text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 4
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 203
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Miközben a rákosrendezői pályaudvarra tervezett hatalmas ingatlanberuházásról bő egy hónapja lehetett először hallani, nagyon úgy fest, hogy az érintettek már 2023 elején elkezdték a felkészülést a projektre. Ennek egyik egyértelmű bizonyítéka, hogy a beruházó Mohamed Alabbar már tavaly február 8-án megalapította az Eagle Hills Hungary Zrt.-t - derítettük ki. A cégalapító nem más, mint a rákosrendezői beruházás hivatkozási alapjául szolgáló, 3 milliárd dolláros költségvetéssel tervezett új belgrádi negyed megálmodója, nem mellesleg pedig a világ legmagasabb épületét, a dubaji Burdzs Kalifát is neki köszönheti a világ.
Az Eagle Hills egy nemzetközi cég, melynek központja az Egyesült Arab Emirátusokban van, s amelynek leágazásai felügyelik Alabbar munkáit világszerte, például Marokkóban, Ománban. Így történt ez Szerbiában, és a jelek szerint Magyarországon is hasonló utat követnek (a beruházásról itt olvashatják részletes írásunkat).
Nem sok kétséget hagy az 5 millió forintos jegyzett tőkével operáló magyar cég küldetése felől, hogy a cégbejegyzés szerint épületépítési projekt szervezésére alapították. Még közelebb kerülünk a teljes igazság megismeréséhez, ha megvizsgáljuk a cég vezetésével megbízott Tenk Anikó Erzsébet karrierjét. | Alakul a maxi-NER-biznisz a rákosrendezői maxi-Dubaj-projektnél | Garancsi István egyik fontos embere irányítja a beruházó Mohamed Alabbar magyarországi cégét. Számos más fejlemény is alátámasztani látszik, hogy a kormányzati megbízásokkal eddig is bőségesen ellátott gazdasági szereplők ebből a projektből is hasznot húzhatnak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240102_NER_rakosrendezo_maxiDubaj_Mohamed_Alabbar_Eagle_Hills_Hungary_Tenk_Aniko_Garancsi_Istvan | 2024-01-02 15:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Európai Bizottság átutalta Magyarországnak a korábban blokkolt 2021-2027-es kohéziós források első részét, 445 millió eurót – közölte a kormány kedden.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, az EU-s források kifizetése tavaly decemberben vált biztossá, amikor az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító vállalások teljesítését elismerte az Európai Bizottság. Ezzel elérhetővé vált mintegy 10 milliárd euró kohéziós forrás Magyarország számára (a források nagyobb része viszont még zárolva van).
A kormány a keddi közleménye szerint a fejlesztési programok megvalósításának már 2021-ben nekiállt, a költségeket eddig hazai forrásból előlegezte meg.
A terület- és településfejlesztési, a digitális, a közlekedés- és gazdaságfejlesztési programokban közel 9300 támogatási szerződést már megkötöttek összesen nagyjából 1600 milliárd forint értékben. Az eddig kifizetett támogatások összege pedig meghaladja az 1200 milliárd forintot.
A kedden érkezett forrásokon kívül Magyarország december 29-én kapta meg a Helyreállítási Terv (RRF) elfogadott módosításával felvett 3,9 milliárd eurós hitel előlegét, mintegy 780 millió eurót. | Magyarország megkapta az EU-s kohéziós források első részét | Az EU megnyitotta a pénzcsapot, mert úgy értékelte, hogy a magyar kormány teljesítette a tőle megkövetelt igazságügyi reformot. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240102_Magyarorszag_megkapta_az_EUs_kohezios_forrasok_elso_reszet | 2024-01-02 15:59:00 | true | null | null | HVG |
677 millió forintból épült fel egy 12 férőhelyes bölcsőde Kazáron, egy határmenti, 1600 fős nógrádi településen – írja Hadházy Ákos a Facebookon.
A független országgyűlési képviselő szerint rekord drága beruházásról lehet szó. Nógrádban egy új ház négyzetméter ára 650 ezer forint körül van a KSH adatai alapján, ehhez képest a folyosókkal, tornaszobával együtt kb. 300 négyzetméteres bölcsőde négyzetméterára 2,25 millió forintra jön ki.
Hadházy arra is felhívta a figyelmet, hogy
egy férőhelyre 56 millió forintnyi EU-s támogatás jutott;
Ausztriában pedig fele ennyi pénzből is dupla ekkora bölcsődéket tudtak felépíteni.
Az épületet kívülrő körbejárva is bemutatta a politikus, aki szerint ha a fedett teraszt leszámítjuk, akkor a bölcsőde hasznos alapterülete a 200 négyzetmétert sem éri el:
A bölcsőde építésére eredetileg 240,2 millió forint vissza nem térítendő támogatás ítéltek oda a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében, de ezt az összeget tavaly februárban a Magyar Közlönyben közzétett döntés szerint 436,6 millió forint extra támogatással toldották meg.
Gecse Ákos, a község polgármestere nool.hu-n a mára elérhetetlenné vált cikkben arról beszélt, hogy a közbeszerzési eljárás után szembesültek vele, hogy a projektet az elnyert támogatásból nem tudják megvalósítani. Gecse ezután elbüszkélkedett azzal, hogy
A polgármestert írásban kerestük, hogy megtudjuk, mi indokolta a többletköltségeket és hogyan sikerült kijárni az extra támogatást a minisztériumnál. Ha reagál a kérdéseinkre, cikkünket frissítjük. | Hadházy: Több mint 2 millió forintos négyzetméteráron épült bölcsőde egy nógrádi településen, EU-s pénzből | Az ellenzéki politikus szerint még Ausztriában is dupla ekkora bölcsődét lehetett felhúzni fele ennyi pénzből. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240102_Tobb_mint_2_millio_forintos_negyzetmeteraron_epult_bolcsode_egy_kis_nogradi_faluban_EUs_penzbol | 2024-01-02 17:48:00 | true | null | null | HVG |
Miért egy tapasztalatlan kínai cég építi a Budapest-Belgrád vasút építését? | Ágh Péter szerint aggodalomra semmi ok, hiszen az alkalmazott gépektől a felhasznált anyagokig mindennek meg kell felelnie az EU-s szabványoknak. | null | 1 | http:/hvg.hu/itthon/20240102_Lazar_allamtitkara_Meszarosek_konzorciumara_mutogatott_mikor_arrol_kerdeztek_hogy_miert_egy_tapasztalatlan_kinai_ceg_felel_a_BudapestBelgrad_vasut_legbonyolultabb_reszeert | 2024-01-02 19:41:00 | true | null | null | HVG |
|
Más-más attitűddel, de egyszerre lett kihívója Karácsony Gergely főpolgármesternek Lázár János és Vitézy Dávid. Bár utóbbi még nem jelentette be, hogy az LMP jelöltjeként ringbe száll-e a városvezetői posztért, máris megindult a kombinálás, kinek okozhatna ezzel nagyobb károkat. Lázár eközben a bérleteket használja gyújtósnak Karácsony ellen.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Krusovszky Dénesnek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: szókirály, szembesítés, bűnpártolás, hajtűkanyar, börtönbotrány. | A cég, amely befolyásos hazai és nemzetközi támogatókkal tarolta le a hazai influenszerpiacot | A Post For Rent nevű cég az influenszermarketing bevételeinek akár a felét is magáénak tudhatja az elmúlt években. Az alapítók NER-közeli vállalkozók. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240102_hvg_post_for_rent_pfr_influenszer_influencer_tartalommarketing_csiszar_gergo_boros_attila_a_befolyasolok_befolyasolasa | 2024-01-02 10:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Használhatatlan napelemek, betemetett pöcegödörbe vezetett szennyvízcsatorna, balesetveszélyes statikai hanyagságok, konnektor nélküli fürdőszoba – néhány furcsaság, amellyel egy százmilliós, uniós forrásból megvalósított, roma felzárkóztatási pénzből támogatott program részeként találkoztunk Faddon. A település vezetése mégis a hibákat feltáró képviselőt szólította fel határozatban lemondásra.
„Aki ezt csinálta, az pont ahhoz ért, mint én: semmihez” – keserűséggel vegyes önirónia cseng Mária hangjában, ahogy körbevezet a házában, amelyet uniós pénzből újítottak fel. Fadd Tanács utcájának végén járunk, a kerítésen túl már csak szántóföldek és legelők terülnek el. Pedig Sándor és felesége öt éve azon kevés szerencsések egyikének érezhette magát, akik bekerültek az Élethelyzetek javítása komplex programmal Faddon című programba.
A Szekszárd melletti község 199 millió forintot nyert 2018-ban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal fejezetében. Faddon is lakik jó pár nehéz körülmények között élő roma család. Közülük ketten kerülhettek be a felújítási programba. De nem „ingyen”: csak olyan családok vehettek részt, akik tehermentes, saját tulajdonú ingatlannal rendelkeztek, és egy ajándékozási szerződés keretében a községre íratták. (A szerződés szerint legkésőbb 2025-ben visszakapják az önkormányzattól.) Ennek oka az volt, hogy a támogatásra csak önkormányzati tulajdonú bérleménnyel lehetett pályázni.
Amikor még minden szépnek tűnt
Ez is megtörtént, így a program tényleg elindulhatott. Öt család egy teljesen új építésű házban reménykedhetett, a másik kettő pedig abban, hogy teljeskörűen felújított ingatlanba költözhet majd be. Utóbbiak nyilván nem gondolták, hogy egy máig tartó kálvária elszenvedői lesznek. A tervek szerint az új (felújított) családi házak nem csak korszerű nyílászárókkal lesznek ellátva, hanem három kW teljesítményű napelemet is szerelnek a tetejükre, amivel a rezsiköltséget tudják majd jelentősen csökkenteni a jellemzően alacsony jövedelemmel rendelkező családos vagy nyugdíjas lakók. A program részeként Csillagpont néven még három további ingatlant felújítottak, hogy közösségi központként működjön.
Az önkormányzat közbeszerzést írt ki, amely első körben eredménytelenül zárult. A másodikban egy Pelaproject Kft. nevű cég nyerte el az öt ház felújításának lehetőségét. Volt ugyan más pályázó is, de mivel nem tudott igazolást bemutatni arról, hogy két, megfelelő gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezetőt is biztosít a munkálatok elvégzéséhez, érvénytelennek minősítették az ajánlatát. A Pelaproject a pályázati kiírás alapján jórészt azzal nyert, hogy meg tudott nevezni két ilyen szakembert, mindkettőjüknek 36 hónapnyi gyakorlatot igazolt – ez volt a minimum, amit teljesíteni kellett.
A pályázatban a felújítással kapcsolatban a következőket írták: „A felújítandó épületek műszaki állapota rossz, szükséges beavatkozások: alapozás megerősítése; falazatjavítások, új falazatok építése, vasbeton koszorú, új fafödém és tető építése, vakolatok, burkolatok, felületképzések felújítása, utólagos talajnedvesség elleni és hőszigetelés; épületgépészeti munkák; épületvillamossági munkák.”
Alvállalkozó nélkül
A Pelaproject az öt épület teljes körű felújítását egyenként 14,8, 17,3, 18,4, 20,09, illetve 26,3 millió forintért vállalta. A közbeszerzésben az is szerepel, hogy a cég alvállalkozó nélkül végzi el a munkát. Ez már akkor is érdekes vállalás volt, mivel az OPTEN céginformációs rendszer szerint a Pelaprojectnek a közbeszerzés elnyerése és a szerződés megkötése idején – 2021 júliusában – mindössze három alkalmazottja volt, és a szám a kivitelezés teljes ideje alatt sem emelkedett soha hat fölé.
A munkák így is elkezdődtek 2022 márciusban. Fadd képviselő-testületében valószínűleg országos szinten is magas az építészek aránya: a hét megválasztott képviselő közül Bordács József jelenlegi polgármester mellett Kákonyi József is szakember. Kákonyi József – immár nyugdíjasként – ezért tartotta fontosnak, hogy saját szemével is végigkövesse a munkálatokat.
Csakhogy amit látott, az egyáltalán nem nyugtatta meg. „Elég volt kisétálni a felújításokhoz, hogy lássam: szinte semmilyen szakmai feltételnek nem felelnek meg. Az is nyilvánvaló volt, hogy nem szakmunkások, hanem jórészt hozzá nem értő emberek dolgoznak” – mondta a képviselő a Szabad Európának. Ráadásul a(z elvileg) szakmunkát végző segédmunkások méltatlan körülmények között dolgoztak: kezdetben a tulajdonos még egy mobil vécét sem biztosított számukra, csak miután Kákonyi József szóvá tette ezt. Az embereket egyébként Siófokról, Nagykanizsáról, de még Budapestről is naponta ingáztatták.
A nyugdíjas képviselő jelezte aggodalmait az önkormányzat felé, és 2022. június 29-én hivatalosan is megbízták a munkálatok ellenőrzésével. Emiatt hozzáférést kapott a felújítások elektronikus építési naplójához. Július 11-én meg is tette első bejegyzését, ebből következik most egy részlet: „A kivitelezői tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagokat ellenőrizve megállapítom, hogy az eddigi tevékenység nem felel meg a műszaki követelményeknek, a szabványnak és a minőségi előírásoknak. Az eddig végzett munka minősége osztályon aluli, röviden: botrányos. A kármegelőzés, kárenyhítés érdekében azonnali beavatkozás szükséges. (…) A munkavégzés feltételei nem biztosítottak, minden helyszínen káosz uralkodik. (Pl. sehol nincs felvonulási épület, mobil WC biztosítva, az építkezéshez szükséges, a kivitelezéshez biztosítandó villamosenergia- és vízellátás nem megoldott, balesetveszélyes munkaterületek stb.) A tervtől és a költségvetésben leírtaktól, valamint a műszaki leírástól teljesen eltértek, bizonyos munkanemeket elhagytak, az eddigi munkafolyamatokból kiderül, hogy nem is szándékoznak elvégezni. Szerződésmódosítás nem volt. Ez így szerződésszegés!”
Napelemből "díszítő elem"
És hogy hogyan néz ki ez a gyakorlatban? Térjünk vissza Máriáék házába. Az első, ami már kívülről feltűnik, hogy a „teljes körű felújítás” a tetőt valahogy elkerülte, egyetlen régi cserepet nem cseréltek ki. Igaz, öt napelem virít rajta, de Kákonyi József szerint tíznek kellene lennie. Mondjuk ha tíz lenne, Máriáék azzal is éppen annyira mennének, mintha egyet sem szereltek volna fel: az elektromos hálózat szabvány szerinti felújítása és kiépítése elmaradt ugyanis a házban, így a napelemek egyelőre inkább csak díszítő funkciót látnak el.
Az étkező-előtérbe belépve az tűnik fel, hogy az aljzatbeton egy részét feltörték, hogy egy, az épületbe vezető vízcsövet megjavíthassanak, a felvált lapokat újra cseréljék. Tény, hogy kisebb javításokat azóta is végeznek a Pelaproject képviselői az épületeken, de Kákonyi József szerint rengeteg, korábban elkövetett kivitelezési hibát már így sem fognak tudni kiküszöbölni. Az aljzatbetonnál maradva például: a laikusnak is feltűnik, hogy elmaradt a felszivárgó nedvesség elleni szigetelés. Ennek következménye már látszik is a falakon a padlóhoz közel, illetve a nagyszobában, ahol korábban a parketta púposodott fel a nedvesség miatt.
Fürdőszoba konnektor nélkül
A másik, ami hamar feltűnik, hogy az egész ház furcsán be van kábelezve. A padlón mindenhol vezetékek futnak. Persze ennek is prózai oka van: a beszerelt konnektorok egy részében ugyanis nincs áram: egyszerűen nem húzták ki odáig a vezetékeket. Ezért amikben van, oda elosztókat csatlakoztattak, hogy az „álkonnektoros” helyiségekbe is elvezethessék az elektromosságot. A legrosszabbul a fürdőszoba járt: ott még csak dugalj sincs, egyetlenegy sem.
Így hiába férne el a mosógép, nem ott van, hanem a konyhában – közvetlenül a gázfűtő készülék alatt, aminek szintén a fürdőszobában lenne a helye, de valamiért ide került. De ha már elemeltük tekintetünket a padlótól: hamar feltűnik, hogy több helyiségben penészesek a falak. Ez szintén a nedvesedés miatt van. Az már csak hab a tortán, hogy a fürdőszobát és a konyhát ugyanazokkal a szürke járólapokkal „csempézték”, amiket a padlóhoz is használtak.
De a ház még kívülről nézve is tartogat további érdekességeket: a szennyvízcsövet (amelynek az előírások szerint legalább nyolcvan centiméter mélyen a föld alatt kellene futnia) szinte nem fedi talaj. Ráadásul, mint Kákonyi Józseftől megtudjuk, összesen hat stangot (vagyis kanyarulatot) sikerült a „mestereknek” beépíteniük, ami miatt sokkal könnyebben dugulhat majd el. A padlásajtó egy rendes kültéri ajtó. Sándor ezzel kapcsolatban azt mondta, a Pelaproject vezetője arra hivatkozott, hogy bizonyos nyílászárókat „térítésmentesen” használ fel a felújítások során, így keletkeztek ezek a furcsa megoldások.
„Azt azonban nem lehet tudni, valójában honnan származnak ezek az ajtók vagy ablakok. Előfordult olyan is, hogy egy bármelyik barkácsboltban megvásárolható, legolcsóbb kategóriás beltéri ajtót a bolti árnál jóval drágábban számoltak el a költségek között. Elmentem az áruházba, és lefényképeztem azt az ajtót az árcédulával együtt, hogy bizonyítsam, amit állítok, de az önkormányzatot valamiért ez sem érdekelte – mondta Kákonyi József. A hanyag kivitelezésnek vannak kevésbé látványos, de súlyosabb elemei is: Kákonyi József szerint több nyílászáró fölött egyszerűen kihagyták az áthidalók beépítését, legyen szó akár válaszfalakról, akár főfalról, ami viszont már nagyon súlyos szakmai hiba, és statikailag is veszélyessé teheti az épületet. – Már van olyan ház, ahol nem lehet rendesen nyitni-csukni egy ajtót, mert az áthidalás hiánya miatt a fal elkezdte nyomni az ajtókeretet” – mondta a nyugdíjas építész. Szintén balesetveszélyes, hogy a homlokzatra felszerelt villanyóra fedelének egy része hiányzik.
A szürke árnyalatai
Elbúcsúzunk Sándoréktól, és felkeresünk egy újabb „felújított” házat. Ebben Ferenc lakik. Itt is ugyanazok a – bel- és kültéren egyaránt használt – szürke járólapok fogadnak minket. Ferenc rokkantnyugdíjasként a fiával él a meglehetősen tágas, többszobás épületben. (Ferencnek kilenc gyereke van, a házat annak idején szocpolból építették, ma már csak a legfiatalabb lakik otthon.)
A konyhába lépve érzékelhetjük, hogy a szürkének valóban vannak árnyalatai, egy itt is elvégzett utólagos javítás után ugyanis más tónusú szürkével pótolták a járólapot, így az összkép kissé mozaikos lett. Kevésbé látszanak a nedvesedés jelei a falakon, de a nyílászárók egy része ugyanúgy ismeretlen eredetű. Feltűnőek viszont a csillogó, új gázcsövek, csakhogy ezekkel is van egy kis baj: amikor felszerelték őket a falra, több helyen sikerült belefúrniuk a „mestereknek” a villanyvezetékbe. A napelemek egyelőre szintén csak díszítőelemként szolgálnak a tetőn.
Ferenc háza mellett áll a program részeként készült egyik Csillagpont, vagyis közösségi tér. A homlokzaton több táblát is elhelyeztek. Az egyik azt hirdeti, hogy a falu kétszázmillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott az Élethelyzetek javítása komplex programmal pályázat keretében. A másik, hogy „Az ingatlanon napelemes rendszer üzemel” – itt sem üzemel –, a harmadik pedig a közösségi tér nyitvatartását hirdeti – a Csillagpont még egyetlen percet sem volt nyitva a nagyközönség előtt.
Intézkedés - másképp
Az épület ablakain benézve az első helyiségnek valószínűleg tényleg szántak valamilyen közösségi funkciót, legalábbis erre utal, hogy a – természetesen szürke járólappal burkolt padlójú – szoba egyik végébe öt darab, itt-ott szakadozott kárpitú széket tettek, velük szembe pedig egy kis asztalt egy másik székkel. A többi helyiségben egyáltalán nincs bútor. Abból az egy szempontból persze jobb is, hogy nem működik a „közösségi tér”, hogy a felújítás során a szennyvízcsöveket nem az épület előtt futó közcsatornára kötötték rá, hanem arra a csőre, amely a régi derítőgödörbe vezet. Csakhogy ezt a csatornázás után betemették, így ha most valaki lehúzná a vécét, egy idő után valószínűleg visszafolyna a szennyvíz.
Kákonyi József az e-naplóba tett bejegyzésben azonnali intézkedést kért az önkormányzattól a további károk megelőzése és a már meglévők enyhítése érdekében. Azt is kiemelte, hogy mind az öt felújításnál ugyanezeket az állapotokat tapasztalta. Az önkormányzat gyorsan lépett is: összehívtak egy egyeztetést, amelyen Kákonyi Józsefen kívül az időközben lemondott polgármester, az alpolgármester, a Pelaproject vezetője, a közbeszerzés bonyolítója és a műszaki ellenőr vett részt.
Itt Kákonyi József szerint „csúnya vita” alakult ki, amelyben érdekes módon egyedül maradt a felújítások minőségét érintő kifogásaival. Azonnali intézkedés viszont történt Fülöp János lemondott polgármester és az őt helyettesítő alpolgármester, Bali Ervin részéről: mire Kákonyi József hazaért, már nem tudott belépni az e-naplóba. Onnantól kezdve Kákonyi József körül megfagyott a levegő az önkormányzatban. Bár az építkezéseket még ezek után is látogatta, és dokumentálta a rendellenességeket, a munkások utasításra megpróbálták megakadályozni, hogy bejusson az épületekbe.
"Mondjon le!"
Fülöp János lemondása miatt 2022 szeptemberében időközi polgármester-választást tartottak Faddon. Ezen többek között Kákonyi József, illetve a már említett, szintén építész végzettségű Bordács József is indult; utóbbi nyert. A kapcsolat azonban vele is hamar feszültté vált. „Azt állították, hogy a sértettség beszél belőlem, mert nem nyertem. De egyrészt én már azelőtt jeleztem a problémákat, mielőtt Fülöp Sándor lemondott volna, másrészt bármit, amit mondtam, alá tudtam támasztani” – mondta Kákonyi József.
A helyzet végül odáig fajult, hogy Bordács József egy 2022. szeptemberi testületi ülésen különhatározatot fogadtatott el a képviselőkkel, amelyben lemondásra szólítják fel Kákonyi Józsefet. Az ülésről készült videó szerint a polgármester azzal vádolta őt, hogy „kárt okozott a falunak”. A lemondásra felszólító határozatot mindenki megszavazta. A felújítások ügye egy bizottsági ülésen is napirendre került. „Itt voltam bolsitól, komcsitól kezdve libsiig minden, amit most mondani szokás. Volt, aki likvidálással fenyegetett, és egyéb, félelmet keltő megjegyzések is elhangzottak” – mondta Kákonyi József.
A „károkozás” az volt, hogy Kákonyi József végül a Közbeszerzési Hatósághoz fordult. A hatóság megállapította, hogy az önkormányzat és a kivitelező több ponton megsértette a közbeszerzési törvényt, emiatt 1,95 millió forintra büntették az önkormányzatot, illetve szintén 1,95 millióra a Pelaprojectet. A hatóság megállapította többek között, hogy a kivitelező nem rendelkezett a közbeszerzési pályázathoz szükséges felelősségbiztosítással, de ezt az önkormányzat nem ellenőrizte megfelelően. A Pelaproject nem tudta igazolni, hogy a pályázatában megjelölt két felelős műszaki vezető „ténylegesen részt vett a szerződés teljesítésében”, ennek nincs nyoma az építési naplóban. Kákonyi József szerint a felújítások 11 hónapos időtartama alatt egyáltalán nem lehetett velük találkozni.
A hatóság azt is megállapította, hogy bár a felújításoknak 2022. október 31-re el kellett volna készülniük, ehhez képest december 16-án a Kákonyi József szerint „félkész, rendeltetésszerű használatra alkalmatlan épületeket szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyva átvette az önkormányzat”. Bár a csúszás már önmagában szerződésszegésnek minősül, az önkormányzat meg sem próbálta a felmerülő kötbérigényét érvényesíteni a kivitelező felé. Az összesen 46 napos késedelem alapján akár tízmilliós nagyságrendű kötbér is járna Faddnak.
Kiszerkesztve
A közbeszerzési hatóság azzal indokolta határozatában a viszonylag alacsony összegű bírságot, hogy a tapasztalt jogsértések miatt akár más hatóságok is vizsgálatot indíthatnak, és ezek döntései lényegesen szigorúbbak lehetnek majd. Az önkormányzat halasztási kérelmet adott be a bírság megfizetésére, de ezt a hatóság 2023. augusztus 31-én elutasította. „A közbeszerzési hatóság természetesen csak a közbeszerzési törvény megsértéseit állapíthatta meg. Azzal sajnos nem foglalkozott a testület, hogy az általam dokumentált hanyag, rossz minőségű vagy elmaradt munkák miatt akár negyven-ötvenmillió forintnyi közpénzt érintő kár is keletkezett” – mondta Kákonyi József.
Itt tart az ügy jelenleg. A lakások állapota még mindig bőven hagy maga után kívánnivalót, a Csillagpontok nem működnek. (Mindennap nyitva kellene lenniük, a programban tanfolyamok szerepeltek a vállalások között, vagy egy, a rászorulók számára kialakított mosoda. Az egyikben Bari Ervin alpolgármester vezet karatefoglalkozásokat, bár a faluban van sportcsarnok.) Kákonyi Józsefet az önkormányzati újság karácsonyi számában a polgármester kiszerkesztette. (Nem először.) „Természetesen voltak és vannak problémáink a súlyos gazdasági válságon felül is, hiszen elég csak Kákonyi József képviselő úr tettére vagy önkormányzatunk volt pénzügyi kollégájának visszaélésére (költségvetési csalás miatt folyik nyomozás egy volt tisztviselő ellen – a szerk.) gondolni” – írta Bordács József, mielőtt mindenkinek békés karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új évet kívánt volna.
Kerestük Bordács Józsefet is, válaszát közölni fogjuk. | Százmilliós uniós támogatásból készült el öt épület felújítása késve, botrányos minőségben Faddon | Használhatatlan napelemek, betemetett pöcegödörbe vezetett szennyvízcsatorna, balesetveszélyes statikai hanyagságok, konnektor nélküli fürdőszoba – néhány furcsaság, amellyel egy százmilliós, uniós forrásból megvalósított, roma felzárkóztatási pénzből támogatott program részeként találkoztunk Faddon. A település vezetése mégis a hibákat feltáró képviselőt szólította fel határozatban lemondásra. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/szazmillios-unios-tamogatasbol-keszult-el-ot-epulet-felujitasa-kesve-botranyos-minosegben-faddon/32735642.html | 2023-12-20 19:28:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Több állami intézmény és állami tulajdonú cég is a NER-es vállalkozók tulajdonában álló BudaParton bérelhet majd irodákat egy hozzánk került dokumentum szerint.
A MÁV egy 15 emeletes új székházat venne ki, oda költözne a MÁV-csoport nagy része a Volánbusszal együtt.
Ezek a szervezetek olyan épületeket bérelnének ki, amelyeket még csak most kezdenek majd építeni, amivel komoly segítséget kap a BudaPart mögött álló üzleti kör.
A MÁV-csoport, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Iroda és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is a Nádorkertnél épülő BudaParton bérelhet majd irodát – derül ki a Telex által megszerzett dokumentumokból. Az intézmények már szerződést is köthettek a BudaParttal, mert a dokumentumok szerint a még fel nem épült házak terveit az ő előzetes igényeikhez igazítják majd.
A BudaPart projekt keretében irodaházak és lakóházak tömkelegét építik fel a Lágymányosi-öböl melletti Nádorkert városrészben. A projekt egyik első eleme a Mol felhőkarcolója volt, de mellette felépült már több lakóház és iroda is.
A BudaParton épülő irodaházak megrendelője a Kopaszi Gát Zrt., az ingatlanfejlesztő (tehát az építkezés fővállalkozója) a Property Market Kft., utóbbi a Market-csoport részeként Garancsi István és Scheer Sándor tulajdonában van. A Kopaszi Gát Zrt.-nek négy tulajdonosa van, ezek:
4Z Investments Zrt. (tulajdonos: Hernádi Zsolt);
Sinus Investment Zrt. (tulajdonos: Garancsi István);
Market Asset Management Zrt. (a Market-csoport része); és a
Dam Invest Kft., amely a Főnix Vagyonkezelő tulajdona, az utóbbit Tiborcz Istvánhoz, a miniszterelnök vejéhez szokták kötni, mivel az ő Diófa Alapkezelője menedzseli a benne tárolt pénzt.
Az, hogy az állami cégek és szervek előre bejelentkeztek az irodákra, hatalmas segítség a Kopaszi Gát Zrt.-nek, hiszen így úgy építkezhetnek, hogy biztosan tudják: lesz bérlő az irodaházaikban. Ennek azért van jelentősége, mert 2019 óta egyre csökken a budapesti irodák kihasználtsága, 2023 második felében már a 13 százalékuk állt üresen. Ilyen körülmények között nagyon nagy lehetőség, ha valaki több tízezer négyzetméter irodára jó előre biztos bérlőt tud szerezni.
Márpedig a BudaPart fejlesztőinek valaki alaposan a hóna alá nyúlt: a hozzánk eljutott dokumentumok ugyanis már ültetési tervet is tartalmaznak, vagyis már azt is megtervezték, hogy az említett intézmények melyik dolgozója hol fog ülni az irodaházakban. Az érintett irodaházak a BOA, BOL, BOK, és BOH kódneveken futnak, ezeket egyesével mutatjuk be.
Állami intézmények magánbérleményben
A Hengermalom utca végén, a Dürer Kerttel szemben, az egykori Kelenföldi Erőmű mellett épül fel a 27 ezer négyzetméteres BOA elnevezésű irodaház. Az ingatlant az Állami Számvevőszék és a Nemzeti Választási Iroda közösen bérli majd, legalábbis az eredeti terveket az ő igényeik szerint módosították.
A Budafoki út és a Hauszmann Alajos utca kereszteződésénél épül fel a 30 ezer négyzetméteres, a dokumentumokban BOL kódnevet viselő irodaház. A hozzánk eljutott dokumentumok szerint az épület egyik felét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) fogja bérelni, a tervek annyira részletesek, hogy már az is megvan, melyik főosztály melyik része pontosan melyik szobába kerül majd.
Gigantikus, 15 emeletes és körülbelül 65 ezer négyzetméteres irodaházat húznának fel BudaPart építői a Dombóvári út és a Budafoki út sarkára, a már felépült korábbi irodaházak mellé.
A BudaPart Corso (BOH) elnevezésű irodaházat a hozzánk eljutott dokumentumok szerint a földszinti üzlethelyiségeket leszámítva teljes egészében kibérelné a MÁV, innen irányítanák a cégcsoportot és a MÁV-Startot is.
A korábbiakhoz hasonlóan itt is megvan már, hogy kinek hol lesz a szobája, a MÁV vezérigazgatója és elnöke természetesen a 15. emeleten kapna sarokirodát.
Néhány lépéssel arrébb, a Budafoki út mellett épülne fel egy kisebb, körülbelül 29 ezer négyzetméteres irodaház, amely a BudaPart Corner (BOK) nevet viseli. A tervek szerint ezt is a MÁV-csoport bérelné ki, ide kerülne a Volánbusz Zrt. több mint 300 dolgozója, MÁV-HÉV Zrt. munkatársai, a MÁV Szolgáltatóközpontja, amely ma a Krisztina körúton van, és a pályavasúti igazgatóság is.
A MÁV-csoport így összesen nagyjából nettó 43 ezer négyzetméternyi irodát bérelhet majd a BudaParttól. A projekt honlapja szerint az egyik szomszédos irodaházukban ma körülbelül 9000 forintos négyzetméteráron lehet irodát bérelni, ez a 43 ezer négyzetméterrel felszorozva havi 390 millió, évente nettó 4,6 milliárd forint lenne. Ebben viszont még nincsenek benne a parkolóhelyek, amelyek a szomszédos irodaházban havonta nettó 120 euróba kerülnek. A két irodaépülethez összesen több mint ezer parkolóhelyet építenek, amelyek bérlése évente megint csak több mint félmilliárd forint lenne.
Ez a számítás persze csak becslés, hiszen nem ismert, pontosan miben egyezett meg MÁV és a BudaPart, de az évi ötmilliárd forintos bérleti díj irányadó lehet, ha nagyságrendet akarunk számolni.
Nem tudni, mi lesz a többi irodával
A BudaPart részeként az elmúlt években több irodaházat és lakóépületet is felhúztak már. Egy forrásunk szerint most egyszerre hat épület építését kezdenék meg, és mind a hatnak megvan a leendő bérlője. Ezek közül négyet itt bemutattunk, a másik kettőnél nem tudtuk kideríteni a bérlő intézményt, de egy forrásunk szerint valószínűleg ez is valamilyen állami intézmény vagy állami tulajdonú cég lehet.
Egy másik fontos kérdés az, mi lesz az említett intézmények jelenlegi épületeivel. Az Állami Számvevőszéknek most az V. kerület közepén, a Vigadó tér mellett van a székháza. Az SZTNH-nak a II. János Pál pápa téren, a Nemzeti Választási Irodának pedig az Alkotmány utcában. A MÁV-csoportnak Budapest különböző részein vannak irodái.
Egy pesszimistább megközelítés szerint ezek az intézmények bérleménybe költöznek, a jelenlegi, több esetben patinás ingatlanjaikat pedig bagóért adhatják majd el baráti vállalkozásoknak. Az V. kerületi egykori Mahart-székházat például néhány éve Tiborcz István egy cége vásárolta meg állami hitel segítségével, hogy luxusszállodává alakítsa. A Magyar Posta egyik Üllői úti ingatlanjára pedig Schmidt Mária cége tette rá a kezét.
Egy pozitívabb megközelítés szerint ezek az intézmények egy esetleges költözéssel korszerű, energiahatékony irodákba tudnak költözni, amivel spórolhatnak a rezsin. A MÁV-nál ráadásul az is pozitívum lehet, hogy a cégcsoport irodái most a város legkülönbözőbb pontjain vannak, egy költözéssel ezek pedig egymás mellé kerülhetnek.
A magyar állam egyébként nemrég gigantikus irodavásárlásba kezdett, amikor 244 milliárdért megvették a Zugló központjában épülő irodakomplexumot, amelyet az egyre több állami beruházásban megjelenő Bayer Construct fejleszt. (Az irodákat még építik, a szerződés akkor lép életbe, ha azok készen lesznek.) A Bayer Construct vezetője, Balázs Attila a Telexnek nemrég azt mondta, hogy őket az állam kereste meg, szerinte azért, mert rengeteg új, energiahatékony irodára van szükségük. Sok állami intézmény mai irodája elavult, és sokat spórolhatnának, ha újakba költöznének.
A cikk megírása előtt megkerestük a Miniszterelnökséget, a MÁV-ot, a Volánbuszt, az NVI-t, az ÁSZ-t, az SZTNH-t, a Property Marketet és a Kopaszi Gát Zrt.-t. Cikkünk megjelenéséig a MÁV és a Property Market válaszolt. A MÁV-tól azt írták, hogy: „A témában a MÁV-Volán-csoport nem tud tájékoztatást adni.” A Property Market (BudaPart) azt írta: „A Property Market magas minőségű ingatlanokat fejleszt Budapesten, mely ingatlanokat folyamatosan hirdeti, és értékesíti vagy bérbe adja. A bérlők és vevők maguk döntik el, hogy kommunikálják-e beruházásaikat, költözéseiket vagy egyéb működésükkel kapcsolatos döntéseiket.” | A Mol-torony mellé költözhet a MÁV és több hivatal, NER-es vállalkozóktól bérelnének székházat | Több állami intézmény és állami tulajdonú cég is a NER-es vállalkozók tulajdonában álló BudaParton bérelhet majd irodákat egy hozzánk került dokumentum szerint. A MÁV egy 15 emeletes új székházat venne ki, oda költözne a MÁV-csoport nagy része a Volánbusszal együtt. Ezek a szervezetek olyan épületeket bérelnének ki, amelyeket még csak most kezdenek majd építeni, amivel komoly segítséget kap a BudaPart mögött álló üzleti kör. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/01/04/kopaszi-gat-mav-volan-asz-garancsi-hernadi-szekhaz-iroda-berles-budapart | 2024-01-04 10:30:29 | true | null | null | Telex |
2023 év végén is közpénzmilliárdokkal olajozzák a kormánykommunikáció gépezetét: a Nemzeti Kommunikációs Hivatal eljárásában ezúttal is Balásy Gyula cégei nyertek.
A Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft. képviseletében Balásy a Miniszterelnöki Kabinetirodával szerződött november 10-én, a szerződést a tárca részéről dr. Rédey Krisztina közigazgatási államtitkár szignózta. Rédey Krisztina az állami Szerencsejáték Zrt. igazgatósági tagja is, illetve az állam és az Antenna Hungária (4iG-csoport) által megvásárolt Vodafone-ban is felügyelőbizottsági posztot kapott.
A szerződés november 10-én hatályba is lépett, és egészen a bruttó 2 milliárd 865 millió forintos (nettó 2 milliárd 256 millió forint, amelyből nettó 826,7 millió forint opció) keret kimerüléséig, de legkésőbb december 31-éig érvényes.
Legutóbb júliusban kötöttek „az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok” ellátásáról szóló megbízást ugyancsak Balásy cégeivel, akkor csaknem bruttó 10 milliárd forintos keretösszeggel. A mostani, novemberi megbízás már a 41. a sorban, ezeket kissé leegyszerűsítve plakátkampánynak szoktuk nevezni, bár korántsem csak az óriásplakátokról van szó. A pénz forrása természetesen a 2023-as költségvetés, azon belül is a Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetének „Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok” előirányzata.
A novemberi aláírási dátum azt jelenti, hogy ez a megbízás már a negyedik negyedévre szól, nincsen benne abban a legutóbbi, a harmadik negyedévre vonatkozó összesítésben, amelyről a Media1.hu számolt be. Eszerint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal ebben az időszakban 15 milliárd 495 millió forint értékben kötött kommunikációs szerződéseket az állami cégek, intézmények és minisztériumok megbízásából. Mind a 39 szerződést Balásy Gyula cégei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. kapták, és ebben benne van a júliusi, „plakátkampányos” megbízás is.
Ha csak ezeket a kifejezetten nagy, a kormány kommunikációját érintő megbízásokat nézzük, meglepően nagy összeget költhet a kormányzat idén üzenetei eljuttatására. A novemberi idén a negyedik ilyen megbízás, és egyáltalán nem biztos, hogy nem lesz már több ebben az évben. Tavaly ugyanis december 15-én is kötöttek egy ilyen keretszerződést, az összértéknél nettó 11 milliárd 811 millió, tehát csaknem bruttó 15 milliárd forintot tüntettek fel, ennek jelentős részét vélhetően idén használták fel.
Ami biztos, hogy idén
március 23-án nettó 7 milliárd 874 millió forintos,
május 25-én nettó 3 milliárd 149 millió 606 ezer forintos,
júliusban nettó 7 milliárd 840 millió forintos,
a jelenlegi megbízásban pedig nettó nettó 2 milliárd 256 millió forintos kerettel szerződtek.
Minden megbízásnál 30 százalékos opciós részt hagytak arra az esetre, ha ezeket is teljesen kimeríti a Kabinetiroda. Idén csak a „plakátkampányos” megbízások összege nettó 21,7 (bruttó 27,56 milliárd) forint lehet. Ha csak a kötelezően lehívható résszel élnek, a végösszeg nettó 15,1 (kerekítve bruttó 19,3) milliárd forint.
A Transparency International (TI) Magyarország Tenderbajnok elnevezésű interaktív, közbeszerzési adatokon alapuló rangsora szerint Balásy Gyula a közbeszerzéseken legnagyobbat kaszáló személyek között van. A 2019 és 2021 közötti időszakban cégeivel 295 milliárd forint értékben nyert el közpénzes szerződéseket, többségében – ahogyan most is – a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól, amely több mint 300 megbízást osztott ki Balásy három cégének, a Lounge Designnak, a New Landnek és a Media Dynamicsnak. A nála is több közpénzes megbízáshoz jutókról itt olvashat.
Fütyülős kampány
November 18-án tartotta tartotta a Fidesz a 30. tisztújító kongresszusát, ezen az újraválasztott Orbán Viktor hosszan ecsetelte, hogy több olyan kérdés szerepel a lakosságnak kipostázott kérdőíven, amely ügyekben a magyar kormánynak vétójoga van az Európai Tanácsban. A miniszterelnök az unió vezetése elleni akciósorozat első lépésének nevezte a konzultációt, erről az RTL Híradó így számolt be:
A legújabb nemzeti konzultációhoz kapcsolódó plakátok – a jól megszokott kék színvilággal – november közepén, nagyjából a kongresszus idején kezdték elárasztani az ország plakáthelyeit, de az online médiában is megjelentek a hirdetések, amelyek üzenete, hogy „ne táncoljunk úgy, ahogy ők fütyülnek”. Egy gikszer akadt: a Soros György fiát, Alex Sorost és Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét közösen megjelenítő plakátokat valamilyen rejtélyes okból nem sokkal debütálásuk után át kellett ragasztani.
A plakátkampány, a nemzeti konzultáció és az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény politikai értelemben összefügg: a hirdetések elvben a konzultáción való részvételre buzdítanak, annak eredménye pedig megalapozza/támogatja a törvényt (a 11. kérdés vonatkozik konkrétan arra, hogy szigorúan kell-e fellépni a „külföldi befolyásszerzés” ellen, de a többi kérdés is „Brüsszel” különböző terveiről szól).
Csakhogy a dátumok nem passzolnak: a plakátkampány és a konzultáció is november közepén indult, a kérdőíveket pedig 2024. január 10-éig lehet visszaküldeni. Elvileg csak ez után lesz ismert, hogy mennyien támogatják a kormány álláspontját. A parlament kormánypárti többsége azonban ezt nem várta meg, már idén december 12-én elfogadta a „szuverenitásvédelmi törvényt”, illetve az alaptörvény ehhez kapcsolódó módosítását.
Ajánló: Elég lehet egy Facebook-komment vagy egy nyilatkozat, hogy civilek ellen indítson eljárást a Szuverenitásvédelmi Hivatal, véli a TASZ
Hogy mikor lett véleménye szerint Ursula von der Leyen „Soros embere”, arra a miniszterelnök konkrétnak nem nevezhető választ adott. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke viszont egyértelműen válaszolt, amikor a magyar konzultációról kérdezték: azt mondta, felháborítónak és botrányosnak tartja a plakátkampányt, amely sérti az Európai Bizottság elnökét és tagjait, és szembe megy a lojális együttműködés európai elvével. Színtiszta hazugságnak nevezte a kérdőíveken szereplő kérdéseket, amelyekkel szerinte megpróbálják félrevezetni a magyarokat.
Az aHang civil szervezet és az Egységes Diákfront december elejére néhány nap alatt 13 ezer üres nemzeti konzultációs kérdőívet gyűjtött össze. Egymillió a céljuk. Az akcióval arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy inkább az oktatás, az egészségügy vagy az akkumulátorgyárak ügyéről kellene kérdezni az embereket:
Nyitókép: Nagy Attila Károly / rtl.hu | Brutális összeget visz el a konzultációs kampány, 20 milliárdnál is több mehet el idén kormánykommunikációra | Zajlik a nemzeti konzultáció a kötelező kampányfelhajtással együtt, bár a szuverenitásvédelminek nevezett törvényt már meg is szavazta az Országgyűlés kormánypárti többsége. Novemberben újabb, jelentős megbízást kapott a nyíltan a Fidesszel szimpatizáló Balásy Gyula két cégén keresztül, ez idén már a negyedik milliárdos értékű munkája a Miniszterelnöki Kabinetirodától – kizárólag a plakátkampányos megbízásokat tekintve | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/12/27/milliardok-kormanykommunikacio-konzultacio-plakat-szuverenitasvedelem-balasy-gyula | 2023-12-27 19:02:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Ha minden a tervek szerint alakult volna, most valószínűleg ha akarnánk, se tudnánk szobát foglalni azokban a szállodákban, amelyek megépítéséhez több milliárd forint támogatást biztosított az állam – főként uniós forrásból. A telt ház azonban nem fenyegeti ezeket a létesítményeket, ugyanis újabb év telt el anélkül, hogy bármelyiket befejezték és átadták volna. Összegyűjtöttük az öt leglátványosabb majdnem-hotelt, amelyeknek a tégláit az adófizetők állták, mégsem szállhatnak meg bennük.
„De sikerült?” – Kovács Zoltán szállóigévé vált kérdésére a válasz egyszerű: nem. Pedig a tervek jónak tűntek, a beruházásokban volt fantázia, az állam (az Európai Unió illetve a magyar adófizetők zsebéből) pedig pénzt is adott hozzá: mégsem készültek el az évekkel ezelőtt megálmodott luxusszállodák. A 2023-as év azért arra jó volt, hogy néhány új fejleményt és eddig nem ismert részlet megtudjunk a kudarcok okairól vagy épp az elégetett közpénz sorsáról.
1. A villánykövesdi medihotel
Tavaly végre kiderült, amit 2018 óta hiába próbáltunk megtudni a soha be nem fejezett villánykövesdi medihotelről. A közérdekű adatigényléseinkre évekig senki sem válaszolt, ezért bevetettük Hadházy Ákos országgyűlési képviselőt, aki elment és szelfizett egyet az erdő közepén álló, még félkészen is látványos épületnél.
Meg is lett az eredménye. A területfejlesztési minisztérium annyira megijedt, hogy rögtön elárulta: az állam két szabálytalansági eljárást is indított a hotellel kapcsolatban. Igaz, az egyiket négy nap alatt lezárta, a másikat pedig állítólag éppen akkor folytatta le, amikor Hadházy Ákos a helyszínen járt. Ami biztos: a befuccsolt projekt 782 millió forintos uniós támogatást nyelt el, amelyből eddig 20 milliót sikerült visszaszereznie a kormánynak. Hotel viszont továbbra sincs, csak egy üres épület.
2. Wellness szálloda Kisteleken
Hasonló a helyzet a kisteleki wellness szállodával is. „Közép-Európában egyedülálló az a szálloda, amely Kisteleken épül, és 2015 őszén már vendégeket is tud fogadni. Az Új Széchenyi Terv Dél-alföldi Operatív Program keretén belül készülő, több mint egymilliárd forintot meghaladó beruházás 70%-os intenzitású 822 millió forintos európai uniós támogatást élvez” – írta még évekkel ezelőtt a beruházásról a Délmagyarország egy PR-cikkben.
Most 2024 eleje van, de a szálloda még mindig nem fogad vendégeket. 2018-ban árverésen, 500 millió forintos kikiáltási áron próbálta eladni a végrehajtó a létesítményt, de csak a közelmúltban sikerült nyélbe ütni az üzletet. A földhivatali tulajdoni lap szerint 2023. február 28-án a terület a hódmezővásárhelyi Atlantica Kft.-é lett. Ezzel egyidőben a tartozásokat is törölték a lapról. Hogy az új tulajdonos mit kezd majd a torzóval, egyelőre nem tudni.
3. Relax Hotel Pogányban
A Baranya megyei Pogányban épülő hotelben is csak a munkások fordultak meg tavaly. Pedig a 4 csillag superior besorolású Relax Hotelre 3,9 milliárd forint támogatást adott az állam. A létesítményt már 2022-ben át kellett volna adni, azonban a kivitelező B Build & Trade Kft. ellen felszámolási eljárás indult, és nem tudta befejezni a munkálatokat. Információink szerint az alvállalkozók jelentős része nem lett kifizetve, ők csak a felszámolási eljárás során juthatnak esetleg pénzhez.
A beruházó azóta már a második tendert írta ki a befejező munkálatokra, amelyeket ezúttal is a Paralelbau Kft. végezhet el. A nettó 1,2 milliárdos megbízásra a veszprémi nagyágyú VEMÉV-SZER és a szintén veszprémi KIVSZER is pályázott, de egyikük sem adott be árazott költségvetést, így az ajánlatuk érvénytelen lett.
4. Kastélyszálló Lengyeltótiban
Négycsillagos kastélyszállónak, wellness-központnak, pezsgőpincészetnek és borászatnak kellene lennie a Somogy megyei Lengyeltóti közepén, az egykori Zichy-kastélyban. A létesítmény ehelyett évek óta lelakatolva, üresen áll. Pedig a Viktória Sziget Kft. 240 milliós – az akkori híradások szerint összesen egymilliárdos – uniós támogatást nyert el az átalakítására még 2010-ben.
A társaság azonban becsődölt, a projektből pedig semmi sem lett. A létesítmény kálváriája azonban itt nem ért véget. Először az önkormányzat, majd egy egyszemélyes kft. vette meg az ingatlant, nem tudni, milyen céllal. Az Integritás Hatóságtól cikkünk megjelenését követően azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az állam elállt a Viktória Sziget Kft.-vel kötött támogatói szerződéstől, ezért ők nem vizsgálódnak tovább az ügyben.
5. Herkulesfürdő és a Traian szálló
Kicsit kilóg a sorból, de nincs sokkal jobb helyzetben a ma már Románia területén álló Herkulesfürdő sem. Harmincöt vádlott és sok-sok évi nyomozás után ugyanis még ma sem jelenthető ki egyértelműen, kik és hogyan tehetők felelőssé azért, hogy az egykor látogatott és virágzó Herkulesfürdő mára Románia egyik szégyenfoltjává vált.
Az épületek jelentős része erősen leromlott állapotban van, a privatizáció pedig inkább ártott, mint használt. A turisták körében még így is népszerű a műemlék (köztük a Traian szálló épülete is) – már, ha nem félnek a kóbor kutyáktól és a borsos áraktól. Minderről a romániai Riseprojecttel közösen írt cikkünkben számoltunk be tavaly júliusban.
Nyitókép: Átlátszó montázs | Öt közpénznyelő szellemhotel, ami tavaly sem nyílt meg | Ha minden a tervek szerint alakult volna, most valószínűleg ha akarnánk, se tudnánk szobát foglalni azokban a szállodákban, amelyek megépítéséhez több milliárd forint támogatást biztosított az állam – főként uniós forrásból. A telt ház azonban nem fenyegeti ezeket a létesítményeket, ugyanis újabb év telt el anélkül, hogy bármelyiket befejezték és átadták volna. Összegyűjtöttük az öt leglátványosabb majdnem-hotelt, amelyeknek a tégláit az adófizetők állták, mégsem szállhatnak meg bennük. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/01/02/ot-kozpenznyelo-szellemhotel-ami-tavaly-sem-nyilt-meg/ | 2024-01-02 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A 2019 augusztusi vádemelés után óriási sajtóérdeklődés mellett 2020 januárjában előkészítő üléssel kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken az a büntetőper, amelynek középpontjában Dél-Békés akkor megkérdőjelezhetetlen ura, a térség kormánypárti parlamenti képviselője, Simonka György állt és áll ma is. A vádlottak padján ott ül mellette a felesége, az unokahúga, valamint minden rendű és rangú egykori üzlettársa, összesen harminchárman. A volt politikust bűnszervezetben különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség.
A vádlottak nagy számát és a védelem által jelzett több mint száz tanút, valamint a tucatnyi szakértőt figyelembe véve előre jelezhető volt, hogy monstre és elhúzódó per elé nézünk, ám arra józanul aligha számíthatott valaki is, hogy több mint négy évvel később, 2024 februárjában még mindig ugyanott fogunk tartani, ahol 2020 januárjában. Márpedig ez a helyzet.
Ahogy a Narancs.hu 2022 nyarán elsőként beszámolt róla, közel 25 tárgyalási nap és több mint két és fél év után elölről kellett kezdeni Simonka büntetőperét a Fővárosi Törvényszéken. Az ok prózai: csere történt a tanácsvezető bíró személyében. Metzing Márton, a büntetőtanács elnöke sikerrel pályázott egy kúriai állásra, ezt követően pedig új tanácsot állított fel a Fővárosi Törvényszék, új elnökkel, akinek bele kellett magát ásnia a több tízezer oldalas nyomozati iratokba, s szinte kívülről kellett tudnia a több mint százötven oldalas vádiratot is. A 2022 október közepén újrakezdett perben újra fel kellett olvasni mindazt, ami az első felvonás közel 25 tárgyalás elhangzott.
Ekkor Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője azt nyilatkozta a Narancs.hu-nak: „Nem szerencsés, végképp nem optimális, de szakmailag és szervezetileg elkerülhetetlen ez a lépés, hiszen kollégánk távozott a Fővárosi Törvényszéktől.” Ehhez hozzátette: elismeri, hogy napokat vesz igénybe, hogy újra felolvassa a bíró, mi hangzott el az addig lezajlott tárgyalási napokon. Jelezte, sok múlik a per szereplőin, a vádat képviselő ügyészségen, a vádlottakon és védőiken, hogy ők az eddigi tárgyalások mely részeit kívánják szó szerint visszahallgatni. Egyben arra is lehetőségük van, hogy kezdeményezzék: a per során eddig meghallgatottak közül egyeseket vagy néhányakat újra meghallgasson a bíróság.
A 2022 őszén teljesen elölről indult büntetőper már kisebb sajtóérdeklődés mellett zajlott. Ebben a tárgyalótermi ismétlés mellett az is szerepet játszott, hogy a Fidesz-KDNP lecserélte az akkorra vállalhatatlanná vált országgyűlési képviselőjét. Simonka viszont így sem maradt politikai poszt nélkül, ma szülőfaluja, az alig háromszáz lakosú Pusztaottlaka társadalmi megbízatású alpolgármestere, a közéletből ugyanakkor gyakorlatilag eltűnt.
A büntetőper az újrakezdés után az addig történtek újbóli felolvasásával folyt tovább, de már ősz eleje, azaz hónapok óta szünetel a tárgyalás. Ennek történetünk szempontjából ritkán tapasztalt oka van. Időközben ugyanis a büntetőtanács összetételében újabb változás következett be, igaz, most nem a tanácsvezető bíró személye változott meg, hanem a tanács egyik tagját kellett pótolni. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint azonban ez ugyanazt jelenti, mint az előző esetben: teljesen elölről kell kezdeni a bírósági szakban az eljárást.
A büntetőtanács új tagjának ugyanis szintén időt kell hagyni, hogy kellő mélységben megismerje az ügycsoport több mint tízezer oldalas nyomozati anyagát, ezért hosszú hónapok óta nem tűzött ki az ügyben tárgyalást a Fővárosi Törvényszék. A tervek szerint 2024 februárban így másodjára is teljesen elölről a büntetőper. Ez pedig azt jelenti, hogy
50 hónap (!) elmúltával ugyanott tartunk, ahol több mint négy évvel ezelőtt, 2020 januárjában: a per kezdeténél.
„Hosszú, több évtizedes pályafutásom alatt nem tudok hasonlóra példát mondani, de kollégáimat is kérdeztem, akik ugyanezt állítják” – mondta az ügyre rálátó, neve elhallgatását kérő jogász a Narancs.hu-nak. Ehhez hozzátette, hogy „mindez már-már komolytalan és bohózatba illik, felvetheti a szándékosságot is, egyben megkérdőjelezi az igazságszolgálatás szakszerűségébe és komolyságába vetett hitet, ezért nagyon rossz az üzenete.”
A maga lassú tempójában haladó, és immár kétszer visszatapsolt tárgyalássorozat még odáig sem jutott el, hogy a vád két koronatanúját, Kovács Zoltánt és Juhász Gábort meghallgassák a bíróságon. Az egykor bűnszervezetben dolgozó csapat két tagja feltáró vallomásai igen nagy muníciót adtak a Központi Nyomozó Főügyészségnek, hogy összeállítsák a vádiratot. Simonka György, valamint védői, Bánáti János és Erdei Zoltán szerint viszont nevezetteknek nem a tanúk között, hanem mellettük, a vádlottak padján lenne a helye. Majdani meghallgatásuk támpontot adhat a modernkori magyar politikatörténet legsötétebb oldalainak megismerésére is – arra, hogy működött a hatalmi gépezetbe beépült maffia, de elvileg jelentheti ez a vád összeomlását is.
A harmadik felvonásával februárban újrainduló Simonka-per nem lesz rövid. Emellett bizonyosra vehető, hogy az elsőfokú ítélet ellen vagy a vád vagy a vádlottak fellebbezni fognak, így jogerős ítéletet majd a Fővárosi Ítélőtábla fog csak tudni hozni az ügyben. Ha itt ellentétes ítéletek születnek, akkor a Kúria mondja ki a végső szót, ám a legmagasabb bírói fórumra felülvizsgálati kérelemmel is elkerülhet majd ez az ügy, addig pedig újabb hosszú évek telnek el, akkorra pedig a közvélemény már nem vagy alig fog emlékezni a történtekre és azok főszereplőire.
Az ügyészség szerint a történetsor egészen 2008-2013-ig vezet vissza, amit a másfélszáz oldalas vádirat foglal össze. A történetsor hosszú, de nem túlságosan bonyolult. Eszerint Simonka György irányításával pályáztak uniós és hazai agrárpályázatokra, s ezeknél a már bevált vállalkozókat hozták helyzetbe, a projektek csupán papíron vagy részlegesen valósultak meg, a beruházásokat túlárazták, s ezek visszaosztásából Simonka és közvetlen környezete 45 százalékot kért és kapott vissza. Volt olyan eset, amikor a körön belüli vállalkozó jókora szemeteszsákban vitte vissza a pénzt a fideszes országgyűlési képviselőnek vagy feleségének egy medgyesbodzási telephelyre. A rendhagyó tárlóeszközre a pénzösszeg nagysága miatt volt szükség, ugyanis nem fért bele másba. Az így okozott kár összességében eléri az 1,4 milliárd forintot.
A bűncselekménysorozat középpontjában a Magyar Termés TÉSZ Kft. és a Paprikakert TÉSZ Kft. áll. Nemrégiben a 24.hu arról írt, hogy a vád centrumában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. egykori ügyvezetője, Kékessy Mihály György, aki a perben az elsőrendű vádlott, a tárgyalássorozat megkezdése óta 325 millió forint állami és EU-támogatást vett fel. Aligha véletlen, hogy a perben Simonka következetesen tagad. Szerinte minden megvalósult és minden a legnagyobb rendben van.
Az ügyben 2019 augusztusában benyújtott vádirat végén az ügyészség jelezte: a termelési és értékesítési szövetkezetek ügyétől elkülönítette az európai források megcsapolásának gyanúját taglaló történetsort, méghozzá a Társadalmi Megújulás Operatív Programjával (TÁMOP) kapcsolatos ügyeket. Ebben az eljárásban Simonka és egy másik érdekköre lehet az érintett, itt a kárérték akár többszörösen meghaladhatja az első ügyben jelzett 1,4 milliárdot, s elérheti akár az 5-6 milliárdot is. Ebben az ügycsoportban még vádemelés sem született. Azaz a megkopó emlékezetű Simonka Györgynek feltehetően még igen sokat kell a vádlottak padján ülnie, s feltehetően többéves szabadságvesztéssel és jelentős vagyonelkobzással is sújthatják – ha valaha eljutunk az ítéletig. Beismerés esetén nyolc és fél évet kért rá a vádhatóság 800 milliós vagyonelkobzás mellett, bár a szabadságvesztés mértékében nyomatékos enyhítő körülményt jelenhet majd a közben eltelt idő. | Másodjára is teljesen elölről kell kezdeni a Simonka-pert, jön a harmadik felvonás | Februárban ismét teljesen elölről kell kezdeni Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselő büntetőperét a Fővárosi Törvényszéken. A négy éve kezdődött per már másodjára indul újra a nulláról. Sokat látott ügyvédek sem tapasztaltak még ilyet. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/masodjara-is-teljesen-elolrol-kell-kezdeni-a-simonka-pert-jon-a-harmadik-felvonas-264596# | 2024-01-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tesz a DK, mert
az ukrán Korrupciómegelőzési Ügynökség állítása szerint a Pénzügyminisztérium 345 millió forintnyi ukrán hrivnyát fizetett ki Petro Porosenko volt ukrán elnöknek
– közölte a párt kedden.
Azt, hogy a volt ukrán miniszterelnök kapott pénzt a magyar Pénzügyminisztériumtól, az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség rakta ki a saját honlapjára (ami angol fordításban itt érhető el). A vagyonnyilatkozat-szerű lista alapján kamatokat és kötvényt fizettek ki. Ez alapján
feltételezhető, hogy Porosenko nem közvetlenül a magyar kormánytól (vagyis a Pénzügyminisztériumtól) kapott pénzt, hanem bevásárolhatott korábban állampapírból, amit aztán visszaváltott.
Ezt a teóriát erősíti az is, hogy Porosenko úgy tudni, többek közt amerikai és spanyol papírok után is bevételhez jutott.
Nagy port kavart Ukrajnában és itthon is, mikor kiderült, Petro Porosenko egykori elnököt nem engedték ki az országból december 1-én. Majd az ukrán titkosszolgálat azt állította, Orbán Viktorral készült találkozni, egy ilyen egyeztetés pedig "az orosz titkosszolgálat eszköze lett volna Ukrajna ellen", ezért akadályozták meg Petro Porosenko külföldre utazását. Szijjártó Péter a találkozó tényét megerősítette, mikor azt nyilatkozta, hogy "a miniszterelnök úr minden hivatalban lévő, meg hivatalban volt kollégáját szokta fogadni, hogy ha ilyen megkeresés érkezik", így Porosenkót sem utasították el. | Hűtlen kezelés miatt a DK feljelentést tesz a Porosenkónak kifizetett százmilliók miatt | A Pénzügyminisztérium állítólag 345 millió forintnyi ukrán hrivnyát fizetett ki számára. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hutlen-kezeles-miatt-a-dk-feljelentest-tesz-a-porosenkonak-kifizetett-szazmilliok-miatt-264605 | 2024-01-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Porosenko által vezetett Európai Szolidaritási Párt december 21-én kiadott közleményéből, valamint a volt ukrán elnök vagyonnyilatkozatából is kiderül, hogy külföldi értékpapírokba és kötvényekbe, állampapírokba fektet független befektetési tanácsadók közreműködésével. Az említett összeg is állampapírból származik a vagyonnyilatkozata szerint – ez áll a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) közleményében, melyet arra a hírre reagálva adtak ki, miszerint a DK hűtlen kezelés miatt a DK feljelentést tesz a Porosenkónak kifizetett százmilliók miatt.
A szóban forgó összeg 345 millió forintnyi ukrán hrivnya, mely úgy lett Porosenkoé, hogy vélhetően korábban bevásárolhatott magyar állampapírból, amit aztán visszaváltott.
"Intézményi Magyar Állampapírt bárki vásárolhat pénzintézeteken keresztül. Tekintve, hogy az ilyen tranzakciók banktitoknak minősülnek, a magyar kormánynak ezekre nincs rálátása" | "Intézményi Magyar Állampapírt bárki vásárolhat pénzintézeteken keresztül" | Így magyarázza a kormány a Porosenkonak kifizetett százmilliókat. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/intezmenyi-magyar-allampapirt-barki-vasarolhat-penzintezeteken-keresztul-264609 | 2024-01-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az Orbán-kormány minden eddiginél komolyabb megszorítást tervez az önkormányzati szektor feladatainak finanszírozásánál – írja blogján a K-Monitor. A közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért küzdő civil szervezet a Pénzügyminisztérium december 30-án kiadott, Makrogazdasági és Költségvetési Előrejelzés 2023-2027 című dokumentumából olvasta ki a megállapítást, ami szerint a kormány által az önkormányzati szektor feladatainak finanszírozására nyújtott költségvetési támogatásnemcsak a 2027-ig nem hogy az inflációt nem követi majd le, de számszerűen is csökkenne, miközben a jelentősebb saját adóbevételekkel rendelkező településekre kivetett szolidaritási adó tovább növekszik.
Ez azt jelenti, hogy rekord mélyre kerülne az önkormányzati rendszer felé folyó nettó finanszírozás.
2027-re a terv szerint a költségvetés önkormányzatok működésére költött nettó kiadása a 2023-as 850 milliárd fortintról 700 milliárd forint alá, tehát a 2018-as szint alá csökkenne, miközben az önkormányzatok költségei a magas infláció, a bérek és az elszaladt energiaárak miatt jelentősen megnőttek.
Érdemes megjegyezni, hogy az önkormányzatok az alapvető, törvényben meghatározott feladataik ellátására az Alaptörvény szerint támogatása jogosultak. | Rekordméretű megszorítás jöhet az önkormányzatoknál | A K-Monitor adatai szerint a 2018-as szint alá csökkenne az önkormányzatoknak juttatott nettó juttatás. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/rekordmeretu-megszoritas-johet-az-onkormanyzatoknal-264657# | 2024-01-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtár és Tari László Múzeum névben, mint cseppben a tenger, benne van a magyar önkormányzati lét minden nyomorúsága.
A városok képviselő-testületei gyakran vonták, vonják össze a hozzájuk tartozó intézményeket. Ez a találmány nem köthető párthoz, bal- és jobboldali vezetésű települések egyaránt választották ezt a megoldást. Az állam már a kilencvenes évek közepétől csökkentette az oktatási és művelődési intézmények működésére szánt normatív támogatást, a hiányt az önkormányzatoknak saját bevételeikből kellett pótolniuk. Közben a választók azt várták el, hogy a helyhatóság ne csak működtesse, amit rábíztak, hanem utat, járdát is építsen, újítsa fel a középületeket. Ez többnyire pályázati támogatással lehetséges, ahhoz pedig önerőre is szükség van. Ezt spórolással lehetett előteremteni. Amikor egy intézménnyé vontak össze két, külön épületben működő iskolát, vagy a művelődési központot a könyvtárral, az érv a döntés mellett – iskolák esetén a gyermeklétszám csökkenésén túl – az volt, hogy így kevesebbe kerül a fenntartás, ez az ára annak, hogy a település fejlődhessen.
Ezek a döntések jellemzőek voltak a magyar önkormányzatokra az utóbbi harminc évben, és a költséghatékonyság, mint érv, elég masszívnak látszott. A szakma – például a népművelés – felől nézve nyilván más az összevonósdi megítélése.
„Amikor ilyen javaslatot véleményeztem, mindig azt mondtam, akkor van értelme, ha szakmai és egyben anyagi haszna is lesz, de ilyet sosem láttam” – mondja a Narancs.hu-nak Török József nyugalmazott közművelődési szakértő. – „Bürokratikus innováció: ezt a fogalmat a szakma találta ki erre a pótcselekvésre. Választások után az új összetételű önkormányzatok kedvenc hatalmi játéka lett megmutatni, ki az úr a háznál. Kiváló eszköze volt a személyzeti politikának is, mert jogszerűen le lehetett váltani a helyi hatalomnak nem tetsző igazgatókat, nem kellett megvárni, hogy lejárjon a megbízatásuk. A közalkalmazotti időkben a legtöbbször a minimális vezetőipótlék-csökkenést tudták felmutatni eredményként.”
Új helyzetet teremtett a 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány, amely kivette az önkormányzatok kezéből az iskolafenntartás feladatát. Bár az, hogy ki legyen az igazgató, jellemzően múlik a helyi kormánypárti potentátok véleményén, az irányításra és ellenőrzésre 2012-ben létrehozták a Klebelsberg Központot. Erősen vitatható, hogy ez a megoldás szakmai és anyagi szempontból is hasznos. Ha csak az anyagiakat nézzük, idén október végén a Klebelsberg Központhoz tartozó hatvan tankerületből 38 adós a közműszolgáltatóknak és a beszállítóknak, lejárt tartozásuk összege október végére elérte az 1,6 milliárd forintot.
Zárva van, mégis működik
Amikor az önkormányzatoktól elvette az iskolákat az állam, a megyei önkormányzatoktól minden intézményt elvett.
A múzeumok – amelyek addig megyei központtal, a kisvárosok közgyűjteményeit is összefogva működtek – külön-külön ahhoz a városi önkormányzathoz kerültek, ahol volt az adott épületük. Így Csongrád is megkapta a múzeumát 2013-ban, a szomszédos Szentes is a magáét. Szentes önálló intézményként fogadta be és működtette tovább a sajátját, bár azóta már felmerült, hogy célszerű lenne összevonni valamivel. Ilyen szándéka 2019 óta nincs az önkormányzatnak – mondta lapunknak Szabó Zoltán Ferenc (Jövőnk Szentes Egyesület) polgármester.
Csongrád a könyvtárhoz csatolta a múzeumát, így jött létre a hosszú nevű „információs központ”. Ez pillanatnyilag azért tűnt jó ötletnek, mert a Tari László Múzeum önmagában kicsi, akkor még nem volt minden múzeumi tevékenységre saját szakembere.
Most, tíz évvel később a könyvtár és a múzeum szétválasztása nem egy frissen hatalomba került vezetés hirtelen jött ötlete. Szóba került ez az elképzelés már 2020-ban is az önkormányzatnál, csak az energiaválság fölülírta. A különválasztás a múzeumban dolgozók ambíciójának, a helyieket megszólító ismeretterjesztő munkájának elismerése. Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató egyetemista korában, segédmuzeológusként lett a csongrádi múzeum munkatársa, volt alkalma megismerni a gyűjteményt. 2019-ben került oda végleg, most ő a szakmai vezető és igazgatóhelyettes. Mellé Borsódi Martin régész és Kovács Sándor történész, valamint Kékegyi Dóra régész-antropológus érkezett, mindnyájan fiatalok, korábban országos intézményekben dolgoztak. A húszéves állandó kiállítás megújításához pályázatot adtak be, és elnyerték rá a maximálisan megkapható összeget, 93 millió forintot. Csongrád régészeti múltját, történetét és néprajzát mutatja majd be a kiállítás, olyan tárgyakkal is, amelyeket még nem látott az itteni közönség. A céhek feloszlatása után százhúsz éve Budapestre vitt iparosemlékek, táblák, pecsétek, dokumentumok visszakerülnek, a régészeti kiállításon pedig most már csak helyi leletek lesznek. A felújítás az épületet is érinti, ezért a múzeum tavaszig zárva tart. Mégis működik, mert más helyszíneken zajlanak a programok. A Facebook-oldalra néprajzi témájú kisfilmeket készített a stáb. Minden helyi érdekű muzeális információt megosztanak, ez néha apró figyelmesség, mint az első hó lehullásakor az 1941-42-es csongrádi téli képeinek közzététele, akkor és most típusú képpárok, vagy figyelemfelhívó közlemény: ki tudja, ki lehetett az az „öreg rokkant”, aki a festett fatábla tanúsága szerint biciklik, csomagok megőrzését vállalta a csongrádi piacon. Néprajzi kutatótábor helyszíne volt az intézmény, és a Szegedi Tudományegyetem régészei gyakran járnak Csongrádra. Itt tartanak anyagismeret-órát, folyamatos a terepbejárás, két lelőhelyet találtak a hallgatók. A csongrádi Tari László Múzeum a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen térképezi fel az egykori csongrádi földvárat, amelyre a Belsőváros épült.
Gyöngyössy Orsolya a Narancs.hu-nak azt mondta, nagyon örülnek, hogy a munkájukat értékeli az önkormányzat, eddig is segítette őket, amivel csak tudta. Szerinte az is kiderült, hogy az összevont intézmény két eltérő tevékenységet folytat. Ez az utóbbi tíz évben, ahogy a könyvtár mellett a múzeum is megerősödött, egyre nyilvánvalóbbá vált. A könyvtár is folytat a kölcsönzés mellett ismeretterjesztő munkát, rendez gyerekprogramokat, épít közösséget, de az más tevékenység, mint amit a múzeum végez, másféle háttértudás kell hozzá.
A nyári néprajzos tábor résztvevői
Forrás: Tari László Múzeum Csongrád Facebook
A képviselő-testület idén október 26-án tárgyalta a Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtár és Tari László Múzeum szétválását. Bartókné Vincze Zsuzsanna (Fidesz–KDNP), a művelődési bizottság elnöke arról beszélt, ez a múzeum szárnyal, nem csak kiállítótér, amelyet néha megnéz egy-két ember. A csapat munkájával tele van a megyei sajtó, ezt a publicitást az önkormányzat is megirigyelheti, az utóbbi években végzett munka alapján a múzeum megérdemli, hogy önálló legyen.
A képviselők egyhangúlag döntöttek a szétválás mellett, 2024. február elsejétől lesz Tari László Múzeum és külön Csemegi Károly Könyvtár, az önálló alkotóház és a szintén önálló művelődési ház és városi galéria mellett.
„Ha szétválasztjuk a két intézményt, 800 ezer forinttal kerül többe a működtetés. Ez, azzal, hogy szabadabb lesz a könyvtár és a múzeum is, és látva a múzeumi vezetés pörgését, új meglátásait, bőven megéri a városnak” – mondta Bedő Tamás polgármester.
Mivel új intézmény jön létre, annak élére igazgatót kell választani. A képviselő-testület november 15-én kiírta a pályázatot a munkakör betöltésére, december 15-éig várják a jelentkezőket. A szakmai bizottság december 22-ig dönt, a miniszteri vélemény a januári képviselő-testületi ülésig megérkezik. Akkor döntenek. Ennek függvényében február 15-től, de legkésőbb március elsejétől lép hivatalba az új igazgató, válik önállóvá a múzeum.
Gyöngyössy Orsolya azt mondta, már megírta, beadta a pályázatát. Nagyon szeretné folytatni a munkát, amit elkezdtek.
Le a piros trikóval
A szétválasztással kapcsolatban a csongrádiaktól kétféle véleményt lehet hallani. A pesszimista szerint szép ez az ambíció, csak nehogy csalódjanak a fiatalok. Mások meg drukkolnak, és örülnek annak, hogy ilyen viszonyok között ilyen döntések is születhetnek.
Csongrád ezer éve tényleges város, de hányatott sorsára jellemző, hogy 1876-ban visszaminősíttette magát nagyközséggé, mert nem bírta a rendezett tanácsú városi ranggal járó igazgatási és többletadóterhet. A városi rangot épp száz évvel ezelőtt sikerült visszaszerezni. A népesség az 1930-as évekig folyamatosan nőtt, 23 ezer volt a legnagyobb lélekszám, és a szocializmus idején alig változott. A rendszerváltással elindult, az önkormányzattól független gazdasági folyamatok, a nagy üzemek bezárása vagy átalakulása nem kedvezett a városnak. Nagyon sok fiatal, munkaképes korú ment el. Most 16 ezren élnek Csongrádon. Bár a legközelebbi szomszéd, Szentes lakossága is csökkent, 25 ezerre, a csongrádi közélet egyik jellemző témája a két település egyenlőtlen rivalizálása. Ez már a rendszerváltás előtt is zajlott, amikor Csongrád elveszítette járásközponti rangját, és Szentesre kellett járni csip-csup ügyeket intézni. A csongrádi szülőotthont, amelyet a szentesi kórházhoz csatoltak, 1996-ban bezárták. Bár az épületét hasznosította a város, ez a fejlemény azzal járt, hogy Csongrád már nem „szülőváros”. A Tesco egyszerre kezdett áruházat építeni mindkét helyen, a szentesit befejezte, a csongrádit félbehagyta. Csongrádnak 2010 után egy ideig volt tankerülete, de annak vezetőjét leváltották, és a feladatát a szentesi tankerületi vezető látta el. Most a hetvenes években a várostól északra, a Tiszára kigondolt vízlépcső tervével egyszerre került szóba egy olyan változat, amely szerint inkább Csongrádtól délre kellene duzzasztót építeni. Ezzel ugyanis nemcsak a Tiszát, hanem a Hármas-Köröst is vissza lehetne duzzasztani. Onnan több öntözővíz jutna a Kurcába, amelyből a Szentes környéki földeket is jobban lehetne öntözni. Ez azonban azzal járna, hogy Csongrád egyik, ha nem a legfőbb turisztikai vonzereje, a Körös-toroki hosszú homokpart víz alá kerülne, és a fölötte lévő hullámteret is gyakrabban öntené el a Tisza, mint eddig. Ott üdülők állnak a fűzfaerdőben. Az év nagy részében ott lehet pihenni – ez az augusztus eleji zenei fesztivál, a Körös-toroki Napok idején nem mondható el. Cserébe viszont olyankor minden szálláshely foglalt, és a város néhány napra megtelik boldog huszonévesekkel, akik élvezik a kisvárosi miliőt és azt, hogy minden utca hűvös a szépen gondozott, nagy fáknak, a harmincas években lezajlott programszerű fásításnak köszönhetően.
Csongrádon a rendszerváltás után a legtöbbször baloldali polgármestert választottak, két ciklusra Molnár József korábbi tanácselnököt, majd 2002-től Bedő Tamás agrár- és növényvédő szakmérnököt. Amikor a múzeumot megkapta a város, 2013-ban, épp nem ő állt a város élén. 2010-ben legyőzte a választáson Kőrösi Tibor pedagógus (Fidesz–KDNP). Bedő ugyan képviselőként, listán akkor is bekerült a testületbe, de csak két hónapig boldogították egymást.
„Láttam, azt sem akarta érteni, amikor épp mellette beszéltem, így nem volt értelme folytatni, lemondtam a képviselőségről” – mondja most a Narancs.hu-nak utódjával kialakult munkakapcsolatáról Bedő.
Aztán 2014-ben már nem MSZP-s, hanem független polgármester-jelöltként indulva ő győzte le Kőrösit, és 2019-ben megint újraválasztották. Bedőt érte szemrehányás az MSZP-ben amiatt, hogy „levetette a piros trikót”, de ezek a hangok elhalkultak, amikor a megyeszékhelyen, Szegeden Botka László polgármester tette meg ugyanezt, majd egy másik régi erős ember, Ujhelyi István EP-képviselő is elköszönt a szocialistáktól. Bedőt családi indíttatása, gazdálkodó édesapja révén a konzervatív csongrádi szavazók MSZP-s korszakában is számontartották. Ráadásul neki nem mindig adatott meg az a luxus, hogy a testület többsége pártalapon őt támogassa. Kompromisszumokat kellett kötnie a jobboldallal ahhoz, hogy működjön az önkormányzat. Most viszont vele együtt a többség független vagy civil indíttatású.
Még kérdés – és nyilván sok minden múlik ezen –, hogy a polgármester újraindul-e a tisztségért. Bedő az utóbbi időben elhintette, hogy nem, inkább a családi gazdasággal foglalkozik, de lapunknak erről már nem akart nyilatkozni. Most pedig azt lehet hallani, hogy mégsem hagy föl a politikával. Ő sem idős még, 51 éves.
(Címlapképünk forrása: Tari László Múzeum Facebook) | Lehet-e más sorsa egy önkormányzati intézménynek, mint hogy spórolnak rajta? | A szokásos összevonás helyett kettéválasztottak egy intézményt Csongrádon. A könyvtár és a múzeum külön működtetve többe fog kerülni, de a döntésnél nem a költséghatékonyság számított. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/lehet-e-mas-sorsa-egy-onkormanyzati-intezmenynek-mint-hogy-sporolnak-rajta-264399 | 2023-12-31 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A magyar önkormányzatiság történetében példa nélkülinek tűnő elismerésről szavazhat jövőre Balmazújváros képviselő-testülete: Hegedüs Péter független polgármester nettó egy forint jutalmazását javasolta a város pénzügyi bizottsága december 18-án.
A bizottság elnöke, Hüse János a megvalósult beruházásokra hivatkozva indokolta az anyagilag is kifejezett elismerést. A megvalósult beruházások között említették azt, hogy használatbavételi engedélyt kapott a záportározó melletti csónakház; átadták az ipari területet; a Magyar Szürkék Útja projektben megvalósult a kézművesház és a Veres Péter Emlékpark épülete, a záportározó melletti rekreációs park fejlesztése; az önkormányzat a 2022-es és 2023-as években két pályázatot is elnyert, amelyek összértéke meghaladja a hétszáz millió forintot.
A kritikusok szerint ugyanakkor ezeket a projekteket még az előző fideszes önkormányzat nyerte el több mint hat éve, a megvalósításukat már jelentősen előkészítették, és csak töredékét képezik annak a mintegy húsz közösségi finanszírozású projektnek, amelyek java még nem készült el. Ráadásul a határidőre meg nem valósult projektek pályázati forrásainak visszafizetése roppant terhet jelentene a 6 milliárd forintból gazdálkodó városnak, mivel időközben az összesen hárommilliárdos támogatás jelentős részét már elköltötték. Volt már erre példa mostanában Balmazújvárosban, az uniós finanszírozású félbehagyott uszoda támogatását vissza kellett fizetni, ami a városnak 300 millió forint kárt okozott.
A képviselő-testület december 20-án szavazott volna a polgármester egyforintos jutalmáról, amit december 22-ig utaltak volna, de mivel nem sürgősségi javaslatként terjesztették be, nem vehették napirendre. Annak ellenére sem, hogy az elismerés fedezete – érvelt az előterjesztő bizottsági elnök – az önkormányzat 2023. évi költségvetésének személyi juttatások kiadási előirányzatában rendelkezésre áll.
Hegedüs Péter előbb a 2018-as időközi, majd a 2019-es önkormányzati választáson jelentős előnnyel lett a város független polgármestere, miután Veres Margitot, Balmazújváros előző, fideszes polgármesterét 2018-ban öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték vesztegetés elfogadása miatt – börtönbüntetését azonban sohasem kezdte meg, végül köztársasági elnöki kegyelemben részesült.
A független Hegedüs kényelmes többséggel tudott kormányozni a helyi Célbakísér Civil Szövetség 7 képviselőjének támogatásával a 4 fideszes képviselővel szemben. Az együttműködés azonban felbomlott, 2020 októberben két képviselő, Ferenczi Mária és Dobi Sándorné kivált a frakcióból a polgármester információkat elzáró, önkényes vezetői módszereire, a fejlesztések félbe- és elmaradására hivatkozva. Azóta 6-6 arányú döntetlenre áll az arány a képviselő-testületben.
A jutalmazásra három héttel azután került volna sor, hogy Balmazújváros önkormányzatát a megyei főispán megmentette a csődtől. A képviselő-testület ugyanis 2022 novembertől 2023 novemberig egy év alatt sem tudta elfogadni a 2022-es év költségvetés végrehajtását, módosításait tartalmazó módosítási és zárszámadási rendeletét – ennek elfogadását a négy fideszes és a két kivált képviselő akadályozta. Ezek hiányában azonban az államkincstár nem utalhatja át az önkormányzatok normatív támogatását, a köztisztiviselők bérét, az intézményeinek működési költségeit, és beáll a fizetésképtelenség – ez fenyegette Balmazújvárost is.
A Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal vezetője végül a 2023. május 31-i törvényességi határidő lejárta után fél évvel, a Kúria felhatalmazásával saját hatáskörben, a képviselő-testület feladatát átvéve december 5-re megalkotta és kihirdette rendeleteket. A város ezzel kerülte el a csődöt, megérkeztek az elmaradt állami támogatások.
Ferenczi Mária a Narancsnak úgy vélte, az egyforintos jutalom már a polgármester kampányának része. Szerinte Hegedüs abban bízik, ha majd leszavazzák vagy nem szavazzák meg, azt hangoztathatja, hiába tesz annyi mindent a város fejlődéséért, még egy forinttal se jutalmazzák munkáját. Szerinte ha a polgármester jutalmat érdemlően dolgozott volna, az indoklásban szereplő 700 millió helyett 7 milliárd forintra is pályázhattak volna ebben a ciklusban. Azt kirívónak tartja, hogy egy csődközeli önkormányzatnál egyetlen forintról a pénzügyi és jogi bizottság ennyit beszél, miközben akár milliárdokat is veszítve csődbe mehet a város a meg nem valósult projektek miatt.
A zárszámadás elutasításáról lapunknak azt mondta, azért nem szavazták meg, mert a polgármestertől nem kaptak választ az eredeti költségvetéshez képest eltérő milliárdos pénzmozgások, módosítások okaira.
Rácz Róbert volt fideszes országgyűlési képviselő, jelenleg a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal vezetője is ezt hangoztatta a polgármesternek is megküldött levelében. Mint írta, „a költségvetést módosító és a zárszámadási rendelettervezet adatai közt jelentős eltérések voltak, amelyeknek nem volt megállapítható indoka”. A kormányhivatal vezetője több jogsértést is megállapított, és hiányolta a polgármester tájékoztatását. „Az előirányzatok módosításával kapcsolatos polgármesteri dokumentum sem iratkezelési, sem döntéshozatali szempontból nem tekinthető jogszerűnek. 2022 évben a polgármester formális határozat nélkül döntött előirányzatok átcsoportosításáról, azonban ezekről a képviselőket nem tájékoztatta.” A polgármester a kormányhivatal megállapításait eddig nem hozta nyilvánosságra.
Kérdeztük Hegedüs Pétert is jutalmáról és a csődöt hozó 2022-es költségvetési módosítási és zárszámadási rendeletről, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. | Egyforintos polgármesteri jutalom kavarta fel a kedélyeket a csődközelbe jutott Balmazújvárosban | A helyi civilek frakciójából kivált képviselő szerint a polgármesteri kampány része, hogy Hegedüs Pétert egy forint jutalomra terjesztik fel az elvégzett fejlesztésekért. A várost alig egy hónapja a főispán húzta ki a csődből. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egyforintos-polgarmesteri-jutalom-kavarta-fel-a-kedelyeket-a-csodkozelbe-jutott-balmazujvarosban-264539 | 2023-12-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
M.A.;
tüntetés;petíció;Corvinus Egyetem;Ádám Zoltán;
2023-11-15 11:47:00
„Most szolidaritásra és egységre van szükség” – Tüntetést szerveznek kirúgott oktatójukért a diákok a Corvinuson
„Ki kell állnunk az egyetemi autonómia, a szólásszabadság, a hallgatói és oktatói jogok mellett” – üzenik a szervezők.
Corvinusos diákok tartanak tüntetést korábbi oktatójuk, Ádám Zoltán kirúgása miatt november 16-án, csütörtökön 19 órától a Corvinus E jelű épülete előtt.
A „Hallgatói Összefogás” az esemény Facebook-oldalán azt írja, a tiltakozásra mindenkit vár, aki „felemelné a hangját, vagy csak szolidaritását fejezné ki az igazságtalansággal kapcsolatban”.
A szervezők petíciót is indítottak, és kiemelték, a hallgatók erejével, a közösség erejével kell kiállni mindazért, amit az egyetem képvisel.
„Az elmúlt napok eseményei feltárták előttünk az egyetemvezetés egy súlyos hibáját. Ádám Zoltán elbocsátása nemcsak az ő jogai és kiállása elleni támadás, hanem az egyetemünk jó hírnevének is kárt okozott. Az, hogy az egyetem azonnali hatállyal megszüntette az etikai eljárások kezdeményezőjének munkaviszonyát, nemcsak az egyetem jó hírét rombolja, de aláássa az egyetemi értékeket és az etikai alapelveket. Most, amikor már minden korábbi lépés sikertelen volt, az egyetemi hallgatói közösségnek meg kell szólalnia” – hangsúlyozzák.
A szervezők úgy vélik, szolidaritásra és egységre van most szükség, hogy megállítsák a bizalomvesztést és helyreállítsák az egyetemi kapcsolatokat. „Ki kell állnunk az egyetemi autonómia, a szólásszabadság, a hallgatói és oktatói jogok mellett” – teszik hozzá.
A „Hallgatói Összefogás” követelései a következők:
„Egyetemünk nemcsak intézmény, hanem közösség is. Most az a feladatunk, hogy megvédjük ezt a közösséget, és kiálljunk az igazság és az egyetemi értékek mellett” – szögezik le a szervezők. | Most szolidaritásra és egységre van szükség – Tüntetést szerveznek kirúgott oktatójukért a diákok a Corvinuson | „Ki kell állnunk az egyetemi autonómia, a szólásszabadság, a hallgatói és oktatói jogok mellett” – üzenik a szervezők. | null | 1 | https://nepszava.hu/3215519_adam-zoltan-corvinus-egyetem-tuntetes-peticio | 2023-11-15 15:19:00 | true | null | null | Népszava |
per;tüntetés;diákok;kirúgás;Corvinus Egyetem;
2023-11-16 21:35:00
Pert indít a Corvinus ellen a kirúgott oktató
100-150 hallgató tüntetett csütörtök este az egyetem Fővám téri épülete előtt tiltakozásul Ádám Zoltán docens elbocsátása ellen.
Mint a Népszava is megírta, az oktatót októberben távolították el azonnali hatállyal az állásából, miután év elején etikai vizsgálatot indított egy befolyásos családból származó hallgató ügyében, aki úgy tehetett vizsgát, hogy nem teljesítette a tantárgyi követelményeket. Az elbocsátást azzal indokolták, hogy az eljárás során Ádám Zoltán szándékosan nem küldött el néhány e-mailt, továbbá a vezetők felé tanúsított hangnemét is kifogásolták. A hallgatók szerint az egyetem vezetése hibát követett el, a docens kirúgása pedig nemcsak az egyetem jó hírnevének ártott, hanem az egyetemi értékeket és etikai alapelveket is aláássa.
A tüntetésen mintegy 100-150-en vettek részt, a hallgatók mellett az egyetem néhány oktatója is megjelent. A hallgatók hangsúlyozták: nem a Corvinus ellen, hanem a Corvinus érdekében döntöttek a kiállás mellett. Ezt követően felsorolták követeléseiket, amelyek megvalósulása érdekében petíciót is indítottak. Azt szeretnék, hogy az egyetemen alakuljon megbízható etikai bizottság, az Ádám Zoltán kirúgását elvben megalapozó vizsgálati jegyzőkönyveket hozzák nyilvánosságra, a docens ügyét vizsgálják felül és vegyék vissza a Corvinusra.
A demonstráción megjelent Ádám Zoltán is, aki a Népszavának elmondta: várhatóan a jövő héten a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert indít az egyetem ellen. Kérdeztük arról is, mit gondol a Corvinus megbízott rektora, Szabó Lajos múlt heti megjegyzéséről, mely szerint egyéni, politikai érdekből tárta a nyilvánosság elé az etikai ügyet. Ádám Zoltán leszögezte, semmilyen személyes, politikai érdek nincs a háttérben, szakmai okokból döntött amellett, hogy nem hallgatja el az ügyet.
Az oktató kirúgása ellen tiltakozott a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is, szerintük az elbocsátás indokai nemhogy azonnali hatályú, de semmilyen elbocsátást nem alapoznak meg. Abban bíznak, hogy a bíróság megállapítja Ádám Zoltán kirúgásának jogellenességét. | Pert indít a Corvinus ellen a kirúgott oktató | Mint a Népszava is megírta, az oktatót októberben távolították el azonnali hatállyal az állásából, miután év elején etikai vizsgálatot indított egy befolyásos családból származó hallgató ügyében, aki úgy tehetett vizsgát, hogy nem teljesítette a tantárgyi követelményeket. Az elbocsátást azzal indokolták, hogy az eljárás során Ádám Zoltán szándékosan nem küldött el néhány e-mailt, továbbá a vezetők felé tanúsított hangnemét is kifogásolták. A hallgatók szerint az egyetem vezetése hibát követett el, a docens kirúgása pedig nemcsak az egyetem jó hírnevének ártott, hanem az egyetemi értékeket és etikai alapelveket is aláássa. | null | 1 | https://nepszava.hu/3215746_corvinus-egyetem-adam-zoltan-kirugas-hallgatok-tuntetes | 2023-11-16 15:25:00 | true | null | null | Népszava |
feljelentés;pénzmosás;Nagy István;közpénzek;svájci bankszámla;Agrárminisztérium;
2023-11-21 10:43:00
Svájcban is feljelentést tesz Hadházy Ákos az Agrárminisztériumnál eltüntetett közpénz és a gyanús számlamozgások miatt
Az ellenzéki politikus szerint minden jel arra utal, hogy az Agrárminisztérium hűtlen kezeléssel vádolt korábbi államtitkára büntetőperében szereplő milliárdok egy része megvan, a tárca vezetéséhez köthető.
„Pénzmosás miatt bejelentést teszek a svájci hatóságnál, miután a Direkt36 kiderítette, milyen úton kerülhetett Nagy István miniszterhez az Agrárminisztérium intézményétől ellopott 2,2 milliárd fele. A pénz ugyanis a miniszter akkori kabinetfőnökének, jelenlegi államtitkárának apja offshore cége számláján landolt” – írja Facebook-posztjában Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, hozzátéve: „nem nagyon bízik” Polt Péter legfőbb ügyészben, és a svájci ügyészektől nagyobb hatékonyságot remél.
A Direkt36 Telexen kedden megjelent cikke, amire Hadházy is hivatkozik, Nagy Jánosnak, az agrártárca korábbi helyettes államtitkára és társai – a 2,2 milliárdos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatti – büntetőperének szeptemberi tárgyalását idézi fel, amikor a vádlottak védői le akarták állíttatni a bíró iratismertetését, sikertelenül, és kiderült. hogy a vád szerint feleslegesen kifizetett 2,2 milliárd forint közel felének mi volt az útja.
– Az iratok szerint a pénzt megkapó ügyvédi irodák – amelyek vezetői szintén vádlottak Nagy János mellett – egy budapesti cégen keresztül egy svájci bankszámlára utaltak jelentős összegeket. Ez a számla egy panamai offshore cég tulajdonában volt, amely a bíró által ismertetett iratok szerint egy magyar milliárdos üzletemberhez, Nobilis Kristófhoz köthető – olvasható a cikkben, s emlékeztettek: Nobilis Kristóf egyik fia, Nobilis Márton a miniszter kabinetfőnöke volt a pénzmozgások idején, jelenleg pedig ugyanennél a tárcánál államtitkár.
Az ügyészségre hivatkozva a tényfeltáró cikk szerzői azt is írták, hogy a nyomozók nemrég három embert hallgattak ki, akiket pénzmosással gyanúsítanak, de neveket nem közöltek. Továbbá Hadházy Ákor egy korábbi, másfél hónappal ezelőtti posztjában is beszámolt arról a fejleményről, hogy Nagy János ügyétől elkülönítettek egy külön nyomozást pénzmosás gyanújával. | Svájcban is feljelentést tesz Hadházy Ákos az Agrárminisztériumnál eltüntetett közpénz miatt | Az ellenzéki politikus szerint minden jel arra utal, hogy az Agrárminisztérium hűtlen kezeléssel vádolt korábbi államtitkára büntetőperében szereplő milliárdok egy része megvan, a tárca vezetéséhez köthető. | null | 1 | https://nepszava.hu/3216141_agrarminiszterium-hutlen-kezeles-kozpenzmilliardok-nagy-istvan-svajci-bankszamla | 2023-11-21 15:29:00 | true | null | null | Népszava |
civilek;közmeghallgatás;Balatonaliga;Club Aliga;
2023-11-28 20:30:00
„Ez Aliga Trianonja” - Leszavazták, nem kérdezhetik meg a helyieket és a nyaralótulajdonosokat a Club Aliga területén zajló építkezésekről
Az egész település életét, arculatát átrendezi a kormányzati hátszélben futó projekt, mégsem engedik, hogy helyi társadalmi konzultációt tartsanak az ügyről.
Leszavazta az Aligai Fürdőegyesület (AFE) társadalmi konzultációs javaslatát hétfői, estébe nyúló ülésén a balatonvilágosi képviselő-testület. A polgármester és a rendre vele szavazó három képviselő nem járult hozzá, hogy megkérdezzék a helyieket és a nyaralótulajdonosokat a Club Aliga területén zajló építkezésekről, a várható – a partszakaszt, a táj- és településképet teljesen átrajzoló – változásokról. Az AFE Balatonakali példája alapján próbálta elérni, hogy a helyi közösség véleményt mondhasson az aligai nagyberuházásról: mint arról beszámoltunk, az északi parti település vezetése október elején kérte meg az állandó lakosokat és a nyaralókat, hogy véleményezzék a tervezett kikötőépítést, s miután a többség elutasította a beruházás ötletét, a kivitelező is visszalépett a projekttől.
– mondta lapunknak Bukovszki András, az AFE elnökhelyettese. – Azt szerettük volna, hogy az így született közakarat alapján döntsön a képviselő-testület a beruházás támogatásáról vagy elutasításáról. Össze is állítottuk a kérdőívet, ám miután leszavazták a kezdeményezésünket, most saját erőnkből kellene levezényelni az egész procedúrát, ami nem lesz könnyű, de nem adjuk fel, mert mindenképpen szembesíteni akarjuk a beruházó érdekeit kiszolgáló faluvezetést a helyiek véleményével.
Az AFE, valamint a polgármester és a hétfős testületből vele tartó három képviselő harca immár évekre nyúlik vissza. Lapunkban folyamatosan beszámoltunk róla, a helyi civilek hogyan próbálják megakadályozni a Club Aliga teljes átépítését és kiárusítását, melynek következtében az AFE szerint a helyiek ismét elveszítik majd a rendszerváltásig lezárt, azóta viszont szabadon használt tópartjukat. A Club Aliga tulajdonosa a Pro-Mot Kft., amely az elmúlt években többször is gazdát cserélt: Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségéből előbb Jellinek Dánielhez került, majd tavaly március óta a NER új csillagai közé tartozó Balázs Attila vezette Bayer Property vásárolta meg. A Pro-Mot a Balaton talán legértékesebb ingatlanán komoly állami támogatással – több ütemben 10 milliárd forintot ítélt meg a cégnek a kormány, mely ráadásul nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú beruházássá minősítette a projektet, mentesítve ezzel a Balaton-törvény és a helyi szabályozás előírásai alól – 46 hektáron luxusüdülő-komplexumot akar kialakítani.
A hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t pedig felparcellázták – s mint arról a Népszava anno elsőként beszámolt – eladták: a tómederig nyúló, vélhetően a Balaton-part legexkluzívabbnak számító telkeit jellemzően ingatlanfejlesztő-hasznosító cégek vásárolták meg miután a település mellett az állam sem élt elővásárlási jogával, hozzásegítve ezzel a tulajdonos céget több mint 7 milliárd forintnyi bevételhez. Mivel azonban a civilek a bíróságon rendre sikerrel akadályozták meg a különféle engedélyek kiadását, a kormány szeptemberben módosította a kiemelt kormányrendeletet, mely közcélú szállodaépítés helyett már komplex ingatlanfejlesztésre, azaz mindenféle ingatlanra vonatkozik. Takács Károly polgármester a település Facebook-oldalán óriási sikerként tálalta a változtatásokat, kiemelve saját szerepét a történtekben. A civilek szerint viszont a módosítás katasztrofális következményekkel járhat.
– jelentette ki Bukovszki András. – Hiszen mindez azt jelenti, hogy az Aliga II-n nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásként épülhetnek magáningatlanok, méghozzá nem a helyi építési szabályozás, hanem a kormányrendeletben többszörösére megemelt beépítési mutatók alapján. Ráadásul a módosítást a folyamatban lévő közigazgatási ügyekben is alkalmazni kell, vagyis a jövőben a bírósági út is járhatatlannak tűnik. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet intézményét a jogalkotó nem erre hozta létre, ezért az AFE az Alkotmánybírósághoz fordul, és minden lehetséges módon követeljük a jogalkotók szándékával ellentétes kiemelt Kormányrendelet hatályon kívül helyezését.
Az AFE szerint ugyanis a módosítás lehetővé teszi a Pro-Motnak a Club Aliga 80 százalékos beépítését, s hogy a magasparttal párhuzamosan – melyet akár a felére is legyalulhat – 18-27 méter magas, 6-7 emeletes luxusapartmanházakat emelhessen, nagyvárosias környezetet kialakítva az üdülőövezetben. A helyiek és a nyaralók elveszítenék parti sétányukat is, lezárhatnák előlük a kikötő nagy részét, elvesznének a horgászhelyek, a közparkok, a közutak, tovább csökkenne a strand területe, végleg lezárhatják a magaspartról a Deák utca végétől a tóhoz vezető lépcsősort, s így csak hatalmas kerülővel lehet majd lejutni a Balatonhoz – összességében a település elveszítené jelenlegi partszakaszának cirka 80 százalékát. | „Ez Aliga Trianonja” - Leszavazták, nem kérdezhetik meg a helyieket és a nyaralótulajdonosokat | Leszavazta az Aligai Fürdőegyesület (AFE) társadalmi konzultációs javaslatát hétfői, estébe nyúló ülésén a balatonvilágosi képviselő-testület. A polgármester és a rendre vele szavazó három képviselő nem járult hozzá, hogy megkérdezzék a helyieket és a nyaralótulajdonosokat a Club Aliga területén zajló építkezésekről, a várható – a partszakaszt, a táj- és településképet teljesen átrajzoló – változásokról. Az AFE Balatonakali példája alapján próbálta elérni, hogy a helyi közösség véleményt mondhasson az aligai nagyberuházásról: mint arról beszámoltunk, az északi parti település vezetése október elején kérte meg az állandó lakosokat és a nyaralókat, hogy véleményezzék a tervezett kikötőépítést, s miután a többség elutasította a beruházás ötletét, a kivitelező is visszalépett a projekttől. | null | 1 | https://nepszava.hu/3217048_balatonaliga-tarsadalmi-konzultacio-club-aliga-beruhazas-ner | 2023-11-28 15:40:00 | true | null | null | Népszava |
Újabb pert nyert az Aligai Fürdőegyesület, a NER-közeli cég nem használhatja az új mólókat és a kikötőépületet
Megsemmisítette a NER-közeli aligai kikötő használatbavételi engedélyét Pécsi Törvényszék, ez azonban csak részsiker a területért küzdő egyesület számára.
Újabb pert nyert az Aligai Fürdőegyesület (AFE) a Fővárosi Kormányhivatal, illetve közvetve a Club Aligát beépíteni akaró Pro-Mot Kft. ellen. A Pécsi Törvényszék megsemmisítette a kikötő használatbavételi engedélyét, és új eljárásra kötelezte a hivatalt, ami azt jelenti, hiába épültek meg az új mólók és a kikötőépület, a Pro-Mot ezeket nem használhatja. A civilek a kikötő vízjogi engedélyét is megtámadták, ebben az ügyben a jövő év elején várható ítélet.
Az AFE emellett újabb, ráadásul meglehetősen váratlan sikert is elkönyvelhetett, a balatonvilágosi képviselő-testület hét eleji, rendkívüli ülésén ugyanis a civilek számára is meglepő módon célba ért javaslatuk, hogy a település kérjen ügyféli jogállást a rendszerváltás előtt a pártvezetők által használt, tavaly parti luxustelkekre felparcellázott és milliárdokért értékesített Aliga II. egyik ingatlana ügyében, amelyre építési engedélyt kért új tulajdonosa.
– Felkészültünk rá, hogy a polgármester és a rendre vele szavazó három képviselő leszavazza az indítványunkat – mondta lapunknak elégedetten Bukovszki András, az AFE elnökhelyettese. – Előzetesen komoly vita kerekedett, melynek végén, hogy nyoma legyen, kik azok, akik szerint nem kell harcolni a partunkért, melyet le akarnak zárni a helyiek és a nyaralótulajdonosok elől, név szerinti szavazást kértünk, s az egyik, rendre ellenünk voksoló képviselő véletlenül igennel szavazott…
Az ügyféli jogállást első körben elutasította a kormányhivatal, s a település vezetése nem is akart belépni az ügybe. Így viszont, miután a döntés értelmében csatlakoznak az engedélyezési eljárásokhoz, minden építési engedélykérelembe, s ezáltal az építési tervekbe is beleláthat majd az önkormányzat, és mivel több képviselőjük ül a testületben, így a civilek is.
– Ez óriási segítség, hogy alkalomadtán bíróság előtt tudjuk megtámadni az engedélyeket, amelyek veszélyeztetik a szabad partszakaszunkat – tette hozzá Bukovszki András.
Az AFE a part melletti Kádár-szigetért is küzd, amelyről, mint nemrég kiderült, az egyik új telektulajdonos – egészen pontosan két, szomszédos ingatlané – bérleti szerződést írt alá a vízüggyel, noha a sziget a tómederhez tartozik, s mint ilyen, közterületnek számít.
Lapunkban évek óta folyamatosan nyomon követjük, a helyi civilek hogyan próbálják megakadályozni a Club Aliga teljes átépítését és kiárusítását, melynek következtében az AFE szerint a helyiek ismét elveszítik majd a rendszerváltásig lezárt, azóta viszont szabadon használt tópartjukat. A Club Aliga tulajdonosa a Pro-Mot Kft., amelynek több Fidesz-közeli oligarcha kezén át került jelenlegi tulajdonosához, a NER új csillagának számító, a leginkább az új zuglói városközpont építésével a hírekbe került Balázs Attilához,. Ő kihasználva, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú beruházássá minősítette a jelenleg éppen Aligaligetnek nevezett projektet, mentesítve ezzel a Balaton-törvény és a helyi szabályozás előírásai alól, a 46 hektáron luxusüdülő-komplexumot akar kialakítani, míg a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t felparcelláztatta és milliárdokért értékesítette. Nem mellékesen, miután a civilek rendre sikerrel támadták meg a különböző engedélyeket a bíróságon, a kormány szeptemberben módosította a kiemelt kormányrendeletet, amely közcélú szállodaépítés helyett már komplex ingatlanfejlesztésre, azaz mindenféle ingatlanra vonatkozik. Vagyis szinte ellehetetlenítette a beruházást ellenzőket, hogy jogi úton küzdjenek partjukért. | Újabb pert nyert az Aligai Fürdőegyesület, a NER-közeli cég nem használhatja az új mólókat és a kikötőépületet | Újabb pert nyert az Aligai Fürdőegyesület (AFE) a Fővárosi Kormányhivatal, illetve közvetve a Club Aligát beépíteni akaró Pro-Mot Kft. ellen. A Pécsi Törvényszék megsemmisítette a kikötő használatbavételi engedélyét, és új eljárásra kötelezte a hivatalt, ami azt jelenti, hiába épültek meg az új mólók és a kikötőépület, a Pro-Mot ezeket nem használhatja. A civilek a kikötő vízjogi engedélyét is megtámadták, ebben az ügyben a jövő év elején várható ítélet. | null | 1 | https://nepszava.hu/3218687_balatonvilagos-club-aliga-per-aligai-furdoegyesulet-pro-mot-kft-pecsi-torvenyszek-hasznalatbaveteli-engedely | 2023-12-14 15:43:00 | true | null | null | Népszava |
Első fokon négy év börtönre ítélte a bíróság Agócs Jánost, az Országos Roma Önkormányzat volt elnökét
Első fokon négy év letöltendőre és 260 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte a bíróság Agócs Jánost, az Országos Roma Önkormányzat volt vezetőjét.
Nagyon sajnálom ezt az egészet, megbántam – mondta az utolsó szó jogán a megtörten viselkedő Agócs János a bíróságon, miután elismerte bűnösségét. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) volt elnöke azt állította, nem volt tisztában azzal, milyen súlyos bűncselekményt követ el.
Agócs Jánost „vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette” vádjával állították bíróság elé. Ahogyan arról tavaly szeptemberben beszámoltunk, tetten érték, amikor kenőpénzt vett át egy kecskeméti csárdában. Agócs 30 millió forintot kért annak fejében, hogy lemond az ORÖ elnöki tisztségéről. Ifjabb Farkas László, az ORÖ egyik elnökhelyettese, Tiszabura polgármestere látszólag belement a jogsértő ügyletbe. Valójában végig együttműködött a hatóságokkal, hogy lebuktassa Agócsot.
Ifjabb Farkas László első részletként 18 millió forintot adott át az elnöknek. (A pénzt a hatóságok bocsátották rendelkezésére.) A fennmaradó 12 milliót a megállapodás szerint később fizette volna ki, ám erre már nem került sor: Agócs Jánost a helyszínen lekapcsolták.
Az előzetes letartóztatásból novemberben engedték ki, ezt követően szabadságra, majd betegállományba ment. Később lemondott elnöki pozíciójáról. Képviselői mandátumát megtartotta ugyan, de az ORÖ közgyűlésein nem jelent meg. Távollétében Lakatos Oszkár általános elnökhelyettes tölti be az elnöki tisztséget.
A Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán tárgyalta a korrupciós ügyet. Agócs János nem járult hozzá hang- és képfelvétel készítéséhez. A bíróság tanúként meghallgatta ifjabb Farkas Lászlót és Baranyi Péter ORÖ-s képviselőt is. Agócs ugyanis elsőként Baranyi Péternek beszélt arról az ORÖ Dohány utcai székházában, hogy 30 millióért hajlandó leköszönni posztjáról. Azért épp vele próbálkozott, mert elterjedt róla a hír, hogy ötöse volt a lottón. Baranyi szerint azonban ez nem felel meg a valóságnak. (Az ORÖ-s képviselő a hevesi Bélapátfalván jótékonysági akciói révén vált ismertté, a Népszava erről tavaly szeptember 13-án közölt helyszíni riportot.)
Baranyi Péternek nem voltak elnöki ambíciói, maga helyett inkább ifjabb Farkas Lászlót ajánlotta. A három roma politikus – Agócs, Baranyi és Farkas – Tiszaburán találkozott egymással. Ifjabb Farkas a megbeszélésről titokban hangfelvételt készített, amit eljuttatott az ügyészségnek. Baranyi elmondta, sem a hangfelvételről nem volt tudomása, sem pedig arról, hogy ifjabb Farkas a hatósághoz akar fordulni.
A bíróságon ismertetett hangfelvételen egyebek között elhangzott: ahhoz, hogy az ORÖ közgyűlése Agócs helyett ifjabb Farkast válassza meg elnöknek, meg kell venni a Lungo Drom néhány képviselőjének szavazatát. Van, aki 500 ezer forintért is megvásárolható, mások többet kérnek.
Ifjabb Farkas László tavaly elsőként lapunknak ismerte el nyilvánosan, hogy ő volt az, aki a kecskeméti csárdában átadta Agócsnak a vesztegetési pénz első részletét, 18 millió forintot. Az irattartó táskában 900 darab 20 ezer forintos bankjegy volt. Ifjabb Farkas a mostani tárgyaláson is szükségesnek érezte elmondani, hogy ő a pénz átadása előtt levest, Agócs brassóit rendelt.
Perbeszédében a vád képviselője hangsúlyozta: a korrupciós bűncselekmények alkalmasak arra, hogy megingassák a közélet tisztaságába vetett bizalmat. Agócs János – fogalmazott – „gyakorlatilag áruba bocsátotta pozícióját”. Akadtak, akik árulónak bélyegezték ifjabb Farkas Lászlót, holott neki kötelessége volt a hatósághoz fordulni. Agócs esetében az ügyészség súlyosbító körülményként említette, hogy egy korábbi ügyben felfüggesztett börtönbüntetést kapott költségvetési csalás miatt.
A felfüggesztett börtön ezúttal kifejezetten kedvező lett volna Agócs János számára, ám a bíró végül négy év börtönre és 260 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte, továbbá négy évre a közügyektől is eltiltotta. A döntés nem jogerős: a vád súlyosbításért, a védelem enyhítésért fellebbezett. | Első fokon négy év börtönre ítélte a bíróság Agócs Jánost, az Országos Roma Önkormányzat volt elnökét | Nagyon sajnálom ezt az egészet, megbántam – mondta az utolsó szó jogán a megtörten viselkedő Agócs János a bíróságon, miután elismerte bűnösségét. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) volt elnöke azt állította, nem volt tisztában azzal, milyen súlyos bűncselekményt követ el. | null | 1 | https://nepszava.hu/3217092_agocs-janos-orszagos-roma-onkormanyzat-itelet | 2023-11-29 15:49:00 | true | null | null | Népszava |
Bizonyítottság hiányában hét év után megszüntette a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) botrányos Híd a munka világába programjának ügyében – értesült a 24.hu.
A Farkas Flórián volt fideszes országgyűlési képviselő nevével összeforrt roma felzárkóztatási program miatt 2015-ben indult eljárás költségvetési csalás gyanúja miatt Hadházy Ákos feljelentése nyomán. Az ORÖ-nek elsősorban európai uniós forrásból létre kellett volna hoznia egy országos lefedettségű munkaerő-közvetítő irodahálózatot, amely folyamatos és kiszámítható munkát biztosított volna a hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak. Azonban
az ORÖ több más nehezen megmagyarázható tétel mellett autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott százmilliókat. Működő irodahálózat pedig sosem állt fel.
Az eredetileg ötmilliárd forintos, később 1,6 milliárdos költségvetésűre csökkentett program miatt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálódott. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2016-ban – példátlan módon – elismerte, hogy védhetetlen visszaélések történtek a brüsszeli pénzeket felemésztő projektben, ezért felmondta az uniós támogatási szerződést az Országos Roma Önkormányzattal, és kötelezték a támogatás visszafizetésére. De később ezt is megúszta az ORÖ, az összegből 1,3 milliárd forintot átvállalt a kormány, csak a fennmaradó 300 millió forintot kellett valójában visszafizetnie.
Az OLAF kimutatása szerint az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott közbeszerzésekkel és beszerzésekkel kapcsolatban. Tizenegy esetben maga a minisztérium állapított meg a szabálytalanságot. Végül az ORÖ által elszámolásra benyújtott 1,6 milliárd forintot kitevő tételekről kimondták, hogy a „teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja”. A visszaélések nagy részét akkor követték el, amikor Farkas Flórián volt az ORÖ elnöke.
Ennek ellenére – mint megírtuk –, a korábban 800 oldalasra hízott nyomozati anyag tanúsága szerint a hatóságok az elmúlt hét évben egyszer sem kérdezték ki a fideszes politikust, miközben pozíciójában ő volt az aláírója a program szerződéseinek is. Farkas egyébként az idén tavasszal húsz év után távozni kényszerült a parlamentből, miután helyét a Fidesz-KDNP országos listáján Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos vette át.
Érdekes az is, hogy bizonyítottság hiányában szüntette meg a NAV az eljárást, mert az OLAF is alaposan dokumentálta a történteket. A 24.hu által korábban ismertetett OLAF-jelentés megállította, hogy
a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján pro forma bejegyzésre került ugyan, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el.
Az OLAF szerint az ORÖ nem biztosította a szövetkezet működési feltételeit, ezért az nem tudott önfenntartóvá válni. A taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélt szintet, és az irodahálózatot sem építették ki. A gellérthegyi irodához hasonlóan megvettek négy vidéki ingatlant, amelyekben azonban a projekttel kapcsolatos munkavégzés nem történt. Gödöllőn például egy 25 milliós bútorüzletet vásároltak a támogatási pénzből, de az csak akkor lett volna alkalmas az előírt feladatok ellátására, ha további 22 milliót ráköltenek a felújítására és átalakítására.
Azt is leírták, hogy az ORÖ feladata lett volna a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó mentorok hálózatának kiépítése is. A mentoroknak kellett volna toborozni és bevonni a programba a hátrányos helyzetű romákat. A mentori posztra azonban jellemzően az ORÖ képviselőit alkalmazták külön fizetéssel, akik az első időszakban alig toboroztak jelentkezőt. Később átalakították a toborzási rendszert, amivel papíron hirtelen meg tudták növelni a jelentkezők számát, de az uniós csalás elleni hivatal szerint végül ezek a regisztrált célcsoporttagok sem vettek részt semmilyen képzésben, foglalkoztatásuk beindítása el sem kezdődött.
A NAV egyébként kérdésünkre azt közölte, hogy az ügyben nincs nyilvánosságra hozható információ. A nyomozóhatóságot felügyelő Fővárosi Főügyészség árulta el végül, hogy a nyomozás megszűnt. A határozat ellen panasz egyelőre nem érkezett az ügyészségre. | Szép csendben megszüntették a nyomozást Farkas Flórián botrányos roma programja ügyében | Bizonyítottság hiányában hétévnyi nyomozás után ért véget az eljárás a Híd a munka világába program ügyben. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2022/12/12/orszagos-roma-onkormanyzat-farkas-florian-fidesz-hid-a-munka-vilagaba-nyomozas-megszuntetes-nav-ugyeszseg/ | 2022-12-12 16:55:00 | true | null | null | 24.hu |
Ugyan miniszter a mostani ciklusban már nem lett a 72 éves Kásler Miklós, azért róla sem feledkeztek meg: miniszterelnöki biztossá nevezte ki őt Orbán Viktor ősszel. Hogy ezért mekkora fizetés jár, eddig nem lehetett tudni, ugyanis a kinevezéséről szóló rendelet csak arra a jogszabályra hivatkozott, amely szerint az összegről a miniszterelnök dönthet. A Magyar Hang így közérdekűadat-igényléssel fordult a Belügyminisztériumhoz. Kiderült, Kásler havi bruttó több mint másfél millió forintot kap.
Még a szeptemberi Hivatalos Értesítőben jelent meg, hogy a korábbi emberierőforrás-minisztert, Kásler Miklóst „a licenc képzés továbbfejlesztéséért, valamint az egészségügyi szakmai továbbképzés rendszerével kapcsolatos kormányzati feladatokban való közreműködésért felelős miniszterelnöki biztossá” nevezi ki a kormányfő. Ez azt jelenti, az egykori miniszternek kell áttekintenie a szakorvosok, szakfogorvosok, szakgyógyszerészek és szakpszichológusok licencképzési rendszerét. Ezenfelül közre kell működnie az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező személyek szakmai továbbképzési rendszerét érintő szakmai koncepciók kidolgozásában. Kásler tevékenységét a miniszterelnök az egészségügyért felelős miniszter – tehát Pintér Sándor, a belügyi tárca vezetője – útján irányítja. A volt miniszternek nem kell egyedül dolgoznia: munkáját háromfős titkárság segíti. Mint a Magyar Hang a Belügyminisztériumtól megtudta, Kásler feladata ellátásáért egészen pontosan havi bruttó 1 535 800 forintot kap.
Az egykori tárcavezető kinevezésének feltehetően nem mindenki örült. Ugyanis miután kinevezése nyilvánosságra került, egy rejtélyes poszt bukkant fel a Magyar Orvosi Kamara (MOK) közösségi oldalán. Ebben mindenféle magyarázat nélkül annyit írtak: „Alkalmatlan (Márk 4.9)”. Az általuk említett bibliai idézet pedig az alábbi: „És monda nékik: A kinek van füle a hallásra, hallja”. A Telex megkereste a kamarát azzal kapcsolatban, pontosan kire vonatkozik a bejegyzés, de azt a választ kapták, hogy a poszthoz nem kívánnak semmit hozzátenni. A lap akkor konkrétan arra is rákérdezett, a poszt reakció-e Kásler Miklós tegnapi miniszterelnöki biztosi kinevezésére, de a MOK ezt nem erősítette meg – igaz, nem is cáfolta. Kásler egyébként miniszterelnöki biztosi munkája mellett sem unatkozik. Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter november elején jelentette be, hogy a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnökévé nevezte ki Káslert, aki Horváth-Lugossy Gábor főigazgató munkáját segíti az intézmény élén. Érdekesség, hogy Kásler maga alapította az intézetet még 2019-ben.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022. december 2-ai nyomtatott lapszámában jelent meg. | Nem hagyják unatkozni Kásler Miklóst | Ugyan miniszter a mostani ciklusban már nem lett a 72 éves Kásler Miklós, azért róla sem feledkeztek meg: miniszterelnöki biztossá nevezte ki őt Orbán Viktor ősszel. Hogy ezért mekkora fizetés jár, eddig nem lehetett tudni, ugyanis a kinevezéséről szóló rendelet csak arra a jogszabályra hivatkozott, amely szerint az összegről a miniszterelnök dönthet. A Magyar Hang így közérdekűadat-igényléssel fordult a Belügyminisztériumhoz. Kiderült, Kásler havi bruttó több mint másfél millió forintot kap. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/nem-hagyjak-unatkozni-kasler-miklos-149310 | 2022-12-10 17:06:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kiküldte az ellenzéki pártoknak a 2022-es országgyűlési választások külföldi támogatásainak ügyében indított vizsgálatának előzetes jelentését. Az első körben megvizsgált 260 millió forintos támogatásrész felhasználását a számvevőszék "illegálisnak" találta, ezért annak teljes összegét kiróná büntetéskén.
Az összeget egyenlő arányban osztanák el az ellenzéki összefogás hat pártja között: ez pártonként nagyjából 43,5 milliós büntetést jelent. Fontos tudni azonban - emlékeztetett a portál -, hogy az ÁSZ és az államkincstár ilyen esetekben a büntetéssel megegyező összeget visszatartja az adott pártnak járó állami támogatásból, vagyis a tényleges büntetés ennek a duplája. A 444.hu-nak több ellenzéki párt is úgy nyilatkozott, hogy a Fidesz el akarja lehetetleníteni őket.
Az Állami Számvevőszék 260 millióra büntetné az ellenzéki pártokat
Idén nyáron a Népszava is beszámolt arról, hogy az ÁSZ több mint hárommilliárd forint megfizetésére akarja kötelezni az ellenzéket. A számvevőszéki jelentéstervezet értelmében megvalósult a tiltott pártfinanszírozás a 2022-es országgyűlési választási kampány során, amennyiben a Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) külföldi pénzekből fizette az ellenzéki kampány egyes költségeit, noha maga a mozgalom nem volt a választáson induló szervezetek közt. Az ÁSZ szerint 1,7 milliárd forintra tehető az az összeg, amit külföldi forrásból finanszíroztak az MMM-en keresztül, a büntetés a törvények szerint ennek a duplája, 3,4 milliárd forint lehet.
- Zsarolásnak tűnik a számvevőszék eljárása
- jelentette ki kérdésünkre Márki-Zay Péter, aki a kampány idején az ellenzék miniszterelnök-jelöltje volt.
Valószínűnek tartja, hogy a Fidesz szokás szerint a pártok "magaviseletét" igyekszik befolyásolni. Nyilvánvalóan semmilyen bizonyíték nem került elő arról, hogy az MMM "kultúraváltoztató kampányából" bármennyi pénz a pártokhoz került volna - fogalmazott. Ha ugyanis lenne ilyen bizonyíték, azt már megismertük volna. Hozzátette: "természetesen továbbra sem tudok arról, hogy bármilyen módon pártokhoz került volna ebből a kampányból pénz".
- A jövő évi választások előtt próbálják az ellenzéki pártokat az anyagi forrásaik maradékától is megfosztani - értékelte az ÁSZ fellépését Márki-Zay Péter.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy - miközben az ellenzék belföldi finanszírozási csatornáit ellehetetlenítik - a Fidesz korlátlanul és korlátozhatatlanul használja a közpénzeket a különböző propagandaszervezetein keresztül.
- Képmutató helyzet
- állapította meg.
Szerinte olyan ez, mint amikor 1953-ban kezdték kiengedni a börtönből a kommunistákat, a rákosisták pedig fintorogtak, hogy "jönnek a büntetett előéletűek". Mintha nem ők ítélték volna el őket koncepciós perekben.
- Az ÁSZ újra igazolja azt, megvan a képessége és tudása arra, hogy a pénzköltések valódi természetét, mértékét, forrását és eredetét feltárja, ha akarja - mondta Ligeti Miklós. A számvevőszék azonban ezt a képességét a Fidesz érdekében álló kampányok és pénzköltések esetében eddig nem gyakorolta. Ha a fideszes kormányról van szó, akkor az ÁSZ kitart azon évtizedes érvelése mellett, hogy nem jók a szabályok, nem tesznek lehetővé erős vizsgálatot. Míg az ellenzék megbüntetésekor az ÁSZ a meglévő szabályozási keretek között is megfelelően tudja gyakorolni hatásköreit.
Különösen ijesztő - jegyezte meg Ligeti Miklós -, hogy a végszavazásra váró úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénycsomagban a számvevőszék újabb ellenőrzési hatásköröket kap majd a külföldi finanszírozások vizsgálatára.
Az Állami Számvevőszék lapunknak azt írta, a részjelentés egészéről, annak részletes megállapításairól a pártok észrevételeinek beérkezését és értékelését követően, a részjelentés nyilvánosságra hozatala után adnak tájékoztatást.
A népesség 12 százalékát érinti a "rajzolgatás"
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével aránytalanság miatt támadta meg a 2024-re kijelölt új választási kerületeket Szombathelyen. A Győri Törvényszék helyt adott a párt beadványának, megsemmisítve az új kerületi beosztást, s új eljárásra kötelezte a vasi megyeszékhely jegyzőjét.
Mivel az előző önkormányzati választás óta Szombathelyen 75 ezer alá esett a lakosságszám, így a törvény szerint az eddigi 14 helyett csak 12 egyéni választókerületből juthatnak be képviselők a közgyűlésbe, emellett listán a korábbi hat helyett csak öt mandátumot osztanak ki. A város jegyzője november közepére rajzolta át a választókörzeteket - a hónap végén járt le a határidő -, s úgy módosította a határokat, hogy minél kevesebben kerüljenek át másik kerületbe: megszüntetett egy-egy eddig ellenzéki, illetve fideszes körzetet, viszont egyáltalán nem nyúlt az 1-es, a 8-as és a 10 határaihoz. A Kutyapárt azért támadta meg a döntést, mert az új beosztás nem felelt meg az előírásnak, mely szerint az egyes kerületek lakosságszáma nem lehet nagyobb a helyi átlag 5 százalékánál. A jegyzőnek, mint a szombathelyi választási iroda vezetőjének a bírósági verdikt alapján így vagy új határokat kell kijelölnie, vagy meghagyva a beosztást, részletesen kell indokolnia a döntését.
A jövő június eleji helyhatósági választásokon a lakosságszám-változások miatt összesen 18 településen, valamint öt budapesti kerületben változik meg az eddig megszokott rendszer, a módosítások országosan 1,173 millió embert érintenek, ami a teljes népesség 12 százaléka. Hét, az előző voksolásnál még 10 ezer fősnél nagyobb településen, Celldömölkön, Csornán, Kapuváron, Mezőberényben, Nagyatádon, Sarkadon és Szigetváron tízezer alá csökkent a népesség, így megszűntek a választókerületek - eddig 8-8 egyéni képviselőt választhattak a helyiek -, s egyéni listás voksoláson dől majd el, kik kerülnek a képviselő-testületbe. Balatonalmádiban, Csömörön, Ócsán és tárnokon viszont éppen az egyéni listás voksolást váltja a választókerületi, ugyanis ezeken a településeken 10 ezer fölé nőtt a lakosságszám az elmúlt négy évben, vagyis 8-8 választókerületet kellett kialakítani.
A nagyvárosok közül a népességcsökkenés miatt Szombathely mellett Egerben és Kazincbarcikán 2-2, Győrben, Miskolcon, Pécsen és Szegeden 1-1 egyéni választókerülettel kevesebben lehet majd szavazni jövő nyár elején, s ugyanezen ok miatt szűnt meg 2-2 választókörzet a főváros I., V. és XV., kerületében, s 1-1 egyéni képviselővel csökken a közgyűlések létszáma a XI. és a XIV. kerületben. | Megint csak az ellenzékre csap le az ÁSZ, Márki-Zay Péter szerint ez zsarolásnak tűnik | Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kiküldte az ellenzéki pártoknak a 2022-es országgyűlési választások külföldi támogatásainak ügyében indított vizsgálatának előzetes jelentését. Az első körben megvizsgált 260 millió forintos támogatásrész felhasználását a számvevőszék „illegálisnak” találta, ezért annak teljes összegét kiróná büntetéskén. | null | 1 | https://nepszava.hu/3217991_allami-szamvevoszek-ellenzek-buntetes-marki-zay-peter-zsarolas | 2023-12-07 20:49:00 | true | null | null | Népszava |
Sokan azt gondolhatják, hogy a MÁV-csoport és a magyar vasúthálózat leginkább egy rakás ócskavashoz hasonlít, de aki figyelte az elmúlt hetek kormányzati jelzéseit, az gyaníthatja, hogy óriási érték szunnyad a rozsda alatt. Elég csak a pesti Városliget szomszédságában fekvő Rákosrendezőre gondolni, amelynek remek helyen fekvő 130 hektárját már-már a magáénak érezheti egy dubai üzletember. De nagyon kellhet Orbán Viktor csapatának az ország második legnagyobb vasúttársasága, a kétharmados magyar tulajdonban lévő GYSEV maradék harmada is, amely várhatóan nem sokáig maradna állami tulajdonban.
A vasútijármű-gyártásban most éppen a Mol-vezér milliárdjai szaporodhatnak, miután a kormány a dunakeszi után a szolnoki járműjavító többségi részesedéséről is lemond. És egyre valószínűbb, hogy a kevés jövedelmező vasútvonal némelyikén a személyszállítás is kikerülhet az állami szolgáltatások köréből, illetve jöhet egy újfajta forrásbevonás a vasútfejlesztésbe: koncessziós joghoz juthat olyan magánbefektető, aki több százmilliárdos beruházás fejében hosszú távon meghatározott díjakat, illetve kedvezményeket kapna az államtól. A kormány első olvasatban már támogatta a javaslatokat, de a végső döntést még nem jelentették be.
Ami tény, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter 6500 milliárd forintos fejlesztési koncepcióval állt elő novemberben, amelynek csak a töredékét finanszíroznák a bizonytalan uniós forrásokból. 5000 milliárd forintot az állami költségvetésnek kellene kifizetnie 10 év alatt, ami évi 500 milliárdot jelentene. Ennyi pénz azonban egyelőre nem nagyon van a büdzsében infrastruktúra-fejlesztésre. Holott nagy szükség lenne a meglévő pályák korszerűsítésére, hogy a vasút versenyképesebb legyen a személyszállításban, és a zsúfolt budapesti pályákat nagy ívben elkerülő V0-s tehervasúti vonal megépítése is jól jönne, hogy az áruk se kerüljék el az országot. | Érik a vasúti privatizáció terve, a NER-milliárdosok pedig már dörzsölhetik a tenyerüket | Az autópálya-üzemeltetéshez hasonlóan koncessziós megoldással vonhat be tőkét a kormány a vasútfejlesztésbe. A vasút magánosítására készült ötletbörzének egy szűk kör lehet a nyertese. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240104_hvg_lazar_janos_vasut_vonat_kozlekedes_koncesszio_mav_csak_futtyenteniuk_kell | 2024-01-04 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Hűtlen kezelés miatt rendőrségi feljelentést tesz a Demokratikus Koalíció az árverezés alá került kínai lélegeztetőgépek ügyében – jelentette be Varga Zoltán, az ellenzéki párt parlamenti képviselője, a népjóléti bizottság elnöke.
A politikus emlékeztetett: az Orbán-kormány több mint 4 milliárd forint előleget fizetett ki 749 darab kínai lélegeztetőgépért, amelyeket most töredékáron próbálnak elárverezni. (Az üggyel a Momentum is foglalkozott. Gelencsér Ferenc, a párt politikusa december végén arról írt, hogy a készülékeket az eredeti áruk tizedéért kínálják megvételre.)
Varga Zoltán most hozzátette, hogy összesen 17 ezer darab használhatatlan, túlárazott készülék porosodik a raktárakban, amelyekért 300 milliárd forintot fizetett ki a kormány Fidesz-közeli cégeknek a koronavírus-járvány idején.
A feljelentés célja, hogy végre bíróság elé álljanak azok, akik több mint 300 milliárd forintnyi közpénz eltüntetéséért felelősek – jelentette k Varga Zoltán, aki arról is beszélt, hogy a pártja megnyert egy adatigénylési pert, amelyből kiderült, a lélegeztetőgépekből egy darabot sem sikerült felhasználni vagy értékesíteni 2020 óta.
„Az Orbán-kormány kétszeresen lopta meg a magyarokat a lélegeztetőgépekkel. Először, amikor túlárazva megvették ezeket, másodszor pedig, amikor feleslegesen kellett fizetni a tárolásukért” – tette hozzá. | Feljelentést tesz a DK az árverésre küldött kínai lélegeztetőgépek ügyében | A párt politikusa, Varga Zoltán szerint ezekkel az eszközökkel a kormány kétszer lopta meg az embereket. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240106_feljelentes_hutlen_kezeles_demokratikus_koalicio_lelegeztetogep | 2024-01-06 12:26:00 | true | null | null | HVG |
Több ezer négyzetméteren épülhetnek Balaton-parti villák az egykori zánkai MÁV-üdülő több mint másfél hektáros területén – tudta meg a 24.hu.
A partmenti ingatlan az 1970-es évektől 2015-ig az állami vasúttársaság üdülőjeként funkcionált, majd bezárása után közvetlen állami tulajdonba került. A Zánka-Köveskál vasútállomáshoz és a községi strandhoz közeli, több mint 16 ezer négyzetméteres telket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. árverés útján értékesítette 2022-ben 574 millió forintért. A vevő egy pár hónappal korábban bejegyzett cég, a Goro Maxi Kft. volt. A társaság ügyvezető-tulajdonosa a vitorlázóként Európa-bajnokságot és kétszer világbajnokságot is nyerő Weinhardt Csaba volt egészen néhány hónappal ezelőttig.
Nyáron a cég a tóparti telekkel együtt két magántőkealap birtokába került,
Weinhardt pedig csak ügyvezetőként maradt meg a társaságnál.
Az utóbbi években – a vagyonosok körében – népszerű, alacsony adókat és anonimitást biztosító magántőkealapok végső tulajdonosai ismeretlenek, hasonlóan az offshore cégekhez. Bár valós tulajdonosaikat korábban rövid ideig meg lehetett találni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tényleges tulajdonosi adatbázisában, később törölték azokat a rendszerből. Erre azután került sor, hogy a nyilvántartást felfedezte a Direkt36, és számos magántőkealap tulajdonosi szerkezetét nyilvánosságra hozta. Ugyanakkor ebbe a rejtőzködő cégvilágba is vezetnek olyan árulkodó nyomok, amelyekből ma is lehet következtetni a valós tulajdonosi viszonyokra.
A semmiből érkező, majd két magántőkealap tulajdonába került Goro Maxi Kft. esetében is felfedezhetők érdekes összefüggések. A cég bejegyzésének jogi feladataira Weinhardt Pete Judit ügyvédet kérte föl, akiről megírtuk, miként vette át Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvérének, Nagy Szilárdnak a közpénzszázmilliókért dolgozó ügyvédi irodáját. Erre azután került sor, hogy Nagy Mártont miniszterré nevezték ki, és a hivatalba lépése utáni első intézkedései között Pete Juditot a Közbeszerzési Tanács tagjának delegálta.
A Goro Maxi Kft. a zánkai MÁV-üdülő megvásárlásával nagyjából egy időben hitelt vett fel. Az Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt.-től igényelt 50 millió forintot, e vállalkozás felügyelőbizottságát pedig a kölcsönszerződés aláírásakor Nagy Márton vezette, aki ekkor Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági főtanácsadója volt.
Érdekes mellékszál, hogy az Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt. igazgatósági elnöke, egyben résztulajdonosa Schadl György volt végrehajtói elnök és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár büntetőperében is felbukkant. Marton Adorján neve többször szerepelt a korrupciós ügy nyomozati irataiban, és a meghallgatását Schadl személyesen kérelmezte a bíróságon. Martonról megírtuk, hogy közreműködött annak a felszámoló cégnek a bejegyzésénél, ami Schadl édesanyja tulajdonában van.
Nagy testvérek és a magántőkealapok
Ilyen előzmények után cserélt gazdát a zánkai MÁV-üdülőt megszerző kft. 2023. június végén. A már említett két magántőkealap közül a kisebbségi tulajdonos a Trustify I. Magántőkealap, amelyet az Opten cégadatbázisa szerint mindössze négy nappal az előtt alapítottak, hogy a Goro Maxi Kft. egyik tulajdonosa lett. Az alapot a vele egy székhelyen működő Trustify Befektetési Alapkezelő Zrt. képviseli és kezeli. Az utóbbi társaság szálai Nagy Márton testvérének köre felé vezetnek. A cég igazgatósági elnöke Fenyvesi Péter, Nagy Szilárd volt üzlettársa.
Fenyvesi tavaly még ügyvezetője volt a Vincent Properties Kft.-nek, amely annak a II. kerületi villának a tulajdonosa, ami Nagy Szilárd lakcíme. Továbbá a már említett Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt.-nek is igazgatósági tagja volt Fenyvesi egészen 2022. október közepéig, tehát akkor is, amikor az hitelt adott a Zánkán bevásárló Goro Maxi Kft.-nek. Nagy Márton – még a miniszteri kinevezése előtt – tehát Fenyvesivel együtt volt a pénzügyi vállalkozás tisztségviselője.
A többségi tulajdonos magántőkealap még érdekesebb. A Goro Maxi Kft. – és vele együtt a Balaton-parti telek – 90 százalékos tulajdonosa a tavaly áprilisban létrejött GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap. A társaság a Nagy Márton miniszter felügyelete alatt álló MFB Csoport által elindított városi tőkealapok egybeolvadásával jött létre. Összevonták ugyanis
az 5 milliárd forint keretösszeggel elindított Székesfehérvár Városi Tőkealapot,
a 3 milliárdos keretösszegű Kaposvár Városi Tőkealapot,
a 3 milliárd forint keretösszeggel indított Veszprém Városi Tőkealapot,
az 5 milliárd forint keretösszeggel létrejött Nyíregyháza Városi Tőkealapot,
a 3 milliárdos Pécs Városi Tőkealapot,
valamint 10 milliárd forint keretösszegű Debrecen Városi Tőkealapot,
továbbá a tavaly létrejött Vidékfejlesztési Tőkealapot.
Ez azt jelenti, hogy a Vidékfejlesztési Tőkealapot nem számítva
a Nagy Márton felügyelete alatt álló MFB Csoport által 29 milliárd forint közpénzből elindított városi tőkealapokat egy olyan magántőkealappá olvasztották egybe, melynek még a valós tulajdonosa sem ismert.
Mivel a magántőkealapba beolvadt városi tőkealapokat az MFB Invest Zrt. hozta létre, megkerestük az állami társaságot a zánkai beruházás részleteiről érdeklődve. Az MFB Invest szűkszavúan reagált. A cégtől megkérdeztük, hogyan kívánják hasznosítani a volt MÁV-üdülő területét, illetve azt is, mekkora összeggel szálltak be a beruházásba. A társaság annyit ismert el, hogy befektetésijegy-tulajdonosként van köze a GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealaphoz, ugyanakkor azt közölte, hogy kérdéseink megválaszolása nem tartozik a hatáskörébe, mert a befektetési döntéseket rábízta a partner alapkezelőre, a Global Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-re.
Az utóbbi társaságot Juhász Sándor vezeti, aki több olyan cégben is tisztségviselő volt korábban, mely Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségében áll vagy állt. A cégben igazgatósági tag Petti Csaba is, a korábban bissau-guineai lakcímmel is rendelkező üzletemberről a Válasz Online írta meg, hogy üzletileg több ponton összeér a Bánki Erik fideszes képviselő köreihez sorolt Hungast közétkeztetővel. Pettié az Innova-X Befektetési Alapkezelő Zrt., amely az Innova-1 Járműipari Magántőkealapot irányítja, ami mellett az állami Eximbank 10 milliárd forinttal köteleződött el. Továbbá az igazgatóság tagja Tamási László, aki a kormányfő barátjaként ismert Garancsi István érdekeltségében álló cégeket vezet.
Mivel a GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap csaknem 30 milliárd forint közpénzzel indított városi tőkealapok egybeolvadásával jött létre, az alap kezelőjét és az MFB Csoportot is megkerestük közérdekű adatigénylésünkkel a részletekről érdeklődve. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.
Zánkán már bontottak
Az egykori balatoni MÁV-üdülő területe ma már építési terület. Ezt tábla is jelzi a kerítésen. Ottjártunkkor látható volt, hogy alapos területrendezés történt, az egykori épületeket teljesen elbontották. Ezt Weinhardt Csaba, a Goro Maxi Kft. ügyvezetője is megerősítette, aki azt közölte, egyelőre a rossz állapotban lévő, korszerűtlen és üdülésre, lakhatásra alkalmatlan épületállomány elbontása történt meg. Mint írta, a tulajdonos szándéka szerint
a Balaton-régió és a környék hagyományos nyaralóira, a klasszikus balatoni villaépítészet előképeire támaszkodó, emberi léptékű üdülőépületeket tartalmazó fejlesztés kívánunk létrehozni. A konkrét tervezési munkát még nem kezdtük meg, így tervek még nem állnak rendelkezésre.
Az önkormányzat is erről adott tájékoztatást. Kiss Tamás Balázs zánkai aljegyző közölte, kérésünkre nem tud terveket küldeni, mert még ők sem kapták meg azokat.
A Veszprém Vármegyei Kormányhivataltól is próbáltuk megszerezni az esetleges terveket, de lapunkat arról tájékoztatták, hogy a jelzett ügyben építési engedély iránti kérelem nem érkezett, engedélyezési eljárás nincs folyamatban.
Az önkormányzat mindenesetre már módosította is a helyi építési szabályzatot, amiért 50 millió forint kompenzáció kifizetését vállalta a beruházó. (Éppen ekkora összeget vett fel hitelként a Goro Maxi Kft. az Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt.-től.) Ugyan a konkrét tervek nem ismertek, az önkormányzat oldalán található véleményezési dokumentumból azért kirajzolódnak a beruházó elképzelései. A tulajdonos e szerint „a klasszikus balatoni villákra jellemző stílusú építmények kialakítását tervezi”, és a parkos, fás jelleg megtartását ígéri, illetve a nádas védelmét.
Ugyanakkor az önkormányzattól a beépítési paraméterek módosítását kérte a tulajdonos. Az önkormányzat a beruházás miatt a Településképi Arculati Kézikönyvet is megváltoztatta, és egy új „Villaszerű üdülőházas területet” hozott létre, amely „kis mértékben tér el az eddig meghatározott Balaton-parti hétvégiházas területektől.” Az önkormányzat végül úgy minősítette át a területet, hogy a zöldfelület legkisebb mértéke 60-ról 55 százalékra csökkent. A beépíthetőség legnagyobb mértékét pedig 10 százalékról „10/K-ra” változtatták, ami azt jelenti, hogy a „történetileg kialakult” beépítettségen nem változtatnak, így „új épület építése a meglévő épület bontása esetén, azzal megegyező nagyságban történhet”. Magyarán, a területen eddig sem 10 százalékos volt a beépítettség, és az új szabályozás ezt az engedményt továbbra is fenntartja. | Tóparti villákat terveznek a volt zánkai MÁV-üdülő helyére, Nagy Márton árnya is felsejlik a háttérben | „Klasszikus balatoni villák” épülhetnek a volt zánkai MÁV-üdülő tóparti területén, amit 2022-ben adott el az állam.
A 16 ezer négyzetméteres ingatlan tavaly nyáron két – tulajdonosait rejtegető – magántőkealap érdekeltségébe került.
A kisebbségi tulajdonos hátterében a gazdasági miniszter testvérének köre tűnt föl.
A többségi tulajdonos pedig a Nagy Márton felügyelte MFB Csoport által tízmilliárdokból indított városi tőkealapok összevonásából jött létre. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/01/02/balaton-zanka-villa-mav-udulo-magantokealap-nagy-marton-miniszter-nagy-szilard/ | 2024-01-02 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A harmadik negyedévben is veszteséget mutatott ki a Jászai Gellért vezette 4iG Nyrt. csoport, 6,3 milliárd forint volt a mínusz adózás után, pedig története során sosem látott méretű, 421 milliárd forint árbevételt ért el. A növekedési sebességet mutatja, hogy a tavalyi évben 277 milliárd bevételt könyvelt el, és már az is 196 százalékkal haladta meg az előző évit. Az idei rekordbevételben része volt a Vodafone esetében az inflációhoz igazított áremelésnek, de erős háromnegyedévet hozott az Antenna Hungária is, amiben jelentős szerepet játszott az atlétikai vb lebonyolítása – említi meg több más tényező mellett a cég prezentációja.
A tőzsde prémiumkategóriájában forgó 4iG pénzügyi jelentése a veszteséget a kedvezőtlen devizaárfolyammal, illetve az akvizíciókkal megszerzett eszközök amortizációjával és a hitelek kamattörlesztésévél magyarázza.
A 4iG az elmúlt 2–3 évben egymás után jelentette be újabb és újabb szerzeményeit:
2021 végén megvette montenegrói leányvállalata a One Crna Gora d.o.o. 100 százalékát.
2022 januárjában bekebelezte a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft.-t (és vele annak leánycégeit 625 millió euróért, ami mintegy 232 milliárd forint).
2022 márciusában megszerezte az albán ALBtelecom sh.a 80,27 százalékát.
2022 márciusában zárult az a tranzakció, amelynek során az addig állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt.-be apportálta a fenti vagyonelemeket 534 milliárd forintos értéken. Így az Antenna Hungária részvényeinek 76,78 százaléka lett a 4iG-é, 23,22 százalék maradt az állam kezében.
2022 szeptemberében szerződést kötött az AMOS műholdcsaládot működtető izraeli Spaescom többségi részvénycsomagjának megszerzésére.
2022. novemberben a 4iG-ben korábban kisebbségi tulajdonrészt szerzett német Rheinmetall AG-val közös informatikai vállalatot alapítottak.
2023 januárjában az Antenna Hungária Zrt. 51 százalékos részesedést vett a Vodafone Magyarország Zrt.-ben. Az ügylethez a kormány bankja, az Eximbank Zrt. közvetített 750 millió euró hitelt, 150 millió eurót a másik állami bank, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) bocsátott rendelkezésre. Az összesen 1,7 milliárd eurós (660 milliárd forintos) ügylet keretében a magyar állam 49 százalékos Vodafone-részesedéshez jutott.
Márciusban az Antenna Hungária a könyveiben 125,7 milliárd forintos értéken nyilvántartott Yettel-Cetin részesedést cserélt el, amiért a magyar állam 19,5 százaléknyi Vodafone-pakettet adott. A 4iG így 70,5 százalékra növelte a részesedését a Vodafone-ban, az állam tulajdonrésze pedig 29,5 százalékra csökkent.
A terjeszkedésben nincs megállás, ez a vállalkozás stratégiájának a lényege, és a szeptember végi beszámoló zárása után is megaüzletek körvonalazódtak. Drónvédelmi technológiai céget alapítottak 4iG RAC Antidrone Zrt. néven, azután a Telecom Egypttel írtak alá szándéknyilatkozatot az Albániát Egyiptommal összekötő tenger alatti optikai kábelvezeték kiépítéséről, novemberben pedig 150 milliárd forintos szándéknyilatkozatot szignóztak a magyar kormánnyal vezetékes és mobilhálózati beruházásokról.
A 4iG történetében a veszteségtermelés nem kivételes eset, azt mondhatnánk, hogy inkább ez a jellemző, nagyobb nyereség olyankor mutatkozott, amikor jelentős pénzügyi eredményt mutattak ki, vagyis nem a cég távközlési tevékenységéből, hanem valamilyen pénzügyi műveletből adódott – értékelte a csoport legutóbbi pénzügyi beszámolóját Gaál Gellért, a Concorde Zrt. vezető elemzője. Az egymást követő negyedéves mérlegekből az látszik, hogy az operatív eredményt teljes mértékben elvinné a kamatkiadás – utalt arra, hogy a 4iG a nagybevásárlások következtében óriási hitelállományt görget, és a törlesztendő kölcsönök kamatterhe tetemes. Tavaly év végén a hosszú távú hitelek, kölcsönök és kötvények soron 424 milliárd forintot mutattak ki, szeptember végén itt 755 milliárd forint szerepelt,
a teljes adósságállomány pedig meghaladta a 900 milliárdot.
Oroszlánrészt vállalt a jegybank, az MFB és az Eximbank
A 4iG nem tett le a további terjeszkedésről, különösen a Rheinmetallal való hadiipari együttműködésben lát potenciált. Pedig a piacon már az eddigi bevásárlásokat is hitetlenkedve figyelték, nem szokványos ugyanis, hogy egy nagy adóssághegyet görgető cég további óriáshitelhez jusson egy minden addiginál nagyobb bevásárlásra. A 4iG esetében pedig valami ilyesmi történt: a balkáni távközlési vállalatok és a Digi-cégek bő 500 milliárd forintra tett üzlete után jött az összesen 660 milliárdos Vodafone-bevásárlás (igaz, utóbbinak csak a felét kellett kifizetnie).
A terjeszkedés forrása részben a jegybank kedvezményes kamatozású növekedési kötvényprogramjából származott: a 2,9, illetve 6 százalékos éves kamatú kötvényből összesen mintegy 388 milliárd forinthoz jutottak Jászaiék. A hazai és külföldi üzletrész-vásárlások finanszírozásához 2021 márciusában 15,45 milliárd forint össznévértékben kötvényeket bocsátottak ki tízéves futamidővel, 2,90 százalék mértékű kuponnal. 2021 decemberében 287,75 milliárd forint össznévértékben, évi fix 6 százalékos kamatozással ugyancsak tízéves futamidejű kötvényt bocsátottak ki, majd ezt megtoldották – ugyanezen kondíciókkal – 83 milliárd össznévértékű kötvénnyel. (A két növekedési kötvény kibocsátása között, szeptemberében további 100 milliárd forint össznévértékű kötvénykibocsátásra került sor, de ezeket azóta visszavásárolták, illetve bevonták.)
A kormány két bankjának, az MFB Zrt.-nek és az Eximbank Zrt.-nek is oroszlánrésze volt a finanszírozási források előteremtésében. A 4iG idei első félévről készült beszámolójában 283 milliárd forintot tüntettek fel „Eximbank beruházási hitelként”. Ezen kívül 22 milliárd, illetve 30 milliárd forint MFB-s beruházási hitel is felbukkan a könyvekben.
A tiltott állami támogatásokra a piaci verseny védelme érdekében kényes Brüsszelben eddig nem érte el az ingerküszöböt a 4iG-ügyletekben játszott jelentős állami szerepvállalás. Pedig tény, hogy a kedvezményes kamatozású kötvények lejegyzésében jelentős szerepet játszottak állami szereplők, közelebbről a jegybank, illetve az MFB, és állami az Eximbank is, amely 750 millió euróhoz juttatta a csoportot, jelzálogjog bejegyzése cikkünk írásakor is megtalálható volt az Antenna Hungária cégirataiban. A 4iG korábban azt hangsúlyozta, hogy ez valójában piaci hitel, az Eximbank csak közvetítette a piacról összeszedett forrást.
Általában azt tekintik vízválasztónak valamely ügylet tekintetében, hogy piaci körülmények között egy piaci szereplő megtette volna-e ugyanazt, amit az állami szereplő lépett. Veszteséget kimutató, tövig eladósodott cégbe újabb nagyhitelt piaci alapon nagy valószínűséggel nem nyújtottak volna, de szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ennél összetettebb a tiltott állami támogatás megítélése. Már annak eldöntése is kacifántos, hogyan értékeljék meg az Eximbank ténykedését, egyáltalán érint-e közpénzt az egész akció vagy sem. Ez pedig csak egy mozzanat a történetből, amelynek során a 4iG állami segítséggel felvásárolt cégek apportálásával többséget szerzett egy állami cégben (az Antenna Hungáriában), majd az állammal közösen tovább vásárolt (a Vodafone-t) állami szereplők (az Eximbank és az MFB) segítségével előteremtett forrásból.
A végén a 4iG több mint 1000 milliárdos piaci kapitalizációjú óriássá nőtt, és a csoportban állami tulajdonrész már szinte csak nyomokban maradt. Bár az állam összességében sok százmilliárdos hitellel, garanciával, kedvezményes kötvénykonstrukcióval, részvénycserével, máskor üzlettársként vagy jogszabályi változtatással olajozta a 4iG menetelését, nem biztos, hogy az ügyletsoron fogást talál valaha a támogatásokat vizsgáló iroda.
Ami az adósságterheket illeti, a kamatkiadások jelentősek, Gaál Gellért úgy véli, a jövőre tekintve azt nem feltételezhetjük, hogy a 4iG kamatkiadásokat egyszeri tételek, pénzügyi bevételek rendre ellensúlyozzák, vagyis ez így nem fenntartható. A kamatterhek persze csökkenhetnek a jövőben, például ha a 4iG a kötvényeit és a hiteleit megújítja, és esetleg alacsonyabb kamatszint mellett tudja finanszírozni magát. Jelenleg azonban az a helyzet, hogy
a cég nem tud profitábilisan működni, az amortizációt sem tudja kitermelni – fontosabb számára a hitelek fizetése, mint a hálózat minőségének teljes körű fenntartása.
Ez azt jelenti, hogy a rövid idő alatt óriási bevásárlásokat végrehajtó cégcsoport nem tudja megújítani önmagát, nem tud annyit befektetni, az eszközök karbantartására fordítani, mint amennyivel évente az eszközei értéke csökken. Márpedig így egy idő után elfogynak az eszközei – magyarázta a vezető elemző, miért alapvető legalább az amortizációnak megfelelő mennyiségű beruházás minden cég életében.
Mikor hoz pénzt a kisrészvényeseknek?
Ebben az ágazatban azonban nagy a szerepe az innovációnak, nem elég az eszközállomány minőségének a szinten tartása. Ahhoz, hogy a 4iG a versenytárs Magyar Telekommal tartani tudja a lépést, fejleszteni kell, be kell fektetni mondjuk 5G-be, optikai hálózatba. Akkor pedig felvetődik a kérdés, honnan lesz erre forrás, miből finanszírozza a 4iG azt, hogy ne essen a szolgáltatásainak a színvonala. Gaál Gellért úgy véli, ha a cégcsoport így folytatja, akkor a szolgáltatás minőségét nem tudja tartani. Hozzátette azonban, hogy ez a jelen tudásunk alapján mondott vélemény, a helyzet változhat, ha csökken a csoport adóssága, vagy mondjuk a 9–10 százalékos éves átlagos kamatköltség helyett alacsonyabb, 6–7 százalékos kamatszint mellett tudja finanszírozni.
A cégcsoport beszámolójában jelezte, jelentős eredményt vár a távközlési hálózat és a kereskedelmi-üzleti tevékenység szétválasztásától. A cég honlapján található prezentációban már kimutattak 300 milliárd forint cégértéknövekedést. Ez jelentős részben az állammal lebonyolított üzletekből adódott:
68 milliárd forintot jelentett az, hogy a Digi felesleges mobilinfrastruktúráját eladták az állami tulajdonban lévő Pro-M-nek.
A Yettel-Cetin részesedést pedig elcserélték ugyancsak a magyar állammal 19,5 százaléknyi Vodafone-részvényre. (Karácsony előtt a kormány bejelentette, hogy értékesíti a Yettelben meglévő részesedését.)
Az említett átszervezéstől a cégérték további 400 milliárd forintos növekedését várják. Kétségtelenül gyakori a hálózatot tulajdonló cég és a hálózatot használó különválasztása, valahogy úgy, mint a vasúttársaságok és a vasúti pályák esetében történik. Gaál Gellért szerint a hálózat valóban nagy érték, és a kisebbségi részesedések eladása révén – amit belengetett a 4iG – számottevően csökkenthető az adósságállomány.
Hasonló folyamat Ausztriában, az osztrák Telekomnál is végbement, de a Vodafone is kiszervezte a Vantage nevű cégbe a toronyhálózatát, így a 4iG esetében csakis a vezetékes hálózat kiszervezése, részesedéseladása jöhet szóba, hiszen a Vodafone toronyhálózatát nem vette meg. Gaál Gellért nem vállalkozott annak megítélésére, hogy a tervezett lépéssorozat mennyit javíthat a 4iG eladósodottságán. Ahogy azt sem kívánta megjósolni, mit hoz a konyhára az állammal 2028-ig kötött stratégiai megállapodás, amelynek keretében 150 milliárd forint összberuházást vállalt a cég. A következő időszak eredményeinek alakulása attól függ, hogy a nagyra nőtt csoport konszolidációja, a megszerzett cégek, üzletágak működtetése, összehangolása mennyire lesz eredményes. Például hogyan integrálják a Vodafone-t, milyen bevételeket hoz és milyen költségekkel jár a leválás a Vodafone anyacégéről.
A következő évek az adósságkonszolidációról fognak szólni, ugyanakkor a 4iG „nemzeti bajnokként” van beállítva, így Gaál Gellért szerint erős hazai bázisa lesz, és az amúgy erős készpénz-termelőképességű telekomszektorban idehaza megtermelt forrásból finanszírozhatja majd a további külföldi terjeszkedést. Az elemző nem várja, hogy a verseny erősítése irányába mozduljon el a csoport, inkább nőni akarnak, birodalmat építeni. Hogy mikor várhatók újabb akvizíciók, arról úgy véli, előbb „az adósság tekintetében egészségesebb helyzetbe kell hozni a csoportot”.
A brutális felvásárlások és piaci kapitalizáció szélsebes növekedése nem látszik a részvényárfolyamon: márciusban 616 forintig csúszott le, a csúcs szeptemberben 880 forint volt, a karácsony előtti napokban pedig 780–800 forint között mozgott a jegyzés. Osztalékot tavaly nem láttak a részvényesek. Kérdésünkre, hogy ők mikor érzékelhetik a hirtelen regionális multivá nőtt 4iG szárnyalását, Gaál úgy felelt: „annak, hogy a részvényesek a jelenlegi árfolyamhoz viszonyítva érdemi osztalékot kapjanak, a lehetősége csekély”. | Mindenki hozzátette a magáét a 4iG ezermilliárdos „sikersztorijához”, a jegybank, az MFB és az Eximbank is | Szinte a semmiből a Magyar Telekomhoz fogható infokommunikációs céggé pumpálták fel a 4iG csoportot néhány év alatt. Ezzel teljesült a miniszterelnök régi vágya, lett magyar mobilszolgáltató (sőt annál sokkal több), még ha rettenetes áron is. Több százmilliárd forint állami közreműködéssel nyújtott hitel, kedvezményes kötvény, részvénycsere, jogszabályigazítás bevetésével jutottunk idáig. Az elemző úgy véli, a mamutcég osztalékesőt nem ígér a kisrészvényeseknek mostanában, viszont folytatódik a terjeszkedés, amit a 4iG az itthon megtermelt pénzből finanszíroz majd. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/12/29/4ig-jaszai-gellert-vodafone-adossag-osztalek-tiltott-allami-tamogatas/ | 2023-12-29 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Egy évtizede, 2014-ben került fel először a 100 leggazdagabb magyar vállalkozó listájára Mészáros Lőrinc, akiről akkor nagyjából annyit tudtunk, hogy Orbán Viktor földije és bizalmi embere. Az egykori gázszerelő 7,7 milliárd forinttal és kevesebb, mint egy tucat céggel került a top100-ba, azóta viszont a 85-szörösére, 660 milliárd forintra nőtt a becsült vagyona.
Az első Orbán-kormány sztrádaépítő sztárja, Nagy Elek, valamint a Fidesz gazdasági hátországának kiépítője, a közpénzcsapdázás nagy innovátora, Simicska Lajos a kanyarban sincs Mészároshoz képest, ahogy – egyelőre – a miniszterelnök veje, Tiborcz István sem.
Nagy Elek már húsz éve, az első gazdaglistán is szerepelt, 25 milliárd forinttal került az elitbe, és 2008-ig tartott, mire meg tudta kétszerezni a milliárdjait. Az érdekeltségébe tartozó Vegyépszer volt az egyik kiválasztott a sztrádaépítésekre, azután kibekkelte a szocialista kormányokat, a második Orbán-kormányt viszont már nem vészelte át, a csoport tíz cége is csődmenedzselésre szorult, majd rövid úton kikopott a nagy útépítők közül. Ettől azonban a nagyvállalkozó az üzleti élet egyik állócsillaga maradt, csak más üzletágakra tolódott a hangsúly, manapság inkább a BÁV-ról, ingatlanvállalkozásokról és a Főtaxiról ismert.
Bár karrierjében nagy szerepe volt az állami útépítéseknek, Nagy Elek vagyongyarapodása messze elmaradt Mészáros Lőrinc másfél-két évtizeddel későbbi száguldásától. Igaz, a vegyépszeres időkben 1 kilométer autópálya kivitelezési ára még inkább az egymilliárd forinthoz volt közelebb, az évek során azonban az egységár megtöbbszöröződött, olykor már a 10 milliárdot nyaldossa. Legutóbb a Zalaegerszeget az M7-eshez kapcsoló 76-os út fejlesztése kapcsán 9,1 milliárd forintos árral dobálóztak, nem beszélve az Esztergom és Bicske között tervezett M100-as gyorsforgalmi út korábban közölt 10,7 milliárd forint körüli kilométerenkénti áráról. Nagy Elek 2023-ban 70,5 milliárd forintos vagyonnál tartott, ez nem egészen háromszoros érték a 2002-es kiinduláshoz viszonyítva.
Ha komolyan vesszük a gazdaglistákat és a számba vett hivatalos jövedelmeket, akkor a Fidesz gazdasági hátországát kiépítő Simicska Lajost is egy nagyságrenddel kisebb versenyzőnek kell(ene) tartanunk, mint Mészárost. Simicska mindössze 83 milliárd forint becsült vagyonig jutott a Szakonyi Péter által 2002 óta évente kiadott lista alapján, manapság pedig már nem is jegyzik a kecskefarmjára visszavonult egykori főoligarchát. Pedig nem mondhatni, hogy üzlettársával, Nyerges Zsolttal ne igyekeztek volna. A közpénzes út- és vasútépítési tendereken tarolt a Közgép Zrt. A 2015-ös kiűzetéséig mindenható Simicskáról azt írta a HVG, hogy 2011-ben – röviddel a kormányváltás után – egyetlen év alatt több mint 14 milliárd forint osztalékot sepertek be az energiapiactól az építőiparon át a médiaüzletig ívelő, hozzá és Nyergeshez köthető cégbirodalom vállalkozásai. A közel száz cégből álló háló tagjai a kormányváltástól 2012 közepéig bő 300 milliárd forint pályázati pénzt nyertek állami, illetve EU-forrásokból.
Nem jutott még Mészáros százmilliárdjainak magasságáig Tiborcz István, Orbán Viktor veje sem, de a növekedési tempó az ő esetében is szédítő. Tiborcz a legifjabb milliárdosként, 33 évesen katapultált a toplistára 2019-ben. Akkori, 35 milliárd forintos vagyonát négy év alatt megduplázta, 2023-ban 69,6 milliárddal a 25. leggazdagabb üzletemberként jegyezték a 37 éves fiatalembert, aki bankot, brókercéget, piacvezető kamionos vállalkozást, ingatlanbirodalmat, hotelek sorát mondhatja már magáénak. Ha tartja a tempót, egyszer még lekörözheti Mészárost, kivált, hogy Tiborcz felé tartó „áramlásról” beszélnek a NER-kezekbe került portfóliódarabok útját követő elemzők. Először a G7 pendítette meg, hogy Mészáros érdekeltségéből egyenest a miniszterelnök családjához tartozó Tiborcznál landolt az ingatlanos tőzsdei cég, az Appeninn Nyrt. egy darabja, de olyan is volt, hogy egy Mészáros érdekeltségű, alcsútdobozi golfklubba vásárolt be Tiborcz ingatlanos cége, a BDPST Zrt. Más milliárdosoktól is kerülnek vagyondarabok Tiborczhoz, hogy mást ne említsünk: ott a Jellinek Dánieltől megvett Waberer’s részesedés és a Gellért Szálló.
Minden Felcsúton kezdődött
2012-ben még csak a felcsúti sportakadémia tűnt fel azzal, hogy az 1800 lelkes Fejér megyei település méretéhez képest grandiózus sport- és turisztikai terveket adott le a Magyar Labdarúgó Szövetségnek. Három év alatt több mint 10 milliárd forint sportberuházást célzott meg a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt 2004-ben maga Orbán Viktor alapította, főkurátora Mészáros Lőrinc volt, cége, a Mészáros és Mészáros Kft. pedig az alapítvány támogatóinak egyike.
Mészáros azonban még nem tartott ott, ahol az akadémia. Az akkoriban polgármesterként is működő vállalkozó céghálóját egyszerű volt felskiccelni, a HVG 2015 elején még csak egy tíz cégből álló hálózatot rajzolt fel. Kezdetben Mészáros alvállalkozóként, esetleg konzorciumi partnerként jelent meg a közpénzes tenderek tengerében. Ahogy az egyik mélyépítő cég vezetője visszaemlékezett, „akkoriban elég sok pénz folyt át a Mészáros és Mészáros Kft.-n”, és közben rengeteg referenciát szerzett – érzékeltette, hogy nem feltétlenül a munkavégzés volt a közreműködés értelme.
Mészáros a jövedelemgyarapodásával már polgármesterként felhívta magára a sajtó figyelmét. A 2013-as vagyonnyilatkozata szenzációszámba ment azzal, hogy négy év alatt a 77-szeresére növelte jövedelmét. Az egykori gázszerelőnek a birtokai mellett 400 millió forintos megtakarítása, 20 millió forint készpénze van, és cégeiből 943 milliós osztalékot vett ki – tudósítottak a korabeli lapok a 444.hu perindításának hírére nyilvánossá tett vagyonnyilatkozat alapján. Mészárosnak később át kellett javítania a bevallását, mert megfeledkezett arról, hogy az abban szereplő összegen kívül is vett fel osztalékot.
Alvállalkozásból a Közgép örökébe
Simicska Lajos bukásával eljött az idő, amikor a Közgép helyébe új cégek léptek a közpénzes tendereken. A tiszakécskei Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt Kft. addigra már nagy falatokat hasított ki, például a Makó és az országhatár közti autópálya-szakasz 46 milliárdos projektjét, de a Mészáros és Mészáros Kft. is mindenfelé felbukkant, legyen az fővárosi csatornázás vagy dél-magyarországi ivóvízprogram. Építőipari berkekben a Mészáros-Szíjj párosról idővel úgy beszéltek, mint annak idején Simicskáról és Nyerges Zsoltról, pontosabban az a vélemény alakult ki, hogy Mészáros mellé „odatették a szakmát”, vagyis Szíjj Lászlót, hogy együtt szervezzék a mélyépítő projekteket. Egymást érték a statisztikák arról, hány százmilliárdnyi közpénzes munkát nyertek el a cégeik. Az egyik, alvállalkozóvá degradált forrásunk így egyszerűsítette a képet: „Megnyerték a tendereket, és fővállalkozóként ők osztották le a munkát a piac többi szereplőjének.”
Felvásárlási roham, a mindenevés korszaka
Az út- és vasútépítés, a „betonöntés” ugyan gyorsan és nagy tömegben hozza a pénzt, de úgy fest, a cél korántsem csak a masszív készpénztermelés volt, hanem a terjeszkedés minél több fontos üzletágban. Az út sokféle, „elvesznek másoktól vagyonelemeket, vagy mondhatjuk finomabban, részt vesznek a vagyonok újraosztásában” – utalt informátorunk a Simicska-cégek átvételére és a fizetésképtelenné vált vállalkozások felszámolásából történő vagyonszerzésre. Napvilágra került olyan szerződés, amelyben Mészáros követeléskezelőt bízott meg, hogy olyan tartozásokat vásároljon fel számára, melyek révén a felszámolások során megfelelő vagyonhoz juthat. A NER-ben széles körben alkalmazott módszert bevetve hordták szét például a felszámolásba dőlt Quaestor-cégek vagyonelemeit. Ami Mészárost illeti, így jutott a Vivienvíz beindításához szükséges eszközökhöz, illetve a 11 milliárd forint állami invesztíció ellenére felszámolásba dőlt egerszalóki hotel és fürdőkomplexumhoz potom pénzen.
Ezzel párhuzamosan folyt a más vállalkozóktól elkívánt vagyondarabok megszerzése Leisztinger Tamás Hunguest hotelláncától Demján Sándor balatoni borászatáig. Egyre inkább úgy tartották,
nem is számít nagyvállalkozónak, akivel még nem jött szembe az egykori gázszerelő. Van, akit kivásárol, van, aki mellé beszáll, van, akivel együtt dolgozik. Arról nem volt hír, hogy a bárki akadékoskodott volna,
itt szedtük össze a Mészárossal nyélbe ütött üzleteket.
Külön fejezet lehetne a nagy állami hátszéllel és pénzügyi támogatással lezavart zöldmezős beruházások köre. Ilyen a Viresol és a Kall Ingredients búza-, illetve kukoricafeldolgozó gyára, mindkettő gigantikus, de úgy fest, nem mostanában hozzák be a befektetett állami milliárdokat. A Kall Ingredients Kft. öt éve alatt egyszer, 2020-ban termelt nyereséget. A tiszapüspöki gyár összehozásához szükséges tőke zömét az állam környékéről szívta fel (aktív közreműködő volt az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.), korábban azt írtuk, hogy a cégbe invesztált közel 60 milliárd forint közpénz ellenére nem veszítette el privát jellegét, az MFB-nek még 16 százalék tulajdonrésze sem volt a cégben 2022 végén. Agrárberkekben gabonaégetőműként is emlegetik a két gyárat arra utalva, hogy Mészárosék két élelmiszeripari nagyágyújának a kötelezettségállománya 127 milliárd forintra rúgott.
Kirívó a külföldi tulajdonostól megvásárolt Mátrai Erőmű Zrt. esete, melyből Mészáros kivette az osztalékot, majd a súlyosan veszteséges, óriásberuházásra váró céget az állami MVM megvásárolta, megmentve Mészárost a veszteségfinanszírozástól és a százmilliárdos nagyságrendű beruházás terhétől. Nem aprópénzről volt szó, mint később kiderült, az állami villamosműveknek több mint 75 milliárd forintra volt szüksége, hogy megszerezze az erőművet.
A tőzsdétől az OTP kihívásáig
Minőségi változást jelentett, amikor tőzsdei cég lett a Mészáros-birodalom középpontja, és az Opus Global Nyrt.-be gyömöszölték a turisztikai, építőipari, energetikai és még ki tudja milyen üzletágakat és vállalkozásokat. Mészáros – ahogy annak idején az útépítéshez Szíjj Lászlót – pénzügyi szakértőnek Jászai Gellértet kapta partneréül. Az útépítés sem egyszerű menet, de a pénzügyi szektorban akkora falatot szántak Mészárosnak, amilyet még nem látott Felcsút: az OTP megszorongatását tűzték célul. Már 2018-ban kiszivárgott, hogy óriásbankot raknak össze Mészáros Lőrincnek, megvalósítva Orbán régóta dédelgetett ötletét.
Ehhez részben állami vagy az állam által kitatarozott bankokat toltak össze. Mészáros első lépésként az MKB Bankban szerzett érdekeltséget, és úgy sikerült a Budapest Bankkal és a Takarékbankkal a fúzió, hogy Mészáros lett a domináns tulajdonosa a Magyar Bankholdingnak, ami az OTP után a második legnagyobb banknak számít. A legutóbbi hírek alapján bekövetkezett az is, amitől a gazdaglistákon Mészárossal egyedül úgy-ahogy konkurálni képes OTP-vezér, Csányi Sándor tartott, hogy az uniós pénzeket átfolyatva előnyös helyzetbe kerülhet a versenytárs. A Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gránitbank és a Bankholding nyert az MFB Zrt. pályázatán, így a 2021-2027-es ciklusban ők üzemeltethetik az MFB Pont Plusz vállalati hálózatot, amelynél az uniós fejlesztési programokban elérhető forrásokat igényelhetik a vállalkozások.
Váltás ezermilliárdos üzletekre és magántőkealapokra
Jászai és Mészáros útjai különváltak 2019-ben, „megtiszteltetés volt a jobbkezének lenni” – köszönt el Jászai a Mészáros-birodalomtól. Azután a 4iG-vel a telekomszektorban valósított meg egy másik, eddig már ezer milliárd forint körüli összeget felemésztő kormányzati álmot. A piacon úgy vélik, Jászai pénzügyes szakértelme hiányzik a Mészáros-birodalomból, ez azonban nem akadályozta meg a felcsúti multimilliárdost abban, hogy újabb szintekre ugorjon. Cégével, az RM International Zrt.-vel (alvállalkozók: a szintén érdekeltségébe tartozó R-Kord, a V-Híd, valamint a Fejér-B.Á.L.) kínaiakkal közös óriásprojekt részese lett a Budapest–Belgrád vasútvonal induláskor 700 milliárd forintra becsült építkezésén. Az orbáni külpolitika keleti orientációjához kapcsolódó nagyberuházásról van szó, amelynek megtérülését helyszíni kutatásai alapján 979 évre tette az Investigate Europe.
A belgrádi vasútnál is nagyságrenddel nagyobb, több ezer milliárdos üzlet az autópálya-koncesszió, amelyet 35 évre nyertek el a Mészároshoz és Szíjjhoz kötődőnek mondott magántőkealapok. A G7 azt számolta ki az első néhány hónap nyeresége alapján, hogy a 35 éves koncessziós időszak alatt 684 milliárd forint ütheti Szíjj László és Mészáros Lőrinc markát.
A magántőkealapoknak ugyanakkor az a lényegük, hogy rejtve maradnak azok, akik a pénzt beteszik és a nyereséget kiveszik. Mészároshoz számos magántőkealapot kötnek, és ebből arra következtetnek, hogy őrületes vagyontömeghez van köze. Mások viszont arra, hogy a százmilliárdok feloldódnak a magántőkealapok és a bizalmi vagyonkezelők dzsungelében, és mivel a befektetők és tulajdonosok nyom nélkül cserélhetők,
talán nem is annyira fontos, hogy milyen néven gyűlt össze 660 vagy annál is több milliárd. | Hogyan szerezhetett 660 milliárd forintot Mészáros Lőrinc tíz év alatt? | Mészáros Lőrinc legutóbb 660 milliárd forinttal vezette a gazdaglistát, és a nevén szereplő javak alapján a Forbes dollármilliárdosai közé is bőven befért. Pedig az egykori gázszerelő csak tíz éve került a milliárdosok krémjébe, és példátlanul rövid idő alatt vált az ország leggazdagabb emberévé. Megnéztük, milyen állomásokon keresztül vezetett az út ezermilliárdos üzletekig és a 62 méteres luxusjachtig. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/01/03/meszaros-lorinc-vagyona-660-milliard-hogyan-lett/ | 2024-01-03 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
„Nem összeférhetetlen a pozíciómmal az, hogy a családomnak trafikja van. Ennyi erővel, ha van egy taxis barátom, akkor nem foglalkozhatnánk a taxistörvénnyel, ha a szüleim nyugdíjasok, akkor a nyugdíjasokkal, mint ahogy a készülő demográfiai programmal sem foglalkozhatnánk, mivel én is kétgyerekes családapa vagyok. A szekszárdi üggyel természetesen foglalkoztunk, ahogy minden fontos mozzanatról beszámoltunk a trafiküggyel kapcsolatban. Nem gondolom, hogy a közmédia alul kezelné ezt az ügyet” – így nyilatkozott az Indexnek 2013-ban Németh Balázs, akkor még az állami média munkatársaként, miután kiderült, hogy felesége, Varga Patrícia két nagykovácsi trafik koncessziós jogát is elnyerte. Mindkét trafikot a helyi CBA-ból választották le. A Dohánypapír Bt.-ben Varga Patrícia beltag, Németh Balázs pedig kültag.
2022-t a Dohánypapír Bt. 418,1 millió forintos nettó árbevétellel és 15,4 millió forint adózott eredménnyel zárta.
A taggyűlési jegyzőkönyv szerint ugyan napirendre vették az osztalékfizetést, de hogy hogyan döntöttek végül, az a dokumentumban nem szerepel.
A trafikügyről többet is megtudhat az RTL Híradó korábbi anyagából:
2015-ben a 24.hu tudta meg, hogy Némethék családi cége, a Kabala Média Bt. 2014 januárjától havi 435 ezer forint + áfát kapott a Tüskecsarnok PR és kommunikációs feladatainak ellátásáért. A céget 1995-ben alapította Németh Balázs apja, Németh Lajos meteorológus. Németh Balázs kültag. A Kabala-Média Bt. utolsó, az Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető mérlege a 2012-es évre vonatkozik, 2013-ban adták le. Azóta nyilvánosan semmit nem lehet tudni a bt. pénzügyeiről.
Németh Balázs tavaly augusztus végén távozott az állami médiától, ahol a híradó egyik legismertebb arca volt. A hvg.hu tudta meg, hogy „a törvény által előírt juttatásokon túl Németh Balázs, az M1 Híradójának korábbi műsorvezetője távozásakor négyhavi távolléti díjban – bruttó 8 014 000 forint – részesült.” Az is kiderült, hogy Németh Balázs havonta mekkora összegért olvasott fel az állami médiában.
Már szeptember elején kiderült, hogy ő lesz a budapesti atlétikai vb-t szervező cég vezérigazgatója. Hogy havonta mekkora összegért, azt nyilvános platformon nem találtuk meg, a cég pedig korábbi, a közérdekű adatok hollétére vonatkozó levelünkre egyszerűen nem válaszolt. | Milliókat hozott Németh Balázsék trafikbiznisze, miközben az atlétikai világbajnokságot népszerűsíti | „Nem összeférhetetlen a pozíciómmal az, hogy a családomnak trafikja van. Ennyi erővel, ha van egy taxis barátom, akkor nem foglalkozhatnánk a taxistörvénnyel, ha a szüleim nyugdíjasok, akkor a nyugdíjasokkal, mint ahogy a készülő demográfiai programmal sem foglalkozhatnánk, mivel én is kétgyerekes családapa vagyok. A szekszárdi üggyel természetesen foglalkoztunk, ahogy minden fontos mozzanatról beszámoltunk a trafiküggyel kapcsolatban. Nem gondolom, hogy a közmédia alul kezelné ezt az ügyet” – így nyilatkozott az Indexnek 2013-ban Németh Balázs, akkor még az állami média munkatársaként, miután kiderült, hogy felesége, Varga Patrícia két nagykovácsi trafik koncessziós jogát is elnyerte. Mindkét trafikot a helyi CBA-ból választották le. A Dohánypapír Bt.-ben Varga Patrícia beltag, Németh Balázs pedig kültag. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/06/01/nemeth-balazs-trafik-nagykovacsi-ceg | 2023-06-01 21:35:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Bontják az Agrárminisztérium korábban kiemelt műemléknek számító, Országház melletti épületének egy részét – számolt be az RTL Híradó.
A kormány 2021-ben minősítette át az 1958 óta kiemelt műemléknek számító épület védettségét, majd nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánították a projektet, így teremtették meg a jogi lehetőséget a munkálatokra.
Hadházy Ákos független képviselő közölte, hogy feljelentést tesz, mert szerinte lehet, hogy jogilag lepapírozták az építkezést, de ez akkor is műemlékrombolás.
Ez Magyarországon az egyetlen ingatlan, ami eleve minisztériumnak épült, és az 1887-es elkészülése óta a földművelésügyi minisztériumnak ad otthont. A bontás tervrajzai szerint a pirossal jelölt részeit fogják elbontani:
A programot vezető Wachsler Tamás volt fideszes képviselő azzal indokolta a beruházást, hogy a minisztériumi irodák elavultak és túl sötétek voltak, illetve a modern követelmények teljesítéséhez kell az épület alá a mélygarázs. Hadházy azt mondta, a közelben máshol is lehetett volna mélygarázst építeni.
A beruházásért felelős Steind Imre Programiroda az RTL Híradónak azt írta: „A korábbi kiemelt műemléki védettség az épület részletes vizsgálata nélkül, csak elhelyezkedésére és városképi jelentőségére tekintettel született meg. Most az átminősítést részletes értékvizsgálat előzte meg, és az épület valódi, védendő értékei továbbra is védelem alatt állnak. | Az Agrárminisztérium 1887-ben elkészült épülete három éve még kiemelt műemlék volt, most már bontják egyes részeit | Bontják az Agrárminisztérium korábban kiemelt műemléknek számító, Országház melletti épületének egy részét – számolt be az RTL Híradó. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/07/az-agrarminiszterium-1887-ben-elkeszult-epulete-harom-eve-meg-kiemelt-muemlek-volt-most-mar-bontjak-egyes-reszeit | 2024-01-07 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„Tizenharmadik nap. Befutott a keleti portyázók újabb szállítmánya” – ezzel a címmel rakott ki győzedelmes hangvételű videót a Facebookra Orbán Viktor 2020. április 24-én, a Covid-járvány elején. A kisfilmben a miniszterelnök példamutatóan könyököt érintett kézfogás helyett, mosolygós kínaiakkal szelfizett, és elégedetten szemrevételezte az egyebek mellett lélegeztetőgépekkel dugig pakolt repülőt: „De jól néz ki!” – állapította meg.
Messze nem volt ennyire diadalmas pillanat, amikor csütörtök reggel egy ceglédi vámáruraktár bemutatótermében kipakoltuk a csillogós terítőre egy több mint három éve rendelt, soha nem használt kínai lélegeztetőgép alkatrészeit.
A pandémia alatt a kormánytól független újságírókat a hatalom sosem engedte közel az eseményekhez. Nem ismerhette meg a nyilvánosság, mi volt a valódi helyzet a Covid-osztályokon, sőt egy idő után már az operatív törzsnek küldött kérdéseinkre sem válaszoltak.
Amikor a Momentum posztjából értesültünk arról, hogy 749, a járvány alatt beszerzett lélegeztetőgépet árverez el egy végrehajtó, és csütörtök délelőttre hirdettek meg megtekintést Ceglédre, nem is volt kérdés, hogy ott a helyünk. Mivel a raktározást végző cégnek az egész ügylethez és az árverezéshez sincs semmi köze, először úgy tűnt, nem készíthetünk felvételeket a bemutatódarabról, de azért beengedtek minket.
„Ez egy speciális terület, nem egy szotyiraktár” – mondta a raktározást végző szövetkezet egyik munkatársa, aki azt is elárulta: egyáltalán nem szokványos, hogy valaki 3-4 évig parkoltatja náluk az árut. Ide csak addig kerülnek a termékek, amíg a vámkezelés zajlik. Valamiért azonban ezt a 749 lélegeztetőgépet nem vámkezelték, így ezek soha nem is jutottak el egyetlen kórházba vagy mentőautóba se.
Néhány hete a szövetkezet karácsonyi buliját tartották a bemutatóteremben, a kis asztalon még most is üdítős üvegek sorakoztak. A helyiség másik sarkát a padlótól plafonig érő, New York látképét ábrázoló óriásposzter töltötte ki, a felhőkarcolóktól néhány méterre pedig egy vaskályha duruzsolt, meghitt fénnyel és meleggel töltötte meg a termet. Kivételes élmény volt a családias hangulatú szobában megpillantani azt, amire több milliárd forintnyi közpénzt dobtunk ki.
De itt még nem ért véget a szerencsénk. Nem sokkal később a szövetkezet munkatársai a végrehajtóval egyeztetve végül megengedték, hogy felvételeket készítsünk, ezért fotókkal is meg tudjuk mutatni a terméket, hátha valakinek lenne kedve licitálni.
A kínai gyártmányú AEONMED Shangrila 510S típusú transzport-lélegeztetőgép arra szolgál, hogy lélegeztetett, többnyire intubált betegeket átmeneti ideig, szállítás közben lélegeztessenek vele. A szállítás történhet kórházon belül, például sürgősségi osztályról intenzívre vagy műtőbe, vagy kórházak, épületek között mentővel. A Telex által megkérdezett, névtelenséget kérő aneszteziológus orvos szerint ez a típus jelentősen kevesebbet tud egy valódi intenzíves lélegeztetőgépnél, előrehaladott Covid-betegek hosszabb távú, órákon, napokon át tartó lélegeztetésére nem alkalmas.
A szakértő szerint intenzív osztályonként nagyjából két ilyen transzportlélegeztető elegendő, kell valamennyi a sürgősségi osztályokra és a magasabb besorolású mentőgépkocsikra. Valamennyi tartalék persze jól jön, ha a meglévő eszközök meghibásodnának, de ilyen mennyiségben biztosan fölösleges.
Az elmúlt három évben kiderült az is, hogy a borzasztóan túlárazott lélegeztetőgépek sokszor nem megfelelő minőségűek, néha még veszélyesek is, ezért már mindenki inkább szabadulna tőlük. A ceglédi raktárban porosodó lélegeztetőket 2020-ban még 10 millió forintos darabáron rendelte meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Jelenleg ennek töredékéért, darabonként kb. 1,3 millióért árverezik őket, és ha február 26-ig nem kelnek el, akkor akár már 13 ezer forintért is meg lehet majd szerezni darabját.
A kormányzat gyakran azzal érvel, hogy a Covid elején még senki nem tudhatta, mi következik, és jól tettük, hogy bespájzoltunk. Igaz, a szakemberek már 2020-ban felhívták a figyelmet, hogy lélegeztetőgépből fölösleges túl sokat venni, mert szakképzett személyzetből már a járvány előtt sem volt elég.
Időközben az is kiderült, hogy a „fürkészek és portyázók” nem a magyar állam hivatalnokai, hanem pályázat nélkül kiválasztott haveri magáncégek voltak, akiknek zsíros üzletet jelentettek a Covid-beszerzések. Az egyik ilyen cég a TMT Technics Kft. is, amelytől 1000 darab lélegeztetőt rendelt a Külügyminisztérium. A beszerzéshez 4 milliárd forint előleget kapott a cég, de a szerződés nyilvánvalóan nem teljesült, ezek a berendezések ragadtak a ceglédi raktárban, most már több mint három évre. | Megnéztük a Covid alatt rendelt, most töredékáron árverezett egyik lélegeztetőgépet | „Tizenharmadik nap. Befutott a keleti portyázók újabb szállítmánya” – ezzel a címmel rakott ki győzedelmes hangvételű videót a Facebookra Orbán Viktor 2020. április 24-én, a Covid-járvány elején. A kisfilmben a miniszterelnök példamutatóan könyököt érintett kézfogás helyett, mosolygós kínaiakkal szelfizett, és elégedetten szemrevételezte az egyebek mellett lélegeztetőgépekkel dugig pakolt repülőt: „De jól néz ki!” – állapította meg. Messze nem volt ennyire diadalmas pillanat, amikor csütörtök reggel egy ceglédi vámáruraktár bemutatótermében kipakoltuk a csillogós terítőre egy több mint három éve rendelt, soha nem használt kínai lélegeztetőgép alkatrészeit. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/01/05/covid-lelegeztetogep-arveres-cegled-kulugy | 2024-01-05 10:28:00 | true | null | null | Telex |
Elakadtak az Erasmus és a Horizon Europe programok jövőjéről szóló tárgyalások a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Erről Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter beszélt a PaP lengyel hírügynökségnek.
Navracsics szerint az uniós tárgyalópartnereiknek nincs bátorsága további lépéseket tenni a probléma megoldására, mert az Európai Parlament zsarolja őket.
A Bizottság még tavaly januárban jelentette be, hogy kizárja az alapítványi modellre váltó magyar egyetemeket az Erasmus és Horizon programjaiból, mert az uniós szabályokkal összeférhetetlennek tartja a kuratóriumok működését.
Navracsics akkor azt mondta, lemond, ha miatta nem sikerül márciusig megegyezni az Erasmus-pénzekről, szeptember elején pedig már abban bízott, hogy ősz végére születhet megállapodás.
Nem így lett: november végén a kormány három hónap türelmi időt kért a Bizottságtól, ami azt kifogásolja, hogy miniszterek, kormánypárti politikusok és Fideszhez köthető üzletemberek ülnek az egyetemeket irányító kuratóriumokban.
A kormány december végén bejelentette, hogy Pannónia néven programot indít az Erasmusból kieső modellváltó egyetemeknek. Nyolcezer diák, oktató és kutató nemzetközi tapasztalatszerzését szeretnék ezzel a módszerrel finanszírozni.
A programot ugyanakkor nem az Erasmus pótlékának szánják, mert a Bizottsággal továbbra is meg szeretnének egyezni. | Navracsics Tibor szerint megrekedtek az Erasmusos forrásokról szóló uniós tárgyalások | Elakadtak az Erasmus és a Horizon Europe programok jövőjéről szóló tárgyalások a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Erről Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter beszélt a PaP lengyel hírügynökségnek. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/08/navracsics-tibor-szerint-megrekedtek-az-erasmusos-forrasokrol-szolo-unios-targyalasok | 2024-01-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2024.01.08. 15:36 2024.01.08. 16:11
Befolyással üzérkedés bűntette miatt egy személyt gyanúsítottként hallgatott ki az ügyészség az Eötvös Gimnáziumot érintő korrupciós ügyben – tudta meg a Magyar Nemzet. Az iskola körüli botrány azért robbant ki, mert egy nyilvánosságra került hangfelvétel szerint hosszú évek óta lehetővé tették, hogy kenőpénz fejében az intézménybe kerülhessenek a felvételin sikertelen, de tehetős szülők gyerekei.
Már van gyanúsítottja az Eötvös József Gimnáziumot érintő vesztegetési ügynek. Lapunk megkeresésére ugyanis a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) azt a tájékoztatást adta, hogy az alárendeltségébe tartozó Fővárosi Nyomozó Ügyészség „az Eötvös Gimnáziumhoz köthető társadalmi szervezet egy tagját gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki azért, mert arra hivatkozott, hogy pénzért elintézi egy gyermek felvételét az oktatási intézménybe”. A KNYF a nyomozás érdekeire tekintettel több információt nem közölt.
Ügyészségi nyomozás folyik az Eötvös-botrány ügyében
Folytatódik az eljárás az Eötvös József Gimnáziumban kipattant korrupciós ügyben, az igazgató tagad.
Hangfelvétel a bizonyítékok között
Ahogy arról lapunk is beszámolt, hónapokkal ezelőtt felvetődött annak a gyanúja, hogy vesztegetési pénz kellett ahhoz az iskolában, hogy azokat a diákokat is felvegyék az elit iskolák között számontartott intézménybe, akiknek nem sikerült a hivatalos felvételi. Egy hangfelvételen arra is utaltak, hogy a korrupt beiskoláztatási rendszert ráadásul az igazgató és az iskolához tartozó alapítvány vezetője működtethette.
Kenőpénzt kérhettek
Ismert, a Metropol által közreadott hangfelvételekből arra lehetett következtetni, hogy Moss László igazgató és a gimnáziumhoz tartozó alapítvány vezetője, Kálmán Gábor a nyolcszoros túljelentkezés ellenére is fenntarthatott iskolai helyeket az írásbelit egyébként elbukó gyerekek felvételére. Ehhez a hangfelvétel szerint állítólag minimum félmillió forintot kellett befizetniük a tehetős szülőknek. A botrányos felvétel annak a gyanúját is felvetette, hogy nem egyszeri esetről volt szó, mert már évtizedek óta fogadhattak el kenőpénzt azoktól a módosabb szülőktől, akik a rosszul sikerült felvételi ellenére is az Eötvösbe szerették volna csemetéjüket járatni.
Azt mondtad, hogy nem mi vagyunk az első kísérleti nyulak ebben a helyzetben, és itt zárójelben jelezném, hogy igaz, amit mondtál, mert a mi ismeretségi körünkben is van olyan, ma is az Eötvösbe járó gyermek, aki általánosban bukdácsolt, majd a hatosztályosba felvették. Van ilyen három a körünkben, hol saját gyermek, hol unoka
– mondta egy édesapa a hangfelvételen, amire az iskolaigazgató jobbkeze, Kálmán Gábor végig helyeselt. Az alapítvány vezetője végig azzal nyugtatgatta az apát, hogy ez már nem az első olyan alkalom, hogy Moss László igazgató a saját hatáskörében vesz fel szóbeli nélkül több olyan gyermeket, akinek korábban nem sikerült a felvételije.
Az iskola a botrány kirobbanása után közleményben tagadta a vádakat, ezért a legújabb információk miatt újra kíváncsiak voltunk a gimnázium álláspontjára. Arra kérdeztünk rá, hogy hallottak-e a gyanúsításról, és ha igen, tudják-e, kiről van szó. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Tagadja az Eötvös-gimnázium a korrupciós vádakat
Közleményben állítják: nem igaz, hogy pénzért lehetett náluk gimnáziumi felvételt vásárolni.
Borítókép: Az Eötvös József Gimnázium (Fotó: Teknős Miklós)
hangfelvétel
eötvös gimnázium | Lecsapott a hatóság egy gyanúsítottra az Eötvös Gimnázium korrupciós bűnügyében | Befolyással üzérkedés bűntette miatt egy személyt gyanúsítottként hallgatott ki az ügyészség az Eötvös Gimnáziumot érintő korrupciós ügyben – tudta meg a Magyar Nemzet. Az iskola körüli botrány azért robbant ki, mert egy nyilvánosságra került hangfelvétel szerint hosszú évek óta lehetővé tették, hogy kenőpénz fejében az intézménybe kerülhessenek a felvételin sikertelen, de tehetős szülők gyerekei. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/01/lecsapott-a-hatosag-egy-gyanusitottra-az-eotvos-gimnazium-korrupcios-bunugyeben | 2024-01-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
M.A.;
Novák Katalin;Schanda Tamás;
2023-12-29 12:21:00
Januártól Schanda Tamás lesz a Sándor-palota főigazgatója
Ekler Gergely hivatalvezetői kinevezése megszűnik, ő ezután a Családpárti Alapítványt vezeti majd.
Novák Katalin köztársasági elnök döntése értelmében a Sándor-palota szervezetének vezetését 2024. január 1-jét követően egy főigazgató látja el, a tisztségre az államfő Schanda Tamást nevezi ki – közölte a Sándor-palota. Az erről szóló határozat azóta a Magyar Közlönyben is megjelent, a dokumentum pedig arra is kitér, hogy Novák ezzel együtt visszavonta Schanda kabinetfőnöki kinevezését.
„Ezzel egy időben Ekler Gergely hivatalvezetői kinevezése, érdemei elismerése mellett, más fontos feladatellátásra való tekintettel, közös megegyezéssel megszűnik. Ekler Gergely ezt követően a Családpárti Alapítványt vezeti” – áll a közleményben.
Kiderült az is, hogy a Sándor-palotában létrejön a Kiemelt Figyelmet Érdemlőkért Felelős Igazgatóság, amelyet 2024. január 1-jétől Victor Katalin korábbi elnöki tanácsadó vezet, valamint a Koordinációs Igazgatóság, melynek vezetője február 1-jétől látja el feladatát. | Januártól Schanda Tamás lesz a Sándor-palota főigazgatója | Ekler Gergely hivatalvezetői kinevezése megszűnik, ő ezután a Családpárti Alapítványt vezeti majd. | null | 1 | https://nepszava.hu/3220209_novak-katalin-sandor-palota-schanda-tamas | 2023-12-29 20:00:00 | true | null | null | Népszava |
Nettó 170,7 millió forintos ajánlatával az Exedra Kft. nyerte el a kormányközeli Alapjogokért Központ mögött álló Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. közbeszerzési eljárását, így ők gondoskodhatnak a fideszes think-thank Budakeszi úti épületének gépészeti korszerűsítéséről. Ennek keretében a meglévő kazánokat és hőközpontot elbontják, helyén két új helyiséget alakítanak ki. A meglévő szellőzőgépeket ugyancsak elbontják, helyére egy központi gépet helyeznek el, a fennmaradó helyen raktárt alakítanak ki, de új irodát is létrehoznak.
A korszerűsítés azért is érdekes, mert a Türk Tanács és a Magyar Művészeti Akadémia épülete közötti hatszintes épületet úgy átalakították át 2021-ben – csaknem 300 millió forintból, ugyancsak az Exadra Kft. megbízásával – , hogy a még szaunát is konditermet is létrehoztak, erről akkor az Átlátszó írt. Ezek szerint akkor a gépészeti korszerűsítésekre nem volt igény, pénz vagy idő.
Az Alapjogokért Központ tavaly nyáron költözött be az exkluzív környezetben lévő székházába, amit az Átlátszó szerint 1,4 milliárd forintért vettek meg, feltételezhetően jórészt közpénzből.
Kérdéseinket elküldtük az Alapjogokért Központnak, válaszukkal bővítjük cikkünket.
Arról az Alapjogokért Központról van szó, amelyik nemrégiben a mesterséges intelligenciával rajzoltatta meg a migránshordák által ostromolt Országházat, de még a magyar zászlót sem sikerült eltalálni.
Az Alapjogokért Központ (AK) önmeghatározása szerint egy a kormánytól elvileg független „jogi elemző és kutatóintézet”, amely „a nemzeti identitás és szuverenitás, valamint a keresztény társadalmi hagyományok megőrzését” tekinti feladatának. Kívülről nézve ez leginkább a Fidesz és a kormány politikájának támogatását, illetve nemzetközi kapcsolatainak építését jelenti.
Az Alapjogokért Központ vezetői és elemzői rendszeres megszólalói a közmédiának, illetve a kormányhoz közel álló médiának, ott mindig a Fideszével azonos álláspontot képviselnek, magyaráznak. A központ a szervezője a CPAC nevű amerikai konzervatív konferencia budapesti verziójának is. Ennek idei eseményéről többet is megtudhat az RTL Híradó riportjából: | Szauna és konditerem már van, de közpénzből korszerűsíteni kell az Alapjogokért Központ épületét | Még korszerűbb lesz a Fidesz-barát, közpénzes támogatásokban nem szűkölködő Alapjogokért Központ Budakeszi úti székháza. A Türk Tanács és a Magyar Művészeti Akadémia épülete közötti hatszintes épületet feltehetően adófizetői forrásokból vették, és három éve alakították át, de most újabb közpénztízmilliókat emészt fel. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2024/01/09/alapjogokert-kozpont-szekhaz-budakeszi-ut-felujitas | 2024-01-09 11:14:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Bő másfél év után másodfokon jogerős ítélet született abban az perben, amelyet a K-Monitor Közhasznú Egyesület indított Orbán Viktor római útjának adataiért. A római vakációra családtagjai is elkísérték a miniszterelnököt, ráadásul a kormányfő horvátországi nyaralását szakította meg a katolikus konferencián való részvételért. A honvédségi repülő tavaly augusztusban közvetlenül szállította Orbánt és családját a horvát szigetről Rómába és vissza, a gépen pedig ott volt a kormánypárt több vezető politikusa. A miniszterelnököt és családját vacsora közben le is fényképezték, így derült ki, hogy a családtagjai is vele tartottak.
A K-Monitor által kezdeményezett per során kiderült: Orbán Viktor 631 ezer 610 Ft-ot fizetett meg a Külügyminisztériumnak családtagjai utazása miatt. Elfogadva a Külügyminisztérium perben tett azon állítását, hogy a befizetéskor a szállásköltség elszámolása még nem történt meg, és azt, hogy idén novemberben az rtl.hu-nak kiadott adatok szerint a római út során mindössze 471 ezer Ft útiköltség merült fel, az összeg kérdéseket vet fel. A perben a kormányfői utak szervezéséért felelős külügy ugyan azzal érvelt, hogy a honvédségi fenntartású repülők költségeit nem ismeri, de ezt nem támasztotta alá az utak szervezését és elszámolását rendező szabályokkal. Érvelésüket gyengítette, hogy Orbán Viktor számukra fizette be a fenti összeget.
A szervezet a per tanulságairól azt írta: a honvédségi gépek használata átláthatatlanná teszi a miniszterelnöki utak elszámolását. A kormánynak jó szolgálatot tesz a költések elrejtésére, hogy honvédségi szállítógépként használja a tízmilliárdokért vásárolt gépeket saját utazásaira, ám ennek pontos jogalapja máig nem tisztázott. | Az Orbán család római vakációja: kiderült, mennyit fizetett be az útért a család a külügynek | Bő másfél év után másodfokon jogerős ítélet született abban az perben, amelyet a K-Monitor Közhasznú Egyesület indított Orbán Viktor római útjának adataiért. A római vakációra családtagjai is elkísérték a miniszterelnököt, ráadásul a kormányfő horvátországi nyaralását szakította meg a katolikus konferencián való részvételért. A honvédségi repülő tavaly augusztusban közvetlenül szállította Orbánt és családját a horvát szigetről Rómába és vissza, a gépen pedig ott volt a kormánypárt több vezető politikusa. A miniszterelnököt és családját vacsora közben le is fényképezték, így derült ki, hogy a családtagjai is vele tartottak. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/az-orban-csalad-romai-vakacioja-kiderult-mennyit-fizetett-az-utert-a-csalad-a-kulugynek-149649 | 2022-12-14 15:26:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Letöltendő börtönbüntetésért küzd az ügyészség a tavaly ősszel felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Ódor Ferenc volt fideszes országgyűlési képviselő és társa vesztegetési ügyében.
A vádirat lényege szerint az egyik borsodi járási hivatal vezetője és a földhivatali osztály vezetője, egy autópálya-építésben közreműködő cég képviselőjétől 4 millió forint csúszópénzt kértek a gazdasági társaság által megindított földhivatali eljárás jogellenes befolyásolásáért.
Az ügy egyik érintettje Ódor Ferenc, az encsi járási hivatal akkori vezetője, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője, akiről megírtuk, hogy 2018 decemberében bilincsben vitték el a hivatal parkolójából. A földhivatali osztályvezetőt pedig egy étteremből állították elő.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség tájékoztatása szerint a Fővárosi Törvényszék mindkét vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében, amiért őket személyenként két év, végrehajtásában öt év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 4 millió forint pénzbüntetésre és három évre a kormánytisztviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte.
Az ügyészség mindkét vádlott esetében letöltendő szabadságvesztésért, és hosszabb tartamú foglalkozástól eltiltásért, valamint közügyektől eltiltásért fellebbezett. A két terhet és védőik téves jogi minősítés miatt, továbbá a büntetés enyhítése céljából fellebbeztek.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség most azért küzd, hogy Ódor és társa is letöltendő szabadságvesztést kapjon, ezért fenntartották az ügyészi fellebbezést, és a védelmi fellebbezés elutasítását kérték.
Ódor Ferenc 1998 és 2014 között volt a Fidesz parlamenti képviselője, négyszer szerzett egyéni mandátumot az encsi körzetben. 2006 és 2010 között a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke volt. | Letöltendő börtönbüntetést kér az ügyészség Ódor Ferenc volt fideszes képviselőre | Letöltendő börtönbüntetésért küzd az ügyészség a tavaly ősszel felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Ódor Ferenc volt fideszes országgyűlési képviselő és társa vesztegetési ügyében. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/12/14/bortonbuntetesert-kuzd-az-ugyeszseg-o-ferenc-volt-fideszes-kepviselo-ugyeben/ | 2022-12-14 15:33:00 | true | null | null | 24.hu |
Nagyon keresték a bűncselekményt Farkas Flórián háza táján, mégsem találták: mint arról a 24.hu cikke nyomán lapunk is beszámolt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bizonyítottság hiányában hét év után megszüntette a nyomozást (NAV) az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) botrányos projektjének ügyében.
A visszaélésgyanús program miatt először Hadházy Ákos országgyűlési képviselő tett feljelentést. Az ORÖ-nek elsősorban európai uniós forrásból létre kellett volna hoznia egy országos lefedettségű munkaerő-közvetítő irodahálózatot, amely munkát biztosított volna a hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak. Azonban az ORÖ több egyéb tétel mellett autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott százmilliókat. Működő irodahálózat pedig sosem állt fel.
Az eredetileg ötmilliárd forintos, később 1,6 milliárdos költségvetésűre csökkentett program miatt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálódott. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2016-ban elismerte, hogy visszaélések történtek a projektben, ezért felmondta a támogatási szerződést az Országos Roma Önkormányzattal, és kötelezték a támogatás visszafizetésére. Végül aztán az állam átvállalt 1,3 milliárdot, így csak 300-at kellett visszafizetni.
Mégis, mit csináltak hét éven keresztül?
A nyomozóhatóságok ennek ellenére sem találtak bűncselekményre utaló nyomot. Hogy miért nem, arra Vadai Ágnes, a DK képviselője is kíváncsi volt: több oldalas levélben kért részletes felvilágosítást Polt Péter legfőbb ügyésztől, az ORÖ-nyomozás ügyében, 11 pontba foglalva a kérdéseket, melyeket csak kivonatolva idézünk.
Vadai rákérdezett, hogy az ügyészségi felügyelet alatt dolgozó nyomozóhatóság hét év alatt hogy nem volt képes semmilyen értelmezhető eredményt elérni?
milyen, vizsgálatokat végzett a NAV, és mi tartott ezeken hét évig?
Mi akadályozta a nyomozók és az ügyészség munkáját?
Milyen jogcím alapján és indoklással szüntették meg végül az eljárást, és ez ellen a döntés ellen ki, milyen jogorvoslattal élhet?
Miért nem tudták megállapítani a bűncselekmény elkövetését, mikor rendelkezésre állt az OLAF bizonyítással alátámasztott, részletes vizsgálati anyaga?
Indított vagy indít-e Polt Péter eljárást azért, mert a kormány adófizetői pénzbő pótolta azt az 1,3 milliárdot, amit az ORÖ-nek kellett volna visszafizetnie az Emberi Erőforrások Minisztériuma felé – és ha nem indít, miért nem teszi?
Alapos és szerteágazó bizonyítás után sem találtak semmit
Polt Péter válaszából egy egészen szürreális világot ismerhettünk meg. Ilyen az, amikor a magyar pénzügyőrök, rendőrök, ügyészek fáradhatatlanul dolgoznak, „alapos és szerteágazó” bizonyítást folytatnak le –és a nyilvánvaló visszaélések ellenére nem, és nem találnak bűncselekményt.
Polt közölte, hogy a hatóságok a projekt egészét vizsgálták: 20 házkutatást hajtottak végre, 110 tanút hallgattak meg, és 5 gyanúsítottat hallgattak ki – megszemlélték az ORÖ által vásárolt ingatlanokat, informatikai és „audiovizuális gazdasági szakértőket” vetettek be
A hét éves nyomozást az eljárási cselekmények nagy száma, a gyanúsítottak védekezésének ellenőrzése, és a bizonyítékok értékelése indokolta- szakmai, technikai akadályok nem lassították a folyamatot.
Ki gondolná, hogy a budai villa nem a szegényeket segíti?
Polt szerint azonban az ORÖ lépéseiből azonban nem lehetett arra következtetni, hogy a kapott pénzből tényleg nem akartak országos irodahálózatot létrehozni: hiszen vásároltak ingatlanokat, azok egy részét felújították, irodabútorokat és informatikai eszközöket szereztek be, és a projekt késedelmeit is akkurátusan jelezték. Az ezekre költött összegek céltól eltérő felhasználását nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani – írta a legfőbb ügyész. Vagyis Polt Péter úgy látja, egy hátrányos helyzetűeket segítő irodahálózat felállításának szerves része lehet, ha az ORÖ a kapott EU-forrásból 100 milliós villát vásárol a Gellért-hegyen.
Polt válasza szerint a hatóságok nem láttak bűncselekményre utaló nyomot abban, hogy az ORÖ egyik gazdasági referense semmilyen érdemi munkát nem végzett a projektben kapott fizetéséért. Sőt, a nyomozás során az ORÖ egyik gyanúsítottjának védekezését sem tudták cáfolni, mely szerint ő nem látott rá a gazdasági referens napi tevékenységére, nem az ő dolga volt az ellenőrzése- így az sem tudta, hogy az illető munkavégzés nélkül kap fizetést.
Ezek után nem meglepő, ha a nyomozók nem tudtak építeni az ORÖ projekthez kapcsolódó megbízási szerződésére sem; a kifizetésekről, a szolgáltatásokról és azok ellenértékéről szóló mondatok olyan elnagyoltak voltak, hogy még az okozott vagyoni kárt sem lehet ez alapján megállapítani –írta Polt. Például, ndm derült ki, hogy az Út a munkához-programban felvett foglalkoztatási mentoroknak hogyan kellett volna kitölteniük az adminisztrációs űrlapokat, és hogy ez milyen mennyi, milyen értékű munkát jelentett volna.
Nem bűncselekmény az ORÖ helyett állni a cehet
Így, a rendelkezésre álló adatok alapján. nem lehetett megállapítani a bűncselekmény elkövetését- összegzett Polt. A legfőbb ügyésztől azt is megtudhattuk, hogy emiatt csak a Miniszterelnökség (vagy a területfejlesztési miniszter) tehet panaszt, állampolgárok és országgyűlési képviselők nem – még a feljelentő Hadházy Ákosnak sincs ehhez joga.
Polt Péter hozzátette, a kormány által kifizetett 1,3 milliárd miatt ő maga csak akkor rendelhetne el nyomozást, ha az ügyben bűncselekményre utaló nyom merülne fel – ilyen azonban nem történt. Azt is hangsúlyozta, hogy a vizsgálat során felhasználták az OLAF-tól kapott adatokat. Ám a csalás elleni uniós hivatal nem feljelentést tett, az általuk beküldött dokumentumok pedig nem voltak elegendőek szerinte a vádemeléshez.
Farkas csak aláírt
Bónuszként pedig azt is megtudhattuk, miért nem hallgatták ki a történtek miatt az ORÖ elnökét, Farkas Flóriánt: hát azért, mert ő csak aláírta a Híd a munka világába-projektről szóló kormányzati szerződést és annak módosítását, de a program megvalósításában nem vett részt. Ráadásul a gyanúsítottak sem beszéltek Farkasról, vagy arról, hogy az ORÖ elnöke bármilyen utasítást adott volna nekik a programmal kapcsolatban. | Polt Péter megmagyarázta, miért nem bűncselekmény 1,6 milliárdnyi közpénz elszórása | Nagyon keresték a bűncselekményt Farkas Flórián háza táján, mégsem találták: mint arról a 24.hu cikke nyomán lapunk is beszámolt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bizonyítottság hiányában hét év után megszüntette a nyomozást (NAV) az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) botrányos projektjének ügyében. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/polt-peter-megmagyarazta-miert-nem-buncselekmeny-16-milliardnyi-kozpenz-elszorasa-150044 | 2022-12-23 16:00:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Régészetre, műszaki tanácsadásra, talajvédelmi tervre már költött a város, földeladásra viszont eddig csak a Pick Szeged Zrt. állt rá. Ahogy megírtuk, Szeged közel 90 millió forintos hektáronkénti árat fizet Csányi Sándor OTP-vezér földjeiért, miközben szántókért sajtóhírek szerint mindössze 3-4 milliót kínál.
„Sikerült meggyőzni a BYD-t, hogy Szeged földrajzi fekvése és logisztikai fejlettsége –hiszen a tervezett gyár két autópálya kereszteződésében, az M5-ös autópálya és az M43-as autópálya kereszteződésében fog megépülni– kiválóan alkalmas erre a beruházásra” – közösségi oldalán így jelentette be tavaly decemberben Botka László, hogy valóban Szegeden épít elektromosautó-gyárat a kínai BYD. A város ellenzéki polgármestere sokáig mindent megtett, hogy titokban tartsa, ki építkezik Szegeden. Őszre azonban már tudni lehetett, a BYD érkezik, a tényleges bejelentésre decemberig várni kellett.
A szeged.hu beszámolója szerint „a BYD-nél azt tervezik, hogy már 2025-ben megkezdik az elektromosautó-gyártást az európai piacokra.”, valamint a 300 hektáros ipari parkba településsel több ezer munkahelyet teremtenek. A kormány első körben ehhez 21 milliárd forintot adott, majd újabb pénzesőt szavazott meg, a kínai gyár idetelepülését újabb 46 milliárd forinttal segíti.
A kisajátítások elindultak, korábban közadatigénylésben kérdeztünk rá, hogyan áll a város földvásárlása. Ugyanis a kormányrendelet mintegy 300 különböző helyrajzi számú terület megvásárlását írta elő. A Pick Szeged-féle üzletet az önkormányzat megpróbálta titkolni, az első közadatigénylésünkre nem küldtek adatokat.
Végül csak kiderítettük, hogy 22,8 millió eurót, mintegy 8,6 milliárd forintot fizetett Szeged önkormányzata több olyan ingatlanért, ami a Csányi Sándor OTP-vezérhez tartozó Pick Szeged Szalámigyár Zrt.-é. Információink és sajtóhírek szerint a gazdáknak átlagosan 3,8-4 millió forintot ajánlottak hektáronként, miközben az ország második leggazdagabb emberétől a földeket hektáronként 88,7 millió forintért vették meg – ami több mint hússzorosa annak, mint amit a gazdáknak ajánlottak.
Más ingatlant nem vásároltak
Az újabb közadatigénylésünkben a várostól „a 141/2018. (VII.27.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének B:21 sorában felsorolt ingatlanokra vonatkozó, SZMJV Önkormányzata által kötött szerződéseket” kértük. Erre válaszul egy háromoldalas táblázatot kaptunk, de ingatlanvásárlást csak egyet tartalmaz, a már megírt Csányi-féle földvásárlást. Ellenben a város költött még ügyvédi feladatok ellátására, projektkoordinálási és lebonyolítási feladatok ellátására, talajvédelmi tervre, valamint „telekalakítás 57 db helyrajzi szám vonatkozásában” feladatra, illetve régészetre, műszaki tanácsadásra is.
Földet a jelek szerint Csányin kívül senki sem adott el a városnak. Ez nem meglepő, elég felidézni a Pick földvásárlását és eladását. A város által most 80 millió forintos hektáronkénti áron megvásárolt földeket Csányi cége 2018-ban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő beszámolója szerint 32 millió forintos hektáronkénti áron, összesen 3,2 milliárd forintért vehette meg az államtól. Vagyis öt évvel ezelőtt is közel tízszer annyiért cserélt gazdát a föld, mint amennyit most a szegedi önkormányzat szakértői felmérésre hivatkozva kínál a gazdáknak.
Botka László december 22-i bejelentésében azt is állította,
„Szeged Város Önkormányzata megkezdte az elmúlt hónapokban a 300 hektárnyi iparterületnek az előkészítését. Szeged Város Önkormányzata Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése ezzel kapcsolatban több döntést, határozatot és rendeletet hozott, mind egyhangúlag. Ez azt jelenti, hogy Szeged városában minden politikai párt, minden frakció és minden önkormányzati képviselő támogatja ezt a beruházást, teljes mértékű városi konszenzus van, és nemrégiben közvélemény-kutatást végeztünk, amelyből az derült ki, hogy a szegedi polgárok, szegedi lakosok döntő többsége támogat egy ilyen környezetvédelmi ipari beruházást.”
Arról nem beszélt, hogy a december végi bejelentésig miért titkolózott a város, miért próbálta titkolni a Csányi-féle földvásárlást. Annyi biztos, az önkormányzatnak a december 7-én küldött közadatigénylésünkre kapott válasza szerint a Pick Zrt. földjein kívül a város egyetlen más ingatlant sem vásárolt meg.
Címlapkép: Átlátszó montázs forrás: MTI, saját felvételek | BYD kínai elektromosautó-gyár: Csányin kívül még senki sem adta el a földjét Szegednek | Régészetre, műszaki tanácsadásra, talajvédelmi tervre már költött a város, földeladásra viszont eddig csak a Pick Szeged Zrt. állt rá. Ahogy megírtuk, Szeged közel 90 millió forintos hektáronkénti árat fizet Csányi Sándor OTP-vezér földjeiért, miközben szántókért sajtóhírek szerint mindössze 3-4 milliót kínál. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/01/10/byd-kinai-elektromosauto-gyar-csanyin-kivul-meg-senki-sem-adta-el-a-foldjet-szegednek/ | 2024-01-10 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Több szlovákiai szervezet is kapott magyar állami támogatást a határon túli pénzekért felelős Bethlen Gábor Alapon keresztül, ebben nincsen semmi különös. De a DennikN összesítette ezeket, és kiderült,
az egyik legnagyobb nyertes a református egyház, amely 1,75 milliárd forintnyi támogatást kapott.
Jól járt persze a foci is. Az erre a szcénára kiosztott támogatások összege 3,96 millió eurót tesz ki, ami majdnem 1,5 milliárd forint.
Konkrétabban
a kassai Borsodsport összesen 1,46 millió euróhoz jutott, ami forintban 552 millió,
a komáromi fociklub 1,32 millió eurót, azaz 499 millió forintot kapott,
a dunaszerdahelyi akadémia pedig 1,2 millió euró, vagyis 453 millió forint magyar állami támogatást szerzett meg. | 1,5 milliárd forint jutott tavaly a magyar kormánytól szlovákiai futballklubokra és akadémiákra | Több szlovákiai szervezet is kapott magyar állami támogatást a határon túli pénzekért felelős Bethlen Gábor Alapon keresztül, a református egyház is jól járt a határon túli támogatásokból. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/15-milliard-forint-jutott-tavaly-a-magyar-kormanytol-szlovakiai-futballklubokra-es-akademiakra-264723 | 2024-01-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hűtlen kezelés miatt rendőrségi feljelentést tesz a DK az árverezés alá került kínai lélegeztetőgépek ügyében – írja közleményében a párt.
Varga Zoltán parlamenti képviselő, a népjóléti bizottság elnöke szombati online sajtótájékoztatóján elmondta: a feljelentés célja, hogy végre bíróság elé álljanak azok, akik több mint 300 milliárd forintnyi közpénz eltüntetéséért felelősek. Kitért arra, hogy a DK megnyert egy adatigénylési pert, amelyből kiderült: a lélegeztetőgépekből egy darabot sem sikerült felhasználni vagy értékesíteni 2020 óta.
„A népjóléti bizottság elnökeként bejuthattam abba a raktárba, ahol negyedik éve tárolják a senkinek sem kellő lélegeztetőgépeket”
– tette hozzá Varga Zoltán.
Szerinte a túlárazva megvett kínai lélegeztetőgépeken a Fidesz-közeli milliárdos elit gazdagodott meg, miközben a Covid-járvány során magyar emberek tízezrei veszítették életüket. „Az Orbán-kormány kétszeresen lopta meg a magyarokat a lélegeztetőgépekkel. Először, amikor túlárazva megvették ezeket, másodszor pedig, amikor feleslegesen kellett fizetni a tárolásukért” – mondta Varga Zoltán. | Feljelentést tesz a DK az árverezés alá került kínai lélegeztetőgépek miatt | A párt célja, hogy bíróság elé álljanak azok, akik 300 milliárd forint közpénz eltüntetéséért felelősek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/feljelentest-tesz-a-dk-az-arverezes-ala-kerult-kinai-lelegeztetogepek-miatt-264692 | 2024-01-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Vádat emelt a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség négy férfival szemben, akik 1,2 milliárd forint áfát csaltak el – közölte a főügyészség. Letöltendő börtönt, pénzbüntetést és vagyonelkobzást kértek rájuk, valamint indítványozták azt is, hogy a bíróság tiltsa el a férfiakat gazdasági társaság vezető tisztségviselői tevékenységének gyakorlásától. Az ügyben a Szolnoki Törvényszék fog dönteni.
A vádirat szerint egyikük, aki egy komoly árbevételű, legális kereskedelmi tevékenységet is folytató Jász-Nagykun-Szolnok megyei cég ügyvezetője volt, 2017-ben két társával kitalálta, hogy az unión belüli kereskedéshez kötődő adójogszabályokat kijátszva, jogosulatlanul nagy összegű adó-visszatérítéshez juthatnak. Ennek érdekében egy határokon átnyúló, fiktív kereskedelmi láncot hoztak létre, egyedileg beazonosíthatatlan, nagy mennyiségű termékek, jellemzően édességek, óvszerek és illatszerek kereskedelmére. | Óvszerekkel és édességgel csaltak el több mint egymilliárd forintnyi adót, vádat emeltek a négy férfi ellen | Vádat emelt a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség négy férfival szemben, akik 1,2 milliárd forint áfát csaltak el – közölte a főügyészség. Letöltendő börtönt, pénzbüntetést és vagyonelkobzást kértek rájuk, valamint indítványozták azt is, hogy a bíróság tiltsa el a férfiakat gazdasági társaság vezető tisztségviselői tevékenységének gyakorlásától. Az ügyben a Szolnoki Törvényszék fog dönteni. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/10/ovszerekkel-es-edesseggel-csaltak-el-tobb-mint-egymilliard-forintnyi-adot-vadat-emeltek-a-negy-ferfi-ellen | 2024-01-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Újabb orvost tartóztattak le költségvetési csalás gyanúja miatt, a budapesti ortopéd orvos mintegy félezer cipőt írt fel ellenszolgáltatásért cserébe és igényelt vissza ezek után több mint 22 millió forintot – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) a rendőrség honlapján.
A bizonyítékok szerint az orvos a gyógycipőket gyártó cégektől kapott ellenszolgáltatásért cserébe csaknem két éve „összesen 454 társadalombiztosítási támogatással rendelkező gyógyászati készítményt írt fel vényre”. – A már korábban, november elején elfogott és azóta letartóztatásban lévő üzletkötő – az általa képviselt gyógyászati eszközgyártó cég szintén letartóztatott vezetőinek tudtával – arra ösztönözte az orvost, hogy olyan gyógyászati segédeszközöket írjon fel, amelyekre a legmagasabb összegű támogatás igényelhető vissza.
A rendőrség a közleményben megjegyzi: ezeket az erősen deformált lábra készülő cipőket a legtöbb esetben egy lábra szokták felírni, majd elkészíteni, hiszen a betegeknek legtöbbször csak az egyik lába sérült. A gyanúsított azonban a legtöbbször párban írta fel a gyógycipőket a nagyobb haszon reményében. Az orvosi vényeken szereplő betegek – mivel az orvossal nem találkoztak – tisztában sem voltak azzal, hogy a kapott lábbelik gyógyászati segédeszközök. Akadt több olyan páciens is, akinek adataival egymás után többször is visszaéltek – írták.
Az orvos által kiállított vényre való hivatkozással a gyártó cipőnként átlagban ötvenezer forintos támogatási összeget igényelt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), amely a dokumentumok alapján összesen több mint 22 millió forintot utalt ki a cégnek. A nyomozók az orvost bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint többrendbeli személyes adattal visszaéléssel és magánokirat felhasználásával gyanúsították meg.
A most elfogott orvossal együtt az ügyben már hét gyanúsított – három-három orvos és cégvezető, illetve egy üzletkötő – letartóztatását rendelte el az illetékes bíróság. | Budapesti ortopéd orvost tartóztattak le költségvetési csalás gyanúja miatt | Újabb orvost tartóztattak le költségvetési csalás gyanúja miatt, a budapesti ortopéd orvos mintegy félezer cipőt írt fel ellenszolgáltatásért cserébe és igényelt vissza ezek után több mint 22 millió forintot – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) a rendőrség honlapján. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/budapesti-ortoped-orvost-tartoztattak-le-koltsegvetesi-csalas-gyanuja-miatt-149928 | 2022-12-21 14:23:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Két és fél év letöltendő börtönbüntetésre és öt év foglalkozástól eltiltásra ítélte korrupciós ügyben a Fővárosi Törvényszék szerdán első fokon Sófi Gyulát, aki a vádban szereplő időszakban a Heim Pál Gyermekkórház pszichiátriai osztályának vezetője volt. Az, hogy a bíróság ténylegesen börtönbe küldené Magyarország egyik legismertebb gyermekpszichiátriai szakértőjét, érezhető meglepetést okozott a tárgyalóteremben, már csak azért is, mert ilyen súlyos büntetést még az ügyészség sem kért. A magát ártatlannak valló Sófi védőjével együtt fellebbezett az ítélet ellen, így az nem jogerős.
A bíróság arra jutott, hogy az alábbi eset megtörtént, és a lényegét tekintve úgy történt meg, ahogy a vádiratban szerepel: Sófi igazságügyi szakvéleményt készített egy kisfiúról, akinek az apja szexuális abúzus miatt feljelentette az anyát. A szakvéleménye nyitva hagyta a kérdést, hogy valóban történt-e abúzus, az szerepelt benne, hogy kétséget kizáróan nem állapítható meg, de akár igaz is lehet. Ezek után évekkel később Sófi Heim Pál kórházbeli beosztottját, Csernay Ákos pszichológust rendelték ki ugyanennek a kisfiúnak a vizsgálatára. Ő arra jutott, hogy kizárható az abúzus. Sófi ekkoriban, 2020 januárjában telefonon érdeklődött az ügy állásáról, mire Csernaytól azt a választ kapta, hogy „nullás az ügy”. | Letöltendő börtönre ítélték Magyarország egyik legismertebb gyermekpszichiátriai szakértőjét | Két és fél év letöltendő börtönbüntetésre és öt év foglalkozástól eltiltásra ítélte korrupciós ügyben a Fővárosi Törvényszék szerdán első fokon Sófi Gyulát, aki a vádban szereplő időszakban a Heim Pál Gyermekkórház pszichiátriai osztályának vezetője volt. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/10/letoltendo-bortonre-iteltek-magyarorszag-egyik-legismertebb-gyermekpszichiatriai-szakertojet | 2024-01-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A kínai CATL egy olyan összeszerelő üzemet bérelne a lassan akkufővárossá váló Debrecenben, amelyet a beruházó sokáig be sem jelentett, pedig már folyamatban van az engedélyezési eljárása. Máshol gyártott cellákat szerelnének itt össze, úgy számolnak, hogy a BMW lehet a termékek egyik felvásárlója.
Január 5-én jelent meg a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal honlapján, hogy Debrecen Déli Gazdasági Övezetében, a CATL-akkumulátorgyár közelségében egy akkumulátor-összeszerelő üzemet épít az ipariingatlan-fejlesztéssel foglalkozó Inpark Szigma Kft.
A projekt megnevezésében egyáltalán nem szerepel az akkumulátor szó, hivatalosan az „elektromobilitást biztosító újratölthető energiatároló (ELBUE) modul összeszerelő üzem” nevet adták a beruházásnak. Nem csak az üzem nevében igyekeztek titkolni, hogy itt akkumulátorokkal fognak foglalkozni. A korábbi hasonló példáktól eltérően a beruházást eddig be sem jelentették, az Inpark csak azt követően adott ki egy sajtóközleményt – amelyet szerkesztőségünkhöz nem juttattak el –, miután a Debreciner előbb telefonon, majd e-mailben is érdeklődött a cégtől az akku-összeszerelővel kapcsolatban. Kérdéseinkre a cég nem válaszolt, amennyiben később megteszi, cikkünket frissítjük.
A kormányközeli KESMA-hálózathoz tartozó Hajdú Online cikke már úgy ír az üzemről, hogy azt a CATL hozza létre az Inparktól bérelt létesítményben. Az általuk hivatkozott közlemény szerint a csarnokot főként raktározásra használják majd, és csak kisebb részben történik összeszerelés.
Ehhez kapcsolódóan: Európa zöld fővárosa lenne a gazdaságát az autó- és akkumulátoriparra építő Debrecen
A BMW-nek szállítanának?
A kormányhivatal honlapján olvasható dokumentáció még egyáltalán nem tér ki arra, hogy a CATL bérelné a létesítményt. Ebben az olvasható, hogy a Debrecenben és környékén megvalósuló nagy volumenű elektromosautó-ipari beruházások (példaként a CATL-t és a BMW-t említik) egyrészt alapanyagot (akkumulátorcella), másrészt felvevőpiacot (elektromos autók akkupakkja) biztosítanak az üzem számára. „Ismerve a Déli Gazdásági Övezetbe betelepülő gazdasági szereplőket (pl. CATL-gyár), a fizikai közelség jó üzleti lehetőségnek kínálkozott a környezethasználó számára. Ebben a kedvező gazdasági környezetben döntött az Inpark Szigma Kft. úgy, hogy a rendelkezésére álló ingatlanon egy energiatárolómodul-összeszerelő üzemet valósít meg úgy, hogy az ingatlan fennmaradó része akár a tevékenység bővítésére, akár a raktározási tevékenységre is lehetőséget biztosítson” – írják.
Az anyag szerint az üzemben a termelést két összeszerelő sorban tervezik elindítani. Soronként a napi tervezett kapacitás 675 modul, a két sor együttes napi kapacitása így 1350 modul lesz. Mint írják, az éves termelés a munkanapok számának függvénye. „Ezt indulásként 252 napban, teljes kapacitásban 330 napban határozták meg. A teljes kapacitás elérése a termelés fokozatos növelésével érhető el” – olvasható a dokumentumban. A beruházást egy 43,7 hektáros területen hajtják végre.
Akkumulátorcellákból állítanak össze modulokat
A tevékenység leírásában közlik, hogy az épületben „energiatárolómodul-összeszerelési folyamat, raktározás, továbbá a hibás modulok szétszerelése” történik. Alapvetően a máshol gyártott, már kész akkumulátorcellákból szerelnek össze energiatároló modulokat, valamint jelentősen kisebb százalékban hibás modulok szétszerelésével is foglalkoznak a hiba meghatározása, definiálása és a cellamag mentése céljából.
„Fel kívánjuk hívni a figyelmet, hogy a szétszerelési tevékenység csak az üzemben összeszerelt, azonban az ellenőrzések alapján hibásnak minősülő modulok szétszerelésére vonatkozik! Külső forrásból származó hibás modulok szétszerelési céllal történő beszállítása nem fog történni” – hangsúlyozzák.
Arra is kitérnek, hogy az összeszerelési folyamat a máshol gyártott, már kész akkumulátorcellákból történő összeszerelést és a kész energiatároló modul tesztelését foglalja magában. „Az összeszerelési folyamat során meghatározott számú cellából és alkatrészből (elektromos mag, véglemez, hőszigetelő betét, szigetelő burkolat) álló modul készül. Az így kapott modulok akkupakká történő összeszerelést követően beépíthetők az elektromos járművekbe. Sem akkumulátorcella-gyártás, sem akkupakk-összeszerelés nem tervezett a fejlesztési területen” – írják.
Ehhez kapcsolódóan: Ez a migráns nem az a migráns – hónapok óta a vendégmunkások ügye kavarja fel a közéletet Debrecen környékén
Veszélyes anyagokat fognak kezelni
A cég a dokumentációban azt is jelezte, hogy az akkumulátorcellákat kezdetben távolabbi gyárakból szállítják be hozzájuk, majd a CATL-gyár megvalósulását követően közvetlen közelről is érkezhetnek. Közlésük szerint lítiumion-polimer újratölthető akkumulátorokat szerelnek össze, amelyekben a veszélyes összetevők a következők: kobalt-lítium-mangán-nikkel-oxid és lítium-hexafluor-foszfát.
Az üzemben három műszakos munkarend szerint évi 330 munkanappal tervezik a gyártást. 160 dolgozóval, valamint naponta negyven látogatóval (külső partnerek, szolgáltatók, hatósági ellenőrzés) számolnak.
Köz nélküli közmeghallgatás is lesz
A hatásvizsgálati eljárás keretében a kormányhivatal közmeghallgatást tart február 12-én reggel 8 és este 20 óra között. Egy 2023-as kormányrendeletet kihasználva az eseményt az érintettek személyes jelenléte nélkül tartják meg. Ez azt jelenti, hogy a hatóság kizárólag Cégkapun és Ügyfélkapun keresztül, valamint e-mailben várja a kérdéseket és észrevételeket a beruházással kapcsolatban.
Polgár Tóth Tamás írása. | Még a nevében is titkolták, hogy egy újabb akkumulátor-összeszerelőt építenek Debrecenben | kínai CATL egy olyan összeszerelő üzemet bérelne a lassan akkufővárossá váló Debrecenben, amelyet a beruházó sokáig be sem jelentett, pedig már folyamatban van az engedélyezési eljárása. Máshol gyártott cellákat szerelnének itt össze, úgy számolnak, hogy a BMW lehet a termékek egyik felvásárlója. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/meg-a-neveben-is-titkoltak-hogy-egy-ujabb-akkumulator-osszeszerelot-epitenek-debrecenben/32768862.html | 2024-01-10 18:10:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A döntés értelmében az Energiaügyi Minisztériumnak (EM) a szöveg elfedése nélkül el kell küldenie az MVM állami tulajdonosaként hozott, 2019–2020-as határozatait – tájékoztatta a Népszavát az MSZP frakcióvezetője, volt pártelnök, aki azt reméli, így több is kiderülhet arról, hogy az állami MVM miként vette meg Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől a Mátrai Erőművet.
Ehhez kapcsolódóan: Mától Mészárosék szolgáltatják az áramot és a gázt a Tiszántúlon
Az ügy előzménye, hogy Mészáros Lőrinc és üzleti köre a tulajdonában lévő Opus Global Nyrt.-n keresztül, a Status Energy Magántőkealap nevű leányvállalatával és egy cseh cég segítségével 2018 tavaszán felvásárolta a Mátrai Erőmű Zrt. 72,62 százalékos tulajdonrészét. A vállalat közgyűlése 2019 elején elfogadta, hogy 11,2 milliárd forint osztalékot fizet ki a részvénytársaság tulajdonosainak. Mint ez a sajtóban akkor megjelent, Mészáros Lőrinc és üzleti köre nyolcmilliárd forinthoz jutott az osztalékból. 2019 decemberében Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter bejelentette, hogy a magyar állam megvásárolja az Opus Global Nyrt.-től a Mátrai Erőművet. A cég 2020. március 26-án az MVM Csoport tulajdonába került.
Tóth Bertalan 2021 januárja óta próbál adatot szerezni a tranzakcióról. Mint mondta, elvárja a Lantos Csaba vezette tárcától, hogy teljesítse a bíróság jogerős ítéletét.
A minisztérium a lap kérdésére közölte, hogy végrehajtja a Kúria jogerős döntését. | Döntött a Kúria, ki kell adnia az államnak a Mátrai Erőmű felvásárlásának aktáját | A Mészáros Lőrinchez tartozó szénerőmű négy évvel ezelőtti állami, vagyis közpénzből történő felvásárlásának dokumentumairól van szó. Négyéves jogi hercehurca ért véget a Kúria döntésével, amely az ügyben a hatodik, és amely végleg helyt adott az MSZP-s Tóth Bertalan adatigénylésének. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/matrai_eromu_visonta_meszaros_lorinc_mvm_toth_bertalan/32768902.html | 2024-01-10 18:39:28 | true | null | null | Szabad Európa |
„Ön szerint szabályosan költötte el az adófizetők pénzét az Antall József Tudásközpont?” – kérdezte Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésztől még tavaly decemberben. Kérdésének alapja a 2021 szeptemberében írt miniszterelnökségi jelentés, ami a szervezet állami támogatásainak felhasználását vizsgálta.
Polt a kérdést feljelentésként értékelte, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságához továbbított. A NAV feljelentés-kiegészítést rendelt az ügyben tavaly december 22-én. Az Átlátszó most megkérdezte a NAV-ot az ügy állásáról, hogy megtörtént-e már a feljelentés és a kiegészítés elbírálása, van-e folyamatban nyomozás az ügyben. A sok kérdésre mindössze azt írták: „Kérdéseivel kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ”.
A Direkt36 2021-ben mutatta be az egykori miniszterelnök fia, Antall Péter által vezetett AJTK működését, amelyet korábban csaknem ötmilliárd forinttal támogatott az Orbán-kormány az adófizetők pénzéből. „Az AJTK vezetése évente 15-20 külföldi munkautazást bonyolított, és ezeken rendszerint luxushotelekben szálltak meg. Időnként alapítványi pénzből költöttek magánkirándulásokra, magánkórházra, professzionális fényképezőgépekre és márkás bőröndökre is.”
Az ügy nyilvánosságra kerülése után a kormány vizsgálatot indított, ami arra jutott, hogy „a gazdálkodásuk a törvényi kritériumoknak megfelelt, ugyanakkor nem indokolható kifizetéseket is tartalmazott, köztük olyanokat, amelyek a jó erkölccsel nem egyeztethetők össze”. Ezért megszüntették az AJTK állami támogatását. | A NAV vizsgálja az Antall József Tudásközpont költéseit | „Ön szerint szabályosan költötte el az adófizetők pénzét az Antall József Tudásközpont?” – kérdezte Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésztől még tavaly decemberben. Kérdésének alapja a 2021 szeptemberében írt miniszterelnökségi jelentés, ami a szervezet állami támogatásainak felhasználását vizsgálta. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/11/a-nav-vizsgalja-az-antall-jozsef-tudaskozpont-kolteseit | 2024-01-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A magyar építőipar meghatározó szereplőjénél, az A-Híd Zrt.-nél tartott házkutatást múlt év végén a nyomozó hatóság – értesült több forrásból a Mandiner.
A cég neve többek között onnan is ismerős lehet, hogy ők végezték a Lánchíd felújítását.
Az A-Híd Zrt.-nél zajlott házkutatással összefüggésben kerestük a rendőrséget, az ügyészséget és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) is. Az adóhatóság válaszában az építőipari vállalkozás nevére nem tett utalást, ugyanakkor lapunknak küldött tájékoztatásában nem cáfolta a házkutatás tényét. Sőt,
válaszukból az is kiderült, hogy a hatósági intézkedés a több százmilliós számlagyár-ügy miatt letartóztatott Vig Mór elleni eljárás keretében történt:
„Tájékoztatjuk, hogy egy praxisától eltiltott budapesti ügyvéd tevékenysége miatt elrendelt nyomozás során a pénzügyőr nyomozók 33 fővárosi helyszínen kutattak és foglaltak le bizonyítékként dokumentumokat, elektronikus adatokat, hamis kormányhivatali bélyegzőt, valamint készpénzt. A témában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2023. november 29-én adott ki sajtóközleményt, amelyet kérünk tekintsen irányadónak” – írta az A-Híddal kapcsolatos kérdésünkre a NAV.
A jogász november vége óta letartóztatásban van, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága több százmilliós számlagyár működtetése miatt, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással gyanúsította meg.
Nemzetközi csalás, korrupció, erőszak
Nem sokkal a letartóztatása után az is nyilvánosságra került, hogy nem ez Vig Mór egyetlen ügye: a férfi egy jelenleg is körözött bűnöző társaságában vehetett részt egy nemzetközi csalássorozatban, valamint vesztegetési ügyben két éve jogerősen is elítélték.
A férfit korábban azzal is meggyanúsították, hogy megverette felesége volt párját, igaz, ezt az eljárást végül bizonyítékok hiányában megszüntették.
Az ügy ugyanakkor ezzel még nem ért véget, mert a sértett pótmagánvádat nyújtott be,
amit a bíróság befogadott, így ez a súlyos testi sértés kísérlete miatt indult eljárás a Budai Központi Kerületi Bíróságon (BKKB) jelenleg is folyamatban van.
Homályos cégügyek
A sajtó Vig homályos cégügyeiről is lerántotta a leplet: kiderült, hogy Büro Cégkezelő Kft. néven egy cégtemetőként is működő szolgáltató köthető a jogászhoz, amely a II. kerületi Keleti Károly utca egyik földszinti üzlethelyiségébe van bejegyezve, majd az is megjelent, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon bizalmasának egyik vállalkozása is ehhez a szolgáltatóhoz került.
Ismert jogvédő a bukott ügyvéd testvére
Fontos körülmény, hogy Vig Mór az Amnesty International Magyarország igazgatójának, Vig Dávidnak a testvére.
A hazánk lejáratásában élen járó jogvédő ráadásul régi szereplője a magyar közéletnek, pontosabban inkább a Soros-hálózatnak:
dolgozott a Magyar Helsinki Bizottságnál és a Soros-alapítványnak nevezett Open Society Foundationsnél is.
(Nyitókép forrása: NAV) | Házkutatást tartott az adóhatóság a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt.-nél | A hatósági intézkedés a sok százmilliós számlagyár ügyébe belebukó, jelenleg is letartóztatásban lévő egykori ügyvéd, Vig Mór elleni eljárás keretében történt – tudta meg a Mandiner. | null | 1 | https://mandiner.hu/belfold/2024/01/hazkutatast-tartott-az-adohatosag-a-lanchid-felujitasat-vegzo-a-hid-zrt-nel | 2024-01-11 12:48:19 | true | null | null | Mandiner |
„Vajon miért nem kapunk az EU-tól pénzt?”
- tette fel a kérdést egy röhögő emoji kíséretében Mesterházy Attila, a Szocialisták és Demokraták párt elnöke egy tavaly október 31-i posztjában, amelyet több mint 1700-an osztottak meg a Facebookon. A bejegyzéshez a volt MSZP-s politikus egy fényképet is mellékelt, amelyen a felirat szerint a 40 centiméter magas, 40 millió forintból épült bodrogkeresztúri Panoráma Kilátó látható.
Mesterházy humorosnak szánt posztjában arra utal, hogy többek között az ilyen típusú beruházások is útját állják az uniós támogatások hazai folyósításának. Az EU intézményei 2022 óta ugyanis mintegy 30 milliárd eurós támogatástól zárták el a magyar kormányt, elsősorban a demokratikus normák leépítése miatt.
A bejegyzéssel ellentétben azonban a bodrogkeresztúri kilátó nem a Fidesz-, hanem a 2010 előtti szocialista kormányzás alatt épült- hívta fel rá a figyelmet a Dobó népe nevű, névtelen szerkesztők által működtetett Facebook-oldal. Majd hozzátették, hogy a 2007-es beruházás idején a bejegyzést közlő Mesterházy ráadásul az akkori kormánykoalíciót vezető MSZP egyik első embere volt.
Mesterházy Attilát levélben kerestük azzal kapcsolatban, mi volt a szándéka ezzel a poszttal és miért pont ezt a beruházást emelte ki a számos példa közül, kérdésünkre azonban ezidáig nem válaszolt.
Nem Mesterházy volt az egyetlen ellenzéki politikus, aki félrevezetően posztolt a minikilátóról: még korábban, 2022 szeptemberében Temesvári Szilvia, a Párbeszéd Magyarországért terézvárosi alpolgármestere ebben a TikTok-videójában szintén a bodrogkeresztúri kilátót említi az olyan projekek között, amelyek miatt a kormány "még nem tudta hazahozni a brüsszeli pénzeket".
Egy korábbi korszakban fogant
Bár a Fideszhez köthető, megkérdőjelezhető hasznosságú beruházásokkal tele van a sajtó (lásd ezt, ezt vagy ezt a cikket), a Miskolctól alig 50 kilométerre fekvő bodrogmenti település 40 cm-es minikilátója nem a Nemzeti Együttműködés Rendszerének terméke.
a közbeszerzési pályázatot “turisztikai létesítmények kialakítása” címen először 2006. április 5-én hirdették meg (majd ezt később módosították, a kivitelezésre végül június 30-ig lehetett ajánlatokat tenni);
a pályázat eredményét 2006. augusztus 9-én tették közzé,
a nyertes féllel az önkormányzat először 2006. december 15-i határidővel kötött szerződést, majd a határidőt meghosszabbították 2007. április 30-ra,
az építmények hivatalos átadására pedig 2007. május 15-én került sor.
A fentiekből látszik, hogy a beruházás teljes egészében a Gyurcsány-kormány idején valósult meg (Gyurcsány Ferenc 2004 szeptemberétől 2009 áprilisáig volt miniszterelnök).
A bodrogkeresztúri kilátó egy nagyobb kezdeményezés, az észak-magyarországi régiót érintő “Összefogással Tokaj Világörökségéért I-II.” elnevezésű program keretében épült, amely a tokaji borvidék 13 településének idegenforgalmi fejlesztéseit fogta össze. A több mint 2 milliárd forintos összköltségvetésű programot részben EU-s forrásokból valósították meg (az akkor futó Regionális Operatív Program keretében).
Az uniós fejlesztési program koordinációját és nyomonkövetését, ahogy a beruházások kiválasztását és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer működtetését is a 2006-ban létrehozott Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) végezte, amely egészen 2014-ig irányította a Magyarországra érkező uniós támogatások szétosztását és felhasználását.
Mennyi az annyi
Bodrogkeresztúr Község Önkormányzata a borvidék turisztikai vonzerejét növelni kívánó programban - a ma már csak archív formában elérhető honlap szerint - két projekttel vett részt:
egy „vízi- és kerékpáros turisztikai információs centrum és rendezvényhelyszín”, valamint
egy „kilátó létesítése és környezet rendezése”
elnevezésű projektelemet sorolt fel a tokajvilagorokseg.hu weboldal.
Az utóbbi helyét a vízművek szomszédságában lévő 194 méteres Dereszla-domb tetején jelölték ki, elsődleges funkciójának pedig a rekreációs-szabadidős tevékenységet szánták: a „fejlesztéssel természetközeli szabadidős terület alakul ki, ízelítőt nyújtva a borvidék egyik fő jellemvonásáról, a változatos tájképi adottságokról” - olvashatjuk weblapon.
Mindkét beruházást a Zemplénkő Kelet-magyarországi Kőbányák Bányászati Kft. nyerte, amely Tokaj-Hegyalja egyik meghatározó üzletemberének, Toldi Miklósnak a résztulajdonában állt. A cég megbízása a két bodrogkeresztúri projektelemre összesen 114,7 millió forintos összegről szólt. Ebből a Közbeszerzési Értesítőben 2007 januárjában megjelent szerződésmódosítás szerint nettó 31 980 000 forintban határozták meg a kilátó létesítését. (Ez 20 százalékos áfakulcs mellett bruttó 38 376 000 forintot jelent).
Forrás: Közbeszerzési Értesítő
Bár az építményt 2007. május 15-én adták át, a bodrogkeresztúri “kilátó” csak két évvel később, 2009 októberében tett szert országos ismertségre. A sajtóban ugyanis ekkor sorrajelentek meg azok a cikkek, amelyek szenzációként tálalták a közel 40 millió forintból megépült, 40 cm-es kilátó esetét. Májer József akkori polgármester az ügyet azonban a sajtó részéről indokolatlan lejáratókampánynak nevezte és azzal védekezett, hogy
“nem kilátó, hanem a területen egy kijelölt pont” megépítésére kapták az összeget.
Bár azt nem tudni, hogy az önkormányzat pénz szűkében folyamodott-e ehhez a megoldáshoz (az alpolgármester Indexnek adott nyilatkozata szerint igen), a közbeszerzési pályázat kiírásában eredetileg is egy igen alacsony, mindössze 1 méter magas “kilátó-magaslat” terve szerepelt.
Forrás: közbeszerzés.hu
A település polgármestere a Kulcs magazinnak adott interjújában azt is elmondta, hogy a betonplató kivitelezésére a pályázati pénzből mindössze 11 millió forintot fordítottak, a fennmaradó összegből pedig utat és közösségi teret építettek, valamint elvégezték a környező ősfenyves rehabilitálását is.
Forrás: Foursquare
A településen fellelhető információs táblák szerint a bodrogkeresztúriak azóta is inkább a kilátópont megnevezést használják a kilátó helyett. Az egyik ilyen táblán olvasható ismertető szerint ugyanis a nevezett helyen (csupa nagybetűvel szedett) “KILÁTÓPONT” áll, amely építési koncepciója szerint sosem szeretett volna kilátótorony lenni. Ehelyett “egy olyan tájba simuló pont megjelölése” volt a cél, amely “funkcionálisan használható és láttatja a vidék csodálatos panorámáját. Nem csak kilátó, hanem találkozási pont is” - olvasható a turistáknak szóló tájékoztatón.
Az átadás után készült képek alapján a szabadidő eltöltéséről a kilátás mellett néhány pad és egy szalonnasütő is gondoskodik.
Kis magyar abszurd
Bár a bodrogkeresztúri minikilátó még a Gyurcsány-kormány idején épült, a Fidesz 2010-es hatalomra jutása óta is bőven akadnak megkérdőjelezhető hasznosságú, EU-s pénzből kivitelezett beruhátások - jóval drágábbak is, mint a 40 centis kilátópont.
A Transparency International tavaly a Sziget Fesztiválra készített egy összeállítást az elmúlt évek legbizarabb magyar turisztikai fejlesztésekről, amelyet az Ami az útikönyvből kimaradt című kiállítás keretében mutattak be, számolt be róla a Telex. A shortlisten egyaránt szerepelt
De ebbe a mezőnybe tartozik a Nyírmártonfalván felépült erdő nélküli lombkoronasétány, a lejtő nélküli bobpálya az Alföldön, a kizárólag gyalogosan megközelíthető biciklis kilátó a Tisza-tavon, vagy a felcsúti stadiont az alcsútdobozi arborétummal összekötő Vál-völgyi kisvasút, amely 600 millió forint európai uniós támogatásból készült, 2016-os indulása óta azonban több mint 32,8 milliós veszteséget halmozott fel - legalábbis ezek az állandó elemei a sajtóban szinte éventemegjelenőösszeállításoknak, amelyek a vitatható hasznú uniós projekteket mutatják be.
Címlapi kép: Mesterházy Attila, Facebook | Hiába állítja Mesterházy Attila, nem a Fidesz, hanem a Gyurcsány-kormány idején épült EU-s pénzből 40 centis kilátó | A bodrogkeresztúri kilátóra 2006-ban írták ki a közbeszerzést, és az átadás is megvolt még a NER-korszak előtt. | null | 1 | https://www.lakmusz.hu/hiaba-allitja-mesterhazy-attila-nem-a-fidesz-hanem-a-gyurcsany-kormany-idejen-epult-eu-s-penzbol-40-centis-kilato/ | 2024-01-11 00:00:00 | true | null | null | Lakmusz |
„Legyetek bátorak” – ezt tanácsolta egyetemistáknak sikerével összefüggésben Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos, Orbán Viktor miniszterelnök barátja. Ha intelmeit így év elején meghallgatná, itt megteheti:
Vélhetően testvére, Mészáros János is hallgatott a jó szóra: ahogyan a korábbi években, tavaly is szép sikereket ért el a közbeszerzéseken, illetve beszerzéseken, ezeket néztük át a nyilvános adatbázisokban. Hogy az elnyert munkák pontosan mekkora összeget tesznek ki, egyelőre nem lehet megmondani, egyrészt a konzorciumi sikerek (amikor a cég más vállalkozásokkal együtt nyer el megbízást), másrészt a keretszerződések miatt. Számításaink szerint nagyságrendileg nettó 7,6 milliárd forintnyi beszerzésben (közbeszerzés és az állami cégek hagyományos beszerzései) érintettek Mészáros János cégei a vizsgált időszakban – és ebben nincsenek benne azok az esetek, amikor alvállalkozóként volt jelen a Mészáros-birodalom valamelyik közpénzes megbízásában.
Az Adept Enviro Kft.-t 2019-ben szerezte meg Mészáros János, és a sikerek nem várattak magukra. Tavaly áprilisban az rtl.hu írta meg, hogy a cég nettó 2,5 milliárdos keretmegbízást nyert el egy Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó céggel, a Naturaqua Zrt.-vel közös konzorciumban. Az év vége is közpénzes megbízást hozott, ezúttal az Energiaügyi Minisztériumtól: kármentesítési előkészítési feladatokra kaptak nettó 4 milliárd 126 millió forintos keretmegbízást ugyancsak a Naturaqua Zrt.-vel, ezúttal a Wessling Hungary Kft. (idéntől a jogutód neve Eurofins Analytical Services Kft.) konzorciumi partnerségével. Az Energiaügyi Minisztérium a keretösszeg 70 százalékára vállalt lehívást, a fennmaradó rész opció.
Évek óta Mészáros János cége, a Pegazus Trade Kft. szállítja a munkaruhákat a Magyar Közútnak: tavaly kétszer is befutottak az állami cégnél. Nettó 371,6 millió forintos keretmegbízást kaptak munkaruhák szállítására, itt a megrendelő ugyancsak 30 százalékos opciós részt hagyott, az összeg 70 százalékát biztosan lehívja. Ahogyan a mindenféle védőfelszerelések esetében is, az ezek beszerzésére kiírt eljárás mind a négy részét a Pegazus Trade Kft. vitte el tavaly összesen nettó 350,4 millió forint értékben.
Ha valaki csak úgy az utcáról besétálva szeretne munkaruhákat venni Mészáros János cégétől, nem lesz könnyű dolga: a cégnek nincsen külön honlapja, egy másik Mészáros János-érdekeltséggel, a Pegazus Autócentrum Kft.-vel elvileg közös weboldalon osztozik, ott azonban cikkünk írásakor nincsen szó munkaruhákról, védőfelszerelésekről, csak szervizről, flottakezelésről és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokról. (Kicsit kilóg a sorból az állami fegyvergyártásban aktív, a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában lévő HM Arzenál Zrt., amely egy 2022-ben frissített szerződéslista szerint a Pegazus Autócentrum Kft.-vel évi 60,6 millió forint becsült értékkel gépjárművek bérlésére állapodott meg. A megbízás 48 hónapra vagy 200 ezer kilométer futásteljesítményre szól. Hogy tavaly is élt-e ez a szerződés, arról az állami céget megkérdeztük, válaszukkal bővítjük cikkünket.)
A MÁV sem tudta nélkülözni a Pegazus Trade Kft. termékeit: márciusban zselés akkumulátorok beszerzésére szerződtek 47,6 millió forint értékben. Az MVM leányvállalata, az MVM OVIT Zrt. pedig egy másik Mészáros János-féle vállalkozás, az Agro-Felcsút Kft. szolgáltatását vette igénybe, szerződéslistájuk szerint januárban 500 ezer eurós szállítási keretszerződést írtak alá acélszemcse és korund szállítására. | Minisztérium, MÁV, Magyar Közút: Mészáros Lőrinc testvére sem tudott elugrani a közpénz elől | Munkaruhák, védőfelszerelések, kármentesítés előkészítése, akkumulátorok, járműbérlet – Mészáros János is sokoldalú, akárcsak testvére, Mészáros Lőrinc. Bár mintha kerülné a nyilvánosságot: az üzletemberről több mint tíz éve készült az utolsó MTI-s fotó. Úgy tűnik, üzleti sikereivel nem kérkedik, holott a nyilvános adatok szerint bátyja árnyékában is szépen tudott gyarapodni. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2024/01/11/meszaros-janos-meszaros-lorinc-cegek-kozbeszerzes | 2024-01-11 17:25:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Az MNB 10 millió forint bírságot szabott ki az MBH Bankra, mivel az nem teljes mértékben teljesítette a felügyelet korábbi, a jogelőd Takarékbankra vonatkozó határozatát a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságok miatt – írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank.
A közlemény szerint az MNB folyamatos felügyelés keretében végzett nyomon követés során tekintette át, hogy az MBH Bank Nyrt. maradéktalanul végrehajtotta-e a felügyelet által a jogelőd Takarékbank Zrt.-vel szemben meghozott 2022. október 24-i határozatát, majd „számos intézkedésre kötelezte a hitelintézetet annak a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságai miatt”.
Mostani határozatukban aztán megállapították, hogy mészáros Lőrinc szuperbankja, vagyis az MBH Bank mint jogutód „nem mindenben teljesítette a felügyelet kötelezéseit”.
A közlemény szerint mivel nem jelölte ki teljeskörűen a megerősített eljárásba helyezendő ügyfeleit, „ezért a pénzmosási szempontból kockázatos ügyfelek, ügylettípusok fokozott monitoringja egyes esetekben nem teljesült”, és „emiatt a megfelelő riasztás hiányában nem történt meg az adott ügyletek elemzése, értékelése, szükséges esetben pedig a bejelentés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodájának”.
Hiányosságokat találtak még az MBH Banknál a szűrési eredmények dokumentálásának gyakorlata kapcsán is, ezek miatt szabták ki végül a 10 millió forint felügyeleti bírságot, plusz 2024 február, illetve március végi határidővel kötelezték az MBH-t a hiányosságok kijavítására. | 10 millióra bírságolta Mészáros Lőrinc szuperbankját az MNB | Az MNB 10 millió forint bírságot szabott ki az MBH Bankra, mivel az nem teljes mértékben teljesítette a felügyelet korábbi, a jogelőd Takarékbankra vonatkozó határozatát a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságok miatt – írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/12/10-milliora-birsagolta-meszaros-lorinc-szuperbankjat-az-mnb | 2024-01-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Bár a rendőrség először visszadobta a feljelentést, az ügyészség utasítására mégis nyomozás indul az aligai Balaton-parton, a Kádár-szigeten lévő fűzfa megcsonkítása miatt. Közben az Aligai Fürdőegyesület kiderítette, hogy a vízügy tizenöt évre bérbe adta a szigetet egy közeli telektulajdonosnak, aki fagondozásra kapott engedélyt.
Természetkárosítás gyanúja miatt tett feljelentést az LMP-s Keresztes László Lóránt novemberben, miután az aligai Kádár-szigeten megcsonkították a sok helyi által kedvelt és csodált fűzfát. Mint mondta, a mesterséges sziget a tómeder része, amely Natura 2000-es terület, ezért szerinte nem lehetett volna megcsonkítani a fűzfát.
A rendőrség először visszautasította a nyomozást azzal, hogy nem történt bűncselekmény, mert a nemzeti park szerint a fa nem védett. Az ügyészség azonban felülbírálta a rendőrség döntését, és nyomozás elrendelésére, szakértő bevonására utasította a rendőrséget – mondta a Szabad Európának Keresztes László Lóránt.
Az Aligai Fürdőegyesület az ikonikus fűzfa megcsonkítása után közérdekű adatigényléssel fordult a sziget vagyonkezelőjéhez, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz. Kiderült, hogy a Kádár-szigetet még tavaly júniusban tizenöt évre bérbe adták Aliga II. egyik ingatlantulajdonosának évi háromszázezer forintért. A vízügy válaszából az is kiderült, hogy a bérlő fagondozására kapott engedélyt a fűzfára.
A civil szervezet szerint elfogadhatatlan, hogy a Kádár-szigetet bérbe adták magánkézbe, miután az mindenki által szabadon használható, és a Településrendezési szerződés szerint a kijelölt parti sétány része, ezért azt tervezik, hogy megtámadják a bérleti szerződést.
Miután a nyomozás elindult, igazságügyi szakértő fogja megállapítani, hogy a fűzfa gondozása megfelelt-e a szakmai előírásoknak.
Korábban a Szabad Európának nyilatkozó favizsgáló szakember a fotók alapján barbár módszernek nevezte a teljes csonkolást. Kerestük az ügyben a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket. | Nyomozás indul a megcsonkított aligai fűzfa ügyében | Bár a rendőrség először visszadobta a feljelentést, az ügyészség utasítására mégis nyomozás indul az aligai Balaton-parton, a Kádár-szigeten lévő fűzfa megcsonkítása miatt. Közben az Aligai Fürdőegyesület kiderítette, hogy a vízügy tizenöt évre bérbe adta a szigetet egy közeli telektulajdonosnak, aki fagondozásra kapott engedélyt. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/nyomozas-indul-a-megcsonkitott-aligai-fuzfa-ugyeben/32770497.html | 2024-01-12 17:06:30 | true | null | null | Szabad Európa |
A rendőrség szerint nem történt hivatali visszaélés, ezért elutasította a nyomozást az Orbán Ráhel tokaji földjeinek állami elővásárlási joga ügyében. A DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész tett feljelentést. Az ellenzéki képviselő azt kifogásolta, hogy lapinformációk szerint a vásárlást követően törölték a földekről az állam elővásárlási jogát.
Hiába értékelte feljelentésként, és továbbította a rendőrségre Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes írásbeli kérdését a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel által vásárolt tokaji földekről törölt állami elővásárlási jog ügyében, végül nem indul érdemi nyomozás – írta a hvg.hu.
A lap birtokába került határozat szerint a döntés indoklásából kiderül, hogy a nyomozók néhány – szerintük egymásnak ellentmondó – újságcikk elolvasása után jutottak arra a következtetésre, hogy nem történt bűncselekmény, mert hiányzik a jogtalan előny vagy hátrány okozása.
Ahogy arról a 24.hu cikke alapján decemberben beszámoltunk, a világörökséghez tartozó tokaj-hegyaljai területeken megszerzett egyes ingatlanok tulajdoni lapjairól május végén törölték az állam elővásárlási jogát. A lapnak nyilatkozó, örökségvédelemmel is foglalkozó építési jogász szerint ezt jogszerűen nem lehet megtenni.
A lap idézi a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közleményét az ügyben, amely szerint a világörökségi ügyekért is felelős miniszter (Lázár János) megkeresésére törölte a földhivatal az ingatlanok tulajdoni lapjáról az állami elővásárlási jogot.
„A törvény egyértelműen rögzíti, hogy a világörökségi területen lévő ingatlanokon az államot – a lakhatás céljára szolgáló épületet (lakás, lakóház), valamint a földet kivéve – más jogosultakat megelőzően elővásárlási jog illeti meg. Mivel az érintett mezőgazdasági ingatlanokra a törvény szerint nem vonatkozik világörökségi státusz miatti állami elővásárlási jog, ezért a földhivatal a világörökségért felelős miniszter megkeresésére törölte azt a tulajdoni lapokról” – közölte a minisztérium.
Ebből viszont az következik a lap szerint, hogy 2018-ban tömeges hibát követett el a kormányzat, amikor egy kormányrendelet mellékletében felsorolt, nyolcvanezer világörökségi ingatlan tulajdoni lapjára feljegyezték a magyar állam részére járó, mindenki mást megelőző elővásárlási jogot, ami Tokaj-Hegyalján is nagy vihart kavart. | Nem indul nyomozás az Orbán Ráhel tokaji földjeiről törölt állami elővásárlási jog ügyében | A rendőrség szerint nem történt hivatali visszaélés, ezért elutasította a nyomozást az Orbán Ráhel tokaji földjeinek állami elővásárlási joga ügyében. A DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész tett feljelentést. Az ellenzéki képviselő azt kifogásolta, hogy lapinformációk szerint a vásárlást követően törölték a földekről az állam elővásárlási jogát. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-indul-nyomozas-az-orban-rahel-tokaji-foldjeirol-torolt-allami-elovasarlasi-jog-ugyeben/32770362.html | 2024-01-11 17:16:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Jelentős kölcsönt kapott az indulásához a Brussels Signal című brüsszeli híroldal mögött álló magyar cég. A vállalkozás tulajdonosa korábban a Fidesz tanácsadója volt. A tulajdonában álló másik híroldal, a Remix idén 98 millió forint magyar közpénzes támogatást kapott, és üzleti kapcsolatra lépett a korábbi Fidesz-szövetséges lengyel kormány támogatásából működő Sovereignty.pl híroldallal is.
Ismeretlen eredetű, jelentős mértékű kölcsön segítette egy, az Orbán-kormányhoz közel álló brüsszeli hírportál mögött álló cég indulását. Az angol nyelven megjelenő Brussels Signal tulajdonosa a Budapesten élő amerikai állampolgár, Patrick Egan. Az Egan és a Fidesz közötti kapcsolatokról elsőként a Szabad Európa számolt be.
Egan 2022 júniusában hárommillió forintos tőkével regisztrálta a tulajdonában álló Remedia Corp Kft.-t. A budapesti bejegyzésű cég az év novemberében 105 millió forintnak megfelelő tőkével indított Brüsszelben leányvállalatot. A belgiumi leánycég adja ki a Brussels Signal híroldalt. A Szabad Európa korábbi kérdésére a Brussels Signal nem árulta el, hogy alapítója miből teremtette elő a belgiumi leányvállalat bejegyzéséhez letett, a brüsszeli hírsite beindításához szükséges pluszpénzt.
A budapesti Remedia Corp Kft. 2022-es évről szóló pénzügyi beszámolójából kiderül, hogy az év során a cég 174 millió forintos kölcsönhöz jutott. A beszámoló tartalma eddig azért nem volt ismert, mert a törvény szerinti, május végi határidőnél jelentősen később, csak 2023 novemberében fogadták el. A belgiumi leánycég beszámolója még mindig nem érhető el.
A jelzálogjoggal nem biztosított kölcsön forrása nem ismert, erre vonatkozó kérdéseinkre nem kaptunk választ Egantől.
Ehhez kapcsolódóan: Brüsszelben indít híroldalt a kormány egyik korábbi kommunikációs tanácsadója
Radikális figurák az újságírók között
A Brussels Signal idén júniusban indult el, a főszerkesztő, Michael Mosbacher akkor azt írta a Szabad Európának: céljuk a brüsszeli status quo felrázása. Ehhez olyan újságírókat szerződtettek, mint például Peter Caddle, a szélsőjobboldali Breitbart korábbi munkatársa, vagy Paul Deconinck, az euroszkeptikus Új Flamand Szövetség párt korábbi alkalmazottja. Deconinckról korábban kiderült, hogy a szélsőjobboldali Schild & Vrienden mozgalom tagjainak tartott bokszedzést.
A Knack belgiumi magazin értesülése szerint Deconinckot egy Pieter Cleppe nevű férfi ajánlotta be Patrick Egannél. A belga Cleppe kapcsolatai az európai szélsőjobboldalon a német AfD-től a Svéd Demokratákig terjednek, rendszeres szerzője a korábban Mosbacher által vezetett The Critic című brit lapnak, emellett ő főszerkeszti a Brussels Report című hírsite-ot is. A Knack szerint Egan tőle kért tanácsot, amikor létrehozta saját brüsszeli híroldalát.
A Brussels Signal legutóbbi újságíró-igazolása a görög Konsztantinosz Bogdanosz, aki az elmúlt években egyre radikalizálódó jobboldali politikusként vált botrányhőssé Athénban. Nagy port kavaró húzása volt, amikor migránsgyanús nevű görögországi óvodások listáját szellőztette meg a közösségi médiában.
Bogdanoszt előbb kitette soraiból a mérsékelt konzervatív Új Demokraták, majd a férfi által gründolt új jobbos mikropárt (három másik radikális formációval szövetségben) 0,5 százalékos eredménnyel leszerepelt a tavaly júniusi választásokon. Bogdanosz a Brussels Signal munkatársaként eredeti szakmájához tér vissza, ugyanis politikai karrierje előtt tévés újságíróként dolgozott.
Ehhez kapcsolódóan: Magyar állami pénzből terjeszkedne Varsóban a Fidesz-közeli politikai keltetőként működő kávézólánc
Szálak a Fideszhez
Patrick Egant, aki régebben az International Republican Institute közép- és kelet-európai igazgatójaként dolgozott, jól ismerik az Orbán-kormányban és a Fideszben is.
Egan egy másik cége, a stratégiai kommunikációval foglalkozó FWD affairs Kft. 2010-ben a kormánypárt támogatásával budapesti főpolgármesterré választott Tarlós István kampányának dolgozott. 2014-ben a Miniszterelnökség, 2016-ban pedig a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetiroda bízta meg kommunikációs feladatokkal, jelentős részben a nemzetközi kommunikációs tevékenység terén.
Az FWD affairs 2018 és 2020 között összesen 46 millió forintos értékben kapott megbízásokat az Európai Néppárt pártcsoportjától. A mérsékelt jobboldali csoportosulásban ebben az időben még jelentős volt a néppártból azóta távozó Fidesz befolyása.
Az FWD affairs adja ki a Remix című, szintén angol nyelvű híroldalt is. Információink szerint az FWD affairs 2020–2022 között összesen 157 millió forintnyi támogatást kapott a közpénzmilliárdokat kezelő Batthyány Lajos Alapítványtól (BLA), az egyik támogatási kérelem címe szerint „a V4 híreit, érdekeit, értékeit közvetítő angol nyelvű platform”, vagyis a Remix működtetésére.
Ehhez kapcsolódóan: Több mint 1,6 milliárdba került a magyar adófizetőknek egy brüsszeli, angol nyelvű jobboldali hírportál
A jelenleg közérdekű vagyonkezelő alapítványként működő BLA-t az Orbán-kormány finanszírozza. Noha törvény szerint kormányfüggetlen szervezetnek kellene lennie, a közpénzből működő testület Orbán Viktor nemzetközi politikájának megfelelő elképzeléseket finanszíroz. A Szabad Európán korábban írtunk a BLA egy másik brüsszeli angol nyelvű hírportálnak, továbbá a budapesti és lengyelországi Scruton kávézóknak juttatott támogatásairól, valamint a Fidesz nemzetközi kapcsolatrendszerét építő külföldi „vendégkutatók” szerződéseiről is.
Tavaly az FWD affairs újabb, 98 millió forintos támogatást kapott a BLA-tól. A Szabad Európa közérdekű adatigénylés útján betekintést nyert a támogatási szerződésbe és a hozzá tartozó szakmai programba. E szerint a Remix „a régióban érdekelt nemzetközi közönséget kívánja megszólítani azzal a céllal, hogy megismertesse velük a V4 értékeit és narratíváit, javítva a szövetség egységét és lobbierejét”.
Ehhez kapcsolódóan: Így épült ki Orbánék kapcsolata az új francia szélsőjobboldallal
Lengyel kapcsolatok
Tavaly decemberben az angol nyelvű Sovereignty.pl híroldal nagy formátumú, felugró hirdetése jelent meg a Remix honlapján. A híroldalt egy lengyel alapítvány adja ki a lengyel igazságügy-minisztérium 164 millió forintnak megfelelő, 1,867 millió złotys támogatásának segítségével. A támogatásról még az előző, a Fidesszel szövetséges Kaczyński-kormány idejében döntöttek.
A Sovereignty.pl legtöbb szerzője a Do Rzeczy hetilapnál dolgozik újságíróként, az elmúlt hónapokban a hetilap több anyaga is megjelent angol fordításban a híroldalon. Köztük egy olyan interjú is, amelyet Faragó Csabával, a Századvég Alapítvány külügyi vezetőjével készített a Do Rzeczy. Az októberi választások előtt két héttel megjelent interjúban Faragó arról beszélt: a „Soros-hálózat” próbál beavatkozni a lengyel belpolitikába.
Decemberben a VSquare közép-európai oknyomozó oldal hírlevele névtelen magyar kormányzati forrásokra hivatkozva számolt be arról, hogy Habony Árpád és a Századvég emberei segítették tanácsokkal a Fidesz lengyel szövetségesét, a PiS-t. A VSquare értesülései szerint századvégesek – és személy szerint Faragó – a szlovák és a szerb választások környékén is feltűntek.
A Szabad Európa megkeresésére a Sovereignty.pl nem árulta el, mennyi pénzt fizetnek a reklámért a FWD affairsnek. | 174 milliós kölcsönnel indult az Orbán-kormányhoz közeli brüsszeli híroldal mögött álló cég | elentős kölcsönt kapott az indulásához a Brussels Signal című brüsszeli híroldal mögött álló magyar cég. A vállalkozás tulajdonosa korábban a Fidesz tanácsadója volt. A tulajdonában álló másik híroldal, a Remix idén 98 millió forint magyar közpénzes támogatást kapott, és üzleti kapcsolatra lépett a korábbi Fidesz-szövetséges lengyel kormány támogatásából működő Sovereignty.pl híroldallal is. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/szazhetvennegy-millios-kolcsonnel-indult-az-orban-kormanyhoz-kozeli-brusszeli-hiroldal-mogott-allo-ceg/32761770.html | 2024-01-12 17:28:41 | true | null | null | Szabad Európa |
Hiába értékelte és továbbította Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként a rendőrségre Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdését, a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel által vásárolt tokaji földekről eltűnt állami elővásárlási jog ügyében végül nem indult érdemi nyomozás.
A hvg.hu birtokába került, január 11-i keltezésű határozat szerint ugyanis az eljáró Budapesti Rendőr-főkapitányság a feljelentés elutasításáról döntött. A döntés indoklásából kiderül, hogy a nyomozók néhány – szerintük egymásnak is ellentmondó – újságcikk elolvasása után úgy döntöttek:
ami történt, nem bűncselekmény, mert hiányzik egy fontos elem: a jogtalan előny vagy hátrány okozása.
De mi is történt? A hvg.hu is írt róla, hogy Vadai Ágnes ellenzéki képviselő a feljelentésként értékelt írásbeli kérdésében arra kereste a választ: „Nem gond-e, hogy törölték az állami elővásárlási jogot azokról a tokaj-hegyaljai ingatlanokról, amelyeket Orbán Ráhel nevében Tiborcz István vett meg?”
A miniszterelnök lányának nevében eljárva a férje tavaly április 18-án kötött két szerződést 94 hektárnyi földterület megvásárlásáról. A területre több helyi mellett az államnak is elővásárlási joga volt, de senki sem élt vele, így a földhivatal bejegyezte Orbán Ráhel tulajdonjogát.
A 24.hu azonban úgy értesült, hogy egy hónappal ezt követően egyes, a világörökséghez tartozó területen lévő ingatlanok tulajdoni lapjairól törölték az állam elővásárlási jogára vonatkozó bejegyzéseket. A lapnak nyilatkozó jogász szerint ezt jogszerűen nem lehetett volna megtenni.
Az ügyben még a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) is megszólalt a minap. Közölték: a világörökségi ügyekért is felelős miniszter – ez a kormánytag Lázár János – megkeresésére törölte a földhivatal az ingatlanok tulajdoni lapjáról az állam elővásárlási jogát, és ez jogszerűen történt.
A hivatalos magyarázat szerint ugyanis „az érintett mezőgazdasági ingatlanokra a törvény alapján nem vonatkozik világörökségi státusz miatti állami elővásárlási jog, ezért a földhivatal a világörökségért felelős miniszter megkeresésére törölte azt a tulajdoni lapokról”.
Ha ez így van – vetette fel a 24.hu cikke – akkor 2018-ban tömeges hibát követhetett el a kormányzat, amikor egy kormányrendelet mellékletében felsorolt 80 ezer világörökségi ingatlan tulajdoni lapjára feljegyezték az állam elővásárlási jogát, ami Tokaj-Hegyalján akkor vihart is kavart.
Akárhogy is, az mindenesetre nem újdonság, hogy a legfőbb ügyész a hozzá beérkezett ellenzéki kérdéseket feljelentésként értékeli, majd továbbítja az illetékes nyomozó szervezethez, onnan pedig a legtöbb esetben azzal a lendülettel jön is a vizsgálat elutasítása. Erről itt írtunk:
Egyébként a Navracsics Tibor vezette KTM szerint az érintett földterületek vonatkozásában az államnak továbbra is fennáll bizonyos elővásárlási joga, „ahogy valamennyi mezőgazdasági terület esetében". Itt azonban vélhetően a földforgalmi törvényben meghatározott elővásárlási jogra gondolnak, ám – jegyezte meg a 24.hu – ez gyengébb jogosítványokat jelent. | Rendőrség: nem bűncselekmény Orbán Ráhel földvásárlásánál az állami elővásárlási jog törlése | Elutasította a rendőrség azt a feljelentést, amely azt lett volna hivatott tisztázni, történt-e bűncselekmény, amikor törölték az állam elővásárlási jogát a miniszterelnök lánya által vásárolt tokaji földekről. A nyomozók szerint jogtalan előny vagy hátrány okozása ez ügyben nem történt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240111_A_rendorseg_nem_talalt_buncselekmenyt_Orban_Rahel_foldvasarlasa_korul | 2024-01-11 12:21:00 | true | null | null | HVG |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 10 millió forint bírságot szabott ki a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bankra, mivel az nem teljes mértékben teljesítette a felügyeletnek a jogelőd Takarékbankra vonatkozó korábbi határozatát a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságok miatt. Az MBH Bank nem teljeskörűen szűrte a megerősített eljárás alá tartozó ügyfeleket, ügyleteket, s hiányosan dokumentálta szűrési folyamata eredményeit – közölte a jegybank pénteken az MTI-vel.
A jegybank folyamatosan felügyelte, hogy az MBH Bank Nyrt. maradéktalanul végrehajtotta-e a jogelőd Takarékbank Zrt.-vel szemben meghozott 2022. október 24-i határozatát, akkor az MNB a 42,5 millió forintos bírság mellett számos intézkedésre kötelezte a hitelintézetet pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságai miatt. Az MNB megállapítása szerint a hitelintézet nem minden esetben teljesítette kötelezettségeit. A bírság mellett a jegybank kötelezte a pénzintézetet a hiányosságok kijavítására.
A bírság összegének mértékét súlyosbította a hitelintézet piaci részesedése, illetve a feltárt problémák ismétlődő jellege, ám enyhítette, hogy az MBH Bank intézkedéseket tett jogszabálysértő gyakorlata megszüntetésére.
Az MNB megnyugtatott mindenkit, a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését. | Tízmillió forintra bírságolta a jegybank a Mészáros-féle bankholdingot | Másfél éve már kapott egy negyvenmilliós bírságot a pénzintézet, de az akkori hiányosságokat nem rendezték maradéktalanul a jegybank szerint. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240112_Tiz_millio_forintra_birsagolta_a_jegybank_a_Meszarosfele_bankholdingot | 2024-01-12 10:26:00 | true | null | null | HVG |
Két év után, pereskedés útján kapta meg az Átlátszó azt a miniszterelnökségi jelentést, amely az Antall József Tudásközpont (AJTK) több tízmilliós utazási költségeit vizsgálta – írja csütörtökön az Átlátszó.
Az egész vizsgálat még 2021-ben indult, miután a Direkt36 megírta, hogy a járvány előtt évi 15–20 külföldi utazást bonyolított Antall Péter a kollégáival, és ezeken az ausztráliai Ayers-szikla, az isztambuli Hagia Szophia, a New York-i Central Park, vagy éppen a washingtoni Fehér Ház közvetlen közelében található hotelekben szálltak meg. Az utazásokra több tízmillió forint közpénz ment el.
A cikk nyomán a Miniszterelnökség vizsgálódni kezdett az intézménynél. Vadai Ágnes pedig az üggyel kapcsolatban 2022 december 18-án írásbeli kérdést nyújtott be Polt Péterhez, aki a képviselő kérdését feljelentésként értékelte, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságához továbbított. A NAV ez alapján feljelentés-kiegészítést rendelt az ügyben tavaly december 22-én.
Az Átlátszó megkereste ezzel kapcsolatban a NAV-ot, de az csak annyit közölt, hogy jelenleg nincsen az ügyben nyilvánosságra hozható információ.
Mindenesetre a portál most megkapta azt a jelentést a Miniszterelnökségtől, ami a Tudásközpont felelőtlen költéseiről szól. A dokumentum szerint:
2014-ben 290 millió forint támogatásból 21-et,
2015-ben 569 millióból 40,7 milliót,
2016-ban 600 millióból 30,8 milliót,
2017-ben 600 millióból 13-at,
2019-ben 850 millióból 60,5 milliót utazásra és szállásra költött az AJTK.
Ezenkívül 2018-ban az AJTK 541 680 forintot fizetett szakfordításért a Motive Bt.-nek, amelynek akkor egyik kültagja volt az AJTK-t vezető Antall Péter felesége, az igazgatóhelyettesként tevékenykedő Antall-Horváth Veronika.
A jelentésben továbbá az is szerepel, hogy a szabálytalan költéseket visszakérte a Miniszterelnökség, ezeket meg is kapták az AJTK-tól, de azt is hozzáteszik – meglehetősen finoman –, hogy egyes szabályosan elszámolt költés tekintetében „arányossági kérdések merülhetnek fel”. Ez azt jelenti, hogy az AJTK bizonyos tételeknél nem sértett jogszabályt, de
a közszférában elvárt és érvényesülő mértéktartó költés elve sérült. | NAV-vizsgálat az Antall József Tudásközpont közpénzszórásával kapcsolatban | A portál kiperelte azt a jelentés, amelyből kiderül, hogy az intézmény jelentősen pazarolta az adófizetők pénzét. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240111_Atlatszo_Vizsgalodik_a_NAV_az_Antall_Jozsef_Tudaskozpont_kozpenzszorasaval_kapcsolatban | 2024-01-11 11:14:00 | true | null | null | HVG |
Megvásárolja Abbázia egyik leghíresebb szállodáját, a Hotel Miramart Mészáros Lőrinc – írja Novi List című horvát lap. A cikk szerint a négycsillagos, öt épületből álló, 108 szobás komplexum márciusban kerül a magyar „mágnás” kezébe.
A Booking.comon azt írják a tízből 9,2 pontosra értékelt szállodáról – amelyben jelenleg nem lehet szobát bérelni –, hogy a Škrbići strandtól 150 méterre található, és étteremmel, ingyenes magánparkolóval, szezonális szabadtéri úszómedencével, valamint fitneszközponttal várja a vendégeket.
Arról, hogy az eddigi üzemeltetője a téli szezon végén lecserélődik, a hotel vezetői a minap adtak hírt annak weboldalán. Sok jelenlegi alkalmazott továbbra is a szállodában dolgozik majd, az igazgató azonban távozik, új vezető érkezik a helyére.
A szálloda az osztrák Holleis családtól kerül Mészáros Lőrinc érdekeltségébe. A lap úgy ismerteti a magyar milliárdost, mint a Riva's Hotels & Resorts építtetőjét.
A Mészáros Csoport tavaly januárban állapodott meg a Marriott Internationallel a Rivas szállók üzemeltetésétől. Az a hotel a tervek szerint legkésőbb 2025 tavaszán nyit majd meg. Mészáros a szerződés aláírásakor azt mondta: „Az egyértelmű, hogy a turizmus, szállodaipar tekintetében csak a luxus irányába szeretnénk elmozdulni.”
A Mészáros Csoportnak Magyarország és Horvátország mellett Ausztriában és Montenegróban is vannak szállodai érdekeltségei. | Horvátországban vett újabb szállodát Mészáros Lőrinc | Márciustól a magyar milliárdos érdekeltsége veszi át a hotel üzemeltetését is. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240111_negycsillagos_szalloda_meszaros_lorinc_abbazia_hotel_miramar | 2024-01-11 13:10:00 | true | null | null | HVG |
Kell nekünk ez a maxi-Dubaj? És a kormánynak mi szüksége van rá? Minden, amit a rákosrendezői új negyedről tudni érdemes
Kacskovics Mihály Béla - Kovács Gábor - Rovó Attila
Nem erősítette meg, de nem is cáfolta hétfői „Dubajinfóján" Lázár János építésügyi miniszter, hogy toronyházakkal díszítve építhet új városnegyedet Rákosrendezőn egy közel-keleti ingatlanfejlesztő. Megpróbáltuk megfejteni, miért pont most és ott indulhat el egy ilyen beruházás, milyen előnyt remél tőle a kormány és mire számíthatnak a budapestiek. Kérdések és válaszok a „maxi-Dubajról".
Mit is fed a „maxi-Dubaj" terve?
Annyi biztos, hogy a kormány a 130 hektáros Rákosrendező „kitakarítására” készül, hogy aztán oda a miniszter szavai szerint egy „új millenniumi városközpont” épülhessen.
Lázár ugyan a „Dubajinfón” nem volt hajlandó elárulni, hogy ki a beruházó, de lapunk kérdésére azt mondta, az illető nem szorul állami támogatásra, „velünk ellentétben neki van pénze”. A tervezett fejlesztés nagyságrendjéről sokat elárul, hogy Lázár nem cáfolta hétfőn, hogy valóban érkezhetnek toronyházak Budapestre, így valóban egyre több jel utal arra, hogy a VSquare értesülésének megfelelően a kormány egy dubaji befektetővel, Mohamed Alabbarral tárgyal az új városközpontról.
A miniszter szerint a munka három fázisban fog haladni: Rákosrendező rehabilitációjával fognak kezdeni, vagyis felszámolják az ott található, kisebb illegális szeméttelepeket. A területen hajléktalanok is élnek, nekik szinte biztosan távozniuk kell, de hogy hogyan és hova, arról hétfőn nem esett szó. A területet korábban a MÁV használta, Lázár szerint a talaj is súlyosan szennyezett, ezzel is kezdeniük kell valamit.
Majd ha ez megvan, akkor leülnek egyeztetni a Fővárosi Önkormányzat, a XIII., valamint a XIV. kerület vezetésével is. Végül pedig zöld utat kaphat a beruházás és indulhat az építkezés, a minisztérium pedig azt a feltételt szabta a beruházónak, hogy minimum ötmilliárd eurós értékben kell építkeznie.
Itt azonban mutatkozik némi zavar. Lázár ugyanis arról beszélt, hogy előkészületben van egy államközi szerződés a beruházóval, azt pedig nehéz elképzelni, hogy úgy szerződnének, hogy a beruházónak nincsenek kész tervei a terület hasznosítására. Vagyis elképzelhető, hogy a főpolgármestert és a kerületi vezetőket a minisztérium kész tervek elé fogja állítani, bár Lázár hétfőn tartotta magát ahhoz, hogy semmi olyan nem fog épülni, ami a budapestieknek nincs ínyére.
A konkrét beruházás is többfelé osztható a miniszter szavai alapján. Az 1,3 millió négyzetméteres területből 300-350 ezer marad a MÁV-nál, erre Lázár szerint szüksége van a vasútnak, épülni fog egy új vasúti épület is. A beépítés a 130-ból 60-65 hektárt fog érinteni, ide jönnek az új épületek, 25-30 hektáron pedig közpark létesülhet.
Érkeznek közlekedési fejlesztések is: felüljárón fogják összekötni a XIII. és a XIV. kerületet, az 1-es metrót kihúzzák Rákosrendezőig, megteremtik a vasúti összeköttetést Feriheggyel, mi több, Lázár arról beszélt, hogy ő a projektre az Andrássy út meghosszabbításaként tekint.
Lázár szerint a kormány közös álláspontja, hogy ha építenek valamit, akkor annak illeszkednie kell a magyar építészetbe, azonban az majd csupán a tervek nyilvánosságra hozatalát követően fog kiderülni, hogy a kormány szerint ebbe belepasszolnak-e a toronyházak. Lázár szerint nem, azt mondta, nem örülne, ha ilyenek épülnének a Hősök tere mögött.
Miért pont Rákosrendezőre álmodta meg a kormány a fejlesztést?
Mert Rákosrendezőn jogilag akármit megtehet a kormány, hiszen a terület tulajdonosa az állam és a MÁV. Azonban az, hogy jogilag bármit megtehetnek, nem jelenti a valóságban is ugyanezt. Lázár kifejezetten óvatosan fogalmazott több, például a toronyházakat firtató kérdésre adott válaszában, kiemelte, hogy a budapestieket meggyőzni akarják a beruházásról, nem lenyomni azt a torkukon. Vagyis a Fidesz látványosan tisztában van azzal, hogy az ellenzéki érzületű Budapesten nem rúghatja be az ajtót és tehet meg nyilvánosan akármit, mert támadási felületen nyitna vele magán közvetlenül a választások előtt. Más kérdés, hogy az, ahogyan hónapokon keresztül hallgattak a beruházásról, pont arra utal, hogy erre készültek.
Azonban a nem túl komplikált tulajdonosi háttér miatt a kormány azzal is számolhat, hogy nem lő akkora bakot Rákosrendezővel, mint ahogy több kormánynak sikerült a Nyugati pályaudvar mögötti terület fejlesztésével. Leegyszerűsítve: az a terület magántulajdonban van, az állam akkor csupán bérelné, viszont jelenleg szó sincs arról, hogy Rákosrendezőnek akár egy részét is eladná az állam bárkinek. A majdani beruházó csupán építkezni jöhet, a földek felett nem rendelkezhet, nem tud betartani a mindenkori kormánynak, ez pedig fontos szempont lehetett a fejlesztendő terület kiválasztásánál.
Miért pont most jön elő a kormány ezzel a tervvel?
Nem világos. Valószínű, hogy most adódott a lehetőség. Az biztos, hogy a kormánynak jól jönne egy ekkora beruházás, legfőképp az alábbiak miatt.
A költségvetésben nincsenek szabad források nemhogy ekkora, de tizedekkora beruházásra sem. A következő években ez a helyzet nem fog változni, sőt, várhatóan a büdzsé kifeszítettsége csak nő majd. Az államadósság finanszírozása a magas kamatkörnyezetben hatalmas teher marad, és várhatóan az unió újra élesíti a tagállamokra vonatkozó hiánylimitet. Ami a GDP 3 százaléka – az idei (megemelt) hiánycél 5,2 százalék, és valószínűleg az sem lesz tartható. Jövőre önkormányzati és európai parlamenti, 2026-ban országgyűlési választások lesznek.
A kormány önerőből nem fog tudni felmutatni semmi látványos fejlesztést.
Mivel az állam visszafogja az építési beruházásait, és a magas kamatok miatt a magánszektor is, az építőipar nehéz helyzetben van. Ez rontja kormánynak kedves statisztikai adatokat, mint a beruházási volumen és a GDP. Ráadásul az építőipar kihasználatlansága a kapacitások tartós leépülésével fenyeget. Egy gigaprojekt jelentős építőipari kapacitásokat emésztene fel, javítaná a gazdasági statisztikákat és keresletet kínálna a kihasználatlan építőipari kapacitásoknak.
A kormány – elsősorban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter – fennen hangoztatja, mennyire jó dolog a (keletről) beáramló működőtőke. Ezzel elsősorban az akkuipari fejlesztések mellett érvel. Ezek a fejlesztések a gazdasági adatokat szépítik, a lakosság azonban lényegében semmit sem érzékel belőlük. Az átlagember számára nem lesz jobb attól, hogy valahol az országban épül egy n+1-ik akkugyár, amelyben Fülöp-szigeteki vendégmunkások termelik a profitot a kínai vagy dél-koreai tulajdonosnak. Egy Budapesten felépülő komplett új városnegyedet már lehetne mutogatni, mint a (keletről) beáramló működőtőke kézzelfogható, látványos eredményét.
A projekt megvalósításával a kormány alá tudna vágni a főváros ellenzéki vezetésének, általában véve az ellenzéknek. Borítékolható, hogy a kormány és médiája úgy állítaná be az egészet, hogy az egyik oldalon ott az ellenzéki városvezetés, ami működtetni is alig bírja a várost, míg a másik oldalon a kormány tető alá hoz egy komplett, modern városnegyedet. Lázár János ugyan hangoztatta, hogy nem építenek semmit a városvezetés és a lakosság egyetértése nélkül, ugyanakkor azt is mondta, hogy a főpolgármester majd akkor vonják be, ha már kész van a megállapodás a beruházóval. Nem reális, hogy egy kész megállapodást a kormány felrúgna azért, mert Karácsony Gergelynek nem tetszik – borítékolható, hogy a kormány ezt a projektet a városvezetés és a lakosság feje fölött kívánja lebonyolítani.
Karácsony: Egyetértek Lázárral, semmi olyan nem épülhet Rákosrendezőn, amit a budapestiek nem akarnak
A főpolgármester nem kér a toronyházakból, ahogy Lázár János, úgy ő is tájsebnek tartja a Mol-tornyot.
Véletlen, hogy pont az önkormányzati választás előtt fél évvel jönnek elő a tervvel?
Egy ilyen távlatú és méretű fejlesztés nagy eséllyel nem egy pár hónap múlva megtartandó választásnak szól. 2024 nyarára valószínűleg még egy kapavágás sem fog történni a területen, vagy ha mégis, akkor is inkább a kezdeti bontási-kármentési-útlezárási káoszban járunk majd csak. Átadni még nem nagyon lesz mit, viszont még folynak majd a társadalmi, építészeti, várostervezői viták, amelyek akár még az ellenzéket is mobilizálhatják, mint egykor a Liget-projekt.
A kampányban persze lehet majd azt az üzenetet nyomni, hogy a Fidesz iszonyú mennyiségű pénzből fejleszt, miközben Karácsony alkalmatlan és totojázik, de ha tippelni kellene, akkor inkább stratégiai, vagy még inkább történelmi távlatban gondolkodik a kormány.
Lázár hétfői sajtótájékoztatója szerint Orbán Viktor fejéből pattant ki az ötlet, hogy Budapesten kell egy hasonló léptékű fejlesztés, mint az 1870-1900 közötti városépítés, amit a modern kori Budapesthez lehet hasonlítani, úgyhogy, adta ki az ukázt a miniszterelnök, tíz éven belül létre kell hozni egy „új millenniumi városközpontot". Lázár úgy fogalmazott, hogy Orbán elvárása egyebek mellett, hogy „középszerű dolog nem épülhet" ebben a projektben.
Egy ideje politikai közhely, hogy Orbán kinőtte Magyarországot, és európai léptékben gondolkodik, Európában is meghatározó politikus akar lenni. Elképzelhető, hogy emellé beemelődött, hogy Orbán Viktor a főváros fejlesztésével is be akarja írni magát a történelembe.
Mindennek nyilván lehet politikai célja is, a főváros „visszahódítása", Karácsony gyengítése, a Fidesz fővárosi és országos erősítése, de vélhetően nem rövid távon, hanem inkább 2029-re tekintve, a mostani plusz szavazatokat csak járulékos nyereségnek tartva, nem ezt tekintve 2024-es célnak.
Érdekes párhuzam, hogy Belgrádban 2012-ben Vučić választási ígéretként lengetett be egy nagyon hasonló projektet, ráadásul a Rákosrendezővel hírbe hozott beruházóval, a Belgrade Waterfrontot (erről a cikkben még lesz szó). Ott 2014-ben indult el a rehabilitáció, 2015 tavaszán írták alá a szerződéseket, 2015 őszén kezdődött el az építkezés, az első lakók 2018-ben költöztek be, és következő évben nyílt meg a Belgrád Park. A fejlesztések a mai napig folynak.
Egy másik forgatókönyv azonban az lehet, hogy Orbán Viktor, ahogy azt egy másik politikai közhely tartja, továbbra sem kedveli Budapestet, és eszébe sem jutott volna fejleszteni, ha nem kap megkeresést a beruházótól, aki pénzügyileg vonzónak tartotta az EU-s fővárost + amúgy is kelet felé nyitó kormány kombót egy óriási fejlesztésre, és megkérdezte, tudnak-e ajánlani egy jó területet arra, hogy idejöjjenek borzasztó mennyiségű pénzt költeni (és majd keresni). Orbán pedig félretette a Budapesttel szembeni ellenérzéseit, és pragmatikus szempontok miatt igent mondott – a pragmatikus szempontokba beleértve a hosszú távú szavazatszerzést és a gazdasági szempontokat is.
Ezzel viszont megint oda jutunk vissza, hogy a képletben nem különösebben volt releváns, hogy mikor lesznek a magyarországi választások – az arab befektetőket ez nem érdekli, a kormány pedig ebben az elméleti forgatókönyvben nincs olyan helyzetben, hogy időben tologassa kedve szerint a projektet.
Kik hajtanák végre a fejlesztést?
A sajtóban megjelenő hírek szerint arról a befektetőről van szó, aki a Burdzs Kalifát építette.
Ő Mohamed Alabbar, 67 éves üzletember. Az Egyesült Arab Emírségekben született, Dubajban nevelkedett, majd különböző kitérők után 1992-ben visszaköltözött Dubajba, és a sejk tanácsadója lett. 1997 óta vezet ingatlanfejlesztési cégeket, az Emaar Propertiest, és az Eagle Hillst, de vannak befektetései a divatiparban is.
A saját honlapja szerint 37,6 milliárd dolláros eszközértékű Emaar Properties fejlesztette a Burdzs Kalifát, a Dubai Mall nevű dubaji gigaplázát, a dubaji operát, vidámparkot, víz alatti állatkertet és óceanáriumot.
Ami a nemzetközi befektetéseit illeti, ők csinálták egyebek mellett Kairó központjában az Uptown Cairo és a Cairo Gate nevű luxuslakóparkot, vagy a pakisztáni Karacsiban az Emaar Oceanfront nevű luxus-városnegyedet lakó- és kereskedelmi övezettel, Isztambulban az Emaar Square nevű városnegyed-szerű óriásplázát és szórakoztató komplexumot akváriummal, VR-központtal, látványterasszal. Nyugati befektetésük a honlapjuk szerint csak Amerikában volt eddig, egy 22 emeletes luxusház Los Angeles Beverly Hills városrészében.
Az Eagle Hills inkább luxus lakóparkokban és hotelekben utazik, főként az Emírségekben, Abu Dzabiban. Itt nézhető meg ízelítő a projektjeiről. De volt marokkói vagy
ami nekünk különösen figyelemreméltó lehet, szerbiai projektjük is, utóbbi a Belgrade Waterfront nevet kapta, ez egy Száva folyó melletti, 3 milliárd dolláros beruházás, amellyel gyakorlatilag egy új városrész születik.
Ez 2014-ben kezdődött a szerb kormány és az Eagle Hills összefogásával, a projekt zászlóshajója pedig a 168 méteres Kula Belgrade (Belgrád torony) nevű felhőkarcoló, aljában egy plázával.
Mennyit költenek rá az adófizetők pénzéből? Miért, ha annyi pénze van az araboknak?
Nem világos, mennyit költene a projektre a kormány. Lázár János egymilliárd eurót (400 milliárd forintot) említett, ami a terület kármentesítésére, infrastruktúrafejlesztésekre menne.
Az sem világos, miért az állam költene erre – a területet eladhatnák a beruházónak, oldja meg ő a kármentesítést, területrendezést. Az infrastruktúrafejlesztések (mint a kisföldalatti meghosszabbítása) még ebben az esetben is a magyar államot terhelnék.
Az állami szerepvállalást magyarázhatja, hogy a kormány gyorsaságra törekszik, Lázár János 3-4 éven belüli megvalósulásról beszélt. Ha az előkészítést (kármentesítés, területrendezés) a beruházó csinálná, az minden bizonnyal évekkel kitolná a megvalósítást, hiszen a beruházó csak akkor tudna ezeknek nekilátni, amikor már megszáradt a tinta a megállapodáson és birtokba vette a területet.
Az előkészítő munkák beruházóra hagyása minden bizonnyal az egyeztetéseket is elnyújtaná, a beruházó aligha akarna olyan területet megvenni – már ha megveszi, egyelőre ez sem világos –, amelyet nem ismer pontosan, és amelyről nem tudja, mennyit kell ráköltenie, mielőtt építkezni kezdhet.
Nem világos, hogy a Lázár János által 5 milliárd euróra taksált beruházás kinek a tulajdonában lenne, más szóval praktikusan kinek a tulajdonában lesznek az épületek és egyéb műtárgyak. Nem zárható ki, hogy a beruházás állami tulajdonba kerül. A projekt megvalósulhat valamiféle PPP-konstrukcióban, amelyben a fejlesztést önerőből végrehajtja a beruházó, a magyar állam pedig a jövőben mintegy törleszti a költséget, fizet egyes beruházáselemek üzemeltetéséért, lemond a befolyó bevételről stb. Ilyen konstrukcióban épült fel a Müpa a IX. kerületben. A magyar állam – így az adófizetők – számára a Müpa nem éppen sikersztori, a költségét első körben 31,2 milliárd forintra becsülték, amit az állam 10 év alatt fizetett volna ki. A végösszeg 73,5 milliárd forint lett 30 éves futamidővel.
Mit profitálnak belőle a magyarok, a budapestiek?
Ha Lázár minden ígérete valósággá válik, akkor jönnek új lakások, irodák a megszépült zöldövezetben. A miniszter sokat beszélt róla a „Dubajinfón”, hogy turistacsalogatóként is tekint a kiszivárgott kormányzati előterjesztés szerint csupán 2030-2032-re elkészülő beruházásra.
Azonban mindez felvet egy csomó kérdést. Abban Lázárnak igaza lehet, hogy rengeteg olyan turista van, aki Magyarországra csak Budapest miatt látogat, de ugyan ki jönne megnézni egy toronyházkomplexumot, amiben semmi olyan nincs, amit ne látna bárhol máshol a világon? Egyelőre nagyon keveset tudunk arról, hogy konkrétan mi is fog épülni Rákosrendezőn, Lázár pedig ígért szépeket, mégis nehéz elképzelni, hogy az új, millenniumi városrésznek megálmodott komplexumban lesz-e bármi, ami tudna érdemi újdonságot nyújtani a Magyarországra látogatóknak.
A miniszter a hvg.hu kérdésére megerősítette, hogy a majdani ingatlanok között lesznek lakások is. Mivel ezek konkrét terveit gyaníthatóan a kormány sem látta, nem előlegeznénk meg, hogy érdemben csökkenteni tudják a fővárosban tapasztalható lakhatási válságot, főleg a beruházó személye miatt sem. Ha valóban Mohamed Alabbar fog építkezni Budapesten, akkor feltételezhető, hogy nem a diákvárost fogja felhúzni, hanem luxuslakásokat, prémium irodákat, valamint egy olyan bevásárlóközpontot, ami mellett a MOM is elbújhat.
A zöldfelület növekedése viszont egyértelműen jót tenne a szmogban fuldokló belvárosnak. Budapest alapításának 150. évfordulójára az Átló csapata bemutatta Budapest szmogtérképét is, az eredmény pedig riasztó. Bár a város nincs híján a közparkoknak, nem árt, ha az Óbudai-sziget, a Margit-sziget és a Városliget mellett lesz még egy nagyobb zöldterület.
Közlekedési szempontból Lázárnak három fontos mondandója volt. Egyrészt, hogy valóban össze tervezik kötni egy felüljáróval a XIV. kerületet a XIII.-kal, ezzel pedig a gyakorlatban kihúznák az autóforgalmat a Városligetből, felszabadítva azt. Lázár belengette, hogy gyorsvasút jöhet be az új negyedbe a ferihegyi reptérről, ami megkönnyítené nem csupán a turisták, hanem a helyben élők bejutását is a városba. Főleg, hogy eddig a vasútvonalig a miniszter kihúzná az 1-es metrót is. A kisföldalattival azonban Karácsony Gergely főpolgármester szerint több probléma is van. A vonalon járó szerelvények élettartama a végéhez közelít, azokat cserélni kellene, ráadásul egyedi felépítésű kocsikra, hiszen nem a jelenlegi sztenderdek szerint épült vonalról van szó. A másik, hogy ahhoz, hogy valóban 21. századi, modern metróról lehessen szó, muszáj lenne akadálymentesíteni az összes megállót, ami ugyan költségét tekintve eltörpül a beruházás teljes összege mellett, mégis több tízmilliárd forintos tételről van szó. | Amit a maxi-Dubajról tudni érdemes | Nem erősítette meg, de nem is cáfolta hétfői „Dubajinfóján" Lázár János építésügyi miniszter, hogy toronyházakkal díszítve építhet új városnegyedet Rákosrendezőn egy közel-keleti ingatlanfejlesztő. Megpróbáltuk megfejteni, miért pont most és ott indulhat el egy ilyen beruházás, milyen előnyt remél tőle a kormány és mire számíthatnak a budapestiek. Kérdések és válaszok a „maxi-Dubajról". | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231205_maxi_dubaj_rakosrendezo_kerdes_valasz | 2023-12-05 06:30:00 | true | null | null | HVG |
Mini-Dubaj: a kormány közzétette a tervezetet, 300 milliárdos infrastruktúra-fejlesztést vállalt
A megállapodás szerint az arab vállalkozó 1900 milliárd forint értékű beruházást valósít meg Rákosrendezőn.
Közzétette a kormány annak a nemzetközi megállapodásnak a tervezetét, amely alapján az Egyesült Arab Emírségekből érkező befektető megépítheti a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubajt.
A tervezet szerint a magyar kormány vállalja, hogy
a területet közbeszerzés vagy pályáztatás nélkül eladja az Egyesült Arab Emírségek által kijelölt beruházónak;
stratégiai együttműködési megállapodást köt a beruházóval, és a projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti;
a projekt megvalósításához szükséges állami infrastrukturális fejlesztéseket (gyalogos felüljáró, vasút feletti közúti felüljáró, vasúti pálya fejlesztése, a vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen, M1 metró meghosszabbítása, kerékpárút és gyalogút) megvalósítja, és az ehhez 800 millió euró (mintegy 303 milliárd forint) forrást biztosít;
a reptéri gyorsvasút jövőbeni fejlesztése esetén közvetlen kapcsolatot biztosít a projektben létrehozott vasútállomás és a repülőtér között;
törekszik arra, hogy a fejlesztések 5 százalékos áfakulccsal valósulhassanak meg.
Ezért cserébe az Egyesült Arab Emírségek kormánya vállalja, hogy a kijelölt beruházó ötmilliárd euró (mintegy 1900 milliárd forint) értékű beruházást valósít meg a területen.
Ahogy beszámoltunk róla, a beruházó nagy valószínűséggel a 67 éves üzletember, Mohamed Alabbar lesz, aki a Burdzs Kalifát építette. A beruházásról ide kattintva olvashatják részletes írásunkat, arról pedig, hogy számos fejlemény arra mutat, hogy a kormányzati megbízásokkal eddig is bőségesen ellátott gazdasági szereplők ebből a projektből is hasznot húzhatnak, alábbi cikkünkben olvashatnak bővebben:
Alakul a maxi-NER-biznisz a rákosrendezői maxi-Dubaj-projektnél
Garancsi István egyik fontos embere irányítja a beruházó Mohamed Alabbar magyarországi cégét. Számos más fejlemény is alátámasztani látszik, hogy a kormányzati megbízásokkal eddig is bőségesen ellátott gazdasági szereplők ebből a projektből is hasznot húzhatnak.
Építész szakértők pedig az alábbi anyagainkban mondták el véleményüket a nagyratörő tervekről:
Smiló Dávid építész: Abszolút belefér, hogy legyenek felhőkarcolók is Rákosrendezőn
Kétszáz méter magas épülethatárig meg lehet úgy komponálni egy negyedet, hogy az a város részévé váljon, és ne érezzük förtelmesnek - mondta a hvg360-nak adott interjúban Smiló Dávid építész, a Paradigma Ariadné építésziroda munkatársa. Szerinte nem egyértelmű alapvetés, hogy ha bármi bekerül a Hősök tere mögé, az rossz.
Nem a felhőkarcoló a baj Rákos-Dubajjal - Dományi Bálint építész-urbanista a Fülkében
Egyik oldalon van a szakmai konszenzus, a másikon pedig az állam - az elmúlt 13 évben megszokott forgatókönyv ezúttal Rákosrendezőn kerül a színpadra. De hogyan kellene kinéznie egyébként egy ilyen fejlesztésnek és mit kell tudni Budapest azon részéről, ahol "millenniumi" építkezés kezdődhet? Erről beszélgettünk közéleti podcastunkban. | Mini-Dubaj: a kormány közzétette a tervezetet, 300 milliárdos infrastruktúra-fejlesztést vállalt | A megállapodás szerint az arab vállalkozó 1900 milliárd forint értékű beruházást valósít meg Rákosrendezőn. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240111_MiniDubaj_a_kormany_300_milliardos_infrastrukturafejlesztest_vallalt | 2024-01-11 20:04:00 | true | null | null | HVG |
Négy év és hat ítélet után eldőlt, hogy az Energiaügyi Minisztériumnak (EM) kötelessége kiadni a Mátrai Erőmű eladásáról szóló dokumentumokat – közölte Tóth Bertalan a Népszavával.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. 2018-ban a cseh Energeticky a Prumyslovy Holdingtól vette meg a Mátrai Erőművet. A Mészáros-korszak során az erőmű egyszer fizetett osztalékot a tulajdonosainak: 11,2 milliárd forintot a 2018-as eredménye után. Meglepetésre, hiszen a cég veszteséges volt abban az évben; az osztalékot a tartalék terhére csengették ki.
Nem sokkal később, 2020 tavaszán aztán az állami MVM Magyar Villamos Művek vette meg a veszteséges erőművet, és ahogy azt a hvg360 ezután megírta, az is kiderült, hogy a Mészáros-birodalom tiszta nyereséggel engedte át magán a széntüzelésű egységet. A Mátrai Erőmű eladásáról itt írtunk bővebben:
Három éve titkolózik az Orbán-kormány a Mátrai Erőmű túlárazott, mutyigyanús megvásárlásának körülményeiről, és az MVM-mel kapcsolatos kormányzati tervek részleteiről
- nyilatkozta a Népszavának Tóth Bertalan, aki évekkel ezelőtt adta be adatigénylését az akkor illetékes nemzeti vagyonért felelős miniszternek, Mager Andreának. Majd a Mátrai Erőművet – és ezzel együtt a válaszadás jogát – Palkovics László minisztériuma, az innovációs és technológiai, majd a technológiai és ipari tárca örökölte, Palkovics lemondása után pedig Lantos Csaba energiaügyi miniszterhez került mindez.
Tóth az adatkiadási per elején ugyan megkapta az MVM-mel kapcsolatos, nem minősített határozatok címeit, viszont a politikust azok tartalma is érdekelte. Az alperes minisztérium ekkor 426 ezer forintra emelte az adatkiadás költségtérítési igényét. Ezt a bíróság később első- és másodfokon is helyben hagyta. A bíróság korábban első- és másodfokon is adatkiadásra kötelezte a kormányt, az azonban felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordult, a Kúria pedig visszautalta a döntést első fokra a költségtérítéssel kapcsolatos kétségei miatt.
A Fővárosi Törvényszék 2021. végén, első fokon, az MSZP-s politikus által felajánlott, 54 ezer forint fejében helyben hagyta az adatigénylést, amit a Fővárosi Ítélőtábla 2022. elején jogerősen megerősített.
Eközben a vagyonminiszteri tisztség, majd a technológiai és ipari tárca megszűnte után az akták végül az EM-nél kötöttek ki, 2023. januárjában a Kúria, az ügy „különös bonyolultságára” tekintettel, kibővített, ötfős tanácsban eljárva, új eljárást rendelt el.
Az EM-kezdeményezte újabb felülvizsgálat során ugyanakkor a Kúria újból ötfősre bővített tanácsa, tavaly novemberben már Tóth Bertalannak adott igazat. Az ítéletet az MSZP-frakcióvezető 2024 januárjában kapta kézhez.
A Népszava kérdésére a minisztérium azt válaszolta, hogy eleget fognak tenni a Kúria döntésének. | A kormány nem titkolhatja tovább a Mátrai Erőmű mutyigyanús eladásának részleteit | Az MSZP frakcióvezetője legvégső jogorvoslati lehetőségként fordult a Kúriához az ügyben, így született meg a döntés, amely szerint a minisztérium semmit nem takarhat ki a politikus által kikért 2019-2020-as határozatokból. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240110_Toth_Bertalan_Nem_titkolhatja_tovabb_a_kormany_a_Matrai_Eromu_mutyigyanus_eladasanak_reszleteit | 2024-01-10 10:56:00 | true | null | null | HVG |
Irodaházakat vásárolt meg Tiborcz István érdekeltsége, a Diófa Alapkezelő a Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó Indotektől – adta hírül a CRBE ingatlan-tanácsadó közleményéből, amelyet az ottani Forbes vett észre.
A közlés szerint több mint 122 ezer négyzetméternyi területű ingatlan került Orbán Viktor miniszterelnök vejének alapkezelőjéhez, amelybe beletartozik 11 prémium kategóriás irodaház, amelyek öt belgrádi üzleti parkban találhatók. Ezek a a Green Heart, a FortyOne, a Belgrade Business a Center, és a 19 Avenue.
Az adásvétel után Uros Grujic, aki a CRBE délkelet-európai piacának befektetési ingatlanokkal foglalkozó részlegét vezeti, azt mondta: ez a legnagyobb ilyen típusú egyedi tranzakció nem csupán Szerbiában, de a teljes délkelet-európai térségben. A szerb Forbes azt is megjegyezte, hogy az Indotek eredetileg a GTC-től vásárolta meg a portfóliót.
Tiborcz és Jellinek régóta üzleti kapcsolatban áll. Korábban a Gellért Szálló is úgy lett a miniszterelnöki vejé, hogy azt korábban Jellinek érdekeltsége vásárolta meg. | Tizenegy irodaházat vett Tiborcz alapkezelője Jellinek cégétől Belgrádban | Az ügyletben közreműködő szerb ingatlan-tanácsadó szerint ez volt a legnagyobb ilyen típusú egyedi tranzakció az egész délkelet-európai térségben. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240111_irodahaz_uzleti_park_tiborcz_istvan_jellinek_daniel_diofa_alapkezelo_indotek_adasvetel?utm_source=related&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5130974 | 2024-01-11 06:21:00 | true | null | null | HVG |
Több tízmillió eurót profitálhat Tiborcz István, Orbán Viktor veje az Újbelgrádban vásárolt tizenegy irodaház működtetéséből, írja a Szabad Magyar Szó.
A Diófa Alapakezelő portfóliója, a Tiborczhoz köthető BDPST csoport része bővült új üzleti parkkal, de a tranzakció értékét nem tették közzé.
Az üzleti park, a Green Heart a Milutin Milankovics sugárúton található, az épület bruttó alapterülete 46 ezer négyzetméter. Az üzleti épületek irányításával eddig más-más cég foglalkozott, a 2022-es év elérhető pénzügyi jelentései alapján a magyar kormányfő veje jó bizniszt csinált – írja a lap. Az öt üzemeltető cég együttes bevétele több mint 35 millió euró, a nettó nyereség pedig 12,5 millió euró. A Forbes Serbia szerint 35 százalékos nettó haszonkulccsal számolhat a befektető. Az értékesített objektumok értéke 275 millió euróra tehető.
Az öt cég esetében szerdától Jellinek Dániel helyére Mirko Szmiljanics, illetve Kalmár Nagy Márton került. Arról már a hvg.hu is beszámolt, hogy az ügyletben közreműködő szerb ingatlan-tanácsadó szerint ez volt a legnagyobb ilyen típusú egyedi tranzakció az egész délkelet-európai térségben. | Több tízmillió euró is befolyhat Tiborczhoz a szerbiai irodaépület bizniszből | A Forbes Serbia szerint a számok alapján nagy üzletet csinált a magyar kormányfő veje. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240111_Tiborcz_Szerbia_irodaepuletek_zlet | 2024-01-11 19:17:00 | true | null | null | HVG |
Az újabb Boeing-botrány ellenére a repülés változatlanul biztonságos, de sem a gyártók, sem a felügyeleti hatóságok nem bízhatják el magukat. | Hatalmas építkezésbe fognak Budapesten Habony Árpád grúz barátai | A befektetők már régen kiszemelték maguknak a budapesti Puskás Ferenc Stadion metrómegállót. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240112_hvg_chain_bridge_ventures_habony_arpad_gruz_baratai_beni_gagel_puskas_stadion_metromegallo_centrale | 2024-01-12 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Először egy plusz körforgalom, majd az orosz-ukrán háború miatt emelkedtek a költségek, most az alagutak építése során felbukkanó problémák miatt nőtt meg az M85-ös gyorsforgalmi út építésének költsége. A beruházásban Szíjj László Duna Aszfaltja is érintett, miután beolvasztotta az egyik kivitelező céget, a korábban Völner Pálhoz köthető Dömper Kft.-t.
2019-ben kötött szerződést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. „az M85 gyorsforgalmi út Fertőrákos csomópont – Sopron oh. szakasz a meglévő 84. számú főúti határátkelőhelyhez történő ideiglenes visszakötéssel, valamint a 8647. jelű Sopron Ény-i elkerülő út kivitelezése, és a kiviteli tervek elkészítése” tárgyában. A beruházást akkor nettó 43,9 milliárd forintosra tervezték – most nettó 52,9 milliárd forintnál tartanak a kiadások.
A Szabad Európa idén júliusban írta meg, hogy az „inflációra, a költségek megemelkedésére és a nem várt geológiai akadályokra hivatkozva” mintegy 12 milliárd forint pluszpénzt kér az SDD Konzorcium a kormánytól az M85-ös gyorsforgalmi út és a hozzá tartozó alagút megépítésére. A lap akkor rákérdezett az Építési és Közlekedési Minisztériumnál, hogy helyesek-e az értesüléseik, azonban a sajtóosztály mindössze annyit közölt, hogy jelenleg zajlik a kivitelezési szerződés újratárgyalása, a végeredményről pedig majd a Közbeszerzési Értesítőben adnak tájékoztatást.
Ez most megtörtént. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött legfrissebb szerződésmódosítás szerint ugyanis
4,4 milliárd forinttal drágul a beruházás „előre nem látható geológiai körülmények” miatt.
A költségek azonban nem először emelkedtek az építkezés során. Először 44 millió, majd 3,8 milliárd, végül az orosz-ukrán háborúra hivatkozva további 711 millió forinttal nőttek az építés költségei. A kezdeti nettó 43,9 milliárd forintból így mára nettó 52,9 milliárd forint lett.
Körforgalom, háború, alagút
A Napi.hu 2019-ben írta meg, hogy az M85-ös autóút Fertőrákostól országhatárig tartó szakaszát nettó 43 milliárd 999 millió forintért építhetik meg. A kivitelezők feladata az M85-ös gyorsforgalmi útnak a fertőrákosi csomóponttól az országhatárig tartó 3,95 kilométer hosszú szakaszának tervezése, valamint kivitelezése. Ezen túl a feladat része a 84-es számú főútnak a határátkelőhelyhez történő ideiglenes visszakötése 725 méter hosszúságban. Mindkét út 2×2 forgalmi sávos lesz.
A vállalkozóknak továbbá egy 780 méteres alagutat kell építeniük, és meg kell építeniük a soproni Észak-nyugati elkerülő utat is, amely 3,6 kilométeres lesz (de csak 2×1 forgalmi sávon halad). Végül fel kell újítaniuk a 84-es számú főút egy 2 kilométeres szakaszát is.
A költségek jelentősen 2022-ben ugrottak meg, amikor az a döntés született, hogy „az M85-ös autóút és a 84-es számú főút ideiglenes visszakötés helyén és helyett a csatlakozásnál teljes értékű, végleges kialakítású, irányított áthaladású körforgalom épül.” A plusz tervezési és kivitelezési munkák miatt 47,7 milliárd forintra nőttek a kiadások.
A soproni alagút építési munkái a Magyar Építők videójában
Majd jött az orosz-ukrán háború és az építőanyagok drágulása, amely további 711 millióval drágította a beruházást.
Most pedig azért lett a 48,4 milliárd forintos beruházásból 52,9 milliárdos, mert az alagutakkal akadtak gondok.
A leírás szerint „a kiviteli tervtől eltérő, előre nem látható és nem kalkulálható geotechnikai körülmények, geológiai paraméterek” miatt a kivitelezőknek többletmunkái lettek. Hogy az alagút építése ne lassuljon le teljesen, a vállalkozók párhuzamos járatfejtésbe kezdtek. Mindez azonban megemelte a költségeket.
Ismerős kivitelezők
A több tíz milliárdos megbízást egyedüli ajánlattevőként, konzorciumban a Subterra-Raab Kft., a Dömper Kft. és a Pannon-Doprastav Kft. (SDD Konzorcium) nyerte el.
A hármasból a legismertebb a Völner Pálhoz köthető Dömper Kft., amely sikert sikerre halmozott, azonban az M100-as út építésének elmaradása miatt a cég nehéz pénzügyi helyzetbe került. A Szíjj László féle Duna Aszfalt mentőövet dobott a cégnek, amely beolvadt nagyobb versenytársába.
Szíjj Lászlóról és cégeiről már sokszor írtunk. Szíjj az ország egyik leggazdagabb embere, vállalkozásaival számtalan állami megbízást nyert el, és ő volt a tulajdonosa a kormányközeli körök által látogatott Artemy, Lady MRD és Seagull MRD nevű jachtoknak is. | Tovább drágult, és így már 53 milliárdba fog kerülni az M85-ös új szakasza | Először egy plusz körforgalom, majd az orosz-ukrán háború miatt emelkedtek a költségek, most az alagutak építése során felbukkanó problémák miatt nőtt meg az M85-ös gyorsforgalmi út építésének költsége. A beruházásban Szíjj László Duna Aszfaltja is érintett, miután beolvasztotta az egyik kivitelező céget, a korábban Völner Pálhoz köthető Dömper Kft.-t. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/12/19/tovabb-dragult-es-igy-mar-netto-53-milliardba-fog-kerulni-az-m85-os-uj-szakasza/ | 2024-01-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bár az Európai Bizottság kérdésünkre nem erősítette meg, a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) egyik új közbeszerzési eljárásának szövege szerint az autópálya-koncesszió miatt (is) indult kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben. Mivel a kormánynak mielőbb állást kell foglalnia az ügyben, az Iroda 220 millió forintos megbízást adna a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt.-nek pénzügyi tanácsadásra. Nem ez az első több száz milliós szerződés a két fél között.
Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárással keresett gazdasági és pénzügyi tanácsadókat a Nemzeti Koncessziós Iroda pénzügyi tanácsadás céljából. A keresés szó persze túlzás, mivel már eleve megvolt, hogy kivel szeretnének szerződést kötni. Az állami társaság évek óta a Deloitte Zrt.-vel dolgozik együtt, és úgy tűnik, ezen a jövőben sem szeretnének változtatni.
A Nemzeti Koncessziós Iroda először 2021-ben kötött szerződést a Deloitte Zrt.-vel pénzügyi tanácsadásra. Az a megbízás 2021. december 31-ig, de legfeljebb a rendelkezésre álló nettó 400 millió forint keretösszeg kimerüléséig tartott (az NKOI az összeg 30 százalékáig vállalt lehívási kötelezettséget). 2022 elején ezt a szerződést meghosszabbították, majd egy új tendert írtak ki. Ez – szemben a 2021-es eljárással – már meghívásos, zárt tárgyalás volt, így a befutó ismét a Deloitte lett. A 150 millió forintos megbízás értékét később 224 millióra emelték, majd a határidejét tolták ki 2023. január 31-ig.
Aztán jött egy újabb nyílt eljárás, amit ismét a Deloitte nyert el. Az NKOI ezúttal is 150 millió forintos szerződést írt alá a társasággal. Idén nyáron megjelent egy kiírás „Pénzügyi tanácsadás az NKOI részére HNT 2023 I”, majd ősszel egy „Pénzügyi tanácsadás az NKOI részére HNT 2023 II” címmel. Előbbi 100 millió, utóbbi pedig 220 millió forintról szólt.
A Nemzeti Koncessziós Irodát (NKOI) 2020 szeptemberében hozta létre a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézményeként a kormány. A központi költségvetési szervvel a kormány célja az egységes eljárási és ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése volt az állami koncessziós tevékenységre vonatkozóan. Az NKOI vezényelte le a kaszinókra, az autópályákra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó koncessziós eljárásokat is.
Ha az összes keretet kimerítették/kimerítik – az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumokból ez nem derült ki –, akkor 2021 és 2024 nyara között több mint 1 milliárd forintot költ(ött) az NKOI pénzügyi tanácsadásra. Az Iroda persze nem véletlenül ilyen bőkezű, a tanácsadóknak pedig meg kell dolgozniuk a megbízási díjukért.
Új feladatok a kötelezettségszegési eljárás miatt
A feladatuk többek között az egyes koncessziós tevékenységekre vonatkozó pénzügyi hatástanulmányok, koncessziós stratégiák kidolgozása, pénzügyi döntés-előkészítő dokumentumok elkészítése, a koncessziós eljárások megindításának előkészítése, az eljárás lefolytatása során eseti vagy folyamatos pénzügyi szakértelem biztosítása, valamint a tárgyalásokon az NKOI pénzügyi kérdésekben való képviselete az ajánlatkérő jelenlétében.
A Deloitte Zrt. mindezt 54 és 90 ezer forintos óradíjjal vállalta.
A legutóbbi tenderhez kapcsolódó iratok azonban nem csak erről, de valami másról is árulkodnak.
A dokumentum szerint a Deloitte Zrt. többek között az autópálya-koncesszió kapcsán ad gazdasági és pénzügyi tanácsokat a Nemzeti Koncessziós Irodának, amellyel összefüggésben új feladatok merültek fel.
2021 nyarán a magyar kormány úgy döntött, 35 évre koncesszióba kívánja adni a mintegy 2000 kilométeres magyar autópálya-hálózatot. Az autópályák üzemeltetési és építési jogáért három érdekeltség versengett, végül a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekkörébe sorolt (de formálisan átláthatatlan tulajdonosi hátterű) Themis Magántőkealap vezette, további hat magántőkealapból álló konzorcium nyerte el.
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint ugyanis „az Európai Bizottság október 18-án hivatalos felszólítás küldésével kötelezettségszegési eljárást indított a közfeladatok és közszolgáltatások biztosításával összefüggő jogviszonyok egyes szabályainak vészhelyzetben történő alkalmazásáról szóló 120/2023. (IV.5.) Korm. rendelet szerinti szerződésmódosításra vonatkozó szabályoknak a közbeszerzésről szóló 2014/24/EU irányelvvel és a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU irányelvvel való összeegyeztethetősége tárgyában.”
Ezért – az eljárással kapcsolatos magyar álláspont létrehozásában, valamint a korábbi ügyek továbbvitelében – az NKOI-nak szüksége van a Deloitte Zrt. szolgáltatásaira.
Miután az említett rendelettel a kormány az útkezelést és -üzemeltetést minősítette közfeladattá az autópálya-koncesszió esetében (majd az NKOI ennek megfelelően módosította a koncessziós szerződést), az állami szerv tulajdonképpen elismerte, hogy az Európai Bizottság az autópálya-koncesszió miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, amire a kormánynak mielőbb reagálnia kell.
Ezért sürgős egy újabb szerződés megkötése a Deloitte Zrt.-vel.
A Bizottság nem közölt konkrétumokat
Mindez annyiban új információ, hogy korábban csak találgatni lehetett, miről szól pontosan az Európai Bizottság közleménye. Ahogy azt október 18-án a Portfolio megírta, az Európai Bizottság három kötelezettségszegési ügyben lépett Magyarországgal szemben. A cikk szerint „a testület felszólítja a kormányt, hogy tartsa be a közbeszerzésre és a koncessziókra vonatkozó uniós szabályokat.” Ennél több részletről azonban ők és más sem tudott eddig beszámolni.
Megkerestük az Európai Bizottságot, hogy megtudjuk, jól értelmeztük-e az NKOI sorait, és valóban indult-e kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen az autópálya-koncesszió miatt. A válasz csupán annyi volt, hogy a Bizottság nem közöl semmit a kötelezettségszegési eljárásokról azon túl, amit az októberi sajtóanyag tartalmaz (2. pont).
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Nyitókép: Rogán Antal, háttérben az M3-as és az M31-es autópálya csomópontja Gödöllőnél. Átlátszó montázs/MTI fotók | Kötelezettségszegési eljárás miatt százmilliókat költ pénzügyi tanácsadásra a Nemzeti Koncessziós Iroda | Bár az Európai Bizottság kérdésünkre nem erősítette meg, a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) egyik új közbeszerzési eljárásának szövege szerint az autópálya-koncesszió miatt (is) indult kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben. Mivel a kormánynak mielőbb állást kell foglalnia az ügyben, az Iroda 220 millió forintos megbízást adna a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt.-nek pénzügyi tanácsadásra. Nem ez az első több száz milliós szerződés a két fél között. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/12/13/kotelezettsegszegesi-eljaras-miatt-szazmilliokat-kolt-penzugyi-tanacsadasra-a-nemzeti-koncesszios-iroda/ | 2023-12-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy „huszárvágással” az építészeti törvénybe illesztette a Fidesz-kormány a hatályon kívül helyezett kiemelt beruházásokról szóló 2006-os törvény rendelkezéseit. Ezzel okafogyottá vált az LMP népszavazási kezdeményezése a kiemelt beruházások ügyében. „A kormány fél szembesülni a társadalom véleményével” – ezt állítja a civil szervezetekből álló Stop! Kiemelt Beruházások nevű akciócsoport, amely az LMP-hez hasonlóan a köztársasági elnöktől kéri, hogy ne írja alá az Országgyűlés által december 12-én elfogadott építészeti törvényt.
Néhány hete jelentette be az LMP, hogy Kúria átengedte a párt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal kapcsolatos népszavazási kezdeményezését. Az LMP arról kérdezte volna a választópolgárokat: egyetértenek-e azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényt. A kormány azonban villámgyorsan „megoldotta” a népszavazás ügyét: maga helyezte hatályon kívül a kiemelt beruházásokról szóló törvényt, ugyanakkor annak rendelkezéseit beillesztette az új építészeti törvényjavaslatba – írta meg elsőként a merce.hu.
Nemcsak az LMP fogadta felháborodással, hogy a kormány a kiemelt beruházásokról szóló törvényt egy másik törvénybe mentette át. A Civil Kollégium Alapítvány (CKA) Stop! Kiemelt Beruházások nevű akciócsoportja is tiltakozásának adott hangot lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásában.
A számos civil szervezetet összefogó csoport hónapokig tartó országos terepmunka, kérdőívezés és szakértőkkel zajló egyeztetések után indította el 2021 őszén a kiemelt beruházásokról szóló törvény hatályon kívül helyezését kezdeményező kampányát. Céljaikról és az első, a Budai Várban zajló építkezések elleni tiltakozásukról az Átlátszó is beszámolt.
Majdnem lett róla népszavazás
Az akciócsoport országszerte több kiemelt beruházás helyszínén tartott demonstrációt és a 2022-es országgyűlési választások előtt megkereste az összes jelöltet indító pártot – ennek nyomán a teljes ellenzéki összefogás programjába illesztette követeléseiket. „A civilek által indított kezdeményezéssel sikerült országos figyelmet generálni és az ügy mellé komoly társadalmi bázist állítani” – összegzi a CKA aktivistáinak állásfoglalása kampányuk hatását.
Az ügyet a választások után az LMP karolta fel, melynek a kiemelt beruházásokról szóló törvény hatályon kívül helyezéséért indított népszavazási kezdeményezése számára a Kúria 2023. november 28-án szabad utat adott. Az LMP december 11-én kezdhette volna meg a népszavazási aláírásgyűjtést. A kúriai döntéssel párhuzamosan azonban a Magyar Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága két módosítást csempészett a 2023. december 12-én szavazásra bocsátott, a magyar építészetről szóló törvényjavaslat szövegébe.
Ezek egyike hatályon kívül helyezi a kiemelt beruházásokról szóló törvényt, így még az aláírásgyűjtés megkezdése előtt ellehetetleníti az arról szóló népszavazást, a másik pedig beemeli a visszavonásra előterjesztett törvény passzusait az építészetről szóló törvényjavaslat paragrafusai közé.
A civilek szerint a kormány fél szembesülni a népakarattal
A kiemelt beruházások ellen küzdő civilek szerint a kormány azért élt ezzel a „manőverrel”, mert joggal tart a kiemelt beruházásokról szóló törvény eltörlésének széles társadalmi igényétől. A CKA aktivistái ugyanakkor leszögezik: „Nem fogadjuk el sem a visszaélésszerű joggyakorlást, sem az új törvénytervezetben foglaltakat! Álláspontunk szerint kizárólag széles körű társadalmi egyeztetésen és konszenzuson alapuló szabályozás léphet a korábbi helyébe, amely az érintettek bevonásával és a »köz« tényleges részvételével megtartott, érdemi közmeghallgatásokon biztosítja az állampolgári beleszólás és kontroll lehetőségét, egyben kiemeltként kezeli minden természetkárosítással érintett terület helyreállítását.”
A Stop! Kiemelt beruházások munkacsoport a köztársasági elnököt is megkereste; levelükben azt kérik, hogy Novák Katalin ne írja alá a 2023. december 12-én elfogadott, a magyar építészetről szóló T/5662. számú törvényjavaslatot és kezdeményezze a kiemelt beruházásokról szóló paragrafusok alkotmánybírósági vizsgálatát vagy újratárgyalását.
Az építészeti törvény decemberi megváltoztatása kapcsán érdemes felidézni, hogy a törvényjavaslat megalkotását milyen hosszú tervezési folyamat előzte meg. A törvény koncepció-tervezetét a mérnöki kamarák már 2023 januárjában megkapták véleményeztetésre, Lázár János pedig március 1-jén a Facebook-oldalán jelentette be a koncepció társadalmi egyeztetéséről szóló kormányzati döntést.
Az elkészült törvényjavaslatot aztán szintén társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány október 5-én, de a márciusi véleményeztetéséhez hasonlóan csupán egy hetet biztosítottak az egyeztetésre.
A törvényjavaslat decemberi váratlan módosítása viszont megmutatja, hogy mit is gondol a kormány valójában a társadalom véleményének figyelembevételéről.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról szóló törvény 2010 óta egy szinte bármire ráhúzható gumiszabályként működik, írtuk meg 2022-ben. A kormány az ilyen projektek esetében átnyúl az érintettek – a helyi lakosok és a helyi önkormányzat – feje fölött, a befektetőknek és állami projektgazdáknak így lényegében nem kell szembenézniük a helyi közösség ellenállásával, hanem gyorsítósávon megszerezhetik az engedélyeket. Tavalyi cikkünkben térképen is bemutattuk a 2018 és 2022 között megvalósított, több mint 3000 kiemelt beruházást.
A befektetőknek kedveznek
Az új kiemelt beruházások száma az elmúlt két évben csökkent, ez azonban az építési beruházások számának általános visszaesésével magyarázható. Ezen kívül Lázár János építésügyi miniszter a 2022-es országgyűlési választások után két alkalommal is egyes állami, illetve kiemelt beruházások leállításáról, illetve halasztásáról döntött.
A K-Monitor ennek nyomán 2022 szeptemberében és idén júniusban összegezte és térképre tette az elkaszált beruházásokat. Ezekből látható, hogy döntően útfejlesztésekről, de sok iskola és sportlétesítmény megvalósításáról, illetve számos egészségügyi beruházásról mondott le – legalábbis egyelőre – a kormány.
A fontosnak ítélt beruházások esetében azonban továbbra is a kiemelt beruházás eszközét alkalmazzák, mint pl. az ácsi katódgyár, a Vecsés és Gyál között létesítendő autóalkatrész-gyár, vagy a debreceni Déli Ipari Park területén kialakítandó több ezer fős munkásszálló esetében.
Az eddig jól bevált gyakorlat szerint pedig a kiemelő kormányrendeletek szövegéből általában az sem derül ki, hogy pontosan milyen célú beruházás létesül a kijelölt célterületen: ezt gondosan eltitkolják az érintettek elől. A rendeletekben szereplő feltételek és előírások ugyanakkor „rugalmasan” változhatnak: az érintett terület beépítési aránya vagy nagysága például bármikor növelhető a beruházó vagy befektető utólagos igénye szerint is – elegendő hozzá egy újabb rendeletmódosítás. | Kiherélte a kormány a kiemelt beruházásokról szóló népszavazási kezdeményezést | Egy „huszárvágással” az építészeti törvénybe illesztette a Fidesz-kormány a hatályon kívül helyezett kiemelt beruházásokról szóló 2006-os törvény rendelkezéseit. Ezzel okafogyottá vált az LMP népszavazási kezdeményezése a kiemelt beruházások ügyében. „A kormány fél szembesülni a társadalom véleményével” – ezt állítja a civil szervezetekből álló Stop! Kiemelt Beruházások nevű akciócsoport, amely az LMP-hez hasonlóan a köztársasági elnöktől kéri, hogy ne írja alá az Országgyűlés által december 12-én elfogadott építészeti törvényt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/12/20/kiherelte-a-kormany-a-kiemelt-beruhazasokrol-szolo-nepszavazasi-kezdemenyezest/ | 2023-12-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 10 millió forint bírságot szabott ki az MBH Bankra, mivel az nem teljes mértékben teljesítette a felügyeletnek, a jogelőd Takarékbankra vonatkozó korábbi határozatát a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságok miatt.
Az MBH Bank nem teljeskörűen szűrte a megerősített eljárás alá tartozó ügyfeleket, ügyleteket, továbbá hiányosan dokumentálta szűrési folyamata eredményeit
– közölte a jegybank pénteken az MTI-vel. Az MNB folyamatos felügyelés során tekintette át, hogy az MBH Bank Nyrt. maradéktalanul végrehajtotta-e a felügyelet által a jogelőd Takarékbank Zrt.-vel szemben meghozott 2022. október 24-i határozatát. Az MNB – 42,5 millió forint felügyeleti bírság kiszabása mellett – akkor tavaly év végi, illetve idén márciusi határidővel számos intézkedésre kötelezte a hitelintézetet annak a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságai miatt. | Tízmillió forintra bírságolta az MNB a Mészáros-féle bankholdingot | A bírságolás a jogelőd Takarékbankra vonatkozó korábbi határozata a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságok miatt történt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/tizmillio-forintra-birsagolta-az-mnb-a-meszaros-fele-bankholdingot-264851 | 2024-01-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ahogyan arról tavaly az Átlátszó elsőként beszámolt, Orbán Ráhel 2023 tavaszán számos földterületet vásárolt, főleg szőlőket Tokaj-Hegyalján. Az összesen 94 hektárnyi megszerzett földterület egy részét korábban édesanyja, Lévai Anikó birtokolta. A terület egy részét a Patricius borház bérli, amelynek tulajdonosa Tiborcz István, Orbán Ráhel férje, aki az adásvétel során is képviselte feleségét.
A két, ugyanaznap megkötött szerződés egyikében Sárazsadány környékén lévő földterületek szerepelnek, 48 helyrajzi számon, és 273 millió forintot fizettek értük. Az eladó, Kántor Andrea Erzsébet a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Szárhegy Kft.) korábbi ügyvezetője és társtulajdonosa.
Ez a cég anno Lévai Anikó résztulajdonában állt, azaz Orbán Viktor felesége birtokolta azt. A cég még 2001-ben 41 millió 475 ezer forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el, amivel anno cikksorozatban foglalkozott az Élet és Irodalom is.
Nem messze onnét Bodrogkeresztúron, Bodrogkisfaludon, Mádon és Tokajban is bevásárolt a miniszterelnök lánya 60 hektárnyi területet, összesen 327 millió forintért. Az eladó ebben az esetben dr. Molnár Péter, a Tokaji Hegyközségi Tanács elnöke, a Tokaj-Hegyalja Egyetem szőlészeti és borászati tanszékének tanszékvezetője, egyetemi docens, a Tokaj Nobilis Bt. társtulajdonosa, és nem utolsósorban a Patricius Borház Zrt. ügyvezetője és egyben birtokigazgatója.
A két szerződés egy napon keletkezett, és azóta már azt is tudni lehet, hogy az általunk megnézett tulajdoni lap alapján nem élt senki az elővásárlási jogával, így az adásvétel létrejött.
A 24.hu vette észre, hogy az egyik szerződésben szerepel, hogy négy ingatlan tekintetében a világörökségi terület miatt az államnak elővásárlási joga van, amit a 335/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályoz, mely „a világörökségi területté jelölés hazai eljárásrendjéről, a világörökségi kezelési tervek tartalmi követelményeiről és elkészítésük rendjéről, a gondnokságokról, valamint a világörökségi területen az államot megillető elővásárlási jogról” szól. A 2017-ben életbe lépett rendelet országos szinten több mint 80000 ingatlant érint. A teljes lista, helyrajzi számokra lebontva, itt tekinthető meg.
A vonatkozó jogszabályból kiderül, hogy a szerződést a területnek megfelelő miniszter számára kell elküldeni, akinek a felterjesztéstől számítva 30 napon belül kell nyilatkozatot kell tennie az elővásárlási jog gyakorlásáról. A jogszabály szerint ha a miniszter a nyilatkozattételre nyitva álló határidőben nem teszi meg az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatot, azt az elővásárlási jog gyakorlásáról való lemondásnak kell tekinteni.
A szabályozás szerint ezen a területen az elővásárlásra jogosult a kulturális örökség védelméért felelős miniszter. Az egyik, világörökségi területet érintő ingatlanra – mely egyébként egyben Natura 2000-es terület is, a tulajdoni lapja szerint pedig kivett út, legelő besorolású – 2018.01.18-án került elővásárlási jog a Magyar Állam részére a világörökség okán. Ezt 2023.05.22-én már törölték is, úgy, hogy a kormányzati portálon a kifüggesztés első napja 2023. április 23. volt, míg az adás-vételi szerződés napja 2023. április 18-a.
Az általunk megkérdezett, földügyekben jártas ügyvéd szerint a jogosult kérelmére törölhető az elővásárlási jog bejegyzés a tulajdoni lapról, de ebben az esetben ez jogszabályba ütközik, ami kimondja, hogy az államnak minden világörökségi területre elővásárlási joga van.
A szerződések szerint azonban nem csak erre a négy földterületre lenne elővásárlási joga az államnak: az egyik szerződésben, mely dr. Molnár Péter és Orbán Ráhel közt köttetett, legalább 36 olyan helyrajzi szám szerepel, ami az ide vonatkozó kormányrendelet melléklete szerint szintén világörökségi helyszínen található, ám a szerződésben semmi nem utal arra, hogy megkeresték volna a minisztert, él-e ezen esetben az elővásárlási jogával az állam.
Az általunk lekért tulajdoni lapon sem szerepel az állam elővásárlási joga, ami az általunk megkérdezett szakember szerint nem meglepő, nem került fel az összes érintett tulajdoni lapra az elővásárlási jog – de ettől még ez él. Így teoretikusan még az is előfordulhatna, hogy az állam mégis érvényesíti ezt a jogát, és Orbán Ráhel helyett az állam tulajdonába kerülnek ezek a területek.
Az ügyben kerestük a Borsod Vármegyei Kormányhivatalt, azt kérdezve tőlük, hogy a földhivatal kinek a kérelmére és hogyan törölhet bejegyzett elővásárlási jogot, mely a Magyar Államot illeti meg, illetve azt, hogy hány ilyen eset történt az utóbbi öt évben a vármegye területén. Valamint azt is kértük, hogy adják meg, hogy a vármegye területén hány hány ingatlan esetében áll fel bejegyzett elővásárlási jog a világörökségi státusz okán.
Kérdéseinkre többszöri megkeresés után sem reagáltak.
Az ügyben Vadai Ágnes DK-s képviselő Polt Péterhez fordult, azt kérdezve tőle: Ön szerint Tokaj-Hegyalján nem gond az állami elővásárlási jog törlése? A legfőbb ügyész válaszában azt közölte, hogy a kérdést feljelentésként értékelte, és a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz továbbította. A hvg.hu értesülése szerint a rendőrség elutasította a feljelentést, a nyomozók szerint jogtalan előny vagy hátrány okozása ez ügyben nem történt.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közleményt adott ki az elővásárlási jogokról. Ebben arról írtak, hogy világörökségi ügyekért is felelős miniszter megkeresésére törölte a földhivatal az ingatlanok tulajdoni lapjáról az állami elővásárlási jogot, arra való hivatkozással, hogy az elővásárlási jog akkor él, ha nem lakhatás céljára szolgáló épületről vagy termőföldről van szó, mert ezekre az ingatlanokra a törvény szerint nem vonatkozik világörökségi státusz miatti állami elővásárlási jog.
Ennek a magyarázatnak ellentmond, hogy a fentebb már hivatkozott kormányrendelet mellékletében felsorolt, világörökségi védelem alá helyezett ingatlanok esetében azt is rögzítették, hogy milyen művelési ágba tartoznak. Ráadásul a magyar államnak valamennyi mezőgazdasági területre elővásárlási joga van a földforgalmi törvény rendelkezései szerint is.
Az Átlátszó jogi szakértője szerint egyébként az ügyben a minisztérium megfejtése lehet a helyes: termőföldekre a világörökségi elővásárlási jog nem vonatkozik, az erről szóló kormányrendelet mellékletében tévedésből sorolták fel a szóban forgó helyrajzi számokat.
Címlapfotó: Pápai Gergely | Jogi csűr-csavarással törölték az állam elővásárlási jogát Orbán Ráhel tokaj-hegyaljai birtokáról | Ahogyan arról tavaly az Átlátszó elsőként beszámolt, Orbán Ráhel 2023 tavaszán számos földterületet vásárolt, főleg szőlőket Tokaj-Hegyalján. Az összesen 94 hektárnyi megszerzett földterület egy részét korábban édesanyja, Lévai Anikó birtokolta. A terület egy részét a Patricius borház bérli, amelynek tulajdonosa Tiborcz István, Orbán Ráhel férje, aki az adásvétel során is képviselte feleségét. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/01/12/jogi-csurcsavarassal-toroltek-az-allam-elovasarlasi-jogat-orban-rahel-vilagoroksegi-teruleten-fekvo-tokaj-hegyaljai-birtokarol/ | 2024-01-12 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
„Kedves Követőink, Szurkolóink! Sajnálattal tudatjuk, hogy felnőtt csapatunkat a szükséges anyagi támogatás hiányában nem tudjuk elindítani a 2022/2023-as NB I./B bajnokságban” – az Orosházi Férfi Kézilabda SE (OFKSE) 2022. július 13-i bejelentése meglepően hangzott, hiszen az egyesület közgyűlése néhány hónappal korábban, áprilisban fogadta el a 2021-es évről szóló, könyvvizsgálóval megerősített pénzügyi beszámolót, amely mindent rendben talált. Az éves taobevétel 200 millió forint volt.
A közléssel szemben nem biztos, hogy hiányzott a szükséges anyagi támogatás. Tíz évre visszamenően összességében milliárdos taotámogatást, az orosházi önkormányzattól pedig közel 700 milliós összeget kapott az egyesület, amelyben az igazolt játékosoknak juttatott lakások és egyéb nem közvetlen pénzügyi források nincsenek is benne. Amikor másfél évvel ezelőtt egyik pillanatról a másikra visszalépett az egyesület a bajnokságtól, akkor az azt megelőző tizenkét év közül tízet az első-, míg kettőt a másodosztályban töltöttek az orosházi felnőtt kézisek, ahogy erről egy múlt év eleji oknyomozó cikkünkben beszámoltunk.
Mint megírtuk, a csapat vezetői és játékosai közül néhányan belekeveredtek az elhíresült Tipp-Mix-botrányba, amelyben a mérkőzések eredményét játékosok, klubvezetők és játékvezetők egyaránt befolyásolták. A Vajer Tamás elnökségével irányított orosházi kézilabda klub több játékosának nem, vagy csak részben és nagy késésekkel tudott fizetni. Többen elmondták, hogy az egyesület vezetése gyakorlatilag Vajer kezében összpontosult, az elnökség szerepe formális volt, sok esetben a meghozott döntések nem elnökségi ülésen születettek, s ezeket nem egyszer utólagos aláírással szentesítették a vezetőtestület tagjai.
A tetemes támogatások ellenére az egymásra halmozódó és egyre súlyosbodó anyagi gondokat szinte az utolsó pillanatig eltitkolta, legalábbis megpróbálta eltitkolni Vajer Tamás, holott dokumentumok sora bizonyítja, hogy a NAV már az összeomlás előtti évben, 2021-ben végrehajtási határozatok sorát hozta meg az egyesület ellen. Azt pedig Bella Csaba, a Szeged-Csanádi Katolikus Egyházmegye fenntartásában lévő orosházi Eötvös Sportcsarnok igazgatója mondta el még tavaly lapunknak, hogy a csapat mérkőzéseinek otthont adó helyszín bérletét sem fizette már jó ideje az egyesület, és csak emiatt a tartozás összege meghaladta a 15 millió forintot. Értesüléseink szerint végső kétségbeesésében a klubvezetés az ügyvezetővel az élen 2021 tavaszán felkereste a Szeged-Csanádi megyés püspököt, Kiss-Rigó Lászlót, hogy segítséget kérjenek az egyesület megmentéséhez. Ám eredménytelenül távoztak a szegedi találkozóról a kormánykörökben nagy befolyással rendelkező sportszerető egyházi vezetőtől.
2022-2023 fordulóján megkerestük Vajer Tamást, az Orosházi Kézilabda Sportegyesület vezetőjét, hogy az ügyben felmerült kérdésekkel szembesítsük. Az egyesületi elnök személyes találkozót kezdeményező kérésünkre azt válaszolta: „Tárgyi témákban a megfelelő időben és megfelelő fórumokon már tájékoztatást adtam. Nem kívánok további interjút adni.” Azt is megjegyezte, hogy ez a téma „már nem aktuális, ezek lezárultak”.
Minden azelőtti és ezt követő esemény ennek ellenkezőjét bizonyítja. Több játékos bíróságon támadta meg az egyesületet, mert érvényes szerződésük ellenére nem fizetett nekik a klub. A pereket a játékosok megnyerték. Időközben minden érintett megkapta azt a 2 millió forintot a Bérgarancia Alaptól, amelyre ennek révén jogosultak voltak. Azt is tudni, hogy ennél nagyobb összeggel tartozik a klub Zubai Szabolcs volt válogatott játékosnak és Lele Ákosnak, a csapat egyik átlövőjének. A végrehajtási határozatok és hitelezői igények sokasága nyomán tavaly nyáron a Gyulai Törvényszék elrendelte az orosházi kézilabda klub felszámolását, amelyet a budapesti székhelyű Paladino Kft. végez.
Forrás: ofsk.hu
Az elmúlt időszakban portálunk kiterjedt levelezést folytatott a Magyar Kézilabda Szövetséggel (MKSZ) és a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó sportállamtitkársággal. Ezek a szervek ellenőrzik és felügyelik a taopénzek szabályos felhasználását. Válaszaikban a konkrétumokkal csínján bánó MKSZ és a sportállamtitkárság még folyamatban lévő és le nem zárt ellenőrzésekről tájékoztatott. Hozzátették, ha valamilyen szabálytalanságot tapasztalnak, akkor soron kívül megteszik a szükséges jogi lépéseket. Az ügyre rálátó forrásaink szerint ezt a kézilabda szövetségnek és a sportállamtitkárságnak már korábban meg kellett volna tennie, hiszen nem kétséges, súlyos szabálytalanságok sora vezetett az egyesület anyagi ellehetetlenüléséhez.
Lapunk kérte, hogy 2022-től 2013-ig visszamenőleg adják ki az Orosházi Férfi Kézilabda Egyesületre vonatkozó, az ún. Sportfejlesztési Program megvalósításáról szóló lezáró határozatokat. Ebből pontosan kiderülne, évente mekkora taotámogatást kapott az orosházi egyesület, és ezt hogyan használta fel. Többszöri kérésünk ellenére ezt mindeddig nem bocsátotta a Narancs.hu rendelkezésére a sportállamtitkárság. Ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk hozzájuk, s ha kell, a bíróságon kényszerítjük ki, hogy megkaphassuk a dokumentumokat.
Az ügyben kérdésekkel fordultunk a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságához az iránt érdeklődve, folyik-e nyomozás az ügyben, s ha igen, akkor hogy áll és eddig milyen megállapításokra jutott. Szűkszavú válaszukban sem a nyomozás tényét, sem a feltárt szabálytalanságok gyanúját nem tagadták az adónyomozók. Ám hozzátették: „Kérdéseikkel kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ.” (Minden bizonnyal a nyomozás eredményességére tekintettel.)
Forrás. okfse.hu
Az ügyben érdekes szerepet játszik Dancsó József, aki korábban a Fidesz-KDNP színeiben Orosháza polgármestere és országgyűlési képviselő, majd később a Magyar Államkincstár elnöke, utóbb pedig az Eximbank Zrt. vezérigazgató-helyettese volt. Az orosházi klubnál semmilyen vezető posztot nem töltött be, de egyesek szerint tanácsadóként segítette a munkát. Emellett 2012-es megalakulásától 2021-es megszüntetéséig elnökölte a Magyar Kézilabda Szövetség tao-bizottságát, így pedig minden ezzel összefüggő ügyre rálátott. Többek is említették, hogy a klubnál bevett fordulat volt, ha egy-egy problémás helyzetben a megoldás lehetőségét keresték, hogy elhangzott az a bűvös mondat: „A Józsi majd segíteni fog!”
Nem tudni, hogy a felszámolási eljárás meddig tarthat az orosházi kézilabda egyesületnél. Ugyanakkor biztosra vehető, hogy a felmerülő tartozások és hitelezői igények sokszorosan meghaladják a rendelkezésre álló forrásokat. Az Opten cégadatbázisban a most már felszámolás alatt lévő egyesület 2018 és 2021 pénzügyi modulja viszonylag konszolidált képet mutat. A sportklub anyagi helyzetére rálátók szerint ez éles ellentétben lehet azzal a valós pénzügyi helyzettel, hogy a korábbiakkal szemben nem több száz milliós, hanem könnyen lehet, akár milliárdos is lehet az okozott kár.
Portálunk ezúttal is kereste Vajer Tamás, a volt klubelnököt, aki azonban cikkünk megjelenéséig nem reagált érdeklődésünkre. | Milliárdos károkozás? Folyik a felszámolás és a nyomozás az orosházi kézilabdaklub ügyében | Az adóhatóság tucatnyi végrehajtási határozata után a Gyulai Törvényszék megindította a felszámolási eljárást a jelentős tartozást felhalmozó Orosházi Férfi Kézilabda Sportegyesület ellen. A NAV elismerte, hogy nyomoz, míg a kézilabda szövetség és a sportállamtitkárság mindent ellenőriz. A követelések és a rendelkezésre álló források köszönőviszonyban sincsenek egymással. Akár milliárdos lehet a károkozás mértéke | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/milliardos-karokozas-folyik-a-felszamolas-es-a-nyomozas-a-bajnoksagtol-visszalepett-oroshazi-kezilabdaklub-ugyeben-264903 | 2024-01-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Ez kérem egy „Alma Centrum“, az újfehértói faluszélen elterülő almás közepén. Azaz a miniszter szerint "az ország legnagyobb, almatermesztésre alapozó kutató, szaktanácsadó és posztharveszt logisztikai központja Újfehértón". 2,5 milliárd(!) forint EU-s forrást és pluszban 5 milliárd(!) hazai adófizetői pénzt adtak eddig erre a teljesen értelmezhetelen üvegpalotának tervezett almatermesztési kutató állomásra" – írja friss Facebook bejegyzésében Hadházy Ákos független parlamenti képviselő.
Mint írja, "a megnyitóról szóló kormányzati tájékoztatón ígértek szerint már 2022 nyarán kutatni kellett volna itt az almatermesztést és tanácsokat adni a gazdáknak, de néhány hete ez a siralmas kép fogadott. Egy hűtőház – úgy tűnik – úgy-ahogy áll, de az üvegpalota sehol. Egyébiránt a legnagyobb kérdés pont az, hogy ki a fene volt az, aki szerint az újfehértói almásban, a kisváros szélétől kilométernyi távolságban pont egy ilyen üvegpalotában kell majd az almatermesztést kutatni – 7,5 milliárdért???
Nos, a pénz elfogyott, üvegpalota viszont sehol,
pedig 2023. dec. 31. volt a legutolsó dátum, ameddig az EU-s pénzekből (is) fizetett projekteknek meg kellene valósulnia."
Hadházy azt írja, felhívta Takács Ferenc projektmenedzsert, aki azt mondta, hogy "a pénzből nem loptak, csak előre nem látható körülmények miatt drágább lett a projekt és így még nem tudták befejezni. De állítólag a minisztériumban meghosszabbították júliusig a határidőt és PLUSZ PÉNZT is fognak adni. Az más kérdés, hogy a plusz pénz eleve megadták, mert a portásház mellett árválkodó táblára még 1,855 milliárd forint EU-s pénzt írtak, de a miniszter már 2,5 milliárdról beszél, amihez 5 milliárd hazai pénzt is odadobtak."
A képviselő szerint a legfontosabb kérdés továbbra is megmarad: "MI A FENÉNEK LENNE ERRE SZÜKSÉG?
Az újfehértói kutatóállomás akkor is hatalmas botrány lesz, ha valami csoda (és rengeteg plusz pénz) folytán elkészül nyárra.
A magyar kertészetben hatalmas lehetőség lenne, de biztos vagyok benne, hogy nem üvegpalotát, hanem üvegházakat kellene támogatni, meg öntöző rendszereket és geotermikus fűtőhálózatokat. Esetleg a korszerűtlen almafajták leváltását. Maga a miniszteri beszél amúgy arról, hogy a magyar almatermesztés 41 ezer hektárról 26 ezerre(!) csökkent 20 év alatt." | Eszi a pénzt az Alma Centrum, de az ígért üvegpalota még sehol | Az újfehértói kutatóállomás akkor is hatalmas botrány lesz, ha valami csoda (és rengeteg plusz pénz) folytán elkészül nyárra, véli Hadházy Ákos. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/eszi-a-penzt-az-alma-centrum-de-az-igert-uvegpalota-meg-sehol-264899 | 2024-01-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hét évvel ezelőtt húszmillió forintos beruházást ígért a Heves megyei Mezőszemere önkormányzata a lakosoknak. A pénzt sportpálya felújítására költötték, ám nem haladt minden a tervek szerint. Az akkori polgármester javaslatára a falu vezetése annak ellenére kifizette a kivitelezőt, hogy nem sikerült végére érni a munkálatoknak. A projekt azóta sem fejeződött be, jelenleg vállig érő gaz és háló nélküli kapuk fogadják az odalátogatókat. Az önkormányzat pedig eléggé ráfizetett a történetre: a Belügyminisztérium egy ellenőrzést követően visszakérte a 20 milliós támogatást, azok kamataival együtt. Videóriport!
Mezőszemere egy Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán elhelyezkedő, mindössze ezer fős kistelepülés. A község 2017-ben 20 millió forintos támogatást nyert a Belügyminisztériumtól sportinfrastruktúra fejlesztésére. A projekt a településen található sportpálya felújítását, újjáépítését célozta, azonban valahol hiba csúszott a tervekbe, a sportpálya ugyanis mára használhatatlanná vált, ráadásul az önkormányzatnak vissza is kellett fizetnie a kapott támogatást. A projekt kapcsán a füvesítés volt a vitás kérdés, most bírósági úton próbálja meg eldönteni a kivitelező cég és az önkormányzat, hogy kinek van igaza.
Évekkel ezelőtt be kellett volna fejezni
Mezőszemere önkormányzata 2017-ben nyert pályázatot a Belügyminisztériumnál, önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatása keretében. A támogatásból sportpálya felújítását, újjáépítését tervezték megvalósítani.
A sportpálya felújítására összesen bruttó 23,59 millió forint állt Mezőszemere rendelkezésére, ebből 20 millió volt a Belügyminisztériumtól kapott támogatás, a többi az önerő. Mivel a beruházás összege nem haladta meg a közbeszerzési törvényben meghatározott 25 millió forintos értékhatárt, az önkormányzat meghívásos alapot kért árajánlatot öt ajánlattevőtől. A legjobb ajánlatot a Bódi Művek Kft. nyújtotta be, bruttó 22,6 millió forint értékben.
A 2018. október 12-i képviselő testületi ülés jegyzőkönyve szerint azonban a képviselő testület bizonyos tagjaiban felmerült, hogy nem feltétlenül az árnak kellene döntő szempontnak lennie a kivitelező kiválasztása során, így végül amellett döntöttek, hogy referenciamunkát kérnek a cégtől.
Mindezt azonban meglehetősen kapkodva kellett megtenni: a jegyzőkönyv tanúsága szerint ezen az ülésen derült ki többek között az alpolgármester és más önkormányzati képviselők számára, hogy nem érnek rá 2019-ig, a sportpálya felújítást még 2018 december végéig, azaz nagyjából két hónap alatt be kell fejezni.
„Nem tudtuk fizikailag elindítani a beruházást, tele vagyunk munkával” – indokolta az akkori polgármester, Bukta Mária a késést, aki úgy fogalmazott, hogy „rosszul mondhatta” a teljesítés dátumát.
A függetlenként induló Bukta Mária 2014-től 2019-ig volt a település polgármestere, vagyis ő vezette a falut, amikor pályáztak a sportpálya felújításra. 2019 óta a szintén független Jakab Gábor áll a település élén.
Alig egy héttel később, a rendkívüli testületi ülésen kiderült: a környékbeli önkormányzatnak jó tapasztalatai vannak a céggel, bár sportpálya építésre referenciát nem tudtak kérni, ugyanis azt korábban nem végzett a cég. Ennek ellenére megbízták a feladattal a Bódi Művek Kft.-t.
Nem volt kész, mégis kifizette az önkormányzat
Közérdekű adatigénylésben kértük ki az önkormányzattól a támogatói okiratot és a céggel kötött szerződést. A kapott dokumentumokból kiderül, hogy 2017 októberében ítélte meg a Mezőszemere részére a 20 milliós támogatást a Belügyminisztérium. A támogatói okiratban egyébként az is szerepel, hogy a támogatás felhasználásának végső határideje 2018. december 31., ha nem használják fel eddig az időpontig a pénzt, akkor vissza kell fizetni a központi költségvetésbe.
A vállalkozási szerződés – amelyet közel egy évvel a támogatás megítélése után, 2018 októberében kötött az önkormányzat a céggel – szerint az elvégzendő munkák a sportpálya felújítása mellett egy kisebb méretű pálya, kerítés, védőháló, futópálya és atlétikai építmények mint távolugró gödör és súlylökő kör építését is magában foglalták, illetve az ehhez kapcsolódó földmunkákat, burkolatok készítését, továbbá park- és kertépítést is. Teljesítési határidőként a szerződésben 2018. december 21-e szerepel, azaz kevesebb mint két hónap állt rendelkezésre a feladatok elvégzésére.
December közepén már lehetett látni, hogy nem fog elkészülni év végéig a pálya, sőt, még a közelében sem jártak ennek.
A polgármester ennek ellenére javasolta, hogy teljesítés hiányában is fizessék ki a kivitelezőt,
ugyanis év végéig el kell számolni a kapott támogatással, ha ez nem történik meg, vissza kell fizetni a Belügyminisztériumnak a pénzt.
A képviselő testület határozata ennek mentén az volt, hogy kifizetik a teljes vállalkozói díjat és átveszik az egyik önkormányzati képviselő elmondása szerint nagyjából 30 százalékban kész beruházást, azzal a feltétellel, hogy a cég április végéig elvégzi a szükséges munkálatokat.
A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv tanúsága szerint valóban kifizették a vállalkozót: a dokumentum arról ír, hogy a sportpálya építése, felújítása megtörtént, a cég kész állapotban adta át azt az önkormányzat részére. Erről a cég ügyvezetője mellett az akkori polgármester, valamint a műszaki ellenőr is tanúskodott.
Vállig érő gaz, háló nélküli kapu
A terveknek megfelelően 2019 tavaszán ünnepélyes megnyitó keretein belül át is adták a létesítményt, majálist rendeztek a területen.
Ottjártunkkor azonban, 2023 decemberében egészen más képet mutatott a pálya: vállig érő gaz, háló nélküli kapuk fogadtak, a futópályát csak nagy nehezen, többszöri keresés után találtuk meg, ám csak egy rövid, gazzal benőtt szakasz árulkodott arról, hogy mi volt egykor az eredeti funkciója.
Nem azt a benyomást keltette a sportpálya, hogy rendszeres használatban van, vagy egyáltalán lehetne bármiféle sportot űzni a területen (ha a bújócskázást nem számítjuk, arra ugyanis kiválóan alkalmas a méteres gaz). Ez nem is csoda, hiszen közel négy éve megy a huzavona azon, hogy a vállalkozó vagy az önkormányzat hibájából nem sikerült-e befejezni a beruházást.
A gazzal benőtt sportpályát nemrég Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő felfedezte fel, november közepén számolt be arról Facebook-oldalán, hogy ellátogatott a helyszínre. Így foglalta össze véleményét a sportlétesítményről: „úgy tűnik, a mezőszemerei sporttelep (gaztenger) kivételesen nem (csak?) a korrupció, «csak» az emberi ostobaság eredménye.”
Vissza kellett fizetni a támogatást
A befejezetlen, ám a vállalkozó részére teljes egészében kifizetett sportpálya felújításának ügye az új polgármester hivatalba lépése után került újra terítékre: 2020-ban az önkormányzat megbízott egy ügyvédet, hogy járjon el az elhúzódó beruházás ügyében, 2021 májusban pedig egy független igazságügyi szakértő véleménye alapján felszólították a céget, hogy fejezzék be a munkát. A szakértő ekkor arra a megállapításra jutott, hogy az ígért munkák negyede készült el mindössze a megadott határidőre.
Mindezek miatt a testület egyhangú döntéssel büntetőeljárást kezdeményezett a sportpálya kivitelezésével kapcsolatban, hűtlen kezelés gyanúja miatt.
„Maradjunk a tényeknél, az állam támogatta a falut, és elkótyavetyélte az akkor vezetés” – mondta el a testületi ülésen Bukta Imre képviselő.
Novemberben a Magyar Államkincstár is ellenőrzést tartott, amelynek során megállapította, hogy az önkormányzat „nem a pályázati kiírásnak megfelelően használta fel a pénzt, továbbá a támogatói okiratban meghatározott cél nem teljesült.” A Belügyminisztérium ezért 2022 elején úgy határozott, hogy az önkormányzatnak vissza kell fizetnie a 20 milliós támogatást, azok kamataival együtt.
2022 júliusában az önkormányzat által megbízott ügyvéd arról tájékoztatta a falu vezetését, hogy büntető és polgári peres eljárás is van folyamatban a beruházás kapcsán, az ügyészség az iratokat költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt áttette a NAV felé.
Vita a gyep körül
Az Átlátszó birtokába került dokumentumok alapján a sportpálya füvesítése nem valósult meg az eredeti határidőre. Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy ki a felelős mindezért.
Kerestük Mezőszemere polgármesterét és a kivitelezésért felelős céget is, hogy megismerjük álláspontjukat az ügyről. Jakab Gábor polgármester telefonon azt mondta, nem szeretne nekünk interjút adni, ugyanis ő „nyugalmat kíván a falunak”, ez az ügy pedig szerinte ennek ellenkezőjét teszi, megzavarja a lakosok nyugalmát. Így minket is arra buzdított, hogy ha tehetjük, ne bolygassuk a témát, ha mégis ragaszkodunk hozzá, akkor írásban várhatunk tőle választ – de csak abban az esetben, ha a Bódi Művek Kft. is hajlandó nyilatkozni. Ezt követően azonban már hiába kerestük, cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz az önkormányzattól.
Többek között azt szerettük volna megtudni az önkormányzattól, hogy álláspontjuk szerint mi az oka annak, hogy nem sikerült befejezni a felújítási munkálatokat. Azt is megkérdeztük, hogy a vállalkozási szerződésben foglalt célok közül mennyi valósult meg 2018 végéig, és tervezik-e a jövőben befejezni a projektet.
Az Átlátszó értesülései szerint ugyanakkor az önkormányzat arra hivatkozik a per folyamán, hogy a Bódi Művek Kft. hibájából maradt el a projekt megvalósítása, a cég nem tett eleget szerződéses kötelezettségének. Hozzáteszik továbbá, hogy a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv nem a valós állapotokat tükrözi, a teljes vállalkozói díj kifizetése ellenére az elvégzett munka nem volt teljes körű. A füvesítés kapcsán az az álláspontjuk, hogy a kivitelező cég tudatában volt, hogy a teljesítés határideje a téli időszakra esik, ezért tudniuk kellett volna, hogy ebben az időszakban nem kerülhet sor a fűmag elültetésére.
A területen található gaz nagy része az önkormányzat szerint parlagfű volt,
a gyepesítést megelőző földmunkák során, a kivitelező hibájából vált parlagfűvel fertőzötté vált a terület, amit Mezőszemere saját költségén irtott ki.
Bódi Zsolt, a Bódi Művek Kft. ügyvezetője a polgármesternél készségesebb volt, igaz, a videós interjútól ő is elzárkózott, írásban azonban válaszolt kérdéseinkre. „Az Önkormányzat által kijelölt területen nem volt meglévő sportpálya, focipálya, sem egyéb sportlétesítmény. Az Önnek elküldött fotókon is látszik, hogy a füvesítés kivételével megvalósult a projekt”– kezdte levelét az ügyvezető.
Álláspontja szerint füvesítésre előkészített állapotban adták át a sportpályát. Ezeket a munkálatokat egy 2018 decemberi megállapodás szerint 2019 tavaszán kellett volna elvégezniük, ugyanis az önkormányzat nem rendelkezett kiépített locsoló berendezéssel, így várni kellett a fűmagok elvetésével.
Bódi Zsolt elmondta, egy évvel később, 2020-ban kereste meg cégét az új polgármester (Jakab Gábor – a szerk.) ekkor került ismét terítékre a füvesítés ügye. A locsolórendszer azonban még ekkor is hiányzott, így a cég felajánlotta, hogy díjmentesen kiássa annak nyomvonalát.
„A füvesítést nem tudtuk elkezdeni mivel 1-1,5 méter magas gaz lepte el a focipályákat… Kértük az önkormányzatot, hogy olyan állapotban kaphassuk vissza a területet ahogy átadtuk, és akkor azonnal megkezdjük a munkákat! ”
Mint mondja, többszöri egyeztetés után sem sikerült vethető állapotba hozni a területet, az újra és újra elgazosodott, ez az oka annak, hogy nem tudott megvalósulni a füvesítés. Levele végén a Bódi Művek Kft. ügyvezetője hozzátette: a mai napig hajlandóak lennének a munka elvégzésére, amennyiben arra alkalmas területet kapnak, ezt több alkalommal jelezték az önkormányzat felé is.
Fideszes önkormányzati képviselő lett a kivitelezőből
Az Opten cégadatbázisa szerint a felsőtárkányi székhelyű Bódi Művek Kft. ügyvezetője Bódi Zsolt, aki 57 százalékos tulajdonosa a cégnek, emellett pedig 2019 óta politikusként is tevékenykedik, az egri önkormányzati képviselő a Fidesz-KDNP színeiben politizál.
A többek között az LMP-s Ungár Péter tulajdonában álló Egri Ügyek 2019-ben számolt be arról, hogy egy uniós programból jutott ingatlanhoz egy sor egri és környékbeli fideszes politikus, köztük alpolgármesterek, önkormányzati képviselők és polgármesterek is. A pénzek ugyanabból a programból, ugyanarra és egymáshoz nagyon közeli időben érkeztek. A cikkben az akkor képviselőjelöltként induló Bódi Zsolt neve is felbukkan. A lap arról ír, hogy cége, a Bódi Művek minimum 10 millió forintnyi támogatott hitelt, és az alapítványi összesítés szerint nagyjából ekkora nagyságrendű támogatást is kapott. Mint írják, Bódi Zsolt egy másik cége, szintén kapott támogatást.
A 2022-es évre vonatkozó pénzügyi beszámolója szerint a cég főtevékenysége gépjármű kereskedelem. Nettó árbevétele az Opten adatai szerint az elmúlt években rendre 150-230 millió körül alakult. 2022-ben például a 200 millió forintos árbevételük 1,2 millió forint nyereséggel társult.
„Buktafalvának” korábban is voltak kétes ügyei
Nem ez az első alkalom, hogy Mezőszemere ügyeiről olvasni a magyar sajtóban. „Budapesttől 130, Egertől 30 kilométerre van egy kis község, ahol annyi Bukta nevű ember lakik, hogy nyugodtan lehetne Buktafalva a neve. A helyiek így is emlegetik a Heves megyei Mezőszemerét, ahol a jelek szerint mégsem olyan könnyű megbukni” – így kezdődik az Origo 2014-es cikke (a lap még ekkor még nem a kormánypárti médiamonstrumhoz tartozott). A lap szerint száznál is több Bukta lakik az ezer fős településen, a mi cikkünkben is szereplő politikusok pedig nem rokonai egymásnak.
A cikkben szó esik egy sokszoros áron megvásárolt traktorról, amelynek kapcsán az akkori polgármester, Bukta Gábor ellen feljelentést tett két képviselőtársa, azzal az indokkal, hogy felmerül a költségvetési csalás gyanúja. Egy kirendelt szakértő szerint 1,8 milliót ért az a pótkocsis traktor, amiért hatmilliót fizetett Mezőszemere polgármestere.
Emellett a cikk a polgármester által saját magának, és az önkormányzat dolgozóinak éveken keresztül jogosulatlanul kiosztott jutalmakról is beszámol. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság annak ellenére szüntette meg a nyomozást, hogy 30-ból 19 esetben jogosulatlan volt a jutalmak kiosztása.
Szopkó Zita – Videó: Bodoky Bence | Méteres gaz borítja a 20 millióból épült mezőszemerei sportpályát | Hét évvel ezelőtt húszmillió forintos beruházást ígért a Heves megyei Mezőszemere önkormányzata a lakosoknak. A pénzt sportpálya felújítására költötték, ám nem haladt minden a tervek szerint. Az akkori polgármester javaslatára a falu vezetése annak ellenére kifizette a kivitelezőt, hogy nem sikerült végére érni a munkálatoknak. A projekt azóta sem fejeződött be, jelenleg vállig érő gaz és háló nélküli kapuk fogadják az odalátogatókat. Az önkormányzat pedig eléggé ráfizetett a történetre: a Belügyminisztérium egy ellenőrzést követően visszakérte a 20 milliós támogatást, azok kamataival együtt. Videóriport! | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/01/15/meteres-gaz-boritja-a-20-milliobol-epult-mezoszemerei-sportpalyat/ | 2024-01-15 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Ez a cikk a Magyar Narancs 2023. december 21-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
„A kormány a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása, a Covid-19 koronavírus-fertőzés okozta tömeges megbetegedéssel járó humánjárvány negatív gazdasági következményeinek csökkentése érdekében” ún. különleges gazdasági övezeteket (kgö) jelölhet ki rendeleti úton – az erről szóló rendelet 2020 áprilisában jelent meg a Magyar Közlönyben. Olyan területekre vonatkozhat ez, amelyeken a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás zajlik (akár új beruházás, akár bővítés). Az átminősítést követően a kgö-n belül működő vállalkozások immár nem a közigazgatásilag érintett településeknek, hanem a megyei önkormányzatoknak adóznak. A rendelettel egy időben létre is hozták az első kgö-t Gödön.
Eltérítés
A 2019 októberében tartott önkormányzati választásokon Gödön az ellenzéki összefogás szerezte meg a polgármesteri posztot (a momentumos Balogh Csaba) és a képviselői helyek többségét. Gödön eközben hatalmas beruházás volt folyamatban: a dél-koreai Samsung SDI akkumulátorgyár mintegy 120 hektáron tervezett gyárbővítést. A projektet 390 milliárd forint összköltségűre tervezték, amihez a kormány több mint 33 milliárd forint állami támogatást biztosított. Utóbbi mértékét vizsgálta is az Európai Bizottság, amely végül arra jutott, hogy a támogatás megfelel az uniós szabályoknak – más kérdés, hogy az állami hozzájárulás közben feljebb kúszott. Egyébként nehéz követni, mennyi pénzt kapott már a vállalat: az Mfor arról írt, hogy 2021 novemberéig csaknem 141 milliárd forint állami forrást szippantott fel a beruházás, az Átlátszó pedig tavaly decemberben számolt be további 22 milliárdról. A K-Monitor 2022-ben nyilvánosságra hozott adatai szerint a kormány munkahelyenként 28 millió forintot fizetett az akkumulátorgyárnak (a munkavállalók jelentős része külföldi, gödiek alig dolgoznak a gyárban).
A múlt évre vonatkozó beszámolója alapján a Samsung SDI volt az ország második legnagyobb árbevételű cége a győri Audi mögött. A Telex összesítése szerint a megelőző évi árbevételét több mint megduplázva 1631 milliárd forintot mutatott ki, amivel megelőzte a kecskeméti Mercedest, az esztergomi Suzukit és a hatvani Bosch-gyárat is. Érthető tehát, miért volt fontos a kormánynak, hogy elvegye az ellenzéki Gödtől a gyár adóbefizetéseit, és azt a fideszes közgyűlési többségű Pest megyei önkormányzathoz irányítsa át; e pénzekkel azóta a megyei szerv gazdálkodik, illetve osztja szét térségi települések, valamint jellemzően a Fideszhez bekötött civil szervezetek között (lásd 14 milliárd Samsung-adó című keretes írásunkat). E támogatásokkal nagyon jól járt a kormánypárti Dunakeszi, valamint Fót (főleg egyházak, iskolák kaptak pénzt), miközben a beruházás miatt közvetlenül érintett, ám ellenzéki vezetésű Sződliget és Vác jószerivel egy fityinget sem látott az adóból. (Ehelyett be kell érniük azzal, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. a két település közigazgatási területén valósítja meg a Samsung SDI víziközmű-hálózatát.) A kedvezményezett települések kijelölése többnyire politikailag motivált, és hasonló a helyzet azokkal a civil szervezetekkel, amelyek több tízmilliós támogatást kaptak lényegében kormánypárti propagandakiadványok gondozására, vagy olyan rendezvények megtartására kampányidőszakban, amelyek kiemelt szereplői vagy fővédnökei helyi fideszes politikusok voltak.
A pénz nagy úr
A megyei önkormányzat az adóhatóság év végi zárása alapján tudna arról tájékoztatást adni, hogy mekkora bevétellel számol jövőre, de a becsült összeg mintegy 5 milliárd forint – gondoljunk bele, mit tudna kezdeni a város ennyi pénzzel. A gödi önkormányzat amúgy próbálkozott a kgö miatti helyzet megváltoztatásával: az Alkotmánybírósághoz fordult alaptörvény-ellenesség megállapítása végett, de a szerv elutasította a település panaszát. Ezzel együtt az AB előírta alkotmányos követelményként azt is, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítani. Ennek azonban a kormány nem tett eleget addig, amíg ellenzéki polgármestere volt Gödnek. Balogh Csaba 2022 májusában, miután kilépett a Momentumból, független polgármesterként azt nyilatkozta lapunknak, hogy Gödnek kétmilliárdos hiánya van a kgö-nek „köszönhetően”. Vajda Viktória ellenzéki önkormányzati képviselő a Narancsnak azt mondta, Göd a kgö-vel elvesztette közigazgatási területének egyötödét és addigi adóbevételeinek a felét. A város csak azért nem ment csődbe, mert takarékos üzemmódra álltak át, másfelől az önkormányzatnak hárommilliárdos tartaléka volt.
A kgö léte a helyi közéletet is jelentősen befolyásolta. Vajda Viktória szerint már az övezet létrehozását megelőzte az ellenzéki együttműködés válsága. „Az összefogás révén bejutott képviselők közül mi hárman, momentumos képviselők és a párbeszédes képviselőtársunk sokkal harciasabb és erőteljesebb stratégiát kívánt alkalmazni a gyárral és a kormánnyal szemben, mint a DK és az LMP képviselői. Az úgynevezett zöld politikus azt nyilatkozta, hogy »a gyárnak nincs jelentős környezeti terhelése«. Ez pedig válóok volt, és mivel nem volt egységes kiállás, meggyengült a testületi többség”, és így végképp nem volt erős helyi ellenállítás a kgö létrehozásával szemben. Pedig Vajda szerint a 2021-es előválasztás eredményéből látszott, hogy az ő magyarázatukat fogadják el a lakosok, ugyanis a Momentum és a Párbeszéd közös jelöltje magasan nyert a DK jelöltjével szemben.
„Utána egy év alatt a kizsákmányolás célba ért, és elkezdték nézni az emberek, hogy milyen hátrányok érik a várost, amiért ellenzéki vezetésű. Egyszerű a képlet: a pénz hatalmas úr.”
Balogh Csaba az év elején lemondott, a májusi időközi polgármester-választást a kormánypárti hátszéllel induló Kammerer Zoltán nyerte meg, aki nem sokkal a győzelme után, júniusban Szabó Istvánnal, a megyei közgyűlés kormánypárti elnökével arról állapodott meg, hogy Göd 1,5 milliárd forint plusztámogatást kap településfejlesztésre és működésre. Júliusban a megyei közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága további 500 millió forintot szavazott meg a városnak. Sőt a Samsung SDI egy ezer négyzetméteres játszóteret is beígért a városnak, ezt októberben át is adták. Vagyis csak a megfelelő városvezető személyére volt szükség, hogy a kormány és a gyár megnyissa a pénzcsapot. És beindult más is, miután lett pénz: „Kammerer Zoltán fél éve polgármester. Havonta vannak rendezvények, több tízmillió forintért: sörfesztivál, lecsófesztivál, most jön a korcsolyapálya” – sorolja Vajda Viktória.
Lehet, ez sem nyugtat meg mindenkit Gödön, mert rendre vannak felkavaró hírek a gyárról. Januárban a gödi csatornákból többméteres területen hab tört fel, az Átlátszónak hosszas levelezés és adatigénylés árán sikerült kiderítenie, hogy a tűzeseteknél használt speciális oltóanyag a Samsung SDI gyárából került a rendszerbe. Pár hete pedig Václigeten hibásodott meg a gyár csatornahálózata, és emiatt egy kisteherautó alatt beszakadt az aszfalt.
Füstbement kilátások
Fotó: Német Dániel
Hűbéri rendszer
A kormány 2021 nyarán döntött egy újabb kgö létrehozásáról a Fejér megyei Iváncsa és Rácalmás közigazgatási területén, Adony és Kulcs bevonásával. A felsorolt településeket a rendelet talán nem érintette rosszul – nem úgy Dunaújvárost, ugyanis a megyei jogú városnak szerződése volt arról Iváncsával és Rácalmással, hogy a rácalmási Hankook-gyár, valamint az iváncsai ipari park cégei által fizetett iparűzési adó 50 százaléka a várost illeti meg. Utóbbiban a koreai SK Innovation 681 milliárd forintos gigaberuházással valósít meg új akkumulátorgyárat, illetve a mezőgazdasági gépekhez alkatrészeket gyártó török Yaris Kabin is fejleszt 6,5 milliárd forintért.
A dél-koreai vállalat 50 milliárd forint állami támogatást kapott. A cég november elején egynapos tesztüzem után hivatalosan is megkezdte a termelést, a gyár 2024 közepétől működhet teljes kapacitással. Tetlák Örs, az LMP országos elnökségének tagja, Érd alpolgármestere a Facebookon hívta fel a figyelmet arra, hogy a hatóság úgy engedélyezte a tesztüzemet, hogy még nem készült el a közúti kapcsolat, az iparvágány és a véderdő sem. Molnár Tibor, Iváncsa fideszes támogatással megválasztott polgármestere pedig arról számolt be október elején, hogy a környezetvédelmi hatóság településen végzett méréseivel egy időben az önkormányzat műszere is „jóval a határérték feletti zajértéket mutatott”.
Megkerestük a Fejér megyei önkormányzatot, hogy megtudjuk, milyen szisztéma szerint, kiknek és mennyi pénzt osztottak szét, de megkeresésünkre nem érkezett reakció. Egy áprilisi beszámoló szerint a megyei közgyűlés arról döntött, hogy Adonynak, Kulcsnak, Rácalmásnak és Iváncsának összesen 1,5 milliárdot ítél: Kulcs 50 millió forint, Adony 250 millió, Iváncsa 300 millió, Rácalmás pedig 927 millió forint támogatásban részesült. A pénz egy része működési feladatok ellátására, a másik része fejlesztésekre megy.
A Fejér megyei pénzesőből a legnagyobb környékbeli település, Dunaújváros kimaradt. A Rácalmást és Iváncsát magába foglaló különleges gazdasági övezet célja egyértelműen a forráshiányos megyei közgyűlés anyagi megtámogatása volt.
„Míg ugyanis korábban a bevételek Rácalmás, Iváncsa és Dunaújváros között oszlottak el és ezek a települések kezelték, mostantól a pénz a megyéhez érkezik, és ők is osztják tovább. Nemcsak a pénz felett diszponálnak, hanem azt is ők mondják meg, hogy mire költheti el a kedvezményezett. Vagyis ezzel a megyei központ erős kontrollt gyakorol a települések vezetői felett, még a fideszes polgármesterek is tudják: csak annyit és arra kaphatnak, amire a megye ad nekik, így őket is rövid pórázon tudják tartani. Ez gyakorlatilag a jól ismert fideszes hűbéri rendszer újabb kiteljesedése” – írta megkeresésünkre Keresztesi Péter, a dunaújvárosi városháza sajtóirodájának vezetője.
A városban 2019-ben az ellenzéki összefogás győzött, a polgármester a jobbikos Pintér Tamás lett. Keresztesi szerint, ha a város ellenzéki vezetése miatt vonták is meg a pénzt Dunaújvárostól, a kormányoldalon hivatalosan ilyet senki nem mond ki. „De nyilván nincsenek illúzióink, és semmin nem csodálkozunk. Mára már megtanultunk együtt élni ezzel, és a városunk elmúlt négyéves fejlődése a válságos évek ellenére is azt mutatja, hogy minden kormánypárti praktika ellenére Dunaújváros talpon maradt. A korrupció felszámolásával több pénz maradt a kasszában, a takarékos és észszerű gazdálkodással, közvetlen európai uniós pályázatokkal megteremtettük a lehetőségét a stabil városépítő munkának.”
Az említett szerződést az iparűzési adó (ipa) megosztásáról az előző, fideszes városvezetés írta alá Rácalmással és Iváncsával. Az ipa fele került volna Dunaújvároshoz, mert, mint a szerződés fogalmaz, „Dunaújváros segítsége és szerepvállalása nélkül a bevételt eredményező beruházások nem jöhetnének, illetve nem jöhettek volna létre”. Keresztesi szerint nehéz pontosan számszerűsíteni a kieső bevételt, de nagyjából 4 milliárd forinttól estek el eddig, és ez az összeg folyamatosan nő, nagyjából évi 1,5–3 milliárddal. „Az iváncsai akkumulátorgyár most áll üzembe, tehát mostantól fizet adót, amelynek a mértéke függ majd a termeléstől, ami évek alatt futhat fel. A visszaosztást illetően nem árulok el nagy titkot, hogy – hasonlóan más ellenzéki településekhez – a fideszes vezetésű megyei önkormányzat esetünkben sem tud pártatlan lenni a támogatások, kompenzációk odaítélésében sem” – fogalmazott Keresztesi. A környéken, Gödhöz hasonlóan, egyre látványosabban működnek álcivil szervezetek, amelyek egyértelműen a helyi Fidesz embereiből állnak, és a párt üzeneteit közvetítik. És ugyancsak hasonlóan Gödhöz, Dunaújváros is futott egy kört az Alkotmánybíróságnál a kgö következtében kialakult helyzet miatt, de az AB márciusban arra jutott, hogy a Fejér megyei kgö létrejötte sem alkotmányellenes.
Viszont itt indultak további jogi eljárások is: az elmaradt pénzek miatt Dunaújváros beperelte Iváncsát és Rácalmást. Az előbbi folyamatban van, a másik perben a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla tavaly novemberben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és arra kötelezte Rácalmást, hogy durván 500 millió forintot fizessen meg Dunaújvárosnak. A Kúria friss ítélete azonban azzal zárta le az ügyet, hogy a másodfokú ítéletet megsemmisítette és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyta helyben. „A Kúria mostani döntése ellenére sem engedjük elvenni Dunaújváros pénzét és tovább harcolunk, kimerítve valamennyi jogorvoslati lehetőséget. Csak érdekességként említeném meg itt, hogy a helyi Fidesz-vezetés és Mészáros Lajos országgyűlési képviselő ahelyett, hogy kiállt volna Dunaújváros mellett, inkább örömünnepet ült a Kúria Dunaújváros számára kedvezőtlen döntését követően. Finoman fogalmazva rendkívül visszatetszőnek találom, hogy egy politikai párt helyi emberei és egy helyi politikus a saját városa ellen dolgozik, és nem érte” – kommentálta a történéseket Keresztesi.
Megkerestük az építésügyi, a külgazdasági, a gazdaságfejlesztési minisztériumot, valamint a Miniszterelnökséget is a fentiekkel kapcsolatban, de egyik helyről sem kaptunk választ kérdéseinkre.
14 milliárd Samsung-adó
14 072 811 950 forint – lapunk érdeklődésére a Pest megyei önkormányzat arról tájékoztatott, hogy 2020 októbere és 2023 szeptembere között összesen ennyi adóbevétel folyt be a Samsung SDI-től. 2021-től idáig a megyei önkormányzat 7,3 milliárddal támogatott településeket, civil és egyéb szervezeteket. Mint írták, „az övezeti fejlesztési alapokból a Göd városában megvalósuló fejlesztések kapták a legnagyobb támogatást: Göd város fejlesztésére és működési támogatásokra” 3,84 milliárd forint jutott.
Tény, hogy több kiemelt beruházás is megvalósult a pénzből a térségben, így például a 21107 jelű országos közút Duna úti szakaszának komplex felújítása Gödön, a város belterületi útjainak és járdáinak építése, felújítása, az ELTE Füvészkert felújítása, a Radnóti Gimnázium tornacsarnokának felújítása Dunakeszin.
Vajda Viktória momentumos önkormányzati képviselő némileg árnyalja a képet. Göd területére tényleg viszonylag nagy összegek érkeztek a kgö adóiból, de ameddig ellenzéki városvezetés volt, addig jellemzően nem az önkormányzatnak címzett tételek voltak ezek, hanem különböző civil és álcivil szervezetek, vagy épp magániskola kaptak több százmillió forintot. „A legnagyobb tétel a jelenleg is zajló egymilliárd forintos beruházás – ez az állami közútkezelővel közös projektje a megyének. Ugyan egy belterületi, de a Magyar Közút Zrt. kezelésében lévő utat újítanak fel, a városi vélekedés és egyes hangok szerint kizárólag azért, hogy a Samsung SDI teherautóinak legyen egy megfelelő útalternatíva, amennyiben az M2-esen akadályoztatva lennének. Az önkormányzat ezzel szemben kisebb összegeket kapott csak, jellemzően zöld felület karbantartására, valamint egy útszakasz felújítására néhány tízmillió forintot.” | "A jól ismert fideszes hűbéri rendszer újabb kiteljesedése" | Azzal, hogy a kormány különleges gazdasági övezeteket hozott létre Göd és Dunaújváros térségében, az eredetileg ellenzéki vezetésű önkormányzatok milliárdoktól esnek el, az oda telepített akkumulátorgyárak adóbefizetéseiből elsősorban a környező Fidesz-barát települések és a párthoz köthető különböző szerveződések profitálnak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-jol-ismert-fideszes-huberi-rendszer-ujabb-kiteljesedese-264918 | 2024-01-16 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egy eddig ismeretlen, ProRegia Cultura nevű felvidéki civil szervezet tavaly 270 millió forintot kapott a magyar állami Bethlen Gábor Alaptól. A szervezet 2022-ben jött létre egy Öko-kelet nevű szervezet átnevezésével. Azóta a látható tevékenysége abban merül ki, hogy csináltak szakmailag kevéssé értelmezhető kérdőíveket, valamint Wikipédiáról kopizott cikkeket tartalmazó honlapot kozvelemeny.sk címen - írja a Napunk.
A magyar állam által támogatott szervezet ugyanakkor a legnagyobb szlovákiai magyar pártnak, a Magyar Szövetségnek segít a szlovákiai elnökválasztási kampányban. A ProRegia Culturát egy Németh László nevű, a felvidéki magyar közéletben a Napunk szerint ismeretlen férfi vezeti, aki a lap több forrása szerint kapcsolatban áll a Magyar Szövetség elnökével, Forró Krisztiánnal.
A Magyar Szövetség megerősítette, hogy a szervezet segít nekik összegyűjteni azt a 15 ezer aláírást, ami ahhoz kell, hogy a párt elnöke, Forró Krisztián indulhasson a szlovákiai államfőválasztáson.
A szlovákiai elnökválasztás első fordulója március végén lesz, két jelöltnek lehet reális esélye, Peter Pellegrininek, Fico koalíciós társának, illetve Ivan Korčok korábbi külügyminiszternek, az ellenzék várható közös jelöltjének. Forró azzal indokolja az indulását, hogy az elnökjelölti kampánya segíthet majd felkészülni a Magyar Szövetségnek az EP-választásra.
A Magyar Szövetségnek a szeptemberi szlovákiai választásokon ismét nem sikerült átlépnie a bejutáshoz szükséges négy százalékos küszöböt, így most is kívül maradtak az országgyűlésen, annak ellenére, hogy a szlovákiai magyarság politikai képviseletének pusztán demográfiai alapon ezt simán kellene hoznia, hiszen a magyarok aránya közel kilenc százalék Szlovákiában. Emiatt Tusványoson Orbán Viktor is bírálta a szlovákiai magyar politikát. | Ismeretlen felvidéki civil szervezetet támogat 270 millió forinttal a magyar állam, akik aztán a magyar párt kampányát | Egy eddig ismeretlen, ProRegia Cultura nevű felvidéki civil szervezet tavaly 270 millió forintot kapott a magyar állami Bethlen Gábor Alaptól. A szervezet 2022-ben jött létre egy Öko-kelet nevű szervezet átnevezésével. Azóta a látható tevékenysége abban merül ki, hogy csináltak egy szakmailag kevéssé értelmezhető kérdőíveket, valamint wikipédiáról kopizott cikkeket tartalmazó honlapot kozvelemeny.sk címen - írja a Napunk. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/16/ismeretlen-felvideki-civil-szervezetet-tamogat-270-millio-forinttal-a-magyar-allam-akik-aztan-a-magyar-part-kampanyat-segitik | 2024-01-16 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Még kevésbé lesz átlátható a miniszterek vagyoni helyzete annak a nem nyilvános kormányhatározatnak a következtében, amely bizalmi vagyonkezelőkbe tetetné a tárcavezetők meghatározott méretű céges érdekeltségeit – tudta meg az rtl.hu.
Információink szerint ugyanis egy 2022-ben hozott határozat kimondja: a kormány célja, hogy a miniszterek megbízatásuk idejére vagyonrendelőként bizalmi vagyonkezelőknek adják át
a mikrovállalkozásnál nagyobb, de még kis- és középvállalkozásnak számító cégekben meglévő részesedésüket. (Azok a cégek tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek 10 főnél több, de 250 embernél kevesebb embert foglalkoztatnak, az árbevételük pedig 2 és 50 millió euró közötti.)
Ugyanígy bizalmi vagyonkezelőkbe kell adni a nyilvános részvénytársaságokban (nyrt.-kben) meglévő tulajdont is, de csak akkor, ha a részesedés meghaladja a 25 százalékot, vagy ha személyesen a miniszternek meghatározó befolyása van a vállalatban. (A családtagok befolyása ebben az esetben nem számít.)
A szabályozás vonatkozik a hazai és a külföldi székhelyű cégekre is.
Azt nem tudni, hogy a határozat miért nem érinti a zrt.-ket, valamint hogy még mindig érvényben van-e, ezekre vonatkozó kérdéseinkre ugyanis nem érkezett válasz.
Mi is az a bizalmi vagyonkezelő?
Azoknak lehet előnyös a bizalmi vagyonkezelés, akik jelentősebb magán- vagy családi vagyonnal rendelkeznek. (Egyes számítások szerint legalább 100-150 millió forint felett éri meg.) A rendszer lényege leegyszerűsítve, hogy a vagyon tulajdonosa (vagyonrendelő) átruházza a tulajdont (céges részesedést, ingatlant, aranyat stb., de például állampapírt nem) a bizalmi vagyonkezelőre, ezzel párhuzamosan pedig megnevez egy vagy több kedvezményezettet. Innentől kezdve nem élhet a tulajdonosi jogaival, ami veszélyesnek tűnhet, de valójában a vagyonkezelő csak nagyon szigorú szabályok szerint, a kedvezményezettek érdekében hozhat döntéseket. Ez több szempontból is előnyös lehet:
• a vagyonról akkor is gondoskodnak, ha az eredeti tulajdonos már döntésképtelen vagy meghalt. Egyes cégeknél jelentős kiesést okozhat az elhúzódó átállás, generációváltáskor is gyakran alkalmazzák.
• Az öröklés alternatívájaként is használható: az is meghatározható például, hogy a kiszemelt utód (aki nem feltétlenül a törvényes örökös) csak bizonyos kor felett kapja meg a vagyont, és addig csak rendszeres jövedelmet kap. Ezt a döntést nem lehet megtámadni a hagyatéki eljárás során, hiszen nem végrendelet, tehát biztosan ahhoz kerül majd a vagyon, akinek az eredeti tulajdonos szánta.
• Kedvező adózási szabályai miatt jelentős előny érhető el (bár ezek az előnyök tavaly jelentősen szűkültek).
• Fogyatékossággal élő családtagról is lehet így gondoskodni a szülők halála után.
• Jótékonykodás a vagyon eredeti tulajdonosának halála után.
• Kockázatos üzlet előtt átadott vagyon esetében hiába dől be az üzlet, a vagyon megmarad, erre ugyanis nem lehet követeléseket érvényesíteni.
• Teljes diszkréció, a vagyon pontos jellemzői és az eredeti tulajdonos is ismeretlen maradhat, így ha valaki el akarja rejteni a vagyonát, ez megfelelő eszköz lehet. Akár bővülhet is a vagyon inkognítóban.
A kormány a miniszterekre vonatkozó szabályozást is az úgynevezett 4000-es határozatként fogadta el, ami annyit jelent, hogy a döntés ugyan nem titkos, de nem is nyilvános. Ehhez hasonló módon határoztak a kormányzati szerveknél dolgozók plusz juttatásáról, a home office-ról, a kirúgott katonák elhelyezkedésének megnehezítéséről, de még az állami leépítésekről is. Az úgynevezett 4000-es kormányhatározatokban rögzítik ugyanis a kormány irányítása alá tartozó dolgozók munkaügyi kérdéseivel kapcsolatos döntéseket.
„A határozat szövege úgy kezdődik, hogy »a kormány célként határozza meg«, ami feltehetően azt a jogi problémát próbálja kezelni (amellett, hogy ez egy bevett formula a határozatoknál), miszerint aggályos lehet, ha a miniszterek magántulajdonára nézve állapítanak meg kötelezettségeket” – mondta az rtl.hu-nak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. „Arra vonatkozóan nincs rendelkezés, hogy mi történik akkor, ha valaki nem tesz eleget ennek a célnak, de elvben munkajogi szempontból felelősségre vonható (például leváltható) az, aki nem engedelmeskedik” – tette hozzá.
A kormány titkolózása azonban nem csak a határozat elfogadásánál mutatkozik meg:
Ennek megfelelően a bevallásból az sem derül ki, hogy melyik cégben meglévő részesedést adta át a miniszter. Erre csak abból lehet következtetni, hogy amikor valaki megvásárol egy vállalatot vagy annak egy részét, akkor a nyilvános cégjegyzékben megjelenik a neve a tulajdonosok között. Amikor pedig átadja a vagyonkezelőnek, akkor kikerül a tulajdonosok közül, és a vagyonkezelő neve tűnik fel.
További problémát okoz, hogy a vagyonnyilatkozatok csak a december 31-i állapotot tükrözik. Azaz ha egy miniszter év közben vásárol egy céget, és azt bizalmi vagyonkezelésbe adja, akkor a bevallásából csak annyi derül majd ki, hogy egy vagyonkezelőnek átadott valamilyen vagyonelemet. Nem lehet tudni majd, hogy pontosan mi az, és milyen értékű.
Az is lehet, hogy a cég mellett egy sokkal nagyobb vagyonelemet (például ingatlanokat) is átad a vagyonkezelőnek, de miután csak a vállalati érdekeltségre lehet majd következtetni a cégadatbázisból, a többi rész teljesen rejtve maradhat. | Nem nyilvános határozattal fedi el a kormány a miniszterek bizonyos céges vagyonait | Megbízatásuk idejére bizalmi vagyonkezelésbe kellene adniuk a minisztereknek a nyilvános részvénytársaságokban, valamint a kis- és középvállalkozásokban meglévő részesedésüket – legalábbis a kormánynak ez a szándéka azzal a 2022-ben hozott nem nyilvános határozattal, amelynek tartalmát az rtl.hu megismerte. Az érintettek egyelőre titkolóznak: közérdekű adatigénylésünkre egyik minisztérium sem árulta el, hogy a vezetője milyen céges érdekeltséget tett bizalmi vagyonkezelőbe. Orbán Viktor sajtófőnöke azt közölte, hogy a miniszterelnöknek nincs semmilyen vállalati érdekeltsége, így neki „nincs teendője”. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2024/01/15/nem-nyilvanos-hatarozat-bizalmi-vagyonkezelo-kormany-miniszter-ceges-erdekeltseg-vagyon | 2024-01-15 12:02:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Jóllehet, a Lázár János-féle – megszorításnak hivatalosan még véletlenül sem nevezhető – beruházási stop miatt nem lehet róla pontos képünk, hogy melyik hazai focicsapat kapott volna még nemzetközi mérkőzésekre is alkalmas stadiont, így is kijelenthetjük, hogy Orbán Viktor fociprojektje 2023-ban igen jól áll. Infrastruktúrájukat tekintve a magyar klubok regionális összevetésben kiemelkedően jól ellátottak, hiszen még harmadosztályú csapatoknak is felhúztak valami stadionszerűséget, épülnek az edzőpályák, és persze ott a Puskás Aréna is a maga 65 ezres befogadóképességével. A futball rég nem látott mennyiségű pénzt kapott 2010 óta, amit különböző módon használtak ki: a válogatott körül szakmailag rendben lévőnek tűnik a helyzet, a klubfociban a Ferencváros (főleg a külföldi játékosoknak és edzőknek köszönhetően) felkapaszkodott az európai középmezőny aljába – a többiek viszont különösebb változás vagy motiváció nélkül tengetik napjaikat az NB I.-ben.
Mivel kiépült rendszerről beszélünk, kérdés, hogy mi lesz az Orbán Viktort és kormányát szinte biztosan túlélő modern stadionok hosszú távú sorsa. Hiszen előbb-utóbb lesz olyan kormány vagy miniszterelnök Magyarországon, amelynek/akinek fontosabb az oktatás, az egészségügy vagy a leszakadó magyar társadalom helyzete, mint a foci, vagy legalábbis nem a labdarúgás az egyetlen szívügye. (Ezzel együtt is megjegyzendő, hogy a tragikusan lerohadt magyar stadionok felújítása már Orbán regnálása előtt is napirenden volt.) Mi lesz, ha a foci helyett másra megy el az a sok állami pénz?
Fojtó állami ölelés
Nos, a futball olyan nagy mértékben függ az államtól, hogy ezeknek a pénzeknek a hirtelen elmaradása lényegében nulla perc alatt bedöntené az egészet. Látja ezt a kormány is, amely annyira nem akarja beismerni a reformok szükségességét, hogy lassan másfél évtizede toldozza be az újabb lyukakat szó nélkül. Jellemző eset: amikor 2019 januárjában Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány csökkenti a sport tao-keretét, és a klubok évente maximum 50 milliárdot hívhatnak le abból a közpénz jellegét elveszített forrásból, ahová különféle vállalkozások irányítják a központi költségvetésbe az emiatt be nem fizetett társasági adójukat, egy hónap alatt meggondolta magát a kormány, és visszaemelte a keretet 125 milliárd forintra. Annak vágyáról, hogy egy szép napon önnfentartó lesz a magyar foci, többször is beszéltek mindenféle diplomás és diploma nélküli tényezők és szakemberek. Sőt a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nyilvánosan elérhető stratégiai kiadványában még az is szerepelt, hogy a megújult finanszírozási rendszernek köszönhetően 2018–2020 között már képes lesz eltartani magát az egyre inkább gazdasági alapokra helyezett profi magyar labdarúgás. 2023 végén a vak is látja: ez nagyon nem jött össze. Hogy mennyire nem, azt jól mutatja, hogy 2021-ben, tehát abban az évben, amikor Magyarországon is minden leállt a koronavírus-járvány miatt, a kormány minden addiginál többet, tao-támogatások nélkül is 621 milliárd forintot költött sportra, igaz, nemcsak futballra, hanem például a szegedi kézilabdacsarnokra is. | Már látni a jövőt. Foci az Orbán-világban és utána | Oly mértékben függ anyagilag a kormánytól a magyar foci, hogy a legkisebb változás is bedöntheti a sportágat – legyen akár az csupán egy rosszul végződött házasság, hogy egy esetleges kormányváltást már ne is említsünk | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/mar-latni-a-jovot-264147 | 2023-12-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
270 millió forintot kapott a magyar állami Bethlen Gábor Alaptól tavaly egy ezidáig ismeretlen, ProRegia Cultura nevű felvidéki civil szervezet.
A szervezet 2022-ben jött létre egy Öko-kelet nevű szervezet átnevezésével. Azóta a látható tevékenysége lényegében nincs, abban merül ki ugyanis, hogy csináltak egy szakmailag aligha értelmezhető kérdőívet, valamint a Wikipédiáról kopizott cikkeket tartalmazó honlapot kozvelemeny.sk címen – írja a Napunk.
A magyar állam által támogatott szervezet ugyanakkor a legnagyiobb szlovákiai magyar pártnak, a Magyar Szövetségnek segít a szlovákiai elnökválasztási kampányban.
A ProRegia Culturát egy Németh László nevű, a felvidéki magyar közéletben a lap szerint ismeretlen férfi vezeti, aki a Napunk több forrása szerint kapcsolatban áll a Magyar Szövetség elnökével, Forró Krisztiánnal.
A Magyar Szövetség megerősítette, hogy a szervezet segítségükre van a 15 ezer aláírás összegyűjtésében, ami ahhoz kell, hogy a párt elnöke, Forró Krisztián elindulhasson a szlovákiai államfőválasztáson.
A szlovákiai elnökválasztás első fordulója március végén lesz, két jelöltnek lehet reális esélye, Peter Pellegrininek, Fico koalíciós társának, illetve Ivan Korčok korábbi külügyminiszternek, az ellenzék várható közös jelöltjének. Forró azzal indokolja az indulását, hogy az elnökjelölti kampánya segíthet majd felkészülni a Magyar Szövetségnek az EP-választásra.
A Magyar Szövetségnek a szeptemberi szlovákiai választásokon (ismét) nem sikerült átlépnie a bejutáshoz szükséges 4 százalékos küszöböt, így ezúttal is kívül maradtak az országgyűlésen, annak ellenére, hogy a szlovákiai magyarság politikai képviseletének pusztán demográfiai alapon mindezt elvileg simán kellene hoznia, hisz' a magyarok aránya közel 9 százalék Szlovákiában. Emiatt korábban Tusványoson Orbán Viktor is bírálta a szlovákiai magyar politikát. | Ismeretlen felvidéki civil szervezetet támogatott 270 millió forinttal a magyar állam | A támogatott szervezet aztán hogy, hogy nem, a magyar párt államfőválasztási kampányát segíti. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ismeretlen-felvideki-civil-szervezetet-tamogatott-270-millio-forinttal-a-magyar-allam-264926# | 2024-01-16 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A múlt héten eldőlt, hogy darabonként 975 ezer forintért senkinek sem kell az az 500+249 darab lélegeztetőgép, amelyekre a koronavírus-járvány kezdetén még darabonként 10,76 millió forintot költött a magyar állam. Egy végrehajtói árverésben most darabonként 650 ezres áron lehet rájuk licitálni, ha ez a január 27-ig tartó árverési szakasz sem lesz sikeres, február 11-ig már darabonként 325 ezres áron kínálják eladásra. Ha annyiért se kell senkinek, az utolsó, február 26-ig tartó időszakban a 749 lélegeztetőgépet már összesen csupán 9 737 000 forintért meg lehet venni, tehát annyiért, amennyit a magyar állam egy darabra költött négy évvel korábban (ez darabonként mindössze 13 ezer forintot jelent).
Az árverést azért kellett elrendelni, mert a Szijjártó Péter vezette Külügyminisztérium végrehajtást kért a 2020-as lélegeztetőgép-biznisz egyik szereplője, a TMT Technics Kft. ellen. Még december végén írtuk meg Gelencsér Ferenc momentumos politikus posztja nyomán, hogy töredék áron árvereztetné el a minisztérium a lélegeztetőgépeket. A magyar állam 2020 tavaszán már akkor is tudhatóan értelmetlenül sok, 16 ezer darab lélegeztetőre összesen 300 milliárd forintot költött el, amiből 30 milliárd az ügyletben résztvevő cégek nyereségévé változott.
A TMT az egyébként is zűrös beszerzések egyik zűrös szereplője, derül ki a 24.hu csütörtöki cikkéből: a társaság a 2020-as gazdálkodásának három legizgalmasabb hónapjáról nem készített beszámolót, a cégbíróságnak csak a 2020. április és december közötti időszakról adott számot. „Úgy fest, mintha a cég kapott volna 23 milliárd forintot, vett közel 14 milliárdért lélegeztetőgépeket, az árut eladta 18,5 milliárdért az állami megrendelőnek, leírt némi amortizációt, valamint egyéb költségeket, és tisztán maradt bő 2,8 milliárd forint nyeresége”, írja a lap, hozzátéve: szintén maradt 4 milliárd forintnyi kötelezettsége, „ez a vevőtől kapott előleg, aminek a rendezésére nincs fedezete a TMT-nek”.
A cég 1208 lélegeztetőről állapodott meg a külüggyel, összesen 13 milliárd forintért, ez volt a második legnagyobb tétel, csak a maláj GR Technologiestól vette több gépet a külügy, 6258 darabot, 176 milliárd forintért. A cég azonban nem szállította le az összes megrendelt eszközt – nem mintha a leszállítottakból akár csak egyet is üzemszerűen tudtak volna használni –, ezért a Külügy most „előleg visszafizetés+perköltség” címen próbál a pénzéhez jutni. Ha az árverés a mostani szakaszban lenne sikeres, a 4 milliárdnak nagyjából 12 százalékát sikerülne behajtani. A többire nincs túl sok remény, a 24.hu cikke szerint a TMT-nek 2021-ben ismét csak 169 millió forint volt a forgalma, majd tavalyelőtt „már egyetlen forint bevételt sem könyvelt el a cég.” | Darabonként már csak 650 ezerért kínálják a lélegeztetőgépeket, amik a magyar államnak 10,76 millióba kerültek | A múlt héten eldőlt, hogy darabonként 975 ezer forintért senkinek sem kell az az 500+249 darab lélegeztetőgép, amelyekre a koronavírus-járvány kezdetén még darabonként 10,76 millió forintot költött a magyar állam. Egy végrehajtói árverésben most darabonként 650 ezres áron lehet rájuk licitálni, ha ez a január 27-ig tartó árverési szakasz sem lesz sikeres, február 11-ig már darabonként 325 ezres áron kínálják eladásra. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/18/darabonkent-mar-csak-650-ezerert-kinaljak-a-lelegeztetogepeket-amik-a-magyar-allamnak-1076-millioba-kerultek | 2024-01-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Különbizottság vizsgálhatja ki Lengyelországban, hogy visszaéltek-e a Pegasus kémszoftverrel – adta hírül az MTI. A testület felállításáról szerdán döntött egyhangúlag a lengyel parlament alsóháza, miután korábban több információ is megjelent, melyek szerint ellenzéki politikusokat is megfigyelhettek.
A bizottság feladata, hogy megvizsgálja a Pegasus felhasználásával végzett operatív és nyomozói tevékenységek jogszerűségét, amik 2015 novemberétől az előző PiS-kormányok idején zajlottak. A bizottság azzal is foglalkozik, hogy ki a felelős a Pegasus lengyelországi beszerzéséért.
A parlament elutasította a PiS módosító javaslatát, melynek értelmében a vizsgált időszakot kiterjesztették volna a jelenlegi kormánykoalíciót vezető Polgári Platform (PO) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) kormányzásának 2007–2015 közötti időszakára is. Michal Wójcik, a javaslatot a PiS részéről előterjesztő képviselő azzal érvelt, hogy a PO-PSL kormányzása idején gyakrabban folyamodtak lehallgatáshoz, és ehhez a Pegasushoz hasonló szoftvert alkalmaztak.
A lengyel szenátus tavaly szeptemberben hozta nyilvánosságra a kémprogram vizsgálatának eredményeit, ami szerint a szoftvert használók „súlyosan megsértették az alkotmányos normákat”, amikor politikai célokra használták az eszközt, és emiatt az akkori választások is tisztességtelenek voltak. | Egyhangúlag szavazta meg a lengyel parlament, hogy hozzanak létre vizsgálóbizottságot Pegasus-ügyben | Különbizottság vizsgálhatja ki Lengyelországban, hogy visszaéltek-e a Pegasus kémszoftverrel – adta hírül az MTI. A testület felállításáról szerdán döntött egyhangúlag a lengyel parlament alsóháza, miután korábban több információ is megjelent, melyek szerint ellenzéki politikusokat is megfigyelhettek. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/17/egyhangulag-szavazta-meg-a-lengyel-parlament-hogy-hozzanak-letre-vizsgalobizottsagot-pegasus-ugyben | 2024-01-17 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„A társaságunk és a fővállalkozó között létrejött vállalkozási szerződést a felek mindeddig nem módosították, sem a vállalkozói díj összege, sem a beruházás tervezett ütemezése, sem pedig a szerződés szerint várható befejezés tekintetében”
– ezt válaszolta az MNB Ingatlan Kft. arra az idén január eleji levelünkre, amellyel közérdekű adatkérést nyújtottunk be a jegybank tulajdonában álló társaságához. Az adatkérést azután küldtük el, hogy a Magyar Nemzeti Bank december 12-én, miután rákérdeztünk: helytállóak-e azok az információink, hogy 54 milliárdról 80 milliárd forint fölé drágul a Szabadság téri székház felújítása, egy igencsak megtévesztő című közleményt adott ki, amelyben elismerte, hogy „várhatóan közel 50 százalékkal emelkednek meg” a felújítás költségei.
Az adatkérésben egyebek mellett a 2021-ben kezdődött műemléki felújítás eredeti és a decemberben kommunikált, módosított költségvetését, a beruházás tervezett ütemezését, esetleges kötbérről szóló kitételeket kértük ki, valamint tájékoztatást arról, hogy milyen munkavégzések fejében milyen előleg- vagy részszámla-kifizetések történtek a múlt év végéig. Az MNB Ingatlan Kft. a válaszában az adatkérés legtöbb pontjára nem reagált, egyedül a módosított költségvetésről szóló kérdésre közölt annyit, hogy egyelőre a beruházás egyetlen paraméterét sem módosították. | Bár egy hónapja bejelentették, hogy másfélszer többet kap Somlai Bálint az MNB felújítására | „A társaságunk és a fővállalkozó között létrejött vállalkozási szerződést a felek mindeddig nem módosították, sem a vállalkozói díj összege, sem a beruházás tervezett ütemezése, sem pedig a szerződés szerint várható befejezés tekintetében” – ezt válaszolta az MNB Ingatlan Kft. arra az idén január eleji levelünkre, amellyel közérdekű adatkérést nyújtottunk be a jegybank tulajdonában álló társaságához. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/18/bar-egy-honapja-bejelentettek-hogy-masfelszer-tobbet-kap-matolcsy-fianak-baratja-somlai-balint-az-mnb-felujitasara-meg-nem-modositottak-a-szerzodest | 2024-01-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Megjelent a kormány oldalán annak a nemzetközi megállapodásnak a tervezete, ami alapján az Egyesült Arab Emírségekből érkező befektetők egy Dubaj-szerű negyedet építtetnének Rákosrendezőn egy 220-240 méter magas felhőkarcolóval.
A tervezet alapján a magyar kormány közbeszerzés vagy versenyeztetés nélkül eladja a dubaji vállalkozónak a 130 hektáros területet. A beruházóval a kormány stratégiai megállapodást is köt, egyben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti a projektet.
A kormány vállalja, hogy megvalósítja a projekt kivitelezéséhez szükséges állami infrastrukturális fejlesztéseket (gyalogos felüljáró, vasút feletti közúti felüljáró, vasúti pálya fejlesztése, a vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen, M1 metró meghosszabbítása, kerékpárút és gyalogút).
Ehhez a kormány legalább 800 millió eurós forrást (303,5 milliárd forint) biztosít. A magyar kormány egyben azt is vállalja, hogy a reptéri gyorsvasút jövőbeni fejlesztése esetére közvetlen kapcsolatot biztosít a projektben létrehozott vasútállomás és a reptér között. Egyben törekednek arra, hogy a fejlesztések 5 százalékos ÁFA-kulccsal valósulhassanak meg.
Ezért cserébe az Egyesült Arab Emírségek kormánya vállalja, hogy a kijelölt cég 5 milliárd euró értékű beruházást valósít meg a területen, beleértve a tervezett rákosrendezői vasútállomás megépítését.
Lázár János építési miniszter a beruházásról azt mondta, hogy a 130 hektárból körülbelül 35-re lesz csak szükség a kötöttpályás közlekedés fenntartásához, így 95 hektár marad a konkrét beruházásra. Ebből 60-65 hektárt építenének be, 20-25 hektáron pedig közparkot hoznának létre. A kiválasztott vállalkozás a Burdzs Kalifát is építtető Mohamed Alabbar cége, a Emaar Properties lehet.
Karácsony Gergely főpolgármester rossz ötletnek tartotta a mini-Dubaj megépítését, inkább egy Parkvárost látna szívesen. A beépítésről szóló állásfoglalás vita nélkül átment a fővárosi közgyűlésen. Ebben garanciákat kértek a beruházótól.
A szerződéstervezet véleményezésre a kormány 8 napot adott, amit a tarsegyeztetes@mfa.gov.hu címre elküldött üzenettel lehet megtenni. | A kormány 800 millió eurós infrastruktúra-fejlesztést vállalt a mini-Dubaj megépítéséhez | Megjelent a kormány oldalán annak a nemzetközi megállapodásnak a tervezete, ami alapján az Egyesült Arab Emírségekből érkező befektetők egy Dubaj-szerű negyedet építtetnének Rákosrendezőn egy 220-240 méter magas felhőkarcolóval. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/11/a-kormany-800-millio-euros-infrastruktura-fejlesztest-vallalt-a-mini-dubaj-megepitesehez | 2024-01-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Duplájába is belekerülhet a rákosrendezői „mini-Dubaj” – írja csütörtöki hírlevelében a VSquare, aminek magyarországi híreit a Direkt36 oknyomozó újságírója, Panyi Szabolcs szerkeszti.
A VSquare számolt be először arról, hogy a kormány arab befektetők bevonásával új városközpontot hozna létre Rákosrendező környékén, luxusberuházásokkal körbebástyázva. A még nem véglegesített tervek szerint a városközpont egyik központi eleme egy 220-240 méter magas felhőkarcoló lenne.
A hírlevél egy kormányközeli forrásra hivatkozva arról ír: zárt ajtók mögött Lázár János a hír megjelenését követően hivatalosan bejelentett (az 1 milliárdos kormányzati támogatással együtt) 6 milliárd dollár helyett közel 10 milliárdra teszi a projekt megvalósulásának komplett költségeit.
A kormány állítólag már októberben tárgyalt a projektről, amit akkor 1900 milliárd forintra becsültek. A most elhangzott 10 milliárd dollár ennek megközelítőleg a duplája: akár 3500 milliárd forintnál is magasabb összeg lehet.
Lázár állítása szerint maga sem támogatjaa magas felhőkarcoló építését, Karácsony Gergely pedig egészen biztosan nem, de a főpolgármestert nem csak ez zavarja, hanem az is, hogy a luxusberuházás semmiben nem enyhítene a Fővárost is sújtó lakhatási válságon; és akkor a városképet érintő káros hatásairól nem is esett szó.
A miniszter korábban a sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy szabad kezet kapott az ügyben Orbán Viktor miniszterelnöktől, néhány megkötéssel.
A tervekben, amiket a Telex szerzett meg november végén, a felhőkarcoló mellett meghosszabbított metró és villamosvonal-összekötés és egy nagy kötöttpályás közlekedési csomópont kialakítása szerepel, amit a rákosrendezői vasútállomás helyén alakítanának ki.
A 130 hektáros területnek hozzávetőleg a felét építenék be, 35-re lenne szükség a kötöttpályás közlekedés összeköttetéseihez, 20-25 hektáron parkot létesítenének. | VSquare: 10 milliárd dollárba is belekerülhet a rákosrendezői „mini-Dubaj” | Duplájába is belekerülhet a rákosrendezői „mini-Dubaj” – írja csütörtöki hírlevelében a VSquare, aminek magyarországi híreit a Direkt36 oknyomozó újságírója, Panyi Szabolcs szerkeszti. | null | 1 | https://444.hu/2023/12/07/vsquare-10-milliard-dollarba-is-belekerulhet-a-rakosrendezoi-mini-dubaj | 2023-12-07 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) üdvözöl minden lépést, ami enyhíteni próbálja azokat a károkat, amelyeket a magyarországi modellváltó egyetemek kizárása okoz az uniós Horizont kutatási programból – mondta a Népszavának Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az új kutatási programról, hozzátéve, hogy el kell hárítani a politikai akadályokat az elől, hogy minden magyar kutatóhely ismét teljes- és egyenjogú, diszkriminációmentes résztvevője legyen az európai kutatási térségnek.
Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár a múlt héten bejelentette, a magyar kutatás nemzetközi együttműködését elősegítő programot indít a kormány HU-rizont néven. A programra idén nyolcmilliárd forint áll rendelkezésre. A bejelentés megerősíti azt a január eleji hírt, ami szerint elakadtak az Erasmus és a Horizont Europe programok jövőjéről szóló tárgyalások a magyar kormány és az Európai Bizottság között. A Bizottság tavaly januárjában jelentette be, hogy összeférhetetlenségi problémák miatt kizárja az alapítványi modellre váltó magyar egyetemeket a két programból. | Kárenyhítésre jó a Hu-rizont program az MTA elnöke szerint | A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) üdvözöl minden lépést, ami enyhíteni próbálja azokat a károkat, amelyeket a magyarországi modellváltó egyetemek kizárása okoz az uniós Horizont kutatási programból – mondta a Népszavának Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az új kutatási programról, hozzátéve, hogy el kell hárítani a politikai akadályokat az elől, hogy minden magyar kutatóhely ismét teljes- és egyenjogú, diszkriminációmentes résztvevője legyen az európai kutatási térségnek. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/16/karenyhitesre-jo-a-hu-rizont-program-az-mta-elnoke-szerint | 2024-01-16 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az Európai Bizottság – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretébe tartozó REPowerEU forrásokhoz kapcsolódó előfinanszírozásként – 140,1 millió euró (most kb. 53,1 milliárd forint) értékben folyósított vissza nem térítendő támogatást Magyarországnak. A REPowerEU előfinanszírozás második és egyben utolsó részlete a Magyarországnak december 28-án már kifizetett 779,5 millió eurót egészíti ki.
A kifizetett előlegek segíteni fognak abban, hogy végrehajtsák az országra vonatkozó REPowerEU-fejezetben felvázolt kulcsfontosságú beruházási és reformintézkedéseket, amik az energiatakarékosságra, a tiszta energia előállítására és az energiaellátás diverzifikálására irányulnak. A végcél, hogy Európa – az Ukrajna elleni orosz invázióra tekintettel – függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól.
Kifizetési kérelmen alapuló kifizetésre Magyarország esetében addig nem kerülhet sor, amíg a 27 „szupermérföldkő” végrehajtása nem valósult meg kielégítően. A tagállamoknak előfinanszírozás formájában folyósított összegeket le kell vonni a jövőbeli, rendszeres kifizetési kérelmek alapján teljesített kifizetésekből. A Bizottság emellett vissza fog téríttetni minden olyan, előfinanszírozásként folyósított összeget, amit az RRF életciklusának végéig esetleg nem vontak le a rendszeres kifizetési kérelmekben szereplő összegekből. | Jött 140 millió euró Brüsszelből | Az Európai Bizottság – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretébe tartozó REPowerEU forrásokhoz kapcsolódó előfinanszírozásként – 140,1 millió euró (most kb. 53,1 milliárd forint) értékben folyósított vissza nem térítendő támogatást Magyarországnak. A REPowerEU előfinanszírozás második és egyben utolsó részlete a Magyarországnak december 28-án már kifizetett 779,5 millió eurót egészíti ki. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/15/jott-140-millio-euro-brusszelbol | 2024-01-15 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A szépségiparban még mindig gyakori a borravaló: a vendégek úgy érzik, kell adni, mert az a szokás.
Vannak, akik következetesen kitartanak amellett, hogy egyébként is megfizetik a szolgáltatás árát, míg mások több ezer forintot is hajlandók otthagyni.
Nem véletlen, hogy a vendégek szokásnak, hagyománynak élik meg, hogy adjanak a fodrásznak, körmösnek, kozmetikusnak borravalót, a szokás egészen a 1900-as évek elejére nyúlik vissza.
Az úrinők azért adták a borravalót, hogy ezzel előzzék meg a pletykákat, a szocializmusban a vendégek így érték el a jobb minőséget.
Ha körbekérdezünk ismerőseink körében, hogy ki mennyi borravalót szokott adni különböző szolgáltatásokért, hamar egyértelművé válhat, hogy a legtöbben az éttermekben és a különböző szépségipari szolgáltatóknak élnek ezzel. Sokan azt mondják, hogy mivel az éttermeknél a legtöbb helyen beépítették a borravalót a szervizdíjba, ott már nem adnak, de fodrásznak, körmösnek, kozmetikusnak kérdés nélkül, míg mondjuk egy masszőr vagy csontkovács esetében fel sem merül ez. De miért alakult ki az az általános nézet, hogy a szépségiparban dolgozóknak illik adni? | Miért érezzük úgy, hogy illik borravalót adni a fodrásznak? | A szépségiparban még mindig gyakori a borravaló: a vendégek úgy érzik, kell adni, mert az a szokás. Vannak, akik következetesen kitartanak amellett, hogy egyébként is megfizetik a szolgáltatás árát, míg mások több ezer forintot is hajlandók otthagyni. Nem véletlen, hogy a vendégek szokásnak, hagyománynak élik meg, hogy adjanak a fodrásznak, körmösnek, kozmetikusnak borravalót, a szokás egészen a 1900-as évek elejére nyúlik vissza. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/13/miert-erezzuk-ugy-hogy-illik-borravalot-adni-a-fodrasznak | 2024-01-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az Európai Bizottság kész eleget tenni a magyar kormány néhány követelésének, cserébe az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatás biztosításáért, írja bennfentes informátorokra hivatkozva a Financial Times.
A brit üzleti lap információi szerint Brüsszelben nagy erőkkel dolgoztak egy megoldáson december óta, amikor Orbán Viktor az EU-csúcson megvétózta az ukránoknak szánt támogatást, és arra jutottak, hogy a vétó feloldásáért cserébe hajlandóan engedni, hogy Orbán 2025-ben, a támogatási program felénél akaszthassa meg a folyamatot. Azaz a négy évre tervezett támogatási programba beépítenének egy felülvizsgálati lehetőséget 2025-ben, amikor megnézhetnék, hogy Ukrajnának még mindig szüksége van-e a pénzre, illetve hogy eleget tesznek-e az EU által szabott feltételeknek.
A Bizottság nyitott emellett arra, hogy évente auditálják a segélyt, illetve hogy egy "rendkívüli féket" építsenek bele a rendszerbe, mellyel a tagállamok kormányai élhetnének, ha bármelyikük úgy érezne, hogy komoly aggályok merültek fel a kifizetésekkel. Ekkor összehívhatnák az EU vezetőket tanácskozásra, de ez nem jelentene még automatikusan vétójogot.
A lapnak név nélkül nyilatkozó magasrangú magyar diplomata a kérdésre, hogy ez elég lehet-e Orbánnak, hogy elálljon a vétótól, azt felelte, hogy ő maga ugyan bizonytalan, de szerinte valószínűleg igen. Egy EU-s forrás is megerősítette a lapnak, hogy a magyarok most "tárgyalási hangulatban" vannak, főleg azután, hogy az EU több befagyasztott uniós forrást is folyósított az országnak.
A támogatás éves felülvizsgálatának ötletét a magyar fél októberben dobta be először, de a többi tagállam akkor elvetette, mondván, hogy így az ukránok számára odalenne a pénzügyi támogatás kiszámíthatósága. A támogatás eredeti szándéka ugyanis éppen az volt, hogy Kijev négy éven át fixen, kiszámíthatóan kapjon anyagi segítséget az EU-tól, összesen 17 milliárd eurónyi támogatás és 33 milliárd eurónyi kedvezményes hitel formájában.
Voltak tagállamok, melyek jelezték, hogy az új szisztéma csak újabb lehetőséget teremt majd Orbánnak, hogy később éljen vétóval, ugyanakkor a lap szerint ez még mindig egyszerűbb útnak tűnt Brüsszelben, mint a magyar kormány ellenkezését kikerülve létrehozni egy bonyolult és költségesebb támogatási rendszert. | A Financial Times szerint a Bizottság kész engedményeket tenni Orbánnak Ukrajna anyagi támogatásáért cserébe | Az Európai Bizottság kész eleget tenni a magyar kormány néhány követelésének, cserébe az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatás biztosításáért, írja bennfentes informátorokra hivatkozva a Financial Times. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/12/a-financial-times-szerint-a-bizottsag-kesz-engedmenyeket-tenni-orbannak-ukrajna-anyagi-tamogatasaert-cserebe | 2024-01-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Reagált a mini Dubajként elhíresült rákosrendezői beruházás részleteire Karácsony Gergely. A nemzetközi megállapodás tervezete január 11-én került fel a kormány honlapjára. A főpolgármester Angyalföldre kihelyezett kabinetülése után tartott a témában sajtótájékoztatót.
A főváros érdemi tárgyalásokat szeretne
Karácsony elmondta, komolyan veszi Lázár János építési és közlekedési miniszter december 4-ei ígéretét, miszerint semmi sem történhet Rákosrendezőnél a budapestiek bevonása nélkül.
A főpolgármester ezért tárgyalásokat szeretne, ahol érdemben tudja képviselni Budapest érdekeit. Sajnálatosnak tartja ugyan, de elfogadja, hogy ezek a tárgyalások csak azután indulhatnak el, hogy a befektetőt már kiválasztotta a kormány. Ez egyébként jó eséllyel a a világ legmagasabb épületét, a Burdzs Kalifát is építtető Mohamed Alabbar cége, a Emaar Properties lehet.
A megállapodás tervezete szerinte több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. A dokumentum alaposan részletezi, mit kap a beruházó, de arról szinte semmit sem ír, hogy mit ad ezért cserébe. Mivel nem lehet tudni, pontosan mit is építenek a területen, Karácsony fontosnak tartja, hogy az ingatlanok funkciójáról és esztétikájáról is egyeztessenek a kormánnyal.
Kevés lesz a 300 milliárd forint
A kormány vállalásait egyébként támogatja a főpolgármester, de kevésnek tartja a beruházásokra szánt 300 milliárd forintot. Karácsony szerint az M1-es metró meghosszabbítása és a Szegedi úti felüljáró megépítése önmagában ennyibe kerülne.
A kormány terve szerint azonban a vasúti pálya fejlesztése és befedése, egy park kialakítása, valamint kerékpáros és gyalogos utak építése is ebből a keretből valósulna meg. Ráadásul a Karácsony szerint elengedhetetlen közműkapacitás-bővítés még nem is szerepel a beruházások között.
Karácsony elmondta azt is: az M1-es metró meghosszabbításának csak akkor van értelme, ha felújítják a meglévő szakaszt is. A járműpark felett eljárt az idő, így új szerelvényekre is szükség van. Szerinte ezek beszerzését már idén el kellene indítani. Emellett azt is fontosnak tartja, hogy a metró kapcsolódjon az 1-es és a 2-es villamosokhoz.
A kormány vállalta azt is, hogy a ferihegyi gyorsvasút jövőbeni fejlesztéséhez közvetlen kapcsolatot biztosít Rákosrendező és a repülőtér között. Karácsony erről azt mondta, bízik benne, hogy a projektet nem kínai koncesszió keretében akarja megvalósítani a kormány.Emellett azt is reméli, hogy Lázárék tanulnak a Belgrade on Water projektből, és nem követik el ugyanazokat a hibákat, amiket a szerb főváros a hasonló városfejlesztési beruházásánál.
Hosszabbítsák meg a 4-es metrót is
Mivel a rákosrendezői beruházás 100 százalékban Zuglóban valósul meg, a kerület polgármestere, az MSZP-s Horváth Csaba szintén érdemi partnerséget vár a kormánytól. Lázárék egyébként eddig csak a XIV. kerülettel vették fel a kapcsolatot, a tárgyalások a polgármester szerint hamarosan elindulhatnak.
Horváth szerint a rákosrendezői projekt a város egészére hatással lesz, ezért nem lehet tovább halasztani a 4-es metró meghosszabbítását Újpalotáig. Azt mondta, a kérdésben mindenképpen meg kell állapodni a kormánnyal.
A szomszédos XIII. kerület polgármestere, az MSZP-s Tóth József a Kacsóh Pongrác úti felüljáró fejlesztését kéri a kormánytól. Nem szeretné ugyanis, hogy az M3-as bevezető forgalma az új Szegedi úti felüljárón át Angyalföldre érkezzen.
A BKK-bérletek ügyében elindultak az egyeztetések
Végül a nagy vihart kavart BKK-bérletek ügye is szóba került. Lázár még kedden tett ajánlatot Karácsonynak. Azt ígérte, ha a BKK elfogadja a vármegye- és országbérleteket a járatain, akkor a MÁV, a HÉV és a Volán is el fogja fogadni a BKK-bérleteket a sajátjain.
Karácsony azt mondta, az egyeztetések elindultak a minisztériummal. Pozitív és negatív forgatókönyvekkel egyaránt számol a főpolgármester, de bízik benne, hogy megvalósulhat a tarifaközösség.
További részleteket nem akart elárulni, mert a politikában azt tanulta meg, hogy azok az egyeztetések sosem lesznek sikeresek, amikről sokat beszélnek a nyilvánosságban. | Karácsony Gergely kevesli a 300 milliárdot, amit a kormány Rákosrendezőre szánt | Reagált a mini Dubajként elhíresült rákosrendezői beruházás részleteire Karácsony Gergely. A nemzetközi megállapodás tervezete január 11-én került fel a kormány honlapjára. A főpolgármester Angyalföldre kihelyezett kabinetülése után tartott a témában sajtótájékoztatót. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/12/karacsony-gergely-kevesli-a-300-milliardot-amit-a-kormany-rakosrendezore-szant | 2024-01-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Pest Vármegyei Főügyészség vádat emelt egy orvos és egy betegápoló ellen, mert az orvos vesztegetési pénzért cserében vett fel, illetve tartott benn a kórházi osztályon betegként olyan embereket, akiket a betegszállító közvetített felé, olvasható az ügyészség honlapján.
Az ügy egyik vádlottja egy Pest vármegyei kórház vezető beosztású orvosa volt, aki önállóan dönthetett járó- és fekvőbeteg felvételről. A másik vádlott a kórházban dolgozott betegszállítóként.
A betegszállító először 2013 körül kereste meg azzal az orvost, hogy egy idős beteget el akarnak bocsátani a kórház egyik osztályáról, de hozzátartozói nem tudják elhelyezni. A betegszállító arról érdeklődött az orvosnál, hogy pénzért felvenné-e az idős beteget az osztályára. Mivel ebbe az orvos beleegyezett, ezért 2021. július 1-ig a betegszállító rendszeresen küldött az orvoshoz olyan embereket, akik pénzt fizettek neki.
Az egyik csoportba azok tartoztak, akik nem tudták vagy nem akarták idős hozzátartozóikat elhelyezni azután, hogy a kórházból elbocsátották. Ekkor az orvos pénz ellenében az idős személyeket a saját osztályára felvette és ott tartotta, amíg a hozzátartozók szerették volna.
A másik csoportba azok tartoztak, akiknek arra volt szükségük - különböző okokból -, hogy őket fekvő- vagy járóbetegnek nyilvánítsák és erről igazolást kapjanak. Az igazolásokat táppénz igénylésére használták fel.
A harmadik csoportba azok tartoztak, akik más célból kérték hamis igazolások kiállítását az orvostól. Az igazolások segítségével ugyanis próbálták elkerülni bírósági tárgyalásokon történő megjelenést, vagy így próbálták halasztást elérni börtönbüntetésük megkezdésére.
Az "ügyfelek" pár tízezertől több százezer forintig terjedő összegeket fizettek, ami legtöbbször a betegszállítón keresztül jutott el az orvosig úgy, hogy abból a betegszállító is részesült.
Az orvost végül a Nemzeti Védelmi Szolgálat buktatta le egy megbízhatósági vizsgálat során. Ekkor az orvos több százezer forintért vállalkozott arra, hogy megfelelő okiratokat állít ki, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy azokkal letöltendő szabadságvesztés megkezdésének elhalasztását kezdeményezzék.
A vádirat szerint a cselekményekkel az orvos legalább öt és félmillió, míg a betegszállító közel egymillió forint vesztegetési pénzhez jutott. | Egy pest vármegyei kórház vezető orvosát és egy betegszállítót vesztegettek meg rendszeresen, hogy a betegeket | A Pest Vármegyei Főügyészség vádat emelt egy orvos és egy betegápoló ellen, mert az orvos vesztegetési pénzért cserében vett fel, illetve tartott benn a kórházi osztályon betegként olyan embereket, akiket a betegszállító közvetített felé, olvasható az ügyészség honlapján. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/19/egy-pest-varmegyei-korhaz-vezeto-orvosat-es-egy-betegszallitot-vesztegettek-meg-rendszeresen-hogy-a-betegeket-ne-rakjak-ki-a-korhazbol | 2024-01-19 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Jóval túlnőné a 143 méter magas MOL-tornyot az a felhőkarcoló, amelyet egy dubaji üzletember építhet Rákosrendező vasútállomás közelébe. Legalábbis ha az Emaar Propertiesnek sikerül megállapodnia a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások során. Ezekről a tárgyalásokról a VSquare értesült egy állításuk szerint kormányközeli forrásból.
A tárgyalások a MÁV-on keresztül állami tulajdonú Rákosrendező vasútállomás jövőjéről szólnak: a Burdzs Kalifát is építtető Mohamed Alabbar nem csak egy 220-240 méter magas tornyot építene, de egy kisebb Dubaj-szerű negyedet építtetne irodablokkokkal és luxuslakásokkal.
Már csak önmagában a torony is teljesen újraírná Budapest látképét, mivel az építési terület a Hősök teréhez bőven elég közel lesz ahhoz, hogy a kétszázplusz magas torony a tér szobrai és az Andrássy út épületei mögül is kikandikáljon.
A Telex megkereste mind a két - XIII. és XIV. kerületi - érintett önkormányzatot, valamint a Fővárost is, de elmondásuk szerint senki sem hallott még a tárgyalásokról. A Főváros még azt is mondta, hogy készek tárgyalni a városfejlesztésről, de a hasonló projektek esetében a kormány kiemelt beruházás címszó alatt kihagyja az önkormányzatokat és a lakosokat - ami ellen nem sokat lehet tenni.
A területet Alabbar cége építené be, az Emaar Properties, amelyet az egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőként tartanak számon. Alabbar jóban van Dubaj uralkodójával, a VSquare úgy fogalmazott, hogy amikor a kormány az Emaarral tárgyal, lényegében az Egyesült Arab Emírségekkel tárgyal. | Minden eddiginél nagyobb felhőkarcolót építene Budapesten a Burdzs Kalifa kivitelezője | Jóval túlnőné a 143 méter magas MOL-tornyot az a felhőkarcoló, amelyet egy dubaji üzletember építhet Rákosrendező vasútállomás közelébe. Legalábbis ha az Emaar Propertiesnek sikerül megállapodnia a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások során. Ezekről a tárgyalásokról a VSquare értesült egy állításuk szerint kormányközeli forrásból. | null | 1 | https://444.hu/2023/11/24/minden-eddiginel-nagyobb-felhokarcolot-epitene-budapesten-a-burdzs-kalifa-kivitelezoje | 2023-11-24 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Rendkívüli testületi ülésen, de szigorúan zárt ajtók mögött ülésezett csütörtökön reggel Kópháza képviselő-testülete. Információnk szerint a téma súlyos és kényes volt: az önkormányzat számlájáról eltűnt valamivel több mint százmillió forint.
Grubits Ferenc polgármester az enyugat.hu-nak a nyomozás érdekeire való tekintettel nem árult el részleteket, csak annyit, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság nyomoz az ügyben. (Megkerestük kérdéseinkkel a kapitányságot is.)
Úgy tudjuk, az eltűnt pénz mintegy fele megtérült, a bank biztosítási rendszerének köszönhetően.
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság a kérdéses ügyben csalás bűntette miatt folytat büntetőeljárást - erősítette meg információnkat a rendőrség. A nyomozással kapcsolatban bővebb információ jelenleg nem adható.
(Nyitófotó: kophaza.hu) | Több mint százmillió tűnt el Kópháza önkormányzatának számlájáról | A megyei rendőr-főkapitányság nyomoz az ügyben. Úgy tudjuk, a pénz csaknem fele már megtérült. | null | 1 | https://www.enyugat.hu/cikk/44636_tobb_mint_szazmillio_tunt_el_kophaza_szamlajarol | 2024-01-19 00:00:00 | true | null | null | nyugat.hu |
MTA-elnök a kormány kutatási programjáról: Kárenyhítésre jó
Freund Tamás szerint el kell hárítani a politikai akadályokat az elől, hogy minden magyar kutatóhely ismét teljes jogú tagja legyen az európai kutatási térségnek.
A Magyar Tudományos Akadémia üdvözöl minden lépést, ami enyhíteni próbálja azokat a károkat, amelyeket a magyarországi modellváltó egyetemek kizárása okoz az uniós Horizont kutatási programból. Ám ezzel párhuzamosan mielőbb el kell hárítani a politikai akadályokat az elől, hogy minden magyar kutatóhely ismét teljes- és egyenjogú, diszkriminációmentes résztvevője legyen az európai kutatási térségnek – mondta a Népszavának Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a kormány új kutatási programjával kapcsolatban.
Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár múlt héten jelentette be, hogy a kormány HU-rizont néven saját nemzetközi kutatási programot indít a Horizontból kizárt modellváltó egyetemeknek.
Az Európai Bizottság 2022 decemberében azért tiltotta meg, hogy magyar alapítványi egyetemeknek EU-forrásokat juttassanak – ezzel kizárva azokat például az Erasmus+ és a Horizont Európa egyetemi kutatási programokból is –, mert a Bizottság nem látta biztosítottnak az intézmények autonómiáját és transzparenciáját.
Ezzel sok magyar diák Erasmus-részvétele vált bizonytalanná, a magyar alapítványi egyetemek pedig csak saját vagy kormányzati büdzséből vehetnek részt azokban a kutatási projektben, amelyeket eddig az EU finanszírozott.
Az Erasmus-ügyről szóló cikkeinket ide kattintva találja meg.
Freund szerint ugyan a kizárás csak a modellváltó egyetemekre vonatkozik, valójában az egész magyar felsőoktatásnak és kutatási életnek súlyos károkat okoz. Az MTA elnöke úgy véli, hogy a HU-rizont program csak kárenyhítésre jó. Az ország érdeke azonban az lenne, ha az egyetemek ismét részt tudnának venni a Horizont programban.
Szabó Gáborral, a Szegedi Tudományegyetem volt rektorával korábban többek között arról beszélgettünk a hvg360-on, hogy milyen hatásai lehetnek annak, ha a modellváltó egyetemek tényleg kimaradnak a Horizont programból. A beszélgetést itt tudja elolvasni:
Szabó Gábor volt rektor: Csapkodnak körülöttünk a Nobel-díjak, de ha a Horizont programból kimaradunk, az katasztrófa lenne
A Szegedi Egyetem modellváltása körül voltak a leghangosabb tiltakozások, mára viszont, úgy tűnik, az új rendszer beállt és működik. Szabó Gáborral, az egyetem korábbi rektorával, a mai fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökével beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2024 kiadványában jelent meg, most itt, a hvg360-on is olvasható.
„Nem hiszem, hogy neves kutatók, kutatóhelyek vállalnák, hogy részt vegyenek ebben a programban” – mondta ezt már Pálinkás József, az MTA volt elnöke a lapnak. Szerinte értelmetlen pénzkidobás a HU-rizont, amit össze sem lehet hasonlítani a Horizonttal.
Attól, hogy félig-meddig plagizálják a nevét és pályázatokat írnak ki, ez messze nem ugyanaz
– fogalmazott Pálinkás a lapnak. | MTA-elnök a kormány kutatási programjáról: Kárenyhítésre jó | Freund Tamás szerint el kell hárítani a politikai akadályokat az elől, hogy minden magyar kutatóhely ismét teljes jogú tagja legyen az európai kutatási térségnek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240116_MTAelnok_a_kormany_kutatasi_programjarol_Karenyhitesre_jo | 2024-01-16 08:37:00 | true | null | null | HVG |
A nemzeti-tekintélyuralmi magyar kormány az eltelt 13 évben oligarcharendszert hozott létre, amely szinte az élet minden területére kiterjed, még a budapesti tőzsdére is - fejti ki elemzésében a magyarországi tudósító, Bognár Péter. Mint rámutat, nyílt titok, hogy a miniszterelnök családi és baráti köre állami pénzekből mérhetetlenül megszedte magát.
A NER két fő kedvezményezettje Orbán Viktor miniszterelnök legszűkebb köreiből kerül ki, egyrészt a gyerekkori barát és egykori gázszerelő, Mészáros Lőrinc, másrészt pedig a vő, Tiborcz István. 2010 óta mind a ketten mesés vagyont halmoztak fel. | Die Presse: Orbán testre szabott közbeszerzésekkel gazdagítja Mészárost, Tiborczot és a többieket | A Nemzeti Együttműködés Rendszere valójában az élet minden területét megszállta, írja az osztrák lap. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240112_die_presse_orban_kozbeszerzes_oligarcha_meszaros_tiborcz | 2024-01-12 15:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Péterfy Gergelynek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: demencia, nerport, eufóbia, nercisztikus, iskolabezárás.
A projektről és hasonlókról már évek óta szó van, a török partner jól ismert Magyarországon.
Állandó témái a nők választási lehetőségei, helyzetei, határátlépési cselekvései. A találóan kanadai Csehovnak, Ontario hercegnőjének is nevezett irodalmi Nobel-díjas Alice Munro teljes pályaművének megjelentetését a Park Könyvkiadó tavaly fejezte be. | Tiborcz István nagyot kaszál egy viharos múltjáról ismert cégéből | Orbán Viktor veje egy húzással az utolsó morzsákat is kiveszi az egy éve megszerzett társaságból. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240118_hvg_budai_malomipari_utolsomorzsak_tiborcz_istvan | 2024-01-18 11:15:00 | true | null | null | HVG360 |
A kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez. Ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak.
Nem állíthatjuk, hogy a komolyzene észak-európai klasszikusait az érdemeikhez mérten ismerné és kedvelné a magyar közönség. Ezen a javításra érdemes helyzeten egyetlen vasárnap alatt jelentékenyen változtathatunk. | Budapest NER-port: Orbánnak személyesen fontos, a haveroknak nagy üzlet lehet a repülőtér megszerzése | A kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez. Ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240118_hvg_budapest_airport_liszt_ferenc_nemzetkozi_repuloter_kormany_ner_gazdasag_budapest_nerport | 2024-01-18 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2024.01.19. 09:00 | Az állam fejleszt, Mészáros Lőrinc profitál Hévízen | Új állami cég alakult a a Hévízi Tófürdő felújítására. Ez jól jön a felcsúti százmilliárdos ottani szállodáinak. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240119_hvg_heviz_gyogyfurdo_az_allam_fejleszt_meszaros_profital | 2024-01-19 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Lázár János ki nem hirdetett kastélytörvényének 11 pontját is alaptörvény-ellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság, így az visszakerül az Országgyűlés elé.
A szokatlanul kemény hangú indoklással ellátott Ab-határozat lényege: „nincs megjelölve az a közcél, amely a magántőke törvény szerinti bevonását szükségessé, sőt elengedhetetlenné teszi”, vagyis a kastélyok ingyenes magántulajdonba vagy vagyonkezelésbe adását a törvény nem indokolja meg kellően. Emellett tele van pontatlansággal.
Novák Katalin köztársasági elnök karácsony előtt alkotmánybírósági felülvizsgálatra küldte „a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről” szóló törvényt, mert az anélkül tenné lehetővé a magántulajdonba adást, hogy ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljeskörűen meghatározta volna. Az államfő az Ab-nak írt levelében részletesen ismertette, mely pontok tisztázatlanok vagy félreérthetőek azzal kapcsolatban, hogy az építési és közlekedési miniszter „az állam képviseletében eljárva, tulajdonosi döntés keretében” határozhatna ingatlanok tulajdonjogának ingyenes átadásáról vagy vagyonkezelésbe adásáról.
Lázár János miniszter értetlenül fogadta az elnöki aláírás megtagadását. Szerinte emögött „gyávaság és régi kommunista reflexek vannak”, vagy „az elnök jogászai csupán nem olvasták a törvényt, vagy nem értik annak lényegét”.
Arra is tett egy gúnyos megjegyzést, hogy ilyesmi már nem először történik vele, mert 2023 nyarán az államfő a beruházási törvényt küldte az Ab-hoz, mert úgy ítélte meg, sértheti az Alaptörvényt, hogy a miniszter egy rendelettel felülírhatná a rá vonatkozó törvényt. Bár Lázár akkor is háborgott, hogy valakik „jogi, politikai vagy éppen üzleti megfontolásból próbálják gáncsolni”, az Ab az elnökkel értett egyet, és az országgyűlés törölte a szövegből az Alaptörvénybe ütköző túlzott felhatalmazást.
Lázár János most közvetlenül az Ab-nak írt levelet: azt magyarázta, hogy a világos fogalmazás követelménye nem sérül, ha a törvény „egyes körülményeket absztrakt módon határoz meg”, az pedig nem igaz, hogy ő a nemzeti vagyonról szóló törvény mellékletében meghatározott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ingatlanokat saját döntése alapján magánkézbe adhatná, mert ahhoz előbb törvényt módosítanának. Egyúttal személyes meghallgatást is kért, a Facebookon azzal vádolva Novák Katalint, „egyedül nem merte vállalni” a törvény aláírását, „vagy azért, mert félreértette annak szövegét, vagy azért, mert jó pontot akart szerezni azoknál, akik ellenzik”. Csakhogy az ellenzők szerinte szándékosan összemossák a magántőke ellenőrzött bevonását a magánosítással, a nemzeti vagyon megőrzését annak eltékozlásával. Bejegyzése végén még azt is megkockáztatta, hogy ha az Ab nem neki tetsző döntést hoz, akkor esetleg megszegi az esküjét: „Hiszek abban, hogy az Alkotmánybíróság mer hűséges lenni az esküjéhez: jogi és szakmai alapon dönt majd, nem pedig politikai megfontolásból.”
Az Ab, amelynek elnöke, Sulyok Tamás maga volt az ügy előadója, nem ijedt meg ettől. A határozat a jogbiztonság követelményére hivatkozva sorolja fel, hogy a kifogásolt szövegből nem derül ki egyértelműen, mely háttérjogszabályok mely rendelkezéseit kell figyelembe venni, és melyektől lehet eltérni. A törvény nem határozza meg azt az objektív és érdemi szempontrendszert, amelynek a pályázóknak meg kell felelniük, és azt sem, hogy több pályázó esetén milyen szempontok alapján dönt a miniszter. „A nemzeti vagyon, a kulturális örökség védelme ugyanis nem függhet … érdemi és törvényben meghatározott szempontrendszert nélkülöző jogalkalmazói döntéstől”. Ilyen szempontok nélkül „teljes körű és korlátlan, azaz diszkrecionális miniszteri döntésre nem adható felhatalmazás, mert az a jogállamiság követelményeivel ellentétes”.
Az Ab mindehhez hozzátette: a jogalkotó széleskörű döntési szabadsággal rendelkezik a tulajdonba, illetőleg vagyonkezelésbe adásról szóló döntés meghozatala során, de minden egyes esetben kétséget kizáróan igazolni kell, hogy az ilyen lépés az adott ingatlan védelmének és megőrzésének célját szolgálja. Az országgyűlésben elfogadott formájában azonban a törvény nem léphet hatályba, a képviselőknek újra kell tárgyalniuk.
A határozattal egyedül Márki Zoltán alkotmánybíró nem értett egyet. Különvéleménye szerint vannak ugyan a szövegnek „kétségtelen vitatható nyelvi tartalmai” és előfordul „kodifikációs esetlenség”, ezek azonban nem olyan súlyúak, hogy indokolt lenne az alaptörvény-ellenessé nyilvánítás. | Az Alkotmánybíróság szerint is alaptörvény-ellenes Lázár János kastélytörvénye | Az Ab Novák Katalin köztársasági elnökkel értett egyet, és nem adott lehetőséget arra sem, hogy személyesen hallgassák meg az építési és közlekedési minisztert. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240119_Az_Alkotmanybirosag_szerint_is_Alaptorvenyellenes_Lazar_Janos_kastelytorvenye | 2024-01-19 11:26:00 | true | null | null | HVG |
Sokan úgy látják, hogy az infláció hosszabb távon is magasabb maradhat, mint amilyen a járvány előtt jellemző volt, miközben a gazdasági teljesítmény sem tér vissza egyhamar a korábban megszokott növekedéshez. A kedvezőtlen gazdasági körülmények hatására a hitelpiaci feltételek is szigorodhatnak. Óriási felelősség hárul ilyen helyzetben a hitelminősítőkre, amelyek a modern pénzpiacok összes nagy válságának központjában ott voltak.
Donald Trump két ellenjelöltje, Ron DeSantis és Nikki Haley szerint a jogi eljárások csökkentik a volt elnök esélyeit, írja a Washington Post, mely a húszik elleni amerikai-brit támadást is elemzi. Ukrajna EU-s támogatásával foglalkozik az Economist és a Times. Utóbbi arról is ír, hogy továbbra is fenyegetve érzik magukat balti államok. Niall Ferguson történész szerint egyre gyengülnek Amerika eszközei a nemzetközi helyzet befolyásolására. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Értékes budapesti oktatási intézményekkel kavar a református egyház, a háttérben felsejlik Balog Zoltán exminiszter | Több tízmilliárdos értékben juttatott ingyenesen – főképpen budai – ingatlanokat az állam a református egyháznak, köznevelési céllal. A Bíró utcai óvoda körüli rejtélyes események azonban azt sugallják, a paragrafusok kijátszhatók. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240117_hvg_bolcsode_ovoda_iskola_oktatas_ingatlan_reformatus_egyhaz_balog_zoltan | 2024-01-17 09:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Csúcstalálkozót tartanak ezen a héten csütörtökön és pénteken az uniós állam- és kormányfők. A két napos eseménnyel kapcsolatban szinte mindenki azt emeli ki - jogosan -, hogy személyi kérdések lesznek a középpontban, a legfontosabb döntés az lesz, hogy kiket jelölnek, illetve választanak meg a csúcspozíciókba. A vezetők munkájához azonban programra is szükség van, ezt hívják stratégiai menetrendnek, amelyről szintén most állapodhatnak meg a politikusok.
Az amerikai elnökök és -jelöltek veszélyesen élnek. A Donald Trump elleni gyilkosságkísérlethez sok szempontból hasonló támadást követtek el 112 éve Theodore Roosevelt ellen. A korszakban a kőkemény amerikai férfi szimbólumaként tisztelt politikus volt elnökként harcolt azért, hogy visszatérhessen a Fehér Házba.
Az európai politika szereplőit továbbra is élénken foglalkoztatja Orbán Viktor "békemissziója", ami nem maradt következmények nélkül. A másik forró téma a Donald Trump elleni merényletkísérlet és az, hogy annak milyen következményei lesznek az amerikai elnökválasztásra és az amerikai demokráciára nézve. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | 79 milliárdból újul meg a közműrendszer és a boxutca a Hungaringen | A NER milliárdosainak egy állami cég vezényel. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240113_hvg_hungaroring_sfp_milliardoskivitelezoket_menedzsel | 2024-01-13 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
A tavalyi év utolsó napján hunyt el hazai informatika történetének egyik kulcsfigurája, a Novotrade cég egykori alapítója és vezetője. Rényi Gábor a semmiből teremtett itthon egy kreatív iparágat, s ezzel kaput nyitott a nyugati világra is.
Orbán Viktor belpolitikai okokból késlelteti Svédország NATO-tagságának megszavazását. Ez egy olyan diplomáciai bohózat, amelyben a tekintélyelvű magyar kormányfő mindennek látszik, csak erősnek nem – írja véleménycikkében a legnagyobb német lap kelet- és közép-európai tudósítója, Cathrin Kahlweit. | Kormányon belül indulhat harc a védelmi iparért | Két miniszter is felelős a területért, a nagy kérdés, hogy kinél van a kasszakulcs. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240108_hvg_focus_ventures_ki_afonok_nagy_marton_szalay_bobrovniczky_kristof | 2024-01-08 11:30:00 | true | null | null | HVG360 |