text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 4
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 203
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Magasabb tartalmú szabadságvesztésért, felement összegű pénzbüntetésért és hosszabb időtartamú mellékbüntetés kiszabásáért fellebbezett az ügyészség Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat volt elnöke ügyében. A vádlott és védője enyhítés céljából fellebbeztek.
Ahogy azt korábban megírtuk, Agócsot első fokon tavaly novemberben a Fővárosi Törvényszék bűnösnek mondta ki, mert 2022 nyarán azzal árulta az ORÖ elnöki tisztségét, hogy ő lemond, és elintézi a kiszemelt „utód” megválasztását – ezért előre 18 milliót, majd újabb 12 milliót várt cserébe.
A volt elnök nem jogerősen 4 év börtönt, 260.000 forint pénzbüntetést és 4 év közügyektől eltiltást kapott. Ennek súlyosbítását kérte most a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.
Agócs – aki a tárgyaláson beismerte a bűnösségét – jelenleg szabadlábon védekezik.
(Címlapképünkön Agócs János letartóztatásának pillanata.) | Szigorúbb büntetést kér az ügyészség a négy évre elítélt volt ORÖ-elnökre | Agócs Jánost első fokon azért ítélték el, mert 30 millióért árulta tisztségét. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240112_Szigorubb_buntetest_ker_az_ugyeszseg_a_negy_evre_elitelt_volt_OROelnokre | 2024-01-12 10:24:00 | true | null | null | HVG |
Népszava: 280 millió forintot szakítottak a Falusi Civil Alap pénzeiből a Fidesz-KDNP-hez közeli szervezetek
Semjén Zsolt vadásztársasága a lehető legtöbbet kapta a pályázható pénzből.
2023-ban a Falusi Civil Alap hárommilliárdos keretének 9,4 százalékát, 280 millió forintot kapott olyan községi szervezet, amelynek biztosan van fideszes kötődése – írja a saját gyűjtésére hivatkozva a Népszava. Tavaly ez az arány 8,8 százalék volt, igaz, akkor 4,8 milliárdos volt az 5 ezer főnél kisebb települések között szétosztható keret.
A támogatottak többsége idén is önkéntes tűzoltó egyesület, helyi polgárőr és faluszépítő, -fejlesztő, vagy sporthoz, főleg focihoz köthető szervezet volt, de voltak hagyományőrző és horgászegyesületek is a támogatottak között.
A pályázó vadásztársaságok közül csak 4,6 százalék nyert el pénzt, de közöttük van a Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes által elnökölt Gánti Vértes Vadásztársaság is, akik 7 millió forintot, tehát a lehető legmagasabb összeget nyerték el idén. A Népszava érdeklődésére a miniszterelnökségi sajtóiroda azt mondta, az elnyert összegből lecseréli a társaság a régi, műszakilag hibás gépjárművét. Hozzátették, hogy a társaság már tavaly is pályázott, ugyanakkor forráshiány miatt akkor elutasították őket. | Népszava: 280 millió forintot szakítottak a Falusi Civil Alap pénzeiből a Fidesz-KDNP-hez közeli szervezetek | Semjén Zsolt vadásztársasága a lehető legtöbbet kapta a pályázható pénzből. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231230_Nepszava_280_millio_forintot_szakitottak_a_Falusi_Civil_Alap_penzeibol_a_FideszKDNPhez_kozeli_szervezetek | 2023-12-30 12:55:00 | true | null | null | HVG |
Gondban van Meloni olasz kormányfő, az EP nagy pártcsaládjai nem engedik közel a tűzhöz. A Die Presse úgy tudja, hogy az AfD egyelőre felsült a tervével, hogy - a többi közt a Mi Hazánk részvételével - új frakciót hozzon létre Strasbourgban. Az EU arra készül, hogy Franciaország euroszkeptikus irányba fordul, írja a Guardian, a Neue Zürcher Zeitung szerint pedig Emmanuel Macronból könnyen béna kacsa lehet a nemzetközi színtéren. A Der Standard szerzője szerint Oroszország mai baráti köre Kína, Észak-Korea, Irán - és Magyarország. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A magukat lenullázó konzervatívokat tönkreverte a Munkáspárt, ám a választási rendszer elleplezi a brit társadalom megosztottságát, ami megnehezíti Keir Starmer dolgát.
Örömforrás is lehet a szomorúság, pontosabban a szomorú zenék hallgatása - derítette ki Emery Schubert ausztrál kutató, ezzel azt is megmagyarázva, mi az oka annak, hogy sokan keresik az efféle zenei élményt. | Gigantikus mennyiségű hulladékot kezdhet gyűjteni Orbán Viktor családja | Céges változások után indulhat a munka, a hulladék az Orbán család gánti dolomitbányájának gödrébe kerül. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240111_hvg_dolomit_inert_azorbanbanyak_jovoje_orban_gyozo_hulladekgyujtes | 2024-01-11 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Szegeden építi meg első európai üzemét a világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító kínai BYD, ez a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb beruházása lesz, amelynek nyomán több ezer új munkahely jön létre - jelentette be pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A gyár Szegedre érkezéséről pletykálnak már egy ideje, csütörtökön pedig már a Financial Times is erről írt, megemlítve, hogy a hivatalos bejelentés akár már pénteken megtörténhet. Meg is történt tehát.
Szijjártó arról számolt be, hogy a globálisan idén minden negyedik elektromos autót eladó vállalat a világpiaci sikerei nyomán újabb gyárakat épít, és így Európában is sokáig helyszínt keresett ehhez. A cég igazgatósága pedig végül a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel lefolytatott 224 tárgyalási fordulót követően előző nap úgy döntött, hogy Szegeden építi fel első üzemét a kontinensen, amely hazánkban immár a hatodik autógyár lesz.
Az idén szeptemberig több mint 20 ezer milliárd forintnyi bevételt regisztráló, nagyjából 630 ezer főnek munkát adó BYD nem akkumulátorokat, hanem elektromos autókat fog előállítani Magyarországon, és ez a projekt a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb beruházása lesz, amely nyomán több ezer új munkahely jön létre, közölte Szijjártó, majd arra is kitért, hogy
a kormány pénzügyi támogatást nyújt a beruházáshoz, viszont ennek mértéket csak az Európai Bizottság jóváhagyását követően hozzák majd nyilvánosságra.
Szijjártó Péter közölte, hogy mindez tovább erősíti a magyar gazdaság pozícióit, a hosszú távú gazdasági növekedés alapjait, egyúttal pedig hazánk szerepét is a globális elektromos autóipari átállásban. "Ez a beruházás is aláhúzza, hogy Magyarország vezető szerepet játszik a technológiai forradalomban. Nagyon régen volt már olyan, hogy ilyen alapvető globális technológiai megújulásban Magyarország az élen ment volna, most ez történik."
Botka László, Szeged polgármestere a Facebookon tett közzé bejelentést a beruházásról és ő is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az új üzemben nem gyártanak majd akkumulátorokat, hanem kizárólag autókat állítanak elő. Azokból viszont sokat, mert mint írta: "a világcég a város határában található 300 hektáros ipari parkban, az ELI-ALPS lézeres kutatóintézet és a Science Park mellett építi fel az európai autógyárát, innen szolgálják ki a teljes európai piacot."
A polgármester megjegyezte még, hogy "a BYD a legmodernebb technológiákat használja annak érdekében, hogy zöld, környezetbarát autókat gyártson". Szeged városa és a BYD ugyanazokban az értékekben hisz: a tudásban, a fenntarthatóságban és a környezetvédelemben – tette hozzá Botka, aki azt is írta: "több éve dolgozunk azon, hogy egy ilyen nagyságrendű gazdaságfejlesztés történjen Szegeden".
A külügyminiszter egyébként köszönetet mondott képviselőtársainak, a szegedi városvezetésnek és a Nemzeti Befektetési Ügynökségnél dolgozó kollégáinak az együttműködésért. "Az elmúlt 224 tárgyalási forduló alatt világosan bebizonyítottuk azt, hogy egy nemzetgazdaság van, és ennek a nemzetgazdaságnak a sikerében mindannyian érdekeltek kell, hogy legyünk, függetlenül attól, hogy milyen politikai nézeteket vallunk vagy milyen pártban politizálunk" - fogalmazott.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek során válságok sorozatán ment keresztül a világ, viszont volt egy folyamat, amely minden bizonytalanság ellenére is töretlenül, stabilan ment előre, ez pedig az európai és a globális gazdaság egyfajta gerincoszlopának számító autóipar elektromos átállása. Szavai szerint ez a folyamat meghatározó lesz a következő világgazdasági korszak szempontjából, és ez az új iparág dönti majd el, hogy a világ mely országai lesznek ennek a nyertesei és melyek a vesztesei.
"Hogy melyik ország mely kategóriába kerül, azt pedig az dönti el, hogy mely országok tudják magukhoz vonzani ezen új autóipari korszak beruházásait" - mondta. Végül pedig emlékeztetett, hogy a három prémium német autómárka már jelen van Magyarországon, és az Audi, a BMW, illetve a Mercedes is ide helyezte elektromobilitási stratégiája egy jelentős részét. | Szijjártó bejelentette: tényleg Szegeden épít elektromosautó-gyárat a kínai BYD | Pénzt is ad a kínaiaknak a kormány, de a külügyminiszter azt még nem közölte, mennyit. Botka László polgármestere közölte: akkugyártást, vegyipari tevékenységet nem végez a BYD, de ebből a gyárból látja majd el autókkal egész Európát. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231222_Szijjarto_bejelentes_BYD_Szeged_gyar_elektromos_auto | 2023-12-22 10:23:00 | true | null | null | HVG |
Az Európai Bizottság a következő hetekben az elektromos autógyártás három nagy kínai szereplőjét, BYD-t, a Geelyt és a SAIC-t veszi górcső tavaly ősszel indult vizsgálatsorozatának részeként – írja a Reuters brüsszeli forrásaira hivatkozva.
Az októberben indított és 13 hónaposra tervezett vizsgálatsorozat célja annak megállapítása, hogy az olcsóbb, kínai gyártású elektromos járművek tisztességtelenül részesülnek-e állami támogatásokban. A Kína által protekcionistának nevezett vizsgálat fokozta a feszültséget Peking és az EU között.
Az egyik névtelenségét kérő forrás szerint a nyomozók már megérkeztek Kínába, egy másik forrás szerint pedig ebben a hónapban és februárban terveznek látogatásokat.
Az Európai Bizottság, a kínai kereskedelmi minisztérium, a BYD és a SAIC egyelőre nem kommentálta a hírügynökség értesülését, és a Geely is csak arra az októberi közleményére hivatkozott, amely szerint minden törvényt betartanak és támogatják a tisztességes piaci versenyt szerte a világon.
A kínai gyártású járművek részesedése az Európai Unió villanyautópiacán 8 százalékra emelkedett, és szakértői becslések szerint 2025-re elérheti a 15 százalékot, mivel a kínai modelleket jellemzően 20 százalékkal olcsóbban kínálják, mint az EU-ban gyártott modelleket.
Ahogy beszámoltunk róla, Szijjártó Péter külgazdasági miniszter karácsony előtt erősítette meg a korábbi sajtóértesüléseket, miszerint a kínai BYD Magyarországon, Szegeden építi fel első európai üzemét. A tárcavezető a beruházás értékét nem közölte, mindössze annyit mondott: „a projekt a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb beruházása lesz, amely nyomán több ezer új munkahely jön létre”. A beruházásról a hvg360-on olvashat bővebben: | A Szegedre készülő kínai BYD-et érintő EU-vizsgálat indult az állami támogatások miatt | A kínai elektromos autókat jellemzően 20 százalékkal olcsóbban kínálják, mint az EU-ban gyártott modelleket. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240112_A_kinai_villanyautogyartok_allami_tamogatasainak_jogossagat_vizsgalja_az_Europai_Bizottsag | 2024-01-12 12:45:00 | true | null | null | HVG |
2024.01.12. 05:30
2024.01.12. 12:56
Mit tudnak a gazdagok, hogy még válságok idején is egyre csak gazdagodnak?
2024.01.31. 14:007 perc | A keleti nyitás legnagyobb durranása Botka László ellenzéki fellegvárának jutott | Nem akárhol épülhet meg a keleti nyitás eddig legnagyobb presztízst hozó beruházása, az ellenzék fellegvára adhat otthont a Teslát is előző kínai e-autó-gyártónak, a BYD-nek. Cserébe Botka László polgármester városa pont úgy viselkedik, ahogy a fideszes települések. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240112_hvg_ipar_auto_gyar_kina_beruhazas_byd_botka_lazar_ellenzek_kormany_szeged_elore_megy | 2024-01-12 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
2 perc
megjelent
2024.01.14. 07:50
A Szegeden elektromos autók gyártására készülő vállalatot január 8-án egyelőre komáromi székhellyel jegyezte be a tatabányai cégbíróság. | Irdatlan tőkével megalakult a kínai BYD új magyar cége | A Szegeden elektromos autók gyártására készülő vállalatot január 8-án egyelőre komáromi székhellyel jegyezte be a tatabányai cégbíróság. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240114_Irdatlan_tokevel_megalakult_a_kinai_BYD_uj_magyar_cege | 2024-01-14 09:50:00 | true | null | null | HVG360 |
A kormánypárt jelöltjének győzelme esélyes a holnapi tajvani elnökválasztáson, ami így megerősítheti Tajpej távolságtartását Pekingtől. A Kínához való viszonyt eltérően ítéli meg a három vetélytárs, de azzal egyik sem kampányol, hogy Tajvan legyen Kína része.
Bradley Cooper sok kritikát kapott filmje, a Maestro révén holtában is népszerű téma lett Leonard Bernstein, ám ez így is csupán halvány visszfénye az amerikai komponista-karmester-zongoraművész korabeli népszerűségének. | Tételesen bemutatjuk, mennyi állami támogatást kaptak az autó- és akkugyárak | Átlagban elmondható, hogy az autóipari befektetések ötödét az állam állja. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240114_gyere_hozzank_kulfoldi_hvg_byd | 2024-01-14 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint mindezzel folytatódik “a jogállamot semmibe vevő mélyrepülés”.hirdetésKarácsony előtt, lopakodva elfogadott, társadalmi vitára nem is bocsátott törvénymódosítások sorával szűkítette a kormányzás során keletkező döntések, adatok nyilvánosságát, megismerhetőségét a parlamenti kétharmad. Ezen a téren eddig sem beszélhettünk túlságosan széles körű hozzáférésről, és a szabályozás most innen mozdult el negatív irányba. Ligeti Miklós: “nincsenek fékek”“A Magyarország ellen folyó uniós jogállamisági eljárás kiemelten figyel az információszabadság érvényesülésére, ám ez a jelek szerint egyáltalán nem akadályozza az Orbán-kormányt abban, hogy újabb és újabb jogi trükkökkel szűkítse a kormányzással kapcsolatos adatok megismerhetőségét” – kommentálta a történteket a hvg360-nak a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Ligeti Miklós szerint az újabb jogszabályi változtatások bizonyítékai annak, hogy nincsenek olyan fékek, amelyek megállíthatnák a kormány jogállamot felszámoló mélyrepülését.”A társadalmi vitát úgy kerülhette meg a kormány – magyarázta Ligeti –, hogy a változtatások a törvényalkotási bizottság módosító javaslataiként, utólag kerültek bele az egyébként már kész előterjesztésekbe, ráadásul jellemzően a témától független jogszabálycsomagokba.A módosítások alapján január elsejétől több ponton változott a közérdekű adatok igénylésének és kiadásának szabályozása. Ligeti szerint mindez aligha független korábbi, politikai vihart kavart adatigénylésektől, vagy éppen folyamatban lévő hasonló ügyektől – bár a változások nem visszaható hatályúak, egyelőre. A miniszter dönti el, mi lesz titokhirdetésLigeti példaként hozta a köztulajdonban álló gazdasági társaságokról szóló törvényt, amely januártól úgy módosult, hogy az ilyen cégek esetén alapvetően tíz évig nem nyilvánosak a külföldön megvalósított vagy folyamatban lévő beruházások előkészítő dokumentumai, szerződései, az abban szereplő pénzügyi, műszaki és üzleti adatok.Korábban ezekre nem vonatkozott ilyen korlát, most már viszont az illetékes miniszter – jelen esetben Nagy Márton vagy Szijjártó Péter – véleménye alapján az állami vállalatok tíz évig megtagadhatják az ilyen adatok kiadását, ha megismerésük “Magyarország külügyi, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti". Továbbpasszolható a felelősségSzintén a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, vagyis a kormányzat tevékenységének ellenőrizhetőségét, a kabinet elszámoltathatóságát nehezíti Ligeti Miklós szerint egy másik, az év elejétől már hatályos változtatás. Ez az Infotörvénynek egy eddig is sok kormányzati mismásolásra lehetőséget adó, az “új adat létrehozásával” és a hatáskörökkel kapcsolatos passzusát érinti.Az állami, kormányzati szervek korábban is gyakran tagadták meg ugyanis az adatok kiadását arra hivatkozva, hogy valójában nem ők az adatkezelők, vagy azzal állhatnak elő, hogy a kért adat ebben a formában nem áll rendelkezésükre, így az igénylést csak “új adat létrehozásával” teljesíthetnék, erre pedig a törvény szerint nem kötelesek.Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójaReviczky ZsoltLigeti emlékeztetett: mindkét trükk előkerült abban, a végül a bíróság mindhárom fokán megnyert perükben, amelyet a Transparency International Magyarország 2021-ben az azóta megszűnt Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ellen indított, hogy megtudja, hány lélegeztetőgépet tudtak eladni a felhalmozott 17 ezer darabos készletből. Az Emmi előbb azzal próbálkozott, hogy a kért adatsort nem tudja előállítani, később az örökébe lépő Belügyminisztérium és az az alá tartozó kórházi főigazgatóság próbálta egymásnak passzolgatni a témát.A friss törvénymódosítás ráadásul már elő is írja – amire már eddig is hivatkoztak az érintettek –, hogy az adatigénylés teljesítése alól mentesül a közfeladatot ellátó szerv, ha ehhez a ténylegesen a kezelésében lévő adatokhoz képest új adat előállítása lenne szükséges, vagy az igénylés az irányítása vagy felügyelete alatt álló szerv kezelésében lévő adat begyűjtésével lenne csak megoldható. Tíz év helyett húsz lettTovábbi, még decemberben megszavazott fontos változás, bár csak március elsejétől lép hatályba, hogy bizonyos döntéseit a kormány az eddigi tíz helyett már húsz évig elzárhatná a nyilvánosság elől.Ráadásul a titkolózási időkorlát duplázását célzó módosítás nemcsak a kabinetre vonatkozik, hanem sokkal szélesebb körre.Eddig tíz évig számítottak döntéselőkészítő iratnak a kormány “nem nyilvános” határozatai, és erre hivatkozva közérdekű adatként sem kellett automatikusan kiadni őket. Nem nyilvánosak azok a kormányhatározatok, amelyek nem tartalmaznak minősített adatot, ezért nem is titkosak, mégsem jelennek meg a Magyar Közlönyben.Nyilvános, nem nyilvános és titkos határozatok – a sorszám árulkodik: Vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező azokat közzétenni a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezek az ezres határozatok. Vannak a nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek jellemzően a kormány alárendeltségébe tartozó szervnek adnak feladatot, sorszámuk kettessel kezdődik, ezek a kétezres határozatok. Vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik. Vannak a nem nyilvános, általában munkaszervezési jellegű kormánydöntések, amelyek sorszáma négyessel kezdődik, ezek a négyezres határozatok.A nem titkos, de nem is nyilvános kormánydöntések néha a kormányzat szándéka ellenére kiszivárognak, illetve közérdekű adatigénylés nyomán válnak megismerhetővé. Utóbbi esetben csak régebbiek. A négyezres és kétezres határozatok ugyanis, bár nem titkosak, tíz évig automatikusan nem nyilvánosak. Emiatt addig nem is adják ki őket, és néha utána is csak akkor, ha arra a bíróság kötelezi az érintettet.Ez a tízéves időkorlát nő márciustól a duplájára, és a húsz év vonatkozik “a kormányzati döntéshozatal általános és különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fórumainak” határozataira is.Sőt, automatikusan húsz éven át titkolhatóvá válik minden, “a kormány által létrehozott döntéshozó fórum üléséről készült összefoglaló és hangfelvétel”. Ez alapján már hosszabb időre megtagadhatta volna a kormányzat a hvg.hu korábbi adatigénylését, amelyben az operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit kértük ki. A kérésre először a tíz évre hivatkozva nemet mondtak, végül a bíróság lapunk javára ítélt. | Szinte titokban kapott duplaannyi időt döntések eltitkolására a kormány, és mással is trükközhet | Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240115_titkolozas_kozerdeku_adatok_kormany_transparency_magyarorszag_ligeti_miklos_jogallamisagi_eljaras_europai_unio | 2024-01-15 15:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Nem sokkal az év vége előtt, tavaly december 12-én döntött az állami Szerencsejáték Zrt. szponzorpénzeit osztó leányvállalata, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. a hónap legnagyobb kifizetéséről: nettó 20 millió forint támogatást kapott a Családpárti Alapítvány.
Ezt az alapítványt tavaly nyáron hozta létre Novák Katalin köztársasági elnök. Akkor a hvg.hu megírta, a szervezet legfőbb célkitűzése „a hagyományos családmodell, a családi értékek védelme, népszerűsítése, a gyermeknevelés ösztönzése és támogatása.” További célja még
a házasság, mint egy nő és egy férfi között önkéntes alapon létrejött életközösség és élethosszig tartó szövetség népszerűsítése."
Ezek mellett az alapítvány foglalkozik a konzervatív női vezetők összefogásával, tehetségek gondozásával, a külpolitikai gondolkodás támogatásával, vagy Magyarország szépségeinek bemutatásával. Az államfő hivatala annak idején azt közölte, a tervek szerint
változatos forrásokat vesznek majd igénybe”, így jogi személyek támogatását, pályázati forrásokat is.
Decemberben nettó 13,5 millióval második volt a támogatási listán a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet. A harmadik nettó 8 millióval a fideszes kötődésű Fejlődő Városi Közösségekért Alapítvány. Egy vitorlás egyesülethez köthető cég, az Érdi Sailing Kft. pedig nettó 5 milliót kapott.
Az előző hónapban, novemberben még nagyobb összegekről döntött a Szerencsejáték-leánycég. A Novák-alapítvány támogatási összegének is a duplája, nettó 40 millió forint került így a jobboldali Kommentár Alapítványhoz, amely például az azonos nevű folyóiratot is kiadja, egyébként pedig
egyfajta szellemi műhelye a Fidesz politikai hátországának.
Aligha szorult rá a pénzre a Kommentár Alapítvány, amelyről 2021-ben a hvg.hu megírta, hogy akkor is kaptak 40 milliót a Szerencsejáték-pénzből. Sőt, sokkal többet, 14,5 milliárdot juttatott nekik a kormány a Covid-járvány alatt a gazdaságvédelmi alapból a Mathias Corvinus Collegiumon (MCC) keresztül.
A novemberi kedvezményezetti listán találjuk még Márai Sándor Kulturális Közalapítványt nettó 10 milliós összeggel. A tavaly októberi kedvezményezetti listán csupán egyetlen cég szerepelt: a Netrise Hungary Kft. kapott nettó 40 milliót. Ahogy akkor a hvg.hu megírta,
a Szerencsejáték-cég 40 milliós szponzorpénzére aligha volt rászorulva a Netrise Hungary Kft., hiszen Sarka Kata férjének vállalkozása a 2022-es évet például rekordmagas, 2,5 milliárdos profittal zárta.
A hvg.hu korábban is írt a Szerencsejáték-cég pénzosztásáról, az augusztus-szeptemberi lista alapján. Akkor 15, javarészt már korábban is támogatott szervezet között osztottak szét két hónap alatt több mint 500 millió forintot. A pénzből jutott a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz közeli magántőkealaphoz, Szijjártó Péter testvérének és Pataky Attila cégének is: | Húszmilliós támogatást kapott az államfő családpárti alapítványa a Szerencsejáték Zrt.-től | Az állami szerencsejáték-szervező cég jelentős összeggel támogatja Novák Katalin alapítványát, amely a házasságot mint „egy nő és egy férfi élethosszig tartó szövetségét” népszerűsíti. Volt azonban egy másik, jobboldali alapítvány, ami ennek dupláját kapta. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240115_Huszmillios_tamogatast_kapott_az_allamfo_csaladparti_alapitvanya_a_Szerencsejatek_Zrttol | 2024-01-15 14:16:00 | true | null | null | HVG |
A Miniszterelnökség nem tudja (nem árulja el), mennyiért hirdettek a lengyeleknél (azaz mennyi adófizetői pénzből próbálták befolyásolni a lengyel választást) - állapította meg Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki ezt a következtetést abból vonta le, hogy a tárca azt válaszolta neki, nem tartják nyilván az ilyen költéseket, és ilyen adat előállítására nem is kötelesek.
Lengyel lap: Orbán tanácsadói segítették Kaczynskiék választási kampányát
Több forrás is azt állítja, nyáron Fidesz-közeli emberek érkeztek a PiS kampánystábjába, akikre vakon hallgattak. A magyarok csak azt felejtették el, hogy ami Magyarországon működött, az Lengyelországban nem biztos, hogy fog.
Hadházy Facebook-posztja szerint arra volt kíváncsi, mennyit költött a kormányzat a "lengyelországi területre hirdetési célból készült videókra 2023 őszén". Az ellenzéki politikus emlékeztetett: "a lengyel választási kampányban a magyar kormány pénzéből futottak sötét hangulatú, migránsokkal riogató hirdetések, véletlenül pont Lengyelországra célozva".
Hadházy szerint ez "kettős mérce", hiszen miközben itthon "a Fidesz olyan kényes arra, hogy senki ne avatkozzon a magyar belügyekbe, hogy még egy külön hatóságot is felállított, amivel politikai ellenfeleit revolverezheti, a szuverenitás védelmére hivatkozva", ha ők avatkoznak be más országok választásaiba, az más tészta, nekik szabad".
Novák Katalin államfő kinevezte Lánczi Tamást a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének
Egy államtitkár és egy rektor mellett a kormányzat politikai furkósbot-intézményét vezető Lánczi Tamás megbízólevelét is átadta szerdán a Sándor-palotában a köztársasági elnök.
A hvg.hu is megírta, hogy a Fidesz kampánystratégái segítettek a lengyel választásoknál, de ott ez inkább ártott, mint használt, hiszen Jaroslaw Kaczynskiék megbuktak, a Donald Tusk vezette új kormány pedig olykor vitatható intézkedésekkel igyekszik minden területen átvenni a hatalmat, ami a közmédia területén például meglehetősen érzékeny helyzetekhez vezet:
Az új lengyel kormány és az ellenzék nem válogat az eszközökben a közmédiáért folyó harcban
Jogi mocsárban vív közelharcot a lengyel közmédia fölötti ellenőrzésért az ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) párt az új kormánnyal, amelynek rapid manővere nélkülözte az eleganciát és a biztos törvényi alapot is.
Arról, hogy Donald Tusknak és új kormányának szinte megszámlálhatatlan csapdát állítottak, mert a három jobbközép és egy baloldali pártból álló koalíciónak hiába van kényelmes parlamenti többsége, sok, szinte megoldhatatlan jogi dilemmával találják szemben magukat:
Lengyelországban bármi megtörténhet: a Tusk-kormány a Kaczynskiék telepítette aknamezőn lépked
Az alkotmánybíróság megfúrhatja a költségvetés elfogadását, az államfő feloszlatja a parlamentet, a törvénysértéseket sokszor csak törvénysértéssel lehetne megszüntetni. A nyolc év után ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság nem akar beletörődni a hatalom elvesztésébe.
Arról pedig, hogy a magyar kormány lengyelországi választásokat befolyásolni igyekvő tevékenysége nem egyedi a régióban, a hvg.hu már írt korábban. A VSquare oknyomozó szervezet feltárta, hogy Habony Árpád és a Századvég munkatársai, például Faragó Csaba külügyi igazgató közvetlenül részt vettek a legutóbbi szlovákiai választások kampányában.
A Századvég a szerbiai választásokon is aktívan részt vett: Faragó segített a Vucic-párti Vajdasági Magyarok Szövetségének jó eredményt elérni. A Magyarországon bevált kampányfogások exportja külföldön azonban nem mindenhol vezetett sikerre:
VSquare: Habony és a Századvég a szlovák és szerb választásokon is segített Orbán szövetségeseinek
A Magyarországon bevált kampányfogások exportja külföldön nem mindenhol vezet sikerre.
(Nyitóképünk illusztráció: Jaroslaw Kaczynski és Donald Tusk) | Hiába kérdezte Hadházy, a kormány nem árulja el, mennyit költött a lengyel választások befolyásolására | A külföldi politikai befolyásolást, ami ellen itthon még állami szervet, Szuverenitásvédelmi Hivatalt is létrehozta a kormány, azt Lengyelországban például maga végezte. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240115_Hiaba_kerdezte_Hadhazy_a_kormany_nem_arulja_el_mennyit_koltott_a_lengyel_valasztasok_befolyasolasara | 2024-01-15 10:54:00 | true | null | null | HVG |
Részletes elemző írásban mutatja be a szlovákiai magyar portál, a Napunk.sk, hogy milyen kép rajzolódhat ki az ukrajnai háborúról annak az olvasónak a gondolkodásában, aki a magyar kormány által finanszírozott szlovákiai magyar médiából tájékozódik az eseményekről. Körülbelül ilyen:
az ukrajnai háború nem a jó és a rossz, hanem a rossz és a rossz harca,
az ukránok követelőzők, nacionalisták,
Zelenszkij ukrán elnök egy diktatórikus hajlamokkal megáldott ripacs bábu,
Putyinnak egyes esetekben nem lehet nem igazat adni.
A cikkből kiderül, hogy a magyar kormány 2018 óta 3,4 milliárd forintot költött olyan szlovákiai magyar médiumok finanszírozására, amelyek szorosan kötődnek a Fidesz helyi stratégiai partnerének számító Magyar Szövetséghez.
Az a három lap (Ma7, Felvidék.ma, Körkép.sk), amelyek ezekből a támogatásokból működnek, a Napunk.sk elemzése szerint “jól kimutathatóan negatív képet festenek az ukrán elnökről, követelőző, diktatórikus hajlamú, ripacskodó bábként mutatják be”. Sőt,
olyan is előfordult, hogy az ukrán elnökről szóló hírt egy iázó szamár képével illusztrálták.
Ezzel szemben az elemzés arra jutott, hogy az említett portálok Putyin orosz elnököt viszont inkább semleges módon ábrázolják, és olykor védelmükbe is veszik, az ellene kiadott nemzetközi elfogatási parancsot például propagandaeszközként emlegetik.
A három lap átvette az orosz propaganda kifejezését a "különleges katonai hadműveletről", amelyet több esetben mindenféle kritikus kontextus nélkül használtak, valamint a magyar kormány propagandáját az "elhibázott szankciókról", a "háborúpárti Nyugatról" és a "békepárti magyar kormányról" – írja a Napunk.sk portál elemzésében.
A magyar állami pénzeknek a sajtóviszonyokat befolyásoló szerepéről nemrég a hvg.hu is írt, amikor beszámoltunk a Political Capital kerekasztal-beszélgetéséről, amelynek témája volt az is, hogy a 2010-es évek eleje óta hatalmas összegek vándoroltak Magyarországról a határon túli magyar közösségekbe “az Orbán-rezsim hatalmi befolyásának kiépítésére”: | Intenzíven terjeszti az oroszbarát propagandát a Budapestről pénzelt szlovákiai magyar sajtó | Hogyan terjednek az oroszbarát álláspontok a magyar kormány által finanszírozott szlovákiai magyar médiában az ukrajnai háborúról? Eláruljuk: nagyon. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240115_Intenziven_terjeszti_az_oroszbarat_propagandat_a_Budapestrol_penzelt_szlovakiai_magyar_sajto | 2024-01-15 11:26:00 | true | null | null | HVG |
Több mint kétszáz korrupciós ügyet leplezett le tavaly a Nemzeti Védelmi Szolgálat
Tavaly 225 ügyben tett feljelentést a Nemzeti Védelmi Szolgálat, amely néhány éve már nem csak a rendvédelmi, államigazgatási szektorokban dolgozókat védi és “szűri”, hanem az állami egészségügy állományát is. Az NVSZ által tavaly kezdeményezett nyomozások száma alig valamivel több, mint az azt megelőző évben, és mindössze 4 százaléka érintette a hálapénzt. Az esetek nagy részében megbízhatósági vizsgálatokkal leplezik le a vesztegetést, aminek megvannak a sajátos szabályai.
Főleg a hálapénz miatt került bele a hírekbe tavaly a Nemzeti Védelmi Szolgálat, miután 2021 márciusa óta ennek a szervezetnek az egyik feladata kiszűrni azokat az egészségügyi dolgozókat, akik kenőpénzt fogadnak el vagy várnak el cserébe a kezelésért. Márpedig az évtizedeken át amolyan természetes juttatásként számon tartott hálapénz fizetése ma már egyértelműen vesztegetésnek számít: adni és elfogadni is tilos. Egészen pontosan: pénzt nem, de kezelés után ajándékot büntetlenül lehet adni az egészségügyi dolgozónak, feltéve, ha az ajándék értéke maximum a mindenkori minimálbér öt százaléka, ami az elmúlt években 8-13 ezer forint körül volt.
Azzal, hogy az NVSZ kapta meg az egészségügyi szektort, nem csak az orvos-beteg kapcsolatban elkövetett vesztegetések miatt indult eljárások kaptak médiafigyelmet, hanem a sokáig kifejezetten a háttérben működő, amolyan belső elhárításként működő szervezet is. Miközben korábban az NVSZ létezéséről is majdhogynem csak a rendvédelmi, államigazgatási szektor védett állománya tudott, addig idén januárban már televíziós reklámkampányt is indított a szervezet a hálapénz visszaszorítása érdekében.
Az NVSZ rendőrségi szerv, nem titkosszolgálat, bár leginkább ez utóbbihoz áll közelebb. Már csak azért is, mert a titkosszolgálatokhoz hasonlóan az NVSZ-nek sincs nyomozati jogköre, ellenben akár leplezett, titkosszolgálati eszközökkel is gyűjthet információkat, hogy egy-egy ügyet felderítsen. Miután összegyűjti a szükséges információkat, amelyek egy büntetőeljárásban akár bizonyítékok is lehetnek, nyomozást kezdeményez a rendőrségnél vagy az ügyészségnél. Azaz ekkor kerül át egy ügy egy olyan szervhez, amely már nyomozati cselekményeket is végezhet és elviheti az eljárást egészen a vádemelésig.
Az, hogy az NVSZ, amely sokáig kifejezetten a háttérben dolgozott, újabban a “kirakatba” teszi magát, nem példa nélküli: gyakran végeznek felvilágosítás célú reklámkampányokat külföldön is a titkosszolgálatok, Észak-Európában, azon belül pedig a balti államokban az orosz kémek ténykedésére hívták fel a figyelmet ily módon az ottani elhárító szervek. Igaz, az NVSZ-től ma már nem idegenek ezek a kampányok. Tavaly novemberben például egy olyan videót tettek közzé, amelyben egy 37 éves, korrupció miatt börtönben raboskodó egykori autópályarendőr sírva üzent a kollégáinak. A rövid videó az NVSZ képzési csomagjának a része, amely oktatófilmeket, életútfilmeket, prezentációkat és egy interjúkötetet tartalmaz.
“Munkatársaink az állami egészségügy területén tavaly több mint 60 alkalommal tartottak bűnmegelőzési előadást összesen 6000 főt meghaladó hallgatóság, orvosok, ápolók, egyetemisták részére” - mondta a hvg.hu-nak Pap Judit, az NVSZ szóvivője. Ezeknek az előadásoknak a célja Pap szerint az, hogy a résztvevők minél szélesebb körben megismerjék az orvos-beteg kapcsolatban előforduló korrupciós helyzeteket és ahogy a szóvivő fogalmazott, megismerjék “azok elkerüléséhez és kivédéséhez megfelelő magatartást”.
De a januárban indult tájékoztató kampányával az NVSZ már nem csak az egészségügyben dolgozókat célozza meg, hanem a többi állampolgárt is. “Azt szeretnénk tudatosítani bennük, hogy a hála kifejezésének van más módja is, mint a feszengve átadott és átvett boríték. Szeretnénk, ha ezen a területen szemléletváltás történne” - magyarázta Pap.
Tavaly az NVSZ összesen 225 ügyben tett feljelentést - árulta el kérdésünkre a szervezet. Az, hogy ennyi ügyben tett feljelentést, a gyakorlatban azt jelenti, hogy az általuk védett szektorokban - amelynek csak egy szelete az egészségügy - ennyi ügyben állapították meg bűncselekmény elkövetésének gyanúját. Az NVSZ alá tartozik például a teljes belügyi, katasztrófavédelmi, rendőrségi, büntetés-végrehajtási, idegenrendészeti állomány éppúgy, mint a kormány tagjainak irányítása vagy felügyelete alá tartozó meghatározott költségvetési szervek is. Ezen kívül az NVSZ-en belül működik az a Különleges Ügyek Főosztálya is, amely a szervezett bűnözéssel összefüggő, több szervezeti elem védett állományát érintő, illetve egy, vagy több társszerv közös együttműködését igénylő ügyek felderítését végzi.
Pap Judit ugyan nem mondott még adatokat arról, hogy a tavaly tett 225 feljelentésből egy-egy védett szektor hány ügyet ölelt fel, de mint mondta, az NVSZ feljelentéseinek száma arányosan viszonyul az érintett szervezet létszámához. Tehát egy több tízezres szervezetnél több ügy keletkezik.
Azt azonban lehet tudni, hogy 2021 márciusától összesen 105 ügyben közel 250 egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott személy ellen kezdeményezett eljárást az NVSZ vesztegetés, illetve vesztegetés elfogadása miatt. Tavaly tíz olyan ügyben tettek feljelentést, amelyben hálapénz átadása történt. “Ezekben az ügyekben az orvos vagy egészségügyi dolgozó nem követett el kötelezettségszegést, de készpénzt fogadott el a kezelést követően” - mondta Pap. Ez azt jelenti, hogy az érintett egészségügyi dolgozók elfogadták a beteg által felajánlott pénzt a kezelés után, de nem ettől tették függővé a kezelésüket.
De nem csak hálapénzes ügyek voltak. Tavaly 19 olyan ügyet derített fel az NVSZ, amikor a vesztegetés másról szólt. Például arról, hogy az orvos jogellenesen írjon fel vényt, pénzért VIP-ellátást biztosítson, valótlan tartalmú orvosi igazolást állítson ki, vagy ugyancsak pénzért orvosi alkalmassági igazolást.
Utóbbiban a legkirívóbb eset egy olyan sportorvossal történt, aki 454 alkalommal adott ki ilyen igazolást, így esetében 454 rendbeli vesztegetés miatt tett feljelentést az NVSZ. Ugyancsak tavaly egy kardiológus főorvos ellen 67 rendbeli vesztegetés miatt indult eljárás, míg egy onkológus és az asszisztense több mint 80 alkalommal kért daganatos betegektől pénzt azért, hogy az államilag egyébként finanszírozott kemoterápiás kezelést egyáltalán megkezdhessék.
Az egészségügyi szektorban az NVSZ nem csak vesztegetési ügyekben tett feljelentést. Tavaly több nyomozást kezdeményezett például gyógyszerhamisítás miatt is, de akadt, aki ellen kábítószerkereskedelem, teljesítményfokozó szerrel való visszaélés miatt indult eljárás, sőt, pénzmosás, csalás, sikkasztás és hamis tanúzásra felhívás is szerepel az NVSZ által kezdeményezett büntetőeljárások soraiban.
Az esetek nagy részében az NVSZ úgynevezett megbízhatósági vizsgálatokkal próbálja meg kiszűrni azokat, akik a tilosban járnak. Nem csak az állami egészségügyben dolgozókról van szó, ugyanezzel a módszerrel tesztelik a többi, általuk védett terület állományát is, így például a rendőröket.
A megbízhatósági vizsgálat egyfajta élő teszt, amikor az NVSZ munkatársai, az úgynevezett tárgyalótisztek - kilétüket nem felfedve - próbára teszik a célszemélyt. Egy egészségügyi dolgozó esetében például egy ilyen teszt lehet az, hogy vajon pénzért kiállít-e vizsgálat nélküli orvosi igazolást, vagy elfogad-e a betegtől készpénzt. Pap Judit nem győzte hangsúlyozni, hogy az efféle megbízhatósági vizsgálatok szoros ügyészi ellenőrzés mellett zajlanak, a tárgyalótiszt pedig csak egyszer tehet “ajánlatot” a célszemélynek. Ha ezt az érintett elutasítja, akkor nem könyöröghet neki, nem ajánlhat fel nagyobb összeget.
A megbízhatósági vizsgálat során az NVSZ csak olyan eszközöket alkalmazhat, amelyet az ügyészség jóváhagyott. Bírói engedélyhez kötött eszközöket (ilyen például a telefon lehallgatása) az efféle vizsgálat során nem alkalmazhatnak, viszont hivatali helyiségben és gépjárműben, valamint a megbízhatósági vizsgálat helyszínén történteket titokban megfigyelhetik és rögzíthetik.
Ha nem megbízhatósági vizsgálatról van szó, akkor a NVSZ a felderítés során természetesen alkalmazhat minden bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt, így például telefonlehallgatást, sms tartalmának megismerését és titkos házkutatást is, ám ezekhez minden esetben meg kell szerezniük a bíró engedélyét. | Több mint kétszáz korrupciós ügyet leplezett le tavaly a Nemzeti Védelmi Szolgálat | Tavaly 225 ügyben tett feljelentést a Nemzeti Védelmi Szolgálat, amely néhány éve már nem csak a rendvédelmi, államigazgatási szektorokban dolgozókat védi és “szűri”, hanem az állami egészségügy állományát is. Az NVSZ által tavaly kezdeményezett nyomozások száma alig valamivel több, mint az azt megelőző évben, és mindössze 4 százaléka érintette a hálapénzt. Az esetek nagy részében megbízhatósági vizsgálatokkal leplezik le a vesztegetést, aminek megvannak a sajátos szabályai. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240116_Nem_a_halapenzes_ugyek_dominaljak_az_NVSZ_tavalyi_felderiteseit | 2024-01-17 05:20:00 | true | null | null | HVG |
További négy rendőr letartóztatását indítványozta az ügyészség az ártándi határrendészek vesztegetési ügyében - tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken az MTI-t. Közleményük szerint a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytatott nyomozásában már 29 gyanúsított van, köztük 26 rendőr.
A regionális nyomozó ügyészség korábbi – 2023. március 7-i és április 17-ei – nagyszabású, összehangolt eljárási cselekményeihez hasonlóan, a csütörtöki bűnügyi akcióban is együttműködött a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda vagyon-visszaszerzési hivatala, a Terrorelhárítási Központ, a Készenléti Rendőrség és a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság állománya.
Az ügyészség a négy rendőr szolgálati helyén, valamint az érintettek lakóhelyén kutatásokat hajtott végre, amelyek során készpénz, vagyontárgyak, személygépkocsi, ingatlan, valamint bankszámla zárolásával és lefoglalásával több mint 52 millió forint értékű igazolatlan eredetű vagyont biztosítottak - ismertették.
A vagyonelkobzás biztosítása érdekében az eddigi eljárásban összesen, a 29 terheltet érintően közel 290 millió forint értékű vagyon elvonása történt meg - tették hozzá.
A megalapozott gyanú lényege szerint 2021 márciusától a biharkeresztesi határrendészeti kirendeltség állományába tartozó határrendészek a szolgálataik során rendszeresen követtek el korrupciós bűncselekményeket, amelyek megvalósításában civil személyek is segítségükre voltak.
A regionális nyomozó ügyészség az eljárásba most bevont négy gyanúsított letartóztatására tett indítványt, amelyről a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa dönt. | Újabb négy rendőr letartóztatását indítványozta az ügyészség az ártándi határrendészek vesztegetési ügyében | A gyanú szerint 2021 márciusától a biharkeresztesi határrendészeti kirendeltség állományába tartozó határrendészek a szolgálataik során rendszeresen követtek el korrupciós bűncselekményeket, amelyek megvalósításában civil személyek is segítségükre voltak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20240119_Artand_korrupcio_hatarrendeszek_ugyeszseg_letartoztatas | 2024-01-19 21:31:00 | true | null | null | HVG |
2024.01.20. 09:45
Nem akárki lett kisebbségi tulajdonos a társaságban, amelyet a milliárdos külföldi befektetésekre alapított.
Megsorozták Orbán Viktort az Európai Parlamentben a belga elnökség nyitányán
Európai Unió
2024.01.18. 16:304 perc | Mészáros Lőrincnek új tervei vannak a cementiparba is beszállt érdekeltségével | Nem akárki lett kisebbségi tulajdonos a társaságban, amelyet a milliárdos külföldi befektetésekre alapított. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240120_hvg_talentis_international_construction_cementes_penzeszsak | 2024-01-20 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
1 milliárd 400 millió forintos állami támogatásból építhetett torna-és rendezvénycsarnokot a dadi református egyházközség.
A csarnok alapterülete 1696 négyzetméter, és rendezvények esetén 615 fő befogadására képes – mondta a gyülekezet presbitere. Az épületben kialakítottak egy 20-szor 40 méteres kézilabdapályát és létrehoztak egy multifunkcionális küzdőteret, ahol a többi között röplapda, atlétika, birkózás, vívás, futsal és teremkerékpározás gyakorolható.
A beruházásra az egyházközség 1,4 milliárd forint állami támogatást kapott, csaknem 100 millió forintot pedig egyházi forrásokból fedeztek. Az építkezést egy helyi vállalkozó végezte.
Az átadón Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár (képünkön) arról beszélt, hogy „a háborúk, szankciók, genderpropaganda árnyékában” hogyan védi meg a kormány a gyermekeket.
„Az sem mindegy, kikre bízzuk a gyermekek nevelését, oktatását. Kiemelten fontosnak tartjuk a történelmi egyházaink szerepét, amelyek felhívják a figyelmünket, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Isten igéjével is" - jegyezte meg a politikus.
A Komárom-Esztergom vármegyei településen a református egyházközség tartja fenn a község művelődési házát és az általános iskolát is. Az oktatás jelenleg három telephelyen működik, ebből kettő az önkormányzattól bérelt ingatlan. | Másfélmilliárdos állami támogatásból kapott torna-és rendezvénycsarnokot a dadi református egyházközség | Az építkezéshez 100 millió forintot az egyház adott. A csarnokban terembiciklizhetnek is majd a gyerekek. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240120_Masfelmilliardos_allami_tamogatas_dadi_reformatus_egyhazkozseg_sportcsarnok | 2024-01-20 12:55:00 | true | null | null | HVG |
Miközben Magyarországon külföldi beavatkozástól tart és szuverenitásvédelmi törvényt hozott, az amerikai jobboldalon hálózatot épít az Orbán-kormány a magyar adófizetők pénzéből. Ennek egyik fő eszköze a Danube Institute, ami az elmúlt évben milliókat fizetett ki amerikai közszereplőknek. Az Átlátszó megszerezte az állami hátterű agytröszt egyes szerződéseit, amelyek alapján a szervezet és amerikai vendégkutatóinak tevékenysége a tengerentúlon a be nem jelentett lobbizás fogalmát is kimerítheti, ugyanis az intézet egyes partnerei kifejezetten azért kaptak pénzt, hogy az amerikai médiában helyezzenek el a magyar kormánynak tetsző cikkeket, és követendő példaként állítsák az Orbán-kormány intézkedéseit az amerikai jobboldal elé.
December 10-én a Guardian hírportál arról számolt be, hogy az Orbán-kormányhoz köthető szereplők (a portál értesülései szerint a washingtoni magyar nagykövetség és a Külügyi Intézet munkatársai) egy szakmai rendezvény ürügyén amerikai kongresszusi képviselőknél próbálnak lobbizni. A Guardian szerint egy kétnapos konferencián és egy zártkörű találkozón arról kívánták győzködni a Republikánus Párt politikusait, hogy akadályozzák meg a Biden-adminisztráció Ukrajnának tervezett katonai segítségnyújtását. Az akció a lap szerint nem kizárólag magyar szervezésű, hanem az amerikai jobboldal egyik fontos think-tankje, a Heritage Foundation támogatását élvezi.
Ez a cikk a Southern Poverty Law Center amerikai jogvédő szervezettel, és az általuk működtetett Hatewatch projekttel együttműködésben készült. A cikkben idézett szerződések a Hatewatch által közérdekű adatigénylés útján megszerzett 13 szerződésből származnak, amelyeket az amerikai szervezet megosztott az Átlátszóval.
Antall József alapította, Rogán Antal felélesztette
A legutóbbi eset egy több éve zajló folyamat eredménye, aminek során a magyar kormány szisztematikusan próbál befolyást és hálózatot építeni az amerikai jobboldalon és próbálja alakítani a washingtoni politikát. Az Átlátszó korábban már írt arról, hogy a nagykövetség az elmúlt néhány évben százmilliós nagyságrendű összegeket fizetett ki bejelentett amerikai lobbistáknak azért, hogy kapcsolatokat építsenek az amerikai médiával és politikusokkal, és hogy pozitív kicsengésű médiamegjelenéseket generáljanak az Orbán-kormány számára.
Hasonló célok bontakoznak ki, amikor egy Magyarországon bejegyzett, de elsősorban külföldre dolgozó think-tank, a Danube Institute tevékenységét figyeljük meg, amely egyébként épp egy hónapja szervezett közös geopolitikai konferenciát a Heritage Foundationnel. A think-tank bemutatkozása szerint „a konzervatív és nemzeti értékek és gondolkodás képviseletéért” alakult, és ehhez nem titkolt módon tudósok, politikusok és a közélet iránt érdeklődők körében kapcsolatépítéssel, valamint saját kutatásokkal próbál hozzájárulni.
A Danube Institute a médiában önálló intézményként jelenik meg: saját honlappal, logóval rendelkezik, a rendezvényeket Danube Institute brand alatt szervezik, ösztöndíjasai a Danube Institute kutatóiként szerepelnek a nyilvánosságban, papíron azonban nem létezik, valójában pontosabb úgy fogalmazni, hogy a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) egy projektjéről van szó. Danube Institute vagy hasonló néven nincs bejegyezve civil szervezet vagy gazdasági társaság, a honlapján megadott címe megegyezik a BLA-val, és kutatói is a BLA-val szerződnek le.
A Batthyány Alapítvány hosszú múltra tekint vissza: 1991-ben még Antall József miniszterelnök és az akkori MDF tagjai hozták létre, és sokáig lényegében az MDF pártalapítványaként működött, majd az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt tetszhalott állapotba került. Az Orbán-kormány végül 2018-ban látta meg a nagyrészt elfeledett szervezetben a fantáziát: ekkor az alapítvány hirtelen 1 milliárd forintot kapott Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodájától.
A következő három évben újra 3,5 milliárd forintnál is több állami támogatásban részesült az alapítvány.
2021-ben a Batthyány Alapítvány is bekerült a Közérdekű Vagyonkezelő Alapítványok (KEKVA) közé, annyiban azonban nem tipikus KEKVA, hogy az alapítói jogokat ebben a szervezetben nem valamelyik kormányszerv, hanem magánszemélyek gyakorolják. Azóta a Fidesz-közeli szervezetek egyik fő közpénz-elosztója lett: 2018 és 2021 között olyan szervezeteknek osztott tovább állami forrásokat, mint az Alapjogokért Központ, vagy az Orbán Gáspár nevéhez fűződő Joghallgatók Önképző Szervezete.
A BLA finanszírozza továbbá a Danube Institute nevével fémjelzett rendezvényeket, kutatásokat, médiamegjelenéseket. Míg a BLA más kiadásai elsősorban a hazai közélet befolyásolására szolgálnak, addig a Danube Institute az Orbán-kormány külföldi, különösen amerikai ideológiai terjeszkedésének egyik fő eszköze.
Az intézeten keresztül szponzorált cikkek, kutatások, beszédek egyik fő üzenete, hogy Magyarország egyfajta konzervatív-jobboldali utópia, az Orbán-kormány politikája pedig modellként szolgálhat a külföldi, különösen az amerikai jobboldal számára.
Az amerikai Southern Poverty Law Center (SPLC) jogvédő szervezet kikérte a Danube Inistitute több vendégkutatójának szerződéseit, amelyeket megosztott az Átlátszóval. A Danube Institute honlapja szerint 22 külföldi vendégkutatóval áll szerződésben, de a legtöbb kutató munkájáról kevés részlet derül ki az oldalon, több személynél egyáltalán nem szerepel, milyen munkát végzett az intézet számára.
A kikért szerződésekből viszont kiderül, hogy a vendégkutatók megbízásai túlmutatnak a tudományos munkán, jelentős részben a nyilvánosság – különösen az amerikai belpolitikai nyilvánosság – befolyásolásáról és hálózatépítésről szólnak.
Amerikai médiamegjelenések magyar állami pénzből
Az SPLC idén áprilisban kérte ki a Magyarországon élő amerikai újságíró, Rod Dreher szerződését, aki a Danube Inistitute honlapja szerint az intézet hálózat-projektjének igazgatója. Az SPLC szerint Drehernek a szerződés alapján regisztrálni kéne magát a külföldi lobbisták adatbázisában, a Külföldi Ügynök Regisztrációs Törvény (Foreign Agents Registration Act, FARA) alapján.
A FARA-ról korábban írtunk az Átlátszón: a törvény alapján készült adatbázisban több amerikai személy és cég is szerepel, akik magyar közpénzt kaptak azért, hogy a magyar kormány jó hírét keltsék az Egyesült Államokban. Egy, korábban a Trump-adminisztrációban dolgozó lobbistának, David Reaboinak például azért is fizetett a magyar külügy, hogy a Twitteren védje az Orbán-kormányt a kritikáktól. Egy Tucker Carlsonhoz köthető PR-cégnek pedig azért adott mintegy 56 millió forintot a washingtoni magyar nagykövetség, hogy pozitív médiamegjelenéseket szervezzenek az Orbán-kormánynak.
Rod Dreher nem szerepel a lobbista-adatbázisban, azonban az SPLC szerint a szerződése alapján tevékenysége kimeríti a nem regisztrált lobbizás fogalmát. A szerződés alapján Drehernek publikálnia kell magyarországi tapasztalatairól az amerikai médiában, ezért és más szolgáltatásokért (részvétel a Danube Inistitute panelbeszélgetésein, kapcsolatépítés európai konzervatív politikusokkal és közszereplőkkel) havi 8750 dolláros (kb. 3,1 millió forintos) fizetést kapott 2023. január 1. és június 30. között.
Dreher ebben időszakban írt riportot egy Orbán Viktorral folytatott háttérbeszélgetésről az American Conservative című lapban, ahol nem jelezte, hogy a publikációiért pénzt kap egy magyar állami pénzből működő alapítványtól.
Szintén kifejezetten amerikai médiumokban való publikálásra kapott pénzt a BLA-tól Michael O’Shea újságíró. O’Shea kapcsolatai a Danube Inistitute-tal 2021-ig nyúlnak vissza, akkor a munkáját a washingtoni Hungary Foundation és a Mathias Corvinus Collegium szponzorálta. A BLA-val kötött idei szerződésében az szerepel, hogy
„havi két, minimum 650 szavas cikket készít különösen magyar családpolitikai és magyar geopolitikai témákban amerikai és európai médiumok számára”
Ezért és más munkákért cserébe havi 4500 dolláros (1,59 millió forintos) díjazást kap. A megadott időszakban (június 1.-december 31.) O’Shea szintén az American Conservative-ban publikált, többek között a lengyel választásokról.
Hathetes tanulmányút 12 millióból
Dreherhez hasonlóan nagy összeget kapott a Danube Institute-tól Christopher F. Rufo is. Rufo ismert jobboldali aktivista az Egyesült Államokban, több, a Republikánusokhoz köthető think-tankben is szerepet vállalt, köztük a Heritage Foundationben és a Manhattan Institute-ban, emellett tagja a New College of Florida egyetemet igazgató kuratóriumnak. Utóbbi megbízatást 2023 januárjában a floridai kormányzótól, az elnökségért is kampányoló republikánus Ron DeSantistól kapta.
Rufo március-áprilisban hat hetet töltött Magyarországon. Szerződéséből kiderül, hogy Rufo a tanulmányút alatt 35 000 dollárt (12,41 millió forintot) kapott a Batthyány Alapítványtól.
A pénzért cserébe a magyar alapítvány két előadás megtartását („critical race theory, valamint LMBTQ propaganda témában”) és két cikk megírását kérte, utóbbiak a Hungarian Conservative vagy a Hungarian Review című lapokban jelennének meg.
Az említett lapokban azonban nem található Rufo által jegyzett cikk, a Conservative-ban csak egy interjú és egy Rufo részvételével zajlott kerekasztal-beszélgetés riportja szerepel. Rufo saját Substackján viszont a szerződése ideje alatt megjelent egy riport, amelyben a szerző lehetséges példaként mutatja be az Orbán-kormányt az amerikai konzervatívok számára. Később a Compact Magazine-ban egy hosszú, pozitív kicsengésű cikket írt az Orbán-kormány politikájáról a hathetes magyarországi tanulmányút alapján, amit a Danube Institute szervezett.
A cikk üzenete, hogy az amerikai jobboldalnak több módszert is érdemes lenne átvennie a Fidesztől.
Rufo azt írja, Orbán „átformálta a köz- és magánintézményeket, hogy konzervatív ellenhegemóniát hozzon létre. Ebbe beletartoztak az iskolák, az egyetemek, a civil szervezetek, a média és a kormányzat. A cél Magyarország kulturális alapjainak, a családi életnek, a keresztény hitnek és a történelmi emlékezetnek a megerősítése.” Mint írja, bár az amerikai konzervatív hagyomány a központi államhatalom gyengítésére törekszik, ehelyett azonban azt javasolja, hogy az erős államot a republikánus politikusok használják „konzervatív célok elérésére”.
Cikkünk megjelenése előtt Rufo nyilvános Twitter-üzenetben reagált az SPLC munkatársának megkeresésére a Danube Institute-tal való munkájáról. Mint írta, nem igaz, hogy az együttműködés miatt „külföldi ügynök” lenne, mivel vendégkutatói státuszát jelezte a magyar témákban megjelent írásaiban.
Hozzá tette, hogy „a Danube Institute egyik cikkhez sem járult hozzá szerkesztőként, és semmit sem vizsgált át a publikálás előtt – ez is a szokásos gyakorlat, hogy megvédje az újságírói függetlenségemet. És az SPLC célozgatásával ellentétben a Compactnak írt fő esszémben valóban kritikusan nyilatkoztam a magyar állami politikáról és a gazdasági korrupcióról.”
A Danube Institute-tal kapcsolatos oknyomozásunkat Rufo politikai megfélemlítésnek nevezte, aminek célja szerinte az ő elhallgattatása.
„Példaként szolgálhatnak az amerikai jobboldal számára”
Figyelemre méltók Jeremy Carl, a szintén az American Conservative-ba pulikáló újságíró szerződései. Carl tavaly februárban szerződött le a BLA-val 7000 dolláros megbízásért, ennek keretében két tanulmányt kellett megírnia, egyiket a magyar családtámogatásokról, a másikat pedig arról, „Miként tudta az Orbán-kormány megszelídíteni a magyar mélyállamot, miközben Brüsszelt is távol tudta tartani?”.
Érdekesség, hogy angol-magyar kettős nyelvű szerződés magyar részében szerepel egy megjegyzés, hogy ezek az esszék „példaként szolgálhatnak az amerikai jobboldal számára”. Ezt a mondatot azonban a szöveg angol változatában nem látni.
A szerződést az SPLC kérte ki, a BLA nekik egy fénymásolatot küldött, amit látszólag úgy készítettek, hogy az angol részben kitakarták ezt a mondatot –
úgy tűnik, hogy a BLA nem akarta, hogy ez a mondat az Egyesült Államokban nyilvánosságra kerüljön, a magyar részből azonban elfelejtették kitakarni, vagy arra számítottak, hogy az amerikai szervezet azt úgysem fogja érteni.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos amerikai álláspontot is befolyásolnák
További két szerződésből kivehető a BLA, és rajta keresztül a magyar kormány szándéka arra, hogy befolyásolja az amerikai politikát az orosz-ukrán háború kapcsán. Ez volt az egyik fő témája a 2023 szeptemberében, a Heritage Foundationnal közösen szervezett budapesti konferenciának („Duna Geopolitikai Csúcs”). Az Átlátszóhoz eljutott szerződésekből kiderül, hogy az intézet összesen 15 ezer dollárt fizetett két amerikainak: David Satter újságírónak és Steven F. Hayward professzornak a konferencián való részvételért.
Satter ugyanakkor a konferencián a magyar kormányéval szöges ellentétben álló véleményt fogalmazott meg a kérdésben, az újságíró Ukrajna további katonai támogatása mellett foglalt állást, és kijelentette, nem vezetne békéhez, ha Ukrajna lemondana az Oroszország által megszállt területekről. Sőt, kifejezetten az Orbán-kormány kritikájaként olvasható, amikor azt mondta:
„Egy kis országnak sem javaslom, hogy bármilyen módon beavatkozzon az Egyesült Államok belpolitikájába bármelyik oldal támogatásával, vagy hogy aláássa a közös védelempolitikát.”
A FARA alapján kifejezetten lobbitevékenységnek számít az, ha valaki külföldi állami pénzt fogad el azért, hogy cserébe az amerikai médiában publikáljon, az viszont nem, ha külföldi lapban történő publikálásért kap pénzt. Kiskapu, amikor a Danube Institute partnerei olyan angol nyelvű, de Magyarországon kiadott lapokba publikálnak, mint a Hungarian Review vagy a Hungarian Conservative – ezek, bár a tartalmakat amerikai közönségnek szánják, nem számítanak magyar lapoknak.
Már a szürke zónához tartozik az, amikor a vendégkutatók a Danube Institute-os írásaikat, előadásaikat megosztják az amerikai médiában, vagy saját csatornáikon – ahogy tette például Chris Rufo, aki saját YouTube-fiókján tette közzé budapesti megszólalásait. A BLA emellett potenciálisan költségtérítést fizet azért, hogy a partnerei részt vegyenek külsős, a Danube Institute értékeinek megfelelő rendezvényeken – azt viszont a szerződésekből nem tudjuk, hogy a vendégkutatók milyen eseményekre vették igénybe ezt a lehetőséget.
Egyértelműen a FARA hatálya alá esnek azonban azok a szerződések (Rod Dreher, Michael O’Shea), amelyek az amerikai médiába rendelnek cikkeket.
A Danube Institute nem minden szerződése bízza meg a partnereket, hogy az amerikai sajtóban keltsék a magyar kormány jó hírét, gyakrabban írták elő azt, hogy a magyar sajtónak nyilatkozzanak: ez igen sokszor meg is történt, a Mandiner, a HírTV és más kormányközeli médiumok az elmúlt évben számos alkalommal szólaltatták meg az intézet vendégkutatóit. A szerződések ugyanakkor nyitva hagyják a lehetőséget, hogy a támogatottak külföldi lapoknak is nyilatkozzanak, illetve több helyen előírják, hogy a vendégkutatóknak nem meghatározott módon segíteniük kell a „Danube Institute médiamegjelenéseit”.
Címlapkép: Átlátszó montázs | Közérdekű alapítványon keresztül exportálják Amerikába az orbánizmust | Miközben Magyarországon külföldi beavatkozástól tart és szuverenitásvédelmi törvényt hozott, az amerikai jobboldalon hálózatot épít az Orbán-kormány a magyar adófizetők pénzéből. Ennek egyik fő eszköze a Danube Institute, ami az elmúlt évben milliókat fizetett ki amerikai közszereplőknek. Az Átlátszó megszerezte az állami hátterű agytröszt egyes szerződéseit, amelyek alapján a szervezet és amerikai vendégkutatóinak tevékenysége a tengerentúlon a be nem jelentett lobbizás fogalmát is kimerítheti, ugyanis az intézet egyes partnerei kifejezetten azért kaptak pénzt, hogy az amerikai médiában helyezzenek el a magyar kormánynak tetsző cikkeket, és követendő példaként állítsák az Orbán-kormány intézkedéseit az amerikai jobboldal elé. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/12/14/kozerdeku-alapitvanyon-keresztul-exportaljak-amerikaba-az-orbanizmust/ | 2023-12-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Frissen alapított, korábban semmilyen látható tevékenységet nem végző, viszont fideszes és fidelitasos vezetésű ifjúsági szervezetek is milliós közpénztámogatást kaptak a Városi Civil Alap program tavalyi keretéből. A fiatalok körében alacsony a Fidesz-KDNP népszerűsége, a kormány valószínűleg ezt próbálja orvosolni a VCA segítségével, ahol a támogatott szervezetek között látványosan megnőtt az ifjúsági profilú szervezetek száma.
A Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül szétosztott Városi Civil Alap régóta a civilként beállított, valójában helyi fideszes potentátok által vezetett szervezetek finanszírozásának eszköze. A Civil Alapból először 2021-ben folyósítottak támogatásokat – az állami forrásokat szétosztó alap a megszűnő Norvég Civil Alap helyébe lépett, és a legnagyobb pénzeket már ekkor is jórészt olyan szervezetek nyerhették, amelyek valójában a helyi Fidesz-szervezetekhez kötődtek.
A pályázat 2021-es és 2022-es nyertesei között jelentős részben olyan alapítványokat, egyesületeket láthatunk, amelyeket fideszes önkormányzati képviselők, alapszervezeti vezetők irányítottak. Sok szervezet később aktívan segítette is a kormánypártok kampányát a választások alatt, sőt, olyan civil szervezetek is kaptak támogatást, amelyek közös jelölteket indítottak a kormánypártokkal.
Valódi civileknek kevés jutott
Nem volt ez másként a 2023-as pályázatok esetén sem, amelyek nyerteseinek névsorát decemberben hozták nyilvánosságra. A K-Monitor adatbázisa alapján a tavalyi 1004 díjazott ötöde kötődik valamilyen módon a kormánypártokhoz. Ha azonban a 2 millió forint feletti támogatást elnyert szervezeteket nézzük végig, azt látjuk, hogy a nyertesek harmada fideszes kötődésű.
Az idén elérhető legmagasabb, 11 milliós támogatást pedig többségében (59 százalék) fideszes politikusokhoz köthető szervezetek nyerték el.
A K-Monitor táblázatát itt lehet böngészni:
A nyertesek között nagyrészt visszatérő neveket találunk, amelyek a korábbi években is sikeresen pályáztak VCA-forrásokra: újra az elnyerhető legmagasabb összeget vitte el például a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány, amelyet Németh Szilárd államtitkár alapított 2017-ben.
Harmadik alkalommal pályázott sikeresen a Jobb Közéleti Kör Nagyatád, amely 2010-ben a FIDESZ-szel közösen támogatta Kárpáti László nagyatádi polgármester-jelöltet.
Csakúgy, mint az Újpestért Egyesület, a kerület régi fideszes fedőszervezete, amely a választásokon rendszeresen jelölőszervezetként is beáll a fideszes képviselők mögé.
Másodjára kap támogatást (6 millió forintot) a hódmezővásárhelyi Szeretem Vásárhelyt Egyesület, amely hivatalosan „politikai, gazdasági és vallási szervezetektől, ideológiáktól és érdekektől független civil nonprofit szervezetként” határozza meg magát, annak ellenére, hogy 2019-ben a Fidesszel közös választási szövetségben indítottak jelölteket az önkormányzati választásokon, köztük az egyesület elnökét, Walterné Böngyik Teréziát is.
Fókuszban az ifjúsági szervezetek
Érdekesség, hogy a VCA támogatási stratégiájában eddig minden évben – a választási ciklusnak megfelelő módon – más célokra, tevékenységekre esett a hangsúly.
2021-ben a legnagyobb összegeket helyi média építésével lehetett elnyerni
– ennek jó példája volt Pécs, ahol a választások előtt a VCA-n keresztül támogatott civil szervezetek több új, a kormánypárt üzeneteit közvetítő médiafelületet hoztak létre. 2022-ben, a választási évben a fókusz a kormánypárti politikusokat felvonultató, választási mozgósításra alkalmas nyilvános rendezvények szervezésén volt.
Úgy tűnik, az idei választási évre készülve (júniusban egyszerre tartanak önkormányzati és európai parlamenti választásokat) a fiatalok megszólítása került a középpontba – ez beleillik egyébként a kormánypártok közelmúltban történt klientúraépítésébe, gondoljunk csak például az állami milliárdokból felpörgetett Matthias Corvinus Collegium (MCC) tevékenységére.
A VCA-források idei nyerteseinek listáján feltűnően megszaporodtak az ifjúsági profilú szervezetek. A 2022-es listán mintegy 18, ifjúsági profilú és fideszes kötődésű csoportot találunk, a 2023-ason már legalább 27-et. A támogatott szervezetek nagy része második vagy harmadik alkalommal kap már támogatást a VCA-n keresztül, és az új szereplők között több, a fiatalok mozgósítására létrehozott csoportot találunk, köztük olyanokat, amelyeket mintha kifejezetten a tavalyi pályázati pénz lehívásáért hoztak volna létre, vagy aktivizáltak.
Taroltak a fidelitasos vezetésű szervezetek
Ilyen például a 2023-ban bejegyzett Budai Fiatalok Lokálpatrióta Egyesülete, amely a VCA-tól egyből meg is kapta a legmagasabb, 11 milliós összeget.
Az egyesület alelnöke, Fróna Levente a Fidelitas Sport-, Család – és Ifjúsági Kabinetvezetője.
Nem sokkal alapítása után az egyesület már meg is kezdte egy helyi fideszes önkormányzati képviselő, Gulyás Gergely Kristóf (mellesleg szintén Fidelitas-tisztviselő) profilépítését: júniusban ő volt a civil egyesület napközis táborának fővédnöke.
Nem először kap állami támogatást, a VCA díjazottjai között azonban új szereplő az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért Egyesület (szintén 11 milliót kapott). A szervezet a Lezsák Sándor-féle Nemzeti Fórum Egyesülethez kötődik, lényegében annak ifjúsági szárnya. Az ifjúsági szervezet vezetői egyben a Lezsák-féle, a Fidesz hivatalos partnereként nyilvántartott Fórum elnökségi tagjai.
Valamivel kisebb, 8,9 millió forintos támogatást kapott az Egy-Másért Ifjúsági és Közösségfejlesztő Egyesület. A szervezet a mórahalmi fideszes városvezetéshez köthető, képviselője az Opten adatai szerint Csányi László alpolgármester.
Az egyesület különböző neveken régóta létezik, azonban a birosag.hu-n közzétett beszámolók alapján 2022-ben jelentős szervezeti átalakításon ment keresztül, ekkor vették át a vezetést a mostani képviselők, akik Csányi mellett szintén az önkormányzat munkatársai. Nem sokkal később az egyesület megkapta a közhasznú jogállást.
7 millió forintos támogatást biztosított a VCA a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesületnek, amely saját állítása szerint „a legnagyobb jobboldali ifjúságpolitikai ernyőszervezet”. Az egyesület képviselője, Bagi Barna szintén a Fidelitasból ismerős, annak nemzetpolitikai igazgatója. A Határtalanul a 2022-es választásokon már bizonyított a mozgósításban: a szavazás napja előtt a határon túli szavazók mozgósításában vettek részt, sőt, egy csoportot az akkori békemenetre is elvittek.
Érdemi tevékenység nélkül
Jóval rejtélyesebb, mivel foglalkozik a Next Gen – Miénk a Jövő Egyesület, amely 6,4 millió forintot kapott a VCA-tól. A debreceni ifjúsági szervezetet 2021-ben alapították, a bírósági iratok szerint képviselője Czibere Tamás, a debreceni Fidelitas alelnöke. A birosag.hu-n fellelhető pénzügyi beszámoló szerint
a frissen alapított, még semmilyen tevékenységet nem végző egyesület az alapítás évében már kapott is egy 4 millió forintos állami forrást.
Saját, profin megdizájnolt honlapja szerint az egyesület közösségi teret biztosít a fiataloknak, rendezvényeket, oktatást, mentorációs programokat biztosít. Azonban sem az egyesület honlapján, sem az egyelőre üres Facebook-oldalán, sem más internetes hírforrásban nem találunk információt arról, hogy a debreceni egyesület valóban végzett volna ilyen tevékenységeket. Annak ellenére, hogy saját állításuk szerint a „digitális kommunikáció és PR” a legnagyobb erősségük.
Látható tevékenységet csak tavaly szeptember óta végez a 2021-ben bejegyzett Fiatalok Pécsért Egyesület. Az egyesület elnöke, Szklandán Dávid a fideszes elitképző MCC-ben tölt be kollégium-vezetői tisztséget. Szklandán egyébként más jogcímeken is támogatásokat kapott a VCA-n keresztül: a Fiatalok Pécsért Egyesület mellett ő vezeti a Pécsi Gamer Egyesületet is, amely idén 4 milliós támogatást kapott. A Pécsi Gamer Szövetség mellett érdemes még megemlíteni az azonos profilú Országos Gamer Szövetséget is, ami szintén a pécsi Fideszhez kötődik: központi alakja Vezér Tamás Dániel, aki a helyi Fidesz sajtósa volt.
Ismét milliókat kapott a pécsi fideszes hálózat
Vezér Tamás Dániel szervezeteivel tavaly már foglalkoztunk, ezek szerepet játszottak a civil támogatásokból kiépülő pécsi mini-KESMA létrehozásában: Vezér egy másik egyesülete, a Bio Város Egyesület 2021-ben és ’22-ben 15, illetve 11 millió forintot kapott a VCA-tól, elvileg a környezettudatosságot népszerűsítő tartalmak gyártására. Később az Egyesület egyik kormánypárti pécsi lapban, a Pécsi Aktuálban tett közzé tartalmakat. A Bio Város Egyesületet idén is megjutalmazták a VCA-n keresztül, ezúttal 10 millió forinttal.
A VCA visszatérő díjazottjai között is találunk ifjúsági szervezeteket: ilyen például a 2017-ben alakult, komáromi Fiatal Lokálpatrióták Egyesülete (FILO).
A szervezet 2021-ben már egyszer kapott pénzt a VCA-n keresztül, tevékenysége látszólag a politikától független. Az egyesület alelnöke azonban, aki többször nyilatkozott a csoport nevében, egyben a Fidesz önkormányzati képviselője.
Harmadik alkalommal kap támogatást a szintén Tállai Andráshoz köthető Dél-Borsod Ifjúságáért Sport, Kulturális és Szabadidő Alapítvány. Az egyesület elnöke, Hagyacki József annak a Mezőkövesdi Zsóry FC-nek az ügyvezetője, ahol Tállai András az elnök. Szintén harmadjára kap támogatást a Della Lavanda Kreatív Fiatalokért Alapítvány is. Az alapítvány kurátora, Sedlák-Bihall Orsolya, a Nord Tender Kft. pályázatíró cég ügyvezetője. A cég Tállai András választókerületében visszaélésgyanús pályázatok miatt vált ismertté.
Visszatérő név a támogatottak listáján a Fiatalok Újpestért Egyesület, amit eredetileg a helyi Fidesz alapított. Vezetői között találjuk Vajda Ádámot, az újpesti önkormányzat egyik bizottságának fideszes delegált tagját, és Renge Zsoltot, aki nem más mint a Fidelitas budapesti igazgatója.
Címlapkép: Átlátszó montázs | Fiatalok a kormánypártok célkeresztjében: fidelitasos vezetésű szervezetek taroltak a Városi Civil Alap pályázatán | Frissen alapított, korábban semmilyen látható tevékenységet nem végző, viszont fideszes és fidelitasos vezetésű ifjúsági szervezetek is milliós közpénztámogatást kaptak a Városi Civil Alap program tavalyi keretéből. A fiatalok körében alacsony a Fidesz-KDNP népszerűsége, a kormány valószínűleg ezt próbálja orvosolni a VCA segítségével, ahol a támogatott szervezetek között látványosan megnőtt az ifjúsági profilú szervezetek száma. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/08/fiatalok-a-kormanypartok-celkeresztjeben-fidelitasos-vezetesu-szervezetek-taroltak-a-varosi-civil-alap-palyazatan/ | 2024-01-08 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hosszas pereskedés után kaptuk meg a Miniszterelnökségtől az Antall József Tudásközpont 2021-ben készült átvilágítási jelentését, ami miatt megszüntették a szervezet állami támogatását. A dokumentumban horribilis utazási és szállásköltségek szerepelnek, valamint egy szerződés azzal a céggel, melyben tulajdonos volt a tudásközpont vezetőjének, Antall Péternek a felesége. Erről szóló cikkünk után Vadai Ágnes országgyűlési képviselő Polt Péternél érdeklődött a témában, a legfőbb ügyész tájékoztatása szerint pedig a NAV-nál van az ügy.
A 2021 szeptemberében írt miniszterelnökségi jelentés azt vizsgálta meg, hogy a szervezet hogyan gazdálkodott a 2013 óta kapott állami támogatásokkal. A Miniszterelnökség ugyan szabálytalanságokat nem talált, de több esetben előfordult, hogy a „közszférában elvárt és érvényesülő mértéktartó költés” elve sérült. Magyarán az Antall Péter (a néhai kormányfő fia) által vezetett Tudásközpont pazarolta a közpénzt.
2022. december 18-án Vadai Ágnes országgyűlési képviselő (DK) írásbeli kérdést nyújtott be az ügyben Polt Péter legfőbb ügyésznek. Vadai részletesen idézte a jelentésről szóló Átlátszó-cikket, majd feltette azt a nagyon egyszerű kérdést Poltnak, hogy „Ön szerint szabályosan költötte el az adófizetők pénzét az Antall József Tudásközpont?”.
A legfőbb ügyész idén január 10-én keltezett válasza szerint ő a képviselő kérdését feljelentésként értékelte, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságához továbbított. A NAV pedig ez alapján feljelentés-kiegészítést rendelt az ügyben tavaly december 22-én, és az érdemi elbírálásról majd ők fogják tájékoztatni Vadait.
Polt levele alapján érdeklődtünk a NAV-nál az ügy állásáról. Megkérdeztük, hogy
megtörtént-e már a feljelentés és a kiegészítés elbírálása;
ha igen, mi lett az eredmény;
ha még nem történt meg, mikorra várható az elbírálás;
van-e folyamatban nyomozás az ügyben;
ha nem, várható-e, hogy lesz.
A sok kérdésre az adóhatóság mindössze egyetlen mondattal reagált:
„Kérdéseivel kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ”.
A botrány egyébként 2021 májusában kezdődött, amikor a Direkt36 írt arról, hogy az Antall József Tudásközpont (AJTK) igen nagyvonalúan bánik a közpénzzel. A Miniszterelnökség a lap kérdéseire úgy reagált, hogy vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy vajon az AJTK „hatékonyan és céljához méltó módon” használta-e fel a kapott állami támogatást. Közel fél évvel később, 2021 szeptember végén a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely bejelentette, hogy lezárult az AJTK-val kapcsolatos vizsgálat, és annak fényében megszüntetik a szervezet közpénzes támogatását.
A miniszter bejelentése után, 2021 október végén közadatigénylésben kértük ki az átvilágítási jelentést, de a Miniszterelnökség megtagadta a kiadását. Ezért a bíróságra mentünk az iratért, majd a pert első- és másodfokon, valamint a Kúrián is megnyertük.
Ezt követően, 2023 novemberének utolsó napján – két évvel az adatigénylésünk benyújtását követően – végre megkaptuk a Miniszterelnökségtől az Antall József Tudásközpont 2021-es átvilágítási jelentését. A 11 oldalas dokumentumban nincsenek durva dolgok vagy szaftos részletek, csupán virágnyelven írnak benne arról, hogy a szabálytalan költéseket rendben visszakérték és -kapták az AJTK-tól a korábbi években, viszont néhány szabályosan elszámolt költés tekintetében „arányossági kérdések merülhetnek fel”.
Ezt arra értették, hogy ugyan jogszabályt nem sértett az Antall József Tudásközpont, de több esetben előfordult, hogy a „közszférában elvárt és érvényesülő mértéktartó költés” elve sérült. Magyarán Antall Péterék pazarolták a kormánytól kapott közpénzt: rengeteget költöttek belőle utazási és szállásköltségekre.
A jelentés szerint egész konkrétan
2014-ben 290 millió forint támogatásból 21-et,
2015-ben 569 millióból 40,7 milliót,
2016-ban 600 millióból 30,8 milliót,
2017-ben 600 millióból 13-at,
2019-ben 850 millióból 60,5 milliót utazásra és szállásra költött az AJTK.
Plusz 2018-ban a szervezet 541.680 forintot fizetett szakfordításért a Motive Bt.-nek, amelynek akkor egyik kültagja volt az AJTK-t vezető Antall Péter felesége, az igazgatóhelyettesként tevékenykedő Antall-Horváth Veronika.
A magas utazási és szállásköltségek, valamint az igazgatóhelyettes/feleség cégével kötött szerződés miatt a miniszterelnökségi jelentés készítői azzal zárták az összefoglalójukat, hogy „javasoljuk az alapítvány államháztartási forrásból történő támogatásának újragondolását”. Vagyis nagyon finoman, de egyértelműen jelezték, hogy nem kéne több közpénzt adni az AJTK-nak. Gulyás Gergely ez alapján meg is szüntette a szervezet állami támogatását, az pedig remélhetőleg hamarosan kiderül, hogy a NAV mire jut az ügyben.
Címlapkép: A NAV munkatársa a budapesti repülőtéren a koronavírus-járvány miatt vásárolt védőfelszerelések érkezésekor 2020 áprilisában (fotó: NAV/Facebook) | Vizsgálja a NAV az Antall József Tudásközpont több tízmilliós utazásait | Hosszas pereskedés után kaptuk meg a Miniszterelnökségtől az Antall József Tudásközpont 2021-ben készült átvilágítási jelentését, ami miatt megszüntették a szervezet állami támogatását. A dokumentumban horribilis utazási és szállásköltségek szerepelnek, valamint egy szerződés azzal a céggel, melyben tulajdonos volt a tudásközpont vezetőjének, Antall Péternek a felesége. Erről szóló cikkünk után Vadai Ágnes országgyűlési képviselő Polt Péternél érdeklődött a témában, a legfőbb ügyész tájékoztatása szerint pedig a NAV-nál van az ügy. | null | 1 | https://atlatszo.hu/impakt/2024/01/11/vizsgalja-a-nav-az-antall-jozsef-tudaskozpont-tobb-tizmillios-utazasait/ | 2024-01-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Októberi cikkünk után jelezte egy olvasónk, hogy 2022 májusában a Bayer Zsolt felesége által vezetett Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) milliárdos értékben selejtezett le PCR-teszteket. Ezt követően az intézménytől közadatigénylésben kértünk adatokat a selejtezésről, és a válasz szerint 188 852 teszt végezte a kukában. Ugyan az OVSZ kitakarta a Vascular Venture-ral kötött szerződésből a teszt nevét, azt az OGYÉI-től megkaptuk. És a név egyezik a selejtezésre átadott eszközök nevével.
„Az Országos Vérellátó Szolgálatnál 2022 májusában 3 milliárd forint értékben selejteztek a Covidhoz kapcsolódó teszteket, lejárat miatt. Ezt az összeget az állam finanszírozta az OVSZ számára” – az üzenetet még októberben kaptuk, miután megírtuk, hogy a Bayerné Dr. Matusovits Andrea által vezetett Vérellátó Szolgálat milliárdokért vett PCR-teszteket a nő ismerőseinek cégétől.
Akkor a K-Monitor által a Belügyminisztériumtól kiperelt adatok alapján bemutattuk, hogy a koronavírus-járvány miatt felmentést kapott a közbeszerzés alól az Országos Vérellátó Szolgálat, így szerződtek 18,2 milliárd forintért „SARS-CoV-2 vizsgálatokhoz szükséges tesztek, tesztelés és mintavételhez, mintakezeléshez szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésére” a járvány idején.
Közadatigénylésben kértük ki ezt a szerződést, de az OVSZ igazgatója, Bayerné Dr. Matusovits Andrea 30 nap elteltével azt mondta: mivel az „kétséget kizáróan nem azonosítható be”, nem tudják kiadni. Viszont segítettünk nekik, így végül sikerült az iratokat megküldeniük.
Jó szerződés, jó helyen
A dokumentumokból az derült ki, hogy a 18,2 milliárdos összkiadás jelentős része a Vascular Venture Kft.-t érinti. Ugyanis 1 millió PCR-tesztre, darabonként nettó 16 280 forintért, összesen nettó 16,28 (bruttó 17,1) milliárd forintért kötött szerződést a céggel az Országos Vérellátó Szolgálat.
A Vascular Venture Kft. tulajdonosai azonosak azokkal, akikkel az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) korábban már szerződött, vérplazma kapcsán. A valaszonline.hu mutatta be, hogy Bayerné dr. Matusovits Andrea és az állami vérplazmatender egyik nyertese, a Vascular Plazma Kft. korábbi tulajdonosai tanulmányaikat ugyanazon a szegedi orvosi karon végezték.
Azt nem tudni, hogy mi alapján választották épp ezeket a cégeket a Vérellátónál. Az OVSZ akkor azt írta kérdésünkre, hogy
„Az Országos Vérellátó Szolgálat az Operatív Törzs döntése és az akkori Nemzeti Népegészségügyi Központ (jelenleg: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) írásos formában történt kijelölése alapján végezte a jellemzően az Országos Mentőszolgálat által levett minták, valamint az Országos Kórházi Főigazgatóság által irányított egészségügyi ellátó intézetek által levett minták COVID PCR-vizsgálatát, s az eredmények közlését. A tesztek felhasználása az előírások betartásával történt. Az Országos Vérellátó Szolgálat az alaptevékenységén túlmutató feladatait maradéktalanul, a lehető legmagasabb színvonalon elvégezte, hozzájárulva ezzel a koronavírus-járvány leküzdéséhez.”
Igaz, hogy a mentőknél 2020 őszétől gyorstesztet használtak, de az OVSZ által szerződött partner így is tudott PCR-t elemezni, ahogy a kórházaktól kapott mintákat is tudta vizsgálni. Vagyis jókora kerülővel teszteltek, állami pénzből.
Kitakart részletek
Az OVSZ által közreadott szerződésből a PCR-teszt nevét kitakarták – hogy miért, azt nem közölte kérdésünkre a Vérellátó. Így a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) mellett az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez (OGYÉI) is fordultunk, hogy megtudjuk, milyen termékeket engedélyeztek a Vasculare Venture Kft.-nek.
A Müller Cecília, országos tisztifőorvos aláírásával érkezett válasz 19 oldalnyi terméket tartalmaz, és a táblázat szerint 2020-ban engedélyezték a cégnek a Procleix Panther System (PCR automata)-t, valamint további Procleix-termékeket.
Olvasónk jelzése után szintén közadatigénylésben érdeklődtük a Vérellátónál a selejtezésről. Az OVSZ 30 nap után válaszolt, miszerint „2022. január 01. és 2022. december 31. napja közötti időszakban, egy alkalommal történt „Procleix Sars Co-V2 teszt megnevezésű Covid teszttel kapcsolatos selejtezés.”
Vagyis épp a szerződésből kitakart, de a Vasculare Venture Kft. által engedélyeztetett Procelix-termékek egy részét selejtezték.
Ezekért a típusú PCR-tesztekért a Vérellátó anno nettó 16 280 forintot fizetett darabonként a Vasculare Venture Kft.-nek, és a megvásárolt 1 millió darabból a megkapott dokumentum szerint 188 582-t adtak át selejtezésre a Septox Kft.-nek, ami a veszélyes hulladékok megsemmisítését végzi keretszerződés alapján az OVSZ-nek.
Az OVSZ által a Vasculare-nek kifizetett bő 16 ezres darabárral számolva a leselejtezett tesztek ára nettó 3,07 milliárd forint volt, vagyis ennyi ment a kukába.
Az OVSZ 16,3 milliárdos PCR-szerződéséből nem csak a teszteket, hanem az ahhoz használt gép megnevezését is eltüntették. Az viszont benne maradt, hogy a teszteket „saját személyzetével, a Megrendelő Laboratóriumában (amely magában foglalja mind a Dél-pesti Területi Vérellátó (1204 Budapest, Köves u. 2.) épületében erre a célra kialakított helyisége(ke)t, mind az erre a célra ideiglenesen kialakított mobil egységeket, továbbiakban egységesen: Laboratórium) végzi el. A Gépeket Szolgáltató saját költségén telepíti a Laboratóriumban olyan határidővel, hogy a jelenleg is folyó tesztelés a Tesztek leszállításakor azonnal folytatható legyen, a tesztelési kapacitás napi 8000 teszt elvégzésére és eredmény visszaközlésére álljon rendelkezésre.”
A szerződéses pontban egy másik kontraktusra is hivatkoztak, amit szintén kikértünk. Ebből a gépek neve is kiderült – TECAN Freedom Evo II, illetve Grifols Procleix Panther – valamint az is, hogy nem csak helyet adott az OVSZ a cégnek. A vérellátó által használt MedBakter mikrobiológiai informatikai rendszert is használhatta a Vasculare, ennek díjait a szerződés szerint az OVSZ kiszámlázta. A hulladékkezeléssel sem kellett bajlódnia a cégnek, azt szintén az OVSZ keretszerződése alapján a Septox Kft. szállította el, aminek a költségét szintén átterhelhette az OVSZ.
Azt is írták, hogy „a Szerződő Felek együttműködnek az előre nem nevesíthető, de a Szolgáltatási szerződés teljesítéséhez szükségessé váló védőfelszerelések és védőeszközök, valamint szolgáltatások beszerzésében. Amennyiben ezek beszerzését az OVSZ bonyolítja, úgy azok költségeit Kft. ezen megállapodás alapján téríti meg az OVSZ részére”.
Ez azért is lényeges, mert 2020-ban, amikor mindenhol hiány volt a védőfelszerelésekből, a Vasculare Venture Kft. egyfajta védőhálót kapott az OVSZ-től, hiszen az állami tulajdonú Vérellátó közbeszerzések nélkül, kormányzati hátszéllel férhetett hozzá védőeszközökhöz is.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a Vascular Venture Kft. 2021-ben, a szerződés évében az előző évhez képest 23 milliárd forinttal több, majdnem 34 milliárd forintos nettó árbevételt ért el. A cég adózott eredménye a korábbi 830 millióról 11,3 milliárd forintra ugrott, és a bő 11 milliárdos profit nagy részét kivették a tulajdonosok.
A rendőrség nem indít nyomozást
A 16,8 milliárdos PCR-beszerzésről szóló októberi cikkünk után Sebián-Petrovszki László, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdésben érdeklődött Polt Péter legfőbb ügyésznél, hogy indít-e vizsgálatot az ügyben.
Polt október végi válasza szerint ő feljelentésként értékelte a kérdést, és a rendőrséghez továbbította azt. A DK decemberben közölte, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályvezetője arról tájékoztatta Sebián-Petrovszkit, hogy a rendőrség nem indít nyomozást, mert semmi gyanúsat nem találtak az ügyben. | Hárommilliárd forintnyi PCR-teszt végezte a kukában az Országos Vérellátó Szolgálatnál | Októberi cikkünk után jelezte egy olvasónk, hogy 2022 májusában a Bayer Zsolt felesége által vezetett Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) milliárdos értékben selejtezett le PCR-teszteket. Ezt követően az intézménytől közadatigénylésben kértünk adatokat a selejtezésről, és a válasz szerint 188 852 teszt végezte a kukában. Ugyan az OVSZ kitakarta a Vascular Venture-ral kötött szerződésből a teszt nevét, azt az OGYÉI-től megkaptuk. És a név egyezik a selejtezésre átadott eszközök nevével. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/11/harommilliard-forintnyi-pcr-teszt-vegezte-a-kukaban-az-orszagos-verellato-szolgalatnal/ | 2024-01-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Lezárulhatnak a tatabányai Szent Margit Katolikus Gimnázium építési munkálatai: a tornacsarnok befejezésére kiírt tendert az EB Hungary Invest Kft. vitte el. A számos nagy állami megbízást elnyerő céggel vélhetően nem lesznek olyan problémák, mint a beruházás első felét végző egyik vállalkozással, az Octopus Invest Kft.-vel, amelyet bepereltek az alvállalkozói, majd felszámolás alá került. A cechet viszont ezúttal is az adófizetők állják.
„Folytatódhat a Szent Margit Katolikus Gimnázium fejlesztése” – jelentette be Bencsik János fideszes országgyűlési képviselő tavaly november elején. Bencsik a Facebookon azt írta, hogy „az egykori Bányakórház épületében kialakított gimnázium félig elkészült tornacsarnokának és aulájának befejező munkálataihoz a kormány 845 millió forint hazai költségvetési forrást biztosított”. Vagyis újabb egyházi létesítmény épülhet fel közpénzből. Hogy ezúttal lesznek-e a gondok a kivitelezéssel, azt egyelőre nem tudni.
A Tatabányai Szent Margit Gimnázium tornacsarnokának befejezésére írt ki közbeszerzési eljárást a Székesfehérvári Egyházmegye tavaly júniusban. A tender eredményét a napokban tették közzé az uniós közbeszerzési értesítőben. Ebből kiderül, hogy összesen 9 ajánlat érkezett, amelyből 4 érvénytelen volt, a maradékból pedig a legkedvezőbbet az EB Hungary Invest Kft. nyújtotta be.
A cég nettó 1,030 milliárd forintért vállalta a munkát.
A kft. feladata lesz többek között a beton és vasbeton szerkezetek felületi javítása, mennyezet- és oldalfalvakolat készítése, álmennyezet szerelése, továbbá a nyílászárók beszerelése, de a tűzjelző-, valamint a beléptető- és videómegfigyelő rendszer kiépítése is.
A felsorolt munkálatok költségeit pedig az adófizetők állják állami támogatás formájában. Azonban nem csak ezt: valójában a teljes beruházást. A kormány ugyanis 3,5 milliárd forinttal támogatta „a tatabányai önkormányzat tervét, hogy az 1900-ban épült bányakórházból katolikus gimnáziumot alakítsanak ki”. Sőt, a területet is ingyen adták át az egyházmegyének 2016-ban.
Arról, hogy az egyházak hogyan jutnak állami vagyonhoz és hogyan építkeznek közpénzből, többször is beszámoltunk. Például ebben a cikkben:
Nem fizetett, feljelentették az alvállalkozók
Mindenesetre most talán véget érhet a tatabányai iskola építésének kálváriája.
Ahogy arról lapunk 2019 őszén beszámolt, az 5 milliárdos iskolaépítési munkát zűrös hátterű cégek vitték el Mészáros Lőrincék elől. A minőségjelző nem volt véletlen. Négy olyan céget bíztak meg ugyanis a tatabányai katolikus gimnázium kivitelezésével, amelyek korábban vagy nem szerepeltek jelentős közbeszerzéseken, vagy szabálytalan körülmények között lettek befutók. Külön érdekesség volt, hogy a társaságok 2018-as egész éves bevétele összesen nem volt annyi, mint az elnyert tender összege.
A beruházást aztán – talán nem meglepő módon – botrányok övezték. Az egyik kivitelezőt, az Octopus Invest Szolgáltató Kft.-t 2022-ben feljelentették az alvállalkozói, miután a cég szerintük nem fizette ki nekik az elvégzett munkáért járó összegeket. A kft. vezetője viszont lapunknak azt mondta, csak azokkal szemben tartották vissza a pénzt, akik nem megfelelően teljesítették vagy el sem végezték a munkát.
Az ügy kapcsán indított perek azóta is tartanak, alvállalkozók hada próbál pénzhez jutni. Az Octopus Invest Kft. ellen közben felszámolási eljárás indult.
A Székesfehérvári Egyházmegyétől 2022-ben azt a tájékoztatást kaptuk, hogy csak az alap műszaki tartalom kivitelezésére kötöttek szerződést az Octopus Investtel és a 3 másik céggel. A két opciós lehetőséggel (vagyis a tornacsarnok + a volt bányakórház épületén és a tornacsarnokon kívüli ingatlanrészek kulcsrakész állapotának kivitelezésével) nem éltek. Ez ugyanis 978 millió + 728 millió forint pluszkiadást jelentett volna.
Így csak a volt bányakórház épületének teljes körű felújítását végeztették el 3,1 milliárd forintért.
Továbbá elmondták, mivel a Székesfehérvári Egyházmegye nem áll szerződéses jogviszonyban az alvállalkozókkal, így nem áll jogában eljárni, illetve bármilyen módon állást foglalni a fővállalkozók és az alvállalkozók bármelyike között kialakult jogvita tárgyában. Hozzátették ugyanakkor, hogy az Egyházmegye nem fizette ki a vállalkozói díj teljes összegét a fővállalkozóknak, mivel akkor még az építési napló sem volt lezárva.
Most érdeklődtünk a Székesfehérvári Egyházmegyénél, hogy
befejezték-e végül a munkálatokat az előző vállalkozók a területen;
kifizették-e nekik a teljes vállalkozói díjat;
jelenleg milyen munkálatok zajlanak a helyszínen;
milyen munkák vannak még hátra a gimnáziumban a tornacsarnok befejezésén túl, és azokra van-e anyagi fedezet.
Megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig az egyházmegye nem reagált.
Több nagy állami beruházást is elnyertek
A mostani, befejezési tendert elnyerő EB Hungary Invest Kft.-ről 2022-ben megírtuk, hogy a szentendrei skanzen bővítéséért felelős kft. az elmúlt években több (gyakran milliárdos tételű) állami megbízást kapott. Így például az új salgótarjáni onkológiai központ megépítését nettó 5,6 milliárd forintért, a tatabányai Tulipános ház felújítását, a füzérradványi Károlyi-kastély fejlesztését vagy épp a budapesti kormányhivatal Kőrösi Csoma Sándor úti épületének felújítását és átalakítását. Tavaly számos iskola felújítását is rájuk bízták.
A cég bevétele ennek köszönhetően (is) szépen alakult: a 2018-as 8 milliárdos éves forgalmát 2022-re nettó 17,5 milliárdra tornázták fel. A kft. tulajdonosa Erdei Zoltán József, akinek közös vállalkozása (5. ker Property Ingatlanforgalmazó Kft.) van azzal az Irtó Krisztiánnal, aki vezető beosztásban dolgozik például az EuroAszfalt Kft.-ben, amely több projektben is konzorciumi partnere a Mészáros és Mészáros Kft.-nek.
Frissítés (2023.01.15.) Cikkünk megjelenését követően válaszolt kérdéseinkre a Székesfehérvári Egyházmegye. Mint írták, a gimnáziumi főépület átalakítására és a tornacsarnok szerkezetkész állapotának elérésére kötött kivitelezési szerződés szerinti kivitelezési munkálatok 2022. nyarán a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás keretében lezárultak. Jelenleg a kérdéses munkarészek garanciális (jótállási) időszaka tart, legfeljebb ezzel összefüggésben került sor az utóbbi időszakban garanciális javítási munkálatok végzésére. A helyszínen jelenleg „a Tatabányai Szent Margit Gimnázium tornacsarnokának befejezésére” irányuló munkák zajlanak.
A beruházás első ütemével kapcsolatban a Székesfehérvári Egyházmegye a kivitelezési szerződés szerinti vállalkozói díj kifizetése során a vonatkozó jogszabályok alapján járt el. A Székesfehérvári Egyházmegye továbbra is visszatartja az Octopus Invest Kft.-t megillető vállalkozói díj egy részét. A tornacsarnok befejezése, továbbá a kültéri területek rendezése (iskolaudvar és szabadtéri sportpályák) szerepel a rövid- és középtávú tervekben. A projekt befejezéséhez szükséges további szakaszok előkészítése jelenleg is zajlik, ideértve a bekerülési költségek és ezekhez a szükséges források felmérését.
Címlapkép: Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke beszédet mond a Szent Margit Katolikus Gimnázium átadó ünnepségen 2022. szeptember 13-án. (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) | Közpénzből fejezik be az egyházi iskolát, egymilliárdot költenek a tornacsarnokra | Lezárulhatnak a tatabányai Szent Margit Katolikus Gimnázium építési munkálatai: a tornacsarnok befejezésére kiírt tendert az EB Hungary Invest Kft. vitte el. A számos nagy állami megbízást elnyerő céggel vélhetően nem lesznek olyan problémák, mint a beruházás első felét végző egyik vállalkozással, az Octopus Invest Kft.-vel, amelyet bepereltek az alvállalkozói, majd felszámolás alá került. A cechet viszont ezúttal is az adófizetők állják. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/12/kozpenzbol-fejezik-be-az-egyhazi-iskolat-egymilliardot-koltenek-a-tornacsarnokra/ | 2024-01-15 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a zsadányi kerékpárút befejezési munkálataival kapcsolatban – derült ki Polt Péter Hadházy Ákosnak adott válaszából. A legfőbb ügyész jelzésére az adóhatóság azután indított eljárást, hogy lapunk megírta: olyan cégek is pályáztak a kivitelezési munkákra, amelyek nagy valószínűséggel nem lettek volna alkalmasak azok elvégzésére. A céljuk csak az ajánlatok benyújtásáért járó uniós támogatások lehívása lehetett, ami felveti a csalás gyanúját.
December elején írtuk meg a K-Monitor elemzése nyomán, hogy a Békés megyei Zsadány önkormányzata 2023 áprilisában írt ki egy tendert „kerékpárút befejezési munkák” címmel. Bár a megbízás összege végül nem érte el a 15 millió forintot sem, mégis több mint 30 cég jelentkezett a munkára. Ráadásul a valóban építőipari vállalkozások mellett a pályázók között akadt állattenyésztő, informatikus és adószakértő is.
Ezt önmagában nem tiltja a közbeszerzési törvény: bárki adhat be ajánlatot, ha az azt kizáró okok (például jogerős elmarasztaló bírósági ítélet, eltiltás stb.) egyike sem áll fenn vele kapcsolatban, és megfelel a kiírásban megfogalmazott feltételeknek. A történtek mégis felvetik a csalás gyanúját.
A látszólagos hatalmas verseny ugyanis szinte teljesen életszerűtlen, és több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Többek között azt, miért jelentkeznek éppen egy zsadányi kerékpárút építésére építkezéssel nem foglalkozó, vagy épp több száz kilométerre lévő cégek, illetve az alkalmatlanságukra miért nem derült fény.
Hogy megtudjuk, pontosan miként zajlott a közbeszerzési eljárás, megkérdeztük a zsadányi önkormányzat nevében eljáró All-Ready Kft.-t, és megkerestünk kilenc – nem építőipari – céget is a pályázók közül. Megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig egyetlen társaság sem reagált, egy címről pedig hibaüzenet érkezett.
Ez a kollektív hallgatás megerősíti a gyanút, hogy a legtöbb vállalkozás nem egymástól függetlenül, hanem szervezett módon, előre megbeszélt forgatókönyv alapján pályázhatott a munkákra. Mégpedig úgy, hogy valaki értesíthette a cégek jelentős részét a tenderről, majd tájékoztatta őket arról is,
hogyan kell úgy megírni a pályázatokat, hogy azok érvényesek legyenek, de ne lehessen nyerni velük.
Ez magyarázhatja azt, hogy a vesztes ajánlattevők a nyerteshez képest többszörösen túlárazott ajánlatokat adtak, így biztosra vehették, hogy veszítenek, és nem nekik kell elvégezniük a munkát.
És hogy mi lehetett a valós cél? Egy olyan uniós támogatás lehívása, ami azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak jár, amelyek korábban nem indultak közbeszerzéseken. A zsadányi tender legtöbb ajánlattevője el is nyerte ezt a 600 ezer forintos támogatást, összesen 17,4 millió forintot lehívva az uniós forrásból – amit egyébként éppen a korrupció elleni küzdelemre szánt az EU.
A kezdetektől zűrös volt
A történethez hozzátartozik, hogy Zsadány nem először kerül rivaldafénybe az érintett kerékpárút miatt.
2021-ben Hadházy Ákos országgyűlési képviselő készített képeket az építkezésről, ahol villanyoszlopok állták útját a kivitelezőnek.
Kiderült, hogy az uniós és hazai forrásból finanszírozott projekt első ütemében a Zrínyi utca és a sporttelep közötti szakasz készült volna el 2021 decemberére. Itt azonban 11 olyan villanyoszlopot és 1 trafóállomást kellett volna áthelyezni, amelyek a bicikliút nyomvonalán álltak. Emiatt a munkálatok nem készültek el határidőre – majd a módosított határidőre sem.
Dudás Árpád, Zsadány polgármestere akkor elmondta, a kivitelező cég 75 százalékos készültség mellett levonult a területről, és nem fejezte be a beruházást. Ezért került sor egy újabb (a mostani) tender kiírására, amellyel befejeznék az építkezést. Ez azonban, úgy tűnik, még botrányosabb lesz, mint az előző.
Feljelentés lett a kérdésből
A beruházás sorsát nyomon követő képviselő ugyanis cikkünk megjelenését követően írásbeli kérdést nyújtott be Polt Péterhez azt tudakolva, hogy szerinte felveti-e a csalás gyanúját az eset.
A legfőbb ügyész feljelentésként értékelte Hadházy kérdését és továbbította azt a nyomozó hatóságoknak – derül ki a Parlament oldalára feltöltött dokumentumból. Polt tájékoztatása szerint december közepén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága költségvetési csalás bűntette miatt indított nyomozást, amely jelenleg is folyamatban van.
Az eredményről beszámolunk majd, ahogy további két másik eljárásról is, amelyek szintén cikkeink nyomán indultak/indulhatnak.
Címlapkép: Kerékpározó férfi Zsadányban. Fotó: Dudás Árpád polgármester Facebook-oldala | Nyomoz a NAV a zsadányi kerékpárút kapcsán kiosztott uniós támogatások miatt | Költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a zsadányi kerékpárút befejezési munkálataival kapcsolatban – derült ki Polt Péter Hadházy Ákosnak adott válaszából. A legfőbb ügyész jelzésére az adóhatóság azután indított eljárást, hogy lapunk megírta: olyan cégek is pályáztak a kivitelezési munkákra, amelyek nagy valószínűséggel nem lettek volna alkalmasak azok elvégzésére. A céljuk csak az ajánlatok benyújtásáért járó uniós támogatások lehívása lehetett, ami felveti a csalás gyanúját. | null | 1 | https://atlatszo.hu/impakt/2024/01/03/nyomoz-a-nav-a-zsadanyi-kerekparut-kapcsan-kiosztott-unios-tamogatasok-miatt/ | 2024-01-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Bethlen Alapról szóló törvény és a közpénzes támogatásokról szóló jogszabály alapján nem vehetnék fel a Városi Civil Alap támogatásait a politikai tevékenységet folytató szervezetek. Azonban egy kiskapu és az állami forrás sajátos elszámolása miatt mégis szabadon folyhatnak az állami milliók olyan egyesületek felé is, amelyek a választásokon akár hivatalos jelölőszervezetként is beálltak kormánypárti jelöltek mögé.
Nemrégiben írtunk arról, hogy a Városi Civil Alap nevű, elvileg a helyi civil szervezetek támogatására létrehozott pénzalapból milliókat kaptak olyan csoportok, amelyek szorosan kötődnek a kormánypártokhoz, például személyes összefonódások révén – olyan egyesületek és alapítványok, amelyeket kormánypárti önkormányzati képviselők vagy alapszervezeti vezetők működtettek.
A 4,8 milliárd forintos Városi Civil alapot az állami tulajdonú Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. osztja szét idén harmadik alkalommal – az alapot azután hívták életre, hogy Magyarország elvesztette jogosultságát a Norvég Civil Alapra, ennek a helyébe lépett a VCA. Ahogy idén, az alap első és második évében is feltűnően sok Fidesz-KDNP-s kötődésű szervezet szerepelt a sikeres pályázok között.
A politikai összefonódás legkirívóbb példái azok az esetek, ahol olyan szervezetek kaptak civil támogatást, amelyek a választásokon hivatalosan is beálltak a kormánypárti jelöltek mögé.
Ilyen például az Összefogás Újpestért Egyesület, amely idén harmadik alkalommal kapott 10 millió forintnál magasabb támogatást. Az egyesület a kerületi Fidesz régi szövetségese, olyannyira, hogy a neve a szavazólapokon is szerepel, mivel a választásokon a kormánypárti politikusok több ciklus óta a párt és az Egyesület közös jelöltjeiként indultak.
Szintén szerepelt a szavazólapokon a Szeretem Vásárhelyt Egyesület, és a kormánypártokkal a 2021-ben sikeresen pályázó Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete (DAFI), amely tagságát tekintve lényegében azonos a helyi fideszes alapszervezettel. A támogatás elnyerésekor az egyesület elnöke, Kőszegi Zoltán maga a dabasi polgármester volt, aki több kormánypárti városvezetővel a választáson közös DAFI-Fidesz jelöltként indult.
Decemberben Hadházy Ákos arról írt, hogy az ilyen esetek akár törvényt is sérthetnek. A képviselő a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényt és a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényt idézte. Előbbi szerint az állami civil támogatásokra nem indulhatnak pályázóként, és nem részesülhetnek támogatásban a pártokkal együttműködő civil szervezetek. A Bethlen Alapról szóló törvény szintén tiltja, hogy közvetlen politikai tevékenységet (az egyesületi jogról szóló törvény szerint ilyen a választásokon történő jelöltállítás) végző szervezetek támogatást kapjanak az Alapból.
Átmeneti intézkedés 2011 óta
Valójában azonban aligha lenne jogi úton felelősségre vonni az érintett szervezeteket, ugyanis ha a jogszabályokat és a források elszámolását összevetjük, azt találjuk, hogy egy jogi kiskapunak köszönhetően törvényesen oszthat állami pénzeket politizáló „civileknek” a Bethlen Alapkezelő.
A Hadházy által hivatkozott átláthatósági törvény (2007/CLXXXI., közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény) látszólag tényleg egyértelműen fogalmaz: a jogszabály tételesen kizárja a közpénztámogatásból azokat a szervezeteket, amelyek együttműködési megállapodást vagy választási szövetséget kötöttek bármelyik magyarországi párttal.
A jogszabály szövege a politikai tevékenység esetében 5 éves időintervallumot határoz meg: akik az elmúlt 5 évben pártokkal dolgoztak együtt, nem indulhatnak az állami pénzekért. A Városi Civil Alap által támogatott egyes egyesületek pedig még bőven benne voltak ebben a zónában, amikor felvették a forrásokat. Az Újpestért Egyesület például 2022-ben, a Szeretem Vásárhelyet Egyesület 2019-ben szerepelt a szavazólapokon a kormánypárti képviselők jelölőszervezeteként. Mindkét egyesület sikerrel indult a VCA 2023-as pályázatán.
„6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban (…)
fa) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben együttműködési megállapodást kötött vagy tartott fenn Magyarországon bejegyzett párttal (a továbbiakban: párt),
fb) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson”
A törvényszöveg emellett tiltja azt is, hogy közjogi képviselők (ide tartoznak többek között országgyűlési és önkormányzati képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek) egyesületei vagy cégei induljanak a közpénzes pályázatokon.
„6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban (…)
e) * olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)-c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja”
Csakhogy, ahogy arra Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország vezető jogásza a kérdésünkre felhívta a figyelmet, ezt a korlátozást felülírta az Államháztartásról Szóló Törvény (2011. évi CXCV. törvény), ami még 2012-ben lépett érvénybe. Az államháztartási törvény ismét meghatározta azoknak a körét, akik nem részesülhetnek a központi államháztartásból származó támogatásban (a Bethlen Alapon keresztül kapott támogatást így számolják el a civil szervezetek).
Eszerint összeférhetetlenséget jelent például miniszterelnöknek, kormánybiztosnak vagy főispánnak lenni, de nem jelent összeférhetetlenséget az önkormányzati képviselői, alpolgármesteri tisztség.
A törvény „átmeneti” (azonban máig érvényes) rendelkezésként felfüggeszti a 2007-es átláthatósági törvény rendelkezését, nyilvánvalóvá téve, hogy azokra támogatásokra, amelyekre már az új törvény alapján pályáztak a civil szervezetek, a régi átláthatósági törvényt nem kell alkalmazni.
Másik zsebből adják
A Bethlen Gábor Alapot 2010-ben hozták létre, hivatalos célja akkor még csak a határon túli magyarság támogatása volt. A BGA-ról szóló törvény látszólag szintén kizárja a támogatható szervezetek köréből a politikai tevékenységet végző szervezeteket.
„(4) Nem jogosult az Alap támogatására politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet”
– olvasható a szövegben.
Hogyan részesülhetnek tehát mégis a Bethlen Gábor Alapkezelő által szétosztott pénzekből a nyilvánvalóan politikai tevékenységet végző – például választásokon induló – szervezetek? Úgy, hogy a Városi Civil Alap esetében valójában nem a Bethlen Gábor Alap pénzéről van szó.
A trükk lényege, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA Zrt.) és a Bethlen Gábor Alap (BGA) a névhasonlóság ellenére nem azonos entitás. A Bethlen Gábor Alap egy elkülönített állami pénzalap, amelyből a 100 százalékos állami tulajdonú Alapkezelő Zrt. osztja szét a forrásokat. Ezeknek a forrásoknak a szétosztására (például az iskolákat célzó Határtalanul! program keretében) valóban vonatkozik a BGA-ról szóló 2010-es törvény.
Ezzel szemben a Városi Civil Alapot nem a BGA részeként számolják el.
Feltűnő, hogy a BGA a Parlament honlapján elérhető beszámolójában nem szerepelnek a VCA milliárdjai. Valójában a pályázati kiírásokban VCA-ként hivatkozott keret a Miniszterelnökség kiadásai között található meg: a 2021-es költségvetési törvényből kiderül, hogy a keretet kormányhatározat rögzítette „nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása” címszóval.
A Bethlen Gábor Alapkezelő csupán lebonyolítója a VCA pályázatainak, azaz a VCA esetében nem a Bethlen Gábor Alapból oszt pénzt, hanem egy azon kívüli költségvetési forrásból. Emiatt a forrásra nem vonatkoznak a BGA-törvényben szereplő összeférhetetlenségi előírások, csupán a jóval megengedőbb, 2012-es államháztartási törvény előírásai.
Egymás pénzét osztogatja a Bethlen Alap és a Miniszterelnökség
Ez a kiskapu annak ellenére biztosítja a politikai tevékenységet végző szervezetek pénzelését, hogy egyébként a Miniszterelnökség, a BGA, valamint a BGA Zrt. számos szállal kötődik egymáshoz: az Alap felett a négytagú Bethlen Gábor Alap Bizottsága rendelkezik, ennek egyik tagja épp a Miniszterelnökségen működő nemzetpolitikai államtitkárság vezetője, Potápi Árpád. További tagok Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Adorján Richárd helyettes államtitkár, és Szakács Áron László, a Széchenyi Programiroda ügyvezetője.
„Bár a szokásos kormányzati jogalkotási trükközéssel sikerült elérni, hogy formai értelemben szabályosan lehessen akár politikai alapon is közpénzeket osztani a Fidesz számára fontos civil szervezeteknek, a pénzek útját teljesen akkor sem sikerült eltitkolni. Ezért a Transparency International Magyarország közérdekűadat-igényléssel fogja kideríteni, hogy a Város Civil Alap pénzeihez tényleg csak a hatalom számára kedves szervezetek jutottak hozzá, és a valódi civilek, ha egyáltalán pályáztak, tényleg labdába se rúgtak. Arra is rá fogunk kérdezni, hogy kiknek sikerült a pénzek kiosztásáról dönteniük” – mondta az Átlátszónak Ligeti Miklós.
Míg a VCA-pályázatokon a BGA miniszterelnökségi forrásokat oszt szét, a BGA-s forrásokra vonatkozó kérelmek jelentős része épp a Miniszterelnökséghez fut be. A 2022-es parlamenti beszámoló szerint a BGA egyedi elbírálás alapján odaítélt támogatásaiért a kérelmek a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársághoz kerülnek benyújtásra. „Az Államtitkárság a szakmai javaslatával ellátott kérelmet továbbítja az Alapkezelő részére a döntéshozatal előkészítése, a támogatási ügylet lebonyolítása céljából” – olvasható a jelentésben. 2022-ben a BGA keretének nagy részét, 29,383 milliárd forintot olyan pályázatokon osztották szét, amelyek elbírálásában az államtitkárság is részt vett. | Jogi kiskapun át folyik a közpénz a politizáló és jelöltállító kormánypárti civilekhez | A Bethlen Alapról szóló törvény és a közpénzes támogatásokról szóló jogszabály alapján nem vehetnék fel a Városi Civil Alap támogatásait a politikai tevékenységet folytató szervezetek. Azonban egy kiskapu és az állami forrás sajátos elszámolása miatt mégis szabadon folyhatnak az állami milliók olyan egyesületek felé is, amelyek a választásokon akár hivatalos jelölőszervezetként is beálltak kormánypárti jelöltek mögé. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/15/jogi-kiskapun-at-folyik-a-kozpenz-a-politizalo-es-jeloltallito-kormanyparti-civilekhez/ | 2024-01-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Személygépjármű flotta beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást a Magyar Közút Nonprofit Zrt. tavaly szeptemberben. A tendernek most lett eredménye: a nyertes nem más, mint a Mészáros M1 Kft., amely öt év alatt megtízszerezte a bevételét. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság gyakran extra rövid határidők felajánlásával előzi meg az olyan nagy versenytársakat, mint a Porsche vagy a Mercarius. Ezúttal is érdekes körülmények között, aránytalan pontozási rendszer mellett győzött.
Mivel korábban már foglalkoztunk a flotta-beszerzésekkel kapcsolatos tenderek körüli furcsa ismétlődésekkel a Mészáros M1 kapcsán, amikor megjelent a közútkezelő felhívása az ekr.gov.hu-n, biztosak voltunk benne, hogy érdemes lesz közelről figyelni az eljárás menetét. Ezért a közbeszerzési szakértőnkkel regisztráltunk az elektronikus közbeszerzési rendszerbe, hogy hozzáférhessünk a teljes kiíráshoz, és megismerhessük a részleteket. Találtunk is pár furcsa dolgot.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. összesen 102 db gépjármű beszerzésére keresett beszállítót. A leírás szerint
20 db közös használatú benzines,
34 db közös használatú, tisztán elektromos,
3 db munkakörhöz kötött benzines, illetve hibrid személygépjárműre; valamint
7 db dízel kisbuszra,
és 38 db pickupra van szüksége az állami társaságnak.
A kiírás tartalmazta továbbá, hogy a gépjárművek szállítási határideje 1-365 naptári nap, a nyertes cég vállalása szerint. Mivel tapasztalataink szerint a Mészáros M1 korábbi sikereiben jelentős szerepe volt az extra rövid vállalási határidőknek, közelebbről is megvizsgáltuk a tenderdokumentációt.
Aránytalan pontozási rendszer
Korábbi elemzéseink során arra jutottunk, hogy egy autóbeszerzési tendert látszólag úgy lehet a legkönnyebben „megnyeretni” egy kiszemelt céggel, ha a kiíró felülpontozza az extra rövid szállítási időket. Mivel a cég vélhetően már a kiíráskor rendelkezik az adott járművekkel – akár olyan speciális felszereltséggel is, mint a bőr sportkormány –, bármilyen rövid határidőt be tud vállalni, míg a be nem avatott versenytársak nem. Így az adott cég behozhatatlan előnyre tesz szert az eljárás során.
Ezt a módszert véltük felfedezni több eljárás kapcsán, de – ahogy arra az Átlátszó közbeszerzési szaktanácsadója felhívta a figyelmet – a közútkezelő mostani kiírása egy új elemet tartalmazott az eddigiekhez képest. Mégpedig az aránytalanul kiosztott pontszámokat.
Egy egyszerű példával szemléltetve: a korábban vizsgált kiírásokban ha valaki 10 nap alatt vállalta a járművek leszállítását, az dupla annyi pontot kapott, mint az, aki 20 napos határidőt ajánlott meg. Vagyis arányos volt a pontkiosztás. Ez számos esetben elegendő is volt például a Mészáros M1-nek, hogy elnyerje az adott tendereket.
A Magyar Közút azonban szakértőnk szerint most erre is „rátett egy lapáttal”, mivel egy teljesen torzított pontkiosztási rendszert alkalmazott:
1 és 15 nap között 100 pontot,
16 és 30 nap között 20 pontot,
31 és 60 nap között 5 pontot,
61 nap fölött pedig 1 pontot adott a jelentkező cégeknek.
Miközben a Miniszterelnökség közbeszerzési útmutatója határozottan ellenzi a pontszámok ilyen módon történő kiosztását. A dokumentumban azt írják,
„az ellenőrző szervezet nem javasolja a pontkiosztás módszerének alkalmazását, tekintettel arra, hogy az torzíthatja a versenyt,
és az ajánlattevők értékelési szempont szerinti sorrendjét. Amennyiben mégis a pontkiosztás módszerét alkalmazza Ajánlatkérő, felhívjuk figyelmüket, hogy a pontok egymáshoz viszonyítva arányos (pont)távolságban kell, hogy meghatározásra kerüljenek.”
Ennek pedig a közútkezelő kiírása nyilvánvalóan nem felelt meg. De hogyan lehetséges, hogy mégis „átcsúszott” a hatósági ellenőrzésen?
Szakértőnk szerint úgy, hogy az állami társaság ezt a pontozási rendszert olyan módon „bújtatta el” a dokumentumok között, hogy az sem a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetményből, sem a pontszámítási módszer részletes leírását tartalmazó kiegészítő dokumentációból nem derült ki. Csupán az EKR belső felületéről letölthető ártáblázat nevű Excel tábla egyik munkafüzete tartalmazta.
Az ellenőrző hatóság tehát az egész feltételrendszerből csak annyit láthatott elsőre, hogy a cégek 1 és 365 nap közötti időtartamot ajánlhatnak meg,
de hogy konkrétan milyen pontszámok járnak az egyes időintervallumokért, az csupán egy eldugott dokumentumból volt megismerhető.
Akkor is nyert volna, ha jóval drágább
A felhívásra a dokumentumok szerint azok a cégek jelentkezhettek, amelyek rendelkeztek az elmúlt években legalább 75 darab, személygépjármű tartós bérletbe adására és/vagy flottaüzemeltetésre vonatkozó referenciával, illetve, amelyek befizették a 3 millió forintos ajánlati biztosítékot is.
Ahogy több más általunk vizsgált kiírásra, erre is a jól ismert piaci szereplők: a Porsche Lízing és Szolgáltató Kft., a Mercarius Flottakezelő Kft. és a Mészáros M1 Kft. jelentkezett. A Mercarius 1,6 milliárd forintért vállalta volna a munkát, a Porsche ajánlata pedig érvénytelen lett, így a Mészáros M1 Kft. 1,4 milliárdos ajánlata lett a befutó.
Mivel a Mercarius eleve magasabb árat adott, végül nem volt jelentősége a fent részletezett szállítási ütemezésnek, de így is látszik, hogy a Mercarius 72 pontot vesztett az 1000-es skálán a lassabb szállítás miatt. Ami ugyan nem tűnik soknak, de ennek eredményeként
a Mészáros M1 még akkor is nyert volna, ha 1,8 milliárdos (tehát a Mercariusénál 180 millió forinttal drágább) ajánlatot ad.
További érdekes adalék, hogy a Mercarius és Mészáros M1 ajánlata két ponton teljesen megegyezik: az autók összesített vegyes üzemanyag fogyasztásában és az összesített szennyezőanyag kibocsátásban. Ez például akkor lehetséges, ha valamennyi járműkategóriában pontosan ugyanazokra a típusokra tettek ajánlatot.
Ennek persze lehet az az oka, hogy a kiíró olyan szűkítő módon specifikálta a járműveket, hogy csak egyetlen típust lehetett megajánlani. Ami egyúttal újabb problémákat vethet fel a tenderrel kapcsolatban.
Nem árulták el a kizárás pontos okát
A fenti képet jelentősen árnyalná, ha látnánk, hogy a Porsche Lízing Kft. milyen árajánlatot tett, és hogy miért zárták ki őket a versenyből. Ez azonban az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumokból nem derül ki. Annak ellenére, hogy a közbeszerzési törvény megköveteli a kizárás részletes indoklását.
A dokumentumokban mindössze annyi szerepel, hogy az ajánlat „egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.” Továbbá azt írják még, hogy a Porsche nem nyújtott be hiánypótlást.
Megkerestük ezért az állami közútkezelőt, hogy megtudjuk, milyen ajánlatot adott a cég, és mivel kapcsolatban kellett volna hiánypótlást benyújtania. Továbbá rákérdeztünk arra is, hogy miért alkalmaztak olyan pontkiosztási módszert az eljárás során, amely a Miniszterelnökség szerint is versenytorzító hatású.
A közútkezelőtől napokig semmilyen választ nem kaptunk, majd ismételt érdeklődésünkre azt írták, hogy
a kérdéseinket közérdekű adatigénylésként kezelik,
ezért a közérdekű adatigénylések formai követelményei szerint nyújtsuk be újra a részükre. Megtettük. A választ – ami 15 vagy 30 napon belül várható – közzétesszük majd.
Érdeklődtünk a Porsche Lízing Kft.-nél is, azonban cikkünk megjelenéséig a társaság nem reagált. Érdekesség, hogy egy, a Mészáros M1 által elnyert másik tendernél a Mercarius nem adott be néhány dokumentumot, így az ajánlata érvénytelen lett. Erről ebben a cikkben írtunk:
A Porsche ajánlatának megismerése azért lenne különösen érdekes, mert nem kizárható, hogy a cég olcsóbban tudta volna leszállítani a gépjárműveket, mint a Mészáros M1. Ha pedig így volt/lett volna, akkor kérdéses, hogy miért nem nyújtották be a pótlólagosan kért iratokat.
Korábban megvizsgáltunk 11 olyan tendert, amit a Mercarius, és 11 olyat, amit a Porsche nyert. Arra voltunk kíváncsiak, indult-e ezeken a Mészáros M1. A Mercarius esetében 11-ből csak 2 olyat találtunk, ahol indult a Mészáros M1 is, de veszített. Az egyik versenytárs viszont többnyire a Porsche volt. A Porsche 11 nyertes tenderéből viszont egy olyat sem találtunk, amelyen a Mészáros M1 is indult volna. A vizsgált 22 szerződésnél szinte kivétel nélkül a legalacsonyabb ár volt a döntő.
Mészárosék autós cégének bámulatos fejlődése
Ahogy azt a neve is sugallja, a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. Orbán Viktor gyermekkori jó barátjának, Mészáros Lőrincnek az érdekeltsége. Egészen pontosan a Mészáros-féle Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. résztulajdonában állt, amíg be nem olvadt az MKB Magántőkealapba, ami szintén Mészároshoz köthető.
A kft. látványos gyarapodáson ment keresztül az elmúlt években: a cég éves bevétele 2017-ben még „csak” nettó 504 millió forint volt, 2022-ben viszont már 7 milliárd. A nyereség addigra 811 millióra kúszott fel, miközben a vállalkozás eszközeinek értéke is jelentősen megnőtt.
A társaság 2021 óta több nagy állami megbízást is kapott. Így például a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-től (konzorciumban a Mercarius Flottakezelővel), a Nemzeti Sportközpontoktól, vagy épp a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től. Tavaly az Agrárkamara nettó 876,5 millió forintos tenderét is ők húzták be.
A cég győzelmeivel kapcsolatos meglátásainkat elküldtük az Integritás Hatóságnak, amely hatáskör hiányában továbbította panaszunkat a Gazdasági Versenyhivatalnak. A GVH végül arra a megállapításra jutott, hogy a „tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ba ütköző jogsértés – erre utaló, konkrét bizonyítékok hiányában – nem volt valószínűsíthető”. | Mészárosék autós cége 1,4 milliárdos ajánlattal nyerte a Magyar Közút aránytalan pontozású tenderét | Személygépjármű flotta beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást a Magyar Közút Nonprofit Zrt. tavaly szeptemberben. A tendernek most lett eredménye: a nyertes nem más, mint a Mészáros M1 Kft., amely öt év alatt megtízszerezte a bevételét. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság gyakran extra rövid határidők felajánlásával előzi meg az olyan nagy versenytársakat, mint a Porsche vagy a Mercarius. Ezúttal is érdekes körülmények között, aránytalan pontozási rendszer mellett győzött. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/16/meszarosek-autos-cege-14-milliardos-ajanlattal-nyerte-a-magyar-kozut-aranytalan-pontozasu-tenderet/ | 2024-01-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Legelőször 2021-ben jeleztük, hogy a kormányzat visszaélni látszik a „civil” szóval. Vagyis nem normatív módon igyekszik bátorítani az önszerveződő polgári közösségeket, hanem hatalmi-választókerületi logikával teríti a Városi Civil Alap (VCA) néven gründolt pénzkeretet. Miről is van szó pontosan? A kabinet három éve nyilvánvalóvá tette, hogy nem tart igényt a Norvég Alapból járó 77 milliárd forintra, mert a négymilliárdnyi civil alkassza szétosztásába ideológiailag vállalhatatlan – értsd: Soros-közeli – szervezetek is beleszólnának. Vállalta viszont, hogy a Miniszterelnökség által biztosított forrásból létrehoz egy „idegen érdekektől mentes”, a szuverenitásvédelmi szempontoknak ezer százalékig megfelelő pénzosztó mechanizmust. Ez lett a 2021-ben 4,4 milliárdos kerettel meghirdetett VCA, melyet aztán a 2022-es választási évben már 4,8 milliárddal nyitottak újra, nemrég pedig az idei két voksolás (európai parlamenti, önkormányzati) előtti 4,8 milliárdos eredményt is kihirdették.
Tehát három pályázati körben mindösszesen 14 milliárd forintot pumpáltak a városi civil szférába (illetve a hasonló falusi alapba is jutottak tetemes összegek). Az első VCA-fordulóban maximum 15 millió forintot lehetett nyerni például buszra, ingatlanra, kommunikációra – azaz a választási kampányban is remekül hasznosítható dolgokra –, a második és a mostani harmadik felvonásban már legfeljebb „csak” 11 millió járt az érintett egyesületeknek, alapítványoknak. Ám ez utóbbi tétel is közel háromszorosa a hagyományos civil kiírásoknál elnyerhető összegnek. És míg utóbbiaknál legalább egy lezárt üzleti évnyi múltat várnak el a pályázóktól, illetve gyakran több tízezer karakteres indoklást kell írni a beadványokhoz, addig
a VCA-ból frissen bejegyzett szervezetek is részesülhetnek, ráadásul elég kétezer karakternyi „rizsa” a dicsőséghez. Vagyis már a városi civil pályáztatás folyamata garantálja, hogy ne szakmai jellegű döntések szülessenek, hanem…
A „hanem” utáni szövegrészt nyilván mindenki kitalálta, de azért a Fidesz-közeli szervezetek helyzetbe hozásának is vannak fokozatai. Azt talán mi sem tennénk szóvá, ha egy valós tevékenységet folytató, valamilyen múlttal, bázissal és referenciával rendelkező szervezet lobbizna az érdekeiért, majd nyerne. Ám három éve – a 2021-es eredménylista alapján – igazoltuk: teljesen egyértelmű, hogy nem országosan érvényes értékelési kategóriák alapján hozták ki a győzteseket. Parlamenti választókerületenként eltérő mintázatot azonosítottunk, ami arra utal, hogy a helyi fideszes „nagyúr” (választókerületi elnök) környékéről érkeztek, érkeznek impulzusok a Miniszterelnökségre.
Ezzel a gyakorlattal pedig akad némi jogi probléma: a kormányzat az ilyesfajta forráskiszervezésnek elfelejtett törvényileg megágyazni – szemben például a 35 évre a „nemzeti nagytőkéhez” menekített kaszinóüzemeltetéssel, autópálya-koncesszióval, hulladékgazdálkodással, illetőleg a magyar állam közérdekű alapítványos megcsonkításával. Utóbbiakat erkölcsi alapon lehet vitatni, de az biztos, hogy jogszabályok születtek róluk. A VCA-elosztás „legalizálásáról” azonban még nem alkottak törvényt a NER-ben. Tehát elvileg továbbra is hivatali hatalommal való visszaélésnek, befolyással üzérkedésnek számít, ha bizonyos állami civilpénzeket nem a kiírásban szereplő célok szerint, normatív alapon, hanem az országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti választásokon induló fideszes jelöltek választókerületi érdekeire optimalizálva – azaz pártállami módon – osztanak el.
Mivel tavaly a 2024-es VCA-t is kiírták, azaz a mostani választási év sem múlik el „civil” pénzeső nélkül, nyilván újra ránéztünk az állami döntéshozók kezeire. Az eredménylista már decemberben publikussá vált, így megint nekiálltunk számolni, nyomozni. Három lezárt pályázati forduló (2021, 2022 és 2024) után ugyanis keletkezett annyi adat, hogy határozott állítást lehessen tenni. A határozott állításunk így szól:
a Fidesz gigantikus, választásokon is bevethető álcivil hálózatot épített három év alatt – rengeteg állami forrás felhasználásával.
Tehát miközben az előttünk álló kampányban jórészt pártlogók és -személyiségek harcát látjuk majd, a mélyben „civil” segédcsapatok fogják fűteni a hangulatot. Vagy azért, mert eleve erre a célra hozták létre őket – vagy, mert így kell megköszönniük a hatalomnak, hogy létezhetnek.
Miféle bizonyítékokra alapozzuk a fenti állításunkat? Készítettünk egy listát a Miniszterelnökség hivatalos kimutatásai alapján a VCA-fordulók legnagyobb győzteseiről. 251 olyan alapítványt, egyesületet találtunk, amely összesen legalább 15 millió – legfeljebb 37 millió – forintot nyert az eddigi három körben. A 251-ek együtt 5,73 milliárd forinthoz jutottak, ez a teljes 14 milliárdos kiutalás bő 40 százaléka. Mindez másképpen azt is jelenti, hogy a VCA eddigi felvonásaiban a pályázók körülbelül 2 százaléka vitte el ezt a 40 százaléknyi 5,73 milliárdot. Most mégsem ezen a tényen lovagolnánk, hanem egy másik adaton – amelyre mindjárt rátérünk. Nos, az alábbi sikerlistán minden olyan szervezetnél linkeket, hivatkozásokat helyeztünk el, ahol egyértelmű Fidesz-kapcsolatot azonosítottunk. (Ahol nincsenek linkek, ott nem leltünk közvetlen kapcsolatra.) Korábbi gyűjtéseink alapján úgy saccoltuk, hogy minden második-harmadik társaság a kormánypárt „leányvállalataként”, szövetségeseként határozható majd meg. Tévedtünk. A 251-es lajstrom szereplői közül 219-nél találtunk erős hatalomfüggést – ez pedig 87 százalékos arányt jelent. Ezt még mi sem feltételeztük volna.
A 87 százaléknyi „civil” között egyeseknek semmilyen nyoma nincs a nyilvános térben. Honlapjuk sincs – és még csak egy nyamvadt halászléfesztivált sem rendeztek, amelyet a fideszes parlamenti képviselő nyitott volna meg (a hasonló színű polgármester „oltárszolgálata” mellett). A másik véglet pedig az – mint már utaltunk rá –, amikor egy létező és megbecsült szervezet, sportegyesület, népdalkör vagy egyházi csoport végzi ugyan a normál tevékenységét, de a választási időszakokban kényszeresen világossá teszi, kire is kell szavazni. Levelet ír a tagjainak, közösen ünnepel a Fidesszel, eligazításra hívja Nógrádi Györgyöt, satöbbi.
Aki végigbogarássza az alábbi összeállítást, láthatja, hogy nem a fantázia szülte a fenti mondatokat, hanem a rögvalóság. Néhány extrém esetet azonban itt külön is kiemelünk. A legsikeresebb magyar „civil” polgár például nem más, mint Németh Szilárd, a kormánypárt alelnöke, aki a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvánnyal 37 milliót, a Csepel Sport Club Alapítvánnyal 36 milliót gyűjtött a VCA-ból (sőt, idén először a hozzá ugyancsak köthető Csepel Torna Clubnak is „intéződött” további 11 millió). A Németh saját „Puskás Akadémiájaként” is értelmezhető birkózóintézmény egyebek mellett arról híres, hogy itt landolt az az Orbán Viktor-bölcseleteket tartalmazó alkotás, amelyet eredetileg egy gimnáziumban helyeztek el. A Fidesz-alelnökhöz hasonló VCA-sikerembernek számít még Becsó Zsolt parlamenti képviselő, Simicskó István KDNP-frakcióvezető, Wintermantel Zsolt fővárosi Fidesz-frakcióvezető – de persze a Rétvári Bence belügyminiszterhelyettes körüli, lapunk által felrajzolt hálózat ugyancsak szippantott a VCA-ból (nemcsak az alább szereplő Kovács K. Zoltán Alapítvánnyal és Öko Urbana Egyesülettel, hanem az idei friss győztes Dunakanyari Védegylet Alapítvánnyal és Zöld Dunakanyar Alapítvánnyal is).
Rajtuk kívül rengeteg helyi „kis Németh Szilárd” szervezheti közpénzből a maga „civil” hátországát Miskolctól Szombathelyen át Nagyatádig, Óbudáig, Zuglóig. Akadnak körzetek, ahol egy egyesülettel egyszer nyeretnek VCA-pénzt, aztán a következő körökben már új szervezeteket küldenek „versenybe”: Budapest XIII. kerületében például csak 2021-ben győzött az alább látható Hagyomány-13 Egyesület, mostanra azonban az eddig semmilyen aktivitást nem mutató, de hasonló személyi körű Civil Mentor Egyesület és az Öko Szektor Egyesület lett befutó. Mindkét utóbbi egyesület késve, a 2024-es VCA-kiíráshoz igazítva adta le a 2021-es és 2022-es éves beszámolóját a bíróságnak – vagyis pánikszerűen kellett reaktiválni az addig alvó érdekeltségeket. A főváros XII. kerületében ugyancsak felélesztették mostanra a már halottnak hitt Hegyvidék Főutcája Egyesületet, de néhány I. kerületi szervezet is nagyot nyert idénre a semmiből (ilyen a sajtóban már megénekelt Budai Polgári Kör és a Fejlődő Városi Közösségekért Alapítvány, illetőleg a friss bejegyzésű Budai Fiatalok Lokálpatrióta Egyesülete).
Ezeknél is pikánsabb azonban, hogy a győztes VCA-elitklub tagja lehet az Orbán Viktor, a Megafon és a Pesti Srácok irodájának megszentelésével is foglalkozó „kampánypap”, Bese Gergő (A Kelet-Európai Fiatalokért Egyesülettel), valamint a Kormányinfó törzskérdezőjeként ismert Breuer Péter (a Magyarországi Zsidó Közösségi Médiáért Alapítvánnyal). És még sokan mások – lásd alább.
A Városi Civil Alap 2021-es, 2022-es és 2024-es kiírásának legnagyobb, legalább 15 millió forintra érdemesült győztesei
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Fiatalok Újfehértóért Ifjúsági Egyesület, 4244 Újfehértó, Gárdonyi Géza út 5.; a szervezet vezetője, Papp Gábor László egyben Újfehértó fideszes képviselője
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Jász Nemzet Egyesület, 5130 Jászapáti, Gazda-farm 1.; a szervezetet képviselő Mészárosné Vas Márta a fideszes parlamenti képviselő, Pócs János bizalmasa, két éve polgármesterjelölt volt Jánoshidán
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány, 1213 Budapest, Hollandi út 8.; az Orbán Viktor-idézeteket is befogadó szervezetet a Fidesz-alelnök Németh Szilárd alapította, kurátora, Süle László pedig a politikus régi bizalmasa
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Mentor Közéleti, Kulturális, Sport Egyesület, 1145 Budapest, Amerikai út 44. 1. em./1.; a szervezet korábbi vezetője, Borbély Ádám volt a Fidesz zuglói képviselőjelöltje a 2022-es választáson
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Összefogás Óbudáért Egyesület, 1033 Budapest, Szérűskert u. 9. III/12.; a szervezet hagyományosan Bús Balázs fideszes politikust támogatja
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Putnok Városért Egyesület,3630 Putnok, Dózsa György út 14/A.; a szervezet elnöke, Jeddi József fideszes önkormányzati képviselő Putnokon
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Rombauer Alapítvány, 3600 Ózd, Városház tér 1.; a szervezet elnöke, Obbágy Csaba fideszes önkormányzati képviselő Ózdon
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Sport, Oktatás, Kultúra, Környezet és Természetvédelem (SOKK) Egyesület, 1102 Budapest, Füzér u. 38. fsz./1.; a szervezet a kőbányai Fidesz partnere
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Újbudai Polgárok Egyesülete, 1111 Budapest, Budafoki út 9-11. fszt./1/C.; a XI. kerületi Fidesz-iroda épületébe bejegyzett szervezet a Simicskó István KDNP-s frakcióvezetőt támogató lapok kiadója
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Vasvári Pál Polgári Egyesület,1188 Budapest, Kölcsey u. 124/A; a szervezet képviselője, Bauer Ferenc fideszes önkormányzati képviselő a XVIII. kerületben
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Zöld Dongó Környezetvédelmi Alapítvány, 3508 Miskolc, Kapitány u. 18.; az Átlátszó a BAZ megyei, fideszes többségű önkormányzat partnereként írja le a szervezetet
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Zöld Út Caritas, 1203 Budapest, Helsinki út 9. IV. 66.; a szervezet képviselője, Bánó Miklós pesterzsébeti fideszes önkormányzati képviselő volt
36,9 millió (15+11+10,9 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Magyar Garabonciás Alapítvány, 7625 Pécs, Szőlő u. 67/1. C. 1./2.; a szervezet elnöke, Fodor-Petrov József Fidesz-közeli médiumot működtet Pécsett
36,7 millió (15+11+10,7 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Eger Eszterházy Szabadidő és Sportegyesület, 3300 Eger, Stadion u. 8.; a Fideszhez köthető szervezet valós sporttevékenységet folytat (kézilabda)
36,4 millió (14,4+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Fiatalok az Összefogásért Egyesület, 1054 Budapest, Honvéd u. 8. 1/2.; az egyesület régóta szimbiózisban működik a Fidesz ifjúsági szervezetével
36,3 millió (14,3+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Móri Borvidék Turisztikai Desztinációs Menedzsment Egyesület, 8060 Mór, Szent István tér 7.; a szervezet elnöke egyben Mór fideszes alpolgármestere, Istvánfalvi Dávid
36 millió (15+11+10 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Bio Város Egyesület, 7622 Pécs, Móricz Zsigmond tér 5. tt./39.; a szervezet alelnöke, Raics Teréz a 2019-es önkormányzati választásokon a Fidesz-központ nevében nyújtott be fellebbezéseket
36 millió (15+10+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Csepel Sport Club Alapítvány, 1212 Budapest, Béke tér 1.; mint már írtuk, a szervezet elnöke, Süle László régi bizalmasa Németh Szilárdnak
36 millió (15+10+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből)– „Élhető Diósgyőrért” Egyesület, 3530 Miskolc, Petőfi Sándor utca 2. fszt./5.; a szervezet leköszönt elnöke, Seresné Horváth Zsuzsanna korábban fideszes önkormányzati képviselő volt
36 millió (15+10+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből)–„Kilátó” Miskolc Város Lakosságáért Egyesület, 3521 Miskolc, Benczur Gyula u. 5.; a szervezet korábbi elnöke, Papp Ágnes az ősfideszes Wachsler Tamás testvére
36 millió (15+10+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Öko-Plan Tájvédelmi és Környezetfejlesztési Egyesület, 3000 Hatvan, Radnóti tér 2.; ez a szervezet Szabó Zsolt fideszes parlamenti képviselő ügyeit segíti
36 millió (15+10+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Polgári Hatvanért Közhasznú Alapítvány, 3000 Hatvan, Tabán u. 15-17.; a szervezet Szabó Zsolt fideszes parlamenti képviselő állandó partnere
36 millió (15+10+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Siófok Polgáraiért Egyesület,8600 Siófok, Rákóczi Ferenc utca 56.; a szervezet a Fidesz helyi „civil” hátországa
35,8 millió(14+10,8+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Vállalkozók a Polgári Értékekért Egyesület (korábbi nevén: Vállalkozók Ferencvárosért Egyesület), 1021 Budapest, Völgy utca 5/a.; a szervezet látványosan együttműködött a IX. kerület előző fideszes vezetésével
35,5 millió (13,5+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Szociális Védegylet, 1102 Budapest, Állomás út 11.; a szervezet mindkét vezetője (Marksteinné Molnár Julianna, Mátrai Gábor Imre) fideszes önkormányzati képviselő Kőbányán
35 millió (15+9+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Polgári Salgótarjánért Alapítvány, 3100 Salgótarján, Bajcsy-Zsilinszky út 16-18.; a salgótarjáni Fidesz állandó partnerszervezete, melyet Becsó Zsolt parlamenti képviselő alapított
34,5 millió (14+9,8+10,7 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Civilek a Helyi Közösségekért Egyesület, 8360 Keszthely, Keringő u. 57.; a szervezet egyik képviselője, Krupla Marcell korábban a fideszes polgármesteri kabinet munkatársa volt
34,5 millió (15+10+9,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Eszmék és Értékek Alapítvány, 3525 Miskolc, Kelemen Didák u. 3.; a szervezet nem közvetlenül a Fideszhez, hanem a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci csoportjához köthető
34 millió (15+8+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Bonum Publicum Egyesület,2141 Csömör, József Attila u. 8.; a szervezet vezetője, Mavrák Krisztina a fideszes parlamenti képviselő, Vécsey László munkatársa
34 millió (15+11+8 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Dél-borsod Ifjúságáért Sport, Kulturális és Szabadidő Alapítvány, 3400 Mezőkövesd, Bazsarózsa u. 2.; a szervezet elnöke Hagyacki József, Tállai András fideszes képviselő bizalmasa
34 millió (12+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Wekerlei Polgári Egyesület,1196 Budapest, Mészáros Lőrinc utca 62.; a szervezet rendszeresen együttműködik a kispesti Fidesszel
33,5 millió (15+11+7,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület, 1093 Budapest, Fővám tér 8.; a Fidelitas egykori budapesti elnökeként jegyzett Kerékgyártó Gábor „szakmai” háttérintézménye
33,4 millió (15+7,4+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Szóda Lokálpatrióta Érdekvédelmi Egyesület, 2170 Aszód, Papföldi út 27.; a szervezet erős kapcsolatokat épített a térségi Fidesz-vezetőkkel
32,2 millió (10,2+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Elkísér Alapítvány, 1067 Budapest, Eötvös u. 25/ A.; a szervezet vezetője, Falvai Csaba a terézvárosi Fidelitas főalakja
32 millió (15+8+9 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – „Adjátok vissza a hegyeimet!” Alapítvány, 4033 Debrecen, Acsádi út 40.; a szervezet elnöke, Becsky Tibor korábban fideszes önkormányzati képviselő volt Debrecenben, a fia most is az
32 millió (15+11+6 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből)– Józsa Fejlődéséért Alapítvány, 4225 Debrecen, Szentgyörgyfalvi utca 9.; a szervezetet már húsz éve is Fidesz-közeliként emlegették
32 millió (15+11+6 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Pannónia Szíve Alapítvány,2060 Bicske, Bartók Béla u. 6.; a szervezet elnöke, Strommer Mátyás a fideszes képviselő Tessely Zoltán jobbkezeként dolgozik
31 millió (15+11+5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Della Lavanda Kreatív Fiatalokért Alapítvány, 3580 Tiszaújváros, Árkád sor 5. 1/3., a szervezet a Tállai András pénzügyminiszter-helyettes holdudvarába tartozó Bihall család befolyása alatt állt
30,5 millió (15+7+8,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Alsórákosi Civil Egyesület,1141 Budapest, Fischer I. u. 113.; a szervezet képviselője, Fülöp István Endre fideszes politikus a XIV. kerületben
30 millió (8+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Dunamenti Polgári Egyesület, 7130 Tolna, Mikszáth u. 9.; a szervezet elnöke, Berta Zoltán a város fideszes alpolgármestere
30 millió (8+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Koroibosz Rekreációs és Sport Egyesület, 1119 Budapest, Andor u. 11 A. V. emelet/16.
30 millió (8+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Női Erőforrás Társaság Egyesület, 9700 Szombathely, Széchenyi utca 1 A. II/14.; a szervezet vezetője Gál-Binger Lívia, Gál Sándor felesége, aki a Fidesz helyi alelnöke és Bucsu polgármestere, valamint a már állami fenntartású Haladás Sportkomplexum igazgatója
30 millió (8+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Oroszlányi Bányász Klub Alapítvány, 2840 Oroszlány, Táncsics u. 1.; a szervezet alapítója az állami tulajdonú Vértesi Erőmű Zrt. – a kuratóriumban régi helyi fideszesek ülnek (például Modrián Vilmos)
30 millió (12+7+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Polgári Újpestért Alapítvány,1042 Budapest, Árpád út 56.; a szervezet egyik kurátora Wintermantel Zsolt fideszes politikus, a párt fővárosi frakcióvezetője
30 millió (15+10+5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Szeretem a Városom Egyesület, 8300 Tapolca, Bajcsy-Zsilinszky utca 52.; a Fidesz hagyományos partnerszervezete a városban
30 millió (8+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Szeretjük Zuglót Egyesület,1163 Budapest, Pesti határút 39.; a szervezet elnöke, Muzsik Laura a korábbi fideszes alpolgármester munkatársa
30 millió (8+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Üde Színfolt Kulturális Egyesület, 1181 Budapest, Sólyom u. 17.; a szervezetet vezető Somlai Róbertné a XVIII. kerületi Fidesz embere
29,8 millió (8+10,8+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretréből) – Makói Polgári Egyesület (korábbi nevén: Makói Polgári Nyugdíjas Egyesület), 6900 Makó, Béke utca 8.; a szervezet alelnöke, Kovács Sándor fideszes önkormányzati képviselő Makón
29,6 millió (8+10,6+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Összefogással a Belvárosért Polgári Egyesület, 1053 Budapest, Cukor u. 5.; régi fideszes kampányszervezet
29,5 millió (15+9+5,5 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Martonvásári Kulturális Egyesület, 2462 Martonvásár, Budai u. 13.; a szervezetet elnöklő Tóth Andrásné egyben martonvásári fideszes önkormányzati képviselő is
29,4 millió (7,4+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Élő Belváros Polgári Egyesület, 1053 Budapest, Veres Pálné u. 16.; szintén régi fideszes háttérszervezet
29 millió (15+6+8 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Fulco Deák Egyesület, 2000 Szentendre, Hold u. 3.; a szervezet elnöke Szentendre korábbi fideszes alpolgármestere, Török Balázs István
29 millió (8+10+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Zalaegerszeg Barátai Egyesület, 8900 Zalaegerszeg, Gyár út 1.; a Fidesz bejáratott partnerszervezete
28,9 millió (8+10+10,9 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Városom, szeretlek Egyesület, 3200 Gyöngyös, Zöldhíd u. 5. II/3.; a szervezet a Fidesz háttérintézménye
28,5 millió (15+7+6,5 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből)– Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, 4400 Nyíregyháza, Damjanich út 4-6.; ismert fideszes család áll a szervezet mögött
28 millió (8+10+10 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Kelet-békési Területfejlesztési Társadalmi Innovációs Egyesület, 5700 Gyula, Semmelweis u. 20.; a szervezetet elnöklő Alt Norbert fideszes alpolgármester Gyulán
28 millió (8+10,5+ 9,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Márai Sándor Kulturális Polgári Kör, 5000 Szolnok, Baross Gábor út 20. II./209.; a szervezet elnöke, M. Román Béla korábban fideszes helyi képviselő volt
28 millió (10+7+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Újpestért Egyesület, 1043 Budapest, Munkásotthon u. 18/22.; a IV. kerületi Fidesz hagyományos partnerszervezete
27 millió (6+10+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Bátaszéki Székelyek Baráti Köre, 7140 Bátaszék, Szent I. tér 7.; a szervezet elnöke, Molnár Péter Fidesz-színekben politizál
27 millió (8+10+9 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Győri Szent Imre Alapítvány, 9024 Győr, Szent Imre út 35.
27 millió (8+8+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Zalaegerszegi Fiatalok Egyesülete, 8900 Zalaegerszeg, Ola utca 13.; a Fidelitas régi partnerszervezete
26,5 millió (8+8+10,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Dunaföldvári Kertbarátok Városvédő Egyesülete, 7020 Dunaföldvár, Felső Bölcske u.18.
26,5 millió (6,5+9+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Fiatalok Bátonyterenyei Egyesülete, 3078 Bátonyterenye, Berekgát köz 1.; a szervezetet jegyző nő hivatalos lakhelye Laczkó Roland tulajdona is – ő pedig Becsó Zsolt fideszes parlamenti képviselő munkatársa
26,5 millió (8+10+8,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Hevesi Sporthorgász és Környezetvédelmi Egyesület, 3360 Heves, Erkel Ferenc u. 2.; az szervezet elnöke Kovács István fideszes alpolgármester
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Alapítvány a Polgári Ferencvárosért, 1092 Budapest, Bakáts u. 5. fszt./1.; a szervezetben kurátor volt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő helyettes államtitkár, Farkas Örs
26 millió (8+7+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Barát a Bajban Alapítvány, 8100 Várpalota, Mátyás király u. 18. 4/13.; a szervezet kurátora Németh-Kovács Anita, a helyi önkormányzat és a Fidelitas reprezentánsa
26 millió (15+7+4 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Budaörsi Székely Kör Egyesület, 2040 Budaörs, Vasút dűlő 4.; a helyi fideszesek szövetségesként ajánlják a szervezet programjait
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Fesztivál Esztergom Alapítvány, 2500 Esztergom, Szedres utca 2. 2a.; a szervezet vezetője, Nagy Attila régi fideszes potentát Esztergomban
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Kaptár Egyesület, 2900 Komárom, Ghyczy Kálmán u. 20.; a szervezet képviselője az alább szereplő Magyarock Dalszínház munkatársa, Másikné Vizeli Anita
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Káta Alapítvány, 2760 Nagykáta, Alsóegreskáta 0590/28. hrsz.; a szervezet kurátora, Simon László fideszes önkormányzati képviselő Nagykátán
26 millió (8+7+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Közösen a Régió Fejlődéséért Egyesület, 2750 Nagykőrös, Kodály Zoltán utca 3.; egyértelműen fideszes kötődésű háttérszervezet
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Magyarock Dalszínház Színházi Egyesület, 2900 Komárom, Mártírok út 8/A. 3/1.; a szervezet vezetője a Komárom város és az állam által alapított Monostori Erőd Kft. ügyvezetője, Vizeli Csaba
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság,2890 Tata, Tanoda tér 5/a.; a szervezet elnöke a megyei fideszes képviselőként, közgyűlési alelnökként is ismert Borsó Tibor
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– mÓZDulj meg Egyesület, 3600 Ózd, Baranyai u. 3.; a szervezet első vezetője az egykori ózdi Fidelitas-elnök, Hevér Kristóf volt
26 millió (8+11+7 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Okosító Torna a Gyermekekért, 6723 Szeged, Űrhajós u. 9 /A. 6/16.; az egyik szegedi fideszes képviselő, Német Ferenc ennél a szervezetnél dolgozott
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Polgári Kanizsáért Alapítvány, 8800 Nagykanizsa, Liszt F. út 8. C. IV//1.; a szervezet kurátora Tóth Nándor fideszes önkormányzati képviselő
26 millió (15+11 millióa VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Rendvédelem Népszerűsítéséért Alapítvány, 2500 Esztergom, Perc u. 3.; a szervezet három éve Kövér László és Szijjártó Péter kitüntetésével vétette észre magát
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Sárbogárdi Múzeum Egyesület, 7000 Sárbogárd, Hősök tere 3.; a szervezetet elnöklő Novák-Kovács Zsolt egyben fideszes alpolgármester is Sárbogárdon
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Százszorszépföld Egyesület, 6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 27. I.; a szervezet vezetője, Koszó Róbert Kiskunhalas egyik legfontosabb fejlesztését menedzselte
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Várpalotai Polgári Együttműködés Egyesület, 8100 Várpalota, Bakony u. 12.; a szervezet elnöke, Petneházy Erzsébet Beatrix fideszes képviselőjelölt volt a városban
25,8 millió (14,8+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Összefogással Barcikáért Egyesület, 3700 Kazincbarcika, Pattantyús u. 2.; a szervezet képviselője, Rizner József a Fidesz polgármesterjelöltje volt Kazincbarcikán
25,6 millió (14,6+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – NagyON Kanizsa Egyesület, 8800 Nagykanizsa, Sugár út 14 fszt./4.; a Fidesz hagyományos partnerszervezete
25,5 millió (15+10,5 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – 74nullanulla.hu Alapítvány, 7400 Kaposvár, Dombóvári út 3.; a szervezet egy kaposvári Fidesz-barát médium kiadója
25,4 millió (15+8+2,4 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Összefogás Egyesület, 2030 Érd, Alsó út 10.; a szervezet elnöke T. Mészáros András, Érd korábbi fideszes polgármestere
25,3 millió (14,5+10,8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)–Egri Norma Alapítvány, 3300 Eger, Törvényház út 1.; a szervezet Fidesz-közeli egri érdekeltségként szerepel a sajtóban
25 millió (14+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Boldog Salamon Kör, 1038 Budapest, Templom u. 38.; e szervezet is nyíltan támogatta Óbudán a fideszes Bús Balázst, az egyesületet képviselő Gallai Máté – cégén keresztül – Orbán Viktor miniszterelnöki weblapjának fejlesztésében, üzemeltetésében is részt vett
25 millió (15+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Heves-Alatkai Hagyományőrző és Környezetvédő Egyesület, 3360 Heves, Pacsirta u. 1.; a szervezet Lányi József hevesi fideszes önkormányzati képviselő törekvéseit támogatja
25 millió (11+6+8 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Magyar Vár Alapítvány, 2013 Pomáz, Majdán u. 1.; a szervezet alapítója, Herpai Sándor korábban fideszes képviselő volt Pomázon
25 millió (15+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Nagyatádi (Kós Károly) Erdélyi Kör, 7500 Nagyatád, Dózsa Gy. u. 34.; a szervezet elnöke, Orbán Csaba a Fidesz régi alapembere Nagyatádon
25 millió (14+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Nagyvárad téri Református Egyházközség Alapítvány, 1089 Budapest, Üllői út 88-92.; a szervezet elnöke, Zila Péter lelkész régóta aktív kapcsolatot ápol a józsefvárosi Fidesz vezetőivel
25 millió (15+6+4 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Összefogás a Nagyatádi Fiatalokért Egyesület, 7500 Nagyatád, Taranyi út 0220/50 hrsz; a szervezet elnöke, Vajda Dániel Szilárd tagja a Fidelitas vezetőségének
24,8 millió (11+4,8+9 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Kertvárosunk Értékeiért Egyesület, 1165 Budapest, Táncsics u. 15.; a szervezetet képviselő R. Törley Mária szobrászművész a helyi Fidesz régi „alkotótársa”
24,6 millió (2,6+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Otthonunk Komárom Egyesület, 2900 Komárom, Mártírok útja 66. 1/2.; a szervezet elnöke, Zsédenyiné Horváth Krisztina a fideszes vezetésű önkormányzat programszervezője
24,2 millió (8+9,2+7 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – „Győr és környéke motorosok baráti köre” Közhasznú Egyesület, 9011 Győr, Áfonya utca 15.; a győri fideszes városvezetés által is támogatott egyesület
24 millió (8+5+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Pro Zalaegerszeg Kulturális Egyesület, 8900 Zalaegerszeg, Eötvös u. 10 A III./4.; a szervezet elnöke, Böjte Sándor Zsolt fideszes önkormányzati képviselő a városban
24 millió (11+5+8 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Szentendre Barátai Egyesület,2000 Szentendre, Deli Antal u. 44/2.; a szervezetet elnöklő Benes Edvárd az egyik „közérdekű” vagyonkezelő alapítvány kurátora
23,9 millió (14,9+4+5 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület, 4254 Nyíradony, Szakolykert tanya 87.; a sajtóban ez a szervezet Tasó László fideszes képviselő udvari egyesületeként jelenik meg
23,5 millió (5,2+7,5+10,8 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Balaton Fesztivál Alapítvány, 8360 Keszthely, Kossuth út 28.; a szervezet alapítói jogait a fideszes vezetésű keszthelyi önkormányzat gyakorolja
23,5 millió (1,5+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Kispesti Társaskör, 1191 Budapest, Fő u. 42.; a szervezet elnöke, Dódity Gabriella a kispesti Fidesz vezéralakja
23,1 millió (3,5+9,6+10 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Civil Fórum Padragkútért,8451 Ajka-Padragkút, Iparos u. 5.; a szervezet szimbiózisban működik a padragkúti városrész fideszes képviselőjével, Puskás Károllyal
23 millió (8+11+4 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Csilló Lovas Egyesület, 2721 Pilis, Damjanich u. 1/a.
22 millió (5+11+6 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Aktív Zóna Alapítvány, 3600 Ózd, Zalai u. 21.; a szervezet elnöke Fürjes Pál korábbi fideszes polgármester
22 millió (11+11 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Aranyagancs Alapítvány, 2040 Budaörs, Víg köz 4/D.; Fidesz-közeli lapot működtető budaörsi szervezet
22 millió (5+6+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – A Soproni Erzsébet Kórházért Alapítvány, 9400 Sopron, Győri út 15.; a támogatott gyógyintézet állami – tehát nem civil – fenntartású, alapítványa mégis pályázott a forrásra
22 millió (11+11 millió a VCA 2022-es és 2024-eskeretéből) –Cserkészliliom Egyesület, 8360 Keszthely, Lovassy Sándor utca 13/B.
22 millió (8+10+4 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Egészségünkért Sport- és Kulturális Egyesület, 5720 Sarkad, külterület 01002/5. hrsz.; a szervezet elnöke, Mokán Mária a sarkadi fideszes polgármester felesége
22 millió (8+6+8 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből – Fiatalok Újpestért Egyesület,1045 Budapest, Dugonics u. 44. 8./36.; a helyi Fidesz „alszervezete”
22 millió (15+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Gödöllői Német Nemzetiségi Egyesület,2100 Gödöllő, Batthyány Lajos utca 20.; a szervezet volt elnöke, Meizner Sándor korábban fideszes képviselő volt Gödöllőn
22 millió (15+7 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Határok Nélkül Soproni Művészeti és Kulturális Alapítvány, 9400 Sopron, Szent György u. 7.
22 millió (11+11 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Hegyalja és Zemplén térségéért Alapítvány, 3900 Szerencs, Csalogány utca 5/A.; a szervezetben 2022-ig kuratóriumi tag volt Koncz Zsófia parlamenti képviselő és energetikai miniszterhelyettes nagynénje
22 millió (5+11+6 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Jobb Közéleti Kör Nagyatád,7500 Nagyatád, 0220/50 hrsz.; a szervezetet vezető Fidelitas-elöljárót, Vajda Dániel Szilárdot már említettük fent az Összefogás a Nagyatádi Fiatalokért Egyesületnél
22 millió (15+7 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Közösen a Fejlődésért Egyesület, 3700 Kazincbarcika, Klapka György út 11.; a szervezet elnöke, Kondorné Sztojka Ágnes fideszes képviselő Kazincbarcikán
22 millió (4+11+7 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Polgári Összefogás Kerületünkért Alapítvány, 1141 Budapest, Öv u. 96/B.; a Hadházy Ákos elleni kampány egyik fontos közreműködője
22 millió (11+11 millió a VCA 2022-es és 2024-eskeretéből) –Szemere Miklós Alapítvány, 1095 Budapest, Mester utca 83/C. 3/1.a.; a szervezet elnöke a KDNP frakcióvezetője, Simicskó István
22 millió (3+8+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Szövetség a Kispesti Polgárokért Alapítvány, 1196 Budapest, Kisfaludy u. 102.; a szervezet kurátora Fried Miklós (korábbi) fideszes politikus
22 millió (15+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Tarcsi-patak Vadásztársaság, 1134 Budapest, Lehel út 22/C. 6/2.; ellenzéki állítások szerint a társaság területein fideszes potentátok vadásznak
22 millió (11+11 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Vízió Egyesület, 1239 Budapest, Vecsés út 4.; a szervezet elnöke Szakszon Péter a soroksári Fidelitasból
21,9 millió (13,8+8 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Aktivitás Alapítvány, 1171 Budapest, Strázsahegy u. 49.
21,7 millió (11+10,7 millió a VCA 2022-es és 2024-eskeretéből) –Egri Lokálpatrióta Egylet, 3300 Eger, Bródy Sándor utca 8.; a Fidesz régi partnerszervezete
21 millió (11+10 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Agytörő Egyesület, 7622 Pécs, Móricz Zsigmond tér 5. tt/39.; a szervezet azonos székhelyen működik a már említett Bio Város Egyesülettel, illetve honlapja és stábja is hasonló
21 millió (15+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Életmód váltásért a Dél-alföldön Egyesület, 6722 Szeged, Kossuth Lajos sugárút 29. II./208.; a szervezetet vezető Berta Márk édesanyja, Bertáné Bényi Krisztina a Modern Városok és Falvak fejlesztésének koordinációjáért felelt helyettes államtitkárként a Miniszterelnökségen, majd a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány főigazgatója volt (később a Berta család kapta meg a szegedi egyetemi klub üzemeltetési jogát is)
21 millió (11+10 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Hetedhét Túra Egyesület, 7400 Kaposvár, Levendula utca 2.; a szervezetet vezető Palkó Sándor a Gattyán-párt (Megoldás Mozgalom) jelöltjeként „rombolta” az ellenzéket a legutóbbi parlamenti választáson
21 millió (15+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Kiss Attila Alapítvány, 3900 Szerencs, Huszárvár u. 14.; a szervezet titkára a korábbi szerencsi fideszes alpolgármester, Egeli Zsolt
21 millió (15+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Marcali Szépasszonyok és a Fiúk Hagyományőrző Egyesület, 8700 Marcali, József Attila u. 40.; a szervezet rendre együtt ünnepel a helyi Fidesz-szervezettel
21 millió (11+10 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Nő A Siker Alapítvány, 3530 Miskolc, Thököly Imre utca 11. 3/3.; a szervezetet Csöbör Katalin fideszes parlamenti képviselő hozta létre
21 millió (15+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Optimum Egészségmegőrző és Egészségfejlesztő Egyesület, 5700 Gyula, Tiborc u. 43. fsz./3.; a szervezetet elnöklő Sárosiné Hőh Henriett vállalkozói szerződéses viszonyt létesített a fideszes vezetésű várossal, férje pedig a megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztályvezetője
21 millió (11+10 millió a VCA 2022-es és 2024-eskeretéből) –Pesti Fiatalokért Egyesület, 1071 Budapest, Damjanich utca 30. 1.em./2/B.; ez a szervezet is beszállt a főpolgármestert célzó dugókampányba
20,9 millió (5+9,7+6,2 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből)– Béri Balogh Ádám Táncegyüttes Kulturális Egyesület, 9900 Körmend, Berzsenyi u. 11.
20,8 millió (15+5,8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kincsem Alapítvány, 2711 Tápiószentmárton, Kossuth u. 3.; a szervezetet vezető Tóth János a helyi Fidesszel szövetséges Tápiószentmártoni Polgári Egyesület elnöke volt
20,5 millió (8+7+5,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Közép-Budai Önkéntes Polgári Védelmi Egyesület, 1126 Budapest, Beethoven u. 11. I/2.; a szervezetet képviselő Bakai Kristóf Péter a NAV elnökhelyettese. (Itt nem helyeztünk el linket, mert az egyesület jól dokumentált – és valós – tevékenységet végez.)
20,5 millió (2,5+7+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Mátra Biker Sport Club, 3200 Gyöngyös, Dobó István u. 12. 3/2.; a szervezet a fent említett fideszes „háttérintézmény”, a Városom, szeretlek Egyesület partnere
20,5 millió (4+8+8,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Széchenyi István Kulturális Egyesület, 1163 Budapest, Cziráki u. 25. I./5.a.; a szervezet képviselője, Juhász-Pintér Pál korábban Fidesz-színekben próbálkozott az önkormányzati választásokon
20,3 millió (10,3+10 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Következő Generáció Alapítvány, 3529 Miskolc, Szilágyi Dezső utca 28.; az alapítvány kuratóriumában ülő Zelei Dániel és Méhes László a korábbi fideszes városvezetés idején a polgármesteri hivatalban dolgozott (városmarketing és kommunikációs területen)
20,3 millió (4+5,3+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Palotai Sólymok Sportegyesület, 1157 Budapest, Erdőkerülő u. 13. 1/5., a szervezet képviselője a kerületi Fidesz meghatározó alakja, Pintér Gábor
20 millió (5+10+5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – BSE Palóc Farkasok Utánpótlás Sport Egyesület, 2660 Balassagyarmat, 3192/1/A.hrsz.; a valós tevékenységet folytató egyesület 2019-ben nyíltan kampányolt a Fidesz mellett
20 millió (10+10 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Körösök Kincse Természetvédelmi, Rekreációs és Szabadidősport Egyesület, 5700 Gyula, Török Ignác utca 3.; a szervezetet elnöklő Kónya István fideszes alpolgármester Gyulán
20 millió (5+4+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Közös Otthonunk Baráti Kör, 9300 Csorna, Park u. 4. 3/14.; a szervezet elnöke, Horváth Dániel – ilyen néven egy kereszténydemokrata politikus is működik Csornán
20 millió (10+10 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület, 8700 Marcali, Kossuth utca 56.; a szervezetet elnöklő Szaka Zsolt György korábban fideszes képviselőjelölt is volt
20 millió (9+11 millió a VCA 2022-es és 2024-eskeretéből) –Református Közéleti és Kulturális Alapítvány, 1146 Budapest, Abonyi utca 21.; a szervezetnek korábban kurátora volt a fideszes Hoppál Péter
20 millió (8+5+7 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Roma Tehetséggondozó Közhasznú Alapítvány, 4031 Debrecen, Hámfa u.18. 2. ajtó; a szervezetet jegyző Nagy Zsolt elnöki azt a Homoki-Bihari Oktatási Szociális Szövetkezetet, ahol felügyelőbizottsági tag a Fidesz-alelnök Kósa Lajosnak lekötelezett Aba-Horváth István (lásd alább az EU-Roma Országos Egyesületnél)
19,9 millió (5+5+9,9 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Békési Szabadidős és Tömegsport Egyesület, 5630 Békés, Jantyik Mátyás u. 21-25.; a szervezet képviselője az a Nagy Richárd, aki a fideszes önkormányzat Békési Férfi Kézilabda Kft.-jét is vezeti
19,9 millió (11+8,9 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesület, 1075 Budapest, Madách tér 5.; a szervezetet néhai Bajkai István fideszes parlamenti képviselő futtatta annak idején
19,8 millió (9,8+10 millió a VCA 2022-es és 2024-eskeretéből) –Jászapáti Gazdakör, 5130 Jászapáti, dr. Szlovencsák Imre út 2.; Fidesz-szövetséges szervezet
19,3 millió (4+8,3+7 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Tapolcai Értékmegőrző Egyesület, 8300 Tapolca, Fő tér 7 4.; Neszler Imre Attila elnök aktívan együttműködött a térségi Fidesszel
19 millió (5+7+7 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – A Kelet-Európai Fiatalokért Egyesület, 2100 Gödöllő, Batthyány Lajos u. 20.; Bese Gergő „kampánypap” Fidesz-támogató szervezete
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Bicskei Torna Club Egyesület, 2060 Bicske, Kerecsendi Kiss Márton út 2.; a szervezet elnöke Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselő
19 millió (6+5+8 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Böszörményi Ballon Club Egyesület, 4220 Hajdúböszörmény, Lévay Márton u. 24.; a szervezet képviselője Czeglédi János fideszes önkormányzati képviselő
19 millió (15+4 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete, 2370 Dabas, Bartók Béla út 31.; Fidesz-szövetséges szervezet Dabason
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – EU-Roma Országos Egyesület, 4031 Debrecen, Pósa u. 1.; a szervezet elnöke Aba-Horváth István, a debreceni roma önkormányzat vezetője, aki festményt készíttetett Kósa Lajosról és más fideszes városi vezetőkről (korábban maga is megyei képviselő volt)
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Fiatal Lokálpatrióták Egyesülete, 2903 Komárom, Koppány vezér út 201.; a 2019-ben a szervezet alelnökeként nyilatkozó Vajda Bence ma fideszes önkormányzati képviselő és alpolgármester Komáromban
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Fonyódi Turisztikai Egyesület, 8640 Fonyód, Ady Endre u. 17.; a szervezet a fideszes vezetésű önkormányzat partnere
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Gyöngyöshermán-Szentkirály Szabadidő- és Sportegyesület, 9700 Szombathely, Bogáti u. 74.; a szervezet a projektcéljait szó szerint ugyanúgy fogalmazta meg, mint a fent említett – szintén szombathelyi – Női Erőforrás Társaság Egyesület
19 millió (8+11 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Jövő Új-Városáért Egyesület, 2400 Dunaújváros, Vasmű út 39. 4/404.; a szervezet vezetője, Bükki Miklós a választásokon a helyi Fidesz-jelöltet propagálta
19 millió (4+4+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Kiskunhalasi Lovasbandérium Egyesület, 6400 Kiskunhalas, Bercsényi u. 2.
19 millió (15+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kovács K. Zoltán Alapítvány, 1114 Budapest, Bartók Béla út 51. 1. em./3.; a KDNP-közeli vasárnap.hu kiadója, a Rétvári Bence-féle alapítványi-egyesületi hálózat fontos egysége
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Pedagógusok Soproni Művelődési Házáért Alapítvány, 9400 Sopron, Petőfi tér 3.
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Polgári Egyesület Szombathelyért, 9700 Szombathely, Kőszegi u. 25. I/5.; egyértelműen fideszes hátterű szervezet
19 millió (4+6+9 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Polgári Együttműködés Hódmezővásárhelyért Egyesület, 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 32. I/1.; a helyi Fidesz segédszervezete, amely sorosozós kampányt is folytatott Márki-Zay Péter ellen
19 millió (8+11 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Polgári Pásztóért Alapítvány, 3060 Pásztó, Fő utca 147/A.; fideszes háttérszervezet
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Rómaifürdő Telep Környezetvédő, Szabadidő és Diák Vízisport Egyesület, 1031 Budapest, Petur u. 22.; a szervezet ugyancsak Bús Balázs fideszes politikus régi támogatója
19 millió(8+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Roma Inkubátor Művészeti Egyesület, 2700 Cegléd, Szép u. 15.; a szervezet elnöke, Jakab István a ceglédi roma önkormányzat elnöke
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Sárvári Fúvószenekari Egyesület, 9600 Sárvár, Várkerület 31.
19 millió (12+4+3 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Stílus Egylet Kulturális és Szabadidős Egyesület, 4254 Nyíradony, Ady Endre u. 2.; ez a szervezet is Tasó László fideszes képviselő mellől indult
19 millió (11+8 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Szeretem Vásárhelyt Egyesület, 6800 Hódmezővásárhely, Teleki utca 38/A.; a szervezet elnöke Walterné Böngyik Terézia, aki fideszes jelöltként indult a legutóbbi önkormányzati választáson
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Tamási Térsége Turisztikai Egyesület, 7090 Tamási, Szabadság u. 46-48.
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Zempléni Fiatalok Határok Nélküli Együttműködéséért Egyesület, 3980 Sátoraljaújhely, Kossuth L. u. 2.; a szervezet elnöke, Kracson Norbert fideszes önkormányzati képviselő
18,9 millió (7,9+5+6 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből)– Dombó-CsIpSsz Családi Ifjúsági Polgári Sport Szervezet, 7200 Dombóvár, Ivanich u. 80.; a szervezet állandó együttműködést alakított ki a helyi Fidesszel
18,8 millió (14,8+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Öko Urbana Egyesület, 2135 Csörög, Szabadság utca 48.; a szervezet korábbi képviselője az a Pálfalvi Milán, aki Rétvári Bence tanácsadójaként is funkcionált
18,5 millió (10+8,5 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – „Aranybika” Iskola Alapítvány, 4024 Debrecen, Kossuth u. 23. fsz. 3.; a szervezet a fideszes vezetésű önkormányzat piacüzemeltető partnere
18,3 millió (8+10,3 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Crazy Evils Sportegyesület, 2700 Cegléd, Pesti út 76.
18,2 millió (5+4+9,2 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – „Jót a jóért” Egyesület, 9330 Kapuvár, Veszkényi út 11. 3/15.; az egyesület szintén Fidesz-alvállalkozás; linket ugyan itt nem tudtunk elhelyezni, de birtokunkban van egy fénykép, amely igazolja, hogy ez a szervezet adta ki 2022-ben Gyopáros Alpár fideszes parlamenti képviselő színes kampányújságját Kapuváron
18 millió (7+11 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – A Lónyay utcai Református Gimnáziumért Alapítvány, 1092 Budapest, Ráday utca 28.
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Békés Megyei Vadászszövetség, 5600 Békéscsaba, Bajza u. 11.; a szervezet első embere, Hrabovszki János egyben a Semjén Zsolt vezette Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöke
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Foki-hegyi Egyesület, 8600 Siófok, Szőlővirág u. 2.; egyértelműen Fidesz-közeli szervezet
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Hegyvidéki Kulturális Egyesület, 1124 Budapest, Törpe u. 2.; a szervezet képviselője, Menyhárt Éva helyi fideszes politikus
18 millió (8+5+5 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Karizma Budaörsi Római Katolikus Nevelés-Oktatási Alapítvány, 2040 Budaörs, Esze Tamás u. 2.
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kiskőrös Kultúrájáért Egyesület, 6200 Kiskőrös, Klapka u. 79.; a szervezet elnöke Szedmák Tamás alpolgármester
18 millió (15+3 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Média Pakk Alapítvány, 3530 Miskolc, Szent István u. 23. fszt./1.; frissen alapított szervezet, melynek célja szinte szó szerint ugyanaz, mint a fideszes médiaholdingnak
18 millió (5+3,5+9,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Mindenki Győztes Szabadidő Sportegyesület, 6044 Kecskemét, Miklós Gyula u. 99.; a szervezet elnöke, Garaczi János a helyi fideszes Kecskeméti Lapok ügyvezetője
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Rábasömjénért Egyesület Sárvár, 9600 Sárvár, Sport u. 26.; a szervezet hagyományosan élvezi a Fidesz-vezetés támogatását
18 millió (15+3 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Református Szalon Egyesület, 3519 Miskolc, Baghy Gyula u. 6.; a szervezet elnöke, Nánási-Kocsis Norbert fideszes önkormányzati képviselő volt Miskolcon
17,9 millió (7+10,9 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – A Korcsolyasportért Közhasznú Alapítvány, 2112 Veresegyház, Béke utca 5.
17,7 millió (10+7,7 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Konzervatív Műhely Alapítvány, 1054 Budapest, Alkotmány utca 10. III/24.; a szervezet képviselője Papcsák Ferenc korábbi fideszes képviselő, a jegybank felügyelőbizottsági elnöke
17,5 millió (8+4+5,5 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) –Magyarországi Zsidó Közösségi Médiáért Alapítvány, 1076 Budapest, Péterfy Sándor u. 27. fszt./3.; a szervezet képviselője, Breuer Péter, Kormányinfó törzskérdezője
17,5 millió (7+4+6,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) –Sárbogárdi Kulturális Egyesület, 7000 Sárbogárd, Hősök tere 3.
17,5 millió (9,8+7,7 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – „Sztriha Kálmán” Közhasznú Alapítvány a Kiskundorozsmai Közösségek Fejlesztéséért, 6791 Szeged-Kiskundorozsma, Szent János tér 6.; régi Fidesz-közeli szervezet
17,1 millió (8,1+9 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Colonia Alapítvány, 7150 Bonyhád, Széchenyi tér 12.; a szervezet kurátorai, Gungl Adrienn és Vizin Balázs a fideszes polgármester közvetlen munkatársai
17 millió (7+4+6 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Cselekvő Fiatalokért Egyesület, 6500 Baja, Duna u. 10. 4/15.; a szervezet rendszeresen együttműködik a helyi Fidesszel
17 millió (10+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Élet Forrása Egyesület, 4481 Nyíregyháza, Fejedelem út 1.; Vinnai Győző fideszes parlamenti képviselővel kooperáló szervezet
17 millió (8+9 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – „Jobb Makóért” Egyesület, 6900 Makó, Úri utca 6. 1./7.; a szervezet állandó partnere a makói Fidesznek
17 millió (5+7+5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Krämer Fülöp Borlovagrend,6230 Soltvadkert, Hősök tere 2.; a szervezet elnöke (nagymestere) egy soltvadkerti fideszes politikus, Molnár Elvira
17 millió (6+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Művészet a Nemzetért Alapítvány, 2040 Budaörs, Naphegy utca 2.; a szervezetnek külön rovata van a fent említett Aranyagancs Alapítvány Fidesz-barát lapjában
17 millió (7+10 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Nyíregyházi Leány és Nőegylet Egyesület,4400 Nyíregyháza, Városmajor utca 2.; a szervezet korábbi elnöke Rákóczi Ildikó fideszes helyi képviselő
17 millió (6+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Sárvári Kerékpár Egylet, 9608 Sárvár, Rábasömjéni utca 49.; a szervezet alakuló sajtótájékoztatóján a fideszes városvezetés is megjelent
17 millió (8+9 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Sárvári Oratórikus Kórus, 9600 Sárvár, Temető u. 27/B.
17 millió (8+9 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Sinatelepért Egyesület, 2453 Ercsi-Sinatelep, Kölcsey út 15.; a szervezet elnökének férje, Propszt Zsolt fideszes politikus Ercsiben
17 millió (5+6+6 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Szabó Attila Kenu Akadémia Sportegyesület, 2300 Ráckeve, Kossuth Lajos u. 58.; az egyesület alelnöke, Rausz-Szabó Attila egyben fideszes politikus is, a Pest megyei parlamenti képviselők „sporttársa”
17 millió (15+2 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Várunkért és Városunkért Egyesület, 7800 Siklós, Postaszállás u. 12.; a szervezet társelnöke, Mojzes Tamás fideszes alpolgármester Siklóson
17 millió (8+9 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Zeke Kálmán Alapítvány, 2660 Balassagyarmat, Ady E. út 19.
16,5 millió (10+6,5 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Clarisse Újpest Gyermekeiért Alapítvány, 1042 Budapest, Árpád út 48-50. 1/3.; a szervezet egyik képviselője Hollósi Antal Gábor korábbi fideszes parlamenti képviselő
16,5 millió (5+8,5+3 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Conservatores Egyesület,6044 Kecskemét, Kavics u. 12.
16,5 millió (6+10,5 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Ficsak 11 Alapítvány, 1114 Budapest, Bukarest utca 8-10.; a szervezetet Király Nóra testvére jegyzi, a Fidesz újbudai politikusa jelenleg az igazságügyi tárca miniszteri megbízottja is – a hozzá köthető „civil” érdekeltségeket rengeteg közpénzre érdemesítette már a kormányzat
16,4 millió (8+8,4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Falu-Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, 2840 Oroszlány, Alkotmány u. 58.
16,4 millió (10+6,4 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Kivirágzó Esztergomért Alapítvány, 2500 Esztergom, Őrtorony u. 25.
16,4 millió (4+5,4+7 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Pannon Kapu Kulturális Egyesület, 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 7.; a fideszes vezetésű önkormányzat kulturális partnere
16 millió (5+6+5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – A Városi Nyilvánosságért Alapítvány, 8200 Veszprém, Horgos u. 3.; hagyományos Fidesz-közeli szervezet
16 millió (6+10 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Boldog Családokért Szociális és Gyermekvédelmi Egyesület, 4700 Mátészalka, Szalkay L. útja 2.; a szervezet képviselőjét, Huszti Juditot a KDNP honlapján a párt mátészalkai titkáraként említik
16 millió (4,5+9+2,5 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Danubius Regionális Sport Club, 2030 Érd, Sóskúti u. 80.
16 millió (5+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Hatodik Tálentum Egyesület, 2800 Tatabánya, Mártírok útja 84. 7/1.; a szervezet személyi köre megegyezik az alábbi Hétvezér Egyesületével
16 millió (8+8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Hétvezér Egyesület, 2800 Tatabánya, Tass Vezér utca 5. fsz./1.; a fideszes e-mail-címet is használó társaság Bereznai Csaba tatabányai képviselő holdudvarába tartozik
16 millió (8+5+3 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Kisújszállási Városvédő és -szépítő Egyesület, 5310 Kisújszállás, Szabadság tér 1.; a szervezetet vezető Tatár Zoltán fideszes alpolgármester Kisújszálláson
16 millió (8+2+6 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Kunmadarasi Községi SE, 5321 Kunmadaras, Kossuth tér 1.; a szervezet alelnöke Balogh Marianna polgármester, aki a 2019-es önkormányzati kampányban hitet tett a fideszes parlamenti képviselő mellett
16 millió (5+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Lajta Kamra Termelőkért Alapítvány, 9200 Mosonmagyaróvár, Tízház u. 24.; Kránitz Roland kuratóriumi elnök egyben dohánybolt-tulajdonos is lehet Mosonmagyaróváron
15,7 millió (8+7,7 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Segítő Kéz az Elesetteknek Alapítvány,4600 Kisvárda, Krucsay Márton u. 36.; ez a szervezet Seszták Miklós exminiszterhez kapcsolható
15,5 millió (7+4+4,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Sándorfalvi Civil Szövetség, 6762 Sándorfalva, Ady Endre u. 7.
15,2 millió (5+8,2+2 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Mezőcsáti Színjátszó Egyesület, 3450 Mezőcsát, Szent István u. 21.
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Aranyszarvas Nyugdíjas Egyesület, 2711 Tápiószentmárton, Bartók Béla út 6/A.; a kormány határozatban biztosított 50 millió forintot a szervezetnek a helyi nyugdíjasközpont kialakítására, az egyesület vezetője, Bohacsek Jánosné korábban a helyi Fidesszel szövetséges Tápiószentmártoni Polgári Egyesület titkára volt
15 millió (5+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Balassagyarmati Városi Sportegyesület,2660 Balassagyarmat, Ipolypart u. 12./A.
15 millió (a VCA 2021-eskeretéből)– Balatonfüredi Utánpótlás Sport Club, 8230 Balatonfüred, Temető köz 5454/2/A hrsz.
15 millió (a VCA 2021-eskeretéből)– Balatoni Hajós Kultúráért Egyesület, 8630 Balatonboglár, 1616 hrsz.
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Barcsi Turisztikai, Gasztronómiai és Kulturális Egyesület, 7570 Barcs, Báthori I. u. 6.; a barcsi fideszes városvezetés partnerszervezete
15 millió (a VCA 2021-eskeretéből)– Békéscsabai Turisztikai Egyesület, 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.; a szervezet elnöke, Opauszki Zoltán fideszes önkormányzati képviselő Békéscsabán
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Best Budának Egyesület (korábban: Hegyvidéki Fiatalokért Egyesület), 1024 Budapest, Margit körút 15-17. félem./1.; a szervezet képviselője, N. Szász Adrián a Fidelitas egykori közép-magyarországi regionális igazgatója
15 millió (a VCA 2021-eskeretéből)– Csömöri Asztalitenisz Klub Egyesület, 2141 Csömör, Nagy Sándor u. 24.; a szervezet vezetője, Németh Károly fideszes e-mailcímet használt
15 millió (a VCA 2021-eskeretéből)– Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület, 4600 Kisvárda, Toldi Miklós út 29.; a szervezet elnökét, Juhász Péter Gergőt a fideszes parlamenti képviselő, Seszták Miklós köreihez sorolják
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Győri Atlétikai Club – II. kerület Dózsa, 9025 Győr, Radnóti Miklós u. 46.; a szervezet a támogatás odaítélésekor egyértelműen a fideszes városvezetéshez állt közel, de nemrég Borkai Zsolt expolgármester szerezte meg az elnöki széket
15 millió (a VCA 2021-eskeretéből)– Hagyomány-13 Egyesület, 1134 Budapest, Lehel út 24. D.lph. III/3.; a szervezet vezetője, Tempfli József fideszes politikus a XIII. kerületben
15 millió (a VCA 2021-eskeretéből)– Harmónia Gyermek és Felnőtt Egészségfejlesztő Mozgásközpont Alapítvány, 6000 Kecskemét, Vacsi köz 49.
15 millió (a VCA 2021-eskeretéből)– Hernády Márton Alapítvány, 3519 Miskolc, Katowice u. 1. 1/1.; a szervezet egyik képviselője, Kisida Elek a Fidesz-támogató Százak Tanácsának tagja
15 millió (a VCA 2021-eskeretéből)– Jászapáti a Mi Városunk Alapítvány, 5130 Jászapáti, Petőfi út 90.; a szervezet alapítói között fideszes megyei képviselőt (Borbás Zoltán) is találtunk
15 millió (a VCA 2021-eskeretéből)– Jelen vagyok Tehetséggondozó Egyesület, 2131 Göd, Pesti út 93/b.; a szervezet elnöke, Csabai Márk a fid | A Fidesz gigantikus álcivil hálózatot épített a választásokra – sok kis „Németh Szilárd” léphet akcióba | Idén önkormányzati és európai parlamenti voksolás is lesz – választások környékén pedig a kormányzat rendre megnyitja a Városi Civil Alap nevű többmilliárdos pénzcsapot. 2021-ben, 2022-ben és 2024-re is megnyitotta. A Válasz Online most minden eddiginél egyértelműbben bizonyítja, hogy ez a forráselosztás szinte kizárólag a Fidesz érdekében történik: a győzteslistákból kigyűjtöttük a legsikeresebb 251 városi szervezetet, vagyis a 15 és 37 millió forint közötti összegre érdemesített társaságokat. Azt találtuk, hogy a csúcsdíjazott egyesületek, alapítványok 87 százaléka a Fidesz „leányvállalata” vagy szövetségese. Gondolta volna például, hogy a pártalelnök Németh Szilárd egyben a legnagyobb magyar civil is? | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2024/01/22/fidesz-varosi-civil-alap-nemethszilard-valasztasok/ | 2024-01-22 09:47:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Már lassan két éve működnie kellene, de még el sem készült az állami pénzből épülő Szabolcsi Alma Kutató Centrum Újfehértón – erre Hadházy Ákos független képviselő hívta fel a figyelmet. A beruházó állami cég stratégiai igazgatója azt mondta az RTL Híradónak: elfogyott pénz, de ha kapnak plusz támogatást, őszre elindulhat a központ. Ami végül akár 10 milliárdba is kerülhet. | Már két éve működnie kellene, de még el sem készült az állami milliárdokból épülő almatermesztés kutató központ | Már lassan két éve működnie kellene, de még el sem készült az állami pénzből épülő Szabolcsi Alma Kutató Centrum Újfehértón – erre Hadházy Ákos független képviselő hívta fel a figyelmet. A beruházó állami cég stratégiai igazgatója azt mondta az RTL Híradónak: elfogyott pénz, de ha kapnak plusz támogatást, őszre elindulhat a központ. Ami végül akár 10 milliárdba is kerülhet. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2024/01/15/szabolcsi-alma-kutato-centrum-ujfeherto-allami-penz-nem-keszult | 2024-01-15 10:40:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Vagyonkezelő alapítványokba helyezik a vagyonukat a leggazdagabb magyarok közül egyre többen. A szakértő szerint ezzel megkönnyítik a családon belüli örökösödést, a nyilvánosság pedig nem tudhatja meg, hogyan alakul a vagyongyarapodás. Az alapítványoknál csak az nyilvános, hogy mennyi pénz kerül oda, de annak a sorsa utána már nem ismert. A DK szerint ezzel a kormányközeli vagyonokat akarják eldugni az emberek szeme elől. | Vagyonkezelő alapítványokba helyezik vagyonukat a leggazdagabbak | Vagyonkezelő alapítványokba helyezik a vagyonukat a leggazdagabb magyarok közül egyre többen. A szakértő szerint ezzel megkönnyítik a családon belüli örökösödést, a nyilvánosság pedig nem tudhatja meg, hogyan alakul a vagyongyarapodás. Az alapítványoknál csak az nyilvános, hogy mennyi pénz kerül oda, de annak a sorsa utána már nem ismert. A DK szerint ezzel a kormányközeli vagyonokat akarják eldugni az emberek szeme elől. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2024/01/21/vagyonkezelo-alapitvany-vagyon-leggazdagabb-magyarok | 2024-01-22 10:50:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Országgyűlés december 12-én elfogadott, a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényének több pontját, írta a testület közleményében.
A törvény azután került az Ab elé, miután Novák Katalin élt a vétójogával, és nem írta alá azt, helyette alkotmánybírósági normakontrollra küldte. Az Építési és Közlekedési Minisztériumot vezető Lázár János által benyújtott törvény lehetővé tenné, hogy ingyenesen magánkézbe adják az állami tulajdonú kastélyokat. A köztársasági elnök szerint a koncepció ugyan támogatható, de a törvény rendelkezései anélkül teszik lehetővé a magántulajdonba adást, hogy „ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljeskörűen meghatározta volna”.
Az Alkotmánybíróság január 16-i határozatában megerősítette az államelnök érvelését. Az Ab-határozat az indoklásban azt írta: „Nincs megjelölve az a közcél, amely a magántőke törvény szerinti bevonását szükségessé, sőt elengedhetetlenné teszi”, valamint a törvényben „nem adnak kellő garanciát” a nemzeti vagyon védelméhez. A testület szerint a jogalkotónak figyelemmel kell lennie a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos állami érdekekre, valamint ezzel összefüggésben a nemzeti vagyonnal való felelős és átlátható gazdálkodás követelményeire is. Az alaptörvényben megahtározott rendelkezések a biztosítékai annak, hogy
„a nemzeti vagyon ne mindenfajta korlátozás nélkül legyen elidegeníthető, hanem csak törvényben meghatározott célból, főszabályként az értékarányosság követelményét érvényesítve.”
Lázár János a köztársasági elnök döntése mögött decemberben gyávaságot és régi kommunista reflexeket látott, és Facebook-bejegyzésében azt írta, szerinte a magántőkét be kell vonni az épített örökség megóvásába, a kastélyok felújításába és fenntartható működtetésébe. Január elején pedig úgy nyilatkozott, hogy ha lehetőséget kap rá, személyesen szeretné megvédeni a kastélytörvényt az Alkotmánybíróságon. Lázár bejegyzésében újra azzal érvelt, hogy az állam egyedül nem képes felújítani, sem fenntartani a kastélyok értékes örökségét. „Márpedig a közpénzek elherdálása az is, ha valamit milliárdokból felújítunk, aztán hagyunk lassan újra tönkremenni.”
A nagyvállalatok, felelős szervezetek, önkormányzatok vagy egyházak viszont örökbefogadhatnának ilyen műemlékeket. Lázár János végül a személyes meghallgatásra nem, csak írásban fejthette ki álláspontját.
Az alkotmánybírák döntése egyben azt jelenti, hogy a törvény nem hiredthető ki, hanem az Országgyűlésnek az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újra kell azt tárgyalnia. | Az Alkotmánybíróság szerint is alaptörvény-ellenes Lázár János kastélytörvénye | Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Országgyűlés december 12-én elfogadott, a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényének több pontját, írta a testület közleményében. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/01/19/alkotmanybirosag-hatarozat-lazar-janos-kastelytorveny-novak-katalin | 2024-01-19 15:45:00 | true | null | null | Telex |
A kormány idén is az álcivilekre önti a pénzt a Városi Civil Alapból – Németh Szilárd neve is feltűnik
A lista alapján az egyik legjobban támogatott civil nem más, mint a Fidesz „rezsicsökkentésért” felelős képviselője.
Idén is kiválasztották azokat a civil szervezeteket, amelyek részesülnek a többmilliárdos keretből működő Városi Civil Alap támogatásaiból.
Az alapot azt követően hívták életre, hogy a kormány visszautasította a Norvég Alap 77 milliárd forintos programját, mert annak 4 milliárdos részének elosztása felett nem a kabinet diszponálhatott, persze a hivatalos indok az volt, hogy a norvégok által kiválasztott pénzosztó civilekkel a kormány nem volt elégedett.
Ahogyan az elmúlt években (2021-2023), úgy idén is jellemzően olyan szervezetek kaptak milliós támogatásokat, amelyek valamilyen módon a Fideszhez köthetőek.
A Válasz Online azt írja, hogy a mostani gyűjtésük minden eddiginél jobban bizonyítja, hogy ez a forráselosztás szinte kizárólag a Fidesz érdekében történik. A lap a győzteslistákból kigyűjtötte a legsikeresebb 251 városi szervezetet, vagyis a 15 és 37 millió forint közötti összegre érdemesített társaságokat. Az eredmény alapján arra jutottak, hogy a legjobban díjazott egyesületek, alapítványok 87 százaléka a Fidesz szövetségesének tekinthető.
A Városi Civil Alap 2021-es, 2022-es és 2024-es kiírásának legnagyobb, legalább 15 millió forintra érdemesült győztesei:
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Fiatalok Újfehértóért Ifjúsági Egyesület, 4244 Újfehértó, Gárdonyi Géza út 5.; a szervezet vezetője, Papp Gábor László egyben Újfehértó fideszes képviselője
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Jász Nemzet Egyesület, 5130 Jászapáti, Gazda-farm 1.; a szervezetet képviselő Mészárosné Vas Márta a fideszes parlamenti képviselő, Pócs János bizalmasa, két éve polgármesterjelölt volt Jánoshidán
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány, 1213 Budapest, Hollandi út 8.; az Orbán Viktor-idézeteket is befogadó szervezetet a Fidesz-alelnök Németh Szilárd alapította, kurátora, Süle László pedig a politikus régi bizalmasa
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Mentor Közéleti, Kulturális, Sport Egyesület, 1145 Budapest, Amerikai út 44. 1. em./1.; a szervezet korábbi vezetője, Borbély Ádám volt a Fidesz zuglói képviselőjelöltje a 2022-es választáson
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Összefogás Óbudáért Egyesület, 1033 Budapest, Szérűskert u. 9. III/12.; a szervezet hagyományosan Bús Balázs fideszes politikust támogatja
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Putnok Városért Egyesület,3630 Putnok, Dózsa György út 14/A.; a szervezet elnöke, Jeddi József fideszes önkormányzati képviselő Putnokon
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Rombauer Alapítvány, 3600 Ózd, Városház tér 1.; a szervezet elnöke, Obbágy Csaba fideszes önkormányzati képviselő Ózdon
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Sport, Oktatás, Kultúra, Környezet és Természetvédelem (SOKK) Egyesület, 1102 Budapest, Füzér u. 38. fsz./1.; a szervezet a kőbányai Fidesz partnere
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Újbudai Polgárok Egyesülete, 1111 Budapest, Budafoki út 9-11. fszt./1/C.; a XI. kerületi Fidesz-iroda épületébe bejegyzett szervezet a Simicskó István KDNP-s frakcióvezetőt támogató lapok kiadója
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Vasvári Pál Polgári Egyesület,1188 Budapest, Kölcsey u. 124/A; a szervezet képviselője, Bauer Ferenc fideszes önkormányzati képviselő a XVIII. kerületben
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Zöld Dongó Környezetvédelmi Alapítvány, 3508 Miskolc, Kapitány u. 18.; az Átlátszó a BAZ megyei, fideszes többségű önkormányzat partnereként írja le a szervezetet
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Zöld Út Caritas, 1203 Budapest, Helsinki út 9. IV. 66.; a szervezet képviselője, Bánó Miklós pesterzsébeti fideszes önkormányzati képviselő volt
A teljes listát ide kattintva olvashatja el. | A kormány idén is az álcivilekre önti a pénzt a Városi Civil Alapból – Németh Szilárd neve is feltűnik | A lista alapján az egyik legjobban támogatott civil nem más, mint a Fidesz „rezsicsökkentésért” felelős képviselője. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240122_A_kormany_iden_is_az_alcivilekre_onti_a_penzt_a_Varosi_Civil_Alapbol | 2024-01-22 11:08:00 | true | null | null | HVG |
A Makói Polgári Egyesület eddig 29,8 milliót, a Jobb Makóért Egyesület 17 millió forintot kapott a Városi Civil Alap (VCA) nevű többmilliárdos pályázatból – derül ki a Válasz Online gyűjtéséből.
A választások környékén a kormányzat rendre megnyitja a Városi Civil Alap nevű többmilliárdos pénzcsapot. 2021-ben, 2022-ben és 2024-re is megnyitotta. A Válasz Online a győztes pályázók közül kigyűjtötték a legsikeresebb 251 városi szervezetet, vagyis a 15 és 37 millió forint közötti összegre érdemesített társaságokat. Nem meglepő: kiderült, hogy a csúcsdíjazott egyesületek, alapítványok 87 százaléka a Fidesz „leányvállalata” vagy szövetségese.
2021-ben 4,4 milliárdos kerettel hirdették meg a VCA-t, melyet aztán a 2022-es választási évben már 4,8 milliárddal nyitottak újra, nemrég pedig az idei két voksolás (európai parlamenti, önkormányzati) előtti 4,8 milliárdos eredményt is kihirdették. A portál 251 olyan alapítványt, egyesületet talált, amely összesen legalább 15 millió – legfeljebb 37 millió – forintot nyert az eddigi három körben. A 251-es lajstrom szereplői közül 219-nél találtunk erős hatalomfüggést – ez pedig 87 százalékos arányt jelent.
Lesz pénz kampányra Makón
A listán két makóit is találunk. A Makói Polgári Egyesület 8+10,8+11 millió forintot kapott az eddigi három pályázati körben, a legutóbbi összeget 2023 decemberében ítélték oda nekik. A székhelye a Béke utca 8. alatt található, az elnöke Tódor Éva Mária, az alelnök Kovács Sándor, ami elég sűrű név is lehet, de vélhetően a makói fideszes önkormányzati képviselőről van szó. | Közel 50 milliót kapott a kormánytól két makói Fidesz-közeli egyesület | A listán két makóit is találunk. A Makói Polgári Egyesület 8+10,8+11 millió forintot kapott az eddigi három pályázati körben, a legutóbbi összeget 2023 decemberében ítélték oda nekik. A székhelye a Béke utca 8. alatt található, az elnöke Tódor Éva Mária, az alelnök Kovács Sándor, ami elég sűrű név is lehet, de vélhetően a makói fideszes önkormányzati képviselőről van szó.
A Jobb Makóért Egyesület 2021-ben 8 milliót, ezúttal pedig 9 millió forintot kapott a VCA-ból. A székhely az Úri utca 6. 1./7 alatt van, az elnökük pedig Weszely Tamás, aki a volt önkormányzati képviselő, Véghseő Henriett Mária férje volt és a Makói Járási Hivatalt is vezette. Az egyesület állandó partnere a helyi Fidesznek. | null | 1 | https://mcsipos.hu/kozel-50-milliot-kapott-a-kormanytol-ket-makoi-fidesz-kozeli-egyesulet/ | 2024-01-23 10:54:20 | true | null | null | Makói Csípős |
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal újból, harmadszor is kiadta a Fertő tavi óriásberuházás környezetvédelmi engedélyét. Az előző két engedély ügyében mindkétszer bíróságon veszített a kormányhivatal, legutóbb szeptemberben. Akkor a bíróság kimondta, hogy a hatóság „csak látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem.”
Ehhez képest a kormányhivatal néhány héten belül ismét rábólintott arra a tervre, hogy a Natura-2000-es védelem alá eső tópart 77 hektárján százszemélyes szálloda, óriásparkoló, óriáskikötő és 26 házas apartman épüljön. Az engedélyt a Fertő Tó Barátai Egyesület – ezúttal a Greenpeace nélkül – ismét bíróságon támadta meg, az ügyet ezúttal is a Győri Törvényszék tárgyalja.
A Lázár János vezette építési minisztérium novemberben írt ki új közbeszerzést a Fertő tavi beruházásra. Ez a korábbinál jelentősen visszafogottabb beruházást vizionál: az eddigi 77 hektárral szemben csak 47 hektáros lenne a vízitelep (a kormányhivatali engedély változatlanul 77 hektárra szól), és a fejlesztést két ütemre tagolnák, az elsőből kikerült például a tóparti, 100 személyes szálloda. | Harmadszor is kiadták az engedélyt a Fertő-tavi gigaberuházásra, harmadszor is bíróságra kerül az ügy | A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal újból, harmadszor is kiadta a Fertő tavi óriásberuházás környezetvédelmi engedélyét. Az előző két engedély ügyében mindkétszer bíróságon veszített a kormányhivatal, legutóbb szeptemberben. Akkor a bíróság kimondta, hogy a hatóság „csak látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem.” | null | 1 | https://444.hu/2024/01/23/harmadszor-is-kiadtak-az-engedelyt-a-ferto-tavi-gigaberuhazasra-harmadszor-is-birosagra-kerul-az-ugy | 2024-01-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Ebben a cikkben a Rákosrendezőre tervezett kormányzati beruházás hátterét mutatjuk be. A kétrészes cikksorozat második írásában a terület jelenlegi állapotával foglalkozunk majd, és arra is kitérünk, milyen lehetne egy közérdeket szolgáló alternatív fejlesztés ugyanitt.
Bombaként robbant a hír tavaly novemberben, hogy a kormány tárgyal a dubaji Emaar Properties óriáscéggel arról, hogy 220-240 méteres felhőkarcolót, valamint egy egész városrészt húzzanak fel Rákosrendező területére. A tárgyalásokról elsőként tudósító VSQuare Mini-Dubajnak nevezte el a tervet, de december elején Lázár János építési miniszter – miután elismerte, hogy a hír valós – úgy fogalmazott, a következő tíz évben új millenniumi városközpont épül a területen, lényegében az Andrássy út meghosszabbításaként, és világossá tette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kifejezett elvárása a projekttel kapcsolatban, hogy
„Budapesten középszerű dolog nem épülhet. Mi soha nem Mini-Dubajt építünk, hanem Maxi-Dubaj lesz, ha megépül.”
Lázár „garanciát adott” arra, hogy csak olyasmi épül, ami Budapest számára elfogadható, és egyeztetni fognak a fővárosi önkormányzattal meg az érintett kerületekkel.
Arra nem volt hajlandó egyértelmű választ adni, hogy lesz-e felhőkarcoló, és ha igen, mekkora, de abból, amit elmondott, mégis egyértelműen sejthető az irány. Lázár szerint a Mol Campus felhúzásával az „ősbűn már megtörtént”, az első felhőkarcoló megépülése a tapasztalatok szerint hozza magával a többit, ezért komoly társadalmi vita hivatott eldönteni, maradjon-e meg a jelenlegi városlépték, vagy „következzen egy új korszak, új építészeti elemekkel”. A miniszter ezzel retorikailag megoldotta, hogy ne mondjon ellent korábbi, markáns felhőkarcoló-ellenességének, ugyanakkor megmagyarázza, hogy miért nem akadályozza a továbbiakban újabb, jóval magasabb tornyok építését. Egyben rá is tolta a felelősséget a miniszterelnökre, hiszen érzékeltette, hogy személy szerint Orbán akar valami igazán nagyszabásút, történelmi léptékűt, a dualizmus kori városépítéshez hasonlíthatót, amitől Budapest majd újra világszínvonalú lesz. A kormányfő határozottan kimondott szándékának Lázár nyilván nem állhat ellent. Azzal, hogy a Maxi-Dubajt egyértelműen Orbán koncepciójaként vezette be a nyilvánosságba, a NER-en belüli érdemi vita lehetőségét gyakorlatilag ki is zárta, a NER-en kívüli világban pedig ez azt a dermesztő üzenetet hordozza, hogy a projekt megállíthatatlan.
A helyzet fájdalmas iróniája, hogy „az első felhőkarcoló hozza maga után a többit” pont az az érv, amit a Mol Campus kritikusai a lágymányosi torony építése ellen korábban felhoztak. A Válasz Online-nál alig két éve ugyanezt mondtuk: „egy toronyház a legritkább esetben marad sokáig az egyetlen, szinte mindig újabbak követik.” Fájdalmasan vicces, hogy ez az érv valóban tökéletes megalapozása annak, hogy „most már mindegy” alapon akárhány és akármekkora felhőkarcolót felhúzzanak, mintegy beteljesítve a hagyományos budapesti várossziluett szétdúlásának éppen csak elindított folyamatát. Hogy az erről folytatott társadalmi és építészeti vita, vagy éppen a főváros és a kerületek álláspontja mennyiben befolyásolja a kormányt, azt a NER működésének tapasztalatai alapján nyilván nem nehéz megjósolni.
A másik ok, amiért nem lehet sok kétségünk toronyügyben, az maga a fejlesztő. Az Emaar Properties nem egyszerűen a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője, hanem a világ jelenlegi legmagasabb épületének, a 828 méter magas Burdzs Kalifa toronynak az építtetője.
Az Emaar egyszerűen olyan cég, ami irtózatosan nagy tornyokban utazik.
Meg mindenben, ami irtózatosan nagy: másik zászlóshajó projektje, a Dubai Mall óriáspláza a világ második legnagyobb alapterületű bevásárlóközpontja. Crescent Bay nevű, ötven toronyból álló fejlesztése a legnagyobb ingatlan projekt egész Pakisztánban, Emaar Square nevű komplexuma a legnagyobb pláza Törökországban, és még sorolhatnánk. Az Emaar tipikusan nem a klasszikus európai város léptékében gondolkodik, és valószínűleg ezt nem is Budapesten fogja elkezdeni. Nem lehet véletlen, hogy az Emaar alapítója, Mohamed Alabbar egy másik cége, az Eagle Hills Properties Szerbiában Aleksandar Vučić rendszerével együttműködve 2015 óta dolgozik egy belgrádi vízparti óriásprojekten, a történelmi óváros peremén. A Belgrade Waterfront az Európán kívüli projektekhez képest kisebb léptékű, de természetesen toronyházakból áll, zászlóshajója pedig egy 168 méter magas torony, amiben hotel és luxuslakások vannak. Vučić Orbán legszorosabb európai szövetségese, így nem túl merész feltételezés, hogy ez a belgrádi beruházás adhatta az ötletet és a mintát ahhoz, hogy a magyar kormány tárgyalni kezdjen Alabbarral. Ennek alapján valami ilyesmit várhatunk – vagy nagyobbat:
A hozzánk eljutott pletykák alapján inkább nagyobbat. A kormány és az arab befektető tárgyalásairól semmit nem lehet tudni, és természetesen nem tud semmit a fővárosi önkormányzat sem – illúzió is lenne azt gondolni, hogy a választott városvezetést érdemben bevonják egy Budapest jövőjét meghatározó tárgyalássorozatba. Mindenesetre olyan híreket hallottunk, hogy a kezdetben emlegetett 220-240 méteres toronynál nagyobb, Európa-rekorder 460 méter magas felhőkarcoló, óriáspláza és 50 ezer lakást tartalmazó tömbök építésében bízik a kormány. Ezeket a terveket szerényebb léptékűre csak maga az Emaar vághatja, amennyiben nem tartja reálisnak a megtérülésüket Budapesten – ami mégis csak egy kis közép-európai ország fogyó lakosságú fővárosa, nem pedig ázsiai megapolisz. Volt már rá példa a közelmúltban, hogy a keleti partner hátrált ki egy emblematikusnak szánt nagyberuházás mögül: a kínai Fudan Egyetem ferencvárosi campusának terve körül igen nagy a csönd mostanában, pedig nem úgy tűnik, mintha a kormány látta volna be az ellenzők igazát.
Mindenesetre szögezzük le, hogy az a kevés,
amit tudni lehet a Rákosrendezőre tervezett fejlesztésről, szöges ellentétben áll mindazzal, amit 2010 előtt az akkori konzervatív oldal helyes városfejlesztési iránynak tartott.
Játsszunk el egy pillanatra a gondolattal, mit írt volna erről a projektről a Magyar Nemzet vagy a jobboldali véleményvezérek, ha Demszky Gábor hirdeti meg.
De ellentétes természetesen a kompakt, fenntartható, élhető város eszméjével is. Bár ennek a rozsdaövezetek rehabilitációja nagyon lényeges eszköze, a legkevésbé sem mindegy a hogyan. A túlzott sűrűség és a túlzott magasság önmagában is ellentétes a valódi élhetőségi kritériumokkal. Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester határozottan leszögezte, hogy a városvezetés semmilyen felhőkarcoló megépítését nem támogatja a területen, mivel a 90 méternél magasabb tornyok megjelenhetnek a Millenniumi emlékmű és a Városliget fölött az Andrássy úti látványban, és ez a Hősök tere – világörökségi védettségű – látképét teljesen tönkretenné. Látványvizsgálatokat is készítettek, amelyek meghatározó irányokból mutatják meg, hogy egy 240 méteres épületekből álló csoport hogyan jelenne meg a városképben. Ezeket elsőként a Válasz Online-on közöljük:
Természetesen minden ilyen látványvizsgálatot könnyű lesöpörni azzal az asztalról, hogy a tornyok esetleg nem ekkorák leszek, vagy a területen nem pont ott helyezkednek majd el. A Rákosrendező annyira nagy, hogy jelentősen változik a látvány attól függően, hogy egy új magasház-együttes a külső, a belső vagy a középső részére kerül. Mivel azonban a kormány titokban tárgyal a beruházás előkészítéséről, és semmit nem mond a nyilvánosságnak az érdemi paraméterekről, óhatatlanul is kevés információból kell következtetéseket levonni. A Mol Campus építése előtt sem volt érdemi látványvizsgálat, így a városlakók már csak a kész tényekkel szembesültek, amikor a torony kedvezőtlen módon megjelent a látképben a Margit hídról vagy a Fővám térről. A magaslati pontokról, vagyis a Várból és a Gellért-hegyről egy rákosrendezői toronyházcsoport mindenképpen disszonáns, a budai oldal természetes magaslataival konkuráló elemként jelentkezne. A pesti síkság alapvetően horizontális beépítéséből egy ilyen toronycsoport sokkal inkább kiemelkedne, mint a létező (vagy tervezett) magasépületek:
A jelenlegi, 2021-ben elfogadott fővárosi szabályozás (összhangban a korábbi kerületi szabályozással) Rákosrendező területét alkalmasnak minősíti magasház(ak) elhelyezésére. A Rákos-pataktól északra az épületek legmagasabb pontja 45 méter, a pataktól délre 65 méter lehet – ez egy teljesen megfelelő, várostervezői konszenzuson alapuló döntés, amin egyáltalán nem kellene változtatni.
A Lázár János által elmondottakon túl még egy forrásból következtethetünk a kormányzati tervekre: január 11-én megjelent az Egyesült Arab Emírségekkel kötött nemzetközi megállapodás tervezete, aminek a társadalmi egyeztetésére a kormány 8 napot hagyott. Ez nyilván mutatja, mennyire valósak a beleszólási lehetőségek. Érdekes, hogy a fejlesztést megalapozó nemzetközi szerződést két állam köti, miközben a kormány végső soron egy emirátusi céggel akar majd megállapodni a projektről. Ez mindenesetre azt a különös helyzetet eredményezi, hogy a dokumentumban a magyar állam vállal több olyan közcélú beruházást, amelyek a területet a későbbi fejlesztő számára vonzóbbá teszik, míg az Emírségek nem vállalnak semmit, hiszen nem is vállalhatnak azon túl, hogy az Egyesült Arab Emirátusban székhellyel rendelkező magánbefektetőknek az ottani állam felajánlja, hogy működjenek együtt a magyar kormánnyal.
A nemzetközi megállapodás jelzi, hogy Magyarország fordítva ül a lovon: nem a magyar fél szab feltételeket a potenciális, versengő magánfejlesztőknek egy értékes rozsdaövezeti terület rehabilitációjához, hanem egy eleve kiszemelt, de konkrétan meg sem nevezett emirátusi fejlesztőt próbál kedvezményekkel becsalogatni.
Mindez aszimmetrikus erőviszonyokra utal, ahol a kereteket nem a magyar oldal határozza meg: ez valójában biztos recept ahhoz, hogy a közérdeket mellőző, elhibázott fejlesztés szülessen.
Normális körülmények között pont fordítva lenne – a befektetőknek megérné városnegyedet építeni a Rákosrendezőn, de hogy az milyen legyen, azt a magyar állam (városvezetés, kerületek, kormány közösen) határozná meg, és a fejlesztővel esetleg el is végeztetnék a közcélú beruházásokat, vagy azok egy részét.
A közcélú infrastrukturális beruházásokat azonban a magyar állam vállalja 800 millió eurós, feltűnően alacsony értéken. A lista rövidke, és gyanús feledékenységgel terhelt:
gyalogos felüljáró
vasút feletti közúti felüljáró
vasúti pálya fejlesztése
a vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen
M1 metró meghosszabbítása
kerékpárút és gyalogút
közvetlen kapcsolat a repülőtéri gyorsvasút fejlesztésével a vasútállomás és a repülőtér közöt
A listába bepakolták azokat a korábbi években megfogalmazott, általános várostervezői konszenzust élvező elemeket, amelyeket Rákosrendező rehabilitációjához az elmúlt években meghatároztak. Ilyen mindenekelőtt a Szegedi úti közúti és villamosfelüljáró, amely megteremtené a hiányzó közvetlen kapcsolatot a vasút által elvágott két kerület, Zugló és Angyalföld között. Ma a Teleki Blanka utcai szintbeni kereszteződés a hosszú várakozási idők miatt erre alkalmatlan, tömegközlekedési kapcsolat pedig egyáltalán nem létezik. A villamos átvezetése a vasúti sínek fölött Angyalföldre, és a mostani 3-as vonal meghosszabbítása a Béke térig a Szegedi úton keresztül befejezné az egyelőre csonka külső villamosgyűrűt, és közvetlen átszállási kapcsolatot hozna létre a Lehel úton közlekedő 14-es villamossal.
A Szegedi úti felüljáró egyáltalán nem újkeletű terv, már a Tarlós-korszakban is ezt a fejlesztést kérte az akkori városvezetés a Liget projekt támogatásáért cserébe. A felüljáró és a villamosátvezetés talán a legfontosabb eleme annak a komplex csomagnak, amely a Kós Károly sétány lezárásához, a Hősök tere és a Városliget autómentesítéséhez szükséges. Az elmúlt években a Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központ (BFK) részletesen kidolgozta ennek a terveit – de természetesen akkor még szó sem volt emirátusi fejlesztőről meg felhőkarcolókról.
Ez egyszerűen egy Budapest érdekeit szolgáló, fontos, régóta hiányzó beruházás.
A fenti BFK-látványterven észrevehetjük azt is, hogy a felüljáró építését egy második ütemben összekötötték volna a teljes, Nyugatiba vezető, mára végzetesen elaggott vasúti infrastruktúra felújításával, és egy modern vasútállomás felépítésével a sínek fölött. Ez az állomás a mostani Rákosrendezőtől kissé északra helyezkedne el, mivel az átvezetést enyhén felfelé kell kanyarítani ahhoz, hogy a Szegedi út és a Dévényi utca sarkán az elmúlt években felépült társasházat elkerülje. A vasútállomás egyben gyalogos hidat is képezne a két kerület között, a tetején zöld sétánnyal.
A Szegedi úti átvezetés összefüggéseit a Városliget és a Hősök tere forgalommentesítésével az alábbi ábra mutatja:
A BFK-t Lázár János egyik első miniszteri intézkedésével megszüntette, de a nemzetközi szerződésben szereplő vasút feletti közúti felüljáró és gyalogos felüljáró talán a fenti tervekre vonatkozik, hiszen teljesen ésszerűtlen lenne ezeket kidobni. Viszont feltűnhet, hogy a szerződés szövege a villamost nem tartalmazza. Nyilván feledékenységből, hiszen annyira troll eljárást mégsem feltételezhetünk a kormány részéről, hogy még ezt is lehúzták.
Ugyancsak régi és általánosan elfogadott elképzelés az M1-es metró meghosszabbítása egészen a külső körvasútig. Erre többféle nyomvonalváltozat is született az elmúlt években, az egyik elképzelés a Mexikói úti jelenlegi végállomástól a Kassai térig, majd onnan a XIV. kerületi lakótelep házait kiszolgálva a Kacsóh Pongrác út mentén a körvasútig vezette volna a nyomvonalat. A B változat a Kassai tértől bekanyarodott volna Rákosrendezőhöz, és felszíni villamosként ment volna tovább a terület közepét hosszában feltárva egészen a Marcheggi hídig, esetleg még a XIII. kerületbe is átkanyarodva. Mindkét változat mellett szólnak érvek, de lényeges megemlíteni, hogy ezek a tervek Rákosrendező ésszerű léptékű beépítéséhez kerestek tömegközlekedési kapcsolatot. Most azonban a tervekben léptékváltás történt.
Amennyiben a kormány a Halálcsillagot szeretné felépíteni Rákosrendezőre, annak a kiszolgálásához inkább rendes metróra lenne szükség.
Egy felhőkarcolós-magasházas, rendkívül sűrű beépítésű új városrészt nem szabad rákötni egy 1896-ban épült, kis kapacitású, műemlék földalatti villamosra, mert az egyszerűen nem alkalmas olyan tömegek elszállítására, mint ami itt megjelenhet. Vannak természetesen eszközök a földalatti kapacitásának növelésére, például a vonal teljes felújítása, egyterű, kifejezetten ide gyártott új járművek beszerzése – ám ha a kormány nagyot álmodik, akkor elő kéne szedni a 4-es metró folytatásának ügyét, és átgondolni, hogyan lehetne a Bosnyák tértől a Keletinél félbehagyott vonalat (vagy annak egy ágát) idekanyarítani. A metróépítés folytatása régóta nincs napirenden, de egy óriásfejlesztés új helyzetet teremt.
Ha a kormány elégtelen, szűkös tömegközlekedési ellátottságú negyed építését engedi meg a területen, azzal gyakorlatilag garantált, hogy a területen megjelenő irodák és lakások óriási autóforgalmat generálnak majd, és ezzel sem a XIV. kerület, sem a XIII. kerület kapcsolódó úthálózata nem tudna megbirkózni.
A nemzetközi szerződés vállalásai között két új elem is megjelenik, és mindkettő aggasztó. Az egyik „a vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen”, a másik a közvetlen gyorsvasúti kapcsolat a repülőtérrel. Az előbbivel az a gond, hogy úgy tűnik, mintha a Lázár János által is megígért, 25-30 hektáros park máris fölkerült volna a vasúti sínek fölé, még több teret átengedve a felszínen a beépítésnek. Talán túlzott gyanakvás a szűkszavú megfogalmazásból erre következtetni, mindenesetre egy valódi park nem a sínek fölött van, hanem a földön: parkot építeni a vasúti infrastruktúra fölé, a sínek befedésével a lehető legdrágább megoldás, és soha nem hoz létre igazi zöldterületet, csak egy felcicomázott tetőkertet. Keskeny, zöldített átvezetésekre természetesen szükség van a gyalog-kerékpáros átjárhatóság érdekében, de tetőkertre a sínek fölött nincs.
Ha ugyanis Ferihegy valaha egyszer kötöttpályás kapcsolatot kap, annak logikus módon a városközponttal kell közvetlen összeköttetést biztosítania, ahova a turisták elsősorban érkezni akarnak. A repülőtéri gyorsvasút említése a szerződésben olyan benyomást kelt, mintha a kormány arról akarná a fejlesztőt biztosítani: a projektben felépülő rengeteg lakás, köztük minden bizonnyal elég sok luxuslakás könnyen elérhető lesz majd az országba repülőn érkezve, vagyis jól értékesíthető ingatlanok lesznek külföldi vevőknek. Ha valóban ez a gondolat húzódik meg az elképzelés mögött, akkor félő, hogy a rákosrendezői Maxi-Dubajt nem a létező hazai igények kielégítésére szánják. Nem a városban élni akaró, az agglomerációs kiköltözéstől és az ezzel járó ingázástól ódzkodó középosztály lakásszükségleteinek kielégítésére épül majd új lakónegyed a város egyik legértékesebb rozsdaövezeti területén, hanem az Európai Unióban befektetési lehetőséget kereső távol-keleti, arab, orosz, kínai vevők idecsábítása a cél mindazzal a csillogással, amit a dubaji befektető tényleg garantálni tud.
Nyitókép: magasházak a Millenniumi emlékmű mögött az elkészült látványvizsgálaton (forrás: Fővárosi Önkormányzat)
#Budapest#Emaar Properties#ingatlan#NER#Rákosrendező#urbanisztika | Itt a látványvizsgálat: ekkorák lehetnek a toronymonstrumok a Hősök tere mögött | Látványvizsgálat igazolja: jóvátehetetlenül megváltozik a Hősök tere látképe, de egész Budapest panorámája is, ha 240 méter magas tornyokat húznak fel Rákosrendezőn. A Válasz Online elsőként közli a főváros által készíttetett vizsgálatok eredményét. Mindeközben olyan híreket is hallottunk, hogy ennél is nagyobb, 460 méter magas felhőkarcolót, Európa legnagyobb plázáját, 50 ezer lakást építene a területen a dubaji ingatlanfejlesztő a kormány segítségével. Minden jel arra mutat, hogy brutális léptékű, Budapest fejlődését kimondottan rossz irányban befolyásoló beruházás készül. A tárgyalások titokban zajlanak, sem a nyilvánosságot, sem a városvezetést nem vonják be érdemben. Legfeljebb a nemzetközi megállapodás szűkszavú utalásaiból következtethetünk – ami önmagában sem normális állapot. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2024/01/23/rakosrendezo-rozsdaovezet-fejlesztes-felhokarcolo-budapest-emaar-properties-urbanisztika/ | 2024-01-23 14:29:48 | true | null | null | valaszonline.hu |
A nyilvános adatbázisokban fellelhető adatok alapján ír az mfor.hu arról, hogy tavaly december 19-én jegyezték be a Homlok Románia Kft.-t. A cikk megjegyzi, hogy a romániai vasútvonalak állapota a magyarországiakénál is rosszabb, a vonatok emiatt óránként 45 kilométeres átlagsebességgel közlekednek.
Egy tavalyi adat szerint a romániai vasútvonalak 73 százalékának lejárt a tervezett élettartama, miközben a tavalyi és az idei költségvetésben vasúti pályafelújításra előirányzott forrásokból 33 kilométernyi pályát, a lejárt élettartamú vágányok alig több mint három ezrelékét lehet korszerűsíteni.
A Szabad Európa több cikkben is foglalkozott azzal, hogyan váltak itthon kegyvesztetté Homlok Zsolt cégei. Itt például arról írtunk, hogy Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. fővállalkozóként 2023. március 3-án azonnali hatállyal, indoklás nélkül, a teljesítés utolsó fázisában tette ki Homlok Zsolt Vasútvill Kft.-jét két fontos vasúti beruházásból. (A volt feleség, Mészáros Ágnes tagja volt a Vasútvill felügyelőbizottságának, de 2023. január végén távozott.)
Ehhez kapcsolódóan: Volt azért olyan is, amikor Homlok Zsolt nyert meg Mészáros Lőrinc előtt egy tendert. | Romániában alapított vasútépítő céget Mészáros Lőrinc volt veje | Homlok Zsolt egyre több beruházásból szorult ki a magyarországi piacon, miután véget ért házassága a milliárdos nagyvállalkozó lányával, Mészáros Ágnessel. Úgy tűnik, Romániában talált új megrendelésre, megalapította a Homlok Románia Kft.-t, amelynek egyik fő tevékenysége a vasútépítés. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/homlok_zsolt_meszaros_lorinc_vasut_romania/32776608.html | 2024-01-16 20:40:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Immár Tiborcz Istváné a belgrádi irodapiac tíz százaléka. A tizenegy épületből álló, 122 ezer négyzetméteres ingatlanportfólió a Magyar Nemzeti Banktól került Tiborczhoz – Jellinek Dánielen keresztül.
2023 decemberében jelentették be, és január elejére már le is zárult az a tranzakció, amelynek értelmében Jellinek Dániel Indotek Csoportja eladott egy értékes belgrádi irodacsomagot Tiborcz István Diófa Alapkezelőjének (amit 2024. január 12. óta Gránit Alapkezelőnek neveznek).
Az üzletet nemcsak a mérete teszi érdekessé, de az is, hogy Jellinek mintegy két évvel ezelőtt egy olyan cégtől vásárolta meg a belgrádi irodákat, amely a Magyar Nemzeti Bank többségi tulajdonában van.
Az Indotek Csoport 2021 májusában jelentette be, hogy megvásárolják a tizenegy irodaházból álló belgrádi ingatlanportfóliót, a tranzakció 2022 elején zárult le. Akkor 267,6 millió eurót (mintegy százmilliárd forintot) fizetett az Indotek, így ez lett a megelőző évek legnagyobb ingatlanüzlete a régióban. Jellinek Dániel, az Indotek vezérigazgatója akkor úgy nyilatkozott, hogy „az irodabérlés erősödő lendülete kiváló befektetési lehetőségeket teremt az aktív szerbiai ingatlanpiacon, amelyre a tranzakció volumene révén máris kiemelt pozícióban léphet be az Indotek”. Ennél érdekesebb azonban az akkori eladó, a GTC-csoport.
A Magyar Nemzeti Bank még 2014-ben hozta létre a Pallas Athéné alapítványokat, amelyekbe összesen mintegy 260 milliárd forintot tett. Ez a pénz az MNB devizatartalékának forintra váltásából származott: a tartalékot ugyanis még alacsonyabb forintárfolyamon halmozta fel a jegybank, a forint folyamatos gyengülésének köszönhetően viszont a devizatartalék forintban számolt értéke jelentősen nőtt. Ebből származott az a vagyon, aminek elköltését számos botrány kísérte.
Ez az alapítványokba helyezett vagyon az, amelynek kezelését az Optima Zrt. végzi. Az Optima – egy bonyolult konstrukción keresztül – 2020 áprilisában szerezte meg a GTC (Globe Trade Centre S.A.) feletti irányítást, amelynek a mai napig 62,61 százalékos tulajdonosa.
Azaz a sajtóban lengyel tőzsdei ingatlancégként emlegetett GTC valójában a Magyar Nemzeti Bank irányítása alatt áll. A mintegy százmilliárd forint értékű belgrádi ingatlanportfólió tehát az MNB-től került Tiborcz Istvánhoz.
Jellinek korabeli nyilatkozatai arra utaltak, hogy az Indotek hosszabb távon tervez a belgrádi irodákkal. Ám alig két év elteltével már meg is váltak az irodaegyüttestől, hogy eladják az Orbán Viktor vejének tulajdonában lévő Diófa Alapkezelőnek.
Mit vett Tiborcz?
A most hivatalosan is Tiborcz alapkezelőjéhez kerülő belgrádi ingatlanportfólió tizenegy épületből áll öt irodaház-komplexumban. Az irodák alapterülete összesen 122 ezer négyzetméter, ami az összes belgrádi irodaterület majdnem tíz százalékát teszi ki a CRCB jelentése szerint.
Azt, hogy Tiborczék mennyit fizettek az irodákért, a felek nem árulták el.
Ha piaci alapon zajlott a tranzakció, akkor Tiborcz valószínűleg a 2021-es vételárnál is többet fizetett az Indoteknek. A tizenegy épület értéke 2020 decemberében 265,6 millió euró volt, ami mostanra 274,2 millióra nőtt.
Ezek az irodák ráadásul komoly bevételeket is termelnek a folyamatosan fejlődő belgrádi ingatlanpiacon:
2021-ben 10,6, 2022-ben pedig már 11,3 millió eurós nyereséget hoztak a tulajdonosuknak, és a CRCB elemzése szerint 2023-ban még tovább bővült a belgrádi ingatlanpiac, így a most gazdát cserélő cégek profitja valószínűleg tavaly is nőtt.
Az irodaházak amúgy a szerb főváros gyorsan fejlődő új üzleti negyedében, Újbelgrádban vannak. Olyanok bérelnek irodát immár Tiborcztól, mint az Air Serbia nemzeti légitársaság, az UniCredit Bank, a Raiffeisen Bank, az Európai Bizottság szerbiai delegációja vagy az ausztrál nagykövetség.
Az ügylettel kapcsolatban küldtünk kérdéseket az Indotek Csoportnak, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Tiborcz és Jellinek
Nem ez az első eset, hogy bizonyos vagyonelemek Jellinek Dániel érdekeltségétől kerülnek át Tiborcz István valamelyik cégéhez. Ilyen volt például maga a Diófa Alapkezelő is, amely most vált a belgrádi irodák tulajdonosává, vagy a Gellért szálló. Azt pedig a G7 tárta fel tavaly nyáron, hogy Jellinek Dánieltől több mint 27 milliárd forint juthatott Tiborcz Istvánhoz – bármiféle látható ok vagy magyarázat nélkül. | Az MNB-től került Tiborczhoz az értékes belgrádi irodaegyüttes | Immár Tiborcz Istváné a belgrádi irodapiac tíz százaléka. A tizenegy épületből álló, 122 ezer négyzetméteres ingatlanportfólió a Magyar Nemzeti Banktól került Tiborczhoz – Jellinek Dánielen keresztül. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/tiborcz-orban-jellinek-magyar-nemzeti-bank-mnb/32775023.html | 2024-01-15 20:45:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Elérkezett a rekultiváció ideje a gánti dolomitbányában. Az Orbán család bányájában még ezen is keresni fognak, miután megkapják az összes engedélyt ahhoz, hogy építési-bontási hulladékkal töltsék fel az üregeket. A kormány nemrég enyhített a szabályozáson, már nem kell vízügyi engedély, így a gánti bánya alatt futó karsztvíz sem lehet akadálya a sittel való feltöltésnek.
Negyed évszázada jelent meg az Élet és Irodalomban a mára klasszikussá vált, Fiúk a bányában című cikk, amely az Orbán család vállalkozásait vette sorra. Ebből a cikkből értesülhetett a szélesebb nyilvánosság először arról, hány bányát üzemeltet Orbán Viktor miniszterelnök édesapja, Orbán Győző.
Itt írtak először a gánti bányáról, amelyet harminc évvel ezelőtt privatizáltak, és került Orbán Győző érdekeltségébe. A dolomitbányászat a végéhez közeledik – legalábbis a bánya egyes részein befejeződött –, eljött a rekultiváció ideje, amikor az eredeti vagy ahhoz nagyon hasonló állapot visszaállítását kell elvégezni a természetben. A külszíni bányászati tevékenység után hatalmas gödrök maradnak hátra, amit első körben fel kell tölteni, majd egyre finomabb kőzettel befedni, a végén a felső tíz centiméteres felületen humuszos talajréteget kell ráhordani.
„A gödör feltöltésének elmaradása esetén a bányagödör a bánya felhagyása után az illegális lakossági hulladéklerakás célpontjává válhat, tájsebként marad vissza” – ezzel is indokolta az Orbán Viktor édesapjához, Orbán Győzőhöz köthető cég által megrendelt tanulmány, miért szeretné építési hulladékkal feltölteni a dolomitbányászat után keletkezett gödröket. (A cégben tulajdonos Orbán Győző és unokája, Orbán Dávid és üzlettársa, Mürkl Máté ügyvéd is.)
A cég annyira aggódik a környezet védelméért, hogy úgy döntött: inkább ők töltik fel hulladékkal a bányagödröt, nehogy a lakosság csinálja ugyanezt illegálisan és – esetleg a hozzá nem értés okán – környezetszennyező módon.
Megengedőbb jogszabály
A hulladékgazdálkodási koncesszió 2022-es odaítélésével párhuzamosan könnyített a kormány a hulladéklerakás szabályain. Mint ismert, a Mol nyerte meg a koncessziót, így az általa alapított leánycég, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. működteti a hazai hulladékpiac nagy részét a következő 35 évben. A Semjén Zsolt által kezdeményezett jogszabály-módosítás értelmében a hulladékkal való feltöltés „olyan hasznosítási művelet, amely során (…) nem kell lefolytatni vízjogi vagy vízvédelmi hatósági (engedélyezési) eljárást”.
Jávor Benedek, a Párbeszéd – Zöldek európai parlamenti listavezetője szerint immár nem írják elő, hogy a tevékenység nem szennyezheti a talajvízbázisokat, csupán egy bizonyos határértéknél jobban nem szennyezheti a földtani közeget és a felszín alatti vizeket.
A jogszabály módosítása előtt ha kérelmező nem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a bányafeltöltés nem jár szennyezéssel, a hatóság nem adta meg az engedélyt. A törvényt azonban úgy módosították, hogy meghatároztak egy határértéket, amelynél nagyobb szennyezéssel nem járhat a tevékenység. Jávor Benedek szerint innentől kezdve a hatóságnak kellene bizonyítani, hogy a szennyezés meg fogja haladni a határértéket, vagyis egy hipotetikus feltételezést kellene bizonyítani.
„Mivel a tevékenység még nem zajlik, a hatóság nem tud semmit bizonyítani” – mondta. Jávor Benedek szerint ezzel a kormány ellehetetlenítette a hatóságok munkáját, nem dönthetnek másként, mint az engedély szinte automatikus kiadása mellett.
„Nagyon úgy néz ki, hogy ebben az esetben testre szabott jogalkotás zajlott. Az Orbán família kapott egy ágazatot a bontási hulladékok elhelyezésének könnyített engedélyezésével” – tette hozzá. Jávor Benedek szerint így már hatalmas üzlet az építési-bontási hulladékok lerakása.
Jávor Benedek egyébként nem azt mondja, hogy ne lehessen sittel feltölteni a bányagödröt, csak azt szeretné, hogy szigorú szabályok vonatkozzanak az ilyen tevékenységekre.
„Elfogadhatatlan a karsztvízbázisok, hazánk vízkincsének veszélyeztetése az Orbán család profitja érdekében” – mondta. Jávor Benedek szerint a kiadott engedélyt vissza kell vonni, részletes, szigorú környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni, ennek keretében pedig kizárólag olyan feltöltési tevékenységet lehet engedélyezni, amely garanciát jelent a vértesi karsztvízbázisok védelmére. Ehhez részletes vízjogi engedélyezésre, a szennyezést megelőző beruházásokra, például szigetelés és a feltöltésre használt hulladék szigorú technológiai folyamatban zajló szétválogatását előíró rendelkezésekre van szükség.
Ehhez kapcsolódóan: Halasztást kérünk az EU-tól, mert nem tudjuk teljesíteni a hulladékhasznosítási célszámokat
A törvénymódosítás azért érdekes, mert azzal indokolták a Mollal kötött 35 éves koncessziós szerződést, hogy az uniós elvárások miatt növekedjen az újrahasznosított hulladék aránya, és csökkenjen a lerakókban elhelyezett mennyiség. A Semjén-féle jogszabály-módosítás viszont ezzel ellentétes, mivel éppen a hulladéklerakást liberalizálta, vagyis megkönnyítette azok dolgát, akik hulladéklerakókat szeretnének létesíteni.
Márpedig az Orbán-bánya már évekkel ezelőtt nyíltan vállalta, hogy mire készül. A Magyar Narancs 2015-ös cikke egy helyi lakossági fórumról készült, ahol elhangzott: az egykori kavicsbánya területének egy részén évente 250 ezer tonna hulladékot raknának le, válogatnának szét és dolgoznának át. Mindezt úgy, hogy egyebek közt telepítenének egy homlokrakodó gépet, egy forgókotrót, egy törő- és egy osztályozóberendezést mindössze két-háromszáz méterre a gránási lakóházaktól. „Így előzetesen az ott eddig nyugalomban élők azzal számolhattak, ha mindenki rábólint a tervekre, hogy napi 1000 tonna törmeléket is hordhatnak majd a területre 24 tonna teherbírású munkagépekkel, majd a válogatott hulladékot folyamatosan szállítanák el” – olvasható a cikkben.
A törvénymódosításnak köszönhetően a gánti bánya alatt található karsztvízbázissal kapcsolatban sem kell vízvédelmi hatósági vizsgálatot lefolytatni.
Nyolc évet kellett várni ahhoz, hogy a tervből valóság legyen. A gánti bányába a DG Kőbánya Projekt Kft. (tavaly decemberben a cég nevét Dolomit Inert Kft.-re változtatták) szállíttatná a sittet, miután felvették a nem veszélyes hulladék gyűjtését, kezelését, ártalmatlanítását a tevékenységei körükbe. Erről a HVG számolt be. Hogy pontosan mit tervez a Dolomit Inert, a Fejér megyei kormányhivatalhoz beadott előzetes vizsgálati dokumentációból derül ki.
A gánti bánya tevékenységének célja kettős: egyik cél a kitermelés során kialakult bányagödör tájba illesztése, tájrendezése a gödör inert építési-bontási hulladékokkal való feltöltésével. Az inert hulladék csak olyan anyagot tartalmazhat, amely nem éghető, vízben nem oldódik, és biológiai úton sem bomlik le. Az inert bontási hulladék nem tartalmazhat azbesztet, bitument vagy kátrányt, lényegében semmi olyat, ami környezetszennyezést vagy emberiegészség-károsodást okozhat.
„Másik cél az átvett hulladékok egy részének feldolgozása (aprítás, osztályozás) és építési termékké minősítése” – olvasható a dokumentumban. A tervek szerint évente négyszázezer tonna inert hulladékot helyeznének el, és százezer tonnát hasznosítanának újra. Utóbbi egy oktató blog leírása szerint zúzógépekkel felaprítva felhasználható úttöltéshez útépítés során, vagy adalékanyagként alacsony minőségű alap vagy könnyű beton készítéséhez.
A zúzott vörös tégla és csempe salakként használható a teniszpályák terítésére, finomabb adalékanyag a habarcshoz, adalékanyag az új aszfalthoz, az utak terítéséhez. Mivel a dolomitbányában rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök, logikusnak tűnik, hogy a bejövő bontási hulladék egy részét újrahasznosítsák és értékesítsék.
Két legyet egy csapásra
A gánti telephelyen végéhez közeledik a dolomitbányászat, a hatályos jogszabályok szerint rekultiválni kell a helyszínt. Ez rengeteg pénzbe kerül, viszont a sitt elhelyezésével nemcsak spórolni lehet, de komoly bevételre is szert lehet tenni.
A piacon jelenleg nagy a szórás, minőségtől és összetételtől függően 10–24 ezer forintos tonnánkénti áron lehet építési bontási hulladékot elhelyezni, vagyis ennyit kell fizetnie annak, aki legális körülmények között akarja elhelyezni. (A lakosság évi egy tonnáig ingyen is leadhatja bizonyos helyeken.)
Ha csak tízezer forintos áron számolunk, és sikerülne az évi maximumot, négyszázezer tonnát elhelyezni, az négymilliárd forintos bevételt jelentene a gánti bányának. Vagyis nemcsak a rekultiváció költségein farag a bánya, de még komoly pénzt is keres azzal, hogy bontási hulladékkal tölti fel a gödröt.
De van még egy további költséghatékonysági szempont is, ami a levegőszennyezettséggel kapcsolatos vizsgálati résznél derül ki. A 2021-es felülvizsgálat szerint a bánya vonzott forgalma (dolomitkiszállítással és egyéb áruforgalommal együtt) naponta kétszáz fordulóval oldható meg. Ehhez jön még a legfeljebb évi négyszázezer tonnás sittszállítás. A cég terve szerint évente 250 napon lesz szállítás, napi legfeljebb 1600 tonna.
Egy gépjármű átlagosan 24 tonnát fog beszállítani, vagyis nyerges vontatóval tervezik a szállítást. Így könnyen kiszámolható, hogy 66 teherautóval emelkedne a napi forgalom a bánya körül. Viszont a Dolomit Inert hetvenszázalékos visszfuvartényezővel számol, vagyis azzal, hogy hetven százalékban a dolomitot kiszállító teherautó fogja behozni az építési hulladékot, így sokkal kevésbé emelkedik a teherforgalom, miközben jelentős költségeket is meg tud spórolni.
Ez az elv azonban azt feltételezi, hogy egy helyen, folyamatosan felhalmozódik nagyobb mennyiségű sitt, építési-bontási hulladék. Tavaly óta kering egy pletyka a hulladékpiacon, méghozzá az, hogy az építési-bontási hulladék is a koncesszió része lesz. Éves szinten 9,9 millió tonna építési-bontási hulladék keletkezik Magyarországon, amiből 1,1 millió tonnát lerakással ártalmatlanítanak.
Ha az építési és bontási hulladék is a koncesszió hatálya alá kerülne, központilag lehetne dönteni arról, hová kerüljön az az évi 1,1 millió tonna, amit lerakással „semmisítenek meg”. A koncesszió esetében a közbeszerzési törvény előírásai az irányadók, a koncessziós szerződés módosítására a közbeszerzési törvényben foglalt keretek között ugyan, de van lehetőség.
A kormányhivatalnak küldött dokumentumban sem rejti véka alá a cég, hogy a feltöltéses tájrendezés szükségességét elsősorban a bányagödör rekultivációjának kötelezettsége indokolja.
„Ezek a célok legteljesebben a gödör feltöltésével érhetők el, ami inert hulladékkal kivitelezhető” – olvasható a dokumentumban. A cég szerint nemcsak arról van szó, hogy a társaság profitálna ebből, hanem közérdek is fűződik hozzá.
„A hulladékhasznosítás engedélyezésével csökkenne a nagy költséggel kiépített műszaki védelemmel rendelkező kommunális hulladéklerakók terhelése és a természetben található illegális hulladéklerakók száma is” – tették hozzá.
A hulladéklerakók terhelését azonban információink szerint nem kell csökkenteni, mert iparági források szerint sem a fizetős, sem az ingyenes, lakossági átadóhelyeken nincsenek kapacitásgondok.
Ehhez kapcsolódóan: Egy jogerős ítélet szerint nem titkolhatják el a hulladékkoncessziós szerződés mellékleteit
Szemrevételezés
„Kedves Partnereink! Társaságunk továbbra is vállalja az építési-bontási anyagok (inert) átvételét és újrahasznosítását az alábbi három üzemében: Gyöngyössolymos, Sárospatak és Tarcal” – bombázza kör-e-mail formájában a cégeket a Colas Északkő Kft. A francia cég sem véletlenül kezdett marketinghadjáratba. A hulladéklerakás szabályainak könnyítése, úgy tűnik, nekik is jól jött.
Kerestük a Fejér Vármegyei Kormányhivatalt is. A hatóság a Szabad Európának azt írta, hogy a kitermelt bányagödrök építési vagy bontási hulladékkal, más néven inert hulladékkal történő feltöltése az Európai Unió országaiban is bevett hulladékhasznosítási módszer, amelynek célja a bontási hulladékokkal kapcsolatos gazdálkodás kifehérítése és az illegális hulladékelhelyezés csökkentése.
A Dolomit Inert hulladékhasznosítási engedélyét a kormányhivatal az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveken alapuló, szigorú magyar jogszabályok alapján adta ki, amelyek minden hulladékgazdálkodási szereplőre ugyanazokkal az előírásokkal vonatkoznak.
„A kiadott engedély szerint a gánti telephelyre kizárólag nem veszélyes építési-bontási hulladék szállítható, amelynek besorolása a hulladék termelőjének a felelőssége” – közölte a hatóság. Azt is hozzátették, hogy a kormányhivatal engedélye előírja, hogy a telephelyre szállítás után több lépcsőben át kell vizsgálni a hulladékot, és csak azt követően tölthető a bányagödörbe, miután meggyőződtek arról, hogy nem tartalmaz olyan összetevőt, amelyre a vállalkozásnak nincs engedélye.
Kerestük az Energiaügyi Minisztériumot, hogy tervezik-e a koncesszió bővítését az építési-bontási hulladékokkal, és a Dolomit Inert Kft.-nek is küldtünk kérdéseket. Választ egyelőre nem kaptunk. | Akár négymilliárd forintot is hozhat évente az Orbán-bányának a hulladék | Elérkezett a rekultiváció ideje a gánti dolomitbányában. Az Orbán család bányájában még ezen is keresni fognak, miután megkapják az összes engedélyt ahhoz, hogy építési-bontási hulladékkal töltsék fel az üregeket. A kormány nemrég enyhített a szabályozáson, már nem kell vízügyi engedély, így a gánti bánya alatt futó karsztvíz sem lehet akadálya a sittel való feltöltésnek. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/akar-negymilliard-forintot-is-hozhat-evente-az-orban-banyanak-a-hulladek/32783594.html | 2024-01-22 23:45:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség a Gyulai Törvényszékhez nemrég benyújtott vádiratában bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és közokirat-hamisítással vádol tíz személyt, akik szabadlábon védekezhetnek. Az ügyészség szerint Németországba és Spanyolországba irányuló illegális állatkereskedelemben vettek részt, illetve Szlovákiába küldtek ki magyar kisállatútleveleket. Utóbbi esetben az ottani kutyaneppereknek segítettek abban, hogy nyugat-európai országokba törvénytelenül és nagy haszonnal értékesítsenek kölyökkutyákat.
„A szolgáltató állatorvos a szállítás érdekében biankó kisállatútleveleket állított ki anélkül, hogy az állatokon bármilyen vizsgálatot, beavatkozást elvégzett volna, majd a vezető beosztású hatósági állatorvos segítőjével rögzítette a webalapú nyilvántartásokban a fiktív adatokat, vizsgálat nélkül igazolta az állatok szállításra való alkalmasságát, és kiállította a szállítmányokat kísérő bizonyítványokat” – közölte még a nyomozás idején a vádhatóság a Magyarországon zajló ügyletekről.
Lapunk 2021 tavaszán elsőként számolt be arról, hogy egy tótkomlósi állatorvosi rendelőben és állatpatikában látványos hatósági akció zajlott le (lásd: Hivatali vesztegetés miatt razziáztak…, magyarnarancs.hu, 2021. május 14.). A praxis tulajdonosa Pertich Attila Sándor, aki korábban névvel vállalta, hogy érintettje az ügynek. Jelezte ugyanakkor, „nincs bűnösségtudata”, és „bár mindent szabályosan végzett, mégsem volt teljes mértékben körültekintő”. (Pertich 2011. októberi menesztéséig az Illés Zoltán-féle környezetvédelmi államtitkárságon dolgozott vezetői munkakörben.) Bakos Pál térségi főállatorvost 2021 májusában a hivatalában vették őrizetbe az adónyomozók, majd a bíróság elrendelte az előzetes letartóztatását. Az összehangolt akciósorozat keretében ugyanabban az időben Gyulán, Csorváson, Újkígyóson és Orosházán is lecsaptak a NAV-nyomozók. Nem sokkal később a Békés Megyei Kormányhivatal azonnali hatállyal felmentette megbízatása alól Bakost, ám erről csak lapunk kérdései nyomán, napok múltán tájékoztatták a közvéleményt. (Az ügy előzményeiről lásd korábbi összegző írásunkat: Ebek és nepperek, Magyar Narancs, 2022. február 3.)
Tizenöt hetes kor alatt
A vádirat szerint Pertich Attila Sándor és asszisztense, valamint az ügy elsőrendű vádlottja, Bakos Pál a Magyar Állatorvosi Kamarától (MÁK) rendelt kisállatútleveleket. Tisztában voltak azzal, hogy ezeket majd mások döntően kölyökkutyák, kisebb részben macskakölykök külföldre szállítására használják fel. Pertich helyett és nevében, de az ő tudomásával és egyetértésével az asszisztense szerezte be a MÁK kisállat-nyilvántartó rendszerén, az úgynevezett Petvetdatán keresztül az útleveleket azt követően, hogy Bakos Pál telefonon tájékoztatta, pontosan hány okmányra van szükség. Az asszisztensnek a békési főállatorvos magyarázta el, hogy az útleveleket hogyan kell kitölteni, mennyi és milyen fiktív oltásokat kell valótlanul rögzíteni, illetve hogy mennyi aláírás szükséges a szolgáltató állatorvostól. Az útlevelekben feltüntetett kutyákat ugyanakkor Pertich nem vizsgálta meg, transzponderrel (mikrocsip) nem látta el, és nem is oltotta be azokat. Ennek ellenére az útlevelekbe a szükséges egyéb oltásokra utaló matricákat, köztük a veszettség elleni oltás megtörténtét igazoló, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által kibocsátott hatósági hologramos matricát beragasztották, és a dokumentumot a tótkomlósi állatorvos kamarai bélyegzőjével hitelesítették. A folyamat valamennyi résztvevője tisztában volt azzal, hogy a papírokat valótlan tartalommal állították ki. | Állatorvosok kutyaszorítóban | Csak Békés megyéből több ezer kölyökkutyát juttattak ki illegálisan Nyugat-Európába 2019 és 2021 között. Az ügyben azóta megtörtént a vádemelés, a térségi főállatorvos, két állatorvos, az asszisztenseik, informatikus, szállítók és ún. szaporítók kerültek a vádlottak padjára. A volt főállatorvosra nyolc év börtönt és vagyonelkobzást kér az ügyészség. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/allatorvosok-kutyaszoritoban-264953 | 2024-01-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az elmúlt hét pénteken került fel a Békéscsabához közeli, mintegy 4700 lelkes viharsarki kisváros közösségi oldalára, hogy az eddig praktizáló állatorvos helyett a jövőben Bakos Pál állatorvos végzi a településen a szolgáltatást. A tájékoztatóból azt is megtudni, hogy Bakos hetente kétszer, hétfőn és csütörtökön rendel Újkígyóson, ám ezen felül a megadott mobilszámán kereshetik őt a helyi állattartók.
Lapunk nyomtatott kiadásában nemrégiben beszámoltunk arról, hogy Bakos Pál volt Békés megyei főállatorvossal és a volt újkígyósi állatorvossal, Sz. Károllyal szemben nemrégiben emelt vádat a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség. Egyikük az első- , míg másikuk a per kilencedrendű vádlottja. Az ügyészség vezető beosztású hivatalos személy, előnyért a hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és közokirat-hamisítással vádol tíz személyt. Köztük az említett két állatorvos mellett még a tótkomlósi állatorvost is, aki nem más, mint a történtekkel összefüggésben a nevét vállaló Pertich Attila.
Az ügyészség azzal vádolja az állatorvosok mellett asszisztenseiket, egy informatikust, szállítókat és kutyaszaporítókat, hogy az összes idevágó szabályt és előírást megsértve Németországba és Spanyolországba kerültek ki nagy mennyiségben állatok a közreműködésükkel. Nagy többségben a törvény által előírt 15 hetes életkorukat be nem töltött kölyökkutyákról, kisebb részben macskákról van szó. Más esetben Szlovákiába küldtek ki magyar kisállatútleveleket, az ottani kutyaneppereknek segédkezve abban, hogy nyugat-európai országokba törvénytelenül és nagy haszonnal értékesítsenek kölyökkutyákat.
Ezen cselekményükkel csak ez a Békés megyéhez köthető elkövetői kör – áll a regionális nyomozó ügyészség vádiratában – kizárólag 2019 szeptembere és 2020 szeptembere közötti egy évben 5103 kutya és macska illegális külföldi kiszállításában segédkezett, anyagi előnyökért. Egy összehangolt akció keretében, egyszerre közel tucatnyi helyszen 2021 májusában csaptak le a bűnszervezetre a NAV-nyomozók, amelynek – más fejlemények mellett – az lett a következménye, hogy a térségi főállatorvost előbb őrizetbe vették, majd néhány hétre előzetes letartóztatásba helyezték, ezzel egyidőben pedig a Békés megyei kormányhivatal menesztette állásából.
Ezek fényében érdeklődtünk Botyánszki Pál László (független) újkígyósi polgármesternél, hogy tudják-e, bűnvádi eljárás alatt álló állatorvosok cseréltek helyet most a kisvárosban. Mint kiderült, ennek tudatában, de egyben a kínzó szakemberhiány szorításában született meg ez a döntés. A városvezető azt mondta, ez a szakma, a háziorvosokhoz hasonlóan, az utóbbi időben nagyon elöregedett, s alig lehet egy-egy állomáshelyre állatorvost találni. Hozzátette, eddig állatorvosuk, Sz. Károly olyan egészségügyi problémákkal küzd, ami akadálya a további munkavégzésének, így kényszerhelyzetben cselekedtek. „Szegény ember vízzel főz” – mondta a helyzetre utalva Botyánszki.
„Bakos Pál a tisztánlátás végett és korrekten maga közölte önkormányzatunkkal, hogy bűnvádi eljárás hatálya alatt áll, s hamarosan a vádlottak padjára kell ülnie. Az ügyben megkerestük a törvényességi felügyeletet ellátó Békés megyei kormányhivatalt, ahol közölték, hogy Bakos, legalábbis egyelőre, nincs eltiltva foglalkozása gyakorlásától, engedélyét nem vonták vissza, másrészt a jogerős ítélet megszületéséig mindenki ártatlannak tekintendő” – mondta a Narancs.hu-nak az újkígyósi városvezető. Megjegyezte, így a szorult helyzetben, az állatorvosi szakmát is sújtó létszámhiány miatt addig alkalmazzák az egyébként lassan a nyugdíjkorhoz közelítő volt megyei főállatorvost, ameddig ez jogileg lehetséges.
Botyánszki hozzátette, Bakost nagyon felkészült állatorvosnak tartja; a közeli Csorváson lakik, onnan jár át Újkígyósra, és éppen cikkünk keletkezésének napján, hétfőn tartotta meg első rendelését új állomáshelyén. Végül a polgármester elmondta, a település önkormányzatának egyetlen fillérjébe sem kerül, hogy új állatorvosa van. | A bűnvádi eljárás alatt lévő volt Békés megyei főállatorvost bízta meg munkával az újkígyósi önkormányzat | Rövid közleményben adta hírül Újkígyós a Facebook-oldalán, hogy a békési kisvárosban az eddigi állatorvos helyett a volt megyei főállatorvos végez szolgáltatást január 22-től. Különös fénytörést ad a történteknek, hogy ugyanabban az ügyben mindkettőjüket súlyos bűncselekményekkel vádolja a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség a Gyulai Törvényszék előtt hamarosan kezdődő büntetőperben. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-bunvadi-eljaras-alatt-levo-volt-bekes-megyei-foallatorvost-bizta-meg-munkaval-az-ujkigyosi-onkormanyzat-265088 | 2024-01-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Vesztegetés miatt emeltek vádat egy Pest megyei kórház vezető beosztású orvosa és a vele együttműködő betegszállító ellen – közölte a Pest Vármegyei Főügyészség pénteken. A közlemény szerint az orvos vesztegetési pénzért valótlan okokkal vett fel, illetve tartott bent kórházi osztályon betegként olyan embereket, akiket a betegszállító közvetített felé.
Az orvost a betegszállító először 2013 körül kereste meg azzal, hogy egy idős beteget el akarnak bocsátani a kórház egy másik osztályáról, de hozzátartozói nem tudják elhelyezni. Érdeklődött az orvosnál, hogy pénzért felvenné-e az idős embert az osztályára, amibe az orvos beleegyezett. Ezt követően 2021. július 1-jéig a betegszállító rendszeresen közvetített az orvos felé olyanokat, akik pénzt fizettek "nem legális szolgáltatásokért" – olvasható a közleményben.
A tájékoztatás szerint voltak, akik – hasonlóan az első esethez – nem tudták vagy nem akarták idős hozzátartozójukat elhelyezni a kórházi kezelés után. Ilyen esetekben az orvos pénz ellenében az általa irányított osztályra felvette őket és ott tartotta, amíg erre igény mutatkozott. Más esetekben az orvos kórházi ellátásról állított ki valótlanul igazolásokat, amelyeket táppénz igénylésére használtak fel azok, akik lefizették őt. Voltak olyanok is, akik plasztikai beavatkozások társadalombiztosítás általi támogatásának megszerzéséhez kértek orvosi igazolásokat, míg mások a hamis igazolásokkal bírósági tárgyalásokon történő megjelenést próbáltak elkerülni, illetve halasztást próbáltak elérni letöltendő szabadságvesztésük megkezdésénél.
Az érintettek pár tízezertől több százezer forintig terjedő összegeket fizettek. A pénz legtöbbször a betegszállítón keresztül jutott el az orvosig úgy, hogy abból a betegszállító is levette a részét.
Az orvost végül a Nemzeti Védelmi Szolgálat buktatta le egy megbízhatósági vizsgálat során. Akkor is szintén többszázezer forintért vállalkozott arra, hogy megfelelő okiratokat állít ki, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy azokkal letöltendő szabadságvesztés megkezdésének elhalasztását kezdeményezzék – tudatta a főügyészség.
A vádirat szerint az orvos legalább 5,5 millió, míg a betegszállító mintegy 1 millió forint vesztegetési pénzhez jutott.
A Pest Vármegyei Főügyészség az ügyben az orvossal szemben 19, míg segítőjével szemben 17 rendbeli korrupciós cselekmény miatt emelt vádat. Rajtuk kívül az őket megkereső és a szolgáltatásokért fizető további 9 ember ellen is vádat emeltek vesztegetés miatt – olvasható a közleményben.
(Borítóképünk illusztráció.) | Vesztegetés miatt emeltek vádat egy Pest megyei vezető orvos ellen | Az orvos pénzért állított ki orvosi igazolásokat, vagy vett fel embereket kórházi osztályokra. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/vesztegetes-miatt-emeltek-vadat-egy-pest-megyei-vezeto-orvos-ellen-265029# | 2024-01-19 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke az a Szöllősi György, aki egyrészt körberepüli a világot az adófizetők pénzén mint a magyar futball és a Puskás-ügyek rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint az amerikaiak által el nem ismert focidiplomata, emellett pedig az államosított Nemzeti Sport főszerkesztője.
A Magyar Sportújságírók Szövetsége százmilliós támogatást kap az államtól.Ehhez képest - ahogy azt a KMonitor kiemelte - a vizsgált szervezetek közül náluk találta a legtöbb problémát az Állami Számvevőszék.
A szervezet az államháztartási forrásból kapott támogatást nem a jogszabályi előírások szerint tartotta nyilván, olyan összegeket is elszámolt, amik belső nyilvántartásukban nem tartoztak a támogatási programhoz;
A 2021. és a 2022. évi egyszerűsített éves beszámolói részeként kiegészítő mellékletet nem készített, a 2022. évi közhasznúsági melléklet nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak;
Ezzel lényegében a könyvvezetésben és a beszámolóban sem volt megállapítható megfelelően, hogy a kapott és ellenőrzött támogatás a központi költségvetésből érkezett. | Talált néhány nem is annyira apró hiányosságot az Állami Számvevőszék Szöllősi György szervezetének | A Magyar Sportújságírók Szövetsége az államháztartási forrásból kapott támogatást nem a jogszabályi előírások szerint tartotta nyilván. Ez a sommás összegzése a Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), amely publikálta az Egyesületek és alapítványok államháztartásból kapott támogatásai könyvviteli nyilvántartásának ellenőrzése címet viselő jelentését. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/23/talalt-nehany-nem-is-annyira-apro-hianyossagot-az-allami-szamvevoszek-szollosi-gyorgy-szervezetenek-ellenorzesekor?fbclid=IwAR0kvEzz5mfrPj4jDIdJP0P-aV6qo6c4W5Dm-4lxsKWWWbkvjM | 2024-01-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2024.01.24. 08:16 2024.01.24. 12:13
A rendőrséghez fordult a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István a Vig Mórhoz vándorolt Lánchíd-pénzekkel kapcsolatban – értesült a Magyar Nemzet. Tényi sikkasztás miatt tett feljelentést azt követően, hogy a sajtóban megjelent, 900 millió forint került a Lánchíd felújítását végző cégtől az Amnesty-vezér sok száz milliós számlagyár működtetésével is gyanúsított testvérének magán- és ügyvédi letéti számlájára, amit több részletben, készpénzben fel is vettek.
Sikkasztás bűntettének gyanúja miatt tett a Lánchíd-botrány ügyében feljelentést Tényi István – tudta meg a Magyar Nemzet. Tényi azután fordult a Nemzeti Nyomozó Irodához, hogy a sajtóban megjelent: két év alatt, 2020. novembere és 2022. júliusa között a Lánchíd kivitelezését végző A-Híd Zrt. 1,4 milliárd forintot utalhatott a praxisától eltiltott, számlagyáras botrányba belebukó jogász, Vig Mór cégének, a Sunstrike Hungary Kft.-nek.
Ezt követően ebből az összegből a médiában megjelent információk szerint továbbutaltak 900 millió forintot Vig magánszámlájára, illetve ügyvédi letéti számlájára. Az Atv.hu úgy értesült: a gyanú szerint a továbbutalások a Vig Mórhoz köthető számlákra jellemzően ugyanazokon a napokon történtek, mint amely napokon az A-Híd Zrt.-től a pénzek a Sunstrike Kft.-hez érkeztek, az összegeket pedig rövid időn belül készpénzben felvették a számlákról.
A praxisától eltiltott budapesti ügyvédet tartóztattak le + videó
A gyanú szerint 241 millió forint összegben fogadott be valótlan tartalmú számlákat.
Mivel ezeket a tranzakciókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az exügyvéd ellen indított, sok száz milliós számlagyáras büntetőeljárásban vizsgálja, Tényi feljelentését várhatóan a rendőrség a NAV-nak fogja továbbítani. A költségvetési csalással gyanúsított férfi egyébként az Amnesty International Igazgatójának, Vig Dávidnak a testvére.
Ötmilliárdos drágulás
Az adóhatóság az ügyben tavaly novemberben házkutatást is tartott az A-Hídnál, ahol dokumentumokat foglalt le. A botrány még az ellenzéki pártoknál is kiverhette a biztosítékot, hiszen Brenner Koloman vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a Lánchíd felújításával kapcsolatos korrupciógyanú miatt.
Ahogy arról többször beszámoltunk, az A-Híd még Tarlós István főpolgármestersége időszakában nyerte el ugyan a tendert, de Karácsonyék a hatalomváltás után új közbeszerzési eljárást írtak ki. A győztes ismét az A-Híd lett, csakhogy furcsa módon ötmilliárd forinttal drágább ajánlattal nyertek, mint amennyiért a Tarlós-érában végezték volna el a munkát. Ráadásul majdnem hatvanszorosára (!), 4,2 milliárd forintra emelték a Tarlós alatt zajló tenderhez képest a vállalkozónak járó előleget, a céget terhelő kötbért viszont megfelezték.
Még sok a megválaszolatlan kérdés
A NAV vizsgálata arra is kitér, hogy érkeztek-e utalások Vig Mór ügyvédi letéti számlájára azt követően, hogy az ügyvédet a Kúria jogerősen 2022 januárjában vesztegetés elkövetése miatt eltiltotta az ügyvédi hivatás gyakorlásától és ezt követően a Budapesti Ügyvédi Kamara törölte a kamarai nyilvántartásból.
Ha igen, ez ügyvédi forrásunk szerint több kérdést is felvet. Egyrészt Vignek meg kellett volna szüntetnie a számláját azután, hogy törölték a nyilvántartásból, másrészt az ügyvédi letéti számlára pontosan meghatározott célból érkeznek pénzek, melyeket egy ideig ügyvédre bíznak. Amennyiben Vig esetében ez nem így történt, ráadásul az oda érkező összegeket a jogász öncélúan felvette, az felvetheti a sikkasztás gyanúját. Megjegyzendő, ha Vig Mór cégétől a magánszámlájára is indokolatlanul érkeztek az A-Híd pénzei, az is minősülhet sikkasztásnak.
Dőlnek ki a csontvázak: vesztegetési ügyben ítélték el az Amnesty International Magyarország vezetőjének testvérét
A több száz milliós számlagyár irányításával is gyanúsított Vig Mór egy szexuális erőszak sértettjét akarta lefizetni és hamis vallomásra bírni.
Több bűncselekmény is a rovásán
Vig Mórt a fenti ügyeken kívül több más bűnüggyel is összefüggésbe hozták. Többek között azzal vádolják, hogy egy jelenleg is körözött bűnöző társaságában vehetett részt egy nemzetközi csalássorozatban, de a férfit korábban kapcsolatba hozták felesége volt párjának megveretésével is.
Verőlegényeket küldhetett haragosára az Amnesty-vezér testvére, az áldozat bírósághoz fordult
A jelenleg is letartóztatásban lévő Vig Mór alvilági módszerrel rendezhette a felesége volt párjával elmérgesedő vitáját.
A bűnügyek mellett lapunk Vig homályos cégügyeire is felhívta már a figyelmet: például Büro Cégkezelő Kft. néven egy cégtemetőként is működő szolgáltató köthető a jogászhoz, amely a II. kerületi Keleti Károly utca egyik földszinti üzlethelyiségébe van bejegyezve, majd azt is megírtuk, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon bizalmasának egyik vállalkozása is ehhez a szolgáltatóhoz került.
Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester és Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Vig Mór
A-Híd
Sunstrike Kft | Itt az újabb fordulat a Lánchíd-botrányban! | A rendőrséghez fordult a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István a Vig Mórhoz vándorolt Lánchíd-pénzekkel kapcsolatban – értesült a Magyar Nemzet. Tényi sikkasztás miatt tett feljelentést azt követően, hogy a sajtóban megjelent, 900 millió forint került a Lánchíd felújítását végző cégtől az Amnesty-vezér sok száz milliós számlagyár működtetésével is gyanúsított testvérének magán- és ügyvédi letéti számlájára, amit több részletben, készpénzben fel is vettek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/01/itt-az-ujabb-fordulat-a-lanchid-botranyban | 2024-01-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Fegyelmi eljárás, jogkörmegvonás, érvénytelenített elnöki pályázat – Lépett az OBH a Szeviép-vezéreket felmentő, Botkáékkal pacsizó bírók ügyében
Az általunk szerkesztett pestisracok.hu internetes oldalon 2020. január 6. napján megjelent „Lépett az OBH a Szeviép-vezéreket felmentő, Botkáékkal pacsizó bírók ügyében” című cikkünkben valótlanul állítottuk azt, hogy „Az egyik bírónő, Nóvé Ágnes és férje építőipari cége 800 milliós megrendelést kapott a várostól.” A valóság ezzel szemben az, hogy a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával létrejött valamennyi szerződés alapján az ÉPTÁRKER Kft. mindösszesen nettó 193 millió Ft vállalkozói díj illeti meg, amelyet összevetve az írás által megjelölt 2018. évi árbevételi adattal megállapítható, hogy az meg sem közelíti a lap által megjelölt korábbi pénzügyi árbevételt. Ugyanezen cikkünkben valótlanul állítottuk azt, hogy Nóvé Ágnes bírónő családi cége két nappal a felmentő ítélet előtt adott le számlát Botka Lászlóéknak, akik az ítélet után fizettek is. A valóság ezzel szemben az, hogy a teljesítésigazolás megtörtént, de a kifizetés a mai napig nem történt meg.
Komoly következményei lettek a PestiSrácok.hu oknyomozásának és cikksorozatunknak, amelyben bemutattuk: egy Botkáék által pénzelt bíró és egy szegedi, önkormányzati polgári lakást potom pénzért megszerző tanácsvezető mentette fel tavaly év végén a Szeviép-vezéreket, akiket így futni hagyott az a testület, amely érintettség okán nem is tárgyalhatta volna az ügyet. Mai cikkünkben azt is bemutattuk, hogy Nóvé Ágnes bírónő családi cége két nappal a felmentő ítélet előtt adott le számlát Botka Lászlóéknak, akik az ítélet után fizettek is. Az Országos Bírósági Hivatal megkeresésünkre azt válaszolta, hogy decemberi cikkeink után fegyelmi eljárás indult a büntető ügyeket kiszignáló büntető kollégium vezető-helyettese ellen, akit az ügykiosztási jogkörétől is megfosztottak. A Szeviép-ügyben ma megjelent írásunkkal kapcsolatban az OBH elnöke újabb vizsgálatot kezdeményezett. Dr. Senyei György Barna arról is biztosított, hogy a Szegedi Törvényszéken a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők esetleges felelősségét személyesen vizsgálja ki. Kiderült az is: tényfeltárásunk hatására az OBH elnöke érvénytelenítette a Szegedi Törvényszék elnökének újrázó pályázatát. A portálunknak küldött indoklásban azt írják, hogy éppen a pályáztatás és a pályázat elbírálása időszakában vált szükségessé vizsgálatok lefolytatása törvényesség és személyes felelősségek kérdésében, így amíg a vizsgálatok nem zárultak le, addig az elnök nincs abban a helyzetben, hogy a vezetői állás betöltéséről döntsön.
Korábbi cikkeinkben bemutattuk, hogy két olyan bíró is tagja volt a Botka beszállítóinak számító Szeviép-vezéreket felmentő bírói tanácsnak, akik lekötelezettjei a szegedi szocialista városvezetésnek. Az egyik bírónő, Nóvé Ágnes és férje építőipari cége 800 milliós megrendelést kapott a várostól a Szeviép-ügy másodfokú tárgyalása előtt. A tanácsvezető bíró, Kovalcsik Éva 12,4 millió forintért vásárolhatott meg egy 100 négyzetméteres polgári lakást Szeged korzóján, amit már akkor 21 millióra értékeltek, de ma legalább 50 milliót ér, ráadásul a bírónő nyolc napig volt tulajdonosa a lakásnak, utána eladta; hogy mennyiért, az rejtély. Azt is bemutattuk, hogy a büntetőügyeket, így a Szeviép-ügyet is az egyik vádlott védőjének felesége szignálta ki, aki ráadásul az önkormányzati cégek jogásza.
Mindezek kapcsán azt is felvetettük, hogy olyan, a törvényszéken belül ordító összeférhetetlenségeket tussoltak el és ezek ellenére folytattak le büntetőeljárásokat, hogy mindenképpen felmerül a Szegedi Törvényszék elnökének személyes felelőssége is.
Megkérdeztük az OBH-t, hogy a történtek után a posztján maradhat-e a szegedi elnök, miután a törvényszék elnökének felelőssége is felmerül, hiszen több olyan ordító összeférhetetlenség ellenére tárgyalta ez a bírói tanács, illetve ezek a bírák az ügyet, hogy az az elnöki felelősséget is felveti. Befogadták-e a pályázatát? – kérdeztük.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az elmúlt hetekben jutott-e valamire az OBH elnökének utasítására lefolytatott belső vizsgálat, hiszen az információk birtokában mi néhány nap alatt találtunk rá az aggodalomra okot adó adatokra.
Válaszában az OBH elnöke azt írja, hogy a Szegedi Törvényszék elnöke a kinevezési jogkörébe tartozó büntető kollégium vezető-helyettesével szemben fegyelmi eljárást indított. Az ügyek kiosztásában a büntető kollégium vezető-helyettese az a dr. Nagy Andrea, akinek férje a Szeviép-ügy egyik vádlottjának a védője, egyben a szegedi önkormányzati cégek jogásza.
A mai cikkünkben feltárt, a szegedi önkormányzat és Nóvé Ágnes bírónő családi cége közötti ügyletek, dátumok, kifizetések kapcsán újabb vizsgálat indult.
A Szegedi Törvényszék elnöki álláshelyére kiírt pályázatot eredménytelenné nyilvánítottam és hat hónapi időtartamra a pályázó korábbi elnököt bíztam meg az elnöki feladatok ellátásával. A Szegedi Törvényszéken a kinevezési jogkörömbe tartozó bírósági vezetők esetleges felelősségét kivizsgálom
– írja dr. Senyei György Barna. Az OBH elnöke azt is megjegyzi, hogy a Szeviép-ügyben harmadfokon teljes felülvizsgálatra van lehetőség, a fellebbviteli érvelésbe pedig a sajtóban megjelent tényállásokat is be tudják vonni.
Mutatjuk az elnöki pályázat érvénytelenítésének OBH-elnöki indokolását:
Vezető kép: dr. Senyei György Barna, az OBH elnöke. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Ha elég makacsok vagyunk, és persze kitartók, csak azért sem elengedve a sztorit, akkor hozzájárulhatunk az igazság diadalához! | Helyreigazítás | Az általunk szerkesztett pestisracok.hu internetes oldalon 2020. január 6. napján megjelent „Lépett az OBH a Szeviép-vezéreket felmentő, Botkáékkal pacsizó bírók ügyében” című cikkünkben valótlanul állítottuk azt, hogy „Az egyik bírónő, Nóvé Ágnes és férje építőipari cége 800 milliós megrendelést kapott a várostól.” A valóság ezzel szemben az, hogy a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával létrejött valamennyi szerződés alapján az ÉPTÁRKER Kft. mindösszesen nettó 193 millió Ft vállalkozói díj illeti meg, amelyet összevetve az írás által megjelölt 2018. évi árbevételi adattal megállapítható, hogy az meg sem közelíti a lap által megjelölt korábbi pénzügyi árbevételt. Ugyanezen cikkünkben valótlanul állítottuk azt, hogy Nóvé Ágnes bírónő családi cége két nappal a felmentő ítélet előtt adott le számlát Botka Lászlóéknak, akik az ítélet után fizettek is. A valóság ezzel szemben az, hogy a teljesítésigazolás megtörtént, de a kifizetés a mai napig nem történt meg. | null | 1 | https://pestisracok.hu/fegyelmi-eljaras-jogkormegvonas-ervenytelenitett-elnoki-palyazat-lepett-az-obh-a-szeviep-vezereket-felmento-botkaekkal-pacsizo-birok/ | 2020-08-10 00:00:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Az MKIK az OTP Travellel kötötte meg azt a 103 787 674 forintra szóló egyéves szerződést, amely kétféle megbízásra érvényes idén év végéig.
Az egyikben az utazási iroda vállalja a kamara munkatársainak, tisztségviselőinek, tagozati és üzleti tanács elnökeinek, és az MKIK-val kapcsolatban lévő üzleti partnereinek hivatalos utazásaihoz szükséges repülőjegyek és vonatjegyek beszerzését, és olyan egyéb kiegészítő szolgáltatásokat, mint útlemondási vagy utasbiztosítás.
A rendelkezésre álló nettó keretösszeg 45 101 088 forint, amelyből az iparkamara az alábbi utakat tervezi idén:
Párizs (2 alkalom), Brüsszel (6), Antwerpen (1), Bécs (1), Budapestre utaztatás(2), Kairó(1), Közép-Szerbia (1), Kuala Lumpur (1), Szingapúr (1), Olaszország (1), Ausztria(1), Albánia (1), Szerbia (1), Románia (1), Lengyelország (1), Németország (1), Dél-Korea (1), London (1), Katar (1), Görögország (1), Dubai (1), Hannover (1), Barcelona (1), Lisszabon (1), New York- Miami (1), Tel-Aviv (1), Isztambul-Ankara (1), Baku (1), Taskent (1), Asztana (1), Jereván (1), Delhi-Mumbai (1), Chunking- Cheng (1), Hongkong-Gouangzho (1), Peking (1).
Az MKIK úgy tervezi, hogy a keretmegállapodás időtartama alatt egyszerre egyidőben maximum 4 főt utaztatna.
A szerződés másik fele WorldSkills és EuroSkill versenyekkel kapcsolatos utazásokra szól, amire nettó 58 686 586 forintot szán. A tervezett utak, melyre 94 főt akar kivinni, 2 alkalommal Franciaországba, egyszer pedig Luxembourgba szólna.
Az MKIK 2023-ban csak félévkor kötötte meg az utaztatási szerződését az OTP Travellel 60,9 millió forint értékben. Ebből a vezető tisztségviselők 36 alkalommal jutottak el a világ szinte minden pontjára, míg külföldi versenyekre 54 főt vitt ki a kamara. | Parragh Lászlóék százmillió forintért fognak repkedni idén | Idén ismét az OTP Travel szervezi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara útjait. Negyven repülés már biztos, de hogy Parragh László hova utazik, az nem derül ki a közbeszerzési eljárás tájékoztatójából. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/parragh-laszloek-szaz-millio-forintert-fognak-repkedni-iden.html | 2024-01-24 19:49:00 | true | null | null | mfor.hu |
Rókusfalvy Pál borász, korábbi műsorvezető és kommunikációs szakember a legendássá vált Etyeki Piknik megálmodója 2022 nyarán kapta a felkérést Magyarország borstratégiájának kormánybiztosi posztjára. A kormánybiztos azt mondta, hogy a bormarketinget akkor lehet a helyére tenni, ha az a legfelsőbb szinten van kezelve. Példaként hozta fel Ausztriát, ahol már 1986-ban megalakult az Osztrák Bormarketing Ügynökség.
2023 óta valóban egyre több minden történik a bor háza táján. Hiszen 2023 januárjában, tehát pont egy éve az állam megalapította a Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt.-t, majd augusztusban zajlott a Buborékok nyara kampány, amely során pezsgőket, habzóborokat, újragondolt fröccsöket népszerűsítettek a fiatalok körében. A kormány egyébként adóeltörléssel támogatja a magyar bor- és pezsgőpiacot. A közvetlenül termelőktől vásárolt, eredetvédett borokra vonatkozó reprezentációs adót eltörlő jogszabály november 16-án lépett életbe, s közvetlenül azután el is indult a Bormarketing Ügynökség vásárlásösztönző kampánya, amelynek fontos elemeként borstandokkal várták a nagyérdeműt a fővárosi adventi vásárokban.
2023 végére el is készült a 2023-2026 évre szóló Nemzeti Bormarketing Stratégia.
A kormánybiztos az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának utolsó ülésén, 2023 decemberében mutatta be a 600 oldalas kötetet, ami nem kapható, hiszen komoly kutatási munka alapján készült, így a Bormarketing Ügynökség a saját tulajdonaként kezeli. Ám a parlamenti meghallgatásra készült 100 oldalas kivonatban is leszögezik, hogy a várakozások ellenére nem a márkaépítésre, nem egy új üzenetre fókuszálnak, hanem egy értékesítési szemléletet helyeztek előtérbe.
Rókusfalvy nemcsak az állami feladataiban, hanem a saját üzleti ügyeiben is igen aktív: miután 2023. augusztus 1-jén megnyitotta borhotelét, ami egyben Etyek egyetlen négycsillagos szállodája is, a borstratégiával járó hatalmas mennyiségű munka mellett is volt ideje és energiája, hogy
2023 novemberében bejegyeztesse új cégét, a VYP Holding Kft.-t. A cég fő tevékenysége nem más, mint a ma divatos vagyonkezelés, alaptőkéje pedig nem kevesebb, mint 401,8 millió forint (egy kft. alapításához szükséges minimális törzstőke 3 millió - a szerk.).
A kormánybiztosok fizetése nem ismert, csak annyit lehet tudni, hogy az államtitkárok, kormánybiztosok, miniszterek és miniszteri biztosok illetményét a miniszterelnök maga határozza meg. Két éve még 1,9 millió forintos fizetéseket emlegettek, de pontos összeget azóta sem tudni. Rókusfalvy azonban számtalan cégben érdekelt, amelyek hasítanak is rendesen. Az Átlátszó cikke szerint 2017 és 2022 között 8 alkalommal lett befutó Rókusfalvy kommunikációs cége, a Roxer, összesen nettó 4,6 milliárd forint értékben, és több uniós forrásból bővíthette az etyeki bázisát. Így nincs is mit csodálkozni a frissen alapított vagyonkezelő alaptőkéjének nagyságán.
A 23 kormánybiztos közül Rókusfalvyn kívül senki nem rendelkezik ekkora alaptőkével rendelkező magáncéggel.
Csupán Héjj Dávidnak – aki a kormányfő feladatkörébe tartozó ügyekben szükséges társadalmi és kormányzati egyeztetéseket koordinálja – van egy holdingja. A több mint tízéves cég nevét 2016-ban változtatta holdingra, hogy aztán 2022-ben fő tevékenységévé tegye a vagyonkezelést. De a cég 6 millió forintos alaptőkéje aprópénznek tűnik Rókusfaly újdonsült vállalkozásának több mint 400 milliójához képest.
Csak összehasonlításképpen: a 2020-ban, az állam által létrehozott hadiipari cég, az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. – mely vezérigazgatója Palkovics László egykori miniszter – alaptőkéje 360,2 millió forint. A Mol vagyonkezelő cégének, a MOHU Holdingnak is „csak” 280,1 millió forint az alaptőkéje (igaz, ez tavaly nyáron még 735 millió volt), a 2022-ben bejegyzett Nemzeti Tőkeholding (NTH) alaptőkéje mindössze 7 millió forint, a Mészáros Lőrinc által tavaly bejegyzett Magyar Biztosítóholdingot pedig 5 millió forinttal alapították.
Rókusfalvy Pál a decemberi parlamenti meghallgatáson egyébként a borstratégia ismertetésekor nem kertelt. Elmondta, hogy a kutatási eredmények alapján nagy a baj a magyar borágazatban.
Idősödik a fogyasztók köre, a fiatalabb generációkat nem tudja az ágazat megszólítani, radikálisan csökkenni fog a fogyasztók száma, ha ezen nem változtatunk. Tetézi a bajt, hogy a magyar szőlőterület néhány évtized alatt az ötödére csökkent, szétaprózott a fajtaszerkezet, az ültetvények pedig elavultak, megjelentek a hazai borászat számára nagyon erős konkurenciát jelentő egyéb alkoholos, alkoholmentes (például a sör) termékek. | Temérdek teendője között is volt ideje céget alapítani a kormánybiztosnak | Rókusfalvy Pál tavaly decemberben mutatta be a többéves Nemzeti Bormarketing Stratégiát, de még előtte egy hónappal elindított egy kft.-t. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/temerdek-teendoje-kozott-is-volt-ideje-ceget-alapitani-a-kormanybiztosnak.html | 2024-01-22 19:59:00 | true | null | null | mfor.hu |
1. Csányi Sándor és az Unity Vagyonkezelő Alapítvány
Sokkal nagyobb vagyon felett diszponálhat Csányi Sándor és családjának új vagyonkezelő alapítványa, mint amekkoráról eddig olvasni lehetett. A tavaly év végén alapított Unity Vagyonkezelő Alapítvány ügyvezetésében és kurátorai között név szerint felbukkannak az OTP elnök-vezérigazgatójának gyerekei, akiknek megbízása a nyolcvanadik életévük betöltéséig szól. A Bonitás 2002 Zrt.-én keresztül a komplett Bonafarm-csoport, az ország egyik meghatározó élelmiszergazdasági vállalatcsoportja is bemasírozott a családi vagyonkezelő védelme alá. Már a Hungerit Holding Kft.-nek sem Csányi Sándor a tulajdonosa, hanem az alapítvány. A holding részét képezi a szentesi Hungerit Zrt., amely a hazai baromfifeldolgozás és baromfihúskészítmény-gyártás egyik legrégebbi piaci szereplője.
2. Hernádi Zsolt és a Continuum Vagyonkezelő Alapítvány
A Mol december végén közölte a tőzsde honlapján, hogy Hernádi Zsolt elnök vezérigazgató összesen 4,12 milliárd forint értékben hajtott végre részvénytranzakciót a vállalat papírjaival. Az olaj- és gázipari vállalat vezére egész pontosan 1,46 millió darab részvényt juttatott 2818 forintos darabáron a Continuum Vagyonkezelő Alapítványnak. Az üzletember ide pakolta át családi cégbirodalmának egy jelentős részét. Nyilvános adatbázisok szerint ugyanis a Gete Völgye Zrt.-nek és a Váll-Egon Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft.-nek már nem Hernádi Zsolt Mol-vezér a tulajdonosa, hanem a vele szoros kapcsolatban álló Continuum Vagyonkezelő Alapítvány.
3. Sánta János és a Project Six Pro Vagyonkezelő Alapítvány
A hódmezővásárhelyi Sánta család úgy döntött, hogy a komplett dohányipari és napelemes céghálóját vagyonkezelő alapítványok védőernyője alá tereli. A nemzeti trafikok ellátásának monopóliumát magáénak tudó vállalat a 2015-os létrehozása óta minden évben rekordot döntött, tavaly például 970 milliárd forintos forgalommal és 8,3 milliárd forintos profittal zárt. Az Odbe címe eleve a hódmezővásárhelyi Erzsébeti út 5/B, amely a két alapítvány címe is. Nos, a Tabán Trafik Zrt. eddig több cégen keresztül Sánta János Józsefhez és fiához, Sánta János Istvánhoz tartozott. Tavaly szeptember 7-e óta viszont már a két alapítvány a végső tulajdonos.
4. Rákosfalvy Zoltán és a Treff-Center Vagyonkezelő Alapítvány
Elérkezett a pillanat, amikor a NER két emblematikus intézménye, a kaszinó és a vagyonkezelő alapítvány, találkozott egymással. A győri, a miskolci és a pécsi kaszinó koncessziója konkrétan a Casino Win csoporthoz tartozik, a cégek tulajdonosa Rákosfalvy Zoltán, a Borkai-ügyből ismert ügyvéd, volt a Treff-Klub Kft.-én keresztül. A múlt idő azért indokolt, mert a Treff-Klub tulajdonosa tavaly október 25-e óta a budapesti központú Treff-Center Vagyonkezelő Alapítvány. A változást december 13-án jegyezték be.
5. Sárhegyi Zoltán és az Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány
Az Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány közel húsz cégnek lett a végső tulajdonosa, amelyek eddig a Sárhegyi család valamelyik tagjához tartoztak. Ezek közül kiemelkedik a balatoni ingatlanos ügyekből is ismert Zétavár Kft. A másikról pedig lapunk is beszámolt még 2020-ban, miszerint 2024-ben startolna az első magyar kereskedelmi műhold. A menedzselésére létrehozott projekttársaság, a CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt. fő, 51 százalékos tulajdonosa a 4iG Informatikai Nyrt., 44 százalékot birtokol az Antenna Hungária Zrt., míg 5 százalékot a New Space Industries Zrt. A két nagy vállalatot nem kell bemutatni, az 5 százalékos tulajdonos viszont a Space Oddity Kft.-én keresztül Sárhegyi István volt tavaly december 5-ig, amikor az Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány átvette a helyét. Tehát a Balaton-part mellett a magyar űrprogram egy része is alapítványi kézben landolt.
+1 Nagy Elek és az Xlek Családi Vagyonkezelő Alapítvány
Már nem Nagy Elek, hanem az általa alapított vagyonkezelő alapítvány, az Xlek Családi Vagyonkezelő Alapítvány a tulajdonosa a Forbes legfrissebb listáján az ország 26. leggazdagabb embereként felbukkanó milliárdos üzletember cégbirodalma legnagyobb egységének, a Lexholding Befektető Zrt.-nek. A családi vagyonkezelő alapítványt Nagy 2023 júliusában alapította 116,7 milliárd forint alapítói vagyonnal, célja pedig – mint a családi vagyonkezelő alapítványoké általában – az, hogy a megszerzett vagyont egyben tartsa, és abból a hozamok révén a családtagok jólétét biztosítsa. | Kaszinók, cigi, satöbbi - A leggazdagabb magyarok 5+1 vagyonkezelő alapítványa | Az elmúlt hetekben sorra írtuk meg a leggazdagabb magyarok újonnan gründolt vagyonkezelő alapítványait. Most ezeket listázzuk. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/csanyi-sandor-hernadi-zsolt-kaszino-cigaretta-ner-alapitvany.html | 2024-01-22 20:14:00 | true | null | null | mfor.hu |
Egyre inkább úgy tűnik, hogy bizonyos NER-körökben szinte már cikinek számít, ha az embernek nincs egy vagyonkezelő alapítványa. Az kevésbé meglepő, hogy a széles körben ismert milliárdosok, mint Csányi Sándor és Hernádi Zsolt megcsinálta a maga alapítványát, de a NER kevésbé nevezetes, de jelentős pénzek felett diszponáló arcai is gründoltak már maguknak egy ilyen civil szervezetet. Két nevet és két vagyonkezelő alapítványt mutatunk most be:
Kis-Szölgyémi Ferenc - GAMMA FUND Vagyonkezelő Alapítvány,
Szivek Ferenc - Hearts Vagyonkezelő Alapítvány.
Kis-Szölgyémi Ferenc legutóbb először jelent meg a Forbes gazdaglistáján az 50. helyen 43,8 milliárd forintos becsült vagyonnal. A lap leírása szerint a tulajdonában lévő B+N Referencia Zrt. egykor Simicska Lajos üzleti köréhez tartozott. Az eredetileg takarítással foglalkozó cég felvásárlásokon és nagy állami pályázatokon nőtt hatalmasra, és lett komplex ingatlanüzemeltető. Az ország egyik legnagyobb tenderkirálya, becslések szerint fennállása óta több mint hatszázmilliárd forintot zsebelhettek be pályázatokon. Szakonyi Péter kollégánk által szerkesztett 100 leggazdagabb magyar című kiadványban pedig már 2022-ben szerepelt Kis-Szölgyémi a 71. helyen 23,7 milliárd forintos vagyonnal. A 2023-as listán pedig már felezte a mezőnyt 41,3 milliárddal.
A milliárdos vállalkozónak tehát GAMMA FUND Vagyonkezelő Alapítvány néven fut a maga alapítványa. Bírósági adatok szerint tavaly október 16-án jegyezte be a Fővárosi Törvényszék. Az még egy 2020-as hír volt, hogy Kis-Szölgyémi három takarítócéget is alapított: az Alfa, a Béta és a Gamma 2020 Zrt.-t. A Gamma név segített, ugyanis nyilvános adatbázisból kiderült, hogy a Gamma 2020 Zrt.-nek tavaly november 13-a óta már GAMMA FUND Vagyonkezelő Alapítvány a tulajdonosa. Ráadásul a Gamma 2020 tavaly november 21-én a Beta Tower Kft. birtokosának mondhatja magát, tehát így az alapítvány alá jelenleg két cég tartozik.
Bár a Gamma 2020 Zrt. a 2022-es beszámolója szerint 3,3 milliárd forintos saját tőkével rendelkezik, mégis inkább a Beta Tower kft. tűnik egyelőre izgalmasabb társaságnak. Mégpedig azért, mert 2021-es hír volt, hogy félig lebontanak, majd újjáépítenek egy házat a Parlament mellett. A 24.hu írt arról, hogy a Biarritz-házként ismertté vált palota Duna felé néző oldalán, a Széchenyi rakpart 12/B.-én hirtelen bontásba kezdtek. A tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2016-ban az eladás mellett döntött, arra azonban talán nem számítottak, hogy az alig hétszázezer forinttal a közel másfél milliárdos kikiáltási ár felett fog elkelni. A Földhivatali Információs Rendszer szerint 2017 februárjában a Beta Tower Ingatlanbefektetési és -hasznosító Kft. tulajdonába került a ház, aminek hátterében a NER ismert alakjai bukkantak fel. Ez a cég pedig mostanra Kis-Szölgyémi alapítványa alá tartozik.
A Szivek családdal az Átlátszó is foglalkozott, cikkük szerint a rendszerváltás már vagyonos családként érte Szivekéket, és az idősebb generáció az esztergomi privatizációból is kivette a részét. Került utóbb minden, kandallógyár, pékség, sporttelepes ingatlan a környéken, hotel az Alföldön. A család a kezdetektől közösen üzletel: az elhunyt családfő, az ő első házasságából származó fia, ifjabb Szivek Ferenc, az unoka (a legifjabb Szivek Ferenc), illetve a féltestvérénél 16 évvel fiatalabb Szivek Norbert számos vállalkozásban együtt vettek/vesznek részt, írta az Átlátszó.
A Szivek család vagyonkezelő alapítványát tehát Hearts Vagyonkezelő Alapítványnak keresztelték el és tavaly október 18-án jegyezték be. Három képviselője van: Szivek Ferenc, Szivek Ferenc és Szabó Gábor. Nyilvános adatbázis szerint pedig a Hearts a legifjabb Szivek Ferenc tulajdonrészét vette át a családi kandallógyárban. Az SC Invest Egom 2022-ben 1,8 milliárd forintos forgalom mellett 311,6 millió forintos nyereséggel zárt, miközben a saját tőkéje 637 millió forint. A NER-hez legegyszerűbben úgy köthető a Szivek família, hogy 2022-ben a szintén esztergomi Hernádi Zsolt őket is bevonta a helyi szállodabizniszébe.
Hernádi maga is gründolt már vagyonkezelő alapítványt, mint ahogy Csányi Sándor, Nagy Elek és a Sánta család, valamint a Borkai-ügyből ismert kaszinók is alapítványi hátteret kaptak. | Éppen hatalmas vagyont pakolnak át alapítványba a leggazdagabb magyarok | Ahhoz képest, hogy milyen kicsi és szegény az ország, elég sok a vagyonkezelő alapítvány és a bennük felhalmozott érték. Két újabb példa a NER-ből. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/milliard-vagyon-penz-gazdag-magyar.html | 2024-01-19 20:40:00 | true | null | null | mfor.hu |
Szépen sokasodnak a NER és csatolt részei által is egyre inkább megszeretett vagyonkezelő alapítványok, a bírósági nyilvántartásban jelenleg 68 szerepel. Az alapító atyák és anyák rendkívül kreatívak névadásban, de talán a legjobb név ez: Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány. Nem is akárkikhez tartozik a tavaly november 24-én bejegyzett szervezet. A képviselői ugyanis:
Dr. Sárhegyi Zoltán László,
Dr. Bártfai Beatrix,
Dr. Sárhegyi István,
Dr. Rábely Balázs.
Ők így együtt a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda. Az elmúlt években sokkat cikkezett erről a Fidesz-barát irodáról és tagjairól a sajtó, de az újdonság, hogy már ők is alapítványba pakolták a vagyonukat. Ennek felhasználási mértéke is ismert: 11 163 215 000 forint, azaz tizenegymilliárd egyszázhatvanhárommillió kettőszáztizenötezer forint.
Az Alapítvány vagyona kizárólag a Kedvezményezettek javára használható fel. A vagyon felhasználásáról kizárólag a Kuratórium dönt
- olvasható a bírósági dokumentumban.
A némileg sci-fi hangzású Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány névötlet onnan eredhet, hogy a Sárhegyi családnak eddig is volt egy Imperium Galactica Kft. nevű cége. Azt a hvg.hu írta meg, hogy Gattyán György még 2021-ben eladta egy veszteséges cégét, az Imperium Galactica Kft.-t a milliárdos kormányzati megbízásokon hízó Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda két vezetőjének, a Nemzeti Választási Bizottságban Fidesz-delegált Sárhegyi Zoltánnak és a Habony Árpáddal is jó kapcsolatokat ápoló Bártfai Beatrixnak. Az Imperium Galactica egyébként a Docler egy igen sikeres korai fejlesztése: egy számítógépes játék, amelynek bizonyos jogait már rég értékesítették egy külföldi vállalatnak.
Nos, nyilvános adatbázisok szerint az Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány közel húsz cégnek lett a végső tulajdonosa, amelyek eddig a Sárhegyi család valamelyik tagjához tartoztak. Ezek közül kiemelkedik kettő. Az egyik a Zétavár Kft., amely 2022-ben például 536,6 millió forintos forgalom mellett 273,8 millió forintos nyereséggel zárt, miközben a saját tőkéje 3,1 milliárd forint. Ez egy ingatlanos vállalkozás, legutóbb 2021-ben lehetett róla hallani, amikor kiderült: az aligai magaspart alatti szűk partszakaszon, családi házak tőszomszédságában születne meg a Balaton-part legújabb megalomán épülete. A fejlesztési terület tulajdonosa, az Archibald Ingatlanhasznosító, Szabadidő, Sport Kft. mögött két cég, a Media System Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., illetve a Zétavár Kft. áll. A jogerős építési engedélyt végül visszavonták.
A másikról pedig lapunk is beszámolt még 2020-ban, miszerint 2024-ben startolna az első magyar kereskedelmi műhold. A menedzselésére létrehozott projekttársaság, a CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt. fő, 51 százalékos tulajdonosa a 4iG Informatikai Nyrt., 44 százalékot birtokol az Antenna Hungária Zrt., míg 5 százalékot a New Space Industries Zrt. A két nagy vállalatot nem kell bemutatni, az 5 százalékos tulajdonos viszont a Space Oddity Kft.-én keresztül Sárhegyi István volt tavaly december 5-ig, amikor az Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány átvette a helyét. Tehát a Balaton-part mellett a magyar űrprogram egy része is alapítványi kézben landolt.
Lapunk intenzíven követi a vagyonkezelő alapítványokat, megírtuk például, hogy alapítványi kézben vannak Borkai Zsolt jachtos ügyvédjének kaszinói, de Hernádi Zsolt és Csányi Sándor alapítványos intézkedéseiről is beszámoltunk. Azért egyre népszerűbb a NER-ben a vagyonkezelő alapítvány, mert úgy képes egyben tartani a vagyont, hogy a családtagok vagyoni érdekeltsége és befolyása megmarad. A vagyonkezelő alapítvány célja az alapító által rendelt vagyon kezelése és az ebből származó jövedelemből az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítása, valamint a kedvezményezettként megjelölt személy, illetve személyek javára történő vagyoni juttatás. | Támad a NER-galaxis: a magyar űrprogram és a Balaton-part is alapítványosodik | A legjobb sci-fi írók sem tudnának olyat kitalálni, mint a magyar valóság: itt az Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány, ismerős arcok képviseletében. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/ner-urprogram-balaton-part-vagyonkezelo-alapitvany-gattyan-fidesz-habony.html | 2024-01-17 20:51:00 | true | null | null | mfor.hu |
Megint lezártak egy kormányközeli szereplők ügyében indított nyomozást, tanulságos indoklással.
A NAV nyomozói annak ellenére nem találtak semmi gyanúsat Orbán Viktor fogorvosa, Bátorfi Béla uniós támogatásból épült kutatóintézetének ügyében, hogy annak soha nem volt egyetlen munkatársa sem, csak két vezetője.
Soha nem posztoltak ki kutatási eredményt, és mások sem írtak róluk soha. Amit viszont biztosan tudunk: az elnyert közpénzből Kecskeméten 3 emeletes irodaházat építettek.
A házat 2022-ben aztán ismeretlen összegért eladták a NER-es építési pályázatok egyik gyakori győztesének, a KÉSZ Építő Zrt-nek.
Kivételesen jó 48 órája volt 2013. december 17-18-án Orbán Viktor fogorvosának.
Bátorfi Béla különböző cégei 2 nap leforgása alatt a legkülönfélébb jogcímeken 634 millió forintnyi állami és uniós támogatást kaptak ugyanattól az állami szervtől, a Lázár János vezette Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. Olyan év volt ez ugyanakkor, amikor annyira ment a szekér, hogy a dolog ellenkezője lett volna meglepő: márciusban Bátorfi - és állandó üzlettársa, Szűcs László - cége, a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató-, és Tudástranszfer Központ Kft. már kapott 1,3 milliárdot egy székház felépítésére, illetve két kutatóközpont létrehozására és működtetésére a falakon belül. Az egyik egy fogászati turizmust fejlesztő és kutató központ lett volna, bármit is jelentsen ez, a másik pedig a beszédes nevű Nemzetközi Allergia Központ.
De a Bátorfi-Szűcs páros nem ekkor került a tűz közelébe. | Egy rendes alkalmazott sem dolgozott Orbán fogorvosának 1,3 milliárdos támogatásból épült intézetében | Megint lezártak egy kormányközeli szereplők ügyében indított nyomozást, tanulságos indoklással. A NAV nyomozói annak ellenére nem találtak semmi gyanúsat Orbán Viktor fogorvosa, Bátorfi Béla uniós támogatásból épült kutatóintézetének ügyében, hogy annak soha nem volt egyetlen munkatársa sem, csak két vezetője. Soha nem posztoltak ki kutatási eredményt, és mások sem írtak róluk soha. Amit viszont biztosan tudunk: az elnyert közpénzből Kecskeméten 3 emeletes irodaházat építettek. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/25/egy-rendes-alkalmazott-sem-dolgozott-orban-fogorvosanak-13-milliardos-tamogatasbol-epult-intezeteben-amit-aztan-eladtak-egy-ner-es-epitocegnek-megis-lezartak-a-nyomozast | 2024-01-25 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„Győzelemre akarom segíteni a polgármestert a 2024-es önkormányzati választáson” – írta Budakeszi város fideszes önkormányzatának sajtófőnöke, aki mellesleg saját bevallása szerint a közmédiánál is dolgozik.
„A cél egyszerű: 2024-ben győzni szeretnénk a FIDESZ-KDNP képviselőivel” – írta egy fővárosi kerület fideszes képviselői Facebook-oldalainak kezelője.
„Szeretnék kifejezetten a videókészítésre koncentrálva fejlődni. […] A vármegyei munkámat, ezáltal elnök urunkat is tudná segíteni, ha felkészültebb lennék ezen a téren” – írta egy Fejér vármegyei független önkormányzati képviselő a közgyűlés fideszes elnökére utalva.
Ami közös bennük: mindannyian jelentkeztek a Megafon kormányközeli influenszerképző valamelyik képzésére, a fenti idézetek pedig a jelentkezésükből származnak. Ezt onnan tudjuk, hogy a jelentkezők adatbázisára egy informatikai hiba miatt egy egyszerű Google-kereséssel bárki rátalálhatott.
Cikkünk írása előtt természetesen jeleztük a hibát a Megafonnak, és megvártuk, amíg az adatok elérhetetlenné válnak. Bár válaszra azóta se méltatták a levelünket, nem sokkal az email után a véletlenül közzétett adatbázisok elérhetőségét megszüntették, majd a teljes oldalukat lekapcsolták. Másnapra a Google keresési találatai közül is eltűntek a véletlenül nyilvánossá tett linkek.
Előtte viszont azért megnéztük, kik jelentkeztek a Megafon ingyenes képzéseire, amelyekhez akár közpénzt is felhasználhattak. Több érdekességet is találtunk: számos aktív kormánypárti politikus, illetve politikusnak dolgozó beosztott tűnik fel a listán, köztük polgármesterek, képviselők, politikusi Facebook-oldalak kezelői, de még egy magas szintű kormánytag felesége is. Fény derült arra is, hogy fideszes önkormányzati képviselők vagy munkatársaik állnak egy-egy nagy elérésű kormánybarát facebookos mémoldal mögött. A cikkben jogi okokból csak azokat az érintetteket nevezzük meg, akik politikusként vagy állami, önkormányzati tisztviselőként közszereplőnek minősülnek, a többi érintettről nem írunk le olyasmit, ami alapján beazonosíthatóak lennének.
A Megafon oldala még cikkünk megjelenésekor sem működik, ami komolyabb informatikai problémára utalhat, mint amit elsőre valószínűsíteni lehetett. A történtek adatvédelmi kérdéseket is felvetnek, például hogy a Megafon bejelentette-e a történteket az adatvédelmi hatóságnak, illetve értesítette-e az érintetteket.
Betekintés a nehéz súlyú kormánypropaganda műhelyébe
Nem öncélú szórakozásként nézegettük a megafonos képzésekre jelentkezők listáját, hiszen a szervezet tevékenysége abszolút közügy. A 2019-es önkormányzati választás után pár hónappal alapított Megafon ma a kormányzati üzeneteket közvetítő online propagandagépezet legfontosabb fogaskereke. „Legyél te is jobboldali digitális szabadságharcos! A Megafont azért hoztuk létre, hogy felerősítsük a jobboldal hangját és ellensúlyozzuk a balliberális mainstream uralmát a neten” – olvasható annak a szervezetnek a honlapján, amely 2022-ben tízmilliós nagyságrendben költött a nemzeti konzultáció népszerűsítésére, a 2022-es országgyűlési választások előtt pedig Szijjártó Péter külügyminiszter részvételével tartott kampányrendezvényt.
A Megafon mögött álló cég, a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft., tulajdonos-ügyvezetője Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. A cég három év alatt több mint ötmilliárd forint támogatást kapott, a facebookos reklámköltése pedig már a másfél milliárd forinthoz közelít. Csak tavaly decemberben 15 millió forintot költöttek a képzéseikre toborzó hirdetésekre. Az egyik legismertebb megafonos, Filep Dávid azóta megszűnt cégével együtt tavaly többet költöttek facebookos politikai hirdetésre, mint Portugália. A szervezet nem csak a Facebookon aktív: tavaly tavasszal európai viszonylatban is a megelőző év legdrágább politikai YouTube-kampányát futtatták le a „háborúpárti baloldalról”. A Telex ellen indított perek során pedig a bíróság kimondta, hogy „valós tényekből levont okszerű következtetés”, hogy a Megafonba akár közpénz is juthatott.
Egy éve videóban is bemutattuk a Megafon történetét:
A Megafon az oldal lelövéséről egy közleményt is kiadott a Facebook-oldalukon, de ebből a lehető legkevesebb derül csak ki a történtekről, személyes adatok kiszivárgására pedig utalás sincs: „A Megafon honlapján informatikai hiba következtében ideiglenesen olyan felületek váltak elérhetővé, amelyek a honlap adminisztrátorai számára lettek létrehozva. Az informatikai hibát jelenleg hárítjuk, addig honlapunk elérhetetlen lesz.”
A közlemény alatti hozzászólásokban többen felvetették egy ellenzéki hekkertámadás eshetőségét, de a leállás oka jóval prózaibb: egy olvasónk jelezte nekünk néhány napja, hogy amikor egy konkrét emberről keresgélt információt a neten, a keresési találatok között belefutott a Megafon egyik képzésére jelentkezők listájába, amelyen az illető neve is szerepelt.
Ezután már célzott kereséssel néztük meg, található-e még hasonló lista az oldalon, és összesen négy nyilvánosan elérhető, a Google keresője által is látható adatbázist találtunk. Ahogy a képen is látszik, még csak kattintani sem kellett ahhoz, hogy személyes adatokba botoljon az ember, már a találati listában megjelent néhány név, emailcím és telefonszám (amelyeket most természetesen kitakartunk):
Az adatbázisokban szereplő, legkorábban létrehozott bejegyzés tavaly júliusi, de a legtöbb őszi, a legújabb pedig néhány nappal ezelőtti, azaz aktívan frissített adatbázisokról lehet szó. Azt nem tudjuk, mennyi ideig voltak szabadon hozzáférhetők az adatok, a Google legutóbbi gyorsítótárazott, azaz ideiglenesen mentett verziója múlt szombati, tehát akkor már biztosan.
A véletlenül közzétett adatbázisokban a jelentkezők neve, emailcíme, telefonszáma és az általuk kezelt közösségi felületek találhatók meg, illetve a jelentkezéskor általuk írt szöveg arról, mi a céljuk a közösségi médiában, és mi motiválta őket a jelentkezésre – ez utóbbiról videót is fel lehetett tölteni.
A Megafon honlapja szerint többféle képzést is tartanak: az alapképzések után speciális továbbképzésekre is lehet jelentkezni, majd mentorprogram is segíti a véleményvezérré válást. Az általunk látott listák valószínűleg a továbbképzések jelentkezőit tartalmazzák, mert több jelentkező is utalt a korábban már elvégzett alapképzésre, illetve azokra a képességekre, amelyeket a továbbképzésen el szeretnének sajátítani.
A négy lista az adott képzést tartó megafonos nevén futott. A Matuka Zoltán nevével fémjelzett képzésből 31 jelentkező adatai voltak nyilvánosak, Lénárd Péteréből 26, Filep Dávidéból 12, Dávid Bencénél pedig egy név szerepelt. (Filep Dávid ismertebb neve A kopasz oszt; a korábban a Petőfi Kulturális Ügynökségnél, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál és a Miniszterelnöki Kabinetirodánál is megfordult Lénárdról pedig a Lakmusz írt korábban.)
Az ismétlődéseket, újrajelentkezéseket kiszűrve az adatszivárgásban összesen 53 ember érintett.
Polgármesterek, propagandaoldalak kezelői is a jelentkezők között
Az érintettek között sok magánember is található, de cikkünk szempontjából csak azok érdekesek, akik közvetlenül kapcsolódnak a politikához. Ilyenből egészen nagy a merítés.
A listán szerepel többek között
két aktív polgármester: Farkas András (Piliscsaba, egyben a KDNP országos elnökségi tagja), dr. Győri Ottilia (Budakeszi);
három alpolgármester: Katus Norbert (Sülysáp), Füzesi Péter (XVII. kerület), Szepesfalvy Anna (XXII. kerület, egyben az önkormányzat kommunikációs vezetője);
három további önkormányzati képviselő: Bajusz Gábor (Miskolc), Kovács Áron (Veszprém), Bajusz Dániel (Isaszeg, egyben a helyi Fidesz vezetője és polgármesterjelöltje); és
egy vármegyei önkormányzat független képviselője: Szili Csaba Gergely (Fejér)
Azaz a hivatalosan civil Megafon akár közpénzből is szervezett képzésein legalább nyolc aktív kormánypárti képviselő kap ingyenes képzést arról, hogyan tudja hatékonyan terjeszteni a kormány vagy a kormánypárti önkormányzatok üzeneteit, ellensúlyozandó „a balliberális mainstream uralmát a neten”. Mindez persze kevéssé meglepő annak fényében, hogy volt már példa arra is, hogy fideszes politikus állt át megafonos influenszernek.
Rajtuk kívül is találni még olyan „digitális szabadságharcosokat”, akik közvetlenül a Fidesznek dolgoznak:
Budakeszi fideszes önkormányzatának sajtófőnöke, Sükösd Levente, aki bemutatkozása szerint évtizedek óta dolgozik a közmédiában is szerkesztő-műsorvezetőként (ami már a megafonos képzést leszámítva is felveti összeférhetetlenség gyanúját), de a Mediaworkshöz tartozó HírFM-en is hallható műsora;
egy fideszes országgyűlési képviselő munkatársa, illetve egy másik Facebook-oldalának kezelője;
több fideszes önkormányzat és helyi képviselők, polgármesterek Facebook-oldalának kezelői;
egy egyéni választókerület fideszes körzetfelelőse, aki képviselőjelöltnek készül, és egy polgármesterjelöltnek készülő jelentkező.
Érdemes külön is kiemelni Kovács Áron veszprémi önkormányzati képviselőt, aki a jelentkezésében azt írja: „választókerületünkben az én feladatom a szembesítő oldal üzemeltetése”. Ez a bizonyos oldal az Igazmondó Bakonyi Betyár, egy elvileg helyi ügyekben utazó, de a bejegyzéseit végigpörgetve inkább az általános kormánypropagandát mémekben és egymondatos üzenetekben közvetítő oldal, amely alacsony követői létszáma ellenére a 2022-es választási kampányban elhirdetett 300-400 ezer forintot. De több másik jelentkező, köztük fideszes képviselők munkatársai is említenek „szembesítő”, azaz feltehetően lejáratásra használt Facebook-oldalakat általuk kezelt közösségi felületként.
További érdekességek a jelentkezők listáiról: ott van egy közel 140 ezer követős kormánybarát Facebook-oldal adminisztrátora, helyi kormánybarát Facebook-csoportok adminisztrátorai, nem hivatalos kormánypárti helyi híroldalak összeállítói, illetve egy magas rangú kormánytag felesége. De még egy igazi aposztrófos doktor is feltűnik köztük.
Meg kell nyernem magamnak és a Fidesznek a várost!
A listákon feltűnő jelentkezők táborára az általuk kezelt közösségi oldalakat elnézve, illetve a jelentkezésük szövegét olvasgatva kettősség jellemző. Egyrészt megtalálhatók a kimondott kormánypropagandát nem túl kifinomult eszközökkel, de annál elhivatottabban toló szabadságharcosok; másrészt olyanok is, akik jóval visszafogottabban használják a Facebookot, és az értékelhető tartalommal bíró közösségi kommunikációjuk felturbózásához szeretnének új képességeket elsajátítani.
Vannak, akik kifejezett célként jelölik meg, hogy választást akarnak nyerni, illetve a munkaadójukat, esetleg eltökélt szimpatizánsként a kormánypárti jelöltet a győzelemhez hozzásegíteni (az idézetekből a konkrét neveket töröltük):
„Polgármester jelöltként indulok a 2024-es helyhatósági választásokon. Célom egy nyertes választási eredmény. Ehhez a jobboldali szavazók mellett a bizonytalanokat és a politikailag érdekteleneket is meg kell szólítanom.”
„Meg kell nyernem magamnak és a Fidesznek [vidéki város]-t!”
„A cél egyszerű: 2024-ben győzni szeretnénk a FIDESZ-KDNP képviselőivel [település]-en.”
„Győzelemre akarom segíteni a [városi] polgármestert a 2024-es önkormányzati választáson.”
„Polgármester-jelölt leszek és szeretném a saját videóimat gyorsan magamnak készíteni.”
„Szeretnék kifejezetten a videókészítésre koncentrálva fejlődni. […] a vármegyei munkámat, ezáltal elnök urunkat is tudná segíteni, ha felkészültebb lennék ezen a téren.”
„Kisöpörni [településről] Gyurcsány Ferenc elvbarátait!”
„A város, ahol lakom, megérdemli, hogy végre jobboldali vezetői legyenek. Most esélyesebb a váltás, mint eddig bármikor.”
Velük átfedést mutatnak a kultúrmissziót folytatók:
„A hazám kultúráját, közösségét és az anyanyelvemet szeretem. A következőkben saját videóimmal a konzervatív-polgári-keresztyén értékrendet szeretném erősíteni, támogatni.”
„Elsősorban azok a témák érdekelnek, ahol a hazaszeretetet a kereszténységgel összekapcsolva tudom megjeleníteni.”
„Szeretnék visszaadni a jobboldali fiatal közösségnek és buzdítani őket, hogy ők is ezt tegyék.”
„A kisvárosi emberekhez még mindig túlsúlyban jutnak el a helyi balos álhírek. Én feltárom az igazságot. Röviden: »Bozótharc«.”
Vannak, akiknél a képességeik fejlesztésének igénye hangsúlyosabb a konkrét kampányra készülődésnél:
„Közszereplőként és az önkormányzat kommunikációs vezetőjeként sok videós anyag létrejöttében veszek részt, forgatókönyvírás, a produkció menedzselése, de szükségesnek tartom a videó készítés gyakorlati oldalával is megismerkeni.”
„Azért szeretnék videokat készíteni, mert egyre nagyobb a kihívás a közösségi felületeken, fejlődnünk kell. A videókon már nem elég csak a mondanivaló, szükség van jó vágásokra, feliratozásra és számos egyéb dologra, amivel megragadhatjuk a figyelmet. A négy napos képzés során szembesültem vele, hogy sok gyakorlásra van még szükségem, remélem itt az alapokat megértem, kicsit kigyakorolhatom.”
„Közszereplőként szeretnék minél több emberhez minél hatékonyabban eljutni.”
És akadnak egészen egyéni motivációjú jelentkezők is:
„Legközelebbi célom, hogy végre akadjon le rólam az a cukorhegyi, meg a liberált bandája!!”
„Akik velem tartanak tájékoztatása, vélemény elmondása, gőz levezetés”
„Videóhoz, képi megjelenítéshez olyan hülye vagyok, hogy a fal adja a másikat, ezért talán nem ártana némileg tanulni ilyesmit. Nagyjából ennyi.”
Ironikus módon az egyik jelentkező a jelentkezésében megjegyzi: „Nyomós okom van az anonimitásra” – az ő helyében most nem lennénk.
Nem leszek Deák Dániel, nem erre bíztak meg a választók
Természetesen a kiszivárgott személyes adatokat, így a telefonszámokat sem használtuk fel, de a listákon megtalálható közszereplők némelyikét sikerült elérnünk más forrásból ismert elérhetőségükön.
Farkas András KDNP-s polgármesterként tíz éve vezeti Piliscsabát, és tagja a KDNP országos elnökségének is. A Megafon decemberi buliján Kubatov Gáborral, a Fidesz pártigazgatójával osztott meg szelfit a Facebook-oldalán. Lapunknak megerősítette, hogy elvégezte a Megafon képzését, ahol a közösségi média működéséről tanultak. „Polgármesterként én alapvetően arra használom a közösségi médiát, hogy a saját munkámról kommunikáljak, és korszerű módon tudjam elérni a lakosságot” – mondta.
Megkérdeztük, hogy nem tartja-e problémásnak, hogy a működéséhez feltételezhetően közpénzt is felhasználó Megafon ingyenes képzése segíti a közelgő választási kampányát. A politikus erre úgy reagált, hogy egyrészt nem vizsgálta a Megafon pénzügyi hátterét, másrészt szó sincs kampányról. Állítása szerint Facebook-oldalán csak helyi, közérdekű információkat oszt meg a piliscsabaiakkal, ráadásul még nem döntött arról, hogy a júniusi önkormányzati választáson ismét megméretteti-e magát polgármesterjelöltként.
Katus Norbert sülysápi fideszes alpolgármester szeretné fejleszteni a Facebook-posztjai képi és tartalmi minőségét, ezért jelentkezett a Megafon képzésére. „Nem leszek Deák Dániel, mert nem ez a dolgom, engem nem erre bíztak meg a választók” – válaszolta a Telexnek, amikor arról kérdeztük, hogy a képzés után változtat-e a közösségi oldala tartalmán.
„Én egy vállaltan jobboldali, Fidesz-KDNP-s helyi politikus vagyok, de az oldalam a bizonyíték arra, hogy elsősorban a helyi közösségnek kommunikálok, és nem pártpolitikai ügyekről írok.”
Arról is beszélt hogy 2008 környékén, az MSZP kormányzása alatt is részt vett egy ingyenes újságíróképzésen. Akkor és most is azt igyekezett megtanulni, hogy önkormányzati képviselőként miként tudna jobb minőségben és hatékonyabban kommunikálni a helyi közösségnek a települési ügyekről. Ennek sikerességét igazolja szerinte, hogy 2006 óta minden választáson bejutott a sülysápi képviselő-testületbe.
Részt vett a Megafon képzésén Budakeszi fideszes polgármestere, dr. Győri Ottilia is, aki korábban Varga Judit volt igazságügyi miniszterrel szerepelt közös képen a Megafon egyik rendezvényén. A polgármestert telefonon értük utol, de amikor meghallotta, hogy milyen ügyben keressük, csak annyit mondott, telefonálnia kell egyet, és később visszahív. Ez cikkünk megjelenéséig nem történt meg. Ugyancsak visszahívást ígért Bajusz Gábor, Miskolc fideszes önkormányzati képviselője is, aki Facebook-oldala szerint részt vett a Fidesz novemberi kongresszusán is. Ő arra hivatkozott, hogy meg kell néznie a képzési szerződést, mielőtt nyilatkozna.
Bírságot is érhet a szivárgás
Kívülről nem tudható, hogy pontosan milyen hiba vezetett a jelentkezők adatainak kiszivárgásához, de az biztos, hogy súlyos és alapvető informatikai mulasztás. „Az, hogy a Google ne lássa az adatbázisokat, kábé egy sor lenne a kódban. Ennél kicsit többet kellene tenni, hogy a személyes adatokat ne olvashassa az egész világ, de egy egyszerű htaccess-jelszó már elég lehet” – mondta egy általunk megkérdezett programozó. Az, hogy a hiba napvilágra kerülése után az egész oldalt lelőtték, és napok óta elérhetetlen, szerinte mélyebben gyökerező problémára utalhat.
Az adatkezelési tájékoztatóban kerestük, hogy ki lehet felelős az adatszivárgással érintett rendszer üzemeltetéséért, de ott ezt nem közli a Megafon, csak ennyi derül ki: „Az Adatkezelő honlapjának (www.megafon.hu) üzemeltetőjét, és az informatikai rendszerének működtetéséért felelős vállalkozót (rendszergazda) veszi igénybe adatfeldolgozóként.”
Mindenesetre a Megafon, illetve az adatkezelőnek számító Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. a jelentkezők által is elfogadott adatkezelési tájékoztatójában azt írja: „Az adatkezelési tevékenység során minden észszerű intézkedést megtesz az Adatkezelő annak érdekében, hogy az általa kezelt adatok illetéktelenek számára ne legyenek hozzáférhetőek.” Ez itt nyilvánvalóan nem történt meg, így adatvédelmi incidens történhetett, amelyre az európai általános adatvédelmi rendelet, a GDPR előírásai vonatkoznak.
A GDPR hatálya alatt hírhedten magas bírságokra lehet számítani, de azt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) mérlegeli, hogy indokoltnak látja-e bírság kiszabását, és ha igen, milyen nagyságrendben. „A bírság kiszámításakor számít az árbevétel, a jogsértés jellege és mértéke (hány személy, mennyi és milyen jellegű adat érintett, mennyi ideig állt fenn a jogsértés) és azok az intézkedések, amelyeket az adatkezelő a jogsértéssel okozott sérelem csökkentése érdekében tett a múltban vagy tesz a hatósági vizsgálat során” – mondta kérdésünkre Ivanics Krisztina adatvédelmi szakértő.
„Az egyik első hazai GDPR-bírságos ügy pont az volt, hogy a DK pártolóinak adatbázisához hozzáfért valaki. Akkor a bírság 11 millió volt, de még nagyon az elején tartottunk, azért ma már sokkal magasabb bírságtételekkel is találkozhatunk” – idézte fel. A DK 2018 augusztusában értesült arról, hogy egy sérülékenység, illetve egy azt kihasználó hekker miatt bárki hozzáférhetett egy adatbázishoz és abban a párt szimpatizánsainak adataihoz. Név, felhasználónév, emailcím, titkosított jelszó vált elérhetővé, több mint 11 ezer felhasználó volt legalább részben érintett. (A NAIH 2019-ben szabta ki a bírságot, de az a párt fellebbezése miatt csak 2020 augusztusában vált jogerőssé).
Fontos különbség, hogy a DK ügyében szerepet játszott egy hekker, aki miatt az adatokhoz aztán bárki könnyedén hozzáférhetett, a Megafon esetében viszont – tudomásunk szerint – nem történt külső beavatkozás, enélkül váltak a személyes adatok minimális számítógépes ismerettel, sőt mint olvasónk esetében történt, akár véletlenül is megismerhetővé. Továbbá a Megafon esetében jóval kevesebb emberről van szó, viszont több adatról, mert a név és az emailcím mellett telefonszám is hozzáférhető volt, illetve az érintettek által saját magukról készített motivációs levél vagy bizonyos esetekben videó is.
„A Megafon-képzésre jelentkezés, ugyanúgy, mint a DK-pártoló tagság, politikai irányultságot jelez, ezért különleges adatnak minősül, amely felhasználására szigorúbb szabályok vonatkoznak, egyszerűen mondva illik a »sima« adatnál jobban vigyázni rá”
– mondta a szakértő.
A bírságot azonban a DK sem magáért az incidensért kapta, hanem azért, mert nem jelentették be az incidenst a hatóságnak. A GDPR értelmében ugyanis az adatkezelő „indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, bejelenteni köteles az illetékes felügyeleti hatóságnál, kivéve, ha az elszámoltathatóság elvével összhangban bizonyítani tudja, hogy az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve”.
A DK 2018-as ügye ebben is adhat támpontot, akkor a NAIH úgy ítélte meg, hogy az adatok hozzáférhetősége azok politikai vonatkozása miatt az érintettekre nézve magas kockázattal járt, ezért vonatkozott az incidensre a bejelentési kötelezettség. Az általunk megkérdezett szakértő szerint az érintett magánszemélyek értesítése csak akkor kötelező, ha a történtek feltárása arra jut, hogy súlyos incidens történt. Ahhoz azonban ismerni kellene a megafonos eset összes körülményét, hogy erről biztosabbat lehessen mondani.
Az adatok és a honlap elérhetetlenné tétele után kérdéseket küldtünk a Megafonnak. Azt szerettük volna megtudni, milyen hiba okozta az adatok kikerülését; várhatóan mikor áll helyre az oldal; ki fejlesztette és ki üzemelteti az oldalt és az érintett háttérrendszereket; és értesítettétek-e az érintetteket, illetve az adatvédelmi hatóságot. Cikkünk megjelenéséig nem reagáltak, de ha kapunk érdemi választ, beszámolunk róla. | Kiszivárogtak a Megafon képzéseire jelentkezők adatai, fideszes polgármesterek is vannak köztük | „Győzelemre akarom segíteni a polgármestert a 2024-es önkormányzati választáson” – írta Budakeszi város fideszes önkormányzatának sajtófőnöke, aki mellesleg saját bevallása szerint a közmédiánál is dolgozik.
„A cél egyszerű: 2024-ben győzni szeretnénk a FIDESZ-KDNP képviselőivel” – írta egy fővárosi kerület fideszes képviselői Facebook-oldalainak kezelője.
„Szeretnék kifejezetten a videókészítésre koncentrálva fejlődni. […] A vármegyei munkámat, ezáltal elnök urunkat is tudná segíteni, ha felkészültebb lennék ezen a téren” – írta egy Fejér vármegyei független önkormányzati képviselő a közgyűlés fideszes elnökére utalva.
Ami közös bennük: mindannyian jelentkeztek a Megafon kormányközeli influenszerképző valamelyik képzésére, a fenti idézetek pedig a jelentkezésükből származnak. Ezt onnan tudjuk, hogy a jelentkezők adatbázisára egy informatikai hiba miatt egy egyszerű Google-kereséssel bárki rátalálhatott. | null | 1 | https://telex.hu/techtud/2024/01/25/megafon-kepzesek-jelentkezok-szemelyes-adatok-adatszivargas-adatvedelmi-incidens-fideszes-politikusok | 2024-01-25 14:22:00 | true | null | null | Telex |
Orbán Viktor veje, Tiborcz István, és az ő ingatlanos apparátusa belevágott a Svábhegy északi lejtőjén elterülő jókora terület kizsigerelésébe. A hivatkozásokban rendre Béla király út 20.-ként emlegetett ingatlan a valóságban nemcsak a 20-as számú telket és a rajta álló műemléki védettségű Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-villát jelenti (a villa történetéről lásd Nem fényes lokál című keretes írásunkat), hanem ennek tőszomszédságában a 18/a és 18/b telkeket, valamint a Laura út 1.-et is. Az egybefüggő terület egy hatalmas, valóban elvadult és romos, de jobb sorsra érdemes szelete az északi hegyoldalnak, ráadásul a valódi bejárást nem is a forgalmasabb (és kátyúsabb) Béla király út felől kell keresni, hanem a fölötte párhuzamosan futó, néhány éve (igaz, nem teljes hosszában, csak a köztársasági elnöki rezidencia hátsó kapujáig) felújított Mátyás király út felől. A budai hegyvidéken járatosak számára a két út neve ismerősen csenghet. Egyfelől a történelmi hagyományok miatt, hiszen egy sor híres-hírhedt villa áll a környéken, másfelől azért, mert alighanem a főváros legértékesebb magaslati területéről van szó, harmadrészt pedig – az utóbbi évek tendenciáinak köszönhetően – a NER-közeli potentátok látványos területfoglalása miatt (lásd Séta NER-földön című keretes anyagunkat).
A Béla király és a Mátyás király út közötti több mint háromhektáros terület behúzása az utóbbi évek egyik leglátványosabb manővere volt – kiegészülve még vagy tucatnyi hasonlóval a környéken – a kormányhoz, illetve a kormányfőhöz közeli köröktől. Semmi váratlan nem volt benne természetesen, mégis, kijózanítóan világosan mutatja az állami területek belterjes lepasszolása azt, hogyan működik a NER üzleti és politikai köreinek, a különböző állami hatóságoknak, az önkormányzatnak, a szakmának és a közvéleménynek az a struktúrája, amelyet 2024-ben Magyarországként tudunk azonosítani.
A terület 2019-es megszerzése után pár évig „fektették” a telkeket, nem estek nekik azon nyomban, ahogyan az más esetben sokszor – akár ugyanezen a környéken is – megfigyelhető volt. Az eredeti ötlet alighanem a terület „tarvágása” lehetett, erre utal, hogy 2020-ban még bontási kérelmet adott be az újdonsült birtokos a telken álló műemlék épületre is. Ezt aztán kisvártatva visszavonták (sőt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszerből – az ÉTDR-ből – el is tüntették), hogy nem sokkal később a felújításra nyújtsanak be kérelmet. Most részben ez a felújítás indult meg, részben a területen álló többi, nem védett épület bontása, és az elvadult park helyére tervezett modern lakótömbök építésének előkészítése. Ottjártunkkor is dolgoztak a munkagépek, a park, sőt a Laura út fáira is sorsdöntő jelzéseket fújtak, a szűk, lejtős utcácskában pedig karókkal jelöltek ki egy tervezett kerítésvonalat, jóval a mostani düledező kerítéseken kívül.
No mutyi, yes mutyi
Volt idő, amikor a Fidesz hangadói egészen más tónusban beszéltek az érintett ingatlanokról. A szóban forgó telkek és épületek legnagyobb része ugyanis ahhoz a Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézethez tartozott, amelyet a második Gyurcsány-kormány még 2006-ban bezáratott a Molnár Lajos egészségügyi miniszter és Veres János pénzügyminiszter jegyezte ágyszámcsökkentő kormányrendelettel. A Béla király út 20. alatt működő szanatóriumi tagintézményt még korábban, 1998-ban ürítették ki; akkortól málladozott elhagyatottan a villaépület is. Több, kudarcba fulladt értékesítési kísérlet után, különösen azt követően, hogy 2006-ban a Svábhegyi Gyermekkórház többi részét is kipurgálták, nagyon úgy tűnt, az állam, amint tehetné, szabadulna az értékes ingatlanoktól. A teljes kórház bezárását érthető felháborodás fogadta: több ezer szülő aláírásával tiltakozó petíció is született, tartottak fáklyás élőláncot az intézmény körül, és a kerületet akkor ellenzékben, majd 2010 óta kormánypárti támogatással vezető Pokorni Zoltán polgármester 2007-ben harcias beszéddel állt ki a határozattal szemben. Pokorni egy demonstráció során „a sarkon kukucskáló ingatlanfejlesztőknek” is üzent; és azért, hogy „ne legyen túl nagy terve, ambíciója egyetlenegy ingatlanbefektetőnek se a kórház épületét, telkét, parkjait illetően”, változtatási tilalmat rendelt el a területre. A fenyegető ingatlanmutyi rémét maga Orbán is felemlegette az évi évértékelőjében, de aligha emiatt nem történt semmi a kiürített ingatlanokkal. Valójában sem az akkori kormánynak, sem a fideszes ellenzéknek nem volt még mesterterve a kincset érő terület hasznosítására. | Egy hegy megy. Így vásárolta fel a NER a Svábhegyet | A napokban a Béla király út 20. számú ingatlanon beindultak a NER-közeli cégek buldózerei, hogy átfazonírozzanak egy nemrég még a közös állami vagyonhoz tartozó területet. Mit, hogyan és kinek herdált el az ország vezetése, és miért kattant rá a NER-elit a Svábhegyre? Jelentés egy elfoglalt magaslatról. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/egy-hegy-megy-265130# | 2024-01-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az 1,3 milliárd uniós támogatással megtoldott "kutatóintézetnél" csupán az ügyvezetők és a tulajdonosok voltak bejelentve, egyéb munkavállalók, vagy kutatók nem. | Bizonyíték hiányában megszüntették az Orbán Viktor fogorvosa utáni nyomozást | Az 1,3 milliárd uniós támogatással megtoldott „kutatóintézetnél” csupán az ügyvezetők és a tulajdonosok voltak bejelentve, egyéb munkavállalók, vagy kutatók nem. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240125_orban_viktor_fogorvos_batorfi_bela_unios_tamogatas_nyomozas_nav | 2024-01-25 17:46:00 | true | null | null | HVG |
Sárváron lebontották a kórház hullaházát és a helyén egy Tiborcz-hotelhez vezető utat építettek – jelentette ki a Momentum parlamenti frakcióvezető-helyettese, Tompos Márton.
Az ötcsillagos Melea The Health Concept hotel Tiborcz István és Scheer Sándor érdekeltségébe tartozik, akik 2,5 milliárd forint állami támogatást is kaptak a szálló megépítéséhez.
Az egyetlen gond a hotellel az volt, hogy nem vezetett oda út, ám ezt is megoldották, mivel a szomszédos terület gazdája a magyar állam, így azon keresztül építették meg az utat. A kérdéses területen ugyanakkor a sárvári kórház áll, de az út miatt le kellett belőle bontani ezt-azt, például a hullaházat, a kerítést és egy raktárépületet és már meg is lett oldva a probléma.
Tompos kikérte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől közérdekű adatigényléssel, hogy mégis mennyi pénzt fizetett a kivitelező a magyar államnak a terület használatáért cserébe. A kiadott adatok szerint ez egy 10,5 millió forintos összeg volt. Ezt a politikus szerint úgy érdemes értelmezni, hogy egy 2272 négyzetméteres területről van szó, azaz mintegy 4600 forintos négyzetméter-áron jutottak hozzá a kivitelezők.
Tompos szerint ugyan a meghallgatáson a befektető ígéretet tett a hullaház újraépítésére, ám ez a kitétel abban a szerződésben, amit a politikus látott, nem szerepel.
A cikk megjelenése után reagált cég, amely azt írta, a telek megközelítési módját évtizedekkel ezelőtt szabályozta a sárvári önkormányzat, az út az akkor még önkormányzati tulajdonban lévő Szent László Kórház területén keresztül vezetett. A telket ezután adták el.
Közleményük szerint az Unione Sárvár Kft. tavaly megállapodást között az MNV-vel és a Szent László Kórházzal, és vállalta közel kétszáz millió forint értékű értéknövelő beruházás megvalósítását az érintett területen.
A többi között részlegesen átépítik és modernizálják a Szent László Kórház ápolási osztályát, és felújítják az épület tetőszerkezetét. Építenek egy új, korszerű patológiát, a szükséges terveket engedélyeztetik hozzá. Amíg ez nem készül el, egy ideiglenes építményt biztosítanak. A korszerűtlen proszektúrát és a használaton kívüli, leromlott állapotú épületeket lebontják, építenek parkolót a kórházi dolgozónak, korszerűsítik a portát, elvégzik a magánúthoz kapcsolódó munkálatokat és helyreállítják a területet.
Egyes fejlesztések már elkészültek, a kórház számára biztosított korszerűsítési munkálatokat idén tavasszal fejezik be. | Tompos Márton: Sárváron lebontották a kórház hullaházát és a helyén egy Tiborcz-hotelhez vezető utat építettek | Az ötcsillagos szálloda megépítéséhez 2,5 milliárd forint állami támogatást, azaz közpénzt is kaptak. A cég azt közölte, egy 200 milliós felújítást vállaltak a kórház területén, amelynek néhány eleme már megvalósult. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20240122_Tompos_Sarvar_korhaz_hullahaz_hotel_Tiborcz_Scheer | 2024-01-22 20:05:00 | true | null | null | HVG |
A Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) az államháztartásból kapott támogatást nem a jogszabályi előírások szerint tartotta nyilván – derült ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) összegzéséből, amit a K-Monitor vett észre.
Mint arra a Számvevőszék felhívta a figyelmet, a legtöbb problémát a MSÚSZ-nél találták a vizsgált szervezetek közül. Kiderült többek között, hogy
a szervezet az államháztartási forrásból kapott támogatást nem a jogszabályi előírások szerint tartotta nyilván, olyan összegeket is elszámolt, amik belső nyilvántartásukban nem tartoztak a támogatási programhoz;
A 2021. és a 2022. évi egyszerűsített éves beszámolói részeként kiegészítő mellékletet nem készített, a 2022. évi közhasznúsági melléklet nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak;
ezzel lényegében a könyvvezetésben és a beszámolóban sem volt megállapítható megfelelően, hogy a kapott és ellenőrzött támogatás a központi költségvetésből érkezett.
A százmilliós támogatásban részesülő szervezet elnöke a nemrégiben vízumproblémákkal küzdő Szöllősi György, aki többek között a Nemzeti Sport főszerkesztője és Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc újságírója. A Magyar Sportújságírók Szövetsége rendezte idén azt a gálát is az Operában, amelyen Szoboszlai Dominiket választották az év sportolójának. | Az ÁSZ szerint valami nincs rendben Szöllősi György százmilliós állami támogatást kapó szervezeténél | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240123_szollosi_gyorgy_nemzeti_sport_magyar_sportujsagirok_szovetsege_allami_szamvevoszek | 2024-01-23 18:44:00 | true | null | null | HVG |
|
olvasási idő
1 perc
megjelent
2024.01.25. 12:00 | Új feladatot kapott a Mol vagyonkezelőjének leányvállalata | A változások a Dunakeszi Járműjavító tulajdonosát is érintik. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240125_hvg_lead_ventures_a_molleany_uj_feladatot_kapott | 2024-01-25 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
2024.01.26. 05:30 | Sajátos módszerekkel söpri ki a kormány a naperőműpiacról a neki nem tetsző külföldieket | A szuverenitás jegyében a kormány immár állami elővásárlási joggal is korlátozza a hazai naperőművek eladását, de az extraprofitadó is riasztja a külföldi befektetőket. Így a napelemparkok csak a kivételezettek számára csábító beruházások, mindenki más legfeljebb hőgutát kaphat a jelenlegi megtérülési számok láttán. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240126_hvg__kapos_naperomuvek__tiborcz_sufnijanal__vedernyo_abaratoknak__a_haza_napfenyre_derul#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2024_01_26&utm_conten | 2024-01-26 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2023. december 14. – 07:04
Oltáshoz készítik elő a Moderna amerikai biotechnológiai cég koronavírus elleni vakcináját a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház oltópontján 2022. március 31-én – Fotó: Krizsán Csaba / MTI
348
Van egy fura hóbortom: időnként megpróbálom kideríteni, milyen Covid-vakcinák vannak Magyarországon. Egy ideális világban ehhez nagyjából kettőt kellene kattintanom az interneten, egy kicsit kevésbé ideálisban írnom egy emailt a szakhatóságnak, 2023 Magyarországán azonban jóval nehezebb dolgom van, pedig többször is próbálkoztam.
Most azonban maga Müller Cecília erősítette meg, amire korábban kerülő úton jutottam – azaz hogy csak régebbi, a most keringő variánsok ellen kevésbé hatásos vakcinák érhetők el itthon. Az országos tisztifőorvos darabra pontosan elárulta, hogy hány vakcina van még az országban, és ezek mikor járnak le. Na persze nem nekem mondta el mindezt, hiába kérdeztem az elmúlt hónapokban többször is, hanem egy közbeszerzési eljárás dokumentációjában. Ugyaninnen több más újdonság is kiderül, de kezdjük a legfontosabbal:
bár Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár néhány napja azt mondta, hogy a kormány 700-800 ezer vakcinát rendelt a Modernától, a jelek szerint egy nagyságrenddel kevesebbről, 72 ezer (kedvezménnyel együtt 92 ezer) adagról van csak szó.
De akad itt még sok más érdekesség:
Az államtitkár azzal indokolta, hogy a Modernától vásárol vakcinát a kormány, hogy a konkurens Pfizer nem is tett ajánlatot. Azt nem tette hozzá, hogy az ajánlatkérés eleve a Moderna vakcinájára szólt, így nem érhette váratlanul a kormányt, hogy erre csak a Modernától érkezett ajánlat.
A kormány épp perben áll a Pfizerrel, mert az ukrajnai háborúra hivatkozva nem akar fizetni a szerződésben rögzített régebbi vakcinaszállítmányért. A közbeszerzési iratok szerint azonban a Modernától most ennél drágábban venne vakcinát – a beszerzés sürgősségét pedig részben épp az ukrajnai háborúval indokolja.
Már szeptemberben azonosították itthon a világszerte leginkább figyelt vírusvariánst, az XBB.1.5-öt, csak ezt elmulasztották közölni.
Decemberben teljesen elfogy a gyerekeknek való Covid-vakcina Magyarországon.
70 lehet az a 700
Az új vakcinabeszerzésről egészen a múlt hétig szinte nem is lehetett hallani. Takács egy múlt csütörtöki konferencián adott elő, itt kapta el néhány kérdésre a Covid elleni oltásokról a Népszava. Az államtitkár a lap beszámolója szerint azt mondta, a kormány 700-800 ezer adagot vásárolt a Moderna legfrissebb oltóanyagából, amelyet a legutóbbi domináns vírusvariánshoz adaptáltak. Elsőre nem tűnik különösebben érdekesnek ez az állítás, két okból mégis figyelemre méltó.
Egyrészt azért, mert épp a múlt héten derült ki az is, hogy a hazai oltási kampány gerincét adó Pfizer–BioNTech-vakcina gyártói még januárban beperelték a magyar kormányt, amiért az nem akar fizetni a szerződésben rögzített 3 millió adag vakcináért. Ennek fényében elsőre meglepőnek tűnhet, hogy most mégis vakcinát rendel a kormány.
Másrészt maga a mennyiség is meghökkentőnek tűnik. Bár jóval kevesebb, mint a Pfizernél visszamondott 3 millió, az hosszabb időtávon lett volna lehívható, rövid távon pedig nem tűnik indokoltnak 700-800 ezer vakcinát venni, pláne hogy Takács Péter arra is utalt, hogy nem a teljes lakosságnak, hanem csak a nagyobb kockázatnak kitett csoportoknak szánják. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatbázisa szerint 2023-ban, október elejéig (eddig van adat) összesen 17 862 adag Covid-oltást adtak be Magyarországon, tehát elég életszerűtlen lenne, hogy a kormány rendkívüli eljárásban, sürgősséggel akarjon beszerezni ennél csaknem 40-szer többet, 700 ezer adagot, amelyet ráadásul csak egy szűkebb rétegnek szán.
Takács Péter a Népszava beszámolója szerint azt is mondta, hogy az oltóanyag a közbeszerzési eljárás befejeződésével válik elérhetővé a lakosságnak. Ebből arra lehetett következtetni, hogy az eddigiektől eltérően nem egy közös uniós megállapodás keretében rendelne vakcinát a kormány, hanem közbeszerzéssel. Megnéztük hát a közbeszerzési adatbázist, hogy van-e nyoma ennek az üzletnek. Bár az államtitkár a Népszava tudósítása szerint már múlt időben beszélt a vásárlásról, szerződést nem találtunk róla, a megindított eljárások között azonban meglett: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) november 21-én indított közbeszerzést, amelyre november 30-ig lehetett ajánlatot tenni. Nem nyílt közbeszerzésről, hanem úgynevezett hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásról van szó, amelyben az ajánlatkérő az általa felhívott ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.
A közzétett dokumentumokban azonban a hírekben megjelentnél egy nagyságrenddel kisebb mennyiségről van szó.
Az NNGYK már az ajánlattételi felhívásban azt írja, hogy „a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során mindösszesen 100.000 adag oltóanyag kerül beszerzésre, amely kizárólag a sürgősségből fakadó kényszerhelyzet elhárításához szükséges mennyiség”. Hozzáteszi még, hogy „ezt az oltóanyag mennyiséget figyelembe véve a rendelkezésre álló disztribúciós, logisztikai és tároló kapacitások elegendőek, a beszerzés nem ró további terheket az egészségügyi ellátórendszerre”.
A közbeszerzés leírásából a pontos mennyiség is kiderül: 72 727 adag plusz minimum 27 százalék úgynevezett árurabattként. Az árurabatt a vonatkozó kormányrendelet szerint a „termék közbeszerzésekor áruban meghatározott kedvezmény”. Azaz az ajánlatkérő előírhatja, hogy aki ajánlatot tesz egy közbeszerzésre, annak kötelezően biztosítania kell meghatározott mértékű plusz árut az alapmennyiségen felül. Ebben az esetben a 27 százalék további minimum 19 637 adagot jelent, így összesen legalább 92 364 adag vakcináról van szó. A Moderna nyertes ajánlata nettó ára 1 999 992 500 forint.
Mivel a konferenciáról, ahol Takács Péter a vakcinabeszerzésről beszélt, nem találtunk nyilvános felvételt, az állításait csak másodkézből ismerhettük meg. Ezért megkerestük az egészségügy irányításáért felelős Belügyminisztériumot, hogy nyelvbotlás volt-e az államtitkár részéről a 700 ezer adag, és erre a bő 70 ezerre célzott-e, ami a közbeszerzési eljárásból kiolvasható alapmennyiség; vagy esetleg létezik egy másik megállapodás a Modernával, amely nem található meg a közbeszerzési adatbázisban. A minisztérium cikkünk megjelenéséig többszöri emailes és telefonos megkeresésünkre sem reagált. Kérdéseinket az NNGYK-nak is elküldtük, tőlük sem kaptunk választ.
Csak a Moderna tett ajánlatot a Moderna vakcinájára
Takács Pétertől azt is megkérdezte a Népszava, hogy miért a Modernát választották, ha korábban a Pfizertől szereztük be a vakcinát. Az államtitkár válasza: a Moderna adta a legkedvezőbb árat, a Pfizer nem is adott ajánlatot. Ez azért különös állítás, mert a közbeszerzést jobban megnézve látható, hogy az kifejezetten a Moderna vakcinájára szól, amelyre a Pfizer ha akart volna, se tudott volna ajánlatot tenni – és feltételezhetően épp emiatt nem is hívták meg a meghívásos eljárásba.
A közbeszerzés tárgya ugyanis így szól: „Anduzomerán hatóanyag tart. COVID-19mRNS oltóanyag”. Az anduzomerán konkrétan annak a hatóanyagnak a neve, amely a Modernának az XBB.1.5 variánshoz adaptált oltóanyagában található. A Pfizer–BioNTech párosnak az XBB.1.5 elleni vakcinájában lévő hatóanyagot raxtozinameránnak hívják. Tehát Takács szerint azért a Modernától rendel vakcinát a kormány, mert a Pfizer nem tett ajánlatot, de eleve arra a vakcinára kértek ajánlatot, amelyet a Moderna gyárt.
Erről az állításról is megkérdeztük az NNGYK-t és a Belügyminisztériumot. Arra is rákérdeztünk, hogy felmerült-e, hogy a Pfizer vakcinájára is kérjenek ajánlatot a korábbi szerződéstől függetlenül, közbeszerzés keretében. Választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.
Friss vakcina kellett, a Pfizerét mégse kérték
„A vírus változékonysága miatt szakmai szempontból megalapozott döntést kellett hozni annak érdekében, hogy a [...] kockázati csoportok a legmagasabb színvonalú ellátást kaphassák, tehát a legújabb változattal szemben engedélyezett oltóanyagot kell beszerezni és alkalmazni” – írta a közbeszerzés sürgősségének indoklásában Müller Cecília tisztifőorvos.
Érdekesség, és jellemző a magyar járványügyi adatközlésre, hogy ebből a közbeszerzési eljárás során született levélből derül csak ki, hogy az épp legjelentősebb variánsnak számító XBB.1.5-öt mikor azonosították először Magyarországon: szeptember 11-én. Erről azóta sem közölt semmilyen nyilvános információt az NNGYK, a honlapjukon a legutóbbi kapcsolódó hír egy előző variáns, az EG.5 (avagy Eris) azonosítása volt, augusztus 25-én.
Arról, hogy mi az az XBB.1.5 variáns, és miért fontos lépés, hogy a gyártók előálltak az ehhez adaptált vakcinákkal, október eleji cikkünkben írtunk részletesen. Ahogy már akkori cikkünk alapján is látszik, maga a döntés, hogy friss vakcinát szerezzen be a kormány, szakmailag valóban megalapozott, már az ősz elején is ezt hiányolták a szakértők. Az más kérdés, hogy itthon a mai napig nemhogy a legfrissebb, de az eggyel korábbi változatból sem lehetett kérni, noha korábban maga a tisztifőorvos is azt nevezte a legjobbnak.
Pedig a kormány elvileg új szerződés és közbeszerzés nélkül is kérhetett volna a legújabb változatokból: két éve, miután nehezen követhető kommunikációs fordulatok után visszaszállt abba az uniós beszerzésbe, amelyből korábban kimaradt, olyan szerződést kötött a Pfizerrel, amely a mindenkori legújabb vakcinatípusra is érvényes volt. A Pfizer–BioNTech XBB.1.5-höz adaptált vakcináját idén augusztus 31-én engedélyezte az EU, a Modernáét szeptember 15-én, tehát még előbb is elérhetővé vált a szerződés hatálya alá tartozó vakcina, mint amire a mostani közbeszerzés irányul.
Az más kérdés, hogy mint a múlt héten kiderült, a kormány már egy évvel ezelőtt jelezte a Pfizernek, hogy mégse kérné a szerződésben rögzített vakcinákat, és január óta a két fél perben is áll emiatt. Bár a kormány szerint az EU „feleslegesen nagy mennyiségben rendelte meg és kényszerítette rá a tagállamokra” ezeket a vakcinákat, ezt az Európai Bizottság sokadjára is cáfolta, hiszen ők a tagállamok felhatalmazásával tárgyalták le a keretmegállapodást, amelyen belül a tagállami szerződés részleteit már a tagállami kormányok egyeztették a céggel.
Tény, hogy a Bizottság előbb 2022 májusában, majd 2023 májusában is módosításokat tárgyalt le a tagállamok nevében és hozzájárulásával a Pfizer-BioNTechkel. Ezek eredményeként
a korábban letárgyalt mennyiség csökkenthető;
hosszabb időtávon érhető el, azaz később is lehet kérni a szállításokat (a májusi megállapodástól számított négy éven belül);
ha mégis szükségessé válna, az eredetileg szerződött mennyiségig lehet plusz vakcinát kérni;
és továbbra is hozzáférhetők a legújabb vakcinaváltozatok, amint megkapják a hatósági engedélyt.
Az, hogy a magyar kormány és a Pfizer milyen feltételekben állapodott meg, és ezt melyik fél hogyan akarta, vagy lett volna hajlandó módosítani, nem nyilvános. A kormány mindenesetre a jelek szerint úgy döntött, hogy akár a pert is vállalja a Pfizerrel, hogy ne kelljen fizetnie, és ehelyett most a Modernát keresi meg új vakcináért.
Drágábban adják darabját, mint azt, ami a Pfizertől nem kellett
Azt viszont épp a Pfizer-per nyilvánosságra került részleteiből lehet kikövetkeztetni, hogy milyen áron juthatott volna hozzá Magyarország a Pfizer–BioNTech-féle vakcinához: a kormány 3 millió adagot nem akar kifizetni összesen nagyságrendileg 60 millió euró értékben. Ez alapján ez a vakcina adagonként 20 euró, azaz nagyjából 7600 forint lenne.
A Moderna-vakcinára vonatkozó közbeszerzési eljárásból kiderül, hogy 72 727 adag oltóanyag összesített nettó ára 1 999 992 500 forint, ami adagonként 27 500 forintot jelent. Ha a plusz 27 százaléknyi rabattal is számolunk, akkor ugyanez 21 700 forintra jön ki. Hangsúlyozzuk, hogy mivel a kormány a pontos feltételeket nem árulja el, csak következtetni tudunk, de a nyilvános adatok alapján az látszik, hogy a most beszerezni kívánt vakcina egységára közel háromszoros.
Ezek persze csak az egységárak, összességében jóval több pénz kifizetésétől táncolna vissza a kormány a Pfizer-perben, hiszen sokkal nagyobb mennyiségről is van szó, ami feltehetően az alacsonyabb egységárat is részben indokolja. A bizottsági szerződésmódosításokból annyit lehet tudni, hogy a mennyiség csökkenthető és a szállítás időben elnyújtható lett volna. Az egyes tagállamokra vonatkozó konkrét feltételeket azonban már a gyártó és a tagállami kormányok boltolják le maguk között, azt pedig sem a kormány, sem a Pfizer nem hozta eddig nyilvánosságra, hogy pontosan milyen feltételekről tárgyaltak, és melyik fél mit ajánlott, mit vállalt volna. Mire pedig az Európai Bizottság idén májusban az újabb módosításokat letárgyalta, már javában tartott a per a kormány és a Pfizer között.
Megkérdeztük az NNGYK-t és a Belügyminisztériumot, hogy valóban ilyen árkülönbség van-e a két vakcina között, és ha igen, milyen ok(ok)ból döntöttek inkább a Pfizer-szerződés nem teljesítése és a Moderna-vakcinára vonatkozó közbeszerzés kiírása mellett. Ha válaszolnak, beszámolunk róla.
Sürgősen kell vakcina, mert háború
Térjünk még vissza a közbeszerzés sürgősségére, mert a legtöbb érdekes és eddig nem ismertetett részletet emiatt árulta el a magyarországi vakcinahelyzetről az NNGYK.
A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásról a közbeszerzési törvény 98. § (2) e) pontja ezt írja: „Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából, vagy az ajánlatkérő által előidézett okból.”
Müller Cecília tisztifőorvos a közbeszerzési hatóság elnökének címzett november 20-i levelében indokolta a vakcinabeszerzés módját, illetve kérte a hatóság elnökét, hogy „állapítsa meg a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának megalapozottságát”.
Azt, hogy a vakcinabeszerzés rendkívüli sürgősségű, és ezt előre nem láthatták, Müller Cecília az ukrajnai háborúval indokolta.
A háború miatti veszélyhelyzetet jövő májusig meghosszabbító törvényre utalva a tisztifőorvos azt írta, „a hivatkozott jogszabály alapján a vis maior helyzet külön hivatkozás nélkül fennáll” – magyarul: a helyzet rendkívüliségét az alapozza meg, hogy törvény mondja ki, hogy rendkívüli helyzet van.
Külön csavar a történetben, hogy a periratok szerint a kormány tavaly novemberben a háborúra hivatkozva jelezte a Pfizernek, hogy mégse venne több vakcinát. Az NNGYK tehát ugyanazzal a veszélyhelyzettel indokolja a Moderna-vakcinák beszerzésének sürgősségét, amelyre hivatkozva nem akarja kifizetni a Pfizer vakcináit.
Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke hiánypótlási felhívást küldött Müller Cecíliának, amelyben több ponton ízekre szedte az országos tisztifőorvos érvelését, és részletesebb indoklást kért több állításáról is. Az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetet nem is fogadta el mint a vakcinabeszerzés sürgősségét indokoló körülményt, és azt kérte Müllertől, hogy „tényszerűen jelölje meg és támassza alá, hogy Ajánlatkérő álláspontja alapján konkrétan melyik körülmény minősül a rendkívüli sürgősséget indokoló körülménynek”. Müller erre a november 24-én küldött válaszában egyrészt azt írta, hogy azért kell sürgősen vakcina, mert a járványhelyzet ezt indokolja; másrészt azért megjegyezte, hogy a törvényileg kihirdetett veszélyhelyzetet álláspontja szerint nem lehet vitatni.
Tényleg lehet előnye a Modernának
Voltak azért a háborús veszélyhelyzetnél relevánsabb, szakmailag is legitimnek tekinthető érvei is Müller Cecíliának: a könnyebb logisztika és a gazdaságosabb kiszerelések.
A beszerezni kívánt vakcinamennyiség indokaként ezt írta: „ezt az oltóanyag mennyiséget figyelembe véve a rendelkezésre álló disztribúciós, logisztikai és tároló kapacitások elegendőek, a beszerzés nem ró további terheket az egészségügyi ellátórendszerre”. Itt a Pfizer–BioNTech-vakcina nevesítése nélkül hivatkozik arra, hogy a Moderna vakcináját egyszerűbb kezelni, mert nincs szükség -90 és -60 fok között hűtve tárolni, elég -50 és -15 fok között. Müller azt is kiemelte, hogy a Moderna oltóanyaga esetében nincs szükség a szállításhoz szárazjégre, ezért „az oltóanyag szállítása is megoldható gazdaságosan”.
Mindez valóban így van. Ahogy arról még az első oltások megérkezése előtt írtunk, a körülményes tárolás és szállítás miatt valóban logisztikai kihívás az mRNS-vakcinák, és ezen belül is különösen a Pfizer oltóanyagának a kezelése. Még úgy is jogos érv ez, hogy a Pfizer vakcináját ebben a mélyhűtéses állapotban két éven át el lehet tartani, míg a Modernáét csak 9, bizonyos feltételek mellett 12 hónapig. A közbeszerzési eljárásban az NNGYK 6 hónapos tárolást szabott meg feltételként.
Kovács László egyik kérdése arra vonatkozott, hogy másik vakcina miért nem jöhet szóba a járványhelyzet kezelésére. Müller válaszában feltűnik egy második legitim érv: „Az andozumerán hatóanyag tartalmú vakcina az egyetlen olyan rendelkezésre álló COVID-19 elleni védőoltás, amelynek ugyanaz a kiszerelése (más mennyiségben ugyan) alkalmazható 6 hónapos kortól minden korosztályban. Ezáltal ez a vakcina alkalmazható a leggazdaságosabban. […] Más hatóanyagtartalmú vakcinák esetében a 3 korcsoportnak (6 hó-4 év, 5-12 év, 12 év felett) 3 különböző termék beszerzése szükséges. Eddig Magyarországon nem állt rendelkezésre olyan vakcina, amely a 6 hónapos-4 éves korosztályban alkalmazható lenne.” Ez is kimondatlanul a Pfizer-vakcina elleni érv, még úgy is, hogy a Pfizerrel már élő szerződés keretében minden korosztályra vonatkozó kiszerelést rendelhetett a kormány.
Az utolsó idézett mondat egyébként azért érdekes, mert az, hogy a 6 hónapos és 4 éves kor közötti gyerekeknek eddig nem volt itthon vakcina, tény, de ez azért volt így, mert a kormány nem kért ilyet a Pfizertől. Hiszen az uniós engedélyt már 2022 októberében, azaz több mint egy éve megkapta erre a korosztályra a Pfizer (és a Moderna) vakcinája, és a szerződés erre is kiterjedt. Az 5-11 éveseknek szánt kiszerelésből még kért a kormány, ezzel már 2021 decemberében meg is kezdődött az oltás itthon is.
Amikor a tisztifőorvos észreveszi, hogy járvány van
Müller a levélben a beszerzés rendkívüli sürgősségét és az ilyen esetre vonatkozó eljárásrend alkalmazását járványügyi érvekkel is indokolja, de az erre előadott információk a járvány alakulásáról valójában hónapokra előre láthatóak voltak. Mintha az országos tisztifőorvos 2023 novemberének végén rácsodálkozott volna arra, hogy jön a téli járványszezon, illetve hogy vannak kockázati csoportok, amelyeket fokozottan védeni kell.
A közbeszerzési hatóság elnöke sem értette, miért most kér sürgősségi kivételt az NNGYK, amikor már szeptembertől elérhető az új Moderna-vakcina, és a járványhelyzet is hónapok óta világos képet mutat. „Kérem, hogy részletesen mutassa be, hogy milyen körülmények miatt nem tudott Ajánlatkérő felkészülni a tárgyi oltóanyag korábbi beszerzésére – különös tekintettel Ajánlatkérő azon nyilatkozatára, hogy »a légúti megbetegedések döntő többsége az őszi/téli légúti szezonban, jellemzően január-február hónapban fordul elő«, valamint tekintettel a WHO 2023. május 18. napján keletkezett ajánlására” – írta.
Müller Cecília válasza szerint attól tartottak, hogy ha túl korán rendelnek a legfrissebb vakcinából, az egy új variáns miatt időközben idejétmúlttá válhatott volna: „Az engedélyt az ajánlatkérő által beszerezni kívánt termék 2023. szeptember 14-én kapta meg az EMA-tól, az Európai Gyógyszerügynökségtől. A SARSCoV-2 vírus azonban változékony, előfordulhatott volna olyan nagy változás a vírusban, amely egyéb vírus variáns dominánssá válását okozta volna a cirkuláló vírusok közül, amely ellen ezen adaptált vakcina hatékonysága olyan mértékben csökken, hogy az alkalmazása nem biztosít megfelelő védelmet.”
Kiderült, milyen és mennyi vakcina van itthon: régi és kevés
„Kérem, hogy térjen ki arra, hogy jelenleg Ajánlatkérő milyen raktárkészletekkel rendelkezik a releváns oltóanyagok tekintetében és azok miért nem alkalmasak a jelenlegi beszerzési igény kielégítésére” – írta a hiánypótlási felhívásban Kovács László.
Bár viszonylag szűk lehet a járványhelyzet iránt érdeklődők és a közbeszerzési dokumentumokat olvasgatók külön-külön sem túl népes táborának keresztmetszete, aki beletartozik, erre az egyszerű kérdésre felcsillanhatott a szeme. A kormány és az NNGY ugyanis hosszú ideje semmilyen részletet nem árul el erről. Most azonban Müller Cecília világosan leírta, hogy november végén hogy álltak a hazai vakcinakészletek:
„Jelenleg a bivalens eredeti/Omikron BA.1 variánsú vakcina áll rendelkezésre az oltópontokon és az NNGYK disztribútoránál, mindösszesen 81 126 adag mennyiségben, amelynek felhasználhatósági ideje 2024. 04. Az 5-12 éves korosztály számára 50 040 adag 2023. 11 hónapi lejáratú és 40 300 adag 2023. 12. hónapi lejáratú eredeti Vuhani variánsú oltóanyag található a készletben.”
Több tanulság is levonható ebből a válaszból:
A tisztifőorvos megerősítette, amit eddig csak kikövetkeztetni tudtunk, mert nem árulták el: hogy csak a régebbi adaptált vakcinából van itthon – annak ellenére, hogy maga Müller beszélt korábban arról, hogy a mindenkori legújabb variáns elleni vakcinát érdemes beszerezni, sőt ezt ugyanebben a közbeszerzési eljárásban érvként fel is használta.
A periratok szerint a kormány 2022 novemberében jelezte a Pfizernek, hogy mégse kérné a szerződésben lefektetett 3 millió vakcinát, a gyártó pedig januárban indított emiatt pert – mindez magyarázhatja, hogy miért apadtak el mostanra ennyire a készletek, és az a kevés vakcina is miért régebbi típusú.
Ugyanitt az is kiderül, hogy még ebben a hónapban teljesen elfogy a gyerekeknek való Covid-vakcina Magyarországon, és részükre már eddig is csak az eredeti változatból volt itthon raktáron, amely az újabb variánsok ellen már jó ideje keveset ér.
Újra megkérdeztük az NNGYK-t, hogy ha Müller Cecília szerint is „a legújabb változattal szemben engedélyezett oltóanyagot kell beszerezni és alkalmazni”, akkor miért döntöttek korábban mégis úgy, hogy a Pfizer BA.5-höz adaptált vakcinájából nem rendel Magyarország, csak a korábbi, BA.1-hez adaptált változatból. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Egyszer már szakított a kormány a Modernával
A Moderna-vakcina kétoldalú beszerzése azért is érdekes fordulat, mert a kormány korábban emlékezetes módon szakított a céggel.
Még 2021 elején épp a Telex írta meg, hogy a kormány az uniós vakcinabeszerzés keretében elérhető Moderna-vakcináknak csak a felére tartott igényt: Magyarországnak lakosságarányosan kétszer annyi járt volna a közös keretből, mint amennyit a kormány lehívott. Ez egyébként az adott helyzetben lehetett legitim döntés. Az ügy inkább azért kapott nagy visszhangot, mert a kormány egyáltalán nem hozta nyilvánosságra ezt a döntését, majd a nyilvánosságra kerülése után egy ideig egymásnak ellentmondó indokokkal magyarázta, miközben épp azért ostorozta az EU-t, amiért szerintük nem biztosítottak elég vakcinát a tagországoknak.
A Koronavírus Sajtóközpont 2021 februárjában azt közölte, hogy a kormány azért nem látta szükségét további Moderna-vakcinák beszerzésének, mert „a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyaga hatásmechanizmusában nagyon hasonló, azonban a Pfizer kedvezőbb szállítási feltételeket és vásárlói árat tudott biztosítani”.
Még nem dőlt el
November 30-án tették közzé az ajánlat elbírálásának összegzését, ebből kiderül, hogy az eljárás eredményes volt, az egyetlen érvényes ajánlatot a Moderna-vakcina leszállítására a Moderna tette, így a nyertes ajánlattevő a Moderna. A feltételek között az NNGYK kikötötte, hogy a betárolási határidő – azaz amíg a gyártónak le kell szállítania a vakcinákat – a szerződéskötést követő 15 nap. Azt azonban egyelőre nem tudni, mikor köthető meg a szerződés.
A történetnek ugyanis még nincs teljesen vége, mert a Közbeszerzési Hatóság elnöke december 5-én jogorvoslati kérelemmel fordult az eljárással kapcsolatban a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB).
Müller az eredeti indoklásában azt írta: „A beszerzendő oltóanyag legkésőbb 2023. december 15. napjáig áll rendelkezésre. Ezt követően 2023-ban már nem lehet az oltóanyagot a gyártótól igénybe venni.” Cikkünk írásakor, december 11-én még nem zárult le a közbeszerzési eljárás. Ezek szerint ha a KDB döntési folyamata még néhány napig elhúzódik, akkor a Takács Péter által már tényként kezelt beszerzés akár meg is hiúsulhat, vagy később valósulhat meg. Megkérdeztük az NNGYK-t és a Belügyminisztériumot, hogy ilyen esetben ugrana-e a megállapodás, vagy csak csúszna a megkötése, ha válaszolnak, beszámolunk róla.
Partnereinktől | Valaki elnézett egy nullát: nem 700, hanem 70 ezer Moderna-vakcinát venne a kormány kétmilliárdért | Van egy fura hóbortom: időnként megpróbálom kideríteni, milyen Covid-vakcinák vannak Magyarországon. Egy ideális világban ehhez nagyjából kettőt kellene kattintanom az interneten, egy kicsit kevésbé ideálisban írnom egy emailt a szakhatóságnak, 2023 Magyarországán azonban jóval nehezebb dolgom van, pedig többször is próbálkoztam. | null | 1 | https://telex.hu/techtud/2023/12/14/covid-moderna-vakcina-vasarlas-kozbeszerzes-nngyk-muller-cecilia-takacs-peter-pfizer | 2023-12-14 16:20:00 | true | null | null | Telex |
Vádat emelt a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség nyolc határrendésszel – köztük egy alosztályvezetővel és egy román állampolgárral szemben hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt. Az ügyben minden vádlott beismerő vallomást tett.
A tavaly indult korrupciós ügyben azután indult nyomozás, hogy a pénzügyőrök és a rendőrök a nagylaki határátkelőhelyen, szolgálat közben külföldi sofőröktől pénzt kértek azért, hogy eltekintsenek az ellenőrzéstől. Általában 5-50 euró volt a tarifa, ezt 2022. február közepe és 2022. június vége között szedték, a vesztegetési pénzből mindannyian kaptak. Az ügyészség vagyonelkobzásra tett indítványt a korábban lefoglalt 4095 euró, 1050 lej, 355 angol font, 210 złoty és 355 000 forint értékben.
A rendőr vádlottak hivatásos szolgálati viszonya még az eljárás alatt megszűnt, közülük ketten közel fél évig voltak letartóztatásban.
Az ügyészség a vádlottak többsége esetében büntetésként végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kérte. | Börtönt kér az ügyészség a kenőpénzt elfogadó nagylaki rendőrökre | Vádat emelt a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség nyolc határrendésszel – köztük egy alosztályvezetővel és egy román állampolgárral szemben hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt. Az ügyben minden vádlott beismerő vallomást tett. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/12/12/ugyeszseg-vademeles-nagylak-rendor-hatarrendesz | 2023-12-12 16:24:00 | true | null | null | Telex |
A Szolnoktól légvonalban harminc kilométerre lévő Tiszaroffon „hagyományőrző disznóvágást” rendeztek nemrég a Belügyminisztériumtól elnyert pályázati pénzből – írja a Népszava.
A fideszes Sztojka Attila nevével korábban fémjelzett Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság 348 millió forintos keretösszegű pályázatot írt ki roma modellprogramok támogatására, ebből a tiszaroffi roma nemzetiségi önkormányzat 4,2 millió forintot nyert el, amiből 1,2 millió forintot infrastrukturális fejlesztésekre kaptak, 3 milliót pedig a „roma közösség fejlesztését, kulturális értékek és javak megőrzését, a romák társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának elősegítését” szolgáló támogatásokra. A lap szerint a nemzetiségi önkormányzat ebből a hárommillióból fedezte a disznóvágást.
A közölt képek tanúsága szerint két disznót vágtak le. A fotókon többen előre legyártott táblákat tartanak a kezükben, rajtuk az elnyert pályázat kódjával és a magyar címerrel, valamint feliratokkal: Belügyminisztérium, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság – írja a lap.
Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy Tiszaroff Farkas Flórián, a Lungo Drom elnökének szülőfaluja, ugyanakkor a Sztojka által most vezetett CiKöSz-nél (Cigány Közösségek Szövetsége) nem kérnek belőle. „Soha többet Farkas Flórián, Soha többet Lungo Drom” – írta ki Facebook oldalára a CiKöSz.
A Népszavának nyilatkozó névtelen forrás ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a tiszaroffi eset nem példa nélküli, és a kiosztott támogatások szerinte valójában a CiKöSz kampányát szolgálják. A CiKöSz indul ugyanis a nemzetiségi választáson és szeretne többséget szerezni az Országos Roma Önkormányzatban. | A romák esélyteremtésére nyújtott pályázati pénzből disznóvágást rendeztek Farkas Flórián szülőfalujában | A fideszes Sztojka Attila nevével korábban fémjelzett Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság 348 millió forintos keretösszegű pályázatot írt ki roma modellprogramok támogatására, ebből a tiszaroffi roma nemzetiségi önkormányzat 4,2 millió forintot nyert el, aminek egy részét disznóvágásra fordították. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20240123_romak_tamogatas_Sztojka_Cikosz_disznovagas | 2024-01-23 06:44:00 | true | null | null | HVG |
Újabb főigazgató-csere a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnál
Vezetőcserét hozott az új év a nem létező és bizonytalan jövőjű Fudan Egyetemet fenntartó közalapítvány élén. Mindössze 9 hónap után távozik innen és a kuratóriumból is az eddigi főigazgató, akinek a helyét Csák János miniszter egy tanácsadója vette át.
Egy éven belül már a harmadik főigazgatóját fogyasztja a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány, vagyis a kínai Fudan Egyetem egyelőre nem is létező budapesti kampuszának fenntartására még 2021-ben létrehozott, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány.
A cégbíróságra tavaly december 22-én leadott, idén január 8-án jogerőssé vált változásbejegyzési kérelem szerint az eddigi főigazgató, Szilas Andrea Cecília nemcsak ebből a vezető pozíciójából távozott, hanem az alapítványtól is, mivel egyúttal megszűnt a kuratóriumi tagsága is.
A távozó főigazgatót a kuratóriumban és az operatív vezetői poszton is Harsányi Péter váltja, aki tavaly év eleje óta a Fudan Alapítvány kuratóriumi elnöki posztját betöltő Csák János kulturális és innovációs miniszter politikai tanácsadója.
Harsányi neve onnan lehet még ismerős, hogy 2019-2022 között a növekedés.hu gazdasági hírportál szerzője és kutatási igazgatója volt, így hírműsorokban is sokat szerepelt szakértőként. Azonban az egyetemi szférához, felsőoktatási intézmény-üzemeltetéshez, de még Kínához sincs sok köze. Igaz,
a Fudan-projekt 2023-as jegelése okán ezek a készségek egyelőre nélkülözhetőnek tűnnek még a főigazgatói poszton is.
Visszacsempészheti a kormányzat az elvileg már lefújt Fudan-beruházás tervét
Meglepőt állított Vitályos Eszter államtitkár a Fudan Egyetem beruházásáról: ez alapján vagy nem tudja, amit már Gulyás Gergely miniszter egyszer bejelentett, hogy a beruházási stop miatt lefújták a tervet, de az is lehet, hogy csak jegelik - utóbbira utal egy magyar-kínai kormányközi megállapodás szövege is.
Az egyetemfenntartó Fudan Alapítványnak nincs mit fenntartani, mivel az egyetem nem is létezik, bár a tervek szerint 2023 őszén indult volna az oktatás. A kormány a beruházási stopra hivatkozik, noha a 450 milliárdos projektet nem is költségvetési forrásból, hanem kínai hitelből tervezték.
Harsányi elődje, Szilas Andrea Cecília alapítványos pályafutása rövid volt, hiszen csak tavaly március végén került oda, méghozzá rögtön a főigazgatói pozícióba. A sinológus-közgazdász végzettségű, kínaiul folyékonyan beszélő Szilas Andrea Cecília 2014-2017 között pekingi nagykövet is volt.
Nagykövetként idő előtt lecserélték Pesti Imre fideszes képviselő fiára, ezután helyettes államtitkár, 2021-ig pedig miniszterelnöki tanácsadó volt. Fudanos megbízatása mellett volt, és jelenleg is van egy állami állása: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága nemzetközi igazgatója. De
Szilas Andrea Cecília azzal is bekerült a hírekbe, hogy a Pegasus-kémszoftverrel megcélzott személyek listáján az ő telefonszámát is azonosították.
Szilas Andrea Cecília tavaly tavaszi érkezésével egyidőben egyébként távozott a Fudan Alapítvány kuratóriumból a kezdettől fogva, 2021-től tag Horváth Levente, aki a Fudan Egyetem Budapestre telepítésének egyik ötletgazdája és fő támogatója volt – ezért is került be a testületbe.
Horváth amúgy a kínai Fudan Egyetemen végzett, volt sanghaji főkonzul, majd Budapesten egyengette a Fudan hazai terjeszkedését. Amikor 2019-ben Orbán Viktor és a Fudan elnöke erről tárgyalt, a hivatalos fotón Horváth Levente látható a kormányfő balján, míg Szilas Andrea Cecília a jobbján:
A Harsányi előtt 9 hónapig regnáló Szilas elődje még rövidebb ideig, alig 7 hónapig volt főigazgató. A kormányalakítás után, amikor a Fudan-beruházás Csák János tárcájához került, 2022 őszén lett az operatív vezető Szabó László, aki azelőtt a gyógyszeriparért felelős miniszteri biztos volt.
Szabó neve azonban inkább onnan lehet ismerős, hogy 2014-ben államtitkár lett a külügyi tárcánál, innen került 2017-ben Washingtonba nagykövetnek, majd 2020-ban visszatért és a kormányközeli Mediaworks Zrt. vezérigazgatója lett, ahonnan hirtelen távozott, miután bezuhant az olvasottság.
A legtovább az első főigazgató volt pozícióban az alapítványnál. Bertáné Bényi Krisztina korábbi helyettes államtitkár 2021 őszén került oda, majd egy év után, Szabó kinevezésével sem vált feleslegessé: főigazgató-helyettessé fokozták le, és ma is ott van. A férjéről nemrég itt írtunk:
Fudan, trafikok, civil milliók - a NER-hez sok szálon kötődő család tagja kapta meg a szegedi egyetemi klub üzemeltetési jogát
A meghívásos tendert elnyerő cég tulaja és vezetője Berta Gábor. A felesége a Fudan-alapítvány főigazgatója volt, majd helyettes lett, korábban dolgozott a Miniszterelnökségen, volt helyettes államtitkár is. A gyerekük által vezetett egyesület 21 millió közpénzt húzott be, a nő testvére pedig trafikkoncessziókat nyert és a felszámolói piac újraosztásával is jól járt.
Annak ellenére, hogy egyetemet nem tart fenn, és a Fudan-projekt jegelése óta még előkészíteni sincs nagyon mit, a Fudan Egyetemért Alapítvány elég sokba kerül az adófizetőknek. Már az alapítása utáni első 4 hónapban 55 millió forint közpénzt égetett el, a 2022-es teljes évben csak fizetésekre 123 milliót költött:
Milliókat fizet bérre a nem létező Fudan egyetem alapítványa, amelynek új vezetője a Pegasus-listán is szerepelt
Működése láthatatlan, jövője kérdéses, de a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány tavaly így is 123 milliót költött fizetésekre. Nemrég megint kádercserék voltak: kirúgták a főigazgatót és eltávolították az egyetem egyik ötletgazdáját, fő támogatóját is. Közben a kínai egyetem tulajdonában álló, kapcsolódó magyar cég veszteséges lett.
Ide tartozik, hogy Gulyás Gergely miniszter tavaly ősszel közölte: nem tart fenn tovább az állam olyan projektcégeket, ahol nincs érdemi munka, mert nem halad a beruházás. A döntés alapján hamarosan megszűnik például Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető feleségének igazgatósági tagsága is:
Gulyás Gergely elmondta a hvg360-nak, miért bukja el Kocsis Máté felesége a jól fizető állást, amit neki köszönhet
Nem tart fenn tovább az állam olyan projektcégeket, ahol nincs érdemi munka, mert nem halad a beruházás - mondta a hvg360 megkeresésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki azt is közölte, hogy a döntés alapján megszüntetik a forráshiány miatt elhalasztott Dél-budai Centrumkórház projektcégét is. | Újabb főigazgató-csere a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnál | Vezetőcserét hozott az új év a nem létező és bizonytalan jövőjű Fudan Egyetemet fenntartó közalapítvány élén. Mindössze 9 hónap után távozik innen és a kuratóriumból is az eddigi főigazgató, akinek a helyét Csák János miniszter egy tanácsadója vette át. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240123_Ujabb_foigazgatocsere_a_nem_letezo_Fudan_Egyetemet_fenntarto_alapitvanyanal | 2024-01-23 05:15:00 | true | null | null | HVG |
Harmadszor is megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Fertő tavi gigaberuházás a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivataltól, írja a Népszava.
Az első két alkalommal a Greenpeace és a Fertő Tó Barátai Egyesület közös beadványa nyomán kaszálta el az engedélyt a bíróság, a harmadik esetben a civilek már egyedül tiltakoznak, miután a kormányhivatal néhány hét után arra jutott, hogy megépülhet a százszemélyes szálloda, az óriásparkoló, az óriáskikötő és a 26 házas apartmana a Natura-2000-es védelem alá eső tópart 77 hektárján.
Major Gyula, a Fertő Tó Barátai Egyesület elnöke azt mondta a Népszavának, ezúttal is a Győri Törvényszék fogja tárgyalni az ügyet, de egyelőre nem tűztek ki tárgyalást. Major arra is felhívta a figyelmet, hogy ellentmondanak egymásnak a kormányhivatal által ismét kiadott környezetvédelmi engedély és a Fertő tó partjára időközben újra kiírt közbeszerzés adatai.
Az új közbeszerzés szerint 77 helyett már 47 hektáros lenne a vízitelep, jóval kevesebb épülettel. A fejlesztést két ütemre tagolnák, az első ütemből kikerült például a tóparti, 100 személyes szálloda ötlete, helyette a második ütemben, távlati lehetőségként számolna az építtető szállodával. A Népszava szerint az óvatosabb tervezés arra utal, hogy a kormány is érezheti: könnyen gigantikus pénztemetővé válhat a beruházás. | Harmadszor is megkapta az engedélyt a Fertő tavi gigaberuházás, pedig az adatok se stimmelnek | Az engedély továbbra is 77 hektárra szól, miközben a projekt frissített közbeszerzése már csak 47-re, és sokkal kevesebb épülettel. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20240123_kornyezetvedelmi_engedely_Ferto_to_gigaberuhazas | 2024-01-23 05:08:00 | true | null | null | HVG |
Üzletszerűen elkövetett vesztegetés gyanúja miatt indult eljárás a nyíregyházi kórház egyik korábbi osztályvezető főorvosa és egy gyógyszerforgalmazó cég orvoslátogatója ellen – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Az 54 éves főorvos a kórházban kezelt daganatos betegeinek rendszeresen a 42 éves orvoslátogató által képviselt társaság készítményét írta fel. Cserébe dobozonként juttatást kapott, és több millió forint bevételhez jutott.
A banki műveleteket és a szükséges dokumentációt is együtt intézték.
A nyomozók a főorvost és az orvoslátogatót január 15-én állították elő, mindkettőjüket gyanúsítottként hallgatták ki, szabadlábon védekezhetnek. A rendőrök lefoglalták a bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolódó iratokat és elektronikus adatokat is.
A közlemény szerint a nyomozás folytatódik, így várható, hogy a gyanúsítottak száma nőni fog. | Dobozpénzt kapott a rákos betegeknek felírt gyógyszerekért a nyíregyházi főorvos, elkapták | A rendőrség vesztegetéssel gyanúsítja az osztályvezetőt, és a vele együttműködő gyógyszercégi orvoslátogatót. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240123_Dobozpenzt_kapott_a_rakos_betegeknek_felirt_gyogyszerekert_a_nyiregyhazi_foorvos | 2024-01-23 14:20:00 | true | null | null | HVG |
240 éve írták össze első ízben Magyarország lakosságát. Vagy 155 éve. Akárhogyan is, az első cenzusok meglepetéseket és ma már szokatlan kérdéseket tartogattak – felidézzük az akkori viszonyokat a 2022. évi, utolsó „hagyományos” népszámlálás kapcsán.
Európa 80 évvel ezelőtt már megpróbálta kezébe venni saját védelmét, idézi fel Timothy Garton Ash. Donald Trump elárulta Ukrajnát, írja a Der Standard. Jan-Werner Müller szerint ki lehetne zárni a választásokból az olyan politikusokat, akik megsértik a demokratikus szabályokat. A Times szerzője szerint Kína hanyatlik, vége a bő esztendőknek. Erősödik az agrárpopulizmus, állítja a Financial Times. | Az egyik leggazdagabb erdélyi családból is betársultak a Serényi-kastélyt birtokló cégbe | Átrendeződött annak a cégnek a tulajdonosi köre, amely két évvel ezelőtt megvette a Serényi grófok dédestapolcsányi műemlék kastélyát. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202315_dunai_fedelzet_akikjoljartakrogannal | 2023-04-14 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Lefkovics György, aki évtizedek óta üzemeltet éttermeket a Belvárosban, az V. kerületi önkormányzat pályázatán szerezte meg az ingatlan több szintjét.Csaknem kétmilliárd forintos üzletet csinált a neves vendéglátós Lefkovics família egyik cége. A ZO Invest Ingatlanhasznosító Zrt.-be most érkezett meg az az épület, amelyet a nyáron adott el a fővárosi V. kerületi önkormányzat.A Fidesz által irányított Belváros-Lipótváros az elmúlt években is folytatta a korábbi polgármester, Rogán Antal hagyományát, sorra adva el értékes ingatlanjait, tavaly nyáron például egy bő négymilliárdos csomagot hirdetett meg. Ebből válogatott a ZO Invest is, így hozzá került annak az Október 6. és a Zrínyi utca sarkán álló háznak több szintje is, amelyet korábban a CEU, vagyis a Közép-európai Egyetem bérelt.Lefkovics György évtizedek óta üzemeltet éttermeket a Belvárosban, övé például a Leroy-hálózat vagy a Zrínyi utcai épülettel szemben működő Tom George Osteria étterem. | A CEU volt épületébe fektetett be a neves pesti vendéglátós Lefkovics família | Lefkovics György, aki évtizedek óta üzemeltet éttermeket a Belvárosban, az V. kerületi önkormányzat pályázatán szerezte meg az ingatlan több szintjét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240126_hvg_zo_invest_ingatlanhasznosito_a_ceu_helyen_pesti_vendeglatos | 2024-01-26 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Orbán Gáspár, a miniszterelnök századosi ranggal szolgáló, állami pénzen külföldi elit akadémián taníttatott katona fia is részt vesz a csádi magyar misszió szervezésében. Ezt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelentette be az Indexnek adott, csütörtök este megjelent interjúban.
A Direkt36 péntek délben tett közzé egy cikket, amely szerint a Le Monde című francia napilappal hetek óta dolgoztak egy Orbán Gáspár csádi részvételéről szóló oknyomozó anyagon. Az újságírók tucatnyi, csádi és nigeri hivatalos magyar látogatásokon készült videón és fotón próbáltak beazonosítani egy titokzatos fiatal embert, aki látványosan kerülte a kamerákat, így a legtöbb képen még a főbb vonásai sem voltak láthatóak.
Az egyik ilyen videó tavaly decemberben készült, és a csádi diplomácia osztotta meg. Ezen az látható, hogy ahogy a férfi belenéz a magyar küldöttséget filmező kamerába, majd annak hátat fordítva szinte oldalazni kezd, miközben a zsebéből egy kék maszkot húz elő. Egy vágás után később ugyanez az alak már az arcát maszkkal eltakarva sétál végig az elnöki palota folyosóin, majd a tárgyalóteremben készült felvételeken ismét maszk nélkül jelenik meg.
Az alak nem más, mint Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár. Ezt a Dikrekt36 és a LeMonde két különböző arcfelismerő applikációval is ellenőrizte.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a csádi katonai misszió indítását Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter tavaly októberben jelentette be. A parlament heteken belül megadta rá a jóváhagyást, amely alapján a közép-afrikai Csádi Köztársaságba induló, 200 fős magyar katonai kontingens a Csáddal határos másik hat országban – Líbiától Szudánon át Nigerig – is „katonai feladatokat végezhet”.
Arról, hogy miért lehet veszélyes a magyar katonák csádi missziója –, amellyel a miniszterelnök Brüsszelben is jó pontot szerezhet –, ebben a cikkben írtunk részletesen.
Azt a kezdetektől fogva sokan találgatták, hogy mit akarhat Magyarország Csádban, főleg úgy, hogy kiszivárgó információk szerint sem örvendett osztatlan népszerűségnek a kockázatos és költséges terv.
A Direkt36-hoz ugyanakkor eljutott az az információ, hogy miniszterelnök 31 éves, Afrikához személyesen kötődő fiának meghatározó szerepe van a misszió elindításában, ezért az oknyomozó műhely közérdekű adatigénylést küldött négy minisztériumhoz, hogy kiderüljön, pontosan mi Orbán Gáspár szerepe. Az erre érkező válaszokban:
a Honvédelmi Minisztérium (HM) csak annyit közölt, hogy Orbán Gáspár „tiszti rendfokozatban és beosztásban a Magyar Honvédség állományában szolgál”, de még a pontos rendfokozatot sem árulták el;
a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség és a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tagadta, hogy Orbán Gáspár munkát végezne a számukra.
A Direkt36 és a Le Monde a magyar kormányzati szervek tagadó vagy elzárkózó válaszai után kezdte el tüzetesen átvizsgálni a csádi és nigeri kormányzati Facebook-oldalakat, és így sikerült beazonosítanunk Orbán Gáspár szerepvállalását mind magyar katonai, mind külügyminisztériumi delegációkban. Kiderült, hogy a miniszterelnök rejtőzködő fia az egyetlen olyan szereplő, aki 2023 májusától 2024 januárjáig a legalább hat, az afrikai magyar katonai misszió előkészítéséhez kapcsolódó tárgyalás mindegyikén részt vett.
A Le Monde-nak egy, a csádi hatóságokhoz közel álló forrás azt is elárulta, hogy eleve Orbán Gáspár volt az, aki az Afrikában bevettnek számító „családi diplomácián” keresztül a tárgyalások előmozdításához szükséges kapcsolatokat megteremtette.
A francia lap a csádi misszióról kedden készített interjút külügyminisztériumi vezetőkkel, Azbej Tristannal és Máthé Lászlóval, akiknek megmutatták az Orbán Gáspárról készült felvételeket, és megkérdezték tőlük, hogy valóban a miniszterelnök fia látható-e rajtuk, illetve hogy milyen minőségben vett részt a delegációkban. A magyar politikusok arra hivatkozva nem válaszolták meg ezt a kérdést, hogy a katonai személyekkel kapcsolatos információk nem nyilvánosak, annak ellenére, hogy Orbán Gáspár az összes beazonosított felvételen civil ruhában jelent meg.
A külügy számára tehát szerdán világossá vált, hogy a miniszterelnök fiát a külföldi újságírók beazonosították a csádi delegáció tagjaként. Másnap Szalay-Bobrovniczky Kristóf az Indexnek adott egy hosszú interjút, amelynek utolsó kérdése a korábbi témákhoz nem kapcsolódva Orbán Gáspárról szólt. A honvédelmi miniszter erre válaszolva közölte, hogy a miniszterelnök fiát a „speciális képzettsége, jogi ismerete és nyelvtudása miatt” az alakulatától a miniszteri kabinetbe vezényelték át, hogy részt vegyen a csádi misszió előkészítésében.
Tette mindezt annak ellenére, hogy a Direkt36 közérdekű adatigénylését néhány nappal korábban azzal hárította el, hogy „a csádi katonai misszióval kapcsolatos adatok a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 15. § (3) bekezdése értelmében nem nyilvánosak”. | Addig titkolta Orbán Gáspár csádi részvételét a minisztérium, amíg csak lehetett | Amikor a külügy megtudta, hogy Orbán Viktor kamerák elől bujkáló fiát újságírók több különböző felvételen is beazonosították, a honvédelmi miniszter gyorsan elárulta az Indexnek az információt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240126_Orban_Gaspar_Orban_Viktor_fia_katona_csadlebukott_direkt36 | 2024-01-26 13:35:00 | true | null | null | HVG |
Nem végződött jól a tavalyi év a Nyugat Kapujában Kft. számára, amely egy nagyszabású történelmi filmet készít a tatárjárásról. A Nemzeti Filmintézet 2,5 milliárd forinttal támogatta a film elkészültét, a forgatás majdnem egy éve, 2023 februárjában fejeződött be, jelenleg az utómunka van folyamatban. Az alvállalkozók egy része még mindig a pénzére vár, közben az angol partner cégnél is változások voltak.
Információink szerint van, akinek négy részletben ígérték a több mint 100 millió forintos tartozása kiegyenlítését, ebből szeptember óta mindössze egy részletet kapott meg, és az is kevesebb volt a megbeszéltnél. Hogy más kifizetésekkel is gondok lehetnek, azt az támasztja alá, hogy 2023 novemberében és decemberében három végrehajtás is indult a cég ellen, ebből egyet zártak le, kettő a céginformációs adatbázis szerint még mindig folyamatban van.
A Batu kán hadjáratát elmesélő filmet Soós Péter rendezte, Sipos Kornél és William George Chamberlain a producere. Tavaly a Nyugat Kapujában Kft. tulajdonosi szerkezete markánsan megváltozott, a korábbi tulajdonosok márciusban kikerültek a cégből, helyükre Farkas Dóra érkezett, aki opciós jogával élve vette át a tulajdonosi és ügyvezetői teendőket.
Farkas Dóra annak a Farkas Zsigmondnak a felesége, aki korábban Rogán Antal apósával közösen tulajdonolta a Közép Európai Filmiroda Kft.-t. A nyíregyházi földbirtokos érintett volt Rogán Antal új családjának meghiúsult földvásárlásában is, továbbá Farkas és Obrusánszki egyaránt tulajdonosok abban a Ductus Kft.-ben, mely 2,2 milliárd forintos állami támogatást nyert el.
A cégből azóta Obrusánszki Zsolt kiszállt, maradt helyette Farkas Zsigmond, Sipos Kornél és William George Chamberlain, a Chelsea Pictures Limited cég résztulajdonosa. Bár a Nyugat Kapujában tulajdonosa Farkas Dóra, a stábtagok, akiknek hónapok óta tartozik a film, elmondásuk szerint Farkas Zsigmonddal egyeztettek az anyagiakról. Angol oldalon pedig a Chelsea Pictures Limited-ben voltak átalakulások, Chamberlain lemondott az ügyvezetőségről 2023 októberében, helyére fia, Lee Neil Chamberlain került.
A gigaprodukciót a Nemzeti Film Intézet többször is támogatta: adott forgatókönyv-fejlesztésre (8,4 millió forint) valamint gyártás-előkészítésre (44,9 millió) pénzt. 2022-ben a produkció 2,5 milliárd forintot kapott. A tervezett költségvetés 3,7 milliárd forintot tesz ki.
Bár már az utómunkálatoknál tart a film (a tervezett bemutató 2024 május-június), vannak, akik még mindig a pénzükre várnak a stábtagok közül. Pesti Ákos az NFI részéről tudott a gondokról, 2023 áprilisában fizetési ütemezést ígért, és felmérték a kintlévőségek nagyságát is. A hozzánk eljutott e-mailben arról ír a stábtagoknak, hogy első körben a bér jellegű kifizetéseket rendezik – ez nagyságrendileg 500 tételt jelentett a „közvetett támogatás hitel” első részéből –, majd jönnek a közepes és nagy összegű számlák.
Ezzel szinte egyidőben vette át Farkas Dóra a céget, azzal indokolva a döntést, hogy nem megengedhető, hogy ne legyenek kifizetve a stáb tagjai. A nekik címzett, az Átlátszó birtokába került levelében arról írt, hogy amennyiben szükséges, kiemelt ellenőrzésre vagy valamiféle „hatósági eljárásra” is sor kerülhet.
Farkas Dórának e-mailben küldtünk kérdéseket a végrehajtásról, a tartozások kifizetéséről és a film bemutatójának időpontjáról, de mint korábban, megkeresésünkre most sem reagált semmit. | Három végrehajtás indult a tatárjárásos film gyártója ellen, a stábtagoknak is tartoznak | Nem végződött jól a tavalyi év a Nyugat Kapujában Kft. számára, amely egy nagyszabású történelmi filmet készít a tatárjárásról. A Nemzeti Filmintézet 2,5 milliárd forinttal támogatta a film elkészültét, a forgatás majdnem egy éve, 2023 februárjában fejeződött be, jelenleg az utómunka van folyamatban. Az alvállalkozók egy része még mindig a pénzére vár, közben az angol partner cégnél is változások voltak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/16/harom-vegrehajtas-indult-a-tatarjarasos-film-gyartoja-ellen-a-stabtagoknak-is-tartoznak/ | 2024-01-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Gondban van Meloni olasz kormányfő, az EP nagy pártcsaládjai nem engedik közel a tűzhöz. A Die Presse úgy tudja, hogy az AfD egyelőre felsült a tervével, hogy - a többi közt a Mi Hazánk részvételével - új frakciót hozzon létre Strasbourgban. Az EU arra készül, hogy Franciaország euroszkeptikus irányba fordul, írja a Guardian, a Neue Zürcher Zeitung szerint pedig Emmanuel Macronból könnyen béna kacsa lehet a nemzetközi színtéren. A Der Standard szerzője szerint Oroszország mai baráti köre Kína, Észak-Korea, Irán - és Magyarország. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A magukat lenullázó konzervatívokat tönkreverte a Munkáspárt, ám a választási rendszer elleplezi a brit társadalom megosztottságát, ami megnehezíti Keir Starmer dolgát.
Örömforrás is lehet a szomorúság, pontosabban a szomorú zenék hallgatása - derítette ki Emery Schubert ausztrál kutató, ezzel azt is megmagyarázva, mi az oka annak, hogy sokan keresik az efféle zenei élményt. | Nagy építkezés indul Ferihegyen, lehet, hogy a hasznot már a kormány aratja le | A magyar állam felvásárlási tervei mellett is fejleszt az egyelőre német és kanadai kézben lévő Budapest Airport. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240127_hvg_budapest_airport_parkolot_epit | 2024-01-27 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) november 30-án adott feltételes építési engedélyt Paks II talajkitermelési és víztelenítési munkáira, azaz a már megkezdett gödör további mélyítésére a telephelyen. Annak ellenére, hogy a törésvonal és a geológiai kockázatok terén még mindig lényeges véleménykülönbség áll fent az illetékes osztrák minisztérium szakértői és a magyar fél között. Szerettük volna megismerni az engedélykérelemhez beadott tervdokumentációt, a Paks II Atomerőmű Zrt. azonban nem válaszolt közérdekű adatkérésünkre az előírt határidőn belül, az OAH pedig elutasította azt: indoklásuk szerint „a tervdokumentáció nyilvánosságra hozatalával megvalósulna a közbiztonság sérelme, illetőleg annak veszélyeztetése”. Álláspontunk szerint a kért dokumentumoknak legalább egy része megismerhető lenne, ezért pert indítunk a kiadásukért.
A törésvonal kérdésével korábban az Átlátszó is többször foglalkozott: 2017-ben szereztük meg azokat a geológiai kutatási eredményeket, amelyek komolyan megkérdőjelezik a Paks II építésére kijelölt terület földtani alkalmasságát. Ezek az eredmények azonban csak részlegesen kerültek bele abba a dokumentációba, amelyet a cég benyújtott a hatóságnak a korábbi telephelyengedélyezési eljárás során.
Az anyagokból kimaradt például az, hogy az MVM Paks II. Zrt. megbízásából készült, 2016-os geológiai tanulmány szerint a Paksi Atomerőmű telephelyének közelében több helyen is tízezer évnél fiatalabb, felszínig hatoló elmozdulásokat okozó földrengések nyomait találták. Ez felveti a talajmozgások és adott esetben esetleges földrengés kockázatát is.
Az osztrák környezetvédelmi hivatal, illetve az illetékes minisztérium szakértői szintén sok éve feszegetik ezt a kérdést. A minisztérium egy saját, független szakértői vizsgálatot is elrendelt az ügyben, amelynek eredményeit 2021-ben hozták nyilvánosságra. Ebben arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján a Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye nem alkalmas atomerőmű létesítésére.
„Reális a földrengés veszélye Paksnál” – Kurt Decker geológus a földtani kutatásról from atlatszo.hu on Vimeo.
Az OAH-val folytatott bilaterális találkozókon az osztrákok azt kérték, hogy Magyarország végezzen újabb, a korábbiaknál mélyebb és részletesebb paleoszeizmológiai vizsgálatokat, mielőtt a munkagödröt tovább mélyítenék. Másrészt engedélyt kértek arra, hogy az osztrák szakértők is végezhessenek kutatásokat a helyszínen. Ezekre információink szerint nem került sor.
Feltételesen adott engedélyt a hatóság a talajkitermelésre
Az OAH 2023. november 30-án kiadott határozatában feltételekkel, de engedélyezte a gödör további mélyítését. A határozat szerint összesen 3 664 712 köbméter földet termelnek ki az építkezés során – ez a mennyiségű föld nagyjából 1466 darab ötvenméteres úszómedencébe férne bele. Az engedély „visszatartási pontok”-at határozott meg, amelyek értelmében a talajkiemelési és víztelenítési munkálatok majd csak az után kezdődhetnek meg, hogy a Paks II Atomerőmű Zrt. eleget tesz bizonyos feltételeknek.
Például be kell majd mutatniuk a hatóságnak azokat az elemeket, amelyek a kiviteli tervekben változnak az építési engedélyezési dokumentációhoz képest. Ki kell dolgozniuk azt a monitoring rendszert, amellyel a munka során mérni fogják például a környező épületek és a terep mozgását, valamint a talajvízszint változását. Igazolniuk kell majd a víztelenítő rendszer minden elemének megfelelőségét is, a határozat szerint ugyanis „a dokumentációban ismertetett víztelenítő rendszer műszaki megoldásainak megfelelősége nem volt teljes körűen vizsgálható, mert bizonyos tervezési adatok csak a kiviteli tervezés során állnak elő”.
Mindezek mellett minden újabb ütem megkezdése előtt nyilatkozniuk kell majd arról, hogy a kivitelezés következő ütemébe lépés nem veszélyezteti a meglévő Paksi Atomerőmű létesítményeinek biztonságát, valamint igazolni kell az elkészült szerkezetek és a résfal megfelelőségét. A visszatartási pontok mellett az engedély még számos további előírást és feltételt is tartalmaz.
Megkérdeztük az OAH-t, hogy miért adta ki az engedélyt, ha a fenti, jelentősnek tűnő információk hiányoztak a beadott anyagokból, és hogyan ellenőrzik majd az említett feltételek teljesítését.
A hivatal válasza szerint nem álltak fent azok a jogszabályban meghatározott esetek, amelyek esetén a hivatal visszautasíthatta volna a kérelmet. „Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hatósági eljárásokban, így a jelen eljárásban is, a szakhatóságok is feltételekkel adják meg a hozzájárulásukat, ami nem jelenti azt, hogy az ügyfél nem hiánytalanul és megfelelő részletezettséggel nyújtotta be a szükséges dokumentumokat.”
A fent említett feltételekkel kapcsolatban a hivatal azt közölte, hogy „a feltételezések helytállóságát az OAH felügyeleti tevékenysége keretében vizsgálja. Az OAH a telephelyen zajló építési tevékenységeket rendszeresen ellenőrzi és az engedélyben szereplő talajkiemelési tevékenységek esetében is ellenőrzéseket fog tartani. Az ellenőrzések során feltárt adatokat, információkat értékeli, amennyiben a követelményektől való eltérést állapít meg, intézkedik.”
„Én bízom az Atomenergia Hivatalban, nem tehetek ugyanis mást” – válaszolta kérdésünkre Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse. „A nukleáris energia alkalmazásának számos, a biztonságot garantáló feltétele van, ezek egyike a szükséges erőforrásokkal ellátott, megfelelő jogi státuszú hatóság. Ezzel együtt ugyan a végső felelősség a biztonságért mindig az atomenergia alkalmazójáé, azaz pl. az atomerőműé, mégis kérdéseket vet fel az, hogy az OAH legalább részben olyan felelősséget terhel át az atomerőműre, amelyek korábban a hatóságnál voltak – és nem a mostani az első példa.”
Az OAH ugyanis már a létesítési engedélyt is feltételes módban adta ki, amelyet még 2020-ban kérelmezett a Paks II Atomerőmű Zrt. Az OAH végül 2022 augusztusában feltételesen, visszatartási pontok mellett adta ki a létesítési engedélyt, ami majd akkor válik véglegessé és érvényessé, ha a Paks II Atomerőmű Zrt. átdolgozza és újra benyújtja az ún. Előzetes Biztonsági Jelentést, és azt az OAH elfogadja. Ez azonban még nem történt meg. Az alapozást és a talaj ásását a cég saját kockázatára kezdhette el és folytathatja majd (szintén saját kockázatára) a gödör mélyítését, ha sikerül teljesítenie a most november 30-án kiadott építési engedély feltételeit.
Osztrák-magyar nézeteltérés
A klíma- és környezetügyekért (is) felelős osztrák minisztérium sajtóosztálya megkeresésünkre úgy nyilatkozott: sajnálja, hogy a magyar fél látszólag továbbra is kitart az építkezés mellett, anélkül, hogy újraértékelné a geopolitikai helyzetet.
„Szeretnénk leszögezni, hogy nem tudjuk megakadályozni atomerőművek építését más országokban, ugyanakkor követelhetjük a szabályok betartását és a nukleáris biztonság folyamatos javítását. Bár tiszteletben tartjuk a nemzeti szuverenitást és a nemzeti energiapolitikára vonatkozó európai és nemzetközi jogot, sajnálattal vesszük tudomásul egy új atomerőmű üzembe helyezését Ausztria szomszédságában. […] A szeizmikus kockázat, a helyszín geológiájának ismerete és a szeizmikus tervezés nagy jelentőségű egy atomerőmű biztonsága szempontjából. Ezért Ausztria jelentős figyelmet szentel a kérdésnek évek óta. Részt vettünk Paks II határon átnyúló környezeti hatásvizsgálati eljárásában is és közelről követjük a létesítmény engedélyezési eljárását, és alaposan vizsgáljuk a vonatkozó dokumentációkat. Mindezek miatt, már sok évvel ezelőtt kezdeményeztünk egy projektet, amelyben műszaki szakértők megvizsgálták és értékelték az összes nyilvánosan elérhető kutatás és publikáció eredményeit a helyszín szeizmikus tulajdonságairól. Ennek eredményeként készítettünk egy átfogó tanulmányt, amelyet a téma érzékenységére való tekintettel nemzetközi peer review-nak vetettünk alá. Ezt követően továbbítottuk a tanulmányt az OAH-nak és részletes egyeztetést kértünk e rendkívül fontos téma kapcsán. Ennek keretében két műszaki szakértői workshopot és egy helyszíni bejárást tartottunk a bilaterális megállapodás részeként. Ezeken a találkozókon az osztrák és nemzetközi szakértők aggodalmukat fejezték ki és kérdéseket tettek fel a magyar félnek. A mi álláspontunk szerint a földtani kutatási jelentésekben és a Telephely Biztonsági Jelentésben szereplő geológiai és geofizikai adatok nem elégségesek ahhoz, hogy megbízhatóan ki lehessen zárni a felszínen maradandó elmozdulás lehetőségét a telephelyen. Ugyanakkor a magyar fél még mindig más állásponton van. Továbbra is feltételezzük azonban, hogy a magyar fél komolyan veszi az aggodalmainkat és továbbra is szoros kapcsolatban maradunk az illetékes hatóságokkal. A magyar hatóságok több alkalommal is felajánlották, hogy az osztrák szakértőknek lehetőségük lesz az építési terület megtekintésére, és élni fogunk a felajánlott lehetőséggel, ha a további talajkitermelési munkák megkezdődnek.”
Az OAH lapunknak küldött tájékoztatása szerint
„az osztrák-magyar bilaterális egyeztetés egy szakmai fórum, amely alapján az osztrák fél nem minősül ügyfélnek az OAH eljárásaiban. Az OAH az atomtörvény szerint a feladatai ellátása során csak a jogszabálynak van alárendelve. A feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. Az OAH az eljárásaiban azt vizsgálja, hogy a kérelem a vonatkozó jogszabály(ok)ban foglalt követelményeknek megfelel-e. Az osztrák fél által megfogalmazott vélemény nem tartalmazott olyan új információt, vagy adatot, amely az OAH által lefolytatott eljárás eredményét megváltoztatta volna. Mindazonáltal az OAH a bilaterális egyeztetés keretén belül több alkalommal is szakértői fórumot biztosított a felmerült kérdések tisztázására, illetve a felvetett geotechnikai kérdések vizsgálatát a telephely kutatási programon túl a kapcsolódó engedélyezési eljárásokban és a teszteredmények kiértékelése során is folyamatosan végzi.”
Timár Gábor geofizikus, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár szerint nem igazán létezik a kérdésről egységes szakmai álláspont, egyéni álláspontok vannak a szakértők körében. Véleménye szerint tulajdonképpen „a munkagödrön kívül is bármikor lehetne a nyugati, északi és keleti oldalon is háromméteres kutatóárkokat csinálni. Délen csak azért nem, mert ott vannak a meglévő atomerőművi blokkok, ezért azt a területet békén kellene hagyni. Épp elég kérdést vet fel az, hogy ennyire közel ilyen mély gödröt ásnak.”
Timár szerint azért lehetne jelentősége a kutatóárkolásnak, „mert akkor azok a talajmechanikai szakemberek, akik az alapozás méretezésében közreműködnek, tudnák, hogy hol van – ha van egyáltalán – olyan vonal, amelynek a két oldalán eltérő terhelhetőséggel kell számolni, vagy legalábbis ezt érdemes vizsgálni akkor, amikor a mostani gödör helyére építik az alaplemezt majd valamikor.”
Nyolc év csúszás, és még az avarok is beleszólhatnak
Perger András nagyjából nyolc évnyire teszi a projekt csúszását az alapján, hogy a Roszatom képviselője 2025 elejére teszi az erőmű építésének konkrét megkezdését, azaz az ún. „első betonöntést”. „Persze az ilyen bejelentéseket érdemes kritikával kezelni: Paks II. ügyében sokszor hangzott el már, hogy majd jövőre már tényleg” – tette hozzá a Greenpeace munkatársa.
Tény, hogy a projekt kezdését még rengeteg tényező befolyásolhatja. Ahogy például az OAH határozata is tartalmazza, korábbi vizsgálatok szerint a telephely területén több azonosított régészeti lelőhely is található: bronzkori urnatemető, avar temető és egy őskori település is, vagyis régészeti emlékanyag előkerülésével is számolni kell.
Perger András szerint valószínűleg nagy lélektani nyomás alatt állhat a magyar hatóság:
„Gyanítom, hogy az Európai Bizottság, az uniós országok nukleáris szabályozó hatóságai is árgus szemekkel követik, hogyan jár el az OAH Paks II. kérdésében, hiszen az orosz fél még sosem engedélyeztetett uniós országban reaktort. Amíg a finneknél folyt az ugyancsak a Roszatom által építeni tervezett hanhikivi atomerőmű engedélyezése, az kényelmes helyzetet teremtett az OAH-nak: ha a finnek engedélyezték volna, valószínűleg egyszerűbb dolguk lenne most. A finnek azonban kiszálltak a projektből az ukrán háború elkezdése után (azonban már korábban is rengeteg kifogásuk volt az oroszok által benyújtott dokumentumok minősége és egyéb hiányosságok miatt), így a helyzet óriásit változott az OAH számára.”
Kérésünk teljesítése veszélyeztetné a közbiztonságot
Korábban a geológiai kockázatok kapcsán felmerült az a megoldási lehetőség, hogy valamennyivel arrébb kellene tervezni a telephelyet, azonban az OAH kérdésünkre azt közölte, hogy a hozzájuk benyújtott tervek alapján nem változott a blokkok elhelyezése.
Mivel nem találtuk meg, milyen tervdokumentáció lett benyújtva az OAH-nak, ezért közérdekű adatkérésben kértük ki a dokumentumokat mindkét érintett szereplőtől. A Paks II Atomerőmű Zrt. azonban nem is válaszolt közérdekű adatkérésünkre az előírt határidőn belül, az OAH pedig explicit módon megtagadta az adatok kiadását. Indoklásuk szerint „a tervdokumentáció nyilvánosságra hozatalával megvalósulna a közbiztonság sérelme, illetőleg annak veszélyeztetése”.
Vagyis az OAH szerint tulajdonképpen az szolgálja a köz érdekét, hogy a dokumentumokat elzárják a nyilvánosság elől. A rendelkezésre álló információk szerint azonban álláspontunk szerint a kért dokumentumoknak legalább egy része megismerhető lenne, ezért adatigényléses pert indítunk az OAH ellen. | Megint perelünk Paks II engedélyezési dokumentumaiért, a törésvonalról továbbra sincs szakmai konszenzus | Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) november 30-án adott feltételes építési engedélyt Paks II talajkitermelési és víztelenítési munkáira, azaz a már megkezdett gödör további mélyítésére a telephelyen. Annak ellenére, hogy a törésvonal és a geológiai kockázatok terén még mindig lényeges véleménykülönbség áll fent az illetékes osztrák minisztérium szakértői és a magyar fél között. Szerettük volna megismerni az engedélykérelemhez beadott tervdokumentációt, a Paks II Atomerőmű Zrt. azonban nem válaszolt közérdekű adatkérésünkre az előírt határidőn belül, az OAH pedig elutasította azt: indoklásuk szerint „a tervdokumentáció nyilvánosságra hozatalával megvalósulna a közbiztonság sérelme, illetőleg annak veszélyeztetése”. Álláspontunk szerint a kért dokumentumoknak legalább egy része megismerhető lenne, ezért pert indítunk a kiadásukért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/01/17/megint-perelunk-paks-ii-engedelyezesi-dokumentumaiert-a-toresvonalrol-tovabbra-sincs-szakmai-konszenzus/ | 2024-01-17 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Úgy tűnik, tényleg csak azért jött létre a Gyenes Resort Kft. 2019-ben, hogy megvegyenek egy balatoni luxusingatlant, majd potom pénzért kiadják azt Varga Mihály pénzügyminiszter családjának. Ugyanis miután a legalább 169 millió forintot érő nyaralót Vargáék megvették tőlük, le is húzták a rólót.
2022 februárjában írtuk meg, hogy a pénzügyminiszter havi 150 ezer forintért bérel egy 200 négyzetméteres, kertes, medencés luxusházat a Balatonon. Az ingatlan akkor még a Gyenes Resort Kft. tulajdonában állt, amit egy Horváth László tiszteletbeli kazah konzul érdekeltségébe tartozó vállalkozás alapított 2019-ben. A kft. tulajdonosa a Zele-Invest Ingatlanforgalmazó és -befektető Kft. volt, amely nagyjából akkor vette át a céget, amikor Varga kibérelte a villát a családjával.
A cég 2020-as évről szóló beszámolójában a tárgyi eszközöknél Ingatlanok címszó alatt egy 169 millió forintos összeg szerepelt, ami valószínűleg a ház árát takarta. A kft. bevétele 600 ezer forint volt, Varga Mihály pedig saját bevallása szerint nyár óta bérelte az ingatlant. Így arra következtettünk, hogy havonta 100 ezer forintot fizethet a miniszter a luxusvilláért.
Ez később Varga Mihály cáfolta: Facebook-oldalán közölte, hogy
havi 150 ezer forint a bérleti díj, ami szerinte megfelel a környék piaci árainak.
Csakhogy az általunk megkérdezett ingatlanos szakértők szerint ennyiért legfeljebb egy 3 szobás lakást lehet tartósan bérelni a Balatonnál. Az ingatlanos oldalakon pedig nem találtunk hasonló paraméterekkel rendelkező villát havi 500 ezer forint alatt ezen a felkapott környéken. Sőt. Még jobban feltérképezve a balatoni ingatlanok árait arra jutottunk, hogy még egy hétre is nagyon kedvező lenne a miniszter által fizetett havidíj.
A Varga család aztán nem sokkal később úgy döntött, megveszik a nyaralót – ez a miniszter vagyonnyilatkozatából derült ki. Hogy milyen áron sikerült hozzájutniuk az ingatlanhoz, azt akkor még nem lehetett tudni, de a Gyenes Resort Kft. 2022-es pénzügyi beszámolójából kiderült egy becsült ár. A kft. ugyanis 169 millió forintért vált meg egyetlen ingatlanától, továbbá 22 millióért egyéb berendezéseitől.
Vagyis Vargáék háza legalább 169 millió forintba került.
Más vagyontárgya és – a bérleti díjon kívül – egyéb bevétele nem volt a cégnek. Pedig amikor első cikkünk írásakor megkerestük a céget, Zele Sándor ügyvezető lapunknak azt írta, a cégcsoportjuk közel harminc éve foglalkozik ingatlanok fejlesztésével, működtetésével és forgalmazásával, az ország számos helyén jelen vannak, valamint további fejlesztéseket terveznek.
Öt év után megszüntetik a céget
A cégadatbázisban található információk szerint azonban a Gyenes Resort már biztosan nem lesz az aranytojást tojó tyúk. A kft. ugyanis tavaly év végén végelszámolás alá került, gyenesdiási fióktelepük pedig bezárt.
A társaságnak 2023-ban már egyáltalán nem volt bevétele, csak 110 ezer forintos vesztesége. Így nem csoda, hogy a tulajdonos inkább „bezárta a boltot”.
Mivel a cégnek a pénzügyi beszámolók alapján öt éven keresztül csak egy ingatlana és annyi bevétele volt, amennyit a Varga család bérleti díj fejében fizetett nekik, majd miután a házat eladták, a cég meg is szűnik, nehéz nem azt hinni, hogy a társasággal csupán a pénzügyminiszter ingatlanbizniszét próbálták elfedni. | Megszüntetik a céget, ami luxusházat vett, adott ki, majd adott el Varga Mihálynak | Úgy tűnik, tényleg csak azért jött létre a Gyenes Resort Kft. 2019-ben, hogy megvegyenek egy balatoni luxusingatlant, majd potom pénzért kiadják azt Varga Mihály pénzügyminiszter családjának. Ugyanis miután a legalább 169 millió forintot érő nyaralót Vargáék megvették tőlük, le is húzták a rólót. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2024/01/19/megszuntetik-a-ceget-ami-luxushazat-vett-adott-ki-majd-adott-el-varga-mihalynak/ | 2024-01-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Győzike és Nagy Feró a reklámarcai egy cégnek, amely többek között orvosi szempontból használhatatlan termékeket árul nyugdíjasoknak. A közérzetjavítónak hirdetett termékekkel házaló, állapotfelmérést kínáló cégek hátterében feltűnik a motivációs trénernek állt Bódi Bence is, aki testvéreivel együtt vallotta be nemrég, milyen dolgokat csináltak korábban: „nyugdíjasoknak adtunk el minden szart”. Az Átlátszónak nyilatkozók szerint a módszer lényege, hogy a pár ezer forintos állapotfelmérés után súlyos betegséggel ijesztik meg az időseket, hogy aztán egy több százezer forintos termék megvásárlására beszéljék rá őket.
A 78 éves László Facebook-hirdetésben látott egy hatezer forintért hirdetett állapotfelmérést a nyár folyamán, egy vidéki nagyvárosban. A vizsgálat előtt részletesen kifaggatták az egészségi állapotához nem kapcsolódó témákról is, rákérdeztek a jövedelmére, és arra is, hogy hol dolgozik, hol lakik, majd egy fejhallgatószerű eszközt tettek a fejére. A nagyjából 10 perces vizsgálat után közölték vele egy különféle színekkel jelölt papír alapján, hogy nagy baj van a szívével – ám tudnak segíteni, erre a problémára van egy eszközük, amit közel 400 ezer forintért meg tud vásárolni.
„Meg is ijedtem, soha nem jártam orvosnál, és hirtelen ennyire padlóra került az egészségem” – fejtette ki az Átlátszónak László. Mivel nem volt nála ennyi pénz, 50 ezer forintos foglaló kifizetése után abban állapodott meg a céggel, hogy a fennmaradó összeget másnap viszi be. Később már inkább elállt volna a vásárlástól, de ebbe eleinte nem akartak belemenni. Végül, miután felmutatta sajtóigazolványát, mégis visszakapta a pénzt. Mint mondja, így ő még „olcsón megúszta”, hiszen csak a vizsgálat díját bukta el.
Az állapotfelmérés előtti nyilatkozat „biorezonancia állapotfelmérést”, és „meridim acugraph állapotfelmérést” jelöl a szolgáltatások között, a nyugtán a Magyar Állapotfelmérő Centrum Kft. neve szerepel. A termék, amit Lászlónak ajánlottak, egy bizonyos »BNM LED«, azaz egy fényterápiás lámpa, amit a megbízott kereskedőként eljáró VitalityRose International Kft.-től tudott volna megvásárolni. Azt azonban nem győzik hangsúlyozni, hogy a termék „gyógyhatást nem tud biztosítani, hiszen ezt nem támasztják alá klinikai tesztek”. László elmondása szerint ezt ott helyben is közölték vele, ám mivel a vizsgálatot egy fehér köpenyben lévő személy végezte, akinél orvosi táska is volt, első ijedtségében hitt neki. Azóta járt kardiológusnál, aki megnyugtatta: komoly baja egyáltalán nincs.
Egy, az Átlátszónak nyilatkozó egészségügyi szakember az állapotfelmérés eredménye láttán elmondta, a kardiológia területén meglehetősen tájékozott, de soha nem hallott a papíron szereplő NLS-mérésről.
Bár a képen valóban a szív- és érrendszer látható, ez alapján elmondása szerint betegségeket „nem szerencsés, és nem is lehet diagnosztizálni”.
Továbbá meglátása szerint nem valószínű, hogy alkalmas szívbetegségek kimutatására egy olyan eszköz, amely fejhallgatóként kerül a fejre. Hozzátette azt is, hogy amennyiben valaki úgy érzi, valami nincs rendben az egészségével – vagy esetleg egy hasonló állapotfelmérésen találkozik azzal, hogy komoly egészségügyi problémákról számolnak be neki – mindenképp érdemes felkeresnie egy szakorvost.
A közérzetjavító termékeket árusító, elsősorban nyugdíjasokra specializálódott biznisz régóta virágzik Magyarországon. A módszer lényege, hogy különböző cégek jellemzően időseket, nyugdíjasokat ingyenes (újabban pár ezer forintba kerülő) egészségügyi állapotfelmérésre invitálnak, majd aztán a sok esetben valamilyen komoly bajt kimutató „eredmény” fényében különféle „közérzetjavító, egészségmegőrző, wellness” termékeket kínálnak nekik megvásárlásra, gyakran igen borsos áron.
„Orvosi diagnózist nem helyettesítő” állapotfelmérés
A László által bemutatott számlán szereplő Magyar Állapotfelmérő Centrum nevére rákeresve hamar az Alternativeshop oldalán találja magát az ember, ami az oldal szerint a partner üzletekben az egyéb humán egészségügyi szolgáltatások elvégzéséért felel.
Az Alternativeshop saját bevallása szerint tudást és akár megoldást akar adni a magyar embereknek, „a boldogabb és jobb közérzet megteremtéséhez”. Ennek érdekében úgynevezett közérzetjavító tanácsadó munkatársak „wellness, szépségipari és orvostechnikai és gyógyászati eszközök megoldásaival” segíthetnek. Lehet jelentkezni többek között „MORA Biorezonenciás Tesztmérésre”, illetve „Pulzushullám Tesztmérésre” is – egy román nyelvű űrlap kitöltésével.
Győzike és Nagy Feró is reklámarc
Emellett különféle pulzusos mágnesterápia készülékek is láthatók a honlapon, ezek áráról azonban nem találni információt. A termékekről egy másik oldalon, a biomag.hu-n egy kapcsolatfelvételi űrlap kitöltésével lehet érdeklődni, de ehhez nemcsak nevet és email-címet, hanem telefonszámot és pontos lakcímet is meg kell adni.
A honlap szerint az Alternatív kizárólagos forgalmazója a Biomag, Alternative, ProRelax, BNM-termékeknek, és a jelek szerint fontos számukra a reklám is. Az alternativeshop honlapján a »Partnereink« menüpontban szerepel ugyanis két, kormányzati körökben igen kedvelt celeb, Nagy Feró és Győzike.
Mint írják, Nagy Feró énekes, a Beatrice egykori frontembere 2023. május 1.-től 2024. május 1-ig, Gáspár Győző pedig 2023. július 1-től 2024. július 1-ig a „Biomag, Alternative, Balance, ProRelax márkák Magyarországi reklámarca”.
Az oldal azonban nem vállal felelősséget a termékek mechanizmusáért, és azt sem állítja, hogy bármelyik alkalmas lenne az állapotfelmérésen feltárt betegség kezelésére. Épp ellenkezőleg, mint írják: „Nem célunk gyógyítani, így nem is fogunk. A mi célunk, hogy a vitalitásán és közérzetén tudjunk maximálisan segíteni, ez a mi hitvallásunk!”
A weboldal szerint ugyanakkor új szintre emelték szolgáltatásaikat:
„Partner üzletek üzemeltetői újragondolták az állapotfelmérés lehetőségét, ez idáig orvosi diagnózist nem helyettesítő teszt mérést végeztek, de 2023 első negyedévtől egyéb humán egészségügyi szolgáltatás keretein belül végzik az állapotfelmérést, amit felsőfokú egészségügyi végzettségű szakember fog elemezni és értékelni a teszten látható eredmények alapján, ezzel új szintre emelve a szolgáltatást (ami ezek után sem állít fel diagnózist).”
Vagyis ez egy humán egészségügyi szolgáltatást végző cég állapotfelmérése, amelyet elvileg egy egészségügyi végzettségű szakember végez, mégsem számít diagnózisnak. Továbbá a termékek, amelyeket az állapotfelmérés által feltárt betegségre ajánlanak, többek között például egy terápiás matrac vagy pulzusos mágnesterápiás készülékek.
Láthatólag a jogi problémákra is igyekeztek felkészülni: az alternativeshop.hu-n a »Partnereink« menüpontban Győzikét és Nagy Ferót jócskán megelőzve, első helyen szerepel a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda, ami a két celebhez hasonlóan szintén köthető a Fideszhez. Az iroda névadója dr. Kertész József Tamás, akit évek óta Mészáros Lőrinc ügyvédjének hívnak, mert 2018-ban az osztrák közszolgálati csatornával, az ORF-el szemben képviselte a miniszterelnök barátját, azóta pedig cégjogi ügyekben képviseli a Mészáros-birodalom tagjait.
Ráadásul Kertész József Tamás 2020 óta az egyik legnagyobb hatalmú ember a magyar médiában — legalábbis papíron –, akkor ugyanis a nevére került a Media Fundamentum Nonprofit Zrt. 100 százalékos tulajdonrésze, s ezzel a cég birtokában lévő Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), amely a kormánypárti médiatermékeket fogja össze.
A cég szerint odafigyelnek a precíz tájékoztatásra
Kerestük az Alternativeshopot, valamint a Magyar Állapotfelmérő Centrumot is, ám cikkünk megjelenésééig csak az utóbbitól érkezett válasz kérdéseinkre. Az ügyvezető több alkalommal hangsúlyozta: sem az Alternativeshopot üzemeltető cég, sem ők nem szeretnék, ha a cég jelenlegi és korábbi ügyvezetői beazonosítható formában szerepeljenek a cikkben, egy negatív hangvételű cikk ugyanis anyagi és erkölcsi károkat okozna számukra.
Levelében elmondta, a tesztmérés változó időtartamú, 10-30 perc közötti. Az állapotfelmérés során használt, „más gazdasági társaságtól beszerzett” készülékeik tulajdonsága, hogy saját programjukon keresztül értékelik ki a teszteredményeket, ezeket ismertetik az állapotfelmérésre érkezőkkel, szükség esetén pedig a megfelelő orvosi ellátás felé irányítják ügyfeleiket. A cég ügyvezetője kiemelte, hogy ők nem diagnosztizálnak, tevékenységük csak kiegészítheti a meglévő orvosi kezelést. Az Állapotfelmérő Centrum ügyvezetője hozzátette, cégük nagyon odafigyel a precíz tájékoztatásra és a hatályos jogszabályok betartására, így mindent megtesznek, hogy a félreértéseket elkerüljék a teszt eredményeinek értelmezésére, az állapotfelmérésre vonatkozóan.
Hozzátette azt is, hogy az állapotfelmérést követően nem ők értékesítik a termékeket, ők kizárólag egészségügyi szolgáltatást biztosítanak, amely díj ellenében vehető igénybe. Azonban mivel más gazdasági társaság is bérel üzlethelyiséget az épületen belül,
„az épület belső területére érkező személyeknek lehetősége adódik azon társaság működésével, termékeivel megismerkednie.”
Bódiék vallomása: „nyugdíjasoknak adtunk el minden szart”
A hasonló módszerekkel dolgozó, nyugdíjasokra specializálódott állapotfelmérő, közérzetjavító cégek több alkalommal is szerepeltek már a hírekben. Az egyik ilyen vállalkozás pár évvel ezelőtt Prestige névre hallgató üzletet tartott fent Budapesten. Egy nyugdíjas nő négy éve a HírTV Panaszkönyv című műsorában mesélte el történetét a Lónyay utca 18/A alatt működő üzlettel kapcsolatban.
Tavaly pedig a bulvársajtó cikkezett sokat a motivációs előadóként ismertté vált Bódi testvérekről a téma kapcsán, akik 2022 novemberében egy videóban tárták fel múltjuk „kétes pillanatait”. Az adásban Bódi Bence így fogalmazott: „értékesítettünk olyan dolgokat, amiket nem biztos, hogy ma már értékesítenék”. Később hozzátette, hogy lényegében „nyugdíjasoknak adtunk el minden szart”.
A Bódi-tesók Facebook-oldalán szerepel egy 2021-es videó is „Nyugdíjasok átb@szása??? | Győzikével és Nagy Feróval hirdeti magát a pulzáló mágnesterápiával házaló cég | Győzike és Nagy Feró a reklámarcai egy cégnek, amely többek között orvosi szempontból használhatatlan termékeket árul nyugdíjasoknak. A közérzetjavítónak hirdetett termékekkel házaló, állapotfelmérést kínáló cégek hátterében feltűnik a motivációs trénernek állt Bódi Bence is, aki testvéreivel együtt vallotta be nemrég, milyen dolgokat csináltak korábban: „nyugdíjasoknak adtunk el minden szart”. Az Átlátszónak nyilatkozók szerint a módszer lényege, hogy a pár ezer forintos állapotfelmérés után súlyos betegséggel ijesztik meg az időseket, hogy aztán egy több százezer forintos termék megvásárlására beszéljék rá őket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2024/01/23/gyozikevel-es-nagy-feroval-hirdeti-magat-a-pulzalo-magnesterapiaval-hazalo-ceg/ | 2024-01-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Abszurd indokokkal tiltotta meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), hogy az Aranykéz utcai robbantás, illetve a Fenyő-gyilkosság miatt életfogytiglani büntetését töltő Jozef Roháč interjút adhasson az Átlátszónak. Úgy tűnik, kifejezetten portálunkat akarja a börtönparancsnokság távol tartani az elítélttől, mivel korábban két újságíró is csinálhatott vele interjút, nem sokkal az Átlátszó újságírójának elutasított interjúkérelme után pedig Roháč által írt, az életéről szóló könyv jelent meg Szlovákiában.
Bár a BVOP nem válaszolt az erre vonatkozó kérdésünkre, de a körülményekből az valószínűsíthető, hogy a börtönparancsnokság tudott a könyv létezéséről, s engedélyezte is annak megjelenését. Megkérdeztük az ügyről az Átlátszó ügyvédjét, valamint Jozef Roháč jogi képviselőjét. Továbbá egy szlovákiai magyar újságíró közreműködésével azt is bemutatjuk, miről szól a könyv.
A félbeszakított Portik-interjú után a legfőbb ügyésznek Vajda Zoltán MSZP-s honatya által feltett tavalyi parlamenti kérdés, s annak megválaszolása után Polt Péter az újév első napjaiban Jámbor András Imre ellenzéki képviselő (Párbeszéd) „Miért félnek attól, hogy interjú készül Jozef Roháčcsal és Portik Tamással?” című kérdésére volt kénytelen válaszolni. Igaz, a legfőbb ügyészi felelettől nem lettünk okosabbak.
„Miközben a magyar televízió Kékfény című műsorában rendre megszólalnak emberölés miatt börtönbüntetésüket töltő elkövetők, Jozef Roháč és Portik Tamás, az elmúlt évtizedek legsúlyosabb politikai érintettségű bűncselekményeinek rács mögött ülő elítéltjei valamiért nem nyilatkozhatnak a szélesebb nyilvánosság számára” – tette szóvá az ellenzéki politikus.
Amelyre Polt Péter érdemi válasz helyett így reagált:
„A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt véleménynyilvánítási szabadsága a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényben meghatározott korlátozásoknak megfelelően gyakorolható. Az elítélt nyilatkozattételének, továbbá nyilatkozata közzétételének engedélyezéséről vagy megtagadásáról a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka dönt. A megtagadó határozat ellen az elítélt és a védője (fiatalkorú elítélt esetében a törvényes képviselője is) felülvizsgálati kérelmet nyújthat be, amelynek elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.”
Ha már nem csinálhattunk interjút, és az sem derült ki, valójában mi a tiltás oka, próbáltunk a Roháč-könyv megjelenésének hátterére fényt deríteni, illetve annak tartalmát bemutatni. Arra voltunk kíváncsiak, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága tudott-e a könyv írásáról, engedélyezte, illetve jóváhagyta-e annak megjelenését?
A BVOP a kérdésünkre nem válaszolt – akkor sem, mikor ismételten feltettük azt. A kérdéshez kapcsolódva érdeklődtünk arról is: börtönben ülő elítélt, fogvatartott által írt, s könyvkiadó cég által megjelentetett könyv megjelenéséhez kell-e olyanfajta vagy ahhoz hasonló, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által elbírált, illetve kiadott engedély, ami az újságírók által a fogvatartottakkal készített interjúhoz szükséges? Csakhogy válasz nem jött, így megkerestünk egy jogászt is a témában.
„A 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról 124. paragrafusa a sajtónak adott, illetve az újságban, tévében, rádióban vagy az az interneten közzétett nyilatkozatra vonatkozik. A 125. paragrafus viszont külön szabály, ami nem említi a médiát, úgyhogy abba beleérti a gyakorlat a könyv formában való közzétételt is. Ez egyébként összhangban van azzal, hogy a törvény egy másik szabálya, a 120. paragrafus az elítélt véleményének nyilvános kifejtését általában is korlátozhatóvá teszi többek közt bűncselekmény megakadályozása, a büntetés-végrehajtási intézet rendjének védelme, vagy az elítéltnek a bűncselekményével összefüggő vagyonszerzése megakadályozása érdekében is.
Az elítélt – hozzájárulásával készített – nyilatkozattételét tartalmazó írás, kép-, hangfelvétel (a továbbiakban: közlésre szánt anyag) közzétételéhez az országos parancsnok engedélye szükséges” – szól a törvény 125. paragrafusa. Ennek alapján tehát az a helyzet, hogy Jozef Roháč nyilatkozataiból szabadon írható könyv, illetve ő is írhat ilyen művet, de a magyarországi közzétételéhez ugyanúgy kell a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának engedélye, mint az interjúhoz, és a közzététel megtagadása esetén ugyanolyan jogorvoslat van, mint a sajtónyilatkozatnál” – mondta el Sepsi Tibor ügyvéd, az Átlátszó jogi képviselője.
Arra a kérdésünkre, hogy ha a kötet Szlovákiában, szlovák nyelven megjelenhet, akkor a BVOP részéről van-e akadálya a magyarországi megjelenésnek, a magyar nyelvű kiadásnak, tehát hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a könyv a magyar olvasókhoz is eljuthasson, a BVOP így válaszolt:
„Más, megjelent forrásból történő idézethez, tartalomátvételhez nincsen szükség a büntetés-végrehajtási szervezet engedélyére vagy hozzájárulására. Javasoljuk, hogy ezzel a kérdésével forduljon a forrásként felhasználni kívánt média-tartalom szolgáltató képviselőjéhez.”
Mi azonban nem vártuk meg a hazai fordítást. Bűnügyi témákban járatos helyi újságíró segítségével jártuk körül a művet és hátterét. Barak Dávid, a szlovákiai Paraméter.sk főszerkesztője már meg is rendelte a könyvet. „A mű fülszövegében azt írják, hogy Magyarországon ez a könyv a hatályos törvények alapján nem jelenhetne meg” – szúrt szemet neki azonnal a mondat. „Szlovákiában nincs ilyen akadály, például Mikuláš Černák, a Roháč-hoz hasonlóan szintén életfogytiglanra ítélt egykori szlovák “keresztapa” is írt könyvet, ami gond nélkül megjelent” – fogalmaz Barak Dávid.
A könyvről a Plus7 Dní szlovák újságban megjelent cikkből a mű születésének körülményei is kiderülnek.
„Roháč a nyilatkozatában egyértelművé teszi: a magyar büntetés-végrehajtás tudott a könyv írásáról, sőt: ellenőrizte is a szöveget. Roháč arra panaszkodik, hogy a mű teljes egészében kézírással jött létre, mivel a BVOP sem laptopot, sem írógépet nem engedélyezett a számára. Tanácstalanul kérdezi: hogy győzzem meg őket arról hogy ezek az eszközök nem jelentenek veszélyt, és nem is szórakozásra használom őket? Roháč hangsúlyozta: ő csak egy internet-kapcsolat nélküli eszközt szeretett volna, ami kizárólag szövegek gépelésére használna. Tehát nem tartja magát veszélyesnek, ám az idézett újság egy másik cikkében megszólaltatnak egy, a személyiségét elemző grafológust, aki szerint Roháč egoista, a kiegyensúlyozottsága pedig csak álca, valójában kiszámíthatatlan. A kérdésre, hogy miért írta meg ezt a könyvet, úgy felelt: fontosnak tartom hogy megismerjék ezt a szemszöget is” – említi a művel kapcsolatban Paraméter.sk főszerkesztője.
Az újságíró elmondta: a Roháč művét gondozó Colombus kiadó jelentette meg L’ubomir Feldek költő köteteit is. „Feldek jól ismeri Rohácot. Ismeretségük még Roháč rendszerváltás előtti börtönévei idejére nyúlik vissza. Feldek 1989 decemberében, a pártállami Csehszlovákia időszakában alakult a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (Verejnosť proti násiliu – VPN) civil emberjogi szervezet képviseletében látogatta meg őt a leopoldovi börtönben, ahol Roháč egy csehszlovák kommunista politikus, Imrich Hatiar egészségügyi miniszterhelyettes 1985-ös elrablásáért töltötte büntetését” – tette hozzá. (Feldek a Magyarországon életfogytiglanra ítélt Roháč bírósági tárgyalásán is megjelent 2015-ben.)
„A könyv egyrészt nehezen áttekinthető, mert se tartalomjegyzék, se fejezetcímek nincsenek benne, ugyanakkor valóban egy szinte irodalmi minőségű szöveg” – mondta Barak Dávid. „Roháč egyes szám harmadik személyben beszél könyve főhőséről, aki Rebel néven jelenik meg a műben, amelyet szerző háromkötetesre tervez. Ez a főszereplő regényalak nyilvánvalóan maga Jozef Roháč A további szereplők egy része pedig alvilági becenevén van benne a könyvben.
A műben első ránézésre is akad olyan állítás, mely jó eséllyel hoax, illetve önfelmentés. Ilyen például az, hogy Róbert Remiášt nem akarták megölni, a robbantás csak figyelmeztetés lett volna. E verzió szerint azért halt meg Remiáš, mert nem tudták, hogy az autója gázüzemű, így a robbanás nagyobbra sikerült, mint tervezték” – mondja a könyv eme részéről a szlovákiai magyar újságíró.
A korábban rendőrként dolgozó Róbert Remiášt 1996. április 29-én Pozsonyban azért ölték meg, mert kapcsolatban állt Oskar Fegyveressel, aki Vladimír Mečiar miniszterelnöksége idején, 1995. augusztus 31-én mint a szlovák titkosszolgálat, a SIS ügynöke részt vett az akkori köztársasági elnök fiának, ifjabb Michal Kováč-nak az elrablásában, de utána egy vallomásban mind a köztársasági elnöknek, mint a rendőrségnek feltárta a SIS-nek az ügyben játszott szerepét.
Azokban az években éles konfliktus volt a szlovák államfő, Michal Kováč és a kormány élén álló Vladimír Mečiar között. Oskar Fegyveres ezután többek között Magyarországon is bujkált, ahol Remiáš tartotta vele a kapcsolatot. Jozef Roháčot és Imrich Oláhot gyanúsították a robbantással, de korábban Vladimír Mečiar, miután Michal Kováč mandátuma megszűnt, ideiglenes köztársasági elnökként amnesztiát hirdetett ki, mely az emberrablás és a robbantás gyanúsítottjaira (így Roháčra) is kiterjedt.
2017. április 5-én viszont a szlovák parlament eltörölte a mečiari amnesztiát. Felmerült, hogy Miroslav Sýkora, a korabeli szlovák alvilág egyik vezetője Ivan Lexa, a SIS akkori igazgatójának „megrendelésére” közreműködött a Remiáš-gyilkosság megszervezésében. De őt már nem lehetett kihallgatni: Sýkorát 1997. február 6-án a pozsonyi Holiday Inn szálloda előtt megölték.
Barak Dávid szerint a börtöninterjú Szlovákiában sem egyszerű műfaj.
„Ha személyesen akarsz újságíróként bemenni egy fogvatartotthoz, nemhogy kamerát, diktafont vagy más elektronikus rögzítőeszközt, de még golyóstollat vagy ceruzát sem vihetsz be magaddal. Innentől pedig az interjú nehezen kivitelezhető, hiszen maximum az emlékezetedre hagyatkozhatsz, de semmi bizonyítékod nem lesz rá, hogy az illető tényleg azt mondta, amit mondott. Ami egy sajtóper esetén komoly gond lehet. Igazából érdemi információhoz jutni egy börtönben ülő embertől a médiának papíralapú levelezés vagy videóbeszélgetés útján lehetséges csak.” – mondja el Barak Dávid.
„Szlovákiában elég szigorúan veszik, hogy nyomozati, illetve bírósági szakban a fogvatartott nem igazán nyilatkozhat. A jogerős ítélet után más a helyzet, például az életfogytiglanra ítélt korábbi maffiafőnök, Mikuláš Černák életéről már filmet is forgattak. A Sátor-bandához tartozó, két gyilkosságért (köztük a maffiafőnök, Sátor Lajos megöléséért) már jogerősen elítélt, 25 éves börtönbüntetését töltő Kádár Krisztián szintén könyvet ír az életéről, amelyet Tasnádi Péter fog kiadni Magyarországon. Némiképp vicces, hogy Szlovákiában börtönben ülő ember könyvét Magyarországon, magyar büntetés-végrehajtási intézetben lévő fogvatartottét pedig Szlovákiában adják ki” – mutat rá Barak Dávid.
Annak is igyekeztünk utánanézni, hogy jogi értelemben hogy történhetett a Roháč-könyv engedélyezése, kérdésünkre Sepsi Tibor válaszolt.
„Kifejezett szabály arra, ha nem másnak nyilatkozik a fogvatartott, hanem maga ír egy szerzői művet vagy valaki más, akire nem vonatkozik a fenti jogszabály, mert nem fogvatartott, ír a Roháčcsal folytatott kommunikáció alapján egy könyvet, nincs, mert ezek egyike sem nyilatkozat. Ugyanakkor a könyv fogvatartott általi írását, valamint annak kiadását szerintem a büntetés-végrehajtás engedélykötelesnek értékelné. Annyiban teoretikus a kérdés, hogy a szabályok egyedüli kötelezettje a fogvatartott, az ő kommunikációját korlátozzák a szabályok, tehát abban a pillanatban, hogy valami már kint van a börtönből (márpedig a külföldön már publikált könyv kint van), az említett törvény szankciórendszere már nem működik: így szerintem a külföldön megjelent könyv fordításával semmit nem tudna kezdeni a börtönparancsnokság” – tette hozzá Sepsi Tibor, aki strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán a Portik-interjú megszakításának, illetve betiltásának ügyében indult perben is képviseli az Átlátszót, illetve az interjút készítő újságírót.
A cikkíró rákérdezett a büntetés-végrehajtásnál, hogy amennyiben a könyvben foglaltak nyilvánosságra hozatala ellen a BVOP-nak nincs kifogása, akkor lehetséges volna-e, hogy interjút készíthessen, melyben Jozef Roháč a könyvének tartalmával kapcsolatos kérdésekre adhatna válaszokat?
„Álláspontunk nem változott abban a tekintetben, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet nem támogatja a bűnözői életmódot népszerűsítő fogvatartotti nyilatkozatokat. Amennyiben konkrét fogvatartotti interjúkérelmet szeretne benyújtani, kérjük jelezze számunkra” – felelte a börtönparancsnokság Kommunikációs Főosztálya. Természetesen be fogunk adni egy új interjúkérelmet, hogy beszélgethessünk a könyv szerzőjével.
Jozef Roháč ügyvédjét, Dr. Fülöp Tamást is megkerestük az ügyben beadott parlamenti kérdéssel, a legfőbb ügyész válaszával, illetve Roháč könyvével kapcsolatban. Levelünkre azt felelte: „Az e-mailben rögzítettekkel kapcsolatosan nem kívánok nyilatkozni.”
Dr. Fülöp Tamás az Átlátszó megkeresésére korábban elmondta: ügyfele az interjú megtiltása miatt az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni. „A bíróság határozatával szemben benyújtható alkotmányjogi panasz jogi hátterének kimunkálását megkezdtem, a feltételek fennállása esetén az elítélt fogvatartott az Alkotmánybíróság eljárását a bíróság határozatának kézbesítésétől számított 60 napon belül kezdeményezheti” – tette hozzá az ügyvéd.
Címlapkép: Jozef Rohác a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperének tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. március 31-én. MTI Fotó: Kovács Tamás | Az Átlátszónak nem adhatott interjút Jozef Roháč, a börtönben írt könyve viszont megjelenhetett | Abszurd indokokkal tiltotta meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), hogy az Aranykéz utcai robbantás, illetve a Fenyő-gyilkosság miatt életfogytiglani büntetését töltő Jozef Roháč interjút adhasson az Átlátszónak. Úgy tűnik, kifejezetten portálunkat akarja a börtönparancsnokság távol tartani az elítélttől, mivel korábban két újságíró is csinálhatott vele interjút, nem sokkal az Átlátszó újságírójának elutasított interjúkérelme után pedig Roháč által írt, az életéről szóló könyv jelent meg Szlovákiában. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kult/2024/01/21/az-atlatszonak-nem-adhatott-interjut-jozef-rohac-a-bortonben-irt-konyve-viszont-megjelenhetett/ | 2024-01-21 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A becsült ár kétszereséért, nettó 19,9 milliárd forintért építheti meg a 2025. évi világkiállítás magyar pavilonját a kormányközeli BAYER CONSTRUCT Zrt. Oszakában. A közbeszerzési eljárásra három céget hívtak meg, a tender eredménye a napokban jelent meg a közbeszerzési értesítőben. A világkiállításra való készülés eddig döcögősen haladt, mivel új tervezőt és új miniszteri biztost is kellett keresni a projekthez.
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást írt ki az EXPO 2025 Magyarország Nonprofit Kft. a 2025-ös oszakai világkiállítás magyar pavilonjának kivitelezésére tavaly ősszel. A döntést azzal indokolták, hogy a „válsághelyzet miatt előállt helyzet sürgőssége összeegyeztethetetlen a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén előírt határidőkkel”. Vagyis: sietős volt a tender lebonyolítása.
A Közbeszerzési Hatóság jóváhagyta a kiírást, mivel a beruházásra vonatkozik a „2025. évi Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához kapcsolódó rendelkezésekről” szóló 2022. évi XLVII. törvény.
Ahogy azt Hadházy Ákos független parlamenti képviselő akkor kiszúrta, a cég három gazdasági szereplőt kért fel ajánlattételre:
a BAYER CONSTRUCT Építőipari és Szolgáltató Zrt.-t,
a CONFECTOR Mérnök Irodát,
és a Market Építő Zrt.-t.
A megbízás becsült értéke akkor még „csak” nettó 9,3 milliárd forint volt.
A vállalkozásoknak a teljes projektre kellett ajánlatot adniuk a tervezéstől a kivitelezésen keresztül, az átadást követő üzemelési időszak karbantartási feladatain át a pavilon bontásának és az építési terület teljes körű, eredetivel megegyező visszaállításának végéig.
Mindhárom cég élt a lehetőséggel, de
a legolcsóbb, nettó 19 893 487 540 forintos ajánlatot a BAYER CONSTRUCT Építőipari és Szolgáltató Zrt. adta.
A Market Építő Zrt. nettó 20 952 109 290 forintért, míg a CONFECTOR Mérnök Iroda nettó 22 878 610 207 forintért vállalta volna a munkát.
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint a pavilon nettó 1749 négyzetméteren valósul meg, a tervezett bruttó szintterület 2235, a kiállítótér 577, a kereskedelmi terület pedig 113 négyzetmétert tesz ki. Az építmény összesen 5 szintes lesz pincével és egy félemelettel együtt. A projekt 2026 áprilisáig tart.
A kiállítás már egy tervezőt és egy miniszteri biztost is elfogyasztott
Hogy pontosan hogyan fog majd kinézni a magyar pavilon, azt egyelőre nem tudni. Ahogy azt Mfor.hu tavaly júniusban megírta, a tervezői feladatokat első körben a Napur Architect Kft. nyerte el. Majd miután a Magyar Építőművészek Szövetsége nyilatkozatot tett közzé a kiválasztás módja miatt (előzetesen senki sem értesült a kiírásról), új nyertest hirdettek. Eszerint pedig már a ZDA-Zoboki Építésziroda kapta a 235 millió forintos feladatot. (Ezt később megemelték 50 millió forinttal.)
A látványterveket azonban egyelőre sehol nem találtuk.
De nem ez az egyetlen érdekesség a projekt körül. Rogán Antal 2022 nyarán nevezte ki határozatlan időre Tatár Szabolcsot a 2025-ös oszakai világkiállítás miniszteri biztosává, aki azonban tavaly ősszel lemondott. A helyére Kristó Ákos került november végén. A miniszteri biztos feladata többek között a világkiállításon történő magyar megjelenés eredményes előkészítése lesz.
Azt pedig már a Szabad Európa írta meg, hogy 800 millió forintból egy installáció is készül a pavilonba: egy „kapszulához hasonlóan hengeres alakú vitrin (…), amelynek belső terében a magyar pavilon »építészeti stratégiai koncepciója tárgy« lebegtethető”.
Zuglóból Oszakába
A tendert elnyerő BAYER CONSTRUCT Építőipari és Szolgáltató Zrt. neve mostanában főként a zuglói gigaberuházás miatt kerül elő, de a cégcsoport vezérigazgatója, a Tiborcz Istvánnal és Mészáros Lőrinccel is üzletelő Balázs Attila is felhívta magára a figyelmet a kijelentésével, amely szerint „ma aki dolgozni akar, az az 500 ezer forintot meg tudja keresni Magyarországon. Az nem tudja megkeresni, aki nem akar dolgozni.”
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő kiperelte a zuglói beruházás szerződéseit
A kormányközeli cég éves forgalma az elmúlt öt évben 22 milliárdról 63,8 milliárd forintra nőtt, míg a nyeresége 2,5 milliárdról 10,5 milliárdra. A zrt. állami megbízásokat is kap, legutóbb az MTK Sportpark tervezésével és kivitelezésével bízták meg őket nettó 26,9 milliárd forintért.
A cégről és Balázs Attiláról többek között ebben a cikkben írtunk részletesebben:
Nyitókép: A világkiállítás logója. Forrás: Facebook | 19,9 milliárdért építheti fel az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonját a Bayer Zrt. | A becsült ár kétszereséért, nettó 19,9 milliárd forintért építheti meg a 2025. évi világkiállítás magyar pavilonját a kormányközeli BAYER CONSTRUCT Zrt. Oszakában. A közbeszerzési eljárásra három céget hívtak meg, a tender eredménye a napokban jelent meg a közbeszerzési értesítőben. A világkiállításra való készülés eddig döcögősen haladt, mivel új tervezőt és új miniszteri biztost is kellett keresni a projekthez. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/22/199-milliardert-epitheti-fel-az-oszakai-vilagkiallitas-magyar-pavilonjat-a-bayer-zrt/ | 2024-01-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Magyarországnak szánt 21,8 milliárd eurónyi, vagyis közel 8300 milliárd forint összegű uniós támogatás zárolásának okairól készített a Magyar Helsinki Bizottság interaktív weboldalt Eltékozolt lehetőségek címmel. Az anyagból kiderül, hogy megannyi feltételnek kellene ahhoz teljesülnie, hogy hazánk megkaphassa ezeket a pénzeket.
A Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő egyesület az Átló csapatával együttműködve készítette el az Eltékozolt lehetőségek – Befagyasztott uniós források Magyarországnak című honlapot. Az oldalon bemutatásra kerülnek azok az európai uniós feltételek, amelyeket a magyar államnak teljesítenie kell ahhoz, hogy hazánk megkapja az uniós költségvetésből a befagyasztott 21,8 milliárd eurónyi (nagyjából 8300 milliárd forint) támogatást.
Három uniós eljárás által vannak az EU-s támogatások zárolva: a feltételességi rendelet, az uniós költségvetés alapokra vonatkozó közös rendelkezések és a Helyreállítási Eszközről szóló rendelet által.
Hogyan lehetne feloldani a befagyasztott forrásokat?
„A befagyasztott támogatások feloldásának feltétele egy sor korrupcióellenes és jogállamisági korrekciós intézkedés teljesítése. A korrupcióellenes, jogállamisági és alapjogi problémák azonosításában és az ezekből következő uniós intézkedések megállapításában két EU-s alapintézmény, az Európai Bizottság, valamint a tagállamok minisztereit tömörítő Tanács kapott szerepet. A korrekciós intézkedések végrehajtása esetén szintén e két intézmény tudja feloldani a befagyasztásokat” – olvasható az oldalon.
A magyar kormány tervei szerint a támogatást 11 operatív program keretein belül használnák fel. Az operatív programok számos egyedi célkitűzést tartalmaznak, melyekre a támogatást szétosztanák. A célkitűzések közül viszont számos esetben nem hívható le a támogatási összeg, mert azt valamilyen megoldatlan probléma korlátozza, nem egy esetben pedig egy célkitűzés feloldásához több intézkedés teljesítése is szükséges.
„Az Országgyűlés 2023. május 3-án fogadta el a bíróságok függetlenségét megerősíteni hivatott törvényt, amelyet a kormány 2023 júliusában nyújtott be az Európai Bizottságnak értékelésre. Végül a Bizottság 2023. december 13-án jóváhagyta a magyar igazságszolgáltatási reformot. Így a minden releváns operatív programot átfogó módon érintő befagyasztási ok megszűnt.
Az igazságszolgáltatási reform jóváhagyásával csak azon források szabadultak fel, amelyek további problémák miatt nem kerültek korábban zárolásra. Ezzel Magyarország 8,8 milliárd euró támogatáshoz jutott” – olvasható az oldalon.
Az igazságszolgáltatási problémák megszüntetése csak az első lépés a pénzek feloldásához, számos korrekciós intézkedésre van még szükség a teljes összeg megkapása érdekében. Ilyenek az Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogok közül a tudomány szabadságát, a szexuális kisebbségekhez tartozók emberi jogait és a menedékkérők menedékjogát érintő sérelmek korrekciója; továbbá 11 szakpolitikai feljogosító feltétel (TEC) hiányosságainak megoldása és a feltételességi eljárás keretében azonosított korrupciós problémák orvoslása.
A Magyar Helsinki Bizottság hírlevelében rövid írásos interjú keretében foglalta össze az interaktív oldal fontosságát Gaál Balázs, az egyik készítő:
„(…) amit mi állampolgárként érzékelünk, hogy nem jönnek vagy csak részben jönnek az uniós pénzek, amögött rendkívül bonyolult jogi és bürokratikus folyamatok állnak. Elég csak annyit mondanom, hogy egyszerre három eljárásban tartják vissza a forrásokat. Ezt még szakértőknek sem könnyű átlátni.
Minél bonyolultabb egy téma, annál hasznosabb azt képekben megjeleníteni, és az alapvető összefüggéseket megértetni – amennyire csak lehet – közérthetően. Ráadásul olyan megoldásra volt szükségünk, amivel dinamikusan, a jövőben is meg tudjuk mutatni, mely források szabadulnak fel vagy maradnak visszatartva.”
Ahogy Gaál szavaiból kiderül, az oldal az egyes zárolási feltételek megoldásával egy időben frissülni fog, a diagramok átszíneződnek, a szöveg pedig az adott probléma megoldásának rövid leírásával fog bővülni.
Az interaktív oldal az alábbi linken érhető el: https://eufundshungary.helsinki.hu/ | Interaktív oldalon magyarázza el a Helsinki Bizottság az uniós pénzek zárolásának okait | A Magyarországnak szánt 21,8 milliárd eurónyi, vagyis közel 8300 milliárd forint összegű uniós támogatás zárolásának okairól készített a Magyar Helsinki Bizottság interaktív weboldalt Eltékozolt lehetőségek címmel. Az anyagból kiderül, hogy megannyi feltételnek kellene ahhoz teljesülnie, hogy hazánk megkaphassa ezeket a pénzeket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2024/01/22/interaktiv-oldalon-magyarazza-el-a-helsinki-bizottsag-az-unios-penzek-zarolasanak-okait/ | 2024-01-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az elmúlt időszakban a sajtó attól volt hangos, hogy hova nem ért el időben a mentő, hogy hogyan vezénylik fel a vidéki dolgozókat Budapestre, s hogy milyen körülmények között, milyen fizetésekkel kell dolgozniuk a mentősöknek. Lengyel Tiborral, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnökével beszélgettünk ezekről a témákról, illetve arról, hogy miként látják ők az Országos Mentőszolgálat helyzetét.
Átlátszó: Hogyan írná le most az OMSZ helyzetét?
Lengyel Tibor: Hát, ramaty a helyzet, hogy egyszerűen fogalmazzak. Mi azt látjuk, hogy minden egyes intézkedés arra irányul, hogy egyik napról a másikra találjanak megoldásokat, és ezek a megoldások soha nem hosszú távúak, átfogóak, amivel a probléma gyökerét lehetne kezelni, hanem mindig ad hoc jellegűek. Képletesen mondva, sebtapaszt tesznek a nyílt törésre.
Az elmúlt időszakban többször is cikkeztek a felvezénylésekről.
Lassan tíz éve jelen van, hogy a mentőegységeket Budapestre rendelik fel. De míg tíz éve csak Budapest környéki állomásokról, később már egész Pest megyéből, aztán már a környező megyékből is hívtak fel egységeket. Most már ott tartunk, hogy az ország legtávolabbi szegletéből is gondolkodás nélkül hívnak kollégákat.
Ezek az átirányítások úgy működnek, hogy van egy adott számú mentőegység, akiket tervezetten, fixen Budapestre kell irányítani. Ilyen például a nagykátai állomás. Itt most hat mentőautó van az állomáson, abból egy minden hétköznap, minden körülmények között Budapesten dolgozik. És most már napi szinten reggelente még egy autót vezényelnek fel, indoklás nélkül. A sülysápi mentési pontra delegált mentőautó hónapok óta nem tud elindulni létszámhiány miatt, pedig az ottani önkormányzat nagy erőket fektetett a mentéspont kialakításába. Így a szervezett 6 autóból egy autó áll, kettő Budapesten van, és csak három marad az állomáson.
Épp a tegnapi napról kaptam olyan információt, hogy a közép-magyarországi régió összes mentőállomásáról fölrendeltek autókat. Tehát olyan mentőállomásokról is, ahol kettő autó van. Gondoljunk bele, hogy egy vidéki, két autós mentőállomásról a mentőkapacitás 50 százalékát elveszik. Azt látjuk, hogy mindenféle opciók, variációk működnek arra, hogy a budapesti mentést életben tartsák, mert a budapesti mentés, a vidéki mentőautók nélkül, csak a budapesti mentőegységekre támaszkodva, rég bedőlt volna.
És mi ennek az oka?
Az, hogy kevés a mentőegység, a mentőerők nincsenek egyensúlyban az ellátandó feladatok számával. Itt most melyik oldalon kéne javítani? Föl kéne venni még Budapestre ezer embert, és gyakorlatilag minden utcában álljon egy mentőautó, és akkor mindenre lehet mentőt küldeni, vagy pedig a másik oldalon kicsit lejjebb kéne szorítani a feladatok számát? Benőtt körömhöz, herpeszhez, gyomorrontáshoz, az ujj elvágásához is mentőt küldenek.
El lehet gondolkodni, hogy melyik oldalon lenne érdemesebb egy kicsit elkezdeni mozgolódni. Jelen pillanatban a mentőerőket próbálják megnövelni, de nem úgy, hogy jobb fizetést adnak, jobb munkakörülményeket teremtenek, és ezáltal próbálják bevonzani az embereket, hanem az országosan meglévő mentőkapacitás ad hoc jellegű átcsoportosítgatásával próbálják meg ezt a budapesti egyenlőtlenséget valahogy egyensúlyba hozni. Ám ez nem igazán sikerül, sőt, inkább gyűrűzik ki a probléma.
Miért küldenek mentőt, amikor nem lenne rá szükség?
Gyakorlatilag nincs megfelelő háttérszabályozása a mentésnek, és főleg a mentésirányításnak. Egy mentésirányító nem teheti meg, hogy azt mondja egy adott helyzetben, hogy ne haragudjon, én nem küldöm ki ezért a mentőt. Nincs ilyen szabályozás. Ha nem küldi ki a mentőt, és annak az embernek akár a későbbikben valami problémája lesz, gondolkodás nélkül kirúgják. A mentésirányítók nyomás alatt vannak jelen pillanatban.
Láthattuk az elmúlt évek eseteit, például Gálvölgyi Jánosét, amikor nem ért ki időben a mentő. Mindig a mentésirányításon találták meg a bűnbakot. Soha egy vezető, a menedzsment nem áll ki ilyenkor, hogy igen, felülvizsgáljuk a szabályokat, felülvizsgáljuk az utasításainkat, felülvizsgáljuk a kialakult gyakorlatot, hogy hogyan lehetne ezen változtatni. Nem! A felelősséget a dolgozókra hárítják, ezért ők inkább nem kockáztatnak.
Szó volt arról, hogy tartozások vannak a szerviz partnereknél. Van erről valamilyen információ?
Ez is az elhallgatott információk közé tartozik. Soha nem lehet hivatalos információt kinyerni a mentőszolgálattól, mert nem kapunk tájékoztatást tőlük, ennél kisebb ügyekről sem. Ezeket is a bajtársaink visszajelzései alapján tudjuk. Elmondásuk szerint elvisznek egy autót egy szervizbe, és ott azt mondják nekik, hogy nem biztos, hogy ez most el fog készülni, mert olyan tartozást halmozott már fel a mentőszolgálat, hogy ezeket a javításokat egyelőre visszatartják. Tavalyi évben volt is egy utasítás, hogy ha egy autó javítása X forintnál többe kerül, akkor azt egészen felső vezetői szinttel kellett jóváhagyatni, csak akkor lehetett az autót megcsináltatni.
Az is sokszor szóba kerül, hogy a statisztikák kozmetikázva vannak. Mit lát a szakszervezet?
A statisztikák szépítgetése régi hagyomány a mentőszolgálatnál. Már jóval ezelőtt is kaptunk olyan információkat, miszerint a statisztikákat javítgatták, legfőképpen Budapest tekintetében. Erre példa az átvezénylések kérdése. Reggel az adott régióban dolgozó autó bejelentkezik, hogy munkába áll, és ezt rögzítik is reggel a statisztikában. Majd felvezénylik Pestre, átjelentkezik annak a mentésirányítási rendszerébe, kap új mentőegység-azonosítót.
A példának okáért 12-kor Budapesten készült statisztikába pedig bekerülnek a felvezényelt autók is, budapestiként feltüntetve. Azaz egy autó kétszer szerepel a statisztikában. Magyarázatból nincs hiány, mert ugye Győrffy úr (a mentőszolgálat szóvivője – a szerk.) mindig elő tud állni frappáns magyarázatokkal, csak hát ezeknek a – hogy is mondjam – hitelességét, ha mások nem is, de a mentődolgozók nagyon-nagyon erősen megkérdőjelezik. Rettentően elégedetlenek a mentődolgozók az Országos Mentőszolgálat kommunikációjával, ami nagyon félrevezető.
Mi a helyzet az eszközökkel ?
Rettenetes nagy csinnadrattával jelentették be pár éve, hogy 1,6 milliárd forintért vettek eszközöket. Minden egyes mentőautó-átadásnál miniszteri látogatás van, megjelenik az átadás híre a sajtóban. Amikor a rendőrségnél új gumibotokat vesznek, nem láttuk még, hogy rettenetes nagy ceremónia keretében adnák át a gumibotokat és felvonulna a rendőrség Budapesten. Akkor nekünk miért kell fölvonulnunk, hogy új mentőautót kaptunk?
Mi a helyzet a mentőautókban használt gyógyszerekkel, felszereléssel?
Alapvetően a központi raktárakból van az utánpótlás. Ez többnyire működni szokott, de éppen most decemberben volt egy krízis, amikor nem volt infúzió-utánpótlás. Minden mentőautón kell(ene), hogy legyen infúzió. Még vezetői utasítások is jöttek ki, hogy mindenki próbáljon meg spórolni. A mentőegységek kórházakból kéregettek, hogyha bevittek egy beteget és kötöttek neki infúziót, akkor a kórházból próbáltak meg pótlást kérni. A mentőállomások egymás között üzengettek, hogy „te, neked mennyi van? Nekem kettővel több, akkor egyet küldjél már, mert nekünk nincsen.”
Ez januárra rendeződött?
Egyelőre nem kaptam róla információt, hogy továbbra is fennáll a helyzet. Nagyon bízom benne, hogy ez már megoldódott.
És mi az, ami a legnagyobb problémát jelenti a mentődolgozók számára?
Alapvetően a munkakörülmények, amelyek hagynak némi kívánnivalót maguk után. Például a felvezényléseket nem szeretik a dolgozók, de azt megtagadni nem lehet. Nem tudnak enni, mert nincs hol, csak menet közben állnak meg valahol valamit bekapni, amire 20 perc jut. Vagy a mentőben esznek, aminek az alapos fertőtlenítésére nincs lehetőség két beteg közt, mert ahhoz, ugye, be kéne menni az állomásra, kivenni a mentőautóból az eszközöket, lefertőtleníteni, minden behatási időt megvárni, ózongenerátort használni, aminek legalább háromnegyed óra kell. Ez nagy időveszteség lenne.
Amikor Budapesten így áll a mentési helyzet, gondolhatjuk, hogy nem férne bele akárcsak egy autó esetében ilyen fertőtlenítés. Tehát a felvezényelt mentős sokszor egy parkolóban, a szennyezett ruhájában eszik, amit lecserélni sem tud, mert nincs hol.
Az elég sokszor látszik a médiában, hogyha valamelyik szakszervezet megszólal, akkor rögtön cáfolják az állításokat. Mennyire partner a mentőszolgálat vezetése?
Rendkívül ridegnek nevezném a kapcsolatot. A mentőszolgálat egyáltalán nem kezeli partnerként a szakszervezetet. A mentőszolgálatnál két említésre méltó szakszervezet van: a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete, illetve a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége. A másik szakszervezet gyakorlatilag tetszhalott állapotban van, nem látunk semmilyen tevékenységet a részükről. Azt leszámítva, hogy még régen ők voltak a reprezentatív szakszervezet. 2021-ben elvették a kollektív szerződést, aminek a megkötésére jogosult volt a szakszervezet – addig őket használta a mentőszolgálat a kollektív szerződés megkötésére, mert azt írták alá, amit eléjük tettek.
A főigazgató úrral való levelezéseink során rendre kioktató hangnemű válaszok érkeznek. Nemhogy önként nem von be minket a főigazgató, semmilyen munkáltatói intézkedés kapcsán, se véleményezésbe, se együttműködésbe, de még ha mi kérjük, akkor sem ad erre lehetőséget. Ha tájékoztatást kérünk, kitérő, semmitmondó, lekezelő és kioktató válaszokat küld. Eleve a kormányzat abszolút ellenségesen bánik a szakszervezetekkel, folyamatosan csorbítja a szakszervezetek jogosítványait és működését.
Ezt kezdték 2012-ben, amikor elvették a legerősebb ütőkártyát: a vétójogot. Addig a szakszervezetnek volt vétójoga, tehát ha a munkáltató valamilyen intézkedést be akart vezetni, a szakszervezet megvétózhatta; azaz addig, amíg a szakszervezettel a munkáltató nem egyezett meg, addig nem vezethette be a munkáltató az adott intézkedést. Ezt elvették, tehát ezzel gyakorlatilag félig-meddig kiherélték a szakszervezeteket.
Ezt követte az, hogy az egészségügyben minden dolgozóra kiterjedő kollektív megállapodást kollektív szerződés keretében nem lehet kötni. Tehát ezzel megint egy fontos elemet vettek el a szakszervezetiségtől. Most pedig elvették a munkáltatói tagdíj levonást, amivel a szakszervezetek életét nehezítik. A honvédségnél konkrétan betiltották a szakszervezetet. Tehát egyértelműen látszik a kormányzat szándéka a szakszervezetiséggel szemben, és itt a mentőszolgálatnál maradva tökéletesen illeszkedik ebbe a munkáltató viselkedése is.
Mi a helyzet a fizetésekkel?
Alapvetően a probléma a humán erőforrásnál kezdődik. Évek óta emlegetik az életpályamodellt, amiből soha nem valósult meg szinte semmi. Egy mentő dolgozó, ha idejön, jelen pillanatban nem láthatja azt, hogy mi az a dolog, ami itt fogja tartani 5-10-20-30 évig ennél a cégnél – azon kívül, hogy ez egy „hivatás”. Kell a pénz, és a pénz manapság a munkának az egyik legfőbb mérvadója lett.
De ott van a béren kívüli juttatás kérdése is, ami a mentőszolgálatnál egy vicc, még talán annak is rossz. Ugyanis 100 ezer forintot kapunk egy évben Szép-kártyára, illetve kapunk 6.000 forint mosatási támogatást és 7.000 forint cipőpénzt, valamint 12 ezer forint bankszámla hozzájárulást. Ennyi az összes béren kívüli juttatásunk a mentőszolgálatnál jelen pillanatban. Ezeket még 2009-ben állapították meg, akkor egyezett meg róla a másik szakszervezet, és azóta változatlan.
Igen, hatezer forintból sokszor nem lehet ruhát mosni, abban biztos vagyok.
Főleg a mentő dolgozók ruháit. Külön utasítás van róla, hogy milyen mosószerrel és milyen impregnálószerrel kell a ruhákat kezelni, amelynek az egyhavi adagja nagyságrendileg 6000 forint. És itt jön be a képbe az, hogy a ruházat nem védőruhának, hanem munkaruhának lett minősítve, mert ha munkaruha, akkor azt a dolgozó saját maga tisztíttatja. Ha védőruha lenne, akkor a munkáltatónak kellene biztosítania a tisztíttatását. Tehát itt is itt van egy furfang az egészben.
Volt inflációkövető bérkorrekció?
Semmilyen infláció követő intézkedése nem volt a mentőszolgálatnak. Be van lengetve egy márciusi béremelés, ami nem az, hanem bérrendezés, bérátalakítás. Átalakítják a bértáblát, egyszerűsítik, amivel alapvetően nincs baj. A baj ott van, hogy egy -tól-ig összeg van megadva az egyes kategóriákban. Azt pedig a munkáltató fogja megállapítani, hogy ki milyen bérezést fog kapni. Eddig a bértábla sávos volt, tehát láthattuk azt, hogy három évente, még ha nem is sokkal, de nőtt a bér.
A harmadik és fontos dolog, az a minősítés. Bevezették már ezt az egészségügyi szolgálati törvényben, de eddig erről eddig csönd volt. Na, most lett a mentőszolgálatnál, és kijött róla az utasítás. A minősítés alapján a mentődolgozók bére fölfelé plusz 40 százalékkal, lefelé pedig -20 százalékkal eltéríthető. A minősítés ellen bíróságon léphet fel csak a mentődolgozó, és ott sem a minősítés eredményét, maximum a minősítés indoklását támadhatja meg.
Tehát, ha én rosszul végzem a munkámat az elöljáróm szerint, akkor azt mondhatja, hogy nekem csak 20 százalékkal kevesebb jár, vagy ha jól, akkor azt, hogy 30 százalékkal több?
Így van.
És ezt ki dönti el?
Delegálva van a feladat, a régióvezetők fogják a minősítést elkészíteni. De nyilván egy régió vezető mentőtiszt az ő régiójában dolgozó 1300 ember munkáját nem látja és nem ismeri. Tehát ez tovább lesz delegálva az állomásvezetőknek, főápolóknak, garázsmestereknek, műszaki gondnokoknak – az állomáson lévő vezetőknek. Ki van adva egy szempontrendszer, hogy miszerint kell a minősítést elvégezni, de nyilván azt, hogy egy adott személyre konkrétan ezek tényleg hogyan vonatkoznak és ő ezeket hogyan tartotta be, az teljesen a minősítést készítő vezetőnek a szubjektív megítélésén fog múlni. Semmilyen garanciát nem látunk jelen pillanatban arra, hogy ezek a minősítések objektívek lesznek. Ennek pedig pénzbeli következményei lesznek a mentődolgozókra nézve. Mondhatjuk azt, hogy aki jól fekszik a főnöknél, annak a minősítése megfelelő lesz.
De vannak más dühítő dolgok is. A mentőszolgálatnál olyan régi és borzasztó rossz berögződések vannak, amelyeket még az előző rendszerből emeltek át. El is tudok mondani egy nagyon jellemző példát. Nagykátán, a mentőállomáson, talán a ’60-as években volt egy műszaki gondnok, aki az autókért volt felelős. Ő utasításba adta, hogy csak kerek összegű kerek literre lehet megtankolni a mentőt, mert hadilábon állt a matematikával, és még kockás füzetbe vezette az elszámolást.
Ez az utasítás ma 2024. január 16-án is érvényben van még, és amikor rákérdeztünk, hogy nem lehetne-e ezen változtatni, akkor azt mondták, hogy nem. Ez így működött, és így is marad.
És akkor ott van még a szolgálati beosztással való sakkban tartás, ami a mentőszolgálatnál rendkívül bevett és rutinos eszköz. Persze a szolgálati- és munkaerő beosztás a munkáltató privilégiuma. De nem arra való, hogy azzal a munkavállalót befolyásoljuk és rákényszerítsük arra, hogy a munkáltató által elvárt dolgoknak megfeleljen. Ha valaki ilyen-olyan okoknál fogva rebellissé válik, vagy úgy dönt a vezetője, hogy meg kell valahogy fegyelmezni, akkor az első dolog, amibe belenyúlnak, az a beosztása.
Elveszik a 24 órás szolgálatait, nem kapja meg azokat a szabadnapokat, amiket mondjuk kifejezetten azért kért, mert akkor valamilyen fontos dolga van, beosztják arra a napra, amit ő szabadnak kért, budapesti autóra osztják csak be, csak nappali szolgálatokat kap. Ez jogszerű intézkedésnek tűnik, de mégis jogtalan nyomásgyakorlás eszközévé válik, amivel ellehetetlenítik a másodállását, a családjával való megfelelő törődést, a hobbiját. És ettől minden mentő dolgozót tart. Ezt senki nem akarja, ez mindenkinek rossz, és anyagi vonzata is van. Elesik a pótlékoktól, elesik a másodállásától, és ezt senki nem akarja kockáztatni.
Azt le kell szögeznem, hogy a mentés ma Magyarországon kizárólag azért működik még, mert a mentődolgozók erejükön felül teljesítenek, hivatástudatuktól vezérelve, mindent megtesznek a betegek ellátása érdekében. Ez az, ami életben tartja a Mentőszolgálatot, nem az inkompetens vezetés szakmaiatlan, politikának megfelelni akaró intézkedései, a mentőkre zúdított utasítás-áradat, amivel a felelősséget próbálják folyamatosan elhárítani maguktól. Itt tartunk jelen pillanatban, 2024 januárjában, Magyarországon az Országos Mentőszolgálatnál.
Kérdezett: Zimre Zsuzsa
Címlapfotó: Lengyel Tibor felvétele | „A budapesti mentés a vidéki mentőautók nélkül rég bedőlt volna” – a szakszervezeti vezető szerint | Az elmúlt időszakban a sajtó attól volt hangos, hogy hova nem ért el időben a mentő, hogy hogyan vezénylik fel a vidéki dolgozókat Budapestre, s hogy milyen körülmények között, milyen fizetésekkel kell dolgozniuk a mentősöknek. Lengyel Tiborral, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnökével beszélgettünk ezekről a témákról, illetve arról, hogy miként látják ők az Országos Mentőszolgálat helyzetét. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2024/01/23/a-budapesti-mentes-a-videki-mentoautok-nelkul-reg-bedolt-volna-a-szakszervezeti-vezeto-szerint-sulyos-gondok-vannak-a-mentoszolgalatnal/ | 2024-01-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Január 22-én ünnepelte ötéves születésnapját az Akadémiai Dolgozók Fóruma, ebből az alkalomból kerekasztal-beszélgetést szerveztek Budapesten. A meghívott vendégek közt volt Ádám Zoltán, a Corvinus korábbi oktatója, Gyenge Zsolt, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, Havas Attila, a Közgazdaságtudományi Intézet főmunkatársa, valamint Kamarás Katalin, a Wigner Fizika Kutatóközpont vegyésze. A beszélgetést Lőrincz Viktor, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa moderálta. A beszélgetés résztvevői korántsem festettek pozitív képet a felsőoktatás helyzetéről: szóba került többek között a modellváltás és a tudomány szabadsága is.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) 2018-ban jött létre, azzal a céllal, hogy előmozdítsa a tudomány és az oktatás szabadságának tiszteletben tartását. Tagjai 2018 óta a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatában dolgozók. A kutatóhálózatot az MTA-tól kormány 2019-ben elszakította, ennek hatására az ADF egyesületté alakult, és azóta is szót emelnek a túlzott központosítás ellen, valamint a kutatóintézetek és a tudomány szabadsága mellett.
Vizsgabotrány, rektorválasztás
A kerekasztal beszélgetés során a résztvevők első körben a modellváltás utáni állapotokról beszélgettek. Ádám Zoltánt kérdezték arról, hogy az alapítványi modellváltás hozzájárult-e a Corvinuson történt vizsgabotrányhoz, illetve, máshogyan kezelte volna-e a korábbi szenátusi vezetés a botrányt?
Ádám szerint eleve aggályos az, hogy a kormány egyetemi alapítványok élére politikusokat nevez ki, akik így nem tartoznak elszámolással senki felé. Problematikusnak nevezte, hogy a Corvinus esetében egy gazdasági társasággal (Mol) szemben kerül kiszolgáltatott helyzetbe egy felsőoktatási intézmény, hiszen a Mol osztalékai jelentik a bevételi forrást az intézmény számára. A vizsgabotrányról és a kirúgásáról elmondta, szerinte ha a korábbi egyetemi struktúra maradt volna fenn, elképzelhetetlen lett volna ilyesmi.
Gyenge Zsolt ezután arról számolt be, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) esetében is kecsegtető ígéretek hangzottak el a modellváltás mellett, többek között elhangzott az adminisztrációs terhek csökkentése, az ingatlanvagyonok megszerzése, több forrás, kiszámítható költségvetés, nagyobb szabadság. Ezekből szerinte nem sok valósult meg, sőt az adminisztrációs terhek a többszörösére emelkedtek, és az intézményt áthatja a belső bizalmatlanság.
A modellváltás melletti érvek közt szerepelt az is, hogy nyugati egyetemeken ez egy működő formula, így jó volna meghonosítani Magyarországon is. A Corvinus korábbi oktatója hangsúlyozta:
„A magyar modellben az intézményi struktúraváltás megfelelt egy államilag kiosztott feudumnak, amelyben odaadtak egy egyetemet egy gazdasági csoportnak, ezáltal a tudástermelést ellenőrzés alá vonták. Csák János kuratóriumból való távozását követően a helyét a Wizz Air vezérigazgatója, Váradi József vette át. Azon a napon, amikor Váradi helyet kapott a Corvinus kuratóriumában, Anthony Radev Corvinus-elnök pozícióhoz jutott a Wizz Airnél.”
Havas Attila, a Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa hozzátette: a különbség a nyugat-európai magánegyetemek és a magyar modellváltott magánegyetemek közt az, hogy előbbieket eleve magánegyetemként hozták létre, és adományokból kell gazdálkodniuk. Míg utóbbiaknak csak a neve utal a magánegyetemi formára.
Ezt követően a MOME korábbi rektorpályázata is szóba került. Az egyetem docense az ügy kapcsán elmondta, a MOME tavaly januárban írta ki a pályázatot. A folyamat egy ideig nagyon transzparensen folyt, a szenátus egy jelöltet támogatott, aki a kuratórium jóváhagyása elé került. Ezt követően azonban a kuratórium saját hatáskörben elhalasztotta a jelölt kinevezését, és zárt körben újabb tárgyalásokat kezdeményeztek két másik jelölttel. A pályázaton végül nem a szenátus jelöltjét választották meg.
Az intézményben bevezették, hogy a kuratórium hozza meg a végleges döntést, akár a szenátussal ellenkezőt is.
Így volt ez a rektorválasztással is. „Elhittük, hogy van értelme” – foglalta össze Gyenge Zsolt.
Van, ami jól működik, de az oktatók nem teljesen elégedettek
Az autonómia kérdésköre kapcsán a kutatási téma szabad megválasztása is fontos szempont lehet. A beszélgetésen résztvevők arról számoltak be, hogy több olyan kutatóintézeti munkatársuk kutatási tervét elutasították, akikre szakmájuk zászlóshajójaként lehet tekinteni. Volt, ahol a pályázat nevét kifogásolták a bírálók, de akadt olyan is, ahol szigorú és értelmetlen szabályokat támasztottak a beadott kutatási terv terjedelmét, küllemét illetően is.
Szóba került, hogy mennyire elégedettek a modellváltott egyetemek munkatársai, oktatói a jelenlegi helyzettel. Ádám Zoltán elmondta, hogy a Corvinuson néhány héttel ezelőtt készült dolgozói felmérés, amelyben a dolgozók nagy része rossz véleménnyel van a vezetésről és annak tevékenységéről. „A kollégák kiszámíthatatlannak és méltánytalannak tartják azt, ahogyan az egyetem működik.”
A nemzetközi publikációs teljesítmény javulása szintén a modellváltáshoz és annak ígéreteihez kapcsolódott. Ádám Zoltán szerint a publikációs tevékenység nőtt, ez pozitívum, hiszen jót tesz az intézménynek ha érdemi kutatómunka folyik a falai között. A MOME jellegéből fakadóan nem csak megjelentetett publikációkban méri az outputokat, hanem elkészült műalkotásokban, termékekben, művészi munkákban. Ennek fejlesztésére az intézményen belül létrehoztak egy belső mérési rendszert.
A résztvevők a kommunikációval sem teljesen elégedettek: Kamarás Katalin elmondta, hogy a kutatóhálózat fenntartója nem folytat párbeszédet a szakszervezetekkel, sértegeti őket.
A beszélgetést az alapítványi egyetemek Erasmus és a Horizont programból való kizárása zárta. A megszólalók arról számoltak be, hogy kezdetben abban reménykedtek, a kizárás csak átmeneti, illetve találnak rá alternatív megoldásokat.
Együttműködést kezdeményeztek külföldi egyetemekkel és kutatóintézetekkel, melyek a bizonytalan állapotok miatt nem kívántak együttműködni, illetve nehéz volt nekik elmagyarázni a jelenlegi állapotokat.
„Minden rendszerben az ember megtanulja elfogadni a rá nehezedő kényszereket és megtanul vele együtt élni. Az abnormalitás normalizálódik” – zárta gondolatait a téma kapcsán Ádám Zoltán.
Szabó-Gödri Rita
Címlapkép: Tüntetés a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának leválasztása és az akadémiai vagyon államosítása ellen, 2019 június elején. Forrás: Átlátszó/Halász Áron. | „Az abnormalitás normalizálódik” – kerekasztal-beszélgetés a magyar felsőoktatásról | Január 22-én ünnepelte ötéves születésnapját az Akadémiai Dolgozók Fóruma, ebből az alkalomból kerekasztal-beszélgetést szerveztek Budapesten. A meghívott vendégek közt volt Ádám Zoltán, a Corvinus korábbi oktatója, Gyenge Zsolt, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, Havas Attila, a Közgazdaságtudományi Intézet főmunkatársa, valamint Kamarás Katalin, a Wigner Fizika Kutatóközpont vegyésze. A beszélgetést Lőrincz Viktor, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa moderálta. A beszélgetés résztvevői korántsem festettek pozitív képet a felsőoktatás helyzetéről: szóba került többek között a modellváltás és a tudomány szabadsága is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/oktatas/2024/01/23/az-abnormalitas-normalizalodik-kerekasztal-beszelgetes-a-magyar-felsooktatasrol/ | 2024-01-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános (titkos) kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány több száz állami szervnél az EKEIDR iratkezelő rendszer használatát, amit Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársának a cége, az SDA DMS Zrt. fejlesztett ki. A licencet ingyen kapják meg az érintett intézmények, csakhogy a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez több tíz, de akár százmillió forintot meghaladó összeg is lehet intézményenként. Kétrészes cikkünkben bemutatjuk, hogyan lavírozta magát az állam egy előnytelen, főként csak a fejlesztő cégnek hasznot hozó helyzetbe.
„Ebben az évben az állami szektorban kötelező jelleggel szoftvervásárlásra köteleznek különböző állami társaságokat. Kórházakat, erdészeteket, nonprofit szervezeteket stb. Bár ezek az intézmények már rendelkeznek auditált dokumentumkezelő rendszerrel, ez sajnos nem számít” – ezzel a felütéssel kapott levelet még tavaly Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. A levélíró ezután meg is nevezte, hogy pontosan miről van szó: az EKEIDR, vagy más néven Poszeidon iratkezelő rendszer bevezetéséről.
A levélíró szerint először 2021-ben tájékoztatták őket arról, hogy a kormány fokozatosan minden állami költségvetési szervre kiterjeszti az egységes iratkezelő rendszer használatát. Igazán komolyra azonban csak idén fordult a helyzet, az EKEIDR-t ugyanis 2024 végéig mindenhol el kell kezdeni használni. Ám itt jön a csavar: ugyan a szoftver licencét ingyen kapják meg az intézmények, minden más költséget nekik kell állniuk. Ez pedig a levélíró szerint több tízmillió forintot jelent, de akár a százmillió forintot is elérheti.
Mi az az EKEIDR?
A leírás szerint a Poszeidon EKEIDR Irat- és Dokumentumkezelő Rendszer „egy teljes körű iktatási rendszer, mely végigkíséri az iratokat a beérkezéstől vagy a keletkezéstől kezdve az irattárazáson és postázáson át a selejtezésig, legyenek azok elektronikus – e-mail, fax, fájlban tárolt – és/vagy papír alapú dokumentumok. A rendszer támogatja az összes, iratokkal kapcsolatos munkafolyamatot és a meglévő irattári anyag gyors és tömeges, kötegelt szkennelését – ezzel lehetőséget biztosítva a modern, papírmentes ügyiratkezelésre való áttérésre –, és megvalósítja az ehhez szükséges elektronikus archiválást a jogszabályban előírt módon.”
A szoftvert már jó ideje több helyen is használják a közszférában, így többek között a MÁV-nál és a Nemzeti Vagyonkezelőnél, de a fővárosi és megyei kormányhivatalokban is. A kormány szerint a cél a közigazgatás belső működésének átláthatósága, az e-ügyintézés támogatása, ezáltal a hatékonyság növelése.
Bár a rendszer kiterjesztését már régóta tervezik, arról nem szólt a fáma, hogy ennek egyes anyagi vonzatai az állami intézményeket terhelik majd. Márpedig úgy tűnik, ez a helyzet.
Kötelező bevezetni, de nem adnak rá pénzt
Egy tavaly szeptember 26-i online tájékoztató szerint „az EKEIDR licencek, amelyek örökös licencek, díjmentesen érhetők el a 2044/2023. Korm.határozatban megjelölt szervezetek számára. Ugyanakkor a rendszer bevezetéséhez kapcsolódó szolgáltatások, a bevezetés időtartama alatti terméktámogatás, valamint a bevezetést követően a verziókövetés, a gyártói support, illetőleg az egyéb fejlesztések már díjkötelesek.
Ezek költségét a szervezeteknek kell finanszírozniuk.”
Ha valamelyik intézményben esetleg nem áll rendelkezésre ehhez forrás, az úgy „orvosolható”, hogy feltételes beszerzési eljárást lefolytatnak le, illetve több ütemben, több lépcsőben valósítják meg a bevezetést. Addig pedig elő lehet/kell teremteniük a szükséges összegeket.
Az, hogy valahol már van bevált, jól működő iratkezelő rendszer, nem lehet kifogás, ugyanis: „a 2044/2023. Korm.határozat alapján a 301/2018. (XII.27.) Korm.rendelet 1. § (2) bekezdés a)-d) pontjába tartozó szervezetek számára az EKEIDR rendszer bevezetése kötelező. Kivételi körbe a Robotzsaru, illetve a Mercurius elektronikus iratkezelő rendszert használó szervezetek, továbbá a 2044/2023. Kormányhatározat 1. számú mellékletében felsorolt szervezetek tartoznak.”
A korábbi iktatószoftvereket csak addig – legkésőbb 2025. január 1-ig – lehet használni, amíg az EKEIDR nem élesedik.
Nem nyilvános kormányhatározatban döntöttek róla
Bár a tájékoztató szövegben többször is szerepel hivatkozási alapként a 2044/2023. Kormányhatározat, annak tartalma jelenleg nem nyilvános. Annyira nem, hogy amikor Hadházy Ákos kikérte azt a kormányhatározatot, amely alapján kötelezővé teszik az EKEIDR használatát, a Miniszterelnökség válaszában meg sem nevezte azt. Csupán egy korábbi, a kormányhivatalokra vonatkozó határozatot említettek benne.
Egy kormányhatározat lehet:
1. nyilvános, a Magyar Közlönyben elérhető (egyes számmal kezdődő),
2. nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő (kettes számmal kezdődő),
3. minősített adatot tartalmazó, titkos (hármas számmal kezdődő),
4. és nem titkos, de szintén nem nyilvános (négyes számmal kezdődő).
Vagyis az említett 2044/2023. Kormányhatározat elvileg nem titkos, de nem is kötelező közzétenni – így aztán nem is tették. Az abban szereplő döntés emiatt csak az érintettek szűk köréhez jutott el.
Hadházy Ákos nemrég személyes betekintést kért a kétezres határozatokba, de azt a választ kapta dr. Janó Márk közigazgatási államtitkártól, hogy „a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022 (V.24.) Korm. rendelet a megjelölt kormányhatározatokkal kapcsolatos feladat- és hatáskört a Miniszterelnökséghez nem telepít”, ezért nem áll módjában teljesíteni a képviselő kérését.
Hadházy Ákos Facebook-posztja a levélváltásról
Megkerestük mi is a Miniszterelnökséget és a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy megtudjuk, valóban a 2044/2023. Korm.határozat rendelkezik-e az EKEIDR iratkezelő rendszer kötelező bevezetéséről, és ha igen:
Pontosan hány állami intézmény érintett?
Miért teszik kötelezővé éppen ezt a szoftvert? Meddig van idejük az intézményeknek csatlakozni a rendszerhez?
Milyen költségekkel jár a bevezetés és a fenntartás? Ki állja ezeket a költségeket?
Egyes állami intézmények miért képeznek kivételt?
Mindezek az információk miért egy nem nyilvános kormányhatározatban szerepelnek?
Cikkünk megjelenéséig (több mint két hónap alatt) a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda sem válaszolt a kérdéseinkre.
Palkovics volt üzlettársának a cége fejlesztette
Nem igazán érthető, hogy egy iratkezelő szoftverrel kapcsolatban miért titkolózik annyira a kormány, de közelebb vihet a megoldáshoz, ha tudjuk, kinek a szoftveréről van szó. A Poszeidon EKEIDR Irat- és Dokumentumkezelő Rendszer fejlesztője ugyanis nem más, mint az évi 2-2,4 milliárd forint forgalmat bonyolító SDA DMS Zrt., amelynek tulajdonosa Fauszt Zoltán, Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársa.
A cégről korábban már több alkalommal is írtunk. Az SDA DMS Zrt. tulajdonosa a NEXIUS Informatikai Zrt. (amelynek tulajdonosa Fauszt Zoltán) valamint az E-Storage Informatika Zrt. Utóbbi tulaja a NEXIUS Zrt. és az RC Invest Zrt. Utóbbiban Fauszt Zoltánon (továbbá Novák Klárán és Novák Lajoson) túl érdekelt még a Modern Oktatásért és Biztonságos Közlekedésért Alapítvány is.
Az RC Invest Zrt.-ben korábban tulajdonos volt Farkas Mihály zongorista is, aki 2015 novemberében hirtelen eltűnt, majd a Dunából került elő a holtteste. A HVG akkoriban arra is rámutatott, hogy bár Farkas papíron milliárdos cégbirodalmat birtokolt az SDA-csoportot tulajdonló RC Invest Zrt. többségi részvényeseként, szerény körülmények között élt és megélhetési gondokkal küzdött.
Szintén megírtuk, hogy Fauszt Zoltán 2000-től 2014-ig üzlettársa volt az Informin’ Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-ben Palkovics Lászlónak, akit akkor neveztek ki felsőoktatási államtitkárnak. Palkovics 2016-ban miniszter lett és 2022 novemberéig az is maradt. De Maga Fauszt Zoltán sem volt távol a kormánytól: Orbán Viktor miniszterelnök 2019 március elején nevezte ki a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács egyik tagjának, és ez a megbízatása 2020 végéig tartott.
Palkovics és Fauszt 14 évnyi üzleti kapcsolatát Hadházy Ákos tárta fel 2017-ben. És bár az ex-miniszter akkor az RTL-nek elismerte, hogy Fauszt Zoltán a barátja (sőt, a 444 cikke szerint az egyetem óta ismerik egymást), szerinte ennek semmi köze Fauszt cégeinek közpénzes megrendeléseihez.
Fauszt érdekeltségeihez mindenesetre azóta is ömlik a közpénz.
Az SDA-cégek 2008 és 2022 között összesen nettó 32,3 milliárd forint értékű közbeszerzésen győzedelmeskedtek önállóan. A cégbirodalom egyik aranytojást tojó tyúkja a KRÉTA. A szoftvert az SDA Informatika Zrt. fejlesztette le az államnak 2015-ben nettó 728 millió forintért, azóta pedig már minden közoktatási intézményben kötelező használni. A KRÉTA az elmúlt években több milliárdot hozott a konyhára Fausztéknak.
Van szerződés, de nem kaptuk meg
Felmerül a kérdés, hogy az EKEIDR ingyenes használatba adása miért éri meg az SDA-nak? Ezt leginkább az állam és a cég között kötött szerződésből tudhatnánk meg, ezért több helyről is megpróbáltuk beszerezni a dokumentumot.
Elsőként a korábban illetékesként feltüntetett Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-től és a Miniszterelnöki Kabinetirodától kértük ki közadatigénylésben, de mindkét helyről az a válasz érkezett, hogy ők nem rendelkeznek az „adatigénylésében megjelölt szerződéssel”. Ezután elküldtük a kérdést a Miniszterelnökségnek is, ahonnan ugyanezt írták vissza. Végül megkerestük a Digitális Magyarország Ügynökséget (a NISZ Zrt. felügyeleti szervét) és az Igazságügyi Minisztériumot (IM) is. Előbbi azt állította, hogy „számára nem áll rendelkezésre a kért dokumentum”, míg utóbbi cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
Pedig a szerződés létezik, hiszen több intézmény is hivatkozik rá különböző tenderek kapcsán. Az egyik ilyen az SZTE egyik 2015-ös szerződése, amelyben az szerepel, hogy az állam 2010 után szerezhette meg a Poszeidon DMS licencjogát az EKOP-3.1.2. projekt keretében.
Hogy az állam mennyit fizetett pontosan az SDA-nak a licencért – szerződés hiányában –, nem tudni. Ami viszont biztos, hogy az érintett állami intézmények (15 millió forintot meghaladó költségek esetén) közbeszerzéseken keresztül juthatnak hozzá a rendszer bevezetéséhez szükséges „ellátási csomaghoz”. Erre a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. ki is írt egy gigatendert, amelynek már a győztesei is megvannak. Az egyik nem más, mint maga az SDA DMS.
Cikkünk következő részében bemutatjuk, hogy mit lehet tudni a nyertes cégekről, milyen jelei vannak, hogy nem egymástól függetlenül indultak a tenderen, hány milliárdot költöttek eddig az állami szervek a szoftverre, és mi utal arra, hogy az egész üzlet végül csak az SDA DMS-nek hozhat hasznot. | Titkos kormányhatározat tette kötelezővé a Palkovics-közeli cég iratkezelő szoftverét az állami szférában | Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános (titkos) kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány több száz állami szervnél az EKEIDR iratkezelő rendszer használatát, amit Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársának a cége, az SDA DMS Zrt. fejlesztett ki. A licencet ingyen kapják meg az érintett intézmények, csakhogy a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez több tíz, de akár százmillió forintot meghaladó összeg is lehet intézményenként. Kétrészes cikkünkben bemutatjuk, hogyan lavírozta magát az állam egy előnytelen, főként csak a fejlesztő cégnek hasznot hozó helyzetbe. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/24/titkos-kormanyhatarozat-tette-kotelezove-a-palkovics-kozeli-ceg-iratkezelo-szoftveret-az-allami-szferaban/ | 2024-01-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány a Poszeidon EKEIDR iratkezelő rendszer használatát több száz állami szervezetnél. A szoftvert Palkovics László ex-miniszter barátjának a cége, az SDA DMS fejlesztette. Az iratkezelő licencét ingyen kapják meg az érintett intézmények, de a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez pedig hatalmas pluszkiadást jelent többek között az adósságokkal küzdő kórházaknak is. A program működéséhez szükséges „ellátási csomagot” ugyanis egy 82 milliárd forintos keretmegállapodás keretében öt cégtől lehet beszerezni közbeszerzési eljárás lefolytatásával. Vagyis: akár 82 milliárdba is kerülhet az iratkezelő rendszer bevezetése az állami szférában. Cikkünk második részében bemutatjuk, miért tűnik színlelt eljárásnak a gigatender, és ki profitálhat mindebből.
Ahogy azt cikkünk első részében megírtuk, több száz állami szervezetnek kell bevezetnie egy egységes iratkezelő rendszert az intézményeiben 2024 végéig. Az, hogy valahol már van bevált, jól működő iratkezelő rendszer, nem lehet kifogás, ugyanis a – nem nyilvános – 2044/2023. kormány határozat alapján az érintett szervezetek számára az EKEIDR rendszer bevezetése kötelező. A történet külön szépsége, hogy ugyan a szoftver licencét ingyen kapják meg az intézmények, minden más költséget nekik kell állniuk.
A Poszeidon EKEIDR Irat- és Dokumentumkezelő Rendszer fejlesztője az SDA DMS Zrt., amelynek tulajdonosa Fauszt Zoltán, Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársa. A szoftvert az állam az EKOP-3.1.2. projekt keretében vásárolta meg a cégtől, de hogy pontosan milyen feltételek mellett, azt egyelőre nem tudni. A szerződést ugyanis cikkünk megjelenéséig egyik minisztériumtól sem kaptuk meg.
82 milliárdos tender, amin látszólag bárki indulhatott
Ami viszont biztos, hogy az érintett állami intézmények (15 millió forintot meghaladó költségek esetén) közbeszerzéseken keresztül juthatnak hozzá a rendszer bevezetéséhez szükséges „ellátási csomaghoz” egy 82,5 milliárd forint értékű keretmegállapodás részeként.
Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint azonban a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (DKÜ) átal kiírt tender szinte minden eleme kérdéseket vet fel.
A Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-t 2019-ben hozta létre a kormány. Feladata „a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (…), a Kormány által alapított, illetve az alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványok és közalapítványok, illetve a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok” központosított informatikai beszerzéseinek és egyes beruházásoknak a lebonyolítása.
A DKÜ 2023 áprilisában indított közbeszerzési eljárást „az EKEIDR irat- és dokumentumkezelő rendszer licencével rendelkező érintett szervezeteknél történő, a rendszer bevezetéséhez szükséges szolgáltatások ellátására”. A felhívás szerint bárki tehetett ajánlatot, aki rendelkezik „legalább 1 fő államilag elismert felsőfokú informatikai, és/vagy műszaki, és/vagy gazdasági, és/vagy természettudományos, vagy az előbb felsoroltakkal egyenértékű végzettséggel és irat és/vagy ügyviteli rendszer bevezetési és/vagy üzemeltetési területén szerzett legalább 3 éves szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberrel.”
Ezen túlmenően semmilyen más gazdasági vagy műszaki feltételt nem írt elő a DKÜ.
Ez már önmagában is furcsa. Hát ha még azt is hozzátesszük, hogy a kiírásra ennek ellenére mindössze öt cég jelentkezett – és mind az öt nyert is. Vagyis ez az öt, első körben kiválasztott vállalkozás a második körben elviekben egymás ellen versenyez majd az egyes állami szervezetek egyedi megbízásaiért.
A kiválasztottak
A tender eredménye júliusban jelent meg az ekr.gov.hu-n. A dokumentum szerint a következő öt cég adhat majd ajánlatokat az egyedi lehívások során:
SDA DMS Zrt.,
Stratis Vezetői és Informatikai Tanácsadó Kft.,
Kontron Hungary Kft.,
Telekom Rendszerintegráció Zrt.,
MultiContact Consulting Szolgáltató Kft.
A cégekről a következőket lehet tudni.
1. Az SDA DMS Zrt. tulajdonosa a NEXIUS Informatikai Zrt. (amelynek tulajdonosa Fauszt Zoltán), valamint az E-Storage Informatika Zrt. Utóbbi tulaja a NEXIUS Zrt. és az RC Invest Zrt. Utóbbiban Fauszt Zoltánon (továbbá Novák Klárán és Novák Lajoson) túl érdekelt még a Modern Oktatásért és Biztonságos Közlekedésért Alapítvány is.
Fauszt Zoltán 2000-től 2014-ig üzlettársa volt az Informin’ Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-ben Palkovics Lászlónak, akit akkor neveztek ki felsőoktatási államtitkárnak. Palkovics 2016-ban lett miniszter és 2022 novemberéig az is maradt. De maga Fauszt Zoltán sem maradt távol a kormánytól: Orbán Viktor miniszterelnök 2019 márciusában őt nevezte ki a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács egyik tagjának, és ez a megbízatása 2020 végéig tartott.
Fauszt Zoltán cégeinek sikereiről már több alkalommal is beszámoltunk, ahogy arról is, hogy Palkovics szerint kettejük barátságának nincs köze Fauszt milliárdos állami megbízásaihoz.
2. A Stratis Kft. egy informatikai tanácsadó cég, ami IT-menedzsmenttel, továbbá vezetési és üzleti tanácsadással foglalkozik. Korábban is nyertek már állami megbízásokat, így többek között műszaki tanácsadást végeztek a Nemzeti Koncessziós Irodának. A bevételük 1,9 és 3 milliárd között mozgott az elmúlt években. A cég 55 fős, tulajdonosai: Béndek Péter, Bíró Zoltán, Géró Péter, Lencse Zoltán László, Nánai-Szűcs Péter, Radnóti Tibor, Török Péter és Zombory Anett. Radnóti korábban a Magyar Telekomnál volt vezető tisztségviselő.
3. A Kontron Hungary Kft. (korábbi nevén: S&T Consulting Hungary Kft.) fő tevékenysége az információ-technológiai tanácsadás, IT megoldások és szolgáltatások szállítása és integrációja. A kft. éves nettó árbevétele 18 és 32 milliárd forint volt az elmúlt években. Tulajdonosa az osztrák Kontron AG. Korábban pályáztak a Szakrendszer Iratkezelői Szolgáltatás Interfész (SZISZI) rendszer megvalósítására is a fővárosban, de azt a megbízást (is) az SDA DMS Zrt. nyerte. A Magyar Nemzeti Bank egyik tenderét (tűzfal szabályrendszer menedzsment bevezetése) viszont elnyerték tavaly.
4. A Telekom Rendszerintegráció Zrt. is alapvetően egy információ-technológiai tanácsadással, komplex IT-megoldások szállításával foglalkozó cég 80-110 milliárdos bevétellel. Tulajdonosa a Magyar Telekom, az ország egyik legnagyobb távközlési szolgáltatója.
5. A MultiContact Consulting Kft. pedig egy klasszikus vezetési tanácsadó cég, amelynek tulajdonosai az EuroDeal Holding Kft., Skultéty Tamás Ferenc és Som Attila István. Skultéty a kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője is volt. Ez a 2-2,4 milliárdos bevétellel bíró cég sem először kap állami megbízást. A Miniszterelnökség például 2022 szeptemberében kötött velük egy 406 millió forint értékű szerződést a „Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE) programozásának támogatására és ezzel összefüggő informatikai rendszerfejlesztések szakértői támogatására”.
Nehéz elhinni, hogy nem játszanak össze
Adott tehát öt cég, amelyek elvileg egymással versenyeznek majd az állami szervek megbízásaiért. Közbeszerzési szakértőnk szerint azonban több jel is arra utal, hogy a gigatender nyertesei nem egymástól függetlenül vesznek részt ebben a közbeszerzésben.
Először is nyilvánvalónak tűnik a függő helyzet a cégek között, hiszen
a jelentkezők eleve csak akkor rúghatnak labdába, ha az SDA átadja nekik a saját rendszerének a működtetéséhez szükséges információkat.
Emellett valószínűleg oktatásra is szüksége lehet ezeknek a cégeknek ahhoz, hogy be tudják vezetni az SDA DMS alkalmazását. Ennek a feltételei jelenleg nem tisztázottak. (Ugyan a keretmegállapodás XI.2. c) jelű mellékletében elvileg szerepelnek a licencszerződés feltételei, melyekhez egy külső érdeklődő nem férhet hozzá.)
Az is érdekes, hogy a meghirdetett öt helyre pontosan öt cég jelentkezett, tehát praktikusan semmilyen verseny nem volt a közbeszerzésben: mindenkit bevettek a keretszerződésbe, aki jelentkezett. Ráadásul az 5 jelentkezőből 4 cég a nyilvános adatok alapján korábban nem foglalkozott iktatórendszerekkel, az ötödik pedig maga az SDA volt.
Szintén elgondolkodtató, hogy az ajánlattevők egységárai közötti arányok minden nyilvánosan elérhető tétel esetében feltűnő hasonlóságot mutatnak. Valamennyi megrendelhető termék és szolgáltatás esetén az SDA adta a legalacsonyabb, általában kerek összegű ajánlatot, a többi cég pedig sok esetben ugyanolyan arányban tett ennél magasabb ajánlatot.
Ez pedig felveti annak a gyanúját, hogy a cégek előzetesen egyeztették az árakat.
Hogy megismerhessünk néhány részletet, megkerestük az SDA DMS mellett induló négy vállalkozást, amelyektől a következőket kérdeztük:
volt-e köztük és a licencjogosult között valamilyen megállapodás, amely alapján jogosultak az alkalmazás bevezetési és támogatási feladatainak ellátására;
volt-e korábban a Poszeidon-rendszer bevezetéséhez, támogatásához kapcsolatos referenciájuk, tapasztalatuk;
amennyiben nem, képesek-e elvégezni ezt a feladatot az SDA DMS Zrt. támogatása nélkül;
és amennyiben nem volt a keretmegállapodás kiírása előtt Poszeidon rendszer bevezetéséhez, támogatásához kapcsolatos tapasztalatuk, hogyan volt lehetőségük az ajánlattételt megelőzően az alkalmazás megismerésére a keretmegállapodás szerinti feladatok ellátásához szükséges mértékben.
Cikkünk megjelenéséig egyik társaság sem válaszolt.
3,8 milliárd forint értékű beszerzés már lezajlott
Értelmezésünk szerint az EKEIDR bevezetése minden olyan állami költségvetésű szervezetet érint, amelynek a DKÜ intézi a központosított beszerzéseit. Ez több száz intézmény lehet, köztük például a kórházak is, amelyeknél a beszerzéseket az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) központilag koordinálja.
Megkérdeztük a Főigazgatóságot, hogy hol tart jelenleg a beszerzés, milyen költségekkel jár a szoftver bevezetése és fenntartása kórházanként/összesen, és hogy ez a pluszkiadás mennyire terheli meg az amúgy is súlyos adósságokkal küzdő kórházakat. Cikkünk megjelenéséig az OKFŐ nem reagált.
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött legfrissebb dokumentumokból ugyanakkor kiderült, hogy a beszerzés már lezajlott – és nem csak a kórházakban. A következő intézmények már igényelték az ellátási csomagot:
Építési és Közlekedési Minisztérium
Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Kormányzati Szoftverlicenc-gazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság
Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.
Magyar Légimentő Nonprofit Kft.
Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Magyar Védelmi Exportügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Nemzeti Színház Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Országos Kórházi Főigazgatóság
Sándor-palota
Új Világ Nonprofit Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Visit Hungary Nonprofit Zrt.
A szervezetek ajánlatkéréseire az öt cégből mindössze egy, az SDA DMS adott ajánlatot, és nyilván ennek megfelelően ő is nyerte el az összes, 3,8 milliárd forint értékű megbízást. Ez tovább erősíti azt a feltételezést, hogy az ötszereplős keretmegállapodás csak színjáték, az SDA mellett bekerült 4 cég csupán azért jelentkezett a közbeszerzésre, hogy formailag ne tűnjön egyajánlatosnak a tender.
„Ingyenes”, de mégis drága
Bár az állami szervek ingyen kapják meg a licencet, egyáltalán biztos, hogy az állam összességében jól járt az üzlettel.
Egyrészt az intézmények semmit sem tudnak kezdeni a licenccel, amíg nincs olyan cég, amely bevezeti és támogatja nekik. Erre jelenleg öt cégnek van lehetősége, de az első 16 megbízásra csak az SDA DMS jelentkezett. A bevezetéshez szükséges időráfordítást az állami szervezetek nem határozhatják meg, csak a nyertes. Vagyis semmi nem korlátozza a nyertes céget abban, hogy hány munkaórát számol el és milyen áron.
Az SDA DMS tehát jelenleg látszólag monopolhelyzetben van, ráadásul az sem kizárható, hogy drágábban dolgozik, mint más cégek.
Szakértőnk segítségével több olyan közbeszerzést is megnéztünk, amelyeket iktatórendszerek licenceinek beszerzésére, továbbá a rendszer bevezetésére írtak ki.
A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. ebben a 2021-es kiírásban például 110 felhasználói licenc beszerzésére írt ki közbeszerzést, amely valószínűleg megfelelhet egy átlagos állami intézményi méretnek. A nyertes cég, a DMS One Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (amelynek nincs köze az SDA DMS-hez) akkor 4,6 millió forintért vállalta a felhasználói jogok biztosítását.
Nem állítjuk azt, hogy a DMS One és az SDA rendszere ugyanolyan funkciókkal rendelkezik (vagy hogy azóta ne emelkedhettek volna az árak), de mindkettő működő iktatórendszer. Vagyis talán levonható az a következtetés, hogy az állam nem az évszázad üzletét kötötte meg az ingyenes licenccel, miközben cserében 82 milliárd forint elköltése kapcsán a végletekig lekorlátozta a versenyt.
De van példa bevezetésre és support-szolgáltatásra is a Közbeszerzési Értesítőben: a ferencvárosi vagyonkezelő cég tavaly 210 felhasználóra kívánt bevezetni iktatórendszert, amelyre az alábbi nyertes ár érkezett:
a bevezetést is tartalmazó havi licencdíj nettó 750 000 Ft;
verzió- és jogszabálykövetés, továbbá support szolgáltatás havi díja nettó 1 622 778 Ft.
A teljes összeg tehát egy hónapra 2 372 778 Ft, amely az összehasonlítás kedvéért 24 hónapra 56,9 millió forintot tesz ki.
Lássuk, hogy a Digitális Kormányzati Ügynökség publikus felületén elérhető árlisták alapján mekkora összegbe kerülne egy 100 felhasználós rendszer bevezetése és támogatása 24 hónapos időtartamra.
EKEIDR alapmodulok bevezetése migráció nélkül, 100 felhasználós egység: 1 x 47 millió Ft;
EKEIDR bevezetéshez kapcsolódó migráció auditált iratkezelő rendszerről, EKEIDR alapmodulkénti felhasználónként, 100 felhasználós egység: 1 x 12 millió Ft;
EKEIDR alapmodul terméktámogatási havidíj felhasználónként, 100 felhasználói egység 24 x 8 000 000 Ft = 192 millió Ft
Ez összesen 251 millió forint.
Nyilván nagyon nehéz összehasonlítani ezeket a rendszereket és az egyes intézmények egyedi körülményeit, de a nagyságrendi eltérés mindenképpen elgondolkodtató. És még az is elképzelhető, hogy az általunk talált (jellemzően egyszereplős) közbeszerzéseken elért árak is jóval meghaladják a piaci árakat.
Az viszont nehezen vitatható, hogy az EKEIDR összességében sokba kerül.
Bár információink szerint hatalmas a felháborodás az érintettek körében az intézményi költségvetéseket igencsak megterhelő, a legtöbb intézmény által nem igényelt rendszer bevezetésének hatalmi szóval történő kikényszerítése miatt, az általunk megkeresett állami költségvetési szervek (vízügyi igazgatóság, nemzeti park, oktatási intézmény, stb.) cikkünk megjelenéséig nem reagáltak a levelünkre.
Megkerestük az SDA DMS Zrt.-t is, hogy reagáljanak a cikkekben leírtakra. A cég cikkünk megjelenéséig nem válaszolt levelünkre. | 82 milliárdba kerülhet az ingyenes szoftver bevezetése az állami intézményekben | Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány a Poszeidon EKEIDR iratkezelő rendszer használatát több száz állami szervezetnél. A szoftvert Palkovics László ex-miniszter barátjának a cége, az SDA DMS fejlesztette. Az iratkezelő licencét ingyen kapják meg az érintett intézmények, de a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez pedig hatalmas pluszkiadást jelent többek között az adósságokkal küzdő kórházaknak is. A program működéséhez szükséges „ellátási csomagot” ugyanis egy 82 milliárd forintos keretmegállapodás keretében öt cégtől lehet beszerezni közbeszerzési eljárás lefolytatásával. Vagyis: akár 82 milliárdba is kerülhet az iratkezelő rendszer bevezetése az állami szférában. Cikkünk második részében bemutatjuk, miért tűnik színlelt eljárásnak a gigatender, és ki profitálhat mindebből. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/25/82-milliardba-kerulhet-az-ingyenes-szoftver-bevezetese-az-allami-intezmenyekben/ | 2024-01-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Négyszer kérték, de valamiért nem kapják meg azokat az adatokat a VII. kerületi civilek, akik Erzsébetváros köztisztasággal is foglalkozó cége után érdeklődtek. A kerület szerint a kért adatokat határidőn belül elküldték, de a részletes tételes elszámolásra más szabályok vonatoznak. Az Erzsébetváros Kft. korábbi beszámolója miatt tavaly már az önkormányzaton belül is vita volt, eleinte a momentumosok sem akarták elfogadni azt. A Színes Erzsébetváros most bíróság elé viszi az önkormányzati céggel kapcsolatos adatigénylését.
A Színes Erzsébetváros nevű helyi civil szervezet tavaly márciusban adatigényléssel fordult a kerületi önkormányzathoz az Erzsébetváros Kft. szerződései miatt. A kerület tulajdonában lévő vállalat több dologért is felel a kerületben, de legfontosabb feladatuk a kerület takarítása, illetve karbantartása. A választási indulásukat decemberben bejelentő civilek arra voltak kíváncsiak, hogy pontosan mire költ az önkormányzat cége, milyen megrendelésekből, azaz szerződésekből jön össze az éves a kiadásuk.
Azonban hiába kértek részletes beszámolót, az önkormányzattól csak összefoglaló táblázatokat, magától a cégtől pedig egyelőre semmilyen adatot nem kaptak. Mivel válasz harmadik és negyedik adatigénylésükre már abszolút nem érkezett, most jogi úton próbálják elérni, hogy hozzáférhessenek az egyébként nyilvános adatokhoz.
A Színes Erzsébetvárosnak először az lett gyanús, hogy az Erzsébetváros Kft. költségvetése évről évre kiugró ütemben növekedett. 2022-ben még például 675 milliót szánt a kerület a cég éves költségvetésére, addig 2023-ra már több mint 1 milliárd forintot irányoztak elő. Egyrészt a több mint 400 milliós növekmény okaira, másrészt arra voltak kíváncsiak a Színes Erzsébetvárosnál, hogy a „környezet-egészségügyi feladatok” miért visznek el 965 milliót a cég költségvetéséből. Mivel a megkötött szerződések és részletes adatok nem voltak elérhetők adatigénylést nyújtottak be.
Első két adatigénylésükkel még VII. kerület önkormányzatához fordultak, de megkereséseikre csak felületes, épp az érdekes és fontos részleteket mellőző választ kaptak. Az első, a jegyző által jegyzett válaszban a civilek azon kérdésére, hogy milyen közérdekű feladatokat, tevékenységet, és kiadásokat fed a „környezet-egészségügyi feladatok ellátása” az önkormányzat 2023-as költségvetésében, egy nyolc elemből álló bontást kaptak. Itt csak annyi derült ki, hogy az 1,084 milliárdos költségvetésből 965 milliót tesz ki a „VII. kerület közterületek hétközbeni és hétvégi kézi és gépi takarítása, valamint egyéb közterületi köztisztasági feladatok”.
Ezért másodszor is adatigényléssel fordultak a kerülethez, ekkor már a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ajánlása szerint. Itt már direkt az Erzsébetváros Kft. költségvetéséből 965 milliót kitevő „környezet-egészségügyi feladatokra” kérdeztek rá: a részletes és tételes költségvetési tervezetre, 2021-től a kft.-vel kapcsolatos számlák kibocsátójára és vevőjére, a kibocsátás és teljesítés összegére, illetve a kifizetett összegekre is. Az önkormányzat ezúttal válaszában valamelyest részletesebb, de a kérésekre továbbra se felelő választ küldött. Egy mellékelt táblázatban a 2021. évre vonatkozóan megkapták tételesen, havonta lebontva, hogy az adott évben miből jöttek össze a kiadások, ezeknek tárgya egytől egyig „köztisztasági feladatok ellátása” volt. Így sok dolog ismét nem derült ki.
Ezután ősszel, a NAIH-hal való levelezés után harmadszor is próbálkoztak: az információs hatóság javaslatát követve már közvetlenül az Erzsébetváros Kft.-től mint adatgazdától kérték az adatokat. Így egy hasonló adatigényléssel fordultak az önkormányzat helyett közvetlenül a céghez, először tavaly októberben, majd válasz hiányában decemberben is. Mivel a részletes adatokat a Színes Erzsébetváros azóta sem kapta meg a kerülettől,
úgy döntöttek, hogy bírósághoz fordulnak, és jogi úton próbálják megszerezni a ki nem adott szerződéseket, illetve a részletes adatokat.
A civil szervezet arról tájékoztatott: a keresletet előző héten benyújtották a bíróságnak, most várják, hogy mikorra tűzik majd ki a tárgyalás időpontját.
Megkérdeztük az önkormányzattól, hogy miért nem adta ki az adatigénylésben kért pontosabb adatokat sem az önkormányzat, sem az Erzsébetváros Kft., van-e ennek bármilyen jogi akadálya. Erzsébetváros sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy Lajos Béla, a Színes Erzsébetváros elnöke tavaly májusban fordult közérdekű adatigényléssel az önkormányzathoz. A közérdekű adatigénylés többek között az Erzsébetváros Kft. számláinak és szerződéseinek kiadására vonatkozott. Az önkormányzat pedig a vonatkozó törvény alapján küldte meg a választ és csatolta a köztisztasági feladatellátás körében a 2021., 2022 és 2023. év május 23. nappal bezárólag az ellenszolgáltatás mértékét és a teljesítés időpontját tartalmazó táblázatot.
Válaszukban azt írták, hogy a részletes számlaszintű, tételes elszámolásra más szabályok vonatkoznak, azokra „külön törvények rendelkezései irányadók. Erre való hivatkozással az adatkezelő az adatigénylést az igénylés tárgyát képező irat másolata helyett a jogviszony alanyainak, a jogviszony típusának, a jogviszony tárgyának, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének és teljesítése időpontjának megjelölésével is teljesítheti.” Vagyis saját értelmezésük szerint szabályosan jártak el.
Az Erzsébetváros Kft.-hez december 3-án érkezett adatigénylés, amire a jogi állásfoglalás után, a törvényes szabályozást betartva válaszolni fognak
– írta a kerület önkormányzata. A Színes Erzsébetváros annyit reagált, hogy nagyon várják a választ. „Annak külön is örülünk, hogy a cég nyilatkozata szerint nemsokára megszületik, ám a törvényes válaszadási határidő már karácsony előtt lejárt. Mi egyébként eddig türelmesen várakoztunk: a címzettnek további időt hagyva csak január közepén, a perindítási határidő végén adtuk be a keresetet a bíróságra, de a válasz 45 nap alatt sem érkezett meg” – írták.
Már az önkormányzatban is volt vita cég pénzügyei miatt
Az Erzsébetváros Kft. tavaly már bekerült a hírekbe, mikor kiderült, hogy elszámolási részletek miatt a cég 2022-es beszámolóját a Momentum sem volt hajlandó elfogadni. A kerület momentumos alpolgármestere, Bárdi Zsuzsanna Erzsébetváros önkormányzatának szeptemberi ülésen arról beszélt, hogy azért nem tudják megszavazni az előterjesztést, mert egy közérdekű adatigénylés nyomán „kétely merült fel a Belső-Erzsébetváros kézi takarítására vonatkozó közbeszerzési szerződés teljes mértékű teljesülésével kapcsolatban”.
A cég pénzügyeiről, illetve a beszámoló elfogadása körül kialakult helyzetről Niedermüller Péter, a kerület polgármestere a szeptemberi testületi ülésen felidézte: áprilisban jelezte egy felügyelőbizottsági tag, hogy problémákat lát a cég beszámolójában. Májusban ezért nem is került napirendre a beszámoló elfogadása, a döntést halasztották. A polgármester ekkor megkérte a jegyzőt, hogy vizsgálja meg az Erzsébetváros Kft.-t. A vizsgálat megállapította, hogy „részletes hiánypótlásra” van szükség, mondta a polgármester.
Ezek után a felügyelőbizottság és pénzügyi bizottság is a beszámoló elfogadását javasolta az erzsébetvárosi testületnek. Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros képviselője a cég pénzügyeivel kapcsolatban már ekkor szóvá tette, hogy az Erzsébetváros Kft. zöldterület fenntartásra 2022-ben majdnem 400 milliót költött, miközben a kerületben 1500 fa van. A 80 ezer fával rendelkező Zugló mindezt 500 millióból oldja meg.
Az Erzsébetváros Kft. 2022-es beszámolóját végül egy hónappal később, az októberi ülésen már elfogadták.
A momentumos alpolgármester ekkor azt állította, hogy több hónapos egyeztetés után „új alapokra helyezték” Belső-Erzsébetváros takarítását. Bárdi Zsuzsanna megjegyezte, hogy „folytatjuk a cég takarítási munkafolyamatainak nyomon követését, hogy a közpénzek felhasználása hatékony és transzparens módon történjen”. Az októberi testületi ülésen több képviselő is szóvá is tette, hogy nem értik pontosan, hogy mi változott meg az egy hónappal korábbi helyzethez képest a céggel kapcsolatban.
Változás volt viszont, hogy az Erzsébetváros Kft.-ben különböző pozíciókban vezető tisztséget egészen 2001 óta betöltő Galambos András ügyvezető október végén családi és személyes okokra hivatkozva távozott. Galambos távozásáról a képviselő-testület ülésén viszont nem volt szó. Bárdi Zsuzsanna úgy foglalta össze a változtatásokat, hogy változást értek el, a korábbi fideszes vezetés alatt létrejött „alvállalkozói láncolatot” felszámolták. A lényeg gyakorlatilag itt az volt, hogy az Erzsébetváros Kft. a jövőben már nem kiszervezi a takarítást külsős cégeknek, hanem saját vállalkozókkal valósítja meg azt. Kérdés, hogy ez megoldott-e minden problémát.
Az Erzsébetváros Kft., hivatalos nevén Erzsébetváros Fejlesztési és Beruházási Kft. száz százalékban a kerület cége, nincs másik tulajdonosa. A céget ügyvezetőként az utóbbi években a tavaly októberben távozó Galambos András vezette. Galambos 2001 óta szinte mindig valamilyen vezetői pozíciót foglalt el a cégnél, nyilvánosan elérhető adatok alapján nagyrészt ügyvezető volt, 2010 után volt néhány év, mikor más töltötte be ezt a posztot.
Az Erzsébetváros Kft. szerteágazó feladatkörrel rendelkezik a kerületben. Az adatigénylésre adott válaszból kiderül, hogy a kiadásainak nagy részét kitevő „VII. kerület közterületek hétközbeni és hétvégi kézi és gépi takarítása, valamint egyéb közterületi köztisztasági feladatok” mellett többek közt ők végzik a kisállattetemek elszállítását, a mobil illemhelyek üzemeltetését, a graffitimentesítést, a kutyafuttatók karbantartását is. | Perre mennek az erzsébetvárosi civilek, mert nem jutnak hozzá a köztisztasági cég szerződéseihez | Négyszer kérték, de valamiért nem kapják meg azokat az adatokat a VII. kerületi civilek, akik Erzsébetváros köztisztasággal is foglalkozó cége után érdeklődtek. A kerület szerint a kért adatokat határidőn belül elküldték, de a részletes tételes elszámolásra más szabályok vonatoznak. Az Erzsébetváros Kft. korábbi beszámolója miatt tavaly már az önkormányzaton belül is vita volt, eleinte a momentumosok sem akarták elfogadni azt. A Színes Erzsébetváros most bíróság elé viszi az önkormányzati céggel kapcsolatos adatigénylését. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/01/28/vii-kerulet-erzsebetvaros-kft-kozerdeku-adatigenyles-per-szines-erzsebetvaros | 2024-01-28 10:39:00 | true | null | null | Telex |
Nyilvánosságra hozták a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogás amerikai kampánytámogatásairól szóló titkosszolgálati beszámoló újabb részét. A parlament nemzetbiztonsági bizottságát szeptember óta rendszeresen tájékoztatják, hogy a vizsgálatok szerint a 2022-es országgyűlési választás előtti hónapokban az ellenzék kampányát milyen formában és milyen összeggel támogatták külföldről. Legutóbb múlt pénteken, zárt ülésen számolt be a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Információs Központ az eddig feltárt adatokról és összefüggésekről.
Kocsis Máté: Az ország szuverenitását durván sértő, példátlan akció
A képviselőknek bemutatott titkosszolgálati anyag 2051-ig titkos lett volna, ám Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kezdeményezte a titkosítás feloldását, mert szerinte
„az ország szuverenitását durván sértő, példátlan akcióról van szó, amelyről minden magyarnak joga van tudni”.
Már a novemberben nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésből kiderült, hogy összességében több mint 1,8 milliárd forintnyi támogatást kapott Márki-Zay Péter civil szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom az Action for Democracy (AD) nevű amerikai szervezettől. Az AD elnöke Korányi Dávid, aki decemberig Karácsony Gergely főpolgármester városdiplomáciai tanácsadója, korábban pedig Bajnai Gordon miniszterelnöki tanácsadója volt.
A Fidesz dollárbaloldalról, a rendszerváltás óta történt legsúlyosabb pártfinanszírozási botrányról, külföldi beavatkozásról, a magyar szuverenitás súlyos sérelméről beszél az ügyben, arra hivatkozva, hogy a magyarországi törvények szigorúan tiltják a pártok külföldi finanszírozását. Márki-Zay Péter szerint azonban ők mindenben jogszerűen jártak el, mert nem az őt támogató pártok, hanem a civil szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) kapta a pénzt, amit állítása szerint
mikroadományokból, a külföldön élő magyarok körében gyűjtött össze az Action for Democracy.
Két dokumentum került fel szerda reggel a nemzetbiztonsági bizottság oldalára. Az egyik egy háromoldalas levél, amit Kovács Zoltán András, a Nemzeti Információs Központ főigazgatója küldött Sas Zoltánnak, a parlamenti testület jobbikos elnökének a vizsgálat eddigi eredményeit összefoglalva. A másik pedig az a prezentáció, amit a nemzetbiztonsági bizottság január 20-i zárt ülésen mutattak be a képviselőknek. Kovács a levélben jelzi, hogy az aktuális prezentáció hátterét képező adatok egy részét nem hozzák nyilvánosságra, ám így is jó pár új információt ismerhetünk meg az ügyről.
Előkerült egy svájci alapítvány és még 1 milliárd forintnyi támogatás
Az eddig feltárt adatok alapján az Action for Democracy összesen 3,174 milliárd forintot utalt Magyarországra a választási kampány alatt, azaz 160 millió forinttal többet, mint ami a novemberi tájékoztatóban szerepelt. Az összeg 58 százalékát két civil szervezet kapta: nagy részét a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom (1,84 milliárd forint), kisebb részét a Nyomtass te is! kiadója, az eDemokrácia Műhely Egyesület (18 millió forint), amit L. László János újságíró és Sükösd Miklós médiakutató alapított.
A fennmaradó rész öt céghez jutott. Azaz összesen hét számlára utalt az Action for Democracy:
Mindenki Magyarországa Mozgalom: 1,84 milliárd forint;
Oraculum 2020 Kft.: 1,082 milliárd forint;
DatAdat Professional Kft.: 147,94 millió forint;
Super Future Kft.: 59,06 millió forint;
Edemokrácia Műhely Egyesület: 18,09 millió forint;
Gemius Hungary Kft.: 13,26 millió forint;
Laokoon Cinema Kft.: 4,2 millió forint.
Frissítés 01.27-én: A Laokoon Cinema Kft. vezetése cikkünk megjelenése után jelezte, hogy ők nem a választási kampányban, hanem később, 2022 júniusában kötöttek megállapodást az Action for Democracy-val. A szervezet 4,243 millió forint támogatást biztosított a filmes vállalkozás Nádas Péterről készülő dokumentumfilmjének gyártásához. Márciusban mutatják be a „Saját erdő – Beszélgetések Nádas Péterrel” című filmet, amely a cég szerint „teljes egészében magánadományozók támogatásából valósult meg és semmilyen magyarországi aktuálpolitikai témát nem érint.”
A cégek közül a legnagyobb összeget, 1,082 milliárd forintot az Ezalényeg nevű ellenzéki propagandalap kiadója, az Oraculum 2020 Kft. kapta. A cég tulajdonosa Páva Zoltán, a volt MSZP-s országgyűlési képviselő fia.
Újdonság, hogy a jelentés szerint az Oraculum 2020 Kft. egy AD-hez hasonló, Svájcban bejegyzett alapítványtól további 900 millió forintot kapott a kampányban. Érdekesség, hogy a meg nem nevezett svájci alapítvány aktivitásáról, valós tevékenységéről nem talált információt a titkosszolgálat.
„Erre figyelemmel a Magyarországra érkezett külföldi pénzügyi támogatások összege meghaladta a 4 milliárd forintot”
– áll a tájékoztatóban.
Azt is felderítették, hogy az AD által utalt pénzek olyan cégekhez jutottak el végfelhasználóként, amelyek elsősorban politikai elemzéssel és marketinggel foglalkoznak. Ilyen például
az ellenzék közterületi plakátjait intéző Hungaroplakát Reklám Kft., amelyet a már említett Páva Zoltán vezet. A cég tulajdonosa a Hajdú Vagyonkezelő Kft., ami a Németországban bejegyzett EMI Investment GmbH tulajdona.
Szintén kapott pénzt a közvélemény-kutatásokat és elemzéseket végző SzondaPhone Kft., amelynek egyik tulajdonosa Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője, valamint
a Pulai András vezette Publicus Intézet mögött álló Publicus Kft. is.
Feltűnik még a Kapcsolat.hu Kft., amely az MSZP pártalapítványának, a Táncsics Mihály Alapítványnak a tulajdona, és
ott van a Bajnai Gordon és Szigetvári Viktor nevéhez köthető Datadat Kft., amely közösségi média- és online marketingszolgáltatásokkal segítette az ellenzék kampányát.
A beérkezett források és továbbutalások nagyságrendje alapján a titkosszolgálatok szerint az MMM, az Oraculum 2020 Kft. és a Datadat cégcsoport koordinálták a külföldi pénzek elosztását.
„A megbízott cégek profilja alapján valószínűsíthető, hogy a külföldről származó forrásokat alapvetően a magyar választók véleményének, illetve a választások eredményének befolyásolására használhatták fel.”
Feltűnő, hogy a jelentésben szereplő cégek egy része korábban az MSZP, vagy a DK frakciójával is kötött szerződést, illetve az is, hogy több cég a németországi EMI Investment GmbH tulajdonában van. Erről a cégről az interneten nem lehet többet megtudni, csak annyit, hogy a HVG korábbi cikke szerint ügyvezetője a szombathelyi Szabóné Kalmár Szilvia.
Már a bejegyzés előtt több százmillió forintot utalt az Action for Democracy Magyarországra
A titkosszolgálatok ellenőrizték az Action for Democracy bejegyzési dokumentumait is, amit 2022. március 9-én nyújtott be Korányi Dávid és Christopher Maroshegyi New Yorkban. Mint kiderült,
az AD már a bejegyzés előtt, február végén-március elején több száz millió forintot utalt magyarországi szervezeteknek.
Korányi Dávid és Márki-Zay Péter is arról beszélt korábban, hogy a diaszpórában élő magyarok körében, mikroadományokból jött össze a támogatás. Az AD bejegyzési dokumentumában ugyanakkor az szerepel, hogy nagy összegű (25 ezer dollár feletti) támogatásokat is fogadnak, így a titkosszolgálat szerint megkérdőjelezhető az az állítás, hogy az AD alapvetően mikroadományokra építette pénzügyi forrásait.
„Ez azt valószínűsíti, hogy az AD-t eleve felépített pénzügyi háttérrel, célhoz kötötten hozták létre.”
A titkosszolgálat szerint az is „megállapítható, hogy az AD mögött az amerikai Demokrata Párthoz közvetlenül kapcsolódó személyek állnak”. Az alapító okiratot az Elias Law Group egyik partnere, Jonathan Berkon írta alá. Az Elias Law Group a prezentáció szerint „befolyásos, a demokraták legmagasabb szintjén is jó kapcsolatokkal rendelkező ügyvédi iroda”, amelynek „fő célkitűzése a Demokrata Párt érdekeinek képviselete.”
„A NIK összefoglaló értékelése szerint a külföldi politikai szervezet által a magyar választások időszakában Magyarországra utalt támogatás a magyar választások befolyásolását szolgálta” – áll a jelentésben.
„Ez egyértelműen Magyarország szuverenitásának megsértését jelenti, egyúttal felveti a vonatkozó magyar jogszabályok megsértésének gyanúját is”
– fogalmaznak. A titkosszolgálat mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vizsgálatot indított költségvetési csalás gyanújával, a Készenléti Rendőrség pedig pénzmosás és sikkasztás gyanúja miatt nyomoz, de az ÁSZ is vizsgálja a pártok kampányfinanszírozását. | A titkosszolgálat már 4 milliárd forintnyi külföldi pénzt talált az ellenzék kampánya mögött | Újabb részletek derültek ki az ellenzéki összefogás kampányfinanszírozásáról. A nyilvánosságra hozott titkosszolgálati anyag szerint összességében több mint 4 milliárd forint érkezett az ellenzékhez köthető szervezetekhez és cégekhez a választási kampány alatt külföldről, az Action for Democracy (AD) mellett egy svájci alapítványt is találtak, amely az Ezalényeg kiadójának küldött közel 900 milliót. Az AD már a bejegyzése előtt több százmillió forintot utalt Magyarországra, és a jelentés szerint az sem feltétlenül igaz, hogy a támogatások mikroadományokból származnának. Arra jutottak, hogy az AD hátterében az amerikai Demokrata Párthoz köthető szereplők állnak, és így a támogatással megsértették Magyarország szuverenitását. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/01/25/nemzetbiztonsag-titkosszolgalat-jelentes-feloldottak-marki-zay-peter-mmm-kampanyfinanszirozas | 2023-01-25 17:20:00 | true | null | null | Telex |
„2019-ben még maga Seszták Miklós mutyiügyi miniszter, Kisvárda korlátlan ura adta át a Bourgogne Gastronomie Kft. új üzemét. 2021-ben aztán a cég csődvédelmet kért, 2022-ben pedig elrendelték a felszámolását. A Külügyminisztérium szűkszavú válaszából kiderül, hogy ők már 2021-ben felmondták a támogatási szerződést. Viszont úgy tűnik, futnak a pénzük után, hiszen a 2,5 milliárd forint megtérülését a felszámolástól és egy ingatlan eladásától remélik” – ezt Hadházy Ákos független képviselő írta Facebook-posztjában, amiben a kisvárdai csigafeldolgozó üzem csődjével foglalkozik.
Hadházy azt írja, „a külügy 2,5 milliárd forint támogatást, az állami Eximbank pedig még nagyjából 5 milliárd forint hitelt” adott a csigabizniszre, „de a végén mégis csődbe ment az egész”.
A csigafeldolgozó beruházás 6,5 milliárd forintból valósult meg, amihez az állami Eximbank biztosított 4,8 milliárd forintos hitelt, de az mfor.hu szerint nem ez az egyetlen bejegyzett zálogjog a cégnél. Úgy tudják, a Bourgogne Gastronomie Kft.-nél már 2019-ben jelentős, 7 milliárd forintos adósság halmozódott fel, de a 2020-as állapotáról egyelőre semmit sem tudni, mert a cég nem adta le a tavalyi évről szóló beszámolóját. Az mfor.hu korábban azt írta, a csigafeldolgozó beruházás 6,5 milliárd forintból valósult meg, amihez az állami Eximbank biztosított 4,8 milliárd forintos hitelt.
A független képviselő szerint „külön kérdés, hogy mi a helyzet az Eximbank hitelével”, de szerinte „az a kérdés viszont már csak költői, hogy miért kell a magyar kormánynak milliárdokkal támogatnia mindenféle őrült ötletet és reménytelen vállalkozásokat”.
Az Opten szerint a Bourgogne Gastronomie valóban felszámolás alatt áll, az Eximbanknak pedig tényleg van zálogjoga a cégen. A társaság 2022 óta a NAV feketelistáján is szerepel, 2020 óta nem készített céges beszámolót, abban az évben 1,6 milliárdos árbevétellel 948 milliós adózott veszteséget hoztak össze, és 10 milliárd fölött voltak a kötelezettségeik. A cég tulajdonosa egyébként egy zalaszentgróti magánszemély, Kötél Bernadett, illetve egy zalaszentgróti székhelyű, szintén felszámolás alá került, francia tulajdonú cég (amely tulajdonosa és a zalaszentgróti magánszemély között családi kapcsolat lehet a nevek alapján).
Seszták Miklós egyébként az éticsiga-feldolgozó üzem 2017-es alapkőletételén azt mondta, „a 12 ezer négyzetméteres, korszerű üzem 300 új munkahelyet teremt a régióban”. | Kapott 7,5 milliárdot az államtól, Seszták exminiszter felavatta, két év múlva bedőlt a kisvárdai csigafeldolgozó | „2019-ben még maga Seszták Miklós mutyiügyi miniszter, Kisvárda korlátlan ura adta át a Bourgogne Gastronomie Kft. új üzemét. 2021-ben aztán a cég csődvédelmet kért, 2022-ben pedig elrendelték a felszámolását. A Külügyminisztérium szűkszavú válaszából kiderül, hogy ők már 2021-ben felmondták a támogatási szerződést. Viszont úgy tűnik, futnak a pénzük után, hiszen a 2,5 milliárd forint megtérülését a felszámolástól és egy ingatlan eladásától remélik” – ezt Hadházy Ákos független képviselő írta Facebook-posztjában, amiben a kisvárdai csigafeldolgozó üzem csődjével foglalkozik. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/31/kapott-75-milliardot-az-allamtol-sesztak-miniszter-felavatta-ket-ev-mulva-bedolt-a-kisvardai-csigafeldolgozo | 2024-01-31 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2021-ben mi is írtunk arról, hogy a Norvég Civil Alap 2020-as magyarországi kivonulását követően létrehozott Városi Civil Alap pályázatain – melyekhez a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül a magyar állam biztosítja a forrásokat – többnyire a kormánnyal szimpatizáló civil szervezetek nyertek. Eddig háromszor írták ki a pályázatot, összesen 14 milliárd forintot osztottak ki civil(nek látszó) szervezeteknek.
Messziről civilnek tűnnek
A Válasz Online minden pályázat elbírálása után végigveszi a legnagyobb nyerteseket, és már 2021-ben kimutatta, hogy fideszes helyi politikusokhoz (és kampányukhoz) kötődő szervezetek nyertek leginkább.
A nemrég megjelent cikkükben, melyben a legutóbbi pályázat eredményeit elemzi a lap, az eddig három alkalommal kiírt pályázaton összesen legalább 15 millió forintnyi érték feletti nyerteseket végignézve azt találta, hogy ezeknek a szervezeteknek a 87%-a valamilyen fideszes pártkötődéssel bír.
Ez a gyakorlat nem meglepő, hiszen választási év jön, ilyenkor jobban fel szokták tőkésíteni a kormánypárthoz közeli szervezeteket.
2021-ben 4,4 milliárd forintot szórtak ki, a 2022-es választások előtt 4,8-at, 2023 végén ismét ugyanennyit. A 2021-es eredményeket böngészve a K-Monitor is arra jutott, hogy a legnagyobb összegeket ezek az egyesületek és alapítványok – nagyrészt a helyi Fidesz-szervezetekhez kötődő csoportok – olyan feladatokra kapták,
mint új hírlapok vagy közösségimédia-kampányok elindítása.
A megpályázható tevékenységek közt szerepeltek is olyanok, mint kommunikációs tevékenység fejlesztése; szervezeti arculat kialakítása; kommunikációs stratégia megvalósítása, különös tekintettel a médiamegjelenésekre. Ez sokszor indokolt is volt, hiszen több olyan szervezet is nyert, amelynek nemhogy saját honlapjuk, de semmilyen komolyan vehető online jelenlétük sem volt, ilyenkor szokás gyanakodni arra, hogy álcivil kifizetőhelyről van szó, vagy bújtatott kampányfinanszírozásról.
A 2021-es év józsefvárosi nyerteseit két és fél éve mi is végignéztük, és hasonló következtetésekre jutottunk akkor: nem az a lényeg, hogy van-e valódi jelenléte a szervezetnek, vagy találni-e aktivitásuknak nyomát az online térben, sokkal inkább az számított, van-e valamilyen kormánypárti kötődésük. Akkor megkerestük a VIII. kerületi nyerteseket, hogy megtudjuk, mire pályáztak és mire költik a megítélt összegeket.
A mostani pályázaton – melyen az 5000 fő feletti településeken székhellyel rendelkező civil szervezetek indulhattak – ugyancsak hasonló célokra lehetett támogatást nyerni, mint a korábbi években. 1004 szervezet kapott pénzt, átlagosan 4,78 millió forintot. (A mediánérték 3,74 millió forint volt.) Az ezres listát végignyálazva feltűnően sok pécsi és kisvárdai szervezet kapott támogatást.
A Válasz Online által közölt, a három pályázat legnagyobb nyerteseinek listáján csak egy józsefvárosi szervezetet találunk, ez a Nagyvárad téri Református Egyházközség Alapítvány, melyet Zila Péter lelkész vezet. A Válasz Online úgy fogalmazott, hogy a lelkipásztor régóta aktív kapcsolatot ápol a józsefvárosi Fidesz vezetőivel, hiszen rendszeresen mond áldást fideszes rendezvényeken. Mi annyit tennénk hozzá, hogy a lelkész fia, Zila János pedig az Alapjogokért Központ elemzője 2022 nyara óta, korábban a Magyar Országgyűlés hivatalánál, illetve a Miniszterelnöki Kabinetirodánál látott el kommunikációs feladatokat.
Az alapítvány 2021-ben 14, 2022-ben 11 millió forintot nyert. 2021-ben Zila Péter lelkipásztor azt írta lapunk érdeklődésére, hogy „a pályázati cél megvalósításán dolgoznak, amikor készen lesznek, a sajtó teljes nyilvánosságának is szívesen bemutatják programjukat. A pályázati cél a többlépcsős felújításuk része, amelyeknek II. szakasza befejezéshez közeledik.”
Ferenc és József
Az idei nyertesek listáján találjuk az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért nevű szervezetet, mely fillérre ugyanúgy 11 millió forinttal lett gazdagabb, mint az Alapítvány a Polgári Ferencvárosért. Egyik szervezetnek sincsen honlapja, de tudható róluk, hogy bár hivatalosan magánalapítványok, erősen a kormánypárthoz köthetők. Az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért címe a Baross utcai Fidesz-iroda; vezetőjük az a Vitályos Fanny Ilona, aki a hírek szerint a 2024-es önkormányzati választásokon a Fidesz jelöltjeként indul, valószínűleg a Palotanegyedben vagy a Corvinnegyedben. Vitályos emellett a Fidesz által delegált külsős bizottsági tag a Tulajdonosi, Vagyongazdálkodási és Közterület-hasznosítási Bizottságban. Az alapítvány kuratóriumának harmadik tagja Tóth Tímea, ő a Városüzemeltetési Bizottság Fidesz-delegáltja volt fél évig.
Ahonnan még ismerős lehet az alapítvány neve, az a 2021 nyarán józsefvárosi iskolákban szervezett, politikai motivációktól nem teljesen mentes GrundBalaton tábor, ezt ugyanis ez a szervezet támogatta anyagilag, és Sára Botond népszerűsítette.
Az alapítvány kormánypárti kötődését mutatja az is, hogy ők voltak a 2019-es a Fidesz által a Józsefvárosban elvesztett választások után megjelent Hírnyolc kiadvány kiadói mindaddig, amíg önként be nem vonultak a Mediaworks portfóliójába. Az először csak online jelenléttel bíró propagandamédia munkatársai között találjuk a Józsefváros Újság korábbi munkatársait, akik a 2019-es önkormányzati kampányban a lapba szánt politikai elemzést elküldték az akkori polgármesternek, Sára Botondnak, valamint Kocsis Máténak, Rimán Edina jegyzőnek és Farkas Örsnek, ahogy ezt Kocsis is elismerte. (A váltás után a lap főszerkesztője, Nyerges Zoltán Sára Botond kormányhivatali sajtófőnöke lett.)
Még közelebb a Fideszhez
Az Alapítvány a Polgári Ferencvárosért és az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért nevű szervezeteknek nemcsak a nevük hasonló, de kuratóriumaikban is találni átfedéseket. Mindkettőben ott volt az a Farkas Örs, akit egy időben Kocsis Máté jobbkezeként emlegettek. 2016-ban a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ vagyongazdálkodási igazgatójának nevezték ki, majd ő volt a polgármesteri kabinet élén 2017-ben és 2018-ban. A 2019-es választások után újabb pozíciókat kapott, egy ideig a Rogán Antal vezette Kormányzati Tájékoztatási Központ vezetője volt, majd 2022-ben, 34 évesen, kinevezték az ugyancsak Rogán alá tartozó polgári titkosszolgálatokért felelős helyettes államtitkárnak.
Valószínűleg ez összeférhetetlenséget jelentett volna a kuratóriumi tagsággal, így mindkét alapítványnál lemondott utóbbiról. Ferencvárosban Vitályos került a helyére, Józsefvárosban pedig Csata Kincső Tímea. Utóbbi is egy ismert Fidesz-közeli személy, Csata nemcsak a parlamenti Fidesz-frakciónak adott tanácsot és végzett törvény-előkészítési háttérmunkát 2011 óta, de 2017-ig igazgatósági tag volt a Fővárosi Csatornázási Zrt.-ben is. És ő volt a Fidesz józsefvárosi irodavezetője is, 2015 környékén Soós György fideszes önkormányzati képviselő élettársa volt egyes források szerint.
Az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért szervezethez – melyet 1998-ban alapítottak és melynek célja a „józsefvárosi lokálpatriotizmus erősítése, különösen a helyi polgári lokálpatrióta közösségek működésének támogatása, tevékenységük anyagi, szervezeti, kulturális segítése” – egyébként rendszeresen érkeznek állami, kormányzati vagy ahhoz közeli forrásokból támogatások. 2022 nyarán Csák János kulturális miniszter döntésére a Nemzeti Kulturális Alap 60 millió forintot szavazott meg, a támogatás másfél évre, 2023 végéig szólt, a pénzügyi elszámolást február 29-ig kell megtenniük. A pénzt a józsefvárosi cigányzenekarra kell fordítaniuk kulturális programok megvalósítására, melynek élén két roma politikus van, Benga-Oláh Tibor, a józsefvárosi roma kisebbségi önkormányzat elnöke, valamint Kathy-Horváth Lajos nemzetiségi képviselő.
A cigányzenekar fideszes kötődését erősíti az is, hogy ők játszottak azon a 2022-es februári zárt fideszes rendezvényen, amire Orbán Viktor ellátogatott a Kolónián a Vörösmarty Művelődési Ház helyén működő Rhema rendezvényterembe, ahol még a Piros volt a paradicsom… kezdetű fideszes csasztuskát is eljátszották a miniszterelnök tiszteletére.
Ugyancsak ettől az alapítványtól bérel képviselői irodát Kocsis Máté adófizetői pénzen. A Fidesz országgyűlési frakció vezetőjének költségtérítéses alapon jár egy iroda, ő a józsefvárosi pártszervezetben helyet kapó Alapítvány a Polgári Józsefvárosért-nak 2018 decembere óta havi 551.000 forintot fizet bérleti díjként – ez Kocsis vagyonnyilatkozatában is látszik.
Az alapítvány egyébként az Opten céginformációs rendszer adatai szerint 2023 júliusától már egy alkalmazottal is rendelkezik.
A Fővárosi Törvényszék oldaláról letölthető dokumentumokból kiderül, hogy a Fidesz-közeli alapítvány 2019-ben 48,529 millió, 2020-ban csak 31,701 millió, 2021-ben 100,471 millió, 2022-ben 161,091 millió forintból gazdálkodott, a támogatások mellett egyre nagyobb mértékben jelentek meg egyéb, vállalkozási tevékenységből is fakadó bevételek.
E-mailben megkerestük Vitályos Fannyt, hogy mire nyerték 2023 végén a 11 millió forintos támogatást, amennyiben választ kapunk, kiegészítjük a cikket a részletekkel.
Jámbor András ferenc- és józsefvárosi országgyűlési képviselő és Pikó András polgármester a múlt hét végén a kerületi Fidesz-iroda előtt mutattak rá arra, hogy nincs teljesen rendjén, hogy kormányközeli alapítványoknak fizetnek civil tevékenységre.
Több törvény is tiltja, hogy politikai szervezetek részesüljenek a Miniszterelnökség által üzemeltetett, fenntartott Városi Civil Alapból, mégis kijátsszák ezeket jogi kiskapuk segítségével, mutatott rá Pikó. Jámbor pedig azt emelte ki, hogy gyanús, hogy amikor a Városi Civil Alap pénzei megérkeztek az alapítványhoz, éppen akkor kezdődött el „egy civilnek maszkírozott fideszes szervezet kezdett lejáratókampányba a jelenlegi önkormányzati vezetéssel szemben”.
Cikkünk folytatásában csütörtökön bemutatjuk a Városi Civil Alap további józsefvárosi nyerteseit.
Nyitókép: Mile Máté | Fidesz-közeli józsefvárosi civilekre is hullottak az állami civil alap milliói – 1. rész | null | 1 | https://jozsefvarosujsag.hu/fidesz-kozeli-jozsefvarosi-civilekre-is-hullottak-az-allami-civil-alap-millioi-1-resz/ | 2024-01-31 10:45:57 | true | null | null | Józsefváros újság |
|
Szinte hibátlan címmel – Ember maradj: Ákos –, a Nemzeti Filmintézet 228,515 millió forintos támogatásával készül dokumentumfilm Kovács Ákosról, amit majd 2025-ben mutathatnak be, írja az NFI közleménye. A filmet az a Kriskó László írja és rendezi, aki legutóbb az Aranybullán és a Most vagy soha! Petőfi-filmen dolgozott.
„Az alkotók célja, hogy a színpadról és a képernyőkről ismert előadóművésszel együtt az embert is bemutassák, az álmodozót, a kreátort, akinek sorai, dalai még azoknak a lelkébe is beleégtek, akik kevésbé szeretik” – írják az „ambiciózus portréfilmről, ami részben fikciós visszatekintés lesz, megjelenítve Ákos gyermekkorát, fiatalságát a rendszerváltás Magyarországán és első átütő sikereit is”.
Az NFI 250 millió forinttal támogat egy másik dokumentumfilmet is, ami a DAC-ról, Dunaszerdahely 1904-ben alapított sportklubjáról szól. A film bemutatja, hogy „mit jelent ma felvidéki magyarnak lenni, mit jelent a Felföldön élőknek egy magyar focicsapat”. A DAC című dokumentumfilm forgatása tavasszal kezdődik, és a film várhatóan az év végén lesz látható, rendezője a Blokádot is készítő Tősér Ádám, producere az elképesztően sikeres, a Fidesz-frakció ülésein is részt vevő Lajos Tamás.
Az NFI a januári döntéssel az Erdő című cseh-szlovák-magyar-lett koprodukciós filmdráma gyártását is támogatja 70 millió forinttal. | Minden forint jó helyre: 230 millió forintot ad az Ákosról szóló dokumentumfilmre a Nemzeti Filmintézet | Szinte hibátlan címmel – Ember maradj: Ákos –, a Nemzeti Filmintézet 228,515 millió forintos támogatásával készül dokumentumfilm Kovács Ákosról, amit majd 2025-ben mutathatnak be, írja az NFI közleménye. A filmet az a Kriskó László írja és rendezi, aki legutóbb az Aranybullán és a Most vagy soha! Petőfi-filmen dolgozott. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/31/minden-forint-jo-helyre-230-millio-forintot-ad-az-akosrol-szolo-dokumentumfilmre-a-nemzeti-filmintezet | 2024-01-31 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Akár az is elképzelhető, hogy a több tízmilliárd forintos útdíjtenderre mindössze egyetlen céget hív meg a kormány. Legalábbis erre utal az a hétfőn megjelent, Orbán Viktor kormányfő által aláírt kormányrendelet, amely előírja: nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni az útdíjtendert. Így a 42 milliárd forintos közbeszerzés végén nem lesz nyilvános, hogy a kormány kiket hívott meg a pályázatra, kikkel tárgyalt, illetve pontosan mit tartalmaz a győztes céggel megkötött szerződés.
A megtett úttal arányos (másképpen fogalmazva használatarányos) útdíj egyfajta zöldadó lenne, amelyet a tehetforgalom fizetne. Az új rendszer kiépítésére az állami sztrádakezelő (Állami Autópálya Kezelő Zrt.) tavaly szeptemberben irt ki közbeszerzést. A nyolc pályázó közül nettó 34,89 milliárdos ajánlattal tavaly decemberben a Getronics lett a győztes.
A cég azonban januárban piaci nyomásgyakorlásra, zsarolási kísérletre hivatkozva visszalépett. A Getronics versenytársai ezt kommunikációs fogásnak minősítették, szerintük valójában az történt, hogy a cég rájött, az előírt határidőn belül, a kormány által megszabott pénzből nem lehet megvalósítani a projektet. A Getronicson kívül a többi pályázó nem vállalta volna 50 milliárdnál olcsóbban a munkát, ezért nem hirdettek ki második helyezettet a tenderen, így nem volt, aki a Getronics helyére lépjen.
75 milliárdos tét
A Getronics visszalépése komoly fájdalmat okozhat a magyar költségvetésnek: a kormány várakozásai szerint ugyanis a teherforgalom július 1-jétől fizetné az útdíjat. Ebből az egyébként is ingatag helyzetben lévő költségvetésbe az év második felében 75 milliárd forint, majd jövőre egész évben 150 milliárd folyna be. A kormányfő ezért január végén be is jelentette: az állam saját hatáskörben valósítja meg az útdíjszedési rendszert. Konkrétumokat azonban továbbra sem lehet tudni, a kormány februárban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosította a beszerzést, ennek egyes részletei pedig a hétfői rendeletből derültek ki.
Eszerint az új tendert egy 2011-es, a titkosított beszerzésekről szóló jogszabály szerint kell lebonyolítani. Ez lehetővé tesz egy úgynevezett könnyített eljárást, amelynek során a kormánynak törekednie kell arra, hogy legalább három céget hívjon meg a tenderre, de az is elegendő, ha csak egy ajánlatot kér be.
Minden a legnagyobb titokban
A jogszabály azt is szigorúan szabályozza, hogy milyen cégek jöhetnek szóba: kizárólag azok közül lehet válogatni, melyek szerepelnek az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) speciális listáján. Erre az úgynevezett „a minősített jegyzékre” azok a cégek kerülhetnek fel, amelyek titkosszolgálati átvilágításon estek át. A lista nem nyilvános.
Ráadásul a titkosított beszerzésről a kormánynak nem kötelező beszámolnia. Így kérdés, hogy a fontosabb beszállítók neve, a beruházás pontos költségei nyilvánosságra kerülnek-e. A részletek – milyen konstrukcióban építik ki a rendszert, hogyan történik az üzemeltetés – viszont titkosak maradnak.
A kormány ugyanezt az eljárást alkalmazta, amikor beruházót kerestek a fővárosi Kossuth tér felújításához. A minősített eljárást azzal magyarázták, hogy a nyilvános közbeszerzés olyan információk átadására kötelezné az országot, amelyek felfedése ellentétes az ország biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeivel. A Napi Gazdasága múlt héten arról írt, hogy 14 milliárd forintos ajánlatával a KÉSZ Zrt. nyerte meg a tendert. Szintén titkosított beruházás lett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elhelyezése. Az épületeknek ugyanis lehallgatásbiztosnak kell lennie, mert itt folyik majd a nemzetbiztonsági szolgálatok és a terrorelhárítás szakembereinek képzése, így indokolt, hogy a kivitelezési dokumentáció ne kapjon korlátlan nyilvánosságot.
Mi jelent kockázatot?
Az útdíj esetén viszont nem derült ki, hogy milyen nemzetbiztonsági kockázatok indokolják a titkosítást. A jogszabály szövegében mindössze az olvasható, hogy „az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő” beszerzésről van szó. Erről megkérdeztük a tendert felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) is, keddi megkeresésünkre egyelőre nem kaptunk választ.
Az Indexnek nyilatkozó piaci szereplők, illetve az ügyet közelről ismerő szakértők ezt azért is furcsállották, mert a tavaly szeptemberi kiírás során még nem volt szó nemzetbiztonsági kockázatról. Az akkori tenderen annak ellenére indulhatott a Synergonnal közösen a China International Telecommunication Construction Corporation, hogy Kína nem tagja a NATO-nak. Forrásaink az eljárás titkosítását azért is nehezményezték, mert a többi uniós tagállamban kivétel nélkül nyílt közbeszerzés keretében választották ki az útdíjrendszer kiépítőjét. Szerintük a titkosítás mellett egyedül az szól, hogy a kormány így gyorsabban le tudja bonyolítani a tendert.
Az ügyet ismerő kormányközeli forrás az Indexnek a Getronics alvállalkozóinak feltételezett megzsarolásával indokolta a titkosítást. Mivel az útdíjrendszer bevezetése milliárdos állami bevételekkel jár, a forrás szerint a kormány úgy érezte, a piaci magatartás a költségvetési érdekeket is veszélyeztette. A titkosítás mellett tehát azért döntött a kormány – szól a kormánypárt kommunikációjába is illeszkedő érvelés – , mert nem akarták, hogy a korábbi nyomásgyakorlás megismétlődjön.
Távolról sem egyértelmű azonban, hogy a zsarolási szálat mennyire veszi komolyan a kormány. Az ügyben eddig csak Németh Lászlóné fejlesztési miniszter szólalt meg. A miniszter egyik februári parlamenti válaszában azt írta, hogy a győztes cég visszalépése miatt az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK), illetve a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordulnak. A GVH megkeresésünkre azt írta: az ügyben érkezett hozzájuk panasz, jelenleg vizsgálják, hogy indítsanak-e eljárást. Az ORFK pedig azt közölte, nem nyomoznak a Getronics visszalépése miatt.
A kampány miatt pörgetik?
A kormányközeli forrás szerint nem valószínű, hogy egyetlen kizárólagos beszállítóra támaszkodna a kormány. Ezt azzal magyarázta, hogy a korábbi koncepciótól eltérően nem egy komplex rendszert vásárol az állam, hanem a rendszer részeit (kamerák, licencek) darabonként vásárolják meg. Szerinte a különböző cégek ennek érdekében komoly lobbiba is kezdtek, január óta 40-50 cég jelezte a kormányzatnál, hogy alkalmas lenne ilyen jellegű munka elvégzésére. A darabokból a rendszert a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. rakja össze. Az állami tulajdonban lévő NISZ a Kopint Datorg jogutódaként infokommunikációs szolgáltatásokat nyújt a kormányzati szervek, intézmények számára.
Az Indexnek piaci szereplők, az ügyet ismerő szakértők azt is problémának nevezték, hogy a kormányfő ragaszkodik a július 1-jei bevezetéséhez, holott ilyen rövid idő alatt nem lehet kiépíteni a rendszert. Orbán szavahihetősége miatt azonban politikai kérdés lett az ügyből – mondták. Szerintük azért ragaszkodik Orbán a júliusi határidőhöz, mert szeptemberben indul a választási kampány, a miniszterelnök pedig szeretné, ha a rendszer indulása miatti problémák addigra lezárulnának. A használatarányos útdíj bevezetése a legtöbb uniós országban nehézségekkel, sztrájkokkal járt, többek között a fuvarozók áremelkedése miatt, és meglódította az árakat is (egy februári számítás szerint az e-útdíj bevezetése 0,3 százalékkal növelné az inflációt).
Minden forrásunk egyetértett abban, hogy július 1-jére nem fog kiépülni a teljes 6300 kilométeres szakaszra a teljes rendszer. Arról viszont csak találgatni tudtak, hogy milyen megoldásokban gondolkodhat a kormány. Ezek között említették, hogy egyelőre csak az autópályákon fog működni a rendszer, a főutakon nem, illetve azt is elképzelhetőnek tartották, hogy a jelenlegi matricás rendszert terjesztenék ki valamilyen formában. | Zsarolással magyarázza a kormány a milliárdos titkolózást | Titkosította a kormány azt az eljárást, amellyel több tízmilliárd forintot költenek a teherforgalmat terhelő elektronikus útdíjfizetés rendszerének kiépítésére. A titkosítás miatt nem lesz nyilvános, hogy a kormány milyen cégekkel milyen feltételekkel köt szerződéseket. A kormány szerint erre az előző tendert meghiúsító zsarolási kísérletek miatt van szükség. A piaci szereplők állítják: a zsarolás kamu volt, a titkosítással még a kampány előtt le akarják zavarni a tendert. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2013/03/28/zsarolassal_magyarazza_a_titkolozast_a_kormany/ | 2013-03-28 16:24:00 | true | null | null | Index |
Január 31-e éjszakája sok éven át jelentős esemény volt a szerkesztőségek életében: ekkor kerülnek ki a parlament honlapjára a képviselői vagyonnyilatkozatok, ezért az újságírók éjszakába nyúlóan böngészték a kézzel kitöltött, kereshetetlenre beszkennelt pdf-eket, hogy lássák, mennyi bevétele volt a találmányából Rogán Antalnak, vagy vett-e új motort Kósa Lajos.
De az elmúlt időszakban világossá vált, hogy az évről évre tovább lazított vagyonnyilatkozati rendszernek már tényleg semmi értelme nincsen. Hogy a korábbi rendszerrel mi volt a baj, arról két éve hosszabban is írtunk, de elég talán csak arra gondolni, hogy az ország miniszterelnöke úgy írhatta be éveken át szemrebbenés nélkül, hogy alig pár százezres vagy pár milliós megtakarítása jött össze, hogy tágabb környezetében közben lassan mindenki milliárdossá vált.
Az évtizedeken át meghatározó rendszer legnagyobb hiányosságait a napokban a K-Monitor is összeszedte:
Nem megfelelő a vagyonnyilatkozatok tartalma, számtalan információ hiányzik, ami szükséges volna ahhoz, hogy valós képet adjon egy képviselő / döntéshozó és környezete vagyoni helyzetéről.
Hiába nyilvánosak, mégsem átláthatóak a nyilatkozatok, mivel gyakran kézzel írtak, korábbi verziókkal nehezen összevethetőek, kimutatások elkészítésére alkalmatlanok, ráadásul nem hozzáférhető a családtagok nyilatkozata sem.
A sajtón kívül valójában senki sem ellenőrzi a nyilatkozatok tartalmát, bár hivatalosan az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága foglalkozik ezzel, a képviselők vagyonosodásának sem megy senki utána.
Nem léteznek valódi szankciók arra az esetre, ha például a sajtó munkájának köszönhetően kiderül, hogy valaki hibásan töltötte ki a vagyonnyilatkozatát.
De ezt az eleve nem túl hatékony, semmiféle elrettentő erővel nem rendelkező rendszert (ami legalább arra alkalmas volt, hogy az újságírók munkájának köszönhetően egy-két politikusnak okozzon pár kellemetlenebb napot) 2022 nyarán teljesen elkezdte átszabni a fideszes többség. | Egy eleve rossz rendszer, teljesen kiüresítve: nyilvánosak a képviselői vagyonnyilatkozatok | Január 31-e éjszakája sok éven át jelentős esemény volt a szerkesztőségek életében: ekkor kerülnek ki a parlament honlapjára a képviselői vagyonnyilatkozatok, ezért az újságírók éjszakába nyúlóan böngészték a kézzel kitöltött, kereshetetlenre beszkennelt pdf-eket, hogy lássák, mennyi bevétele volt a találmányából Rogán Antalnak vagy vett-e új motort Kósa Lajos. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/01/egy-eleve-rossz-rendszer-teljesen-kiuresitve-nyilvanosak-a-kepviseloi-vagyonnyilatkozatok | 2024-02-01 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2023 májusában, alig fél évvel a 2022 szeptemberében elindult koncessziós autópálya-üzemeltetési szerződés indulása után bejelentette a kormányzat, hogy módosítják a megállapodást. A cél egyértelmű volt: a beruházások kitolásával elérni, hogy csökkenjen a korábbi évek túlköltései miatt nehéz helyzetben lévő központi költségvetés helyzete.
Ez nagyon tanulságos abból a szempontból, hogy milyen rövid idő alatt kiderült: erősen feszegeti a költségvetési kereteket a 35 évre megkötött koncessziós szerződés. Pedig a kormány azzal magyarázta a konstrukció bevezetését, hogy így:
tehermentesíteni lehet a költségvetést;
külső forrásból építenek új utakat, mert az EU nem ad pénzt új sztrádákra környezeti megfontolások miatt;
úgyis kifizetik az autósok és a teherautók a sztrádajakból az egészet, így nincsen negatív költségvetési hatása.
Ezekben mind van részigazság, ám mindegyik árnyalásra is szorul, a cikkben ezeket vesszük végig.
A koncessziós szerződésben nemcsak a meglévő pályák fenntartása/üzemeltetése van benne, hanem a korábbi, a Magyar Közút által alkalmazott karbantartásnál magasabb színvonalra hozás is. A Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt. (MKIF) emellett 272 kilométer új sztráda építését és 273 kilométer sávbővítését is elvégzi. A magasabb szolgáltatási színvonalnak pedig biztosan van költsége, csak egyelőre nem lehet megmondani, hogy pontosan mennyi. Jelen cikkben nem is ez a cél: egyszerűen azt vizsgáljuk, hogy a költségvetés mennyit költ a koncesszió bevezetése előtt és utána sztrádák építésére és fenntartására.
Ez azt mutatja, hogy a kormány a sztrádahálózat minőségének javítása érdekében kényszerpályára állította magát: nagyon jelentősen növekszik a gyorsforgalmi utakra fordított költségvetési kiadás. A koncesszió indulása előtt az autópálya-hálózat fenntartását (az alsóbb rendű közutakkal együtt) az állam saját vállalata, a Magyar Közút végezte. A cég központi költségvetésből érkező forrásainak összege a korábbi években stabilan a központi költségvetési kiadási főösszeg 0,34-0,41 százaléka volt. A 2021-es 101 milliárd forint a koncesszió indulásának évében, 2022-ben 75 milliárdra esett vissza, 2023-ban pedig 98 milliárd forint volt az elkölteni tervezett összeg.
Az alábbi grafikonon azt is megjelenítettük, hogy nettó értékben*A pénzforgalmi szemléletű költségvetésben bruttó érték szerepel. Azonban az áfa csak átfolyó tétel a költségvetésben, az nem jelent tényleges kiadást az államnak. mekkora összeget fizetett az állami a koncessziós autópálya-szakaszok üzemeltetésére, amiben részben már benne vannak a magasabb szintre hozás költségei is. A 2022-es átmeneti év, itt szeptembertől üzemelteti az MKIF a sztrádákat, de a költségvetés mindezt időben késve fizeti meg, feltehetően a teljesítés után három hónappal.
Ahogy az ábrán látható, a költségvetés sztrádák fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos költségei a kiadási főösszeghez képest több mint a duplájára emelkedtek a koncessziós szerződés indulásával. Igaz, a 2022-es év visszaesésest az okozta, hogy míg a Magyar Közút kiadásain már lehetett megtakarítást elérni, az MKIF-nek fizetett koncessziós díjból csak egyhavi terhelte az azévi büdzsét.
A 2023-as költségvetési adatokból az látható, hogy a Magyar Közút 98,7 milliárd forint támogatást kap közútkezelésre – a korábbi évek arányait figyelembe véve ennek 145,6 milliárd forintnak kellene lennie. Így ezen a tételen 44,6 milliárd a megtakarítás. Ezzel szemben áll az MKIF-nek fizetendő nettó 143,3 milliárd forint. A költségvetés pozíciója tehát ebben az évben 96,4 milliárd forinttal rosszabb, mint koncesszió nélkül lett volna. Vagyis
a magasabb minőségű sztrádák ára, hogy az autópálya-koncesszió 2023-as adatok alapján évi százmilliárdos többletköltséget jelent.
Az előbbiekben a költségvetési adatokat elemeztük, de közérdekű adatként az Magyar Közút megadta, hogy mennyit költött az elmúlt években kifejezetten a gyorsforgalmi utakra. Ezen adatokból az olvasható ki, hogy 2021-ben 17 milliárd forintot kapott a vállalat sztrádaüzemeltetésre, 2023-ra 7,5 milliárdot. (Nem minden gyorsforgalmi út került ugyanis át az MKIF-hez, a Magyar Közút üzemeltetésében maradt például az M0-ás.)
Ha a többi úttal arányosan nőtt volna 2023-ra a teljes sztrádahálózatra*Valójában nem a teljes, mert a koncesszió indulása előtt sem tartozott minden gyorsforgalmi út a Magyar Közúthoz, az M5-öst és M6-ost külföldi tulajdonú koncessziós társaságok üzemeltetik. az üzemeltetési költség, akkor 24,5 milliárd forint lett volna a kiadás a Magyar Közútnál. Tehát 2023-ban a kormányzat 17 milliárd forinttal kevesebbet költ a sztrádák fenntartására úgy, hogy közben 143 milliárdot ad az MKIF-nak, ami 126 milliárdos többletköltség.
Mire megy a pénz a koncessziós társaságnál? A vállalat sajtóosztályán azt közölték, hogy a „szintre hozás három évig, 2025-ig tart és 538 kilométert érint. A hároméves munkálatok összértéke várhatóan több száz milliárd forint lesz.” Az MKIF-nek új sztrádákat is kell majd építenie, az első nagyobb projektjük a szintre hozás után a cég tájékoztatása szerint az M1-es 2×3 sávra bővítése, amit 2025 őszéig kell elkezdeniük.
Egyelőre az állam építi az új sztrádákat
A koncesszió kapcsán akad még jó néhány furcsaság: ahogy a fentiekből kiderül, 2023-ban még nem a koncesszor finanszírozza az új utak építését, hanem erre 349 milliárd forintot szántak a tavalyi költségvetésből. Ebben kiemelkedő szerepe van a Mátészalka és Ököritófülpös közötti, 138 milliárd forintért épülő M49-esnek, amit még folytatni fognak további 150-160 milliárd forintért Lázár János bejelentése szerint.
A kivitelezés alatt álló gyorsforgalmi utak 119 kilométer hosszúak, a költségük pedig 515 milliárd forint, amit mind a költségvetés finanszíroz uniós támogatások hiányában. Ez az óriási összeg elég koncentrált kivitelezői körhöz kerül: az ötből négy projekt a Duna Aszfalt-csoporthoz köthető.
A jelenleg futó gyorsforgalmi útépítésekből 467 milliárd forint Szíjj László cégeihez kapcsolódik.
Szíjj László duplán nyer a projekteken: amikor az állam pénzén megépíti az utakat, átadja a Mészárossal közös MKIF-nek üzemeltetésre a többségüket – ezután pedig rendelkezésre állási díjat fizet nekik az állam. Ezért cserébe biztosítja a vállalat természetesen az utak karbantartását és üzemeltetését, de jó eséllyel egyedülálló a világban ez a megoldás. Hiszen a magántőkét hagyományosan azért vonják be koncesszióba, hogy állami források helyett építse meg a sztrádákat – Magyarországon mindez fordítva történik, legalábbis egy ideig.
Amikor átadják a koncesszió részét képező 99 kilométernyi szakasz, akkor 2022-es árakon további évi 12 milliárd forinttal nő majd a koncessziós díjbevétel.*Egészen pontosan a növekményben benne van a tavaly év végén átadott 5 kilométeres Lakitelek-Szentkirály M44-es szakasz üzemeltetése is.
Idővel felkerülhet a listára az M76-os Fenékpuszta és Zalaegerszeg közötti 44 kilométeres szakasza is, amelynek építési költségét tavaly decemberben 400 milliárd forintra becsülte Lázár János építési és közlekedési miniszter. Ezzel fajlagosan, a hosszra vetítve messze ez lesz Magyarország legdrágább autópályája, amit lehet ugyan azzal indokolni, hogy egy része a zalaegerszegi járműipari tesztpálya részeként funkcionál majd, de legalábbis megkérdőjelezi azt az indoklást, hogy a költségvetési helyzet miatt lett volna szükség a koncessziós rendszerre.
Ráadásul nem készült olyan elemzés, amely a koncesszió alternatíváit vizsgálta volna. Mert ha nincs saját forrás új sztrádára, de nagyon szeretnének, akkor egyesével meg lehetett volna azokra hirdetni a koncessziót, és érdemi verseny mellett valószínűleg olcsóbban lehetett volna megépíteni a szükséges utakat.
Elmegy a pénz
A legfőbb érv a kormány részéről, hogy a sztrádadíjak mindezt fedezik – nem is csoda, hiszen ahogy korábban megírtuk, Magyarországon a legdrágább az éves személyautós matrica, de a teherautók útdíja is az egyik legmagasabb Európában.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar éves autópálya-matrica a legdrágább Európában, mégis a ritkán utazók járnak rosszulAz alkalmi sztrádahasználók egy nagyságrenddel drágábban autóznak a sokat utazókhoz képest, és ezen az egynapos matrica sem változtat majd érdemben.
A korábbi években igaz is volt, hogy az autópályák és autóutak közvetlen költségeit fedezni tudták a személyautók e-matrica és a tehergépjárművek elektronikus útdíj bevételei. Ez azonban egyre inkább billeg. Ahogy az alábbi grafikonon látszik, míg korábban mindenféle számítás szerint pozitív volt az állam mérlege, most már csak akkor van így, ha nem számolnánk az állam útépítési kiadásaival, illetve megbontanánk a Magyar Közút kiadásait a gyorsforgalmi és az alsóbb rendű utak között.
A grafikonon ezt nem tettük meg, de mint fentebb írtuk, tavaly csak 7,5 milliárd ment a 99 milliárdból a sztrádák fenntartására. Ha viszont nemcsak ezzel, hanem a mérleg másik serpenyőjében
az állam útépítési költségeivel is számolunk, akkor már 316 milliárd forintos mínusz a mérleg.
Mint látható, ennek alapvetően az állami útépítési költségek elszaladása, valamint a százmilliárdos pluszterhet jelentő koncesszió indulása az oka. Az utóbbival kapcsolatban természetesen lehet arra hivatkozni – kommunikációjában ezt is teszi az MKIF -, hogy helyre kell hozni a leromlott állapotú autópálya-hálózatot, vagyis a most látható pluszkiadás hosszú évek amortizációját pótolja.
Ugyanakkor az is hozzátartozik a teljes képhez, hogy a koncessziós társaság így is magyar közúthálózat legjobb állapotban lévő részét kapta meg üzemeltetésre, azok az alsóbb rendű utak – amelyeken magyarok millió közlekednek nap mint nap – maradtak a Magyar Közút nyakán, ahol az amortizáció nem években, hanem évtizedekben mérhető. Ennek javítása továbbra is a költségvetési helyzet függvénye, ráadásul most már egyértelműen előnyt élveznek velük szemben a koncesszióba adott autópályák, hiszen az MKIF-nek mindenképpen meg kell kapnia járandóságát – még ha a mostani kormány tud is ebből alkudni, ha nagyon rosszul áll a büdzsé.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk700 milliárd forintot kereshetnek Mészárosék az autópálya-koncessziónNégy hónap alatt kockázat nélkül jutott többmilliárdos extrapofithoz a Szíjj-Mészáros páros az autópályák üzemeltetésén.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelháborító az ezer milliárdos extraprofit a multiknál, Mészároséknál örvendetesA Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok mintegy kétezer milliárd forintot kereshetnek az autópálya-koncesszión lapunk számításai szerint.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegnézheted, melyik autópályákon keresnek majd akár ezer milliárdot is MészárosékNem került be a teljes gyorsforgalmi hálózat a koncessziós csomagba, de az még tovább bővülhet, és nagyobb profitot termelhet a sokat kritizált ppp-s sztrádáknál is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakánA gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTaláltunk 117 milliárd forintnyi extraprofitot ott, ahová a kormány nem akar nézniNagyon látványos, hogy mennyivel több nyereséget érnek el az építőiparban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozók cégei. | Százmilliárdos kényszerpályára állította magát a kormány Mészárosék koncessziós autópályáival | Éves szinten százmilliárdos kiadás az államnak, hogy a koncesszió keretében már muszáj kifizetnie a jobb minőségű autópályák árát Mészárosnak és Szijjnek. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240130/szazmilliardos-kenyszerpalyara-allitotta-magat-a-kormany-meszarosek-koncesszios-autopalyaival/ | 2024-01-30 10:40:00 | true | null | null | G7 |
Hogyan hatott az Európa-rekorder infláció a kormánytagok és országgyűlési képviselők vagyonára? Sikerült-e félretennie tavaly Orbán Viktornak a havi bruttó 5,6 millió forintos fizetéséből? Mennyit fialt 2023-ban Rogán Antal találmánya? Pár órán belül kiderül. Szerda éjfél után pár perccel teszik közzé a kormánytagok, képviselők és közjogi méltóságok vagyonnyilatkozatait. Ha teljes képet nem is kaphatunk a politikusok vagyoni helyzetéről, apró változásokat ki lehet szúrni.
A magyar vagyonnyilatkozati rendszert évek-évtizedek óta bírálják az átláthatóságért küzdő civil szervezetek (az ajánlásaik itt olvashatók). A fő probléma, hogy képviselők lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak, az égvilágon semmi következménye nincs annak – már ha egyáltalán kiderül –, hogy ha valaki kifelejt például egy 1,5 milliárd forintos állami támogatást a vagyonnyilatkozatából. A dokumentumokat nem ellenőrzi automatikusan semmilyen hatóság, és a kormánytagok, képviselők, közjogi méltóságok anyagi helyzetéről addig biztosan nem kapunk valós képet, amíg a családtagjaik nyilatkozata nem nyilvános.
Miért érdemes akkor éjfél után fennmaradni és böngészni a sokszor olvashatatlanul kitöltött dokumentumokat? Léderer Sándor, a K-Monitor vezetője szerint ez minden évben jó alkalom arra, hogy megemlékezzünk: több évtizedes mulasztása van a politikai elitnek. Nem számolnak el megfelelő és transzparens módon a vagyonukkal azok felé, akik megválasztották őket, és akiktől a fizetésüket kapják.
Léderer a Telexnek arról beszélt, hogy még a jelenlegi, sokat bírált vagyonnyilatkozati rendszer is jobb, mint a semmi, mert a sajtó időnként nyakon csíp egy-egy képviselőt, aki valótlanságot ír a dokumentumba.
„Ha ezeknek az ügyeknek nem is volt valódi következménye az elmúlt években, az állampolgárok legalább értesültek róla, az adott képviselő jó híre pedig bánhatta”
– mondta a K-Monitor vezetője.
Titokban maradhat egy ingatlan és a hozzátartozók neve
A vagyonnyilatkozati rendszer reformja az egyik fontos mérföldköve az uniós jogállamisági (feltételességi) eljárásnak is. A kormány az Európai Bizottsággal tárgyalva már háromszor íratta át a vagyonnyilatkozati szabályokat az Országgyűléssel. Magyarország előbb 2022 nyarán átvette az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét, majd októberben lényegében visszaállította a bevallástétel korábbi módját. A harmadik módosítással pedig egyfajta ellenőrzési jogkört adott a frissen felállt Integritás Hatóságnak. A hatóság ellenőrzési jogköreit azonban az Európai Bizottság még a legutóbbi jelentésében, tavaly decemberben is kifogásolta.
Léderer Sándor és a K-Monitor szerint több jelentősebb visszalépés is történt a 2022-es módosítások során a korábbi – sokat kritizált – rendszerhez képest.
Már a tavaly januári vagyonnyilatkozatban sem kellett feltüntetni egy a képviselők és a velük közös háztartásban családtagok által lakhatási célra fenntartott ingatlant. A frissen vásárolt, bővítésen átesett vagy más, rejtélyes okból növekvő lakóingatlanok kikerülése a bevallásból újabb vakfoltot vezet be a rendszerbe. A K-Monitor szerint a képviselők nagyjából harmadának vagyonnyilatkozatból már el is tűnt az elsődlegesnek tűnő lakóingatlan.
A képviselőknek adatvédelmi okokból már nem kell beírniuk a hozzátartozóik nevét sem a nyilatkozatokban. A korábbi dokumentumokban pedig – mint az Index nemrég megírta – az Országgyűlés Hivatala utólag kisatírozta a neveket. Ez különösen azért problémás a K-Monitor szerint, mert így a korábbinál is jóval nehezebb beazonosítani a képviselő környékén megfigyelhető esetleges vagyongyarapodást.
A 2022-es módosítás után a pontos jövedelmek helyett már csak jövedelmi sávokról kell nyilatkozni. Léderer szerint így a képviselők bevételeiről is sokkal kevésbé lehet pontos képet kapni, és megbecsülni, hogy képes volt-e a jövedelméből finanszírozni adott képviselő egy drága vadászatot vagy ingatlanvásárlást. Eltűntek a vagyonnyilatkozati űrlapról azok a részek is, amelyeknél az ajándékokról, az ingyenesen kapott képviselői juttatásokról, illetve a támogatásokról kell nyilatkozni. Így például az agrártámogatások sem jelennek meg sehol, noha számos képviselő kedvezményezettje ezeknek a pályázatoknak.
A jogállamisági eljárás és a helyreállítási terv keretében a magyar kormány vállalta, hogy 2023 márciusáig egy kereshető adatbázisban teszi közzé az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatait. Ez azonban eddig meglehetősen komikusan sikerült: az Országgyűlés honlapjára felkerült egy 2168 oldalas pdf-fájl, amelyben ömlesztve, egymás után szerepelnek a képviselők vagyonnyilatkozatai. Továbbra sincs arra lehetőség, hogy a nyilatkozatokat összehasonlítsuk a korábbi évek bevallásaival, így az esetleges változásokat a dokumentum alapján nem lehet kiszűrni.
Az Integritás Hatóság szigorúbb ellenőrzést és szankciókat javasol
Az Európai Bizottság december 14-én közzétett határozatában értékelte a magyar kormány jogállamisági eljárásban vállalt kötelezettségeit. A K-Monitor elemzése szerint ebből az olvasható ki, hogy antikorrupciós reformok végrehajtása korántsem zajlik a megfelelő ütemben Magyarországon, néhány fontos területen pedig a kormány egyáltalán nem tett előrelépéseket.
Nem fogadta el a kormány a beígért nemzeti korrupcióellenes stratégiát, és továbbra sem dolgozott ki visszatartó erejű szankciókat a vagyonnyilatkozati rendszerben. Azt is kifogásolta az Európai Bizottság, hogy a kormány nem készítette el a vagyonnyilatkozatok kereshető nyilvános adatbázisát (ami nem egy pdf-fájl). A 2022-ben felállított Integritás Hatóság pedig továbbra sem kapta meg azokat a jogköröket, amelyekkel ellenőrizni tudná a politikai felső vezetők vagyonnyilatkozatait.
A vagyonnyilatkozatok nyilvános és kereshető adatbázisát, az ellenőrzési rendszert és a szankciókat hiányolta az Integritás Hatóság is a december elején közzétett vagyonnyilatkozati jelentésében. Az állami hatóság szerint Magyarországon „csak elvi szinten létezik kontroll a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése terén”, és azt az álláspontot fogalmazták meg, hogy
„a hazai vagyonnyilatkozati rendszer jelenlegi formájában elavult, nem működik megfelelően és nem éri el a törvényben meghatározott céljait”.
Az Integritás Hatóság 16 pontos javaslatában többek között az szerepel, hogy a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásához, kezeléséhez és ellenőrzéséhez egy egységes elektronikus bevallási rendszerre lenne szükség.
A hatóság azt javasolta, hogy maximum négyévente mindenki vagyonnyilatkozatát legalább egy alkalommal ellenőrizzék, de a kiemelt kockázatú pozíciók esetében ez évente történjen meg. Szerintük a bizalom visszaépítéséhez arra van szükség, hogy az ellenőrző szervezet független legyen, valamint megfelelő erőforrással, hatáskörökkel és képességgel rendelkezzen a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséhez.
A hatóság szerint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértésének szankciói jelenleg nem kellően elrettentőek, hatékonyak és arányosak. A javaslatuk szerint a kisebb szabálytalanságok (például késedelmes teljesítés, hiányos nyilatkozat vagy nyilatkozat beadásának teljes elmulasztása) esetében csupán pénzbírság kiszabása lenne szükséges, míg a jelentősebb jogsértések (például valótlan tartalom, többszöri felszólítás ellenére bevallás teljesítésének elmulasztása) esetére
bírósági eljárás során hozott szankciókat tanácsolnak.
Azt is javasolják, hogy a vagyonnyilatkozati rendszert terjesszék ki a teljes közszférára, illetve mindenki egységes rendszerben tegyen vagyonnyilatkozatot, aki valamilyen állami forrással, támogatással, közbeszerzéssel kapcsolatban vagy állami tulajdon elosztásában, gazdálkodásában döntési vagy engedélyezi jogkörrel rendelkezik.
Arról egyelőre nincs hír, hogy a kormány ezekből a javaslatokból megfogadna bármit. A jelentés szerint ugyanakkor az Igazságügyi Minisztérium azt közölte a hatósággal, hogy az uniós tárgyalások függvényében várhatóan még módosítják a vagyonnyilatkozati rendszert a közeljövőben.
A képviselőknek, kormánytagoknak és közjogi méltóságoknak január 31-ig a november 1-jén fennálló állapot szerint kellett kitölteniük a vagyonnyilatkozatukat. Éjféltől a Telexen is megmutatjuk, hogyan alakult a magyar politikusok anyagi helyzete 2023-ban. | Évről évre kevesebbet tudhatunk meg Orbánék vagyoni helyzetéről | Hogyan hatott az Európa-rekorder infláció a kormánytagok és országgyűlési képviselők vagyonára? Sikerült-e félretennie tavaly Orbán Viktornak a havi bruttó 5,6 millió forintos fizetéséből? Mennyit fialt 2023-ban Rogán Antal találmánya? Pár órán belül kiderül. Szerda éjfél után pár perccel teszik közzé a kormánytagok, képviselők és közjogi méltóságok vagyonnyilatkozatait. Ha teljes képet nem is kaphatunk a politikusok vagyoni helyzetéről, apró változásokat ki lehet szúrni. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/01/31/vagyonnyilatkozatok-modositasok-europai-bizottsag-integritasi-hatosag | 2024-01-31 14:28:00 | true | null | null | Telex |
A 17,6 százalékos infláció mellett sem tűnt el Orbán nehezen összekuporgatott megtakarítása. Az éjfélkor közzétett vagyonnyilatkozata szerint november 1-jén (az akkori állapot szerint kellett nyilatkozni)
10 millió forint volt a feleségével közös bankszámláján.
Ez közel 4 millióval kevesebb, mint ami a legutóbbi, tavaly januári vagyonnyilatkozatában szerepelt.
Miniszterelnökként bruttó 4,17 millió forintot keres, és ehhez jön még hozzá a bruttó 1,54 milliós képviselői tiszteletdíja, azaz havonta összesen bruttó 5,7 millió forint volt a járandósága tavaly. Pártelnökként nem vesz fel fizetést, ám idei vagyonnyilatkozatában megjelent egy új jövedelmi kategória is: könyvkiadásból kapott honoráriumot. Pontos összeget nem kellett megjelölnie a dokumentumban, de a 200 és 500 ezer forint közti sávot ikszelte be.
A miniszterelnök vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy továbbra is megvan a felcsúti háza és a 233 négyzetméteres Cinege utcai (XII. kerület) lakása – utóbbinak csak felerészben a tulajdonosa. Autója, jachtja, repülőgépe, helikoptere és egyéb ingósága még mindig nincs, mint ahogy egyetlen céghez sincs köze.
Nem szerepel Orbán vagyonnyilatkozatában a hatvanpusztai kastély sem. A VSquare októberben arról írt egy korábbi magas rangú kormányhivatalnok információira hivatkozva, hogy a kormányfő már nemcsak a hosszú hétvégéket tölti családjával a 13 hektáros hatvanpusztai birtokon, de rendszeresen ott fogad kormánytagokat, fideszes politikusokat, illetve üzletembereket.
A VSquare információi szerint a miniszterelnök azután tette át bizalmas találkozóit a felcsúti otthonából a néhány kilométerre található hatvanpusztai birtokra, hogy nyáron befejeződött az épületegyüttes teljes körű rekonstrukciója. A 19. században József nádor által létrehozott birtok újjáépítése a becslések szerint 30 millió euróba (kb. 11,5 milliárd forintba) kerülhetett, a bejegyzett tulajdonosa pedig Orbán Győző, a kormányfő apja.
A Demokratikus Koalíció vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Orbán ellen, mert a hatvanpusztai kastélyt nem tünteti fel a vagyonnyilatkozatában. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága azonban elutasította az indítványt. Arra hivatkoztak, hogy a beadvány „feltételezéseken alapul”, valamint „a sajtóinformációkra épülő állítás nem lehet alapja vagyonnyilatkozati eljárás megindításának”.
Évről évre kevesebbet tudhatunk meg Orbán és a kormánytagok, képviselők valódi vagyoni helyzetéről. Arról itt írtunk, hogy miként alakították át az elmúlt években a vagyonnyilatkozati rendszert, és milyen módosításokat javasolna az Integritás Hatóság. | Megcsappant Orbán Viktor bankszámlája, 10 millió forint megtakarítása maradt | A 17,6 százalékos infláció mellett sem tűnt el Orbán nehezen összekuporgatott megtakarítása. Az éjfélkor közzétett vagyonnyilatkozata szerint november 1-jén (az akkori állapot szerint kellett nyilatkozni) 10 millió forint volt a feleségével közös bankszámláján. Ez közel 4 millióval kevesebb, mint ami a legutóbbi, tavaly januári vagyonnyilatkozatában szerepelt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/01/orban-viktor-vagyonnyilatkozat-megtakaritas-felcsut | 2024-02-01 14:35:16 | true | null | null | Telex |
A nehéz gazdasági évben is sikeresen gyarapította vagyonát Rogán Antal. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter éjfélkor közzétett vagyonnyilatkozatában 271 millió forintos megtakarításról vallott színt. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 26 millióval tudta növelni a vagyonát. Megtakarításai egy részét, 65 milliót állampapírokra költötte. Tavaly csak 1 milliót törlesztett adósságából Rogán, 14,9 millióval továbbra is tartozik egy meg nem nevezett magánszemélynek.
A kormányzati kommunikációt és titkosszolgálatot irányító miniszterről talán kevesen tudják, hogy civilben feltaláló.
Találmánya után tavaly havonta 17 milliót, azaz összesen 204 millió forintot kapott.
A Mobilsign Kft. 2017-ben jelent meg először a fideszes képviselő vagyonnyilatkozatában, és a szabadalmi jog címén azóta évről évre tetemes összeget kapott a cégtől. Hét év alatt összesen 1,3 milliárd forintot vehetett fel Rogán az elektronikus aláírási technológia harmadfeltalálójaként. A vagyonnyilatkozatából az derült ki, hogy továbbra is megvannak a szántói, erdői és rétjei Szakonyfaluban. A miniszter többhektárnyi földet örökölt abban a szlovén–osztrák–magyar hármas határnál fekvő faluban, ahol felnőtt, és ahol a húga a polgármester.
46 millió forintos befektetési jegy bukkant fel Szijjártó Péter friss vagyonnyilatkozatában. A külgazdasági és külügyminiszter tavaly még mindössze 3 millió forintot tartott értékpapírban. Továbbra sem törlesztett egy forintot sem abból a 30 millióból, amivel már évek óta tartozik a szüleinek. A bankszámlája közben 10 millió forinttal megcsappant tavalyhoz képest, 16 millióról számolt be most.
Lázár János újabb földekkel gyarapodott
Lázár Jánosnak sosem elég. Már eddig is ő volt az Országgyűlés Földesura, de tavaly is megtoldotta még négy új földterülettel, körülbelül 25 hektárnyi szántóval a portfólióját.
Az építési és közlekedési miniszternek eddig sem volt oka panaszra, de idén már 43 ingatlant írhatott be a vagyonnyilatkozatába.
Minden bizonnyal neki volt a leghosszabb idő kitölteni a nyilatkozatot, mert jó néhány pótoldalt kellett csatolnia.
Közben a megtakarításait is növelte. Készpénzállományához 2 millió pluszt csapott hozzá, de a bankszámlájára is került plusz 4 millió forint. Szépen lassan a tartozásait is csökkenti: valaki(k)nek 55 millió forint helyett már csak 40 millióval jön, és közben a személyi kölcsönét és beruházási hitelét is milliókkal törlesztette. A miniszteri fizetése mellett osztalékként havonta bruttó 1 és 5 millió forint közötti jövedelme származik.
Csák János imádja az állampapírokat
Hét év után eladta Csák János a Toyota Auris autóját, ám a két motorját megtartotta. Nem szerepel a kulturális és innovációs miniszter idei vagyonnyilatkozatában az a 400 négyzetméteres óbudai ház sem, aminek korábban felerészben volt a tulajdonosa. Vagy eladta Csák, vagy csak idén nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában. Egy korábbi módosítás után erre megvan a lehetősége: a képviselők, miniszterek kihagyhatnak egy, lakhatási célra fenntartott ingatlant.
Csák János az állampapírokat is preferálta tavaly: 327 millió forintja van állampapírban.
Ez 256 millióval több, mint ami a tavaly januári vagyonnyilatkozatában szerepelt.
Nincs már meg ugyanakkor az a 90 milliós portfóliója, amit egy alapkezelőnél tartott, és a bankszámlájáról is eltűnt 18 millió forint. Idén nem felejtette ki Csák a vagyonnyilatkozatából, hogy társadalmi megbízatással a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke. Ezt tavaly utólag pótolta.
Gulyás Gergely életében valami változás történt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter vagyonnyilatkozata évek óta szinte betűről betűre ugyanaz, tavaly viszont ő is vett állampapírt 20 millió forint értékben. Továbbra is ugyanaz a két újbudai lakása van, mint korábban, a bankszámlája viszont közel kétmillióval megcsappant.
Varga Mihályt is elérte a kormánytagok állampapír-vásárlási láza: a pénzügyminiszter 18 millió forintért vett papírokat (már összesen 28,4 millió szerepel a vagyonnyilatkozatában), és mindeközben 3 millió forinttal nőttek a részvényei is. Emellett ugyanakkor egyre jobban elköteleződik egy meg nem nevezett magánszemélynek:
friss nyilatkozata szerint 62,4 millió forinttal tartozik ennek a valakinek, ami közel 5 millióval több, mint tavaly ilyenkor.
Nem adta el a budai és karcagi ingatlanjait sem, és feltüntette a vagyonnyilatkozatában azt a 2022-ben vásárolt 200 négyzetméteres, úszómedencés gyenesdiási nyaralót is, amit korábban állítása szerint 150 ezer forintért bérelt, majd 169 millióért vett meg.
Miközben Varga kormányon belüli vetélytársa, Nagy Márton deklaráltan is a magyar gazdaságpolitika első embere lett, az ő vagyona csökkent 2023-ban. Míg 2022-ben még 90 milliót tartott állampapírban a gazdaságfejlesztési miniszter, 2023-ban már csak 10 millióról tudott beszámolni ezen a címen.
Eltűnt 743 millió forint a honvédelmi miniszter bankszámlájáról
Két új ingatlan is szerepel Szalay-Bobrovniczky Kristóf friss vagyonnyilatkozatában. A honvédelmi miniszter egy 717 négyzetméteres XII. kerületi lakóházat és egy káptalantóti majort (épülettel) vett 2023-ban.
Talán a két ingatlanvásárlásnak köszönhető, hogy bankszámlájáról eltűnt 743 millió forint. Míg tavaly januárban 773 millió forintot tartott a bankban, mostanra már csak 30,4 millió maradt. Emellett még 110 millióval tartoznak a honvédelmi miniszternek, és közel 54 millió forintot tart pénzügyi alapban, illetve életbiztosításban. A hiteleit csak minimálisan tudta törleszteni tavaly Szalay-Bobrovniczky, még 55,6 millióval tartozik a banknak.
Míg a honvédelmi miniszter vagyonnyilatkozata bővült, Navracsics Tiboréból két ingatlan is eltűnt tavalyhoz képest.
Nincs már meg a 138 négyzetméteres budakeszi családi háza és a balatonszemesi üdülő sem.
A 2021-ben vett rigácsi építési teleknek és a 83 négyzetméteres budakeszi háznak azonban továbbra is felerészben tulajdonosa a közigazgatási és területfejlesztési miniszter. Egy forint megtakarítása sem maradt Navracsicsnak, tavaly még 3 milliót tudott beírni a vagyonnyilatkozatába. A 25 milliós hiteltartozását azonban nem törlesztette az elmúlt egy évben.
Semjén Zsoltnak a miniszterelnökkel ellentétben nőtt a megtakarítása. A miniszterelnök-helyettes és KDNP-elnök 10 milliót tart készpénzben, ez a tavaly közzétett nyilatkozatában még csak 8 millió forint volt. Nagyobb értékű ingóságok közé sorol néhány, születése óta családi ajándékként birtokolt antik bútort is.
A magyar vagyonnyilatkozati rendszert évek-évtizedek óta bírálják az átláthatóságért küzdő civil szervezetek (az ajánlásaik itt olvashatók). A fő probléma, hogy képviselők lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak, az égvilágon semmi következménye nincs annak – már ha egyáltalán kiderül –, hogy ha valaki kifelejt például egy 1,5 milliárd forintos állami támogatást a vagyonnyilatkozatából. A dokumentumokat nem ellenőrzi automatikusan semmilyen hatóság, és a kormánytagok, képviselők, közjogi méltóságok anyagi helyzetéről addig biztosan nem kapunk valós képet, amíg a családtagjaik nyilatkozata nem nyilvános. | Rogán 204 milliót kapott a találmányáért, a honvédelmi miniszter bankszámlájáról eltűnt 743 millió forint | Állampapír-vásárlási lázban ég a kormány: Rogán Antal mellett Gulyás Gergely, Varga Mihály és Csák János is tekintélyes mennyiségű megtakarítást helyezett el ebben a formában. Szerda éjfél után tették közzé a miniszterek és képviselők vagyonnyilatkozatait. Szalay-Bobrovniczky Kristóf két házat vett, és Lázár János is újabb földekkel gazdagodott, Navracsics Tibornak azonban egy forintja nem maradt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/01/vagyonnyilatkozatok-kormanytagok-rogan-antal-szijjarto-peter-varga-mihaly | 2024-02-01 14:42:10 | true | null | null | Telex |
Éjfél után közzétették a kormánytagok és parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatait, amit a november 1-jén fennálló állapot szerint kellett kitölteniük. Ebben a cikkben a legérdekesebbekből szemezgettünk a képviselők közül.
Varga Judité lett a balatoni nyaraló
Varga Judit életében több változás is történt tavaly, ez látszik vagyonnyilatkozatában is. Tavasszal bejelentette válását, majd nyáron az igazságügyi miniszteri pozíciójáról is lemondott. Változás történt a korábban nagy port kavart ingatlanjai körül is: a balatonhenyei ház a válása után Varga Judit 100 százalékos tulajdona lett, emellett hozzá került a szintén a településen található közös telkek közül az egyik.
A balatonhenyei ingatlan korábban azért került be a hírekbe, mert a volt igazságügyi miniszter és korábbi férje 10 milliós forintos családi otthonteremtési kedvezményt igényeltek az ingatlanra, de menet közben mindketten munkát kaptak Budapesten, ezért a csoktámogatást folyósító banktól azt kérték: öt évig ne kelljen az ingatlanban élniük. Vállalták, hogy ha az ötéves moratórium leteltével sem költöznek majd a faluba, akkor a kamatokkal együtt visszafizetik a 10 milliós támogatást. Ez végül tavaly májusban meg is történt.
Varga a friss nyilatkozata szerint még több mint 60 millió forinttal tartozik a banknak, ennek oka a balatonhenyei ingatlan. Tavaly emellé felvett egy 5 milliós családi kölcsönt is. Az idén harmincegy éves mesterhegedűje továbbra is megvan, de a pár éve vásárolt Yamaha pianínója már nem szerepel a vagyonnyilatkozatában.
Gyurcsánynál hirtelen megjelent egy telek
Hirtelen megjelent Gyurcsány Ferenc vagyonnyilatkozatában egy II. kerületi, 2031 négyzetméteres beépítetlen telek. Ez annyiból furcsa, hogy a DK elnöke szerint ebben ő 2021-ben szerzett tulajdonrészt, de a tavalyi vagyonnyilatkozatában ezt nem említette meg.
Bár Gyurcsány pontos címet nem ír a nyilatkozatában, épp mostanában derült ki, hogy a II. kerületi Bimbó úton egy épülő társasház egyik lakásába költözik majd be idén feleségével, Dobrev Klárával és a legkisebb gyerekükkel. A DK erről a lakásról a Telexnek azt írta, az épület most már szinte készen áll, a lakásuk 160 négyzetméteres lesz, két hálószobával, egy vendégszobával, egy dolgozószobával.
Azt nem tudni, hogy a befektetés mennyibe került, mindenesetre Gyurcsány értékpapírjai jelentősen megcsappantak: 461 millióról 18 millió forintra. Közben viszont az utolsó forintig megszabadult a 293 milliós értékpapír fedezetű hitelétől. A kötcsei házra Dobrev Klárával közösen felvett hitelt viszont alig törlesztette, így abból még van nekik hátra 57 millió. Pénzkövetelésekből és kölcsönökből viszont még jó összegek bejöhetnek neki, mert összesen 641 millióval jönnek neki és feleségének.
Toroczkainak elege lett a migránsokból, vett egy utat
„A 2023-ban vásárolt 521 négyzetméternyi kivett út a tanyánkhoz bevezető rövid út, amelyet 170 ezer forintért vásároltam meg, mert elegem lett az azon keresztül vonuló illegális migránsokból, embercsempészekből és egyéb bűnözőkből” – ezzel magyarázza Toroczkai László friss ásotthalmi vételét a vagyonnyilatkozatában.
A Mi Hazánk elnöke emellett teljesen visszafizette azt a 2,5 millió forintot, amivel valaki(k)nek tartozott, de a hitelét egy év alatt alig törlesztette, még mindig van neki ebből hátra 3,8 millió forint.
Ungárnak még mindig jut havi 11 millió
Ungár Péter bizalmi vagyonkezelési szerződés révén – ahogy 2022-ben – 2023-ban is havi 11 millió forint bevételhez jutott. Az LMP társelnökének 2018-ban körülbelül 15 milliárd forintos vagyona volt akkori adóbevallása szerint.
Testvérével és anyjával, Schmidt Máriával közös, ingatlanhasznosítással foglalkozó családi cégükből milliárdos osztalékokat vett fel korábban, később a részvénycsomagját bizalmi vagyonkezelőre bízta. Továbbra is résztulajdonosa egy II. kerületi lakásnak, emellett van egy 2020-ban vásárolt Toyotája is.
Kósának alig sikerül lefaragnia a tartozásaiból
Kósa Lajos 2022-ben jócskán eladósodott, viszont ebből a tartozásból tavaly épp csak valamennyit sikerült lefaragnia. Egy lakásépítési kölcsön felvétele után 115 millióval tartozott a banknak, tavaly ezt 110 millióra csökkentette. Egy magánszemélynek továbbra is 10 millióval jön a fideszes politikus, miközben motorjait, és részben tulajdonolt motorcsónakját megtartotta.
Kocsis és a festménye
Kocsis Máténak továbbra is bőven akad megtakarítása: 2022-ben a családi kölcsön kiegyenlítése után 68,8 millió forintja volt, tavaly év végére ez 60,7 millióra csökkent. A Fidesz frakcióvezetője emellett 20 millió forintot Prémium Magyar Állampapírban tart. Autót, lakást, egyéb vagyontárgyat nem tüntetett fel, Szász Endre Paragrafus című festményét viszont igen, ezt 1982-ben kapta.
Hadházy tavaly is kapott kis adományokat
Hadházy Ákos idei nyilatkozatában is feltüntette, hogy mennyi pénzt kapott támogatóitól. Bár ilyen kategória nincs, a nyilatkozat aljára odaírta: „2023-ban magyar magánszemélyektől politikai munkám támogatására, és a kordonbontások miatt rám jogtalanul kiszabott büntetések kifizetésére 1,5 millió forint magán kisadomány érkezett.” 2022-ben 16,8 milliót kapott gyűjtésekből. Hadházy tavalyelőtt Bécs külvárosában vett egy 30 négyzetméteres lakást, aminek felerészben a tulajdonosa. A független képviselőnek emellett hosszabb ideje megvan már a szekszárdi háza és a fácánkerti szőlője is.
Egyre kevesebbet lehet tudni | Varga Judité lett a balatoni nyaraló, Gyurcsánynál megjelent egy korábban szerzett budai telek | Éjfél után közzétették a kormánytagok és parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatait, amit a november 1-jén fennálló állapot szerint kellett kitölteniük. Ebben a cikkben a legérdekesebbekből szemezgettünk a képviselők közül. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/01/vagyonnyilatkozat-2024-orszaggyulesi-kepviselok-gyurcsany-ferenc-varga-judit | 2024-02-01 14:52:00 | true | null | null | Telex |
Bő négy évvel ezelőtt nyert 277 millió forintos uniós vidékfejlesztési támogatást egy gombatermesztő üzem megvalósítására Zolnai Sándor csákvári KDNP-s önkormányzati képviselő. A támogatói okiratot 2020 januárjában írták alá, onnantól 24 hónap állt volna rendelkezésre az üzem megvalósítására. A csarnokot azonban nemhogy 2022 januárjáig, de a mai napig sem sikerült befejezni.
Az eset körülményeit tavaly nyáron mutatta be Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, Zolnai pedig szeptemberben vállalta, hogy a beruházás helyszínén ismerteti lapunkkal álláspontját a félbe maradt beruházásról. A politikus akkor azt mondta, a gombaüzemmel kapcsolatos elszámolás végső határideje a legutóbbi határidő-módosítás szerint 2024. január, és bízik abban, hogy ezt tartani fogják. Mostanra azonban világossá vált, hogy az újabb határidőt sem sikerült betartani.
A helyszínen építkezésnek nyoma sem látszik,
a torzóban maradt üzemcsarnok és környezete ugyanúgy néz ki, mint négy hónappal korábban.
A csákvári gombatermesztő üzem építéséről először Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője számolt be 2020 decemberében azzal, hogy az építkezés még abban az évben, de legkésőbb 2021 elején szerkezetkész állapotba kerülhet. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás alapján az épület papíron tavaly augusztusban készült el, ránézésre azonban az üzemcsarnok továbbra is messze van attól, hogy termelésre alkalmas legyen.
Amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, Zolnai az uniós és állami támogatás terhére két részletben eddig mintegy 185 millió forintot hívott le. A Magyar Államkincstár nyilvántartása szerint 2020-ban 139 millió forintot, majd 2022-ban további 46 millió forintot utaltak ki a projektre. A KDNP-s önkormányzati képviselő elmondása szerint az előbbi összeg támogatási előleg, az utóbbi a beruházás készültségi fokának megfelelő kifizetés volt.
Korábbi cikkünkből az is kiderült, hogy a képviselő szerint a projekt félbehagyása mögött a kivitelezővel támadt elszámolási vita áll. Ennek részleteiről Zolnai Sándor sem akkor, sem azóta nem árult el részleteket a folyamatban lévő polgári peres eljárásra hivatkozva.
A képviselőt most levélben kerestük, hogy megtudjuk, miért áll továbbra is az építkezés, illetve mire lehet számítani a jövőben. Válaszában azt írta: a beruházás folyamatban van, újabb határidő-módosítást kért, amelynek „elbírálása folyamatban van”. Zolnai Sándor azt írta, hogy szeptemberi cikkünk után volt alvállalkozó, aki a
Mocskos fideszes tolvajnak nem dolgozok
kijelentéssel tűnt el. Közlése szerint – az általa meg nem nevezett – generálkivitelező nem végezte el a megegyezés szerinti feladatot, vele szemben kötbérigényt nyújtott be, a kivitelezői szerződést pedig felmondta.
„Új kivitelezővel és befektetővel dolgozom.
Az építési munkákat hátráltatja a kedvezőtlen időjárás, a sok eső, majd a hideg, fagyos idő.
A szervezés, technológiai eszközök beszerzése jó úton jár. Amint az idő engedi, reményeim szerint folytatni tudjuk az építést” – fogalmazott.
Zolnai Sándor Csákváron 2014 óta önkormányzati képviselő, jelenleg az önkormányzat pénzügyi és jogi bizottságának az elnöke. Arra a kérdésre, hogy a júniusi önkormányzati választáson tervez-e újraindulni, nem kívánt válaszolni, azt írta, ez nem aktuális.
A gombatermesztő üzem még a 2014-2020 közötti európai uniós támogatási ciklusban megvalósuló Vidékfejlesztési Program (VP) keretében nyert támogatást. Az agrártámogatási rendszer sajátosságai miatt ezt a programot két évvel meghosszabbították, de még tavaly októberben is voltak nyitott pályázatok, amelyeknek a támogatásáról idén születik döntés. Ennek megfelelően a program megvalósítása 2025-ig húzódik el.
Hogy Zolnai Sándor beruházása négy év kudarca után is kaphat-e határidő-módosítást, egyáltalán nem tűnik valószínűtlennek. A támogatási rendszerre rálátó forrásunk szerint 2021 és 2023 között több ezer olyan döntés született, ahol a kedvezményezettek határidő-módosítást kaptak – lényegében mindenki, aki ezt a döntéshozók szerint megalapozottan kérelmezte.
Forrásunk szerint ugyanakkor 2023-ban átlagosan havonta mintegy 20 milliárd forintot fizettek vissza pályázók a meg nem valósult projektek miatt. Ezeknek a kudarcoknak a hátterében sokféle ok állhatott, például az energiaárak elszállása, a 2022-es aszály vagy éppen a beruházási költségek drasztikus emelkedése. 2023-ban pedig az ukrán mezőgazdasági termékek uniós jelenlétének tartóssá válása nehezítette a gazdák helyzetét. | „Mocskos fideszes tolvajnak nem dolgozok” – a KDNP-s politikus szerint egy alvállalkozó ezzel hagyta ott | 277 millió forintos uniós vidékfejlesztési támogatás segítségével kezdett gombatermesztő üzem építésébe egy KDNP-s önkormányzati képviselő Csákváron még 2020-ban. Zolnai Sándornak két éve lett volna a létesítmény beindítására, tavaly szeptemberben lapunknak azt mondta, bízik benne, hogy januárra megvalósul a beruházás, ez azonban nem történt meg. Ráadásul most újabb határidő-módosítást kért, és nem kizárt, hogy meg is kapja ehhez az engedélyt. A politikus szerint az építési munkákat a kedvezőtlen időjárás, a sok eső majd a hideg, fagyos idő hátráltatta, de elmondása alapján volt olyan alvállalkozó is, aki cikkünk megjelenése után politikai okokból tűnt el. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/01/25/csakvar-gombauzem-europai-unios-tamogatas-videkfejlesztes/ | 2024-01-25 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Két év alatt 1,4 milliárd forintnyi összeg mehetett a Lánchíd kivitelezőjétől, az A-HÍD Zrt-től a számlagyár-ügy gyanúsítottjának cégéhez. Az atv.hu úgy értesült: a gyanú szerint a beérkezett pénzből mintegy 900 millió forintnyi összeget jellemzően még beérkezésük napján továbbutalhatták a december elején őrizetbe vett Vig Mór ügyvédhez köthető magán-, illetve ügyvédi letéti számlákra, majd rövid időn belül készpénzben felvehették őket. Korábban már az atv.hu is beszámolt róla, hogy a Jobbik főpolgármester-jelöltje, Brenner Koloman vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a Lánchíd felújításával kapcsolatban. Brenner kezdeményezése azután született meg, hogy néhány hete a NAV házkutatást tartott a Lánchíd felújítását végző A-HÍD Építő Zrt-nél. Van-e kapcsolat?Az ügy hátteréhez hozzátartozhat, hogy az atv.hu értesülései és a szerkesztőségünkhöz emailben eljutott nyomozati dokumentum szerint a NAV vizsgálódik egy olyan ügyben, amelynek egyik érintettje az A-HÍD Zrt., a másik pedig a közelmúltban számlagyár működtetésének gyanújával őrizetbe vett Vig Mór ügyvéd, illetve az ő egyik érdekeltsége, a Sunstrike Hungary Kft. Vig Mórt különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás megalapozott gyanújával fogták el december elején. Az atv.hu úgy értesült: a NAV nyomozása során többek között azt vizsgálja, hogy az A-HÍD Zrt. számlájáról 2020. novembere és 2022. júliusa között átutaltak-e 1,4 milliárd forintot a Sunstrike Hungary Kft. számlájára, illetve a kft-től ezt követően továbbutaltak-e 900 millió forintot Vig Mór magánszámlájára, illetve ügyvédi letéti számlájára. Rögtön továbbutalták?Az atv.hu úgy értesült: a gyanú szerint a továbbutalások a Vig Mórhoz köthető számlákra jellemzően ugyanazokon a napokon történtek, mint amely napokon az A-HÍD Zrt-től a pénzek a Sunstrike Kft-hez érkeztek, az összegeket pedig rövid időn belül készpénzben felvették a számláról. A 2023. februárjában indult nyomozás során az adóhatóság értesülésünk szerint azt is vizsgálja, hogy érkeztek-e utalások Vig ügyvédi letéti számlájára azt követően, hogy az ügyvédet a Kúria jogerősen 2022. januárjában bűncselekmény elkövetése miatt eltiltotta az ügyvédi hivatás gyakorlásától és ezt követően a Budapesti Ügyvédi Kamara törölte a kamarai nyilvántartásból. Az atv.hu az ügyben a NAV-hoz és a Fővárosi Főügyészséghez fordult. A NAV azt közölte, hogy folyamatban lévő ügyről nem ad tájékoztatást. Amint az ügyészség is válaszol, frissítjük cikkünket. Discalimer: A Sunstrike Hungary Kft. beszállítóként az ATV-nek is kárt okozott egy, a Sunstrike által leszállítani vállalt sorozat gyártása során végrehajtott szerződésszegéssel. Az ATV emiatt felszámolási eljárást kezdeményezett a Sunstrike-kal szemben és további információk rendelkezésre állása esetén egyéb jogi lépések megtételére is sor kerülhet az ügyben. | Döbbenetes összeg kerülhetett a Lánchíd-felújítás kivitelezőjétől a számlagyár-ügy kulcsfigurájának cégéhez | Két év alatt 1,4 milliárd forintnyi összeg mehetett a Lánchíd kivitelezőjétől, az A-HÍD Zrt-től a számlagyár-ügy gyanúsítottjának cégéhez. Az atv.hu úgy értesült: a gyanú szerint a beérkezett pénzből mintegy 900 millió forintnyi összeget jellemzően még beérkezésük napján továbbutalhatták a december elején őrizetbe vett Vig Mór ügyvédhez köthető magán-, illetve ügyvédi letéti számlákra, majd rövid időn belül készpénzben felvehették őket.
A Sunstrike Hungary Kft. beszállítóként az ATV-nek is kárt okozott egy, a Sunstrike által leszállítani vállalt sorozat gyártása során végrehajtott szerződésszegéssel. Az ATV emiatt felszámolási eljárást kezdeményezett a Sunstrike-kal szemben és további információk rendelkezésre állása esetén egyéb jogi lépések megtételére is sor kerülhet az ügyben. | null | 1 | https://www.atv.hu/belfold/20240122/lanchid-felujitas-penz-utalas-a-hid-vig-mor | 2024-01-22 22:28:00 | true | null | null | ATV |
Reagált a Lánchíd kivitelezője | „Az A-Híd Zrt.-nek nem kivitelezésre vonatkozó és nem kivitelezéshez kapcsolódó szerződése volt az eljárás alatt álló céggel, az nem kapcsolódott közbeszerzésen elnyert projekthez, így értelemszerűen a Lánchíd felújításához sem.
A szerződések teljesítését az A-Híd Zrt. felé igazolták, a kiállított számlák ellenértéke kizárólag az eljárás alatt álló cég számlájára került utalásra.
Külső cégek gazdálkodására, kapcsolatrendszerére és egyéb működésére a teljesítésen túl az A-Híd Zrt-nek semmilyen rálátása és ráhatása nincs.
Adatszolgáltatóként a hatósági eljárás egyéb részleteit (okát, résztvevőit, helyszíneit stb.) nem ismerjük, de mi is megdöbbenve olvassuk az arról szóló sajtóhíreket, így azt is, hogy a hatósági eljárással érintett cég az ATV-vel beszállítói kapcsolatban állva az ATV-nek is kárt okozott.
Hangsúlyozzuk, hogy az A-Híd Zrt. nem alanya a hatósági eljárásnak, csak a külső cégekkel kapcsolatos adatokat szolgáltatott a NAV felé. | null | 1 | https://www.atv.hu/belfold/20240123/lanchid-szamlagyar-nyomozas-ahid | 2024-01-23 22:32:00 | true | null | null | ATV |
|
„Jánossal együtt elég nagy energiákkal próbálták bemosolyogni magukat a térség »kereszténykonzervatív« hatalmi világába, amolyan hivatásos jó emberek szerepkörben” – írta a 444-nek egy, a bicskei viszonyokat jól ismerő ember.
Ezt részben V. Jánosról, a bicskei gyermekotthon igazgatójáról állította, aki 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott. Részben pedig K. Endréről, a helyetteséről, akit kényszerítés miatt több mint 3 év börtönre ítéltek, amiért megpróbálta rávenni az áldozatokat, hogy hallgassanak el. Ő az, akit tavaly áprilisban kegyelemben részesített a pápalátogatás alkalmából Novák Katalin köztársasági elnök.
Hogy a kegyelem híre napvilágra került, a véletlennek és egy szemfüles olvasónknak köszönhető. A propagandamédia azonnal bele is fogott a műveletbe, amivel védelmébe vette a pedofil igazgató bűnsegédjét. A cikkekben, mintha csak a kegyelmi kérvényt olvasná az ember, ezáltal néhány dolgot meg lehet tudni arról, ki az a K. Endre, aki kegyelemre volt érdemes a köztársasági elnök szerint.
„A Magyar Nemzet információi szerint az érintett személy végzettsége testnevelő tanár, fejlesztő pedagógus, síoktató, számos sportágban edzői diplomával rendelkezik, erdélyi családból származik. A kollégáival több sportágban és több korcsoportban sportversenyeket rendeztek, az elítélt focitornákra vitte a gyermekeket, sítábort szervezett nekik. Minden munkahelyén tisztelet övezte, a szaktudását elismerték, a tanítványai szerették. Az érintett családtagjai több esetben a rosszallását fejezték ki a férfi munkahelyével kapcsolatban, mert az elmondásuk szerint az érintett a szabadidejét is az otthonban a gyermekekkel töltötte, rendszeresen szervezett programokat, kirándulásokat, amelyekre minden esetben elkísérte a gyermekeket.”
Az írásokból könnyen azonosítható, hogy kiről van szó. | Otthonosan mozgott a Felcsút környéki fideszes világban K. Endre, akinek kegyelmet adott Novák Katalin | „Jánossal együtt elég nagy energiákkal próbálták bemosolyogni magukat a térség »kereszténykonzervatív« hatalmi világába, amolyan hivatásos jó emberek szerepkörben” – írta a 444-nek egy, a bicskei viszonyokat jól ismerő ember. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/04/otthonosan-mozgott-a-felcsut-kornyeki-fideszes-vilagban-k-endre-akinek-kegyelmet-adott-novak-katalin | 2024-02-04 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Jövőre Oszakában lesz a világkiállítás, sámándobbal egyelőre nem készülünk, de 20 milliárd forintos pavilonépítési megbízással az új kormánykedvenc zuglói monstrumépítő Bayer Constructnak, valamint a 2025. évi Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés előmozdításával kapcsolatos diplomáciai feladatok miniszteri biztosával igen.
És további nettó 795,7 millió, bruttó bő egymilliárd forintos megbízási szerződéssel is, amit egy mérnökiroda és egy rejtélyes dubaji cég kaphat – vette észre Hadházy Ákos független parlamenti képviselő az Európai Unió közbeszerzési lapjában.
„Ezt a temérdek pénzt egy ismeretlen DUBAJI CÉGNEK adjuk, »természetesen« valódi verseny nélkül (...) A kisebbik részét (216) milliót) a Consultant Mérnökiroda kapja, a nagyobb részét (majdnem 580 millió forintot) viszont egy titokzatos, az Egyesült Arab Emirátusokban bejegyzett cégnek, a Ramerset International FZE-nek adják, »komplex gazdaság- és üzletfejlesztési, valamint turizmusfejlesztési feladatok ellátására«”
– írja a Facebookján a képviselő. A Consultant egy XI. kerületben lévő, 1993 óta működő mérnökiroda, egy nagy múltú műszaki cég, az Unitef és egy magyar magánszemély tulajdonában van, árbevétele az elmúlt években 60-120 millió forint között mozgott, 2019 óta minden évben néhány milliós adózott nyeresége van.
A Ramerset viszont valóban nagyon rejtélyes cég, ha nem is pont dubaji. A honlapja olyan, mintha egy nem túl tehetséges programozó vagy nem túl kreatív dizájner vizsgamunkája lenne, aki ráadásul a tartalmat lorem ipsumok helyett üzleti bullshitekből másolná ki. Legalábbis több bekezdés rövidítésével, de szó szerinti fordításokkal ezt a bemutatkozást kaptuk: „A Ramerset International pénzügyi vízióval és innovatív törekvésekkel támogatja közösségeinket és vállalkozásainkat, stratégiai megközelítést alkalmaz a működésében, a diverzifikációra és a körültekintő kockázatkezelésre összpontosítva”.
A cég kontaktjai sem túl bizalomgerjesztőek, van két email-cím, de az egyik email-címben szereplő névre egyetlen találat kaptunk (egy mérnök a Chevronnál, az Egyesült Államokban), de még mindig eggyel több, mint amit a másikra.
Frissítés: ha LinkedInen magára a cégnévre keresünk, két találatot is kapunk. Eszerint 2016 májusa óta Révész Barnabás a cég vezérigazgatója, míg Peter Mikulak 2021 októbere óta üzletfejlesztési tanácsadó a Ramersetnél. Révész emellett a LinkedIn-profilja szerint Libéria kormányának ENSZ-tanácsadója is 2018 márciusa óta, míg Mikulak többek között a Digitális Jólét Nonprofit Kft.-nél dolgozott.
A céghez mindezek mellett van egy postafiókcím, ami ha nem is dubaji, de annak közelében lévő üdülőtelepülésen található, itt ni: | Hadházy: Temérdek pénz verseny nélkül egy dubaji cégnek | Jövőre Oszakában lesz a világkiállítás, sámándobbal egyelőre nem készülünk, de 20 milliárd forintos pavilonépítési megbízással az új kormánykedvenc zuglói monstrumépítő Bayer Constructnak, valamint a 2025. évi Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés előmozdításával kapcsolatos diplomáciai feladatok miniszteri biztosával igen. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/03/hadhazy-temerdek-penz-verseny-nelkul-egy-dubaji-offshore-cegnek | 2024-02-03 00:00:00 | true | null | null | 444 |
"Már nem látunk esélyt a megtérülésre ezen ügyek esetében".
Ezt a választ kapta munkatársunk az Integritás Hatóságtól (IH), miután tavaly decemberben két újabb lezárt vizsgálat rövid összefoglalója jelent meg a korrupcióellenes szervezet honlapján, teljes médiacsendben. Az egyik a Microsoft itthoni korrupciós botrányával foglalkozik, a másik pedig a kormányzat víziközmű-építési keretmegállapodásával. Közös a két esetben, hogy a múlt évtizedre nyúlnak vissza, tehát hosszú az előtörténetük. Valamint az is, hogy kézen-közön szívódtak fel uniós források.
A hatóság hivatalos tájékoztatásából nem derül ki, hogy miért került a két eset a fókuszukba, de tudomásunk szerint bejelentések alapján vették elő ezeket az ügyeket. A Microsoft-ügy lényege, hogy állami szervezetek - köztük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Belügyminisztérium vagy az Országos Rendőr-főkapitányság - részben európai uniós támogatás felhasználásával szereztek be Microsoft termékeket 2013-2014 táján. Az összesen több mint 22 milliárd forintos beszerzésekből jutott a Legfőbb Ügyészségnek, és az Igazságügyi Minisztériumnak is. | Az Integritás Hatóság a Microsoft- és a víziközműmutyikról: Ez a pénz elúszott | Az előző évtized két nagy korrupciós botrányával is foglalkozott a közelmúltban az EU-val folyó vita részeként felállított Integritás Hatóság, ahol beismerték: nincs esély az elkorrumpált összegek visszaszerzésére. A szervezet megreformálná a vagyonnyilatkozati rendszert, de a kormány eddig nem reagált a tavaly év végén publikált javaslatcsomagra. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240201_Integritas_Hatosag_Microsoft_vizikozmu_mutyi_korrupcio_vagyonnyilatkozatok_OLAF_EU | 2024-02-01 09:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Takargatni sem próbálják az érintettek, hogy a koronavírus, majd a háború okozta krízis leküzdésére szolgáló állami százmilliárdok Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeinél futnak össze. | Mészáros és Tiborcz nagybevásárlást csapott a gazdaság felpörgetésére szánt állami százmilliárdokból | Takargatni sem próbálják az érintettek, hogy a koronavírus, majd a háború okozta krízis leküzdésére szolgáló állami százmilliárdok Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeinél futnak össze. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240128_hvg__krizisalapok__allami_penzhalmozas__elitklub__gordiuszi_csomo | 2024-01-28 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
“Az Integritás Hatóság rövid mérlegelés után megtagadta a vizsgálat indítását annak ellenére, hogy a Miniszterelnökség korábban beismerte: az országgyűlési képviselők beleszólhatnak abba, ki kapjon és ki ne kapjon állami (EU-s) támogatásokat, viszont ezekről az utasításokról nem készül hivatalos feljegyzés” – posztolta a Facebookon Hadházy Ákos független képviselő.
A politikus ezeket akarta kivizsgáltatni a korrupcióellenes hatósággal, de a válaszlevelük szerint nem indítanak eljárást. Előzményként Hadházy felidézte, hogy Boldog István fideszes exképviselő bírósági tárgyalásán olyan lehallgatott beszélgetéseket ismertettek, amelyekben a Miniszterelnökség hivatalnokai arról egyeztettek a vele, hogy melyik falu pályázata nyerhet és melyik nem.”
Megjegyzendő, hogy az említett, a bíróság előtt, Boldog István ügyében elhangzott állítás alapján Hadházy korábban valóban érdeklődött a fenti, konkrét esethez hasonlókról a Miniszterelnökségnél, ám a tárca a válaszában nem említett “utasításokat”, csak “megkereséseket”, ami azért nem ugyanaz. Vélhetően ezt mérlegelte az Integritás Hatóság is, hiszen a tárca csak annyit közölt, hogy
“a választókerületüket érintő ügyekben a Miniszterelnökséget rendszeresen keresik meg egyéni választókerületben egyéni mandátumot nyert országgyűlési képviselők, a megkeresésekről a Miniszterelnökség nyilvántartást nem vezet”.
Hadházy a posztjában érzékeltette a különbséget: “Az még csak-csak elképzelhető lenne, hogy a pályázati lehetőségek ELŐTT konzultáljon velük a kiíró hatóság, szerintük milyen irányba kellene fejleszteni a térséget. De a pályázatok meghirdetése után a döntést csak és kizárólag az objektív szempontok szerint lenne szabad meghoznia a független támogató hatóságnak.”
Hozzátette: “A legnagyobb jóindulattal talán elfogadnánk ezeket valamiféle 'lobbitevékenységnek', de ez akkor is csak olyan módon lehetne elfogadható, ha ezeket a megkereséseket szigorúan dokumentálnák és pontos feljegyzések lennének arról, hogy ki, mikor és mit akart 'kilobbizni'. (...) Ha valami, ez igazán rendszerszintű probléma.” | Elutasították Hadházy panaszát a gyanús pénzosztásokról, inkább nem vizsgálódik az Integritás Hatóság | Gyakran érkeznek “megkeresések” állami (EU-s) pályázatok ügyében a térség országgyűlési képviselőihez, Hadházy Ákos ezt akarta kivizsgáltatni a korrupcióellenes hatósággal, de ők nem indítanak eljárást. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240129_Elutasitottak_Hadhazy_panaszat_nem_vizsgalja_az_Integritas_Hatosag_a_kepviselok_beleszolasat_palyazati_ugyekbe | 2024-01-29 10:40:00 | true | null | null | HVG |
Üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés, vagyis nemzetközi korrupció miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség közlése szerint egy magyar férfi ellen, aki az egyik afrikai ország tiszteletbeli konzuljaként öt külföldinek azt ígérte, hogy tiszteletbeli konzuli és más különleges megbízotti pozícióba juttatja őket.
A férfi közbenjárásának eredményeként két külföldi állampolgár megkapta a kívánt pozíciót. A vádlott az "ügyintézésekért" cserébe 213 395 euróval gazdagodott – tették hozzá. A vádirat szerint a magyar férfi 2016-2021 között öt külföldinek ígérte, hogy pénzért afrikai és óceániai országok tisztviselőinek segítségével elintézi, hogy onnan például tiszteletbeli konzuli pozíciót kapjanak.
A férfi ekkor maga is az egyik afrikai ország tiszteletbeli konzulja volt, majd egy másik állam bécsi ENSZ-nagykövete, továbbá egy bécsi székhelyű nemzetközi szervezet igazgatótanácsának tagja, ahol ugyancsak ezen államok egyikét képviselte – ismertette a főügyészség. Az ügyészség közölte, hogy a férfi mintegy 10 hónapig volt letartóztatásban, ma már csak bűnügyi felügyeletben van.
A férfit a hvg.hu azonosította még 2022 őszén B. Jánosként. Ő sokáig Sierra Leone-i tiszteletbeli konzulként tevékenykedett, de mivel külföldi hatóságoktól több jelzés érkezett rá, a magyar külügy lépett és elveszítette ezt a státuszát. B. János ezután valóban Bécsben egy másik afrikai ország, Burundi képviseletét látta el az ENSZ bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergiai Ügynökségben.
Az ügyészség arra tett indítványt, hogy a bíróság ítélje a férfit végrehajtandó szabadságvesztésre és pénzbüntetésre, valamint rendeljen el vele szemben mintegy 70 millió forint erejéig vagyonelkobzást. | Vádat emeltek egy volt magyar tiszteletbeli konzul ellen, aki pénzért intézett diplomáciai tisztségeket | Nemzetközi korrupció a vád egy magyar férfi, B. János ellen, aki egy afrikai ország tiszteletbeli konzuljaként külföldieknek intézett ugyanilyen diplomáciai tisztséget, és azzal járó okmányokat, amiért több százezer eurót kapott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240129_Vadat_emeltek_egy_volt_magyar_tiszteletbeli_konzul_ellen_aki_penzert_arulhatott_ugyanilyen_diplomaciai_tisztseget | 2024-01-29 11:16:00 | true | null | null | HVG |
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyolc év alatt több mint 15,5 milliárd forintért szerződött különböző cégekkel, derül ki abból a szerződéslistából, amelyet a hvg360 bíróságon perelt ki. Jelentős megbízásokat kapott több NER-es “udvari szállító” is, feltűnik a cégek körül Habony Árpád egy rokona, Orbán Győző egy ismerőse és birkózótársa, itt van egy jól ismert Balásy Gyula-cég, de még a Rogán "találmányáról" elhíresült Hunguard is. A listát és szereplőit háromrészes cikksorozatban dolgoztuk fel.hirdetésÉrdekes váltás mellett döntött néhány éve a végrehajtói kar: lecserélték azt a céget, amelyik több száz milliós értékben gyártott nekik reklámfilmeket, és ugyanazzal a feladattal, ugyanannyiért egy másik vállalkozáshoz vitték a munkát.A váltás azért volt érdekes, mert ugyanezt játszotta el a Rogán-tárca által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség egyik leánycége, a Visit Hungary. Ők a TV2-n futó Poggyász magazin legyártását vitték át az egyik cégtől a másikhoz – igaz, egy áttételen keresztül.A két érintett cég a Magno Studio, amely egykor Rogán Cecília fitneszrendezvényeit is szervezte, de aztán a Visit Hungarynál és a végrehajtói karnál is kiestek a körből, és a Wescam, amely jelenleg is készíti és szállítja be a Poggyász magazint. Azt a műsort, amely Rogán Cecília hírszájtján, a twn.hu-n is reklámozza magát. Mindez abból a szerződéslistából derül ki, amit a hvg360 perrel szerzett meg a végrehajtói kartól, miután a korrupciós vádakkal bíróság előtt álló Schadl György által a közelmúltig vezetett szervezet önként nem adta ki az adatokat.Az ötmillió forintnál nagyobb értékű szerződéseket tartalmazó listát végignézve kiderül, hogyan érnek össze Schadlék megbízásai NER-közeli körökkel.Rogán és környezetének esetleges érintettsége korábban felmerült a Völner–Schadl-ügyben, miután a lehallgatási jegyzőkönyvekben felbukkant “Tóni, Barbara és Ádám” neve, akikkel Schadl egy barátja egyeztetett. A névazonosság miatt sokan rögtön a miniszterre, a feleségére és a kabinetfőnökére, Nagy Ádámra gyanakodtak. A témát az ügyészség meg is vizsgálta, de végül nem talált bűncselekmény-gyanút, a “Tóni-gate” végül nem is lett része sem a vádiratnak, sem a büntetőeljárásnak, Rogán Antal pedig egy parlamenti felszólalásban állította, „nem ismer Schadl nevű urat”. Viszont Nagy Ádám cégével biztosan üzletelt a végrehajtói kar, erről majd később lesz szó. Bő 15,5 milliárd forint, plusz az apróA szerződéslista 132 tételt tartalmaz a kar megalakulásától, 2015 szeptemberétől 2023 májusáig.hirdetésEzek bruttó összértéke bőven meghaladja a 15,5 milliárd forintot, de ez nem az összes, az MBVK által elköltött pénz, hiszen a lista nem tartalmazza a nettó 5 millió forintot el nem érő szerződéseket. A 132-ből 9 szerződésnél a pontos összeg nem volt meghatározható, így ezek sincsenek benne a végösszegben (óradíjas vagy darabáras szerződések, de nem tudni, hány órával vagy darabbal).A 132 tételes listán a legnagyobb, egyösszegű megbízás értéke 3,42 milliárd forint, de jócskán találni egymilliárd forint feletti összegű megbízásokat ezen kívül is, ám mivel adott esetben ezek keretszerződések is lehettek, a ténylegesen kifizetett összegek eltérhetnek a feltüntetett számtól.A Völner-Schadl büntetőper jelenlegi vádlottját, Schadl Györgyöt 2015. szeptember 30-án választották a végrehajtói kar elnökének. Abban az évben, 2015-ben, a kar megalakulásától számított első 4 hónapban még csak három, jelentősebb összegű szerződést kötöttek összesen 93 millió forint értékben. A 2016-os évben viszont már 19-et, összesen 2,4 milliárd forintért.Az MBVK szerződései 2015-2023 közöttInfogram A rekordév 2017-ben volt, amikor 16 nagyobb összegű szerződést kötött a kar, csaknem 4,7 milliárd forint értékben. A 2018-as 13 szerződés összértéke 2,6 milliárd forint volt, 2019-ben kicsit többet, 3,2 milliárdot költött a végrehajtói kar 19 szerződésre. A 2020-as év már visszafogottabb volt: bár rekordszámú, 20 szerződést kötöttek, ezek értéke csupán 1,6 milliárd forint volt. Az összeg 2021-ben csökkent le drámaian: 17 szerződést kötöttek ugyan, de már csak 468 milliós értékben.Schadl Györgyöt, a kar elnökét, feleségével és sofőrjével 2021. november ötödikén 13:39-kor fogták el a rendőrök Ferihegyen, a repülőtér VIP-parkolójában, mielőtt még felszállhattak volna a Dubajba tartó repülőgépre. A letartóztatott Schadl ugyan továbbra is a kar elnöke maradt (mára leváltották), de az MBVK ezután még látványosabban visszafogta a költekezést: 2022-ben 15 szerződéssel 217 milliót költöttek, 2023-ban (augusztusig) pedig 10 szerződést kötöttek, alig 116 millió forint értékben. A TOP 3 közé egymilliárdos összeg a belépőA szerződött összeg nagysága szerint a TOP 3-ba bruttó egymilliárd forint felett lehetett bekerülni, de elég nagy a különbség az összegek között.A cikkünk elején már említett Magno Studio Kft.-nél landolt a második legtöbb pénz: nekik négy szerződésük is volt a végrehajtói karral, összesen 4 milliárd 127,5 millió forint értékben. A munka minden esetben “televíziós műsorgyártás és sugárzás” volt. Először 2016-ban szerződtek erre 1,079 milliárdos értékben, majd 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is, mindhárom évben egységesen 1,016 milliárdért.Ahogy már említettük, részben a végrehajtói karos megbízásokkal egyidőben a Magno Studio a Visit Hungary országimázs-cégtől 2019-ben és 2020-ban is évi 443 milliós műsorgyártási megbízást kapott a Poggyász magazinra. Sőt, a cég hosszú ideig a NER “udvari beszállítója” volt: nem csak Rogán Cecília fitneszrendezvényeit szervezték, de állami médiahirdetések költései futottak át rajta, de dolgoztak a közmédiának és a CÖF-nek is.Annak idején, amikor váratlanul egyre több milliárdos állami megbízás landolt a Magno Studiónál, a HVG is a cég nyomába eredt. Kiderítettük, hogy a semmiből feltűnt, majd NER-es megbízásokkal elhalmozott, egy békásmegyeri panelből indult társaság ügyvezetője és egyedüli tulajdonosa csak 2020-ban egymilliárd forintot meghaladó összegű osztalékot vett ki a cégből.A NER-nél még mindig jól fekvő céget aztán 2020-ban a bírósági végrehajtói kar hirtelen már nem bízta meg többé jól fizető munkákkal. (Cikksorozatunk következő részében mutatjuk be, miként állt földbe a 2020-ban még 16 milliárdos nettó árbevételt elérő cég.)Ehelyett a korábban velük kötött “televíziós műsorgyártás és sugárzás” tárgyú szerződést az addigi években erre szánt 1,016 milliárd összeggel már egy új vállalkozással, a Wescam Film & Media Kft.-vel írták alá 2020. december 17-én. A cégnek jól jöhetett az MBVK friss (és egyszeri) megbízása, hiszen 2018-tól 0 forint nettó árbevétele volt, viszont 2021-ben ez nettó 3,3 milliárdra ugrott (ennek negyede származott a végrehajtói kartól), ami rögtön 795 milliós adózott eredményt jelentett.Azóta már a Rogán-féle turisztikai cégtől kerülnek hozzájuk pénzek, hiszen ma már a Wescam gyártja a TV2-nek a Poggyász utazási magazint, erre egy fővállalkozó közbeiktatásával a Visit Hungary állami országimázs-cég kasszájából jut nekik évi 443 millió.Schadl György, a végrehajtói kar volt elnökje a saját bírósági tárgyalásánReviczky ZsoltAz MBVK-s szerződéslista első helyén még a Magno Studio bő négymilliárdját is meghaladó összegű szerződésállománnyal egy informatikai cég, a Sysdata PSE Kft. áll. Az egyetlen magánszemély tulajdonában álló, Rogánékhoz vagy a NER-hez nyilvános adatbázisok alapján nem köthető vállalkozással a végrehajtói kar 5 megbízást kötött, összesen 6,16 milliárd forint értékben. Az első és legnagyobb szerződést 2017. június 17-én írták alá “szoftverfejlesztés, oktatás, üzembehelyezési szolgáltatás” címén bruttó 3 milliárd 427,7 millióról. A Sysdata a 3,4 milliárdos szerződés teljes ellenértékét azonban minőségi-elszámolási vita miatt nem kapta meg, emiatt jelenleg is pereskednek a karral – erről cikksorozatunk egy újabb részében írunk. Balásy-cég és Rogán jobbkezének strómanjaA toplistán ötödik a Lounge Design Kft., amely az egyik legtöbbet szerződtetett NER-es cégcsoportba tartozik, és Balásy Gyula vállalkozása. Az atlétikai vb PR-jától a nemzeti konzultációk hirdetésein át a kormányzati kommunikációig sok mindennel foglalkozó Lounge Design-nak 2016-ban között két szerződést is az MBVK. A nagyobb összegű, 685 milliósat “tájékoztató füzet” gyártására, a kisebb, 76 milliósat “interaktív honlap fejlesztésére”.A TOP 10-ben találunk még olyan céget, amelyet közvetetten Rogán köreihez szoktak sorolni: a nyolcadik helyen áll a MONK Property Kft., amelynek 2020-ban ingatlanbérletért fizetett az MBVK 515.750 eurót, ami a szerződéskötéskor érvényes MNB-árfolyamon 184,5 millió forint volt. E szerződés alapján a végrehajtói kar – miközben saját székháza is van –, a MONK Propertytől bérelt a Hermina úton többszintnyi irodát, de más is összeköti őket. A hvg.hu írt róla, hogy az MBVK egyik saját ingatlanának áron aluli vevője is ez a cég volt.Az MBVK TOP 15 szerződött partnereInfogramAz MBVK időközben megszűnt cége, a Lóvasút Indóház Kft. a Váci út 201. szám alatti ingatlanát 2021 őszén 142 millió forintért adta el a MONK Propertynek. A Váci úti épület értékesítése miatt hűtlen kezelés gyanújával zajló nyomozás során kirendelt igazságügyi ingatlanszakértői vélemény szerint az ingatlan értéke 199 millió forint lehetett. A vevő MONK Property végső tulajdonosa Lotharidesz Balázs, akit sokan Rogán Antal kabinetfőnöke, Nagy Ádám strómanjaként emlegetnek.Amúgy Nagy Ádám saját cége, a Nadan Property Kft. vette meg a hűtlen kezelés gyanújával folyó nyomozásban érintett másik MBVK-s ingatlant, a Szegedi úton. A két ingatlan értékesítésének körülményeit vizsgáló nyomozás állásáról kérdeztük a rendőrséget, és azt a választ kaptuk, hogy a nyomozás jelenleg is folyamatban van, gyanúsított kihallgatás eddig nem történt. Az ügy részleteiről itt írtunk bővebben: Habony-rokonok és az Orbán-testvér barátjaA szerződéslista alapján jutott pénz Habony Árpád üzletember-tanácsadó rokonaihoz is. A végrehajtói kar – legalábbis annak vezetősége – ugyanis kedvelte Tihanyt, azon belül is a négycsillagos Hotel Club Tihanyt. A végrehajtók továbbképzésre, konferenciára 2016-tól évente ellátogattak ide, utoljára, 2021-ben kétszer is. A Club Tihany Üdülőközpont Zrt.-nél összesen 100,5 milliót hagytak ott “oktatás, szállás, étkeztetés, terembérlet” címén.Habony Árpád és Rogán Antal a Parlamentben 2022-benTúry GergelyA tihanyi üdülőközpont ad otthont a fideszes politikusokat és a kormánypárti holdudvart felvonultató Tranzit Fesztiválnak is, az üzemeltető cégnek fő tulajdonosa a Szetlik-testvérpár. Szetlik Lili igazgatósági tag és a vezérigazgató, Szetlik Gergő néhai édesapja Szetlik Ferenc, akinek Habony Árpád az unokaöccse. (Szetlik Gergő volt egyébként az a titokzatos milliárdos vendég, akit ki kellett dobni a Sziget Fesztiválról, és közben eltört a karja.)Szerepel két, pár milliós tétellel a végrehajtói kar szerződéslistáján az IMG Solution Zrt. is. Ennek vezérigazgatója és többségi tulajdonosa Szentgyörgyi Gábor, aki a miniszterelnök testvérének, ifjabb Orbán Győzőnek ismerőse és birkózótársa. Cégének forgalma 2022-ben 12,6 milliárd forint volt, míg adózott eredménye 1,1 milliárd, de több olyan cége is van, amelyek megtalálhatók állami pályázatok nyertesei közt. Beszállítója az uniós pénzből megvalósuló közoktatási laptop-programnak is. Rogán találmányos cége és a Századvég is a listánIsmerős cégnév a listán a Hunguard Kft.-é, amellyel 2019. nyarán kötött “információbiztonsági szakvélemény” tárgyban szerződést a végrehajtói kar, és ezért 25,5 millió forintot fizetett. Ez az a cég, amelynek neve összeforrt Rogán Antal miniszter és feltalálótársai, a cég jelenlegi két tulajdonosának innovációjával, a digitális aláírással. Szabadalmi díjként ezzel Rogán évi százmilliókat keres, a szabályok pedig valahogy mindig úgy változnak, hogy az mindig kapóra jön a cégnek.A tízmilliárdos állami megbízásokhoz szokott Századvég-csoport tagja, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. az apróért is lehajol. A kormányzati think tank 2016-ban 9,1 millióért készített tanulmányt az MBVK kommunikációs és médiatervéről. Szerződött a karral az a Damit Informatikai Kft. is, amely százmillió forintos értékben kapott az elmúlt években megbízást a Fidesz parlamenti frakciójától is.Rogán Antal találmányos cége is szerepel a végrehajtói kar szerződéslistájánTúry GergelyÉrdekes tétel a Hungary Ambulance Kft. Is a szerződéslistán. Ez az a cég, amelyiknek a vezetőjével Schadl György jóban volt, és tőle szerezte be az autójára azt a kék villogót, amivel aztán elkapták a rendőrök, mert nem lett volna jogosult rá, ezért meg is vonták tőle. A céggel a Covid-világjárvány idején szerződtek a kar tagjainak tesztelésére, de a 123 milliós keretből végül csak 77,7 milliót merítettek és fizettek ki.Csakhogy a gyorstesztek 49 500 forintos darabára túlárazottnak tűnik, mivel – bár benne van a kiszállási díj, a mintavétel, a kiértékelés és a konzultáció – akkoriban az a típusú teszt 8-10 ezer forint volt, míg a pontosabb eredményt mutató PCR-teszt elvégzése sem került 30 ezerbe (különösen, miután azok árát maga a kormány maximálta 19 500 forintban).A listán a szerződés alacsony értéke miatt nincs rajta, de az MBVK egy másik megbízással kézfertőtlenítőket is beszerzett a Hungary Ambulance Kft.-től, ezek miatt pedig tavaly rendőrségi nyomozás is indult, de a hatóság kérdésünkre jelezte, hogy a folyamatban lévő ügyben gyanúsítottat még nem hallgattak ki:A szerződéslistán szintén nincs rajta, mivel nem érte el évi 5 milliós összeghatárt, de más forrásból a hvg360-hoz került dokumentumon szerepel egy másik érdekes megbízás is. Ezt 2017. október 10-én közötték az akkor már masszív kormánypropagandát toló, “átállított” origo.hu-t kiadó New Wave Media Group Zrt.-vel havi nettó 80 ezer forintért PR-cikkek megjelentetésére.Szintén kisebb összegű, 1,4 milliós szerződést kötött az MBVK a saját, 2018-as alapítású informatikai vállalkozásával, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Informatikai Kft.-vel 2019. április 15-én „információ-technológiai szolgáltatásra”. Ám a cégnek alig volt bevétele, még az ügyvezető havi milliós fizetését sem tudta kitermelni, így megszűnéséig veszteséges volt: Bíróság kötelezte adatkiadásra az MBVK-tA hvg360 még tavaly július 31-én fordult közérdekű adatigényléssel az MBVK-hoz, kérve a testület kamarából karrá válásának dátumától, 2015. szeptember 1-től eltelt szűk 8 év összes, nettó 5 millió forintot meghaladó egyedi értékű szerződéseinek listáját, a megbízás tárgyával, összegével és a szerződéses partnerek adataival. A kar honlapján ugyanis egyáltalán nem érhető el semmi a szerződéseikről, korábban az Átlátszó és a K-Monitor is csak peres úton jutott hozzá néhányhoz.Az MBVK azzal utasította el az adatigénylést, hogy “a kért adatokat nem tudja biztosítani, mivel azokat gyűjteményes adatként nem tartja nyilván”. A hvg360 bírósághoz fordult, ahol viszont az MBVK egészen más jogi érveléssel állt elő. Már elismerték, hogy a kért adatokkal mégiscsak rendelkeznek, de azt állították, hogy azért nem adják ki őket, mert a lista nem közérdekű adat, lévén, hogy ők nem közpénzzel gazdálkodnak. Vagyis ezért senkinek, semmi köze ahhoz, mire költenek.A Fővárosi Törvényszék tavaly szeptember 20-i, elsőfokú ítélete megállapította, hogy az MBVK közfeladatot ellátó szerv, így az akár még nem is közvetlenül az e tevékenységével, hanem általában a működésével összefüggő adatok közérdekű adatnak számítanak, ezek rendelkezésre is állnak, így ki kell adni a szerződéslistát. Az MBVK fellebbezését a bíróság elutasította, így a döntés januárban jogerőssé vált, az MBVK pedig végül megküldte a kért adatokat.A végrehajtói karos szerződéslista két fontos szereplőjéről, az állami megrendelésekkel kitömött Magno Studio NER-es karrierjével és az MBVK milliárdos szoftverfejlesztésének történetéről cikksorozatunk újabb epizódjaiban olvashat hamarosan. | Rogán-közeli és más NER-es cégekhez szórt ki százmilliókat a végrehajtói kar Schadl idejében | A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyolc év alatt több mint 15,5 milliárd forintért szerződött különböző cégekkel, derül ki abból a szerződéslistából, amelyet a hvg360 bíróságon perelt ki. Jelentős megbízásokat kapott több NER-es “udvari szállító” is, feltűnik a cégek körül Habony Árpád egy rokona, Orbán Győző egy ismerőse és birkózótársa, itt van egy jól ismert Balásy Gyula-cég, de még a Rogán "találmányáról" elhíresült Hunguard is. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240129_Ismeros_NERes_cegekhez_folyt_ki_a_penz_a_vegrehajtoi_kartol_ahol_csak_Schadl_letartoztatasa_utan_fogtak_vissza_a_koltekezest#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_ca | 2024-01-29 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Megfogalmazás kérdése, hogy mi történt: egy Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealap megerősítette a jelenlétét a magyar útdíjpiacon, avagy a felcsúti milliárdoshoz köthető magántőkealap állami és kormányzati segítséggel sápot szed az útdíjból? Mindenesetre a Prime Tech Magántőkealap éppen akkor lett a Kupon Kft. többségi tulajdonosa, amikor a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) állami nagyvállalat leszerződött a céggel egy kulcsfontosságú feladat teljesítésére.
A NÚSZ január 1-jén közölte, hogy az útdíj utólagos díjfizetési lehetőséget fizetési közreműködőn keresztül biztosítja az ügyfelei részére. Ez a bizonyos közreműködő pedig éppen a Mészáros-féle magántőkealap által frissiben megszerzett cég lett.
A NÚSZ Zrt. megkötötte első szerződését a fizetési közreműködői tevékenységre vonatkozóan a Kupon Portfolió és Kereskedelmi Kft.-vel (Kupon Kft.), mely 2024. január 1-én kezdi meg tényleges működését
- közölték.
Hogy mi is pontosan a fizetési közreműködő, azt pedig kormányrendelet és miniszteri rendelet határozza meg, de a NÚSZ Általános Szerződési Feltételei is pontosítják. Idén januárig úgy volt, hogy a fuvarozók az útdíjat előre és utólag is fizethetik a NÚSZ-nak, de az állami nagyvállalat úgy döntött, hogy januártól az utólagos díjfizetési feladatot már nem látja el és kiszervezi. A szigorú feltételeknek pedig eddig csak a Kupon Kft. felelt meg, így jelenleg a díjfizetők az utólagos fizetési kötelezettséget kizárólag a fizetési közreműködőn keresztül teljesíthetik a NÚSZ Zrt., mint egyetemes útdíjszolgáltató felé. Persze a NÚSZ még mással is leszerződhet, de a Kupon Kft. hatalmas előnyre tett szert, amiből remekül kereshet.
A fizetési közreműködői átalány-költségtérítés alapja a közreműködésével beszedett útdíj általános forgalmi adót nem tartalmazó összege, mértéke az alap 1,9 százaléka
- olvasható a vonatkozó kormányzati rendeletben.
Tehát a Kupon Kft. az utólagosan fizetett útdíj közel 2 százalékát teheti zsebre. A forgalom pedig garantáltan növekszik. Eddig ugyanis úgy volt, hogy az elektronikus útdíj kizárólag a 3,5 tonnát meghaladó össztömegű tehergépkocsikra vonatkozik. Ennek megfelelően a 3,5 tonna össztömeg alatti járművek és autóbuszok az e-matricás rendszer szerint közlekedhetnek. Az eredeti tervek szerint február 1-jétől viszont már nem lehetett volna autópálya-matricát vásárolni az autóbuszokra, ugyanis ezekre a járművekre is a tehergépkocsikra vonatkozó, kilométeralapú, használatarányos útdíjfizetés szabályai lesznek érvényesek. A szakmai érdekképviseletek nyomására azonban a buszok egységes díjtarifája helyett kisbusz és nagybusz kategóriák bevezetésével differenciált tarifatábla várható, ennek előkészítése miatt április 1-ig csúszik az új rendszer, amelyben már a főútvonalak (autóutak és főutak) használatáért is fizetniük kell a buszvezetőknek.
A NÚSZ Zrt. adatai szerint a megtett úttal arányosan fizetendő e-útdíj-bevétel 2022-ben meghaladta a 355 milliárd forintot. Ez az összeg 12 százalékkal magasabb a 2021-es ugyanilyen adatnál. A megszolgált útdíj több mint 54 százalékát külföldi felségjelzésű, 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti tehergépjárművek úthasználata után fizették be. Az érintett magyar vállalkozások jelentős része pedig eddig utólag fizette be az útdíjat.
A Prime Tech Magántőkealapot a Mészáros Lőrinc bejáratott jogászcsapata által működtetett Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli. Utóbbi cég 75 százalékban Kertész József Tamásé, aki amellett, hogy főhivatásszerűen a felcsúti milliárdos céges ügyvédje, még a fideszes médiaholding (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány/KESMA) alapítói jogait is gyakorolja. A Gazdasági Versenyhivatal december 15-én hagyta jóvá, hogy a Prime Tech Magántőkealap egyedül irányítást szerezzen a Kupon Kft. felett. Az eladó pedig a Videoton-vezér Lakatos Péter által is tulajdonolt Bravogroup volt. Hivatalosan január 16-tól ők az új gazdák.
A Kupon Kft. fő tevékenységi köre az elektronikus szolgáltatások nyújtása mobil-, autópálya- és közműterületen. A vállalat évente mintegy 5 millió tranzakciót bonyolít, 1500 értékesítési ponton. Eddig sem volt kicsi: 2022-ben 82,6 milliárd forintos árbevétellel zárt.
Ha pedig ez még nem lenne elég, akkor a Prime Tech a Setech Flotta Kft. tulajdonosa is lett, amelyet szintén a Bravogroup-tól szerzett meg. A Bravogroup még 2021-ben büszkélkedett el azzal, hogy érdekeltségébe került a flottakövetéssel és útdíjbevallással foglalkozó Setech Flotta Kft. többségi tulajdona.
A fuvarozók és a magánfelhasználók a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. felé kötelesek téríteni az útdíjat, amely éves szinten 300 milliárd forintos piacot jelent. Ennek az útdíjfizetési ökoszisztémának a szereplői az úgynevezett bevallási közreműködők, akik saját fejlesztésű, akkreditált informatikai rendszereik és GPS-eszközeik segítségével szolgáltatnak adatot a befizetendő útdíj meghatározásához. A Setech Flotta több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik ezen a területen
- olvasható a bejelentésükben. Nos, a céget mostanra átadták a Mészáros-féle magántőkealapnak.
Ha pedig ez még mindig nem lenne elég, akkor extra információ, hogy a NÚSZ belföldi pótdíjbeszedési közreműködője nem más, mint a Kertész és Társa Ügyvédi Iroda, amely az említett Kertész Józsefet jelenti és ezzel a kör bezárult. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy Mészáros Lőrincnek már nemcsak az autópálya-koncessziók, hanem az E-útdíj is termeli a bevételt. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (Rogán Antal) - mint tulajdonosi joggyakorló - döntése értelmében 2022. június 15-étől Bozóky Alex váltotta elődjét, Bartal Tamást a NÚSZ vezérigazgatói tisztségében. Az új vezérigazgató kiemelt célja, hogy tovább növelje a társaság nemzetstratégiai súlyát. | Lesz miből jachtozni: az Orbán-kormány segítségével Mészáros Lőrinc köre leszedi a sápot az útdíjból | Ha a fuvarozók az útdíjat utólag szeretnék befizetni az államnak, akkor ezt már csak egy Mészáros Lőrinchez köthető cég segítségével tehetik meg. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/orban-meszaros-utdij-befizetes-dij-fuvar-busz-autopalya.html | 2024-02-01 08:15:00 | true | null | null | mfor.hu |
Még egy magyar milliárdos döntött úgy, hogy egy alapítványban nagyobb biztonságban érzi az elmúlt évtizedekben összegyűjtött vagyonát. Kisvárda pedig amúgy is a NER egyik emblematikus városa, ezért igazából nem lehet azon egy percet sem csodálkozni, hogy a helyi NB1-es focicsapatot is főszponzorként támogató Master Good csoport tulajdonosa tavaly november 10-e óta a Bárány Családi Vagyonkezelő Alapítvány.
Szép nagy vagyonról van szó. A Forbes listája szerint Bárány László és családjának becsült vagyona 88,2 milliárd forint, amellyel a 15. leggazdagabb magyarok. A lap szerint a Master Good csoport az ukrán határ mellé vitte Nyugat-Európát: a vállalat kisvárdai csirkefeldolgozójának 15 milliárd forintos bővítése az egyik legnagyobb magyar élelmiszeripari projekt volt. A cég pedig átadta az első Magyarországon kívüli üzemét is, meg sem álltak Ázsiáig. Ugyanazt csinálják ott, mint a rendszerváltás után a nyugati cégek Magyarországon. Az MNB kötvényprogramján keresztül közel 30 milliárd forint friss tőkéhez jutottak. Szakonyi Péter kollégánk által szerkesztett 100 leggazdagabb magyar című kiadványban pedig a Bárány család a 21. helyen szerepelt 80 milliárd forintos vagyonnal.
Bírósági adatok szerint a Bárány Családi Vagyonkezelő Alapítványt tavaly szeptember 1-én létesítették és november 15-én jegyezték be.
A Bárány család életét négy generációra kiterjedően határozza meg a baromfitenyésztés, ezáltal Magyarország egyik legrégebbi baromfitenyésztő dinasztiája. Az Alapítók úgy képzelték, hogy a szerteágazó családi vállalkozásaikat a legelőnyösebb módon egységbe rendezik, hogy az egységként képes legyen szolgálni a Bárány család céljait, jövőbeli terveit. Az Alapítvány célja tehát az Alapítók vagyonának generációkon át történő örökítése, a vagyonuk védelme, továbbá a családtagok juttatásban részesítése és céljaik meghatározott mértékű pénzügyi támogatása
- szól az alapítvány céljának leírása.
Egészen elképesztő bővülésen ment keresztül az elmúlt években a Master Good, amit biztosan nem hátráltatott, hogy Bárány László jó kapcsolatot épített ki a térség fideszes országgyűlési képviselőjével és volt miniszterrel, Seszták Miklóssal. A csirkefeldolgozó cég 2022-ben hatalmasat ment: 162,6 milliárd forintos forgalmat értek el jelenős exporttal, amelyből 15,3 milliárd forintos profit lett, miközben a saját tőke 38,5 milliárd forintra hízott. Tehát az új alapítványnak a jövőben vélhetően egyre nagyobb vagyont kell majd megvédenie. A magyarországi csirketermelés- és feldolgozás mintegy 40 százalékát adják.
A NER-es bekötést úgy a legegyszerűbb kimutatni, hogy a Master Good a kisvárdai NB1-es focicsapat főszponzora, ez pedig biztos jele a kormányzati beágyazottságnak. Megállíthatatlanul ömlik is a közpénz: a hvg.hu összesítése szerint a cégcsoport 2015-ben 438 millió, 2016-ban 3,56 milliárd forint vissza nem térítendő, beruházási támogatást kapott bővítésre, új munkahelyekre, majd 2018-ban a kormány 3,4 milliárd forinttal támogatta a Master Good Kft. kisvárdai baromfifeldolgozó üzemének 15 milliárd forintos beruházását. Tavaly nyáron pedig a kormány újabb ötmilliárdot odatolt húsüzembővítésre: Master Good által három éve megvett SáGa Foods hús- és húskészítmény továbbfeldolgozó üzeméről van szó. Bárány László egyébként 2021 óta a Nyíregyházi Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja is.
Mostanában nagy divat a vagyonkezelő alapítvány. Lapunk intenzíven követi a vagyonkezelő alapítványokat, megírtuk például, hogy alapítványi kézben vannak Borkai Zsolt jachtos ügyvédjének kaszinói, de Hernádi Zsolt és Csányi Sándor alapítványos intézkedéseiről is beszámoltunk. Azért egyre népszerűbb a NER-ben a vagyonkezelő alapítvány, mert úgy képes egyben tartani a vagyont, hogy a családtagok vagyoni érdekeltsége és befolyása megmarad. | Lassan minden alapítványi tulajdonban lesz Magyarországon | Most éppen a hazai csirkefeldolgozás legnagyobb szereplőjének NER-es bekötésű tulajdonosa bízta tekintélyes vagyonát egy családi alapítványra. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/lassan-minden-alapitvanyi-tulajdonban-lesz-magyarorszagon.html | 2024-01-28 08:47:00 | true | null | null | mfor.hu |
Nettó 69 millió forintért védte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) ingatlanjait a közvetve Tasnádi László korábbi rendészeti államtitkár tulajdonában álló ESG Holding Zrt. 2023 utolsó negyedévében – derül ki a közbeszerzési értesítőben csütörtökön megjelent hirdetményből.
A negyedéves számla része annak a nettó 12 milliárd forintra rúgó keretszerződésnek, melyet még 2019 augusztusában kötött az MNV az ESG Holding vezette konzorciummal. Ennek tagja többek között a közismerten kormányközeli (sokáig Pintér Sándor érdekeltségébe tartozott) Civil Biztonsági Zrt. is. A keretszerződés eredetileg 48 hónapra szólt, az MNV pedig ki is írta a közbeszerzési eljárást az új szerződésre, ám mivel az nem zárult le az eredeti keretszerződés hatályának végéig, és a 12 milliárdos keret még nem merült ki, úgy döntöttek, a szerződést meghosszabbítják az új szerződés megkötéséig vagy a keret kimerüléséig. Így történhetett, hogy bár a keretszerződés augusztusban lejárt volna, mégis történt teljesítés és számlázás.
Az ESG Holding Zrt. 20 százalékban a cég vezérigazgatója, Fischer József tulajdonában áll, míg a többségi, 80 százalékos részvényes Tasnádi László BLK Corporation Kft.-je.
A 2015-ben alakult ESG Holding először 2017-ben ért el bevételt, mégpedig 1,5 millió forintnyit, adózott eredménye akkor 828 ezer forintra rúgott. A Tasnádi-cég 2018 őszén szerzett részesedést benne, és meg is indult az üzlet: abban az évben már 200 millió forintos forgalmat bonyolított le, ami 2019-re 2,1 milliárd, 2020-ra 4,4 milliárd, 2021-re 5,5 milliárd, 2022-re pedig kis híján 7 milliárd forintra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a zrt. adózott eredménye is dinamikusan nőtt, amit a tulajdonosok rendszeresen fel is vettek osztalék formájában.
Az ESG Holding nem először került be a hírekbe. Korábban szintén lapunk tárta fel, hogy az egyébként kommunista titkosszolgálati múlttal bíró Tasnádi László érdekeltségébe tartozó cég a kommunista múlt feltárásán dolgozó Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalától is kapott megbízást őrző-védő szolgáltatásokra.
Szintén az ESG Holding nyeri évek óta a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. által őrzés-védelemre kiírt közbeszerzési pályázatokat is. | Pintér Sándor korábbi államtitkára még mindig szép pénzt vághat zsebre a vagyonkezelő őrzéséből | Bár a keretszerződés tavaly augusztusban lejárt volna, mivel az új közbeszerzési eljárás még nem zárult, le, a mostani meghosszabbításával szerez további bevételeket Pintér Sándor belügyminiszter korábbi rendészeti államtitkárának, Tasnádi Lászlónak a cége a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/tasnadi-laszlo-pinter-sandor-magyar-nemzeti-vagyonkezelo-esg-holding-zrt-orzes-vedelem-kozbeszerzes.html | 2024-01-26 09:26:00 | true | null | null | mfor.hu |