos kérelmet 2022 februárjában, az 1,1 milliárdosat pedig 2022 áprilisában utasították el.A helyzet pikantériáját az adja, hogy egy évvel később jelentette be a Mol, hogy nem hosszabbítják meg a fehérvári csapattal a 2010-ben kötött szponzori szerződésüket.A Mol hiánya különösen fájó a klubnak, hiszen az olajipari cég távozása után gyakorlatilag összeomlott a Fehérvár FC Kft. költségvetése, 3,5 milliárdos brutális veszteséget könyveltek el. A jövő kilátásait pedig nem teszi fényessé, hogy a Mol távozása után szépen lassan az összes szponzor elhagyta a csapatot, és azóta sem sikerült főszponzort találniuk. A korábban még ilyen hosszú támogatók listáján jelenleg csak 3 cég szerepel (a Tippmixet az NB I. általános támogatójaként nem számoltuk bele): a Criterion Zrt., a Mobil Adat Kft., és a Veszprémber Kft. Mindhárom cég a tulajdonos, Garancsi István érdekeltsége, vagy Garancsi testvéréhez köthető vállalkozás.Vannak aggályok a támogatások felhasználása körülA birtokunkba került, külhoni futball támogatásának ellenőrzéséről szóló jelentés szerint egyáltalán nem biztos, hogy teljes mértékben szabályszerűen, az alapítvány elvárásainak megfelelően használják fel a kapott összegeket.Az előzetes jelentés szerint a 2023/2024-es évben támogatott akadémiák közül mindössze három esetben nincs szükség személyes találkozóra, anélkül is sikerült meggyőződni a pénzek helyes felhasználásáról. Négy esetben azonban szükséges a személyes találkozó is. Kisebb kockázatokat ugyanis azonosítottak.A sport a fő prioritásA Mol - Új Európa Alapítvány pénzügyi beszámolóját végignézve szembeötlő, hogy idén toronymagasan a sport területén osztottak szét támogatásokat. Egy részletes táblázat szerint július végéiga sportra 10,3 milliárd forintnyi támogatást hagytak jóvá (ebből 6,5 milliárd forint a külhoni sportot szolgálja egyedi döntések révén), ami bő négyszerese a második legjobban támogatott terület, a kultúra támogatásának (2,5 milliárd forint).A tehetségtámogatásra 890 millió forint jut, a szociális projektekre 615 millió, a fenntarthatóságra és gazdaságfejlesztésre pedig mindössze 242 millió forint megy.Következő cikkünkben az alapítvány különleges kulturális projektjeit mutatjuk be. A támogatássokkal kapcsolatban kérdésekkel fordultunk a MÚEA-hoz, ha válaszolnak, természetesen frissítjük a cikket.

Újabb milliárdokat találtunk, amikkel Magyarországról támogatják a határon túli fociklubokat

A MOL és a magyar állam közös alapítványáról derült ki a 444-hez eljutott dokumentumok alapján, hogy bőkezűen támogatja a külhoni fociakadémiákat. Például a Mészáros Lőrinc által felkarolt eszékit is.

https://444.hu/2024/10/16/ujabb-milliardokat-talaltunk-amikkel-magyarorszagrol-tamogatjak-a-hataron-tuli-fociklubokat

2024-10-16 06:05:16

444

Az MSZP frakcióvezetője emlékeztet: januárban indított közérdekű adatok kiadása érdekében pert a tranzakció miatt, mivel "az Orbán-kormány folyamatosan sunnyogott és titkolózott". Nem derült ki, miért adta el az állam a részvényeinket, és pontosan miért érte meg neki, vagyis nekünk, adófizetőknek - jegyzi meg - ez az üzlet.A Fővárosi Törvényszék áprilisban úgy ítélt, meg kell kapnia az adatokat - azonban az állami cég megfellebbezte a döntést. Ennek a pernek a következő lépése a mostani, számára kedvező ítélet. Így a törvény szerint a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének kézhezvételétől számított 15 napon belül meg kell kapnia a privatizáció adatait."Elvárom, hogy az ítéletben foglaltaknak a Corvinus Zrt. eleget tegyen. Várom az iratokat, 15 napon belül!" - szólított fel az MSZP frakcióvezetője.

Kiderülhetnek a Yettel-privatizáció részletei

A másodfokú bíróság is úgy ítélt: ki kell adnia a magyar államot képviselő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nek a Yettel Magyarországban birtokolt százmilliárdos üzletrésze eladásának adatait a számomra. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs! – írja Facebook-bejegyzésében Tóth Bertalan.

https://hirklikk.hu/kozelet/kiderulhetnek-a-yettel-privatizacio-reszletei/438504

2024-10-15 13:00:00

Hírklikk

Vadai Ágnes (DK) kérdezte arról Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét, hogy nem tartja-e aggályosnak nemzetbiztonsági, betétbiztonsági szempontból, ha egy magyar bank már a második külföldi szélsőjobboldali párt kampányát finanszírozza, mivel azok odahaza nem kapnak hitelt. Az ellenzéki képviselő felidézte, hogy a spanyol Vox - amelynek hat EP-képviselője csatlakozott idén az Orbán-féle Patrióták Európáért képviselőcsoporthoz - két részletben összesen 9,2 millió eurós (jelenlegi árfolyamon több mint 3,6 milliárd forintos) kölcsönt kapott a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Banktól. 2022-ben Marine Le Pen 10,6 millió eurós hitelt kapott elnökválasztási kampányára szintén Mészáros Lőrinc bankjától, az MKB-tól, amely azóta olvadt a MBH Bankba. Le Pen is azzal érvelt, hogy francia banktól nem kapott kölcsönt.Matolcsy György jelezte: az MNB kiemelt figyelemmel kíséri, folyamatosan nyomon követi azt, hogy a hazai hitelintézetek megfeleljenek a prudenciális elvárásoknak (az ügyfélérdeknek megfelelő bankári alapelveknek), de nincs hatásköre arra, hogy tevékenységüket nemzetbiztonsági kockázatok szempontjai alapján értékelje. Megmaradva a jogszabályi keretek között egy bank szabadon dönthet az ügyfeleinek nyújtandó finanszírozásokról, azok feltételeiről. E folyamatban az MNB mandátummal nem rendelkezik.Amennyiben a jegybank a hatáskörébe tartozó jogszabálysértő tevékenységet, mulasztást tapasztal, a rendelkezésére álló eszközökkel élve, megteszi a szükséges intézkedéseket a jogsértő magatartás, állapot megszüntetése, a jogsértés szankcionálása érdekében.A hazai bankok tőke-, és likviditási helyzete stabil, az ügyfélbetétek biztonságban vannak.Matolcsy György ugyanakkor arról is tájékoztatta Vadai Ágnest, hogy a felügyeleti tevékenységnél megismert információkról, a vizsgálatok keretében elemzett egyedi ügyletekrők az MNB a titokvédelmi szabályok alapján nem adhat tájékoztatást.Vadai Ágnes korábban Orbán Viktort is kérdezte arról, milyen személyes szerepet játszott a spanyol radikális párt magyar pénzelésében. A miniszterelnök helyett Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt írta, a kormány nem is tudott az MBH Bank "esetleges" hiteléről.

Matolcsy György reagált az európai szélsőjobb magyar pénzelésére

Amíg nem sért törvényt, a Mészáros-féle MBH Bank szabadon hitelezhet.

https://24.hu/fn/gazdasag/2024/10/16/matolcsy-gyorgy-mnb-meszaros-lorinc-hitel-bank-mbh-vox/

2024-10-16 07:15:49

24.hu

Szeptember 3-án megalakult a Prime Treasure Magántőkealap, ezzel pedig már tíz magántőkealap tartozik a Mészáros Lőrinc bejáratott jogászcsapata által működtetett Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez. A cég 75 százalékban Kertész József Tamásé, aki amellett, hogy főhivatásszerűen a felcsúti milliárdos céges ügyvédje, még a fideszes médiaholding (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány/KESMA) alapítói jogait is gyakorolja.A Primefund tehát már tíz magántőkealapot terelget a megfelelő irányba. Ezek:Prime Tech Magántőkealap,Prime Blanc Magántőkealap,Prime Deal Magántőkealap,Prime Target Magántőkealap,Prime Property Magántőkealap,Prime Multi Magántőkealap,Prime Peak Magántőkealap,Prime Real Magántőkealap,Prime TMT Magántőkealap,Prime Treasure Magántőkealap.Ezek közül hat magántőkealap idén jött létre, tehát elképesztő tempóban szaporodnak a Primefund alapjai. Az Átlátszó cikke szerint a magántőkealap egy legalább 6 évre létrehozható zárt végű, alternatív befektetési alap, amelynek célja vállalatok, vállalatrészek megszerzésének finanszírozása. Egyszerűbben fogalmazva: a magántőkealap cégeket alapít vagy vásárol, majd tőkét biztosít a részükre, így finanszírozza a működésüket, ezért cserébe pedig gyakran részesedést kér a vállalatból. A magántőkealapok többek között hotelláncokat, éttermeket, bankokat, iparvállalatokat, hulladékkezelőket, értékes állami ingatlanokat és cégeket is birtokolnak. A magántőkealapok befektetői köre teljesen rejtve marad(hat) a nyilvánosság elől, mivel az alapok a befektetők nevét nem kötelesek közzétenni.Hogy ez a 10 magántőkealap pontosan mit tulajdonol, azt még nem lehet teljes egészében tudni, de az Opten adatbázisából néhány dolog azért kideríthető. Például a Prime Treasure Magántőkealap a Prime Treasure Zrt.-t birtokolja, ez egy szintén frissen gründolt holding, amely vagyonkezeléssel foglalkozik. Azt lapunk írta meg korábban, hogy a Prime Peak Magántőkealap a Kürt Zrt.-ben lett tulajdonos. A Prime Real három ingatlanos cégben érdekelt, köztük az OAK Villaga Zrt. A felcsúti vállalkozóhoz köthető Status Property és Prime Property összesen 70 százalékos tulajdonos lett a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft.-ben. A Prime Tech Magántőkealap pedig azt a Kupon Kft.-t vette meg, amelynek fő tevékenységi köre az elektronikus szolgáltatások nyújtása mobil-, autópálya- és közműterületen. A vállalat évente mintegy 5 millió tranzakciót bonyolít, 1500 értékesítési ponton. Csak ebből a felsorolásból is látszik, hogy a Primefund 10 magántőkealapjához nagyon sokféle vállalat tartozik.A Válasz Online idén nyáron írt a NER-felépítményt "tartó" magántőkealap-hálózatról, amely ugyan nemzetközi térben használt cégformán nyugszik (private equity fund), magyar modellje a lap szerint mégis inkább a rossz emlékű offshore-ozást - tulajdonosrejtegetés, adóoptimalizálás - idézi. Mostanra a magántőkealapok száma a 170-et is elérte, az érintettek tehát egyre bátrabban nyúlnak ehhez az intézményhez.Kertész József alapvetően ügyvéd, saját ügyvédi irodájának leírása szerint "különleges szakterülete a klasszikus ügyvédi tevékenységek mellett egyes vállalati összefonódások és befolyásszerzések lefolytatása".Irodavezető Ügyvéd Úr magas szinten képviseli ügyfelei érdekeit, és törekszik arra, hogy még ellenérdekű felek szembenállása esetén is tárgyalópartnerei elégedetten álljanak fel a tárgyalóasztaltól- olvasható az életrajzában.Abban is hasonlít Mészáros Lőrinchez, hogy ő is klubtulajdonosnak mondhatja magát. Még 2021 január közepén ugyanis Kertész József lett a tulajdonosa a Lend-Ball Kft.-nek, amely pedig többségi gazdája az Eger Labdarúgó Sport Kft.-nek. Az NB III-as klub egyik szponzora éppen a Mészáros és Mészáros Kft.

NER-vagyon: Mészáros Lőrinc ügyvédje körül gombaként szaporodnak a magántőkealapok

Csak idén hat új magántőkealapot gründolt Kertész József, a felcsúti milliárdoshoz közeli ügyvéd saját társasága. Így már összesen tíz tartozik hozzá.

https://mfor.hu/cikkek/makro/ner-vagyon-meszaros-lorinc-ugyvedje-korul-gombakent-szaporodnak-a-magantokealapok.html

2024-10-16 05:05:00

mfor.hu

A rendőrség bűncselekmény gyanújának hiányában elutasította Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő feljelentést, amelyet a Mathias Corvinus Collegium (MCC) költéseivel kapcsolatban tett.Emlékeztetőül: a Direkt36 szeptemberben írt arról, hogy a kormányközeli MCC a magyar felsőoktatási viszonyokhoz képest kiugró fizetést ad egyes oktatóinak, miközben a teljesítményük finoman szólva is hullámzó. Egyikük Koltay András, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke, aki egyben az MCC Szólásszabadság Műhely nevű szervezetének is a vezetője. A 2023-as bérezési adatokkal kapcsolatos dokumentumok szerint a műhely éves bérköltsége - adókkal és járulékokkal együtt - 12 millió forint volt, miközben Koltay volt a szervezet egyetlen munkatársa.A cikk megjelenése után Vadai Ágnes "Valóban olyan kifizetések vannak az MCC-nél, amik mögött nincsen teljesítés?" címmel írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be az országgyűlés elnökének, amelynek címzettje Polt Péter legfőbb ügyész volt. Polt a feltett kérdést ezúttal is feljelentésként értékelte, és azt továbbította a Nemzeti Nyomozó Iroda felé.A Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Osztály megvizsgálta az esetet, és arra jutottak, hogy nem lehet megállapítani, hogy hűtlen kezelés történt-e. Az elutasító határozat indoklásában azt írták: "A feljelentés és a hivatkozott cikk is tartalmazza, hogy Koltay András félállásban az MCC Szólásszabadság Műhely nevű szervezeti egység vezetője, amely beosztásban 2023-ban valószínűsíthetően bruttó 12 millió Ft jövedelemre tett szert. Arra vonatkozóan, hogy Koltay András ebben a beosztásában ténylegesen milyen feladatokat látott el, a feljelentés és az alapját képező cikk sem tartalmaz olyan objektív adatokat, amely alapján azt lehetne megállapítani, hogy a munkabér jogcímén történt kifizetésekre szabálytalanul került sor, illetve bárkinek a kötelességszegő magatartása következtében az alapítványnál vagyoni hátrány keletkezett. Az, hogy a nevesített beosztás betöltéséért mekkora jövedelem került megállapításra és kifizetésre, a munkaadó és a munkavállaló közötti egyeztetés eredménye. Megállapítható, hogy a feljelentés és a megismert internetes dokumentumok minden olyan bűncselekményre utaló ténybeli feltételt nélkülöznek, amely a bűncselekmény megállapíthatóságának kellő alapot szolgáltatna és abból olyan valószínűségi következtetés lenne levonható, hogy bűncselekmény történt és az a nyomozás elrendelését indokolná."

MCC-pénzek: a feljelentés elutasítva

Nincs itt semmi látnivaló, hát persze.

https://hang.hu/belfold/mcc-penzek-a-feljelentes-elutasitva-168558

2024-10-16 07:22:00

Magyar Hang

"A rendőrség a NAV-hoz tette át a kelebiai »szupervasútba« beépített, HASZNÁLT ágyazati zúzott kő miatt tett feljelentésemet. Szerintük ugyanis a kilopott kő nem sima csalás, hanem költségvetési csalás, az pedig a NAV hatásköre" - számolt be Facebook-oldalán Hadházy Ákos, Zugló független országgyűlési képviselője.Hadházy szerint ebben lehet is igazság, "de az indoklás különösen vicces: a rendőrség SAJTÓHÍREKBŐL KIDERÍTETTE, HOGY A FŐVÁLLALKOZÓ ÉS AZ ALVÁLLALKOZÓK IS MÉSZÁROS LŐRINCÉK, ÍGY VISZONT NEM LEHET CSALÁSRÓL SZÓ, mert ugye nem képzelhető el, hogy Lőrinc fia átveri Lőrincet, vagy ne adj' Isten, Lőrinc saját magát..."A képviselő hozzátette: kíváncsi, hogy a NAV (amelyhez a költségvetési csalási ügyek tartoznak), "hajlandó-e felemelni a fenekét és megindtani legalább látszólag a nyomozást. Az azért sokatmondó, hogy a rendőrség a vasúti biztonság veszélyeztetése miatt nem mer nyomozni. Az mondjuk igaz, hogy a rossz, kopott kövek miatt nem most lesznek balesetek, hanem pár év múlva kell fokozatosan csökkenteni a sebességet a méregdrágán megépített vasúton, majd a normálisnál jóval korábban kell a felújítást elvégezni rajta."Hadházy Ákos augusztus végén írt arról, hogy szerinte kilopták a zúzott követ a kelebiai szupervasútból. "Miután több forrásból, az építkezésen dolgozó jószándékú munkásoktól, hobbi vasútfotósok videójából és az építkezésre rálátó szakemberektől is érkezett információ arról, hogy HASZNÁLT ÉS ROSSZ MINŐSÉGŰ KÖVET használtak fel nagy mennyiségben, személyesen is utánajártam a dolognak. Egyes helyeken kavicsot, cserepeket, építési törmeléket (!) is találtam az ágyazatban, de ez a kisebbik baj. A nagyobbik baj, hogy jómagam is TÖBB HELYEN, NAGY MENNYISÉGBEN TALÁLTAM HASZNÁLT, ROSSZ MINŐSÉGŰ ZÚZOTTKÖVET" - írta, videó is bemutatta, amit talált:

Hadházy Ákos feljelentést tett, "vicces" indoklást kapott

A kelebiai szupervasút ügyében próbált lépni.

https://mfor.hu/cikkek/kozelet/hadhazy-akos-feljelentest-tett-vicces-indoklast-kapott.html

2024-10-16 09:09:00

mfor.hu

- Az előző öt évben az önkormányzati rendeleteket kötelező volt társadalmi egyeztetésre bocsátani, ezentúl csak "bocsáthatja" az önkormányzat, de elvesztette kötelező érvényét a társadalmi egyeztetés - hozta nyilvánosságra Gyurákovics Andrea, fideszes ferencvárosi önkormányzati képviselő.Baranyi Krisztinapolgármester olyan változtatásokat is eszközöl új Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZMSZ), mintmegfelezte az előterjesztések véleményezésére rendelkezésre álló időt, ami azt jelenti: az ellenzéki képviselőknek kevesebb időt ad a polgármester, hogy kifogást emeljenek és véleményt mondjanak az adott rendelkezéssel kapcsolatban, tíz nap helyett, mindössze öt nap áll majd rendelkezésre.Továbbá az új SZMSZ szerint a polgármester nemcsak az önkormányzat épületébe, hanem más helyszínre is összehívhatja az ülést."Igazából nem is ezzel van a baj, hanem, hogy következő testületi ülésre bár megkaptuk a meghívót, de a meghívóban nem szerepel, hogy mikor lesz" - mutatott rá Baranyi és Magyar Kétfarkú Kutya Párt vezetés hanyagságára Gyurákovics.Mint ismert: Baranyi Kriszta már az alakuló ülésen korlátozta a lakosság által megszavazott képviselők jogait, és gyakorlatilag mindenről az újrázó polgármester dönt egy személyben Ferencvárosban. Például alpolgármestereinek fizetését is jócskán megemelte. Emellett olyan szabályokat hozott a kutyapárt közeli polgármester, hogy szinte egy személyben ő dönt mindenről.A képviselőknek szinte semmi valós joguk nem marad, még az érdemi vitákban sem, de a lakosság jogait is megcsorbítja.AMetropolkorábbi összeállításából kiderül: az önkormányzati cégvezetőkről egy személyben dönt mostantól a polgármester. Ez eddig testületi hatáskör volt, mint általában minden demokratikus önkormányzat esetében. Az átláthatóság szempontjából is fontos közbeszerzésekben mostantól szintén Baranyi Krisztina dönt egy személyben, ennek eddig szigorú feltételei voltak és az egész testület döntött a kérdésekben, mint bárhol másol az önkormányzatoknál. Maximalizálták a képviselői hozzászólások számát, ami szintén nem demokratikus alapelvű működés. A képviselői felszólalások nem a jelentkezési sorrend szerint történhetnek, hanem a levezető elnök fog válogatni a felszólalók közül, azaz maga Baranyi. Szintén a demokrácia megcsúfolása, hogy a képviselők nem tehetnek fel kérdéseket az éppen megtárgyalt témákkal kapcsolatban ügyrend keretében. Ami szintén az egyszemélyes diktatúrát építi, hogy Baranyi a felügyelőbizottságokba sem delegált tagot az ellenzék közül, így nem lesz rálátásuk az önkormányzati cégeknél történő eseményekre, gazdasági és személyi kérdésekre, amely szintén nem a demokrácia alapelvét tükrözi.

Baranyi Krisztina eltörölte a kötelező társadalmi egyeztetéseket

Erősen korlátozza az ellenzék jogait Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester az önkormányzat új Szervezeti és Működési Szabályzatában. (SZMSZ). A baloldali városvezető olyan elfogadhatatlan változásokat vezet be, mint a kötelező társadalmi egyeztetés eltörlése vagy éppen fele annyi időt hagyna az előterjesztések véleményezésére, mint eddig. Egyszemélyes diktatúra épül a kerületen, mostantól sem a képviselők, sem a lakosság véleménye nem számít, az lesz, amit Baranyi és a Kutyapárt akar.

https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/baranyi-krisztina-eltorolte-a-kotelezo-tarsadalmi-egyezteteseket

2024-10-15 04:50:00

Magyar Nemzet (MNO)

Hoppál és a zebrákMájusban Hoppál fideszes országgyűlési képviselő feljelentést tett, ami alapján a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított. Ezt később a Somogy megyei rendőrök vették át elfogultságra hivatkozva.Hoppál szerint míg Pécsett 28 gyalogátkelőhely kialakítása több mint egymilliárd forintba került, addig Mohácson egy hasonló okos zebra 3,5 millió forintból valósult meg, amit ő szándékos túlárazásként értékelt, és ezért hűtlen kezelést gyanított.A nyomozás során kiderült, hogy Hoppál nem hasonlíthatta volna össze a két esetet, mert míg Mohácson meglévő zebrákat alakítottak át, Pécsett további kiegészítő munkálatokra volt szükség. Például jelzőlámpákat, buszöblöket és gyalogos járdaszakaszokat építettek, valamint közműkiváltást és csapadékvíz-elvezetést is megvalósítottak. A költségnövekedést így indokoltnak találták, és minden döntés a szabályoknak megfelelően zajlott.A rendőrség végül bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.Bognár és RuzsaBognár Szilvia önkormányzati képviselő, aki érdekesség képen korábban egy állami támogatáson több millió forintot húzott be, feljelentést tett Ruzsa Csaba alpolgármester ellen, összeférhetetlenséget állítva. Ruzsa ugyanis 2021. szeptember és 2023. április között havi 200 ezer forintos átalánydíjat kapott a Focus Ventures Zrt.-től, miközben alpolgármesteri tisztségét is betöltötte. Bognár szerint emiatt jogosulatlanul kapta az alpolgármesteri fizetését, ami hűtlen kezelés gyanúját veti fel.A rendőrök adatokat és iratokat kértek be a Pécsi Jegyzőtől és a Focus Venturestől, és több személyt is kihallgattak, köztük Csizmadia Pétert és Bognárt. Az eljárás végén azonban arra jutottak, hogy az összeférhetetlenség nem bizonyítható, és senki sem indított korábban jogi lépéseket az ügyben. Mivel Ruzsa ellátta a hivatali feladatait, és vagyoni kár nem keletkezett, a bűncselekmény elkövetése kizárható volt, így a nyomozást lezárták.Körömi és a bőrklinikaKörömi Attila, aki részt vett az őszi pécsi időközi választáson és aki már több politikai pártban is tag volt élete során, feljelentést tett a Baranya Vármegyei Főügyészségnél a volt Bőrklinika és a Mandulás kemping cseréje miatt. Körömi szerint az ingatlanok értékének helytelen meghatározása miatt a város vagyoni hátrányt szenvedett el, ami hűtlen kezelés gyanúját vetette fel.A rendőrök beszerezték az ügyletre vonatkozó dokumentumokat, köztük az ingatlanforgalmi szakvéleményeket és a licitálás anyagait. Kiderült, hogy az önkormányzat hosszú távú fejlesztési terveihez szükséges volt a Mandulás kemping megszerzése, és a Bőrklinika volt az egyetlen olyan ingatlan, amely cserealapot képezhetett. Az ingatlanok értékét szakértők becsülték fel, és a különbözetet kiegyenlítették.A nyomozás arra jutott, hogy az önkormányzat gondosan járt el, vagyoni hátrány nem keletkezett, így a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették.

Alaptalan feljelentések, hangulatkeltések: három, a pécsi önkormányzatot érintő eljárást is megszüntettek

Hoppál Péter, Bognár Szilvia és Körömi Attila korábban hűtlen kezelés gyanújával tettek feljelentéseket, azonban a rendőrség mindhárom esetben bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárásokat, mivel a vádak alaptalannak bizonyultak.

https://pecsistop.hu/regio/alaptalan-feljelentesek-hangulatkeltesek-harom-a-pecsi-onkormanyzatot-erint-eljarast-is-megszuntettek/529885

2024-10-14 11:00:00

Pécsi Stop

A Várkapitányság Zrt. nyilvános szerződései között szúrta ki a Menedzsment Fórum, hogy az egyik dokumentum kültéri ülőgarnitúrák beszerzéséről szól a Karmelita épületegyüttesbe: nem kevesebb mint nettó 8,7 millió forintért.Az összeghez partnerként a Pápai Asztalos Kft. van rendelve, akik már otthonosan mozognak a Budavári Palotában: ők készítették a Szent István terem famunkáit, és a Parlament 2014-ben elkészült új üléstermének felújításában is részt vettek.Képkivágat a Várkapitányság Nonprofit Zrt. 2024.május 1. és június 30. között kötött nettó 5 millió forintot elérő értékű szerződéseibőlVárkapitányság Nonprofit Zrt.A portál szerint valószínűsíthető, hogy a Karmelitába prémium minőségű darabok kerülnek: a piacon sokféle kültéri ülőgarnitúra elérhető a félmillióstól a 3,6 milliósig. Ezek alapján a 8,7 millió forintos, teraszra szánt bútor ténylegesen magas árkategóriába tartozik.A Pápai Asztalos Kft. mellett különösen jól járt Balásy Gyula, Rogán Antal kampányainak megvalósítója, akinek cégei az uniós elnökség rendezvénysorozat lebonyolításának felelőseként tűnik fel a szerződések között. A Várkapitányság Zrt. szerződései között a Lounge Event Kft. 277 millió forint értékben elnyert tendere is felbukkan.

8,7 milliós ülőgarnitúra kerül Orbán Viktor teraszára a Karmelitában

A többmilliós kültéri ülőalkalmatosságokat a Karmelitának már korábban is dolgozó asztalosműhely szállítja.

https://hvg.hu/elet/20240916_8-7-millios-ulogarnitura-Orban-Viktor-Karmelita-terasz

2024-09-16 19:55:00

HVG

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten még 150-200 millióról beszélt, amikor az afrikai ország elnökének látogatása után elmondta: Magyarország segélyhitelprogramot indít Csádban, állandó nagykövetséget nyit a fővárosban, N’Djamenában, és „átfogó stratégiai együttműködést épít fel”.A kedd este megjelent kormányhatározatban végül 200 millió euró kötött segélyhitel szerepel „vízgazdálkodási, mezőgazdasági és élelmiszeripari, valamint információs technológiai projektek megvalósítására”, de ezt úgy kell kifizetni, hogy ne veszélyeztesse a törvényben előírt államadósság-mutató betartását.Az ügylethez kapcsolódó kamat- és díjtámogatást a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetéséből kell fedezni. Emellett Orbán Viktor miniszterelnök egy külön határozatban felhatalmazta Szijjártó Péter minisztert egy magyar–csádi „pénzügyi együttműködési keretprogram” kialakítására.Ahogy a hvg.hu is beszámolt róla, az már a múlt héten kiderült, hogy a miniszterelnök és a kabinet is „áldását adta” a Csáddal kötendő védelmi megállapodásra, amely keretében magyar katonákat küldenek az afrikai országba.Arról, hogy mit keres Magyarország az afrikai országban, alábbi, a hvg360-on megjelent cikkünkben írtunk bővebben:

Most már biztos: 200 millió eurós segélyhitelt nyújt a kormány Csádnak

Emellett egy magyar–csádi „pénzügyi együttműködési keretprogram” is alakul.

https://hvg.hu/gazdasag/20240918_csad-segelyhitel-magyar-kormany

2024-09-18 07:21:00

HVG

 Az Európai Bizottság szóvivője megerősítette, hogy Magyarországnak a 200 millió eurós büntetésen felül további 93 millió eurós bírságot számolnak fel, mert nem hajtotta végre az Európai Bíróság ítéletét.A 2024. június 13-án kiszabott bírságot Magyarország azért kapta, mert nem tett eleget az uniós bíróság 2020 decemberében hozott ítéletének. Ebben kimondták, hogy Magyarország megsértette az uniós menekültügyi szabályokat, amikor a harmadik országbeli állampolgárokat jogellenesen kitoloncolt, indokolatlan ideig tartotta őket a tranzitzónákban, és korlátozta a nemzetközi védelemhez való hozzáférést. Mivel a magyar kormány nem igazította a saját joganyagát az uniós joghoz, az Európai Bíróság 200 millió euró kifizetésére kötelezte az országot, amelynek fizetési határideje tegnap, szeptember 17-én járt le. Ezenfelül Magyarországnak napi 1 millió euró kényszerítő bírságot is kell fizetnie június 13-ától egészen addig, amíg a szükséges jogszabályi változtatásokat végre nem hajtja. A jogi eljárásról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.Ujvári Balázs, a Bizottság illetékes szóvivője a testület szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy határidőre a Bizottság nem kapott választ Magyarországtól azzal kapcsolatban, tervezik-e kifizetni a kirótt büntetést. Ennek következtében    a folyamatban lévő európai uniós támogatásokból fogják levonni az összeget, amelyhez a következő napokban el is indítják ezt az eljárást.Jelenleg azt próbálják felmérni, hogy melyek azok a források, amelyekből kifizetés válhat esedékessé Magyarország számára – azt a pénzt már csak a büntetéssel csökkentett összegben utalják. A szóvivő szerint nem szükséges az, hogy egy összegben le tudják emelni ezt a pénzt, lehet több különböző forrást is bevonni, ebből a szempontból nincs korlátozás.Ez az összeg azonban tovább emelkedik, mivel hamarosan fizetési felszólítást küldenek a napi egymilliós büntetés első három hónapjára, azaz 93 napra vonatkozóan. Ez 93 millió eurót jelent, amelyet hasonló módon vonnak majd le.Az Európai Bíróság szerint Magyarország kihágása nagyon súlyos precedensnek számít, mert a többi tagállamra hárítja a harmadik országokból érkező menekültekkel kapcsolatos teendőket és feladatokat, ezzel pedig anyagi kárt okoz az országoknak. A tagállamokra hárított többletkiadások és a menekültek kitoloncolásáról szóló jogszabály be nem tartása a lojális együttműködés elvének megsértését jelenti, ez pedig az EU részéről elfogadhatatlan Magyarországgal szemben – mutatott rá a bíróság.Múlt héten kormánydöntés hatalmazta fel Bóka János európai ügyekért felelős minisztert, hogy tárgyaljon az Európai Bizottsággal. Bóka találkozott is Ylva Johansson belügyi biztossal, azonban mint bizottsági forrásunk rámutatott, az Európai Bizottságnak nincs mozgástere, az ítélet végrehajtására uniós szabályok kötelezik a brüsszeli testületet.

300 millió eurónyi EU-s támogatást von le Magyarországtól Brüsszel, mert a kormány nem hajlandó kifizetni a kiszabott büntetést

Az Európai Bizottság szóvivője megerősítette, hogy Magyarországnak a 200 millió eurós büntetésen felül további 93 millió eurós bírságot számolnak fel, mert nem hajtotta végre az Európai Bíróság ítéletét.

https://hvg.hu/eurologus/20240918_Magyarorszagtol-majdnem-300-millio-euronyi-EU-s-tamogatast-von-le-Brusszel

2024-09-18 14:55:00

HVG

„Amiről nem tudom elmondani, hol van, arról nem tudom elmondani. Amiről el tudom mondani, arról el is fogom” – közölte Schadl György, az utóbbi évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügyének elsőrendű vádlottja a bíróval nemrég. Nem tudta, hogy hol van az a kisrepülő, kishajó, illetve az a négy autó, amelyek elvileg a nevén vannak. A hatóságok ezeket évek óta le akarják foglalni, azonban nem találták őket, Schadl pedig nem kötötte az orrukra, hogy merre vannak ezek a vagyontárgyak, hanem azt mondta, nem tudja.    A Telex csütörtökön kora délután közölte: nemcsak hogy megtalálták a végrehajtói kar egykori vezérének kisrepülőjét, de fotóriporterük le is kapta azt.Azzal, hogy Schadlnek van egy repülője, sokáig az ügyészség sem tudott. Ez a gép nem is szerepel a korrupciós ügy nyomozati irataiban. Azt is a média, konkrétan a G7 szúrta ki tavaly, hogy Schadl nevén van egy Piper PA-28 Cherokee repülőgép, amit most a Telex egy olvasói tipp alapján meg is talált az esztergomi reptéren. A kisgép ezt követően került be Schadl azon vagyontárgyainak listájára, amiket ugyan az ügyészség nagyon szeretett volna lefoglalni,    de valamiért ez nem jött össze nekik.Tényleg aprócska repülőről van szó: egy mindössze négyüléses, fémből készült, egymotoros kisgépről, HA-APL lajstromszámmal. 1968-ban gyárthatták, a hivatalos iratok szerint 2017 óta érvényes légi alkalmassági bizonyítványa nincs. Újonnan egy ilyen gép 70 millió forintba kerül. Használtan azonban akár 15 millióért is el lehet hozni.Az autókat, ahogy arról beszámoltunk, a 24.hu találta meg. Mind a négyet, úgy, hogy a hatóságoknak egyet sem sikerült ezek közül fellelnie az utóbbi években, pedig novemberben már három éve lesz, hogy Schadl Györgyöt letartóztatták. A négy autóból hármat nyáron feltehetően vizsgáztattak. Ez a három autó annak ellenére közlekedhet legálisan, hogy szeretnék őket lefoglalni, körözés egyiken sincs. A negyedik egy szinte műemlék Mercedes kabrió.Miután a 24.hu megtalálta ezeket, Schadl a portálnak azt mondta, eddig azért nem közölte, hogy merre vannak, mert nem akarta ezt külön-külön megtenni mindegyik autó esetében, az összeset egyszerre akarta jelenteni. Négy autója közül állítása szerint csupán az egyiknek nem ismerte a tárolási helyét, de mostanra azt az egyet is megtalálta, így már tájékoztatta is a bíróságot, hogy merre vannak a járművek.Az egyelőre rejtély, hogy a hatóságok miért nem bukkantak évek alatt ezen ingóságok nyomára, ha két független lapnak mindössze néhány nap alatt sikerült.

Két lap néhány nap alatt összehozta, ami az hatóságoknak évek alatt sem ment: megtalálták Schadl György eltitkolt luxusjárműveit

A 24.hu az autókat, a Telex a nem is annyira elrejtett repülőt lelte meg. A végrehajtói kar egykori elnökének kishajóját – egyelőre – nem találta meg senki.

https://hvg.hu/itthon/20240919_24-telex-schadl-gyorgy-eltitkolt-luxus

2024-09-19 14:42:00

HVG

Csütörtökön és pénteken uniós csúcstalálkozót tartanak a tagállami vezetők. Ilyenkor az a szokás, hogy a délután kezdődő csúcs előtt az egyes pártcsaládok vezetői és az őket képviselői állam- ás kormányfők külön találkoznak. A Partióták Európáért képviselőcsoport megalakulása óta ez az első rendes csúcstalálkozó, amelyen a szélsőjobboldali csoportosuláshoz tartozó politikusok is összegyűlnek. A Patriótáknak jelenleg egy kormányfőjük ül az Európai Tanácsban: Orbán Viktor.A párttalálkozókat általában valamelyik szállodában tartják, tulajndoképpen minden pártnak megvan a bejáratott helye.A Patrióták Európáért csoport a szerdán délelőtt kiküldött meghívó szerint a Rue de la Loi 9. szám alatti Magyarország Házában (Maison de Hongrie) találkozik. Ezt az épületet 2021-ben vásárolta az állam, a vételár nem volt nyilvános, szakértők 5 és 8 millió euró közé teszik. A műemléki védettséget élvező, 2300 négyzetméteres épület felújítására további 5,6 millió eurót (2,1 milliárd forint) költött az állam, vagyis legalább 10 millió euróba került mindez a magyar adófizetőknek. Úgy, hogy Brüsszelben jelenleg is külön épületben működik az EU-hoz rendelt állandó képviselet, a Liszt Ferenc Intézet és Magyarország Belgiumhoz (és Luxemburghoz) akkreditált kétoldalú nagykövetsége.Az ígéretek arról szóltak, hogy a magyar uniós elnökség alatt nagyszabású rendezvényeknek ad majd otthont az ingatlan, ehhez képest a megnyitó ünnepséget is a Bozar nevű kulturális központban tartották. Pedig az épület frekventált helyen van, "srégen" szembe vele található a belga miniszterelnök hivatala, amellett pedig a belga parlament. A magyar nagykövetség közösségi oldalán elérhető legutóbbi esemény volt, hogy Gál Kinga fideszes EP-képviselő meglátogatta az épületet és a nagykövet körbekalauzolta. Ugyanakkor volt már itt misszióvezetői ebéd, újságírói bejárás (a kormánypárti sajtónak) és Antwerpen Away-Day is.Az épületen egyébként nincs feltüntetve, hogy ez Magyarország Háza lenne, a két homlokzaton uniós és magyar lobogó látható, a kapucsengőn pedig Magyarország Európai Unió Melletti Állandó Képviselete felirat olvasható, miközben az Állandó Képviselet a Rue Treves 92-98 alatt található.A meghívó alapján a részvevők között ott lesz Orbánon kívül Andrej Babis volt cseh miniszterelnök, Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnöke, Geert Wilders, a holland Szabadságpárt elnöke, illetve a különböző tagállami pártok vezetői.A sajtónak kiküldött meghívóban jelzik, hogy nincs szükség akkreditációra, ugyanis a találkozó nem sajtónyilvános. Ezzel a többi párt gyakorlata szöges ellentétben van, az akkreditált újságírók kérdéseket tehetnek fel a politikusoknak.A Patriótáknak egyébként korábban már meggyűlt a bajuk a rendezvényhelyszínekkel, mert több helyen is nemkívánatosnak nyilvánították őket.

A magyar állam biztosítja a helyszínt a Patrióták brüsszeli találkozójának

A magyar állam legalább 10 millió eurót költött egy brüsszeli épületre, ahol most a Patrióták tartják a pártgyűlésüket.

https://hu.euronews.com/2024/10/16/patriotak-europaert-brusszeli-gyulesek-magyar-haz

2024-10-16 14:03:45

Euronews

34 milliárdból épül luxusszálló Hévízen

A magyar beruházó közel 300 szobával és modern infrastruktúrával lendítené fel a helyi turizmust.

https://hvg.hu/kkv/20240918_34-milliard-luxusszallo-heviz

2024-09-18 18:17:00

HVG

Mesterfokon költi az adófizetők pénzét a Rogán Antalhoz közel álló Shabtai Michaeli grúz üzletember

Közpénzből feltöltött magántőkealap segítségével fejleszti pénzügyi innovációit a már a letelepedésikötvény-üzletekben is felbukkanó vállalkozó. A Transparency International a minap mutatta be, miként szivattyúzhatók át e technikával az adóforintok százmilliárdjai a hatalom kegyeltjeihez.

https://m.hvg.hu/360/20240919_hvg-dbh-magantokealap-fundwise-kozpenzek_shabtai-michaeli-transparency-international

2024-09-19 12:30:00

HVG360

A korrupciós bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen indult büntetőügyben az ügyészség indítványozta Czeglédy Gergő óbudai alpolgármester letartóztatásának két hónappal, december 20-ig történő meghosszabbítását - derült ki a Fővárosi Törvényszék és a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) lapunknak adott tájékoztatásából.Az óbudai alpolgármestert még júniusban tartóztatták le, százmilliós korrupcióval gyanúsítják. Nem sokkal később, augusztus közepén a polgármester, Kiss László is rács mögé került, ugyancsak vesztegetés gyanúja miatt.A bíróság éppen néhány napja döntött arról, hogy Kiss december 16-igbiztosan börtönben marad.Ahogy arról már sokszor beszámoltunk, a történet szálai több évvel korábbra vezetnek vissza.A közvélemény elsőként Anonymous felvételei révén találkozhatott az üggyel néhány éve. Az álarcos alak például közzétette azt a rejtett kamerás felvételt, amin látható, hogy vélhetően korrupciós pénzeket számolnek egy autóban.A felvételeken jól kivehető, ahogyan az összegeket papírzacskóba tették. Az álarcos alak tájékoztatása szerint a III. kerületi önkormányzat megbízásaiból visszaosztott pénzről volt szó.Az ügyben eljárás indult, az első gyanúsítottakra márciusban csaptak le, majd az érintettek köre idővel tizenhat főre bővült. A gyanúsítások túláratott és fiktív szerződésekről, százmilliós kenőpénzek visszaosztásáról szólnak.

December végéig börtönben maradhat Czeglédy Gergő, Óbuda alpolgármestere

Az ügyészség indítványozta Czeglédy Gergő óbudai alpolgármester letartóztatásának a meghosszabbítását – tudta meg a Magyar Nemzet. Czeglédy június óta van rács mögött, miután a nyomozó hatóság százmilliós vesztegetéssel gyanúsítja.

https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/december-vegeig-bortonben-maradhat-czegledy-gergo-obuda-alpolgarmestere

2024-10-16 12:39:38

Magyar Nemzet (MNO)

2015-ben egy darab volt belőle, 2023-ra 161 lett. A magántőkealapok elszaporodtak, és bár létezésük nem, a használatuk módja hungarikum.   A magántőkealapok a Fidesz-éra gazdaságpolitikájának zászlóshajói és rákfenéi egyszerre. A haszonszerzők szempontjából igazi főnyeremény a létezésük, ugyanakkor Magyarországon természetellenes módon alkalmazzák őket, és az egyik legsúlyosabb béklyót jelentik a gyengélkedő gazdaság lábain – állítja a Transparency International (TI) Magyarország tanulmánya. Az MNB adatai szerint 2023-ban 161 magántőkealap működött. Egy magántőkealapban elvileg semmi különleges sincs: találkozik pár befektető, összeöntenek egy rakás pénzt, és minimum 6 évre létrehoznak egy alapot. A pénzből egy alapkezelő zrt jellemzően felvásárol egy életképes céget, amelyet feltőkésíthet vagy racionalizálhatja a működését, az alap futamidejének lejártakor pedig haszonnal eladja vagy szétosztja a részesedéseket a befektetők között, és mindenki boldog. Így megy ez a legtöbb országban, azonban Magyarországon a hatalommal szoros kapcsolatot ápoló vállalkozók gyakran csak egy bizonyos százalékig hajlandóak saját pénzt is áldozni egy ilyen üzletre, bár a kiszemelt cégvagyonra nagyon is fáj a foguk. A turpisság abban áll, hogy ilyenkor az állam vagy valamely állami bank (Eximbank, MFB) „készségesen” kipótolja a hiányzó összeget azáltal, hogy maga is beszáll egy-egy alapba befektetőként. Teszi ezt úgy, hogy a legtöbbször még csak arról sem kell beszámolnia az állampolgároknak, hogy állami támogatás történt. Hiába folyik százmilliárdos nagyságrendben a közpénz egyes alapokba, a tőkebefektetésekről elérhető információk (többek közt a céltársaságok kiválasztásának szempontjai, a döntéshozatal módja, a befektetés megvalósításának ellenőrzése) minimálisak, mivel az állam a tőkebefektetéseit – jogi trükközéssel – nem minden esetben minősíti állami támogatásnak. Helyette szimpla piaci tranzakciónak titulálja, mondván, egy hasonló nagyságrendű befektetést hasonló körülmények között egy magánbefektető is végrehajthatott volna (ez az úgynevezett Market Economy Investor Principle – MEIP-teszt). Az állami támogatásokkal ellentétben így lehetséges például üzleti titokra hivatkozva rejtegetni a lényegi részleteket. Ilyen konstrukciót alkalmaztak például a Covid idején az MFB-csoport Krízis és Turisztikai Tőkeprogramjai. A nyertesek az államtól alaponként 25–50 milliárd forintot kaphattak, míg az önrész minimuma csak 30 százalék volt, a szintén NER-kezekben lévő alapkezelők pedig kedvező díjat kasszíroztak fáradozásaikért cserébe. Összesen kilenc magántőkealap kapott 400 milliárdos forrást. Ebből a TI számításai szerint végül különféle utakon legalább 175 milliárd Tiborcz Istvánnál landolt. Többek közt így sikerülhetett a miniszterelnöki vő ingatlanpiaci (Kopaszi Gát Zrt., Dürer Befektetési Kft.) és energetikai (Alteo Nyrt.) terjeszkedését bebetonozni a Főnix Magántőkealap állami feltöltésén keresztül. Ha a megkaparintáshoz adott segítség nem volt elég, a megvásárolt céltársaságok combos állami támogatásokat, megrendeléseket vagy éppen koncessziót kaptak, nehogy elmaradjon a profit. A magántőkealapok kecsegtető tulajdonsága a tényleges haszonélvezők rejtőzködése. Jelenleg ugyanis az oknyomozó sajtó is legfeljebb találgatásokkal és többlépcsős következtetésekkel élhet, ha ki akarja deríteni, hogy egy-egy állam által hájjal kenegetett „piaci” tranzakciónál kik lehetnek a magántőkealapokban bujkáló valódi nyertesek. Értelemszerűen a cél is az, hogy az alapok tulajdonosai ne legyenek a kirakatban. Ezenkívül nehéz lenne bármilyen értelmes magyarázatot adni arra, hogy egy befektetést az államnak miért kell mindenáron a lehető legátláthatatlanabb jogi konstrukcióban lebonyolítania. Egy új uniós, pénzmosás elleni irányelv jelentheti a megoldást, amely végre teljeskörűen bevezettetné a tényleges tulajdonosi nyilvántartást a magántőkealapoknál is. Zsembery Levente, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület korábbi elnöke szerint azonban ettől sem érdemes csodát várni, ugyanis a tényleges tulajdonos jelenlegi definíciója is simán kijátszható olyan láthatatlanná tevő profitszivattyúkkal, mint például az osztalékelsőbbségi részvények. Egy szélsőséges példán keresztül szemléltetve: valamely magántőkealap összes befektetési jegye egy olyan zrt tulajdonába kerül, amelynek két részvényese van. Az egyiké a cég tulajdonjogának a túlnyomó többsége, és őt fel is kell tüntetni a cégjegyzékben, de valójában csak a stróman szerepét tölti be. A másik végig rejtve marad, és papíron csak a cég néhány százaléka az övé, azonban a részvényei osztalékelsőbbséget biztosítanak a társaság nyereségének csaknem egészére. Végeredményben tehát a zrt-n keresztül tulajdonolt magántőkealap valódi haszonélvezője könnyűszerrel észrevétlen maradhat, és ez utóbbi csak egy a kacifántos jogi megoldások közül. A jelenleg EU-szinten is használt tényleges tulajdonosi definíció helyett erőteljesebb fegyverekre lenne szükség a valódi transzparenciához. A tényleges tulajdonos angol jogi megfelelője az úgynevezett beneficial owner, azaz itt már megjelenik a haszonélvező kifejezés is. A gordiuszi csomó átvágásához tehát érdemes lenne a haszon oldaláról megfogni a kérdést. Egyrészt egy általános közbizalommal működő piacgazdaságban mára alapértelmezettnek kellene lennie, hogy a jogi személyek mögött igenis bukkanjanak fel azok a természetes személyek, akik ténylegesen zsebre teszik a pénzt a céges-tőkealapos láncolatok végén. Másrészt az állami pénzekkel érintett beruházásoknál minden résztvevő személye és viszonyai, illetve az ügylet belső tartalma is megismerhető kellene legyen. Bármilyen ügyletre igaz, hogy a tulajdonos befektetőknek joguk van nyomon követni a pénzük útját. Róna Péter jogász-közgazdász az utóbbi állításra alapozva fogalmazott úgy, hogy ha az állam mint jogi személy részt vesz piaci tranzakciókban, akkor az ő tulajdonosainak ténylegesen az állampolgárokat kell tekinteni, és így a transzparenciát is feléjük kell biztosítani a lehető legmagasabb szinten.

Most magántőkealapok mögé bújva kapják az állami milliárdokat a csókosok, de arra is van megoldásuk, ha ez tilos lesz

2015-ben egy darab volt belőle, 2023-ra 161 lett. A magántőkealapok elszaporodtak, és bár létezésük nem, a használatuk módja hungarikum.

https://hvg.hu/360/20240919_hvg-fidesz-gazdasagpolitika-magantokealapok-atlathatatlansag-transparency-international

2024-09-19 13:20:00

HVG360

Július végén alapították azt az épületfelújítással foglalkozó céget, amelyben Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke is tulajdonos lett – értesült a HVG. A T&B Future Energetikai Kft.-nek három tulajdonosa van, főtevékenysége pedig egyéb épületgépészeti szerelés. A korrupciós bűncselekmények elkövetésével vádolt Schadl György lapunknak azt mondta, terveik szerint lakossági vagy kisebb ipari munkákat vállalnak majd.hirdetésÚjabb cégben lett tulajdonos Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) korábbi elnöke – tudta meg a HVG. Az T&B Future Kft.-t július végén alapította két magánszemély, Bozóki Eleni és Terebesi Csaba, Schadl György pedig augusztusban szállt be a vállalatba egymillió forinttal.A T&B Future taggyűlési jegyzőkönyve szerint a tulajdonvásárlásról szóló üzletet a házi őrizetben lévő Schadl György otthonában kötötték: a megállapodás értelmében a három tulajdonos egyaránt 33 százalékos szavazati aránnyal rendelkezik, az esetleges nyereségből pedig szintén egyenlő mértékben részesülhetnek.Schadl Györgyöt lapunk megkérdezte az új cégről.hirdetés„Általános felújításokat végzünk majd” – mondta el Schadl, aki a többi tulajdonosról azt mondta, hogy két régebbi ismerőse mellé társult be. A várható megbízások nagyságával kapcsolatban úgy fogalmazott: „Nyilván nem a Sándor-palotát tatarozzuk majd, hanem alapvetően lakossági és kisebb ipari ingatlanok esetében vállalnánk szigetelési, felújítási munkákat”.A T&B Future Kft. székhelyét a Pest megyei Csomádon jegyezték be.Schadl György a 24.hu cikke szerint néhány héttel korábban már érdekelt lett egy ingatlanforgalmazó cégben is, de ennek, valamint a felújítással foglalkozó vállaltnak állítása szerint semmi köze sincs egymáshoz. „Sokan azt állították, hogy majd végrehajtási árveréseken veszek részt, de ilyen korábban sem történt. Csak szerettem volna egy olyan projektcéget, amelyet használni lehet, ha adódik valamilyen lehetőség” – fogalmazott az ingatlanforgalmazó céggel kapcsolatban.A végrehajtói kar volt vezetőjét az ügyészség azzal vádolja, hogy korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle, összesen legalább 83 millió forintot. A vádirat szerint az akkor még fideszes államtitkár cserébe azt vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a végrehajtói kinevezéseket. A végrehajtói kar elnöke – a vádirat szerint – ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. A vád szerint így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.Schadl György a bíróságon rendre tagadta az ellene felhozott vádakat. Kedden egy újabb tanút hallgatott volna meg Tóth Erzsébet bírónő, de Schadl György beteg lett és tíznapos orvosi igazolást kapott.A HVG kérdésére egyébként Schadl azt mondta, a Facebook-oldalát letiltotta a Meta, de várhatóan néhány napon belül ismét elérhető lesz.

Épületfelújító cégben lett tulajdonos Schadl György: "Nyilván nem a Sándor-palotát tatarozzuk majd"

Július végén alapították azt az épületfelújítással foglalkozó céget, amelyben Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke is tulajdonos lett – értesült a HVG. A T&B Future Energetikai Kft.-nek három tulajdonosa van, főtevékenysége pedig egyéb épületgépészeti szerelés. A korrupciós bűncselekmények elkövetésével vádolt Schadl György lapunknak azt mondta, terveik szerint lakossági vagy kisebb ipari munkákat vállalnak majd.

https://hvg.hu/360/20241002_hvg-schadl-gyorgy-cegalapitas-t-b-future

2024-10-02 05:05:00

HVG360

A kormánykedvenc oligarcha, Balázs Attila rozsdaövezeti fejlesztései mögött egy újabb magántőkealap bukkant fel. A kirajzolódó kapcsolati háló alapján félő, hogy a befektetései nem a köz javát szolgálják.hirdetésA dupla vagy semmi elvét vallhatja Balázs Attila, a sóskúti kavicskirályból lett ingatlanfejlesztő, aki újabban úgy fektet be egy-egy megaprojektbe, hogy az állam kétszeresen is megtámogatja, minimálisra csökkentve számára a normál üzletmenet kockázatát. Ingatlanos vezérvállalata, a Bayer Property honlapja a nóvumok közt dicsekszik a tervezés alatt álló debreceni Epres Ligettel, amelyben 40–80 négyzetméteres, fiatalos, energiatakarékos lakások épülnek 2026 első negyedévére. A város déli oldalán fekvő terület azok közé tartozik, amelyeket a kormány a minap rozsdaövezetnek jelölt, vagyis a leendő lakások áfája csupán 5 százalék lesz.Nem sokáig kellett várnia Balázsnak a kedvező minősítésre, miután projektcége, az Epresliget Kft. idén májusban megvásárolta a telkeket. S az adóelőnyön túl még azzal is jól járhat, hogy a cég mögé közvetett tulajdonosként beszállt az állami MFB bankcsoport 32 milliárdjából létrehozott magántőkealap, a GloCap I. is. A cégiratok szerint idén nyáron 39 millió forintért 10,8 százalékos tulajdonrészt kapott, de a tőketartalékot ennél bizonyára nagyságrendekkel nagyobb összeggel gyarapította. Kibogarászható az is, hogy kiszállás esetén legalább 12,75 százalékos hozamot vár el a befektetésére.A GloCap I. magántőkealap egy másik, ugyancsak frissen rozsdaövezetté jelölt Balázs-féle lakópark építésébe, a kőbányai Kincsemébe is beszállt – számoltunk be róla a múlt héten. Itt 2026 közepére 277 akciós lakás átadását ígérik a tervezett ezerből. Balázs Attila tehát rendületlenül igényli az adófizetői támogatást azután is, hogy a legnagyobb, politikai botránykővé vált fejlesztését, a Zuglói Városközpontot az állam tavaly sutyiban-mutyiban mentette meg a buktától: 244 milliárd forintért megvette az ott épülő irodaház-komplexumot, míg a piacképesebb lakóingatlanos részprojekt a vállalkozónál maradt. Az irodaépítést a Bayer-cégek viszik tovább úgy, hogy az állam még a százmilliárdjai racionális elköltését sem várja el.hirdetésUnikális a 32 milliárd forintos GloCap I. Magántőkealap születése. Mint a 24.hu megírta, hat, az MFB Invest által 2019–2020-ban életre hívott városalap összevonásából alakult 2023 tavaszán. A városalapok ugyanis nem sikeresek, az évek során csupán három befektetést sikerült összehozniuk: egyet Debrecenben, kettőt Székesfehérváron. Az előbbi egy Szikszai Béla nevű vállalkozó kezében lévő, MFA Alternatív Energia nevű cég, amely egyebek mellett gépi földmunkát végez szinte az összes nagy debreceni gyárnak, például a BMW-nek vagy a kínai CATL-nek, s tavaly már egymilliárd feletti árbevétele volt. A cégiratokból úgy tűnik, az alap már ki is lépett belőle.A két székesfehérvári befektetés viszont nagyon nem jött be. A szerteágazó tevékenységi körű, magánemberek által tulajdonolt Concrate Style 2021-ben „fél évtizedes stabil működése” okán kapott 49 millió forintot 40 százalékos részesedésért cserébe, ám a cég mostanáig nem virágzott fel, tavaly veszteséges is volt.A városalap másik befektetése, a Bakering International akár izgalmas is lehetne, miután a főtulajdonosa a budapesti éttermében a közösségi főzést meghonosító Makery World Zrt. Csakhogy a leány is, az anya is mínuszos, mi több, a Makery 2023-ban a tőkéjét is elveszítette, pedig két kormányközeli csapat is a segítségére sietett friss tőkével: a Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló MBH, illetve az állami MFB egy-egy, innovatív kisvállalkozásokat célzó kockázati alapja.Miután az egykori városalapoknak csupán a tőkéjük huszadrészét sikerült nem túl dicsőségesen elkölteniük, az MFB Invest egy magáncégre, a Global Capital Zrt.-re bízta a menedzselésüket, amely aztán összevonta őket. Az alapkezelő máris jól járt az állammal kötött üzlettel: tavalyi 450 milliós árbevételére 255 milliós nyereség jutott. Tulajdonosának kapcsolatrendszerét látva ez a sikerráta nem is olyan meglepő. A cég fő gazdája Juhász Sándor, aki korábban egy sor olyan vállalatban megfordult, amelyekben Mészáros Lőrinc is felbukkant, vagy az övé lett, például a felcsúti milliárdos egyik pesti, az Andrássy út 59. szám alatti fellegvárának a projektcégében. Egyes társaságokban (Appeninn ingatlanvállalat, Opus Global Alapkezelő) pedig a valaha Mészárossal egy hajóban ülő Jászai Gellérttel, a 4iG telekommunikációs-informatikai óriás mostani főtulajdonos-elnökével viselt egy időben vezető tisztséget.Az alapkezelő honlapjáról semmilyen érdemi információ nem derül ki sem a konkrét befektetési célpontokról, sem az állami tőke mellé esetleg bevonandó magánpénzekről, s erről a HVG-nek sem nyilatkoztak. Az oldaluk szerint kizárólag a GloCap magántőkealappal foglalkoznak, amiről annyit közölnek, hogy Magyarország bármely pontján, bármely ágazatban befektethet.A cégnyilvántartásból ugyanakkor kiderül, hogy a korábbi három városalapos és Balázs Attila két ingatlanos projektjén kívül még hat vállalkozásba léptek be. Ezek közül sajtónyilvánosságot is kapott a hajdani zánkai MÁV-üdülő területén ingatlanfejlesztést tervező, a vitorlázó Weinhardt Csaba által alapított Goro Maxi Kft. vagy a szennyvízből energiát nyerő Thermowatt, amelynek a Veolia-csoport az irányító tulajdonosa. A befektetések közös jellemzője, hogy szinte kivétel nélkül csatlakozott hozzájuk egy másik rejtőzködő magántőkealap, a Trustify I. (lásd alább Bizalmi biznisz című keretes írásunkat).A GloCap I. invesztíciói közé tartozik a 3D-technológiát, saját szoftvert fejlesztő, a nemzetközi porondra is kilépő, Amerikában irodát nyitó magyar startup, a Leopoly Kft. Sokan láttak már fantáziát e cégben: korábban az egykori Matávhoz kötődő vállalkozók és az OTP egyik kockázatitőke-alapja is részt vett benne, ma pedig – a GloCap–Trustify-duó és az alapító magánszemélyek mellett – egy-egy, az MBH bankhoz, illetve Hernádi Zsolt Mol-vezérhez kapcsolódó kockázatitőke-alap is a résztulajdonosa. A vállalkozás többször nyert pályázatos állami támogatást is, ám üzletileg csak nem fordul termőre – az elmúlt fél évtizedben összesen félmilliárd forintnyi veszteséget halmozott fel. Furcsa is ez, ha azt vesszük, hogy a honlapjuk szerint világszerte milliók használják a megoldásaikat.A GloCap portfóliójában egy kisebb IT-cég és egy vecsési járműkereskedő is szerepel – egyik sem tűnik átütőnek. Beszálltak azonban egy rejtélyes és tekintélyes vagyonkezelőbe, az Equity Expert Kft.-be is. Ennek a vállalkozásnak először a már említett titokzatos háttértárs, a Trustify I. lett a tulajdonosa, s ő vonta be 2023 végén a GloCap alapot, amely hárommilliárdos befektetéssel azonmód 90 százalékos többséget szerzett. A hárommilliárd forintot befektették, de hogy mibe, azt eszük ágában sincs közölni azokkal, akiktől a pénz ered.Bizalmi bizniszAmilyen nagy csinnadrattával harangozták be a nyáron, olyan csend van most akörül, vajon befektetett-e már valamibe a zöldcélpontokra fókuszáló Trustify Impact I. Magántőkealap. Pedig 50 milliárd forintos tőkéjének a 70 százaléka az államtól ered a Nagy Márton vezette nemzetgazdasági tárca és a Nemzeti Tőkeholding által kidolgozott Baross Gábor-program részeként. A szintén Trustify névre hallgató alapkezelő honlapján azonban nemcsak az új alapról nincs kézzelfogható információ, hanem annak „bátyjáról”, a szélesebb spektrumú, több mint egy éve indított Trustify I. Magántőkealapról sem. Így csak feltételezni lehet, hogy szintén van benne némi állami tőke. Az idősebb Trustify alappal nem is foglalkozott volna senki, ha nem bukkan fel az egykori zánkai MÁV-üdülő területén fejlesztő cég tulajdonosai között rögtön, ahogy megalapították. Később aztán megnőtt az étvágya, és a cégiratok szerint kilenc cégbe is beszállt, nagyrészt a GloCap I. Magántőkealappal karöltve vagy egymást váltogatva.A Trustify Befektetési Alapkezelő irányítója és közvetett tulajdonosa Fenyvesi Péter, akit Nagy Márton-közeli vállalkozóként tart számon az üzleti világ. Kétségtelen, 2021–2022-ben tagja volt a MÁV-üdülős fejlesztésbe a 24.hu információja szerint hitelezőként bekapcsolódó Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt. vezérkarának, épp akkor, amikor a felügyelőbizottságot Nagy Márton erősítette. Továbbá ügyvezető volt egy olyan cégben (Vincent Properties), amelyben a miniszter ügyvéd testvére, Nagy Szilárd is tulajdonos. Maga Fenyvesi a nyáron egy interjúban azt állította, azért kerülhetett be a zöldprogramba, mert a csapatával eddig 23, együttesen 200 milliárd forintos magán- és kockázatitőke-alap indításában és kezelésében vett részt. A HVG Trustify alapokról feltett kérdéseire azonban nem reagált. Az alapkezelő mindenesetre tavaly korántsem keresett olyan jól a magántőkealapján, mint befektető partnere, a Global Capital: minimális árbevétel mellett közel 125 milliós veszteséget szenvedett el. Az a cég pedig, amelyen keresztül Fenyvesi tulajdonos benne (Investify Kft.), 2023 végén nemcsak deficites volt, hanem a saját tőkéje is negatívba fordult. Miután ez törvénytelen állapot, elgondolkodtató, hogyan bízhatott az állam tízmilliárdokat egy olyan alapkezelőre, amelynek a tulajdonosa így gazdálkodik.

Az adófizetők támogatásával szerez ingatlankirályságot is a kavicskirály

A kormánykedvenc oligarcha, Balázs Attila rozsdaövezeti fejlesztései mögött egy újabb magántőkealap bukkant fel. A kirajzolódó kapcsolati háló alapján félő, hogy a befektetései nem a köz javát szolgálják.

https://hvg.hu/360/20241005_hvg-epres-liget-kincsem-balazs-attila-rozsdaovezet-magantokealapok-allami-segitseg

2024-10-05 08:01:00

HVG360

"Ismét győztünk! A Fővárosi Törvényszék a mai napon harmadszor is megsemmisítette a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét. A bíróság megállapította, hogy jogszabálysértő volt katonai célúvá minősíteni a beruházást. Sajnos az okozott környezeti károkat már nem lehet semmissé tenni, de az építkezést azonnal fel kell függeszteni" - írta Kreitler-Sas Máté, Újbuda környezetvédelemért felelős alpolgármestere a Facebookon.A történet, amelyről a Hírklikk többször is beszámolt (például itt, itt és itt) 2020 elejére nyúlik vissza. A környéken élő emberek egy lakossági fórumon ekkor értesültek az akkor még kivitelezőként szereplő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) vezetőitől, hogy lakóházaik, ingatlanjaik közvetlen közelében nagyszabású, több évig tartó vasúti fejlesztés készül. A hivatalos indoklás szerint az elővárosi közlekedés fejlesztése a cél, amely ellen senkinek nem lett volna kifogása, ám hamarosan az is kiderült, hogy mindez csak álca: mert bár valóban mennének elővárosi vonatok a mostani kettő helyett három, helyenként négy sínpáron, ám döntően egy jelentős, a mostaninak sokszorosára tehető teherforgalom levezénylése miatt akarják a környéken lakókra ráerőltetni a meglehetősen drága beruházást. (A Ferencváros-Kelenföld közötti mintegy öt kilométer hosszú szakasz bővítése jelen állás szerint 350 milliárd forintba, azaz, kilométerenként 70 milliárdba kerül.)A botrányba fulladt lakossági fórumot követően, megalakult a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért (POPÉK), amely Újbuda önkormányzatával közösen bíróságon támadta meg a Pest Megyei Kormányhivatal által meglehetős gyorsasággal kiadott környezetvédelmi engedélyt. A pert a civilekkel együtt az önkormányzat nyerte, a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette az építkezés környezetvédelmi engedélyét és 98 oldalon sorolta az ezzel kapcsolatos kifogásait. Többek között a hatástanulmányok (zaj, rezgések stb.) hiányosságait említették, valamint azt, hogy nem vizsgálták meg az alternatív lehetőségeket. Például a Budapestet elkerülő, tervként már évtizedek óta létező, ám eddig meg nem valósított V0 vasúti pályát, amely kiválóan alkalmas lenne a nagy fokú teherforgalom levezénylésére.A munkálatok tervezése és előkészítése ennek ellenére tovább folytatódott, a kivitelező - ekkor már Mészáros Lőrinc V-Híd Zrt. nevű cége - ismét megkérte a környezetvédelmi engedélyt, amit, csakúgy, mint első alkalommal, minden különösebb nehézség nélkül meg is kaptak. Ez az engedély azonban szintén nem volt jogerős, a civilek és az újbudai önkormányzat ugyanis ismét bírósághoz fordultak, és megint nyertek.Ennek hatására tavaly augusztusban Orbán Viktor kormánya azt a döntést hozta, hogy katonai létesítménnyé nyilvánítja Déli Körvasút projektet, ami azzal járt, hogy ettől kezdve érvényes, azaz jogerős környezetvédelmi engedély nélkül is meg lehetett kezdeni a munkálatokat.A V-Híd Zrt nem is késlekedett: az idén januárban nekiállt a terep előkészítésének, ami a Hamzsabégi sétány mellett húzódó vasúti töltésen csaknem 800, a sétányon mintegy 200, több mint 50 éve ültetett fa kivágásával járt. Nem sokkal ezután a komolyabb, jelentős zajjal járó földmunkák is elkezdődtek. Elbontottak több játszóteret, sportpályákat, helyettük ma irdatlan nagy munkagépekben és több emelet magasságú betonfalakban gyönyörködhetnek a környék lakói.Február elején Lázár János minisztériuma előtt tüntettek a környéken lakók, s a demonstrációba a miniszter is belefutott. Rögtönzött találkozásuk egy megbeszéléssel folytatódott, amelyen Lázár közölte, hogy az építkezést ugyan nem tudja leállítani, de mindent elkövet, hogy a környéken lakóknak minél kevesebb kellemetlenséget kelljen elviselniük. A civilek emlékeztették Lázárt egy nem sokkal korábbi, Egerben tett kijelentésére, miszerint az ország 93 ezer négyzetkilométerén semmi sem épülhet, amit az ott élő emberek nem akarnak, ám a miniszter erre a felvetésre nem reagált. Megígérte viszont, hogy a kivágott fák helyett újakat telepítenek, méghozzá nem csemetékkel, hanem 20 éves fákkal pótolják a kivágottakat. Ezzel egyidőben megtiltotta a V-Híd Zrt. számára az éjszakai és a hétvégi munkavégzést, amit a cég először megpróbált kijátszani, ezért Lázár személyesen volt kénytelen felhívni a figyelmüket az utasítás betartására.Nagyon röviden összefoglalva, ezek a mostani helyzet előzményei. Az ügy politikai pikantériája, hogy a Déli Körvasút projekt egyik fő lobbistája a kezdetektől az a Vitézy Dávid, aki a magát zöld pártként definiáló LMP támogatásával főpolgármester-jelölt volt. Mindez azért is érdekes, mert a helyi, újbudai LMP épp ellenkező véleményt képviselt, és önkormányzati képviselőjük - ma már környezetvédelemért felelős alpolgármester - Kreitler-Sas Máté volt az, aki a legkövetkezetesebben a helyi lakosok érdekeit képviselve, a civilek mellé állt.

Építési engedély továbbra sincs, de Mészárosék gőzerővel dolgoznak a Déli Körvasúton

Október 16-án, szerdán délelőtt még javában dolgoztak a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. munkásai a Déli Körvasút építkezésén. Ez önmagában nem volna hír, így megy ez január óta, ám egy nappal korábban kiderült, hogy ezek a munkálatok, csakúgy, mint eddig, továbbra is törvénytelenek: a Fővárosi Törvényszék ugyanis harmadszor is megsemmisítette a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét.

https://hirklikk.hu/kozelet/epitesi-engedely-tovabbra-sincs-de-meszarosek-gozerovel-dolgoznak-a-deli-korvasuton/438563

2024-10-16 16:20:00

Hírklikk

Fél éven belül két tízmilliárdos nagyságrendű szerződést is kötött a MÁV-csoport a takarítócégként induló, de ma már magát létesítményüzemeltetőként definiáló B+N Referencia Zrt-vel. Korántsem ez a társaság azonban az egyetlen olyan kormányközeli vállalat, amelynek milliárdokat fizet a vasútcég.Mi történt? A teljes országban a B+N Zrt. végezheti a közösségi közlekedésben résztvevő vasúti személyszállító járművek tisztítását, miután a cég megnyerte a MÁV erre a feladatra kiírt tenderét. A szerződést júliusban alá is írták (pdf).    Hatalmas munkáról van szó: a MÁV szerint 75 tisztítóhelyen, naponta 1600 vasúti járművön kell különböző tisztítási feladatokat elvégezni. Az állami vasútcég ezért földrajzi alapon    részekre is bontotta a tendert, de a győztes mindenhol B+N Zrt. lett.    A takarítócégnek nem ez az első hatalmas megrendelése a MÁV-csoporttól az idén. Februárban őket bízták meg a MÁV utasforgalmi és üzemi területein található épületek, épületrészek, építmények és külső területek takarításával, fertőtlenítésével, valamint hó- és síkosságmentesítésével is.Számokban: eredetileg a februárban kötött keretszerződésre is három részletben írták ki a közbeszerzést, és ott is mindegyiket a B+N Zrt. nyerte. A három megállapodás együttes értéke 17,8 milliárd forint volt.    A mostani szerződés ennél is nagyobb értékű: a MÁV-Start Zrt. szerződéslistájában 33,6 milliárdos összeg szerepel    (pdf). Mindez azt jelenti, hogy a MÁV-csoport egyetlen kormányközeli céggel bő 50 milliárd forint értékben szerződött az idén.Felülnézet: korántsem a B+N Zrt. az egyetlen olyan NER-es vállalat, amellyel nagy összegű, esetenként milliárdos-tízmilliárdos nagyságrendű megállapodást kötött az idén a MÁV-csoport.    A vasúttársaság mások mellett szerződött Mészáros Lőrinchez köthető cégekkel, az R-Korddal és a V-Híd-csoporttal, az egykor Pintér Sándor tulajdonában lévő, ma egy korábbi államtitkára által irányított Civil Zrt.-vel, a Scheer Sándor érdekeltségébe tartozó Progress Étteremhálózattal, és a kormányközeli média jelentős részét összefogó Mediaworksszel is.Előzmények: a vasúttársaság úgy költ el százmilliókat-milliárdokat-tízmilliárdokat kormányközeli vállalkozóknál takarításra, médiafigyelésre vagy éppen vagyonvédelmi rendszerek telepítésére, hogy közben évek óta nem jut elég pénz a pályahálózat karbantartására.    Szakértők korábban a karbantartások és fejlesztések elmaradásával magyarázták, hogy augusztus utolsó napjaiban több vonalon is lényegében összeomlott a hazai vasúti közlekedés.

Fejlesztésekre nem jut elég pénz a MÁV-nál, de kormányközeli cégeknél tízmilliárdokat költ

Fél éven belül két tízmilliárdos nagyságrendű szerződést is kötött a takarítócégként induló B+N Referencia Zrt.-vel a MÁV-csoport.

https://g7.hu/kozelet/20240904/fejlesztesekre-nem-jut-eleg-penz-a-mav-nal-de-kormanykozeli-cegeknel-tizmilliardokat-kolt/

2024-09-04 21:50:00

G7

Továbbra is szenved a hazai építőipar: a szektor teljesítményét jelző mérőszámok nagy többsége júliusban is visszaesést mutatott. A KSH ma közölt jelentésében volt azonban egy kifejezetten pozitív adat is, ami jelentős részben Lázár János minisztériumának köszönhető.Mi történt? Júliusban is folytatódott az építőipar gyengélkedése. A termelés volumene az épületek és az egyéb építmények esetében is csökkent, a szektor teljesítménye a három évvel ezelőtti szinten van.    A iparág egy helyben toporgásának fő oka – ahogy erre a magyar piacon aktív osztrák Strabag is felhívta befektetői figyelmét két héttel ezelőtti gyorsjelentésében (pdf) – az uniós források visszatartása és az állami beruházások hiánya.    A gyenge adatok között azonban akadt egy olyan is, amely első ránézésre bizakodásra adhat okot: a júliusban kötött szerződések értéke és mennyisége is több mint duplájára ugrott az egy évvel korábbihoz képest.Számokban: a KSH jelentése szerint az építőipari termelés volumene összességében 6,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól júliusban. Az építményfőcsoportok közül az épületek esetében 2, az egyéb építményeknél viszont 10 százaléknál is nagyobb mértékű hanyatlást regisztráltak.    Az ágazatban az árak emelkedése is látványosan lassult. Az inflációs csúcson, 2022 második felében éves szinten 27 százalékos drágulást láthattunk, mostanra ez 5 százalék környékére süllyedt.Flourish logoA Flourish chart    Mindez azt is jelenti, hogy az építőipari termelés ezúttal nemcsak mennyiségben, de értékben is csökkent, pedig erre nem sűrűn van példa. A júliusban mért 665,4 milliárd forint közel 8 milliárddal maradt el az egy évvel korábbitól.    Nagyon látványosan megugrott ugyanakkor a hónapban kötött szerződések értéke. Júliusban ez megközelítette a 730 milliárd forintot, szemben a tavalyi 332 milliárddal.Felülnézet: a megrendelések ilyen mértékű növekedése első ránézésére kifejezetten jó előjelnek tűnik. Ha azonban jobban az adatok mélyére ásunk, kiderül, hogy nem erről van szó.    A gyarapodás ugyanis kizárólag az egyéb építmények szegmensnek köszönhető, az épületeknél júliusban is csökkent a megrendelések száma. A gyakorlatban ez azt jelenti – ahogy erre a KSH is felhívta a figyelmet – hogy a kiugró növekedést az útépítésekre kötött nagy értékű szerződések okozták.    Konkrétan két szerződés: az M49 második szakasza, illetve a mohácsi Duna-híd és kapcsolódó úthálózat építéséről kötött megállapodások. A két beruházás összértéke közel 440 milliárd forint, azaz több, mint a havi szerződések értékének teljes növekménye.    Nem ez az első eset, hogy gigantikus állami megrendelések torzítják el az országos statisztikát: tavaly novemberben a Hungaroring felújítása, 2022 októberében pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság és az Állatorvostudományi Egyetem egy-egy nagy értékű szerződése dobta meg a számokat.Flourish logoA Flourish chartAlulnézet: Mindez azt is jelenti, hogy az érintett hónapokban nem a teljes ágazat, hanem jellemzően csak egy-két – kivétel nélkül kormányközeli – cég helyzete javult, de az nagyot.    Ezúttal a külügyminisztert is jachtoztató Szíjj László tulajdonában álló Duna Aszfalt volt a szerencsés nyertes: ez a vállalat húzta be mind a két állami gigamegrendelést. A szerződéseket egyébként hivatalosan még júniusban írták alá, de a statisztikákba – vélhetően az adatközlés csúszása miatt – csak most kerültek be.    A megbízó mind a két esetben az Építési és Közlekedési Minisztérium volt. Mindez azt jelenti, hogy júliusban a gyenge építőipari adatokat Lázár János minisztériumának megrendelései tudták csak némileg kozmetikázni.

Egyedül Szíjj László örülhet a mai építőipari adatnak

Miközben továbbra is szenved a hazai építőipar, nagyot ugrott a megrendelésállomány két állami óriásprojektnek köszönhetően, amelyeket a Duna Aszfalt nyert el.

https://g7.hu/vallalat/20240913/egyedul-szijj-laszlo-orulhet-a-mai-epitoipari-adatnak/

2024-09-13 22:00:00

G7

A jelek szerint újabb fordulatot vesz a gyorsaságimotoros-világbajnokság (MotoGP) eddig is kacskaringós magyarországi története. Ezt a kormány már régóta szeretné megvalósítani – az utolsó ilyen futam 1992-ben volt hazánkban -, már 2021-ben leszerződött évi mintegy 4 milliárd forintért a versenyek megrendezésére a jogtulajdonos spanyol Dorna Sportsszal. Az akkor közzétett tájékoztató szerint 2023-2032 között évi 9 millió euróért rendezhetik meg hazánkban a futamot.A versenyt egy új építésű pályán akarták megrendezni, amelynek építése végül el sem kezdődött. Utána egy darabig úgy nézett ki, hogy az állami tulajdonú, mogyoródi Hungaroring lesz a befutó. Ehelyett a teljesen magánforrásból épült balatonfőkajári Balaton Park Circuit lesz a magyar verseny helyszíne – számolt be értesüléseiről a GPOne nemzetközi szakportál. A G7 úgy értesült, hogy ezt jövő héten hivatalosan is bejelentik idehaza.Füstbe ment tervAz eredeti tervek szerint 65 milliárd forintért építették volna meg az új motorversenypályát Hajdúnánáson. A projektet a motorrajongó fideszes erős ember, Debrecen korábbi polgármestere, Kósa Lajos karolta fel. A versenypálya nem épült meg, de nem is jelentették be, hogy végképp letettek volna erről a tervről, bár készült egy előterjesztés a terület jövőjéről, amely szerint ipari park, egyetemi központ és gokartpályák kapnának ott helyet.A magyar állam a költségvetési beszámolók szerint 2022 és 2024 között 5 milliárd forintot költött el a kelet-magyarországi versenypálya építésének előkészítésére. Még a 2024-es költségvetés júliusi állapotokat tükröző tervezete szerint is 574 millió forintot szántak erre.Mindennek semmi értelme nem volt végül, legalábbis jelen állás szerint.Már a hajdúnánási pálya ötletének felmerülésekor, 2020-ban megírtuk, hogy nincs értelme új versenypályát építeni, mivel az biztosan masszívan veszteséges lenne, hiszen a Hungaroringet is csak sokmilliárdos állami támogatásokkal lehet életben tartani, miközben évtizedek óta, átláthatatlan módon egy osztrák céghez kerül a bevételek érdemi része.Ráadásul a Hungaroringen már korábban (1990-ben és 1992-ben) is rendeztek ilyen versenyt, a kormány pedig 80 milliárd forintot hagyott jóvá a mogyoródi fejlesztésre, és ez a beruházás a Forma-1-es versenyek mellett a MotoGP-re is alkalmassá teheti a pályát. Az azóta megszüntetett, Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerint azonban ez nem lett volna jó megoldás.Irány a BalatonAz állam és a Dorna Sports közötti szerződés megváltoztatására volt szükség ahhoz, hogy a Balatonringen lehessen MotoGP-futamot rendezni, ezt a módosítást 2024. augusztus 30-án tették közzé. E szerint bármely magyarországi versenypályán meg lehet szervezni a versenyt, a pénzügyi adatok nem változtak.A Hungaroringre költött állami források fényében továbbra is kérdés, hogy miért nem az állam saját versenypályájára viszik a MotoGP-futamot. Igaz, a Hungaroringet vezető Gyulay Zsolt egy éve azt mondta, hogy vizsgálják ennek a lehetőségét, de ehhez több ponton át kellene építeni a pályát.Tavaly arról írtunk piaci hírek alapján, hogy a MotoGP-versenyeket a Hungaroringre hozná az állam, a balatonfőkajári Balaton Parkra pedig az állam által fizetett 900 ezer eurós (durván 350 millió forintos) jogdíjért a kisebb presztízsű Superbike versenyt tervezték elhozni.Idén szerették volna megtartani az első balatoni Superbike versenyt, de nem sikerült a pályának minden elvárásnak, az akkreditációnak időben megfelelni. A magánpálya a MotoGP tartalék helyszíneként szerepel, ha kiesik más pálya, itt is lehet versenyt rendezni, bár idén ez elméleti lehetőség maradt.Ellentmondásos szereplőkA magyar szerződő partner a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. Ezt a céget Palkovics László egykori ITM minisztersége alatt hozták létre. Miután lemondott, az állam ajándékba adta a győri Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítványnak – amit azóta Palkovics vezet. Így nem is egy állami, hanem egy alapítványi tulajdonú vállalat költ az állam nevében milliárdokat egy szórakoztató eseményre.Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy a Balaton Park Circuit finanszírozása és tulajdonosi háttere is homályos, Belize-ben bejegyzett cégekkel és egy olyan ügyvéddel, aki a botrányos lélegeztetőgép-beszerzések egyik legnagyobb haszonhúzója volt. A Telex pedig nemrég készített videós anyagot arról, hogy a balatonfőkajáriakat mennyire zavarja a hangos versenypálya.

A Balatonnál lehet a magyar MotoGP-futam, az állam ötmilliárd forintja füstölt el

A hajdúnánási pályából jó eséllyel nem lesz semmi, jövőre valószínűleg a magántulajdonú Balaton Park Circuiton száguldhatnak a motorversenyzők.

https://g7.hu/kozelet/20240914/a-balatonnal-lehet-a-magyar-motogp-futam-az-allam-otmilliard-forintja-fustolt-el/

2024-09-14 22:06:00

G7

Bár nem tudni, kié a Ganz-Mavag csoportot tulajdonló magántőkealap, a Financial Times információi szerint a spanyol kormány arra jutott, hogy ez a Mol, és egyebek mellett az olajtársaság szoros orosz kapcsolatai miatt nem engedélyezte a Talgo spanyol vasúti járműgyártó felvásárlását a magyar jelentkező számára.Nem egyedi estről lehet szó, ahogy a G7-en korábban bemutattuk, vállalhatatlan üzleti partnerek lehetnek az európai átláthatósági, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni rendelkezésekkel ellentétes szabályozású hazai magántőkelapok.Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország (TI) szakpolitikai vezetője a G7 podcastban kiemelte, hogy     2024. júliusban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított azzal kapcsolatban, hogy hiányosan lett átültetve a magyar szabályozásba a pénzmosás elleni uniós direktíva, így tehát végül is egy hivatalos szakvéleményünk van arról, hogy tényleg tudnunk kellene azt, hogy kik állnak a magántőkealapok mögött.A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.Audió lejátszó00:0000:00A hangerő növeléséhez, illetőleg csökkentéséhez a Fel/Le billentyűket kell használni.A magyar sajtóban számos tényfeltáró cikk foglalkozott vele, hogy nem lehet megismerni a magántőkealapok tényleges tulajdonosait. Amikor a Direkt36 megtalálta ezt a NAV erre szolgáló adatbázisában, akkor két dolog történt: letörölték az adatokat, illetve megszüntették az adatbázis nyilvánosságát.A TI szeptemberben megjelent, Titoktartás mellékhatásokkal (pdf) tanulmánya részletesen bemutatja, hogy milyen jogi háttere van a hazai magántőkealapoknak, milyen uniós jogot sért ezzel a kormányzat, kik a fő haszonélvezők, és milyen változások várhatók az uniós jogszabályok és a brüsszeli kötelezettségszegési eljárás nyomán.A magyar jogszabályok és a NER-es jogértelmezés szerint a magántőkealapoknak nem a befektetési jegyek tulajdonosai a tényleges tulajdonosai, hanem az alapot kezelő társaság. Az uniós pénzmosás elleni szabályok szerint azonban benne kellene lenniük a magántőkealapoknak is a hazai szabályokban, ennél fogva a NAV által kezelt tényleges tulajdonosi nyilvántartásban is.Korábban nem volt azonban teljesen egyértelmű, hogy ki számíthat természetes személy tulajdonosnak. A tulajdonosi minőség meghatározásában az új, tavasszal elfogadott uniós pénzmosás elleni szabályok jelentenek előrelépést, amelyekben többek között a befektetési jegyek tulajdonosát is nevesítik.Az immár 2400 milliárd forintnál is több – a magyar GDP négy százalékát meghaladó – vagyont kezelő magántőkalapok nemcsak a tényfeltáró újságírók figyelmét keltették fel, hanem az Európai Bizottságét is. Sőt, egy tavasszal elfogadott uniós jogszabályváltozás miatt kötelező lenne a civil szféra és az újságírók számára hozzáférést biztosítani a nálunk a NAV által vezetett tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz is.Az uniós jogszabályok és a kötelezettségszegési eljárás arra kényszeríti hamarosan a kormányt, hogy megossza a civilekkel és az újságírókkal, hogy kik a rejtélyes magántőkealapok tulajdonosai.Egyelőre érdemi információval csak a Magyar Nemzeti Bank rendelkezhet: amikor az alapokat létrehozzák és engedélyezik, akkor a kezelési szabályzatból a tulajdonosok személye is kiolvasható. Az MNB-nek azonban nem tiszte ezek nyilvántartása és nyilvánosságra hozása.Az MNB ráadásul csak az alapításkori állapotokat ismeri meg, a későbbi változásokról ők sem értesülnek. Az alapokról a pénzintézetek kérhetnek be adatokat áláthatósági vizsgálatokhoz, de ezeket immár csak belső használatra. Így az az áldatlan állapot, hogy Magyarországon egyetlen hivatalos szerv sem tudja, kié több ezer milliárd forintnyi vagyon – ez pedig nagyon jelentős kockázat a hazai pénzügyi rendszerben.A beszélgetés során az alábbi témák kerültek szóba:    Százmilliárdok állami pénzből: a magántőkealapokba fektetett pénz jelentős része magyar állami forrásokból származik, gyakran a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. Az átláthatóság hiánya korrupciós kockázatokat és a rossz gazdálkodás lehetőségét hordozza.    Komplex tulajdonosi struktúrák: a magántőkealapok tulajdonosi struktúrái gyakran rendkívül összetettek, ami megnehezíti a végső kedvezményezettek azonosítását. Ez lehetővé teszi a pénzmosást és más illegális tevékenységeket.    Nemzetbiztonsági aggályok: a magántőkealapok átláthatatlansága nemzetbiztonsági aggályokat is felvet, különösen akkor, ha az alapokat stratégiai eszközök megszerzésére használják.

Hamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóiba

Az EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.

https://g7.hu/podcast/20240922/hamarosan-kiderulhet-kik-tettek-ezermilliardokat-a-ner-vagyonlerakoiba/

2024-09-22 22:26:00

G7

A bíróság szerdán közzétett közleménye szerint az ügyben eljáró hatóság illetékessége kérdéses volt, mivel a vonatkozó kormányrendelet téves értelmezése folytán nem a Pest Vármegyei Kormányhivatal, hanem a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal járt el. A törvényszék ennek megfelelően jogszabálysértő döntést hozott, amelyet megsemmisített, és új eljárás lefolytatását rendelte el - írja az MTI.A bíróság hangsúlyozta, hogy a sajtóban megjelent információkkal ellentétben nem döntöttek a Déli Körvasút katonai célú építménnyé történő kijelöléséről, és az építkezés felfüggesztéséről sem.A Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő ügy nem ezt a kérdést tárgyalta. A per a kormányrendelet téves értelmezésére épült, amely alapján a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal adta ki az új környezetvédelmi engedélyt.A bíróság a felperesek kereseti kérelmét figyelembe véve vizsgálta a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal illetékességét. Az ítélet szerint a kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó előírásokat kizárólag az ott meghatározott terjedelemben lehet alkalmazni.A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a jogszabályi előírások, amelyek a katonai célú építményekre vonatkoznak, nem voltak alkalmazhatóak a környezetvédelmi eljárás során.A törvényszék továbbá megállapította, hogy a kormányrendelet nem írja elő, hogy a honvédelmi célú rendszerelemmé történő kijelölés befolyásolja a környezetvédelmi ügyekben eljáró hatóság illetékességét. Ennek értelmében a Pest Vármegyei Kormányhivatal maradt az illetékes hatóság, míg a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal jogszabálysértő módon járt el az ügyben.A bíróság e megállapítások alapján semmisítette meg a környezethasználati engedélyt, és új eljárás lefolytatását rendelte el, hangsúlyozva, hogy a döntés nem a katonai célú építmény kijelölés jogszerűségéről szól, hanem a megfelelő hatóság illetékességéről.Címlapkép forrása: Portfolio

Lesújtott a bíróság a Déli körvasútra

A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a környezethasználati engedélyt.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241016/lesujtott-a-birosag-a-deli-korvasutra-717167

2024-10-16 19:43:00

Portfolio

A magyar állam és a Mol közös - közérdekű vagyonkezelő - alapítványa nem csak a sportot, azon belül is a külhoni labdarúgást kedveli, a képzőművészet támogatására is nagyívű tervei vannak. A 444-hez eljutott dokumentumok alapján a Mol - Új Európa Alapítvány a közeljövőben két nagy, festményekkel kapcsolatos projektbe vágna bele: létrehoznának egy közép-európai kortárs múzeumot, illetve megvásárolnák Pákh Imrétől Munkácsy Mihály festményeinek nagy részét.Pákh a világ legnagyobb Munkácsy-gyűjtője, 1994 óta foglalkozik a festő műveivel. Gyűjteménye több mint 80 festményből, plusz grafikákból áll, amiket magyar múzeumokban is rendre kiállítanak. A magyar származású amerikai üzletember 2009-ben megalapította a Munkácsy Mihály Alapítványt, ami a festő hagyatékának feldolgozását, kiállítások szervezését és egy monográfia kiadását tűzte ki célul.Alapítványának kuratóriumi elnöki tisztségét az utóbbi 15 évben a festészettől igencsak távol álló emberek, L. Simon László, Rákay Philip és Fásy Ádám is betöltötték. Fásyt augusztus 20-án nem a Mesterhármas című mulatós slágerért, hanem kuratóriumi elnöki minőségében tüntették ki a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével, a magas színvonalú munkájáért.Pákh Imre a Colpachi táj tehenekkel című Munkácsy-festménnyel.Munkácsy-festmények felvásárlásával többször is próbálkozott az állam, vagy az ahhoz közel álló vállalkozók: a kormány 2019-ben szerezte meg a Krisztus-trilógia harmadik darabját, a Golgotát, 3 milliárd forintért. A festményről évekig alkudoztak Pákh Imrével, közben a kormány 2015-ben védetté nyilvánította a képet, hogy megakadályozza a külföldre szállítását. (A Kúria 2017-ben végül hatályon kívül helyezte a döntést.)Mészáros Lőrinc 2021-ben egy interjúban azt mondta, többször tárgyalt több mint 60 Munkácsy-festmény megvásárlásáról, de ezt Pákh cáfolta, szerinte szó sem volt arról, hogy eladná a képeket. 73 kép – 27,3 milliárd forintA képek megszerzéséről nem tettek le, csak most nem Mészáros Lőrincen és érdekeltségein keresztül vásárolnák meg azokat, hanem a magyar állam és a Mol fele-fele tulajdonában álló Mol – Új Európa Alapítvány (MÚEA) lenne a vevő, derült ki a 444 birtokába került dokumentumokból.Az alapítvány a 10,49 százalékával a MOL-csoport legnagyobb magyar részvényese, a tőkeállománya nagyban függ az osztalékfizetéstől. Ahogy azt a focitámogatásokról szóló cikkünkben is írtuk, fő feladata a közérdekű célok megvalósítása, ezen belül állításuk szerint kiemelten a sport, kultúra, egészségügy és környezetvédelem területén.A támogatásokról, befektetésekről egy ötfős kuratórium dönt, amiben ismert, Fidesz-közeli emberek ülnek. A kuratórium elnöke Miklósa Erika operaénekes, Orbán Viktor évértékelőinek rendszeres vendége, tag még továbbá Világi Oszkár szlovákiai magyar vállalkozó, a MOL vezérigazgató-helyettese, a Csíki Sör új tulajdonosa, Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója és a spanyol szupervonatgyártót, a Talgót sikertelenül felvásárolni próbáló Magyar Vagon igazgatósági tagja, Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke, a kulturális élet legbefolyásosabb embere, és Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza főigazgatója.A 2021-ben 600 millió forint induló tőkével - ebből 300 millió közpénz volt - létrehozott MÚEA teljes vagyona idénre 80 milliárd forintra nőtt, az általunk megismert júliusi költségvetési terv szerint ennek több mint a harmadát, összesen 27,3 milliárdot fordítanának a Munkácsy-gyűjtemény megvásárlására. Emellett évente további egymilliárd forint költséggel számolnak a festmények kapcsán. A folyamat év elején megkezdődhetett, márciusig bíztak meg eredetiségvizsgálattal egy szakértőt.Egy másik, májusi dokumentum részletezi is az állam-Mol tulajdonú alapítvány által megvásárolni kívánt műtárgyakat: 73 Munkácsy-festmény, 8 Munkácsy-tanítvány festmény - Révész Imre és Karlovszky Bertalan -, 6 szobor, 11 különálló grafika - ebből egyik kétoldalas -, 2 rézkarc és egy 38 rajzot tartalmazó mappa. Ugyanez a dokumentum ír arról is, hogy euróban rendeznék a számlát. 5 éves részletfizetés esetén 50 millió euróba, egy összegben 45 millió euróba - akkori árfolyamon 17,3 milliárd forintba - kerülne a gyűjtemény. Hogy május és július között miért drágultak meg 10 milliárddal a festmények, azt nem tudni. Különös az is, hogy a dokumentum szerint Pákh a megvásárolt festményeket 15 évig letétben tarthatja, így lehet, hogy kizárólag a tulajdonjog cserél gazdát.A költségvetési tervnek ugyanakkor van olyan verziója is, amiben nem szerepel a festmények felvásárlása, tehát egyelőre nem biztos, hogy megkötik az üzletet. Az azonban a fentiek alapján elmondható, hogy a szándék megvan rá.Schmidt Mária nagy ötleteA MOL – Új Európa Alapítvány konkrétan Schmidt Mária ötlete alapján mérlegel egy másik művészeti beruházást: az öt-hatéves terv szerint létrehoznának egy Közép-Európai Kortárs Múzeumot, ami az alapítvány magánmúzeumaként funkcionálna.Az augusztusi előzetes koncepció szerint a cél, hogy kortárs művészeknek biztosítsanak támogatási és bemutatkozási lehetőségét, de cég- és országimázs szempontból is hatalmas erővel bírhat egy jó gyűjtemény. Azt is írják, hogy a múzeum elhelyezkedése is fontos, ikonikus épületet van csak értelme létrehozni, ami a külföldieket is vonzza és egy magas presztízsű gyűjteményt szimbolizál.A dokumentum szerint a képtár induláskor 4-500 festményből állna, ez 20-25 milliárd forint költséget jelentene. A múzeumot legalább 3-4000 négyzetméteresre tervezik, a helyszín megtalálása, megtervezése, építése komoly feladat a szakértő szerint.Az alapítványnak van már több cseh, szlovák és magyar kortárs festménye is, ez lenne az alapja a gyűjteménynek. Az egyik alapmű Sávolt Karolina Csodakút 1. című képe. A 14 éves Sávolt édesanyja Szabó Tünde olimpiai és világbajnoki ezüstérmes úszó, korábbi sportért felelős államtitkár. A MÚEA kuratóriumi elnöke, Miklósa Erika is posztolt vele közös képet. A legdrágább Daniel Pitín cseh festő Západní strana (West Side) című képe, ez 20 400 eurót, 8,2 millió forintot ér.A kuratóriumnak tetszhetett a koncepció, a szakértőt meg is bízták azzal, hogy konkrét lépésekre vonatkozó javaslatokat tegyen a következő fél évre.A Munkácsy-festmények felvásárlásával és a Közép-Európai Kortárs Múzeummal kapcsolatban is kerestük a Mol - Új Európa Alapítványt, ha válaszolnak, természetesen frissítjük a cikket.

27 milliárdért megvenné a Munkácsy-gyűjtemény nagy részét a Mol és az állam közös alapítványa

És Schmidt Mária ajánlására egy másik képzőművészeti projektbe is belevágnának, ami másik 20-25 milliárdba kerülne.

https://444.hu/2024/10/18/27-milliardert-megvenne-a-munkacsy-gyujtemeny-nagy-reszet-a-mol-es-az-allam-kozos-alapitvanya

2024-10-18 06:07:33

444

Hamarosan megtartják az előkészítő ülést a Budapest Környéki Törvényszéken a hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt zajló büntetőeljárásbanAz ügynek 54 vádlottja van, fő alakja az elsőrendű dr. K. Tamás, aki nyilatkozni akart a BlikknekAz érintett azt állítja, politikai okok miatt vették őrizetbe, és a valódi vizsgálat elmaradtDr. K. Tamás szerint a kritikus véleménye miatt fordult ellene az igazságszolgáltatás- Miért gondolta úgy, hogy ha nem is arccal és névvel, de valamilyen módon kiáll a nyilvánosság elé?K. Tamás: Álláspontom szerint ismeretlen okból vettek őrizetbe, majd tartóztattak le. Az ügyészségen akkor választ semmire sem kaptam. 2022. április 20-án egy napon belül mindent lefoglaltak és elvittek, a teljes vagyonomat, beleértve a családomét is, zárolták, foglalták és elvitték, mint amikor a bolsevikok lesöprik a padlást. Később értesültem arról, hogy az őrizetbe vételem utáni napon az ügyészség azzal akciózott a sajtóban, hogy hatalmas nyomozás keretében felderítettek egy korrupciós ügyet. Ám ez nem igaz, és itt semmi nem felel meg a valóságnak és a jognak.- Miből vezette ezt le?K. Tamás: A korrupciósnak mondott ügyek valójában korrupciósnak vélelmezett helyzetek úgynevezett vizsgálata. Azt, hogy legyaláztak engem és a családomat, nem érdemeltem ki. Ugyanis ez egy egyértelműen politikai vonatkozású ügy.- Mire gondol?K. Tamás: A minisztériumban gondolkodó és a lényegi háttér-információval rendelkező emberek látták azt, hogy az akkori új helyzetnek nemzetgazdasági érdekből új vezetőre van szüksége. Én ezt Navracsics Tiborban és Lázár János miniszterben láttam. Az igazamat 2022 végétől, 2023 elejétől visszaigazolta Matolcsy György jegybankelnök meglátása is, és azt gondolom, neki ugyanolyan lelkiismereti és hazafias kötelessége volt ezt kimondani, mint ahogy én is megtettem.Egyes számú közellenség- Az ügyészség azt állítja, ez egy nagyszabású korrupciós ügy...K. Tamás: Én meg azt állítom, hogy a vizsgálat teljesen elmaradt. Amikor őrizetbe vettek, aznap éjszaka azt mondták, tegyek vallomást. Kérdeztem, hogy miről... Aztán kinyomtatták nekem az úgynevezett alapos gyanút tartalmazó ügyészi anyagot, amiben az állt, hogy ismeretlen összeget vettem át ismeretlen helyszínen, ismeretlen időpontban még be nem azonosított személyektől. Nem is értettem. Jeleztem, hogy józan ésszel erre nem lehet vallomást tenni. Akkor letartóztatjuk - hangzott a válasz. Én meg mosolyogva rávágtam, hogy akkor legalább megismerkedem Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnökével. Ez sikerült is, mert a mellette levő magánzárkába kerültem a Venyige utcai büntetés-végrehajtási intézet 8. emeletén.- Mit gondol, véletlen, hogy Schadl György mellé került?K. Tamás: Ő akkor az egyes számú közellenség volt, én meg - úgy tűnik - a kettes lettem. Most pedig már én vagyok az egyes számú.- Mitől lenne közellenség?K. Tamás: Mert a megalapozott gazdasági kritikámmal a jelek szerint én is megsértettem Magyarország legérzékenyebb lelkű emberét. Régóta a Fidesz tagja vagyok, és a pártban soha nem titkoltam a véleményemet. Ha bárkivel kettesben voltunk, akkor az illető egyetértett velem, ha többen voltunk, akkor már mindenki kussolt. Én nem ilyen családból származom. Úgy gondolom, az eljárás a kimondott véleményeim miatt folyik ellenem és a családom ellen, ami egy justizmord eljárás, vagyis az igazság halála, mert semmi nem felel meg a valóságnak és - mint már említettem - a jognak. Többször tiltakoztam Polt Péter legfőbb ügyésznél, de egyszer sem válaszolt a leveleimre. Megjegyzem, a több tucat vádlott közül csak velem szemben alkalmaznak a mai napig a személyi szabadságot korlátozó intézkedést, közel két éve pedig csak velem szemben. Ráadásul, elképesztő módon, egyes sajtóorgánumok előbb kapták meg az úgynevezett vádiratot, mint én.- Ha bosszúnak gondolja azt, hogy vádlott lett egy büntetőeljárásban, akkor nem számít újabb bosszúra?K. Tamás: Nem elég az, hogy csontig ki lettünk semmizve a családommal együtt? Tőlem azonnal vittek mindent, úgy is, hogy az úgynevezett alapos gyanúban még ismeretlen összegek szerepeltek. A korábbi Blikk-cikkben szereplő készpénz egyébként az MNB által engedélyezett trezorokban volt transzparensen, amit én a súlyosan beteg édesanyám megbízásából kezeltem.Jogosulatlan adatszerzés?- Amennyiben a "nagy ember" bosszújának lett az áldozata, akkor miért került bele még az ügybe további 53 ember?K. Tamás: Illegálisan hallgattak le minket, és elmehettek volna sokkal több emberig is, ha akartak volna, csak az úgynevezett vizsgálat nem szeretett volna mindent feltárni. Akiket mellém betettek az úgynevezett eljárásba, ők gyakorlatilag az áldozati törpék. Velünk szemben nyilvánvaló és kirívó jogosulatlan adatszerzés történt, amit szerintem a Büntető törvénykönyvbe ütköző módon végeztek, és ebből adódóan a büntetőeljárást meg kell szüntetni. Megjegyzem, a beszerzett adatok szembe mennek a törvényes adatkezelési protokollokkal is. Ezt 2024 augusztusában egy százoldalas beadványban jeleztem a bíróságnak, amire nagyon érdekes módon a tisztelt bíróság elrendelte az igazságügyi elmeszakértői vizsgálatomat. Lehet bolonddá akarnak nyilvánítani? Mert mi mást szolgálna az, hogy elme és pszichológus orvosi szakértői vizsgálatra akarnak küldeni egy olyan embert, akinek kiváló az elmeállapota?- Miért tennének ilyet?K. Tamás: Szeretném, ha az eljárás megszüntetésére irányuló indítványomról a többi vádlott is tudna, és a bíróságtól kértem azt is, hogy engem hallgassanak meg elsőként az előkészítő ülésen. De oda engem sem októberre, sem novemberre nem idéztek meg, mintha el akarnának némítani. Ez egyértelműen szicíliai módszer. Ebben az ügyben érintettek miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok, eltüntetett minisztériumi vezetők, köztük olyanok is, akikről senki nem tudja, miért mentették fel, csak ők kimaradtak az ügyből. Az is sok mindent elmond szerintem, hogy azt a miniszterhelyettest, akihez - az egyik vallomás szerint - állítólag bejártam a pályázatokat egyeztetni, nem is akarták meghallgatni. Én indítványoztam, és gyakorlatilag kiröhögtek.- Valamiért mégis első rendű vádlott lett...K. Tamás: A Blikk olvasói biztosan emlékeznek arra, amikor a 2024. február 16-i Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter úr a kormányzati felelősség kérdésében azt közölte, a felelősség azé, aki a döntést meghozta, illetve aláírta, meg ellenjegyezte. Nos, ez a kormányzati felelősség az uniós pályázatoknál hatványozottan igaz, ugyanis azokat befolyásolni nagyon nehéz amiatt is, mert a pályázat értékelése és a pályázati döntések meghozatala minden esetben számtalan minisztériumi közép- és felső vezető aláírását és ellenjegyzését igényli. Én ezt semmiképpen sem tudtam volna megtenni, mert rengeteg belső aktus előzi meg a döntéseket. Elmondanám még azt is, hogy én nem voltam szakmai referens, az állomáshelyen még munkaköri leírásom sem volt, ezáltal, álláspontom szerint még az is kérdéses, hogy hivatalos személy voltam-e, mivel a minisztérium rendeltetésszerű működéséhez nem járultam hozzá. Tehát kérdéses, hogy hivatali vesztegetést egyáltalán elkövethettem-e.- Mire számít az előkészítő ülésen?K. Tamás: A tisztelt bíróság az előkészítő ülésen tudomásom szerint egy olyan vádalkussal kezd, akit több más büntetőeljárás terhel, ezért nem lehet független személynek tekinteni. Ez azt jelenti nekem, hogy a bíróság valami kapaszkodót keres. Főleg, hogy nem törvényesen beszerzett és nem törvényesen kezelt úgynevezett bizonyítékok vannak az ügyben. Ráadásul 2023-ban, amikor iratokat szerettem volna kikérni, a Központi Nyomozó Főügyészség és a Legfőbb Ügyészség is azt közölte, nem tudják teljesíteni a kérésemet, mert még felderítési szakban van az eljárás. Ez teljesen nonszensz, ugyanis az úgynevezett alapos gyanú közlését meg kell előznie a felderítésnek! Az úgynevezett vádiratban olyan dolgok szerepelnek, amelyek nincsenek megállapítva.

K. Tamás elsőrendű vádlott: "Az ügyben miniszterek is érintettek"

A Budapest Környéki Törvényszéken tárgyalják majd a hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt zajló büntetőeljárást, amelynek során a Pénzügyminisztériumban és a Miniszterelnökségen is házkutatást tartottak a nyomozók. Összesen 54 vádlottja van az ügynek. Az elsőrendű, dr. K. Tamás adott exkluzív interjút a Blikknek.

https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/k-tamas-csalas-miniszterek-interju/rn28kcm

2024-10-17 20:17:00

Blikk

Ma N. Gábor tanú meghallgatásával folytatódik a Schadl György és Völner Pál nevével fémjelzett korrupciós per a Fővárosi Törvényszéken, aki az előző tárgyaláson nyíltan vallott arról, hogy töredék végrehajtói fizetésért cserébe, irodája teljes osztalékát több részletben készpénzben átadta át Schadl Györgynek. A mai tárgyaláson egyebek közt Schadl és a vádlottak védői tehették fel kérdéseiket a volt végrehajtónak, akit az előkészítő tárgyalások során már jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a bíróság. A mostani tanúkihallgatásán így nem volt kötelező válaszolni az ítéletét korábban érintő kérdésekre.Mint ismert, a vád szerint Schadl György, a Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke, befolyását latba vetve, és Völner Pál korábbi igazságügyi államtitkár közbenjárását kérve segítette a kiszemelt személyek végrehajtói pályázatának sikerét. A vád szerint, a mintegy fél tucat végrehajtótól kapott pénzek révén 930 millió forint tehetett zsebre, amelyből 83 millió adott több részletben Völner Pálnak. Mindketten tagadják a vádakat.Ez történt a tárgyaláson"Te egy berendezett végrehajtói irodát vettél át Fonyódon. Az elődöd azt nem ingyen adta, én fizettem ki helyetted a bérelt iroda berendezéseit. A munkatársad az én tulajdonomban lévő gépkocsit használta. Ezt erősítsd meg kérlek" - közölte Schadl György azzal az egykori végrehajtóval, akit ma tanúként hallgattak meg a Fővárosi Törvényszéken. A tanú mindezt megerősítette, ám számos kérdésre nem kívánt válaszolni.A tárgyaláson ezúttal észervételt szeretett volna tenni Schadl György édesapja, aki 18-ad rendű vádlottja az eljárásnak. Ám nem a saját vádpontjával kapcsolatban, hanem fia védelmében szólalt fel, alaposan meglepve ezzel a bíróságot. Mint mondta, a fiával szemben megfogalmazott vádak képtelenségére szeretné felhívni a figyelmet.- A vád szerint az ügy fővádlottja több mint 900 millió forintnyi korrupciós pénzt kapott hat végrehajtótól. Ez fejenként 160 millió forint. Azt kérdezném, honnan volt nekik 160 milliójuk, amikor nagyjából átlagfizetésből éltek, egész életük során nem kerestek ennyi pénzt. Ennyi hitelt bankból sem tudtak felvenni. Kitől kapták ezt az összeget, hogy korrumpálják az elsőrendű vádlottat, s akinek a vád szerint ebből kellett kifizetnie az államtitkár nyolcvan millióját - mondta a bíróság előtt némi éllel a hangjában idősebb Schadl György.Majd a mellette álló N. Gábornak szegezte a kérdést:Önnek volt 160 milliója?A tanú természetesen nemmel felelt.- Na ezért mondják sokan, hogy ez egy koncepciós eljárás - vonta le a következtetést a 18-ad rendű vádlott, hozzátéve, hogy jellegénél fogva a korrupcióra szánt összeget jóval a kinevezésük előtt kellett volna átadniuk a vádlottnak, hogy ő abból át tudjon adni az államtitkárnak is.A vád szerint egyébként Schadl utólag, a kinevezésükért cserébe, a végrehajtói bevételeik osztalékából kapott rendszeresen tízmilliós összegeket.Dr Tóth Erzsébet bíró válaszában felhívta a figyelmet:- A bíróság a bizonyítékok mérlegelése alapján vádirati tényállás módosíthat, a bizonyítási eljárás eredményeként akár teljesen mást is megállapíthat. De itt most a bizonyítási eljárást folytatjuk, van egy vádirati tényállásunk, azután meglátjuk, mi kerekedik ki a vádlottak esetében. Ezért vagyunk itt - szögezte le.A bíró azt is elmondta, hogy az elkövetkezendő tárgyalási napokon, várhatóan jövő márciusban sor kerül az érintett minisztérium munkatársak tanúkénti idézésére is.

Ez történt Schadl György tárgyalásán

A Fővárosi Törvényszéken folytatódik a Schadl György és Völner Pál nevével összefüggő korrupciós per, ahol egy korábban már terhelő vallomást tevő tanú meghallgatása következik. A tanú korábban bevallotta, hogy jelentős összegeket adott át Schadlnak. A mai tárgyaláson a védelem kérdezheti a volt végrehajtót.

https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/folytatodik-schadl-gyorgy-es-volner-pal-targyalasa/bxx1tpy

2024-10-17 11:00:40

Blikk

Egy kisebb jachtot is lefoglaltak a rendőrök abban a két egészségügyi intézményt is érintő, félmilliárd forintnyi kárt is meghaladó csalási ügyben, ami miatt már több mint 50 embert hallgattak ki.A rendőrség közleménye szerint egy budapesti kórház főigazgatója tett feljelentést 2022 májusában, akkor indult büntetőeljárás a kórház egyik vezető beosztású humánpolitikai munkatársa ellen, aki munkavállalóként rögzített húsz olyan személyt, akik valójában soha nem dolgoztak a kórházban.A fiktív alkalmazottaknak 1 hónap alatt több mint 246 millió forintnyi bért és egyéb juttatásokat utalt ki valódi bankszámlákra. A nyomozók arra jutottak, hogy az 50 éves nő egy előző munkahelyén, egy másik egészségügyi intézetben is fiktív alkalmazottakat papírozott le egy beosztottja segítségével.Ott 2016 és 2021 között 51 ember után 332 millió forintot utalt át, a fiktív alkalmazottaknak pedig szerződéseket és egyéb iratokat hamisított. Az utalásokhoz szükséges bankszámlák nyitását strómanokon keresztül a férje és egy másik férfi intézte. A számlatulajdonosok tudták, hogy amiben pénzért cserébe részt vesznek, bűncselekmény. A nyomozók összesen 49 embert hallgattak ki pénzmosás gyanúja miatt.A négy szervezőt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett csalás miatt hallgatták ki, a HR-es nő férjét ezen kívül pénzmosással, a nőt pedig pénzmosással és hamis magánokirat felhasználásával is gyanúsítják. A rendőrök a hamis iratok mellett két autót, négymillió forintot és egy kisebb jachtot is lefoglaltak.

Félmilliárdot csalt el egy budapesti kórház HR-ese

Fiktív alkalmazottaknak utalt ki pénzeket, ebben a férje is segítette. 50 embert hallgattak ki pénzmosás gyanújával. Egy kisebb jachtot is lefoglaltak a rendőrök.

https://444.hu/2024/10/18/felmilliardot-csalt-el-egy-budapesti-korhaz-hr-ese

2024-10-18 11:42:41

444

Csaknem 11 millió eurót, vagyis mai áron mintegy 4,4 milliárd forintot fizet a magyar állam, hogy 2025-ben MotoGP- és Superbike-futamot rendezzenek a balatonfőkajári Balaton Park Circuit pályán - közölte lapunk érdeklődésére a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt., amely szeptember közepén jelentette be, hogy a motorosvilág két elitprogramjában 2025-ben már magyar futamot is rendeznek.A világ legnézettebb motorversenye az első évben 9,922 millió euróért, azaz nagyjából 4 milliárd forintért tér vissza 33 év után Magyarországra augusztus 22-24. között, míg a Superbike-mezőny - 35 esztendő múltán - július utolsó hétvégéjén 927 ezer euróért, azaz körülbelül 370 millió forintért látogat el a Balaton partjára. Az ár annyiban nem meglepő, hogy a két versenyt már régóta tervezik, és 2021-ben már ismertek voltak a várható tarifák. Akkor 2023-ra tervezték az első futamokat 9,9 millió eurós jogdíjak mellett, most az első versenyévben 10,8 millió euró az indulóösszeg. Azért induló, mert a HUMDA mindkét versenysorozat esetében 10 éves szerződést kötött a jogtulajdonos Dorna Sports SL-lel és Dorna WSBK Organization SRL-lel, s a MotoGP jogdíja éves szinten maximum 5 százalékkal, míg Superbike-é 3 százalékkal nőhet.Ahhoz, hogy a világ legjobb motorosai a tavaly elkészült Balaton Park Circuiten körözhessenek jövőre, elengedhetetlen néhány, a Nemzetközi Motorsport Szövetség licencéhez szükséges átalakítás.- Már megkezdődött a motorversenyek megrendezéséhez szükséges kiegészítések megvalósítása - felelte megkeresésünkre a Balaton Park Circuit, ám arra nem válaszoltak, ez mekkora összeg lesz, és miből finanszírozzák. A társaság nem volt bőbeszédűbb, amikor a pálya kihasználtságáról, rentabilitásáról kérdeztük. Azt válaszolták, az első év egy próbaszezon volt, a versenypálya tesztüzemmódban működött, de bíznak benne: "A jövőben több izgalmas versenysorozat is ellátogat majd a Balaton Park Circuitre."Nem csak a társaság tartózkodása figyelemre méltó, hanem a pálya mögött felsejlő, nehezen követhető, és bizonyos pontjain kétségeket ébresztő cégháló is.A HUMDA lapunk kérdésére adott válaszából az derül ki, hogy a most tervezett pályafejlesztést a Balaton Park Circuit tulajdonosa, a Balaton Park Motorsport Kft. finanszírozza. Ennek a 2019-ben alapított társaságnak az ügyvezetője a Budapesten élő, rövid és feledhető Forma-1-es karriert abszolváló izraeli Hanóch Nísszání. A cégnek 2023-ban 995 ezer forintos árbevétele volt. A társaság egyik tulajdonosa - a szintén Hanóch Nísszání vezette - European R.M.S. Federazione Kft., amely ellen 2017-ben egy végrehajtást is kezdeményeztek. Ha ennek a társaságnak a tulajdonosi szálát végignézzük, akkor az látható: végső tulajdonosokként - ahogy azt a G7 megírta - Belizbe bejegyzett cégek jelennek meg.A Népszava a pályánál is érdeklődött, hogy kik állnak projekt mögött, de csak annyit írtak: "A pálya Hanóch Nísszání úr vezetésével, külföldi magánbefektetési alapok tulajdonában van."Márpedig a beruházás szakmai vezetőjeként Oláh Gyárfás a formula.hu-nak 2023 tavaszán azt mondta: "A létesítményt magyar kötődésű nemzetközi konzorcium finanszírozza, állami támogatás nélkül".Érdekesség az is, hogy a Balaton Park Motorsport Kft. résztulajdonosa, a European R.M.S. Federazione Kft. egy olyan fővárosi, Jászai Mari téri ingatlanba van bejegyezve, ahol a cégbírósági adatok alapján csaknem 170 más vállalkozást, vállalkozót is bejegyeztek. Ezek közül több cég is köthető Hanóch Nísszáníhoz, de pénzügyi adatai alapján önmagában egyik sem lett volna képes egy ilyen projektet összehozni. A European R.M.S. Federazione Kft.-nek 2019 óta alig akad árbevétele, abban az évben 50 millió forintot látni. A cég üzemi eredménye rendre negatív, azaz alaptevékenységének működése veszteségesnek látszik.Felleltünk számos olyan vállalatot, amely köthető Hanóch Nísszáníhoz, ám története egyiknek sem túl patinás. Többnél voltak végrehajtások korábban, s volt amelyik felbukkan a NAV fekete listáján, azaz a tartósan 100 milliónál nagyobb adótartozással rendelkező vállalkozások között.Balatonfőkajár: remények, félelmek, hallgatásVan némi megosztottság a faluban. A pályához közel lakók jobbára ellenzik, a turizmusból, szolgáltatásokból élők támogatják, de azért mégsem ilyen fekete és fehér a helyzet - így összegezte Balatonfőkajáron, a Bocskai utcában megszólított férfi azt, miként viszonyul a falu a beruházáshoz. - Az csak hosszú távon dől majd el, tényleg profitál-e belőle a település, vagy csak néhány panziós meg éttermes jár jól.A faluban három panziót üzemeltető Kocsis Földi Veronika úgy véli, turisztikai szempontból nagyon fontos a létesítmény, hiszen a rendezvények idejére fellendül a forgalom, s nemcsak a faluban, de a szomszédos településeken is:- Igazából az idei tavasz óta rendszeresebbek a programok a pályán, s ez egyértelműen meg is látszik a foglalásainkon. Nagyon sokan érkeznek külföldről a rendezvényekre, akik két-három napos szállást igényelnek. Jövőre még több vendéggel számolunk, a MotoGP pedig bizonyosan nagy vendégsereget hoz, nálunk például már mind a három szálláshelyen telt ház van arra a hétvégére.Kíváncsiak voltunk rá, a falu hivatalosan mit és mennyit profitál a Balaton Park Circuit működéséből, de Forró Zsolt polgármester, noha többször is megígérte, válaszol kérdéseinkre, erre több, mint két hét alatt sem ért rá. Többek között azt szerettük volna megtudni, mennyivel nő az iparűzési- és az ingatlanadó, mennyivel nagyobb összeg folyt be a szálláshely-kiadóktól, mennyi új munkahelyet jelenthet a versenypálya, bővülhet-e emiatt a szolgáltatási szektor, tudják-e majd kezelni a nagy versenyekre érkező akár 40 ezres tömeget, szüksége lesz-e emiatt helyben infrastrukturális fejlesztésekre.Míg sokan reménykednek abban, hogy a falu sokat nyer a pálya révén, akadnak akik aki aggódnak, főként az autó- és motorversenyek erős hangja miatt. A pályához közeli részén élők emiatt már többször is a veszprémi kormányhivatalhoz fordultak, amely azonban mindig megfelelő zajszintet mért. A lakók szerint viszont előfordult már, hogy 90 decibelt mértek a pályához közeli házak udvarán, ami meghaladja az ideálisnak mondott, 50 decibeles zajszintet.- Működésünk során folyamatosan, teljes mértékben betartunk minden zajvédelmi előírást, professzionális rendszerekkel monitorozzuk a zajszintet annak biztosítására, hogy az mindig a törvényes határérték alatt maradjon - felelte erre lapunknak a Balaton Park Circuit.Kétes jelen, sötét múlt: Sávolytól HajdúnánásigA MotoGP mezőnye utoljára 1992-ben járt Magyarországon, akkor a Hungaroring adott otthont a futamoknak. A kormány 2008-ban jelentette be, hogy a somogyi Sávolyon pálya épül, ahol gyorsasági motoros világbajnoki futamokat rendeznek majd. Az ünnepélyes alapkőletétel után meg is indult az építkezés, a környéken pedig a pályához kapcsolódóan beígért üdülőfalunak és termálszállónak köszönhetően megugrottak az ingatlanárak, sőt, néhány ügyeskedő több ingatlant fel is vásárolt, Sávoly pedig csatornát és szennyvíztisztítót kapott. A beruházó spanyol Sedesa-csoport csődje miatt aztán a projekt hamar kifulladt, a 200 hektáros terület tulajdonosa, a spanyol hátterű Sávolyi Motorcentrum Fejlesztő Kft. ellen 2017-ben felszámolási eljárás indult, mely az idén zárult le: az eredetileg 4,5 milliárdos tartozást felhalmozó cég 664 millióért kelt el.Évtizedes csend után merült fel ismét a hazai MotoGP-futam ötlete: a fideszes Kósa Lajos 2019 őszén jelentette be, hogy a Nyíregyházától 30, Debrecentől 40 kilométerre fekvő Hajdúnánáson épül új pálya, s a kormány és a jogtulajdonos Dorna erről már szándéknyilatkozatot is aláírt. Elvileg 2023-ban rendezték volna az első futamot - 9 millió euróért -, addigra a kormány 65 milliárdból versenypályát, tréning- és konferenciaközpontot, valamint szállodát ígért a 17 ezres kisvárosba. A 2021-es év végén azonban a kormány a hatalmas államháztartási hiány miatt 15 milliárddal csökkentette az előkészítést felügyelő HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitásfejlesztési Ügynökség keretét, 2022 tavaszán pedig az is kiderült, még a helyszínnek kiszemelt ingatlanokat sem vették meg, aztán az év második felében elrendelt beruházási stop végleg elsöpörte a hajdúnánási álmokat.A versenyek szervezésében kulcsszerepet játszó HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt.-t az azóta megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztérium alapította 2020-ban, hogy erősítse a hazai autó és motorsport nemzetközi pozícióját, illetve az akkor autó-motorsport fejlesztéséért és a közlekedésbiztonság kiemelt kezeléséért felelős kormánybiztos Palkovics László feladatainak elősegítése érdekében. A cég az elektromos autók vásárlását ösztönző pályázatok lebonyolításában is részt vett, a kiadásai akkor jelentős részben az állami beszerzéseken egyébként taroló kommunikációs irodáknál landoltak. Az egyetemek alapítványok kezébe adása után a HUMDA a győri egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonába került, nem függetlenül attól, hogy 2022-ben Palkovics lett a kuratórium elnöke.

Kétes pénzügyi kanyarok: évi 4,4 milliárdos jogdíjért hozná vissza a MotoGP-futamokat a magyar állam arra a pályára, amelynek a tulajdonosa tavaly az egymilliós bevételt sem érte el

És még csak nem is ez a legfurcsább a balatonfőkajári Balaton Park Circuit történetében.

https://nepszava.hu/3253923_balaton-park-circuit-motogp-es-superbike-futam-jogdij-ceg-balaton-park-motorsport-kft-egymillio-forint-bevetel

2024-10-15 07:59:00

Népszava

Hiába állapította meg az Integritás Hatóság a Farkas Flórián volt fideszes parlamenti képviselő, az egykori Országos Roma Önkormányzat volt elnökének nevével összeforrt Híd a munka világában program ügyének felülvizsgálatánál, hogy "a felelőtlen gazdálkodás és hanyag »tulajdonosi« hozzáállás minimum 1,3 milliárd forint kárt okozott a magyar adófizetőknek", az ügyet a nyomozó hatóságok és a vádhatóság is lezártnak tekinti - ez derült ki Polt Péter legfőbb ügyésznek Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdésére adott válaszából.A magyar ügyészségi szervezet vezetője kifejtette, hogy "a büntetőeljárást - amelyben korábban több személyt gyanúsítottként kihallgattak - a nyomozó hatóság bizonyítottság hiányában szüntette meg. Mindez azt jelenti, hogy bűncselekménynek minősülő magatartás egyetlen személy tekintetében sem volt kétséget kizáróan bizonyítható, így vádemelésre törvényesen nem kerülhetett sor." Amint arról a Népszava is beszámolt, az Integritás Hatóság szeptermber elején zárult vizsgálata azt állípította meg, hogy az ORÖ felelőtlen gazdálkodása, valamint az európai uniós támogatási program akkori irányító hatósága, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) hanyagsága okozta a Híd a munka világába elnevezésű projekt sikertelenségét.Integritás Hatóság: Minimum 1,3 milliárd forint kárt okozott a magyar adófizetőknek az ORÖ felelőtlen gazdálkodása és az Emmi hanyagságaVadai Ágnes az eljárások ellentmondásait feloldó választ szeretett volna kapni Polt Pétertől, hiába. A roma felzárkóztatási program miatt kilenc éve indult eljárás költségvetési csalás gyanúja miatt, a nyomozást pedig hét év után szüntette meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az ellenzéki képviselő a 24.hu egyik korábbi cikkét idézte, amikor az ő korábbi témát feszegető kérdésére a legfőbb ügyész az Integritás Hatóság "nem nyomozó hatóság, a vonatkozó jogszabályok alapján nem büntetőeljárást folytat, nem kétséget kizáró bizonyosságon alapuló", illetve "büntetőjogi felelősséget vizsgál, vizsgálati eljárása hatásköre nem terjed ki az OLAF, a NAV vagy az ÁSZ által elvégzett vizsgálati, nyomozati vagy ellenőrzési tevékenységekre".Márpedig az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) valóban vizsgálatot folytatott le az ügyben, melynek eredményeképp a projekt jelentős hiányosságait tárta fel, továbbá igazságügyi ajánlást tett. A Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma a projektzárást követően, 2016-ban felmondta a támogatási szerződést és 1,6 milliárd forint visszafizetésére kötelezte az ORÖ-t, mely végül egyedi kormánydöntés alapján a magyar államtól 1,3 milliárd forint speciális (vissza nem térítendő) támogatást kapott, így összesen 300 millió forintot kellett visszafizessen.Már az Integritás Hatóság vizsgálja a Farkas Flórián-féle szövetkezet ügyétHíd a munka világába: senki sem felelős semmiért

Polt Pétert bizonyítottság hiányában megszüntette a büntetőeljárást az ORÖ milliárdos károkozásáról

A legfőbb ügyész szerint azért nem lehetett vádat emelni, mert a nyomozó hatóság egyetlen egy személynél sem találta bizonyíthatónak a bűncselekmény elkövetését.

https://nepszava.hu/3253864_polt-peter-farkas-florian-oro-hid-a-munka-vilagaba-integritas-hatosag

2024-10-14 17:15:00

Népszava

Súlyos korrupciós botrányban emelt nemrég vádat a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), hiszen volt és jelenlegi, nagy befolyású ellenzéki politikusok kerülnek hamarosan bíróság elé.Ez az ügy a zuglói korrupciós-parkolási botrány, amely ugyanakkor csak egy szelete a fővárosi ellenzéket behálózó pénzszivattyúnak - ez derült ki azokból az ügyekre rálátó, ám nevük elhallgatását kérő forrásokkal történt többórás háttérbeszélgetésekből, amiket az elmúlt hetekben folytattunk.A zuglói korrupciós ügy 2022 februárjában robbant ki, ekkor történtek az első gyanúsítások: többek között Horváth Csabát, Zugló akkori polgármesterét is kihallgatták a nyomozó ügyészek. Nem sokkal később a zuglói MSZP elnökéből, Tóth Csabából is gyanúsított lett.A gyanú, illetve a későbbi vád szerint Tóth Csaba és Horváth Csaba 2016-ban a Zuglóban tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére kerestek egy gazdasági társaságot, amellyel túlárazott vállalkozói díjban állapodtak meg, és a nyereség felére igényt tartottak.Az ügyészség szerint a bevételből Tóth Csaba saját maga és Horváth Csaba részére 31 millió forintot kért és vett át, ezenfelül Tóth Csaba havonta 10-15 millió forintot, összesen legalább 250 millió forint készpénzt kaphatott. A vád szerint a két baloldali politikus osztozott a bevételen .A pénzt átadó férfi Fuzik Zsolt, a SYS IT Services Kft. egykori befolyásos munkatársa volt. Fuzikra 2021 nyarán csapott le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanújával. A hatóságok szerint társaival számlagyárat működtettek és 19 milliárd forint értékben állítottak ki fiktív számlákat. A hamis dokumentumok a SYS IT Services Kft.-nél és a hozzá kapcsolódó gazdasági társaságoknál jelentek meg. Így került képbe a zuglói parkolási ügy is, amelynél a SYS IT Services egyik leányvállalata nyerte el a parkolásüzemeltetési feladatokat. Fuzik Zsolt később alkut kötött és az ügyészségi nyomozók előtt részletesen beszámolt arról, hogy ki, mikor, milyen összegű korrupciós pénzt kapott a SIS Parking Kft. profitjából.Megírtuk azt is, hogy Horváth Csaba egy Kálvin téri kávézóban juthatott hozzá a kenőpénz egy részéhez:Horváth Csabának 3-4 alkalommal adtam át összesen kb. 10-12 millió forintot. Horváth Csaba autóval a Kálvin tér közelében, a Múzeum utcában lévő Café Company kávéházhoz jött, ott adtam át neki a pénzt. Azt is mondta, hogy ha főpolgármester lesz, akkor ezt külön is viszonozni fogja, hogy azon felül is adtam neki pénzt, ami az alapmegállapodás volt- mondta Fuzik egyik vallomásában a hatóságoknak.Fuzik nemcsak a zuglói szocialistákról, hanem Baja Ferenc egykori MSZP-s környezetvédelmi miniszterről és Molnár Zsolt országgyűlési képviselőről is részletesen vallott. Állítása szerint mindkettőjüket lefizette azért, hogy szabad utat engedjenek egy fontos fővárosi pályázatnak. Fuzik szerint Molnárral 2019. augusztus 6-án találkoztak délelőtt 10 órakor a Casa Bianca étterem előtt, az V. kerületben, ahonnan az Olimpia parkba sétáltak. Fuzik a pénzt egy fekete bőr Hugo Boss irattáskában vitte magával. A parkban leültek egy padra, majd odaadta a politikusnak a táskát, aki megköszönte és azt mondta: "rendben vagyunk". Fuzik Zsolt vallomásában megemlítette, hogy a táskát nem kapta vissza.Úgy tudjuk, Molnár több ismerősének is arról beszélt, hogy már csak azért sem lehet igaz, hogy pénzt vett át Fuziktól, mert nemzetbiztonsági ügyekben járatos politikusként annyira nem lenne óvatlan, hogy egy 40 millió forintos táskát átvesz a térfigyelő kamerák kereszttüzében.A szocialista képviselő egyébként a nyilvános nyilatkozataiban annyit elismert, hogy találkozott Fuzik Zsolttal, igaz, ezt éppen az előbb elmondottak miatt kár is lett volna tagadnia, ráadásul mindez a cellainformációk alapján is ellenőrizhető. Molnár egy korábbi interjúban arról is beszélt, hogy a rá valló férfi csak menekülni próbált a számlagyáras ügyéből és ezért tett ellene valótlan vallomást. Mindehhez hozzátartozik, hogy Fuzik a poligráfot is vállalta és át is ment a hazugságvizsgálaton.Fuzik Bajával kapcsolatban többek között azt emelte ki, hogy jóban van Karácsony Gergely főpolgármesterrel, és felhatalmazása van arra, hogy informatikai kérdésekről tárgyaljon. Említette azt is, hogy Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes támogatását élvezi, aki fontos személy, mivel arról hozhat döntéseket, hogy milyen projekteket támogassanak és honnan vonjanak el pénzt - fogalmazott Fuzik.Hozzátette: Baja Ferenc egyszer mutatott neki egy papírt, amelyen a főpolgármester aláírása szerepelt, illetve az, hogy informatikai főtanácsadó lett a fővárosnál.  "A harmincmillió forintnyi vesztegetési pénzt én adtam át neki a Várkert Bazárnál található kis parkban" - mondta Fuzik a nyomozóknak. Mára a baloldali politikusok ellen vádat emelt az ügyészség, a bírósági tárgyalásuk várhatóan még az idén elkezdődik.Információink szerint ugyanakkor nem Fuzik volt az első, aki a hatóságoknak beszélt a parkolási pénzek lenyúlásáról. A férfi a zuglói ügyön kívül ráadásul részletesen vallott egy, az ellenzéket átszövő baloldali korrupciós hálózatról. Állítása szerint több részletben csaknem egymilliárd forint áramlott a budapesti 2019-es hatalomváltást követően a fővárosi cégek környékéről egy baloldalhoz köthető ügyvédhez. A feltételezhetően fiktív számlák kiállításával, a Fuzikhoz köthető számlagyár segítségével "gyártott" készpénz további sorsa azóta is rejtély.Hozzátesszük: a hatóságoknak nyilván oka volt, hogy ezt a szálat nem emelték be a parkolási botrány miatt indult büntetőeljárásba, hiszen elképzelhető, hogy mindezt nem támasztották alá más bizonyítékok, ez ugyanakkor még nem zárja ki, hogy a férfi igazat mondott.Visszatérve Fuzikhoz, forrásaink arra hívták fel a figyelmünket, hogy a férfi vallomásában kitért egy titokzatos és sokáig "láthatatlan" emberre, egy bizonyos Z. Zsoltra is, akit a parkfenntartási biznisz kulcsfigurájának tartanak. Fuzik szerint Molnár Zsolt kezdetben bizalmatlan volt vele szemben, a pénzátadást ezért Z. Zsolt segítségével, közvetítésével akarták lebonyolítani, akit mindketten jól ismertek. Információink szerint Molnár ráadásul évtizedek óta nagyon jó viszonyban van Z. Zsolttal, évekkel ezelőtt feleségeiknek közös vállalkozása is volt.A tervezett találkozók végül mégis meghiúsultak. A vallomásrészletek alapján nem világos, hogy Fuzik Zsolt miért nem tudott találkozni a közvetítővel, vagyis Z. Zsolttal, ám később az MSZP-s országgyűlési képviselő állítólag maga jelentkezett nála.Z. Zsolt kezén egy másik ügy miatt kattant a bilincs. A Pannon Park Forest Kft. korábbi tulajdonosát márciusban tartóztatták le, az adóhatóság őt és társait számlagyáras bűnszervezet létrehozásával, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítja. Az eljárás összefügg azzal a tavaly novemberi NAV-os akcióval, amelyből kiderült, hogy a többi között egy ritka Ferrarit és egy Lamborghinit foglaltak le egy számlagyár felgöngyölítése során. Az egyik autó csomagtartójából egymillió euró került elő.Egyik forrásunk arra is utalt, hogy a két számlagyár ügyében közös metszéspontok lehetnek, a parkolási és a zöldfelület-kezelési/parkfenntartási bizniszt bonyolító kör tagjai jól ismerik egymást. Nem véletlenül beszélt vallomásában Fuzik Z. Zsoltról. Utóbbi férfit egyébként szintén kihallgatták a nyomozók, többek között Molnár Zsolt ügyében is.Ilyen közös metszet a baloldali politikusokhoz, önkormányzatokhoz fűződő kapcsolat is. Fuzik esetében erről már írtunk, Z. Zsoltnál ez talán még szembetűnőbb, hiszen az a céghálózat, amely fölött hivatalosan nem, ám informálisan diszponál, több ellenzéki kerülettel is összefonódott, ami számos, közpénzt érintő megrendelésben is tetten érhető.Erről korábban a Szabad Európa számolt be cikksorozatában. Az érintett kerületek közé tartozik többek között Újbuda, Zugló, a II. kerület, Újpest és Óbuda is. Sajtóinformációk szerint az óbudai polgármester és társai korrupciós ügyében nyomozó Központi Nyomozó Főügyészség ráadásul egy parkfenntartási/kertészeti munkákról szóló szerződést is elvitt az önkormányzattól az egyik kutatás során .A Szabad Európa korábbi, politikai körökből származó információi szerint ugyanakkor a számlagyáras, parkolásos, parkfenntartásos ügyeknek a feje egy-két ember, köztük Z. Zsolt, aki a lap korábbi cikke szerint évtizedek óta együttműködik az önkormányzati tenderek kapcsán Molnár Zsolttal, illetve a Molnár köréhez tartozó fővárosi ellenzéki politikusokkal.Ezt a baráti kört a 2010-es kormányváltáskor letartóztatott Hagyó Miklós szocialista politikus hálózataként tartották számon. A Szabad Európa forrásai most Hagyó-árvákként emlegetik ezt a társaságot, amely jelenleg Molnárhoz kötődik. Ide sorolják az MSZP pártszakadása óta a DK-ban politizáló, a júniusi választáson újpesti polgármesterré választott Trippon Norbertet és a II. kerületi polgármestert, Őrsi Gergelyt is.Tripponnál az önkormányzati választások előtt házkutatás volt egy épületfelújítást végző, a gyanú szerint szintén milliárdos számlagyáras ügybe keveredett cég miatt, amely közpénzből újíthatta fel Tripponék házát.Hozzátesszük: Tripponnak Molnár Zsolt zamárdi üdülője közelében van nyaralója, Molnár zamárdi házában pedig a Szabad Európa forrásai szerint rendszeresen voltak nagy partik , amelyeken Z. Zsolt is részt vett több szocialista politikussal együtt.A Z. Zsolt-féle céghálózathoz kötik azt a Harmat Kert Kft.-t is, amelynek gyanús, egyik fővárosi céggel kötött szerződését a rendőrség is vizsgálja, miután vélhetően több tíz milliós túlszámlázás történt. Erről pedig a Mártha Imre vezette Budapest Közművek Nonprofit Zrt (BKM) is tudott.Mártha Imrét nem kell bemutatni, ő Karácsony Gergely egyik legfontosabb bizalmasa, neve számos botrány kapcsán felmerült, cikkek jelentek meg vagyonáról és fényűző életéről.Írtak már arról is a médiában, hogy Mártha Imre egy cégen keresztül tulajdonosa a balatonalmádi kikötőnek. A Vitorlás Kikötő Zrt.-nek ő az egyedüli önálló cégjegyzésre jogosult vezetője, a cég aranyrészvényese és első számú tulajdonosa magánszemélyként, illetve az általa irányított ingatlancég, a Lázár Houses révén. Vagyis dupla biztosíték védi a kikötő feletti irányítási és tulajdonosi jogait. Ebben a kikötőben tartja Mártha Imre is a hajóját, ami szakértők szerint 25-30 milliót érhet. A hajó neve is beszédes: "Escape", vagyis "Menekülés".Amire emellett egyik beszélgetőpartnerünk felhívta a figyelmet, hogy az A-Híd vezetői is megfordultak a kikötőben. Mint forrásunk megjegyezte: a kikötő, a hajók gyakran üzleti egyeztetések helyszínei is. A közművezér és az építőipari cég vezetői vélhetően személyesen is ismerik egymást.Az A-Híd a közelmúltban a korrupciógyanús és milliárdokkal túlárazott Lánchíd-felújítással összefüggésben került reflektorfénybe. Mindez már Karácsony Gergelyék fővárosi hatalomátvétele után történt. A botrány miatt már az adóhatóság és a rendőrség is nyomoz .Ez az ügy ugyancsak egy számlagyár megbukásával kezdődött, amely mögött egy exügyvéd állt: Vig Mór. Róla később kiderült, hogy 2020 novembere és 2022 júliusa között az A-Híd 1,4 milliárd forintot utalt a cégének, a Sunstrike Hungary Kft.-nek. Ebből az összegből továbbutaltak 900 millió forintot Vig Mór magánszámlájára, illetve ügyvédi letéti számlájára. A gyanú szerint a továbbutalások a Vig Mórhoz köthető számlákra jellemzően ugyanazokon a napokon történtek, mint amely napokon az A-Híd Zrt.-től a pénzek a Sunstrike Kft.-hez érkeztek, az összegeket pedig rövid időn belül készpénzben felvették a számlákról.Vig Mórt azonban 2022 januárjában eltiltották az ügyvédi hivatás gyakorlásától, emiatt stratégiát kellett váltani. Ezután vonták be H. Dánielt az ügyletekbe, aki a saját ügyvédi letéti számlájára utalta a Sunstrike Hungary Kft.-hez érkező maradék összeget, majd onnan mintegy ötszázmillió forintot felvett készpénzben.Hozzátesszük, a Vig Mór fémjelezte számlagyáras nyomozásban két másik személlyel együtt nemrég H. Dánielt is gyanúsítottként hallgatták ki .Az ügyben az igazi fordulat azután következett be, hogy egy ismeretlen személy levelet küldött az egykori elszámoltatási kormánybiztosnak, Budai Gyulának.A levélben az szerepelt, hogy Vig Mór a Mammut bevásárlóközpontnál található biztonsági cég irodájába járt "elszámolni" a Lánchíd-beruházásból kiszivattyúzott, majd készpénz formájában felvett összegekkel. Az "elszámolás" a levélíró szerint a vállalkozás vezetője és a jogász között zajlott.Mindebből az következik, hogy az A-Híd Zrt. által az exügyvédnek átutalt másfél milliárd forint itt cserélhetett gazdát. Budai szerint ráadásul a biztonsági cég rokoni szálak révén kapcsolatban áll a felújítást végző A-Híd Zrt.-vel. Ám ami még gyanúsabbá teszi az egész történetet, hogy a levélíró úgy tudja: a hídpénzből jelentős összegek kerültek a fővárosi baloldalhoz. Nos, a fentiek alapján nagyon úgy tűnik, a hídpénzbotrány is a fővárosi pénzszivattyú részének tekinthető.

Feltérképeztük a Karácsony Gergely vezette főváros korrupciós hálózatát

Összeérnek a fővárosi ellenzéket érintő bűnügyek, egyetlen jól körülhatárolható kör korrupciós gépezetet működtet a Karácsony Gergely vezette Budapesten – erre lehet következtetni azokból a háttérbeszélgetésekből, amiket lapunk munkatársai folytattak le az ügyeket jól ismerő bennfentesekkel. A szálak milliárdokat felhalmozó, baloldali kerületekkel kapcsolatban álló bűnszervezetekhez, illetve befolyásos ellenzéki politikusokhoz vezetnek.

https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/felterkepeztuk-a-karacsony-gergely-vezette-fovaros-korrupcios-halozatat

2024-10-19 05:55:00

Magyar Nemzet (MNO)

Lóerődús luxus-sportkocsik, valódi versenylovak, nagy mennyiségű készpénz került leltárba a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozóinak munkája nyomán - írta a NAV "Rossz lóra tettek" című közleményében. A pénzügyőrök egy hazai bűnszervezetre csaptak le, mely társaság közel egymilliárd forintnyi áfa befizetését mulasztotta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó haszonból ügetőlovak versenyeztetését finanszírozták, de akadt birtokukban bőséggel készpénz, ingatlan, illetve értékes luxus-sportautó is.A nagyszabású akció során egyszerre 28 helyszínen csaptak le a NAV nyomozói, a MERKUR kommandósainak és a Bevetési Igazgatóság járőreinek támogatásával. A zalai nyomozók által szervezett és irányított akcióban a pénzügyőrök felszámoltak egy számlagyárat, illetve az azt működtető bűnszervezetet, ami közel egymilliárd forinttal károsította meg a magyar állam költségvetését. A szervezet egy számlagyárként funkcionáló céghálózatot működtetett azért, hogy az általuk biztosított fiktív számlákkal a bűnszervezet irányítójának cége a fizetendő általános forgalmi adóját csökkenthesse. A fiktív számlákat hulladékkezelésről és kereskedelemről, műanyaghulladék válogatásáról állították ki. A bűnözői csoportot három fő irányította, a bűnözéshez használt céghálózat fenntartásában feladataikat, szerepeiket leosztották egymás között. Az elkövetők között volt, aki stróman ügyvezetőként vitt egy-egy céget, és a banki műveleteket intézte, mások a fiktív számlák kiállítását, vagy egyéb adminisztrációs tevékenységet hajtottak végre. A bűncselekmény tényleges haszonélvezője a számlagyár vezetője volt, egy budapesti férfi, aki a 2000-es években amatőr ügető országos bajnoki címet is nyert.A vagyonbiztosítási intézkedésekkel a költségvetést ért vagyoni hátrány teljes egészében megtérült. A pénzügyi nyomozók tizenhárom, összesen 680 millió forintra becsült ingatlant vettek zár alá, 203 millió forint értékben foglaltak le készpénzt, valutát és bankszámlapénzt, illetve a bűnszervezet egyik tagjától versenylovakat is elvontak. A lovak lefoglalásával egyidejűleg azokról a tartásukkal - korábban is - megbízott lovarda saját telephelyén gondoskodik, az Áru- és Bűnjelkezelő Főosztály szerződése alapján. A nyomozóhatóság engedélyezte a lovak versenyeztetését, ezzel is támogatva egészségük megőrzését - a vétlen versenylovak életvitele tehát szemernyit sem változott. A bűnszervezet irányítója által működtetett cég telephelyén tartott kutatás, lefoglalás alkalmával az ott dolgozó munkások megkíséreltek elszökni a pénzügyőrök elől. Valami nem stimmelhetett tehát, emiatt, és az eljárás során felmerült egyéb információk alapján vizsgálat indult a foglalkoztatottak bejelentésével, járulékaik megfizetésével kapcsolatban is.A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt folytatott nyomozás során a pénzügyőrök a bűnszervezet három tagját őrizetbe vették, a Zala Vármegyei Főügyészség indítványára a Zalai Járásbíróság elrendelte letartóztatásukat. A NAV munkatársai 19 gyanúsítottat hallgattak ki. A bűnszervezet felszámolásán a NAV bűnügyi és bevetési állományából összesen 178 pénzügyőr dolgozott.

NAV-bravúr: milliárdos áfacsaló bűnszervezetet fülelt le az adóhatóság, luxus értékek kerültek leltárba

Milliárdos áfacsaló bűnszervezetre csapott le a NAV.

https://24.hu/fn/gazdasag/2024/10/04/nav-fogas-loerodus-luxus-sportkocsik-versenylovak-rengeteg-keszpenz-afacsalok/

2024-10-04 08:07:27

24.hu

A BCG ellen indított perünk a strasbourgi bíróságon van, a Kúria átláthatóságellenes ítélete miatt pedig az Alkotmánybírósághoz fordultunk. Végtelen küzdelem olyan adatokért, amelyek meg kell, hogy illessék azokat, akik adójukból fenntartják az egészségügyet és azokat, akik dolgozóként vagy betegként részei ennek a rendszernek- ezt írta ki a napokban a Facebook-oldalára a K-Monitor, amely tehát folytatja annak a tanulmánynak a nyilvánosságra hozataláért folytatott jogi küzdelmet, amelyet még 2020-ban a Belügyminisztérium rendelt meg a Boston Consulting Group (BCG) nemzetközi tanácsadó cégtől. Az egészségügy helyzetéről és átalakításáról szóló több száz oldalas dokumentumot annak döntéselőkészítő jellegére hivatkozva tíz évre titkosította a kormány.A K-Monitor két szálon is viszi tovább az ügyet. A közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért 2007 óta küzdő civil szervezet nemcsak a belügyet, hanem a tanulmányt író BCG-t is beperelte. Keresetüket első fokon elutasította a bíróság, és rögtön az Alkotmánybírósághoz fordultak, amely lerázta magáról az ügyet azzal, hogy kimondta: a testület már 2020-ban felszólította az Országgyűlést, hogy tegye lehetővé a cégek perelhetőségét. Ehhez az infotörvényt kellene módosítani, amit a kormány az elmúlt két évben számos esetben meg is tett, a cégek perelhetősége ügyében azonban nem lépett."A K-Monitor azért vitte nyáron az ügyet Strasbourgba, mert a kormány évek óta tudatosan nem tesz eleget az Alkotmánybíróság által is kimondott kötelezettségnek, hogy cégeket is lehessen perelni, ezért sérül a jogorvoslathoz való jogunk" - magyarázta lapunknak Molnár Noémi Fanni, a K-Monitor ügyvédje, aki hangsúlyozta azt is, nincs olyan hatékony intézményrendszer, amely lehetővé tenné a közpénzhasználó cégek esetén az információkhoz való hozzájutást, márpedig ez az Emberi Jogok Európai Egyezményében, a véleménynyilvánítás szabadsága alatt védve van.Az Alkotmánybíróság döntése ellenére évek óta nincs megteremtve annak a lehetősége, hogy a közpénzmilliókat felhasználó cégeket perelni lehessen- fogalmazott az ügyvéd. A BCG a koronavírus-járvány kellős közepén a Belügyminisztérium megrendelésére készített több száz oldalas tanulmánya akkori árfolyamon 352 millió forintba került."Strasbourg általában 1-2 hónapon belül dönt, hogy tárgyalja-e az ügyet. Ha érdemben foglalkoznak vele, még évek kérdése lehet, hogy ítélet szülessen, de a számunkra kedvező ítélet sem kötelezi majd a kormányt törvénymódosításra, vagy a BCG-t a titkos tanulmány kiadására" - tette hozzá Molnár Noémi Fanni. Azt mondhatják ki, hogy jogsértés történt, de annak a kormányra nézve nem lesz konkrét következménye. Egy jóhiszemű kormány levonná a következtetést, és törvényt módosítana, de a bíróságnak nincs hatásköre erre kötelezni - fogalmazott az ügyvéd.Minden egyes betű titkosA K-Monitor nemcsak a BCG-t, hanem a céggel szerződő Belügyminisztériumot is beperelte. Ezt a pert lapunk is követte. Elsőfokon tavaly novemberben a Fővárosi Törvényszék elutasította a K-Monitor keresetét. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla a tanulmány nyilvánosságra hozataláról döntött. A bíróság többek között azzal indokolta a döntést, hogy az alperes (vagyis a Belügyminisztérium) a tanulmány kiadásának megtagadását az első fokon zajló perben nem indokolta meg részleteiben. A BM a Kúriára vitte az ügyet, ahol júniusban az elsőfokú ítéletet hagyták helyben, vagyis a Kúria szerint titkosnak kell maradnia az anyagnak.A Kúria és az elsőfokú bíróság szerint a BM által a peranyagba becsatolt, belső döntéshozatallal kapcsolatos kormányzati előterjesztések alátámasztják azt, hogy folyamatban van az egészségügy reformja, további változások várhatók, és, ha a tanulmányban szereplő információk nyilvánosságra kerülnének, akkor akár ellehetetlenülne a kormány döntéshozatala. Ez a bíróságok szerint fontosabb szempont, minthogy a nyilvánosság megismerhesse a tanulmányt.A K-Monitor a BM ügyében azért fordult ismét az Ab-hoz (tavaly év elején már egyszer fordultak a testülethez ebben az ügyben), mert problémásnak tartja, hogy a belügy a perben a reformról, a jövőbeli tervekről konkrétumokat nem állított.Az előterjesztéseket nem láthattuk, konkrétumok hiányában pedig nem tudtunk rájuk válaszolni sem. Egy ilyen fontos társadalmi kérdésben, mint az egészségügy, kiemelt érdek, hogy mind az orvosok, szakdolgozók, mind pedig a betegek tudjanak arról, hogy mi az a reformfolyamat és az a szakértői anyag, ami alapján a kormány dönt- fogalmazott a K-Monitor ügyvédje, aki vitatja, hogy a BCG-tanulmányban minden egyes betű bizalmasan kezelendő, szerinte, ha mást nem is, legalább a fejezetcímeket és az egészségügyi rendszer jelenlegi helyzetének bemutatását ki lehetne adni. Ehhez képest a Kúria szerint a dokumentum annyira komplex, hogy nem bontható részekre, egységesen el kell zárni a nyilvánosságtól.Az Alkotmánybíróság várhatóan 2-3 hónap múlva hozza meg a döntését, hogy foglalkozik-e egyáltalán az üggyel. Ha az Ab a K-Monitornak ad igaza, akkor visszakerülhet a Kúriára az ügy.A bíróságon ott van a titkosított tanulmányAz a Kúria nyári ítéletéből derült ki, hogy a zártan csatolt iratok között ott van a BCG titkosított tanulmánya. A nyilvánosan elérhető kúriai indoklásból kiderül például az, hogy a tanulmányaz egészségügyi rendszer egészét érintő, 53 csomagot tartalmazó programot dolgozott ki, amelyből 21 az ellátórendszert, 8 a finanszírozást, 13 a humán erőforrást, 11 pedig az egészségügyi irányítást érinti.A Kúria azt is írja, hogy a tanulmányból kitűnően a programnak számos logikai összefüggése van, megvalósítása erős koordinációt igényel. Az intézkedéscsomag megvalósítása ugyan több lépésben javasolt, azonban az átalakítás és annak lépései "az értéklánc minden elemét érintik."A perben tanúként hallgatták meg Jenei Zoltánt, az Országos Kórházi Főigazgatóság akkori vezetőjét. Tanúvallomását zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával tette meg, de a Kúria ítélete idéz tőle. A volt kórházi főigazgató szerinta tanulmány folyamatos jogalkotási alap, amely folyamat nem zárult le, rendszerben fogja meg az egészségügyet, azt tölti fel különböző elemekkel. (...) Olyan, ami teljes egészében lezárult, nemigen van. Vannak időszakok, amikor sokkal mélyebben kell belenyúlni, egyszerűen sok mindent kell végrehajtani úgy, hogy az ellátási képesség ne sérüljön. Lehetséges, hogy a tanulmány egyes oldalai megvalósultak, azonban ennek ellenére a tanulmány koherens egész, lényege egy egységes egészségügyi ellátás víziója.A tanulmány tartalmát nagyon kevesen ismerik, de az tudható, hogy az utóbbi évek számos kormányzati intézkedése erre a dokumentumra épül. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.A 352 millió forintba került tanulmányt az a BCG írta, amely egyik tevékenysége az egészségügyi rendszerek átvilágítása, elemzése, valamint a javaslattétel a döntéshozóknak. A cég több ország egészségügyi átalakításában is segédkezett már: Magyarország mellett Szlovákiában, illetve a svéd, a holland és a német egészségügyben is dolgoztak.

Az Alkotmánybíróság elé és Strasbourgba került az egészségügy átalakításáról szóló titkosított tanulmány ügye

Az egészségügy fontos társadalmi kérdés, ezért sem engedi el a K-Monitor az egész rendszer átalakítását megalapozó, több száz oldalas dokumentum nyilvánosság előli elzárásának ügyét.

https://24.hu/belfold/2024/10/03/egeszsegugy-atalakitasa-bcg-titkositott-tanulmany-alkotmanybirosag-strasbourg/

2024-10-03 15:43:21

24.hu

Nem hozza nyilvánosságra a Balog Zoltán vezette református egyházkerület, mik a tervei a bezárt Bíró utcai óvodával. Úgy tudni, amerikai metodisták fizetős gyermekintézménye települne a kormány által ingyenesen juttatott villába. A szülők egy csoportja és Hajnal Miklós momentumos parlamenti képviselő közérdekű adatigényléssel próbál információkhoz jutni.hirdetés„Csatlakozzatok hozzánk, imádkozzunk a DePue családért” – olvasható a felhívás az amerikai központú, több mint 120 éve világszerte hittérítő-hitéleti tevékenységet végző, metodista One Mission Society (OMS) közösségi oldalán. Annak apropóján biztatják a híveket erre, hogy a közösségükben aktív amerikai DePue család visszatér Budapestre. Szolgáltak ők már itt pár éve, sok egyéb mellett egy angol nyelvű, keresztény óvoda létrehozásán munkálkodtak, amelybe 80 gyerek járna, fejenként nagyjából évi egymillió forintos díj ellenében. Úgy tűnik, a terv végre meg is valósulhat, méghozzá a Dunamelléki Református Egyházkerület budai, Bíró utcai óvoda-bölcsődéjének a helyén, amit – ahogy azt korábban megírtuk – balesetveszélyre és átfogó felújításra hivatkozva idén szeptemberben, átmenetinek mondott időre, bezárnak.    Értékes budapesti oktatási intézményekkel kavar a református egyház, a háttérben felsejlik Balog Zoltán exminiszter    Több tízmilliárdos értékben juttatott ingyenesen - főképpen budai - ingatlanokat az állam a református egyháznak, köznevelési céllal. A Bíró utcai óvoda körüli rejtélyes események azonban azt sugallják, a paragrafusok kijátszhatók.Hogy a két esemény között összefüggés van, azt az óvodájuk bezárását nehezményező Bíró utcai szülők fedezték fel, akik tavaly nyáron látták párszor a helyszínen nézelődő Aaron DePue-t, de akkor még nem sejtették a látogatása okát. Választ az óvoda bezárását közlő szülői értekezleten sem kaptak, ezért levelet írtak Balog Zoltánnak, az egyházkerület püspökének (a volt miniszter egyben a magyarországi református egyház zsinati elnöke is), hogy tisztázzák, mi várható, s ha igaz az OMS belépése, lesz-e terük még ott a régi gyerekeknek és dolgozóknak.hirdetésBalogtól a HVG is kért tájékoztatást, de az egyház sajtószolgálata válaszul csak egy, a Hegyvidék című XII. kerületi lapban megjelent interjút küldött. Ebben egy halvány utalás lelhető fel arra, hogy „a köznevelési cél megtartása mellett szeretnénk az óvodát egy olyan alapítvánnyal partnerségben, keresztény szellemiségben fenntartani, ami pluszszolgáltatásokat is biztosít”.Ez a bizonyos alapítvány az OMS magyarországi partnere lehet, jelesül a szerteágazó keresztény oktatási-nevelési-szociális funkciójú Felebarát Alapítvány, amit az OMS ma már nyugdíjas alelnöke és nemzetközi igazgatója, David E. Dick alapított idestova húsz éve. Az elnöke Jonathan David Long, az OMS regionális igazgatója és pénztárnoka, akinek a névtáblája most egy budai, sasadi családi ház kapuján áll. Az alapítvány fő támogatója az OMS, amely tavaly csaknem 250 millió forintot, az összes bevétel több mint 90 százalékát juttatta. Arról persze semmi sem tudható, hogy a „pénzes” alapítvány részt vesz-e bármilyen módon a Bíró utcai intézmény komplexnek ígért felújításában.Csakhogy a református egyház nem tarthatná titokban a részleteket. A patinás budai villát ugyanis (több, hasonlóképpen milliárdos értékű budai ingatlannal egyetemben) ingyenes állami vagyonjuttatásként kapták meg, ámde feltételekkel: 15 évig nem adható el, és fenn kell tartani benne a köznevelési funkciót. Kérdés, hogy – miután az 1954-ben született intézmény korábban állami fenntartású és mindenki számára hozzáférhető volt – „köznevelésnek” minősül-e az OMS által felvázolt elit, vallásos nevelést célzó, drága óvoda.A szülők már azt is sérelmezték, hogy 2021 őszén, amikor az egyház átvette az óvoda működtetését, nem szavaztatták meg őket erről. A köznevelési törvény szerint ugyanis ha a fenntartó egyházi szervezet lesz, abba legalább a szülők felének bele kell egyeznie. Sokan elvitték a gyereküket a megemelkedett (havi 50-55 ezer forintos) térítési díjak miatt, és azért is, mert az újonnan belépőktől lelkészi ajánlást kértek. Eddigi tapasztalataik alapján a szülők egy csoportja nem bízik abban, hogy Balog kielégítő választ ad a kérdéseikre, ezért közérdekű adatigénylést is benyújtottak a Dunamelléki Református Egyházkerülethez. Rákérdeztek például az ingatlan valós műszaki állapotára, és arra, hogyan szándékozik az egyház a jövőben betartani az állam által a vagyonjuttatáskor megszabott feltételeket. Konkrét tájékoztatást követelnek arról is, „hogy a köznevelési feladatok ellátásában, illetve az épület (intézmény) üzemeltetésében a One Mission Society, illetve a Felebarát Alapítvány szerepet vállal-e”, és ha igen, kérik kiadni a felek közötti szerződést.A református egyháznak adott ingyenes ingatlanjuttatások egyébként azután szaporodtak meg, hogy Balog erőforrás-miniszterből püspök lett. Ilyen körülmények között különösen cinikus hozzáállásra vall, hogy a szülőket kétségek között hagyó, január 17-i kurta tájékoztatás óta sem hajlandók semmit sem mondani – igaz, nem is cáfolják, hogy az OMS lenne a következő óvodafenntartó. Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselője ezért maga is közérdekű adatigényléssel bombázza a reformátusokat.    Annyi épületet ajándékozna a kormány az egyházaknak, hogy a legtöbb felekezet már sokallja is    Épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába, köztük olyanok, amelyek sosem voltak a birtokukban. A kormány február végéig újranyitotta a minden fél által lezártnak tartott kártalanítási törvényt, újabb jogcímet is teremtve az ingatlanjuttatáshoz. Egy épület átvételének azonban vannak kockázatai.Szakértők szerint megkérdőjelezhető annak a jogszerűsége, ha az államtól meghatározott célra átadott ingatlanban egy Magyarországon marginális szerepet játszó amerikai egyházi közösség nyit óvodát a saját szűk célközönségének. Nyilván vehetne vagy bérelhetne magának az OMS a piacon is ingatlant, s hogy nem ezt a módszert választotta, amögött nem állhat más szempont, mint a felek kölcsönös üzleti érdeke.A HVG megkeresésére azonban az OMS sem bizonyult bőbeszédűnek: annyit közölt, hogy dolgoznak egy sajtókommünikén, ám az – noha napokig vártunk rá – nem készült el lapzártánkig. Igaz, ők nem kötelesek beavatni a terveikbe a nyilvánosságot – legalábbis amíg még azt mondhatják, hogy nem a magyar adófizetők pénzéből gyarapodnak.

Balog Zoltánék titkolják, mit kezdenek az ingyen kapott Bíró utcai óvodával, de a háttérben felsejlik egy üzlet

Nem hozza nyilvánosságra a Balog Zoltán vezette református egyházkerület, mik a tervei a bezárt Bíró utcai óvodával. Úgy tudni, amerikai metodisták fizetős gyermekintézménye települne a kormány által ingyenesen juttatott villába. A szülők egy csoportja és Hajnal Miklós momentumos parlamenti képviselő közérdekű adatigényléssel próbál információkhoz jutni.

https://hvg.hu/360/20240212_hvg__ovodasors__amerikai_misszio__kozpenzek__titkos_zaradek

2024-02-12 10:35:00

HVG360

Milliárdos számlagyárat vezetett egy korábbi országos bajnok zsoké

A NAV több versenylovat lefoglalt. Az állatokat egy lovardában gondozzák, de továbbra is versenyezhetnek.

https://m.hvg.hu/elet/20241004_nav-ugetobajnok-afacsalas-hulladekgazdalkodas?sfnsn=mo

2024-10-04 10:27:00

HVG

A kegyelmi ügy óta is milliárdos ingatlanokat kap a kormánytól Balog Zoltán püspöksége

A kormány továbbra is partnerként tekint Balog Zoltánra és az általa vezetett egyházkerületre. Ezt jelzi, hogy az exminiszter irányítása alatt álló református egyházkerület a kegyelmi ügy óta csaknem 6 milliárd forint értékben kapott ingatlanokat.

https://m.hvg.hu/360/20241010_hvg-ingatlan-balog-zoltan-reformatus-egyhaz-kegyelmi-ugy

2024-10-10 14:00:00

HVG360

Baltadobálás és életmentő vietnámiak – íme a cég, amelyet Orbán fegyverkereskedő öccse vezet

Minden lében kanál a Multi Shoot Zrt., az az Orbán Áron által vezetett cég, amely 50 vietnámit iratott be életmentő-tanfolyamra a Pécsi Tudományegyetemen. A cég fegyvereket árul, lőteret működtet és bagelekkel kereskedik, de a cég tulajdonosa, Tűzkő Nándor kötődik a lélegeztetőgép-beszerzésekhez és a meddőségi klinikák államosításához is.

https://m.hvg.hu/360/20241009_orban-aron-tuzko-nandor-multi-shoot-vietnam-ebx

2024-10-10 12:00:00

HVG360

A DK törvényjavaslatot nyújt be, miután személyes adatokra hivatkozva másodfokon is elutasították K. Endre kegyelmi dokumentumainak megismerését.Kálmán Olga, a DK országgyűlési képviselője februárban fordult közérdekű adatigényléssel az igazságügyi tárcához, hogy adják ki K. Endre, a bicskei pedofilsegítő kegyelmi dokumentumait. A DK képviselője szerint jogunk van tudni, mi alapján adhatott Novák Katalin kegyelmet egy olyan embernek, aki éveken keresztül bizonyítottan asszisztált a kiszolgáltatott gyermekek bántalmazásához, megalázásához, és hogy mivel indokolták a pedofilsegítő bűneinek megbocsátását.Az Igazságügyi Minisztérium azonban másodfokon is megtagadta a K. Endre kegyelméről szóló dokumentumok kiadását, arra hivatkozva, hogy azok bűnügyi személyes adatokat tartalmaznak, s azok nem nyilvánosak.Kálmán Olga ezek után bejelentette: a Demokratikus Koalíció törvényjavaslatot nyújt be az országgyűlésnek, hogy legyenek nyilvánosak a köztársasági elnök kegyelmi határozatai, és többet ne lehessen személyes adatokra hivatkozva eltitkolni az igazságot. "Nem véletlenül titkolózhat az Igazsági Minisztérium: nem akarhatják, hogy kiderüljön, Varga Judit volt igazságügyi miniszter valójában Orbán Viktor utasítására jegyezte ellen a bukott köztársasági elnök, Novák Katalin kegyelmi határozatát K. Endre ügyében. Éppen így működik az orbáni pedofilhálózat: Orbán pedofilokat tüntet ki, pedofilsegítőket enged szabadon, azután eltussolja az igazságot a magyarok elől" - zárta vasárnapi sajtótájékoztatóját a DK képviselője.

A DK nyilvánossá tenné az államfő kegyelmi határozatait

Az igazságügyi tárca ismét megtagadta a dokumentumok nyilvánosságra hozását.

https://hang.hu/belfold/a-dk-nyilvanossa-tenne-az-allamfo-kegyelmi-hatarozatait-168702

2024-10-20 10:52:00

Magyar Hang

A DK besegít a kormánynak: beterjeszti az antikorrupciós törvénycsomagját

Van itt minden, mi szem szájnak ingere: Európai Ügyészség, még nyomozóbíró is.

https://hang.hu/belfold/a-dk-besegit-a-kormanynak-beterjeszti-az-antikorrupcios-torvenycsomagjat-168579

2024-10-16 14:11:00

Magyar Hang

Nemcsak a fizetések kimagaslók, hanem az egyéb, béren kívüli juttatások is csábítók az alig több mint fél éve működő, de már száznál több embert foglalkoztató Szuverenitásvédelmi Hivatalnál, legalábbis, ami a vezetőséget illeti - derült ki a HVG közérdekű adatigénylésére megküldött hivatali válaszból.Ugyan a hivatalnak semmilyen jogszabály adta hatósági, szankcionálási vagy akár bírságolási jogköre nincs - nem véletlenül nem is hívják hatóságnak -, így a vizsgálataiból levont következtetéseknek, állításoknak sincs jogi jelentőségük, a Fidesz és a kormányzat, továbbá maga a hivatal is igyekszik komolyan venni a feladatát - még akkor is, ha emiatt az Európai Bizottsággal találja szemben magát.Az biztos, hogy a fizetések és juttatások komoly állami szervhez illők, noha a kormány bunkósbotjaként, a Fidesz mumus szervezeteként emlegetett és rendszerint akként is fellépő hivatal tevékenysége nehezen összevethető a vele egyező fél tucat "autonóm államigazgatási szervével", mint például a Versenyhivatal, az Integritás Hatóság, a NAIH, a Közbeszerzési Hatóság vagy éppen a Nemzeti Választási Iroda.A HVG közérdekű adatigénylésben kérte ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezérkarának - Lánczi Tamás elnöknek, Berzi Gergely és Szablics János elnökhelyetteseknek -, valamint a nemrég alakult Szuverenitásvédelmi Kutatóintézetet vezető volt III/III-as tiszt, a rendszerváltás után a titkosszolgálatoknál, illetve az UD Zrt.-nél dolgozó Horváth József juttatásait.A hivatal válaszolt, mutatjuk a juttatásokat:Lánczi Tamás elnök: bruttó fizetés 5 483 520 forint/hó, 500 000 forint/év ruhapénz, 411 885 forint/év SZÉP-kártya-juttatás, állami vezetőknek járó Skoda Superb gépkocsi hivatali és magánhasználatra.Berzi Gergely elnökhelyettes: bruttó fizetés 3 701 376 forint/hó, 450 000 forint/év ruhapénz, 361 475 forint/év SZÉP-kártya-juttatás, Budapest-bérlet.Szablics János elnökhelyettes: bruttó fizetés 3 701 376 forint/hó, 450 000 forint/év ruhapénz, 411 885 forint/év SZÉP-kártya-juttatás, állami vezetőknek járó Skoda Superb gépkocsi hivatali és magánhasználatra.Horváth József kutatóintézeti igazgató: bruttó fizetés 2 406 015 forint/hó, 400 000 forint/év ruhapénz, 210 246 forint/év SZÉP-kártya-juttatás, munkába járási támogatásként 30 forint/kilométer költségtérítés.Az elnök és az elnökhelyettesek fizetése nem titok, azt a tavaly év végén elfogadott, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt is létrehozó törvény rögzíti. Sok más állami vezetőéhez hasonlóan az övék is beépített automatizmusként a mindenkori átlagkeresethez kötődik. Az igazodási pont pedig Matolcsy György, mert az ő fizetéséből kell kiszámolni Lánczi és helyettesei pénzét.A jegybankelnök fizetése pedig az Állami Számvevőszék elnökének béréből jön, ami az előző évi, KSH által megállapított bruttó havi átlagbér 12-szerese. Mivel 2023-ban a havi bruttó átlagbér 571 200 forint volt, ennek 12-szerese 6 854 400 forint. Lánczi Tamás elnökként ennek a 80 százalékát keresi, ami majdnem eléri a havi bruttó 5,5 milliós összeget (jövő márciustól majd az idei átlagbérhez képest nő automatikusan).Lánczi havi 5,5 milliója, vagyis 8-10 ember átlagfizetése még Orbán Viktor kormányfői fizetésénél is magasabb, mivel az a júliustól érvényes emelés óta havi bruttó 4,77 millió forint. Persze a miniszterelnök országgyűlési képviselő is, ami havi mintegy 1,7 milliós mellékest jelent neki, Lánczinak pedig az alapbérén túl csak a ruhapénz és a SZÉP-kártya van, meg annyi, hogy nem kell költenie autóra, benzinre.Amúgy Lánczi úgy is jól jár, hogy más kereső tevékenységet nem is folytathat mellette, hiszen a februári váltással jövedelme több mint a duplájára nőtt. Addig ugyanis a közmédia egyik főállású vezetője, az MTVA online igazgatója volt havi bruttó 2,16 millióért - mint a DK által kiperelt fizetéslistából tudható. Lánczinak ráadásul le kellett mondania Habony Árpád brit tanácsadó cégének ügyvezetéséről is.Lánczi két helyettesének be kell érnie kevesebbel: ők az MNB elnökhelyettesek pénzéhez viszonyulnak, ami már rögtön csak a 90 százaléka Matolcsyénak, és ők ennek is csak a 60 százalékát kapják, ami havi bruttó 3,7 millió forint. Ez még mindig meghaladja azonban a kormánytagok egy jelentős részének fizetését, mivel a júliusi béremelés után a miniszterek többsége havi bruttó 3 534 680 forintot keres.A legrosszabb kondíciókkal a NER-kurzusintézetek legújabbika, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója, Horváth János csatlakozott a csapathoz nemrég. Az ő fizetése egyedi, nem törvény által megszabott, és a havi bruttó 2,4 milliós összeg még az államtitkároknak július óta járó 2,65 milliójánál is alacsonyabb. Igaz, ezt nála is kiegészíti a ruhapénz és a SZÉP-kártya, illetve némi benzinpénzt is kap.Ami pedig a hivatal többi munkavállalóját illeti, ők sem keresnek rosszul - ezt nemrég, a hivatal honlapjára felkerült beszámolóból derült ki. Az augusztus végi állapotot tükröző adatközlés szerint a hivatalnál 101 ember dolgozik. A Lánczi munkáját segítő elnöki titkárságon például 14-en. Az elemzési igazgatóságon 23-an dolgoznak, a közkapcsolati igazgatóságon 22-en, a vizsgálati igazgatóságon 11-en, a sajtóosztályon és a kutatóintézetben egyaránt hatan, a biztonsági irodán pedig ketten.A honlapon közzétették a nyár végéig kötött szerződések listáját is, ebből az derült ki, hogy egy évre 60 millió forintért bérelnek iroda lakásokat egy budai, Sánc utcai villaépületben, ahol korábban a HVG is megtalálta a hivatalt. Mivel ezt "kinőtték", októbertől 4 évre bő egymilliárd forintért egy Rákóczi úti irodaházba költözik a hivatal, de a Gellért-hegyi villát a tervek szerint tovább bérlik "reprezentációs célra".A szerződéslistán szerepel egy 38,1, illetve 18,9 millió forintos megbízás jogi tanácsadásra, egy 9,1 milliós jogi képviseletre és egy 8,4 milliós jogi feladatokra. Emellett 1,6 millió forintot fizetnek sajtófigyelésre, 4,8 millióért bérelnek elektromos kisteherautót, 2,7 millió forintért pedig televíziókat és kiegészítőket szereztek be. A hivatal augusztus végéig bérekre és juttatásokra összesen 394 millió forintot fizetett ki.

Állami autó, Orbánét leköröző fizetés, félmilliós ruhapénz jár Lánczi Tamásnak, de más vezetők is a miniszterek felett keresnek

Ha a jogköröket egyelőre nélkülöznie is kell a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, a vezérkar legalább jól keres a kormányzati mumus szervezetnél. A hivatal élén Lánczi Tamás a kormányfőnél, míg helyettesei a legtöbb miniszternél többet kapnak, egyedül a III/III-as múltú főkutató bére marad alatta egy államtitkárénak. De ezek mellé van miniszteri szintű állami autó, félmilliós ruhapénz és SZÉP-kártya is.

https://hvg.hu/itthon/20241007_Allami-auto-Orban-millio-fizetes-ruhapenz-Lanczi-Tamas-Szuverenitasvedelmi-Hivatal-kozerdeku-adatigenyles-ebx#:~:text=Ha%20a%20jogk%C3%B6r%C3%B6ket%20egyel%C5%91re%20n%C3%A9lk%C3%BCl%C3%B6znie%20is%20kell%20a

2024-10-07 14:30:00

HVG

2004 második fele és 2024 július vége, azaz kicsivel több, mint 20 év alatt 1339 milliárd 499,9 millió forint értékben kaptak közpénzt nagy cégek úgynevezett egyedi kormánydöntés (EKD) keretében - derül ki az Mfor gyűjtéséből. Összeállításunkhoz a Külgazdasági és Külügyminisztérium közléseit összegeztük, eszerint a vizsgált időszakban 537 cég összesen 622 tételben kapott vissza nem térítendő állami pénzt.Idén július végéig hét ilyen EKD-támogatásra szerződtek, ezek összértéke 17,9 milliárd forint volt. Ez - bár még nincs szó teljes évről - jelentősen kevesebbnek tűnik a tavalyi, az összértékben abszolút csúcstartó volumennél: akkor 199 támogatással több mint 293,6 milliárd forintot osztottak ki.A tavalyi számokat jelentősen megdobta a dél-koreai hátterű, akkumulátorgyártó SK On Hungary Kft. 76,3 milliárd forintos támogatása. Az SK Group 2019-ben egy 430 ezer négyzetméteres gyártóüzemet indított Komáromban. A beruházás értéke 330 millió dollár (átszámítva nagyjából 121,7 milliárd forint) volt, amelyhez a magyar kormány 8,2 milliárd forint támogatást nyújtott 2018 novemberében. 2021-ben jelentették be egy új, 700 ezer négyzetméteres gyár építését Iváncsán, amelyhez 2,3 milliárd dolláros (mai árfolyamon nagyjából 848,6 milliárd forintos) befektetés és 76 milliárd forintos kormányzati támogatás társult - ez a korábban említett, rekorder támogatás. A dél-koreai cég magyar leányai így összesen több mint 103 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaptak. A vállalat a világ negyedik legnagyobb akkumulátorgyártója, azonban az elektromos autók iránti kereslet csökkenése miatt az iváncsai gyárból 609 fő kölcsönzött munkást bocsátottak el idén:Az adatokból látszik, hogy az államilag támogatott beruházások 2014 után pörögtek fel kifejezetten. Ez összefügg azzal a világgazdasági konjunktúrával, ami nagyjából 2013-ban kezdődött, és a 2020-as koronavírus-világjárványig tartott. Korábban az autóipar volt a húzóágazat, így nem meglepő, hogy a legtöbbször, összesen összesen tíz alkalommal az Audi Hungaria Motor Kft. kapott ingyenpénzt, ezek összértéke 45,7 milliárd forint. A győri Audi-gyárról van szó, amely egészen szépen muzsikált tavaly: árbevétele 7,9 százalékkal nőtt 2022-höz képest. A vállalat tavaly 9,102 milliárd euró (átszámítva 3640,3 milliárd forint) árbevételt ért el, adózott eredménye 354 millió euró lett, azaz több mint 141 milliárd forint.Az elmúlt néhány évben viszont az akkumulátorgyártás vált a kiemeltnek tekintett ágazattá, szoros összefüggésben az elektromos autók - gyártók által remélt - térnyerésével. A kormányzati kommunikáció fényében talán nem meglepő, hogy a legtöbb támogatást, összesen 181,9 milliárd forint értékben az akkumulátor és szárazelem gyártására osztottak ki a vizsgált időszakban:A támogatásokból is látszik, hogy az Orbán-kormányok célja az ipari gyártó üzemek Magyarországra telepítése, illetve azok bővítése. Az "újraiparosítás" egyrészt működő tőkét, gazdasági növekedést, exporttöbbletet jelent, de nem elhanyagolható szempont, hogy ez a fajta összeszerelő gazdaság nagy mennyiségű munkaerőt szív fel.Az ipari üzemek Magyarországra telepítése egy szempontból meghozta a várt eredményt: a munkanélküliség 2015 után meredeken csökkenni kezdett, 2019 végére egészen 3,3 százalékig. A világjárvány átmeneti emelkedést hozott, de ma is csak 4,2 százalék, míg 2015 elején még bőven 7 százalék felett volt (2011-2012-ben pedig 11 százaléknál is magasabb). Mára ugyanakkor lényegében elfogyott az ipari üzemekben foglalkoztatható, hazai munkaerő. Ennek megfelelően elkezdődött a külföldi, főleg ázsiai vendégmunkások alkalmazása. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adataiból az derül ki, hogy tavaly minden korábbinál több, 106 ezer külföldi érkezett Magyarországra munkavállalási szándékkal, de a valóságban ennél is többen lehetnek.Az összeszerelő üzemekre, főleg az akkumulátor- és autógyártásra épülő gazdaság közben egészen kiszolgáltatott lett a nemzetközi gazdasági környezetnek: 2024 második negyedévében például kifejezetten gyengén teljesített a feldolgozóipar, 3,7 százalékkal zsugorodott az egy évvel korábbihoz képest. Az ipari termelés volumenének csökkenését az akku- és járműgyártás gyengélkedése okozta, hiszen visszaesett a kereslet az elektromos autók iránt.Mennyit költöttek a kétharmados kormányok?2010. május 29., azaz a második Orbán-kormány felállása óta összesen 549 támogatást osztottak ki, amelyek összértéke meghaladja az 1209,3 milliárd forintot. A kormányzati ciklusok szerinti megoszlást ebben a táblázatban szedtük össze, a legnagyobb összeget a kormány a negyedik kormányzási időszaka alatt osztotta ki:A táblázatban nem szerepel az a hat, 2004 júniusában kiosztott, 17,34 milliárd forint összértékű támogatás, amelyet a Medgyessy-kormány ítélt meg, mivel a teljes ciklus adatai nem elérhetőek.

Méregdrágán leszünk összeszerelő ország: a kormány több mint 1300 milliárd forint közpénzt adott a nagy cégeknek

2004 második fele óta több mint 1330 milliárd forintot kaptak a nagy cégek a kormányoktól. A legtöbb támogatást számban és összegben is az Orbán-kormányok osztották ki, ez már csak az egymást követő három ciklus miatt sem meglepő. A volumen és a támogatott iparágak annál inkább. Nem a nagy hozzáadott értékű területek dominálnak. De bírjuk még ezt munkaerővel? Nagyon úgy tűnik, hogy nem.

https://mfor.hu/cikkek/makro/meregdragan-leszunk-osszeszerelo-orszag-a-kormany-tobb-mint-1300-milliard-forint-kozpenzt-adott-a-nagy-cegeknek.html

2024-10-21 05:05:00

mfor.hu

Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége, a V-Híd Zrt. nyerte meg azt a beszerzést, amellyel a Mezőkeresztes-Mezőnyárád-Emőd bal vágány és a Nyékládháza-Miskolc rendező pályaudvar bal vágány átépítésére keresett kivitelezőket a MÁV egyik leányvállalata nyáron. Ugyan az állami tulajdonú cégnek nem kellett közbeszerzést kiírnia, egy hozzáértő olvasónk már a felhívásból megállapította, hogy olyan feltételeket határoztak meg, amelyekkel eléggé leszűkítették a jelentkezők körét. A felhívásra végül 3 cég jelentkezett, és Mészárosék vállalkozása lett a nyertes. A MÁV szerint ez a beruházás már része a Lázár János által meghirdetett 5 pontos akciótervnek."Szeptemberben megkezdődött a Miskolc és Mezőkeresztes-Mezőnyárád állomás közötti vasúti pálya felújítása. A mintegy 27 kilométernyi teljes szakaszon két ütemben, éjjel-nappal dolgoznak a szakemberek és a munkagépek, berendezések" - jelentette be a MÁV a napokban. Hozzátették, bár a beruházás még teljes egészében a MÁV saját forrásaiból valósul meg, "tartalmi értelemben már része az Építési és Közlekedési Minisztérium által meghirdetett 5 pontos akcióterv infrastruktúra-felújítási fejezetének."A közlemény szerint az elkövetkező hetekben Miskolc-Rendező pályaudvar és Nyékládháza, valamint Nyékládháza és Emőd között újítják fel a bal vágányt, miután a Nyékládháza és Miskolc közötti szakaszra tervezett munkálatok jelentős hányadával már végeztek. Azt, hogy ki a kivitelező, a MÁV nem említette.Megírták ugyanakkor, hogy a hatalmas munkában részt vett egy "210 tonnás - Európában is ritkaságnak számító - korszerű SMD felépítménycserélő óriás géplánc", amellyel 9 nap alatt cserélte a kivitelező az ún. felépítményt, azaz a síneket és a vasbetonaljakat. Aki jártas a szakmában (vagy nagyon figyelmesen olvas híreket), már ebből az egy mondatból is kitalálhatja, hogy mely cég lehet a kivitelező.Ebből a gépből ugyanis csak néhány darab van Európában, és ebből egy a Mészáros Lőrinc féle V-Híd Zrt. tulajdonában áll.Az állami vasúttársaság honlapjára feltöltött szerződések listájában pedig valóban az szerepel, hogy érintett vonalon a V-Híd Zrt. végzi a felújítást.A céggel 13,4 milliárdos megállapodást kötöttek a 80-as vasútvonal felújítási munkálataira a megjelölt szakaszokon. A kivitelezés teljes költsége mintegy 18 milliárd forint, amit a MÁV saját forrásból fedez.Aki esetleg keresné a kivitelezéssel kapcsolatos közbeszerzési eljárás részleteit, ne tegye. Az ugyanis nem volt.Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a MÁV leányvállalata, a MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. a saját álláspontja szerint nem minősül olyan szervezetnek, amelynek kötelező lenne közbeszerzést kiírnia - annak ellenére sem, hogy (közvetetten) kizárólagos állami tulajdonban áll. Így pedig saját hatáskörben döntheti el, hogy egy adott beszerzést közbeszerzésként bonyolít le vagy pedig egyszerű ajánlatkéréssel, mint bármelyik magáncég.A MÁV FKG ebben az esetben is úgy döntött, hogy nem ír ki tendert a sokmilliárdos munkára, csak árajánlatokat kér be az érdeklődő társaságoktól.Megkeresésünkre a MÁV elmondta, hogy a felhívásra végül 3 cég jelentkezett: a Swietelsky Vasúttechnika Kft., a Strabag Vasútépítő Kft. és a V-Híd Zrt. Utóbbi lett a befutó.A jelentkezésnek egyébként többek között feltétele volt, hogy a pályázó rendelkezzen legalább 20 km (egy szerződésből származó) MÁV-hálózaton, vasúti forgalom fenntartása mellett kétvágányú vasúti pályán végzett tevékenységről szóló referenciával, és legalább 1 db vágányépítő géplánccal (mely együtemű vágány átépítésére alkalmas), illetve legalább 20 db vasúti aljszállító kocsival.A nyertes V-Híd Zrt.- amely tíz éve még nem is létezett - 2023-ban 168,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított, és közel 51 milliárdos adózott eredményt ért el. A profitot egy az egyben ki is vette a cég tulajdonosa, Mészáros Lőrinc.A felcsúti milliárdos kezében lévő vállalat szinte teljesen állami és uniós megrendelésekből él. A V-Híd nyerte többek között a Déli Körvasút megépítését nettó 338 milliárd forintért, kapott egy nettó 127 milliárd forintos megbízást (a Strabaggal közösen) a Békéscsaba és Lőkösháza közötti vasúti szakaszra felújítására is, de szintén vele kötött szerződést a MÁV pályaépítési munkákra a Rákosrendező állomáson 715 millió forintért.800 milliárdos vasútfejlesztés - részben hitelbőlMészáros Lőrinc vasútépítő cégének várhatóan a jövőben is lesznek hasonló megbízásai. Lázár János építési és közlekedési miniszter ugyanis nemrég a Facebookon jelentette be, hogy megkezdődhet az augusztusban meghirdetett 5 pontos közlekedési akcióterv egyik legfontosabb elemének, a vasútipálya-felújításoknak a megvalósítása."A 800 milliárd forintos infrastruktúrafejlesztési program egyik felét Magyarország kormánya biztosítja,a másik felét pedig az Európai Beruházási Bank (EIB) hiteléből finanszírozzák majd.Ez szerves része annak az 1200 milliárdos, 10 éves vasútfejlesztési csomagnak, amely a magyar kötöttpályás közlekedés komplex megújítását célozza" - tette hozzá Lázár. A miniszter ígérete szerint az első ütemben közel félezer kilométernyi vasúti pályát újítanak meg: 119 kilométeren felszámolják a lassújeleket, 490 kilométernyi pályát pedig "a legkorszerűbb, központi forgalomirányítás alá helyezik".Lázár szerint a nemzeti forrás rendelkezésre áll, így amint megérkezik a pozitív válasz az EIB-ből, azonnal hozzákezdenek a munkákhoz.Katus Eszter

Vasútfelújítási program: Mészáros Lőrincék már kaptak is egy 13 milliárdos megbízást

Bár a 80-as vasútvonalon dolgozó kivitelezőt nevét nem közölték, a szerződéslistában szerepel a felcsúti milliárdos tulajdonában lévő V-Híd neve.

https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/10/03/vasutfelujitasi-program-meszaros-lorincek-mar-kaptak-is-egy-13-milliardos-megbizast

2024-10-03 07:40:01

atlatszo.hu

Tegnap megírtuk, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) milyen megállapításokat tett egy 2021-es vizsgálat után, amit a Diákhitel Központban folytatott le. Cikkünk megjelenését követően hirtelen beszédesek lettek az eddig hallgatag állami szervek: először a KEHI, majd a Magyar Fejlesztési Bank adott ki közleményt. Előbbi azt állítja, nyomozás folyik a DHK-nál, utóbb szerint pedig a KEHI-jelentés miatt nem hosszabbítottak szerződést annak idején Magyar Péterrel. Ezzel viszont saját korábbi közleményüknek mondanak ellent. Tegnapi cikkünkben ismertettük a tartalmát, most a visszajelzések fényében közzétesszük a teljes dokumentumot is.Előzmények: amikor év elején Magyar Péter szakított a NER-rel, azt mondta, azért távozott a Diákhitel Központ (DHK) éléről, mert túlárazott, rossz minőségű megbízásokat írattattak vele alá a NER-es Balásy Gyula cégeivel, és hogy a kormány akkoriban - megfélemlítésként - ráküldte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (KEHI).Mivel a kommunikációs megbízások túlárazásának gyanúja már korábban is felmerült a Balásy-cégek kapcsán, az Átlátszó kikérte a DHK kommunikációs szerződéseinek árlistáit (az adatper jelenleg is folyamatban van másodfokon). Hadházy Ákos független parlamenti képviselő pedig a cég kisebb, közbeszerzési hatérérték alatti szerződéseibe nézett bele. Az általa megtekintett megbízások egy részét problematikusnak találta, és ezt most (a Magyar által emlegetett) KEHI-vizsgálatot lezáró jelentés is megerősítette.A dokumentum lapunk birtokába került, annak tartalmát szerdán ismertettük. A cikkben leírtuk, hogy a KEHI szakmai észrevételeket tett az állami cég gazdálkodására és az egész működésére vonatkozóan. Emellett pedig a DHK által kötött egyes szerződésekkel kapcsolatos problémákról is beszámolt.Mint írták, bár a menedzsment elköltött közel félmilliárd forintot hirdetésekre, reklámokra és tanácsadásra, a megrendelt kutatások, elemzések és tanulmányok díjazása több esetben nem állt arányban az ellenszolgáltatással. De olyan is előfordult, hogy triviális, az interneten számos helyen ingyenesen elérhető megállapításokra jutottak, illetve olyan cégeket kértek fel ajánlattételre, amelyek teljesítési képessége eleve kétséges volt.Jogászokkal történt egyeztetés után most közzéteszük a teljes jelentést:Diákhitel Központ Zrt - KEHI 2021 by atlatszo on ScribdMivel a dokumentum elég súlyos megállapításokat tartalmaz, érdeklődtünk a KEHI-nél, hogy milyen lépéseket tettek a vizsgálat után - erre vonatkozóan ugyanis nincs információ a jelentésben. Megkérdeztük azt is, sor került-e további vizsgálatokra, és hogy történt-e felelősségre vonás. Ha igen, kivel szemben, és milyen módon. Ha nem történt semmi, miért nem? Továbbá kértük, hogy küldjék el számunka a KEHI 2021-es évre vonatkozó ellenőrzési tervét is, hogy kiderüljön: előre tervezett, vagy rendkívüli ellenőrzés eredménye volt a vizsgálat.A KEHI csak "véleményt" mondott, mégis nyomozás folyikA KEHI megkeresésünkre eddig nem válaszolt, ám a szerdai nap folyamán kiadott egy közleményt, amely szerint az erről szóló kormányrendelet alapján tanácsadói tevékenységet folytattak a Diákhitel Központ Zrt. működése és gazdálkodása tárgyában. "A tanácsadó tevékenység eredményeként a hivatal - összhangban a vonatkozó kormányrendelet előírásaival - véleményt készített és a tanácsadói tevékenységet lezárta."Azt is közölték, hogy ügyben ellenőrzési jelentés a vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően nem készült, a hivatal a "vélemény" elkészítésével a jogszabályi kötelezettségeinek eleget tett. Vagyis, ahogy azt lapunk is megírta,a KEHI látszólag semmilyen lépést nem tett a gyanús beszerzési eljárások tisztázására.A Hivatal azonban azt is tudatta, hogy "a Diákhitel Központ Zrt. gazdálkodásával kapcsolatban jelenleg nyomozás van folyamatban, melyben a tanácsadó tevékenységről készült vélemény és a kapcsolódó szerződések a nyomozó hatóság rendelkezésére állnak."További részleteket viszont nem árultak el. Nagy valószínűséggel azonban arra az eljárásra utalt a Hivatal, ami Tényi István volt fideszes politikus feljelentése nyomán indult még februárban. Tényi Magyar Péter első, Partizánnak adott interjúja után fordult a hatóságokhoz az abban elhangzottak miatt.A jelentésre mutogat az MFBA KEHI közlemény után a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is életjelet adott, és szintén a tegnapi nap folyamán közölte, hogy "a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálata után nem hosszabbította meg Magyar Péter vezérigazgatói megbízatását a Diákhitel Zrt.-nél.Azt írták, "a KEHI 2021 során folytatott átfogó vizsgálatot a Diákhitel Zrt.-ben, amely érintette a beszerzésekkel és szerződésekkel kapcsolatos gyakorlatot is. A Magyar Fejlesztési Bank ezt követően 2022-ben nem hosszabbította meg Magyar Péter vezérigazgatói megbízatását."Csakhogy ezt a kijelentés teljesen ellentmond az MFB korábbi, saját közleményének.Az akkori hírek szerint ugyanis "a Magyar Fejlesztési Bank csoporthoz tartozó Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója, Magyar Péter saját kezdeményezésére, közös megegyezéssel távozik a cég éléről."Sőt, az MFB még azt is hangsúlyozta közleményében, hogy "a távozó vezérigazgató rendkívül sikeres időszakot zárt le. Magyar Péter a társaságot 2018 óta vezette, irányítása alatt vezették be a jelenlegi legnépszerűbb terméket, a szabad felhasználású Diákhitel Pluszt, illetve tavaly májustól elérhetővé vált a szak- és felnőttképzési hitel is."A KEHI-jelentést egyébként 2021 augusztusában zárták le, Magyar pedig még további fél évig a DHK vezérigazgatója volt.Nyitókép: A KEHI-jelentés első oldala.

Önök kérték: teljes egészében közzétesszük a Diákhitel Központról szóló KEHI-jelentést

Tegnapi cikkünkben ismertettük a tartalmát, most a visszajelzések fényében közzétesszük a teljes dokumentumot is.

https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/10/03/onok-kertek-teljes-egeszeben-kozzetesszuk-a-diakhitel-kozpontrol-szolo-kehi-jelentest

2024-10-03 09:53:12

atlatszo.hu

A legfőbb ügyész ezúttal is feljelentésként értékelte Vadai Ágnes (DK) kérdését, amelyet elbírálásra a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodához továbbított. Az ellenzéki politikus azt követően fordult Polt Péterhez, hogy a Direkt36 arról írt, hogy a miniszterelnök politikai igazgatójához, Orbán Balázshoz köthető Mathias Corvinus Collegium (MCC) a magyar felsőoktatási viszonyokhoz képest kiugró fizetést ad egyes oktatóknak, így Koltay Andrásnak a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnökének.Vadai Ágnes felidézte, hogy a médiahatóság mellett ő vezeti az MCC Szólásszabadság Műhelyét is. A Direkt36 birtokába jutott tavalyi bérezési adatokkal kapcsolatos dokumentumok alapján a szervezeti egység éves bérköltsége - adókkal, járulékokkal - 12 millió forint volt, miközben Koltay András volt a szervezet egyetlen munkatársa, félállásban. Az iratok szerint heti 20 órás dolgozóként volt nyilvántartva. Az oknyomozó portál birtokába került belső nyilvántartás alapján ugyanakkor vezetőként nem lehetett sok dolga, 2023-ban a műhelynek más munkatársa, de még úgynevezett műhelytagja sem volt, vagyis korábbi MCC-s hallgató sem végzett kutatásokat. Bár a műhely eredményeinek felsorolásában szerepel, hogy volt több publikációjuk, konferenciájuk, két kurzusuk, ezekről részleteket nem közöltek.A beszámolóban szerepelt, hogy Koltay András előadó volt harminckét rendezvényen. Ezek közül kettőt szervezett az MCC, így nem világos, a többin milyen minőségben vett-e részt. Az iratokon kívül több kollégiumi forrás - akik ugyanabban az épületben dolgoznak, ahol a műhely is működik - is azt mondta, nem tudnak semmilyen jelentős oktatási tevékenységet kötni Koltayhoz és az általa vezetett műhelyhez.Többen - köztük diákok is - a portáltól értesültek arról, hogy Koltaynak köze van az MCC-hez, mert az elmúlt évben egyszer sem látták az intézményben. A Direkt36 kereste a médiahatóság elnökét, rákérdeztek arra, miként oldotta meg ezt a munkamennyiséget az NMHH-s főállása és egyéb elfoglaltságai mellett, de nem reagált, így azt sem árulta el, pontosan mekkora nettó összeget kap MCC-s munkájáért.

Rendőrség vizsgálja Koltay András MCC-s másodállását

Polt Pétert a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium kifizetéseiről kérdezték.

https://24.hu/belfold/2024/10/03/rendorseg-vizsgalja-koltay-andras-mcc-s-masodallasat/

2024-10-03 12:45:40

24.hu

Több mint hét hónappal ezelőtt, idén márciusban mutatott be az RTL rejtett kamerás felvételeket arról, hogy K. Endre arra akarta rávenni a bicskei gyermekotthon egyik molesztált áldozatát, hogy mondja róla azt, hogy ártatlan. Mint írták, a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának bűnsegédje először hatezer forintot és egy doboz cigit adott a fiatalembernek és édesanyjának, sőt, be is vásárolt nekik. A szerfüggő, akkor is tudatmódosító hatása alatt álló fiú belement, hogy videóra mondja, amit K. Endre kért tőle, összesen három felvétel is készült, amelyek K. ártatlanságáról szóltak. Aztán később ismét találkoztak, ezt a találkozót rögzítette már a Házon kívül stábja rejtett kamera segítségével. Ekkor K. Endre az ügyvédjére hivatkozva arról beszélt, lehet, hogy szükség lenne egy új videóra is, a fiú viszont azt kérte, a korábbiakat is inkább törölje ki, "mert nem akarok hamis tanúzást". Az ügyben később a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozást indított.Nemrég Komjáthi Imre, az MSZP frissen újraválasztott elnöke tett fel írásban kérdéseket Polt Péter legfőbb ügyésznek:• Milyen bűncselekmény gyanúja merült fel K. Endre esetével összefüggésben?• Milyen nyomozati eljárásokat folytattak le eddig a történtek kapcsán?• Sor került-e már K. Endre gyanúsítottként történő kihallgatására?• Lezárult-e már a nyomozás?• Mikor léphet tárgyalási szakaszba az ügy?Polt Péter annyit reagált, hogy a kérdéssel érintett ügyben a BRFK büntetőügyben hamis tanúzásra felhívás bűntette miatt folytat nyomozást, amelynek során gyanúsítotti kihallgatásra még nem került sor. A felderítési szakban lévő nyomozásra vonatkozó adatok tekintetében további tájékoztatás a nyomozó hatóság irányítását ellátó személy jogkörébe tartozik.A kegyelmi ügy itthon nagyon régen látott politikai hullámokat generált: miután kiderült, hogy K. Endre kegyelmet kaphatott, megbukott Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter is. A kegyelem mellett kiálló Balog Zoltánnak pedig le kellett mondania a református egyház élén betöltött vezető szerepéről, igaz, püspöki címét megtartotta.

Hét hónap telt el, de még mindig nem hallgatták ki gyanúsítottként K. Endrét

A kegyelmi ügy főszereplője hamis tanúzásra próbált rábírni egy fiatalembert, ezt pedig az RTL titokban rögzítette. Még sincs gyanúsított az ügyben.

https://hang.hu/belfold/het-honap-telt-el-de-meg-mindig-nem-hallgattak-ki-k-endret-168734

2024-10-21 14:36:00

Magyar Hang

Volt feleségétől kér tanácsot Budafok-Tétény Fideszes polgármestere, Karsay Ferenc - mindezt havonta 1,1 millió forintért. Krieger Krisztina nem csak polgármesteri tanácsadó, hanem a Fidesz színeiben önkormányzati képviselő is a XXII. kerületben. A két pozícióval összesen havonta bruttó 2,1 millió forintot visz haza. A Híradó arról kérdezte Krieger Krisztinát, hogy etikusnak tartja -e, hogy két helyről is felveszi fizetést, de válasz helyett letette a telefont.

Feleségének fizetett tanácsadásért a Fideszes polgármester

Volt feleségétől kér tanácsot Budafok-Tétény Fideszes polgármestere, Karsay Ferenc - mindezt havonta 1,1 millió forintért. Krieger Krisztina nem csak polgármesteri tanácsadó, hanem a Fidesz színeiben önkormányzati képviselő is a XXII. kerületben. A két pozícióval összesen havonta bruttó 2,1 millió forintot visz haza. A Híradó arról kérdezte Krieger Krisztinát, hogy etikusnak tartja -e, hogy két helyről is felveszi fizetést, de válasz helyett letette a telefont.

https://rtl.hu/hirado/2024/10/22/feleseg-tanacsadas-fideszes-polgarmester

2024-10-22 10:06:00

Rtl.hu

Tovább drágult a Szárhegy és Várhegy között felhúzott, és a nyáron már át is adott Nemzeti Összetartozás Hídja, ezért szerződést is módosítottak a felek október 10-én.Az alapszerződés szerint a beruházás nettó 4 098 689 700 forint volt, ám időközben nettó 473 903 505 forint költségtöbblet keletkezett, ami miatt a végösszeg immár nettó 4 572 593 205 forintra rúg.Ezért vállalkozó - a Graboplan Industrie Kft. - még egy (rész)számlát nyújthat be a megrendelőnek.A költségek megemelkedését a közbeszerzési dokumentációban azzal indokolták, hogy 2022. február 24-én kitört az orosz-ukrán háború, amely nemzetközi szankciókkal együtt váratlan inflációt, üzemanyag-, építőanyag- és alapanyag-áremelkedést okozott. Ezek a körülmények a vállalkozó ellenőrzésén kívül esnek, és a rendes üzleti kockázatát jelentősen meghaladják.Ezért az Építési és Közlekedési Minisztérium által felkért KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. szakvéleménye a rendes üzleti kockázaton felüli költségnövekedést helyben hagyta, és az eredeti szerződéses ellenértékhez képest azt 11,6 százalékos mértékben határozta meg.Az elmúlt években egyébként több hasonló híd is épült Európa-szerte. Németország 665 méteres hídja 1,7 milliárd forintba, a portugálok 516 méteres hídja 900 millió forintba, a csehek 696 méteres hídja 3 milliárd forintba, a svájciak 494 méteres hídja pedig 300 millió forintba került átszámolva.Azaz kijelenthető, hogy Magyarország 700 méteres hosszú kötélhídja ismét többet került mindenki másnál - nem is kicsivel.A kötélhíd két hegytető, a Szárhegy és a Várhegy között biztosít gyalogos összeköttetést. A Nemzeti Összetartozás Hídját június 4-én zártkörű átadóünnepségen avatták fel, ahol nem mindenki vehetett részt. A legtöbb helyi csak másnap próbálhatta ki a világrekord hosszúságúnak szánt létesítményt. Június 5-én, a megnyitót követő napon lakcímkártya felmutatása ellenében az ott lakók ingyenesen igénybe vehették, azóta pedig a sátoraljaújhelyi, illetve sárospataki lakosok 20 százalék kedvezményt kapnak a jegyárakból, amit a lakcímkártya felmutatásával érvényesíthetnek.Mindenki másnak a jegy 5 ezer forintba kerül. Annyi, mint egy olcsóbb wellnessfürdőbe a napijegy.A Zempléni Kalandpark júniusi bejegyzése alá többen azt írták: "Akkor mi nem fogunk átmenni 15 ezer forintért hárman." Más ezt tette hozzá: "A legjobb az egészben, hogy a mi pénzünkből építik meg és ráadásul még fizetni kell érte."A kötélhidat egyébként megnézte egy műszaki ellenőr is, aki videóban osztotta meg kétségeit az építéssel kapcsolatban:

Tovább drágult, már az egeket verdesi a Nemzeti Összetartozás Hídjának költsége

Félmilliárd forinttal drágult a világ leghosszabb hídjaként aposztrofált sátoraljaújhelyi Nemzeti Összetartozás Hídja. Így már 4,57 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.

https://mfor.hu/cikkek/makro/nemzeti-osszetartozas-hidja-ara-dragult.html

2024-10-22 10:10:00

mfor.hu

Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, már 10 milliárdot kaszált Schmidt Mária cége azon állami bérleti szerződésen, amely értelmében az Agrárminisztérium a vállalat birtokában lévő exkluzív irodaházban működik, és amelyet újabb négy évvel hosszabbított meg a tárca."Ki ne szeretne bérlőnek egy minisztériumot, ami ezek szerint hosszabbít, ha azt mondják neki, hogy felemelik a bérleti, üzemeltetési díjat laza 30 millióval, akkor azt mondja rá, hogy oké. Mivel a [minisztérium] saját székháza felújítása miatt van szükség erre a bérelt irodaházra, és ha megnézzük, hogy a felújítások hogy haladnak, azt gondolom, még jó sokáig lesz ilyen nagyon jó kis bérlője Schmidt Máriáéknak" - mondta a Reggeli gyors keddi adásában egykori Gergely Zsófia volt kollégánk, a HVG munkatársa.Hozzátette, a tárca épületének felújítására - amelyről egyébként az Országgyűlés 2011 nyarán döntött a Kossuth tér átépítéséről, valamint az Országház tágabb környezetének megújításáról szóló Steindl Imre Program néven - a hatályos jogszabályok értelmében nem kell közbeszerzést kiírni, elegendő viszonylag szűk körben tendereztetni. "Nem mintha azt nem tudnák megoldani, hogy látszatindulókkal játsszák el a versenyt."Gergely felhívta a figyelmet arra is, hogy Schmidt még kormánybiztos volt, amikor az Orbán-kormány egyik ingatlanjába beköltöztette a saját minisztériumát. Így még inkább érdekes a kérdés, hogy nem lehetett volna a minisztériumot egy kevésbé frekventált, nem Budapest felkapott területén, a Vígadó mellett álló irodát bérelni."Elképesztő mennyiségű pénzről van szó, bruttó több mint 180 millió forint egy hónapban. Ahhoz képest, hogy a egész nyáron a kórházak klímáival foglalkoztunk, azért mert ragaszkodnak a belvároshoz, ennyi pénzt eltapsolnak" - mondta, hozzátéve, hogy a bérleti díj mellett a Kossuth téri épület felújítása is ott van költségként.Azzal kapcsolatban, hogy a bérleti szerződések inflációkövetők, olyan fizetési ütemezések szerepelnek bennük, amelyek a bérbeadónak kedveznek, megjegyezte, nem tartja túlzásnak a témában írt cikke címét: A legjobb bérlő az Orbán-kormány. "A mi pénzünkből, közpénzből fizet, mint a katonatiszt, és minden feltétel olyan, mintha a másik félre lenne szabva."Azt is megjegyezte, meglehetősen furcsának tartja, hogy Ungár Péter jelenlétét a vállalatban. "Mindenki tudja, hogy Schmidt Máriának a családi cégében [BIF Nyrt.] Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő és társelnök benne van. Mondjuk ő évekkel ezelőtt vagyonát egy vagyonkezelőre bízta." Azonban Gergely nehezen tudja vitatni egy korábbi LMP-s politikus állítását, aki nyíltan oligarchának nevezte Ungárt.A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

"Még jó sokáig lesz ilyen jó kis bérlője Schmidt Máriáéknak"

Míg a kórházakban nincs pénz klímára, a kormánynak nem jelent gondot több mint 180 millió forintot kifizetni arra, hogy a tárca a belvárosban béreljen irodaházat – véli Gergely Zsófia volt kollégánk, a HVG munkatársa.

https://www.klubradio.hu/adasok/meg-jo-sokaig-lesz-ilyen-jo-kis-berloje-schmidt-mariaeknak-147670

2024-10-22 11:16:00

Klubrádió online

Noha kilenc éven át nyomoztak Gattyán György és társai ellen egy 19,4 milliárd forintos adócsalási ügyben, 2021-ben mégis olyan indokokra hivatkozva szüntették meg az eljárást, amelyek már évekkel korábban ismertek voltak, de az ügyészség akkor még rendre lesöpörte azokat - derül ki az ügy egyes irataiból.A Gattyánék elleni nyomozás részletei után azután kezdtünk el kutakodni, hogy nyáron a NAV egyikegykori bűnügyi hírszerzője, Tiszolczi Lajosa Partizánnak adott egy interjút, amelyben azt állította:a magyar politika legmagasabb szintjéről sikálhatták el2021-ben Gattyán György milliárdos vállalkozó adócsalási ügyét.A Partizán-interjú nemcsak azért számított szenzációnak, mert Tiszolczi arccal-névvel beleállt, hanemGattyán György személye miatt is. Gattyán régóta az egyik leggazdagabb magyar, első és eddigi legnagyobb üzleti sikerét a LiveJasmin (ma Jasmin) szexkamerás oldal hozta meg, amelyen keresztül a felhasználók valós időben kukkolhatnak. De Gattyán nevéhez kötődik a Megoldás Mozgalom (Memo) nevű párt is, amely éppena 2022-es választás idején szállt be a politikába. A Memo az idei választásokon is elindult, és bár helyi szinten néhol ért el értékelhető eredményeket,az EP-választáson utolsó lett, a párt elnökele is mondott.A nyári partizános interjú megjelenése után a Központi Nyomozó Főügyészség (KnyF)visszautasította Tiszolczi állításait, és közölte: a volt pénzügyőr állításaival ellentétben a Gattyánék elleni nyomozást nem politikai utasítás alapján szüntette meg a NAV nyomozó szerve, hanem - az Európai Unió Bíróságának (EuB) ítéletét is alapul véve - a portugál jogsegély révén beszerzett bizonyítékok alapján. A KnyF mindehhez akkor azt is hozzátette, hogy Tiszolczi sosem volt a Gattyán-ügy nyomozója, amit viszont a volt pénzügyőr nem is állított, hiszen ő bűnügyi hírszerzőként volt érintett - erről, valamint a bűnügyi hírszerző és a nyomozó munkája közötti különbségrőlrészletesebben itt írtunk.Noha a partizános interjú után kiadott ügyészségi közlemény nem tért ki rá, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Gattyánék ügyében még 2012-ben indult eljárás.Ez azt jelenti, hogy amikor 2021 szeptemberében megszüntették a nyomozást, akkor egy kilenc éven át húzódó eljárásnak lett hirtelen vége.A kilenc évig tartó nyomozás egyik utolsó fázisa 2021 augusztusa volt, amikor a költségvetési csalás gyanúja miatt indított eljárást összevonták egy másik bűnügyi eljárással, ami hűtlen kezelés gyanúja miatt folyt ugyancsak Gattyánék ellen. Egy hónappal később viszont mindkét eljárást megszüntették.De vajon milyen folyamatok vezettek el az eljárás megszüntetéséig? Volt-e olyan, 2021 őszén újonnan keletkezett információ, ami indokolta volna, hogy a nyomozást egyik napról a másikra megszüntesse a NAV? Ebben a cikkben ennek járunk utána.Arról, hogy miért is nyomoztak Gattyánék ellen,ebben a cikkben részletesen írtunk. Azonban az időközben birtokunkba került nyomozást megszüntető határozat alapján érdemes összefoglalni, miről is volt szó.A NAV 2012 május elején kezdett el nyomozni költségvetési csalás gyanúja miatt a Gattyán érdekeltségébe tartozó WebMindLicenses Kft. (WML) 2009-2011. évre vonatkozó társasági adó fizetési kötelezettségével kapcsolatban.A nyomozók úgy vélték, hogy a WML 2009 nyarán színlelt licenszszerződést kötött a portugál Lalib Lda nevű céggel. A szerződés értelmében a Lalib megkapta a WML által birtokolt interaktív internetes kommunikációs rendszer használatának és kizárólagos hasznosításának az engedélyét. Csakhogy a nyomozók szerint a licenszszerződésben foglaltak ellenére a WML 2009 és 2012 között ténylegesen nem adta át a rendszer hasznosítási jogát a Lalib Lda-nak, hanem a Docler cégcsoport magyarországi székhelyű cégeivel (köztük a WML-lel) végeztette annak működtetését és hasznosítását.És hogy mi volt a színlelt szerződés célja? A nyomozók szerint az, hogy a WML kikerülje az adófizetést. Azaz a nyomozók szerint ezzel Gattyánék jelentős vagyoni hátrányt okoztak a magyar költségvetésnek.Az "interaktív internetes kommunikációs rendszer" alatt azt a 2001-ben bejegyzett, www.livejasmin.com domain név alatt működő oldalt értették, ami a világ leglátogatottabb szexuális tartalmat kínáló weboldalt jelentette, és amiből Gattyán György milliárdossá vált.Arról, hogy a WML és a Lalib között színlelt szerződés van, a NAV nyomozói leplezett eszközök bevetésével szereztek információt. Ilyen leplezett eszköznek számít például a telefonlehallgatás. Tehát a nyomozás azután indult csak el, hogy a nyomozók a leplezett eszközökkel beszerzett információk alapján biztosak voltak a gyanúban.A védelem az eljárás alatt végig tagadta, hogy színlelt szerződést kötöttek volna. Gattyánék azzal érveltek, hogy a WML-nek és a Lalibnak joga volt a nyomozók által színleltnek vélt szervezeti struktúra létrehozásához és működtetéséhez, ami után az adót Portugáliában meg is fizették. Szerintük ez a struktúra nem az adóelőny megszerzése miatt jött létre, hanem a kényszer szülte, mivel nem volt megfelelő pénzügyi szolgáltató Magyarországon.A nyomozók ezzel szemben úgy vélték, hogy valójában Gattyán György dönt a vállalatnál a fontosabb kérdésekben, és az ő cégei dolgoznak alvállalkozóként is a Lalibnak, a portugál társaság közbeiktatása pedig csak a kedvezőbb adózás miatt szükséges.A nyomozás eszerint haladt is, úgy tűnt, nincs, ami megállítsa. Nézzük csak, milyen lépéseket tettek a hatóságok:A bíróság 2013 január végén - 3 milliárd forint értékben - zár alá helyezte a WebMindLicenses Kft. ingatlanjait. Ekkor a NAV Bűnügyi Főigazgatósága alá tartozó Központi Nyomozó Főosztály már különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozott ismeretlen tettes ellen.2014 tavaszán ugyancsak a WML-t érintően, de már áfafizetéssel kapcsolatban is eljárás indult, a két költségvetési csalás gyanúja miatt indított eljárást aztán egy ügyben egyesítették.Emellett zajlott egy adóigazgatási eljárás is, amiben a WML-t elmarasztalták.Persze Gattyán ügyvédei sem ültek tétlenül.A WML megtámadta az adóigazgatás elmarasztaló határozatát, ezért 2014-ben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra került az ügy. A magyar bíróság az Európai Unió Bíróságához (EuB) fordult. Az EuB 2015. decemberében hozott ítéletet, ami Gattyán cége számára egyébként kedvező volt.Egy évvel később a munkaügyi bíróság is az EuB ítéletével egyező határozatot hozott, amikor új eljárás lefolytatására utasította az adóigazgatást.Bár az adóigazgatás ezt a döntést megtámadta a Kúrián, de 2017-ben a Kúria is új eljárás lefolytatására kötelezte őket.2016 decemberében a WML azt szerette volna elérni, hogy a 2013-ban zár alá vett ingatlanjaik felszabaduljanak a zár alól. Ennek érdekében ők is az időközben már ismerté vált EuB ítéletére támaszkodtak, mondván, hogy az európai bíróság is kimondta: kizárólag annak kihasználása, hogy az egyik tagállamban alacsonyabb általános hozzáadottértékadó-mérték alkalmazására nyílik lehetőség, mint a másik tagállamban, nem tekinthető olyan adóelőnynek, amely ellentétes az irányelvi célkitűzéssel.A cég emellett a munkaügyi bíróság 2016 júliusában meghozott ítéletére is hivatkozott. Ebben a munkaügyi bíróság kimondta: nem jogszabálysértő, ha az adózó olyan szerződést köt, amely révén adójogilag kedvezőbb helyzetbe kerül.Tehát Gattyán cégének védői már 2016 decemberében azt hangoztatták, hogy a WML tevékenysége jogszerű volt, nem akartak adót csalni, és szó sincs vagyonkimentésről.Ám hiába hivatkoztak Gattyánék az EuB ítéletére, a Fővárosi Főügyészség fenntartotta a vagyonzárat.A Munkaügyi Bíróság ítélete sem hatotta meg az ügyészeket. Azzal érveltek, hogy a munkaügyi bíróság nem azt mondta ki, hogy a cég jogszerűen járt el, mindössze annyi történt, hogy az ítélet nyomán új adóigazgatási eljárás indult, ami ekkor (2016 végén) még folyamatban volt.A Telex birtokába került egyik, 2017 elején íródott indítványában a főügyészségi ügyész külön kiemelte: annak eldöntésére, hogy a cég követett-e el bűncselekményt, a bíróságot, az ügyészt, de a nyomozó hatóságot sem köti egy másik eljárásban hozott határozat.Ugyanebben a dokumentumban írta le az ügyész azt is, hogy bár még ellenőrzik, a cég tényleg hazaköltözik-e, de csak abból a tényből, hogy 200 vagy annál több alkalmazott már hazatért, szerintük nem következik az, hogy a társaság ne akarná a vagyont kimenekíteni.A védelem ezután még próbálta menteni a menthetőt, fellebbezett, de hiába: a Fővárosi Törvényszék az ügyészség érvelésének adott igazat. Maradt a vagyonzár és folytatódott a nyomozás is.Sőt, 2019-ben a megismételt eljárásban új adóigazgatási határozat született. Ebben ismét elmarasztalták Gattyán cégét. És ugyan még ebben az évben feloldották a vagyon zárolását, de egy évre rá újra elrendelték azt.A NAV egyébként 2019 decemberében gyanúsította meg Gattyán Györgyöt, és akkor is úgy tűnt, semmi nem állítja meg a nyomozókat. Olyannyira, hogy 2021 júniusáig újabb embereket gyanúsítottak meg.Igaz, ekkor már folyt egy másik büntetőeljárás is Gattyánék ellen. Ez az eljárás még 2015 tavaszán kezdődött hűtlen kezelés gyanúja miatt. Ennek az ügynek a lényege röviden az volt, hogy 2010 és 2014 között az il Bacio Kft. által üzemeltetettegykori budapesti luxusáruházárukészletét a többségi tulajdonos, azaz Gattyán utasításai alapján az ügyvezetők alacsony áron értékesítették, valamint a cég nevében a Docler cégcsoporton belül tartozásokat vállaltak el, ezek fedezetéül kölcsönöket vettek fel - mindezt a taggyűlés hozzájárulása nélkül.2021 augusztusában a hűtlen kezelés és a költségvetési csalás gyanúja miatt indított két eljárást egyesítették. Ehhez azonban az is kellett, hogy a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészségtől a költségvetési csalási ügy átkerüljön a fővárosi főügyészségre. Gattyánon kívül ekkor már négy gyanúsítottja volt az ügynek.És miután az ügyeket augusztusban egyesítették, váratlan fordulat történt: szeptemberben megszüntették a nyomozást.Az ügyek egyesítése azért is érdekes, mert a hivatalos protokoll ilyenkor az, hogy mindig a korábbi ügybe egyesítik a későbbit. Ebben az esetben viszont a 2012-es, 19,4 milliárdos adócsalásról szóló ügyet egyesítették egy 2015-ös, jóval kisebb horderejű üggyel.Miután Tiszolczi Lajos a Partizánnak interjút adott, a Központi Nyomozó Főügyészség emlékeztetett, hogy az Európai Unió Bírósága az adóigazgatási eljárással kapcsolatban kimondta: megfelel az Európai Unió jogának, ha egy gazdasági társaság azért köt másik uniós országban vállalkozása során ügyletet, mert ott kedvezőbb a hozzáadottérték-adó.Tehát a KnyF a partizános interjú megjelenése után azzal az érveléssel állt elő, amivel Gattyánék már hat évvel az eljárás megszüntetése előtt próbálkoztak, ám akkor még az ügyészség lesöpörte azt.Azt is megemlítette ekkor a KnyF, hogy a portugál igazságügyi hatóságok által teljesített jogsegély szerint az érintett cég valós vállalkozási tevékenységet folytatott Portugáliában, amely tevékenység után Portugáliában adózott, a kettős adóztatás tilalma alapján így Magyarországon nem volt áfafizetési kötelezettsége. "Ezen bizonyítékok alapján a nyomozó hatóság törvényesen csak az eljárás megszüntetéséről határozhatott" - írta akkor a KnyF.Csakhogy a Telex által megismert dokumentumok alapján ezek az indokok is már bőven 2021 augusztusa előtt a NAV rendelkezésére álltak.A portugál hatóságok ugyanis már az EuB 2015-ös döntése előtt megküldték azokat az információkat, amelyekre a NAV 2021 szeptemberében hivatkozott. A portugálok a Lalibbal kapcsolatban ráadásul csak a cég portugáliai tevékenységére vonatkozóan tudtak adatot szolgáltatni.A portugál bűnügyi jogsegély keretében kihallgatott alkalmazottak (marketing igazgató, adminisztrátor, mérlegképes könyvelő, kereskedelmi ügyintéző, informatikus) tanúvallomásaikban beszámoltak munkavégzésük körülményeiről. De a cég üzleti kapcsolatairól, pénzügyi műveletekről, bankszámlákról, számlák jóváhagyásáról, szerződéskötésekről egyöntetűen azt állították, hogy azokról kizárólag az ügyvezetőjük, Heliodoro Gouveira Rodrigues tud nyilatkozni.A magyar üzleti partnerek ügyvezetőit, vezető tisztségviselőit nem ismerték, és nem rendelkeztek információval a know-how alapját képező adatbázisokról.Amikor 2021-ben az egyik gyanúsított a gyanúsítás ellen panaszt tett, a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség ügyésze határozatában azzal utasította el azt, hogy a "nyomozás során ezidáig beszerzett személyi és okirati bizonyítékok" alapján igenis megáll a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja. Tudomásunk szerint a korábban meggyanúsított személyek panaszát is hasonló indokkal utasította el az ügyészség. Ez mindössze három hónappal volt az eljárás megszüntetése előtt.Mindezek alapján tényleg úgy tűnik, hogy a Gattyánék ellen kilenc éven át tartó nyomozás, ami összesen több mint 17 millió forintjába került az államnak, 2021 szeptemberében egyik pillanatról a másikra szűnt meg, szembemenve mindazzal, amit az addig az ügyön dolgozó nyomozók és az ügyészek gondoltak.Az üggyel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a NAV-nak és a KnyF-nek is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ha a nyomozás megszüntetésére felhozott indokok már évekkel az eljárás megszüntetése előtt ismertek voltak a hatóságok előtt, akkor miért csak 2021 őszén vették azokat figyelembe. A NAV nem válaszolt a megkeresésünkre. A KnyF közölte, hogy válaszadásra a Fővárosi Főügyészség az illetékes. A Fővárosi Főügyészség szerint viszont a NAV az illetékes. Tehát választ egyik szervtől sem kaptunk.És ha új bizonyítékok nem is merültek fel a nyomozás megszüntetése előtti hónapokban, a NAV-on belül azért történt egy és más, de ez már az ominózus Partizán-interjúból derült ki.2021 nyarán Varga Mihály pénzügyminiszter egy Facebook-posztbanjelentette be, hogy leváltja Sors László államtitkárt, a NAV elnökét. Nagyjából ugyanekkor mentették fel Vankó Lászlót, a NAV bűnügyi igazgatóját és helyettesét, Zámbó Pétert.Az pedig a Tiszolczi-interjúból derül ki, hogy a fejcserék után a NAV új vezetői egyre furcsább utasításokat adtak a bűnügyi hírszerzőnek, aki akkor már három éve leplezett eszközökkel támogatta a nyílt nyomozást. A Partizánnak nyilatkozó Tiszolczi szerint ekkor bekérték az összes korábbi jelentése eredeti példányát, majd megkérdezték, hogy van-e más, amit addig nem írt le.Tiszolczi állítja, hogy ekkor egy kiegészítő jelentésben leírt egy két forrás által megerősített értesülést: három rendkívül jó politikai kapcsolatokkal rendelkező külső személy, akik közül kettő széles körben ismert, közbenjárt az ügy megszüntetése érdekében. Tiszolczi a Partizánnak azt mondta: ha ez a három ember nem kapcsolódik be az ügybe, a NAV szerinte folytatta volna a nyomozást a Gattyán-ügyben.Főnökei a kiegészítő jelentés átadása után már csak szóban kommunikáltak Tiszolczival a Gattyán-ügyről, és egyedül arra voltak kíváncsiak, hogy honnan származnak az információi, kitől értesült a három személy szerepéről. Tiszolczit és a Gattyán-nyomozáson dolgozó, az ügyet átfogó módon ismerő többi kollégáját leszedték az ügyről.Tiszolczi szerint a Gattyán-ügy volt az egyik legnagyobb elkövetési értékű, egyben legkiterjedtebb nyomozás a NAV-nál, amelyben a Partizán információi szerint vádemelési javaslatra készültek.Nem sokkal később, hogy a nyomozást megszüntették, kiderült:Gattyán a frissen létrehozott pártjával, a Megoldás Mozgalommal (Memo) elindul a 2022-esválasztáson. Ez ellenzéki vélemények szerint a Fidesznek kedvezhetett, hiszen alkalmas lehetett az ellenzéki szavazótábor megbontására.Gattyán ekkoribanadott egy interjútFriderikusz Sándornak is. Friderikusz rákérdezett nála, hogy mit szól arra a felvetésre, hogy a regnáló kormány ügynöke lenne, aki a választás előtt gyengíteni akarja az ellenzéki szövetséget, esetleg néhány százalék elhappolásával bekavarni a 2022-es választás végeredményébe. Gattyán erre annyit mondott:"Ezzel az erővel bárkinek lehetek az ügynöke, de aki ismer engem, tudja: egy biztos, hogy a regnáló kormánnyal igazából én nem vagyok jó viszonyban."

Saját magával ment szembe a NAV, amikor egyik pillanatról a másikra megszüntették a Gattyánék elleni nyomozást

A milliárdos és társai ellen kilenc éven át tartó nyomozást 2021 őszén olyan indokokkal szüntették meg egyik napról a másikra, amelyekről már évekkel korábban tudni lehetett – derül ki az ügy irataiból.

https://telex.hu/belfold/2024/10/22/gattyan-gyorgy-nyomozas-furcsasagai

2024-10-22 00:00:00

Telex

(A legfrissebb hírek itt)A vád szerint Schadl György, a szervezet vezetőjeként befolyását latba vetve - illetve Völner Pál közbenjárását kérve - segítette a kiszemelt személyek végrehajtói pályázatának elnyerését. Így olyanok kerülhettek pozícióba, akikkel előre megegyezett arról, hogy bevételeik, illetve osztalékuk jelentős hányadát számára visszajuttatják.A vád szerint a mintegy fél tucat végrehajtótól kapott pénzek révén 970 millió forintot tehetett zsebre, amelyből 83 milliót adott több részletben Völner. Mindketten tagadják a vádakat.Schadl György elárulta, mennyiért vette a repülőgépétA Fővárosi Törvényszéken tavaly február óta zajlik a per. Ennek során többször is napirendre került, hogy az igazságügyi tárcánál kik és milyen módon befolyásolták a végrehajtói pályázatok elbírálását, kik és mikor, milyen úton értesítették a nyerteseket.Völner Pál mindvégig tagadta, hogy bármilyen ráhatása lehetett volna a pályázatok elbírálására, még ha akarta volna sem tudta volna befolyásolni a vizsgaeredményeket.A tárgyalások során igyekeztek megvilágítani, hogy milyen függőségi viszonyok mentén dőltek el a végrehajtói székek sorsa, kik voltak jelen a vizsgákon, a döntéseknél és leginkább azt, hogy volt-e bárkinek is lehetősége beleszólni a végeredményekbe.Minisztériumi dolgozók is tanúskodhatnakA védelem többször is indítványozta, hogy hallgassák meg tanúként az akkori igazságügyi minisztert, Varga Juditot, illetve elődjét Trócsányi Lászlót. A bíróság egyelőre nem döntött a kérdésben. Ugyanakkor a legutóbbi tárgyaláson kihirdette, hogy a minisztérium alkalmazottai és vezetői közül többeket is tanúként idéznek be. Ezekre a meghallgatásokra várhatóan márciusban kerül sor a bíróság előtt.

Minisztériumi dolgozókat idéznek a Schadl-Völner-per tárgyalására

Hosszú hónapokra befejeződött, s már csak a jövő év februárjában folytatódik az utóbbi idők egyik legjelentősebb korrupció bírósági tárgyalása, amelynek főszereplője Schadl György, a bírósági végrehajtói kar korábbi elnöke és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkára. A védelem többször is indítványozta, hogy hallgassák meg tanúként az akkori igazságügyi minisztert, Varga Juditot, illetve elődjét Trócsányi Lászlót. A bíróság ezeket az indítványokat elutasította.

https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/schadl-volner-ugy-tanumeghallgatas/bq8cls2

2024-10-22 14:28:20

Blikk

A vádirati tényállás szerint 2013-ban Pécs önkormányzata a buszpark cseréjét határozta el, melynek lebonyolítását saját közlekedési cégére bízta. Az egyik vádlott e cég vezetője volt. Társa - aki egy korábbi buszbeszerzés kapcsán ismerte meg a cégvezetőt - még a közbeszerzési eljárás kiírását megelőzően tudomást szerzett a buszok beszerzésére irányuló szándékról, így felvette a kapcsolatot a cégvezető vádlottal.A témában itt írtunk bővebben:Csizmadia Péter felelőssége is felmerülhet Pécs legnagyobb korrupciós ügyébenEgy buszértékesítéssel foglalkozó cég ajánlata alapján a vádlottak az eladásra szánt buszokat személyesen is megtekintették, illetve tárgyaltak az eladó céggel, majd a cégvezető vádlott a buszok beszerzési értékeként a buszok tényleges beszerzési értékét lényegesen meghaladó, 3,5 milliárd forint összegről tájékoztatta a cégtulajdonos önkormányzatot. Ennek alapján került sor 2015 februárjában a járműflotta beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás kiírására. A pályázatra egyetlen pályázó cég jelentkezett, amely a fenti, a tulajdonában nem álló buszokra tett eladási ajánlatot, és amelyet a cégvezetővel a buszok értékesítéséről korábban együtt tárgyaló vádlott képviselt. A cégvezető a pályázatot elfogadta, és a pályázó céggel szerződést kötött, annak ellenére, hogy tisztában volt azzal, hogy a buszok beszerzési értéke lényegesen alacsonyabb volt.Az önkormányzati cég a vételárat a pályázó gazdasági társaság részére kifizette. Ezt követően a pályázó cég 1,6 millió eurót átutalt a képviseletében az ügylet során eljárt vádlott bankszámlájára, aki az összeget néhány napon belül készpénzben felvette. A pályázaton nyertes cég ezt követően a vételárból tovább 550 ezer eurót utalt egy, az ügyletben ténylegesen nem szereplő személy által képviselet thaiföldi székhelyű gazdasági társaság részére. Az ügylet folytán az önkormányzati céget mintegy 600 millió forint vagyoni hátrány érte.A Baranya Vármegyei Főügyészség a cégvezetőt, társát és a pályázaton nyertes cég vezetőjét különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével, a vételár továbbutalásában közreműködő negyedik vádlottat pénzmosás bűntettével vádolta.Utóbbi vádlottat az elsőfokon eljárt törvényszék az ügyben tartott előkészítő ülésen pénzmosás bűntette miatt 2 év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, míg acégvezető vádlottal szemben az eljárást - halála okán - megszüntette. A további két vádlottat a vád alól felmentette.A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség nem találta alkalmasnak a felülbírálatra az elsőfokú ítéletet és annak hatályon kívül helyezésére, illetve új eljárásra utasításra tett indítványt. A Pécsi Ítélőtábla az elsőfokon megállapított tényállás orvosolhatatlan hibája miatt hatályon kívül helyezte a Kaposvári Törvényszék ítéletét, de az új eljárásra a Szekszárdi Törvényszéket utasította.A hatályon kívül helyezés ellen védelmi fellebbezést jelentettek be, ezért a büntetőügy a Kúrián folytatódott. A Kúria 2024. október 8. napján hozott és további fellebbezéssel már nem támadható végzésével helyben hagyta a Pécsi Ítélőtábla döntését.Az ügy ismételten elsőfokon folytatódik a Szekszárdi Törvényszéken.

Véglegesen eldőlt, hogy a Volvo-gate eljárást meg kell ismételni

A Kúria helyben hagyta a Pécsi Ítélőtábla által hozott, a korábban elsőfokon eljárt Kaposvári Törvényszék ítéletét hatályon kívül helyező és az új eljárásra a Szekszárdi Törvényszéket utasító végzést a pécsi buszbeszerzéssel kapcsolatos büntetőügyben.

https://pecsistop.hu/regio/veglegesen-eldlt-hogy-a-volvo-gate-eljarast-meg-kell-ismetelni/530002

2024-10-22 18:25:00

Pécsi Stop

Idén áprilisban, a 2015-ös hollandiai pécsi buszbeszerzés miatt indult büntetőperben, a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla számos eljárásái hibát feltárva atomjaira szedte az elsőfokú, Kaposvári Törvényszék által hozott felmentő ítéletet, és hatályon kívül helyezte azt. Több, általunk megkérdezett ügyvéd szerint jogtörténeti jelentőségű végzés született. Ettől még, persze, az ítélet ellen lehetett fellebbezni, és az ügy II. és IV. rendű vádlottja fellebbezett is a végzés ellen. A Kúria a napokban bírálta el a fellebbezéseket.A cikk a hirdetés után folytatódikMa hozta nyilvánosságra a Kúria azt a határozatot, amellyel a pécsi Volvo-gate néven elhíresült buszbeszerzési ügyben eléjük került fellebbezéseket bírálták el.A lényeg: a Kúria a fellebbezéseket elutasította, a feleket kiértesítette, így mostantól jogerős a másodfokú végzés, és így a közeljövőben folytatódhat, pontosabban újraindulhat a per, ismét első fokon."A Kúria határozatával a gazdasági csalás bűntette miatt folyamatban levő büntetőügyben a II. rendű vádlott és védője, valamint a IV. rendű vádlott és védője által bejelentett fellebbezést elbírálva a másodfokú bíróság végzését helybenhagyta" - írja a Kúria honlapja.A fellebbezést a per II. és IV. rendű vádlottjai és ügyvédeik jelentették be, azt követően, hogy az ügyben másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Kaposvári Törvényszék vádlottakat felmentő ítéletét, és új elsőfokú eljárás lefolytatását írta elő, kijelölve erre a Szekszárdi Törvényszéket.A Pécsi Ítélőtábla dr. Krémer László által vezetett tanácsa által hozott végzésről EBBEN a cikkben azt írtuk, hogy a bíróság szóbeli indoklását végighallgatva mégiscsak döbbenetes korrupciós ügy lehetett a 2015-ös pécsi buszbeszerzés. Ahogyan azt az üggyel kiemelten foglalkozó Szabad Pécs számos alkalommal leírta, még akkor is, amikor az ügyészség már azt mondta az elsőfokú eljárás végén, hogy csak korrupciógyanús ügyről lehet beszélni, majd az elsőfokú bíróság meghozta a most jogerősen is hatályon kívül helyezett elsőfokú határozatát.A Pécsi Ítélőtábla végzése számos ponton sorolta fel azokat az eljárási hibákat, rossz, vagy éppen le nem vont következtetéseket, amelyek a Kaposvári Törvényszék számlájára írhatók. Habár ne feledkezzünk el mindeközben arról, hogy a bírósági szakasz előtt a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság folytatott nyomozást és a Baranya Megyei Főügyészség emelt vádat és nyújtotta be a vádiratot. Mindezt azért is kell leírni, mert a másodfokú bíróság nemcsak eljárási hibákról beszélt és rossz következtetésekről, de arról is, hogy szükségesnek véli, hogy olyanokat is kihallgassanak még, akiket eddig nem, avagy, ah igen, egyes lényeges kérdéseket nem tettek fel nekik, és nem vizsgálták érdemben az akkori pécsi városvezetés és cégvezetés, valamint az eljárásban közreműködő ügyvédek és szakértők felelősségét sem. Márpedig ezeket a hiányosságokat a megismételendő elsőfokú eljárásban pótolni kell, így azon túl, hogy újra távoli időpontba került az, amikorra jogerős döntés születhet ebben a 2014-ben kezdődött, 2015-ben megvalósított ügyben, egy izgalmas új szakasz kezdődik, amelyről a Szabad Pécs be fog számolni.Több érdekes részlet is kiderült a másodfokú végzésből, egy része már a szóbeli indokláskor, egy része az írásba foglalás után. Például az, hogy a másodrendű vádlott úgy fizetett be mintegy 900 ezer eurót egy amszterdami bankba, hogy a befizetéshez nem a bankfiókba ment be, hanem automatás befizetést választott. Amit végül 19 tranzakcióval tudott teljesíteni, de úgy, hogy közben mégis segítséget kért, mert a kiválasztott bankautomata megtelt, és a pénz egy részét így abba már nem tudta befizetni. Megjegyezzük: ez a mutatvány kellett ahhoz végső soron, hogy az ügyben nyomozás induljon, méghozzá hollandiai szervek által indítottan.De csak a Pécsi Ítélőtábla végzéséből derült ki az is, hogy a magát az elsőfokú eljárás előkészítő ülésén bűnösnek vallott harmadrendű vádlott a számára 2015-ben, egy thaiföldi offshore cég számlájára beérkezett mintegy 170 millió forintból 50 millió forintot Bánki Erik egyik, akkori németországi cégének a számlájára utalt. Mindezt az addig nem ismert részletet ráadásul a holland nyomozás irataiból lehetett megtudni, a magyar szervek ezt a részletet valami miatt nem tartották az ügy szempontjából fontosnak. A Szabad Pécs mindenesetre megkérdezte erről Bánki Erik baranyai fideszes országgyűlési képviselőt, a parlament gazdasági bizottságának elnökét, aki viszont azt írta vissza, hogy ez téves információ, ő egyeztetett erről az állítólagos utalásról, de nincs nyoma, nem kapott a volt cége ilyen utalást a megnevezett személytől. A budapesti, de amerikai állampolgársággal is rendelkező férfiról lapunk többször leírta, hogy a budapesti éjszakai életben ismert figuraként tartják számon, ő maga ismerte el a bíróságon azzal, hogy bűnösnek vallotta magát, hogy a Pécsről Hollandiába elutalt mintegy 3,4 milliárd forintból 170 milliót kapott színlelt, nem valós szerződésen keresztül, konkrét munkavégzés nélkül, s hogy az ő személye sem a perben vádlottként szereplő emberekkel, sem a pécsi önkormányzattal, sem a pécsi buszos céggel nem hozható összefüggésbe, Bánki Eriket azonban ismerte, vele és Bánki testvérével is üzleti kapcsolatban állt egykoron. Azaz csak egy olyan személy van, Bánki Erik, akit a magyar hatóságok ugyan nem kötöttek össze a konkrét buszbeszerzéssel, de a neve mégis felmerült ezzel kapcsolatban. Bánki ugyanakkor tagadta, a bíróságon is, tanúkihallgatásakor, és lapunknak is, kérdésünkre, hogy neki bármi köze lenne a pécsi buszbeszerzéshez.A Kúria ma nyilvánosságra hozott határozata szerint az ügyben benyújtott fellebbezéseket a Kúria nem tartotta alaposnak."A másodfokú bíróság - az elsőfokú bíróság ítéletében írtakkal éles ellentétben álló módon - a rendelkezésre álló nagyszámú bizonyítékot egymással is összefüggésben értelmezve, helytállóan mutatott rá azokra az alapvető jelentőségű kérdésekre, amelyek- e bizonyítékok tartalmából szükségképpen adódnak,- megválaszolásuk a megalapozott tényállás megállapításának mellőzhetetlen feltétele, miközben- e megválaszolandó kérdéseket az elsőfokú bíróság ténymegállapító tevékenysége körében nem ismerte fel.A Kúria álláspontja szerint tehát a másodfokú bíróság kimerítő érvekkel alátámasztott indokát adta a törvényes és helytálló döntésének" - olvasható a Kúria oldalán.A 2015-ös hollandiai használt buszok beszerzését az akkor Pécset kétharmados felhatalmazással irányító Fidesz-KDNP-többség szavazta meg, hiszen a buszbeszerzés nyilvános, európai uniós közbeszerzési eljárás lefolytatása után történt meg 2015 tavaszán.A 100%-ban megelőlegezett pécsi adófizető pénzből, azaz a pécsi önkormányzati buszos társaság által felvett mintegy 3,5 milliárd forintos hitelből fiananszírozott buszbeszertésnek döbbenetesen magas jutaléka volt. Akkori áron (és itt az akkori, 300 forint alatti euróárfolyamot is érdemes tudni) 650-700 millió forint nem a buszparkot ténylegesen eladók kapták, hanem közvetítők. A Kaposvári Törvényszék felmentő ítéletének egyik sarokpontja az volt, hogy ez az összeg persze nagyon magas, de a gépjárműbizniszben nem ritka az, hogy magas, akár 20-30%-ot is elérheti a jutalék. MIndezt a bíróság az egyik szakértő álláspontjára alapozta, habár volt olyan kihallgatott tanú, aki ezt ebben a formában, azaz több száz millió forintos jutalékot egy (jutalékkal együtt) 3,4 milliárdos beszerzéshez képest kirívóan magasnak mondott.

Volvo-gate: a Kúria szerint is hibázott a kaposvári bíróság, nem úgy a Pécsi Ítélőtábla, Szekszárdon kezdődik újra a buszbeszerzés miatt indult per

Idén áprilisban, a 2015-ös hollandiai pécsi buszbeszerzés miatt indult büntetőperben, a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla számos eljárásái hibát feltárva atomjaira szedte az elsőfokú, Kaposvári Törvényszék által hozott felmentő ítéletet, és hatályon kívül helyezte azt. Több, általunk megkérdezett ügyvéd szerint jogtörténeti jelentőségű végzés született. Ettől még, persze, az ítélet ellen lehetett fellebbezni, és az ügy II. és IV. rendű vádlottja fellebbezett is a végzés ellen. A Kúria a napokban bírálta el a fellebbezéseket.

https://szabadpecs.hu/2024/10/volvo-gate-a-kuria-szerint-is-hibazott-a-kaposvari-birosag-nem-ugy-a-pecsi-itelotabla-szekszardon-kezdodik-ujra-a-buszbeszerzes-miatt-indult-per/

2024-10-22 15:26:41

Szabad Pécs

Orbán Áronnal kapcsolatban tegnap közölt részinformációkat Polt Péter Legfőbb Ügyész. Emlékezetes, a kormányfő testvére egy vízumügyben próbált állítólag előnyöket szerezni egy lehallgatott hangfelvétel alapján. Ezután Vadai Ágnes DK-s képviselő megkérdezte Polt Pétert, hogy vizsgálja-e az ügyészség a hangfelvétel alapján, hogy milyen nyomást próbált magyar közszolgákra gyakorolni és sikerrel járt-e vízumkérelmekkel kapcsolatos ügyekben Orbán Áron.Polt Péter az ellenzéki képviselő írásbeli kérdésére reagálva azt írta, hogy az abbanhivatkozott sajtóhír alapján egy magánszemély már feljelentést tett, amely tárgyban a Budapesti Rendőr-főkapitányság határozatot hozott. Kérdését az ugyanebben az ügyben történő értékelés végett ezért a fenti nyomozó hatósághoz továbbítottam.Mivel a legfőbb ügyészi válaszból nem derült ki, mire jutott a rendőrség, az Economx ezért a BRFK-hoz fordult tegnap, és ma meg is kapta az alábbi válaszát a mai napon:feljelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányság a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 381. § (1) a) pontja alapján elutasította.A Büntetőeljárásról szóló törvény hivatkozott szakasza így szól:Az ügyészség és a nyomozó hatóság a feljelentést elutasítja, ha a rendelkezésére álló adatokból kitűnik, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény,Tehát a rendőrség szerint nem követett el bűncselekményt Orbán Viktor testvére.

Megszólalt a rendőrség Orbán Viktor testvérének ügyéről, megdöbbentő az igazság

Az Economx érdeklődésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) elárulta, hol tart Orbán Viktor testvérének ügye, mire jutottak a nyomozók.

https://www.economx.hu/belfold/polt-peter-brfk-rendorseg-orban-viktor-orban-aron.798333.html

2024-10-22 12:12:00

economx.hu (napi.hu)

Nem verték nagydobra, de a Mol Nyrt. megvette Mészáros Lőrinc ásványvizes és PET-feldolgozó cégét is. Az Opten adatbázisából kiderül, hogy az olajvállalat szeptember 2-a óta tulajdonosa a Vivienvíz Kft.-nek és a Greenpet Recycle Kft.-nek is. Új ügyvezetőjük pedig Válik Csaba és Tóth Eszter, előbbi a Mol hulladékgazdálkodási óriásának, a Mohu Holdingnak a vezetője, utóbbi pedig a Mohu pénzügyi vezetője.Az ásványvizet előállító Vivienvíz Kft.-t 2015 elején alapította a milliárdos vállalkozó, aki a Búzakalász 66 Felcsút Kft.-n és a Talentis Agro Zrt.-n keresztül tulajdonolta a céget. Forgalom szempontjából 2022 volt a társaság legjobb éve, akkor 899 millió forintot könyvelhettek el, profit szempontjából viszont tavaly zártak a legjobban: mindössze 560 millió forintos bevételből 176,1 millió forintos nyereség jött össze. Külföldön annyira még nem kaptak rá Mészáros Lőrinc ásványvizére, az export csak 7,4 millió forint volt a 2021-es 7,1 millió után. Kevesek által ismert márka, leginkább akkor került be a hírekbe, amikor kiderült, hogy a nyári hőségben a MÁV Mészáros Lőrinc ásványvizét osztogatta az utasoknak.A felcsúti vállalkozó persze nem marad ásványvíz nélkül. Lapunk írta meg tavaly nyáron, hogy a Vivienvíz Kft.-ből kiválik az Aqua Vivien Kft., amely szintén ásványvizet gyárt. Akkor még azt írtuk, nem tudni, hogy miért volt szüksége még egy ásványvizes cégre Mészáros Lőrincnek, mindenesetre a jegyzett tőkéje az Aqua Vivien Kft.-nek lett sokkal több (404 millió forint). Vélhetően már akkor azt készíthették elő a kiválással, hogy értékesítik a Vivienvíz Kft.-t., amelynek kútjai a Gerecsében találhatók. Szintén a felcsúti mindeneshez tartozik az Aqua Lorenzo Kft. is, ami a Veritas és a Minera ásványvizeket csinálja.A Vivienvíz a Molnak sem az első ásványvizes cége lett, hiszen 2018-ban jelentették be, hogy megvásárolta a Fonte Viva-t, a magyarországi ásványvíz-palackozó céget. A 2002-ben alapított Fonte Viva Kft. a magyarországi ásványvízpiacot látja el a somogyvári kutakból nyert szénsavas és szénsavmentes változatban kapható ásványvizekkel. Akkor azt közölték:A lépés jól illeszkedik a Mol 2030 stratégiájába, miszerint a vállalatcsoport a hagyományos olajipari tevékenységi körét bővítve, új üzletágak és fogyasztói szolgáltatások felé is nyit.A Fonte Viva azóta szépen felfutott: tavaly már 6,2 milliárd forintos forgalmuk volt minimális nyereség mellett, de közben a saját tőkét felduzzasztották 4,9 milliárd forintra.Szintén illeszkedik a Mol stratégiájába a Greenpet Recycle Kft. megszerzése. A PET-feldolgozó eddig a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapon keresztül csatlakozott a Mészáros-birodalomhoz. A karcagi üzem történetét a G7 írta meg még 2021-ben: eredetileg a Recy-Pet üzeme volt, amely az Aquarius-Aqua köré szerveződő cégcsoportnak volt a tagja. A csoport egy időben a hazai ásványvízpiac legnagyobb szereplőjének számított, és üdítőből is jelentős mennyiséget palackozott. A biznisz azonban elbukott, becsődöltek, a karcagi feldolgozót pedig megvásárolta a felcsúti milliárdos még a felszámolás előtt.A PET-feldolgozót a tulajdoni lap tanúsága szerint az alig nyolc nappal korábban bejegyzett Greenpet Recycle nevű cég vette meg- írta a lap.A fiatal vállalat tulajdonosa ugyan egy magántőkealap, aminek legfőbb funkciója legtöbbször épp az, hogy a tényleges magánszemély tulajdonost elfedje, de erről a tőkealapról egy korábbi versenyhivatali bejegyzésből már kiderült, hogy a Mészáros-csoporthoz tartozik. Illetve tartozott, mert most már a Mol-birodalom része. Tavaly mindössze 75,4 millió forintos bevételük volt, ez 470 millió forintos veszteséget okozott, ellenben a saját tőke itt is hízott, 1,9 milliárd forintra.

Nyomul a Mol, Mészáros Lőrinccel hoztak össze egy nagy üzletet

Az olajvállalat megszerezte a felcsúti milliárdos két cégét is, köztük az ásványvizes Vivienvíz Kft.-t.

https://mfor.hu/cikkek/makro/mol-meszaros-lorinc-asvanyviz-per-palack-ceg.html

2024-10-23 05:05:00

mfor.hu

Hogyan válik egy Balaton-parti önkormányzat a települése érdekeinek ellenfelévé, rövid távú célok kiszolgálójává? A kérdést az északi oldal legelején található kisváros, Balatonalmádi példáján vizsgáltuk meg. Az apropó egy part menti lakópark-építkezés.Ha az almádi Wesselényi strandot nyugat felé elhagyjuk, hosszú szabad partszakaszhoz érkezünk, ahol főleg horgászokkal és sétáló párokkal találkozhatunk. Messzebb a kavicsos út mentén feltűnik a korábbi futballpálya (a kapuk még ott állnak a helyükön) és a hajdani illegális szabadstrand, a négyméteres. Közvetlenül a Wesselényi strand szomszédságában elkerített terület: a Kristóf motel egykori, fehérre festett földszintes téglaépületekből álló nyaralótelepe, ahol viszonylag kevés pénzért is el lehetett tölteni hosszabb-rövidebb időt a part mentén.A Kristóf motel évekkel ezelőtt bezárt, a kis házakat ledózerolták, a telepen jelenleg folyamatosan növekvő vasbeton falakkal találkozhatunk, fölöttük óriásdaru. Amit látunk bevett gyakorlat a Balatonnál, amire a közelmúltban nemcsak a Magyar Hang, de több laptársunk is felhívta a figyelmet: az olcsó vízközeli nyaralóhelyeket a tulajdonosok felszámolják, helyükön pedig tájidegen, ám jóval nagyobb hasznot hozó luxuslakóparkok épülnek. A NER-közeli (elsősorban a Mészáros Lőrinchez kötődő Balatontourist) és az egyéb vállalkozók befektetési éhsége nyomán elsősorban a kempingek tűnnek el a Balaton mellől. Azt is tapasztalhatjuk, hogy a táj- és településkép-pusztító beruházásokat az önkormányzatok nem tudják, de sokszor nem is akarják megakadályozni. A kétségtelenül rövid távú gondolkodásra valló helyi jóváhagyást, támogatást az adóbevétel-növelés szándéka magyarázza. Az építményadó és az idegenforgalmi adó (ifa) emelkedése - túl az esetleges korrupciós tényezőn - azért sem elhanyagolható szempont az alulfinanszírozott önkormányzatok számára, mert például az ifa mértékét egy idő óta a települések maguk szabhatják meg.A fenti sablon szinte egy az egyben ráhúzható lenne a hajdan szebb napokat látott, mára saját határain túlnőtt Balatonalmádira.

Így válik egy Balaton-parti önkormányzat a települése érdekeinek ellenfelévé

Az északi oldal legelején található kisváros, Balatonalmádi példáján keresztül mutatjuk meg a jelenséget, az apropó egy part menti lakópark-építkezés.

https://hang.hu/magyar-hang-plusz/balatonalmadi-kristof-motel-lakopark-168343

2024-10-22 19:30:00

Magyar Hang