text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 2
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 199
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nem vált be az olasz miniszterelnök sikerreceptje, írja a Spiegel. Az ukrán-magyar kapcsolatokról beszél az uniós ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravdában. A Biden-Trump-tévévita után kialakult helyzetet elemzi a Guardian, a Financial Times, a Der Standard és a Die Presse. Putyin európai titkosszolgálati kavarásairól ír a Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Rahimkulovék vezért cseréltek logisztikai gigacégüknél | A fényeslitkei East-West Gate másfél éve nyílt meg 3 milliárdos állami támogatás segítségével. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240516_hvg-eastwest-gate-rahimkulov | 2024-05-16 13:10:00 | true | null | null | HVG360 |
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nem vált be az olasz miniszterelnök sikerreceptje, írja a Spiegel. Az ukrán-magyar kapcsolatokról beszél az uniós ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravdában. A Biden-Trump-tévévita után kialakult helyzetet elemzi a Guardian, a Financial Times, a Der Standard és a Die Presse. Putyin európai titkosszolgálati kavarásairól ír a Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Megvan, ki működteti Dani García világhírű séf éttermét Tiborcz ötcsillagos szállodájában | A gasztrocég vezetője már az elhíresült Eliosnál is dolgozott együtt a kormányfő vejével. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240426_hvg-pepper-gastro-tiborcz-dorothea-dani-garcia-sef | 2024-04-26 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Hűtlen kezelés bűntette és egyéb vagyon elleni bűncselekmény miatt nyújtott be pótmagánvádat Lukács Tamás, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) korábbi alelnöke ellen a Szekszárdi Járásbírósághoz a szakmából kiebrudalt volt pécsi és mohácsi végrehajtó. Lukács is aktív végrehajtóként ügyködött Pécsett, amíg tavaly ősszel - hivatalosan sosem közölt okok, de állítólag egy másik büntetőügy miatt - fel nem függesztették. Ő volt Schadl György egykori MBVK-elnök helyettese, ám kimaradt a botrányból, s a főnöke lebukása után még jó másfél évig vitte tovább az ügyeket.
Most a felesége, a szintén végrehajtó Fiedler Laura Ágnes helyettesíti, aki Czine Ágnes alkotmánybíró (a végrehajtással kapcsolatos tevékenységéről alább, keretes írásunkban olvashat) lánya. Korántsem biztos persze, hogy Lukács ellen büntetőper indul, a bíróság ugyanis - tájékoztatta a HVG-t - még nem döntött a vádindítvány befogadásáról. Hozzátették: pótmagánvádat akkor nyújt be a sértett a bíróságra, ha korábban már feljelentést tett az ügyben, de a nyomozást vádemelés nélkül zárták le.
Lukács Tamás három éven át helyettesítette az ellene pótmagánváddal élő végrehajtót, akit 27 év után állítottak fel egy komolytalan fegyelmi vétség miatt. A sértett állítása szerint Lukács ez idő alatt a maga hasznára sajátította ki az irodáját, elvitte belőle a pénzt, az eszközöket, az iratokat, és azokkal máig nem számolt el. Az MBVK pedig erre annak ellenére sem szólította fel, hogy az Alkotmánybíróság (AB) tavaly kimondta: a végrehajtói irodák helyettesek általi elvételét lehetővé tevő paragrafusok alaptörvénysértők, és megsemmisítette azokat. Idén márciusban azonban legalább annyi történt, hogy hét, a hivatalából hasonlóképpen kipenderített "öreg" végrehajtó - köztük Schadl fő ellenlábasa, a "veszélyes Cs."-ként emlegetett Radics Csaba - tanúvallomást tett az ügyészségen, amely reményeik szerint végre érdemben nyomozni kezd az ügyeikben. | Tisztulás vagy tisztogatás? Az állam szuperhatósága eltávolítja a Schadl-féle rendszerből kilógó renitens végrehajtókat | A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a szakmával szembeni közbizalom helyreállítása ürügyén rostálja meg a végrehajtói kart. A korrupciómentességre továbbra sincs garancia, bár az ügyészség több szálon nyomoz. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240427_vegrehajtok-schadl-ugyeszseg-nyomozas-perek-rogan-sztfh | 2024-04-27 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Ősparkok, kúriák, villaépületekben megbújó szanatóriumok - így festett a fogaskerekű mellett a budai Svábhegy az évezred elején. A környék most merőben más arculatot kap, miután több értékes ingatlan a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a köréhez került. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2019-ben két csomagban értékesítette a svábhegyi egészségügyi intézmények épületeit és telkeit, összekötve más vidéki és fővárosi ingatlanokkal.
A Béla király úti gyermek-tüdőszanatóriumot is tartalmazó együttes így került a Central European Ingatlanalapba (CEI), amelynek az Equilor-csoport a kezelője. Ez utóbbi Szécsényi Bálint érdekeltsége, aki sűrűn üzletel Tiborczcal.
Az egykori svábhegyi gyermekkórház csomagja pedig a Middle-Europe Convergence Ingatlanalapba érkezett, amelyet Jellinek Dániel Indotek Groupja irányít. 2023-ban ez utóbbiból Jellinek átadta a Mártonhegyi úti volt gyermekkórházat és az Eötvös úti létesítményeket a CEI-nek. Szövevényes adásvételek után az idén a Mártonhegyi úti ingatlan hivatalosan is Tiborcz kezébe került, amikor a BDPST Capital Zrt. felvásárolta a bontási munkálatokat végző Montmartinus Ingatlanfejlesztő Kft.-t. | Tiborcz István és Orbán Ráhel új otthonát is rejtheti a volt svábhegyi gyermekkórház területén zajló vitatott építkezés | A hegyvidéki ingatlan nagyobbik felén Tiborcz cége, a BDPST Group közlése szerint egy „fenntartható, energiahatékony irodaház” épül, ám ez sok fa kivágásával jár együtt, és más környezetvédelmi aggályokat is felvet. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240503_hvg-orban-rahel-tiborcz-istvan-martonhegyi-ut-ingatlan-svabhegy-kornyezetvedelem | 2024-05-03 12:45:00 | true | null | null | HVG360 |
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nem vált be az olasz miniszterelnök sikerreceptje, írja a Spiegel. Az ukrán-magyar kapcsolatokról beszél az uniós ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravdában. A Biden-Trump-tévévita után kialakult helyzetet elemzi a Guardian, a Financial Times, a Der Standard és a Die Presse. Putyin európai titkosszolgálati kavarásairól ír a Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Így rendezi veszteségét az egyik Tiborcz-érdekeltség és az Áderhez köthető magántőkealap közös cége | Egymilliárdról drasztikusan leszállították az alaptőkét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240507_hvg-fegroup-invest | 2024-05-07 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A legtehetősebb magyarok vagyonának gyarapodása minden eddigi csúcsot megdöntött, egy év alatt 1400 milliárd forinttal (18 százalék) nőtt A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány legfrissebb száma szerint.
Mészáros Lőrinc gazdagodása minden képzeletet felülmúl, a becslések szerint egyetlen év alatt 50 százalékkal növekedett a vagyona,
amely így már 990 milliárd forintos. Ezzel vezeti is a listát.
A lap megjegyezte, hogy 2014-ben még "csak" 7,7 milliárdja volt a felcsúti gázszerelőből lett polgármesterből lett üzletembernek, aki régóta Orbán Viktor miniszterelnök jóbarátja. A vagyonát tíz év alatt dagasztotta 660 milliárdosra, majd erre jött még rá a tavalyi 330 milliárd.
A lista második helyén nem történt változás, azt továbbra is Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója foglalja el. Az ő vagyona egy év alatt 610 milliárdról 700 milliárdra nőtt.
Az első két helyezetthez képest akár szerénynek is nevezhető a harmadik, Felcsuti Zsolt vagyonának növekedése: az MPF Holding többségi tulajdonosának 26 milliárd forinttal van többje a lista szerint, mint volt tavaly ilyenkor.
A top tízben nem történt túl nagy változás tavalyhoz képest, csupán annyi, hogy helyet cserélt Veres Tibor (AutoWallis) és Gattyán György. Utóbbinak továbbra is sokat hoz a felnőtt tartalmakat előállító honlapja.
A leggazdagabb 15:
Mészáros Lőrinc - 990 milliárd forint
Csányi Sándor - 700 milliárd forint
Felcsuti Zsolt - 486 milliárd forint
Veres Tibor - 422 milliárd forint
Gattyán György - 398 milliárd forint
Szíjj László - 300 milliárd forint
Jellinek Dániel - 295 milliárd forint
Széles Gábor - 238 milliárd forint
Garancsi István - 172 milliárd forint
Kasza Lajos - 163 milliárd forint
Leisztinger Tamás - 147 milliárd forint
Wáberer György - 146 milliárd forint
Jászai Gellért - 138 milliárd forint
Futó Gábor - 122 milliárd forint
Bige László - 115 milliárd forint
Az immár 19. helyezett Tiborcz István jelentős mérföldkőhöz érkezett: a vagyona elérte a 100 milliárd forintot. Ehhez az kellett, hogy egy év alatt több mint 30 milliárdot szerezzen. A miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel férje 2019-ben került be a gazdaglistára, 35 milliárd forinttal.
Sokat vesztett ugyanakkor Bige László, az egyetlen magyarországi műtrágyagyár tulajdonosa: tavaly még a 8. helyen állt 233 milliárd forintosra becsült vagyonával, idén azonban hét helyet csúszott lefelé, és már "csak" 115 milliárdja lehet. | Mészáros Lőrinc 990 milliárddal a legvagyonosabb magyar, Tiborcz István belépett a 100 milliárdosok klubjába | Egyetlen év alatt 50 százalékkal bővült Mészáros Lőrinc vagyona, így vezeti a friss gazdaglistát. A miniszterelnök veje is nagyot ugrott előre azzal, hogy 30 milliárdot pakolt hozzá az eddigi 70-hez. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240516_100-leggazdagabb-magyar-meszaros-lorinc-csanyi-sandor-tiborcz-istvan | 2024-05-16 06:57:00 | true | null | null | HVG |
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nem vált be az olasz miniszterelnök sikerreceptje, írja a Spiegel. Az ukrán-magyar kapcsolatokról beszél az uniós ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravdában. A Biden-Trump-tévévita után kialakult helyzetet elemzi a Guardian, a Financial Times, a Der Standard és a Die Presse. Putyin európai titkosszolgálati kavarásairól ír a Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Tiborcz elpasszolta a Szabadság téri Adria-palotát felújító céget | Nem került messze tőle, az új tulajdonos egy ingatlanalap, amely egy címre van bejegyezve a kormányfő vejének cégeivel. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240517_z18-adria-palota-tiborcz | 2024-05-17 13:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Két évvel ezelőtt a Direkt36 tárta fel, hogy orosz hackerek megtámadták a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszerét, ezzel számos belső és egyben érzékeny adathoz jutottak hozzá.
A Külügyminisztérium akkor ezt kampányhazugságnak minősítette. A 444 viszont most olyan belső dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy Putyin hackerei valóban megtámadták a külügy rendszereit, és erről a külügyben is tudtak.
Szabó Hedvig altábornagy, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akkori főigazgatója 2021-ben a támadásokról szóló jelentésében azt írta, hogy "több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná". Mindez azt is jelenti, hogy Putyin hackerei láthatták a külügy levelezéseit, a munkatársak személyes adatait és számos más érzékeny információt.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ezenfelül arról is pontosan tudott, hogy oroszok állnak a támadások mögött. "Az elmúlt időszakban történt támadások a támadási attribútumok révén az APT 28 (orosz, GRU) és APT 29 (orosz, FSB v. SVR) csoportokhoz köthetők" - idézi a 444 a támadásról szóló belső jelentést.
Az APT az advanced persistent threat rövidítése, amely az állami vagy államok által finanszírozott hekkercsoportokra utal.
A GRU az orosz Felderítő Főcsoportfőnökség, vagyis a katonai hírszerző szolgálat rövidítése.
Az FSB (FSZB) az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot jelenti, amely Oroszország legkiterjedtebb belföldi titkosszolgálata.
Az SVR (SZVR) pedig Oroszország külföldi hírszerző szolgálata.
A 444 idén május 13-án egy pilisi lakossági fórumon megkérdezte Szijjártó Pétert, hogyan lehetséges az, hogy két évvel ezelőtt orosz hackerek feltörték a külügy informatikai rendszerét. A portál mindezt azzal kapcsolatban kérdezte, hogy pár nappal korábban Orbán Viktor arról beszélt, Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere. Szijjártó a lapnak azt válaszolta, hogy neki nincs tudomása orosz támadásokról. A portál azonban szembesítette a minisztert a birtokába jutott dokumentumokkal.
Szijjártó ekkor már nem tudta tagadni a tényeket, és azt mondta, hogy "az erre hatáskörrel és képességgel rendelkező szervezetek" megtették a szükséges lépéseket azért, hogy a veszélyt elhárítsák. Majd azt firtatta, hogy jogszerűen vannak-e a lap birtokában ezek a dokumentumok, egyúttal óvatosságra intette a 444 szerkesztőségét. Szijjártó ugyanis azt feltételezi, hogy valamilyen külső titkosszolgálat segítségével jutottak el a portálhoz az információk.
Óvatosak legyenek szerintem
- mondta Szijjártó. | A külügy két éve még tagadta, hogy orosz hackerek támadták volna meg az informatikai rendszerüket, most bizonyíték van rá, hogy többen tudtak róla | „Óvatosak legyenek szerintem” – mondta Szijjártó Péter az újságíróknak, miután szembesítették a bizonyítékokkal. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240516_a-kulugy-ket-eve-meg-tagadta-hogy-orosz-hackerek-megtamadtak-volna-meg-az-informatikai-rendszeruket-most-bizonyitek-van-ra-hogy-tobben-tudtak-rola | 2024-05-16 09:04:00 | true | null | null | HVG |
A jelek szerint fel sem fogták még az állami felszámolócégnél, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-nél, hogy a kormány egy hirtelen döntéssel nemzetgazdasági szempontból stratégiai céggé emelte a csornai napelemgyárat, az Ecosolifer Heterojunction Kft.-t, s ezzel rájuk bízta annak felszámolását. A legújabb feladat ugyanis még nem lászik a honlapjukon.
Senki sem lepődött meg azon, hogy a május elején felszámolásra ítélt cégnek befellegzett, hiszen a kínainál fejlettebb technológiájúnak mondott napelemek 2016-ra ígért sorozatgyártása sohasem robbant be. | Az állami mutyisorozat ékes epizódja lehet a nagy reményű csornai napelemgyár csődje | Újabb közpénzmilliárdok úsznak el azzal, hogy földbe állt az üzem, amelynek alapkövét a város szülötte, Áder János akkori államfő tette le. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240517_hvg-csorna-napelem-kartonpack-csod | 2024-05-17 15:00:00 | true | null | null | HVG360 |
"A One at Palm Jumeirah az elegancia és az exkluzivitás teljesen újragondolt megközelítése. [...] A művészi tervezés valódi mesterműve, és a luxus életmód csúcspontja minden tekintetben."
Ezt írja honlapján az Omniyat nevű ingatlanfejlesztő cég arról a 25 szintes felhőkarcolójáról, amely az Egyesült Arab Emírségekben, Dubaj híres pálmafa alakú szigetén, a szigetre vezető autóút közelében nyúlik az égbe. Az Omniyat szerint ennek az ikonikus épületnek a lakói a "világ legexkluzívabb klubjába" kapnak tagságot, és a "legteljesebben megélt életet ünnepelhetik" One at Palm Jumeirah-beli rezidenciájukban.
Úgy tűnik, hogy ehhez a klubhoz csatlakozott Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a köre is.
A Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként kiderítette, hogy egy hozzájuk kötődő cég vett meg több dubaji ingatlant, köztük a One at Palm Jumeirah egyik 9. emeleti, tengerre néző, 286 négyzetméteres, 3 hálószobás luxusapartmanját, amelyhez összesen 50 négyzetméternyi terasz és erkély is tartozik.
Több mint egymilliárd forintért vette meg a lakást egy Future Holding Limited nevű cég, amely egy kiszivárgott adatbázis szerint a jegybankelnök fiának környezetéhez kötődik. A cég kapcsolattartói adatainál ugyanis olyan emailcímek vannak megadva, amelyek egy Matolcsy Ádám által alapított céghez, valamint az ügylet idején még vele házasságban élő előző feleségéhez, illetve egyik régi ismerőséhez és munkatársához kötődnek.
A Direkt36 emellett egy Matolcsy Ádám nevével ellátott, nyilvános Pinterest-fiókon keresztül rátalált több olyan fotóra is, amelyek a számos egyező részlet alapján a One at Palm Jumeirah-ban található luxusingatlanban készültek. Több fotón egy Matolcsy Ádámra hasonlító férfi is látható. Néhány órával azután, hogy kérdéseket küldtünk Matolcsy Ádámnak, a fiókból eltűnt a lakás képeit tartalmazó mappa linkje.
A Future Holding emellett három másik ingatlant is megvásárolt Dubajban, a kiszivárgott adatok szerint összesen 1,3 milliárd forintért. Ezek közül egynél Matolcsy Ádám egyik régi ismerősének és munkatársának az emailcíme van megadva kapcsolattartónak, míg a másik kettőnél nem szerepel semmilyen elérhetőség. A négy ingatlan közül hármat időközben eladtak, köztük a One at Palm Jumeirah-beli apartmant is, amelyet az eredeti árhoz képest több mint egymilliárd forinttal többért adtak tovább.
A több százezer dubaji ingatlan tulajdonosi információit tartalmazó, nagyrészt 2020-ból és 2022-ből származó adatbázist a washingtoni központú, a nemzetközi bűnözést kutató Center for Advanced Defense Studies (C4ADS) szerezte meg, majd megosztotta a norvég E24 nevű üzleti híroldallal és az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű tényfeltáró újságírói hálózattal, amely koordinálta a több tucat szerkesztőség részvételével zajló, Dubai Unlocked elnevezésű nemzetközi projektet. Magyarországról egyedül a Direkt36 vett részt a nyomozásban.
A birtokunkba került információk kapcsán megkerestük Matolcsy Ádámot és az ingatlanügyletekben részt vevő, hozzá kötődő személyeket, de nem érkezett tőlük válasz. Küldtünk kérdéseket Matolcsy Györgynek is, amire a Magyar Nemzeti Bank annyit reagált, hogy a jegybankelnök "a felnőtt fiának üzleti ügyeivel nem foglalkozik".
Ahogy arról a Direkt36 és több más szerkesztőség is beszámolt, Matolcsy Ádám és ismerősei az elmúlt években óriási vagyonra tettek szert állami és egyéb kormányközeli üzletek révén. Még a fényűzésükről ismert kormányközeli figurák közül is kitűntek luxuséletmódjukkal, drága sportautóikkal és utazásaikkal.
A magát mindössze néhány évtized alatt a világ pénzügyi központjává kinövő Dubaj népszerű a milliárdosok és hírességek között, de ahogy az OCCRP és az E24 által vezetett tényfeltáró projekt rámutatott, bűnözők és korrupt politikai szereplők is előszeretettel fektetik be oda a pénzüket. A helyi szabályozás ugyanis lehetővé teszi, hogy a különböző cégek vagy akár ingatlanok tulajdonosai elrejtőzzenek a nyilvánosság elől.
Befektetés a jövőbe
A One at Palm Jumeirah kilencedik emeletén található luxusingatlant a Future Holding Limited nevű cég 2018 őszén, akkori árfolyamon nagyjából 1,1 milliárd forintnyi dirhamért vásárolta meg. Ez egy úgynevezett előregisztrációs eladás volt, ami azt jelenti, hogy a cég még az átadás előtt beruházott az apartmanra.
A tranzakció adatai szerint a cég jelentős, több mint 40 százalékos kedvezményt kapott a vételárból, amely eredetileg megközelítette volna a 2 milliárd forintot. A kiszivárgott adatokban vásárlóként csak egyszerűen a Future Holding Limited van feltüntetve, és nincs megadva hozzá semmilyen információ a cég vezetőiről, tulajdonosairól.
Van azonban egy olyan adat, amely elárul valamit a cég kötődéséről.
Az apartman tulajdonosi adatainál meg van adva egy emailcím, amelynek a végződése glamorous.hu. Ezt a doménnevet a Glamorous Kft. nevű cég jegyezte be, amely mára már megszűnt, de a dubaji ingatlanvásárlás idején még működött, és Matolcsy Ádám tulajdonában állt. Az emailcímet minden jel szerint Matolcsy Ádám akkori, Tímea keresztnevű felesége használta. Erre utal az emailcím első felében szereplő név, de az is, hogy a cím megegyezik azzal, amely jelenleg is az exfeleség szépségipari cége, az MT Beauty elérhetőségeként szerepel a közösségi médiában.
A One at Palm Jumeirah 9. emeleti ingatlanát a kiszivárgott adatok, az épület menedzsmentje által kiadott katalógus és az általunk megtalált fotók alapján egyértelműen be tudtuk azonosítani.
A felvételek nemcsak a nyilvánvaló luxust, a padlótól a plafonig érő, tengerre néző ablakokat, és a lakószobának is beillő gardróbot mutatják meg, hanem szolgálnak néhány további információval is. A Matolcsy Ádám nevével ellátott Pinterest-profilon keresztül korábban elérhető képek között szerepel például az ingatlan alaprajza is, amelyre valaki tintával lakberendezési luxusmárkák, többek között a Riva 1920, a Porada, a Baxter, és a Flexform nevét jegyezte fel.
Ezek a márkák nem tüntetik fel az áraikat a honlapjukon, de a termékeiket forgalmazó webáruházak árulnak 2 millió forintos éjjeliszekrényt, több mint 4 millió forintba kerülő kanapét, fotelt 1,3 millióért, és több mint 6 milliós étkezőasztalt is.
A rajzra néhány további megjegyzés is került, méghozzá magyarul, ami szintén arra utal, hogy a luxuslakás magyar kézbe került. A megjegyzések között szerepel a prémium olasz természetes köveket forgalmazó cégre utaló "Antolini kő telibe" felirat is. Megkérdeztük Matolcsy Ádámtól, hogy ki írta oda ezt a szöveget, de erre a kérdésre sem válaszolt.
A fotók egy ingatlanbejáráskor készülhettek, minden bizonnyal az épület végleges átadása előtt, amikor a belső terekkel és berendezésekkel már elkészültek, de a külső résszel még nem. Erre utal az épületen kívül, az ablakokon át kivehető állványzat, és a fotókon szereplő személyek sárga láthatósági mellénye is.
A fotók alapján úgy tűnik, hogy az egyikük, a mellény alatt fekete pólót és kék nadrágot, valamint elegáns órát viselő férfi nem más, mint Matolcsy Ádám. A fotók másik szereplője egy a tükörben többször felbukkanó, szőke hajú nő, de őt nem sikerült egyértelműen beazonosítani.
A One at Palm Jumeirah az Omniyat adatai szerint 2021-ben készült el. Addigra Matolcsy Ádámnak már új társa volt, M. Nicole. Ő 2021. december 27-én töltött fel az egyik közösségimédia-oldalára két fotót, amelyen a nő Matolcsyval és három kiskorú gyerekkel összeölelkezve, vidáman mosolyog a kamerába. A helyszín ránézésre egy elegáns, modern lakás, a fotó helyszínéül a One at Palm Jumeirah lett megjelölve.
M. Nicole a közösségimédia-oldalán külön gyűjteményt hozott létre AE névvel, amely az Egyesült Arab Emírségeknek, tehát annak az országnak az ismert nemzetközi rövidítése, ahol Dubaj is található. Ebbe a gyűjteménybe került fel 2021. december 31-én egy olyan fotó is, amelyen Matolcsy és M. néhány másik ember társaságában, talpig ünneplőbe öltözve, pohárral a kezükben áll egy erkélyen. A felvétel feltehetően szilveszteréjjel készült, a képen szereplő alakok mögötti, kivilágított tornyokat nem lehet egyértelműen azonosítani, de nagyon hasonlítanak azokra, amelyek a One at Palm Jumeirah erkélyeiről láthatók.
A 9. emeleti apartman panorámája, csakúgy mint egyéb adottságai, valóban lenyűgözők. Nem csoda, hogy az interneten több, profi minőségű promóciós videó is elérhető róla. Teljes lakásbemutató kisfilmet készített róla a Provident Real Estate nevű dubaji ingatlanos cég, és a részletekre fókuszáló reklámfilmet forgatott az apartmanban a Gaggenau nevű, prémium háztartási gépeket gyártó márka is, amely a berendezési tárgyak egy részéről gondoskodott. Ez a cég a tavaly őszi katalógusa szerint árul többek között 8 millió forintba kerülő hűtőszekrényt és 5 milliós sütőt is.
A Direkt36 birtokába került adatok alapján az ingatlan 2024. március végén, tehát alig néhány héttel ezelőtt ismét gazdát cserélt, és valaki az eredeti vételárnál jóval drágábban, nagyjából 2,5 milliárd forintnyi dirhamért megvásárolta a Future Holdingtól.
Az ingatlanon az általunk megismert adatok alapján ugyanakkor legalább egy évig, 2023 májusa és 2024 áprilisa között érvényben volt egy bérleti szerződés is. Ez alapján egy bérlő havonta 50 ezer dirhamot, árfolyamtól függően 4,6 és 5 millió forint közötti összeget fizetett a luxusapartman használati jogáért cserébe. Egy dubaji adatbázis szerint magyar nemzetiségű volt a bérlő, de a pontos személyazonossága nem derült ki az adatokból.
Barát és munkatárs
A kiszivárgott adatokból kiderült, hogy a Future Holding 2020 májusában egy másik dubaji luxusingatlant is vásárolt akkori árfolyamon 533 millió forintért.
Ez az apartman a Jumeirah Gate nevű, több mint 300 méter magas dubaji felhőkarcoló-páros ikertornyainak egyikében található, az épület 64. emeletén. Ez az ingatlan 240 négyzetméteres alapterületével némileg elmarad a 2018-ban vásárolt lakás mögött. Viszont eggyel több hálószobája van, és szintén lenyűgöző kilátás jellemzi, a Jumeirah Gate épülete pedig nem kevésbé extravagáns, mint a One at Palm Jumeirah.
Ennek az ingatlannak a tulajdonosi adatai között viszont nem a Matolcsy Ádám korábbi feleségéhez köthető cím szerepel, hanem egy olyan email, amely a Matolcsy-kör egy másik tagjához, egy bizonyos R. Eszterhez kötődik.
R. Eszter szoros személyes szálakon kapcsolódik a Matolcsy-körhöz, konkrétan Matolcsy Ádámhoz. Több, a közösségi médiában található, 2013-ból származó fotó is bizonyítja, hogy R. és Matolcsy régi ismerősök. Az egyik képen, amit egy budapesti szórakozóhely oldalára töltöttek fel, az látható, hogy egy nagyobb társaság tagjaiként R. és Matolcsy önfeledten koccintanak egymással. A társaságban ott volt Matolcsy Ádám előző felesége, Tímea is. Az esemény egy szilveszteri buli lehetett, amin a további fotók alapján jelen volt Matolcsy Ádám legalább egyik rokona és baráti körének néhány további tagja is.
R. fontos szerepben, koszorúslányként volt jelen Matolcsy és T. esküvőjén is. Az eseményről készült egyik csoportképen az ifjú párhoz legközelebb, a vőlegényt átölelve néz a kamerába, egy másik fotón pedig a menyasszony, T. Tímea fátylát tartja mosolyogva.
R. Eszter emellett üzleti szálon is kötődik Matolcsy Ádámhoz és köréhez. A Válasz Online a közelmúltban azt írta, hogy a nő elismerte nekik, hogy Matolcsy Ádám egyik cégénél, a Magyar Stratégiai Zrt.-nél dolgozott. R. Eszter hozzátette, hogy 2020 tavaszán szülési szabadságra ment, és később nem vett részt a cég mindennapi életében.
R. Eszternek más kötődései is voltak a Matolcsy-körhöz. Korábban két olyan céget is alapított, amelyek később a Matolcsy György baráti körébe tartozó Száraz Istvánhoz köthető Felis Magántőkealaphoz kerültek úgy, hogy a tulajdonosváltás után is R. maradt a vezető tisztségviselő.
Az R. által alapított egyik cég, a Báthory 2015 vette meg azt a XII. kerületi villát is, amely korábban a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványának tulajdonában állt. Erről az ingatlanról derült ki később, hogy egy ideig Matolcsy Ádám bérelte az R. által alapított cégtől, és ő lakott benne. Ezt ő maga is elismerte, miután az egyik autóját lefotózták az ingatlannál, majd pedig Hadházy Ákos országgyűlési képviselő Matolcsy feleségének az egyik közösségi médiába "home sweet home" felirattal feltöltött fotóján azonosította be a villát.
R. Eszter mindemellett 2021 februárja óta ugyanarra a XII. kerületi lakcímre van bejegyezve, mint Gosztonyi Balázs, a New Wave Media Group korábbi ügyvezetője. Ebben a cégben Gosztonyi előtt Matolcsy Ádám és Száraz István is volt ügyvezető, mielőtt a cég a kormányközeli médiaalapítvány, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) része lett.
A Válasz Online néhány nappal ezelőtt publikált, részletes cikkéből az is kiderül, hogy Gosztonyinak jelenleg is van olyan pozíciója, amelynek révén kapcsolatba hozható a Matolcsy családdal. Rámutattak, hogy Gosztonyi a közelmúltban bekerült annak a GTC nevű lengyel tőzsdei cégnek a vezetőségébe, amely mögött 2020 óta az MNB-alapítványok pénzét kezelő Optima Zrt. áll.
R. Eszter mint a Matolcsy-kör egyik tagja akkor szerepelt először a sajtóban, amikor a nevét a 444 egy amerikai bejegyzésű céghez, az MN A18 LLC-hez kötötte. A lap cikkéből az derült ki, hogy a cég megvásárolt egy fényűző, 350 négyzetméteres, 3 hálószobás luxusapartmant Manhattan egyik legdrágább környékén, a Billionaire Row-n található Crown Building 18. emeletén. Idén áprilisban a Bloomberg írta meg, hogy a lakás eladósorba került, a cég 40 millió dollárért, azaz nagyjából 15 milliárd forintért adna túl az ingatlanon. Matolcsy most a Válasz Online-nak tagadta, hogy R. Eszter a cég alapítója lenne, és azt is, hogy ő instruálta volna R.-t az amerikai ingatlanvásárlással kapcsolatban.
A Future Holding Limited a kiszivárgott adatok alapján két további ingatlant is vásárolt Dubajban. Az előzőeknél kisebb, egyenként 150 négyzetméteres, 2 hálószobás lakások azonos épületben, a Five at Palm Jumeirah nevű impozáns üvegpalota 12. és 14. szintjén találhatók. A cég külön-külön mintegy 400 millió forintot fizetett ezekért a lakásokért. Ezeknél a tranzakcióknál ugyanakkor a Future Holding Limited neve mellett nem szerepelnek kapcsolattartási adatok, így ezek a vásárlások nem köthetők egyértelműen a Matolcsy-körhöz. Az viszont biztos, hogy a cég már túladott rajtuk, jelenleg egyik ingatlannak sem a Future Holding Limited a tulajdonosa.
A Matolcsy-kör gazdagodása
Ahogyan arról 2022. februári cikkünkben részletesen írtunk, Matolcsy Ádám üzleti sikereit jelentős részben az apja által irányított Magyar Nemzeti Banknak, a szintén családi kötődésű NHB banknak és különböző állami intézményeknek köszönheti.
Matolcsy 2015-ben egy cégén keresztül, a Szemerey Tamáshoz, Matolcsy György unokatestvéréhez köthető NHB hitelével jutott hozzá egy veszprémi bútorgyárhoz, a nagy múltú Balaton Bútorhoz. A vételár eredeti forrása a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank és annak Növekedési Hitelprogramja volt. Később a Népszava írta meg, hogy 2021 tavaszán az MNB tulajdonában álló Posta Palota szecessziós épületének udvarára szállítmánnyal megrakott teherautók érkeztek, amelyek közül az egyiken a Balaton Bútor felirat volt látható. Matolcsy Ádám a lapnak nem tagadta a beszállítást, a Direkt36-nak pedig azt mondta, cége piaci árversenyben nyerte el a bútorozási megbízás kb. 5 százalékát a beruházás egyik al-alvállalkozójától.
Matolcsy Ádám egy 2017-es nyilatkozatában úgy fogalmazott, egy közbeszerzésen való győzelem minden, csak nem ajándék. A Balaton Bútor 2018-ban a Testnevelési Egyetem pályázatán elnyert egy több mint 220 millió forintos megbízást, 2020-ban pedig bekerült azon cégek közé, amelyek 2020 decemberétől 3 éven keresztül, összesen 20 milliárd forint értékben biztosíthatták az állami intézmények bútorellátását. A Balaton Bútor legalább 600 millió forint vissza nem térítendő EU-s támogatásban is részesült 2015 óta. Matolcsy Ádám érkezése előtt a cég éves bevételei 700-800 millió forint körül alakultak. 2018 és 2020 között ez a mutató 1,7 milliárd forint környékén volt, 2021-ben és 2022-ben pedig jelentősen emelkedett, 3,5 milliárd környékére ugrott.
Matolcsy Ádám 2018 decemberében tagja volt annak a szűk vállalkozói csoportnak is, amelynek tagjai még épp időben vették ki a pénzüket a nehéz pénzügyi helyzetbe került NHB-ból. A pénzintézetet alig néhány héttel később jegybanki korlátozások alá vonták, majd 2019 márciusára a végelszámolását is elrendelték.
Ugyanennek a szerencsés, szűk körnek volt a tagja a Matolcsy baráti körébe tartozó Somlai Bálint is. Az ő felemelkedésével is részletesen foglalkoztunk korábbi cikkünkben.
Somlai érdekeltségei a Magyar Nemzeti Bankon keresztül több, milliárdos megbízáshoz is hozzájutottak, az MNB Szabadság téri székházának teljes külső és belső felújítását is az érdekeltségébe tartozó Raw Development végzi. A nagy értékű beruházás összköltségét az MNB 2021-es közleményében még 54 milliárd forintra becsülte, 2023 decemberében a 444 viszont már arról írt, hogy ez a szám a 80 milliárd forintot is megközelíti.
A Raw kapott megbízást a jegybank Széll Kálmán téri épületének, a Postapalotának a felújítására is. A céggel több mint 32 milliárd forintért szerződött az MNB leányvállalata. 2022 áprilisában a Direkt36 részletes cikkben mutatta be, hogyan szaladtak meg ennek a beruházásnak a költségei.
Matolcsy Ádám baráti körébe tartozik Száraz István is, akinek egyik cége milliárdos megrendelések keretében évek óta felel az MNB hivatalos kommunikációjáért. 2015-ben Száraz érdekeltsége lett egy időre az egyik legnagyobb magyar hírportál, az Origo is, és ő állt a VS.hu nevű lap mögött is, amelyről 2016-ban derült ki, hogy az MNB jelentős forrással, több mint félmilliárd forinttal támogatta, anélkül hogy a lap ezt bárhol feltüntette volna.
Szárazról 2023-ban írta meg a Direkt36, hogy a NAV nyilvántartása szerint tényleges tulajdonosként van jelen több magántőkealap mögött is, ezzel pedig végső soron a Magyar Bankholding nevű új bank 10,8 százalékának tulajdonosa.
Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre. | Fényűző ingatlanokat vett Dubajban egy cég, amely mögött a Matolcsy-kör tűnik fel | „A One at Palm Jumeirah az elegancia és az exkluzivitás teljesen újragondolt megközelítése. […] A művészi tervezés valódi mesterműve, és a luxus életmód csúcspontja minden tekintetben.”
Ezt írja honlapján az Omniyat nevű ingatlanfejlesztő cég arról a 25 szintes felhőkarcolójáról, amely az Egyesült Arab Emírségekben, Dubaj híres pálmafa alakú szigetén, a szigetre vezető autóút közelében nyúlik az égbe. Az Omniyat szerint ennek az ikonikus épületnek a lakói a „világ legexkluzívabb klubjába” kapnak tagságot, és a „legteljesebben megélt életet ünnepelhetik” One at Palm Jumeirah-beli rezidenciájukban. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2024/05/14/fenyuzo-ingatlanokat-vett-dubajban-egy-ceg-amely-mogott-a-matolcsy-kor-tunik-fel | 2024-05-14 17:00:00 | true | null | null | Telex |
Az Rtl.hu szerkesztősége nyerte kedden a Fővárosi Törvényszéken azt a bírósági pert első fokon, amelyet Orbán Viktor indított a hírportál ellen - írja a Media1. A lap szerint Orbán keresetét nem találta alaposnak a bíróság, ezúttal is a perköltség 100 százalékának megfizetésére kötelezte a bíróság.
A lap szerint kedden teljes mértékben elutasította Orbán keresetét a Magyar Narancs szerkesztősége ellen is, magánszemélyként az alperes számára 381 ezer forint perköltség, továbbá 36 ezer forint a magyar állam a NAV-nál vezetett illetékszámlájára való megfizetésre kötelezve őt.
Orbán magánszemélyként perelt be több szerkesztőséget, miután azok szemléztek egy Sparról szóló cikket. Az Economx vette észre a Spar Austria-csoport vezérigazgatójával készült interjút, amiben Hans Reisch arról beszélt, hogy a Spar átalakította működését, és Svájcba menekítette magyarországi vagyona egy részét, nehogy Orbán Viktor oligarcháinak kezébe jusson a cég. Az interjúból készült szemlét több lap is átvette, amelyeket Orbán ugyanúgy beperelt. A beperelt lapok között van a 24.hu, a 444.hu, a Klubrádió és a Hírklikk is. A keddi ítélet szerint
az RTL korrekt módon számolt be az üzletember szavairól, valamint lehetőséget biztosított Orbán ellenvéleményének közlésére is.
A Fővárosi Törvényszék hétfői, elsőfokú ítéletében az Indexnek adott igazat, az Economx cikkét szintén szemléző Klubrádió viszont elbukta a pert Orbánnal szemben, az ítélet ellen fellebbeztek.
Az ítéletek szerint a miniszterelnök közszereplőként köteles eltűrni, ha a sajtóban kritikus vélemény jelenik meg, a sajtó szabadságát nem korlátozhatja helyreigazítási perrel. | Újabb nap, újabb pereket vesztett Orbán Viktor | Az Rtl.hu szerkesztősége nyerte kedden a Fővárosi Törvényszéken azt a bírósági pert első fokon, amelyet Orbán Viktor indított a hírportál ellen – írja a Media1. A lap szerint Orbán keresetét nem találta alaposnak a bíróság, ezúttal is a perköltség 100 százalékának megfizetésére kötelezte a bíróság. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/14/orban-viktor-sajtoper-spar-rtl-economx-sajtoszemle-fovarosi-torvenyszek | 2024-05-14 22:01:00 | true | null | null | Telex |
Az elmúlt öt évben jó néhány polgármester és önkormányzati képviselő lett a települése határain túlmutató hírek szereplője köztörvényes bűncselekmények vagy jelentékeny balhék miatt. Vannak köztük bőven olyanok, akik ügyeik ellenére úgy gondolják, újra megméretnék magukat, és ha egy mód van rá, folytatnák politikai pályafutásukat. Összeszedtünk néhány érdekes sztorit.Szántót vett a börtönbőlBotrányos – és büntetett – előélete ellenére újraindulna Újszentivánon Putnik Lázár expolgármester, akit tavaly februárban egy év után engedtek ki az előzetes letartóztatásból. Két társával együtt azzal vádolta őt a nyomozóhatóság, hogy súlyosan túlárazott egy jórészt állami forrásból épülő munkásszállót. A gyanú szerint 222 millió forint vagyoni kárt okoztak az állami költségvetésnek. Putnik a börtönben töltött éve alatt is üzletelt az állammal a Szabad Európa szerint, hiszen a rácsok mögül vett meg egy 2,7 hektáros szántót 4,8 millió forintért a Nemzeti Földügyi Központtól.Putnik most függetlenként indul újra az önkormányzati választáson. A polgármesteri helyért nagy versengés lesz, az alig 1900 fős faluban hat jelölt is van, köztük a jelenlegi független településvezető, Bodó Imre.Az újszentiváni munkásszállóAz újszentiváni munkásszálló Fotó: ÚjszentivánÁron alul adott el ingatlant a családjánakTipikus sztori: a Somogy vármegyei Tengődön Lakos János 5,9 millió forintért adta el a volt szovjet laktanyához tartozó erdős területet a fiának és a lányának. Ezzel 14 millió forintos kárt okozott a településnek, a szakértői vélemény szerint ugyanis 20 millió forintos értéket képvisel a terület. Az adásvételt a Pécsi Ítélőtábla tavaly semmissé nyilvánította, Lakost az ügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja.A 400 fős településen nem a legjobb Lakos híre, minthogy polgármestersége első éveiben megszüntette az önálló polgármesteri hivatalt, bezárta az általános iskola elsőre felső, majd alsó tagozatát is, az épületet bérbe adták. A 24.hu riportja szerint a gyerekek a szomszédos Tabra járnak iskolába, busz híján egyénileg. Hiába van a falunak saját busza, az „másra kell”. Tengődön 4 polgármesterjelölt méreti meg magát – Lakos Jánossal együtt.Az önkormányzat pénzén ment Fradi-meccsreAz országos sajtóba bekerült a bátonyterenyei fociszerető polgármester meglehetősen sajátos ötlete is. Nagy-Majdon József úgy gondolta, az önkormányzat költségén kiviszi barátait és családtagjait a Fradi Leverkusen elleni kupameccsére Németországba. Ehhez a szomszédos falu, Mátranovák kisbuszát kérte kölcsön, amiért a város pénzéből fizetett, a tankolást és az osztrák autópálya-matricát is ebből fedezte.Nagy-Majdon JózsefNagy-Majdon JózsefNagy-Majdon meg volt győződve arról, hogy ebben semmi törvényellenes nincs, és egyébként is, senkinek semmi köze ahhoz, hogy kiket milyen pénzből hova visz.Az eset a városban is felháborodást keltett, úgy látták, a pénznek lenne jobb helye is; az iskolában például nem volt fűtés. Két héttel később Nagy-Majdon értetlenkedve bár, de engedett a nyomásnak, bejelentette, mivel „egyes embereknek ez a jó érzését bántja”, ki fogja fizetni a számlát. Szerinte a kisbuszt ingyen kapták, csak a tankolás ment közpénzből.Bátonyterenyén 5 polgármesterjelölt volt, de végül csak hárman indulnak, köztük a Nagy-Majdon a Fidesz színeiben.A szálkai ügy az Intergritás Hatóságnak is feltűntA félezres Szálkának 20 éve Pálfi János a polgármestere, aki minden bizonnyal még további öt évig betöltheti ezt a posztot, mivel a június 9-ei választáson nincs ellenfele, egyedül indul függetlenként.Az elmúlt öt éve neki sem makulátlan. A polgármester a lányával együtt birtokolja a céget, amelyé a helyi tó melletti fizetős strand. Ennek a partfalait közel 120 millió forintnyi uniós támogatásból erősítették meg, és ez nem tetszett az Integritás Hatóságnak. Felmerült a gyanú, hogy ez nem közösségi, hanem magánérdekeket szolgál, lévén, hogy a strand bevételéből a polgármester cége gyarapodik. A strandfejlesztés kapcsán feljelentést tettek tavaly a NAV-nál költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanúja miatt. Ismeretlen tettes ellen.Kegyeletsértés, halottgyalázásSokan felháborodtak a Békés vármegyei Zsadányban, miután a polgármesternek, Dudás Árpádnak saját bevallása szerint praktikus és olcsó ötlete támadt. A Magyar Narancs beszámolója szerint a temető régi, már használaton kívüli részét vadhálóval elkerítették, hogy az önkormányzat birkái ott legeljenek és ürítsenek. A helyiek tiszteletlennek, sőt halottgyalázásnak tartják az esetet, ráadásul nem is értették az egészet. A faluban ugyanis a közmunkások közül négyen is fűnyírással foglalkoznak, a birkák helyett ők is rendet tehettek volna az elgazosodott temetőben.Miután nagy nyilvánosságot kapott az eset, a közmunkások eltávolították a vadhálót, és a birkákat is máshova terelték. A helyiek szerint mindez azért történt, mert a polgármester hivatalosan is tudomást szerezhetett két feljelentésről. Dudás Árpád azonban a jelek szerint bízik a folytatásban, hiszen indul a júniusi választáson. Egyetlen kihívója az MSZP-s Szilágyi Attila.A település tavaly év végén „Attila király fapalotájával” is bekerült a hírekbe. A 116 millió forintnyi uniós pénzből készült építmény hónapokkal az átadás után is zárva volt. Ráadásul nincs olyan történelmi tény, amely azt támasztaná alá, hogy Attila királynak bármi köze lett volna a településhez és környékéhez.Dudás Árpád, Zsadány polgármestereDudás Árpád, Zsadány polgármestere Fotó: Facebook/Dudás Árpád polgármesterVisszatér a bukott exfideszesFördős Attila 2019-ben fideszesként szenvedett csúfos vereséget az ellenzéktől Vácon, öt év után viszont úgy érezte, ismét érdemes megpróbálnia, immár függetlenként. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint hat ellenfele van, köztük az ellenzék közös jelöltje, a jelenlegi polgármester, Matkovich Ilona.Fördős Attila több botrányos ügybe is belekeveredett, ami miatt népszerűtlen lett a városban. 2013-ban egy német újságban megjelent cikknek köszönhetően derült ki, hogy egy rendezvényen a parkolóban az autók között fekve találtak rá. A feltételezések szerint ennek oka a túlzott pálinkafogyasztás lehetett, bár Fördős szerint csak ledőlt kicsit a melegben. Egy 2019-ben kiszivárgott hangfelvétel szerint frakciójával italozva vitatták meg Vác ügyeit. 2010-es megválasztása óta 2019-es bukásáig az állami százmilliók ellenére sikerült majdnem csődbe vinnie a várost.Vácon nem Fördős visszatérte az egyetlen érdekesség, több képviselőjelöltnek is van vaj a fején. Szabó Csaba, a váci Fidelitas elnöke, a Vác Online tulajdonosa egyéni listán és kompenzációs listán is szerepel. A neve a helyi sajtóban onnan lett ismert, hogy Rétvári Bence testőreként jelent meg korábban, majd az elmúlt években külföldi útjaival borzolta a kedélyeket. Emellett jelentős állami támogatáshoz jutott az alapítványa is, hogy mire költötték el a pénzt, arról nem tudni.Mokánszky Zoltán volt alpolgármestert korábban rabosították, mivel azzal gyanúsítják, hogy alpolgármestersége alatt az egyik önkormányzati intézményvezetőnek törvénytelenül adott havi 100 ezer forintos fizetésemelést. A városban úgy hírlik, épp gyermeke édesanyjának, a politikus ezt az értesülést a Váci Hírnök kérdésére nem tagadta. Júniusban rá is lehet szavazni a Fidesz-KDNP színeiben egyéni és települési kompenzációs listán is.További balhés jelöltekNem olyan régen Tiszaföldvártól volt hangos az országos sajtó, a fideszes alpolgármester ugyanis minősíthetetlenül viselkedett az egyik helyi kocsma előtt. Cseuz Zsolt néhány nappal az eset után lemondott a pozíciójáról, és közölte, nem indul újra a júniusi választáson. Az NVI adatai szerint azóta máshogy gondolja, a Fidesz–KDNP jelöltjeként versenybe száll: a volt alpolgármestert ötödik helyen feltették a Fidesz települési kompenzációs listájára, így pártja sikeres szereplése esetén neki is lesz esélye képviselőként folytatni.A Momentum, a Jobbik, valamint a Függetlenek Szíve közös jelöltjeként indul az önkormányzati helyért Miskolcon Badány Lajos. A képviselőt néhány évvel ezelőtt azon kapták, hogy Mályi külterületére zöldhulladékot rakott ki annak ellenére, hogy tábla jelezte, tilos ilyet csinálni. A képviselő-testületben nagy felháborodást keltett az eset.Gyálon is balhéztak képviselők Dobrev Klára fórumán. A 2022-es eset két főszereplője Hegymegi István, a DK gyáli önkormányzati képviselője, illetve Fricsovszky-Tóth Péter, az ellenzéki összefogás vecsési jelöltje volt. A verekedést szóváltás és köpködés előzte meg a régóta rossz viszonyt ápoló két ellenzéki között, Hegymegi István végül úgy fejbe verte a közös jelöltet, hogy mentőt kellett hívni hozzá. Az incidensen azonban jelek szerint sikerült túllépnie a DK-nak, hiszen ismét indítják egyéni jelöltként Hegymegi Istvánt. | Meglopta az államot, rács mögé került, de onnan is üzletelt az állammal | Az elmúlt öt évben jó néhány polgármester és önkormányzati képviselő lett a települése határain túlmutató hírek szereplője köztörvényes bűncselekmények vagy jelentékeny balhék miatt. Vannak köztük bőven olyanok, akik ügyeik ellenére úgy gondolják, újra megméretnék magukat, és ha egy mód van rá, folytatnák politikai pályafutásukat. Összeszedtünk néhány érdekes sztorit. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/21/meglopta-az-allamot-racs-moge-kerult-de-onnan-is-uzletelt-az-allammal | 2024-05-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Még mindig nem számolt el a nyilvánosság előtt Szabó Csaba.Még mindig nem tisztázta a váci Fidelitas elnöke, hogy miből vásárolta meg nemrég a Vác Online-t kiadó, több tízmillós forgalmú vállalkozást. Szabó Csaba és csapata mindenkitől igyekszik számon kérni az átlátható gazdálkodást, aki nem fideszes, de gyakran még a közzétett adatok ellenére is ferdít, mutyit sejtet saját politikai céljai érdekében.Szabó már hónapok óta nem számolt el azzal a nyilvánosság előtt, hogy miből vásárolta meg a Rétvári-propaganda egyik leghiteltelenebb, sorozatos pervesztes médium kiadóját, a Vác Online-ét. Ez azért is aggályos, merta Fidelitas-elnök alapítványa 200 millió forintot kapott Rétvári Bence kormányától,amit állításai szerint egy, a város szélén a Fidesz vezetése alatt keletkezett szeméthegy felhasználására költött..Hol a nyilvános elszámolás?A luxusutazó Szabó Facebook-oldalán semmilyen elszámolást nem tett közzé a 200 millió forintnyi adóforint felhasználásával kapcsolatban, miközben csapata nagyjából ezt várta Rétvári Bence választási ellenfelétől is. Városi pletykák szerint nem véletlen, hogy a fiatal, frissen végzett „politikus” mostanában többször járt külföldön, majd megvásárolta a Vác Online kiadóját.Eközben persze jól átverték azokat, akik bizalmat szavaztak nekik április 3-án, az országgyűlési választáson. Ígéreteikkel ellentétben a Fidesz-KDNP kormánya számos különadót vezetett be, amelytől emelkedtek a szolgáltatások és az élelmiszerek árai, részben eltörölték a rezsicsökkentést és a benzinársapkát.Az alkalmatlanságában a Gyurcsány-kormányt és a korábbi Orbán-korszakot is túlszárnyaló gazdaságpolitikának meglett az eredménye: a magyar embereknek drágult Európában a leginkább az élelmiszer, tankolni pedig itt a legdrágább Közép-Európában. De legalább a Szabóhoz hasonlóknak van miből kifizetni rekordmértékű infláció miatti áremelkedést, nem véletlen, hogy az ilyen állami támogatásokról nincsenek részletes Facebook-posztok. A saját szavazóik úgyis csak négyévente számítanak, igaz hozzájuk nem vágnak adóforintokból tíz- és százmilliókat. | Kétszáz milliót kapott a váci fidelitasos alapítványa a kormánytól | Még mindig nem számolt el a nyilvánosság előtt Szabó Csaba | null | 1 | https://vaceskornyeke.hu/2023/02/04/ketszaz-milliot-kapott-a-vaci-fidelitasos-alapitvanya-a-kormanytol/ | 2023-02-04 00:00:00 | true | null | null | Vác és környéke |
„A NER udvari sepregetője”; „a takarítás Mészáros Lőrince”; a „még NER-körökben is szédítő” menetelést produkáló takarítócég – többek közt így és ezekhez hasonlóan hivatkoznak a B+N Referencia Zrt.-re a magyar sajtóban.A 30 éve takarítócégként indult, mára „teljes körű létesítményüzemeltetési szolgáltatásokat” nyújtó vállalkozás teljesítménye 2010 után lendült meg látványosan: 2010 és 2022 között az árbevételét több mint nyolcvanszorosára, az adózott nyereségét pedig kétszázszorosára növelte.A robbanást óriási állami megbízások segítették elő. A cég országos szinten a legnagyobb tenderbajnokok közé került az elmúlt években: a 2019–2021-es időszakban a B+N nyerte el az országban a második legtöbb állami megrendelést, a legtöbb közbeszerzést bezsebelő tulajdonosok toplistáján pedig csak a jóval ismertebb Mészáros Lőrinc és Szíjj László tudta megelőzni a B+N tulajdonosát, Kis-Szölgyémi Ferencet.A B+N Referencia Zrt. takarítói a Nyugati pályaudvaron, 2015. július 30-ánA B+N Referencia Zrt. takarítói a Nyugati pályaudvaron, 2015. július 30-án Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVAA B+N takarítja a MÁV vonatait, több száz állami tulajdonban lévő épületben végez felújítási és karbantartási feladatokat, de kapott megbízást kertészeti munkákra, kártevőirtásra is. A cég legnagyobb dobása azonban kétségkívül a kórházi szektorhoz köthető: 2021-ben 300 milliárdos keretszerződést nyertek el kórházak takarítására és fertőtlenítésére, tavaly további 400 milliárdos keretszerződést kórházak üzemeltetésére.A B+N Referencia Zrt. közbeszerzéseinek jó részét, köztük a kórházak takarítási és üzemeltetési feladatait egy állami szervezettől, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól (KEF-től) nyerte el. A szervezet arra hivatott, hogy egyes feladatok „integrált ellátásával” hozzájáruljon a „hatékony és költségkímélő kormányzati tevékenységhez”, így többek között központosított közbeszerzések lebonyolítását végzi.A több száz milliárdos kórházi közbeszerzések kiírója és az azokat elnyerő cég között több kapcsolódási pontot is találtunk.A KEF egyik igazgatója korábban a B+N-nél dolgozottInnentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.A KEF vezetőségében a főigazgató és a főigazgatóhelyettes mellett jelenleg hat különböző területért felelős igazgató vállal szerepet. Egyikük Horváth Gábor, az egészségügyi létesítményüzemeltetési igazgató.Forrás: http://www.kef.gov.hu/Forrás: http://www.kef.gov.hu/Horváth a KEF előtt szinte a teljes szakmai karrierjét a B+N-nél tölötte: LinkedInje szerint 12 évig dolgozott a vállalatnál, 2013-tól a cégiratokban is a cég képviseletére jogosult munkavállalóként szerepelt. A B+N kérdésünkre megerősítette, cégüknél az üzemeltetési üzletág igazgatója volt Horváth, egészen 2022. november végéig – tehát abban az időben is, amikor a B+N elnyerte az első nagyobb, 300 milliárdos takarítási keretszerződését a KEF-től.Forrás: Horváth Gábor nyilvános LinkedIn profiljaForrás: Horváth Gábor nyilvános LinkedIn profiljaA B+N után Horváth nem maradt sokáig munka nélkül.A kormány 2023-ban döntött arról, hogy központosítják az ország kórházainak üzemeltetési feladatait, és ezek egységesen a KEF alá kerülnek. „A feladatátvétel célkitűzése az átláthatóbb, költséghatékonyabb, szakszerűbb intézményi működés megteremtése, a korábbi elaprózott kórházi létesítményüzemeltetési feladatellátás minőségi sztenderdek alapján történő egységesítése volt” – írta kérdésünkre a KEF.E feladat ellátására 2023. július 1-jén új igazgatóságot hoztak létre, az egészségügyi létesítményüzemeltetésik, az élére a volt B+N-es Horváth Gábort nevezték ki. Július 10-én aztán kihirdették, hogy a KEF a B+N-t bízza meg a kórházak üzemeltetésével, 400 milliárdos keretszerződéssel.Feleségek a B+N környékénA B+N-es vezetőből KEF-es vezetővé avanzsált Horváth karrierútján kívül más, jelenleg is élő kapcsolat is van a B+N és a KEF között: mind Horváth Gábor, mind a KEF-főigazgató dr. Demény Ádám felesége a B+N környékén dolgozik.A két nő a cég honlapján és céges irataiban nincs feltüntetve munkavállalóként, ám az általunk megismert céges e-mailek aláírásából látszik, hogy B+N-esként azonosítják magukat. Amikor még április elején telefonon kerestük a két nőt, szóban is megerősítették, hogy a mailes aláírásban megnevezett pozíciókban (HR Business Partnerként, illetve EHS osztályvezetőként) dolgoznak cégnél.Grafika: Szulágyi RékaGrafika: Szulágyi RékaA KEF és a B+N szerint nincs összeférhetetlenségA közbeszerzési törvény szerint a közbeszerzés kiírójának minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy „megelőzze, feltárja és szükség esetén orvosolja az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzeteket”. A törvény felsorol olyan eseteket is, amelyekben „vélelmezni” kell, hogy összeférhetetlenség áll fenn. Többek közt ilyen eset, ha a kiíró részéről a közbeszerzés előkészítésében, lebonyolításában részt vesz, vagy akár csak az eljárás eredményét befolyásolni tudja olyan személy, aki hozzátartozója az adott közbeszerzésre pályázó cég valamely alkalmazottjának.Ennek fényében mind a közbeszerzéseket kiíró KEF-től, mind az azokat elnyerő B+N-től megkérdeztük, pontosan hogyan biztosítják, hogy a két szervezet között fennálló személyes szálak ne okozzanak összeférhetetlenségi problémát. Lényegében mindkét szervezet annyit írt, hogy betartják a szabályokat, nincs itt semmi látnivaló. „Főigazgatóságunk több mint 20 éve végzi a központosított közbeszerzési feladatait, minden esetben vizsgálva és betartva a közbeszerzési törvény szerinti szigorú összeférhetetlenségi szabályokat” – írta a KEF. A B+N pedig ezt: „Az összeférhetetlenség fogalmát jogszabály rögzíti, és mint minden esetben, társaságunk ez alkalommal is ennek maximális figyelembe vételével, a jogszabályi rendelkezések maradéktalan betartása mellett járt és jár el.”A B+N azt is megírta, hogy a két feleség nem közvetlenül a B+N alkalmazásában áll, más minőségben látják el a munkájukat. A cég szerint Horváth felesége „HR business partnerként egy külső partnerünk képviseletében munkaerő-toborzási feladatokat lát el egyik leányvállalatunk számára. Tevékenysége távol esik a KEF illetékességébe tartozó szerződések teljesítésétől”. A KEF-főigazgató feleségéről pedig azt írták, hogy „jelenleg egy külső partnerünkön keresztül EHS feladatokat koordinál. A külső partnerrel fennálló szerződésünk szerint a KEF illetékességébe tartozó szerződések teljesítésében nem vehet részt.”Puha szabályok, hiányos ellenőrzésA KEF és a B+N között fennálló kapcsolatról és az összeférhetetlenségi kockázatokról megkérdeztük a Transparency International Magyarország szakértőjének véleményét is. Zelisler Judit, a TI közpénzügyi programokért felelős szenior projektmenedzsere szerint a közbeszerzési törvény rendelkezései összhangban vannak az uniós szabályokkal, azonban az összeférhetetlenségek ellenőrzése hiányos. (Ezt az EU is kifogásolta, ennek nyomán azonban csak egy ellenőrzést elősegítő útmutatót adott ki a Közbeszerzési Hatóság.)„Több valódi ellenőrzésre lenne szükség a témában. Felmerülhetne például egy adatalapú kockázatértékelés lehetősége a Közbeszerzési Hatóságnál is, hogy a rendelkezésre álló közbeszerzések ajánlattevőinek a tulajdonosi adatait összevetik az ajánlatkérők vezetőinek adataival, ehhez azonban nemcsak a szándék, de az adatminőség és a megfelelő egyedi azonosítók bevezetése is hiányzik” – mondta Zeisler.Az ellenőrzés elégtelensége mellett a szabályozás más hiányosságaira is rámutatott: Egyrészt az, hogy ki vesz részt a tender előkészítésben és lebonyolításában, az puha szabály. Többnyire nagyon nehéz meghúzni a határt az etikailag kifogásolható és a törvénytelennek minősíthető összeférhetetlenségi esetek között. Másrészt hiányzik a forgóajtó-jelenségre vonatkozó általános szabályozás a magyar jogrendszerből. Ez a törvény lenne hivatott a privát és a közszféra közötti átjárást keretek között tartani, és úgynevezett cooling-off időszakot szabni arra, hogy ne lehessen automatikusan átlépni egy magáncégből az állami szféra döntéshozói közé. Ilyen szabályozás csak néhány szervezetre vonatkozóan létezik (pl. Integritás Hatóság), de a KEF-re nem.Zeisler szerint az utóbbi kérdés szabályozása kiemelten fontos, ez a TI Magyarország régi kérése. „A vonatkozó szabályok megalkotására elvileg ígéretet tesz az feltételességi eljárás nyomán megalkotott új korrupcióellenes stratégia 2025 november végéig, de ezek visszamenőleg nyilván nem lesznek érvényesíthetőek” – mondta.A B+N Zrt. közbeszerzései kapcsán a TI Magyarország több úgynevezett red flaget azonosított (ezek önmagukban nem jelentenek bizonyítékot bűncselekményre, korrupcióra vagy más visszaélésre, de potenciális veszélyforrást jelölnek). A közbeszerzések koncentrációját vizsgáló Tenderbajnok felületen három mutató esetében ért el kiugró értéket a cég: az elnyert közbeszerzések összesített értéke, az elnyert közbeszerzések értékének átlaga, az elnyert közbeszerzések értékének árbevételhez viszonyított aránya.Januárban az Átlátszó mutatta be, hogy a KEF egyik legújabb, 88 milliárdos tendere rendkívül komplex feltételek meghatározásával szűkítette a piaci versenyt, és borítékolható volt, hogy a kiírásnak csak a B+N lesz képes megfelelni. Végül valóban behúzta a cég ezt is. A B+N tulajdonosa, Kis-Szölgyémi Ferenc 60 milliárdos becsült vagyonával a 40. leggazdagabb magyar a Forbes friss listája szerint.Miközben a B+N sorra nyeri a nagy éréktű állami megrendeléseket, egyes dolgozók arról számolnak be, hogy a kórházi takarítási-üzemeltetési biznisz átvétele nem megy zökkenőmentesen. Az RTL Házon kívül című műsorának nemrégiben nyilatkozó két szekszárdi takarítónő szerint például azért rúgták ki őket az állásukból, mert kifogásolták, hogy a B+N nem fizetett rendesen a túlórákért. | Személyes szálak fűzik a NER-kedvenc takarítócéget a százmilliárdos kórházi közbeszerzések kiírójához | „A NER udvari sepregetője”; „a takarítás Mészáros Lőrince”; a „még NER-körökben is szédítő” menetelést produkáló takarítócég – többek közt így és ezekhez hasonlóan hivatkoznak a B+N Referencia Zrt.-re a magyar sajtóban. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/21/szemelyes-szalak-fuzik-a-ner-kedvenc-takaritoceget-a-szazmilliardos-korhazi-kozbeszerzesek-kiirojahoz | 2024-05-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Költségvetési csalás gyanújával indított nyomozást a NAV Észak-Magyarországi Bűnügyi Igazgatósága Gyöngyösön a helyi sporttámogatásokkal kapcsolatban. Az adóhivatal nyomozói több mint fél éve kezdtek bele a vizsgálatba, a tavalyi év végétől számos tanúkihallgatást tartottak, és jártak a városházán is, ahol az önkormányzat által kiosztott pénzekről szóló iratokat és szerződéseket foglaltak le.
Az utóbbi hetekben ez az ügy lett az egyik ütközőpont az önkormányzati választás helyi kampányában. Lényegében az egész település előtt ismertté vált, hogy vizsgálják a taopénzeket, csupán egyetlen pont körül maradt bizonytalanság: kik a vizsgálat érintettjei. Az adóhatóság nem árulta el azt sem, hogy melyik egyesülettel vagy sportcéggel kapcsolatban kezdtek kutakodni.
A 24.hu is hiába kereste a NAV-ot, az adóhivatal továbbra sem igyekezett tisztázni a helyzetet. Megkérdeztük többek között, hogy a Gyöngyösi Kézilabda Klub és a Gyöngysport Kézilabda Nonprofit Kft., vagy velük együtt több egyesület is érintett-e a vizsgálatban, illetve, hogy mekkora kárértékről van szó, de csupán annyit válaszoltak, hogy a feltett kérdésekkel kapcsolatban nem hozhatnak nyilvánosságra semmilyen információt.
A hatósági titkolózás azért nyithatott komoly frontot a gyöngyösi politikában, mert miközben elindultak vizsgálatok, a Gyöngyösi Kézilabda Klub elnöke, Nagy Attila is beszállt a polgármesteri posztért folyó versenybe.
Gyöngyösön az elmúlt tíz évben Hiesz György vezette az önkormányzatot, a 67 éves egykori MSZP-s politikus azonban nem indul a választáson, helyette Végh Attila lett a közös ellenzéki (MSZP-DK-Jobbik-Momentum) jelölt. Vele szemben Szókovács Péter indul a Fidesz-KDNP-VSZE színeiben. Harmadikként jelent meg a porondon Nagy Attila, akit a VAGY (Változást Akarunk Gyöngyösön) Egyesület támogat. Helyi forrásaink szerint az ellenzéki és kormányoldali tömb között Nagy lehet a mérleg nyelve.
Az adóhatósági ügyet két hete a GyöngyösMa hozta nyilvánosságra. Az önkormányzati fenntartású lap írta meg, hogy információi szerint a kézilabdaklub és a csapat cége lehet az érintett a nyomozásban. Az értesülést a Magyar Kézilabda Szövetség közlésével is megerősítették. A szövetség megírta a lapnak, hogy a NAV őket is "megkereste Gyöngyösi Kézilabda Klub és a Gyöngysport Kézilabda Nonprofit Kft. vonatkozásában", és tájékoztatást is kaptak a nyomozás tényéről, de - mint írták - az ügy részleteivel kapcsolatban ők sem rendelkeznek további információkkal.
A GyöngyösMa szerint az önkormányzatnál Hiesz György polgármester már januárban, a NAV-os iratlefoglalás után belső vizsgálatot rendelt el és Kozma Katalin jegyző ki is osztott egy fegyelmit annak a munkatársnak, akiről kiderült, hogy nem ellenőrizte megfelelően a támogatásokról benyújtott elszámolásokat.
Nagy Attila, aki egyszemélyben klubelnök és ügyvezető a kft.-ben a Facebook-oldalán ezután hazugsággal vádolta meg a polgármestert és az önkormányzatot. Szerinte ugyanis nemcsak a kéziseket, hanem mind az öt gyöngyösi látványsport-egyesületet vizsgálják.
Az az okfejtés, amit a polgármester úr mond, hogy az ötből három (egyesület) azt jelezte vissza neki, hogy őket még nem keresték meg, az nem jelenti azt, hogy ők nem részei a vizsgálatnak, csak (a nyomozók) egyelőre még nem jutottak odáig, hogy őket is megkeressék
- magyarázta a polgármester-jelölt sportvezető. Nagy azt is állította, hogy inkább az önkormányzat érintettsége a valószínű, mert a NAV nem simán bekérte a dokumentumokat, hanem helyszíni ellenőrzés keretében azonnali lefoglalást rendelt el.
Nagy nyilatkozatára reagálva a polgármester az önkormányzat vezetőivel együtt sajtótájékoztatót tartott a vizsgálatról. A keddi eseményen Hiesz György közölte, hogy bár a klubelnök megpróbálja az önkormányzatra és a többi sportegyesületre hárítani a felelősséget, az önkormányzati köztisztviselők védelmében fontosnak tartja elmondani, hogy a költségvetési csalás gyanúja nem az önkormányzattal szemben merült fel. A polgármester azt is elmondta, hogy információik szerint a klub éveken át kétfelé számolt el a számlákkal. A vizsgálat alá vont időszakban az önkormányzat összesen 41 millió forintnyi támogatást adott a kéziseknek.
Kovács Róbert, az önkormányzat pénzügyi és költségvetési igazgatója a sajtótájékoztatón közölte, 2023 márciusában éppen a Gyöngyösi Kézilabda Klub elnökétől kapott értesítést: Nagy akkor azt jelezte, hogy a Magyar Kézilabda Szövetségtől kapott információi alapján az elszámolás felülvizsgálatára van szükség, mert ugyanazokkal a számlákkal számoltak el a szövetség és az önkormányzat felé. Mikor ellenőrizték az elszámolásokat, kiderült, hogy a kettős elszámolás - vagyis, hogy ugyanazokat a számlákat nyújtották be a szövetség és az önkormányzat felé - összesen három év szerződéseit és számláit érinti, ezért a kézilabdaklubbal közösen az eredeti dokumentumok megtartása mellett módosították a támogatási szerződéseket, és a klub új számlákat nyújtott be az elszámoláshoz, amelyek megegyeztek a döntéshozó képviselő-testület szándékaival, miközben a korábbi számlákat lefűzve megtartották.
Nagy Attila a 24.hu-nak annyit elismert, hogy tanúmeghallgatás náluk is volt, de mint mondta, dokumentumokat tőlük nem kértek be a hatóság emberei.
Nem lehet szó arról, hogy két helyre elszámoltuk volna el ugyanazokat a számlákat, mert a szövetségnél több éves csúszásban van az elszámolás és az ellenőrzés
- állította a klubelnök, amikor megkérdeztük, hogy valóban ő hívta-e fel az önkormányzatot azért, hogy indítsanak felülvizsgálatot. Nagy hozzátette, önellenőrzést végeztek, ami számviteli hibát mutatott ki, de bőségesen rendelkezésre álltak számlák, amelyeket a szerződésmódosítás után bele is raktak az elszámolásba. | A NAV sportpénzeket érintő költségvetési csalásos nyomozása kavarta fel a kampányt Gyöngyösön | Kampánytéma lett, hogy vizsgálatot indított a sporttámogatások miatt az adóhatóság, de hivatalosan nem mondják meg, ki a gyanúsított. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/05/17/gyongyos-nav-koltsegvetesi-csalas-nyomozas-nagy-attila-hiesz-gyorgy/ | 2024-05-17 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Egyáltalán nem gyötörte meg a tavalyi rekordinfláció a leggazdagabb magyar üzletembereket, sőt a top 100 egy év alatt 1400 milliárd forinttal, 18 százalékkal növelte a vagyonát. Ha figyelembe vesszük a pénzromlás tavalyi mértékét, akkor reálértéken csak hajszállal gazdagodtak ugyan, viszont egyre jobban koncentrálódik a vagyon. A Szakonyi Péter szerkesztette 100 leggazdagabb című, ma megjelent kiadvány gazdaglistáját a felcsúti Orbán-bizalmas,
Mészáros Lőrinc immár 990 milliárd forinttal vezeti, a becslések szerint egyetlen év alatt 50 százalékkal növelte vagyonát.
Már az is valószerűtlen volt, hogy tíz év alatt 660 milliárdot hozott össze a gázszerelőből lett mágnás, de ehhez egyetlen év alatt újabb 330 milliárdot pakolt hozzá.
A nagy ugrás részben a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt.-nek köszönhető, a részvényárfolyam ugyanis megháromszorozódott, de a meghatározó tétel a második legnagyobb magyar pénzintézet, az MBH Bank Nyrt., amely felerészben Mészároshoz köthető. A birodalom a turizmustól az agráriumig szinte a gazdaság minden területét átszövi, és olyan hosszú távú bevételtermelő üzlet is a része, mint a gyorsforgalmi úthálózat 35 éves koncessziója. A terjeszkedés ráadásul külföldön is folytatódik, tavaly például Mészárosék megszerezték Bosznia legnagyobb cementgyárát.
Ettől a tempótól Csányi Sándor OTP-vezér jócskán elmaradt: "mindössze" 90 milliárdos növekedést produkálva 700 milliárdig jutott. Úgy, hogy minden idők legnagyobb nyereségét, 990 milliárd forintot könyvelt el az OTP Bank Nyrt. Mérlegfőösszege meghaladta a 100 milliárd eurót, és ezzel a legnagyobb európai bankok ligájába került - írja a kiadvány. A két, egy ideje már dollárban is milliárdos potentát tehát egy év alatt együttesen 420 milliárdos gyarapodást tudott felmutatni, ez a toplista összes gazdagja által összehozott növekedés durván harmada, a top 10 pedig bő 600 milliárdot tett rá előző évi vagyonára.
Az első tíz helyen amúgy nagy mozgás nem történt, helyet cserélt egymással a mostanában Lengyelországban terjeszkedő ingatlanmogul és az AutoWallisszal karriert csináló Veres Tibor, illetve Gattyán György. Utóbbinak továbbra is jól megy a felnőtt tartalmat előállító honlapja, saját bevallása szerint napi 1,5 millió eurót (közel 600 millió forintot) hoz.
A nagy vesztes Bige László, az egyetlen magyarországi műtrágyagyár tulajdonosa: ő tavaly még 233 milliárddal még a 8. helyen állt, azonban hét helyet csúszott lefelé, ezúttal a tavalyi felére, 115 milliárdra becsülték a vagyonát. Bige tavaly belengette a gyár bezárását, miután a szén-dioxid kvótára kivetett különadó és a különleges gázkészletezési díj tönkretette a versenyképességet, de végül úgy döntött, hogy új technológiát vet be, és folytatja hadakozását a kormánnyal.
Bekerült viszont az első tízbe Garancsi István, akinek Market Építő Zrt.-je olyan óriási építkezések részese, mint a kínai CATL debreceni akkumulátorgyár - a kiadványban 200 milliárdra teszik a rendelésállományt -, az ugyancsak debreceni BMW autógyár, nem beszélve a saját tulajdonában álló BudaPart óriásberuházásáról, aminek végösszege több mint 600 milliárd forint. A portfólió része az öt fővárosi kaszinókoncesszió is - amiben Habony Árpáddal üzlettársak -, de két vidéki kaszinója is ontja a nyereséget elméletileg 2056-ig.
A 100 leggazdagabb üzletember becsült vagyona (milliárd forint, zárójelben a múlt évi vagyon):
Mészáros Lőrinc 990 (660)
Csányi Sándor 700 (610)
Felcsuti Zsolt 486 (460)
Veres Tibor 422 (320)
Gattyán György 398 (366)
Szíjj László 300 (280)
Jellinek Dániel 295 (276)
Széles Gábor 238 (208)
Garancsi István 172 (133)
Kasza Lajos 163 (147,5)
Százmilliárdosok klubja
Bige tehát kiesett a tízes toplistából, és bőven megelőzte a 4iG főtulajdonosa, Jászai Gellért is. Ő egy évvel korábban 90 milliárdnál tartott, az azóta 138 milliárdosra duzzadt vagyonával a 13. helyre kapaszkodott fel. A 4iG az elmúlt három évben óriási portfóliót vásárolt össze állami segítséggel (olyan cégeket kebelezett be, mint a Digi, a Vodafone Magyarország és balkáni távközlési társaságok). Tavaly év végén 867 milliárd forint volt a nettó hitelállománya, a mérlege 32 milliárd forint veszteséget mutatott, de továbbra is nagy tervek formálódnak a cégcsoportnál. Az űriparban és a védelmi iparban megvalósítandó projektek mellett azt tervezik például, hogy Albánia és Egyiptom között építenek tenger alatti vezetéket.
A százmilliárdosok közé került a Tiborcz Istvánnal gyakorta üzletelő győri milliárdos, Paár Attila is, ő egy év alatt 20 milliárddal, 111 milliárdra növelte a vagyonát, ami a 16. helyhez volt elég.
Kerek százmilliárdot ért el a miniszterelnök veje, Tiborcz István, aki ezzel 38 helyet ugrott előre a listán. Egy év alatt tehát több mint 30 milliárddal fejelte meg a vagyonát Orbán Ráhel férje.
Emlékeztetőül: a gazdaglistára 2019-ben köszönt be az akkor 33 éves Tiborcz, 35 milliárddal.
Schmidt Mária és családja hajszállal maradt ki a 100 milliárdosok klubjából, de így is csaknem megduplázták a családi vagyont, ami 43 milliárdról 99 milliárd forintra nőtt egyetlen év alatt. Ugyancsak duplázott "B.", aki ezúttal sem járult hozzá, hogy a róla szóló írás megjelenjen, így a konkrétumokat kipontozással helyettesítették a szerkesztők. A megadott "kommunikációs tevékenység" alapján azért sejteni lehet, hogy Balásy Gyuláról és a Lounge-csoportról van szó, amely a Rogán Antal felügyelte Nemzeti Kommunikációs Hivatal, az állami propagandagyár fő beszállítója. A kiadvány szerint. "B." mindenesetre az előző évi 26 milliárd forintos eredményét több mint megduplázva 53,4 milliárdig jutott, ezzel a gazdaglistán a 48., vagyis harminc helyet ugrott előre. | Mészáros Lőrinc már 1000 milliárdnál tart, Tiborcz István is belépett a 100 milliárdosok közé | Egy év alatt 50 százalékkal növelte a vagyonát Mészáros Lőrinc, de majdnem teljesítette ezt a miniszterelnök veje, Tiborcz István is. Akadt, aki náluk is jobban szerepelt: dupláztak Schmidt Máriáék és az állami propagandát közvetítő kommunikációs cégcsoport tulaja is. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/05/16/gazdaglista-meszaros-lorinc-1000-milliard-tiborcz-istvan-100-milliard/ | 2024-05-16 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Miközben a korrupcióval vádolt Völner Pál több alkalommal panaszkodott az őt és a családját sújtó kiterjedt hatósági vagyonzár miatt, a volt államtitkár április végén egy Audi Q5-ös terepjáróval vitte lángosozni a családját Dunaalmáson.
A 24.hu egyik olvasója fotózta le, amint a 83 millió forint kenőpénz átvételével megvádolt volt kormánypárti politikus egy prémium városi terepjáró volánja mögött megérkezik a Komárom-Esztergom vármegyei község vendéglátóhelyének parkolójába.
Mint azt a korábban megírtuk, a Schadl György volt végrehajtói kamarai elnök és Völner főszereplésével zajló büntetőeljárás során bankszámlákat, részvényeket, ingatlanokat, autókat és céges üzletrészt is zár alá vett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala a volt igazságügyi államtitkárnál és családjánál. Völner fiának Porsche sportautóját is lefoglalták, miként felesége hibrid hajtású Lexus terepjáróját.
Akkor a volt államtitkár lapunknak úgy nyilatkozott:
Történelemkönyvekben fordul elő olyan, hogy családtagokat büntettek meg ítélet nélkül.
Arról beszélt, hogy családjának minden vagyona igazolt, legális jövedelemből származik, ám ezt nem vizsgálták a hatóságok. Azt is jelezte, hogy családja vagyonzárral sújtott tagjai jogorvoslatot kértek, ahogyan ő is, mivel olyan vagyonelemekről is szó van, melyek jóval a gyanúsításban, majd a vádiratban szereplő elkövetési időszak előtt kerültek a tulajdonukba. Érthetetlennek nevezte, hogy az ügyben semmilyen módon nem érintett gyerekei miért nem használhatják például az autójukat.
Mivel a Völner család több gépjárművét is lefoglalták, rákérdeztünk a volt államtitkárnál, kinek a tulajdonában van az az Audi Q5-ös, amellyel április végén Dunaalmáson járt, illetve milyen jogcímen használja azt. A politikus jogi képviselője, Papp Gábor megkeresésünkre azt írta:
Senkinek semmi köze ahhoz, hogy ügyfelem milyen családi programokon vesz részt, és ahhoz sem, hogy mivel közlekedik. A felvételek bizonyosan ügyfelem és családjának hozzájárulása nélkül készültek, amelynek a magyar jog szerint - egyelőre még - jogkövetkezményei vannak.
A szabadlábon védekező Völner és az immáron bűnügyi felügyelet alatt álló Schadl elleni fő vádpont lényege szerint utóbbi rendszeresen pénzt - 2021 nyaráig legalább 83 millió forintot - adott át Völner Pálnak, aki ezért a pozíciójából eredő befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta. Az ügyészség szerint a végrehajtók elnöke hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük. Egy kivétellel mindegyik megvádolt végrehajtó beismerte a bűnösségét.
Az ügyészség Schadl Györgyre tíz, Völner Pálra nyolc év börtönt kért beismerés esetére. Előbbire 200, utóbbira 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig. Mindketten tagadták bűnösségüket. | Audi terepjáróval ment lángosozni a vagyonzárral sújtott Völner Pál | A korrupcióval vádolt volt fideszes államtitkár nem árulta el, kié a városi terepjáró, amit vezetett. Korábban a politikus arra panaszkodott, hogy a családtagjainak az autóit – köztük a fia Porschéjét is – lefoglalták a hatóságok, pedig nekik semmi közük nincs a büntetőügyéhez. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2024/05/22/audi-q5-volner-pal-fidesz-volt-allamtitkar-korrupcio-vesztegetes-kenopenz-vad-vagyonzar-dunaalmas-langos/ | 2024-05-22 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Új leánycéggel bővült a Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST Group: nyilvános adatbázisok szerint május 7-én jegyezték be a BDPST International Kft.-t. A cég főtevékenysége az üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, bázisa a Pasaréti úton van, ügyvezetője pedig a többi BDPST-céghez hasonlóan Malik Zoltán.
Tiborcz István cégcsoportjának tehát már a nevében is lesz egy nemzetközi ügyekkel foglalkozó tagja. Azt lapunk írta meg elsőként még 2021 tavaszán, hogy Tiborcz István BDPST Zrt. nevű cégének már van BDPST-Serbia Zrt. és BDPST-Poland Zrt. nevet viselő társasága is. Tavaly októberben aktivizálhatta magát Tiborcz István cégbirodalma Szerbiában, ugyanis az üzletemberhez köthető BDPST-Serbia Zrt. leánycéget alapított október 3-ai bejegyzéssel Prisuro Vagyonkezelő Kft. néven. A miniszterelnök vejének még van egy BDPST Iberia Kft.nevű cége, amely neve alapján spanyol érintettségre utal.
A legutóbbi belföldi hír pedig az volt, hogy újabb ingatlanfejlesztést valósít meg a BDPST Group a budapesti Svábhegyen. A BDPST Capital megvásárolta a Budapest XII. kerületében található Mártonhegyi út 6/A. szám alatt álló telket, ahol egy ingatlanfejlesztést valósít meg. Több mint kétéves fejlesztést követően, pár száz méterre a megvásárolt telektől, tavaly szeptemberben nyitotta meg a kapuit a korábbi Fonográf Klub helyén a BOTANIQ Budai Klub. | Külföldön terjeszkedik tovább Orbán Viktor vejének cégcsoportja | Megszületett a BDPST International Kft. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kulfoldon-terjeszkedik-tovabb-orban-viktor-vejenek-cegcsoportja.html | 2024-05-17 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség Molnár Zsoltot egy vesztegetési ügyben. A gyanú szerint 40 millió forint kenőpénzt vett át egy informatikai cég vezetőjétől azért, hogy ne akadályozza a vállalkozás BKV-s pályázatának sikerét. A szocialista országgyűlési képviselő azt mondta a Híradónak, hogy ártatlan, és panaszt tett a szerinte alaptalan gyanúsítás ellen. Az MSZP azt közölte, hogy a párt bizalma töretlen a politikusban. | Gyanúsítottként hallgatták ki az MSZP-s országgyűlési képviselőt | Gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség Molnár Zsoltot egy vesztegetési ügyben. A gyanú szerint 40 millió forint kenőpénzt vett át egy informatikai cég vezetőjétől azért, hogy ne akadályozza a vállalkozás BKV-s pályázatának sikerét. A szocialista országgyűlési képviselő azt mondta a Híradónak, hogy ártatlan, és panaszt tett a szerinte alaptalan gyanúsítás ellen. Az MSZP azt közölte, hogy a párt bizalma töretlen a politikusban. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2024/04/25/molnar-zsolt-gyanusitas-kenopenz-mszp | 2024-04-25 18:50:00 | true | null | null | Rtl.hu |
677 millió forintból épült a 12 fős bölcsőde. Január elején számoltunk be arról, hogy 677 millió forintból épült fel egy 300 négyzetméteres, 12 fős bölcsőde egy 1600 fős nógrádi faluban, Kazáron, azaz 2 millió 250 ezer forintos négyzetméteráron. A település polgármestere korábban az építőanyagok drágulásával indokolta, miért kértek a tervezettnél is több pénzt a bölcsődére:Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kedden a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a kazári bölcsőde ügyében vizsgálatot indított az Integritás Hatóság. Az uniós támogatások felhasználását ellenőrző hatóság Hadházy közlése szerint „az elmúlt időszakban néhány egészen korrekt vizsgálatot is lefolytatott”, hozzátéve, hogy „remélhetőleg itt sem lesz másképp, bár a dolga sem lesz nehéz”.Április közepén a szervezet elnöke úgy fogalmazott, hogy az Integritás Hatóság „fogatlan oroszlán”, mert hiányosan van felvértezve a hatékony működéshez és a magas szintű korrupció felderítéséhez szükséges hatáskörökkel. Március közepén a civil tagok egy rész pedig azt állította, hogy fontos korrupciós kockázatokkal nem néz szembe az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport: | Hatósági vizsgálat a hatszázmilliós kazári bölcsőde ügyében | Január elején számoltunk be arról, hogy 677 millió forintból épült fel egy 300 négyzetméteres, 12 fős bölcsőde egy 1600 fős nógrádi faluban, Kazáron, azaz 2 millió 250 ezer forintos négyzetméteráron. A település polgármestere korábban az építőanyagok drágulásával indokolta, miért kértek a tervezettnél is több pénzt a bölcsődére.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kedden a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a kazári bölcsőde ügyében vizsgálatot indított az Integritás Hatóság. | null | 1 | https://rtl.hu/baleset-bunugy/2024/05/21/kazari-bolcsode-integritas-hatosag | 2024-05-21 11:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Trippon Norbert szerint a kampány miatt kutakodtak nála az adóhatóság emberei, állítása szerint tanúként és gyanúsítottként sem érintett az ügyben. Házkutatás volt Trippon Norbert újpesti alpolgármesternél, az ellenzék közös polgármesterjelöltjénél – derült ki a politikus Facebook-posztjából. Úgy tudjuk, az adóhatóság fiktív számlák miatt indított nyomozást, de Trippon Norbert tájékoztatása szerint ebben ő tanúként és gyanúsítottként sem érintett. A politikus azt írta, kedden reggel 6 órakor egy ötfős „NAV-különítmény” hajtott végre házkutatást. „Mindösszesen egy magánszerződést vittek magukkal, illetve számlákat, ezeket én magam adtam a kezükbe. Ehhez nem volt szükség erre a felháborító eljárásra, és őszintén sajnálom azt az öt NAV-os nyomozót, akit vélhetően politikai okból küldtek feldúlni egy család békés otthonát. Ha kérték volna, bármikor odaadtam volna ezeket, ehhez nem kell feltúrni reggel hatkor egy otthont”. A konkrét ügyről állítása szerint nem rendelkezik pontos információkkal, csak annyit tud róla, hogy a család házának felújításán dolgozó kivitelező ellen indult eljárás. „Mint eddig sem titkoltuk, 2019 végén eladtuk korábbi lakásunkat és vettünk egy felújítandó házat Újpesten, melyet jó pár kivitelezővel újítottunk fel, igazolt, legális forrásokból utána következő évben” – írta az újpesti alpolgármester.Trippon Norbert azt írta: „A házkutatás tudtommal az egyik akkoriban nálunk dolgozó kivitelező évekkel későbbi NAV eljárása miatt történt, vélhetően áfacsalás ügyben, de erről konkrétabb tájékoztatást nem kaptam, mivel az ügyben sem tanú, sem gyanúsított nem vagyok. Így tehetném fel a költői kérdést: Mi közöm nekem építőipari cégek áfa ügyeihez? Hát annyi, hogy 19 nap múlva önkormányzati választások jönnek”. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az rtl.hu megkeresésére azt közölte, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás érdekeire tekintettel nem áll módjukban válaszolni a feltett kérdésekre. Frissítés május 27-én: Folyamatosan frissülő cikkünk egyik mondatával kapcsolatban megkerestük Trippon Norbertet is, hogy azt a reakcióval együtt tudjuk megjeleníteni: a kivitelező ugyanis azt állította tanúvallomásában, hogy nem történt valódi munka a házfelújításnál, csak számlákat állított ki pénzmosás céljából. Ezzel kapcsolatban az alpolgármester azt közölte: „Nem is értem, hogy ki miről beszél. Teljes képtelenség azt feltételezni bárki részéről, hogy a tiszta, legális bankszámlapénzt pénzmosás céljából utalna át bárki bárkinek, hiszen legális, tiszta bankszámlapénzen nincs mit tisztára mosni, hiszen az tiszta. A bankszámlánk nem dagadt, hanem apadt, s ezért fogalmilag ez az állítás kizárt és teljes képtelenség”. | Házkutatás volt Trippon Norbert újpesti alpolgármesternél | Trippon Norbert szerint a kampány miatt kutakodtak nála az adóhatóság emberei, állítása szerint tanúként és gyanúsítottként sem érintett az ügyben. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2024/05/21/hazkutatas-volt-trippon-norbert-ujpesti-alpolgarmesternel | 2024-05-21 15:55:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Ügyvédként pénzért játszott át magyar termőföldeket külföldieknek Sulyok Tamás köztársasági elnök, Dobrev Klára szerint. Sulyok Tamás ügyvédként pénzért játszott át magyar termőföldeket külföldieknek – jelentette ki szerdán Dobrev Klára egy sajtótájékoztatón. A DK alelnöke iratokat is bemutatott, amelyek elmondása szerint az állításait bizonyítják.Dobrev Klára közlése szerint Szeged környékén több mint ezer hektárt játszottak át külföldieknek, amit 3-4 helyi ügyvéd közreműködésével hajtottak végre, és ennek az egyik figurája volt szerinte Sulyok Tamás.Dobrev Klára egy 103 hektáros területről beszélt, ahol közlése szerint „mindent Sulyok Tamás csinált”. A föld Dobrev közlése szerint előbb egy stróman nevére került, aki egy újabb strómannak ajándékozta a területet, és az erről szóló ajándékozási szerződést Sulyok Tamás ellenjegyzett, és ügyvédként ő szerkesztette. A stróman ezután haszonélvezeti jogot egy cég három osztrál tulajdonosának, a céggel pedig kölcsön- és jelzálógszerződést kötött. A szerződéseket Sulyok Tamás készítette – közölte Dobrev Klára. A DK politikusa közölte, hogy tulajdonukba került egy, a földről szóló zsebszerződés is. Dobrev Klára közölte, hogy csütörtökön a sajtótájékoztatón bemutatott iratokat elviszi az ügyészségre, és akkor átadja azokat a sajtó munkatársainak is. Egyben közölte, hogy Sulyok Tamást lemondásra szóltja fel pártja.Dobrev Klára közlése szerint ezek „kétséget kizáróan bizonyítják, hogy Sulyok Tamás a földmaffia egyik figurájaként bűncselekményt hajtott végre, és törvényellenesen ügyvédként pénzért játszott át magyar termőföldet külföldieknek”. Azt több újságírói kérdésre sem közölte, hogy az elmondása szerint a kétezres évek elején történt ügy elévült-e. Frissítés: délután reagált a Sándor-palota, azt írják: Sulyok Tamás ügyvédi tevékenysége során mindenben a hatályos jogszabályoknak és ügyvédi esküjének megfelelően járt el. A rágalmazóval szemben megteszik a megfelelő jogi lépéseket. | Dobrev Klára azzal vádolja Sulyok Tamást, hogy külföldieknek játszott át magyar termőföldeket | Sulyok Tamás ügyvédként pénzért játszott át magyar termőföldeket külföldieknek – jelentette ki szerdán Dobrev Klára egy sajtótájékoztatón. A DK alelnöke iratokat is bemutatott, amelyek elmondása szerint az állításait bizonyítják. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2024/05/22/dobrev-klara-sulyok-tamas | 2024-05-22 14:02:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A DK-s Vadai Ágnes arra kérdezett rá Rogán Antal minisztériumánál, hogy miközben százmilliárdos nagyságrendben halasztja el a beruházásait, a Tranzit fesztivált szervező Kommentár Alapítvány mégis miért kaphat 5,6 milliárd forintot. Békés Márton alapítványának egyébként a Mészáros Lőrincék családi cége, a FEJÉR-B.Á.L. Zrt. épít rendezvényközpontot 10,6 milliárdért a VIII. kerületi Puskin utcában.
Válaszában Dömötör Csaba államtitkár azzal indokolta a támogatást, hogy csak olyan beruházások esetében merül fel az átütemezés, amik még tervezési szakaszban vannak, vagy még abban sem. A Kommentár rendezvényközpontja ezek szerint már megkezdett beruházásról van szó, és az erről szóló szerződésben az idei éves kifizetésekről van szó. Külön kiemelte, hogy az alapítvány célja emellett, hogy közösséget teremtsen a közjóért tenni akaróknak.A 2022-es beszámolója szerint a Kommentár Alapítvány 1,6 milliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Puskin utcai épület építési tervezésére, műszaki tanácsadásra, ingatlanüzemeltetésre és állagmagóvásra. Emellett az MCC-től is kaptak 11,5 milliárd forintot a budapesti és a balatonszepezdi központjukra.Az alapítvány 2022-re 501,7 millió forintos támogatást kapott Rogán Antal minisztériumától, amit a Tranzit konferenciasorozat megrendezésére és a Kommentár folyóirat kiadására fordítottak. Ugyanebben az évben Rogánék még adtak nekik 1,8 milliárd forintot a balatonszepezdi központjuk tervezési és kivitelezési munkáira. Valamint a Miniszterelnöki Kabinetiroda még biztosított nekik 100 millió forintot a balatonszepezdi telek megvásárlására. | Békés Márton alapítványát nem érinti a beruházási stop | A DK-s Vadai Ágnes arra kérdezett rá Rogán Antal minisztériumánál, hogy miközben százmilliárdos nagyságrendben halasztja el a beruházásait, a Tranzit fesztivált szervező Kommentár Alapítvány mégis miért kaphat 5,6 milliárd forintot. Békés Márton alapítványának egyébként a Mészáros Lőrincék családi cége, a FEJÉR-B.Á.L. Zrt. épít rendezvényközpontot 10,6 milliárdért a VIII. kerületi Puskin utcában. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/23/bekes-marton-alapitvanyat-nem-erinti-a-beruhazasi-stop | 2024-05-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Hosszú ideje viták tárgya Szigetszentmiklóson a Tesco új logisztikai központja és raktárbázisa, mely az M0 autóúttól délre, a város határában kijelölt ipari park területén valósulna meg. A többletforgalom miatt eredetileg egy új csomóponti lehajtó is épült volna Szigetszentmiklósnál, erről azonban Nagy János polgármester egy Magyar Közútnak adott nyilatkozatában lemondott. A gigaraktár forgalma azonban tovább fogja nehezíteni a közlekedést az egyébként is túlterhelt utakon, állítják az ellenzők. Ugyanakkor úgy tűnik, néhányan jelentős hasznot húztak a beruházás helyszínéhez kapcsolódó földügyletekből.
Állandó bosszúságot jelent a Szigetszentmiklóson és Szigethalmon élők számára az autós közlekedés. Aki a reggeli vagy délutáni csúcsidőben szeretne feljutni az M0-s autóútra, vagy onnan hazajutni, hosszas közlekedési dugókkal szembesül. Magunk is meggyőződtünk arról, hogy minimum 30 percig, de sok esetben egy óráig is eltart az autóval való araszolgatás a túlzsúfolt utakon.
Valójában nemcsak az említett két város lakosságát sújtják a közlekedési nehézségek. Túlterhelt ugyanis az egész Csepel-sziget, melynek lakossága az elmúlt évtizedekben megduplázódott. Éppen ezért borzolja a kedélyeket évek óta Szigetszentmiklóson az a beruházás, mely a város határában lévő 61 hektáros területen valósulna meg. Itt létesítene ugyanis a Tesco egy új, az összes magyarországi áruházát kiszolgáló logisztikai és raktárbázist.
Az új, nagy teherforgalmat generáló létesítmény azonban tovább növelné a közlekedési problémákat nemcsak Szigetszentmiklóson, hanem a szomszédos településeken is. A megnövekedett forgalmat a meglévő úthálózat nem tudja hatékonyan elvezetni - állítják, akik naponta kénytelenek elviselni a közlekedési dugókat a települések határában.
Közlekedési káosztól tartanak
Eredetileg az volt a terv, hogy az M0-ás autóúton Szigetszentmiklósnál az új ipari park miatt egy új csomópont épül. Ezt a szándékot azonban a gazdasági válság meghiúsította. A beruházást, 269 egyéb állami beruházással együtt forráshiány miatt 2022 júniusában felfüggesztette a kormány, s így a csomópont-projektre kiírt közbeszerzés is eredménytelenül zárult.
Pedig az új logisztikai központ használatbavételéhez a Magyar Közútkezelő Nonprofit Zrt. 2022 júliusában még úgy adott közútkezelői hozzájárulást, hogy feltételként szabta meg az M0-ás autóút 15. és 19. kilométerszelvénye közötti csonka csomópont déli ágának - azaz egy Szigetszentmiklós felé eső lehajtónak - és két turbó-körforgalomnak a megépítését. A Magyar Közút arra alapozta a döntését, hogy az úgynevezett csepeli gerincút már eddig is 92 százalékon kihasznált, és szükség van egy új, tehermentesítő lehajtóra.
Turbó-körforgalom: olyan körforgalom, amibe való behajtás előtt be kell sorolni a megfelelő sávba, mert az egyes sávokból a kijáratoknak csak egy része érhető el. Magában a körforgalomban és az azt közvetlenül megelőző 15-20 méteres útszakaszon már nem lehet sávot váltani; ezt a körforgalmon belül gyakran sávelválasztó elemekkel (pl. gömbsüveg) is akadályozzák. (Forrás: wikipedia)
Nagy János polgármester azonban lakosság és a képviselő-testület tudta nélkül egy olyan nyilatkozatot adott a Magyar Közútnak, melyben lemondott az M0-ás csomópont déli ágának megépítéséről, írta meg a Magyar Narancs. A Magyar Közút pedig ennek nyomán 2022 októberében egy módosított közútkezelői hozzájárulást adott ki. Mint ebben írják, "Szigetszentmiklós Város Polgármesterének nyilatkozatában foglaltakat figyelembe véve, arra való tekintettel (pl. tervezett létesítmény általi munkahelyteremtés) Társaságunk eltekint az M0 autóút jobb pálya - 5103 j. út csomópont forgalom előtti megnyitásának teljesítésétől, azt mint feltétel nem fogja megkövetelni".
A polgármester annak tudatában adhatott lemondó nyilatkozatot, hogy az állam nem fogja megépíteni az M0-s csomópontot. A nyilatkozat nyomán ugyanakkor a CTPark átvállalta az államtól a két turbó-körforgalom megépítését annak érdekében, hogy a Tesco-raktár használatbavételi engedélyt kaphasson. A polgármester lemondó nyilatkozata nélkül vélhetően el sem kezdődött volna a logisztikai bázis építése 2023 januárjában.
Kocsis Éva, a Demokratikus Koalíció helyi szervezetének elnöke és a Miklósért Városvédő Kör vezetője szerint viszont a Tesco gigaraktára okozta forgalomnövekedés elviselhetetlen terhet fog róni a közlekedőkre. Ezen nem segít, hogy a beruházó CTPark két turbó-körforgalmat épít a raktárbázis ki- és bejáratához, mert ez csak arra lesz jó, hogy a Tesco saját forgalmát rávezesse a közútra.
"1106 kamion, 142 középnehéz és 189 darab nehéz tehergépkocsi, valamint 944 darab személygépkocsi és kisteherautó fogja pluszban terhelni a település úthálózatát,
ami 4536 darab egységjárművet jelent naponta. A turbó-körforgalmak akkor javítanák a közlekedést és gyorsítanák a főirány áthaladását, ha a mellékirány - azaz a Tesco-bázis - forgalma alacsony lenne. Mivel a Tesco által generált járműforgalom a gerincút jelenlegi 19 ezer járműnyi forgalmának 20-25%-át teszi ki, a nyitás után jelentősen akadályozza majd a főirány haladását. Ami pedig a munkahelyteremtést - mint az M0 csomópontról történt lemondás indokát - illeti, a műszaki leírás szerint, szemben a polgármester által kommunikált 2000-2500 új munkahellyel, 1010 főre tervezték a szociális helyiségeket. Mivel a gyáli és herceghalmi Tesco-raktár, ahol rendelkezésre áll a képzett munkaerő, bezár, a miklósiak számára jelentős munkahelyteremtésről nem beszélhetünk" - olvasható Kocsis Éva blogbejegyzésében.
Egy érintett helyi lakos, Szabó Ágnes pedig így nyilatkozott az Átlátszónak: "Ennek a környéknek a lakóit sokkolta a hír, hogy raktárbázis épül a Nagylaposi dűlőn. Egy csendes lakóövezetben vásároltunk telket, de már most menekülőútnak használják a határoló utcákat az autósok, pedig a raktár még meg sem nyílt. Az ezernyi kamionnal, az állandó dugókkal, a raktár zajával és az éjjeli »díszkivilágítással« kell majd együtt élnünk, vagy nyomott áron eladni a házat. Mert senki sem akar egy logisztikai bázis mellé költözni. A Tesco melletti telek egyelőre üres, de már rebesgetik, hogy az is beépül. Az egyik szomszédom részt vett 2019-ben az akkor még csak polgármesterjelölt Nagy János és Horváth Mónika képviselőjelölt utcafórumán, ahol a jelöltek azzal kampányoltak, hogy ne épülhessenek be a szántók. Szépen át lettünk verve, nem csak a környék, de az egész város."
Az ingatlanügyletek és annak haszonhúzói
A 61 hektáros, új ipari park kijelölése miatt eleve éles viták, sőt politikai csatározások zajlottak a szigetszentmiklósi testületben. A Magyar Narancs írta meg 2021-ben, hogy az iparterület létrehozásához előbb a korábbi mezőgazdasági terület belterületbe vonásáról - melyet a Leshegy Vállalkozás Szervező Kft. kérelmezett - kellett döntenie a testületnek.
Az erről szóló sürgősségi előterjesztést Nagy János polgármester (független) nyújtotta be, de az általa 2021 nyarán és őszén összehívott rendkívüli testületi üléseken csak harmadik alkalommal sikerült elfogadtatnia a képviselőkkel az átminősítést. A testületben ugyanis többen nem nézték jó szemmel, hogy a polgármester az előző, fideszes városvezetéshez köthető személyek érdekeltségében lévő Leshegy Vállalkozás Szervező Kft.-nek akar a döntéssel kedvezni.
Az új ipari park számára kijelölt földterületet magánszemélyektől megvásárló Leshegy Kft. tulajdonosa és ügyvezetője Becz Péter, aki 2019-ig fideszes képviselő volt, jelenleg pedig frakción kívüli önkormányzati képviselő a szigetszentmiklósi testületben. Neve egy másik helyi Fidesz-közeli politikussal, Potoczki Tamással együtt akkor vált az országos sajtóban ismertté, amikor 2018-ban zátonyra futott a szigetszentmiklósi stadionberuházás - az ügyről az Átlátszóban is írtunk.
A stadion-beruházásban főszerepet játszó Becz Péter és Potoczki Tamás irányította a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Körét (SZTK), és ők voltak a helyi futballcsapatot működtető SZTK Futball Kft. főtulajdonosai is. A stadion építésének finanszírozását a társasági adókedvezményre (a TAO-ra) alapozták, és elköltöttek rá 1,5 milliárd forint közpénzt; az anyagi források elapadása miatt viszont a beruházás félbemaradt. Az SZTK - melynek felszámolása jelenlegi is tart, mivel az egyesületet a kormány 2019-ben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodónak minősítette - összességében 2,7 milliárd forint tartozást, egy stadiontorzót és egy forgalomképtelen, önkormányzati tulajdonú telket hagyott maga után.
A Leshegy kft. tulajdonosai között ezen kívül megtalálható Becz Péter azonos nevű fia, az ügyvezető Becz János József, Szarvas Tibor, a helyi közszolgáltatásokat végző AriesNonprofit Kft. korábbi ügyvezető igazgatója, valamint Papp István, egykori fideszes önkormányzati képviselő.
A Leshegy Kft 2022. évi beszámolója alapján a társaság a földekért összesen 3,9 milliárd forint vételárat, a belterületbe vonásért pedig 188 millió forint földvédelmi járulékot fizetett. Az ingatlan továbbértékesítése előtt a Leshegy további 3,2 milliárd forint összegű jutalékot és tanácsadási díjat fizetett ki különböző vállalkozásoknak. Ezek közül kiemelkedik a Potoczki Tamás tulajdonában lévő Micsi Kft-nek kifizetett nettó 2,8 milliárdos jutalék és 16 millió forint tanácsadási díj. Ugyancsak jutalékot kapott közel 31 millió forint összegben a Kesho Kft., amely Virág Róbert, volt fideszes önkormányzati képviselő tulajdonában van.
A Leshegy Kft 2022. június 3-án értékesítette az ingatlant 35 euro/m2 egységáron a CTPark Nineteen Kft-nek. Az ügyleten a Leshegy Kft-nek mintegy 1,2 milliárd forint profitja keletkezett.
A felsorolt cégek összességében 4 milliárd forint haszonra tettek szert a logisztikai központhoz kapcsolódó telekvásárlások és -eladások révén.
Az Opten cégadatbázis adatai szerint a Leshegy Kft.-nek 2019-ben és 2020-ban nem volt árbevétele, és a cég 2020-ban 77 millió forint veszteséggel zárt. Ezután viszont jelentős gyarapodásnak indult, 2022-ben már 670 millió forintos forgalmat produkált és 160 millió forint nyereséget ért el. A Micsi Kft. szintén felfelé ívelő pályára állt, 2020-ban még 4,5 millió forint veszteséggel zárta az évet, 2022-ben viszont a 2,8 milliárdos árbevétel mellett 1,2 milliárdos nyereségnek örülhetett.
De vannak még furcsaságok az ingatlanügyletek körül. A Micsi Kft. az érintett ingatlan-értékesítés vonatkozásában két nagy összegű jutalékszámlát bocsátott ki a Leshegy Kft. részére 2022 júniusában, az átlag piaci értéknél jóval magasabb, több mint nettó 2,8 milliárd forint összértékben. A Micsi Kft tevékenységi körei között viszont csak 2022. december 1-től szerepel az ingatlanközvetítői szolgáltatás, a teljesítés időpontjában még ezzel a tevékenységgel a cég nem foglalkozott; a kft. a Pest megyei ingatlanközvetítők nyilvántartásában jelenleg sem szerepel.
Az érintett ingatlanokra a Leshegy Kft tulajdonjogát a földhivatal 2022. május 30-án jegyezte be, ám mindössze négy nap múlva, június 3-án a CTPark Nineteen Kft. lett a bejegyzett tulajdonos, és az ingatlan birtokba adása is megtörtént. A CTPark mint új tulajdonos a földterület bekerülési értékét a közzétett beszámolója alapján a tárgyi eszközei között jelenítette meg. Mivel a Leshegy Kft. tulajdonjoga megszűnt, a földterület értékesítését a számviteli törvény szabályai szerint könyvelnie kellett volna: az ingatlan bekerülési értékét meg kellett volna jelenítenie a költségei, az eladási árat pedig az árbevételei között. Ezeknek a gazdasági eseményeknek azonban elmaradt a szabályos könyvelése. A gazdasági bűncselekmény gyanúja miatt az Átlátszó információ szerint feljelentés is történt.
Sokáig titkolták, hogy a Tesco lesz a bérlő
A földtulajdonos CTPark számára 2023 elején vált lehetővé, hogy partnerségi szerződést kössön a várossal, s hogy építési engedélyt kérjen a megvásárolt, 61 hektáros Nagylaposi dűlő beépítésére.
Ugyanakkor a testület előtt valójában nem volt ismert, hogy milyen beruházás céljából létesül az ipari park. Az átminősítés ügyét tárgyaló egyik testületi ülés után a helyi televíziónak
Nagy János polgármester úgy nyilatkozott, hogy "egészségügyi eszközökkel kapcsolatos gyártásról" lesz szó.
A sürgősséggel benyújtott előterjesztést a város első embere azzal indokolta, hogy a beruházás 2200-2500 munkahelyet teremt a szigetszentmiklósiak számára, emellett több milliárd forintos adóbevételt is hoz majd a városnak.
Nagy János a későbbiekben sem magyarázta meg, miféle egészségügyi eszközök gyártására célzott a helyi televíziónak nyilatkozva. Egy 2023 januárjában tartott lakossági fórumon pedig lakossági kérdésre nem árulta el sem a beruházó CTPark, sem a polgármester, hogy ki fogja az épületeket bérelni.
Aztán kiderült, hogy szó sincs egészségügyi eszközök gyártásáról, s a 117 ezer négyzetméteres raktárbázis egyedüli bérlője a Tesco lesz. Erről azonban csak az áruházlánc vezérigazgatójának a Forbes számára adott interjújából lehetett értesülni. A vezérigazgató ebben az interjúban jelentette be, hogy a Tesco Magyarországon elsőként Szigetszentmiklóson - a CTPark által felhúzott csarnokokban - nyit egy hatalmas, országos lefedettségű raktárbázist, megszüntetve a Herceghalmon és Gyálon lévő raktárait.
Nagy János polgármestert levélben kérdeztük a várható többletforgalomról és a csomóponti lehajtó építésének elmaradásáról, megkeresésünkre azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Lázár Jánoshoz fordultak
A Miklósért Városvédő Kör az új lehajtó érdekében petíciót is indított, majd a több mint 3000 aláírást és a Lázár Jánosnak szóló levelet tavaly novemberben személyesen vitték el az Építési és Közlekedési Minisztériumba (ÉKM). A levélben a Városvédő Kör azt kérte: a miniszter támogassa egy soron kívüli közbeszerzési eljárás kiírását a csomópont megépítése ügyében, valamint járjon el abban, hogy a Magyar Közútkezelő Nonprofit Zrt. térjen vissza az eredeti közútkezelői hozzájárulás kikötéseihez - azaz írja elő, hogy a logisztikai bázist sem részben, sem ideiglenesen nem lehet használatba venni a kérdéses M0 csomópont forgalomba helyezése előtt.
Lázár János az időközben elfogadott beruházási kerettörvényre hivatkozva biztosította a civil egyesületet, hogy a csomópont benne lesz a 10 éves keretprogramban. Viszont arra a kérésre, hogy a minisztérium mint a Magyar Közút Zrt. tulajdonosi jogainak gyakorlója járjon közbe a közútkezelői hozzájárulás újbóli módosítása ügyében, az ÉKM egyelőre nem reagált.
Bodnár Zsuzsa
Nyitókép: Szigetszentmiklóson araszoló személyautók. Az M0-s autóútra való le- és felhajtás jellemzően fél-egy órát vesz igénybe a szigetszentmiklósi és szigethalmi lakosok számára. (A szerző felvétele) | Helyi politikusok nyerészkedtek a vitatott szigetszentmiklósi Tesco-beruházáshoz kapcsolódó földügyleteken | Hosszú ideje viták tárgya Szigetszentmiklóson a Tesco új logisztikai központja és raktárbázisa, mely az M0 autóúttól délre, a város határában kijelölt ipari park területén valósulna meg. A többletforgalom miatt eredetileg egy új csomóponti lehajtó is épült volna Szigetszentmiklósnál, erről azonban Nagy János polgármester egy Magyar Közútnak adott nyilatkozatában lemondott. A gigaraktár forgalma azonban tovább fogja nehezíteni a közlekedést az egyébként is túlterhelt utakon, állítják az ellenzők. Ugyanakkor úgy tűnik, néhányan jelentős hasznot húztak a beruházás helyszínéhez kapcsolódó földügyletekből. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/05/16/helyi-politikusok-nyereszkedtek-a-vitatott-szigetszentmiklosi-tesco-beruhazashoz-kapcsolodo-foldugyleteken/ | 2024-05-16 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Új leánycéggel bővült a Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST Group - közölte a Menedzsment Fórum. A nyilvános adatbázisok szerint a
A Pasaréti úti bázisú cég főtevékenysége az üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás, ügyvezetője pedig a többi BDPST-céghez hasonlóan Malik Zoltán.
Ezzel Tiborcz István cégcsoportjának már a nevében is lesz egy nemzetközi ügyekkel foglalkozó tagja. Azt is a Menedzsment Fórum írta meg elsőként még 2021 tavaszán, hogy Tiborcz István BDPST Zrt. nevű cégének már van BDPST-Serbia Zrt. és BDPST-Poland Zrt. nevet viselő társasága is.
Tavaly októberben aktivizálhatta magát Tiborcz István cégbirodalma Szerbiában, ugyanis az üzletemberhez köthető BDPST-Serbia Zrt. leánycéget alapított október 3-ai bejegyzéssel Prisuro Vagyonkezelő Kft. néven. Emelett van egy BDPST Iberia Kft.nevű cége is, amely neve alapján spanyolországi érintettségre utal.
A lap emlékeztet arra is, hogy a BDPST Group újabb ingatlanfejlesztést valósít meg a budapesti Svábhegyen. A BDPST Capital megvásárolta a Budapest XII. kerületében található Mártonhegyi út 6/A. szám alatt álló telket, ahol egy ingatlanfejlesztést valósít meg. Több mint kétéves fejlesztést követően, pár száz méterre a megvásárolt telektől, tavaly szeptemberben nyitotta meg a kapuit a korábbi Fonográf Klub helyén a BOTANIQ Budai Klub.
A 38 éves üzletember Szombathelyen született orvoscsaládban. A pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában érettségizett, majd a Károli Gáspár Református Egyetemen szerzett jogi diplomát. 2013-ban kötött házasságot Orbán Viktor legidősebb lányával, Orbán Ráhellel, majd sikert sikerre halmozott az üzleti életben. | Külföldön terjeszkedik tovább Tiborcz István birodalma | Újabb leánycéggel bővült a Tiborcz István-féle BDPST Group. A BDPST International Kft. már csak a nevéből adódóan is nemzetközi érintettségre utal. Orbán Viktor vejének gazdasági sikereit jól mutatja az a tény is, hogy „A 100 leggazdagabb magyar” című kiadvány listájában 100 milliárdosra becsült vagyonával a 19. helyen szerepel Magyarország legtehetősebb emberei között. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2024/05/17/tiborcz-istvan-orban-viktor-veje-kulfoldi-terjeszkedes-bdpst-group/ | 2024-05-17 16:11:00 | true | null | null | Index |
Kínos ügyről tárgyalt április 9-én rendkívüli, zárt ülésén a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata (MROÖ). A Bihar Román Nemzetiségi Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda még 2017-ben nyújtott be egy pályázatot az uniós forrásokat kezelő Irányító Hatóságnak. A két hátrányos helyzetű hajdú-bihari (Körösszakál, Bedő) és egy Békés megyei (Körösnagyharsány) kistelepülésen működő intézmény arra vállalkozott, hogy az Együtt könnyebb nevű projektjükkel olyan családbarát, gyakorlatias programok sorát valósítja meg, amelyek célja, hogy fiatalok ne hagyják el e kistelepüléseket. Két-három éves programsorozattal ezt elérni eleve irreális vállalkozás - de most nem erre, hanem magára az ügyre koncentrálunk.
A látvány a lényeg
A fő kedvezményezett oktatási intézmény és a konzorciumi partnerként bekapcsolódó civil szervezetek - a résztvevők személyi állományában volt átfedés - minderre 50 millió forintot nyertek el. Pályázati anyagukban vállalták, hogy a "programjuk jó dokumentálása megvalósul, a feljegyzések, a mentori naplók, tematikák és jelenléti ívek, beszámolók napra kész vezetése biztosított lesz". Utóbb azonban az illetékes minisztérium - az Emmi -, majd később a Miniszterelnökség uniós fejlesztési források felhasználásáért felelős ellenőrzési egységei, legvégül a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságának munkatársai szabálytalansági eljárásukban annyi hiányosságot és ellentmondást észleltek, hogy fölmerült: a programok jó része csak papíron valósult meg. | A fele sem igaz. Csalások gyanúja a bihari román iskolák uniós pályázatainál | Vissza kell fizetni egy 50 milliós uniós pályázat nagyobb részét egy hazai román két tannyelvű oktatási intézménynek, valamint a konzorciumi tagoknak, mert a diákoknak szánt programok többsége nem valósult meg. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-fele-sem-igaz-268147 | 2024-05-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Tavaly ősszel hetekre leállt a házi őrizetben lévő gyanúsítottak mozgását figyelő rendőrségi nyomkövető rendszer. Emiatt szökhetett meg például egy pedofil bűncselekménnyel meggyanúsított férfi is. A konkrét ügyről többször kérdezte a sajtó az illetékeseket, eredménytelenül. Az ügyet kirobbantó 444.hu például Gulyás Gergelyt faggatta az április 11-i Kormányinfón. Válasza szerint a kancelláriaminiszter "nem tud arról", hogy két hónapra leállt volna a nyomkövető rendszer, de arra nem válaszolt, hogy mi történt. Lapunk még március 13-án érdeklődött Pintér Sándor belügyminiszternél: volt, van, illetve lesz-e az ügyben belső vizsgálat vagy nyomozás? De a 24.hu sem kapott érdemi választ, ahogy a BM államtitkára sem adott magyarázatot az ügyre rákérdező ellenzéki képviselőnek.
A nyomkövető rendszereket használó rendőri, illetve büntetés-végrehajtási szervek valamivel közlékenyebbnek bizonyultak.
*
Egy ilyen rendszer hasonlóan működik, mint bármilyen más riasztóberendezés. Annyi a különbség, hogy a civil biztonságnál általában tárgyakat, objektumokat védenek a lopás, illetve a külső behatolás ellen. Itt pedig a riasztás célja annak megakadályozása, hogy egy adott személy engedély nélkül elhagyhassa a tartózkodási helyéül kijelölt területet. Tehát a rendszer nem betörés, hanem szökés esetén riaszt
- magyarázza a magánbiztonsági szolgáltatásokat, illetve azok informatikai hátterét jól ismerő forrásunk. "Az ilyen nyomkövető rendszernek kétféle alaptípusa van. Az egyik lényegében egy klasszikus riasztóberendezés, amely csupán azt jelzi, hogy az illető kilépett a területről, ahol a bíróság döntése alapján legálisan tartózkodhat, és számára tiltott zónában van. De akad olyan eszköz is, amely GPS-funkcióval is rendelkezik, tehát helymeghatározásra is képes, vagyis mutatja hogy az illető épp hol van, illetve merrefelé halad" - teszi hozzá a szakember. "Egy komolyan vehető rendőrségi, büntetés-végrehajtási, igazságügyi nyomkövető rendszernek mindkét funkcióval rendelkeznie kell. Szökés esetén a házi őrizetben lévők ezért is próbálják meg levágni vagy más úton eltávolítani a lábukra rögzített nyomkövetőt, hiszen ezen keresztül a távozásuk iránya is követhető. A fejlettebb, korszerű eszközök már az ilyenfajta fizikai rongálást vagy feltörést is észlelik és jelzik."
Szökés természetesen nemcsak úgy történhet, hogy az őrizetben lévő megrongálja az eszközt, hanem rendszerhiba okán is. Ez történt a konkrét esetben, amikor a 444 cikke szerint "a lábbilincsek által kibocsátott információkat tároló szerver megtelt, és nem volt, aki karbantartsa. Utóbbi helyzet amiatt állhatott elő, hogy a rendszerhez kapcsolódó karbantartási szerződés lejárt, de azt nem újították meg." Természetesen lapunk is rákérdezett az ORFK-nál, illetve a rendszert üzemeltető Communication Technologies Kft.-nél, hogy a karbantartási szerződés megújítása, illetve az elavult rendszer cseréje megtörtént-e.
Az elektronikus távfelügyeleti rendszer működtetése a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a rendőrség feladatkörébe tartozik, az elektronikus távfelügyeleti rendszer létesítése és üzemeltetése jogszabályban nevesített közfeladat (állami feladat). A rendőrség a büntetés-végrehajtási szervezettel együttműködve látja el ezt a közfeladatot. A két állami szerv közötti együttműködés részleteivel, épp úgy, mint a jogszabályban nevesített közfeladat (elektronikus távfelügyeleti rendszer létesítése és üzemeltetése) ellátásának módjával és formájával kapcsolatos kérdések megválaszolása a rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervezet hatáskörébe tartozik, ebből következően az ORFK és a BVOP jogosult a feltett kérdéseket megválaszolni
- írta megkeresésünkre Neuman Péter, a Communication Technologies ügyvezetője. Hozzátette: a karbantartásra vonatkozó kérdésre technikai szolgáltatóként nem tud információt adni.
A botrány után módosították a keret-megállapodást
Neuman magyarázata azért érdekes, mivel az ORFK azt válaszolta: "Az ön által említett és ahhoz hasonló összetett rendszerek, informatikai hálózatok működése során fordulhatnak és fordulnak is elő üzemzavarok, de azok kezelésére és soron kívüli javítására - szükség esetén pótlására - megfelelő eljárásrendeket dolgozott ki a rendőrség. Ezeket az aktuális eseményeknek, helyzetnek megfelelően alkalmazzuk. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a hiba kijavítása a rendszer üzemeltetőjének a feladata."
Megnéztük hát a 2023. augusztus 3-án az ORFK és a Communication Technologies által a rendszer üzemeltetéséről kötött keret-megállapodást. "A szolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében az alábbi táblázat szerinti meglévő eszközmennyiséghez javítást, termékkifutás, javíthatatlanság vagy rendszer-inkompatibilitás esetén cserével történő rendszerben tartást, begyűjtést, tisztítást, frissítést is tartalmazó üzemeltetést kell biztosítani. Kifutó termékek esetén a termék kivezetése, továbbá a támogatás megszűnése előtt legalább 6 hónappal tájékoztatni kell a megrendelőt ezen körülményekről. A megszűnő támogatású eszközök díjmentes cseréjét a tájékoztatást követő időszakban legkésőbb a támogatás megszűnéséig biztosítani kell" - tartalmazza egyebek közt a tavaly augusztusi keret-megállapodás 2.2 pontjának módosítása. Amelyben az említett táblázat
a 660 darab AttentiOnePiece teljes értékű, GPS-szel bővített jeladó készletet,
a 165 darab AttentiTwoPiece teljes értékű, GPS-szel bővített jeladó készletet,
illetve a központi szervert,
valamint a szoftver-infrastruktúrát tünteti fel.
A kérdés az, hogy a javításra, frissítésre, kompatibilitásra vonatkozóan mit tartalmazott a szerződés 2023. augusztus 3. és 2024. január 12. közötti (a meghibásodás idején hatályban lévő) változata? És miért kellett azt januárban módosítani? Az eredeti szerződés 2.2.1. pontja sorolja fel az új elektronikus távfelügyeleti rendszerrel kapcsolatos szolgáltatásokat. A 2.2.1.4 alpont szerint ide tartozik a rendszer "rendszerkövetést is magába foglaló üzemeltetése, karbantartása, javítása, pótlása" is, továbbá az eszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó 2.2.2.3 alpont a következő feladatokat szabja meg:
teljeskörű javítás,
az eszköz kifutása vagy javíthatatlanság esetén cserével történő rendszerben tartás a műszaki leírás 1.1.1 és 1.1.2 pontjában foglaltak szerint,
begyűjtés,
tisztítás,
frissítést is tartalmazó üzemeltetés.
A januári módosítással bekerült 2.2.2.4 alpont némiképp aprólékosabban, részletesebben sorolja fel azt, ami már a korábbi szerződésnek is része volt: a rendszer javítását mint kötelezettséget. Nemcsak a javításra, de az üzemeltetésre is teljes körű szolgáltatást vállalt a Communication Technologies, hiszen magának a közbeszerzésnek a tárgya is "a terheltek mozgását online módon nyomon követő technikai eszközök és központi infrastruktúra biztosítása, valamint teljes körű üzemeltetése" volt. A Communication Technologies Kft.-t aligha érhette váratlanul, milyen feladatokkal jár a rendszer üzemeltetése, lévén, hogy már 2022-ben is azt írta egy, a Budapesti Értéktőzsde honlapján olvasható hír, hogy "több milliárdos forgalmuk jelentős része a rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervek által használt - többek között a házi őrizetesek megfigyelésére alkalmazott - GPS-es nyomkövetők forgalmazásából és a rendszer üzemeltetéséből származik."
De milyen esetekben alkalmaznak ilyen nyomkövető eszközt? "Az eljárás alá vont, személyi szabadságában korlátozott, például bűnügyi felügyelet alá helyezett vagy távoltartással érintett személyek esetében nem kizárólagos feltétel a nyomkövető eszköz alkalmazása. Az eszköz »csupán« ezen személyek ellenőrzését segíti, de az ellenőrzés, mint cél, más módon is elérhető. A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendelésénél és ellenőrzésénél számtalan szempontot - személyi körülmények, technikai feltételek - vesz figyelembe mind az elrendelésről döntő bíróság, mind az ellenőrzést végző hatóság" - válaszolta kérdésünkre az ORFK.
Hozzátették azt is:
A nyomkövető eszköz alkalmazása nem kizárólag az elkövetett bűncselekmény súlyától, annak büntetési tételétől vagy a bíróság által kiszabott büntetéstől függ. Amennyiben olyan, személyi szabadságában korlátozott személyt helyez felügyelet alá a bíróság, akinek az esetében nem adottak a feltételek az elektronikus eszköz használatához, úgy a rendőrség az ellenőrzést külön protokoll szerint végzi.
Az ORFK kitért az előforduló szökésekre is: "A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések hatálya alatt lévők között - függetlenül attól, hogy az ellenőrzéshez elektronikus eszközt használunk-e - előfordul a magatartási szabályok megszegése vagy szökés. A bűnügyi felügyeletből történő szökéseknek nincs közük ahhoz, hogy működik vagy sem a mozgást nyomon követő bűnügyi technikai eszközt felügyelő rendszer. A kényszerintézkedés technikai felügyeletet jelent és nem őrzést.
Tehát, aki meg akar szökni, megszökik, ha működik a felügyelő rendszer, ha nem
- fejtette ki álláspontját az Országos Rendőr-főkapitányság, azt is hozzáfűzve: "ilyenkor a terheltet általában előállítjuk vagy ellene körözést adunk ki. Az ismeretlen helyen tartózkodókat többnyire rövid időn - legtöbbször órákon vagy napokon - belül sikerül elfognunk és előállítanunk."
"A terhelt mozgását nyomon követő rendszerben 6 fajta jelzéstípus található, amelyek közül csak egy típus a rendőri intézkedést igénylő jelzés, a többi technikai jellegű. A rendszerbe naponta és országosan hozzávetőlegesen 35 000 jelzés érkezik, amelyekből körülbelül 800-1000 igényel rendőri intézkedést. Ezeket a jelzéseket a rendőrség meghatározott protokoll szerint kezeli" - részletezte még az ORFK válasza.
Amikor a rendszer farkast kiált
Aki meg akar szökni, az nyilván előbb-utóbb tényleg meg is szökik, ám bizonyára nagyobb eséllyel és sikerrel teszi ezt, ha a mozgását figyelő eszköz nem működik. Névtelenséget kérő riportalanyunk szerint egy ilyen rendszernek több gyenge pontja is lehet, ha nem megfelelően üzemeltetik. "Optimális működés esetén a nyomkövető rendszer riaszt, ha az illető elhagyja a területet. Az őrizet típusától, illetve az őrizetes személyétől, körülményeitől függ az ellenőrzés módja. Hogy azonnal kiküldenek-e egy járőrt, vagy csak az illető pártfogó, felügyelő tisztje videókapcsolaton keresztül bejelentkezik, és arra kéri, mutassa meg az aktuális, valós tartózkodási helyét élő mozgóképen" - mondja a biztonsági szakértő, aki szerint a szökést lehetővé tévő üzemzavarnál sokkal gyakoribb hibatípus a fals riasztás.
A rendszer működését hosszú távon az is ellehetetlenítheti, ha sok a téves riadójelzés. Vagyis ha a program olyankor is szökést észlel, amikor nem történik ilyen. Ez ugyanaz, mint amit járókelőként mi is tapasztalhatunk, hogy némelyik autóriasztó akkor is bekapcsol, amikor senki nincs a jármű körül, és nem akarják ellopni. Ha rendszeresen előfordul ez a jelenség, az egyrészt bosszantó, másrészt előbb-utóbb az ok nélkül farkast kiáltó pásztorfiú esetéhez hasonló pszichológiai helyzetet idéz elő. Vagyis lanyhul a riasztott személyek ébersége, abból indulnak ki: biztos megint csak vaklárma. Ráadásul egy ilyen kivonulásnak, ellenőrzésnek a rendőrség vagy a büntetés-végrehajtás részéről költsége van, és feleslegesen köti le a személyi állományt. Érdemes volna utánanézni, hogy a gyakorlatban, valamint a konkrét szerződések alapján van-e valamilyen következménye annak, ha a fals riasztások száma túllép egy bizonyos arányt vagy esetszámot
- adott egy tippet a magánbiztonsági területen dolgozó forrásunk.
Ez alapján fel is tettük kérdéseinket az ORFK-nak:
Hány olyan eset volt, amikor a nyomkövető rendszer sikeresen jelzett?
Hányszor történt úgynevezett fals riasztás, amikor a házi őrizetben lévő személy valójában nem akart volna elszökni, kibújni a megfigyelés alól, a rendszer mégis ezt jelezte?
Hány esetben történt olyan, mint a sajtóban ismertté vált ügyben, hogy az illető elhagyta a tartózkodási helyéül kijelölt ingatlant, de a rendszer mégsem riasztott?
"Arra vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal, hogy a rendőri intézkedést igénylő jelzések közül mennyi volt a fals, illetve hány esetben történt, hogy a terhelt úgy hagyta el a számára kijelölt ingatlant, hogy a rendszer nem jelzett" - válaszolták. Arról is érdeklődtünk: a rendszer összes meghibásodását automatikusan jelentenie kell a Communication Technologies Kft.-nek az ORFK felé, illetve hány ilyen hibajelentés volt? Ez ügyben a cég megkeresését javasolta a rendőrség. Megkerestük, de hiába: erre a kérdésre nem válaszoltak. Azt is szerettük volna megtudni a rendőrségtől, hogy a szerződés megkötése óta hányszor alkalmazták ezt a rendszert. "A kért adatokra vonatkozó leválogatást a rendőrség nem végez" - érkezett a válasz.
De még mindig jobban jártunk az ORFK-val, ugyanis a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság azt közölte:
A kérdéseit biztonsági okokból nem áll módunkban megválaszolni. (...) A kérdéseire adandó válaszok nem minősülnek közérdekű adatoknak.
A korábban feltett kérdéseinkre ugyanakkor válaszoltak. "A rendőrségi nyomkövető rendszer és a büntetés-végrehajtás által használt reintegrációs őrizet szabályainak ellenőrzésére szolgáló rendszer természetesen nem azonos, mint ahogyan a «házi őrizet» sem azonos a reintegrációs őrizettel" - magyarázta a BVOP. "Elektronikus nyomkövető rendszert a rendőrség és a büntetés-végrehajtás is használ, de amíg a rendőrök a folyamatban lévő büntetőeljárás időtartama alatt kényszerintézkedésként, addig mi - megfelelő jogszabályi feltételek fennállás a esetén - a kiszabott szabadságvesztés büntetés utolsó szakaszában alkalmazható úgynevezett reintegrációs őrizet szabályainak betartására használjuk" - tették hozzá.
"A büntetés-végrehajtási szervezet a reintegrációs őrizet ellenőrzéséhez szolgáló végponti eszközök (reintegrációs kar-vagy lábperec) tárgyában valóban kötött szerződést a Communication Technologies Kft-vel, de ennek semmi köze sincsen az informatikai rendszer üzemeltetéséhez" - fogalmaz a BVOP, amely Elektronikus Távfelügyeleti Rendszer üzemeltetése és karbantartása tárgyában 2020. október 26-án nettó 482 millió 976 ezer forint értékben szerződött a Communication Technologies Kft.-vel.
Eltussolhatók-e a nyomkövető rendszer hibái?
A cégnél is érdeklődtünk a nyomkövető rendszerrel, illetve annak meghibásodásával kapcsolatban, valamint a konkrét szerződésekről is.
"A Communication Technologies Kft. 100 százalékos leányvállalata a Valberg Nyrt.-nek, mely cég részvényei a BÉT Xtend szekciójában be vannak vezetve. A tőzsdei jelenlét teljes transzparenciát feltételez és követel meg. Ennek következtében a Communication Technologies minden jelentős szerződéséről minden olyan információt közzétettünk és a jövőben is közzéteszünk, amelyek a vonatkozó jogszabályok szerint megoszthatók és kötelezően megosztandók a nyilvánossággal" - közölte a cég, a szerződések részleteivel, érvényességével kapcsolatos információkkal kapcsolatban a tőzsde honlapját figyelmünkbe ajánlva.
Az említett megállapodások keretében cégünk technikai szolgáltatói és értékesítési tevékenységet végez, melynek az ön által említett részleteiről nem tudunk felvilágosítást adni
- mondta Neuman Péter ügyvezető.
Így aztán a fentebb már idézett biztonsági szakértő forrásunkat kérdezve próbáltunk rálátni, hogyan működik a nyomkövető rendszer, s mi a leggyakoribb hiba a már korábban említett fals riasztáson túl.
"A másik hiba az, mikor a rendszer akkor sem riaszt, amikor az őrizetes jogosulatlanul elhagyta a területet. Sikeres szökésnek akkor van komoly esélye, amennyiben a rendszer hosszú ideig nem tud jelezni. Kisebb hibák minden rendszerben bármikor előfordulhatnak, de ezeket általában egy frissítés vagy újraindítás megoldja, illetve az ügyeletes rendszergazda hamar kijavítja. Teljesen más szintű kockázat viszont, ha a rendszert külső támadás éri például egy zsarolóvírus formájában. Egy ilyen helyzet a rendszer üzemeltetőjét komoly dilemma elé állíthatja. A program, illetve a rendszer műszaki felügyelete az ő dolga, így a hibaelhárítás is. Ha gyorsan ki tudja javítani, akkor megteheti, hogy nem szól a dologról, hiszen megoldotta házon belül. Ám ha elhúzódó üzemzavarról beszélünk, akkor értesíteni kell a megrendelőt, ez esetben a rendőrséget. A kérdés az: mikor, illetve milyen jellegű hiba esetén kell azonnal értesíteni a rendszert használó intézményt? Nem fordulhat-e elő, illetve kizárja-e a szerződés, hogy egy olyan hibát, ami hosszabb ideig fennállt, de látható nyoma nem volt, vagyis szökéshez nem vezetett, eltussoljanak, vagyis eltitkoljanak a megrendelő elől?" - kérdezi forrásunk, rámutatva a dolog mélyebb összefüggéseire is.
Ha valaki elnyert egy szerződést, szeretné azt meg is tartani. Egy vírusfertőzés vagy hackertámadás olyan előre nem látható külső tényező, amiért a szolgáltató cég jogilag nem felelős. Ugyanakkor az már legitim módon felvethető kérdés, hogy egy ilyen helyzetben vajon megtettek-e mindent annak érdekében, hogy mielőbb elhárítsák a hibát, illetve a védelmi rendszerük megfelelően reagált-e a támadásra?
- mondja forrásunk.
2019 novemberétől 2021 márciusáig
a Communication Technologies egyik tulajdonosa az a Tasnádi László volt, aki 2014 és 2016 között a belügyi tárca rendészeti államtitkáraként tevékenykedett, majd Pintér Sándor volt cégénél helyezkedett el.
"Az látható, hogy ez a cég elég jól be van kötve ehhez a kormányhoz. Nyilván vannak olyan nemzetközi biztonsági cégek, amelyek ugyanolyan jól vagy még jobban is el tudnák látni ezt a feladatot, de a hatalomnak valószínűleg prioritás volt, hogy egy hozzá közeli szereplőt hozzon helyzetbe" - véli a forrásunk.
NER-háttér: Köves Slomótól Tasnádi Lászlón át Habony Árpádig
Ráadásul nem Tasnádi az egyetlen belügyi hátterű személy a cégben. Az alapító Hetényi László az Opten cégadatai alapján a többségi tulajdonos Neuman Péter mellé 2017 decemberében újra beszállt a kft.-be, és egészen 2022 augusztusáig - tehát egy ideig a rendszerváltás előtt III/II-es operatív tisztként tevékenykedő Tasnádi exállamtitkárral, Pintér Sándor régi bizalmasával együtt - volt a Communication Technologies egyik társtulajdonosa. Hetényi a rendőrtiszti főiskolán végzett, majd 1979 és 1988 között a Belügyminisztérium hivatásos tisztje volt - derül ki a Direkt36 a céggel is foglalkozó 2022. szeptemberi riportjából. A 2018 áprilisától 2019 szeptemberéig a 168 Órát kiadó cégnél, a Telegráf Kiadó Kft.-nél is ügyvezető Neuman Péternél ugyancsak felvetődött, hogy vannak nemzetbiztonsági kapcsolatai. 2018 tavaszán a Neuman vezette cég által tulajdonolt 168 Óra szervezett konferenciát Budapest, az élhető város címmel. A rendezvénnyel kapcsolatban Neuman felvetette, hogy meg kellene hívni előadónak egy barátját, egy volt titkosszolgálati vezetőt, aki korábban a magyar kibervédelmet is felügyelte. "Nem értettük, hogy miért ragaszkodik hozzá ennyire, ráadásul alig kapcsolódott a konferencia témájához" - emlékezett vissza a Direkt36 cikke szerint a hetilap egyik akkori munkatársa.
A Direkt36 riportja nem említi, de a 2018.május 23-án tartott konferencián Zala Mihály az Ernst and Young részéről Biztonságos város, városbiztonság? címmel tartott előadást. Zala 2014-ig a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnökeként az E-biztonsági Intelligencia Központ létrehozásán dolgozott, előtte az Információs Hivatal egyik igazgatója volt. Minden bizonnyal ő lehetett a riportban említett titkosszolgálati vezető. A Neuman által vezetett cég által szervezett konferencián erős kormányközeli túlsúly érvényesült: az előadók olyan cégeket képviseltek, mint az állami Lechner Tudásközpont és a Mol. A rendezvényt Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos nyitotta meg, és Tóth József szocialista angyalföldi polgármester volt az egyetlen ellenzéki. A Direkt 36 szerint a Neuman "Slomóék küldöttje volt a lapnál." Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget vezető Köves Slomó rabbiról van szó, aki a 2018-as kampányban nyíltan a kormánypártokat támogatta, és a Telegráfot tulajdonló, az EMIH-hez kötődő Brit Media Kft.-n keresztül kapcsolódott a laphoz. Neuman Péternek tehát a nemzetbiztonsági kapcsolatokon túl politikai háttere is lehetett.
A cikk felsorolja, mi mindent nyert az elmúlt években a Communication Technologies:
2018 májusában egy nettó 1,4 milliárdos tendert az ORFK-tól meghívásos pályázaton "elektronikus házi őrizeti rendszer leszállítására."
A BVOP-tól egy nettó közel 2 milliárdos értékű közbeszerzést tárgyalásos eljárásban.
A Készenléti Rendőrségnek ők szállíthattak kriminalisztikai-bűnügyi nyomrögzítő eszközöket.
Ezt követően a Rogán Antal alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség 204 milliárdos keretszerződéskötésébe is befértek
A képet árnyalja, hogy Neuman már az MSZP-SZDSZ-kormányzás idején is jutott állami megbízásokhoz. Így 2007-ben a Pesti Csoport Kft. (melynek 2001 márciusától 30 százalékban tulajdonosa) "az e-sztrádadíjjal kapcsolatos 42 milliós kommunikációs tender egyik nyertese volt." Persze ez a 42 millió aprópénz a nyomkövetős közbeszerzésen nyert 27 milliárdhoz képest. "Egy ellenzéki politikai tanácsadó a Direkt36-nak úgy emlékezett vissza, hogy ő még Medgyessy Péter 2002-es kampányának egyik miniszterelnök-jelölti kommunikációs tréningjéről ismeri Neumant" - írják a riportban.
Vagyis olyan vállalkozóról beszélhetünk, aki mindkét oldalra nyitott, illetve a mindenkori hatalmon lévőkkel igyekszik jó viszonyt ápolni. Hasonló "kétoldali nyitottságról" tanúskodik a Direkt36 riportjában meg nem nevezett, de az ott közöltek alapján beazonosítható Zala Mihálynak az államigazgatásban befutott, kormányokon átívelő pályafutása is. Zala 1998 és 2005 között (vagyis Orbán Viktor, Medgyessy és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt is) az Információs Hivatal, vagyis a hírszerzés költségvetéséért, pénzügyeiért, illetve személyzeti, valamint oktatásért felelős igazgatója volt. 2005 és 2014 között (tehát a Gyurcsány-, Bajnai- és Orbán-kabinetek idején egyaránt) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) elnöke. És mielőtt az Ernst and Young kiberbiztonsági tanácsadó üzletágának igazgatója lett volna, a Magyar Államkincstárnál miniszteri biztosként a szervezet informatikai szakrendszereinek áttekintéséért volt felelős.
Az NBF Elektronikus Biztonsági Osztálya végzi például az állami szerveknél a minősített adatot kezelő elektronikus rendszerek és a rejtjeltevékenység hatósági engedélyezését, illetve a titkos, szigorúan titkos, valamint a külföldi bizalmas vagy annál magasabb minősítési szintű adatokat elektronikusan kezelő rendszerek úgynevezett kompromittáló kisugárzás elleni védelmének mérését. (Az elektromos eszközök elektromágneses jeleket bocsátanak ki, melyekből bizonyos eszközökkel lemásolhatók az eszközön lévő adatok.)
Neuman is régóta foglalkozik kiberbiztonsággal, LinkedIn-adatlapja szerint már 2000-től egy red-stars.com nevű, honlapja szerint ugyancsak kiberbiztonsággal foglalkozó osztrák cégnek dolgozott. A tengerentúlon is otthonosan mozog, a Magyarországon 1987-ben fizikából szerzett diploma után ugyanezt tanulta az Egyesült Államokban, a Massachusetts Institute of Technology-ban. Már a 2022-es értéktőzsdei hírben is szerepel, hogy a Communication Technologies-nél az állami szektor felé való kitettségüket "olyan, hasonló területen mozgó cégek felvásárlásával csökkentenék, amelyek a magánszektorban aktívak." 2023. november 27-án jelent meg a BÉT honlapján a hír, hogy a Communication Technologies az Észtországban bejegyzett Black Cell International Osaühing nevű cégtől megvásárolta az Egyesült Királyságban bejegyzett Black Cell Cybersecurity Services UK Ltd-t. Mindez a közlemény szerint lehetőséget ad arra, "hogy a társaság és a cégcsoport - terveivel összhangban - élvonalbeli kiberbiztonsági szolgáltatásokkal is megjelenjen európai, afrikai, valamint közel-keleti piacokon." A Black Cell Magyarországon is jelen van, az észt cég honlapja szerint a Black Cell Magyarország képviseli őket Budapesten, melynek tulajdonosa, Gyebnár Gergő volt felelős a budapesti vizes világbajnokság kiberbiztonságáért.
A Communication Technologies-t tulajdonló Valberg Nyrt. tulajdonosa az Opten céginformációs rendszere szerint
48,77 százalékban a már említett, belügyes hátterű Hetényi László,
29,33 százalékban Neuman Péter,
17, 9 százalékban pedig a Média Laboratórium Kft, amely a többségi cégtag Neuman Péter mellett a SINE QUA NON TRUST Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. kezében van.
Ez utóbbi cég többségi tulajdonosa a Békés Balázs Ügyvédi Iroda. Az akkor még Simicska Lajos kezében lévő, és a kormánnyal szemben kritikussá vált Magyar Nemzet 2017 júniusában arról írt: egy Hongkongból érkező, Ferihegyen landoló magángépből Habony Árpád szállt ki, s az informális miniszterelnöki tanácsadó mellett a fedélzeten volt még "Békés Balázs nemzetközi adótanácsadó és ügyvéd, továbbá Csányi Sándor OTP-elnök és Demján Sándor közös vállalatának, a Granit Polus Groupnak a jogi alelnöke, Sallay András is." | „Aki meg akar szökni, megszökik” – mire jó a 27 milliárdos rendőrségi nyomkövető rendszer? | Tavaly ősszel hetekre leállt a házi őrizetben lévő gyanúsítottak mozgását figyelő rendőrségi nyomkövető rendszer. A 24.hu megkereste az illetékeseket, és sikerült részinformációkat megtudnunk a történtekről, ám így is jócskán maradtak nyitott kérdések. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/05/15/rendorsegi-nyomkoveto-rendszer-szerzodes-communication-technologies-neuman-peter-ner/ | 2024-05-24 14:56:34 | true | null | null | 24.hu |
Évek óta figyelik agrárkörökben, mi történik a két, Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő gabonafeldolgozó monstrummal, és számolgatják, mennyi idő alatt térülhetnek meg az óriásberuházások. Mint korábban megírtuk, az 500 ezer tonna kukorica feldolgozására kalibrált Kall Ingrediens Kft. beruházásához és további fejlesztéséhez 60 milliárd forint állami pénzt vetettek be, állami közreműködéssel nyújtott hitel, vissza nem térítendő támogatás vagy éppen állami tőkeinjekció formájában. A Kelet-Közép-Európa egyik legmodernebb búza-feldolgozójának mondott, Visontán működő Viresol Kft. beruházását úgy 30 milliárd forint hitellel tolták meg, és 10 milliárd körül lehetnek a különféle címeken juttatott támogatások.
Az eddigi, zömmel veszteséges évekhez képest tavaly javult az eredmény, az összesen lassan 100 milliárd forintot elnyelő két gabonafeldolgozó nyereséggel zárta 2023-at. A Visontán működő Viresol Kft. 132 millió euró (50,5 milliárd forint) árbevétele ugyan hajszállal elmaradt az előző évitől, de így is 2,5-szeresére nőtt a nyeresége. Az adózás után 12,9 millió euró (5 milliárd forint) nyereség a cég eddigi csúcsprofitja, amit úgy ért el, hogy 3,3 millió euró extraprofitaadót be kellett fizetnie a költségvetésbe. A keményítőtermékek, maltodextrin, glutén és takarmány előállításával foglalkozó cég a tervezett 237 ezer tonnánál valamelyest kevesebb, 225 ezer tonna búzát dolgozott fel 2023-ban, ám mivel magasabb áron keltek el a termékek, a vártnál jobb lett az eredmény - szól a magyarázat a mérleghez fűzött beszámolóban.
A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a profitot nem fizetik ki osztalékként, hanem az eredménytartalékba teszik - derül ki a cégbíróságnak leadott közgyűlési határozatból. A búzafeldolgozó Mészáros Lőrinc felcsúti dollármilliárdos érdekeltsége, tőzsdei óriáscége az Opus Global Nyrt. révén. Korábban egyharmad részben Szíjj László Duna Aszfalt Zrt.-jének érdekeltségébe tartozott a cég, de az Opus tavaly márciusban 317 millió forintért megvette a részvénycsomagot, így nőtt az Opus közvetlen részesedése a Viresol Kft.-ben 51-ről 84,3 százalékra. (A maradék 15,7 százalék az ugyancsak a Mészáros-birodalomhoz tartozó Talentis Group Beruházásszervező Zrt.-é.)
A búzafeldolgozót zöldmezős beruházással hozták létre, az igénybe vett beruházási és fejlesztési hitelek soron jókora összeg, 58 millió euró (22 milliárd forint) látszott a múlt év végén. A következő években ezt majd ki kell termelnie a Viresolnak. Törlesztenie kell a hiteleket a kormány bankjának, az Eximbank Zrt.-nek is, amely a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint 39 millió euró (csaknem 15 milliárd forint) biztosítékot kötött ki az általa nyújtott állami hitelre.
Ennél is több a törleszteni valója Mészárosék kukoricafeldolgozójának, a Tiszapüspökiben működő Kall Ingredients Kft.-nek, amely különféle cukortermékeket, magas minőségű gyógyászati-, és étkezési alkoholt, valamint takarmányt állít elő. Az Opten adatbázisában cikkünk írásakor is élt az Eximbank Zrt., a szintén állami Magyar Fejlesztési Bank Zrt., és a kisebbségi állami részesedéssel működő MBH Bank Nyrt. jelzálogbejegyzése. A hitelbiztosítéki nyilvántartásban 2018 végi bejegyzés szerint az Eximbank, MKB, MFB triója biztosította a hiteleit - 107 millió euró, illetve 25 millió euró és járulékai erejéig, ami összességében 50 milliárd forint körüli összeget jelentett. Tavaly év végén a mérlegben hosszú lejáratú beruházási és fejlesztési hitelből 76 millió euró látszott.
A Kall Ingredients 203 millió eurós (77 milliárd forint) bevétele - akárcsak a Viresolnál - valamelyest elmaradt az előző évitől, de az vitathatatlan változás, hogy a veszteséges évek után tavaly már pozitívba fordult a mérleg, 657 ezer euró, azaz 250 millió forint körüli adózott eredményt könyveltek el.
Mészárosék két gabonafeldolgozójának nemcsak a beruházásához járultak hozzá jelentős állami források, a gyárak felhúzása után sem apadtak el a pénzcsapok. Az Opus Global Nyrt. 2023-as konszolidált jelentésben összesen 23,5 milliárd forint támogatást soroltak fel. A Viresolnál az összesen 9,1 milliárdból a legnagyobb tétel, az 5,8 milliárd forint egyedi kormánydöntéssel (ekd) megítélt támogatás, de kaptak pénzt például az egészségprogramból és a nagyvállalati beruházás programból is. A Kall Ingredients ennél is több, összesen 14,4 milliárd forint támogatást kapott, amiből a legnagyobb tétel a 9,8 milliárdos ekd volt, de a kukoricafeldolgozónak is jutott 1,8 milliárd a nagyvállalati beruházás programból, legutóbb pedig 1,6 milliárd a gyármentő programból. | Mészáros Lőrinc 100 milliárdot elnyelő gabonafeldolgozói elkezdték termelni a profitot | Mészáros Lőrinc korábban jobbára veszteségeket halmozó gabonafeldolgozó cégei tavaly már nyereséget hoztak. A Viresol és a Kall Ingredients együtt bő ötmilliárd forint profitot termelt, igaz, a két cégnek juttatott közpénzes támogatások ennek sokszorosát, összesen 23,5 milliárd forintot tettek ki, nem beszélve a beruházáshoz nyújtott tízmilliárdokról. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/05/24/meszaros-lorinc-buza-kukorica-alkohol-tamogatas-gabonafeldolgozo-allami-hitel/ | 2024-05-24 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Mészáros Lőrinc május 8-án megalapította a Talentis International Agriculture Investments Kft.-t, tehát az Mfor szerint a felcsúti gazdagember mezőgazdasági beruházásokra készül az ország határain kívül.
A Talentis International Agriculture Investments Kft.-t május 15-én jegyezte be a bíróság a nyilvános adatbázisok információi szerint. Központja a Váci utca 38. szám alatt található, ami a Mészáros-birodalom egyik fellegvára, főtevékenysége a vagyonkezelés, ügyvezetője Gombai Gabriella, mint a vállalkozó számos más cégének is, a tulajdonosa pedig a Talentis Group Zrt., amely a felcsúti üzletember érdekeltsége - sorolja a legfontosabb tudnivalókat a portál.
Mint írták, a Talentis Agro Magyarország legnagyobb földterülettel rendelkező vállalatcsoportja. Azt is latolgatták, vajon hol fog a leggazdagabb magyar külföldön beruházni a mezőgazdaságba, és ennek kapcsán megemlítették, hogy leginkább Horvátországban aktív, ott például vettek már egy almaültetvényt, az ország legnagyobb almatermelőjét, a Rabot.
Az építőipari terjeszkedésre is alapított már Mészáros Lőrinc céget tavaly augusztusban, a Talentis International Construction Investments Kft. | Beszédes, milyen céget alapított Mészáros Lőrinc legújabban | Mészáros Lőrinc május 8-án megalapította a Talentis International Agriculture Investments Kft.-t, tehát az Mfor szerint a felcsúti gazdagember mezőgazdasági beruházásokra készül az ország határain kívül. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/05/24/meszaros-lorinc-uj-ceg/ | 2024-05-24 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A 24.hu információja szerint az elmúlt hónapokban fű alatt megindult a Diákhitel Központ Zrt. rendszereinek a Magyar Fejlesztési Bankba (MFB) integrálása. Egy salátatörvénybe rejtett kormányoldali módosító javaslat tavaly novemberben írta elő a társaságnak, hogy adja át az ügyfelek személyes adatait a banknak. Miután 2022 óta már miniszteri biztosa is van a "diákhitelezési intézményrendszer átalakításának", bennfentes körökben a törvénymódosítás elfogadása után biztosra vették, hogy a Diákhitel Központ napjai meg vannak számlálva, és hamarosan beolvasztják az MFB-be.
A szektor átalakítása azonban február óta már nemcsak azért kényes ügy, mert legalább 200 ezer szavazókorú fiatal anyagi helyzetét érinti, hanem azért is, mert 2019 és 2022 között a politikába a kegyelmi ügyet követően berobbant Magyar Péter volt a központ vezérigazgatója. Forrásaink szerint ezért a júniusi választásokig biztosan jegelik a drasztikusabb beavatkozást.
Felháborítónak tartom, hogy meg akarnak szüntetni egy olyan intézményt, amely évente több ezer hallgatónak nyújt lehetőséget arra, hogy finanszírozza saját tanulmányait. Számos statisztika készült már arról, hogy hányan köszönhetik a Diákhitel Központ működésének a diplomájukat
- mondta a 24.hu-nak Magyar Péter, akihez szintén eljutottak az átalakítási tervekről szóló hírek. Magyar szerint a társaság tevékenysége eddig sikersztori volt, és a központ azon kevés állami intézmény közé tartozott, mellyel az elmúlt több mint húsz évben az ügyfelek is elégedettek voltak.
A jelek szerint Orbán Viktor kormánya mára odáig jutott, hogy a saját jó teljesítményét sem tiszteli, ha magánérdekről van szó,
jelentette ki.
A Tisza Párt vezetője szerint ugyanis a hitelezési rendszert valójában nem is az MFB miatt bolygatják, hanem azért, hogy két lépcsőben a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gránit Bankhoz szervezzék ki. Magyar úgy véli, a cél az, hogy ügyfeleket szerezzenek a miniszterelnök családjához közel álló pénzintézetnek, hiszen közismert, hogy a magyar ügyfelek más országokhoz viszonyítva nehezen váltanak bankot, sokáig kitartanak ott, ahol először nyitottak számlát.
Remélem, hogy Tiborcz István alatt is jól, és nonprofit módon működik majd a rendszer
- fogalmazott Magyar.
A Diákhitel Központot 2001-ben az első Orbán-kormány idején hozták létre, hogy elindítsák a magyar felsőoktatásban addig nem létező olcsó és hosszú futamidejű hallgatói hitelezést, és folyósítsa a kölcsönöket, illetve tartsa nyilván a tranzakciók adatait.
A zrt.-ben 22 éve változatlan módon az állam a 100 százalékos tulajdonos, a tulajdonosi jogokat pedig az MFB gyakorolja. A társaság speciális helyzetben lévő intézmény, nincsenek banki jogosítványai, a számviteli törvény külön szabályozza a diákhitelezést és a szervezet elszámolási rendjét.
A Diákhitel Központnak az eredetileg lefektetett működési elvek szerint nem kell nyereséget termelnie, az elvárás vele szemben az, hogy a rendszert önfenntartó, önfinanszírozó módon működtesse. Ez az elmúlt években sikerült is, sőt 2020-ban rekordévet zártak. A korábbinál több mint háromszor több, 42 ezer szerződést kötöttek, és 30 milliárd forint fölé tornázták fel a folyósított hitelek összegét. A központ szolgáltatásait az indulás óta mintegy félmillió diák vette igénybe.
Magyar lemondását követően az MFB Rákossy Balázst jelölte a zrt. élére, ám rögtön az új vezető beiktatása után megjelentek az átszervezést meglebegtető első híradások is. Nagy Márton gazdasági miniszter 2022 júniusában nevezte ki Kovács Zsoltot a nemzeti biztosítási stratégiáért és egyes pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszteri biztossá. Feladatkörei között azt is felsorolták, hogy közre kell működnie a diákhitelezési szektor intézményrendszerének átalakítására vonatkozó intézkedési javaslatok kidolgozásában és végrehajtásában. Kovács kinevezése óta az MFB igazgatóságának is tagja lett.
A cikk elején említett változtatás tavaly novemberben került a parlament elé, miután egy bizottsági módosító indítvánnyal az utolsó pillanatban belecsempészték a pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról szóló, közel húsz témát felölelő salátatörvénybe. Az MFB-ről szóló törvénybe belevették, hogy a Diákhitel Központnak továbbítania kell "a személyes adatokat az MFB Zrt.-nek". Az indoklásban pedig konkrétan meg is fogalmazták:
a módosítás indoka, hogy a jövőben a Diákhitel kiszervezhesse tevékenységét a Magyar Fejlesztési Bank részére.
A Nagy Márton vezette tárca néhány nappal később egy kormányrendeletet is kiadott a témában. Ebben a Diákhitel Központ mellett az MFB-t megbízták minden olyan, a hitelrendszer működtetésével kapcsolatos feladat elvégzésével, amit eddig a Diákhitel Központ végzett. Külön kiemelték, hogy a megbízás a hallgatói és képzési hitel megkötésére is vonatkozik. A Nemzetgazdasági Minisztérium a hatékonyság növelésére hivatkozott.
Lapunk hiába kérdezte a rendszer sorsáról a NGM-et arról, valóban van-e olyan kormányzati terv, amely beolvasztaná a Diákhitel Központot az MFB-be, illetve ezen túl létezik-e olyan elképzelés, amely a diákhitelezés privatizációjáról, egy magánbanknak a rendszerbe való beengedéséről szól. Választ nem kaptunk, ahogy a Diákhitel Központ sem reagált a megkeresésünkre. Megkerestük a Gránit Bankot is, hogy kommentálják Magyar állítását, de egyelőre ők sem válaszoltak. | Magyar Péter: Tiborcz bankjának szervezhetik ki a Diákhitel Központ ügyfeleit | Tavaly novemberben olyan törvénymódosítást fogadott el a parlament, mely kötelezi a Diákhitel Központot, hogy adja át több százezer diák adatait a Magyar Fejlesztési Banknak. Magyar Péter, a központ korábbi, időközben politikai pályára lépő vezetője szerint azonban a törvénymódosítás valódi oka, hogy két lépcsőben a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gránit Bankhoz szervezzék ki a Diákhitel Központ ügyfeleit. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/05/24/magyar-peter-diakhitel-kozpont-adatatadas-mfb-tiborcz-istvan-granit-bank/ | 2024-05-24 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogyan nyert első fokon Pikó András a Metropol nevű sajtótermék ellen. Az ominózus cikk, amit a polgármester sérelmezett, a józsefvárosi Hírnyolcra hivatkozott, s természetesen ellenük is indított sajtó-helyreigazítási pert a polgármester. Ott azonban nem sikerült a tárgyalást elindítani.
Ma már nem érhető el a cikk, mivel a Hírnyolc 2020 elejétől működő online verziója megszűnt, hetek óta nem elérhető. Így Pikó András jogi képviselője hiába kért sajtó-helyreigazítást a Hírnyolc print és online verziójának kiadójától, a (KESMA-tag) Mediaworkstől. Korábban már legalább négy alkalommal nyert sajtópert a polgármester a Hírnyolc ellen.
Aki a korábbi webcímükre kattint, azt tapasztalhatja, hogy a weboldal immár elérhetetlen. A Hírnyolc azóta már csak a Facebookon kommunikál a weboldal helyett Hír8 Extra néven, cikkek helyett rövid posztokkal és képekkel - igaz, még mindig a hirnyolc.hu oldalt adják meg ott weboldalként.
A Hírnyolc mögött a Józsefváros Újság korábbi szerkesztői állnak, akik 2019 októberében, Pikó András megválasztását követően - nem teljesen szabályos módon - egyszerűen otthagyták a szerkesztőséget. A korábbi főszerkesztő, Nyerges Zoltán követte Sára Botondot a Fővárosi Kormányhivatalba, ahol sajtófőnöke lett az immár főispán egykori polgármesternek. A Hírnyolc főszerkesztője hivatalosan az a Nedbál Miklós lett, aki a Józsefváros Újságnál főszerkesztő-helyettesi pozícióban volt 2019 őszéig. De hírnyolcas kollégájával, a szintén ex-Józsefváros Újságos Bányai Rudolffal közösen ő állt a mögött a Ferenc József propagandablog mögött is, melyet a Fidesz 2019-es két (VIII. és IX.) kerületre kiterjedő önkormányzati veresége hívott életre. Tavaly április óta ez a blog sem aktív, de elérhető - leginkább más kormányközeli tartalmak megosztásával töltik ezt a Faceboo-oldalt. A két kerület vezetését azóta olyan oldalak támadják, mint a Frankó, vagy az inkább mémekkel operáló József, a betyár. Ezeknek a munkatársairól alapjáraton nem sokat lehet megtudni, a Frankóhoz megadott telefonszámon egy biztosító munkatársa jelentkezik, aki tagadja, hogy a laphoz bármi köze lenne.
Hasonlóan a Hírnyolchoz, amelynek mind az online, mind a print verziója még mindig fel van sorolva a Mediaworks-termékek közt a kormányközeli kiadó oldalán. Ott szerepel is egy telefonszám, amit hiába hívunk, aki felvette, elmondta, hogy időnként keresik rajta a lapot, de már két éve nem dolgozik ott.
A 2021 áprilisa óta működő nyomtatott verzió sem létezik már, igaz, csak átkeresztelték Hírnyolc Extrára, melyet tudtunkkal nem tekintenek a lap jogutódjának, így hiába is próbálkozna bárki jogi úton elérni valamit a cikkekkel kapcsolatban. Úgy tudjuk, hogy a nyomtatott lap maradt a Mediaworks portfóliójában, az online verziót pedig visszakapta az eredeti tulajdonos, az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért nevű szervezet - noha ezt a változást a Mediaworks weboldalán még nem sikerült módosítani.
Mivel e-mailes megkereséseinkre rendre nem kaptunk választ, telefonon próbálkoztunk a Fidesz-KDNP Baross utcai irodájánál is. Bár telefonszám sem a weboldalukon, sem a Facebook-oldalukon nem szerepel, mi szereztünk egy számot az irodához, ahová az alapítvány is be van jegyezve. Azt szerettük volna megtudni, mi most a helyzet a Józsefvárosban terjesztett lappal, miért a kiadóváltás, tervezik-e a weboldal visszaállítását, illetve milyen forrásokból működtetik a terméket. A lap munkatársaival akartunk beszélni,
Ami azért érdekes, mert a főispáni sajtófőnök Nyergesnek papíron nincs semmi köze a Hírnyolchoz.
Az alapítvány vezetésében az a Vitályos Fanny a kuratóriumi tag, aki folyton a Fidesz kampánypaneleit sorolva posztol a Facebookon, és arról a csapatról is tett már közzé fotót, akik közt a helyi Fidesz leendő képviselőjelöltjei is vannak - és maga is köztük lehet. Nemrég írtunk arról, hogy 11 millió forintot nyert alapítványuk a Városi Civil Alap pályázatán, ugyanennyit kapott az Alapítvány a Polgári Ferencvárosért nevű szervezet is.
Ahogy írtuk, egyik szervezetnek sincsen honlapja, de tudható róluk, hogy bár hivatalosan magánalapítványok, erősen a kormánypárthoz köthetők. Vitályos a Fidesz által delegált külsős bizottsági tag Józsefvárosban a Tulajdonosi, Vagyongazdálkodási és Közterület-hasznosítási Bizottságban. Az alapítvány kuratóriumának második tagja Csata Kincső Tímea, a harmadik pedig Tóth Tímea, ő a Városüzemeltetési Bizottság Fidesz-delegáltja volt fél évig - mindhárman mindkét alapítvány vezetőségét képezik a 2022-es bírósági adatok szerint.
A Vitályos név egyébként ismerős lehet onnan is, hogy a napokban nevezték ki Vitályos Esztert, a Fidesz szentendrei országgyűlési képviselőjét a főpolgármesteri címért versenybe szálló Szentkirályi Alexandra helyére kormányszóvivőnek. Az alábbi fotó is mutatja, hogy rokonok: a képen balra Vitályos Fanny, mellette Vitályos Eszter látható.
A Hírnyolc online verziója ellen indított pert tehát meg kellett szüntetni, ami Palatics Edit ügyvéd, Pikó jogi képviselője szerint méltatlan helyzet, mert amikorra a tárgyalás ki volt tűzve, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) oldalán még létező sajtótermékként szerepelt a Hírnyolc, így teljesen jóhiszeműen perelték őket. Az alperes ügyvéd megbízólevele viszont az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért-től volt, aki viszont nem járhatott el a Hírnyolc korábbi kiadója, a Mediaworks nevében.
A weboldalt az NMHH nyilvántartásából is törölték azóta, így már nem számít sajtóterméknek, ellentétben a print lappal. Hogy emögött mi áll, azt nem tudjuk. A Mediaworkstől hetek óta szeretnénk megtudni, miért nem adja már ki a Hírnyolcot, választ nem kaptunk. | Kiadót váltott a helyi fideszes sajtótermék | A Hírnyolc mögött a Józsefváros Újság korábbi szerkesztői állnak, akik 2019 októberében, Pikó András megválasztását követően – nem teljesen szabályos módon – egyszerűen otthagyták a szerkesztőséget. A korábbi főszerkesztő, Nyerges Zoltán követte Sára Botondot a Fővárosi Kormányhivatalba, ahol sajtófőnöke lett az immár főispán egykori polgármesternek. A Hírnyolc főszerkesztője hivatalosan az a Nedbál Miklós lett, aki a Józsefváros Újságnál főszerkesztő-helyettesi pozícióban volt 2019 őszéig. De hírnyolcas kollégájával, a szintén ex-Józsefváros Újságos Bányai Rudolffal közösen ő állt a mögött a Ferenc József propagandablog mögött is, melyet a Fidesz 2019-es két (VIII. és IX.) kerületre kiterjedő önkormányzati veresége hívott életre. Tavaly április óta ez a blog sem aktív, de elérhető – leginkább más kormányközeli tartalmak megosztásával töltik ezt a Faceboo-oldalt. A két kerület vezetését azóta olyan oldalak támadják, mint a Frankó, vagy az inkább mémekkel operáló József, a betyár. Ezeknek a munkatársairól alapjáraton nem sokat lehet megtudni, a Frankóhoz megadott telefonszámon egy biztosító munkatársa jelentkezik, aki tagadja, hogy a laphoz bármi köze lenne | null | 1 | https://jozsefvarosujsag.hu/kiadot-valtott-a-helyi-fideszes-sajtotermek/ | 2024-04-01 21:57:00 | true | null | null | Józsefváros újság |
Maradjanak velünk!
Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek - a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.
Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról! | Vizsgálja a 677 millió forintból megépített kazári bölcsődét az Integritás Hatóság | Hadházy Ákos szerint az EU Ügyészség helyett létrehozott hatóság az elmúlt időszakban néhány egészen korrekt vizsgálatot is lefolytatott. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/vizsgalja-a-677-millio-forintbol-megepitett-kazari-bolcsodet-az-integritas-hatosag-268114 | 2024-05-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Soltész Miklós a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és egyúttal a kisebbik kormánypárt, a KDNP alelnöke. A politikus egy kis Pest megyei faluban, Budajenőn lakik, és néhány éve megvette a háza melletti közút nagy részét az önkormányzattól. A Soltészék mögötti telekre autóval a közút megmaradt részéről lehetne bejutni, ám az csak papíron 3 méter széles, valójában nagy részét egy betonozott árok teszi ki. Az egyházügyi államtitkár ráadásul nemrég még egy kocsibeállót is épített az általa megvett, közterület jellegét elveszített területre - ám az építmény jócskán rálóg a maradék közútra is, végképp ellehetetlenítve a hátsó telekre való bejutást. A település polgármestere néhány hete felszólította Soltészt az építmény lebontására, az államtitkár azonban fellebbezett a döntés ellen, így az ügy hamarosan a képviselő-testület elé kerül. Videóriport.
Május közepén, egy szép napsütéses délelőttön látogattunk el a Pest megyei településre, hogy megnézzük Soltész Miklós kocsibeállóját, ami részben egy közútra épült. Az államtitkár háza mögötti telek tulajdonosa, Ráth Gábor a helyszínen mondta el kálváriáját, és a saját szemünkkel is meggyőződtünk arról, hogy a férfi telkére lehetetlen bejutni autóval.
Megvette a háza melletti útszakaszt
Soltész Miklós ingatlana félreeső helyen, a falu egyik szélső utcájának végén található, de a jelek szerint az államtitkárnak kevés volt ennyi intimitás. 2014-ben kérelmezte a háza melletti közút egy részének megvásárlását, amit az önkormányzat engedélyezett neki. A döntés értelmében 2020-ban Soltészék telkéhez csatoltak az utcából egy 91 négyzetméteres részt, amelyért négyzetméterenként 1650 forintot fizetett, vagyis nagyjából 150 ezer forintot.
A KDNP-s politikus háza melletti 9 méter széles utcarész akkor 3 méter szélesre csökkent, idén pedig Soltész kérvényezte az önkormányzattól ennek a maradék 3 méter széles résznek a megvásárlását is. A képviselő-testület most azonban egyhangú döntéssel elutasította az államtitkár kérelmét "jogszabályi feltételek hiányában".
Ezt azzal indokolták, hogy az út közút, ezért nem eladható - először át kéne minősíteni, majd emiatt módosítani a helyi építési szabályzatot. Másrészt a maradék, 3 méter széles útszakasz eladásával az államtitkárék háza mögötti telek közúti kapcsolata megszűnne, ezért a terület értékesíthetetlenné válna, és a tulajdonos jogosan perelhetné be az önkormányzatot kártérítésért.
Papíron 3 méter széles út, valójában főleg árok
Ráth Gáborék 2019-ben vették meg az államtitkár - és az utca többi - háza mögötti 1,5 hektáros területet. A férfi a családjával és barátaikkal szeretne itt építkezni, ehhez 4 külön telekre akarják osztani az ingatlant. Az önkormányzat által jóváhagyott tervek szerint 3 telket hátulról fognak megközelíteni autóval, de a negyedikre csak elölről, a Soltész Miklós háza melletti utcaszakaszról lehet bemenni közúton.
Elvileg. Gyakorlatilag viszont a közút megmaradt szakasza csak papíron 3 méter széles, a valóságban a nagy része egy mély, betonozott árok, amelynek szélén nagy fák állnak. Ráadásul Soltész Miklós államtitkár nemrégiben épített egy kocsibeállót, amelynek egyik sarka és tetejének egy része rálóg a Ráth Gáborék telkéhez vezető közútra, egyes helyeken 60-70 centivel csökkentve annak szélességét.
Ezt a férfi által készíttetett földmérési jegyzőkönyv is egyértelműen alátámasztja, amin jól látszik, hogy Soltészék kocsibeállója kilóg a maradék közútra. Erről tanúskodnak a helyszínen a földmérési karók is, amelyek jelzik az egyházügyi államtitkár által megvásárolt terület és a közút határát. Személyesen is teszteltük: a papíron 3 méter széles közúton gyalog is csak épphogy át tudtunk menni, autóval ez teljesen lehetetlen vállalkozás lenne. Maximum egy biciklit lehet itt áttolni.
Ráth Gábor hiába rendelkezik a szükséges engedélyekkel, a telkére vezető útra rálógó államtitkári kocsibeálló miatt nem tudta még bevezetni a telkére a vizet és a csatornát. A háza építését sem tudja elkezdeni, amíg az ügy meg nem oldódik, hiszen a telek addig nem közelíthető meg közútról. A férfi ezért meglehetősen csalódott, és jogi úton próbálja érvényesíteni az igazát, szerinte ugyanis már az sem volt rendben, hogy az önkormányzat korábban eladta az államtitkárnak a közút nagy részét.
Az Átlátszó jogi szakértője a panaszossal ért egyet, mert a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §-a szerint a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak a helyi közutak és műtárgyaik. A Kúria Pfv.21123/2016/6. számú precedensképes határozata szerint jogszabályba ütközése folytán semmis az a szerződés, amellyel az önkormányzat eladta az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, a nemzeti vagyonba tartozó közutat.
Az államtitkár szerint minden rendben
Az üggyel kapcsolatos kérdéseinket eljuttattuk Soltész Miklós államtitkárnak. Írtunk a politikus parlamenti e-mail-címére és mivel ő a párt alelnöke, a KDNP-nek is, valamint a Soltészt foglalkoztató Miniszterelnökség sajtóosztályának is.
Erőfeszítéseink sikerrel jártak, a Miniszterelnökségtől kaptuk meg Soltész Miklós válaszát. Ebben a KDNP-s politikus kifejtette, hogy a közútból a telkükhöz csatolt 91 négyzetméteres terület "korábban gondozatlan, gazos nyúlványa volt a településnek, ezért több mint 20 éven keresztül mi ápoltuk, mi ültettünk oda növényeket", s azt az önkormányzattól vásárolták meg "az önkormányzat által kialakított és általunk elfogadott vételáron".
Kérdésünkre válaszolva az államtitkár azt is közölte, hogy a közút házuk mellett lévő maradék részét "azért terveztük az önkormányzattól megvásárolni, mert megítélésünk szerint az funkció nélkülivé vált. Az említett terület ugyanis egy korábbi területrendezési térképen kialakítandó járdaként volt feltüntetve.
Számunkra ismeretlen okból azonban olyan telekalakítások történtek, melyek következtében megszűnt annak lehetősége, hogy a két utcát összekötő járda megvalósuljon. A vásárlásra irányuló kérelem elutasítását tudomásul vettük, így ezzel kapcsolatban bármely kérdés okafogyottá vált."
A közútra egyértelműen kilógó gépkocsibeállóról Soltész Miklós azt írta megkeresésünkre, hogy az "a saját területünkön épült, településképi hozzájárulás alapján. Az építménnyel kapcsolatban jelenleg jogvitában állunk az önkormányzattal. A vita lezárását követően, a jogerős határozatban foglaltak szerint fogunk eljárni."
A polgármester felszólította a bontásra
A falu polgármestere megkeresésünkre részletesen elmesélte, hogy pontosan milyen jogvitáról is van szó. Budai István elmondta, hogy a helyi építési szabályzat (HÉSZ) szerint az államtitkárnak a kocsibeálló felhúzása előtt engedélyt (településképi hozzájárulást) kellett volna kérnie az építkezésre, de az államtitkár ezt nem tette meg. Plusz a HÉSZ kimondja, hogy a telekhatártól befelé számított 5 méteres sávot szabadon kell hagyni, vagyis csak azon túl, a telek beljebb eső részén állhatna az építmény, de Soltész ezt a szabályt sem tartotta be.
Budai István akkor értesült az államtitkári kocsibeállóról, amikor az már elkészült, de akkor még nem tudta, hogy rálóg a közútra, ezért - bár nem felelt meg a HÉSZ-nek - a politikus utólagosan benyújtott kérelmére rábólintva megadta rá az engedélyt. Ezt azzal indokolta a polgármester, hogy az építmény nincs központi részen, nem rontja a településképet, és volt már több konfliktusa Soltész Miklóssal, nem akart még egyet.
Az engedély kiadása után azonban a földmérés kimutatta, hogy a politikus építménye nem csak a HÉSZ-t nem vette figyelembe, de még a közútra is rálóg. Ezért a polgármester visszavonta a korábbi döntését és felszólította az államtitkárt a szabálytalanul épített kocsibeálló lebontására és a saját telkén belüli "áthelyezésére" a helyi építési szabályoknak megfelelően - vagyis a telekhatártól számított 5 méteres sávot szabadon hagyva.
Az áthelyezés persze a bontás utáni újraépítést jelenti, hiszen egy építményt nem lehet csak úgy arrébb tolni még 1 centivel sem, nemhogy 5-6 méterrel. Soltész Miklós államtitkár minden bizonnyal az ezzel járó pluszmunkákat szeretné elkerülni, ugyanis megfellebbezte a polgármester "áthelyezésre" vonatkozó döntését.
Az államtitkári kocsibeálló ügye emiatt hamarosan a képviselő-testület elé kerül, de a polgármester szerint várhatóan akkor is ugyanez a döntés fog születni, hiszen nem lehet közúton az építmény semekkora része sem. Amikor arról kérdeztük a településvezetőt, hogy nem fél-e attól ő vagy a testület, hogy valamilyen retorzió fogja érni őket, amiért ujjat húztak egy államtitkárral, azt válaszolta, hogy "ez nem az első eset", de az a lényeg, hogy "a szabályokat tartani kell", és ő nem fél, mert amit ők csinálnak, az jogszerű. | Soltész Miklós egyházügyi államtitkár közútra épített kocsibeállóval zárta ki a szomszédját a telkéről | Soltész Miklós a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és egyúttal a kisebbik kormánypárt, a KDNP alelnöke. A politikus egy kis Pest megyei faluban, Budajenőn lakik, és néhány éve megvette a háza melletti közút nagy részét az önkormányzattól. A Soltészék mögötti telekre autóval a közút megmaradt részéről lehetne bejutni, ám az csak papíron 3 méter széles, valójában nagy részét egy betonozott árok teszi ki. Az egyházügyi államtitkár ráadásul nemrég még egy kocsibeállót is épített az általa megvett, közterület jellegét elveszített területre – ám az építmény jócskán rálóg a maradék közútra is, végképp ellehetetlenítve a hátsó telekre való bejutást. A település polgármestere néhány hete felszólította Soltészt az építmény lebontására, az államtitkár azonban fellebbezett a döntés ellen, így az ügy hamarosan a képviselő-testület elé kerül. Videóriport. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/05/23/soltesz-miklos-egyhazugyi-allamtitkar-kozutra-epitett-kocsibealloval-zarta-ki-a-szomszedjat-a-telkerol/ | 2024-05-23 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Többrendbeli vesztegetés elfogadásának bűntettében bűnösnek mondta ki a Szombathelyi Törvényszék, és első fokon, nem jogerősen négy év börtönre ítélte azt a vezető beosztású orvost, aki 2013 és 2022 között az irányítása alatt lévő osztályon kezelt betegek hozzátartozóitól
Kustos Anna Zsófia, a törvényszék sajtótitkára csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy a törvényszék a vádlottat négy év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 6 év orvosi foglalkozástól eltiltásra, valamint 3 millió forint pénzbüntetésre ítélte, mellékbüntetésül 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
Hozzátette: az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett, így a döntés nem jogerős. | Négy év börtönre ítéltek egy vezető beosztású orvost | Négy év letöltendő szabadságvesztésre ítélt a Szombathelyi Törvényszék egy vesztegetést elfogadó vezető beosztású orvost. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/05/23/orvos-borton-bortonbuntetes-itelet-szombathely-vesztegetes/ | 2024-05-23 19:15:00 | true | null | null | Index |
2018 őszén költségvetési csalás gyanújával indult nyomozás azzal kapcsolatban, hogy az állami közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó normatív támogatásokat a törvényi céltól eltérő módon használhatták fel a Magyar Pünkösdi Egyháznál (MPE). A kár összegét először 8 milliárd forintban határozták meg, a most lezárult nyomozás végén azonban az adóhatóság már 18 milliárd forintos kárértéket kért számon az egyházhoz tartozó intézmények több vezetőjén. A vádemelési indítvány szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette merült fel ellenük.
Az ügy középpontjában az MPE-hez tartozó, de önállóan gazdálkodó, békéscsabai központú, szociális feladatokat ellátó Közösségi Misszió (KM) - valamint a hozzá tartozó Szocnet Igazgatási Központ - áll, melynek két volt ügyvezetője több mint két éve letartóztatásban van, míg a KM-mel kapcsolatban álló, étkeztetéssel foglalkozó gyulai Gordiusz Intézmény egykori vezetője bűnügyi felügyelet alatt áll. Ez utóbbi férfi beszélt most a Narancs.hu-nak a nyomozás során szerzett tapasztalatairól és az ügy általa vélt mozgatórugóiról. Bár személye beazonosítható, azt kérte portálunktól, hogy a nevét ne írjuk le.
Magyar Narancs: Ön szerint sem az alapos gyanú, sem a vádemelés, sem a bűnszervezet megalapozottsága nem áll meg abban a büntetőügyben, amelyet a nyomozóhatóság folytatott az MPE intézményeihez kötődő költségvetési csalássorozattal kapcsolatban, miközben minden gyanúsított és leendő vádlott azzal védekezik, hogy az ellene felhozott terhelő körülmények igaztalanok.
NN: Ha ma Magyarországon valakit meggyanúsítanak, ezt követően pedig megvádolnak, akkor a statisztika szerint 98 százalék a váderedményesség. Nem hiszem, hogy csak ez a 2 százaléknyi ártatlan ember lenne ebben az országban. Nagyon erős szembeszéllel kellett megküzdeni a nyomozati eljárásban a gyanúsítottaknak, így nekem is, mert ez a nyomozás minden volt, csak objektív nem. Esetemben tényekkel tudom bizonyítani, hogy azok a szerződések, tevékenységek és magatartás még a hatóság szerint sem lehet bűncselekmény, már ha figyelembe veszik az egyházi törvényt, a saját nyomozati anyagaikat, elemzéseiket és a tényeket, nem is beszélve a költségvetési pénzeket ellenőrző Magyar Államkincstár (MÁK) által készített jegyzőkönyvekről.
MN: Azt állítja, hogy hátrányos megkülönböztetések sorozatát kellett elviselnie. Ez hogyan és miben nyilvánult meg?
NN: Ebben az eljárásban vannak egyenlőbbek az egyenlők között. Egyházi megbízási támogatási szerződésekről van szó, amelyeket támad és kétségbe von a nyomozóhatóság, miközben meggyőződésem, hogy ezek teljesen rendben vannak. A nyugati világban mindenütt így működnek az egyházak. A bizonyítható hátrányos megkülönböztetés abban ragadható meg, hogy tartalmában és összegében ugyanazt, vagy hasonló támogatási és megbízási szerződéseket kötöttem meg szociális és egyházi intézményvezetőként nem csak a nyomozás középpontjában álló Szocnet Igazgatási Központtal, hanem az MPE-vel, Pataky Albert elnökkel és az általa vezetett MPE Legatum Intézménnyel is. Ám míg ez utóbbi esetben a nyomozók szerint nem merül fel bűncselekmény gyanúja, addig az előbbiek esetében igen.
Az általam vezetett intézménynél mindez bűncselekmény, ezért sorozatban történtek lefoglalások és zár alá vételek, a másik esetben semmi gyanú nem merült fel, ott mindent rendben találtak.
Közben a gyanúsítás során a kárértéket egyre csak emelték. Meggyőződésem szerint azért, hogy nagyobb legyen az elkövetési érték és a büntetőjogi fenyegetettség.
MN: Ezt úgy kell érteni, hogy ami az Ön által vezetett Gordiusznál a hatóság szerint bűncselekmény volt, az a Legatum Intézménynél már nem az?
NN: Pontosan.
MN: Költségvetési csalás gyanújával indult a nyomozás, de Ön azt állítja, hogy a felhozott gyanúsításokban szereplő tételeknél egyetlen fillér költségvetési pénz sincs. Ezt hogyan kell érteni?
NN: Szó szerint! Évenként váltásban intézményeinket a MÁK és a vármegyei kormányhivatal is ellenőrizte. Az ezeket lezáró jegyzőkönyvekben benne van, hogy a Gordiusz Intézmény minden forint költségvetési pénzzel elszámolt, azt a célnak megfelelően felhasználta, így a vitatott szerződések pénzeit abból nem lehetett kifizetni. Mást ne mondjak, naponta 20 ezer ember étkeztetését biztosítottuk, ami igen jelentős nagyságrendű tétel volt. Igazoltam a hatóság felé, hogy a Gordiusz Intézmény saját bevételként személyi térítési díjat szedett be, amelyek nagyságrendileg is meghaladták a vitatott szerződések értékét. Így az bőven kielégíthető volt abból. Másrészt a nyomozóhatóság is készített néha elég zavaros, pontatlan és ellentmondásos elemzéseket arról, hogy nem állapítható meg: a szerződéseket pontosan milyen forrásból fizette ki az intézmény, mivel csak egy bankszámlánk volt. Így pedig mindig csak az év végén a könyvelés osztotta szét, hogy az állami költségvetési normatívát felhasználtuk, a térítési díjakból pedig egyéb kifizetéseket teljesítettünk. Sem saját könyvelésünk, sem az államkincstári kimutatás, sem a nyomozók saját elemzése nem támasztja alá a költségvetési csalás gyanúját.
MN: 2022-ig sem a MÁK, sem az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem állapított meg semmi törvénybe ütközőt, mégis elindult a nyomozás, amely most ott tart, hogy az okozott kár értéke eléri a 18 milliárd forintot. Hogyan lehetséges ez?
NN: Annak örülnék a legjobban, ha erre a hatóság választ tudna adni! A nyomozati anyaghoz csatoltuk azokat az államkincstári bizonylatokat, amelyek igazolják, hogy a költségvetési normatíva felhasználásával minden rendben volt, azokat csak a törvényben meghatározott célokra használtuk fel. Meggyőződésem, hogy az egyházi kiegészítő támogatást hitéleti célokra költeni nem az ördögtől való. (Az egyházi kiegészítő támogatás a normatíván felül mintegy 70 százalékos pluszforrást jelent - a szerző megjegyzése.) Másrészt a normatíván és az egyházi kiegészítő támogatáson felül intézményeinknek nagyon jelentős saját bevétele volt a térítési díjakból. Éppen ezért azt gondolom, már az elejétől kezdve a nyomozóknak olyan erős prekoncepciójuk volt az üggyel kapcsolatban, hogy mi bármi ezzel ellenkező bizonyító erejű dokumentumot csatoltunk be, az egyáltalán nem zavarta őket, figyelembe sem vették.
MN: Mi volt a nyomozók válasza a becsatolt dokumentumokra?
NN: Erre sem visszajelzés, sem bármilyen korrekció nem történt, mintha nem adtunk volna be semmit. Nem is voltak kíváncsiak ezekre, ezzel összefüggésben rá sem kérdeztek semmire. Csak szajkózták saját prekoncepciójukat.
MN: Megtörtént olyan is, hogy az adónyomozók csak a gyanúsítás után mentek ki házkutatásra és a könyvelést lefoglalni.
NN: Ez a legutóbbi időben egy alapítvánnyal kapcsolatos érdekes nyomozati cselekmény volt, ahol pénzmosás volt a gyanúsítás tárgya. Csak kérdezem: könyvelés nélkül hogyan lehet ilyen megállapítást tenni? Terheltként én hívtam fel a nyomozók figyelmét, hogy mindehhez tessék már beszerezni a könyvelést, mert anélkül bajos a gyanúsítás! Már akkor, ha a hatóság nem A tanú című magyar filmet tekinti a nyomozása etalonjának. Egy más alkalommal az előbb említett alapítvány egy gépjárművét akarták szemlézni, és egy éjféli időpontot adtak meg erre. Valószínűleg elírás történhetett, de amikor ezt pontosították, nem írták meg, hogy az előző időpont téves volt. No comment.
MN: Az is előfordult, hogy gyanúsítotti minőségében összekeverték az egyik családtagjával.
NN: Egy nyomozási bíróhoz köthető ez az eset, és a bűnügyi felügyelet meghosszabbításáról szólt. De előfordult az is, hogy a megyét, ahol lakom, összekeverték egy másikkal, de felcserélték a várost és a nevemet is egy másik gyanúsítottéval, aki ráadásul nő. Ez a bűnügyi felügyelettel volt kapcsolatos, de egy Békés megyei város helyett Miskolcot írtak, ami azért nem ugyanaz!
MN: Azt állítja, hogy a nyomozás logikátlanul, büntetőjogilag pedig értelmezhetetlenül zajlott?
NN: Rosszkor voltam rossz helyen.
Beszéljünk egyenesen: egy egyházpolitikai harc kellős közepébe kerültem. Ezt nem láthattam előre.
2013-ban kerültem a Gordiusz élére és tizenegy év alatt a nulláról építettem fel országos intézménnyé. Sikeresek voltunk, az összes ellenőrzésünk pozitívan zárult. Nálunk az államkincstár nem hiányokat állapított meg, hanem az eltávolításom előtti lezáró jegyzőkönyv 18 milliós pluszt mutatott, egyben többlet normatívaigénylést engedélyeztek számunkra, ami elég kemény érv a gyanúsításunk ellen. Az egyházi intézményrendszerben jó pár befolyásos és feltörekvő ember figyelmét mindez felkeltette, ez pedig azt jelentette, hogy az intézményrendszer "kívánatos" lett bizonyos körökben. Több éve szárnyra keltek pletykák, ezeket egyre hitelesebb források egyre több konkrétummal erősítettek meg. Ennek lényege, hogy a pünkösdi egyházon belüli intézményvezetők meg akarják szerezni a mi jól felépített és működőképes intézményrendszerünket. Ezt először nem akartam elhinni.
MN: Az "intézményrendszer" alatt az MPE-n belül fajsúlyos Közösségi Missziót és a hozzátartozó kiterjedt hálózatot kell érteni?
NN: Igen. Fontos, hogy ez egy az egész országra kiterjedő hálózat volt.
MN: Akkor Ön szerint az ügy belülről robbant ki, s a nyomozó- és adóhatóságnak valakik innen szállították az információkat?
NN: Sok jel mutat erre, így biztos vagyok benne, hogy így történt! Ekkor már a csapból is az folyt, hogy vigyázzak, mert valakik el akarják venni az intézményt. Közben a legnagyobb magyarországi egyházaktól és karitatív szervezetektől kaptam vezetői állásajánlatokat. Ennek ellenére nem akartam váltani, ezért fogtam magam, és bementem még valamikor 2022 nyarán a pünkösdi egyház elnökségéhez, és köntörfalazás nélkül megkérdeztem: igaz-e a hír, hogy valaki vagy valakik el akarják venni az intézményt, tönkretéve tízéves munkánkat? A teljes elnökség, élén Pataky Albert elnökkel, Pintér Imre alelnökkel, Lipcsei János gazdasági igazgatóval megmosolyogták a felvetésemet, hozzátéve, hogy "itt nem szokás mások évtizedes munkáját egy tollvonással elvenni". Megnyugtattak, jól működik az intézmény, bizalom van a vezetés iránt. Aztán a Közösségi Misszió két ügyvezetőjének 2022. áprilisi letartóztatása után, 2022 őszén távolítottak el engem a Gordiusz Intézmény éléről. A MPE központjából biztonsági emberekkel jöttek Békéscsabára, hogy a vezetőket eltávolítsák állásukból. Nagyon úgy tűnt, nem értettem meg az idők szavát, s ha szép szóval nem ment, akkor jöhettek az egyéb eszközök.
MN: A fedett nyomozás már 2018-ban elkezdődött, vagyis egy legalább hat éve folyó eljárásról, nyomozásról van szó.
NN: Azt se feledjük, hogy a nyomozás közben volt egy jelentős témaváltás! Az ugyanis a pünkösdi egyház budapesti népkonyhai szolgáltatásai miatt kezdődött sok évvel ezelőtt. Azonban valami csoda folytán eljutottak a békéscsabai Szocnet Igazgatási Központ és a Gordiusz Intézmény, valamint más intézmények hitéleti és nem hitéleti szerződéseinek vizsgálatához. Arról nem beszélve, hogy sokáig nem is volt tudomásom a fővárosi népkonyhai tevékenységről, az én intézményem nem is szolgáltatott Budapesten. Hadd tegyem hozzá, 2018-ban, amikor a fedett nyomozás elindulhatott, akkor volt egy bizonyos személy, aki nagyon szeretett volna a pünkösdi egyház elnöke lenni, de egyes adminisztratív szabályok ezt nem engedték. Ezt követően informálisan akart az MPE vezetője lenni.
MN: Ez azonos lehet azzal a hölggyel, aki a belső körök egybehangzó véleménye szerint egy miniszterhez és államtitkárhoz volt bejáratos?
NN: Igen.
MN: A nyomozás és a botránysorozat hatására lemondott az egyházvezetés többsége, élén Pataky Albert elnökkel, mert "még a látszatát is szerették volna elkerülni, hogy befolyásolnák a nyomozást." Ketten viszont nem távoztak, köztük Durkó Albert, aki egyben a Cigánymisszió vezetője.
NN: Minimum érdekes, hogy Durkó Albert nem mondott le. Az egyházi életben és a hozzá kapcsolódó intézményrendszerben sok ember dolgozik és nagyon sok hír kering közöttük. Így arról is, kik akarnak első számú vezetők lenni, ekként nem lepődtünk meg, hogy Durkó nem mondott le. Még kevésbé lepődtem meg, hogy az általam vezetett intézményrendszer minden felső és középvezetőjét, így engem is leváltották, és mindenki helyére éppen a Cigánymissziótól érkezett ember.
MN: 2023 tavaszán az MPE új vezetést választott Földesi Tamással az élen. Ön szerint az új egyháztanács a maga feladatkörén belül mennyire következetes abban, hogy feltárja, valójában mi történt a szervezeten belül?
NN: Azzal biztosan tisztában vannak, hogy mi történt korábban, mert aztán elvettek és átvettek egy tíz év alatt jól felépített intézményrendszert, ami az ő közreműködésük nélkül nem történhetett volna meg, noha a létrehozásához vajmi kevés közük volt. Ez a Közösségi Misszió és a Gordiusz Intézmény teljes szervezeti egységének az újonnan létrehozott MPE Dél-alföldi Intézményfenntartó Központba (MPE DAIK) történt integrálását jelentette.
Az egyházvezetésben maradt Durkó sógora az új elnökségben kapott főtitkári posztot, igaz, nemrégiben távozni kényszerült ebből a vezető beosztásból. Most az a helyzet, hogy a legfelső vezetés tagjai szeretnék letagadni, hogy valaha is ismerték volna a gyanúsítás alá vont, így az előzetes letartóztatásban lévő vagy bűnügyi felügyelet alatt lévő volt egyházi jogi személyeket, akik nagy intézményeket vezettek. Ez nagyon álságos helyzet!
MN: A botrány kirobbanása után a Pataky Albert vezette elnökség azt kommunikálta: itt néhány megtévedt ember magánakciójáról volt szó, ők nem tudtak semmiről, elhatárolják magukat a történtektől. Mit gondol erről?
NN: Napi szinten, irányítási feladatok sokaságában dolgoztak együtt ezek az intézményvezetők a legfelső egyházvezetéssel. Az elnökség - és ezt jó értelemben mondom - mindenről tudott. Havonta és negyedévente részletes beszámolókat készítettünk, adatokkal, táblázatokkal, rendszeres értekezletek voltak, miközben megkaptuk az egyházvezetéstől az irányelveket. Nem nélkülük, hanem helyesen, velük működtünk együtt az egyház kebelén belül. Csodálkozom, hogy nem tűnt fel nekik, hogy a Békés megyei intézményrendszer 1 milliárdos isaszegi ingatlanegyüttest ajándékozott a MPE-nek. Egy oktatási és sportkomplexumról van szó, amiért bármely más egyház összetenné a két kezét, hogy hozzá került. De mivel megítélésem szerint esetünkben nem történt bűncselekmény, ezért nekik sem kellett tudni semmifajta visszaélésről. Miközben értem én, hogy a büntetőeljárás roppant kellemetlen nekik. Az viszont egyszerűen nem igaz, hogy nem tudtak semmiről.
MN: A pünkösdi egyházon belül több, egymástól független forrás egybehangzóan arról számolt be, hogy Pataky Albert volt elnöknek kiváló politikai kapcsolatai vannak, elhangzott Semjén Zsolt neve is. A büntetőügyben a gyanúsítottak között nincsenek egyházi vezetők, így minden bizonnyal a vádlottak között sem lesznek majd.
NN: Ez számomra érthetetlen! A nyomozásban ordító logikátlanságokkal szembesültünk, és hátrányos megkülönböztetéseket sorát szenvedtük el. Elképedve láttam, hogy a hatóság szembe megy a tényekkel és a jogszabályokkal, vagy adott esetben saját korábbi megállapításaival, az államkincstár határozataival is. Ártatlanság vélelme helyett a bűnösség volt a prekoncepció. Innentől kezdve nem tudok mit kezdeni az alaptalan meggyanúsításommal és a közelgő nonszensz vádlotti státuszommal.
MN: A nyomozás során azt is jelezték a hatóságnak, hogy a feltüntetett kárértékek nagyságrendjével is komoly gondok vannak. Hogyan kell ezt érteni?
NN: Részben világi, részben hitéleti egyházi megbízásokról volt/van szó. Ezekből a nyomozók rögtönzött módon kiragadtak összegeket, amelyeket semmilyen módon semmihez nem tudtunk kapcsolni, ahogy ezt ők sem tették meg, csak közöltek bizonyos összegeket. Próbáltunk belehelyezkedni a szerepükbe, hogy ezeket az összegeket hogyan találták ki, de nem jöttünk rá. A végén az összes szerződés értékét összeadták, de annyira rosszul, hogy három szám jött ki a nyomozati anyagban. Az egyik a szerződések együttes értéke volt, a másik egy belső kockázati elemzés összege, míg a végső gyanúsításnál egy harmadik szám jött ki. Ám az összegek között több százmilliós eltérés volt! Ezt az általános iskolai feladványt ebben a komoly ügyben nem sikerült megugrani a nyomozóknak. Ez elképesztő és elfogadhatatlan!
MN: A nyílt nyomozás maximális időtartamát kihasználva a hatóság két és fél évig vizsgálódott, s most vádemelési indítvánnyal átadja azt az ügyészségnek. A tapasztaltakat megélve miben reménykedik?
NN: Ha nem is könnyű, de próbálom megérteni a másik fél gondolkodásmódját és cselekvését. Közben felvetődhet a kérdés, hogy miért szólalok meg és miért most beszélek ezekről a dolgokról? Először is, nagyon bízom a jogállamban! Másrészt, addig, ameddig tartott a nyomozati szak, nem lett volna korrekt, ha kifogásaimat felsorolom, ekként a médián keresztül vitatkozok és üzengetek a nyomozóhatóságnak. Ugyanakkor úgy látom, a nyomozóhatóság már nem volt ennyire korrekt, amit az is bizonyít, hogy érdekes módon az én ügyemben nagyon sokan nagyon jól értesültek lettek - már az eljárás legelejétől fogva. Elgondolkodtató volt, hogy amikor ellenünk megtörténtek a kényszerintézkedések - letartóztatás, bűnügyi felügyelet alá helyezés -, erről az érintett intézmények helyünkre lépett új vezetői azonnal tudomást szereztek. Az ilyen szintű szivárogtatás megengedhetetlen. Úgy fest, a jogszabályokat csak nekem és más gyanúsítottaknak kellett betartani, s ez valahogy nem vonatkozott a hatóságokra. Azt szeretném, ha az emberek megtudnák, sajnos így is folyhat büntetőeljárás 2024-ben, Magyarországon. | „Egy egyházpolitikai harc kellős közepébe kerültem” – állítja a pünkösdi egyház ügyében meggyanúsított volt intézményvezető | A nemrég lezárult nyomozás 18 milliárd forintos kárértéket állapított meg a Magyar Pünkösdi Egyház intézményrendszerét érintő költségvetési csalás ügyében. Az egyik érintett, jelenleg bűnügyi felügyelet álló volt intézményvezető szerint viszont az ügy csak az egyházon belüli harcok eredménye, és a nyomozás is tendenciózus volt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/egy-egyhazpolitikai-harc-kellos-kozepebe-kerultem-allitja-a-punkosdi-egyhaz-ugyeben-meggyanusitott-volt-intezmenyvezeto-268126 | 2024-05-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Az MLSZ fellebbviteli licencadó bizottsága a mai napon helybenhagyta az elsőfokú döntést, így a Szombathelyi Haladás férfi labdarúgócsapata a 2024/25-ös szezonban már biztosan nem indulhat az NB II.-ben" - áll a klub honlapján. A klub hozzátette, még az sem biztos, hogy az NB III.-ban elindul jövőre a csapat, erről majd jövő héten születik döntés.
A szombathelyi klub az elmúlt hónapokban került mostanra kilátástalan anyagi helyzetbe, amihez a legtöbbet egy családi dráma tett: 2022-ben már papíron is tulajdonos lett az évek óta ott mozgolódó Homlok Zsolt, aki akkor még Mészáros Lőrinc veje volt. Ameddig ez így állt, addig jól feküdt építőipari cége (ami egyben a Haladás egyik szponzora is volt), de miután 2023 elején elvált év elején Mészáros lányától, kitették minden projektből, és nem is kapott máshol sem munkát. Ennek következtében a klub körül gyorsan megszaporodtak a kifizetetlen számlák, egy ideje már a focistákat sem fizették.
A Haladás története tehát az egyik elsők közt modellezi, mi történik akkor, ha elengedik a kezét a magyar futballklubnak a nemzeti tőkések. Főleg annak fényében súlyos ezt látni, hogy a Haladás 15 milliárd forintért kapott új 9000 férőhelyes stadiont 2017-ben, tehát eredetileg voltak valamiféle tervek az akkor még NB I.-ben játszó csapattal. A jelenségről írt cikkünket az alábbi linkre kattintva olvashatja el. | Megvan a NER-foci első áldozata: a Mészáros család drámájába rokkant bele a Haladás | Az ország egyik legnépszerűbb focicsapatánál már az sem biztos, hogy a harmadosztályt tudják-e vállalni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/sport/megvan-a-ner-foci-elso-aldozata-a-meszaros-csalad-dramajaba-rokkant-bele-a-haladas-268227 | 2024-05-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A NAV közleménye szerint az online számlaadatok elemzésekor felmerült a gyanú, hogy a patikák "gyógyszerész helyettesítése" címén a piaci ár mintegy négyszereséről fogadtak be fiktív számlákat. Ezek olyan vállalkozásoktól származtak, amelyek az adóhatóság előtt már ismert számlázási hálózat tagjai voltak - számolt be az MTI.
A fiktív számlák mellett valóban elvégzett helyettesítésről szóló számlák is szerepeltek, amelyeken az összeg és az időszak is megegyezett a fiktív számlákéval.
A vizsgálatkor a dokumentumokból úgy tűnt, mintha a helyettesítő gyógyszerészdoktor egyszerre több helyen is jelen lett volna.
A számlabefogadó gyógyszertárak között személyi összefonódás volt, ugyanaz a személy tulajdonosként, ügyvezetőként vagy éppen meghatalmazottként látta el a társaságok gazdasági vezetését, képviseletét, könyvelését - ismertette a NAV.
A hatósági fellépés hatására a gyógyszertárak módosították bevallásaikat, és utólag mintegy 6,5 millió forint adót vallottak be, amit befizettek az állam költségvetésébe. A patikák a történtek után megszakították a kapcsolatot az alvállalkozókkal.
A számlakibocsátó cégeknél végrehajtási eljárás indult, adószámukat törölték - derült ki a NAV közleményéből. | Fiktív számlákat fogadott be több gyógyszertár | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy számlázási láncolat ellenőrzésekor négy gyógyszertárnál állapította meg, hogy fiktív számlákat fogadtak be. A gyógyszertárak 6,5 millió forint adót vallottak be utólag, azt befizették a költségvetésbe, a számlakibocsátó cégek adószámait a hatóság törölte – tájékoztatta a NAV csütörtökön az MTI-t. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2024/05/23/nav-patika-szamlakibocsato-vegrehajtas/ | 2024-05-23 13:50:00 | true | null | null | Index |
Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára korábban megyénként dolgozta fel a 2015-2016-os földeladások részleteit, most pedig összegezte a "Földet a gazdáknak!" program országos tanulságait. Az anyagot Ángyán kortörténeti dokumentumként és forrásanyagként ajánlja az érdeklődők figyelmébe, hiszen a földárverések általa feldolgozott adatait időközben eltüntették a hivatalos kormányzati honlapokról.
Az idén 72. életévét betöltő Ángyán József 2010-2012 között, a második Orbán-kormányban volt a mostani Agrárminisztérium elődjének, a Vidékfejlesztési Minisztériumnak parlamenti ügyekért felelős államtitkára. Kormányzati pozíciójában szigorú szabályokat szeretett volna bevezetni a földügyekben, ám a kormány nem támogatta az elképzeléseit, ezért 2012 elején lemondott tisztségéről.
A 2015-2016-os állami földeladások részleteit az egykori fideszes államtitkár korábban külön megyei jelentésekben dolgozta fel, a most elkészült országos összegzésben pedig azok általánosítható tanulságait foglalja össze. Az anyag mellékletei pedig a földeladási program valamennyi - ma már hivatalosan elérhetetlen - alapadatát is tartalmazzák.
Ugyanis a földeladási program "hivatalos adatait a kormányzat nemcsak különböző adatbázisokban és közvetlenül elemezhetetlen formátumban hozta nyilvánosságra, hanem az árverések befejeződését követően igyekezett azokat gyorsan eltüntetni". Szerencsére Ángyánnak és segítőinek még sikerült időben lementeniük az árverési eredményeket, így azok fennmaradtak az utókor számára, és lehet őket tanulmányozni, elemezgetni, ahogy azt az agrármérnök is tette.
"Akié a föld, azé az ország"
S hogy miért fontos ez a téma még most, 8-9 évvel később is? Erre a kérdésre rögtön az országos összegzéshez írt ajánlóban válaszol Ángyán József.
"Mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy a nemzetek modernkori biztonsága ma már nem csak a honvédelemtől, annak erejétől, színvonalától, hanem nagy mértékben attól függ, hogy milyen állapotban és kinek a kezében vannak azok a természeti erőforrások és rendszerek, amelyekkel a környezet és az alapellátások - az élelem-, az ivóvíz- és energiaellátás - biztonsága megteremthető.
Ezek között is kiemelt szerepet játszik az élelmezési és élelmiszer-biztonság, valamint a nemzeti szuverenitás egyik legfontosabb alapeszköze, egyben a magánvagyonok gyarapításának is forrása, a termőföld. Nem véletlenül tartja tehát a népi bölcsesség, az évezredes hagyomány, hogy »akié a föld, azé az ország«".
Intézményesített földrablás zajlott
Az egykori államtitkár úgy véli, hogy a földeladások adatainak elemzése alapján "egy olyan korrupt, legújabb kori feudális, hűbéri birtokadományozó, klientúraépítő, jutalmazó/büntető rendszer" képe rajzolódik ki, amelyben az állam "a gazdálkodó családok, helyi közösségek helyett a »nemzeti tőke erősítése« jelszavával, politika-közeli üzleti, rokoni, baráti körökkel és/vagy nagybirtokos »zöldbárókkal«, továbbá a spekuláns tőkével, annak hazai és külföldi »oligarcháival« köt szövetséget, alakít ki stratégiai partnerséget".
Ángyán szerint "Egyre több jel mutat arra, hogy e hierarchikus rendszer működtetése révén Magyarországon, a »Földet a gazdáknak!« fedőnevű program keretében egyáltalán nem a Kormány által hangoztatott »néppárti stratégiaváltás, a földön és a földből élő családok és helyi közösségek megerősítése és helyzetbe hozása«, hanem
államilag támogatott földspekuláció, intézményesített földrablás zajlott."
Az Ángyán-jelentés szerint ennek nagyon súlyos oka van: "Hátterében a formálisan különböző politikai pártokhoz kötődő, ám a magánvagyon gyarapításában közös érdekű, nagy gazdasági érdekcsoportok alkotta hálózat áll, amely a mindenkori politikai hatalom kézben tartásával igen hatékonyan szolgálja a mások - általában a közösségek - által felhalmozott értékek, a nemzeti vagyon és a közös kasszák megrablását.
E közös tőkeérdekeltségű háttérhálózat a gazdaságpolitikát, illetve a döntéshozókat úgy befolyásolja, gazdaságilag is »érdekeltté teszi«, hogy azok a gazdasági, piaci, jogi és intézményi feltételek számukra kedvező alakításával elhárítják a magánvagyon gyarapításának útjában álló akadályokat, a hasznon pedig megosztoznak.
Találóan állapítja meg erről a helyzetről egy elemző tanulmány, hogy míg egy normálisan működő állam esetében a kormányzati intézmények működtetnek hálózati struktúrákat, addig a rablóbandák fogságába került állam esetében a maffiahálózatok működtetik a kormányzati intézményeket."
A »barátok« kivételes helyzetben vannak
Ángyán József úgy véli, hogy ennek a rendszernek az egyik alapeleme, hogy a különböző szereplőket - "attól függően, hogy milyen viszonyt ápolnak a FIDESZ vezető köreivel" - két csoportra, »baráti« és »nem baráti« érdekeltség kategóriába sorolja. A két különböző kategóriára pedig "egymástól gyökeresen eltérő szabályokat, eljárásrendet alkalmaz", ami Ángyán vizsgálatai szerint "az állami földbérleti és privatizációs rendszer működésében és eredményeiben is világosan tetten érhető".
"A »baráti« érdekeltségek a politikum finanszírozása fejében részesednek a nemzeti vagyon és a közkasszák megrablásának hasznából,
és az állam minden eszközével, törvényeivel, költségvetésével, intézményeivel segíti zsákmányszerzésüket." - írja Ángyán József. Az agrármérnök részletezi is, hogy ennek milyen formáival találkozott a földárverések vizsgálata során.
Például a »barátok« rendkívül kedvező feltételekkel bérelhetnek földet az államtól, és hosszú távú bérleti jogaikat erős törvényi garanciák szavatolják, így monopolhelyzetbe kerülhetnek. Ángyán itt példaként említi a Csányi Sándor agrárérdekeltségeit összefogó Bonafarm csoportot, a Mészáros Lőrinc agrárérdekeltségeit összefogó Talentis Agro Csoportot, és a német nagyvállalkozó Braun-család és annak feje, Ludwig Georg Braun érdekeltségébe tartozó céget, a Hubertus Agráripari Bt.-t.
De a professzor szerint van olyan formája is a »barátok« előnyökhöz juttatásának, amikor az általuk bérelt állami földek egy részét eladja az állam - többnyire nekik. Így bérlőkből földtulajdonossá válhatnak, ami még kedvezőbb pozíció számukra. Ángyán azonban úgy véli, hogy ezekben az esetekben az állam előre egyeztetett ezekkel a kivételezett bérlőkkel, ami
"az intézményes korrupció és hűtlen kezelés alapos gyanúját is felvetheti".
Ehhez a részhez Mészáros Lőrinc Agrosystem Zrt.-je és Búzakalász 66 Felcsút Mg. Kft.-je mellett a közéletben kevésbé ismert embereket hoz példaként.
A »baráti« kategória harmadik részébe Ángyán József azokat az MSZMP/MSZP kötődésű tagokat sorolta, akik "ugyan nem tartoznak közvetlenül az uralkodó FIDESZ holdudvarához, ám a kitapintható, pártokon átívelő, közös gazdasági érdekhálózat tagjaiként, feltételezhető politikai háttéralkuk eredményeképpen földbérleményeik túlnyomó többségére mégis nyertes árajánlatot tudtak tenni". Példaként itt a Tedej agrárholdingot és a privatizált állami gazdaság jogutódaként létrejött Agrárgazdaság Kft.-t említi.
A »nembarátok« ellehetetlenítése
A csókosokkal ellentétben Ángyán József szerint a rendszer által »nembarát« kategóriába sorolt szereplők kifejezetten rosszul jártak a földárverések során.
A már eleve »nembarátok« által bérelt területeknél az egykori államtitkár szerint "a földeladás alapvető célja a bérelt területek kormányközeli, »baráti« tőkeérdekeltségekhez, a »nemzeti tőkésosztály« tagjaihoz juttatása, akik azután a tulajdonosváltás okán megváltoztathatják a bérleti szerződéseket, pl. jelentősen megemelhetik a földbérleti díjakat, és ezzel leszoríthatják a »nem baráti« bérlőt a területről, majd az így ellehetetlenített céget igen jutányos áron fel is vásárolhatják".
Ugyanakkor Ángyán szerint ennél is nehezebb helyzetbe kerültek azok, akiknek megromlott a viszonya "a politikummal", s ezért a »barát« kategóriából átsorolták őket a »nembarátok« közé. Ők ugyanis nem csupán elvesztették a korábbi (fentebb részletezett) előjogaikat, hanem "a bosszú jegyében politikai, gazdasági és/vagy magánéleti támadások középpontjába kerülnek, és az így kialakuló bandaháborús viszonyok közepette helyüket más »barátok« azonnal betöltik".
Az egykori államtitkár szerint "A földügyekkel kapcsolatban ez egyebek mellett pl. azzal is jár, hogy az államtól rendkívül kedvező kondíciókkal bérelt földjeiket is kihúzzák alóluk". Erre a legismertebb ilyen sztorit hozza példaként: az Orbán Viktor miniszterelnökkel szembeszálló, ám alulmaradó Simicska Lajos minden érdekeltségét elvesztette.
Ángyán József összegző jele... by atlatszo
Zsákmányszerzés a nemzeti földvagyonból
Ángyán József a 2015-2016-os földeladásokról szóló zárójelentésben azt írja, hogy a bemutatott tények és elemzések alapján "arra a következtetésre juthatunk, hogy az állam kirablásának, a rábízott, közös nemzeti földvagyonunkat dobra verő, intézményes magánvagyon-gyarapítási, zsákmányszerzési folyamatnak vagyunk szemtanúi és elszenvedői".
Ezt szerinte a földértékesítések alábbi jellemzői támasztják alá:
egy szűk, kedvezményezett kör darabszámra kevesebb, ám európai, családi gazdasági léptékkel mérve nagy területeket szerzett meg,
a családonkénti/érdekeltségenkénti összeszámítási kötelezettség és ezzel a közös birtokmaximum is kikerült a földforgalmi törvényből, így egy nagyobb család vagy tőkés társasági kör akár korlátlan nagyságú földterülethez juthat,
a területek közel felét alig több mint 200 érdekeltség szerezte meg,
köztük 12 olyan nagy érdekeltség is található, amelyek árverezőik révén 1000 (!) hektárt is meghaladó területre tettek - általában versenytársak nélkül, a kikiáltási árral megegyező - nyertes árajánlatot,
a helybeliek országos átlagban a területeknek csupán kevesebb mint egyharmadát kapták, és csak kisebb birtoktesteket,
a földek több mint kétharmadát és a nagyobb birtoktesteket külső, tőkeerős, gyakorta városlakó, a mezőgazdaságtól távoli végzettségű és/vagy foglalkozású árverezők vitték el.
Ráadásul Ángyán szerint a ténylegesen helyben élő és gazdálkodó nyertesek aránya még rosszabb lehet, mert az árveréseken részvételre jogosító »helybeli szerzőképes földműves« státuszt "bárki, bármilyen végzettséggel könnyen szerezhet úgy, hogy akár nem is kell(ett) a megvásárolt birtoktest fekvése szerinti településen megfordulnia".
A kormányzati propaganda és a valóság
Ángyán József arról is ír, hogy a földeladási "programot kísérő állami propaganda is tanulságos lehet, hiszen a kormányzat részéről először - már szinte megszokottan - hírzárlat övezte, majd a szándék nyilvánosságra kerülését követő tiltakozások hatására erősödő - a közvéleményt félrevezető sok csúsztatást, valótlan állítást, hogy ne mondjam egyenesen hazugságot tartalmazó, a tényeket (mondván »az emberek úgysem ismerik«) figyelmen kívül hagyó - kommunikációs propagandakampány kísérte, és övezi még ma is".
Szerinte a "kormányzati állítások a nyertes fölvásárlók 30 ezres és az általuk megszerzett birtoktestek 60 ezres számát illetően sem helytállóak, bizonyosan »hasra ütéssel« születhettek, hiszen ténylegesen
mindössze 3.900 árverező összesen 8.700 birtoktestre tett nyertes árajánlatot".
Ángyán arra is felhívja a figyelmet, hogy "A következmények nélküli hazudozás cinizmusát mutatja, hogy ráadásul ezeket a ténylegestől közel egy nagyságrenddel eltérő adatokat a programot lezáró törvénybe is beiktatták, ami persze a kormányzat általános szavahihetőségét is erősen megkérdőjelezi".
Az agrármérnök azt is kiemeli, hogy a földeladási program eredménye mennyire eltér a kormány által meghirdetett céljától. Mint írja, a "»Földet a gazdáknak!« fedőnevű program nem elsősorban a falvak és tanyák népéről, a ténylegesen gazdálkodó, helyben élő családokról szólt, hiszen a fővárossal együtt
115! város tőkeerős lakói szerezték meg a sikeresen elárverezett területek több mint felét, vagyis minden 2. hektár e városok lakóihoz került.
Maga Budapest 40 nyertes árverező, »kérges tenyerű földművest« adott, akik nem kevesebb mint 4.400 hektár - helybeli gazdálkodók elől - megszerzett földet fognak a fővárosi lakcímüktől nem kevesebb mint 50-230! km távolságban lévő vidékeken megművelni."
Ángyán külön kitér arra is, hogy vizsgálatának eredményei "a miniszterelnök külföldiek földvásárlásait illető korábbi kijelentéseit is határozottan cáfolják", ugyanis "kormányközeli külföldi családi/üzleti érdekeltségek tagjai szereztek meg közel 5.000 hektárt a dobra vert állami földekből". Ráadásul "zömében kikiáltási áron, azaz versenytársak és licitálás nélkül".
Alig volt valódi árverseny
Ángyán József szerint az ő elemzésének "eredményei is megerősítik továbbá azokat a helyi értesüléseket és sajtóinformációkat, hogy az esetek jelentős többségében nem volt érdemi árverés, a területek jellemzően - közel 85!%-os arányban - kikiáltási vagy azt alig meghaladó áron keltek el.
Ezek alapján tehát leszögezhető, hogy teljességgel alaptalanok azok a kormányzati állítások, amelyek szerint versenyben kialakult piaci áron jutottak a nyertesek a dobra vert állami földterületekhez". Mint írja,
"valódi árverseny csupán a területek alig több mint 4%-ának árverésén alakult ki,"
és ennek szerinte több oka is volt.
Egyrészt az, hogy olyan nagy méretű birtoktesteket hirdettek meg, amelyeknek "akár százmillió forintot is meghaladó kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok, kis családi gazdaságok és fiatalok bizonyosan nem rendelkeznek".
Másrészt "az egyébként is kiszolgáltatott helyi gazdacsaládok nem vették a bátorságot, hogy a jó politikai kapcsolatokkal és/vagy nagy tőkeerővel, gazdasági/piaci befolyással rendelkező helyi vagy országos »nagyurak« ellenében, a meglévő, kis gazdaságaikat is végveszélybe sodorva próbáljanak földhöz jutni".
Harmadrészt pedig Ángyán szerint számos jel utal arra, hogy a nagy nyertesek "egymás között előre leoszthatták a területeket, így az európai szinthez képest igen alacsony áron juthattak olyan állami földterületekhez, amelyek az élelmiszer piacon monopolhelyzetbe hozhatják őket, vagy a földpiac várható teljes liberalizációját követően nagy haszonnal lesznek majd értékesíthetők".
Az egykori államtitkár úgy véli: "végső soron arra a következtetésre juthatunk, hogy a »Földet a gazdáknak!« fedőnevű állami földprivatizációs, »intézményesített földrablási« programmal tovább erősített NER-állapot
egyik állomása lehet annak a gyorsuló és ma megállíthatatlannak tűnő belső új-gyarmatosítási folyamatnak,
amelynek törvényszerű végső következménye a természeti erőforrások és a termőföld politika-közeli rokoni/üzleti/baráti körök, föld-spekulánsok, köztük pár tucat oligarcha - újmagyarul »nemzeti tőkés«, még újabb magyarul pár tucat »integrátor«, legújabb magyarul »nemzeti regionális multi« - és gazdasági társaságaik kezébe kerülése lesz".
Ángyán úgy véli, hogy ez a folyamat és birtokkoncentráció már zajlik, s ennek következményeképpen törvényszerűen létrejöhet a "bérmunkán és néhány növény iparszerű tömegtermelésén alapuló tőkés nagybirtokrendszer". Az pedig a dél-amerikai modell, amikor a helyi közösségek felbomlanak, a vidéki térségek kiürülnek, és a nagyvárosok környékén nyomornegyedek jönnek létre.
"Az ennek nyomán kibontakozó társadalmi és környezeti katasztrófa teljes összeomlással fenyeget, és éppen Dél-Amerika példáján látjuk, hogy milyen nehéz ebből a mélységből újra felkapaszkodni. Eddig az állapotig semmiképpen nem szabadna eljutnunk!" - írja Ángyán József.
Hozzáteszi azt is, hogy szerinte mit kéne ehelyett csinálnia és támogatnia a kormánynak: "A hazai tradícióinknak és az európai - kis/közepes családi gazdaságokon és azok összefogásán, szövetkezésén alapuló, a földet a helyi közösségekhez juttató, annak hasznát helyben tartó, a helyi gazdaságot és társadalmat erősítő, továbbá a város-vidék kapcsolatokat újraépítő - agrár- és vidékmodell lehet a záloga megmaradásunknak."
Ángyán József teljes országos földárverési jelentése itt olvasható. A korábbi megyei elemzések ezeken a linkeken érhetők el: Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas, Veszprém, Zala.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Mészáros Lőrinc (Fidesz-KDNP) akkori felcsúti polgármester a Búzakalász 66 Felcsút Kft. bányavölgyi mangalicatelepének avatásán a Fejér megyei Alcsútdobozon 2014. november 18-án. ( | „Intézményesített földrablás” – Ángyán József összegzése az állami földeladásokról | Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára korábban megyénként dolgozta fel a 2015-2016-os földeladások részleteit, most pedig összegezte a „Földet a gazdáknak!” program országos tanulságait. Az anyagot Ángyán kortörténeti dokumentumként és forrásanyagként ajánlja az érdeklődők figyelmébe, hiszen a földárverések általa feldolgozott adatait időközben eltüntették a hivatalos kormányzati honlapokról. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/05/24/intezmenyesitett-foldrablas-angyan-jozsef-osszegzese-az-allami-foldeladasokrol/ | 2024-05-24 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A GÉ-65 Mérnökiroda Kft. és Bereg Konstruktor Kft. vagy végtelenül profi, vagy valami egészen más áll annak hátterében, hogy a cégek egy tucat közpénzes megbízást nyertek el úgy, hogy pontosan vagy mindössze pár forint eltéréssel tippelték meg azt az összeget, ami a beruházók rendelkezésére állt. Mivel nem találtuk annak nyomát, hogy a gyanús jelenséget az ajánlatkérők jelentették volna a Gazdasági Versenyhivatalnak, a Közbeszerzési Hatósághoz fordulunk az ügyben.
"Hiába verklizik itt a 24.hu, úgyse tudnak tenni semmit. Se a rendőrség, se a Hadházy, se önök. Hadházy be is kaphatja" - közölte Szalmási József nyírkarászi polgármester a 24.hu-val. A fideszes politikus mindezt azután mondta a lapnak, hogy kiderült: a rendőrség lezárta a nyomozást abban az ügyben, amelyben ő maga ismerte el, hogy a térség kormánypárti képviselője manipulált egy közbeszerzést. Mi azonban úgy látjuk, igenis van, aki "tud tenni valamit", ezért a Közbeszerzési Hatósághoz fordulunk az esettel kapcsolatban.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő április elején számolt be arról, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság megszüntette azt a nyomozást, ami 2021-ben indult a 24.hu cikke és az általa tett feljelentés nyomán.
A történet dióhéjban: Kovács Sándor szabolcsi fideszes országgyűlési képviselő barátjának, Galambosi Csabának a cégei néhány év alatt egymilliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el a térségben. A tenderek mind meghívásosak voltak, és lényegében érdemi verseny nélkül zajlottak le. Galambosi Csaba emellett 2016 és 2020 között üzlettársa volt Kovács feleségének a Gakoma Kft.-ben. Mégsem ez volt a legmeredekebb rész a történetben.
Hanem inkább az, hogy a nyomozás során - a Kovács Sándor választókörzetéhez tartozó - Nyírkarász polgármestere, Szalmási József azt mondta a rendőröknek, Kovács lényegében megzsarolta őt azért, hogy az általa kiválasztott cég, a Galambosi GÉ-65 Mérnökiroda Kft. építse meg a falu termelői piacát. Ellenkező esetben ugyanis a község nem fog hozzájutni a szükséges uniós forráshoz. A közbeszerzés végül lezajlott, és a GÉ-65 Mérnökiroda nyerte a megbízást.
Korábbi nyilatkozatával szemben azonban Szalmási most azt mondta a 24.hu-nak, hogy
Kovács Sándorral jelenleg is jó a viszonya, és lehet, hogy "piás volt" akkor, amikor a rendőrségen az érintett beruházásról beszélt.
Hogy ez valóban így volt-e, kérdéses. Ami viszont biztos, hogy bár a rendőrség arra jutott, hogy a személyi összefonódások, a verseny hiánya, a felkért cégek ismétlődése és a beismerő vallomások bűncselekmény gyanújára utalnak, konkrét bizonyítékok hiányában megszüntette a "versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytatott" eljárást.
Telibe találták az összeget
A történetnek ezzel vége is lehetne, de úgy döntöttünk, hogy az Átlátszó közbeszerzési szakértőjével együtt mi is megnézzük Galambosi Csaba két cége, a GÉ-65 Mérnökiroda Kft. és a Bereg Konstruktor Kft. által 2018 után elnyert tenderek menetét.
A közbeszerzési eljárásokat egyesével megvizsgálva a következő megállapításokra jutottunk:
az ekr.gov.hu adatai alapján a GÉ-65 Mérnökiroda Kft. és a Bereg Konstruktor Kft. csak kbt. 115-ös, azaz meghívásos tendert nyert 2018 és 2024 között.
Az általunk vizsgált 14 közbeszerzési eljárásban szinte mindig ugyanazokat a cégeket kérték fel ajánlattételre.
Mindössze négy tender estében volt legalább látszólagos verseny, a többi tízben senki más nem tett ajánlatot, csak a nyertes GÉ-65 Mérnökiroda Kft. illetve a Bereg Konstruktor Kft.
Egy esetben a Bereg Konstruktor Kft. forintra pontosan olyan összegű ajánlatot tett, mint a rendelkezésre álló 107 905 693 forintos összeg. (Kifizetés végül csak azért nem történt, mert lakossági tiltakozás miatt a létesítmény nem épült fel.)
További 9 esetben pedig pár ezer forint volt az eltérés az anyagi fedezet és a megajánlott nyertes ár között - még a százmillió forintot meghaladó beruházásoknál is.
Az utóbbi két megállapítás azért különösen fontos, mert - egyetlen kiírástól eltekintve - a kiíró soha nem adott meg becsült értéket az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint. A pályázó cégek tehát - hivatalosan - csak a közbeszerzés lezárultát követően értesülhettek arról, hogy mekkora értékkel kalkulált a kiíró.
Ez pedig azt jelenti, hogy a két kft. vagy ennyire szerencsés/zseniális, vagy tisztában lehetett a becsült árral.
Arra, hogy ezek az információk hogyan juthattak el a cégekhez, van utalás a rendőrség határozatában is. A hatóság ugyanis lehallgatott telefonokat - így például Apagy település polgármestere, a polgármesteri hivatal pénzügyi ügyintézője és Galambosi Csaba, a GÉ-65 Mérnökiroda Kft. ügyvezetője között folytatott beszélgetéseket is rögzítette.
A rendőrség megfogalmazása szerint a beszélgetések "tartalma értelmezhető úgy, hogy a (...) pénzügyi ügyintéző az ajánlattételre felkért cégektől az EKR-en keresztül történő ajánlattételi felhívás előtt e-mailen előzetes árajánlatot kérhetett azért, hogy azokat Galambosi Csaba részére, annak nyertessé válása érdekében kiadja. (....) További rögzített beszélgetésük során (...) pénzügyi ügyintéző Galambosi Csaba ügyvezetővel megállapodott, hogy elektronikus levelezéseiket véglegesen és visszaállíthatatlanul törölik postafiókjaikból."
A rendőrség végül nem tudta iratokkal, e-mailekkel vagy további tanúvallomásokkal bizonyítani a telefonbeszélgetésben elhangzottakat, így lezárták a nyomozást. Mi azonban úgy véljük, a kiírók felelősségét ennek ellenére vizsgálhatja a Közbeszerzési Hatóság a következők alapján.
Vizsgálniuk és jelenteniük kellett volna
Ahogy arra egy hasonló eset kapcsán rámutattunk: a Kbt. 2. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani a verseny tisztaságát. A Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint pedig amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH).
A Közbeszerzési Döntőbizottság korábbi határozatai alapján a becsült érték összegével majdnem vagy teljesen megegyező összegű nyertes ajánlat ténye önmagában olyan körülményként értékelendő, amely felveti a versenyt megakadályozó, korlátozó vagy azt torzító magatartás lehetőségét. Az ekr.gov.hu-n található dokumentumok és a rendőrségi határozat szövege alapján azonban a kiírók nem jelezték ezt a gyanúra okot adó jelenséget a GVH-nak.
Ha tényleg nem tették, akkor
az ajánlatkérők jogsértést követhettek el.
Az eljárás során fel kellett volna hogy merüljön az összeférhetetlenség gyanúja (ld.: "a közbeszerzési eljárás előkészítésében való előzetes bevonásból eredő versenytorzulás"), és az ajánlatkérőnek a Kbt. 25. § (7) bekezdése alapján kötelezettsége lett volna a helyzetet kivizsgálni.
Ha pedig a kiírók megállapították volna az összeférhetetlenséget, kötelesek lettek volna a GÉ-65 Mérnökiroda Kft-t. és a Bereg Konstruktor Kft.-t kizárni a közbeszerzésből. Erre azonban egyik esetben sem került sor.
Megkérdeztük az érintett önkormányzatokat, feltűnt-e nekik a becsült érték és a megajánlott árak közötti egyezőség/minimális eltérés, és ha igen, jelezték-e azt a hatóságoknak. Ha nem, miért nem? Rákérdeztünk arra is, hogy ők maguk vizsgálták-e az összeférhetetlenséget.
Megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig két érintett, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és Mátészalka önkormányzata reagált.
Előbbi válasza csupán arra tért ki, hogy a "12 férőhelyes lakásotthon építése" elnevezésű közbeszerzési eljárásban "szerződéskötésre nem került sor". Az eredménytájékoztató alapján ennek oka - ahogy korábban is írtuk -, hogy a lakosság tiltakozott az otthon felépítése ellen. Vagyis a Főigazgatóság nem jogsértés gyanúja miatt nyilvánította eredménytelennek a tendert.
Mátészalka főtanácsadója, dr. Felföldi Botond pedig állítja, az érintett közbeszerzési eljárás során nem merült fel az összeférhetetlenség gyanúja, és "önmagában az a tény, hogy egy ajánlati ár közelíti a becsült értéket, nem jogszabálysértő".
Hozzátette, szerinte egy támogatásból megvalósuló beruházás esetén több olyan nyilvános adat van, amelyekből meghatározható az egyes elemekre rendelkezésre álló összeg. Emellett pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium is vizsgálta az eljárást, és mindent rendben talált.
A jogsértés tényét természetesen lapunk nem állapíthatja meg, ezért - mivel az esetek jelentős része még nem évült el - elemzésünket cikkünk megjelenésével együtt elküldjük a Közbeszerzési Hatóságnak is. Hadházy Ákos pedig - ahogy korábban jelezte - az OLAF-ot és az Integritás Hatóságot is megkeresi az ügyben.
A fejleményekről beszámolunk majd.
Katus Eszter
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Nyitókép: Bontási jegyzőkönyvek és Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő. Átlátszó montázs | Forintra pontosan eltalálta a parlamenti képviselő barátjának cége a tender árát | A GÉ-65 Mérnökiroda Kft. és Bereg Konstruktor Kft. vagy végtelenül profi, vagy valami egészen más áll annak hátterében, hogy a cégek egy tucat közpénzes megbízást nyertek el úgy, hogy pontosan vagy mindössze pár forint eltéréssel tippelték meg azt az összeget, ami a beruházók rendelkezésére állt. Mivel nem találtuk annak nyomát, hogy a gyanús jelenséget az ajánlatkérők jelentették volna a Gazdasági Versenyhivatalnak, a Közbeszerzési Hatósághoz fordulunk az ügyben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/05/07/forintra-pontosan-eltalalta-a-parlamenti-kepviselo-baratjanak-cege-a-tender-arat/ | 2024-05-07 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2023-ban töredékére esett a gáz ára Európában, ez meglátszik az állami tulajdonú MVM eredményein is. Ugyan a cég 1000 milliárd forintnyi rezsitámogatást kapott a kormánytól, erre nem volt szüksége, mert a lakossági fogyasztás csökken. Az állam tavaly osztalékként vissza is vett a rezsitámogatásból 417 milliárdot.
"Itt a bizonyíték: a baloldal eltörölné a rezsicsökkentést" - írta 2022. július 14-én az Origo. Majd egy héttel később mit tett a negyedik kétharmados győzelmét ünneplő Fidesz-KDNP kormány? Csökkentette a rezsicsökkentést, vagyis hozzányúlt az évek óta mesterségesen szabályozott energiaárakhoz.
Sokaknak ez jelentős kiadásnövekedést jelentett, amiről itt írtunk. De azt is elmagyaráztuk egy videón, hogy miért volt hazugság az "olcsónak" beállított hatósági energiaár 2022-ig. A földgázárak a világpiacon viszont 2023-ban jelentősen csökkentek. Bemutattuk, hogy a céges vevőknek immár közel féláron jön a gáz a lakossági piaci árhoz képest, a kormány mégsem változtatott az energiaárakon.
2600 milliárd forinttal csökkent a gázbevétel
A napokban megjelent az MVM Zrt. 2023-as beszámolója, amiből sok minden kiderül. Többek között az, hogy "2023-ban 1 159 471 M Ft állami, illetve Európai Uniótól kapott támogatás-folyósítás történt" - írják a beszámolóban. Ebből "1 002 026 M Ft került folyósításra támogatásként a magyar rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésére", vagyis több mint 1000 milliárd forint. 62 milliárd forint pedig a cseh ársapka miatt.
A földgáz-árbevétel kevesebb mint a felére esett vissza, ennek oka a gázár nemzetközi árcsökkenése. Mint írják, "A földgáz értékesítésből származó árbevétel (-2 637 295 M Ft) csökkenését elsősorban az okozza, hogy a földgáz árak 2023 folyamán alacsonyabban alakultak az előző évihez képest. Az európai földgáz piacon mértékadó TTF gáztőzsde jegyzés árainak 2022-es rendkívül volatilis és emelkedő trendje 2023-ban megfordult.
A TTF jegyzési ára az év eleji 80 EUR/MWh-ról év közben lecsökkent 30-60 EUR/MWh közötti árra,
és az előző évhez hasonló jelentős mozgások az év során nem történtek. Ennek következtében az MVM Csoport főbb tevékenységi köréhez tartozó földgáz kiesés nagykereskedelmi piacon az árbevételek is jelentős mértékben csökkentek.
Az árak mérséklődése mellett az értékesítési volumen előző évhez viszonyított csökkenése is az alacsonyabb árbevétel irányába hatott. A nagykereskedelmi szegmens és az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített földgázmennyiség csökkenését kismértékben ellensúlyozta a végfelhasználóknak értékesített mennyiség növekedése".
A földgázért is kevesebbet fizetett az állami vállalat. Ahogy írják, "A továbbértékesített energia beszerzési értéke jelentősen csökkent (-2 547 729 M Ft) az előző évhez képest. A földgáz beszerzés értéke 2 275 715 M Ft-tal csökkent, mely a földgáz árak visszaesésével, valamint a volumenben jelentkező - előző évhez viszonyított - csökkenéssel magyarázható. A villamosenergia beszerzés költsége 272 014 M Ft-tal csökkent a villamosenergia-értékesítés árbevételnél leírt okok miatt."
A lakosság is kevesebbet fogyasztott, vagyis hatott a kormány áremelése.
"A kiskereskedelmi tevékenységből származó EBITDA 89,3 Mrd Ft-tal csökkent, döntően a földgáz egyetemes szolgáltatásban a kedvezményes mennyiség feletti fogyasztás csökkenése miatti átmeneti veszteségből adódóan." - olvasható a beszámolóban.
A lakosság még kevesebbet költ gázra
Földgáznál, ahogy a beszámolóban szerepel, "az értékesítés nettó árbevétele 2 568,7 Mrd Ft-tal maradt el az előző évi értéktől elsősorban a földgázpiacon tapasztalható ármérséklődés hatására, a kiskereskedelmi villamosenergia-értékesítés (lakossági értékesítés nélkül) 309,0 Mrd Ft-tal növekedett, a nagykereskedelmi villamosenergia-értékesítés 461,6 Mrd Ft-tal csökkent. Az egyetemes szolgáltatói értékesítés 7,8 Mrd Ft-tal alacsonyabb. Az elosztói bevételek 51,2 Mrd Ft-tal, a termelői értékesítés 7,2 Mrd Ft-tal növekedett."
Emellett "A földgáznagykereskedelmi tevékenység EBITDA-ja 43,3 Mrd Ft-tal haladta meg a bázisidőszaki értéket. Az egységárak jelentős csökkenése hatására a földgáz-kereskedelemből származó árbevétel 4 219,2 Mrd Ft-tal alacsonyabb a versenypiaci forgalom 8,6 TWh-s növekedése és az egyetemes szolgáltatói szegmens 4,2 TWh csökkenése mellett. A rendszerhasználati és egyéb szolgáltatási bevételek 47,4 Mrd Ft-tal magasabbak.
Az egyéb bevételek összege elsősorban az egyetemes szolgáltatói szegmens ellátásán keletkező veszteség ellensúlyozására kapott támogatás összege miatt 516,4 Mrd Ft-tal magasabb."
Az állam egyik kezével adott, a másikkal elvett. Az 1000 milliárdos támogatásból ugyanis 417 milliárdot visszavett osztalékként. Vagyis a teljes rezsitámogatás 5-600 milliárd forintra rúghatott, ami idén tovább csökkenhet.
Az MVM "teljes átfogó jövedelme" 2023-ban mínusz 189 milliárd forint lett.
Ugyanakkor a vezetői elemzés azt írja, hogy a társaság adózott eredménye 369 milliárd forint lett, ami majdnem 300 milliárddal haladja meg 2022. évi értéket. A külső nettó adósság 2023. év végi 1468 milliárd forintos állománya 361,2 milliárd forinttal, míg a teljes nettó adósság 575,9 milliárdod állománya 268,1 milliárd forinttal magasabb az előző év végi értéknél. Ez ellensúlyozza az eredményjavulás pozitív hatását, és döntően a tulajdonosnak 2023 novemberében kifizetett 309,0 milliárd forint osztalékelőleg miatt van a beszámoló szerint. De ahogy azt korábban megírtuk, az MVM a tavalyi év első félévben is fizetett osztalékot, méghozzá 108 milliárd forintot.
Az állami energiacég beszámolójából az is kiderül, hogy a Paksi Atomerőműhöz 2023-ban minden szerződött üzemanyag-szállítmány megérkezett. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború miatt alternatívát keresnek a fűtőanyagra, de "egy új üzemanyag sikeres engedélyezése és alkalmazásának megkezdése optimális esetben is csak 2027. évre valószínűsíthető".
Szöveg: Segesvári Csaba - Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Címlapkép: Az MVM székháza (fotó: Átlátszó/Szakál Szebáld) | Az MVM-nek 190 milliárdos negatív jövedelme lett, pedig 1000 milliárdos rezsitámogatást kapott | 2023-ban töredékére esett a gáz ára Európában, ez meglátszik az állami tulajdonú MVM eredményein is. Ugyan a cég 1000 milliárd forintnyi rezsitámogatást kapott a kormánytól, erre nem volt szüksége, mert a lakossági fogyasztás csökken. Az állam tavaly osztalékként vissza is vett a rezsitámogatásból 417 milliárdot. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/05/06/az-mvm-nek-190-milliardos-negativ-jovedelme-lett-pedig-1000-milliardos-rezsitamogatast-kapott/ | 2024-05-06 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly ősszel közérdekű bejelentést tettünk az Integritás Hatóságnál és a Közbeszerzési Hatóságnál, miután egy közbeszerzési szakértővel több száz közbeszerzési eljárást vizsgáltunk meg, és ismerős mintázatokat, valamint rendszerszintű korrupcióra utaló jeleket fedeztünk fel egy hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. nyertes tendereivel kapcsolatban. A Hatóság minden általunk bemutatott esetet kivizsgált, és 15 jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A határozatok a napokban jelentek meg a Döntőbizottság oldalán: összesen 11,2 millió forint pénzbírságot szabtak ki a tenderek kiíróira.
A hajdúböszörményi Tömb 2002 Kft. évek óta számolatlanul nyeri a közpénzes megbízásokat. Ezeken belül összesen 79 olyan meghívásos (Kbt. 115-ös) eljárásban vett részt, amelyből 58-at megnyert. Ez kimagasló, 73 százalékos sikerrátát jelent. De nem ez volt az egyetlen furcsaság a vizsgált tenderekkel kapcsolatban. Bár több száz cég közül válogathattak volna, a kiírók (önkormányzatok, tankerületek, egyetemek stb.) mégis mindig majdnem ugyanazon cégeket kérték fel. És bár a projektek becsült értéke többnyire nem volt ismert, a Tömb 2002 mégis többször eltalálta azt. Mint kiderült, éppen ez a jelenség volt az, amit végül a Közbeszerzési Hatóság (KH) a maga részéről leginkább problémásnak talált.
Mivel a bejelentésünk olyan megállapításokat is tartalmazott (ld.: tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás), amelyek kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rendelkezik hatáskörrel, a Közbeszerzési Hatóság a GVH-hoz továbbította a közérdekű bejelentésünket. (Az ő vizsgálatuk eredményéről nincsenek információink.) A Hatóság egyúttal arra is felhívta a figyelmünket, hogy cikkünket - egy képviselői kérdést követően - a nyomozó hatóság is megkapta, amely azonban (bűncselekmény gyanújának hiánya miatt) a feljelentés elutasításáról döntött.
A Közbeszerzési Hatóság ugyanakkor maga is is lefolytatott egy vizsgálatot, amely eredményeként arra jutottak, hogy az általunk bejelentett tenderek egy része esetében az ő álláspontjuk szerint is közbeszerzési jogsértés valósult meg.
A legegyértelműbb jogsértés az volt, hogy az egyik ajánlatkérő, a Debreceni Egyetem négy közbeszerzésénél az ajánlattételre felhívott cégek köre teljes mértékben megegyezett, de a Hatóság arról tájékoztatott minket, hogy ezek esetében nincs lehetősége további jogorvoslati eljárás kezdeményezésére, mivel a törvény szerint rendelkezésére álló határidő már letelt.
Jelenteniük kellett volna a gyanús eseteket
A Hatóság ugyanakkor minden olyan, a bejelentésben megjelölt közbeszerzési eljárás esetében lefolytatta vizsgálatát, ahol a nyertes ajánlati ár elhanyagolható mértékben tért el a becsült értéktől vagy a rendelkezésre álló anyagi fedezettől. E kritériumok alapján kereste meg a Hatóság az ajánlatkérőket, vizsgálta meg a bejelentéssel érintett tendereket, amelynek eredményeként 15 esetben kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.
Az érintett szervezetek:
Mezőpeterd Község Önkormányzata 1
Békéscsabai Tankerületi Központ 2
Hajdúböszörmény Város Önkormányzata 2
Hajdúböszörményi Tankerületi Központ 2
Hajdúböszörményi Torna Egylet 2
Hajdúböszörményi Vagyonkezelő Zrt. 1
Békéscsabai Tankerületi Központ 2
Komádi Városi Önkormányzat 1
Szabadkígyós Község Önkormányzata 1
Debreceni Javítóintézet 1 eljárással.
A Közbeszerzési Döntőbizottság az elmúlt napokban tette közzé a jogorvoslati eljárás során hozott határozatokat (D.99/2024-D.113/2024).
A dokumentumok szerint minden érintett ajánlatkérőt pénzbírsággal sújtottak, összesen 11,2 millió forint értékben.
Az ok minden esetben az volt, hogy a nyertes ajánlati ár minimális mértékben tért el a kiíró által előzetesen becsült értéktől és a pénzügyi fedezet összegétől. Ezzel alapvetően az volt a hatóságok problémája, hogy a becsült érték nem volt nyilvános, így egyetlen pályázó sem tudhatta hivatalos forrásból, hogy pontosan mennyi pénze is van a kiírónak. A Tömb 2002 Kft. mégis gyakran eltalálta ezt az összeget.
Erre a "jelenségre" három lehetséges magyarázat adható:
a cég korábbi tapasztalatai és a rendelkezésre álló információk alapján tökéletes árajánlatot készített minden alkalommal,
az összeget a becsült értéket meghatározó tervező szivárogtatta ki a leendő nyertesnek,
vagy maga a kiíró "adta le a drótot" a későbbi kivitelezőnek.
A beadványunk nyomán jogorvoslatot indító Közbeszerzési Hatóság és Döntőbizottság mindenesetre ebben az ügyben a lehetőségeihez mérten elment a falig, és megállapította, hogy
a helyzet "felveti a versenyt megakadályozó, korlátozó vagy azt torzító magatartás lehetőségét",
ezért a kiíróknak be kellett volna jelenteniük a Gazdasági Versenyhivatalnak.
Bírságot az állami és önkormányzati szervezetek tehát nem azért kaptak, mert a Döntőbizottság egyértelműen megállapította a verseny sérelmét (erre nincs is hatásköre), hanem mert a kiírók nem jelentették a GVH-nak az alapos gyanút.
A pénzbírság eredmény, de a kizárás lett volna példaértékű
"Bármennyire is örvendetes, hogy lett következménye ezeknek az ügyeknek, az eset rávilágít arra, hogy az intézményrendszer mennyire nincs felkészülve az ilyen jellegű jogsértések kezelésére" - fogalmazott az eset kapcsán az Átlátszó közbeszerzési szakértője.
"Az egyik legalapvetőbb problémának az tűnik, hogy a jelek szerint
a feltárt ügyek gond nélkül csúsztak át az uniós pénzosztó és ellenőrző szervezeteken,
ami a rendszer működésének súlyos anomáliáira hívja fel a figyelmet. Továbbá a felelősségre vonással kapcsolatban is hiányérzetünk lehet. Mert bár a Közbeszerzési Hatóság példás alapossággal derítette fel a lehetséges közbeszerzési jogsértéseket, csupán a projektek teljes értékének 1 százalékát kitevő bírságot tudtak kiszabni a kiírókra - amit ráadásul közpénzből fizetnek ki a tenderek kiírói.
A nyertes cég egyelőre semmilyen következményt nem köteles viselni, pedig a Döntőbizottság által feltárt jogsértésben neki is tevőleges szerepe volt a becsült értékhez közeli, véletlennek semmiképpen nem nevezhető árak megajánlása által" - mutatott rá.
Hozzátette, véleménye szerint sokkal nagyobb visszatartó erővel bírhatott volna, ha az összeférhetetlenséget is vizsgálják a hatóságok az ügy kapcsán, miután feltételezhető, hogy a nyertes olyan bizalmas információt (a becsült értéket) szerzett meg, amely jogtalan előnyt biztosított számára a közbeszerzési eljárásban. Illetve ezáltal felvetődik, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való előzetes bevonásból eredően torzulhatott a verseny.
Ha pedig a fentieket kimondta volna a Döntőbizottság, akkor az esetleg utat nyithatott volna ahhoz, hogy a jogsértő közbeszerzések nyilvánvaló kedvezményezettje,
a Tömb 2002 Kft. közbeszerzési kizáró ok hatálya alá kerüljön, és a jövőben ne indulhasson közbeszerzéseken.
Vélhetően ennek lehetett volna valódi hatása arra, hogy ne forduljanak elő hasonló jogsértések.
Ahhoz ugyanakkor, hogy ez a kizárás megvalósuljon, a jelenlegi jogszabályi környezetben kisebbfajta csodának kellene történnie, hiszen a Döntőbizottság a GVH-s bejelentés elmulasztása esetében is kijelentette, hogy "a jogsértés már nem reparálható". Azaz: nem lehet visszamenni az időben, és pótolni a bejelentést.
"És ez adja a jogszabályi előírások abszurditását: az összeférhetetlenség vagy a verseny tisztaságát sértő események jelzésére a közbeszerzési eljárás alatt a kiíró lenne köteles, aki nyilván ezt nem fogja megtenni, mivel az esetek elsöprő többségében ezzel saját magát vádolná azzal, hogy maga is részt vett az összejátszásban. Amikor pedig lezárult a közbeszerzési eljárás, már késő" - magyarázta a szakértő.
Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az uniós és nemzeti pályázati forrásokból finanszírozott közbeszerzések sorsa: visszakövetelik-e a megállapított jogsértés miatt a támogatásokat (vagy azok egy részét)? És ha igen, az így felmerült kárt megpróbálják-e az állami és önkormányzati intézmények továbbhárítani a Tömb 2002 Kft.-re?
Illetve az is kérdés, mit tár fel az esetek kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal és az Integritás Hatóság. Amennyiben a vizsgálatok eredménye ismert lesz, beszámolunk róla.
Katus Eszter | Bejelentésünk nyomán 11,2 millió forint bírságot szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság | Tavaly ősszel közérdekű bejelentést tettünk az Integritás Hatóságnál és a Közbeszerzési Hatóságnál, miután egy közbeszerzési szakértővel több száz közbeszerzési eljárást vizsgáltunk meg, és ismerős mintázatokat, valamint rendszerszintű korrupcióra utaló jeleket fedeztünk fel egy hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. nyertes tendereivel kapcsolatban. A Hatóság minden általunk bemutatott esetet kivizsgált, és 15 jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A határozatok a napokban jelentek meg a Döntőbizottság oldalán: összesen 11,2 millió forint pénzbírságot szabtak ki a tenderek kiíróira. | null | 1 | https://atlatszo.hu/impakt/2024/05/06/bejelentesunk-nyoman-112-millio-forint-birsagot-szabott-ki-a-kozbeszerzesi-dontobizottsag/ | 2024-05-06 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Négy év alatt több mint 6 milliárd forintot nyert el különböző közbeszerzésekre az újbudai DK-s önkormányzattól a vesztegetésért letartóztatott Z. Zsolthoz köthető cégháló, egy friss szerződés alapján pedig újabb 8 milliárdhoz juthat a "kertészeti kartell" egyik tagja. A cégháló tagjait fideszes és ellenzéki önkormányzatok is finanszírozták, az egyik legjövedelmezőbb kifizetőhelyük pedig Újbuda volt, ahol az elmúlt ciklusban Z. Zsolték négy nagy cégéből három is tarolt a közbeszerzéseken.
Áprilisban a 24.hu írta meg, hogy üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett vesztegetés gyanújával letartóztatták Z. Zsoltot, a Pannon Park Forest Kft. korábbi tulajdonosát. A Pannon Park Forest Kft. számos közbeszerzés nyertese: az azonos tulajdonosi körhöz tartozó Deergarden Kft-vel, Parkfenntartó Kft-vel és a ZÖFE Kft-vel közösen olyan kartellszerű céghálót alkotott, amely ciklusokon át, Budapest-szerte uralta a kertészeti közbeszerzéseket.
Az újbudai DK-s önkormányzat honlapján elérhető dokumentumokból kiderül, hogy a XI. kerületi önkormányzat a Z. Zsolthoz köthető cégek egyik legbőkezűbb partnere volt az elmúlt négy évben. A "nyerő négyesből" a kerületben három cég is nyert közbeszerzéseket, és ezek együttes értéke az elmúlt négy évben meghaladta a 6 milliárd forintot.
Másfélszer annyi pénz feleannyi munkáért
A XI. kerületben a jelenlegi polgármester, László Imre a beiktatása után
szinte azonnal aláírt egy négy éves, 5,8 milliárd forint értékű keretmegállapodást az úgynevezett Zöld Újbuda Konzorciummal.
Ennek tagjai a Pannon Park Kft, a Parkfenntartó- Kertészeti és Szolgáltató és a Vianova 87 Zrt. Az első két cég valójában egy tulajdonoshoz tartozik, az Opten adatai szerint mindkét társaságban többségi tulajdonos az Umbrella-Holding Kft. nevű cég. A Vianova 87 Zrt. egy zuglói közbeszerzési botrányból ismerős, itt 2021-ben kaptak egy túlárazottnak tűnő felújítási megbízást. Ennek részleteit a városfenntartó "üzleti titokra" hivatkozva próbálta visszatartani, annak ellenére, hogy közpénzes megbízásról van szó.
A 2019-es újbudai - László Imre által szignált - keretmegállapodás lejárta után sem maradt közpénz nélkül a kertészeti cégháló: az EU-s közbeszerzési adatbázisból kiderül, hogy idén januárban az önkormányzat új keretszerződést kötött kertészeti munkákra. A nyertes a konzorciumból ismert Parkfenntartó Kft., de ennél meglepőbb a szerződés időtartama és értéke: a jelenlegi ciklusban a kerület zöldítési feladatait négy év alatt 5,8 milliárd forintból oldották meg az önkormányzat és partnerei.
Az új keretszerződés értelmében már feleannyi idő alatt (24 hónap) költenek el csaknem másfélszer annyi pénzt (7,9 milliárd forintot).
Kukaürítés százmilliókért
Az újbudai önkormányzat honlapjáról elérhetők a keretszerződés alapján megrendelt munkák részletei is, ezek között vannak egészen zavarba ejtő tételek. Több alkalommal előfordult például, hogy a keretből százmillió forintnál is több pénzt számoltak el "szemetes és kutyapiszok és csikkgyűjtő edények ürítése, parkok és kerékpárutak takarítása" címszó alatt, jellemzően néhány hónapos időtartamra.
2020. augusztus 18-a és december 31-e között például négy hónapnyi kukaürítésért és útsöprésért fizetett nettó 122 milliót az önkormányzat, ami mintegy 75 ember négyhavi bérének felel meg. 2023-ban június és december között ugyanez a munka már 216 millió forintba került.
Kisebb, de feltűnően magas tétel a kerület karácsonyfáinak felállítása, amire évente 3-4 millió forintokat számlázott a konzorcium. Az önkormányzat öt helyen állít karácsonyfát, 5 nagy méretű fenyő piaci ára nagyjából 3-400 ezer forint lehet, így a beszerzés még a munkadíjakat, esetleg a díszek árát beleszámítva is túlárazottnak tűnik.
Más közbeszerzéseken is ugyanaz az üzleti kör nyert
A Zöld Újbuda Konzorcium egyik tagja, a Parkfenntartó-Kertészeti és Szolgáltató Kft. egyénileg is nyert közbeszerzéseket: 2020-ban összesen 85 millió forintot kapott különböző munkálatokra. Ezen belül említésre méltó két "zöldhulladék aprítása" címszóval között szerződés. Az egyik szerint június 8. és 30. között, azaz szűk egy hónapig, a másik szerint augusztus és december között szűk négy hónapig végeztek ilyen munkálatokat, mindkét alkalommal 7,874 millió forintért.
Szintén a konzorciumon kívül nyert közbeszerzéseket a DeerGarden Kft, amely szintén az Umbrella-Holding-féle céghálóhoz köthető: a DeerGarden tulajdonosa (egy harmadik holdingon keresztül) a TEMPORA ORIENTIA Vagyongazdálkodási Kft., amelynek ügyvezetője, Bubláné Latinovics Eszter egyben a Parkfenntartó-Kertészeti és Szolgáltató Kft. cégvezetője is. A DeerGarden különböző közbeszerzéseken összesen 268,95 millió forintot nyert az újbudai önkormányzattól.
Az újbudai önkormányzatot e-mailben és telefonon is próbáltuk elérni. Azt próbáltuk megtudni, hogy miért rendre ezekre a cégekre esett a választás, és hogy a monopolhelyzetben levő cégeken kívül jelentkeztek-e mások is a zöldterület-fenntartási pályázatokra, valamint hogy mennyivel nőttek az önkormányzat zöldterület-fenntartási költségei az előző, Hoffman Tamás (Fidesz) vezette városvezetéshez képest. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdésekre.
Tasnádi László és Molnár Zsolt is feltűnik
A Pannon Park Forest és a hozzá kapcsolódó cégháló kartellgyanúja 15 éves múltra tekint vissza: a Gazdasági Versenyhivatal már 2009-ben vizsgálódott, azt gyanítva, hogy
négy nagy kertészeti vállalkozás 2004-től "felosztotta egymás között a fővárosi parkrendezési piacot", az önkormányzatokkal megállapodva.
A hivatal gyanúsnak tartotta, hogy az önkormányzatok 2005-2006 után nem kisebb kertészeti munkákra írtak ki közbeszerzéseket, hanem olyan cégeket keresnek közbeszerzéseken, amelyek egységesen tudják vállalni az egész kerület zöldterületeinek fenntartását. Ez, írta akkor a GVH, eleve leszűkítette az esélyesek körét "a nagy kapacitással rendelkező vállalkozásokra", ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a közbeszerzéseket rendre egy cégháló tagjai nyerték el: a Főkert Parkfenntartó- Kertészeti és Szolgáltató Kft., a Garden Kertészeti és Erdészeti Szolgáltató Kft., a Lián Kertészeti Kft. és a Pannon Park Forest Parkfenntartó és Parképítő Kft.
A GVH szerint emellett "felmerültek arra utaló információk, hogy eljárás alá vonták, befolyásolták a kiírókat, de erre vonatkozó bizonyíték nem került elő", és végül megszüntették az eljárást. Zuglóban később a Civil Zugló, a Kétfarkú Kutya Párt és a Momentum képviselői sikertelenül kezdeményezték, hogy a kertészeti közbeszerzési kiírásokat bontsák le kisebb feladatokra a nagyobb verseny érdekében.
2020-ban a Szabad Európa részletes cikksorozatban mutatta be a budapesti és vidéki kerületekben is tartoló kertészeti kartellt és annak politikai kapcsolatait, mind az ellenzék, mind a kormánypártok felé. A nemrég letartóztatott Z. Zsolt egyik cégén keresztül például feltűnik Tasnádi László, Pintér Sándor korábbi államtitkára, aki a rendszerváltás előtt a BRFK III/II-es operatív tisztje volt. A kertészeti cégek egy másik központi figuráján, Borbényi Zoltánon keresztül pedig a háló egyik cége pedig köthető Molnár Zsolt feleségéhez. Molnár az MSZP pártigazgatója és budapesti elnöke, és a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke.
Vesztegetés, költségvetési csalás miatt folyik nyomozás
Újbuda nem az egyetlen kerület, ahol a közbeszerzéseken aratnak a kertészeti kartell tagjai. Zugló önkormányzata például a fideszes Papcsák Ferenc alatt, majd Karácsony Gergely idején, végül a mostani polgármester, az MSZP-s Horváth Csaba vezetése alatt is a Parkfenntartót és a ZÖFE Kft-t bízta meg parkfenntartási feladatokkal. A Parkfenntartó és más cégek itt is egy konzorciumba tömörülnek (Zöld Zugló Konzorcium) amely milliárdos szerződést kötött az önkormányzattal, legutóbb 2020-ban.
A cégháló tagjai megjelentek Pécsett és Gyöngyösön is. Gyöngyös önkormányzata a ZÖFE Kft.-vel szerződött 2019-ben közel 70 millió forint értékben. Pécsett az önkormányzat cége, a Biokom Kft. az elmúlt ciklusban szintén több közbeszerzésben is a ZÖFE-t választotta, 2022-ben például 365 millió forintot fizetett neki.
Az Opten cégadatbázis adatlapjáról kiderül, hogy január 30-án a NAV büntetőjogi intézkedést indított a Pannon Park Kft. ellen.
Eljáró hatóságként a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságát tünteti fel a közlemény. A 24.hu a Baranya Vármegyei Főügyészség szóvivőjét idézve azt írta, hogy a letartóztatott Z. Zsolt egy olyan üggyel kapcsolatban került rács mögé, melyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága folytat nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, illetve üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett vesztegetés miatt.
Feltételezhető, hogy a Pannon Park Kft-t érintő eljárás is ennek a nyomozásnak a része - erről megkérdeztük a NAV-ot, de egyelőre az adóhatóság nem erősítette meg, hogy ugyanarról az ügyről van-e szó. Z. Zsolt hivatalosan már 2011 óta nem tölt be tisztséget a Pannon Parkban, de a Szabad Európa forrásai szerint továbbra is központi szerepe van a céghálóban, különösen a közbeszerzési eljárások egyengetésében.
Zubor Zalán
Frissítés (2024. április 25.): E cikk megjelenése után az újbudai önkormányzat válaszolt a megkeresésünkre. Válaszukban azt írták, hogy a közbeszerzést még az előző, 2019-ben a fideszes városvezetés írta ki és folytatta le, és ők választották ki a Pannon Park Forest Kft-t, az új kerületvezetés már csak aláírta a fideszes önkormányzattól megörökölt szerződést. Az önkormányzat szóvivője közölte azt is, hogy a DK-s vezetés önkormányzat a 2020 és 2023 közötti időszakban 5,5 milliárd forintot költött zöldterületek felújítási és karbantartási munkáira, legalábbis a "fideszes keretmegállapodás" keretében végzett munkálatokra. Egy hasonló keretmegállapodás során korábban Hoffmann Tamás önkormányzata 3,8 milliárd forintot fizett ki, valamivel több mint két év alatt - írta. A friss, szintén a Zöld Újbuda konzorciummal kapcsolatban az önkormányzat azt írta, egyelőre csak 3,8 milliárd forintról szóló, két éves időtartamú szerződést kötöttek, ami opcionálisan további két évre hosszabbítható, így a teljes költség 7,6 milliárd forint lehet. A kukaürítés árát az alábbi módon magyarázta az önkormányzat: "a cikkben kirívó példaként említett kukaürítés ára valójában a 2400 kerületi szemetes és kutyapiszok gyűjtőjének heti többszöri ürítése, valamint a hulladék kezelés, elszállítás és lerakás díját tartalmazza. A teljesítés nyomon követése a szemetesek saját QR kódjának segítségével történik; minden ürítés után fénykép és kód beolvasás történik. Az önkormányzat munkatársai naponta ellenőrzik ezeket az adatokat."
Címlapkép: Átlátszó montázs | Kartellgyanús, nyomozás alatt álló cégekkel szerződött Újbuda önkormányzata | Négy év alatt több mint 6 milliárd forintot nyert el különböző közbeszerzésekre az újbudai DK-s önkormányzattól a vesztegetésért letartóztatott Z. Zsolthoz köthető cégháló, egy friss szerződés alapján pedig újabb 8 milliárdhoz juthat a „kertészeti kartell” egyik tagja. A cégháló tagjait fideszes és ellenzéki önkormányzatok is finanszírozták, az egyik legjövedelmezőbb kifizetőhelyük pedig Újbuda volt, ahol az elmúlt ciklusban Z. Zsolték négy nagy cégéből három is tarolt a közbeszerzéseken. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/25/kartellgyanus-nyomozas-alatt-allo-cegekkel-szerzodott-ujbuda-onkormanyzata/ | 2024-04-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Orbán Viktor európai politikai kampányát több közpénzből finanszírozott szervezet támogatja. Idei 4,25 milliárdos támogatásából az Alapjogokért Központ akár 1,15 milliárd forint közpénzt is költhetett a leginkább kampányindítóra emlékeztető magyarországi CPAC-re. A 694 milliós támogatást kasszírozó European Conservative választási propagandakiadvánnyal készült a kampányra. A támogatásokat csatornázó Batthyány Lajos Alapítvány idén 10,7 milliárd forintnyi szétosztható közpénzt kapott.
Amikor Orbán Viktor tegnap nyitóbeszéddel köszöntötte "a világ minden tájáról idesereglett konzervatívokat" a magyarországi CPAC-en, a budapesti Millenáris nagycsarnokában ülő több száz főnyi közönsége egy transzatlanti politikai mozgalom egyik vezérének kampánynyitóját hallhatta. "Választások lesznek szerte a világban, és ezeket a választásokat meg kell nyernünk" - jelentette ki a magyar miniszterelnök - "Hajrá Donald Trump, hajrá európai szuverenisták! Nyergeljünk, vértezzük fel magunkat, irány a csatamező, és kezdődjék a választási harc."
Az amerikai republikánus párt holdudvarából induló, ma már több országban is megrendezett Konzervatív Politikai Cselekvés Konferencia (CPAC) nevű eseménysorozat budapesti megállójának hivatalos házigazdája magyar részről az Alapjogokért Központ. A Fidesz-szövetséges elemzőintézet elnöke, Szánthó Miklós, a miniszterelnökhöz hasonlóan politikai húrokat pengetett a saját beszédében.
"A CPAC Hungary célja nem kisebb, mint hogy megszervezzük az antiglobalista erők globális koalícióját" - mondta Szánthó. "Idén pedig akcióba lendülünk. Le kell csapolnuk a mocsarat júniusban Brüsszelben, és novemberben Washingtonban is."
A Magyarországon harmadjára megtartott nemzetközi szélsőjobboldali seregszemlét idén elkerülik az igazán fajsúlyos szereplők. De a két, Orbán számára fontos európai pártcsalád, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) és az Identitás és Demokrácia (ID) részéről egyaránt fontos tisztségviselők érkeztek Budapestre.
Ez a két radikális jobboldali párt a várakozások szerint a jelenlegi, mérsékelt néppárti-szociáldemokrata-liberális többség leváltására nem, de némi erősödésre számíthat a júniusi EP-választáson. A mérsékelt jobboldali Európai Néppártból korábban kilépett, jelenleg független Fidesz célja az, hogy a radikálisok közül minél nagyobb csoportosulást tudjon Orbán politikája köré szervezni a nyárra.
A budapesti CPAC két napja alatt az Orbán-kormány és a Fidesz összesen tizenegy tisztségviselője - köztük Deutsch Tamás EP-listavezető - állhat a reménybeli szövetségesek előtt a színpadra. Ellenzéki politikus nem kap hasonló lehetőséget a zárt körű rendezvényen, sőt a momentumos Cseh Katalint az Alapjogokért Központ kifejezetten "nemkívánatos személynek" minősítette egy Facebook-posztban. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan több, a Fidesszel baráti viszonyt nem ápoló sajtóorgánum regisztrációs kérelmét gúnyos válaszüzenettel utasították vissza.
A csak fideszes politikusoknak kampánylehetőséget biztosító konferencia költségeire az Alapjogokért Központ akár 1,15 milliárd forintot is költhet. A közpénzből származó összeget támogatásként a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül (BLA) kapta az elemzőintézet.
4,25 milliárd forint az Alapjogokért Központnak
Az Átlátszó közérdekű adatigénylés útján betekintést nyert a BLA és az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nkft. közti legújabb támogatási iratokba. Ezek szerint az elemzőintézet a 2024. évre összesen 4,25 milliárd forintot támogatást kap, ezen belül rendezvények tartására összesen 1,15 milliárd forintot költhet.
A dokumentumokból kiderül, hogy ebből az összegből 2024 során az Alapjogokért Központnak a budapesti CPAC-et, és további, legalább 9 kisebb összejövetelt - workshopot, sajtóreggelit - kell létrehoznia. Az iratokból nem derül ki, hogy a teljes összegen belül pontosan mennyi a CPAC költsége. Erre vonatkozó kérdésünkre az Alapjogokért Központ sem válaszolt.
A korábbi években rendezvényszervezési célokra a jelenleginél kisebb összegeket: a 2022. évre 390 millió forintot, 2023-ra pedig 910 millió forintot kapott BLA-tól az Alapjogokért Központ. Az elemzőintézet mindkét évben társszervezője volt egy-egy budapesti CPAC konferenciának.
A BLA 2021 óta egy speciális törvényi kategóriába tartozik. Eszerint a szervezet "a mindenkori kormányzattól függetlenül közfeladatot lát el", és ezért az államnak kell finanszíroznia a működését. A Miniszterelnöki Kabinetiroda tavaly 9,2 milliárd forintot, idén 10,7 milliárd forintot adott át az alapítványnak, amely a pénzek legnagyobb részét támogatásként Fidesz-közeli szervezeteknek utalja tovább.
Pártközeli alapítvány közpénzből
Valamilyen formában számos országban működnek a régebben a Fideszhez közel álló és magánalapítványi formában működő, a BLA-hoz hasonló politikai alapítványok. Magyarországon ezt a szerepet jó ideig szinte kizárólagosan a német mintára a kétezres években bevezetett pártalapítványok töltötték be.
A magyar rendszerben ezek a szervezetek az anyapártjuk választási eredményeinek mértékében jogosultak költségvetési támogatásokra. Ezt költik el pártközeli kutatóintézetekre, szervezetekre, médiumokra. A Fidesznek is van ilyen pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (SZPMA).
A közérdekre hivatkozva közpénzekből finanszírozott, viszont a pénzköltéseivel csak a Fidesz holdudvarát tápláló mai BLA-nak viszont nincs ellenzéki megfelelője. Ez a szervezet mostanra ráadásul akkora összegekkel gazdálkodhat, amely mellett eltörpül a legnagyobb pártalapítvány éves bevétele is.
Miközben tíz évvel ezelőtt még a Fidesz pártalapítványa finanszírozta az Alapjogokért Központot és a BLA-t is, az arányok azóta megfordultak. Az SZPMA 2022-ben, azaz a legutolsó, beszámolóval lezárt évében 1,5 milliárd forint költségvetési támogatást kapott. Ebből az összegből a Fidesz pártalapítványa a felét sem tudná kifizetni annak, amit a BLA közpénzből az Alapjogokért Központ idei támogatására elkölt.
Konferencia, kampánykiadvány
Az Alapjogokért Központ mellett több, a BLA támogatásaiból évről évre jelentős összegeket bevételező szervezet közös jellemzője, hogy a nemzetközi térben is támogatják a Fidesz szövetségépítési irányait. Ilyenek a korábban varsói lerakatot tervező Scruton kávézók, friss támogatási iratai szerint a nemzetközi drogszakmai életbe bekapcsolódni tervező Drogkutató Intézet, vagy a The European Conservative angol nyelvű folyóirat és hírportál mögött álló szervezet is.
Több ilyen szerveződés most az európai kampányban aktivizálódik a Fidesz és Orbán mellett. A BLA-nak juttatott közpénzekből az alapítvány belül működő kutatóintézet, a Danube Institute és a European Conservative már múlt héten megjelent a nemzetközi kampányban. A két szervezet szponzorálásában Orbán Viktor szereplésével tartottak volna Brüsszelben végül botrányba fulladt konferenciát. A magyar miniszterelnök még a CPAC-en tartott nyitóbeszédében is utalt a belgiumi esetre.
A 2023-ig mintegy 1,7 milliárd forintos támogatást begyűjtő, egyes korábbi támogatásaihoz kapcsolódó iratok szerint az "európai konzervatív közösségek" létrehozására létrejött The European Conservative egy EP-választási külön-kiadvánnyal is készült a kampányra. A minőségi kivitelű magazin beltartalma szerint választási kampányújság. A The Stakes című kiadványban összesen kilenc jelenlegi EP-képviselővel olvasható interjú: Deutsch Tamás mellett négy ID-s és három ECR-es politikussal, és plusz kakukktojásként a zöldek között ülő német kalózpárti Patrick Breyerrel.
A húszeurós árú kiadványt a budapesti CPAC-en is meg lehet vásárolni a kiadó standjánál, de a pénzügyi veszteségtől nem kell félteni a kiadót. Az Átlátszó által megismert támogatási iratok szerint a European Conservative Nkft. 2024-es költségeinek fedezésére 694 millió forintos támogatást kapott a BLA-tól. Az összeg a print és az online kiadások, valamint a brüsszeli szerkesztőség fenntartása mellett arra is szolgál, hogy a munkatársak nemzetközi konferenciákon vegyenek részt "a magazin népszerűsítése céljából".
Sarkadi Nagy Márton
Címlapkép: Orbán Viktor nyitóbeszéde a budapesti CPAC-en 2024. április 25-én. Forrás: Alapjogokért Központ / YouTube | Több mint egymilliárd forintjába kerülhetett a magyar adófizetőknek a budapesti CPAC | Orbán Viktor európai politikai kampányát több közpénzből finanszírozott szervezet támogatja. Idei 4,25 milliárdos támogatásából az Alapjogokért Központ akár 1,15 milliárd forint közpénzt is költhetett a leginkább kampányindítóra emlékeztető magyarországi CPAC-re. A 694 milliós támogatást kasszírozó European Conservative választási propagandakiadvánnyal készült a kampányra. A támogatásokat csatornázó Batthyány Lajos Alapítvány idén 10,7 milliárd forintnyi szétosztható közpénzt kapott. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/26/tobb-mint-egymilliard-forintjaba-kerulhetett-a-magyar-adofizetoknek-a-budapesti-cpac/ | 2024-04-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Getting your Trinity Audio player ready...
Egyre-másra épülnek a Paks II beruházáshoz kapcsolódó létesítmények, azonban környezeti hatásukat nem vizsgálták a 2016-ban kiadott környezetvédelmi engedélyben. Pedig kötelező lenne.
"Tele vagyunk ilyen eljárásokkal" - mondják azok a környezetvédelmi engedélyezési ügyekben szakavatott mérnökök, akikkel részletesen egyeztetni tudtunk Paks II aktuális kérdéseiről. Mivel a szakértőket érte már negatív következmény nyilvános megszólalás miatt, nevük titokban tartását kérték. "Hatalmas beruházások vannak folyamatban Paks II-höz kapcsolódóan, amelyek nincsenek összhangban a környezetvédelmi engedéllyel. Valójában nem is tudjuk, hogyan vizsgálják az összhangot a hatóságok."
A Paks II beruházással kapcsolatban tudniillik számos más létesítménynek, beruházásnak is meg kell valósulnia. "A kapcsolódó létesítmények környezeti és más hatásait pedig szintén vizsgálniuk kell a hatóságoknak a környezetvédelmi engedélyezés során" - ezt már egy környezetjogásztól tudjuk meg, aki segített nekünk eligazodni a jogszabályok bonyolult útvesztőjében, azonban szintén nem szeretné felfedni kilétét. "Egy beruházás esetén a vonatkozó törvény »kapcsolódó létesítménynek« tekint minden, a tevékenységet elősegítő, kiegészítő, kiszolgáló építményt."
Ilyen kapcsolódó létesítményként lett feltüntetve Paks II környezetvédelmi engedélykérelmében az I. és II. Üzemi főépület, az Egészségügyi és laborépület, az I. és II. Segédépület, I. és a II. Dízelgépház, a Vegyi vízelőkészítő, a Hidrogén - Nitrogén tartálypark, a Hidrogén üzem, az I. - II. Vízkivételi művek, a Zagytározó medencék, a Szennyvíztisztító telep, a Transzformátor állomás és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT).
Mivel ezek kapcsolódó létesítményként lettek megjelölve, várható környezeti hatásaikat elemezni kellett volna az engedélyezés során. A vizsgálati anyagokban azonban ez nem található meg. Ezért márciusban közérdekű adatkérésben kérdeztük az eljáró Baranya Vármegyei Kormányhivatalt, hogy hol lelhető fel a hatásvizsgálati dokumentáció azon része, amelyben szerepel a Paks II beruházás kapcsolódó létesítményeinek várható környezeti hatásai elemzése és a káros hatások csökkentésére, megszüntetésére vonatkozó információk. A hatóság válaszában nem adott érdemi információt a kérdéseinkre.
Kimaradt az engedélyből a komplett felvonulási terület
A fent nevesített létesítmények mellett olyan építkezések is zajlanak, amelyek egyáltalán nem is lettek feltüntetve a környezetvédelmi engedélyben - így értelemszerűen a hatásuk sem lett vizsgálva -, pedig egyértelműen Paks II megvalósulását szolgálják. Ilyenek például az ún. felvonulási területen épülő létesítmények.
A Paks II Zrt. közleménye szerint "a felvonulási területen összesen több mint 80 kiszolgáló épület létesül, irodaházak, szerelőcsarnokok, raktárak épülnek. Ezek a létesítmények a két új atomerőművi blokk kivitelezéséhez szükségesek."
A jogszabályok alapján ezek kapcsolódó létesítménynek minősülnek, hiszen a törvény szerint hozzátartoznak a beruházáshoz, még akkor is, ha a telephelyen kívül valósulnak meg. Ezért a környezeti hatásaikat a Paks II környezetvédelmi engedélyben kellett volna vizsgálni, ez azonban nem történt meg. Ha a felvonulási terület épületei valamilyen okból mégsem minősülnének kapcsolódó létesítményeknek, akkor viszont külön környezetvédelmi engedélyezést kellett volna lefolytatni az esetükben. Ilyen azonban nem történt.
Pedig a létesítmények bizonyosan bírnak környezeti hatással. Például "a Paksi Atomerőmű 5. és 6. blokk létesítéséhez szükséges Korróziógátló munkálatok komplexumának" építményei: az 1360 négyzetméteresre tervezett homokfúvó- és fémbevonó műhely, a festőműhely (760 m2) vagy az oldószer- és festékraktár (318 m2). A festék és az oldószer is vegyi anyag, veszélyes hulladék, vagyis a lehetséges hatást fontos vizsgálni. Például azért is, mert a szóban forgó terület a jogszabály szerint érzékeny felszín alatti vízvédelmi területi kategóriába tartozik.
"Nem kell hozzá szakértőnek lenni, hogy egy festőüzem, a korroziógátló üzem és az oldószerraktár épületeknél várhatóan lesz oldószer felhasználás. Ez pedig külön engedélyes tevékenység" - magyarázza mérnök szakértőnk. "A környezetvédelmi engedélyben azonban ezek nem lettek feltüntetve és bemutatva, pedig a tevékenységhez kapcsolódó lehetséges kibocsátásokat az engedélyezés során vizsgálni kellett volna. Egy nagy kapacitású festőüzem esetében akár még a jogszabály szerinti »jelentős hatás« is elképzelhető."
Hab a tortán, hogy az Országos Atomenergia Hivatal úgy adta ki a komplexum építési engedélyét, hogy nem vonta be az eljárásba a környezetvédelmi hatóságot. Innentől kezdve végképp talány, hogy hogyan vizsgálta ezt a kérdést a Baranya Vármegyei Kormányhivatal. A jelek szerint nagyjából sehogy.
Kimaradt egy nagy víziközmű-fejlesztés is
Szintén szó sem esett a Paks II környezetvédelmi engedélyben arról a jelentős infrastruktúra-fejlesztésről, ami több mint 200 hektáron zajlik, és a tervek szerint 2025-re fejeződik be. A projektnek csak a tervezése két és fél milliárd forintba került.
Ennek során ivóvíz-, csapadékvíz- és szennyvíz-rendszer épül Pakson, amely a hatóságnak beadott dokumentáció szerint is a Paks II beruházás megvalósításához kapcsolódik. A dokumentációból egyértelmű, hogy a beruházás érinti a Paks II telephelyet is, és hogy Paks II-t is ellátó vízrendszer építésére is kiterjed. A fejlesztésre többek között a a Paks II. beruházásban építési munkákat végző dolgozók 4000 fős, épülő szálláshelye miatt is szükség van.
Ugyanakkor a Paks II környezetvédelmi engedélyben még az szerepelt, hogy "Az új erőmű ivóvízellátása a Csámpai vízműről biztosítható." Ehhez képest most arról van szó, hogy a tervezett vízigények kielégítéséhez fel kell újítani Pakson az I. és II. (Borsócséplő) számú vízműtelepet, továbbá a megnövekedett vízigények biztosításához a III. Dorogi úti vízműtelep kapacitását is bővíteni szükséges a meglévő kutak felújításával, és további három új kút létesítésével.
Ráadásul a víziközmű-fejlesztés esetében a Tolna Megyei Kormányhivatal jár el, miközben Paks II esetében a törvény szerint a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának kell eljárnia, többek között vízügyi és vízvédelmi hatóságként Paks II - telephelyen belüli és a telephelyen kívüli - előkészítésével, megvalósításával kapcsolatos ügyekben is.
Jogi szakértőnk szerint önmagában az, hogy a 2016-ban kiadott környezetvédelmi engedély nem nevesített minden kapcsolódó létesítményt, még nem lenne baj, mert elképzelhető, hogy akkoriban nem volt még mindegyik ismert. Ugyanakkor amint fény derült az adott beruházások szükségességére, a Paks II Zrt.-nek be kellett volna jelentenie az engedélyhez képesti változást, a Baranya Vármegyei Kormányhivatalnak pedig felülvizsgálat keretében vizsgálnia kellett volna az eredeti környezetvédelmi engedéllyel való összhangot.
A Baranya Vármegyei Kormányhivatal lapunknak küldött tájékoztatása szerint azonban erre nem került sor: semmiféle, a környezetvédelmi engedély felülvizsgálatára indokot adó bejelentés nem érkezett hozzájuk, és hivatalból sem indított a hatóság felülvizsgálati eljárást.
Jogi szakértőnk álláspontja szerint azon Paks II beruházáshoz kapcsolódó létesítmények esetén, amelyek nem voltak alanyai a környezetvédelmi engedélyezési eljárásnak, az építmények megvalósítása nem kezdődhetett volna meg jogszerűen. Engedély nélküli létesítés esetén pedig a hatóság jogosult intézkedni akár a munkálatok leállítása, felfüggesztése iránt is. Ilyen egyelőre nem történt Paks II esetén.
Fülöp Orsolya
Frissítés (2024. május 9.): Cikkünkre reagálva az Országos Atomenergia Hivatal azt közölte, hogy "az Országos Atomenergia Hivatal az eljárásai során a vonatkozó jogszabályi követelményeket betartja, így az építési engedélyezési eljárások során is. Az említett esetben a szakhatóságok bevonására az Atomtörvény rendelkezésinek megfelelően került sor." | Nem vizsgálták a Paks II beruházáshoz kapcsolódó létesítmények és a felvonulási terület környezeti hatását | Egyre-másra épülnek a Paks II beruházáshoz kapcsolódó létesítmények, azonban környezeti hatásukat nem vizsgálták a 2016-ban kiadott környezetvédelmi engedélyben. Pedig kötelező lenne. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/04/30/nem-vizsgaltak-a-paks-ii-beruhazashoz-kapcsolodo-letesitmenyek-es-a-felvonulasi-terulet-kornyezeti-hatasat/ | 2024-05-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az európai uniós források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény alapján az Integritás Hatóság eljárást indított a kazári minibölcsőde ügyében - posztolta ki Hadházy Ákos független képviselő azt a levelet, amit a hivataltól kapott.
Hadházy korábban szintén a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a Nógrád megyei településen 677 millió forintból épült meg egy 12 férőhelyes bölcsőde, ami a független képviselő számításai szerint azt jelenti, hogy egy férőhelyet 56 millió forint EU-s támogatásból építettek meg. Az uniós források felhasználásának jogszerűségét az Integritás Hatóság fogja kivizsgálni. | Vizsgálatot indított az Intergritás Hatóság a kazári 677 milliós minibölcsőde ügyében | Az európai uniós források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény alapján az Integritás Hatóság eljárást indított a kazári minibölcsőde ügyében – posztolta ki Hadházy Ákos független képviselő azt a levelet, amit a hivataltól kapott. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/21/vizsgalatot-inditott-az-intergritas-hatosag-a-kazari-677-millios-mini-bolcsode-ugyeben | 2024-05-21 09:54:00 | true | null | null | Telex |
1. Váratlan csavar a hírhedt 40 centis kilátó ügyében: elé nőttek a fák
Mi mással is lehetne kezdeni a listát, mint a fölösleges pénzkidobások csimborasszójával, a hírhedt 40 centiméter magas bodrogkeresztúri kilátóval, amire 40 millió forintos uniós támogatást égettek el 2007-ben? A beruházó akkor azt mondta, hogy a szakvélemények szerint felesleges magasabbat építeni, a kilátó így is biztosítja a kilátást. Ez akkor igaz is volt, de eltelt 17 év, felnőtt a domb előtt egy természetes fasor, ami kitakarja a folyókanyarulat és a hegyi panoráma nagy részét, sőt hamarosan az egészet. Most mi lesz? Megtoldják újabb 40 centivel, újabb 40 millióért?
Hozzá kell tenni, a hírhedt kilátó turisztikai szempontból inkább áldás volt, mint átok: sokan csak azért jöttek a faluba, hogy láthassák. Ahogy egy helyi ember a helyszínen mondta: a negatív reklám is reklám.
2. A sárazsadányi szellemélménypark elemeinek nagy része köddé vált
Sárazsadány 35 millió uniós támogatást fordított 2015-ben egy földből épített crosskerékpárpálya, plusz KRESZ-pálya, ügyességi drótkötélpálya és játszótér kiépítésére. Már akkor lehetett sejteni, hogy a falu szélére biggyesztett szabadtéri létesítményegyüttes nem indít tömegzarándoklatot a településre. Mint most két helyi férfitól a helyszínen megtudtuk: a drótkötélpályát lebontották, mert a falunak nem volt 50 000 forintja a biztonsági TÜV-vizsga megújítására. A vörösfenyő cövekeket, telket eladták. A buckavidékké változott BMX-pályát benőtte a fű, senki nem megy rá (lehet, azt is eladták). A kibérelhető bringákat, a Bodrog-parti úszóművet a kibérelhető kenukkal eladták, ahogy lejárt az uniós beruházások ötéves kötelező használati ideje. A KRESZ-pálya és a játszótér még áll, néha gyerekcsoportok jönnek használni, de ahogy ironikusan fogalmazott egy környékbeli: "Hogy is mondjam, nincs ellepve."
3. A kiherélt rakamazi Nagy Teknősbékaház
Három díszhal úszkál szomorúan a rakamazi Nagy Teknősbékaház félig leeresztett, kopottas-zöldes akváriumában, ők az egyedüli hírmondói az egykor bevállalt "XXI. századi technológiának megfelelő ökológiai ismeretterjesztésnek". Az ökocentrum többi része ősmagyar kiállítássá változott az olcsó alufödém alatt - embernagyságú bábukkal, sámánnal, jurtával. A csendes látogatóközpontba ezer forint a belépő, cserébe a 20 méter magas, üvegezett kilátóba is felmehetünk. Igaz, a liftet a személyzet nem ajánlja, nehogy beragadjunk, de amúgy nem is működik. A kilátó beázó teteje alatt vödör, az ablak koszos, egy fehér lovat nem lehetne meglátni mögüle.
Keressük az innen induló vízi tanösvényt, ahol elektromos kishajókkal szállítják az érdeklődőket. "Vízi tanösvény?" - kérdez vissza gúnyos mosollyal egy helyi lakos, mintha valami jó viccet hallott volna. "Valamikor valaki kitalálta, de semmi más, csak balhé lett belőle" - mondja. A csúszásokkal, befejezéssel a projekt egymilliárd forintba került, a polgármester pedig az egészért 2020-ban egy év felfüggesztett börtönt kapott.
4. A tyukodi kilátópark gyors tündöklése és bukása
A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tyukod környékén tizenegy kilátó épült 2015-ben, összesen 264 millió forint uniós pénzből. Tavaly már csak öt állt közülük, négyet lebontottak, kettő sorsa máig ismeretlen. A tyukodi kilátókat magánerdőgazdák építették, pályázatukat azzal alátámasztva, hogy az "erdei közjóléti létesítmények" a turizmust szolgálják. Mivel azonban Tyukod korábban sem volt vonzó turistacélpont, és a dzsindzsában felhúzott fatornyok sem tették azzá, a kilátók sorsa az enyészet maradt.
5. A hatvani biciklis kalandpark, amit szinte rögtön a nyitás után bezártak
Többen a hatvaniak közül már az új, egyébként népszerű pumptrackpályára irányítanak, amikor a botrányos biciklis kalandpark nyomait keressük a Zagyva partján, egy sétáló pár pedig rácsodálkozik a valódi helyszínre: "Jé, észre se vettem, hogy elbontották!" "Volt valami csúnya baleset az átadás után, onnantól annyi volt a pályának. Senki se használta, csak rohadt" - tudjuk meg. A kalandparkot 140 millió forintból építették 2015-ben, amíg működött, összesen 55 ember használta. Az egész projekt bruttó egymilliárd forintba került a fölötte álló lombkoronasétánnyal együtt, amihez csak mostanában, kilenc év elteltével kezdenek felnőni a fák. Tavaly még látszottak alatta a pályamaradványok, ma már egy összevissza túrt halomsíregyüttesre hasonlít a környék.
6. Nyírmártonfalva: az ékkő a magyar lombkoronasétányok koronáján
A nyírmártonfalvai erdő nélküli koronasétánynak mára a hungarikumok között lenne a helye. Tökéletesen példázza azt a Mekk mesteri módszert, miszerint el lehet kezdeni a házépítést a tetővel is. Itt csak a fa hiányzott az elkészült sétány élvezetéhez, azt ugyanis kivágta közben a pályázat elhúzódó elbírálására várakozó önkormányzat. De a 60 milliós támogatás végül megjött, így a lombkoronasétány is megépült azzal, hogy majd egyszer úgyis benövik a fák. Erre minden remény megvan, az újonnan mellé ültetett facsemeték tavaly már szépen kihajtottak.
7. Magyarország legdrágább lépcsőfoka Újbudán
2014-ben nyílt meg a Bartók Béla úti B32 Galéria, amit uniós támogatásból újított fel és bővített a XI. kerületi önkormányzat. Az új kultúrközpont egyetlen elem miatt került fel listánkra: egy 20 centis lépcső (uniós beruházásoknál kötelező) akadálymentesítését sikerült egy 1,66 millió forintos mobil mozgássérültlifttel megoldani. Napokban a helyszínen járva kiderült, hogy a malőrt később megoldották, méghozzá úgy, hogy a szóban forgó lépcsőhöz tartozó ajtót befalazták, az új, színházterembe vezető bejárathoz pedig már elég volt egy olcsó mobil rámpa. Az eredeti szerkezet alkatrészeit egy másik, egyébként jól elhelyezett akadálymentes-liftnél hasznosítják.
8. Az alföld Himalájája Jakabszálláson
37 milliós uniós támogatásból épült 2013-ban Jakabszállásnál egy szánkódomb, ami gyorsan elnyerte az Alföld Himalájája becenevet. Lapunk tudósítójának 2017 telén sikerült lesiklani rajta, de nem sok ember részesülhetett ebben az élményben - a helyszínen ugyanis nagyon ritkán esik a hó. Így nem is csoda, hogy az egész vállalkozás 2014-re csődbe ment. Az új tulajdonos, aki átvette a területet, Magyarkert néven rendbe hozta, amit lehetett, sőt volt olyan két év, amikor szánkóztatni is tudott. Elmondta: szerettek volna műanyag sípályát csinálni, amit télen-nyáron lehet használni, de őrületes összegbe került volna. Sőt, az előző tulajdonosok miatt feketelistán van a kert, így pályázni se lehet vele. Most egy Magyarország alakú kert a hely slágere, annak van elég látogatója.
9. A kunszentmártoni plázs
Három éve adták át a több mint 50 millió forintból fejlesztett kunszentmártoni szabadstrandot, ahol a projektelem szakmai leírása szerint "a területrendezés és a part kialakítása után egy plázs jött létre". Helyszíni bejárásunkon először egy stéghez vezet az utunk, ahol egy nő közli velünk, hogy "a szabadstrand arra van lentebb, de ott nem szoktak fürdeni, mert nagyon saras, a kutyát szokták oda levinni".
Odaballagunk, és tényleg, "a plázs" inkább sárpakolásra alkalmas. Egy ott pecázó idős férfi elmondja, hogy a területet inkább csónakkiállónak használják. A parton azért ott virít a földbe szúrt tábla, hogy ne felejtsük, hol vagyunk: "Fürödni csak saját felelősségre!" A parton van még egy vécékonténer, egy grundnak is alig kinéző focipálya, valamint egy játszótér. Aki árnyékot keresne, ne tegye, mert a fákon felirat: "A fák alatt tartózkodni tilos és életveszélyes."
10. A nyugotszenterzsébeti buszmegálló-kilátó
A Google Mapsen Erzsébet-kilátóként szereplő nyugotszenterzsébeti buszmegálló híre 2018-ban ment nagyot. A baranyai településnek buszváró kellett, de csak kilátóra tudott pályázni. Így megszületett a híres-neves nyugotszenterzsébeti buszmegálló-kilátó. A beruházást nem bánták meg: a hosszú zsáktelepülésen élők egy részének így nem kell télen hóban, sárban egy kilométert gyalogolni a másik buszmegállóhoz.
Leteszteljük: a létra néhány lépcsőfokát láthatóan cserélni kellett, a legfelső éppen javítás alatt van, de a hibrid építmény mindkét funkciójának tökéletesen megfelel most is. Egy kicsit nézelődünk a tetejéről, és egy kicsit várunk benne, de hétvégén nincsenek járatok, így utóbbi próbálkozás kevésbé sikeres. "Mindenünket megpróbáljuk karbantartani. Már csak azért is, mert nem látszik, hogy mikor lesz megint pénz bármilyen fejlesztésre" - mondja lapunknak Vincze Balázs, a település társadalmi megbízatású polgármestere. | Abszurd pénzégetések uniós forrásból | Magyarország uniós csatlakozásának 20. évfordulóján utánanéztünk, mi történt a tíz legelbaltázottabb pénzégető beruházással. Van, aminek már nyoma sincs; van, ahol a romok még láthatók; van, ami egész jól bevált; és van, ami új kihívás elé állította a helyi önkormányzatot. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/21/elbaltazott-unios-beruhazasok-kilato-lombkoronasetany-penzegetes | 2024-05-21 13:22:00 | true | null | null | Telex |
- Advertisement -
Cikkünk után a Szövetség a Hírös Városért Egyesület és a Válasszon Jövőt! Kiskun Lokálpatrióta Egyesület kifogást jelentett be a Kecskeméti Lapok Kft. múlt héten megjelent, "Szívvel lélekkel Kecskemétért - Képes önkormányzati hírlevél, 2024" című kiadványa ügyében.
Mint azt megírtuk, a többségében önkormányzati tulajdonban álló cég saját kiadásban megjelentetett egy "önkormányzati hírlevél" megnevezésű magazint, melynek címlapján a Fidesz helyi kampánymondata olvasható: "Szívvel-lélekkel Kecskemétért". Információink szerint a Helyi Választási Bizottság ma délután tárgyalja az ügyet. Korábbi cikkünkben arra is kitértünk, hogy a cég ügyvezetője korábban lemondott pozíciójáról.
A Szövetség beadványa már a tényállásban felhívja a figyelmet arra, hogy a részben önkormányzati tulajdonú Kecskeméti Lapok Kft. fő tulajdonosa a KIK-FOR Kft. és ez utóbbi 100 százalékban önkormányzati tulajdonú cég. A Kúria egy 2022-es választási kifogás nyomán már vizsgálta ezt a tulajdonosi szerkezetet és egy akkori kiadványukról megállapította, hogy
"Kecskemét MJV Önkormányzata által fenntartott, ebből következően ‘nagyrészt’ közpénzből működtetett kiadó által megjelentetett sajtótermékről van szó, ami további bizonyítás lefolytatása nélkül megállapítható."
A jogszabálysértések között a hiányos impresszumot és a jogellenes kampánytevékenység elkövetését említi a Szövetség beadványa.
Az impresszum ügyében az látják problémásnak, hogy nem szerepel minden törvény által előírt adat a kiadványban: "a ‘Szívvel lélekkel Kecskemétért’ című és ‘Képes önkormányzati hírlevél, 2024’ alcímű kiadvány utolsó oldala teljeskörű impresszumot nem tartalmaz, így jogsértőnek minősül. Az impresszumról készült csatolt fényképen ugyanis egyértelműen látszik, hogy nem került feltüntetésre a Ve. 144. § (2) bekezdése szerinti kiadásért felelős személy neve."
Korábbi cikkünkben Garaczi János (volt?) ügyvezető azt nyilatkozta, hogy "lemondtam a Kecskeméti Lapok Kft. ügyvezetői megbízatásról a gazdasági társaság legutóbbi taggyűlésén, amelyet a tulajdonosok elfogadtak. " Ennek tényét még a mai napon sem látjuk a cégbíróság által vezetett cégnyilvántartás adataiban:
A jogellenes kampánytevékenység témában pedig a szlogenek és üzenetek "nagymértékű azonosság"-át említi a Szövetség beadványa, konkrét képekkel és idézetekkel jelölve az azonosságokat.
A kifogásban végül kérik, hogy a választási bizottság állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a kiadót a további jogszabálysértéstől és szabjon ki bírságot, "tekintettel arra, hogy ilyen típusú jogszabálysértést véletlenül elkövetni nem lehet."
A Válasszon Jövőt! Egyesület beadványa jóval rövidebb, nem idéz be korábbi Kúria határozatokat és más városokban hozott döntéseket, csupán a Fidesz szlogenjének megjelenésére alapozva kéri ugyanazokat az elmarasztalásokat, mint az előző beadvány:
Információink szerint a választási bizottság mai napon tárgyalja az ügyet, a döntésről tájékoztatjuk olvasóinkat. | A választási bizottság vizsgálja a Kecskeméti Lapok Kft. különszámát | Cikkünk után a Szövetség a Hírös Városért Egyesület és a Válasszon Jövőt! Kiskun Lokálpatrióta Egyesület kifogást jelentett be a Kecskeméti Lapok Kft. múlt héten megjelent, „Szívvel lélekkel Kecskemétért – Képes önkormányzati hírlevél, 2024” című kiadványa ügyében. | null | 1 | https://kecsup.hu/2024/05/a-valasztasi-bizottsag-vizsgalja-a-kecskemeti-lapok-kft-kulonszamat-unikum/ | 2024-05-27 14:43:02 | true | null | null | Kecsup |
Közokirathamisítás és hűtlen kezelés vádjával állt először a Pécsi Járásbíróság előtt Biró Károly Kozármisleny polgármestere kedden délután. Az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetést kért az önkormányzati választáson újrázni szándékozó városvezetőre, amennyiben az elismeri bűnösségét. Ez nem történt meg, így a tárgyalás érdemi része szeptemberben kezdődik.
Több ügy évek óta tartó nyomozását még szeptemberben zárta le a rendőrség, erről részletesen ebben a cikkben írtunk. Egy feljelentés szerint a hatóságok a polgármesteri reprezentációs keret felhasználása és elszámolása körüli problémákat, a pályázati források nem cél szerinti felhasználását és a jogosulatlan gépjárműhasználatot is vizsgálták. Ezekben az ügyekben - költségvetési csalás gyanúja miatt - egy ideig a NAV is nyomozott, de nem állapítottak meg bűncselekményt.
Az ügyészség viszont úgy látja, hogy a nyomozások alapján a közokirathamisítás és a hűtlen kezelés gyanúja megalapozott. A polgármester még 2014-ben azért kötött 5 éves futamidejű életbiztosítást magára, hogy az önkormányzat havi befizetéseiből előtakarékossági alap jöjjön létre. Ezt a pénzt a város abban az esetben fizette volna ki, ha a polgármestert nem választják újra. Erről tudott is a képviselő-testület, de döntést nem hoztak róla. Erről a konstrukcióról a polgármester korábban azt mondta: az életbiztosítás kifizetése jutalom címen járt neki, és ez a hatályos önkormányzati törvénnyel összhangban van.
Ráadásul egy másik, hasonló életbiztosítás is kötött az önkormányzat, amiről a testület nem is tudott. A szerződés megkötéséről a havi díjak levonása miatt szerzett tudomást az önkormányzat pénzügyi ügyintézője, aki a lejárati díj várható összegét beállította a 2019. évi költségvetésbe. A két biztosító díjai egy soron, összevonva szerepeltek a költségvetésben.
Mindkét szerződés le is járt, de míg az egyiket a biztosító ki is fizette az önkormányzatnak, a másik összeget - a polgármester igénybejelentése alapján már - a vádlott a személyes számlájára utalták. Az ügyészség szerint így 1,6 millió forint vagyoni hátránya keletkezett az önkormányzatnak. A vád szerint a közokirathamisítást a nyomozások miatt követhette el a polgármester. Ugyanis már 2020-ban a bejelentések és vizsgálatok hatására a vádlott "hamis tényeket foglalt köziratba" annak alátámasztására, hogy korábban az önkormányzat bankkártyáit megfelelően használták, állítja az ügyészég.
Biró Károly a Telex megkeresésére érdemben ezúttal nem kívánt nyilatkozni, a korábban elmondottakat tartotta fenn. Eszerint úgy véli, politikai ellenfelei próbálják lejáratni, és az időzítés egyáltalán nem véletlen. A 2024-ben is függetlenként induló polgármester a Facebook-oldalára egy videót is feltöltött a tárgyalás után, amiben ugyanezt az álláspontját ismétli meg, és bízik abban, hogy szeptemberben bebizonyíthatja a saját igazát.
Kozármislenyben a június 9-i önkormányzati választáson Biró mellett még hárman indulnak a polgármesteri tisztségért. Mindenki függetlenként indul, de az egyik jelölt a Fidesz-KDNP támogatásával. | Hűtlen kezeléssel vádolják, de ártatlannak vallja magát Kozármisleny újrázni készülő polgármestere | Közokirathamisítás és hűtlen kezelés vádjával állt először a Pécsi Járásbíróság előtt Biró Károly Kozármisleny polgármestere kedden délután. Az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetést kért az önkormányzati választáson újrázni szándékozó városvezetőre, amennyiben az elismeri bűnösségét. Ez nem történt meg, így a tárgyalás érdemi része szeptemberben kezdődik. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/21/kozarmisleny-polgarmester-hutlen-kezeles | 2024-05-21 20:56:00 | true | null | null | Telex |
Két, a győri képviselői helyekért most is induló fideszes politikus számlázott olyan cégnek, amely a győri hulladékgazdálkodó vállalattal - GYHG - állt szerződésben, majd olyan cégeknek számlázott tovább, amelyek a kifizetések után a tatabányai cégtemetőben végezték - jelentette be a Tiszta Szívvel a Városért polgármesterjelöltje, Pintér Bence keddi sajtótájékoztatón. Pintér bizonyítékként számlákat is csatolt az anyaghoz. Az ügyben állítása szerint a legnagyobb tételek nem a politikusoknál landoltak, hanem egy felvidéki vállalkozónál. Aki a szövevényes ügyet részleteiben is meg akarja ismerni, az elolvashatja Pintér Bence hírlevelében.
A lényeg röviden annyi, hogy a GYHG Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., illetve a hasonló feladatot ellátó Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Társulás 2021-2022-ben több alvállalkozóval dolgozott Győrben. Ugyanígy alvállalkozókkal is szerződött a Győr-Szol, Győr közszolgáltató mamutcége.
A választási kampány előtt újságíróként dolgozó Pintér 2021-ben
próbálta megtudni, hogy az alvállalkozóknak mennyit fizettek ki a városi tulajdonban lévő cégek, köztük a GYHG és a Győr-Szol. Mostanáig nem sikerült megtudnia, ugyanis a nevezett cégek ezeket az adatokat nem adták ki neki.
A Kúriáig ment a per, harmadfokon az mondatott ki, hogy ki kell adni ezeket, hisz közadatok. Pintér Bencére legutóbb rendőrt hívtak a GYHG-nál, ugyanis megpróbált bejutni az épületbe az adatokért. Most a Telexnek azt mondta, a teljes listát továbbra sem kapta meg, ami bizonyíték hozzá került, azt ismeretlen küldte el neki név nélkül. "A végrehajtás továbbra is tart az adatokért, de mivel egy viszontpert is indítottak, így lehet, hogy újabb hónapokat kell várni."
Pintér adatai szerint a GYHG-vel egy jelenlegi fideszes városatya, és egy, a győri Fideszhez kötődő másik ember szerződött. Mindketten kormánypárti képviselőjelöltként indulnak a június 9-i önkormányzati választáson. A hozzá a napokban eljuttatott lista szerinte nem teljes, hiányolja belőle egy másik mostani fideszes képviselő fiainak a cégét, ami szerinte szintén számlázott, de nem a GYHG-nek, hanem a Győr-Szolnak. Az érintett győri képviselő a Telexnek hangsúlyozta: fiai egy jóval korábbi szerződés alapján dolgoztak anno a Győr-Szolnak alvállalkozóként, de ez nem volt számottevő része a bevételüknek. Ráadásul a munka is múlt időbe tehető, mert már nincs élő megállapodásuk a közszolgáltatóval.
A sajtótájékoztatón megkérdeztük Pintértől, hogy tudomása szerint a GYHG-t érintő számlázások mögött volt-e teljesítés. Erre egy konkrét esettel - számlával - válaszolt:
"A GYHG és a nagytérségi társulás által fizetett pénzből a felvidéki vállalkozó cége az azóta sem működő válogatószalagért, egy szenesítő berendezés megvalósíthatósági tanulmányáért, valamint egy számlákon nem részletezett szerződés részletfizetéseiként összesen 222 millió forintot fizetett a megszűnt cégeknek. Hangsúlyozom: a válogatószalag azóta sem működik."
Pintér szerint a számlák, amelyeket megkapott, valódiak, hasonlóak azokkal, amelyeket a 2021-es cikkében is használt. Szerinte ebben az ügyben messze a felvidéki vállalkozó kereste a legtöbbet, az érintett politikusok jóval kevesebbről adtak számlát, de úgy véli, kicsit sem etikus ilyen minőségben dolgozni egy önkormányzati cégnek.
A két érintett fideszes politikust is megkerestük a sajtótájékoztató után, egyikük, arra hivatkozva, hogy nem ismeri, mi szerepel Pintér hírlevelében, nem kívánt nyilatkozni. Másikuk ugyanakkor megerősítette, hogy valóban volt szerződése azzal a céggel, amely a hulladékgazdálkodókkal megállapodott. "A munkát mi elvégeztük, leszámláztuk, a cég pedig tisztességgel kifizetett minket, Az, hogy neki milyen más ügyei voltak, nem ránk tartozik." | Közpénzek vándoroltak a győri fideszes képviselőkhöz – állítja a civil polgármesterjelölt a kampányfinisben | Két, a győri képviselői helyekért most is induló fideszes politikus számlázott olyan cégnek, amely a győri hulladékgazdálkodó vállalattal – GYHG – állt szerződésben, majd olyan cégeknek számlázott tovább, amelyek a kifizetések után a tatabányai cégtemetőben végezték – jelentette be a Tiszta Szívvel a Városért polgármesterjelöltje, Pintér Bence keddi sajtótájékoztatón. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/21/gyor-helyi-tudositas-kozpenz-onkormanyzati-valasztas-gyor-szol-gyhg | 2024-05-21 17:44:00 | true | null | null | Telex |
A Szombathelyi Törvényszék bűnösnek mondta ki és négy év börtönbüntetésre ítélte azt a vezető beosztású orvost, aki több mint négymillió forintot fogadott el betegei hozzátartozóitól - írja a Szombathelyi Törvényszék oldalán.
A Vas Vármegyei Főügyészség többrendbeli vesztegetés bűntette miatt emelt vádat tavaly az orvossal szemben. A vádirat szerint az orvos 2013 márciusa és 2022 októbere között az irányítása alatt lévő osztályon kezelt betegek hozzátartozóitól "az egészségügyi ellátásért sokszor és ismétlődően jogtalan vagyoni előnyt kért, illetve fogadott el".
A vádirat szerint a nő 23 beteg hozzátartozóitól fogadott el rendszeresen juttatást azért, hogy az ápoltak kórházi kezelését, fekvőbeteg-elhelyezését az általa irányított osztályon biztosítsa. Az orvos a pénzt rendszerint a kórház orvosi szobájában vagy irattárában, illetve egy parkolóban vette át, és átutalással is lehetett fizetni neki.
Az orvost hat évre eltiltották az orvosi foglalkozásától, hárommillió forint pénzbüntetést kapott, és négy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától is.
Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, az orvos és védője felmentésért nyújtott be fellebbezést, így a döntés nem jogerős. | Négy év börtönbüntetésre ítélték azt a vezető beosztású orvost, aki milliókat fogadott el betegei hozzátartozóitól | A Szombathelyi Törvényszék bűnösnek mondta ki és négy év börtönbüntetésre ítélte azt a vezető beosztású orvost, aki több mint négymillió forintot fogadott el betegei hozzátartozóitól – írja a Szombathelyi Törvényszék oldalán. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/23/szombathelyi-torvenyszek-bortonbuntetes-orvos-vesztegetes | 2024-05-23 14:43:00 | true | null | null | Telex |
Az Európai Bíróság 2020 decemberében hozott egy ítéletet, amelyben megállapította, hogy az akkori magyar menekültügyi rendszer számos ponton sérti az uniós jogot. A legfőbb kifogás az volt, hogy az akkor még működő tranzitzónák nem alkalmasak arra, hogy a menedékkérők benyújtsák nemzetközi védelem iránti igényüket, a kérelmezőket gyakran 30 napon túl is fogva tartották, általános gyakorlat volt, hogy még a fellebbezés elbírálása előtt visszatoloncolták a migránsokat Szerbiába. A jogvitában az összes magyar érvet elutasították.
Ez volt az az ügy, amelynek következményeként az uniós határőrizeti szerv, a Frontex kivonult Magyarországról, mert nem akartak részt venni az uniós jog folyamatos megsértésében. Közben a magyar kormány módosította a menekültügyi szabályozást, a tranzitzónákat bezárták (bár erre nem kötelezte a kormányt az ítélet), és bevezették azt a rendszert, hogy a menedékkérelem benyújtásának előfeltétele egy szándéknyilatkozat beadása a belgrádi magyar nagykövetségen. Erről tavaly júniusban mondta ki az Európai Bíróság, hogy szintén sérti az uniós jogot, mert nem biztosítja a menedékkérelem beadásnak a lehetőségét a határon, ami egy nemzetközi jogi alapelv.
Ha egy tagállam nem tesz eleget az Európai Bíróság valamelyik ítéletének, akkor az Európai Bizottság egy másik eljárás keretében kérheti, hogy egyszeri pénzbüntetéssel és/vagy átalánybüntetéssel sújtsa a vétkező tagállamot. A 2020-as ítélet végre nem hajtása miatt az Európai Bizottság 2021 novemberében fordult az Európai Bírósághoz. A keresetben azt kérték, hogy a bíróság:
kötelezze Magyarországot, hogy fizessen a Bizottságnak napi 5 468,45 EUR - összesen legalább 1 044 000,00 EUR - átalányösszeget a Bíróság C-808/18. sz. ügyben hozott ítélete kihirdetésének időpontja és az említett ítéletben foglaltak alperes általi teljesítése vagy - ha ez hamarabb következik be - a jelen ügyben hozandó ítélet kihirdetése közötti időszakra;
amennyiben az (1) pontban megállapított kötelezettségszegés a jelen ügyben hozandó ítélet kihirdetéséig folytatódik, kötelezze Magyarországot, hogy fizessen a Bizottságnak napi 16 393,16 EUR kényszerítő bírságot a jelen ügyben hozandó ítélet időpontja és a Bíróság C-808/18. sz. ügyben hozott ítéletében foglaltak alperes általi teljesítése közötti időszakra.
Az indokolásban az szerepel, hogy a Bíróság korábbi ítéletében megállapított, hogy
a magyar menekültügyi jogszabályok több tekintetben összeegyeztethetetlenek az uniós joggal. Bár Magyarország tett bizonyos intézkedéseket annak érdekében, hogy megfeleljen az ítéletben foglaltaknak - mindenekelőtt bezárta a magyar-szerb határon létesített úgynevezett tranzitzónákat - a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek az intézkedések nem elégségesek az említett ítéletben foglaltak teljesítéshez.
A választási kampány lázában és arra hivatkozással Orbán Viktor a közösségi médiában a következőt posztolta ezzel az üggyel összefüggésben:
Magyarországnak naponta hatmillió forintot be kell fizetnie Brüsszelnek, mert nem engedjük be a migránsokat. Minderre egyetlen válasz lehet: el kell zavarni az európai vezetőket!
Azt is hozzáteszi, hogy "Brüsszelből hátba lövik Magyarországot". Az nem világos, hogy a választási eredmény hogyan befolyásol egy bírósági eljárást és hogy az elzavarandó személyek közé kell-e érteni az Európai Bíróság bíráit is. Apróság, de az ítéletet Luxemburgban hirdetik ki.
A bíróságnak már nem fog dönteni az alapügyben - azt már egyszer megtette. Most arról kell határozni, hogy az Európai Bizottság által javasolt összeget alaposnak tartják-e, s azt helyben hagyják, esetleg alaptalanként elutasítják a keresetet, illetve növelhetik vagy csökkenthetik az összeget. Mindenesetre a döntés végleges lesz, az ellen már nem lehet fellebbezni, ha pénzügyi kötelezettséget tart, akkor fizetni kell.
Ha a keresetet jóváhagyják, akkor egyrészt legalább egymillió euró átalánybüntetést és az ítélet kihirdetésének napjától napi hatmillió forintot kell fizetnie.
Az uniós bíróságot ismerőknek szokatlan lehet, hogy egyből a bírói testület ítéletét ismertetik, hiszen ügyekben jellemzően előbb az eljáró főtanácsnok indítványát közli a testület. (Ezzel szinte mindig megegyezik később maga az ítélet.) Ha azonban a Bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügy semmilyen új jogkérdést nem vet fel, a főtanácsnok meghallgatását követően úgy határozhat, hogy az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor. Ez egyben azt is jelenti, hogy magát az ítéletet elvben a kormány sem ismerheti.
Arra lehet számítani, hogy a magyar menekültügyi szabályozást uniós joggal ellentétesnek kimondó, másik ítélet végre nem hajtása miatt is hasonló eljárás elé néz Magyarország. | Nem a határkerítés miatt kell fizetnie Magyarországnak, hanem mert nem tart be egy bírósági ítéletet | Június 13-án hirdet ítéletet az Európai Bíróság egy olyan ügyben, amely arról szól, hogy Magyarország nem hajtott végre egy korábbi bírósági ítéletet, és ezért pénzbüntetéssel sújtható. A magyar kormányzati kommunikáció az elmúlt pár napban beleerősített, és ezen ügy kapcsán arról beszélnek, hogy a határkerítés miatt akarják büntetni a magyarokat. | null | 1 | https://hvg.hu/eurologus/20240524_1986975 | 2024-05-24 13:05:00 | true | null | null | HVG |
Érkeznek a céges beszámolók, és Mészáros Lőrinc agrárcégei közül három is közzétette már a dokumentumokat: a Viresol, a Kall Ingredients és a Kall Ingredients Trading. Mindhárom sikeres évet zárt 2023-ban, noha utóbbi társaság semmiféle tevékenységet nem végzett már, hiszen végelszámolás alatt áll.
A búzafeldolgozással foglalkozó Viresol saját tőkéje a 2022-es 11 millió euróról tavaly 24 millió euróra (4,2 milliárd forintról 9,2 milliárdra) nőtt. A belföldi értékesítésből befolyó pénz összege jelentősen esett - 24-ről 18 millió euróra -, az exportjuk nettó árbevétele viszont egy év alatt 108-ról 113 millió euróra nőtt. A nyereségük több mint megduplázódott az eggyel ezelőtti beszámoló óta, 5,4-ről 12,9 millió euróra - 2 milliárd forintról 4,9 milliárdra nőtt.
Kall Ingredients néven egyelőre két társasága van Mészárosnak, de már nem sokáig. A mezőgazdasági termékek nagykereskedelmére létrehozott Kall Ingredients Trading Kft. ugyanis végelszámolás alatt áll, tavaly semmiféle tevékenységet nem folytatott - eleve, dolgozója sem volt már. Ehhez képest a 2022-es, 5760 eurós mínusz után tavaly 15,4 millió eurós - 5,9 milliárd forintos - nyereséget tudott felmutatni. Ez mind pénzügyi művelet eredménye - árfolyamnyereség és kapott kamat kapcsolt társaságtól.
A "rendes" - kukorica feldolgozásával foglalkozó - Kall Ingredients saját tőkéje egy év alatt 18,6 millió euróról 19,3 millióra nőtt. A belföldi értékesítés nettó árbevétele ugyan csökkent - 61,8-ról 52,4 millió euróra -, de az exporté nőtt, 143 millióról 150,4-re. Összességében az előző évhez képest így is visszafogottabban volt sikeres a társaság, mert árbevétele 204,9-ről 202,8 millió euróra csökkent. Viszont, míg 2022-ben 2,1 millió eurós (804 millió forintos) volt a veszteségük, addig tavaly mindez 657 ezer eurós - 250 millió forintos - nyereségbe fordult.
A három társaság így összesen 11 milliárd 50 millió forint profitot termelt Magyarország leggazdagabb emberének. | Több mint 11 milliárdos nyereség jött össze Mészáros Lőrinc három agrárcégénél | A háromból annak lett a legnagyobb profitja, amely tavaly semmiféle tevékenységet nem végzett, és végelszámolás alatt áll. De a pénzügyi műveletek nyereségessé tették. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240524_tobb-mint-11-milliardos-nyereseg-jott-ossze-meszaros-lorinc-harom-agrarcegenel | 2024-05-24 15:16:00 | true | null | null | HVG |
Számos vegyi anyagot, köztük toxikus nehézfémeket találták a kutatók különböző tamponmárkák termékeinél. A vegyületek hangzása rossz, a jó hír viszont az, hogy a mennyiségük elenyésző. Az már sokkal aggasztóbb, miért csak most, évtizedekkel elterjedésük után vizsgálták a tamponok szennyezettségét.
A magyar jazz története egyúttal a hazai kultúra és társadalom tragikus hányattatásainak is a krónikája. Szántó T. Gábor: A jazzprofesszor (Rögtönzések életre, halálra) című regényéből talán többet megértünk abból, hogy miért vagyunk pont ilyenek mi, magyarok. | Nem tesz le a Szuverenitásvédelmi Hivatal arról, hogy titkokat húzzon ki az ügyvédekből | Megjött az étvágya a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak: azt szeretné, hogy még az ügyvédek titkai se maradhassanak rejtve előtte. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240524_hvg-ugyvedek-szuverenitasvedelmi-hivatal-lanczi-tamas-nem-mutiba-keszult | 2024-05-24 16:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Pert nyert a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. ellen Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke és országgyűlési képviselője. Ennek értelmében a cégnek ki kell adnia a támogatási szabályzatokat, valamint a döntéseket előkészítő tanácsadó testület javaslatait tartalmazó dokumentumokat.
Komjáthi Imre azért perelte be a céget, hogy tisztán lehessen látni a döntések hátterét, a bíróság pedig első fokon mindenben igazat adott az MSZP társelnökének, így hamarosan fény derülhet arra is, hogy mire kértek és kaptak pénzt a támogatottak.
Komjáthi a közleményében arról ír, hogy lassan 10 éve osztja az állami lottócég szponzorpénzeit a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft., de ez a pénzosztás átláthatatlan. A nyilvánosságra került információk alapján ez a vállalat egy kifizetőhelynek is minősíthető, hiszen udvari zenészek mellett a kormánynak rendszeresen színpadot ácsoló Rákóczi Szövetség is kap támogatást. | Közzé kell tennie a Szerencsejáték Zrt.-nek, hogy mi alapján tömi ki tízmilliókkal a kormányhoz közeli személyeket, cégeket | Rogán Antal és népi zenekara az évek során szépen megszedte magát az állami lottócég szponzorpénzeiből. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240524_atlathatosagra-kotelezik-a-ner-kedvenc-penzosztojat-a-szerencsejatek-zrt-t | 2024-05-24 16:09:00 | true | null | null | HVG |
Van, amikor a propaganda nem túloz: a kormánynak semmi sem drága, ha munkahelyteremtésről van szó. Tavaly például 300 milliárd forintot költött el jelentős részben különféle multiknál 1918 új állásra - azaz egyenként 154 millió forintot. Ahhoz képest, hogy a költségvetési hiány még az emelt célnál is 1,2 ezermilliárd forinttal magasabb lett, ez igazán figyelemre méltó bőkezűség. A történelmi rekordot jelentő összeget a kabinet úgynevezett egyedi kormánydöntésekkel (ekd) osztotta szét; a korábbi csúcsév 2021 volt szűk 250 milliárd forinttal.
A munkahelyteremtési pénzekért cserébe a vállalkozásoknak eredetileg új állások teremtését - és megtartását - kellett vállalniuk, ám ez ma már láthatóan nem követelmény. A fordulópont 2020-ban volt, akkor jelentek meg az első "állás nélküli" állástámogatások, ma pedig már az ilyenek alkotják a szerződések többségét. Tavaly az Orbán-kormány összesen 203 ilyen típusú döntést hozott - néhányszor egyazon céggel vagy cégcsoporttal kapcsolatban -, és ezek közül mindössze 21 esetben kellett konkrét pluszlétszámot vállalni. | Átláthatatlanul mennek az adófizetők százmilliárdjai állásteremtésre, és ezért már állást se nagyon kell teremteni | A pályáztatás nélkül, egyedi kormánydöntésekkel odaítélt munkahelyteremtési támogatások fejében tavaly alig pár cégnek kellett állást teremtenie. A kormány főleg akku- és autóipari multik bővítéseit finanszírozta, valamint Mészáros Lőrinc cégeinek energiahatékonyságát. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240528_hvg-munkahelyteremtes-allastamogatas-fidesz-kozeli-meszaros-akkugyarak | 2024-05-28 10:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Molnár Gyula MSZP-s politikusként 2002 és 2010 között volt a főváros XI. kerületének polgármestere. 2010-ben elbukta az önkormányzati választást a Fidesz jelöltjével szemben, aki 2019-ig vezette a kerületet. Akkor viszont a DK-s László Imre, az ellenzék közös jelöltje kapta a legtöbb szavazatot. László Imre 2022 óta foglalkoztatja tanácsadóként Molnár Gyulát, akinek kezdetben havi bruttó 800 ezer forintot, tavaly szeptember óta pedig havi bruttó 1,2 millió forintot fizet ezért az önkormányzat.
A megbízás szerint Molnár kapcsolatot tart a kerületi egyházakkal, működteti az Újbudai Tanácsadó Testületet, és szakmai javaslatokat tesz a polgármesternek. Kérdésünkre az újbudai önkormányzat azt közölte, hogy a volt MSZP-s politikust "tudása, a kerület vezetőjeként szerzett tapasztalata, Újbuda iránt érzett elkötelezettsége teszi alkalmassá ezekre a feladatokra".
Molnár Gyula a rendszerváltás óta az MSZP tagja, 1998-2000 között alelnöke, 2016-2018 között elnöke, és másfél évtizeden át országgyűlési képviselője volt. Szocialista politikusként 2002-ben és 2006-ban is megválasztották a lakosok a főváros XI. kerülete, Újbuda polgármesterévé. 2010-ben kiesett a parlamentből, és az önkormányzati választást is elvesztette. Újbudán ugyanis 2010-ben és 2014-ben is a Fidesz jelöltjét, Hoffmann Tamást választották polgármesternek a helyiek.
MSZP-sből lett DK-s tanácsadó
2019-ben viszont az ellenzék közös jelöltje, a DK-s László Imre kapta a legtöbb voksot, azóta ő vezeti a XI. kerületet. Molnár Gyula közben, a 2018-as országgyűlési választáson újra parlamenti mandátumot szerzett az MSZP színeiben. 2021-ben viszont a párt kizárta a soraiból, mert a politikus újbóli megválasztása esetén a DK frakciójába akart beülni az Országházban. Ez végül nem jött össze, mert Molnár 2022 áprilisában nem jutott be a parlamentbe, de bő egy hónappal később belépett a DK-ba.
Nagyjából ezzel egyidőben kapta az első közpénzes megbízását az akkor már DK-s vezetésű újbudai önkormányzattól, és ez a kapcsolat a mai napig tart.
Molnár Gyulát 2022 május eleje óta tanácsadóként foglalkoztatja a XI. kerület, és 2023 ősze óta ezért havi bruttó 1,2 millió forintot kap az önkormányzattól.
A legutóbbi, 2024. január 30-án kelt szerződés a birtokunkban van, ebben az szerepel, hogy Molnár idén 2024. január 1. és október 31. között szakértői és tanácsadói tevékenységeket lát el a XI. kerületi önkormányzat részére.
Három részre bontva részletezi a dokumentum a politikus feladatait:
szervezi és működteti az Újbudai Tanácsadó Testület munkáját,
kapcsolatot tart a kerületi egyházak vezetőivel,
illetve László Imre polgármester fővárosi képviselői munkájához szakmai javaslatokat készít.
A megbízási szerződésben nevesített Újbudai Tanácsadó Testület a polgármester Facebook-bejegyzése szerint 2022. március 31-én tartotta meg alakuló ülését. Molnáron kívül tagja még Baumgartner Antal, Bernárd János, Bodrogi Gyula, Prof. Dr. Farsang Csaba, Homolay Károly, Jáki Mónika, Dr. Kóródi Mária, Köllő Miklós, dr. Kürti Sándor, Szesztay András.
A polgármester azt írta, hogy a testület tagjai "Vállalták, hogy tudásukkal és tapasztalatukkal segítik kerületünk fejlődését, az újbudai polgárok, a kerület életét formáló civil szervezetek, a mindenkori polgármesteri vezetés igényeire és tudására támaszkodva".
2022 májusa óta fizetik Molnárt
A részletek megismerése érdekében kérdéseket küldtünk az önkormányzatnak. Először is azt kérdeztük, hogy az általunk megismert, 2024-es szerződés valós-e, és ha igen, pontosan milyen feladatokat lát el a volt MSZP-s politikus a megbízás keretében a XI. kerületben.
Emellett azt is megérdeklődtük, hogy az újbudai önkormányzat 2019 óta (László Imre polgármesterré választása óta) milyen esetleges további szerződéseket kötött Molnárral - hiszen az idei szerződésben említett tanácsadó testület 2022 tavasza óta működik.
A XI. kerület sajtóreferense gyorsan és részletesen válaszolt a kérdéseinkre. Megerősítette, hogy az Átlátszó birtokába került 2024-es szerződés az önkormányzat és Molnár Gyula között valós. A politikus feladatait az alábbiak szerint részletezte:
"egyezteti, milyen eseményen, találkozón ki képviselje az önkormányzatot, illetve maga is szervez egyeztetést az egyházak és a kerület vezetése között. Ezek eredményeként együttműködési megállapodások születtek, születnek, a kerületben élők segítéséről, épületfelújításról, szoboravatásról. Feladatai közé tartozik a rendkívüli polgármesteri fogadóórák megszervezése, lebonyolítása, után követése.
Molnár Gyulát tudása, a kerület vezetőjeként szerzett tapasztalata, Újbuda iránt érzett elkötelezettsége teszi alkalmassá ezekre a feladatokra. A munkájáról napi rendszerességgel egyeztet a polgármesterrel, havonta 4-5 találkozót szervez meg és bonyolít le, heti rendszerességgel készít szakmai anyagokat a vezetés számára."
A további szerződésekre vonatkozó kérdésünkre is részletes választ kaptunk, miszerint Molnárnak 2019 óta 4 szerződése volt az önkormányzattal:
2022.05.03.-2023.02.28. Közszolgálati jogviszony, pozíciója önkormányzati vezető tanácsadó (800 000 /hó)
2023.03.01.-2023.08.31. Közszolgálati jogviszony, pozíciója önkormányzati vezető tanácsadó (867 000/hó)
2023.09.01.-2023.12.31. Megbízási jogviszony, szakértői, tanácsadói tevékenység (1 247 500/hó)
2024.01.01.-2024.10.31. Megbízási jogviszony, szakértői, tanácsadói tevékenység (1 247 500/hó)
Mivel a birtokunkban lévő 2024-es szerződésben szereplő 1,2 milliós összeg bruttó, feltételezzük, hogy a többi/korábbi is az. Ha az összegeket végigszorozzuk a megbízások időtartamával, akkor az jön ki, hogy Molnár Gyulának 10 hónapig havi 800 ezer forintot, aztán 6 hónapig 867 ezret, majd 14 (4+10) hónapig 1,2 millió forintos megbízást adott a XI. kerület.
Ez a jelenleg érvényben lévő megbízás lejártáig összesen 30,6 millió forint.
Nehéz megtalálni a szerződést
Kérdéseink elküldése előtt az önkormányzat honlapján próbáltunk informálódni Molnár Gyula kerületi megbízásairól, azonban nem jártunk sikerrel. Az Üvegzseb-menüpontban ugyanis az idei szerződés nem szerepel a megfelelő helyen, az 5 millió forintot elérő szerződések között. Pedig ott kéne lennie, hiszen a Molnárnak 10 hónapon keresztül kifizetett 1,2 millió forintos megbízási díj 12 milliós végösszege bőven túllépi ezt a törvényben megszabott közzétételi értékhatárt.
Az önkormányzatnak elküldött kérdéseink között ezért az is szerepelt, hogy a Molnár Gyulával kötött idei megállapodás (akkor, ugye, még nem tudtunk a többiről) miért nincs fent a honlapon az Üvegzsebben lévő szerződéslistákon.
Erre a kérdésünkre sajnos nem kaptunk választ a sajtóreferenstől, aki azonban közölte a korábbi megbízások adatait, így azokat is elkezdtük keresgélni az önkormányzat közzétételi listáiban. De hiába,
a Molnár Gyulával kötött szerződéseket nem könnyű megtalálni.
Emiatt újra megkérdeztük a sajtóreferenstől, hogy miért nem szerepelnek a megállapodások a közzétételi listákon, de nem lettünk sokkal okosabbak. A XI. kerületi önkormányzat munkatársa először türelmünket kérte a válaszhoz, majd azt írta, hogy "Újbuda Önkormányzata az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. sz. mellékletben előírt rendelkezéseit betartva teszi közzé az általa kötött szerződéseket".
Hosszas kereséssel elérhető az önkormányzati honlapon egy másik Üvegzseb-menüpont Szerződések 2024 alcímmel, ahol megtalálható a Molnárral idén januárban kötött megállapodás. Tehát tényleg közzétették az idei szerződést, csak nem könnyű megtalálni. A Szerződések 2023 és a Szerződések 2022 fülön pedig nem szerepelnek a Molnár Gyulának adott megbízások, pedig legalább a tavaly őszinek ott kéne lennie.
Molnár Gyula a Facebook-oldala szerint sokat nyüzsög a kerületben, de a közpénzes újbudai megbízása kissé meglepő annak fényében (is), hogy László Imre polgármester 2022 novemberében kinevezte kabinetvezetőnek, ami ellen az újbudai ellenzék (a Momentum, a Párbeszéd, az LMP és az MSZP) képviselői hevesen tiltakoztak, Molnár pedig 2023 januárjában bejelentette, hogy nem fogadja el a pozíciót.
Molnár akkor így indokolta a döntést: "Teszem mindezt azért, mert jelen pillanatban úgy és akként látom: a szerepvállalásom nehezen értelmezhető helyzeteket szül, amelyek gyengíthetik azt a szándékot, hogy a kerület koalíciós vezetése rendben tegye a dolgát a városért, a kerületért, mindannyiunk boldogulásáért." Úgy tűnik viszont, hogy a tanácsadói megbízás elfogadásával kapcsolatban nem voltak ilyen aggályai.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: László Imre és Molnár Gyula 2019-ben (fotó: Molnár/Facebook) | Molnár Gyula havi 1,2 millió forintért ad tanácsokat az újbudai polgármesternek | Molnár Gyula MSZP-s politikusként 2002 és 2010 között volt a főváros XI. kerületének polgármestere. 2010-ben elbukta az önkormányzati választást a Fidesz jelöltjével szemben, aki 2019-ig vezette a kerületet. Akkor viszont a DK-s László Imre, az ellenzék közös jelöltje kapta a legtöbb szavazatot. László Imre 2022 óta foglalkoztatja tanácsadóként Molnár Gyulát, akinek kezdetben havi bruttó 800 ezer forintot, tavaly szeptember óta pedig havi bruttó 1,2 millió forintot fizet ezért az önkormányzat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/05/02/molnar-gyula-havi-12-millio-forintert-ad-tanacsokat-az-ujbudai-polgarmesternek/ | 2024-05-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Néhány hete a Greenpeace Magyarország közleménye alapján írtunk arról, hogy az Éltex Kft. salgótarjáni telephelye mellett rákkeltő szennyezőanyag folyt a Salgó-patakba. A cég közleménye szerint a szennyezés nem tőlük származik, s azt is írták, hogy a telepükön még nem folytatnak hulladékkezelést. A szerkesztőségünkhöz eljutott fotókon viszont lítium-ionos akkumulátor felirat szerepel a salgótarjáni telephelyen tárolt hulladékok csomagolásán. A Greenpeace által több mint egy hónapja értesített hatóságok eddig nem közöltek semmilyen vizsgálati adatot a Salgó-patakban kimutatott szennyezés eredetéről, okáról és mértékéről.
Április közepén számoltunk be arról, hogy a Salgó-patakban helyi lakosok március közepén szennyezést észleltek, s erről értesítették a Greenpeace Magyarország szakembereit.
A környezetvédő szervezet március 18-án mintát vett a szennyvízből, majd akkreditált laborvizsgálatot végeztetett. Közleményük szerint az Éltex Kft. hulladékkezelő telephelyéről kifolyó anyagban rákkeltő hatású vinil-klorid, valamint toxikus hatású diklóretének voltak kimutathatók. A Greenpeace azonnal értesítette az illetékes hatóságokat, akik azonban azóta sem nyilatkoztak a szennyezésről.
Közleményekben üzentek
A Greenpeace közleménye és az erről szóló sajtóhírek megjelenése után az Éltex Kft. szintén közleményt adott ki (ezzel frissítettük is a szennyezésről szóló cikkünket - a szerk.). A cég azt állítja, hogy a szennyezőanyag nem a telephelyéről származik. Mint írják: "a szennyezés befolyási pontja lokalizálható, a szomszéd telephelyről a volt Salak gyűjtő osztályozó területről a csapadékvízzel mosódik a vastartalmú vegyület a Salgó patakba".
A cég közleményében azt is írja: "Az Éltex Kft. még nem folytat hulladék kezelési tevékenységet a Salgótarjáni telephelyén, mivel beruházásokat kell még befejeznünk a hatósági engedély megszerzéséhez", és ehhez hozzáteszik, hogy a kft. "nem bont, nem dolgoz fel akkumulátort, vagy akkumulátor hulladékot".
A Greenpeace Magyarország reagált a cég állításaira. Megismételték, hogy a helyszíni tapasztalataik szerint a szennyezés az Éltex Kft. telephelyéről folyt ki, mert a mintavételi pont egyértelműen az Éltex Kft.-hez tartozó területen található. Emellett valószínűtlennek nevezték, hogy az illékony vinil-klorid egy korábbi szennyezés kimosódásában ilyen koncentrációban lenne jelen a patakvízben.
Reagáltak arra is, hogy a cég kifogása szerint a mintavétel nem akkreditáltan történt. "A Greenpeace szakértői évtizedek óta nem akkreditáltan, de szigorú mintavételi protokoll szerint eljárva vesznek mintákat. Azt, mint minden esetben, már akkreditált méréssel, az Eurofins Magyarország laboratóriumában vizsgálták ki" - olvasható a környezetvédelmi szervezet közleményében.
Most is tárolhatnak selejtes aksikat
Korábban megírtuk, hogy a katasztrófavédelmi hatóság 2023-ban megtiltotta a hulladékgazdálkodási tevékenység folytatását az Éltex Kft. számára. Az 1 millió forintos bírságot kiszabó határozat szerint ugyanis hiányoztak a tűzvédelmi berendezések a telephelyen, ahol korábban 600 tonna tűzveszélyes akkumulátor-hulladékot tároltak.
A katasztrófavédelmi hatóság határozata "a tűzvédelmi követelmények teljesítéséig, de legfeljebb 45 napig" tiltotta meg hulladék gyűjtését, raktározását és hasznosítását, és a tűzvédelmi megfelelőség igazolását 2023. március 31-i, illetve április 30-i határidővel írta elő.
A cég 2024. április 16-i közleménye azonban arra utal, hogy további beruházásokat kell megvalósítaniuk ahhoz, hogy a tevékenység folytatására engedélyt kapjanak. A katasztrófavédelmi hatóságtól ezért közadatigénylésben kértük ki az újabb, a telephely ellenőrzésére és az ott folyó tevékenységre vonatkozó határozatokat, választ azonban még nem kaptunk.
Ugyanakkor hulladékgazdálkodási tevékenységre utal egy közadatigénylésünkre megkapott, 100 ezer forintos bírságot kiszabó, 2024-es kormányhivatali határozat. Eszerint az Éltex Kft. azt nyilatkozta, hogy 2023. április 26-a óta nem tárol hulladékot a telephelyen. A kormányhivatal ezt követően helyszíni szemlét tartott a telepen, melyről ezt írta: "A szemle során a hulladéktároló hely is megtekintésre került, amely alapján a Kormányhivatal megállapította, hogy az ott tárolt hulladékok mennyisége a korábbiakhoz képest jelentősen csökkent, azonban nem volt üres, mint ahogyan azt jelen eljárásban Kötelezett nyilatkozatával állította." Az akkumulátor-hulladékot azonban a határozat szerint egy későbbi ellenőrzés időpontjára elszállították, a bírságot a hiányos, illetve ellentmondó nyilvántartási adatok miatt szabta ki a hatóság.
Viszont hulladékkezelést igazolnak azok az Átlátszóhoz eljutott, idén áprilisban készült fotók, melyek a salgótarjáni telephelyen jelenleg tárolt hulladékot mutatják - ezek egyikén a csomagoláson a LITIUM ION BATTERIES felirat látható.
A dokumentumok és a fotók tehát azt tanúsítják, hogy az Éltex most is hulladékgazdálkodást folytat a telephelyen - azaz ha "bontás" és "feldolgozás" nem is történik, aksik tárolását jelenleg is végzi a cég.
Ráadásul a fotók szerint a hulladékot a szabadban tárolják, holott korábban már 1,3 millió forintos bírságot szabott ki a cégre a Nógrád Megyei Kormányhivatal a "mindenféle védelem nélkül", szabadban tárolt, 32 tonna össztömegű lítium-ionos akkumulátor miatt. A telep üzemeltetője akkor úgy nyilatkozott, hogy csak "tévedés" történt, mivel a termékek "túl nedvesek" voltak a csarnokban való elhelyezésre.
Írásban kerestük az Éltex Kft.-t, rákérdezve, hogy jelenleg milyen hulladékot raktároznak, illetve milyen tevékenységet végeznek a salgótarjáni telephelyen, de a cégtől többszöri megkeresésünkre sem érkezett válasz.
Vízügyi hatóság: még zajlik a Salgó-patak szennyezésének kivizsgálása
Az Éltex Kft. a vízszennyezés kapcsán 2024. április 29-én egy bejegyzést tett közzé a Facebook-oldalán, mely szerint "hiteles mérési eredmények" alapján állítják, hogy nincs közük a Salgó-patakba került szennyezéshez.
A bejegyzés szerint a vízügyi hatóság a cég kérésére megküldte nekik egy újabb, április 16-i vízmintavétel vizsgálati eredményeit - a mérési jegyzőkönyvek a posztban nem szerepelnek -, s ezek arról tanúskodnak, hogy nincs határérték feletti szennyezés a Salgó- és Tarján-patakban. Ezek alapján kijelentik, hogy "a Greenpeace állításai megalapozatlanok. A mérgezés szó pedig kifejezetten irreális és hangulatkeltő".
Megkerestük a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, amely vízügyi hatóságként a vizsgálatokat végezte, hogy lezárult-e már a szennyezés ügyében indított eljárás és ennek eredményei hol érhetők el. Azt válaszolták:
"A bejelentés panasztörvény szerinti kivizsgálása, ennek részeként a szükséges információk begyűjtése, illetve kiértékelése jelenleg is folyamatban van.
A vízvédelmi hatóság a vizsgálati jegyzőkönyvekről és a megállapításokról csak az eljárás lezárását követően adhat tájékoztatást."
Megkerestük a Greenpeace-t is, hogy véleményezzék az Éltex posztjában szereplő, "hiteles" mérések nyomán levont következtetéseket. Simon Gergely, a Greenpeace vegyi anyag szakértője az alábbi választ küldte:
"A Greenpeace dokumentált egy március 18-i szennyezést, amikor az Éltex Kft. telephely területéről a megfigyelések szerint napokon át (a hosszú hétvégén) folyt ki vöröses anyag, ami a mérésünk időpontjában nagyon jelentős (814 mikrogramm/liter), az emberi egészségre rendkívül veszélyes, rákkeltő vinil-kloridot és egyéb szennyezőket tartalmazott. Az Éltex Kft. közleménye egy április 16-i mintavételre hivatkozik, amikor a hatósági mérések már nem mutattak ki a mi mérései eredményeinkhez viszonyítva jelentős szennyezést. Semmilyen összefüggést nem látunk azonban a március 18-i szennyezés és az április 16-i mintavétel eredményei között, különösen, hogy ebben az időszakban nem volt tapasztalható a márciusi kiömléshez fogható, szemmel látható szennyezés. A vinil-klorid, mint azt a közleményünkben is írtuk, illékony anyag, egy hónappal a szennyezés után nyilván semmi nyoma nem marad. Így az Éltex állítása, hogy ez alapján a "Greenpeace állításai megalapozatlanok" , a közvélemény félrevezetése.
Az Éltex azon állítása, hogy "a patak vize még az Éltex Kft. telephelyére való belépési pont előtt már vinil-kloridot, diklór-etilént és arzént is tartalmaz" , szintén semmilyen módon nem ad megnyugtató választ a felvetéseinkre, s nem nem tisztázza a helyzetet. A pataknak az Éltex Kft. telephelyére történő befolyás előtti szennyezettsége és az Éltex telephelyéről kifolyó mérgekkel teli kiömlés összefügghet, ám ennek tisztázása a hatóság feladata.
A Greenpeace március 19-én bejelentést tett a hatóságoknak, kérve az akkor még látható szennyezés kivizsgálását, illetve tájékoztatást kértünk a vizsgálatról és a szennyezéssel kapcsolatos intézkedésekről. Sajnálatos módon, bár azóta a mérési eredményeket is megküldtük az illetékes hatóságoknak, semmilyen érdemi választ nem kaptunk."
Bodnár Zsuzsa
Nyitókép: Az Éltex Kft. salgótarjáni hulladéktelepének, az egykori Acélárugyárnak a bejárata és a salgótarjáni telepen jelenleg tárolt hulladék (Fotómontázs olvasói felvételek alapján) | Fotók tanúsítják, hogy akkumulátor-hulladékot tárolnak a salgótarjáni Éltex-telepen | Néhány hete a Greenpeace Magyarország közleménye alapján írtunk arról, hogy az Éltex Kft. salgótarjáni telephelye mellett rákkeltő szennyezőanyag folyt a Salgó-patakba. A cég közleménye szerint a szennyezés nem tőlük származik, s azt is írták, hogy a telepükön még nem folytatnak hulladékkezelést. A szerkesztőségünkhöz eljutott fotókon viszont lítium-ionos akkumulátor felirat szerepel a salgótarjáni telephelyen tárolt hulladékok csomagolásán. A Greenpeace által több mint egy hónapja értesített hatóságok eddig nem közöltek semmilyen vizsgálati adatot a Salgó-patakban kimutatott szennyezés eredetéről, okáról és mértékéről. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/05/08/fotok-tanusitjak-hogy-akkumulator-hulladekot-tarolnak-a-salgotarjani-eltex-telepen/ | 2024-05-08 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Kisfaludy-program keretében az állam 2020-ban nagyjából 200 milliárd forint közpénzt osztott szét turisztikai fejlesztésekre a Covid által sújtott szektor megsegítésére. Ebből a pénzből Mészáros Lőrinc szállodalánca, a Hunguest Hotels Zrt. közel 18 milliárd forintot kapott a szállodái fejlesztésére. A Transparency International Magyarország hosszas pereskedés után megkapta a támogatási papírokat, és a többezer oldalnyi dokumentumhoz hozzáférést biztosított az Átlátszónak. Az iratok többsége nem túl érdekes, de megérte átnyálazni őket. Kiderül belőlük, hogy bilikre és WC-kefékre is kértek állami támogatást Mészáros Lőrinc szállodái - de nem kaptak, mert túl olcsó termékeket írtak be a költségvetésbe.
2020-ban, a gigantikus turisztikai támogatások évében az államtól majdnem 18 milliárd forintot kapó Hunguest Hotels tulajdonosa, Mészáros Lőrinc lelkesítő beszédet tartott a nevét viselő alapítvány által támogatott felsőoktatási hallgatóknak. A falusi gázszerelőből néhány év alatt hazánk leggazdagabb emberévé vált Mészáros arról beszélt az ösztöndíjas fiataloknak, hogy a siker legfontosabb összetevője a folyamatos munka, de kell hozzá bátorság, vakmerőség, és természetesen szerencse is. "Azt hiszem, elmondhatom, hogy sikeres vagyok. Persze azért ehhez sokat kellett tenni." - mondta.
A kormány 2020-ban rekordösszegű közpénzzel támogatta a koronavírus miatti lezárások által nehéz helyzetbe került turisztikai szektort. Az elméletben jól hangzó intézkedés megvalósítása viszont a megszokott fideszes módon történt. A Kisfaludy-program pénzeinek nagy része ugyanis kormányközeli szereplőknél landolt. Néhány egyedi esetről az Átlátszó is beszámolt, a 2018 és 2021 közötti támogatásokat elemezve pedig a Válasz Online közölte a sokkoló adatot, miszerint az igénylők fél százaléka kapta a támogatások kétharmadát. A 24.hu cikksorozatban foglalkozott a Kisfaludy-programmal, amiből leginkább a Fidesz holdudvarára öntötték a közpénzt, ráadásul teljesen átláthatatlanul.
Pereskedés, kifeketézés
A Transparency International Magyarország (TI) szerette volna megismerni néhány projekt pályázati anyagát, ami alapján támogatást kaptak a beruházások. Ennek érdekében 2021 áprilisában közadatigénylést nyújtott be a TI a programot bonyolító állami céghez, a Kisfaludy2030 Zrt.-hez, ám az megtagadta a válaszadást. A civil szervezet ezért pert indított néhány projekt, köztük a Hunguest Hotels Zrt. támogatási anyagaiért.
A bíróság első- és másodfokon is a TI-nak adott igazat, és a kért adatok kiadására kötelezte a Kisfaludy2030 Zrt.-t. Az állami cég a Kúriánál fellebbezett a jogerős ítélet ellen, de hiába: a legfelsőbb bírói szerv is az adatok kiadására kötelezte a Magyar Turisztikai Ügynökség felügyelete alá tartozó vállalatot. A Kisfaludy2030 Zrt. ezután megkezdte az adatszolgáltatást, ám nagyon rafináltan, a "kíváncsiskodó" civilek dolgát lehetőleg minél jobban megnehezítve.
"A Hunguest szállodák és a Club Aliga támogatására vonatkozó anyagokat összesen 16 e-mailben, mintegy 2500 darab, oldalanként külön-külön befényképezett PDF-ben küldte el. Méghozzá oly módon, hogy a Kisfaludy2030 Zrt. a dokumentumokat egyenként feltöltötte a saját tárhelyére és külön jelszóval védett linkeken, 5 napon belül, egyetlen alkalommal tette letölthetővé a saját oldaláról." - számolt be róla a TI.
De itt még nem volt vége az állami cég trükkjeinek: "Ráadásul számos, az adófizetők által finanszírozott munkaórát fordítottak arra, hogy használhatatlanná tegyék a dokumentumáradatot.
A rendelkezésre bocsátott iratok jelentős részét az adatszolgáltatást megelőzően olvashatatlanná tették.
Egyes dokumentumokat teljes egészében fekete színezéssel takartak el. (...) Olyan dokumentum is bőven akadt, amit miniatűr méretűre kicsinyítve tettek olvashatatlanná." A döntéshozók, bírálók személyét pedig a Kisfaludy Zrt. egyáltalán nem adta ki.
A civil szervezet ezért levélben szólította fel az állami céget a bírósági ítéletben foglaltak maradéktalan és mihamarabbi teljesítésére. Ennek eredményeképpen a Kisfaludy2030 Zrt. megismételte az adatok kiadását: nagylelkűen már 15 napos letöltési idővel és a kitakarások, valamint miniatürizálás nélkül. A döntéshozók és bírálók személyét viszont továbbra sem árulták el. A TI emiatt feljelentést tett, a rendőrség pedig nyomozást indított közérdekű adattal visszaélés vétség elkövetésének gyanúja miatt - az eljárás állásáról nincs friss hír.
14 szállodának 17,7 milliárd forint
Az akkor összesen tizennyolc szállodát birtokló Hunguest Hotels Zrt. majdnem nyolc éve, 2016 őszén került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe a korábbi tulajdonostól, Leisztinger Tamástól. Az MSZP-közeliként ismert üzletember néhány hazai és külföldi hotelt megtartott magának, így Mészáros összesen tizennégy magyarországi Hunguest-szállodát szerzett meg az adásvétellel. Két évvel később, 2018 nyarán a Mészáros-lánc megvette Leisztingertől a szegedi gyógyfürdőt, továbbá még egy hazai és három külföldi szállodát is.
2020 márciusában elérte hazánkat a koronavírus-járvány első hulláma, és a vírus terjedésének csökkentése érdekében a kormány - több más országhoz hasonlóan - korlátozó intézkedéseket vezetett be. Az iskolák mellett bezártak egy időre a vendéglátóegységek és szálláshelyek is, emiatt a turisztikai szektor súlyos anyagi veszteségeket szenvedett el.
A károk enyhítése érdekében a kormány 2020 májusában bejelentette, hogy a 2017 óta működő Kisfaludy-program részeként rekordösszegű állami támogatással segíti az érintetteket. "Minden magánszálláshely szobánként 1 millió forint támogatást kap felújításra még az idén" - jelentette be akkor Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója.
A magasztos ötlet megvalósítása viszont a szokásos fideszes módon zajlott: az állami támogatásokat átláthatatlan módon osztották ki, és a rengeteg közpénz nagy része a kormánypárt köreinél landolt. A Transparency International Magyarország (TI) is felhívta a figyelmet a problémákra "Szoba kiváltsággal" című, 2021-ben megjelent tanulmányában, amiben kiemelték, hogy "a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó
Hunguest Hotels szállodalánc létesítményei nyerték el a 2020-ban kiosztott rekordösszegű támogatások közel tizedét, csaknem 18 milliárd forintot".
A Kisfaludy-programban a Hunguestnek megítélt támogatások szállodánként:
Hunguest Hotel Aqua-Sol (Hajdúszoboszló): 1,59 milliárd Ft
Hunguest Hotel Béke (Hajdúszoboszló): 1,29 milliárd Ft
Hunguest BÁL Resort (Balatonalmádi): 1,45 milliárd Ft
Hunguest Bük (ex-Répce, Bük): 1,47 milliárd Ft
Hunguest Grandhotel Galya (Mátraszentimre): 1 milliárd Ft
Hunguest Hotel Forrás (Szeged): 1,3 milliárd Ft
Hunguest Hotel Flóra (Eger): 2,86 milliárd Ft
Hunguest Hotel Freya (Zalakaros): 420 millió Ft
Hunguest Hotel Gyula (ex-Erkel, Gyula): 996,6 millió Ft
Hunguest Hotel Helios (Hévíz): 1 milliárd Ft
Hunguest Hotel Pelion (Tapolca): 1,95 milliárd Ft
Hunguest Hotel Panoráma (Hévíz): 458 millió Ft
Hunguest Hotel Saliris (Egerszalók): 994 millió Ft
Hunguest Hotel Lifestyle (Mátraháza): 819,3 millió Ft
Mészáros Lőrinc, a szállodaláncot (is) birtokló leggazdagabb magyar 2021 szeptemberében az Indexnek adott nagyinterjúban osztotta meg az ezzel kapcsolatos gondolatait. Elmondta, hogy a cége a hotelek 100 feletti szobaszáma miatt csak a harmadik, utolsó körben tudott pályázni, "tehát a Hunguest a sor végén volt, nagyon helyesen, hiszen elsőként a kisebbeket kell megsegíteni. Ugyanakkor a szállodalánc 14 szállodáját érintő, Magyarország eddigi legnagyobb szállodarekonstrukciója elodázhatatlanná vált."
Mészáros ekkor közölte azt is, hogy "Amikor az ellenzék a Hunguest Hotelst, Magyarország legnagyobb szállodaláncát támadja, a magyar munkavállalókat, családtagjaikat, tulajdonképpen az országot bojkottálja."
Néhány nappal az interjú után a Hunguest-láncot birtokló Mészáros-cég arról számolt be, hogy az egyik szállodát, a Grandhotel Galyát eladták. Hozzátették, hogy a Kisfaludy-programban a hotelnek megítélt 1 milliárd forintos támogatástól elállnak, a már megkapott előleget pedig visszafizetik az államnak.
A vevő nevét ugyan nem közölték, de később a Válasz Online megírta, hogy a mátraszentimrei szállodát egy olyan üzletember vette meg, aki a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető. Kicsit később, 2021 októberében Tiborcz egyik cége jelentette be, hogy megvette a Hunguesttől a Mátraházán található Lifestyle hotelt - azt viszont nem tudni, hogy itt mi lett a szállodának megítélt 819 millió forintos állami támogatás sorsa.
A Kisfaludy 2030 Zrt. honlapján elérhető, 2476 oldalas (!) táblázat szerint, ami a támogatási adatokat is tartalmazza, az állami cég 2022-ben három részletben összesen bő 3,9 milliárd forint támogatást vont vissza a Hunguest Hotels Zrt.-től. Azt azonban nem közölték, hogy pontosan miért.
WC-kefékre és kislámpákra is kértek támogatást
Az állami cég a hosszas pereskedés után több ezer oldalnyi PDF-ben adta ki a TI-nak a Mészáros Lőrinc szállodái felújítására adott támogatások részleteit. A dokumentumkupac nagy része nem túl érdekfeszítő olvasmány, többségük az egyes hotelek támogatási kérelme - amelyek mindegyike hosszasan részletezi az adott szálloda jelenlegi állapotát, földrajzi elhelyezkedését, fejlesztési elképzeléseit és azok várható/remélt hatásait.
Az iratok kisebb része a Kisfaludy 2030 Zrt. által írt kedves értesítő levél az állami támogatások megítéléséről, illetve maguk a támogatói okiratok. Sikerült azonban néhány igazi gyöngyszemre is rábukkanunk a rengeteg, szinte teljesen egyforma papír között.
A Hunguest Hotels Zrt. hévízi szállodája, a Helios támogatása például nem ment teljesen simán. A Kisfaludy 2030 Zrt. levele szerint itt ugyanis az elszámolható költségeket 11,6 millió forinttal csökkentették, mert a hévízi hotel költségtervébe a Hunguest beleírt ekkora összértékű termékeket:
630 darab olvasólámpát, egyenként 13.600 forintért
210 darab toalettpapír-tartó és WC-kefe szettet egyenként 14.790 forintért
Azonban itt jön a csavar: ezeket a tételeket nem azért vette ki az állami cég az elszámolható költségek közül, mert túlzásnak érezte, hogy még ezeket is közpénzes támogatás segítségével szeretné megvenni Mészáros Lőrinc szállodája. Nem, egyáltalán nem erről van szó.
Hanem arról, hogy a nettó 20 ezer forintnál olcsóbb eszközöket nem lehetett elszámolni a pályázatban. Vagyis ha Mészárosék drágább WC-keféket és kislámpákat választottak volna, azokra kaphattak volna állami támogatást.
Biliket és pelenkaszemeteseket is el akartak számolni
Hasonlóképpen járt Mészáros Lőrinc szállodaláncának Balatonalmádiban található egysége, a BÁL Resort is. Ennél a szállodánál 11,7 millió forinttal csökkentette a Kisfaludy 2030 Zrt. az elszámolható kiadások körét, mert a Hunguest ekkora értékben írt be a költségtervébe 20 ezer forintnál olcsóbb eszközöket. Méghozzá nem is akármiket:
5 darab szagtalan pelenkaszemetes, 11.050 Ft/db
627 darab olvasólámpa, 13.600 Ft/db
209 darab toalettpapír-tartó és WC-kefe szett, 14.790 Ft/db
2 darab babafürdető kád, 7.650 Ft/db
1 darab WC-szűkítő, 8.500 Ft/db
5 darab gyermek ülőke, 9.520 Ft/db
A pelenkaszemetesek és babafürdető kádak előkerültek a tapolcai Hotel Pelion irataiban is, néhány további termékkel együtt . Ezzel a szállodával a Kisfaludy 2030 Zrt. a támogatásról szóló értesítőben azt közölte, hogy 13,2 millió forinttal csökkenti az elszámolható költségeket. Az indoklás ugyanaz, mint fentebb, vagyis ekkora értékben írt be a Hunguest túl olcsó, egyenként 20 ezer forintnál kevesebbe kerülő eszközöket. Ezeket:
20 darab szagtalan pelenkaszemetes, 13.600 Ft/db
684 darab olvasólámpa, 13.600 Ft/db
228 darab toalettpapír-tartó és WC-kefe szett, 14.790 Ft/db
10 darab babafürdető kád, 7.650 Ft/db
10 darab WC-szűkítő, 8.500 Ft/db
10 darab bili, 13.600 Ft/db
10 darab gyermek ülőke, 9.520 Ft/db
1 darab játszószőnyeg, 9.520 Ft/db
2 darab szalagos edző szett, 17.000 Ft/db
A fentieken kívül csak a Hotel Gyula (ex-Erkel) támogatási levelében szerepel az elszámolható költségek csökkentése. A gyulai szálloda esetében 6,7 millió forinttal vágta meg a büdzsét a Kisfaludy 2030 Zrt. a Hunguest által beírt 20 ezer forintos darabárnál olcsóbb eszközök miatt, de sajnos ott nem részletezték, hogy mik voltak azok.
A többi Hunguest Hotel esetében nem merültek fel ilyen problémák, tehát minden bizonnyal nem csóróskodtak, hanem 20 ezer forintnál drágább WC-keféket, biliket, kislámpákat és egyebeket írtak be a költségvetésbe. Vagyis vélhetően követték Mészáros Lőrincnek, a szállodalánc tulajdonosának elhíresült tanácsát: "Ne legyetek bátortalanok, bátorak legyetek!"
Erdélyi Katalin
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Hunguest Helios, Hévíz (fotó: Hunguest/Facebook) | Mészáros Lőrinc luxusszállodái bilikre és WC-kefékre is állami támogatást kértek | A Kisfaludy-program keretében az állam 2020-ban nagyjából 200 milliárd forint közpénzt osztott szét turisztikai fejlesztésekre a Covid által sújtott szektor megsegítésére. Ebből a pénzből Mészáros Lőrinc szállodalánca, a Hunguest Hotels Zrt. közel 18 milliárd forintot kapott a szállodái fejlesztésére. A Transparency International Magyarország hosszas pereskedés után megkapta a támogatási papírokat, és a többezer oldalnyi dokumentumhoz hozzáférést biztosított az Átlátszónak. Az iratok többsége nem túl érdekes, de megérte átnyálazni őket. Kiderül belőlük, hogy bilikre és WC-kefékre is kértek állami támogatást Mészáros Lőrinc szállodái – de nem kaptak, mert túl olcsó termékeket írtak be a költségvetésbe. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/05/09/meszaros-lorinc-luxusszallodai-bilikre-es-wc-kefekre-is-allami-tamogatast-kertek/ | 2024-05-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Márciusban írtuk meg, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter három hivatali útjára összesen 264 millió forintért béreltek neki egy holland luxusjetet 2023-ban. Az összeg nagysága és a miniszter rendszeres magángépes útjai miatt kíváncsiak lettünk rá, hogy milyen repülőgépekkel és körülmények között utazik Szijjártó egy-egy hosszabb, kontinenseket átívelő útra, és ez mennyibe kerül az adófizetőknek. Most a miniszter két ázsiai útját mutatjuk be, amelyekre máltai bejegyzésű magángépekkel utazott.
A most vizsgált és beazonosított utakat egy korábbi, a külügyminiszter magángépes útjait összegző cikkünkhöz megszerzett úticéllistából választottuk ki. Az akkori közadatigénylésünk nem vonatkozott az egyes utak költségére, és cikkünk az utakhoz használt repülőgépek típusával sem foglalkozott. Ez utóbbi elemzését az általunk márciusban bemutatott holland luxusjet használata miatt tartottuk most indokoltnak.
2021-ben közadatigénylésben kértük ki a külügyminisztériumtól, hogy a tárcavezető Szijjártó Péter mikor, hová és milyen hivatalos program keretében utazott 2019 óta nem menetrendszerinti járatra váltott repülőjeggyel.
Pontos válasz ezekre a kérdéseinkre nem érkezett, de az utazási célokat ömlesztve, az időpont és a hivatalos program megjelölése nélkül megkaptuk. A lista alapján akkor megállapítottuk, hogy a szinte folyton úton lévő Szijjártó legalább 65 esetben bérelt magánrepülőkkel utazott, hogy "odaérjen", ahova menni akart.
Kambodzsa és Thaiföld 140 millióért
A minisztériumtól 2021-ben kapott úticéllistából ezúttal két, a világ keleti felét célzó hivatali utat tudtunk beazonosítani.
Az egyik általunk vizsgált miniszteri látogatás egy 2020 novemberi, két ázsiai országot, Kambodzsát és Thaiföldet érintő út volt, melyet a Covid-járvány közben teljesített a külügyminiszter. Illetve csak teljesített volna, ugyanis Szijjártó saját Facebook-oldala is beszámolt róla, hogy a miniszter ezen utazása félbeszakadt, mert közben pozitív lett a Covid-tesztje. Kambodzsai látogatása végeztével repült át Thaiföldre, ahol érkezéskor letesztelték, és a pozitív koronavírus-eredmény miatt ott már nem találkozott senkivel, hanem hazajött a tervezettnél előbb.
Most egy friss közadatigényléssel megtudtuk a külügyminisztériumtól, hogy a félbeszakadt kambodzsai-thaiföldi út repülőgépköltsége még így is csaknem
140 millió forintot tett ki.
Japán és Azerbajdzsán ismeretlen összegért
A másik általunk vizsgált hivatali út egy 2021-es japán és azerbajdzsáni látogatás volt, amelynek során a magyar külügyminiszter először Oszakába, majd Tokióba, hazafelé pedig Bakuba repült.
Ennek az útnak a repülőgépköltségét egyelőre nem sikerült megtudnunk, mert a közadatigénylésünkre adott válaszában a külügyminisztérium azt közölte, hogy nem rendelkezik adattal Szijjártó Péter ezen repülőútjáról - majd többszöri megkeresésünk ellenére sem árulta el, hogy akkor vajon ki az adatgazda az ügyben.
Mivel a külügyminiszter utazási költsége és az adatkezelő kiléte is közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adat, panaszt teszünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).
Az Oszaka-Tokió-Baku út repülőgépköltségével kapcsolatban egyelőre csupán annyi megállapítást tehetünk, hogy annak mértéke - mind a megtett távolságot, mind pedig a repülőgépbérlés időtartamát tekintve - még a másik, 140 millió forintos kambodzsai útnál is nagyobb összegű lehet.
Luxuskörülmények között utazott Szijjártó
A fent említett két hivatali út során, a külügyminiszter mindkét esetben a VistaJet magánrepülőgépes társaság jetjeit használta, melyek a cég európai, máltai bejegyzésű flottájához tartoznak, és 9H- kezdetű lajstromjellel repülnek.
A VistaJet cégcsoport az iparág egyik jelentős szereplője, amely világszinten 90 repülőgépből álló flottát üzemeltet, és a világ minden pontján igénybe vehető szolgáltatást kínál ügyfeleinek.
A cég flottájába tartozó jetek jól felismerhetőek: géptestük egységesen szürke színű, és teljes hosszukban egy bordó csík fut végig rajtuk. Ettől eltekintve megjelenésük hasonló, mint a magyar honvédségi gépeké, de a Vista-gépek színe ezüstösebb szürke, ezért exkluzívabb hatású.
A cég különböző típuscsaládokat üzemeltet (Bombardier, Gulfstream, Embraer, Cessna, Dassault), hogy az utasszámot, a távolságot és a kényelmi igényeket figyelembe véve minél kifizetődőbb megoldást választhassanak ügyfelei. Már akiknél ez szempont egyáltalán, és nem csak a minél tökéletesebb kényelemre hajtanak.
A repülőgépek utazási adatait gyűjtő ADS-B Exchange oldal segítségével beazonosított, 2021-es
Budapest-Oszaka-Tokió-Baku-Budapest út alkalmával a külügyminiszter a 9H-VJW lajstromjelű Bombardier Global 6000 típusú jettel utazott.
Ezt igazolják azok a fotók is, amiket egy olvasónk készített a máltai bejegyzésű luxusrepülőre felszálló külügyminiszterről (lásd címlapképünkön).
Ahogy fentebb említettük, a külügyminisztérium azt állítja, hogy nem rendelkezik adatokkal a japán-azeri úttal kapcsolatban. Se azt nem tudja a tárca, hogy mennyibe került a 9H-VJW lajstromjelű magánrepülő bérlése, se azt, hogy hány fő utazott rajta Szijjártóval Ázsiába.
A 2016-os gyártmányú, ultra nagy hatótávolságú (ultra long range) jet egyébként 14 utas szállítására képes, a nappal exkluzív és kényelmes belső tér éjszakai elrendezése pedig 5 ágyon maximum 7 fő számára kínál alvóhelyet.
A repülőgépen a két pilóta mellett külön kabinszemélyzet is dolgozik, aki igény szerint meleg ételt szolgál fel a fedélzeten. Az utasok szórakoztatásáról komplex multimédiás rendszer gondoskodik.
A másik, 2020-as ázsiai útra, mely Kambodzsát és Thaiföldet is érintette, Szijjártó Péter a VistaJet 9H-VJC lajstromjelű repülőgépével utazott. Az szintén egy Bombardier Global 6000 típusú gép, tehát ugyanúgy 14 főt tud szállítani luxus körülmények között, mint az Oszaka-Tokió-Baku útra használt 9H-VJW. Csak annyi a különbség a két gép között, hogy az egyiknek Párizsban, a másiknak Münchenben van a bázisa.
Szijjártó kambodzsai útja nagyon alaposan dokumentált a helyi sajtóban, hiszen miután kiderült, hogy a magyar külügyminiszter koronavírus-tesztje pozitív lett, mindenkit leteszteltek, akivel kapcsolatba került. A kambodzsai külügyminiszter a Facebook-oldalán beszámolt arról, hogy karanténban van magyar kollégája miatt, akitől többen - a miniszterelnök is - elkapták kint a Covidot.
Az egyik helyi hírportál, a FreshNewsAsia szerencsére részletesen, több fotóval dokumentálta azt is, amikor Szijjártó Péter a koronavírus-fertőzés miatt a tervezettnél előbb hazaindult Kambodzsából. Jól látszik a képeken a magyar külügyért a reptérre szállító, felzászlózott és VIP-feliratú BMW, az elé leterített mintás, piros szőnyeg, a személyzet, a testőrség és a kísérők sokasága, valamint a VistaJettől magyar közpénzből bérelt 9H-VJC lajstromjelű repülőgépre vidáman felszálló Szijjártó Péter is.
Rendszeresen magánrepülőzik
Mint azt korábban az Átlátszó már megírta, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a honvédségi jetek mellett rendszeresen használ magánrepülőgépeket is hivatalos célú útjaihoz.
Erre akkor kerül sor, amikor a honvédségi légi járművek egyéb elfoglaltságaik, illetve katonai kötelezettségeik miatt nem állnak rendelkezésre, a körülmények - általában a miniszter időbeosztása és programjai - pedig nem teszik lehetővé, hogy Szijjártó a kormányrendeletben főszabályként előírt módon, menetrend szerinti járat első osztályán utazzon.
Ilyenkor egy jogszabályi kivétel lép életbe, amely ugyan külön engedélyhez kötött, de a miniszter - az adott költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjeként - saját magának engedélyezheti a főszabálytól való eltérést, vagyis akár más utazási eszköz igénybevételét is.
Ez minden alkalommal meg is történik, amikor Szijjártó Péter nem honvédségi jettel utazik. Vagyis mindig úgy alakul a miniszter programja, hogy sohasem adottak a körülmények ahhoz, hogy menetrend szerinti járattal érje el az úti célját, vagy érjen oda a következő programjára.
A magánrepülőgépes cégektől bérelt jetek pedig - miután jellemzően üzletemberek veszik igénybe üzleti és magánútjaikhoz - felszereltségüket és komfortokozatukat tekintve magasabb szintet képviselnek, mint a menetrend szerinti járatok első osztálya vagy éppen a honvédségi repülőgépek.
Ennek megfelelően - mint azt az általunk kiigényelt adatok is mutatják - az igénybevételük is jelentősen drágább, de a jogszabályi kiskapunak "köszönhetően" Szijjártónak semmiféle költségplafonnal nem kell számolnia az utazásaikor.
Brassai Kornél
Címlapkép: Szijjártó Péter külügyminiszter felszáll a 9H-VJW lajstromú magángépre 2021 márciusában (fotó: Átlátszó/Olvasónk) | Szijjártó Péternek 140 millió forintért béreltek máltai luxusrepülőt Kambodzsába | Márciusban írtuk meg, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter három hivatali útjára összesen 264 millió forintért béreltek neki egy holland luxusjetet 2023-ban. Az összeg nagysága és a miniszter rendszeres magángépes útjai miatt kíváncsiak lettünk rá, hogy milyen repülőgépekkel és körülmények között utazik Szijjártó egy-egy hosszabb, kontinenseket átívelő útra, és ez mennyibe kerül az adófizetőknek. Most a miniszter két ázsiai útját mutatjuk be, amelyekre máltai bejegyzésű magángépekkel utazott. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/05/15/szijjarto-peternek-140-millio-forintert-bereltek-maltai-luxusrepulot-kambodzsaba/ | 2024-05-15 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2018 óta foglalkozunk a hazánkba települt akkus beruházásokkal, és azóta számos súlyos problémára derítettünk fényt. Amióta pedig Orbán Viktor miniszterelnök 2022 nyarán, a tusványosi szabadegyetemen kijelentette, hogy országunkat a magyar kormány akkumulátor-gyártó nagyhatalommá kívánja tenni, az egyre szaporodó hazai akkuipari létesítmények és ezek működési anomáliái még inkább felhívták a figyelmet az iparághoz kapcsolódó problémákra. Most animációs videóban is mutatjuk a legfontosabb infókat a témáról.
Szinte nem volt olyan hét az elmúlt években, hogy a magyar kormány valamelyik tagja ne adott volna hírt egy-egy új, elektromos autózáshoz vagy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásról. Rendszerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelenti be, hogy "zöldmezős" beruházásként valamely külföldi, általában távol-keleti cég létesít üzemet egy kiválasztott magyarországi településen.
Minderről az érintett település lakossága és a helyi önkormányzat is jellemzően csak a sajtóból értesül. De az is előfordul, hogy a Magyar Közlönyből tudják meg az érintettek: a kormány váratlanul beruházási célterületté nyilvánított egy földterületet a településük határában. Az ott élők pedig azonnal gyanakodni kezdenek - általában joggal -, hogy a lakóhelyük egy újabb akkus beruházás célpontjává vált.
Gyorsított engedélyezés
Mivel a kormányzat számára fontos, hogy senki ne szólhasson bele a döntésébe, ezeket a beruházásokat azonnal nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítják. A kiemelt státusz pedig felülírja nemcsak az adott település helyi építési szabályzatát, de a hatályos magyar törvények jó részét is. Azaz bármilyen veszélyes üzem épülhet, bárhová: szántóföldre, erdő helyére, természetvédelmi területre, ráadásul a legtöbb esetben a lakóházak közvetlen közelébe.
A hatóságoknak pedig rohamtempóban kell ezekhez a gyárakhoz az engedélyeket kiadniuk, általában a környezet- és egészségvédelmi szempontokat és a szakmai ellenérveket is lesöpörve az asztalról.
Sorozatos problémák
A lakosság azonban egyre több helyen tiltakozik ezek ellen a veszélyesnek ítélt beruházások ellen. A gyárakban, feldolgozó üzemekben ugyanis a levegőszennyezést, a zajhatást nem mérik folyamatosan, a gyárak környezetében pedig nem írják elő a talajvíz minőségét ellenőrző figyelőkutak létesítését.
Csakhogy ezek az üzemek rendszerint zajosak, emellett rengeteg veszélyes anyagot bocsátanak ki. S bár az üzemeket működtető cégek azt állítják, hogy zárt technológiával dolgoznak és nem szennyezik a környezetet, a tények ezt cáfolják.
A Samsung SDI gödi gyárából például olyan tűzoltóanyag került a város csatornarendszerébe, ami Göd több pontján "felhabzott" az aknákból. A Magyarországon legrégebb óta működő
gödi gyár "állatorvosi lóként" mutatja fel azokat visszásságokat, amik az akkus beruházásokat sok esetben jellemzik.
Egy gödi civilek által végeztetett mérés 2022 tavaszán a gyárban használt mérgező, magzatkárosító oldószer jelenlétét mutatta ki a gödi kútvízben, a magyar hatóságok azonban nem tárták fel a szennyezés okát és körülményeit. Aztán kiderült, hogy ugyanebből a mérgező anyagból a légszennyezési határértékek rossz szabályozása miatt 88 tonna került a levegőbe az elmúlt néhány évben.
Sőt, a kommunális szennyvízcsatornába is belekerült a súlyosan egészségkárosító anyag, ami egy dugulás nyomán a környezetbe is kijutott. Hatósági intézkedés viszont ebben az esetben sem történt.
Minimális bírságok
Az üzemek rendszeresen kapnak bírságokat, ugyanis gyakran megsértik a környezet- és katasztrófavédelmi, a hulladékgazdálkodási vagy munkavédelmi előírásokat. A gödi Samsung SDI és a komáromi SK gyáraiban, a SungEel Hitech Magyarország Kft. akkufeldolgozó üzemeiben a dolgozókat rákkeltő anyagokkal veszélyeztették, az egészséges munkakörülményeket nem biztosították számukra.
Megfelelő zajvédő berendezéseket a gyárak nem építenek, s a zajjal pokollá teszik a közelben lakók életét. Előfordul, hogy engedély nélkül húznak fel épületeket, sőt megindítják a gyártást, mielőtt a tűzvédelmi berendezések elkészülnének. A cégek azonban mindezt megússzák néhány millió forintos bírság kifizetésével.
Milliárdos állami támogatások
A Magyarországra betelepülő dél-koreai és kínai cégek jelentős állami támogatást és adókedvezményt kapnak az államtól. Rengeteg támogatást ad a magyar állam a gyárak infrastruktúrájának kiépítésére is: az útrendszer, a víz-, az áram és gázellátás biztosítására több száz milliárd forint közpénz megy el.
A kormány munkahelyteremtésre is hivatkozik e beruházások támogatásakor, csakhogy az üzemekben rengeteg külföldi vendégmunkást alkalmaznak, a magyar állam tehát az ő munkahelyüket biztosítja a magyarok adóforintjaiból.
A beruházások profitja azonban a külföldi multicégeket gazdagítja, vagyis a magyar gazdaságnak csekély haszna származik az akkuipari beruházásokból. Hogy mennyire nem szolgálják ezek a beruházások a magyar gazdaság gyarapodását és Európához való felzárkózását, arról Győrffy Dóra közgazdász Átlátszó egyik podcast-adásában beszélt részletesen.
A csekély gazdasági haszon mellett a víz- és energiazabáló akkus beruházások a természeti erőforrásainkat is komolyan veszélyeztetik. Miközben egymást érik az aszályos nyarak Magyarországon, s hazánk nagy részén egyre csökken a talajvízszint, az akkugyárak számára az ország vízkincse korlátlanul rendelkezésre áll. Az üzemek energiaellátásához pedig oroszországi földgázra, újabb hőerőművek építésére és kínaiak által működtetett naperőművekre lesz szükség.
Az akku-ipari beruházásokkal kapcsolatos problémákat azonban a magyar kormány lesöpri az asztalról. A kormányzati szereplők a számos működési anomália ellenére azt hangoztatják, hogy a szabályozás szigorú Magyarországon és a hatósági előírásokat betartatják a cégekkel.
A kormány tagjai ugyanakkor arra sem voltak hajlandók, hogy az akku-ipar visszásságai ügyében meghallgassák a lakosságot képviselő civil szervezeteket: az országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának akkus tematikájú ülésén a kormánypárti politikusok részt sem vettek.
Bodnár Zsuzsa
A cikk és a videó a Szabad Média pályázat keretében, az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely támogatásával készült. Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját. Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Átlátszó/Rick Zsófi | A profitot elviszik, a szemét itt marad – ez a baj az akkumulátorgyárakkal egy percben | 2018 óta foglalkozunk a hazánkba települt akkus beruházásokkal, és azóta számos súlyos problémára derítettünk fényt. Amióta pedig Orbán Viktor miniszterelnök 2022 nyarán, a tusványosi szabadegyetemen kijelentette, hogy országunkat a magyar kormány akkumulátor-gyártó nagyhatalommá kívánja tenni, az egyre szaporodó hazai akkuipari létesítmények és ezek működési anomáliái még inkább felhívták a figyelmet az iparághoz kapcsolódó problémákra. Most animációs videóban is mutatjuk a legfontosabb infókat a témáról. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/05/16/a-profitot-elviszik-a-szemet-itt-marad-ez-a-baj-az-akkumulatorgyarakkal-egy-percben/ | 2024-05-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Demonstrációt tartottak gödi civilek és a Greenpeace aktivistái a gödi Samsung-gyár közelében. A megmozdulás apropóját az a bírósági végzés adta, mely a gyár környezethasználatának felfüggesztéséről rendelkezett, s melyet eddig nem hajtottak végre. A bejelentett tüntetés után ellenzéki pártok aktivistái az akkugyár több bejáratát lezárták; akciójukat figyelmeztetésnek szánták. A kormányhivatal vitatja, hogy a gyár működését teljesen fel kellene függeszteni a bírósági döntés értelmében.
Május 22-én este tartott demonstrációt a Göd-ÉRT Egyesület és a Greenpeace Magyarország a Samsung akkumulátor-gyára mellett. A szervezők Göd városának védelme és a törvények betartatása ügyében hirdették meg a megmozdulást, melyen tiltakoztak amiatt, hogy a bíróság végzése ellenére - melyről néhány hete írtunk - a Samsung SDI nem függesztette fel a gyár környezethasználatát és annak működését.
A tiltakozáson gödi lakosok mellett ellenzéki pártok aktivistái is részt vettek. A szervező Göd-ÉRT Egyesület részéről Bodnár Zsuzsa és Szaszkó Andrea elmondták, hogy a gödi gigagyár működése hat éve nem felel meg a hatályos magyarországi jogszabályoknak. A magyar hatóságok pedig nem tudnak érvényt szerezni annak, hogy a Samsung SDI betartsa a környezetvédelmi és katasztrófavédelmi előírásokat.
Szaszkó Andrea arról beszélt a körülbelül száz résztvevőnek, hogy a magyar hatóságok nem védik meg az állampolgárokat a gyár bizonyítottan környezetszennyező működésével szemben. "Nekem a nemzet ti vagytok! A ti gyerekeitek, a ti családotok, mindannyian, akik itt vagytok. Azt gondolom, hogy a magyar hatóságok dolga az lenne, hogy minket, a nemzetet, a hazát védjék meg. És mi ezt nem látjuk biztosítva!" - mondta el Szaszkó.
Az eseményen felszólaló Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyi-anyag szakértője szerint a magyar hatóságok nem tudják megfelelően kezelni a hazai akku-ipari beruházások szabálytalanságait és jogsértéseit. Korábban megírtuk, hogy a Greenpeace vizsgálatai nyomán kiderült: a gödi szennyvízcsatornából a szántóföldre kiömlött vízben nagy koncentrációban volt kimutatható az akkumulátor-gyártásban használt magzatkárosító oldószer.
Simon Gergely azt is elmondta, hogy a hatóságok nem vizsgálják ki a bejelentett szennyezéseket. A Greenpeace petícióval is tiltakozik az akkugyári szennyezések ellen; emellett azt is követelik, hogy készüljön átfogó stratégiai környezetvédelmi vizsgálat az összes magyarországi akku-ipari beruházásra, az állam pedig ne engedje újabb üzemek létesítését, amíg a jogszabályok betartatása nem biztosított.
A meghirdetett demonstráció befejezése után több ellenzéki párt - Momentum, Párbeszéd-Zöldek, LMP - aktivistái lezárták a gödi gyár több bejáratát. Vajda Viktória (Momentum) gödi önkormányzati képviselő az Átlátszónak elmondta: "Mivel a hatóság nem tartatja be a bírósági határozatban szereplő felfüggesztést, akkor mi cselekszünk és érvényt szerzünk a bíróság döntésének. Ez a gyár ne működhessen érvényes, jogszabályoknak megfelelő környezethasználati engedélye nélkül."
A pártaktivisták körülbelül este 9-ig zárták le a gyár bejáratait. Mint elmondták, a blokádot figyelmeztetésnek szánták.
A kormányhivatal szerint nem kell leállnia a gyárnak
A szerdai gödi megmozdulással egy időben a Pest Vármegyei Kormányhivatal - amely eddig nem reagált a bírósági végzésre - közleményt adott ki. Ebben azt írják: "A bíróság nem a gyár bezárását, hanem egyes tevékenységek korlátozását írja elő, amelyet a kormányhivatal vizsgál. (...) A bíróság döntése a sajtóban megjelent hamis állításokkal ellentétben nem azt jelenti, hogy a gyár teljes működését fel kell függeszteni, hanem azt, hogy azokat a tevékenységeket kell a vállalatnak korlátozni, amelyekhez egységes környezethasználati engedély szükséges. Így elsődlegesen az üzemben jelenleg összesen legfeljebb 50 MWth névleges hőteljesítménnyel üzemeltetheti a kazánokat, a működését erre a szintre kell korlátozni, valamint más tevékenységek mértékét is az egységes környezethasználati engedély nélkül végezhető szintre kell csökkenteni."
Ahogy korábban megírtuk, a Samsung-gyár környezethasználati engedélyének kiadására azután került sor, miután a második gyár nagy teljesítményű hőtermelő kazánjait a Samsung Zrt. engedély nélkül helyezte üzembe. A hatóság ezért rendelte el a gyár környezetvédelmi felülvizsgálatát, majd adta ki 10 évre a környezethasználati engedélyt. Csakhogy nem csupán a nagy teljesítményű hőkazánok, hanem maga az akkumulátor-gyártáshoz szükséges szerves oldószer használata is engedélyköteles tevékenység - habár ezt a kormányhivatal a gyár működésének első öt évében, jogszabály-ellenesen nem írta elő.
Az engedélyben az akkumulátorgyártás kapcsán leírják, hogy 200 tonna/év szerves oldószer kapacitás felett kötelező egységes környezethasználati engedély (IPPC-engedély) megszerzése - ahogy a debreceni CATL-gyár, valamint a komáromi és iváncsai akkumulátor-gyár működését is IPPC-engedélyhez kötötték.
A Samsung üzemére kiadott engedélye szerint a gödi gyárban a 2022-ben felhasznált szerves oldószer - N-Methyl-2-pyrrolydone (NMP) - mennyisége 14,4 ezer tonna volt; de már 2019-ben 11 ezer tonna mennyiséget használtak fel az NMP-ből a gyártás során. Ha a kormányhivatal közleménye szerint "más tevékenységek mértékét is az egységes környezethasználati engedély nélkül végezhető szintre kell csökkenteni", ez azt jelentheti, hogy a szerves oldószer felhasznált mennyiségét évi 200 tonna alá kell csökkenteni. Kérdéses, hogy akkumulátor-gyártási tevékenységet tud-e így folytatni az üzem.
De ennél is elgondolkodtatóbb, hogy a kormányhivatal szerint a gödi gyár működése jelenleg egységes környezethasználati engedély nélkül is megengedhető.
Szöveg: Bodnár Zsuzsa — Videó, fotó: Balogh Dénes/Átlátszó | Civilek és ellenzéki pártok tüntettek a környezethasználati engedély nélkül működő gödi Samsung-gyárnál | Demonstrációt tartottak gödi civilek és a Greenpeace aktivistái a gödi Samsung-gyár közelében. A megmozdulás apropóját az a bírósági végzés adta, mely a gyár környezethasználatának felfüggesztéséről rendelkezett, s melyet eddig nem hajtottak végre. A bejelentett tüntetés után ellenzéki pártok aktivistái az akkugyár több bejáratát lezárták; akciójukat figyelmeztetésnek szánták. A kormányhivatal vitatja, hogy a gyár működését teljesen fel kellene függeszteni a bírósági döntés értelmében. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/05/23/civilek-es-ellenzeki-partok-tuntettek-a-kornyezethasznalati-engedely-nelkul-mukodo-godi-samsung-gyarnal/ | 2024-05-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nemrég a hulladékbiznisz kapcsán merült fel az A.B.Y.11 Kft. neve, amely most behúzta a Pénzmúzeum fejlesztését célzó 800 millió forintos tendert. A társaság végső tulajdonosa Tasnádi László, a Belügyminisztérium volt rendészeti államtitkára és Sipos Gyula. A közbeszerzési eljárás eredményét megtámadta a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG-vel és a Balásy Gyula féle Visual Europe Kft.-vel felálló Alpha Machine Kft. A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban elutasította a cégek jogorvoslati kérelmét. Így Tasnádiék végezhetik el a több száz milliós munkálatokat a múzeumban, amelyre már eddig is milliárdokat költött a Magyar Nemzeti Bank.
A Pénzmúzeum IT- és audiovizuális infrastruktúrájának bővítésére és üzemeltetésére írt ki közbeszerzési eljárást a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában álló MNB-EduLab Kompetencia Központ Nonprofit Kft. A tender eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. A nyertes az A.B.Y.11 Korlátolt Felelősségű Társaság lett nettó 798,9 millió forintos ajánlatával. A megbízás többek között mintegy 40 négyzetméternyi LED-fal üzemeltetésének támogatásáról, hardverekről és szoftverekről szól.
Az eljárás gyorsított volt, amit azzal indokolt az ajánlatkérő, hogy már két uniós nyílt közbeszerzési eljárást indított ugyanebben a tárgyban, amelyből az egyiket visszavonták, a másik pedig eredménytelenül zárult, miután csak érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be. A Pénzmúzeum IT- és audiovizuális infrastruktúrájának bővítése és üzemeltetése ugyanakkor "kiemelten fontos a Pénzmúzeum folyamatos működése érdekében, és reputációs kockázatot jelent, ha nem áll rendelkezésre megfelelő szakértői támogatás" - áll a dokumentumban. Ezért döntöttek a gyorsított eljárás mellett.
A felhívásra 3 ajánlat érkezett az A.B.Y.11 Kft., a 99999 Informatika Kft. és az Alpha Machine Informatikai Kft. részéről. A 99999 Informatika Kft.-t kizárták, míg az Alpha Machine 899 millió forintos árajánlatot adott, így az A.B.Y.11 Kft. lett befutó.
Az Alpha Machine előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, majd a Közbeszerzési Döntőbizottságnál is megtámadta az eljárást
azt kifogásolva, hogy a kiíró jogsértő módon nem érvénytelenítette a B.Y.11 Kft. ajánlatát. Ha sikerrel jártak volna, velük kellett volna szerződést kötnie az MNB-EduLab Kft.-nek, de a Döntőbizottság elutasította az Alpha Machine jogorvoslati kérelmét.
Egymást ütötték ki a kormányközeli cégek
Bár az ajánlatot benyújtó cégek neve talán elsőre nem mond sokat, sokkal érdekesebbé válik a történet, ha megnézzük a tulajdonosi hátteret, valamint a társaságok alvállalkozóit is. Az eljárást megtámadó Alpha Machine mögött ugyanis
a Mészáros Lőrinc jobbkezeként emlegetett Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG Nyrt. és ACE Network Zrt., valamint a Rogán Antal köréhez sorolt Balásy Gyula féle Visual Europe Project Kft. állt.
Az A.B.Y.11 Kft.-t pedig a Telekom Rendszerintegráció Zrt., az AV Spring kft., a ComplexIT Gyengeáramú és Informatikai Kft. és a holland NTT Magyarország Kft. támogatta. Az ő szerepük pedig annyira fontos a történetben, hogy a nettó 798,9 millió megbízási díjból nettó 735 millió őket illeti.
Az A.B.Y.11 Kft. így látszólag csak a "nevét adta" a versenyhez, ami nem is lenne meglepő annak fényében, hogy kikhez tartozik a cég. A társaság végső tulajdonosai ugyanis Tasnádi László, a Belügyminisztérium (BM) volt rendészeti államtitkára, valamint Sipos Gyula.
Tasnádi nemcsak Pintér Sándor belügyminiszter közvetlen kollégája volt korábban,
de többek között vezető tisztségviselő abban a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt.-ben, amely Pintér Sándor érdekeltsége volt egészen addig, amíg az nem vált összeférhetetlenné miniszteri megbízatásával.
Az A.B.Y.11 Kft. neve nemrég azért került a hírekbe, mert bevásárolta magát egy budapesti vashulladék-feldolgozó cégbe, a Fe-Ferrum Kft.-be. Emellett az A.B.Y.11 Kft. a tulajdonosa annak a Sys IT Network Zrt.-nek is, amelynek jogelődje fontos szereplője volt az elmúlt évek egyik legnagyobb fiktív számlagyáras bűncselekményének, és amely a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt pályázaton is indult. Mindezekről ebben a cikkben írtunk:
Milliárdokba került a Postapalota felújítása
Bár a Széll Kálmán téri Postapalota felújítására megkötött szerződések nem nyilvánosak, a Direkt36 betekintett egy vizsgálati dokumentumba, amely alapján azt írták, a felújítás összesen közel 50 milliárd forintba került. Ennek a beruházásnak a része volt egy új, interaktív Pénzmúzeum kialakítása is.
A Magyar Nemzeti Bank 2016-ban vásárolta meg a 2009 óta műemléki védettséget élvező Postapalota épületét, a felújítás 2017-ben indult. Az épületben működik 2021 óta az MNB Pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége, és itt kapott helyet a Pénzmúzeum, valamint a hozzá tartozó Panoráma Terasz is.
A munkálatokat a Raw Development Kft. végezte, amely Somlai Bálint érdekeltsége. Somlai a jegybankelnök Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak a köréhez tartozik.
A Postapalota előtt állították fel a Szőke Gábor Miklós, a kormány egyik kedvenc szobrászának alkotását, a Csodaszarvast is, amely 3 másik szoborral együtt 1 milliárd forintba került.
Katus Eszter | Jászaiék helyett Pintér köre nyerte a Pénzmúzeum 800 millió forintos fejlesztését | Nemrég a hulladékbiznisz kapcsán merült fel az A.B.Y.11 Kft. neve, amely most behúzta a Pénzmúzeum fejlesztését célzó 800 millió forintos tendert. A társaság végső tulajdonosa Tasnádi László, a Belügyminisztérium volt rendészeti államtitkára és Sipos Gyula. A közbeszerzési eljárás eredményét megtámadta a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG-vel és a Balásy Gyula féle Visual Europe Kft.-vel felálló Alpha Machine Kft. A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban elutasította a cégek jogorvoslati kérelmét. Így Tasnádiék végezhetik el a több száz milliós munkálatokat a múzeumban, amelyre már eddig is milliárdokat költött a Magyar Nemzeti Bank. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/05/24/jaszaiek-helyett-pinter-kore-nyerte-a-penzmuzeum-800-millio-forintos-fejleszteset/ | 2024-05-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Pert nyert első fokon Komjáthi Imre a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. ellen - közölte a Magyar Szocialista Párt. Ha a bíróság másod fokon is jóváhagyja az ítéletet, a cégnek ki kell adnia a támogatási szabályzatát, valamint a döntéseket előkészítő tanácsadó testület javaslatait tartalmazó dokumentumokat. Hamarosan fény derülhet rá, mire kértek és kaptak pénzt a támogatottak az előző években.
Az állami cég bőkezűen támogatta a Fideszhez közel álló eseményeket és előadókat. Az MSZP sérelmezte az átláthatatlanságot, ez volt a per mozgatórugója. Ami már korábban kiderült: | Első fokon pert nyert az MSZP, ki kell adni, hogyan költi el a szponzorpénzeket a Szerencsejáték Zrt. | Pert nyert első fokon Komjáthi Imre a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. ellen – közölte a Magyar Szocialista Párt. Ha a bíróság másod fokon is jóváhagyja az ítéletet, a cégnek ki kell adnia a támogatási szabályzatát, valamint a döntéseket előkészítő tanácsadó testület javaslatait tartalmazó dokumentumokat. Hamarosan fény derülhet rá, mire kértek és kaptak pénzt a támogatottak az előző években. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/24/mszp-per-elso-fok-szrt-penzek-koltes | 2024-05-24 16:54:00 | true | null | null | Telex |
Fegyveres adónyomozók tartottak házkutatást csütörtök hajnalban Szigetvári Viktor, az Estratos Digital (korábban: Datadat) ügyvezetőjének újbudai otthonában. Értesülésünket maga az érintett is megerősítette. "Csütörtök reggel hét óra előtt jelent meg lakásunknál a NAV Bűnügyi Igazgatóságának hatfős csapata" - mondta Szigetvári, hozzátéve, hogy a nyomozóknál fegyver is volt. Fellépésüket Szigetvári "erőszakosként" és "udvariatlanként" jellemezte. Ő maga "viszonylag jól" tűri az ilyet, de "féléves gyermekem, feleségem és hatéves kisfiam rosszul viselték ezeket a megpróbáltatásokat".
Szigetvári szerint nyomozati szempontból indokolatlan volt a házkutatás, még ha az adónyomozók szabályos végzés alapján is végezték azt. A nyomozás tárgya ugyanis közelebbről nem is konkretizált, a szakzsargonban "általános alakzatú költségvetési csalásnak" nevezett tényállás. Szigetvári szerint aki ellen folyt már adóügyben nyomozás, az tudja, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti, "fogalmuk sincs, mit akarnak kihozni - máskülönben nevesítenék, hogy áfacsalás, tb-csalás vagy mi egyéb tárgyában feltételezik a költségvetési csalást -, de alapot ad megfigyelésre, lehallgatásra, tanúkihallgatásra, házkutatásra".
Szigetvári és cége, az egykori Datadat, most Estratos Digital régóta a kormány és propagandagépezete célkeresztjében van. A 2022-es országgyűlési választás előtt azt állították, hogy a cég illegális adatbázist hozott létre, erre alapozva pedig a baloldal a rendszerváltás utáni legsúlyosabb választási csalást követte el. Az Index mindenkit beelőzve indított cikksorozatot a Datadatról, melyben "Bajnai Gordon offshore csodafegyvereként" hivatkoztak rá, később pedig adathalászatról, kamuprofilokról, zavaros pénzügyi háttérről és a GDPR kijátszásáról is írtak a témában. A lap azt állította, hogy Bajnai Gordon mozgatja a szálakat a háttérben az egykori titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám által alapított és vezetett cégnél, ezt pedig később a teljes kormánymédia, sőt, a Fidesz is átvette. (A cég azóta sorban nyerte a pereket az érintett lapokkal szemben.)
Most azonban nem az egykori Datadat, hanem Szigetvári és Ficsor egy másik közös cége, az Észtországban bejegyzett, észtországi székhelyű Seven Chieftains and Partner OÜ iratait keresték a cég székhelyétől majd kétezer kilométernyire, Szigetvári magánlakásán. Az apropót az aktuális "botrány", a Magyar Nemzetben hosszasan, de érdemi bizonyítékok nélkül megszellőztetett kampányfinanszírozási ügy adta, amiben a Nemzet a birtokába került iratokra hivatkozva azt sejtette, hogy Karácsony 2019-es főpolgármesteri kampányát külföldről finanszírozták. Lényegében azt állítják, hogy a Karácsony kampányára a 99 Mozgalom adománygyűjtése során beszedett pénzek valójában külföldről érkeztek, amit azzal véltek bizonyítani, hogy Perjés Gábor párbeszédes politikus, Tordai Csaba városházi jogi tanácsadó élettársának cége ez időben egy tanulmány fejében jelentős összeget számlázott egy külföldi cégnek.
Az érintett külföldi cég a Seven Chieftains, Szigetvári és Ficsor észtországi vállalkozása. "Szabályszerűen megrendeltünk egy tanulmányt, amivel elégedettek is voltunk, és kifizettük" - mondta erről Szigetvári. Elmondása szerint a házkutatás során érdemben nem is találtak semmit, egyedül az egyik telefonján egy számla (az iCloudban elmentett) fényképét. Nem is vittek el semmit a lakásából egy darab tableten kívül, azt is csak azért, mert teljesen le volt merülve, ezért nem tudták bekapcsolni, hogy átnézzék. Szigetvári elmondása szerint ügyvédje jelenlétében, a szabályos házkutatási parancsra tekintettel mindenben együttműködött az adónyomozókkal.
Mindazonáltal teljes mértékben indokolatlannak tartja a fellépést, már csak azért is, mert miért lennének egy észtországi cégnek Magyarországon az iratai, és mit is akarna ellenőrizni a magyar adóhatóság egy Észtországban működő cégnél. A "demonstratív fellépést" ezért kizárólag "hatalmi gesztusként" tudja értékelni, ami nem szolgált nyomozati érdeket, csupán "a politikai megfélemlítés szándékát" - mondta. "Kampányérdekeket szolgált", esetleg üzleti vagy egyéb információszerzést, mert szerinte "a hatalomnak érdeke nyomás alatt tartani olyan gazdasági szereplőket, akik a politikai szférában nem a Fidesznek dolgoznak". Mondjuk szerinte ez a cége nem is dolgozik politikai szereplőknek.
Miközben Szigetvárival beszéltünk, az adóhatóság közleményt adott ki. Azt írják, hogy "a Nemzeti Adó- és Vámhivatal minden olyan választási kampányban megfogalmazott főpolgármesteri állítást, sajtóhíresztelést határozottan visszautasít, amely az állítja vagy arra utal, hogy feladatainak ellátását az aktuális politika befolyásolja". Ezzel minden bizonnyal Karácsony Gergely pénteki videójára utalnak, amelyben a főpolgármester arra utal, hogy Rogán Antal kabinetminiszter utasította a vizsgálat elvégzésére az adóhatóságot.
Szigetvárinak a hatósági érdeklődés annyiban nem lehet új, hogy a Datadat (Estratos Digital) ügyében még a titkosszolgálat is mozgolódott. Tavaly nyáron került nyilvánosságra egy jelentésük, amiben azt sugallták, hogy a Datadat manipulálta az ellenzéki előválasztás eredményeit. Azt, hogy ezt mire alapozták, még a jelentésben is elnagyolták. A rendelkezésre álló, más forrás által nem megerősített információ szerint a Datadat-csoport bonyolította az ellenzéki miniszterelnök-jelölti választást, amely során - az MMM számára kedvezően - manipulálta az eredményeket" - írta a titkosszolgálat. (Az MMM Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmát takarja.)
Akkor a cég egyik tulajdonosa, Bajnai Gordon volt miniszterelnök finoman utalt is rá, hogy a jelentést kontextusában és a helyén érdemes kezelni. Szerinte a nyilvánosságra hozott jelentésnek az volt a célja, hogy ürügyet teremtsen az ellenzék pénzügyi ellehetetlenítésére, konfliktust provokáljon az ellenzéki szereplők között, és apropót teremtsen rá, hogy az Orbánnal szemben állókat idegen ügynöknek minősíthessék.
A Datadat röviden összefoglalva egy digitális cégcsoport, amely közéleti és politikai kampányokat támogat fejlett technológiákkal. A honlapon szereplő leírás szerint az eszközeikkel garantálni tudják, hogy az ügyfeleik a lehető legtöbb embert tudják elérni, és a megfelelő üzeneteket el tudják juttatni a kívánt célközönséghez. Ehhez adatbázisokat építenek, ez azonban nem jelenti azt, hogy a tulajdonukban lennének a magyar választópolgárok adatai. A Datadat-csoport magyarországi leányvállalatának tulajdonosi körében ott van Ficsor Ádám, a Bajnai-kormány titokminisztere; Dessewffy Tibor, Bajnai és Gyurcsány Ferenc korábbi tanácsadója; Molnár István ügyvéd, Páva Zoltán üzlettársa; valamint Bajnai Gordon volt miniszterelnök és Szigetvári Viktor, a már nem létező Együtt párt volt alapítója is. | Csütörtök hajnalban hat fegyveres adónyomozó tartott házkutatást Szigetvári Viktor otthonában | Fegyveres adónyomozók tartottak házkutatást csütörtök hajnalban Szigetvári Viktor, az Estratos Digital (korábban: Datadat) ügyvezetőjének újbudai otthonában. Értesülésünket maga az érintett is megerősítette. „Csütörtök reggel hét óra előtt jelent meg lakásunknál a NAV Bűnügyi Igazgatóságának hatfős csapata" – mondta Szigetvári, hozzátéve, hogy a nyomozóknál fegyver is volt. Fellépésüket Szigetvári „erőszakosként" és „udvariatlanként" jellemezte. Ő maga „viszonylag jól" tűri az ilyet, de „féléves gyermekem, feleségem és hatéves kisfiam rosszul viselték ezeket a megpróbáltatásokat". | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/24/seven-chieftains-bakony-rental-99-mozgalom-karacsony-gergely-szigetvari-viktor-adohatosag-nyomozas-hazkutatas | 2024-05-24 15:49:00 | true | null | null | Telex |
A Megafon központ 2020 nyarán alakult, saját meghatározása szerint azért, hogy "profi Facebook-harcosokat képezzen ki", akik aztán a közösségi médiában terjesztik a konzervatív eszmét, ellenállva a "liberális véleménydiktatúrának". Ebből a gyakorlatban az lett, hogy rengeteg - és elég homályos eredetű - hirdetési pénzzel tolják meg a támogatott influenszereik facebookos posztjait, amelyek tartalmilag minden esetben 100 százalékosan egybevágnak a Fidesz-propaganda éppen aktuális mondanivalójával.
A Megafon hamar a magyar nyelvű Facebook első számú politikai-közéleti hirdetőjévé vált, a 2022-es választási kampány végén már egymilliárd forint fölött járt a teljes reklámköltésük. Ezt mostanra sikerült megduplázniuk - ráadásul úgy, hogy a választás után fél évre teljesen elzárták a hirdetési pénzcsapot, és utána is jó darabig csak aránylag ritkán dobtak be komolyabb összegeket hirdetésre. A költekezés idén februárban indult be újra a régi elánnal, az elmúlt három hónapban pedig már sikerült újabb 500 milliót elégetni a Facebookon.
A Megafon teljes hirdetési költsége most a Meta Ad Library adatai szerint 2 003 603 072 forint, ez nagyjából kétezer szponzorált posztra ment el.
Ez hirdetésenként átlagosan egymillió forintos költséget jelent. Hogy ezért cserébe hányszor jelentek meg ezek a jellemzően videós posztok a magyar facebookozók hírfolyamaiban, azt csak megbecsülni tudjuk, de abból kiindulva, hogy jelenleg 2-3 forint / megjelenés körüli árat számláz a Facebook az ilyen jellegű hirdetésekért, összesen mindenképpen sok százmillió, talán egymilliárd közeli megjelenésről beszélhetünk, kevesebb mint négy év alatt.
Ennyit költött a Megafon az egyes influenszerei posztjainak népszerűsítésére (egy-egy név többször is feltűnhet, mert többször előfordult, hogy új oldalt indítottak, a régit törölve vagy magára hagyva):
A kétmilliárd forinttal a magyar hirdetési toplistát toronymagasan vezeti a Megafon, a második Magyarország kormánya 679 millióval, majd a Fidesz központi oldala következik 617 millióval. | Újabb rekord: kétmilliárd forint felett a Megafon facebookos hirdetési számlája | A Megafon központ 2020 nyarán alakult, saját meghatározása szerint azért, hogy „profi Facebook-harcosokat képezzen ki”, akik aztán a közösségi médiában terjesztik a konzervatív eszmét, ellenállva a „liberális véleménydiktatúrának”. Ebből a gyakorlatban az lett, hogy rengeteg – és elég homályos eredetű – hirdetési pénzzel tolják meg a támogatott influenszereik facebookos posztjait, amelyek tartalmilag minden esetben 100 százalékosan egybevágnak a Fidesz-propaganda éppen aktuális mondanivalójával. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/25/ujabb-rekord-ketmilliard-forint-felett-a-megafon-facebookos-hirdetesi-szamlaja | 2024-05-25 14:16:00 | true | null | null | Telex |
Itt az elmúlt 35 év legnagyobb ingatlanmutyija: a kormány 580 milliárdot fizet titokban Tiborczéknak
Egy egész metróvonal kijött volna abból a legalább 580 milliárd forintból, amit a kabinet titokban kifizet három - épp fejlesztés alatt álló - "kis" kormányzati negyedért a beruházási stop idején. E projektek egyike a Hadházy Ákos által kiszúrt zuglói városközpont, de a Válasz Online értesülése szerint a Dürer Park és a Kopaszi-gát irodai tömbjeinek felvásárlására szintén előszerződést kötött az Orbán Viktor fémjelezte magyar állam. Annak ellenére is, hogy utóbbi két ingatlannál az eladói oldal főalakja maga Tiborcz István - a családi jelleghez tehát kétség sem férhet. A Zugló-Dürer-Kopaszi-biznisz összesen 350 ezer négyzetméternyi irodáról szól; ez kétszer akkora terület, mint a Gyurcsány-érában elképzelt kormánynegyedé, amelyet a Fidesz akkor éles kritikával illetett.
Okozott némi felzúdulást a nyilvánosságban, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség nemrég félszáz A-listás, 10-15 milliós követőbázissal rendelkező influenszert és youtubert fogadott fel Budapest népszerűsítésére - ám az állami akció farvizén végül Orbán Ráhel-Tiborcz István-tulajdonú hotelek, klubok is előtérbe "tolódtak".
Mindezt persze csak kis színesként hozzuk ide; tud a hatalom ennél markánsabb, akár 580-600 milliárd forintos segítséget is nyújtani neki kedves embereknek. Ha például akad egy irodaház- és lakótömbfejlesztésre szánt területünk, esetleg biztosít állami kölcsönt, sőt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősíti a projektünket - azaz kiveszi a helyi szabályozás hatálya alól, szinte minden előírás alól felmentést ad, és rendeletbe foglalva egyedi paramétereket állapít meg a mi igényeink szerint. És ha véletlenül még ez is kevés lenne a boldogságunkhoz, mert kiderül például, hogy az általunk felhúzott gigantikus irodaházakat nehéz piaci alapon megtölteni, akkor kormányunk újra segít. Felvásárolja az egész kócerájt - odaköltöztet központi hivatalokat, azoknál úgyis mindig sírnak, hogy jobb hely kéne -, és ezzel a minimum alá szorítja az üzleti kockázatunkat. Jó, jó, nem egyszerre és előre vásárolja fel: először előleget ad, aztán ahogy nyomjuk a projektet, úgy egyre többet és többet, majd a végszámlát a kulcsok átadásakor rendezi. Közben viszont van annyira tapintatos, hogy bár sorra megálljt parancsol pénzszűke miatt az állami beruházásoknak, a mi szeretett projektünket teljes titokban, elkötelezetten finanszírozza. Még akkor is, ha a tömegközlekedési hálózatokat nemigen igazították hozzá az elképzeléseinkhez, tehát garantáltan baj lesz, ha egy-két éven belül benépesülnek majd az ingatlanjaink. Sőt, a kormány annak ellenére kitart mellettünk, hogy kvázi összeférhetetlenek vagyunk, politikai kockázatot jelentünk - mert például mi vagyunk a miniszterelnök veje, vagy másképp állunk nagyon közel hozzá.
Az alábbiakban épp egy ilyen, felülről szervezett, államkapitalista jellegű, három lépésből álló ingatlanmutyi-sorozatot mutatunk be - amely összesen 350 ezer négyzetméternyi irodaterületről szól.
Időben először a Dürer Park irodai részeinek felvásárlásáról határozott az Orbán-kormány a nyilvánosság kizárásával - erről most olvashatnak először az érdeklődők (frissítés: cikkünk megjelenésének napján a 24.hu is feldolgozta a témát - A Szerk.). A második állomás a Bosnyák téri Zugló-Városközpont kormánynegyeddé formálásáról szóló döntés volt, melynek kulisszatitkairól Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő - egy véletlen észlelés folytán - már fel tudta lebbenteni a fátylat. A harmadik, értékét tekintve a legnagyobb ügylet az újbudai Kopaszi-terület BudaPartjának hat új irodaépületét érinti; mindeddig ennek részleteit is titokban tudták tartani az illetékesek. Az első történet fő kedvezményezettje Tiborcz István, a miniszterelnök veje, illetve Garancsi István (nyitóképünkön jobbra), Orbán Viktor kötélbarátja. A második fejezetben a NER új üstököse, Balázs Attila térkő- és kavicskirály a nyerő (lásd a cikkindító montázs bal oldalán) - róla legutóbb bő fél éve mutattuk ki, milyen mélyen betagozódott a Tiborcz körüli pénzügyi rendszerbe. A harmadik lépcsőnél újra Orbán Ráhel férjébe, valamint a Hernádi Zsolt Mol-vezérrel kiegészült Garancsi Istvánba ütköztünk.
Mondanunk sem kell, hogy az efféle kormányzati negyedek kialakításához nyilvános hatástanulmányok dukálnának, amelyekből kiderülhetne, hogy hosszabb távon olcsóbb-e így a működtetés, miként lehet értékesíteni (vagy megtartani) a felszabaduló ingatlanokat, valójában jók-e az új helyszínek. Lenne építészeti tervpályázat, nyílt tendereztetés, együttműködés a helyi önkormányzatokkal, villamospálya- és zöldfejlesztés - s még sorolhatnánk a tisztességességre törekvő közberuházások ismérveit. Nos, a Dürer-Zugló-Kopaszi-történetből minden efféle összetevőt kispórolt a kabinet. Pedig a még ellenzéki Fidesz annak idején éles kritikával illette Gyurcsány Ferenc - meg nem valósult - kormánynegyed-elképzelését, noha az feleekkora összterületű lett volna. Az akkori nyilvános vitában Orbán Viktor pártja ingatlanspekulációt orrontott, pláne, hogy Gyurcsány (volt) üzlettársai és KISZ-es kollégái megjelentek az állami beruházói oldalon. Aztán az üléspont változásával az álláspont is módosult; ma már "nemzeti nagytőkéseknek" hívják a családi-baráti kedvezményezettek körét, és emberi aggyal szinte felfoghatatlan mennyiségű közpénzt indítanak el a bennfentesek felé. Nézzük felvonásonként:
I. Dürer Park - két új irodatömb
A projekt címszavakban: előszerződés az állammal 2022 tavaszán, bő 40 ezer négyzetméter irodaterület, 80 milliárd forintnyi jelzálogjog a magyar állam javára (2023 augusztusa óta több részletben); lehetséges beköltözők: a Nagy Márton-féle Nemzetgazdasági Minisztérium által felügyelt társaságok, például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., az MFB Magyar Fejlesztési Bank, az Eximbank, a Diákhitel Központ és Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.
A Városliget melletti Dürer Parkról épp a múlt héten emlékeztünk meg; az istvánmezei villák közé erőszakolt "fejlesztést" üvegbe és betonba fogalmazott mérleg-főkönyvként, a NER egyik legnagyobb Budapest elleni merényleteként írtuk körül - ám akkor még mi sem voltunk minden alábbi információ, vagyis a terület két új irodaházának állami felvásárlásáról szóló összes adat birtokában. Bő két éve egyébként részletesen bemutattuk a hely múltját: a kertjéről és leányiskolájáról nevezetes Sacré-Coeur-zárdát, az 1968-ban alapított Politikai Főiskolát és a 2020 novemberéig működő, kultikus Dürer Kertet. Azt mondtuk akkor: ez a terület a szűkös Városliget egyetlen reális bővítési lehetőségét kínálta volna - ami az Ajtósi Dürer sor forgalomcsillapításával együtt új minőséget teremtene a környéken -, ám az állam ehelyett mindenben kiszolgálta a magánberuházói érdeket.
Hogyan kezdődött a mostani végjáték? A területet menedzselő céget, a Dürer Befektetési Kft.-t 2018-tól az akkor ismeretlen hátterű - később Tiborcz-közeliként azonosított - Közép-Európai I. Magántőkealap, illetve Garancsi István érdekeltségei közösen vették birtokba. Miután a kormányzat 2021 novemberében kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet, a kft. részben Garancsi Market-csoportjáé maradt, a kétharmados cégtöbbség azonban arra a Főnix Magántőkealapra szállt, amely a kormányfő vejéhez tartozó Gránit Alapkezelő (korábban: Diófa) leágazása. Vagyis a Dürer-projekt jelenleg nem pusztán Tiborcz-közeli, hanem a lehető legközelebbi. Bár az ő köreihez több magántőkealapot szokás sorolni, a pénzember nem szokta megerősíteni, hogy ezekben tényleges haszonhúzó volna. A Főnix kivétel: bár céges honlapján ezt sem nevezi meg, viszont rendkívül büszke arra az Alteo Nyrt.-re, amelybe ezen a magántőkealapon keresztül szállt be. A Főnixről továbbá azt is megírtuk már, hogy ez az egyik olyan titkos zseb, amely fű alatt 50 milliárd forintnyi tőkét kapott az állami MFB úgynevezett krízisprogramjából, tehát részben a "mi pénzünkből" töltötték fel.
Nem ez volt azonban az igazi rásegítés a hatalom részéről a Dürer-projekt esetében. Hanem az, hogy
a 2022-es választási év tavaszán előszerződésben rögzítették: az állam kormányzati "alnegyed" céljára felvásárolja a fejlesztési zóna két nagy, összesen 40 ezer négyzetméternyi irodatömbjét
- miközben a területen épült 207 lakást a magánberuházó saját körben értékesítheti. (Úgy tudjuk, e hajlékokat jelenleg 2,2-2,5 milliós négyzetméteráron kínálgatják az érdeklődőknek).
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től hiába érdeklődtünk a Dürer-irodaházak pontos felvásárlási paramétereiről, nem kaptunk választ semmire. Vannak viszont bizonyítékszerű támpontok. Maga az előszerződés nem lelhető fel az MNV nyilvántartásában, az viszont igen, hogy "a Dürer Kft. és a Magyar Állam 2022. május 3. napján elidegenítési tilalom alapítására vonatkozó szerződéseket kötöttek", és ezeket 2023-ban valahogy módosították. Egy közel 48 milliárdos összeg is szerepel a vagyonkezelői honlapon, ám ez biztosan nem a teljes vételár, hiszen a két érinett helyrajzi számhoz tartozó tulajdoni lapon ez az összeg további tételekkel egészült ki - és jelenleg 80 milliárdon áll a számláló. Egyelőre ilyen összegű jelzálogot jegyeztek be a magyar állam javára, tehát ennyi pénzt mindenképp fizet a "köz" a Tiborcz-dominanciájú fejlesztőcsoportnak. Ám lehetséges, hogy az irodaházak kulcsainak átadásáig további tételeket jegyeznek majd rá a földhivatali dokumentumokra, így a 80 milliárd még akár nőhet is - akár 120 milliárdig. Ha az állam esetleg kommunikálna a polgáraival (értsd: az MNV válaszolna sajtómegkeresésekre), nyilván pontosabbat is tudnánk írni, de egyelőre be kell érnünk indirekt bizonyítékokkal. Meg egy informátorunk azon állításával - melyet névtelenséget kérő más forrásaink is megerősítettek -, hogy a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium cégeit, például az MNV-t, az MFB-t, az Eximbankot, a Diákhitel Központot, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-t és társaikat költöztethetik majd a Városliget mellé.
Részben szintén a Dürer Park ügyéhez tartozik, hogy Hadházy Ákos a minap nyílt levelet írt a DK-MSZP-Párbeszéd-szövetség választási arcainak, Dobrev Klárának és Karácsony Gergelynek. Tudakolván tőlük: mit keres a fővárosi listájuk 8. helyén a zuglói ügyekben gyanúsan viselkedő Horváth Csaba szocialista polgármester, akinek - mint a már idézett cikkünkből kiderül - "lehetősége lett volna megakadályozni vagy legalábbis elhalasztani az Ajtósi Dürer soron az egykori Sacré-Coeur-zárda bontását, de ő ezzel nem élt, amivel közvetlenül segítette Tiborcz István és Garancsi István megalomán projektjét". Levele publikálásakor Hadházy még nem tudhatta, hogy korábban a Dürer-irodaházak felvásárlásáról is szerződött az állam a projektgazdákkal - hasonlóan az általa már feltárt Bosnyák téri esethez.
II. Zugló-Városközpont - hét egységből álló új irodanegyed
A projekt címszavakban: előszerződés az állammal 2023 tavaszán, 150 ezer négyzetméter irodaterület, melyet a magyar állam 244 milliárd forintért vesz meg; lehetséges beköltözők: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), Pest Vármegyei Kormányhivatal, stb.
A Bosnyák téri óriásprojektről szóló korábbi cikksorozatunkban nemrég világossá tettük: pontosan így néz ki, amikor a tőke csak a saját szempontjai szerint fejleszti a várost, azzal a sajátos magyar csavarral, hogy mindezt valójában a felvásárló állam teszi. A kivitelező Bayer Construct-cégcsoport eleinte 950 lakás köré húzott volna irodákat - 2021-től nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásként -, ám 2023-ban az MNV kérésére módosult a terv: a nyolc tömbből végül hét kormányzati tulajdonú irodaház lesz, és csak 168 luxuslakást kell értékesítenie Balázs Attila vállalatának.
Írásunknak ezt a pontját már alaposan feldolgozta a sajtó: az MNV az előszerződés tényét - szemben a fenti Dürer-projekttel és az alábbi BudaPart-történettel - "véletlenül" szerepelteti a nyilvános szerződéslistájában. Hadházy Ákos mára magát a konkrét megállapodást is kiperelte, korábban pedig a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely ismerte el, hogy például a NAV és a KEF költözhet erre a kormánynegyed-területre. Ennek nyomán a G7 gazdasági lap bátorkodott megjegyezni: az ellátási főigazgatóság költöztetése teljesen szürreális, hiszen 2018-ban készült el egy hétmilliárd forintos beruházás a KEF egységes elhelyezésére (melynek keretében 10 ezer négyzetméter iroda és raktár épült).
Más szempontból is pikáns azonban a Bosnyák téri sztori. A kiperelt szerződésen egyértelműen látszik, hogy az ellenjegyző ügyvéd bizonyos Pete Judit volt. Róla a 24.hu derítette ki korábban, hogy szorosan kötődik a nemzetgazdasági tárca vezetőjéhez és testvéréhez. Konkrétan: Pete Judit az jogász, aki átvette Nagy Márton testvérének ügyvédi irodáját és ezzel több állami megbízást - épp az öcs miniszteri kinevezése napján. (Nem mellékesen: Nagy Márton a hivatalba lépése utáni első intézkedései között Pete Juditot delegálta a Közbeszerzési Tanács tagjának.) Mivel az MNV nem kívánt élni az általunk felkínált nyilvánossággal, nem tudtuk megkérdezni a magyar nemzet kinevezett vagyonkezelőitől, hogy a fenti Dürer- és az alábbi BudaPart-ügyben is Pete Judit szaktudására támaszkodtak-e, de élünk a gyanúperrel...
III. Kopaszi-gát, BudaPart - hat új irodaház
A projekt címszavakban: előszerződés az állammal 2023 nyarán, 160 ezer négyzetméter irodaterület, 255 milliárd forintnyi jelzálogjog a magyar állam javára (2023 őszétől); lehetséges beköltözők: a Lázár János-féle Építési és Közlekedési Minisztérium által felügyelt MÁV-Volánbusz-csoport, továbbá az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Iroda, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, stb.
Idén januárban nagy visszhangot váltott ki a Telex cikke, amely arról szólt, hogy "a Mol-torony mellé költözhet a MÁV és több hivatal, NER-es vállalkozóktól bérelnének székházat". Emlékezetes: az úgynevezett BudaPart-fejlesztés már 2016-ban kiemelt státuszt kapott - ráadásul a projekt "belökésében" fontos szerepet játszott az állami tulajdonú Eximbank 52 millió eurós mankója. Korábban annak is volt némi visszhangja, hogy 2022-ben - egy DAM Invest nevű kft. takarásában - a Tiborcz-féle Főnix Magántőkealap lett a Kopaszi-beruházás legnagyobb, minden fontos döntést blokkolni képes tulajdonosa (Garancsi István és Hernádi Zsolt Mol-vezér koalíciója mellett).
A fent hivatkozott Telex-írásból kiderült továbbá, hogy a BudaPart fejlesztés alatt álló irodaházai közül legalább négyet érint majd a MÁV-Volánbusz-csoport, az Állami Számvevőszék és más kormányszervek beköltözése. A Válasz Online ehhez a sztorihoz két "aprósággal" kíván hozzájárulni. Azzal, hogy
az állam egészen pontosan hat darab épülő Kopaszi-irodamonstrumot nézett ki magának; ráadásul ezeket nem bérelni fogja, hanem mindenestül felvásárolja
- a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb ingatlanmutyi-sorozatának harmadik lépéseként, a Dürer Park és a Zugló-Városközpont után, potom 255 milliárd forintért.
Honnan tudjuk mindezt? Nem, nem a MNV keresőjéből - ott ugyanis nincs nyoma ilyen tartalmú előszerződésnek. Nem is az állami vagyonkezelő válaszából, ugyanis ebben az ügyben sem reagált kérdéseinkre a kommunikacio@mnv.hu sajtókapcsolati cím mögött rejtőző szervezet. A Kopaszi Gát Zrt. egymás utáni közleményei, illetve a hat érintett ingatlan tulajdoni lapjai voltak a segítségünkre. A Tiborcz-befolyású részvénytársaság először azt jelentette be, hogy 2023. május 25. napján megalapította a kizárólagos tulajdonát képező BudaPart Amarus Kft.-t. Aztán azt, hogy tavaly június 9-én előszerződést kötött egy meg nem nevezett végfelhasználóval irodaépületek értékesítése tárgyában. Később pedig az is világossá vált, hogy az érintett hat ingatlant "bepakolták" az imént említett BudaPart Amarus Kft.-be. Azt ugyancsak leírták, hogy "2023. szeptember 29. napján a projekt megvalósulási helyszínéül szolgáló ingatlanok tekintetében a vevő javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat alapító szerződés jött létre".
A felvásárló nevét persze nem írták le, ám ekkor már kideríthetőnek tűnt a földhivatali nyilvántartásból és az építésügyi engedélyezési eljárásokat tartalmazó dokumentációs rendszerből (ÉTDR) - melynek nyilvános tájékoztatási felületét Lázár János épp eltörölné -, hogy merre zörög a dió. A BudaPart Amarusnak ugyanis hat ingatlana van, ezek a Kopaszi-gát BOA, BOH, BOIJ, BOK, BOL és BOM jelű, kivitelezés alatt álló irodakomplexumai. Melyek tulajdoni lapján 2023. ősze óta ott díszeleg a magyar állam javára bejegyzett jelzálogjog 255 milliárd forint erejéig, illetve az ennek biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom.
Mindezek után annyi feladatunk maradt, hogy összeadjuk a Dürer Parknál említett minimum 80 milliárd forintos összeget, a Zugló-Városközpont 244 milliárdját és az érintett BudaPart-házak állami felvásárlásához szükséges 255 milliárdot. Az eredmény erősen közelít az 580 milliárdhoz, de egyes forrásaink szerint lesz az 600-620 milliárd is, hisz’ a Dürernél, ahogy jeleztük, jöhet még némi növekmény.
Nos, az M4-es metróvonal tíz éve 452 milliárd forintból készült el, és abban a projektben - az Európai Csalás Elleni Hivatal valóságértelemzése szerint - bőven volt korrupciógyanús költés. Tisztább viszonyok között tehát a mai 580 milliárd elég lehetne például egy metróvonalnyi városfejlesztésre. Vagy arra, hogy akár húsznál többször felújítsák a Lánchidat.
*
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Nyitókép: Balázs Attila, Tiborcz István, Garancsi István (Válasz Online-illusztráció) | Itt az elmúlt 35 év legnagyobb ingatlanmutyija: a kormány 580 milliárdot fizet titokban Tiborczéknak | Egy egész metróvonal kijött volna abból a legalább 580 milliárd forintból, amit a kabinet titokban kifizet három – épp fejlesztés alatt álló – „kis” kormányzati negyedért a beruházási stop idején. E projektek egyike a Hadházy Ákos által kiszúrt zuglói városközpont, de a Válasz Online értesülése szerint a Dürer Park és a Kopaszi-gát irodai tömbjeinek felvásárlására szintén előszerződést kötött az Orbán Viktor fémjelezte magyar állam. Annak ellenére is, hogy utóbbi két ingatlannál az eladói oldal főalakja maga Tiborcz István – a családi jelleghez tehát kétség sem férhet. A Zugló–Dürer–Kopaszi-biznisz összesen 350 ezer négyzetméternyi irodáról szól; ez kétszer akkora terület, mint a Gyurcsány-érában elképzelt kormánynegyedé, amelyet a Fidesz akkor éles kritikával illetett. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2024/05/29/580-milliardos-kormanyzati-negyed-tiborcz-zuglo-durer-budapart/ | 2024-05-29 08:53:41 | true | null | null | valaszonline.hu |
Szaniszló Sándor már a választások előtt úgynevezett önkormányzati tájékoztatóplakátokat helyezett el a kerületben, amiken a saját arcképe és szlogenje volt látható, a kampány kezdetén ugyanezeken a helyeken pedig minimálisan megváltozatva nagyon hasonló plakátok jelentek meg. Ráadásul a reklámok kihelyezéséről egy száz százalékban önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság gondoskodott. A Fővárosi Választási Bizottság éppen ezért eltiltotta Szaniszló Sándort a további jogsértéstől. Minderről Ughy Attila, a XVIII. kerület fideszes polgármesterjelöltje számolt be a Magyar Nemzetnek.
A politikus hozzátette, hogy a kerületi Fidesz-KDNP mindaddig folytatja az átplakátolást, amíg a polgármester nem hajtja végre a döntésnek. Kiemelte azt is, hogy Szaniszló úgy kampányol, ahogyan diktatúrákban szokás, hiszen egy teniszpálya méretű képpel reklámozza önnön nagyságát a városházán is.
Borítókép: Ughy Attila, a XVIII. kerület fideszes polgármesterjelöltje (Forrás: Képernyőkép) | Ughy Attila: Diktatúrákban van olyan, ahogyan Szaniszló kampányol + videó | „Illegális kampányfinanszírozás" feliratú plakátokkal ragasztotta át a XVIII. kerületi Fidesz–KDNP Szaniszló Sándor választási plakátjait. Ughy Attila szerint a DK-s városvezetőt a Fővárosi Választási Bizottság eltiltotta a tevékenység folytatásától. Szaniszló pedig nem reagált a Magyar Nemzet megkeresésére. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/05/ughy-attila-diktaturakban-van-olyan-ahogyan-szaniszlo-kampanyol-video | 2024-05-29 17:04:55 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Minden eddigi csúcsát megdöntve 8,3 milliárd forint adózott eredményt hozott tavaly a trafikhálózat ellátására egyedüliként jogosult Országos Dohányboltellátó Kft., amiből a tulajdonosok 8,1 milliárd forint osztalékot fel is vehettek áprilisig. A különleges jogosítvánnyal rendelkező cég 51 százalékos tulajdonosa a Lázár János jelenlegi építési és közlekedési miniszter - kancelláriaminiszterként azonban ő vezényelte le a dohánykereskedelem teljes átalakítását - hódmezővásárhelyi gazdasági holdudvarához sorolt id. Sánta János érdekeltségébe tartozó Tabán Trafik Zrt., a kisebbséget pedig a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. jegyzi. Az osztalék kifizetésével nem várták meg az áprilist, előlegként a Tabán Trafik 3 milliárdot, a BAT 1 milliárdot már korábban felvett.
A dohányboltellátó monopólium 2015-ös alapítása óta már több mint 36 milliárd forint nyereséget hozott, és abból közel 34 milliárdot haza is vihetett a Tabán Trafik-BAT duó.
Id. Sánta János 2016 óta szerepel a leggazdagabb magyar vállalkozók listáján, hat évvel ezelőtt 7,2 milliárd forint becsült vagyonnal jutott az elitbe, legutóbb már 40 milliárdra tették a családi cégcsoportja vagyonát. Birodalmát közben a dohányiparról kiterjesztette a naperőművekre és az agrárszektorra is.
Óriási pénz forog a dohánybizniszben: a dohányboltellátó belföldi nettó árbevétele 971 milliárd forint volt a múlt évben, ami 110 milliárddal meghaladja a 2021-es forgalmat. Az 1000 milliárdot megközelítő bevételhez fogható a kiadás is, a nagykereskedő cég esetében a bevétel 98,59 százaléka az eladott áruk beszerzési értéke.
Tavaly a cég 8,8 milliárd forint koncessziós díjat fizetett be az államnak, ami jóval több az egy évvel korábbi 3,5 milliárdnál. A 9 százalékos társasági adóval számolva 794 millió lett volna a befizetni való, az adókedvezmény levonása után azonban csak 571 milliót kellett utalnia a büdzsének. | Dohánybiznisz: Rekordprofit gurult Lázár János hódmezővásárhelyi holdudvarához | Minden eddigi csúcsát megdöntve 8,3 milliárd forint adózott eredményt hozott tavaly a trafikhálózat ellátására egyedüliként jogosult Országos Dohányboltellátó Kft., amiből a tulajdonosok 8,1 milliárd forint osztalékot fel is vehettek áprilisig. A különleges jogosítvánnyal rendelkező cég 51 százalékos tulajdonosa a Lázár János jelenlegi építési és közlekedési miniszter – kancelláriaminiszterként azonban ő vezényelte le a dohánykereskedelem teljes átalakítását – hódmezővásárhelyi gazdasági holdudvarához sorolt id. Sánta János érdekeltségébe tartozó Tabán Trafik Zrt., a kisebbséget pedig a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. jegyzi. Az osztalék kifizetésével nem várták meg az áprilist, előlegként a Tabán Trafik 3 milliárdot, a BAT 1 milliárdot már korábban felvett. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/31/dohanybiznisz-rekordprofit-lazar-janos-id-santa-janos/ | 2023-05-31 15:48:00 | true | null | null | 24.hu |
A Nemzetgazdasági Minisztérium és a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetek - többek közt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank, az EXIM, a Garantiqa, a Start Garancia - részére az állam megvásárolja a Dürer Park irodakomplexumot. A költözésre várhatóan 2025 elején kerülhet sor - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
A tárca azt írta:
Az érintett állami szervezetek XIV. kerületbe költözésével a piac számára kiváló lokációval és hasznosítási lehetőségekkel rendelkező belvárosi, jellemzően I. és V. kerületi ingatlanok szabadulnak fel.
Jöhet a felújítás
A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozta, a jelenlegi épületek szerkezetileg, gépészetileg elavultak: "a korszerűtlen szigetelés és a hatékonytalan fűtési és hűtési rendszerek miatt rendkívül magasak az energiaköltségek és drága az intézmények fenntartása. Emellett a régi, több esetben leromlott állapotú ingatlanok esetében állandó a felújítási és tatarozási kényszer, amely tovább drágítja az állam működését."
A gazdasági tárca várakozása szerint az operáció következtében az érintett szervezetek üzemeltetési költségei jelentősen csökkennek azzal, hogy a jövőben energiatakarékosabb, olcsóbban fenntartható zöld-irodaházkomplexum biztosítja a Nemzetgazdasági Minisztérium és az alá tartozó háttérintézmények állományának elhelyezését.
"A költözés következtében csökken és rendszerszinten alacsonyabbá válik a rezsiköltség, biztonságosabban és olcsóbban védhető objektumok jönnek létre, miközben a dolgozók a 21. század követelményeinek megfelelő irodákban dolgozhatnak. Így a költözéssel a szervezeti hatékonyság növekedésén túlmutatóan, érdemben csökkennek az állam működési kiadásai" - indokolta a döntést a Nemzetgazdasági Minisztérium. | Bejelentette a kormány: megvásárolják a Dürer Parkot | Hatékonyabban és olcsóbban működhet az állam a Nemzetgazdasági Minisztérium és a hozzá kapcsolódó szervezetek korszerű, energiatakarékos irodaházkomplexumba költözésével – így jelentette be a tárca azt, hogy az állam megvásárolja a Dürer Park irodakomplexumot. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2024/05/29/durer-kert-nemzetgazdasagi-miniszterium-kormany-operacio/ | 2024-05-29 11:32:00 | true | null | null | Index |
A tetemes és egyre több közpénzt felzabáló kastélyfelújítást a kezdetektől figyelemmel kísérjük. Az eredetileg bejelentett nettó 5,5 milliárd forintos bekerülési költség három év alatt különösebb indokolás nélkül 11 milliárdra hízott. A projekt gazdája kezdetben Lázár János (Fidesz-KDNP) volt, aki kormánybiztosként, manapság pedig miniszterként is rajta tartja a szemét Geszten.
Bevett ügymenet
Vácon a gödi Samsung SDI-nak is dolgozó kínai hatterű CECZ cégcsoport az év elején jelentette be, hogy szeretné, ha a város déli részén lévő, mintegy húsz éve nem használt iparvágányt újra üzembe helyeznék. Úgy tűnik, kérése meghallgatásra talált: a munkálatok megelőzték a kormányhivatal és az önkormányzat közös bejárását. A karbantartás költségét a MÁV állja. | Letakarított pálya. Az ÁSZ-elnök volt (?) érdekeltsége nyerte a Tisza-kastély egyik közbeszerzését | A Tisza család kultuszának ápolása „nemzetpolitikai” feladat. Az egykori családi fészek, a geszti kastély nagyszabású felújítása egyre csúszik, és egyre többe kerül. A projektet a mutyigyanús közbeszerzések övezik. Legutóbb felbukkant az Állami Számvevőszék elnökének egykori cége is. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/letakaritott-palya-268324# | 2024-05-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Tízmilliós megbízásokat kapott a közelmúltban Galló Júlia cége, az ECO Stratégia Kft. - derült ki a közösségi médiában terjedő, vélhetően városházi forrásokból származó dokumentumokból. Galló a leköszönő Fekete Zsolt (MSZP) polgármester kabinetfőnökeként, illetve Huszár Máté (MSZP) polgármesterjelölt kampányának aktív támogatójaként ismert a városban, a salgótarjáni közéletben jártasok előtt pedig az sem titok, hogy a helyi baloldal fontos szereplőjének - sokak szerint a város valódi irányítójának - a stratégiai döntésekben is komoly szava van.
Repkednek a városi milliók Huszár Máté tanácsadójához
Városházi sajtósként, kommunikációs tanácsadóként hosszú évek óta Galló jelenti a kaput a salgótarjáni nyilvánosság és a baloldali városvezetés között, lényegében rajta múlik, hogy miről mit tudhat, vagy éppen nem tudhat a lakosság. Ezt bizonyítják azok a papírok is, melyeket szerdán reggel hoztak nyilvánosságra a Salgótarjáni Aktuális nevű Facebook-oldalon, és amelyek hitelességét idáig egyetlen érintett sem cáfolta. Az már a nyilvános bevallásokból derül ki, hogy a 2022-ben alapított ECO Stratégia Kft. tavalyi nettó árbevétele 19,7 millió forint volt.
Tavasszal közérdekű adatigényléssel fordultunk az önkormányzathoz. Április 3-án kelt válaszuk szerint Galló Júlia egyéni vállalkozóval már 2020-ban is szerződést kötöttek, akkor - a Covid-járvány idején - havonta 540 ezer forintért szervezett polgármesteri és alpolgármesteri protokolleseményeket, illetve koordinálta az arculat kialakítását, jelentsen is bármit az utóbbi.
Az adatigénylésre adott válaszból hiányoztak azonban olyan tételek, melyek a márciusi városi közgyűlés "Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának a 2024. évi költségvetéséről szóló 6/2024. (II.29.) önkormányzati rendelet módosításáról" című, nyilvánosan elérhető dokumentumban, valamint a most kiszivárgott városházi iratokban szerepelnek. Előbbiből kiderült, hogy a 2024. január 1-je és szeptember 30-a közötti időszakban Galló cége, az ECO Stratégia Kft. protokolleseményeket koordinál, sajtótájékoztatókat készít(?), valamint kapcsolatot tart a sajtóval 6,3 millió forint, azaz havi 700 ezer forint vállalkozói díjért.
Sorra jöttek a megbízások az ECO Stratégiának
A Salgótarjáni Aktuális birtokába került dokumentum arról tanúskodik, hogy nem ez az egyetlen városi feladat, amin nagyot kaszál a Galló-féle kft.: több mint 12 millió forint értékben találtak olyan, jellemzően pályázati projektekhez kapcsolódó, a kötelezően előírt nyilvánosság biztosítását célzó megbízásokat, melyeket szintén az ECO Stratégia nyert meg. Úgy tudjuk, hogy sem a város legnagyobb hallgatottsággal bíró rádióját, a Rádió1-et, sem a 3100.hu salgótarjáni hírportált, sem pedig a megyei napilap és hírportálunk kiadóját nem kereste meg az önkormányzat, hogy egyáltalán árajánlatot kérjen a pályázati beszámolók nyilvános közlésére. Úgy tűnik, hogy automatikusan Galló cégéhez kerülhettek a megbízások.
Nem tisztázott - és a közérdekű adatigénylésünk nyomán sem derült ki -, hogy Galló Júlia volt-e valamikor, és ha igen, akkor mettől meddig volt az önkormányzat alkalmazottja, illetve hogy abban az időszakban kapott-e megbízásokat egyéni vállalkozóként vagy kft.-je révén. Annyi azonban bizonyos, hogy a most nyilvánosságra került listában a 2023-as évre vonatkozóan olyan sor is szerepel, melyből kiderül, hogy "önkormányzati bedolgozás" címén további 889 ezer forintot számlázhatott a cég a városnak.
Remek együttműködés, mindenki jól jár...
Az ECO Stratégia persze nem egyedül tolja a baloldali városvezetés, illetve a Feketét váltó Huszár Máté polgármesterjelölt szekerét. Több jel is arra utal, hogy Galló Júliával szoros együttműködésben a Salgótarjáni Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. (REMEK) is aktívan kiveszi a részét a pozitív városvezetői imázs megteremtéséből, valamint Huszár polgármesterjelölti kampányából.
A városi költségvetésből finanszírozott cég által üzemeltetett városi televízió kamerái ugyanis szinte mindenhol és szinte mindig ugyanakkor tűntek fel az elmúlt hónapokban, ahol és amikor Huszár Máté például Facebook-videókat forgatott a kampányához. Így volt ez a botrányosra sikerült Éltex-vádaskodás helyszínén is. Az MSZP-s politikus fotói között emellett olyan felvételek sorakoznak, melyeket a REMEK alkalmazott fotósa készített - ezt a képek úgynevezett Exif-adatai bizonyítják. A rendezvény- és médiaközpont által szervezett dolinkai majális lényegében Huszár Máté kampányeseményévé vált standdal, molinókkal, Huszár-csapatos lufiosztogatással és persze videós bejelentkezéssel. | Tízmilliós városi megbízásokkal gazdagodott Fekete Zsolt és Huszár Máté tanácsadója | A közösségi médiában terjedő városházi dokumentumok szerint rendszeres, havi 700 ezer forintos megbízási díja mellett több mint 12 millió forintot is kiszámlázott a városnak Fekete Zsolt és Huszár Máté tanácsadója, Galló Júlia. Ezért az összegért lényegében a saját baráti köréhez tartozó városi tévé számára szervezett sajtótájékoztatókat, illetve a Facebookra tett ki a városvezetés sikereit hirdető posztokat. A hírek szerint a „munkájához” egy 800 ezres Apple iMac-et is kapott. | null | 1 | https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2024/05/huszar-mate-gallo-julia-eco-strategia | 2024-05-31 11:39:00 | true | null | null | Nool.hu |
Megnyerte a közigazgatási pert a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ellen Ilyés Márton korábbi momentumos politikus és két polgármesterjelölt társa: a hivatal köteles újra foglalkozni a Vodafone 4iG általi felvásárlása ügyében.
A GVH ugyan magától sem látta szükségesnek a vizsgálat lefolytatását annak idején, ám erre lehetősége sem lett volna, a kormány ugyanis nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette az ügyletet. Márpedig 2013 óta a GVH nem vizsgálhatja az ilyen ügyleteket.
E tekintetben fontos változás, hogy két francia kábeltévés cég összeolvadása ügyében egy új, precedensértékű ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága - írja cikkében a Szabad Európa. A francia szabályok miatt nem kellett előzetesen vizsgálnia az ügyet a helyi versenyhivatalnak, de az uniós bíróság kimondta, hogy ha utólag felmerül a piaci erőfölénnyel való visszaélés, akkor utólagosan vizsgálható maga a felvásárlás is. Még akkor is, ha az állam esetleg valami más szabállyal korábban kivette az ügyet a fúziókontroll intézménye alól. Ekkor a helyi kivételező szabályoktól független uniós szabályok alapján kell elvégezni. A precedensre hivatkozva például a belga versenyhivatal már áprilisban elkezdett utólag vizsgálódni egy nagyobb léptékű belgiumi iparági ügyben.
A Vodafone-ügylet kapcsán minimum felvethető, hogy indokolt a versenyjogi vizsgálat, Ilyés összesítése szerint a 4iG 117 településen lényegében monopolpozícióba került a vezetékes telekommunikációs piacon. Ebbe olyan nagyobb városok is beletartoznak, mint Dunaújváros, Veszprém, Gödöllő vagy Vác, összesen nagyjából háromszázezer vezetékes előfizetőt hátrányosan érintve.
A GVH saját kezdeményezésére nem kíván korábban nemzetstratégiai jelentőségűvé minősített ügyletekben vizsgálatot indítani - közölte a Szabad Európával a hivatal.
Frissítés: A cikket módosítottuk a GVH cikkünk megjelenése utáni állásfoglalásának megfelelően.
A GVH magyarázata szerint a kialakult piaci helyzetet kellett ellenőrizniük az eredeti beadvány szerint (illetve azt eldönteni, hogy a helyzet indokol-e versenyfelügyeleti eljárást), és ennek megismétlésére kötelezte őket a bíróság. A 4iG-Vodafone-fúziót nem vizsgálhatták és nem is vizsgálhatják.
A GVH hvg.hu-hoz eljuttatott állásfoglalása szerint a (közigazgatási) bírósági ítélet semmilyen módon nem kötelezte arra a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy utólagosan vizsgálja a korábban nemzetstratégiai minősítéssel ellátott összefonódást. A bíróság vonatkozó döntése mindössze azt írta elő a GVH számára, hogy megismételt bejelentéses eljárásban vizsgálja meg, hogy az összefonódás következtében előállt piaci helyzet tekintetében fennállnak-e a versenyfelügyeleti eljárás megindításának törvényi feltételei. A vizsgálat lefolytatására a GVH-nak 2 hónap áll rendelkezésére, amely határidő egy alkalommal, legfeljebb 2 hónappal meghosszabbítható.
A GVH szerint a GVH mint jogalkalmazó minden esetben a vonatkozó és hatályos jogszabályi előírások szerint jár el. Ebből következően - a bíróság által is megerősítetten - a GVH a továbbiakban sem végezhet vizsgálatot (utólagos vizsgálatot) a nemzetstratégiai jelentőségűként megjelölt fúziók tekintetében, mivel ezzel túllépne a jogszabályokban meghatározott hatáskörén. | A GVH-nak még egyszer rá kell néznie a Vodafone-ügy következményeire | A versenyhivatalnak még egyszer el kell döntenie, történik-e piaci erőfölénnyel való visszaélés azokon a területeken, ahol a 4iG szinte monopol helyzetbe került a Vodafone megszerzésével. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240528_oda-a-magyar-szuverenitas-a-kormany-nem-beklyozhatja-a-gvh-t | 2024-05-28 10:40:00 | true | null | null | HVG |
Az európai uniós források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény alapján az Integritás Hatóság vizsgálatot indított annak a 12 férőhelyes bölcsődének az ügyében, amelyet Kazáron építettek fel 677 millió forintból - számolt be a fejleményről Hadházy Ákos.
"Az EU Ügyészség helyett létrehozott hatóság az elmúlt időszakban néhány egészen korrekt vizsgálatot is lefolytatott. Remélhetőleg itt sem lesz másképp, bár a dolga sem lesz nehéz: a 12 fős bölcsit annyiból sikerült kihozni, amiből a Rózsadombon is vehető egy új luxusvilla" - írta a Facebook-oldalán.
A független országgyűlési képviselő még januárban számolt be a beruházásról. Kiszámolta, hogy egy férőhelyre 56 millió forintnyi uniós támogatás jutott, illetve hogy a bölcsőde négyzetméterára 2,25 millió forintra jön ki, miközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Nógrád megyében egy új ház négyzetméterára 650 ezer forint körül van.
Mint írtuk korábban, a bölcsőde építésére eredetileg 240,2 millió forint vissza nem térítendő támogatást ítéltek oda a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében, de ezt az összeget tavaly februárban 436,6 millió forint extra támogatással toldották meg. | Vizsgálja a 677 millióból épített mini bölcsődét az Integritás Hatóság | Tizenkét férőhelyes intézményt húztak fel Kazáron, négyzetméterenként 2,25 millió forintból. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240521_kazar-bolcsoda-integritas-hatosa-hadhazy-akos | 2024-05-21 12:52:00 | true | null | null | HVG |
Minden elemében gyenge eredményt ért el a magyar kormány az Open Budget Survey (OBS) költségvetési átláthatósági felmérés legújabb, 2023-as körében. A költségvetési átláthatóság esetében a maximális 100 pontból 22-t ért el a magyar költségvetési rendszer, drasztikusan rontva a két évvel ezelőtti 44 pontos eredményen, és még messzebb kerülve a megfelelő átláthatóságot jelentő 61 pontos szinttől. Ezzel a vizsgált 125 ország rangsorában a 100. helyre került, ez egyben a régió legrosszabb teljesítménye - írja közleményében a nemzetközi felmérés magyarországi résztvevője, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB).
A globális átlag 45 pont lett, a tágabban értelmezett régióban Magyarország utolsó, az egy hellyel előrébb álló Ukrajna 38 pontot ért el.
Az átláthatóság mellett a költségvetés nyitottságának további elemei sem megfelelők Magyarországon: a költségvetés végrehajtásának felügyelete gyenge (33 pont), ahogy a nyilvánosság bevonása is (6 pont).
A kormány költségvetési átláthatósághoz való hozzáállását jól jellemzi, hogy az először 2015-ben készült felméréshez régebben hozzájárult a teljeskörűséghez észrevételeivel (amelyek indokolt esetben az eredeti választ módosították), de az előző felméréshez hasonlóan az OBS 2023 során visszautasította ezt a lehetőséget.
"2015-ben a világátlagot alig meghaladó eredményeket még lehetett EU- és OECD-tagságunkhoz képest gyenge kezdetnek nevezni. Ezután kétévente menetrendszerűen érkeztek a fokozatos romlás bizonyítékai. 2023-ra viszont a helyzet drámaian leromlott. A Covid alatt bevezetett és még ma is hatályban lévő jogszabályok lehetővé tették, hogy hazánk a 100 pontos átláthatósági skálán mindössze 22 pontot érjen el, és
ezzel az átláthatóság terén legrosszabbul teljesítő országcsoport, a demokrácia és a nemzetközi intézmények hatásaitól egyaránt mentes arab országok átlagos szintjére süllyedjen
- kommentálta a 2023-as pocsék eredményeket a KFIB.
Törvény helyett rendelet
A nagymértékű romlás oka, hogy a felmérésben jelentős súlyt képviselő költségvetési javaslat nem készült a 2023-ban végrehajtott költségvetéshez. Bár 2022 nyarán a kormány benyújtotta, és az Országgyűlés jóváhagyta a 2023-as költségvetési törvényjavaslatot, a kormány 2022 decemberében, közvetlenül a költségvetési év kezdete előtt saját hatáskörben, kormányrendelettel felülírta a jóváhagyott költségvetési törvényt, és a saját változatát kezdte el végrehajtani. Nem volt tehát a felmérés keretében értékelhető költségvetési javaslat, mert a költségvetés korábbi változata érvényét vesztette, míg a kormányrendelet törvényhozói jóváhagyás nélkül nem értékelhető költségvetési javaslatként.
2023 januárjában a Magyar Államkincstár e 2022 decemberében kihirdetett, semmilyen független intézmény által meg nem vizsgált, a parlament által meg nem vitatott és el nem fogadott kormányrendelet alapján kezdte meg a közpénz elköltését. Nehéz ennek a ténynek a súlyát eltúlozni
- értékel erősebb szavakkal a KFIB.
A költségvetési felügyelet helyzete Magyarországon különösen aggasztó, főleg, ami a 2023-as rendeleti költségvetést illeti (azzal együtt is, hogy a költségvetést a kormány később, már végrehajtása közben bevitte az Országgyűlés elé). Az OBS eredményei szerint a közpénzek felügyeletét vizsgálva az Állami Számvevőszék fenntartotta kiválóhoz közeli teljesítményét. Az Országgyűlés szerepe azonban minimálisra csökkent: a költségvetés végrehajtása során eddig sem tartott miniszteri meghallgatásokat a költségvetés aktuális helyzetéről, viszont a költségvetés megalkotásában legalább megőrizte jóváhagyói szerepét. A kormány költségvetési rendeletével de facto megfosztotta az Országgyűlést ezen jogkörétől, mert nem kérte a törvényhozás jóváhagyását a költségvetéshez annak végrehajtása előtt, az Országgyűlés bizottságai nem vitatták meg a költségvetést, így az országgyűlési képviselőknek sem volt esélyük, hogy bármilyen javaslattal módosítsanak a költségvetésen annak végrehajtása előtt.
Népképviselet helyett kormányzás
Egyébként az Országgyűlés felügyeleti szerepe az elmúlt bő tíz év során fokozatosan csökkent, ahogy egyre több jogkört adott át a kormánynak. Tíz évvel ezelőtt még csak a különböző költségvetési tartalékok esetében adott előzetes jóváhagyást az Országgyűlés, vagyis a költségvetés kedvező alakulása esetén a kormány saját hatáskörben dönthetett a tartalékok felhasználásáról.
Ezt a folyamatot tetőzték be a veszélyhelyzeti szabályok. A veszélyhelyzet bevezetésével még szélesebb körű felhatalmazást kapott a kormány költségvetési ügyekben, ezáltal rendeleteivel az átcsoportosítások mellett adókat vetett ki vagy módosított (mint például a gyógyszergyártók különadója, az extraprofitadó vagy a szociális hozzájárulási adó kamatjövedelmekre kiterjesztése). Ezt a kiterjesztett jogkört felhasználva, a veszélyhelyzetre hivatkozással írta felül a kormány rendeletével a 2023-as költségvetést, igaz, utólag 2023 tavaszán az Országgyűlés jóváhagyta a módosított költségvetést.
A kormány már el sem játssza, hogy a költségvetés törvény
Tegyük hozzá: mára a kormány már el sem játssza, hogy a költségvetés egy törvény lenne, amit a legfőbb népképviseleti intézmény, az Országgyűlés fogad el, és amelyet a kormány csak végrehajt. A kabinet vezető politikusai több alkalommal teljesen nyíltan beszéltek arról, hogy a büdzsé csak amolyan iránymutatás, sőt Banai Péter Benő pénzügyminisztériumi államtitkár egy alkalommal azt írta: maga az éves költségvetés és annak végrehajtása nem cél, hanem gazdaságpolitikai eszköz.
A gyakorlat évek óta azt mutatja, hogy a kormány teljesen gátlástalanul módosítgatja év közben a költségvetést - sőt már a megelőző évben, a parlamenti elfogadás után. Ez így volt már az immár örökösnek tűnő veszélyhelyzetek előtt.
Ami a 2024-es költségvetést illeti, annak elfogadása a normál, parlamenti úton történt, vagyis ha az OBS felmérése az idei büdzsére vonatkozna, akkor Magyarország nem kapott volna ennyire borzasztóan alacsony pontszámot.
Ám ez mára már csak formaság, a kormány elismerte, hogy a költségvetés törvénybe foglalt állapotában végrehajthatatlan, illetve nem kívánja végrehajtani. Elismerte szóban, illetve az EU-nak benyújtott konvergenciaprogramban, amelybe e 2,9 GDP-százalékoshoz képest jelentősen, 4,5 százalékosra emelt hiánycélt, alacsonyabbra várt gazdasági növekedést stb. írta bele.
Majd a választások után
Azzal együtt, hogy a költségvetési törvény csak papíron létezik, nincs arra vonatkozó, érvényesnek tekinthető kormányzati ígéret, hogy mikor és milyen módon fogják módosítani. Ha egyáltalán. A módosítás - elvileg - nem opcionális, a kormánynak mára ugyan közel korlátlan jogköre van a büdzsé saját hatáskörben végzett módosítására, ám a sarokszámokhoz - beleértve a hiánycélt, a kiadási és bevételi főösszegeket - nem nyúlhat. Márpedig a sarokszámok már nem állnak.
Állítólag az idei költségvetés újratervezése folyamatban van. Ezt korábban a kormány a 2025-ös büdzsé összeállításával egy időre ígérte, ám akkor még úgy volt, hogy a bevett gyakorlatnak megfelelően a költségvetést tavasszal összeállítják, és nyár elején átviszik az Országgyűlésen. Varga Mihály pénzügyminiszter azóta bejelentette, hogy a költségvetést majd csak ősszel terjesztik be.
A hivatalos indoklás szerint az amerikai elnökválasztás miatt. Ami nyilván teljesen megalapozatlan érv, valószínűleg a kormány az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat akarja kivárni. Illetve hát talán visszatért a józan racionalitás útjára, a tavaszi költségvetések még békeidőben is túl korán készültek ahhoz, hogy pontos gazdasági előrejelzésekre alapozódjanak. | Újabb mélypont: még az ukrán költségvetés is átláthatóbb, mint a magyar | 100 pontos skálán mindössze 22 pontot ért el a 2023-as magyar költségvetés átláthatósága az OBS nemzetközi felmérésben – a „megfelelő” szint 61 pont lenne, a globális átlag 45 pont, korábban Magyarország is ezen a szinten tartózkodott. A zuhanást elsősorban az utolsó pillanatos, rendeletileg kihirdetett új költségvetés magyarázza, de egyébként a kormány immár teljesen nyíltan saját belügyének tekinti az elvileg az Országgyűlés hatáskörébe tartozó, nyilvánosságra számot tartó költségvetést. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240529_a-magyar-koltsegvetes-az-arab-orszagok-szintjere-zuhant | 2024-05-29 15:42:00 | true | null | null | HVG |
750 millió forint nyereséggel zárta a céges beszámoló szerint 2023-at a Duna NRG - valószínűleg ez a név nem sokat mond az átlagembernek, az ellenben annál többet, hogy ez a cég volt tavaly november előtt a legendás Közgép. A NER és a Simicska-birodalom egykori központi cége néhány kanyar után már Szíjj László tulajdonában van, és ugyan a sikeressége a közelében sincs a tíz évvel ezelőttinek, néhány száz milliós profitot már évek óta stabilan hoz.
A 750 millió forintos profit ahhoz képest elenyésző, hogy a Simicska-korszak végén, 2014-ben még 4,3, 2015-ben pedig 13 milliárd forint volt az éves nyereség, onnan esett a G-nap után 2018-ban egészen 30 millióra. Utána azonban az új tulajdonosi kör már újra vastagon nyereségessé tette. Igaz, ők is érzik, hogy nehéz idők járnak az építőiparra: a profithoz nem nyúltak hozzá, egy fillért sem vettek ki belőle osztalékként, hanem az egészet eredménytartalékba helyezték.
Így tettek a Szíjj-féle cégcsoport központi vállalatánál, a Duna Aszfaltnál is. Ott 1,7 milliárd forint lett az éves profit 2023-ban, ezt a pénzt szintén egy az egyben eredménytartalékba helyezték.
Szíjj László tavaly az Indexnek adott interjújában beszélt a cége sikereiről:
Szeretik rám azt mondani a sajtóban, hogy közbeszerzéseken szerezte meg, növelte, hizlalta a vagyonát... De bárki jöhet közbeszerzésre, ajánlatot tehet... Nem gondolom, hogy szégyenkeznem kellene azért, mert a Duna Group képes a nemzetközi vetélytársak előtt megnyerni jelentős méretű tendereket.
Ugyanebben az interjújában tette hozzá azt, hogy Simicska Lajossal egyszer találkozott életében, az alapján nem tud rá rosszat mondani, ami pedig az üzletet illeti, "a Közgép egy fontos állomás volt, mert amikor a hídépítési projektek elindultak, szükség volt egy acélgyártási képességre, ami ott már megvolt. A Közgép egy szükséges és jó eszköz volt a portfóliónk bővítéséhez". | Szíjj Lászlóék átnevezték a Közgépet, és 750 milliós profitot értek el vele | Szép profitot hozott a Duna Aszfalt és a már új néven futó egykori Közgép is, de azt érzik a tulajdonosok, hogy rossz idők vannak az építőiparban, egy fillér osztalékot sem vettek ki ebből a két vállalatból. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240530_szijj-laszloek-atneveztek-a-kozgepet-es-750-millios-profitot-ertek-el-vele | 2024-05-30 08:11:00 | true | null | null | HVG |
Több mint nettó 1,1 milliárd forintnyi szponzorációs pénzt, illetve más támogatást osztott szét idén az év első 4 hónapjában a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft., amely a Szerencsejáték Zrt. profitjából rendszeresen jótékonykodik. Van miből, hiszen mint megírtuk, az állami vállalat árbevétele tavaly majdnem elérte az ezermilliárd forintot.
Januárban - vélhetően a párizsi olimpia közeledtével - jelentős, nettó 610 milliós szponzorációs szerződést kötöttek a Magyar Olimpiai Bizottsággal. Abban a hónapban 45 milliót kapott még az agrárexpókat is szervező kiskőrösi egyszemélyes vállalkozás, a Hazai Termék Kft., amelyet minden évben rendszeresen szponzorálnak.
A januári nagy költekezés után februárban egyáltalán nem osztottak pénzt senkinek, de márciusban újra kinyitották a pénzcsapot. Abban a hónapban 9 cég kapott szponzorációs szerződést, 3 szervezet pedig támogatást. Utóbbiak közül a Rákóczi Szövetség és a Magyar Tehetségkutató és Fejlesztő Egyesület 5-5 millióhoz jutott, míg a Magyar Repülőterekért és Repülésért Alapítvány 10 millióhoz.
A márciusi lista alapján a nagy pénzeket azok a cégek kapták szponzorszerződések révén, amelyeket korábban is támogatott már a Szerencsejáték-cég. Nettó 40 milliót kapott a budaörsi repteret is üzemeltető Aeroglobe Kft., amelynek tulajdonosi köre megegyezik a Rogán Antal minisztert, illetve Habony Árpád nem hivatalos kormányzati tanácsadót is reptető FLY-COOP Kft.-ével.
A második legtöbb, nettó 85 millió forint a Hightide23 Kft.-nek jutott. A cég tavaly tavasszal is kapott már 165 milliót, 2022-ben pedig 230 milliót egy versenyvitorlás megvásárlásához. A Hightide23 Kft. Amúgy maga is gyárt szabadidő- és sporthajókat. A cég tulajdonosa Weöres Szabolcs, és a vállalkozásnak 2020-ban, valamint 2021-ben sem volt saját árbevétele, 2022-ben is csak 5,3 millió, mégis 140 milliós profittal zárta azt az évet. Weöres hajózott Fa Nándorral is, mostanában pedig a Nobilis család vitorláspartnere.
Szintén visszatérő támogatott a Hangos Szó Kft. is, amelyik ezúttal nettó 20 millióhoz jutott. Ez a cég áll a NER nem hivatalos himnuszának számító Nélküled című számot előadó Ismerős arcok nemzeti rockzenekar mögött, a tulajdonos az együttes basszusgitárosa, Galambos Nándor és a felesége. Amúgy a Nélküled Orbán Viktor egyik kedvence is, néha még rádiós szereplésein is idéz a dalszövegből.
A legtöbb, nettó 100 milliós szponzorpénzt viszont márciusban egy napon, de két, 50 milliós részletben a Rózsa Records Kft. kapta. Ez a cég hasonlóan nagy összegekkel rendre felbukkan a Szerencsejáték-cég szponzorlistáján. A cég tulajdonosa Rózsa István, az ATV volt elnöke és korábbi igazgatósági tagja. Neki van egy másik, szintén gyakran támogatott vállalkozása, az Aréna Média Consulting és Sportmarketing Kft., amely szintén kapott egy 30 milliós szponzorszerződést, de ez már áprilisban volt.
A Szerencsejáték áprilisi listáján más érdekes cégeket is találni. Ilyen például a TRP Hungary Kft., amelyet 25 milliós szponzorszerződésre érdemesítettek. Nem először, hiszen ez a cég is visszatérő szereplő a listákon, csak korábban, egy névváltás előtt még Truck Race Promotion Kft.-ként. A társaság a hazai autó- és motorsportélet aktív szereplője.
A cégnek résztulajdonosa Őry Tamás és a felesége, Szijjártó Sarolta, aki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter testvére. Ez a cég 2019-ben oldalanként egymillió forint közpénzért írhatott tanulmányt egy versenypályáról. Őry egyébként egy ideig a 4iG üzletfejlesztési igazgatója is volt.
Az áprilisi listán szerepel egy jelentősebb, nettó 30 milliós szponzorpénzzel az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért nevű civil szervezet, amely azonban nem is annyira civil, inkább Fidesz-közeli, és itt írtunk róla bővebben: | Szijjártó testvérének és a Rogánt reptető családi cégnek is jutott a Szerencsejáték-cég milliárdos szponzorpénzeiből | Bőkezűen osztotta a támogatást sok régi ismerősnek, baráti cégnek az állami Szerencsejáték-cég. A volt ATV-elnök vállalkozásainak 130 millió, Szijjártó Péter testvére cégének 25 millió jutott, de 85 millió került Nobilisék vitorláspartneréhez, és jutott némi apró a Rogánt és Habonyt is helikoptereztető család vállalkozásának is. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240530_szijjarto-testverenek-az-atv-volt-elnokenek-es-a-rogant-repteto-csaladi-cegnek-is-jutott-a-szerencsejatek-szponzorpenzekbol | 2024-05-30 15:03:00 | true | null | null | HVG |
Trippon Norbertig is elérhet az a költségvetés gyanújával zajló nyomozás, ami az újpesti alpolgármester házfelújításával van összefüggésben – tudta meg több forrásból a Magyar Nemzet.Ismert, egy héttel ezelőtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) házkutatást tartott, majd iratokat foglalt le az újpesti DK-s alpolgármester és felesége házánál. A hatósági intézkedés oka Tripponék családi házának felújítása volt, ami a korábban nyilvánosságra került adatok szerint közpénzből történhetett. Hozzátesszük, az ügyben azóta Budai Gyula is lépett, és vesztegetés miatt feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF). Milliárdos számlagyár, fiktív számlák, közpénzekA történet előzménye, hogy egy milliárdokat forgató, számlagyáros bűnbandához tartozó céggel, a Motingatlan Kft.-vel és az alpolgármesterrel kapcsolatban az adóhatóságnál egy ismeretlen személy bejelentést tett. Eszerint a Motingatlan nagy összegű, vélhetően fiktív számlákat állított ki Trippon feleségének. A bejelentő megjegyezte, hogy ezek a számlák az alpolgármester családi házának felújításáról szóltak, csakhogy tudomása szerint a kivitelezést nem is a Motingatlan, hanem a SZIN-KER Építő Kft. végezte. A bejelentő fontos körülménynek nevezte, hogy az alpolármester házának felújítása egybeesik a SZIN-KER közel háromszázmillió forintos keretszerződésével, amit az alpolgármester által felügyelt Újpesti Városgondnokság Kft.-vel kötött. Ez a cég az újpesti önkormányzat tulajdonában áll, így bevétele kizárólag az önkormányzattól származó közpénz. Trippon fizethette ki a fiktív számlákatErős a gyanú, hogy a szerződésért cserébe végezték a ház felújítását, méghozzá közpénzből – hangsúlyozta a NAV-nak a bejelentő, ki még egy nagyon fontos információt közölt is az adóhatósággal: tudomása szerint Trippon a fiktív számlákat a Motingatlannak saját bankszámlájáról, átutalással egyenlítette ki.Mindez pedig forrásaink szerint Trippon felelősségét is felvetheti a jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt folyamatban lévő nyomozásban. Az ügynek egyébként már van három gyanúsítottja is. Tripponékra vallott az egyik gyanúsítottMegírtuk azt is, hogy az egyik gyanúsított nem más, mint a Motingatlan ügyvezetője, aki ráadásul terhelő vallomást tett Trippon Norbertékra. A férfi a nyomozóknak elmondta, a fent említett SZIN-KER Építő Kft. ügyvezetője néhány éve azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy az újpesti alpolgármester, Trippon Norbert felesége házának felújításához tudna-e számlákat kiállítani a Motingatlan nevében, ezzel legalizálva a házon végzett felújítást. A Motingatlan ügyvezetője ebbe belement, majd ennek megfelelően 2020 nyara és 2020 november közepe közötti időszakban a házfelújításról kiállított négy darab számlát, összesen csaknem bruttó 23 millió forint értékben Trippon felesége részére – áll a vallomásban, amiben az is szerepel, hogy az átutalt számlák ellenértékének felvételét követően azt a Motingatlan vezetője készpénzben átadta a SZIN-KER ügyvezetőjének.Úgy tudjuk, a gyanú szerint a SZIN-KER vezetői a Tripponék házfelújításából származó bevételeket eltitkolták, ezzel pedig a költségvetésnek közel ötmillió forintos vagyoni hátrányt okoztak. | Házfelújítási botrány: Trippon Norbert is a nyomozás célkeresztjébe kerülhet | Személyesen Trippon Norbert felelősségét is megállapíthatják abban a nyomozásban, amit a DK-s újpesti alpolgármester és felesége családi házának felújításával kapcsolatban rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – értesült a Magyar Nemzet. Az adóhatóság által folytatott nyomozásban ugyanis az is felmerült, hogy a politikus feleségének kiállított, a házfelújításhoz felhasznált, sokmilliós fiktív számlákért Trippon a saját bankszámlájáról utalt pénzekkel fizetett. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/05/hazfelujitasi-botrany-trippon-norbert-is-a-nyomozas-celkeresztjebe-kerulhet | 2024-05-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hadházy Ákos parlamenti képviselő szerint "nagy lépéssel" került közelebb a börtönhöz Bánki Erik fideszes parlamenti képviselő.Hadházy a Pécsi Ítélőtábla ítélete alapján azt írja, hogy a pécsi buszbeszerzési botrány (Volvo-gate) miatt indult eljárásban a Kaposvári Törvényszék az ügyészséggel karöltve azon dolgozott, hogy kimossa a szereplőket az ügyből, mindenekelőtt Bánkit.Az ügy új részlete alapján a III. rendű vádlott, Patzek Endre 52 milliót utalt egy thaiföldi bankból Bánki cégébe abból a pénzből, amit a pécsi buszbeszerzésen keresett. A fellebviteli bíróság szerint semmi nyoma annak, hogy Patzek thaiföldi cége bármit tett volna a pécsi buszbeszerzés ügyében.Ráadásul az áltanácsadási szerződést már azután kötötték, hogy a buszvásárlásról szóló szerződést véglegesítették. Hadházy szerint azt már tudjuk, hogy a pénz egy jelentős része Bánki cégében landolt, de azt még nem, hogy a többi hol.Patzek több szálon is kötődik Bánki Erikhez. Kettejük kapcsolata a 444 2016-os cikkéből is kiderül, ő volt ugyanis Bánki rejtegetett német cégének az ügyvezetője. Bánkit 2022 novemberében hallgatta meg tanúként a Kaposvári Törvényszék, az ügyben azonban még nem gyanúsították meg. | Hadházy szerint „nagy lépéssel” került közelebb a börtönhöz Bánki Erik | Hadházy Ákos parlamenti képviselő szerint „nagy lépéssel” került közelebb a börtönhöz Bánki Erik fideszes parlamenti képviselő. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/01/hadhazy-szerint-nagy-lepessel-kerult-kozelebb-a-bortonhoz-banki-erik | 2024-06-01 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A magyar kormány annak érdekében, hogy a hazai vállalatok kimaradjanak az Európát érintő gazdasági recesszióból, egy új támogatási programot indított el tavaly. A Gyármentő Programra 150 milliárd forintot különítettek el, egy vállalkozás pedig legfeljebb 6,2 milliárdos támogatásra volt jogosult. A program nyertesei között több NER-cég is volt, közülük az egyik Mészáros Lőrinc sok tízmilliárdos állami pénzből összehozott kukoricafeldolgozója, a Kall Ingredients Kft. Hogy pontosan mekkora támogatásban is részesült a társaság, az nem ismert adat, mindenesetre egészen érdekes egybeesés, hogy tavaly sikerült az addig szinte csak veszteséges cégnek nyereséget termelnie.Az 500 ezer tonna kukorica feldolgozására méretezett, főleg exportra termelő üzem élelmiszeripari alapanyagokat, alkoholt, takarmányokat állít elő, és a 2018-as indulása óta (ebben az évben még csak próbaüzem zajlott) egészen mostanáig csak 2019-ben sikerült nyereséget termelnie.A tavalyi nyereség is egyébként úgy jött össze, hogy a korábbinál kicsivel kevesebb, év végi árfolyamon átszámolva 77,6 milliárdos árbevételt elkönyvelnie. Ez főként a keményítőgyártásból és az EU piacán történő értékesítésből származik, a kiegészítő melléklet szerint az egyéb termékek gyártása nem ment túl jól tavaly, az ebből származó bevétel ugyanis negyedével csökkent egy év alatt. | Mészáros Lőrinc kukoricafeldolgozóját biztosan megmenthette az állam a Gyármentő Programmal | A magyar kormány annak érdekében, hogy a hazai vállalatok kimaradjanak az Európát érintő gazdasági recesszióból, egy új támogatási programot indított el tavaly. A Gyármentő Programra 150 milliárd forintot különítettek el, egy vállalkozás pedig legfeljebb 6,2 milliárdos támogatásra volt jogosult. A program nyertesei között több NER-cég is volt, közülük az egyik Mészáros Lőrinc sok tízmilliárdos állami pénzből összehozott kukoricafeldolgozója, a Kall Ingredients Kft. Hogy pontosan mekkora támogatásban is részesült a társaság, az nem ismert adat, mindenesetre egészen érdekes egybeesés, hogy tavaly sikerült az addig szinte csak veszteséges cégnek nyereséget termelnie. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/30/meszaros-lorinc-kukoricafeldolgozojat-biztosan-megmenthette-az-allam-a-gyarmento-programmal | 2024-05-30 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Vadai Ágnes parlamenti képviselő két ügyben is kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez. „Nem gyanúsak Önnek azok a közbeszerzések, ahol az ajánlatot adó pályázó szinte forintra pontosan eltalálja a tenderek árát?” – tette fel a kérdést, és az Átlátszó, illetve a 24.hu cikkeit idézve felsorolta, hogy a Galambosi Csaba érdekeltségébe tartozó két cég, a GÉ-65 Mérnökiroda Kft. és a Bereg Konstruktor Kft. 2018-2024 között 14 meghívásos közbeszerzési eljárásban vett részt, amiben tíz tenderen más nem is tett ajánlatot, csak az épp induló Galambosi-cég. (Galambosit az idézett cikk Kovács Sándor fideszes parlamenti képviselő barátjának nevezi.)„Egy eseteben a Bereg Konstruktor Kft. forintra pontosan olyan összegű ajánlatot tett, mint a rendelkezésre álló 107 905 693 forintos összeg” – állította az egyik esetről, hozzátéve: a további kilenc esetben pár ezer forintos eltérés volt az ajánlott ár és a rendelkezésre álló fedezet között.Polt Péter a képviselői kérdésre, hogy gyanús-e, konkrét választ nem adott, de közölte, hogy a kérdést feljelentésként értékeli, és a Nemzeti Nyomozó Irodának továbbította, a feljelentés elbírálásának eredményéről majd ők értesítik Vadait.Ugyanígy tett Vadainak azzal a kérdésével is, ami azt firtatta, hogy vajon valódi értékén került-e az új tulajdonoshoz az egymilliárd forintos állami támogatással megépült zalaszabari élménypark. A Rogán Antal által felavatott élménypark áprilisban bezárt, majd nemrég kiderült, hogy az Erzsébet táborokat működtető alapítványhoz került át. Ezt az ügyet Polt szintén az NNYI-hez továbbította feljelentésként.Ebben egyébként semmi meglepő nincs, a legfőbb ügyész a legtöbb esetben ezt teszi, ha Vadai Ágnes kérdez tőle valamit. Ez volt a reakciója a CÖF-ös képlopás esetén, akkor, amikor a CÖF-ös plakátokat kiadó cég ügyéről, a Mészáros Lőrinc cége által kiírt és Mészáros Lőrinc másik cége által elnyert közbeszerzésről kérdezte Vadai, de ez történt például a gödi akkugyár ügyében is, vagy akkor, amikor a DK-s politikus arról kérdezte, hogy az állami MTÜ miért hirdette az Orbán család érdekeltségét. | Volt rá 107 905 693 forint, erre egy ügyes cég épp 107 905 693 forintos ajánlatot tett a meghívásos közbeszerzésen | Vadai Ágnes parlamenti képviselő két ügyben is kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez. „Nem gyanúsak Önnek azok a közbeszerzések, ahol az ajánlatot adó pályázó szinte forintra pontosan eltalálja a tenderek árát?” – tette fel a kérdést, és az Átlátszó, illetve a 24.hu cikkeit idézve felsorolta, hogy a Galambosi Csaba érdekeltségébe tartozó két cég, a GÉ-65 Mérnökiroda Kft. és a Bereg Konstruktor Kft. 2018-2024 között 14 meghívásos közbeszerzési eljárásban vett részt, amiben tíz tenderen más nem is tett ajánlatot, csak az épp induló Galambosi-cég. (Galambosit az idézett cikk Kovács Sándor fideszes parlamenti képviselő barátjának nevezi.) | null | 1 | https://444.hu/2024/05/28/volt-ra-107-905-693-forint-erre-egy-ugyes-ceg-epp-107-905-693-forintos-ajanlatot-tett-a-meghivasos-kozbeszerzesen | 2024-05-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A 2019-es őszi önkormányzati választás után kereste fel Nagy Jánost, ajánlva munkáit az akkor még létező ellenzéki összefogás frissen megválasztott polgármesterének - emlékezett a történet kezdeteire lapunknak a játszótér építéssel foglalkozó vállalkozó. S. Tibor több helyszínbejárás után tervezte meg a Szigetszentmiklósra kerülő játszóteret, az átadásra a 2020-i gyermeknapot jelölték ki. A látványtervet a polgármester saját közösségi oldalán is megosztotta, de a város Facebook-oldalára is felkerült, és a helyi önkormányzati lap is publikálta. Nem volt kétséges, hogy hamarosan új játszóteret vehetnek birtokba a gyerekek. A terv a képviselő-testület tetszését is kiérdemelte, a megvalósításhoz költségvetési forrást szavaztak meg.
Tavaszra azonban elapadt a városvezetés ambíciója, nem sokkal a szerződéskötés előtt. A vállalkozó arra következtetett, időhúzásba kezdtek: a hivatal játszótér projektért felelős munkatársa előbb szabadságra távozott, visszatérve új költségvetést kért, majd új pályáztatást jelentett be. "Ebből már világos volt, hogy nem velem akarják már a játszóteret" - mondta a Narancs.hu-nak S. Tibor. Azt viszont nem feltételezte, hogy a terveit engedélye nélkül valósítja meg végül az önkormányzat. Meggyőződése szerint az átadott játszótér a tervei szerint, annak lebutított változatában jött létre, lopás történt, ezért feljelentést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). A NAV elrendelte a nyomozást szellemi tulajdon megsértése gyanújával. A vállalkozó eddig két meghallgatáson volt jelen, legutóbb tavaly ősszel. Megjegyezte, a városvezetés nevetséges összegű fájdalomdíjjal akarta leszerelni addigi munkáiért, amit természetesen nem fogadott el.
A játszótér terveinek felhasználása miatt a NAV meggyanúsította Nagy Jánost, Szigetszentmiklós polgármesterét, aki erről maga számolt be közösségi oldalán március 9-én. "Egy 2020-as ügyről van szó, egy kézzel rajzolt »csúszdás kastély« bekerült a Kisváros újságba, illetve közzé lett téve a városi Facebook oldalon. A rajz szerzői jogsértése a téma. (...) Az ügyben a gyanúsítás ellen természetesen panasszal éltem, nem követtem el bűncselekményt" - írta. Nagy János a játszótér ügyében folyó nyomozást a politikai harc következményének tartja, amely mégsem tántorította el. "Folytatódik a politikai hadjárat ellenem. Elsőként szögezzük le, ha ez az ára annak, hogy városunkban játszóterek épüljenek, havonta vállalom a gyanúsítást, lejáratást, támadást. (...) Aztán hirtelen 4 év elteltével, 3 hónappal a választások előtt gyanúsít meg a hatóság, engem. Nem hiszek a véletlenekben, ennyire pedig végképp" - írta bejegyzésében.
Szigetszentmiklóson kilenc polgármester jelölt áll rajthoz, Nagy Jánost a két hónapja bejegyzett Egységben a Városért Egyesület jelölte. Az átalakított ellenzéki összefogásban a DK- Párbeszéd-LMP-MSZP-Nép Pártján-koalíció Kocsis Évát indítja. Nagy bejegyzésében Kocsist is megemlítette, aki a helyi lap és a közösségi oldal tartalmáért felelős volt egy ideig. Kocsis válaszposztjában közölte, hogy a rajz nyilvánosságra hozatala idején már nem dolgozott a lapnál, és felhívta a figyelmet arra, a NAV már 2021-ben megindította az eljárást. A játszótérterv-lopás nyomozásának előzményére úgy emlékezett, 2020 januárjában Nagy János azzal kereste meg az akkor még működő ellenzéki frakciót, "hogy mivel nagyobb beruházás nincs az asztalon, szeretne valami szépet és látványosat csinálni, ami az ő nevéhez kötődik. Bemutatott a frakciónak egy ceruzarajzot a tervezett játszótérről. Az elnagyolt, költségtervezésre teljességgel alkalmatlan rajzot többen is megmosolyogták, és az volt a véleményük, ennek alapján nem lehet 50 millió forintot megszavazni. Nagy azonban megígérte, hogy a képviselő-testületi előterjesztés rendben lesz. A polgármester ezután a hivatali munkatársakkal elkészíttette az előterjesztést, majd a képviselő-testületi ülésen maga indítványozta az 50 milliós beruházás elfogadását egy ceruzarajz alapján. Az elfogadott határozat Nagy Jánost hatalmazta fel a szükséges beszerzések lefolytatására. A ceruzarajzot - munkaviszonyom végét követően - a városi FB oldalon és egy hónap múlva a Kisváros újságban is közzétették" - idézte fel.
Szigetszentmiklóson az ellenzéki összefogást Jószai Attila helyi DK-s képviselő hozta össze 2019-ben, ennek köszönhetően került Nagy a polgármesteri székbe a DK-Momentum-MSZP-LMP-Jobbik-Mindenki Magyarországa jelöltjeként. Az együttműködés azonban már 2020 nyarán megrogyott, 2021-ben pedig a szembenállás már szavazatokban is megmutatkozott: a polgármester nem kapta meg egy terület beleterületbe vonásához a szükséges szavazatokat a testületben. A feszültség tovább éleződött, amikor Nagy János takarékossági okokra hivatkozva Jószait leváltotta alpolgármesteri tisztségéből - néhány nappal azután, hogy a DK-s alpolgármester felesége, Jószai Teodóra bejelentette indulását az ellenzéki előválasztáson. A kormányhivatal Jószai elmozdítását jogsértőnek minősítette, mégsem kapta vissza pozícióját, annak ellenére, hogy a képviselő-testület többsége semmissé tette, és ki nem fizetett bérét is megszavazta. Jószai pert indított az önkormányzat ellen, amit elsőfokon megnyert.
A polgármester a 2022 júniusi időközi választás eredményére hivatkozva - amely Tóth Pál fideszes jelölt kétharmados sikerét hozta - újraosztotta a bizottsági, felügyelőbizottsági helyeket. Mindezt úgy, hogy leváltotta az önkormányzati bizottságok éléről a momentumos és a DK-s bizottsági elnököket, a felügyelő bizottságokban lecserélt két ellenzéki tagot, helyükre fideszes politikusokat jelölt. A személycseréket a fideszes képviselők támogatásával szavazta meg a képviselő-testület. A polgármester 2022 júliusban lapunknak tagadta, hogy a Fidesz irányítaná döntéseit, Jószai szerint ugyanakkor úgy látta, hogy Nagy puccsott követett el velük szemben. Nagy a későbbiekben is élvezte a fideszes képviselők bizalmát, szavazataiknak köszönhetően vehette fel 6,6 millió forintos jutalmát.
A szigetszentmiklósi polgármester országosan is ismertté vált idén április 6-án, amikor Magyar Péter demonstrációján állt ki százezer ember elé. A Kossuth téri tüntetésen a DK és a Fidesz összeborulását ekézte, azt állítva, hogy volt DK-s alpolgármestere a Szigetszentmiklóson élő Kövér László házelnökkel folytat egyeztetéseket. Jószai Attila hazugságvizsgálós teszttel igazolta Nagy állításának valótlanságát.
A Narancs.hu többször megkérdezte Kövér Lászlót Nagy kijelentésének hitelességéről, de választ nem kaptunk. Megkérdeztük több alkalommal a polgármestert is a nyomozással kapcsolatban, ám nem reagált. A NAV ugyancsak nem válaszolt megkeresésünkre.
(Címlapképünk forrása: Nagy János Facebook) | Ellopták egy játszótér terveit? Meggyanúsították a Magyar Péter tüntetésén szónokoló szigetszentmiklósi polgármestert | A játszótér megvalósítására kiválasztott tervező-kivitelező már szerződéskötés előtt állt, végül mégsem ő kapott megbízást az önkormányzattól. A vállalkozó szerint terveit ellopták, azt felhasználva csináltatták meg mással. Feljelentése nyomán a NAV szellemi tulajdon megsértése miatt nyomoz, a polgármestert meggyanúsították. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/elloptak-egy-jatszoter-terveit-meggyanusitottak-a-magyar-peter-tuntetesen-szonokolo-szigetszentmiklosi-polgarmestert-268359 | 2024-06-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy a Békés Vármegyei Főügyészség vádat emelt a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) intézményeit érintő bűncselekménysorozattal összefüggésben, ahol a kárérték megközelíti a 17 milliárd forintot. A vádhatóság különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítja az MPE-hez tartozó, békéscsabai központú Közösségi Misszió (KM) ügyvezetőit, a gyulai Gordiusz Intézmény volt vezetőjét, valamint az ÉLIM Szolgálat és ÉLIM Misszió képviselőjét és a pünkösdi egyházhoz tartozó volt fővárosi közétkeztetés koordinátorait. A várhatóan ősszel kezdődő büntetőperben nyolcan ülnek majd a vádlottak padján.
A Narancs.hu most új tényeket és fejleményeket tudott meg a nyomozással, a vádemeléssel, a vádiratban foglaltakkal kapcsolatban. Eljutott szerkesztőségünkbe az előzetes letartóztatásban lévő elsőrendű vádlott, dr. V. György néhány héttel ezelőtt az MPE vezetésének címzett nyílt levele is, emellett érdekességre akadtunk az ügyészségnek a vádemelésről kiadott sajtóközleményében is.
A vádlottak védői erős kritikát fogalmaztak meg az eddig történtekkel összefüggésben. Azt már korábban megírtuk, hogy meglátásuk szerint a nyomozás során tett észrevételeikre és indítványaikra, legalábbis ezek nagyobb részére nemhogy érdemben, hanem sehogy nem reagált a nyomozóhatóság.
Most azt is kifogásolták, hogy bár a büntetőeljárásról szóló törvény idevágó passzusa kimondja, hogy a nyomozás során keletkezett valamennyi ügyiratot a gyanúsítottnak és a védőnek a vádemelés előtt legalább egy hónappal, teljes terjedelmében meg kell ismernie, ez nem történt meg. Erre azért lett volna szükség, hogy ezek fényében újabb indítványokat és észrevételeket tehessen a védelem.
"A nyomozóhatóság május 9-én továbbította a vádemelési javaslatát az ügyészségre, ahol már másnap, május 10-én bejelentették, hogy megszületett a vádirat és azt továbbították a bíróságra. Ez a roppant rövid határidő azt is jelentheti, hogy a vádirat már előre elkészült, ami egy jogállamban roppant furcsa eljárás" - mondta portálunknak egy neve elhallgatását kérő ügyvéd.
Hozzátette, erre a nagy sietségre és a jogszabálysértésre azért lehetett szükség, mert csak így lehetett kikerülni azt, hogy a gyanúsítottakkal és a későbbi vádlottakkal szemben május 21-én lejáró kényszerintézkedéseket - letartóztatás és bűnügyi őrizet - fenn lehessen tartani a bíróság elsőfokú ítélethirdetéséig. Mint megtudtuk, annak a jogszabálysértésnek, hogy az iratkiadás és a vádemelés között nem tartotta a nyomozó- és a vádhatóság a minimálisan szükséges 30 napot, nem lesz semmilyen következménye. Ez az ügyvédek szerint nem jelent egyenlő feltételeket.
Még közvetlenül a vádemelés, és egyben az MPE éves rendes közgyűlése előtt a gyulai büntetés-végrehajtási intézményben több mint két éve letartóztatásban lévő elsőrendű vádlott, dr. V. György nyílt levelet írt az egyházvezetésnek. Ebben azt írta, hogy Lipcsei János főtitkár rövid regnálása és dicstelen távozása utáni időszakban az egyháztanács szembenézhetne a múlt történéseivel, egyben tisztázhatnák, hogy azok a módszerek és technikák, amelyeket Lipcsei az Országos Cigánymisszióból hozott, valójában milyen helyzetet teremtettek a pünkösdi egyházon belül.
A vádlott a levelében írt arról is, hogy szükséges lenne tisztán látni a pünkösdi egyház intézményvezetőinek háttéralkuinak szövevényében is. V. György azt javasolta, hogy az egyházvezetés folytasson le vizsgálatot az MPE-n belüli intézmény-átszervezések és -átvételek ügyében, különös tekintettel arra, hogy a megszerzett ingóvagyonnal hogyan sáfárkodtak. Megítélése szerint annak is utána kellene nézni, hogy a Közösségi Misszió helyén létrejött Dél-alföldi Intézmény-fenntartó Központnál kik kaptak milliós fizetésekért pozíciókat.
A Gyulai Törvényszékhez benyújtott vádirat egyszerre tár elképesztő képet az olvasója elé, és hagy benne hiányérzetet. Ahogy egy ügyre rálátó szakértő fogalmazott, annak biztosan nem nyomozásszakmai, hanem politikai okai voltak, hogy a bűncselekmény-sorozat felelősei, gyanúsítottjai és későbbi vádlottjai között nincs egyetlen egyházi vezető sem. Annak ellenére, hogy egy korábbi belső egyházi ellenőrzési jelentés szerint sem lehetett volna a bűncselekményeket az egyházi vezetés tudta nélkül elkövetni. Ehhez képest Földesi Tamás, a MPE első embere már egy tavaly novemberi interjúban megelőlegezte, hogy egyházi vezetők nem ülnek majd a vádlottak padján.
A Békés Vármegyei Főügyészségnek a vádirat benyújtásakor kiadott sajtóközleményében ráadásul csak annyi szerepelt, hogy "egyik magyarországi egyház" szociális ellátórendszeréhez köthető nagyösszegű visszaélés-sorozatról van szó, azt nem tartották fontosnak, hogy jelezzék, mindez a Magyar Pünkösdi Egyházat érinti.
A vádirat szerint dr. V. György I. rendű és dr. V. Károly II. rendű vádlottak közösen elhatározták, hogy az MPE szociális közfeladatait ellátó egyházi szervezetrendszerén belül önállósodnak, amelynek érdekében befolyást szereznek az MPE szociális tevékenységet ellátó egyik szervezete, a Közösségi Misszió felett. A vádlottak közös célja a befolyásszerzéssel az volt, hogy a Közösségi Misszió és a később általa alapított szervezetek jelentős bevétele - amely túlnyomórészt az általuk végzett szociális közfeladatellátásra tekintettel a költségvetési törvények alapján folyósított állami költségvetési támogatásokból származott -, illetőleg vagyona felett kizárólagosan rendelkezzenek.
A vádirat szerint ennek érdekében 2012. áprilisi hatállyal belefoglalták a Közösségi Misszió alapító okiratába, hogy a tevékenységét önállóan szervezi és végzi, ugyanakkor a tevékenységeit és feladatellátásait segítő funkcionális és szervezeti egységeket alapíthat és működtethet, önállóan hozhat létre további jogalanyisággal rendelkező szervezeteket (jogi személyeket), belső egyházi jogi személyeket, intézményeket vagy jogi státusz nélküli szervezeti egységeket. Magyarul az egyházon belül önállósították a Közösségi Missziót.
A regénnyi terjedelmű vádirat ezek után nagy részletességgel beszámol a bűncselekmény-sorozat állomásairól, az intézményi kapcsolódási pontjairól, belső logikájáról, szereplőiről és végül eljut oda, hogy az ezzel okozott költségvetési csalás nagyságrendje megközelíti a 17 milliárd forintot, amelyhez jókora pénzmosás is párosult. A Békés Vármegyei Főügyészségnek a vádemelésről szóló sajtóközleménye nem számolt be arról, hogy beismerés esetén az első- és a másodrendű vádlottra egyaránt 13 éves börtönbüntetést kér az ügyészség.
A vádirat szerint közel 1,7 milliárdra forintra tehető dr. V. György jogtalan gazdagodása, míg társáé, dr. V. Károlyé 1,3 milliárd forintra. Elképesztő mennyiségű pénzt találtak a nyomozó hazai és külföldi, így osztrák és liechtensteini bankszámlákon is, külföldi pénzintézetekben főként euróban és dollárban, de találni horvát kunáról, orosz rubelről és török líráról és az egyesült arab emirátusok dirhamjáról szóló kisebb és nagyobb összegű tételeket is. Néhány tízezer vagy több százmillió forintnak megfelelő devizaösszegekről van szó. Az ügy két főszereplőjének és családjainak közel tucatnyi ingatlana van Szentendrén, Ürömben, Budapesten, Szegeden, Békéscsabán és Mezőkovácsházán, amelyek vagyonzár alatt vannak. Az már csak hab a tortán, hogy a másodrendű vádlott fiának tulajdonában nyolc nagyértékű motorkerékpár volt, köztük két Harley Davidson, két Ducati, egy Aprilia és egy Indian Motocycle, amelyeket a hatóságok ugyancsak lefoglaltak.
Az elsőfokú tárgyalás várhatóan ősszel kezdődik a Gyulai Törvényszéken. Ehhez viszont az is szükséges, hogy az ott dolgozó bírók a vádlottak padján ülő Békés megyei ügyvéd és felesége miatt - aki korábban a gyulai bíróságon dolgozott - ne mondják magukat elfogultnak. | Elképesztő összegek szerepelnek a pünkösdi egyház ügyében született vádiratban | A védelem súlyos kifogásokat emleget a nyomozással és a vádemeléssel szemben, az ügyészség vádirata a súlyos bűncselekmények mellett elképesztő összegekről és ingatlanvagyonról szól. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/elkepeszto-osszegek-szerepelnek-a-punkosdi-egyhaz-ugyeben-szuletett-vadiratban-268385 | 2024-06-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank már tavaly is jól muzsikált. Most közleményükben azt írták, 2024. első negyedévében is kimagasló pénzügyi eredményeket értek el, jelentős növekedés mellett:
a mérlegfőösszege közel 11 785 milliárd forintra növekedett, ami több mint 1 337 milliárd forinttal magasabb a tavalyi bázisidőszakhoz képest,
adózás előtti eredménye elérte a 92,8 milliárd forintot,
tőkearányos megtérülése pedig a nemzetközi viszonylatban is kimagasló 30,4 százalékot.
Emellett jelentős állománynövekedéssel zárta az év első három hónapját a társaság, miután a bruttó hitelállománya meghaladta az 5 643 milliárd forintot, ügyfélbetétállománya pedig 7 588 milliárd forintot tett ki.
Az ország második legnagyobb bankjának számító MBH Bank Nyrt. az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarékbank összefésülésével jött létre, és nagyjából 50 százalékban tartozik Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, a magyar állami pedig mintegy 30 százalékban tulajdonos.
Mészáros Lőrinc így gyarapodott tavaly. | Idén is hasít Mészáros Lőrinc bankja | A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank már tavaly is jól muzsikált. Most közleményükben azt írták, 2024. első negyedévében is kimagasló pénzügyi eredményeket értek el. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/05/30/hasit-meszaros-bankja-nbh/ | 2024-05-30 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Ugyanaz a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt. biztosít 6 milliárd forintot az Erzsébet-táborokat üzemeltető alapítványnak a zalaszabari élménypark megvásárlására, amelyik az egymilliárdos támogatást is kiosztotta annak idején az élménypark megvalósítására - derül ki az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány friss beszámolójából.
Ahogy azt megírtuk, az alapítvány gyakorlatilag titokban szerezte meg 2023-ban a Kis-Balatonhoz közeli panorámás területet, majd az idén elzárta azt a nagyközönség elől. Pedig egy önkormányzati dokumentum szerint ez volt "Zala megye egyik legjelentősebb idegenforgalmi attrakciója"; az élménypark nevezetességét, a 400 méter hosszú hullámvasutat Rogán Antal és Guller Zoltán, a turisztikai ügynökség akkori vezérigazgatója (jelenleg az MTÜ igazgatóságának elnöke) adta át 2019-ben.
A 2023-as évről szóló, a napokban feltöltött alapítványi beszámoló alapján az 5 milliárd 977 millió forintos vételárból tavaly 1 milliárd 392 milliót fizettek ki, és 2025-ig kell kiegyenlíteni a teljes összeget. Az alapítvány az ingatlant Szabadics Zoltántól, a Holnapocska Tábor és a Zobori Élménypark alapítójától, a Balatoni Hajózási Zrt. igazgatósági elnökétől vásárolta meg.
Szintén a beszámolóból derül ki, hogy 376 millió forintért Szabadics cége, a Zobori KalandoZoo Kft. az alapítványnak adományozta az élménypark eszközeit.
Korábban az alapítvány megkeresésünkre azt írta, hogy "az élménypark Erzsébet-táborként a rászoruló, közöttük súlyosan beteg, többek között daganatos megbetegedésben vagy veleszületett szívbetegségben szenvedő, valamint baleseti sérült gyermekek élményterápiás rehabilitációjának ad helyet." Vagyis a tábor jó célt szolgál majd, igaz, eddig is ezt tette, csak emellett bárki más számára is elérhető volt. A táborban 2010 óta megfordultak veleszületett szívbetegséggel, valamint reumatológiai problémával élő és daganatos betegségből gyógyult gyerekek is, a különlegessége pedig az volt, hogy a gyerekek nem elzárt környezetben, hanem egészséges társaikkal együtt játszhattak.
Az nem világos, hogy a 6 milliárd forintot miért a turizmus fejlesztését és versenyképességének erősítését célzó ágazati programból fizették ki, hiszen tudásunk szerint a területnek már nincs köze nincs a turizmushoz. Erre is rákérdeztünk az MTÜ-nél, de cikkünk megjelenésééig nem kaptunk választ. | Állami cég ad hatmilliárdot a zalaszabari élménypark megszerzésére | Ugyanaz a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt. biztosít 6 milliárd forintot az Erzsébet-táborokat üzemeltető alapítványnak a zalaszabari élménypark megvásárlására, amelyik az egymilliárdos támogatást is kiosztotta annak idején az élménypark megvalósítására – derül ki az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány friss beszámolójából. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/05/31/erzsebet-taborok-alapitvany-zalaszabar-elmenypark-vasarlas-kisfaludy-2030/ | 2024-05-31 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Május 31-én Nyárköszöntő Fesztivált rendezett a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kisújszálláson a helyi Nagykun Polgári Kör. A civil szervezet a Fidesz-KDNP jelöltjeit támogatja az önkormányzati választáson. Nem kérdés, hogy kampányrendezvényről volt szó, hiszen a fesztivál megnyitóján a plakátja szerint Szűcs Tamás, a Fidesz-KDNP és a polgári kör közös polgármesterjelöltje mondott köszöntőt.
Az viszont különös, hogy kampányidőszakban a Nagykun Polgári Kör központi "kulturális" támogatásban részesült a Petőfi Kulturális Ügynökségtől és a Magyar Kultúráért Alapítványtól (MKA), a fesztivál plakátján ugyanis mindkét szervezet támogatóként szerepelt.
A Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. tulajdonosa "egy személyben" az MKA, amelyet egy 2021-es törvény hozott létre más úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványok mellett. Egyértelmű az alapítványnak a kormányhoz, így a Fideszhez való kötődése, a törvény alapján az alapítvány kuratóriumának elnökét és tagjait a kultúráért felelős miniszter jelöli ki, a kuratóriumi elnök létrehozása óta Demeter Szilárd. Az alapítványnak az államtól van pénze, erről egy két évvel ezelőtti kormányhatározat döntött: akkor utasították a pénzügyminisztert, hogy gondoskodjon az Alapítvány feladatai ellátásáról, ez alapján az idén az MKA több mint 11,5 milliárd forintból gazdálkodhatott.
Az, hogy az MKA támogatta a helyi polgári kör szervezte és a fideszes jelölt fellépésével zajló fesztivált, több kérdést is felvet. Érdeklődtünk a Petőfi Kulturális Ügynökségnél, támogathatja-e a kisújszállási - jelöltállító - civil szervezetet és rendezvényeit a kampány ideje alatt, de választ nem kaptunk. Korábban ugyanakkor előfordult már ehhez némileg hasonló helyzet, igaz, burkoltan.
Nincs szabály, ki hogyan segíti a helyi jelölteket
Az Újbudai Ficsak 11 Alapítvány esetét az Index szúrta ki. Az alapítvány kerület szemétszedési kampányának plakátjain Király Nóra tűnt fel, aki a Ficsak Klub alapítója, egyben a kerület fideszes polgármesterjelöltje. Korábban a plakátokon szerepelt a Miniszterelnöki Kabinetiroda logója is, amiből arra lehetett következtetni, hogy a kormány is támogatta ezt a kampányt. A logó később eltűnt, és Király is tagadta, hogy a kampányhoz felhasználtak volna állami támogatást. A lap azonban rámutatott, hogy a szabályozás szerint ha a választáson egyesületek jelöltjei indulnak, akkor az egyesületnek bizonyítani kell az Állami Számvevőszéknek, hogy belföldi jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől nem fogadtak el támogatást.
Érdemes megjegyezni, hogy a törvény az országgyűlési képviselők számára meghatározza a kampánytámogatásokat, ám hiába keresünk ilyen szabályt az önkormányzati választásokra vonatkozóan. Ahogy a TASZ oldalán is olvasható, állami vagy önkormányzati támogatás nem nyújtható. Az viszont nem szabályozott, hogy a helyi jelöltek kampányát ki és milyen módon segíti. Kisújszálláson ennek megfelelően már nem is titkolták, ki a támogató.
A településen két jelölt indul a polgármesteri székért. Az ellenzéki Új Kisúj Egyesület támogatásával Máthé Zsolt, vele szemben pedig a már fentebb említett fideszes Szűcs Tamás. Szűcs a Ferencvárosi Torna Clubhoz tartozó Fradi Média főszerkesztője, korábban Facebook-posztban mondott külön köszönetet Kubatov Gábornak a polgármesteri jelöléséhez nyújtott támogatásáért, ahogy azt a 444 május közepén megírta.
FRISSÍTÉS
A Petőfi Kulturális Ügynökség az alábbit válaszolta cikkünk megjelenése után majd' két héttel:
"A Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. nem adott pénzügyi támogatást a Kisújszállási Nagykun Polgári Körnek." | Kisújszálláson Demeter Szilárd alapítványa adhatott támogatást a fideszes jelölt kampányrendezvényéhez | A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Kultúráért Alapítvány pénzével támogatták a fideszes polgármesterjelölt kampányrendezvényét a Jász-Nagykun-Szolnok megyei városban. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kisujszallason-demeter-szilard-alapitvanya-adhatott-tamogatast-a-fideszes-jelolt-kampanyrendezvenyehez-268410# | 2024-06-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A befejezéséhez közeledik a Dürer Befektetési Kft. gigaprojektje Zuglóban. A Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market és a Tiborcz István-közeli Főnix Magántőkealap által jegyzett cég két hatalmas irodaházat építtetett az Ajtósi Dürer sor és az Abonyi utca által közrezárt 3,7 hektáros területre.
Az épületek mellől tavasszal bontották le az utolsó állványokat, az elmúlt hetekben pedig már az épületbelsők kialakításán dolgoztak az egyik minisztérium, illetve több állami szervezet előre leadott megrendeléseinek és igényeinek megfelelően.
A 24.hu információja szerint ugyanis az állam teljes egészében megvásárolja mindkét irodaházat.
Erről az állam képviseletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) még 2022-ben kötött előzetes megállapodást a Dürer Befektetési Kft.-vel. Az egyezséget a kormány egyik nem nyilvános határozatára alapozták, melyben eldöntötték, hogy 110 milliárd forintos keretet biztosítanak a majdani ingatlan megvásárlására azzal a céllal, hogy "korszerű irodakomplexumokban helyezzék el az állami szervezeteket".
Úgy tudjuk, hogy a Városliget melletti irodaház előnyeit a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium dolgozói élvezhetik majd. A tárca mellé költözhet az előkészítést végző MNV és a Magyar Fejlesztési Bank is. A kormány bankjának a Parlamenthez közeli központját egyébként tavaly év végén már megpróbálták elárverezni. A felsoroltakon kívül további 11 állami szerv és pénzintézet kaphat helyet Zuglóban.
A költözéssel és az ingatlanváráslással kapcsolatban megkerestük az NGM-et és az MNV-t is, de cikkünk megírásáig nem kaptunk választ.
A 2022-ben létrejött előzetes megállapodásban 100 milliárd forintos árat határoztak meg a teljes épületegyüttesre.
Az 1-es épületért (ez a felszín alatti garázsszintekkel és a három toronnyal együtt bruttó 34 ezer négyzetméter) 58,9 milliárd,
az egykori Sacré-Coeur-zárda épületrészeit is magába foglaló 2-es épületért (24 500 négyzetméter) pedig 41,1 milliárd forintot számoltak el.
Úgy tudjuk, a beruházó az inflációra hivatkozva a múlt hónapban kezdeményezte, hogy a megállapodásban meghatározott vételárat emeljék 120 milliárd forintra.
Ezt a kormánynak még jóvá kell hagynia. Ha megteszi, akkor nagyjából a luxuslakásokra jellemző, négyzetméterenkénti 2 millió forintra jön ki a költség. Több ingatlanos cégnél érdeklődtünk, hogy a topkategóriás, új építésű irodaépületek vételárához viszonyítva hová tehetjük a Dürer-irodákét, de egybehangzóan azt mondták: a piacon a bérlés jellemző, nagyon ritka, hogy a megrendelő megvásárolja a saját igényeire építtetett irodát, így nincs megfelelő összehasonlítási alap. Amúgy sincs jó bőrben az irodapiac, ahogy fogalmaztak, kis túlzással haldoklik.
A tulajdoni lapok tanúsága szerint a pénz jelentős részét már megkapta a beruházó csoport. Az állam tavaly nyár óta hat kisebb részletben összesen 79,9 milliárd forintot, vagyis az eredeti ár mintegy 80 százalékát kifizette, miközben jelzálog- és elidegenítési jogot tetetett az ingatlanokra.
Szilágyi István, a Dürer Befektetési Kft. ügyvezetője a Magyar Építőknek nyilatkozva már 2023 júliusában azt állította, hogy teljesen megteltek az épületek, bár azok eladásáról nem beszélt, mint mondta:
Az épület már a mostani állapotában teljes egészében ki van adva, így a bérlői igényeknek megfelelően kerül beépítésre.
Egy másik nyilatkozatában Szilágyi a beruházás költségeiről is beszélt. Az Indexnek tavaly, tehát jóval az előszerződés megkötése után, azt nyilatkozta, hogy a felső kategóriásként hirdetett lakóházakkal együtt "a teljes beruházás költsége 50 és 100 milliárd forint közé tehető". Az irodaházakhoz hasonlóan a Market Építő Zrt. lesz a generálkivitelezője annak az öt lakótömbnek is, melyeket az Abonyi utca felőli telekrészre húznak majd fel 207 lakással.
Szilágyi azt is mondta, hogy a Dürer Park-projekttel belekerültek a politikai csatározások közepébe, és egyből rájuk sütötték a NER-bélyeget.
Hogy jogos-e a minősítés, mindenki eldöntheti a háttérben felsorakozó szereplők ismeretében: a Dürer Befektetési Kft. üzletrészeinek kétharmadát a Főnix Magántőkealap, egyharmadát a Market Asset Management Kft. jegyzi. Utóbbi cég közvetetten az Orbán Viktor barátjaként ismert Garancsi Istváné. A milliárdos érdekeltségei között a 300 milliárd forintos évi forgalmat bonyolító Market Építő Zrt. csak egy a sok közül. Ő viszi a bombabiztos üzletet jelentő fővárosi kaszinókat is Habony Árpád informális miniszterelnöki tanácsadóval közösen. A legutóbbi gazdaglistán Garancsit már a legszűkebb elitben jegyezték, 172 milliárd forintra becsült vagyonával bekerült a tíz leggazdagabb magyar közé.
Hogy a magántőkealap mögött ki áll, az a cégiratokban követhető kapcsolatok alapján nem mutatható ki ilyen egyszerűen, hiszen az egyes befektetőket nem kell feltüntetni, csak az alapkezelőt ismerjük. A Főnix Magántőkealapot az óriási, összesen 900 milliárd forint vagyont mozgató Gránit (korábban Diófa) Alapkezelő kezeli, ami a Gránit Bankon keresztül a BDPST részérdekeltsége, a BDPST tulajdonosa pedig Tiborcz István. A Dürer Park is ilyen alapon kapcsolható össze a kormányfő vejével.
Az alapkezelő méreteit szemléltetve: nemrég a belgrádi irodapiac 10 százalékát jelentő ingatlanportfóliót szerzett meg. Az külön érdekesség, hogy az irodák a Magyar Nemzeti Bank leányvállalata, majd a Tiborczcal gyakorta üzletelő Jellinek Dániel érintésével kerültek a Tiborcz-birodalomba.
A BDPST Grouphoz eljuttattuk kérdéseinket arról, hogy mennyi beleszólása van Tiborcz Istvánnak a Dürer Kft. beruházási terveibe, abba, hogy lakó- vagy irodaingatlanokat fejlesszenek-e, illetve volt-e köze ahhoz, hogy 2022-ben sikerült tető alá hozni a kormányzattal a 100 milliárd forintos előszerződést a Dürer Park két irodaépületére? Annyit válaszoltak:
A BDPST Group nem áll tulajdonosi kapcsolatban a Dürer Befektetési Kft.-vel, üzleti döntéseire - így a beruházással kapcsolatos döntésekre - nincs ráhatással.
A Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealapokkal behatóan a Válasz Online foglalkozott többször is, bemutatva, mekkora tőkekoncentrációhoz és projektekhez van közük. A Főnix Magántőkealapról tudható, hogy korábban megtolták állami pénzzel, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. krízis tőkeprogramjának egyik legnagyobb kedvezményezettjeként 50 milliárd forint tőkét kapott. Továbbá nemcsak a Dürer Park irodaprojektjében érdekelt, hanem a Kopaszi-gáthoz is köze van, ahová a BudaPart nagyszabású irodafejlesztései után állami intézmények beköltözését tervezték.
A Dürer Park-beruházás sok tekintetben mutat párhuzamot a Bosnyák téri megaprojekttel. A Balázs Attila nevével fémjelezett Bayer Construct építkezéséről már korábban kiderült, hogy megveszi az állam: a Dürernél nagyobb alapterületű komplexum irodáiért 244 milliárd forintot fizet a költségvetés. Hasonlóság az is, hogy az állami bevásárlást ott sem hozták nyilvánosságra, azért derült rá fény, mert Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az MNV honlapján rábukkant a szerződésre.
Egy ideig hasonló eszközöket vetett be a két beruházó a zuglói önkormányzattal folytatott tárgyalásokon is. A 24.hu már korábban beszámolt arról, hogy az ellenzéki többségű testület több ízben megpróbált szembeszállni az építési szabályokra és a településképi rendelkezésekre fittyet hányó Bayerrel, a kormány viszont testre szabott rendeletekkel mentette ki a céget ezekből a helyzetekből, a többi között az építési szabályokat is átírták. Dienes János, Zugló korábbi főépítésze lapunknak azt mondta, egy darabig ugyanígy ment ez a Dürerrel is, és mivel nem adtak le terveket az önkormányzatnak, még azt sem tudják hivatalosan, hogy hány négyzetméteresek a megépült irodaházak.
A főépítész, aki beperelte a Horváth Csaba által vezetett hivatalt, azt állítva, hogy a Bayer-ügyben adott negatív véleményéért bocsátották el, közölte: az első két kormányrendeletet mindkét cég érdekében hozták. Ezt támasztja alá Victora Zsolt zuglói független önkormányzati képviselő blogbejegyzése is. A képviselő, aki több tilalmi javaslatot is tett a Dürer Park megregulázására, azt írta, hogy a zuglói építési szabályzat szerint a terepszint alatti beépítettség legnagyobb mértéke 60 százalék, az épületmagasság pedig maximum 18 méter lehet. Az egyik kormányrendelet viszont azzal, hogy kiemelt beruházássá nyilvánította a Dürer Parkot, mentesítette a tervtanácsi- és településképi véleményezés és a szakmai konzultációs eljárások alól, és felülírta az említett paramétereket is: a terepszint alatti beépítettség legnagyobb mértéke 70 százalékra, az épületmagasság pedig 35 méterre nőtt.
A kormányrendelet egy magánberuházás profitorientált érdekeit helyezi előtérbe egy 120 ezres kerület közösségi érdekeivel, a 120 ezer embert képviselő önkormányzat és a képviselő-testület döntésével szemben
- írta Victora, szintén nem sejtve, hogy az állam ezt követően még meg is vásárolja az irodaházakat.
A kormányzati szervek költözködésébe burkolt nagy ingatlanbizniszt teljes egészében az adófizetők pénzéből finanszírozzák:
a Bosnyák téri és a Dürer-irodaházak kormányzati megvásárlása együtt már 364 milliárd forintba fáj. | A kormány suttyomban megveszi a Dürer Park irodaházait, és már ki is fizetett 80 milliárdot | A kormány megvásárolja a Dürer Park irodaházait. A Városliget mellett felhúzott hatalmas épületeket a tervek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank és több másik állami cég állományával töltik fel. Az ingatlanügylet előkészületei a nyilvánosság kizárásával zajlanak 2022 óta, jóllehet az állam 80 milliárd forintot már ki is fizetett a beruházónak. A teljes vételár 120 milliárd forint lehet. Ez a második olyan nagy magánberuházás Zuglóban, melybe beszáll az állam: a Bayer Bosnyák téri építkezésébe 244 milliárd forintot pumpáltak utólag a költségvetésből. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2024/05/29/durer-irodapark-kormany-megveszi-120-milliard-tiborcz-garancsi-zuglo/ | 2024-05-29 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Közel ezermilliárd forintos vagyona van Mészáros Lőrincnek "A 100 leggazdagabb magyar" című kiadvány számításai alapján. Nem csak a felcsúti milliárdos ért azonban mérföldkőhöz: Orbán Viktor veje, Tiborcz István is belépett a 100 milliárdosok klubjába, és már a 20. leggazdagabb az országban.
(A grafikonon a bal alsó sarokban lévő ikonnal lehet szüneteltetni és újraindítani a lejátszást, az időskálára kattintva pedig az egyes éveket is pontosan meg lehet nézni.)
A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése idején a 20 leggazdagabb magyar között egy sem volt a jelenleg legvagyonosabb NER-esek közül. Először 2015-ben Simicska Lajos került be a Top 20-ba, ahol most már nyolc egyértelműen Fidesz-közeli vállalkozó van.
Nyolcuk együttes vagyona a tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja. Mészáros Lőrinc ebben az időszakban 130-szorosára növelte vagyonát.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözpénzmilliárdok is vannak a Tiborcz István felé áramló vagyon mögöttAz állami tízmilliárdokból megmentett MKB Bank bedőlt hitelin is keresett a cég, amely felől hatalmas összeg áramlott Orbán Viktor családja felé.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar csúcsgazdag példája mutatja, hogyan falja fel a gazdaságot a NERA magyar gazdaság szereplői elkezdték elhinni, hogy ez a dolgok normál működése, így lehet érvényesülni. Egyfajta túlélési reflexé vált a betagozódás a NER-be.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb százmilliárdos állami forrás olajozhatta meg Tiborcz és Jellinek terjeszkedésétA NER nagyvállalkozói akkor is bőkezű állami segítséget élveznek, ha nem indulnak közbeszerzéseken.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai | A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240517/megmutatjuk-hogyan-gyultek-a-ner-elit-ezermilliardjai/ | 2024-05-17 10:35:00 | true | null | null | G7 |
Ingyenesen átadta az állam az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.-ben lévő részesedését a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) Lázár János, kuratóriumi elnök szerint "egy agrárprofilú alapítvány, amely az agrárpiacon terjeszkedni szándékozik (...)". Az alapítványhoz tartozik a Mezőhegyesi Ménesbirtok is.
Miért fontos ez? Az állami vagyonelemeket átvevő kekva-rendszert élesen kritizálja az Európai Unió, leginkább a kuratóriumok személyi összetétele miatt, azokban ugyanis a kormányzathoz szorosan köthető személyek ülnek, továbbá eleinte az alapítványok közbeszerzési kötelezettségével kapcsolatban is kétségek merültek fel.
Mit mondanak ők? "(...) nem arról lesz szó, hogy nálunk egy csomó pénz lesz, és azon ülünk vagy hülyeségekre költjük; meg van szabva, hogy az alapítvány milyen közfeladatot finanszírozhat és kell finanszíroznia ennek a cégnek a működtetésével" - kommentálta Lázár János tavaly decemberben az ATEV-vel kapcsolatos tranzakciót.
Számokban: az ATEV átvételével egy üzletileg jól teljesítő vállalathoz jutott az alapítvány, évi 16-21 milliárd forintos árbevétel és 2,8-4,4 milliárd forintos adózott eredményt ért el 2020 és 2022 között. A több mint 400 főt foglalkoztató cég az elmúlt években ráadásul több tízmilliárd forintnyi agrártámogatást is kapott.
A tavalyi eredményeket még nem közölte a cég, de a korábbi évek nyereségéből 7,76 milliárd forint volt az eredménytartalékban 2022 végén, az ezt is tartalmazó saját tőke összesen pedig 23,34 milliárd forintot tett ki.
Mi várható? A tranzakciót övező szándékokkal kapcsolatban Lázár János tavaly következőképp fogalmazott: "(...) azt szeretném, ha a magyar agrárium egy bizonyos része, akár a korábban államhoz köthető része a magyar agráriumhoz kapcsolódó közfeladatok finanszírozásába tartósan beférne." Hangsúlyozta továbbá, hogy a részvényeket és az üzletrészt közfeladatra kapja az alapítvány.
Fényűző beruházásokról is elhíresült a már említett Mezőhegyesi Ménesbirtok, például szálloda létesül az egyébként egyre inkább marginalizálódott helyzetbe kerülő dél-békési kisvárosban. A birtokon tapasztalt luxus és az elnéptelenedő települést jellemző körülmények közötti kontraszt a Fidesz helyi támogatását is kikezdte.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját?Az egyetemek alapítványi fenntartása nem lenne probléma, ha a kuratóriumi tagok kiválasztása és működése nem lenne önkényes, a közpénzek útja pedig követhetetlen.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk"Szépnek szép a beruházás, csak a város nem élhető" - milyen eredménnyel önt tízmilliárdokat a kormány a leggyorsabban fogyó városba?A világszinten különleges Mezőhegyes látványos lenyomata az újkori magyar történelemnek. De miért pont ott a legkevésbé népszerű a Fidesz a környéken, ahova ömlik a közpénz?
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Sokmilliárdos pénzhegyen ülő állami cég került Lázár János alapítványának tulajdonába | Évről évre több milliárd forintos nyereséget ér el az a vállalat, amit most adott át ingyen az állam a Lázár János által kezelt alapítványnak. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240523/sokmilliardos-penzhegyen-ulo-allami-ceg-kerult-lazar-janos-alapitvanyanak-tulajdonaba/ | 2024-05-23 10:49:00 | true | null | null | G7 |
Legalább 100 milliárd forintért vásárolhatja meg az állam a Dürer Park irodaházait a 24.hu információi szerint, amelyekbe a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank és több másik állami cég költözhet. A beruházást lebonyolító cég Garancsi Istvánhoz és Tiborcz Istvánhoz is köthető, és négyzetméterenként 2 millió forintért értékesítheti az ingatlanokat.
Miért fontos ez? Az államháztartás tavaly váratlanul rossz pénzügyi helyzetbe került, és az idei költségvetést is kockázatok övezik. Ehhez képest a Dürer-irodaházakra és a tavaly áprilisban vásárolt Bosnyák téri ingatlanberuházásra összesen mintegy 364 milliárd forintot költ a kormány, igaz, már a gazdasági nehézségeket megelőző időszakban kötött megegyezések alapján.
Előzmények: a Bosnyák téri Zugló Városközpont projektet a Bayer Construct, Balázs Attila cége fejleszti, akinek Tiborcz Istvánnal és Mészáros Lőrinccel is voltak üzleti kapcsolatai. Itt 244 milliárd forintért jut az állam több mint 150 ezer négyzetméter irodához, ahova a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) költözhet be.
A KEF közel hétmilliárd forintos beruházást követően költözött mostani központjába 2018-ban, nem lehet tehát mondani, hogy korszerűtlen körülmények között dolgoznának a 2007-ben bezárt Szabolcs utcai kórház egy részének átépítéséből létesített ingatlanban az állami alkalmazottak.
A BudaPartra költözhet a MÁV-csoport, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Iroda és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is. Eleinte bérletről volt szó, ám a Válasz Online értesülése szerint 255 milliárd forintnyi jelzálogjog lett bejegyezve az érintett épületek tulajdoni lapjain az állam részére. Garancsi és Tiborcz nevei itt is felmerülnek.
Tágabb kontextus: az irodák iránti kereslet világszerte gyengélkedik, ami Budapesten is érzékelhető, kilenc éve nem volt annyi üres iroda a fővárosban, mint az idei első negyedévben. Ennek kellemetlen piaci következményeitől azonban megvédi a kormány a hozzá közel álló vállalkozókat.
Kontrasztként érdemes felidézni a Gyurcsány-korszak hasonló elképzelését: a Fidesz által élesen kritizált projekt keretében 143 milliárd forintból épült volna fel a Nyugati pályaudvar szomszédságában egy új kormányzati negyed. A beruházás előkészületei elkezdődtek, ám a terv egyre inkább gazdátlanná vált, és 2008 elején lefújták.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVilágszerte szabadulnának az irodáktól a befektetők, míg a magyar állam gigaprojektet veszA járvány után a világgazdasági körülmények sem kedveztek a kereskedelmi ingatlanok piacának a közelmúltban.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Nincs az a lyukas költségvetés, amiből ne futná NER-irodaházak több száz milliárdos megvásárlására | Gyurcsány alatt egy kormányzati negyed is sok volt a Fidesznek, a NER hármat is épít, amelyeket aztán a kormány sok száz milliárd forintért megvásárol. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240529/nincs-az-a-lyukas-koltsegvetes-amibol-ne-futna-ner-irodahazak-tobb-szaz-milliardos-megvasarlasara/ | 2024-05-29 10:55:00 | true | null | null | G7 |
A bizonyítékokat Dobrev Klára holnap 10:30-kor adja át az ügyészségnek, majd a dokumentumokat a helyszínen a sajtónak is átadja a Legfőbb Ügyészség épülete előtt, a Markó utcában - áll a DK közleményében.
Dobrevet Kálmán Olga konferálta fel, ő azt mondta, ha Orbán azt gondolta, hátradőlhet, akkor nagyot tévedett, hiszen ma egy hetek óta tartó nyomozói munka ért véget.
Sulyok Tamás egy köztörvényes bűnöző, a csongrádi földmaffia tagja volt - jelentette ki Dobrev.
Szerinte Sulyok pénzért, ügyvédként, vélhetően jogellenesen játszott ki földeket külföldieknek. A magyar föld külföldi kézre játszása strómanokon keresztül történt, Szeged környékén ez több mint ezer hektárt érintett - jelentette ki.
Ezt szerinte három-négy helyi ügyvéd segítségével, közreműködésével játszották ki. Ezek az ügyvédek segítettek egymásnak: egyikük a kölcsönszerződést, másik a haszonélvezeti jogot, míg harmadik az ajándékozást intézte. Ennek egyik figurája volt Dobrev állítása szerint Sulyok Tamás, aki szerinte osztrák tulajdonba játszotta ki a földeket.
Sulyok ügyében egy 103 hektáros föld játszott központi szerepet. Ebben az esetben mindent Sulyok intézett - állítja Dobrev.
A papírokat bemutatják, senki nevét nem takarták ki. Ezt a 103 hektárt egy stróman, Gyuris Gyula Ernő nevére került, ő Kocsis Gyula Lászlónak ajándékozta, ingyen. Dobrev fel is mutatta a szerződést, ezt Sulyok ellenjegyezte, ő szerkesztette ügyvédként is.
Kocsis László kötött egy kölcsön- és jelzálog szerződést azon külföldiek cégével, akik törvényesen nem szerezhették volna ezt meg. Ez az Agronómia Kft., ez az osztrák Kirchmayr-család tulajdona elmondása szerint. Ezt Sulyok szerkesztette és ellenjegyezte. A cég haszonélvezeti- és jelzálogjogot szerzett a földre. Az Agronómia Kft. magyarországi kézbesítési megbízottja elmondása szerint szintén Sulyok Tamás.
Dobrev szerint ez önmagában is bizonyító erejű, bizonyítják, hogy Sulyok bűncselekményt hajtott végre. Beszélt egy úgynevezett "zsebszerződésről" is.
Ebből szerinte kiderül, hogy az első stróman a földet az Agronómia Kft.-nek vette meg. Az első szerződésben szerinte le is írta, hogy Gyuris ügyvezetőként azért vette meg, mert az Agronómia - tulajdonosi háttere miatt - nem lehet vevője a földnek. Azonban a szerződésben rögzítették, hogy a föld felett az Agronómia Kft. rendelkezik.
Dobrev szerint a szerződést megkötő felek tudják, hogy törvényt sértenek, a külföldiek a föld árát stikában egy szénavásárlással ki is fizették, mitöbb, azt is bebiztosították, hogy ha változik a törvény, vagy Gyuris meghal, a föld akkor is maradjon náluk. | Földeket játszott át külföldieknek a köztársasági elnök? | Dobrev Klára, a DK-MSZP-Párbeszéd EP-listavezetője sajtótájékoztatón dokumentumokkal bizonyította, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök egy köztörvényes bűnöző, aki ügyvédként törvényellenesen, vélhetően bűnszervezetben játszott át magyar termőföldeket külföldieknek pénzért, strómanokon és zsebszerződéseken keresztül. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/foldeket-jatszott-at-kulfoldieknek-a-koztarsasagi-elnok.html | 2024-05-22 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Már nem Közgép néven fut Simicska Lajos cégbirodalmának egykori zászlóshajója, de a cég így is nagyobb árbevételt ért el, mint a megelőző hét évben bármikor. A tavaly év végén átkeresztelt társaság anyacége, a NER-milliárdos Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt pedig közel 21 milliárdos profitot csinált.
Mi történt? 2023 zsinórban a második olyan év volt, amikor csökkent az ország egyik legnagyobb építőipari vállalatának, a Duna Aszfalt Zrt.-nek az árbevétele. A kormány kedvenc autópálya-építőjét persze nincs miért sajnálni: a forgalom csak egy hajszállal maradt el a 2022-estől, a cég profitja pedig közel duplájára ugrott.
A korábbi Fidesz-pénztárnok, Simicska Lajos bukása után meglóduló Duna Aszfalt mostanra hatalmas cégcsoporttá vált: közel két tucat másik vállalkozásban van tulajdonrésze, köztük számos külföldi vállalkozásban is.
A Duna Aszfalt és Szíjj László közösen tulajdonolják Simicska cégbirodalmának egykori központi cégét, a Közgépet is. Egész pontosan csak az egykori Közgépet. A NER első igazi szimbólumává váló, a csúcson 100 milliárd feletti árbevételt és 13 milliárdos profitot szállító vállalkozást ugyanis átnevezték, és tavaly november óta már Duna NRG néven fut.
Számokban: a Duna Aszfalt árbevétele 214,6 milliárd forint volt. Ez mindössze 400 millióval kevesebb, mint tavaly, a 2021-es rekordtól azonban közel 40 milliárd forinttal marad el. A vállalat nyeresége ugyanakkor a tavalyi és a tavaly előtti szintnél is magasabb volt, és megközelítette a 21 milliárdot.
A profit csak azért nem rekord, mert 2020-ban 26 milliárd feletti adózott eredményt ért el a vállalat. Ez volt az az év, amikor a külügyminiszter, Szijjártó Péter is megfordult cég tulajdonosa, Szíjj László jachtján.
A szebb napokat is látott Közgép a Duna Aszfalthoz képest évek óta visszafogott teljesítményt nyújt. A vállalat azonban 2023-ban így is 20 milliárd feletti árbevételt hozott össze, amire Simicska Lajos 2015-ös bukása óta nem volt példa.
Felülnézet: a szinte kizárólag állami megrendelésekből élő Duna Aszfalt a 2014 és 2023 közötti tíz évben 170 milliárdnyi nyereséget termelt, amiből 60 milliárdot ki is fizetett tulajdonosának osztalékként.
Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Szíjj László az erre szakosodott listák szerint jelenleg a hatodik leggazdagabb magyar, vagyonát 220 és 300 milliárd forint közé becsülik. A tiszakécskei milliárdos 2015-ig a top 100-ban sem szerepelt, abban az évben 23 milliárdos vagyonnal debütált az első százban.
A Duna Aszfalt beszámolója szerint az összes építési bevétel 98 százaléka "közlekedésépítésből" származik, márpedig ilyen projekteknél szinte mindig az állam vagy valamilyen önkormányzat a megrendelő. Az apadó árbevételben így szerepet játszhatnak a hazai költségvetés problémái és az uniós pénzek hiánya is.
Mi várható? A Duna Aszfalt jó ideje külföldön is aktív, ám eddig nem sok babér termett a cégnek Magyarország határain túl. A NER-es vállalatok a külföldi terjeszkedéseknél mindig ugyanazzal a problémával küzdenek: mivel itthon nem igazán kell versenyben megmérettetni magukat, a hatékonyságuk nem éri el a külföldi konkurensekét, és így a tényleges versenyben alulmaradnak.
Tavaly új lendületet kapott ugyanakkor a Duna Aszfaltnak az az afrikai projektje, amelyről itthon először a G7 számolt be. Az idei éves jelentésben külön ki is emelték a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Kasomeno és a zambiai Mwenda település közötti út kivitelezését.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy lesz az állami tenderekből milliárdos luxusjachtEgy vállalkozás néhány éve állami megbízásokból mesés profitot kezdett termelni, de a pénz jelentős része végül annak a Szíjj Lászlónak a közelébe került, akinek az elmúlt hetekben többször is elhangzott a neve zsarolással megszerzett cégekkel egy mondatban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzíjj László akkor is keres az állami tenderen, amikor veszítJogilag nem lehet belekötni abba, ahogy a Duna Aszfalt átvette egy óriásberuházás jelentős részét a közbeszerzést elnyerő vállalattól, de a gyakorlat nagyon sok kérdést felvet.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLázár János arról beszélt, hogy kitömték pénzzel Mészáros Lőrincet, megmutatjuk, hogyanMészáros Lőrinc és Szíjj László két legfontosabb vállalatának saját tőkéje úgy nőtt durván a nyolcvanszorosára 12 év alatt, hogy közben 130 milliárdot kivettek a cégekből.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdos kényszerpályára állította magát a kormány Mészárosék koncessziós autópályáivalÉves szinten százmilliárdos kiadás az államnak, hogy a koncesszió keretében már muszáj kifizetnie a jobb minőségű autópályák árát Mészárosnak és Szijjnek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAfrikai partnereket keres a 144 milliárdos útépítéshez a Duna AszfaltSzíjj László cége egy szerencsés rokoni kapcsolatnak is köszönhetően építkezhet a világ egyik legkorruptabb országában, a Kongói DK-ban.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Eltűnt a NER első igazi szimbóluma, de még így is termeli a milliárdokat | Már nem Közgép néven fut Simicska Lajos birodalmának egykori zászlóshajója, de a cég így is nagyobb árbevételt ért el, mint a megelőző hét évben bármikor. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240530/eltunt-a-ner-elso-igazi-szimboluma-de-meg-igy-is-termeli-a-milliardokat/ | 2024-05-30 11:00:00 | true | null | null | G7 |
Az Afrika közepén elehelyezkedő Kongói Demokratikus Köztársaságban sikertelen puccskísérletet hajtottak végre vasárnap. Az ország magyar szempontból kiemelt helyet foglalhat el, mivel a Duna Aszfalt 25-éves koncessziós fizetős út-és hídépítési pályázaton nyert itt, valamint a határon-átnyúló projekt részeként a szomszédos Zambiában. A demokratikus Kongó, a többi afrikai országgal összehasonlítva, viszonylag nagy figyelmet kap a magyar kormánytól - írja a szintén a Kasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Privátbankár.
Több magyar cégnek vannak már üzleti érdekeltségei az afrikai országban, de érdemes elősegíteni a további befektetéseket - hangzott el Orbán Viktor és a kongói elnök, Félix Antoine Tshisekedi márciusi találkozóján, a miniszterelnök honlapja szerint.
Ebben az országban hiúsítottak meg a biztonsági erők vasárnap egy puccskísérletet, amelynek során fegyveresek a legmagasabb rangú tisztviselők otthonait vették célba, és rövid időre elfoglalták az elnöki hivatalt Kinshasában - számol be róla a Reuters. A hajnali órákban egy körülbelül 50 fős, álcaruhás, felfegyverzett csoport megtámadta a miniszterelnök, a védelmi miniszter és a parlamenti elnökségre esélyes politikus rezidenciáját. A támadók betörték a Nemzet Palotájába, ami egy hatalmas épület Kinshasa központjában, amelyben Félix Tshisekedi elnök hivatala is található. Az elnök ritkán használja ezt az irodát, és a támadás alatt sem tartózkodott ott.
Az online megosztott videókon felfegyverzett férfiak állnak az elnöki hivatal bejárata körül, amelynek az üvegajtóit betörték. Felvonják Zaire zászlaját, ami az ország korábbi neve. Az egyikük felkiált: "Félix, érted jövünk!" Mások pedig azt skandálják, hogy "Éljen Zaire!"
Nem sokkal ezután a biztonsági erők behatoltak az épületbe, és megölték a csoport vezetőjét, az egyesült államokban élő kongói politikust, Christian Malangát és három másik személyt. A hadsereg közlése szerint körülbelül 40 főt tartóztattak le.
A kongói hatóságok szerint a puccskísérletben külföldiek is részt vettek. Az őrizetbe vettek között három amerikai állampolgár is volt, köztük Malanga fia és Benjamin Zalman-Polun, akit a helyi média orvosi marihuána-vállalkozóként írt le, s Malanga bányászati vállalkozásában is részt vett. Az egyik letartóztatott férfi elmondta, hogy Malanga elnöknek szerette volna magát kikiáltani.
"Azt mondta, hogy az amerikaiak támogatják, de rá kellett jönnünk, hogy valójában nem is" - állította a fogvatartott.
Az Egyesült Államok nagykövete kijelentette, hogy országa teljes mértékben együttműködik a kongói hatóságokkal, és elszámoltat minden érintett amerikai állampolgárt.
Magyar koncessziós út-, és hídépítés
Érdekes, hogy a magyar miniszterelnök március 2-án találkozott a kongói elnökkel a törökországi Antalyában tartott diplomáciai fórumon, ahol a kormányfő honlapja szerint "a magyar-kongói gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről volt szó. Orbán Viktor kiemelte:
a Hungary Helps program (HHP) keretében Magyarország 2018 óta 14 projekt részeként összesen 2,4 millió dollár támogatást nyújtott Kongónak, elsősorban egészségügyi, oktatási, szociális és élelmezési felhasználásra. Kongó a harmadik legtámogatottabb afrikai állam a HHP partnerországok körében".
A kormányfő többek között a Duna Aszfalt út- és hídépítési vállalkozására gondolhatott, amelynek alapkő-letételéről a Magyar Építők számolt be tavaly októberben.
A projekt jelenleg Afrika legnagyobb egyedi infrastrukturális magánberuházása Európából - írta a szaklap.
A Szijj László üzletemberhez köthető építőipari cég korszerűsíti a Kasomeno-Mwenda Toll Road (KMTR) nevű 184 kilométer hosszú fizetős utat. A Kongót és Zambiát összekötő út építése magában foglalja a határfolyón, a Luapulán átívelő 345 méteres híd elkészítését is. Az új utat főleg bányatermékek szállítására használják majd, hiszen mintegy 500 kilométerrel rövidíti le a Haut-Katanga bányászati területéről a tanzániai Dar es Salaam Indiai-óceánon fekvő kikötőjébe vezető régebbi (a térképpen kékkel jelölt) utat.
Az útépítés projektcége, a GED Africa koncessziós szerződést kötött 25 évre, külön-külön a kongói és a zambiai kormányokkal. Az út tervezését a Speciálterv Kft. készíti. | Amatőr puccs, magyar hídépítés Kongóban | A vasárnapi fővárosi puccskísérlet bizonyára nem zavarja meg a Duna Aszfalt út-, és hídépítési vállalkozását az ország keleti határvidékén. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kulpolitika/amator-puccs-magyar-hidepites-demokratikus-kongo-duna-aszfalt.html | 2024-05-22 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Mészáros Lőrinc mértékével mérve is döbbenetesen magas nyereségrátával működött tavaly a felcsúti milliárdos egyik legfontosabb építőipari cége, a Záév Zrt. A vállalat 17,4 milliárd forint osztalékot fizet ki tavalyi profitjából.
Mi történt? Kiemelkedően eredményes évet zárt tavaly az ország egyik legnagyobb építőipari cége, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Záév Zrt. A vállalat az elmúlt években a Mészáros-csoport egyik legfontosabb fejőstehene lett.
Akkor indult be igazán a cég, amikor Mészáros érdekeltségébe került. A felcsúti milliárdos 2019 elején szerzett többségi részesedést a vállalatban, és az Opten adatai szerint jelenleg a társaság 98 százalékát birtokolja (közvetetten, más vállalatokon keresztül). A cég a Mészáros előtti időkben, 2010 és 2015 között, csak pár száz milliós nyereséget produkált.
A Záév szárnyalása elsősorban annak köszönhető, hogy az elmúlt években gigantikus állami beruházásokban volt benne. A Magyar Építő Zrt.-vel közösen ők építették a 40 milliárdból felhúzott Néprajzi Múzeumot, a 190 milliárd forintba kerülő új Puskást és a még drágább atlétikai stadiont is. Utóbbi még tavaly, az atlétikai vb után is 9 milliárd forinttal drágult.
Számokban: a vállalat árbevétele látványosan csökkent: míg 2022-ben közel 80 milliárdos forgalma volt a Záévnek, tavaly mindössze 58 milliárdig jutott. A csökkenő árbevétel ellenére a profit látványosan emelkedett: a 17,4 milliárd forint 7 milliárddal több a tavalyinál, és hatalmas rekord a cég történetében.
Az eredményt ugyan egy-két egyszeri tétel is javította, de összességében a cég nyereségessége így is kiugró. A 17 milliárd forintos profit azt jelenti, hogy az árbevétel 30 százaléka adózott nyereség soron is megmaradt.
A profit nagy részét ki is fizeti osztalékként a vállalat. A szűk három hete tartott közgyűlés döntése értelmében a tulajdonosok szinte a teljes 17,4 milliárdos nyereséget kiveszik a cégből legkésőbb augusztus 11-ig.
Felülnézet: a Záév 30 százalékos profitrátája tényleg kiemelkedő az építőiparban. Az elmúlt években a szektor cégei jellemzően 6-10 százalék közötti nyereségrátával működtek, de még a kormányközeli vállalatoknál is csak 10-13 százalék volt az átlag.
A Záév tavalyi teljesítménye még a Mészáros-cégekhez mérten is kiugróan jó. A felcsúti milliárdos építőipari vállalatainál az elmúlt 10 évben nem volt ritka a 18 vagy akár 20 százalék feletti profitráta sem, 30 százalékig azonban a Mészáros és Mészáros Zrt., az R-Kord Kft. és a Fejár B.Á.L. Zrt. sem jutott még soha.
A kormányközeli cégek hihetetlen magas profitrátája azonban sajnos nem a kiemelkedős hatékonyságukból ered. Ahogy korábban írtunk róla, ennek a körnek az egyetlen különleges képessége, hogy más cégeknél sokkal hatékonyabban nyer el állami közbeszerzéseket, amelyeknél a munkák nagy részét továbbpasszolja.
Az ilyen, politikai kapcsolatrendszerre épülő többletnyereséget (vagy ahogy a kormányzat más esetekben nevezi: extraprofitot) a közgazdaságtanban járadékvadászatnak nevezik. Ebben a sportágban vált az egyik legerősebb szereplővé az elmúlt években a Záév.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNER-építők mérlege: 30 milliárd bér, 60 milliárd osztalékA kormányközeli építőipari cégek kívülről akár nagyon hatékonynak is tűnhetnek, de ez a hatékonyság valójában járadékvadászat, a járadék pedig a NER-nél csapódik le.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrincnek 7 milliárdot termelt a ZÁÉV, 29 munkásának 137 milliót fizetett tavalyA cég lendületet kapott, amikor 2019-ben feltűnt a környékén a felcsúti milliárdos: azóta önállóan 155, konzorciumban pedig 315 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első részGanz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., második részVajon mi magyarázza, hogy választások előtt mindig készpénzben úszik a Mészáros és Mészáros, és hogy legnagyobb vevőik - közöttük a magyar állam - előre utalják a tízmilliárdokat?
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzámítanak-e a politikai kapcsolatok abban, hogy mennyit fizet egy cég a tulajdonosának?A politikai kapcsolatoknak a NER közeli cégek tulajdonosainak osztalékfizetési döntéseire vonatkozó hatásait vizsgáltuk meg.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Még Mészáros Lőrincnek is ritkán jön össze ilyen nyereségráta | Harminc százalékos nyereségrátával működött tavaly Mészáros Lőrinc egyik legnagyobb építőipari cége. Az így keletkezett 17 milliárdos profitot ki is veszik a cégből. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20240531/meg-meszaros-lorincnek-is-ritkan-jon-ossze-ilyen-nyeresegrata/ | 2024-05-31 11:04:00 | true | null | null | G7 |
A kormányközeli tulajdonban töltött első évek veszteségeit követően 2023 zsinórban a hatodik nyereséges üzleti éve volt a TV2 Zrt.-nek. Ezúttal azonban a profithoz kellett egy állammal kötött milliárdos ingatlanbiznisz is.
Mi történt? Tavaly nyár végén egy júniusi kormányhatározat alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) több mint 13 ezer négyzetméternyi területet vásárolt meg 4,5 milliárd forintért a TV2-től. A Mfor akkori tudósítása szerint az ingatlanokat a Nemzeti Filmintézetnek szánták.
A kormánypárti médiacsoport ma közzétett éves beszámolójából az is kiderül, hogy a vállalat lényegében ennek az ügyletnek köszönhetően lett nyereséges. Hiába az állami hirdetési milliárdok, az ingatlanok eladásán nyert hatalmas összeg nélkül veszteséget termelt volna a társaság.
Számokban: a TV2 Zrt. tavaly is jelentősen tudta növelni árbevételét: az 53,3 milliárdos forgalom nyolcadával magasabb az egy évvel korábbinál, nyolcéves időtávon pedig háromszoros növekedés.
Bár 2022-höz képest a profit is nőtt, a bő 2 milliárdos adózott eredmény a korábbi évekhez képest már nem számít kiugrónak. Az árbevétellel párhuzamosan ugyanis a cég ráfordításai is elég dinamikusan emelkedtek.
Ennél a 2 milliárd forintnál pedig a beszámoló alapján több pénzt nyert a TV2 az állammal kötött ügyleten. Az éves jelentésből az olvasható ki, hogy az eladott ingatlanokat 2,2 milliárd forint körüli értéken tarthatta nyilván a TV2, vagyis az értékesítésen durván 2,3 milliárdot keresett*Ezt erősíti az is, hogy épp ekkora összeget könyvelt le a vállalat az "eszközökhöz kapcsolódó bevételek, értékvesztések visszaírása" soron is..
Felülnézet: a kormányzat az elmúlt 14 évben ilyen ingatlanügyletek nélkül is teljesen eltorzította a média piaci viszonyait az állami hirdetési pénzek koncentrált elköltésével. Az állam úgy költ el tízmilliárdokat a kormányközeli médiánál, hogy egyáltalán nem érdekli a hirdetések hatékonysága.
A TV2 például listaáron 28 milliárd forint állami hirdetési pénzhez jutott 2022-ben, miközben a Telex egy tavalyi cikke szerint a hírműsoraiban a Fidesszel is kritikus RTL ennek mindössze hetedéhez.
Ám az állam nemcsak a tévés kormánymédiát tömi pénzzel. Sokat köszönhet az ilyen bevételeknek a Fidesz-közeli lapok, internetes kiadványok és rádiók jelentős részét összefogó Mediaworks Zrt. is, amely 2023-ban rekordforgalmat produkált.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRekordbevételt hozott össze a kormánybarát médiaÖsszegyűjtöttek némi pénzt és beszálltak az internetbe. Röviden így lehet összefoglalni a kormányközeli média jelentős részét összefogó Mediaworks 2023-as évét.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg olyan nagy a kormányzat médiatúlsúlya?Tényleg. Az interneten, a tévében, a rádióban és a nyomtatott lapoknál is megszerezte a többséget a kormánypárt hátországa.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPár ábra megmutatja, hogy mennyire nem a piacról él a kormányközeli médiaA Mediaworksnek több mint kétezer vevője volt tavaly év végén, de a pénz háromnegyedét az állami hirdetéseket elosztó New Land Mediától várták.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Milliárdos állami ingatlanbiznisszel kerülte el a veszteséget a TV2 | A beszámoló alapján 2,3 milliárd forintot nyert az állammal kötött tavaly nyári ingatlanbizniszén a TV2. A cég nyeresége tavaly 2 milliárd forint volt. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240531/milliardos-allami-ingatlanbiznisszel-kerulte-el-a-veszteseget-a-tv2/ | 2024-05-31 11:16:00 | true | null | null | G7 |
Az már lapunk tavaly augusztusi cikkéből kiderült, hogy Mészáros Lőrinc kinőtte Magyarországot és a nemzetközi építőipar meghódítására készül, hiszen megalakult a Talentis International Construction Investments Kft. Mivel azonban a felcsúti milliárdos Magyarország egyik legnagyobb földesura is, ezért vélelmezhető volt, hogy nem elégszik meg csupán a nemzetközi építőiparral, hanem az agráriumban is külföldi hódítást tervezhet. Ennek céges nyomai már egyre jobban kirajzolódnak: Mészáros Lőrinc éppen a választási kampányidőszak kellős közepén döntött úgy, hogy megalakítja a Talentis International Agriculture Investments Kft. is. Tehát a felcsúti gazdagember mezőgazdasági beruházásokra készül az ország határain kívül.
A Talentis International Agriculture Investments Kft. konkrétan május 8-án alakult meg és május 15-én jegyezte be a bíróság a nyilvános adatbázisok információi szerint. Központja a Váci utca 38. szám alatt található, ami a Mészáros-birodalom egyik fellegvára, főtevékenysége a vagyonkezelés, ügyvezetője Gombai Gabriella, mint a vállalkozó számos más cégének is, a tulajdonosa pedig a Talentis Group Zrt., amely a felcsúti üzletember érdekeltsége.
Hogy pontosan mit és hol fognak külföldön beruházni a mezőgazdaságban, azt egyelőre nem lehet tudni, de a leggazdagabb magyar leginkább Horvátországban aktív. Szintén lapunk írta meg tavaly októberben, hogy egy nagy zágrábi ügyvédi iroda segítette Mészáros Lőrinc új cégét abban, hogy megvegye Horvátország legnagyobb almatermelő vállalkozásának részvényeit. A felcsúti milliárdos és a tulajdonát képező Talentis Agro Zrt., valamint az MKB Magántőkealap együttesen 100 százalékos tulajdonrészt szereztek a Rabo d.o.o. vállalatban.
A magyar határtól kevesebb mint 25 kilométerre, a Baranja Régió szívében található Knezevi Vinogradi (Hercegszőlős) ad otthont a Rabo komplexumnak és gyümölcsöseinek, amelyek évente több mint 8000 tonna almát és nektarint termelnek. Az ország legnagyobb almatermelője, a Rabo, ami dél-nyugati szomszédunk almatermelésének 12 százalékát adja, például termékeinek jelentős részét Ázsiába exportálja.
A Talentis Agro Magyarország legnagyobb földterülettel rendelkező vállalatcsoportja, a holding célja, hogy hazai és világpiaci előnyöket szerezzen a jól szervezett, volumentermelésre alkalmas berendezkedéssel. A mezőgazdaság minden ágával foglalkoznak a növénytermesztéstől az állattenyésztésig, így vélelmezhető, hogy a nemzetközi, vagy inkább régiós piacon is hasonló felállás megalapozása a cél. Ennek egyik eleme lehet, hogy a hírek szerint Mészáros Lőrinc is bejelentkezett a horvát Fortenovia cég megvásárlására. A regionális élelmiszeripari gigacég tulajdonába tartozik többek között a legnagyobb horvát bolthálózat, a Konzum is. | Külföldi hódításra készül Mészáros Lőrinc a mezőgazdaságban is | Megszületett a Talentis International Agriculture Investments Kft. is. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-kulfold-talentis-nemzetkozi-felcsut-mezogazdasag-agrarium.html | 2024-05-24 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
2021-22-höz képest visszafogott évet zárt tavaly Tiborcz István cégcsoportjának központi cége, a BDPST Zrt., amelynek nyeresége ezúttal a 9 milliárd forintot sem érte el. A profit nagy részét adó bevételek forrásáról ezúttal sem árult el sokat miniszterelnök vejének vállalata.
Mi történt? Továbbra is termeli a milliárdokat Orbán Viktor vejének cégbirodalma. A BDPST Zrt. - épp a kormányfő születésnapján közzétett - éves beszámolójából kiderül, hogy a vállalat 2023-ban is masszív, 8,8 milliárdos nyereséget termelt.
Más kérdés, hogy az elmúlt évekhez képest ez jelentős visszaesésnek számít: 2021-ben 12, tavaly pedig több mint 21 milliárd forintos profitot ért el a cég.
Háttér: tavaly cikksorozatban mutattuk be, hogyan folytak tízmilliárdok az egyik leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel cégbirodalmából Tiborcz István BDPST Zrt.-je felé. A pénz útját a nyilvánosság elől osztalékelsőbbségi részvényekkel rejtették el. Ezek olyan papírok, amelyek birtokosai kis részesedéssel is igényt tarthatnak egy-egy vállalat nyereségének nagy részére.
Kiindulási pontunk akkor az volt, hogy Orbán Viktor rohamosan gazdagodó vejének cégbirodalmába már 2019 és 2022 között is több mint 27 milliárd forint érkezett úgy, hogy ennek eredetéről Tiborcz István vállalata semmit nem volt hajlandó elárulni.
A BDPST alapvetően vagyonkezelő vállalat, bevételének jelentős hányadát más cégek osztaléka teszi ki. Bár a csoport leányvállalatait feltünteti beszámolójában, ám az osztalékbevétel nagy része olyan társaságoktól jött, amelyek nem kapcsolt vállalkozásai a BDPST-nek. Ezekről és így a pénz forrásáról cikkeink megjelenéséig semmit nem lehetett tudni.
A BDPST gyakorlata ezúttal sem változott. A társaság 2023-ban az adózott profitjával szinte pontosan megegyező összeget, 8,8 milliárd forintot kapott osztalékként ilyen nem nevesített vállalattól, vagy vállalatoktól.
Számokban: az ilyen rejtett formában a csoporthoz beérkező idei összeggel együtt már 35-36 milliárd forint még Tiborcz István mértékével mérve is hatalmas: 100 milliárdosra becsült vagyonának több mint harmadát teszi ki.
A BDPST egyébként ezúttal nem fizet osztalékot, a nyereség a vállalat vagyonát gyarapítja. A cég eszközállománya tavaly év végén már a 70 milliárd forintot közelítette, és ezt nagyrészt saját forrásból fedezték. A társaság 2015-ös alapítása óta 54 milliárd forintnyi nyereséget hozott össze.
Tiborcz István vállalatát ezúttal is megkérdeztük a pénz forrásáról. Erre a kérdésünkre az elmúlt években mindig ugyanazt a választ kaptuk, ha ezúttal a korábbiaktól eltérő választ adnak, akkor frissítjük cikkünket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja feléTiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözpénzmilliárdok is vannak a Tiborcz István felé áramló vagyon mögöttAz állami tízmilliárdokból megmentett MKB Bank bedőlt hitelin is keresett a cég, amely felől hatalmas összeg áramlott Orbán Viktor családja felé.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPofonegyszerű módszerrel rejtik el tízmilliárdok útját a NER oligarcháiKinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné vált több milliárd vagy tízmilliárd forint útja.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar csúcsgazdag példája mutatja, hogyan falja fel a gazdaságot a NERA magyar gazdaság szereplői elkezdték elhinni, hogy ez a dolgok normál működése, így lehet érvényesülni. Egyfajta túlélési reflexé vált a betagozódás a NER-be.
A korábbi válasz: "A BDPST Zrt. transzparensen működő vállalatként ... évi üzleti tevékenységéről szóló éves beszámolóját a törvényi előírásoknak megfelelően készítette el, az minden, a jogszabályokban előírt információt tartalmaz. A számviteli beszámoló és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő melléklet, a beszámolót elfogadó határozattal együtt a jogszabályok által előírt formában került közzétételre."
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Továbbra is rejtélyes forrásból ömlenek a milliárdok Orbán Viktor vejéhez | A BDPST Zrt. – épp a kormányfő születésnapján közzétett – éves beszámolójából kiderül, hogy a vállalat 2023-ban is masszív, 8,8 milliárdos nyereséget termelt. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240531/tovabbra-is-rejtelyes-forrasbol-omlenek-a-milliardok-orban-viktor-vejehez/ | 2024-05-31 11:18:00 | true | null | null | G7 |
A miniszterelnök családjában nem csak a kormányfőnél fiatalabb generáció gazdagodik rohamtempóban a vállalati jövedelmekből. Orbán Viktor szülei a bányabizniszből tíz év alatt több mint 10 milliárd forintot vettek ki.
Mi történt? Közzétették beszámolóikat az Orbán-család bányacégei. Orbán Viktor édesapjának, Orbán Győzőnek két olyan vállalkozása is van, amely ebben a szegmensben ténykedik: a Gánt Kő Kft.-nek 100, míg a jóval nagyobb Dolomit Kft.-nek valamivel több, mint 51 százalékát birtokolja.
A család egészen 2014-ig visszafogottan bánt a vállalati jövedelmekkel. Bár a Dolomit Kft. már a korábbi években is milliárdos árbevétellel és több százmilliós nyereséggel működött, a pénzt jellemzően nem vették ki a cégből.
A második Fidesz-kétharmad után azonban változtatott a korábbi gyakorlaton Orbán Viktor családja. Néhány éven belül még a korábbi évek profitjának nagy részét is kisöpörték a cégekből, nagyon jelentős jövedelemre szert téve így.
Számokban: Orbán Győző cégei a 2004 és 2013 közötti tíz évben összesen 856 millió forint osztalékot fizettek, az ezt követő évtizedben, 2014 és 2023 között azonban ennél közel 10 milliárd forinttal többet.
A Dolomit Kft. nagyon dinamikusan fejlődött ebben az időszakban. Ez még akkor is igaz, ha tavaly épp csökkent a társaság bevétele és profitja is. Panaszra azonban így sem volt okuk: a cég 4,8 milliárdos forgalommal az egyik legnagyobb kőbányászattal foglalkozó vállalat az országban.
A profitabilitása pedig egészen lenyűgöző: korábban írtunk már róla, hogy a Dolomit háromszor annyi nyereséget termel, mint a konkurensei. Míg a szektorban jellemzően 10-15 százalék között alakul az árbevétel-arányos adózott nyereség, addig a Dolomitnál nem ritkán a 35 százalékot is meghaladja. Tavaly például 39 százalék volt.
A Gánt Kő Kft.-nek a korábbi évek profitjának kisöprése óta nem megy ilyen jól. Két éve például veszteséges volt, és az idén is csak 9 milliós nyereséget hozott össze.
Felülnézet: a piaci átlagnál magasabb nyereséggel nem lenne semmi baj, ha annak a forrása igazolhatóan a többi cégnél hatékonyabb működés lenne. A hazai építőiparban - és annak beszállítóinál - azonban jellemzően nem ez a helyzet, itt sokszor a politikai kapcsolatokra épülő járadékvadászatról van szó.
Bár Orbán Viktor sokáig igyekezett - legalábbis látszólag - távol tartani családját a közbeszerzésektől, a Direkt36 néhány éve több olyan esetet is feltárt, amikor beszállítóként állami pénzhez jutottak az Orbán-család cégei. Sőt, 2020-ban közbeszerzésen megnevezett alvállalkozóként is feltűnt a Dolomit Kft.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Orbán-bányáknál bőven van extraprofit, de azt nem veszi el a kormányOrbán Viktor édesapjának bányaipari cége definíció szerint extraprofitot ér el, amit a kormányzat is elismert egy tavalyi jogszabályban, ám a Dolomit Kft.-nek nem kell érdemi különadót fizetnie.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTovábbra is rejtélyes forrásból ömlenek a milliárdok Orbán Viktor vejéhezA BDPST Zrt. - épp a kormányfő születésnapján közzétett - éves beszámolójából kiderül, hogy a vállalat 2023-ban is masszív, 8,8 milliárdos nyereséget termelt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég Mészáros Lőrincnek is ritkán jön össze ilyen nyereségrátaHarminc százalékos nyereségrátával működött tavaly Mészáros Lőrinc egyik legnagyobb építőipari cége. Az így keletkezett 17 milliárdos profitot ki is veszik a cégből.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Tíz év alatt 10 milliárd forinttal gazdagodtak Orbán Viktor szülei | Orbán Győző cégei a 2004 és 2013 között tíz évben 856 millió forint osztalékot fizettek, az ezt követő évtizedben azonban ennél közel 10 milliárd forinttal többet. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240531/tiz-ev-alatt-10-milliard-forinttal-gazdagodtak-orban-viktor-szulei/ | 2024-05-31 11:30:00 | true | null | null | G7 |
A magyar építőiparban még soha nem láttunk akkora nyereséget, mint amekkorát tavaly a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. összehozott. A közel 51 milliárdos profitot egy az egyben ki is vette a cégből a felcsúti milliárdos.
Mi történt? Egészen döbbenetes számokat tett közzé éves jelentésében a V-Híd Zrt. A 100 százalékban Mészáros Lőrinc tulajdonában álló vállalat, amely tíz éve még nem is létezett, 2023-ban akkora profitot ért el, amilyenre még nem volt példa az iparágban.
A vállalkozás saját megfogalmazása szerint "a magyarországi építőipar egyik legfiatalabb, dinamikusan fejlődő vállalata, amely az ország számos pontján valósít meg európai uniós és hazai finanszírozású vasútépítési projekteket".
Mindez azt jelenti, hogy a vállalat teljesen állami és uniós megrendelésekből él. Ezek közül is kiemelkedik a Déli Körvasút megépítése, amelyet 338 milliárd forintos ajánlattal nyert el a cég, és amelyre tavaly ősszel a Szabad Európa beszámolója szerint 101 milliárd forintnyi előleget kapott az államtól.
Számokban: A V-Híd tavaly 168,5 milliárd forintos árbevételt ért el, ami 60 milliárdos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz és több mint 100 milliárdos bővülést a 2021-es szinthez képest. A vállalat profitja azonban még ennél is gyorsabb ütemben nőtt. Az idei 51 milliárd a tavalyi nyereségnek a bő duplája, a két évvel korábbinak pedig jóval több mint a háromszorosa.
Mostanáig a profitrekordot a Mol tornyot felhúzó Market Építő Zrt. tartotta az építőiparban 2021-es 36,5 milliárdos nyereségével. Az egykori Fidesz-pénztárnok Simicska Lajos Közgépe a legjobb évében is csak 13 milliárd forintig jutott.
Mészáros Lőrinc nem finomkodott a nyereséggel, a V-Híd egy az egyben kifizette osztalékként az eredményt a tulajdonosnak. Ez az összeg a felcsúti milliárdos mércéjével mérve is jelentős, még akkor is, ha vagyonát legutóbb már közel ezer milliárd forintra becsülték.
Felülnézet: Korábban írtunk róla, hogy Mészáros Lőrinc egy másik építőipari cége, a Záév Zrt. milyen rendkívül magas profitrátával működött. A vállalat árbevétel-arányos nyeresége meghaladta a 30 százalékot, miközben az iparágban az elmúlt években alig 6-10 százalék között mozgott az átlag.
A V-Híd azonban még a másik Mészáros-cég profitabilitását is felülmúlta. Ráadásul úgy, hogy az árbevétele is sokkal magasabb volt. Így jövóhetett össze a rekornyereség.
A Záév esetében is jeleztük, hogy az ilyen cégeknél ritkán magyarázza az a kiugró profitabilitást, hogy a konkurenseknél hatékonyabban építenek. A V-Hídnél ez különösen szembetűnő: a vállalat 2022-ben is már csak hat fizikai alkalmazottat foglalkoztatott, tavaly azonban már egy fizikai munkásuk sem volt*Acégnek mind a 223 alkalmazottja szellemi foglalkoztatott volt..
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKolozsváron metrót építenek annyi pénzből, amennyiért a Déli Körvasutat fejlesztik BudapestenSőt, ha figyelembe vesszük, hogy a budapesti vasútfelújítás nem is érinti a vonal teljes hosszát, akkor olcsóbbra jön ki a kolozsvári metróépítés kilométerenkénti költsége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég Mészáros Lőrincnek is ritkán jön össze ilyen nyereségrátaHarminc százalékos nyereségrátával működött tavaly Mészáros Lőrinc egyik legnagyobb építőipari cége. Az így keletkezett 17 milliárdos profitot ki is veszik a cégből.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTaláltunk 117 milliárd forintnyi extraprofitot ott, ahová a kormány nem akar nézniNagyon látványos, hogy mennyivel több nyereséget érnek el az építőiparban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozók cégei.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Így gyorsan összejön a következő 1000 milliárd is Mészáros Lőrincnek | A felcsúti milliárdos egyik építőipari cége fizikai alkalmazottak nélkül hozott össze közel 51 milliárdos profitot, amit Mészáros Lőrinc ki is vett a vállalatból. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240531/igy-gyorsan-osszejon-a-kovetkezo-1000-milliard-is-meszaros-lorincnek/ | 2024-05-31 11:33:00 | true | null | null | G7 |
Árbevételi rekordot döntött 2023-ban a Garancsi István többségi tulajdonában álló Mobil Adat Kft. Az online pénztárgépek piacán meghatározó befolyással bíró cég 2019-ig folyamatosan emelkedő árbevételt, és profitot könyvelhetett el, ennek megfelelően a társaság által kifizetett osztalék is évről évre egyre nőtt - mind 2018-ra, mind 2019-re 910-910 millió forintot szavaztak meg maguknak a tulajdonosok. A koronavírus-járvány alatt mind az árbevételben, mind a nyereségben visszaesés volt tapasztalható, ám tavalyra vonatkozóan már új rekordot, 2,8 milliárd forint feletti árbevételt jelentett a Mobil Adat Kft. A tulajdonosok a 713,9 millió forintos adózott nyereségből pedig
a 2022-essel azonos összegű, 700 millió forintos osztalékot szavaztak meg magunknak,
amit a törzsbetéteik arányában osztanak fel.
A Mobil Adat Kft.-nek négy tulajdonosa van, 5-5 százalékban Hauser Gábor Miklós, illetve Brasnyó Péter, mellettük 45-45 százalékban tulajdonos a Mobil Adat Holding Zrt., illetve a Shoal Zrt., ez utóbbi két cég egyetlen részvényese maga Garancsi István.
A tavalyi - mint említettük, szintén 700 millió forintra rúgó - osztalékból a Mobil Adat Holding Zrt.-re jutó 315 millió forintot ez a cég már ki is fizette Garancsi Istvánnak. Garancsi István a másik cége, a Shoal Zrt. nevében viszont úgy döntött, a 638,9 millió forintos adózott nyereségét (mely tartalmazza a Mobil Adat Kft. másik 315 millió forintnyi osztalékát is) eredménytartalékba helyezi.
A 2022-es évhez képest nem sokat változott a Mobil Adat Kft. gazdálkodása. A kiegészítő melléklet tanúsága szerint az online pénztárgépek havidíjából a 2022-es 2,329 milliárd forint után tavaly kereken 2,4 milliárd forint bevételt ért el, ami 3 százalékos növekedést jelent. Költségoldalon a három legjelentősebb tétel így változott: | Orbán Viktor kötélbarátja továbbra is töretlenül gazdagodik a boltosokból | Eddig sosem látott mértékű árbevételt ért el tavaly az online pénztágépek piacán megkerülhetetlen szereplőnek nevezhető Mobil Adat Kft. A Garancsi István többségi tulajdonában álló vállalkozás a megszokott módon csaknem a teljes nyereséget kifizeti a tulajdonosoknak. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/orban-viktor-kotelbaratja-tovabbra-is-toretlenul-gazdagodik-a-boltosokbol.html | 2024-05-31 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Fidesz és a KDNP XVIII. kerületi szervezete "Illegális kampányfinanszírozás" feliratot ragasztott a kerület DK-s polgármesterének, Szaniszló Sándornak a plakátjaira, arra utalva, hogy a Fővárosi Választási Bizottság elmarasztalta a kerület DK-s vezetőjét, mondta a Facebookon közzétett sajtótájékoztatóján Ughy Attila, a Fidesz-KDNP helyi polgármesterjelöltje.
Ezután a fideszes Tóth Kálmán és a KDNP-s Szarvas Attila helyi frakcióvezető felragasztotta a figyelmeztető feliratot Szaniszló Sándor Béke téri plakátjára.
Ughy Attila azt mondta, hogy a polgármester az önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő gazdasági társaság által felállított reklámhelyeken mind dizájnjában, mind szlogenjében "kísértetiesen hasonló politikai kampányt folytat tájékoztatás címén", mint a választási kampányban. A választási bizottság eltiltotta Szaniszló Sándort a további jogsértéstől, ezért a kerületi Fidesz-KDNP mindaddig folytatja az átplakátolást, amíg a polgármester nem tesz eleget a döntésnek - tudatta Ughy.
A kormánypárti jelölt kijelentette: az önkormányzat tulajdonában lévő közintézmények falán "teniszpálya méretű mellképeken" lehet látni a városvezetőt, illetve szlogenjeit, holott a kerületben "nem mennek olyan jól a dolgok". Ughy szerint Szaniszló Sándor "nem fogadja el a kormánytól sem a segítő kezeket", nem támogatja a 200 milliárdos infrastruktúrafejlesztést a 142-es vasútvonalra, amivel "egy komplett városrészt lehetetlenít el".
Frissítés: Szaniszló Sándor polgármester a Telex megkeresésére azt közölte, hogy a Helyi Választási Bizottság első fokon elutasította Ughy Attila beadványát, de a fideszes fellebbezést követően a másodfok felülbírálta az első fokú döntést.
"A másodfok döntését vitatjuk, ezért jogorvoslat miatt a Kúriához fordultunk. Így a döntés még nem jogerős. Mindazonáltal a mai napon feljelentést tettünk a plakátok megrongálása miatt" - írta Szaniszló, hozzátéve, hogy minden olyan vádat visszautasít, amely szerint közpénzből kampányolna. | A Fidesz átragasztotta a DK-s polgármester plakátjait a XVIII. kerületben | A Fidesz és a KDNP XVIII. kerületi szervezete „Illegális kampányfinanszírozás” feliratot ragasztott a kerület DK-s polgármesterének, Szaniszló Sándornak a plakátjaira, arra utalva, hogy a Fővárosi Választási Bizottság elmarasztalta a kerület DK-s vezetőjét, mondta a Facebookon közzétett sajtótájékoztatóján Ughy Attila, a Fidesz-KDNP helyi polgármesterjelöltje. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/29/valasztas-fidesz-kdnp-kampanyfinanszirozas-dk-xviii-kerulet | 2024-05-29 13:50:00 | true | null | null | Telex |